Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

48/2000. (XII. 18.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról1

2001.01.01.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. §-a (2) bekezdésének a)–d) és g)–m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A keretengedély iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell]

,,j) az alkoholtermék denaturálására vonatkozó nyilatkozatot, a denaturálás leírását, valamint a Jöt 47. § (3) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, a 76. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel;''

2. § (1) Az R. 25. §-a (2) bekezdésének b), e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése]

,,b) a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében – a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával – szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel vagy hulladékfeldolgozó üzemben végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek – vámhivatali ellenőrzés mellett történő – vegyipari felhasználásával;''

,,e) a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel;
f) az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhivatali ellenőrzés mellett végzett elégetéssel;''

(történhet.)

(2) Az R. 25. §-a kiegészül a következő (5)–(6) bekezdéssel:

,,(5) Jövedéki termék megsemmisítési céllal adóraktárból, adómentes felhasználótól vagy importálótól
a) adóraktárba termékkísérő okmánnyal,
b) szennyvíztisztító, hulladékhasznosító telepre, égetőműbe olyan szállítólevéllel szállítható, amely tartalmazza a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, valamint a vámhivatal által alkalmazott azonosító jelek számát és megnevezését.
(6) A jövedéki termék nem adóraktárban történő megsemmisítése esetén a vámhivatal a szállítólevélen igazolja a betárolás és a megsemmisítés megtörténtét.''

3. § (1) Az R. 40. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve – esetenként külön engedéllyel – gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.
(2) A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem és a szeszfőzde – a termelőkapacitásának megfelelő – az OMH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az OMH hitelesítette.''

(2) Az R. 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére – ha azt nem semmisítik meg – külön szeszmérőgépet vagy az OMH által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.''
,,(8) Amennyiben gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve – esetenként külön engedéllyel – gabonából erjesztéssel és lepárlással a 22. számú mellékletben meghatározott kihozatalt meghaladó mennyiségben történt az alkoholtermék előállítása, az alkoholterméket meg kell semmisíteni vagy az alkoholtermékben lévő etilalkohol vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét a szeszfőzdének akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolnia kell. Az alkoholterméket abban az esetben is meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.''

4. § Az R. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A rendeltetésszerűen szesz előállítására használt készülékeket csak szeszüzem vagy szeszfőzde tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.''

5. § Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedély csak italgyárnak adható, vagy olyan személy részére, amely (aki) etilalkohol-tartalmú termék előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.''

6. § Az R. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.''

7. § (1) Az R. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

53. § ,,(1) Az alkoholtermék teljes denaturálással előállítottnak (a továbbiakban: denaturált szesz) akkor minősül, ha tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
a) a 2 tömegszázalék metil-etil-ketont, 3 tömegszázalék metil-izobutil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
b) 1 tömegszázalék metil-etil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
c) 2 tömegszázalék izopropil-alkoholt, 1 tömegszázalék terc-butanolt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot
tartalmaz, és alkoholtartalma eléri a 92 térfogatszázalékot.
(2) A denaturált szesz előállítása során (a továbbiakban: teljes denaturálás)
a) 2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutil-ketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot,
b) 1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot,
c) 2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot
kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.
(3) A teljes denaturáláshoz csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek minőségét analízis bizonyítvánnyal (a továbbiakban: műbizonylat) igazolják.
(4) A denaturált szesz csak szeszüzemben, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját – azt legalább 5 nappal megelőzően – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak be kell jelenteni.
(5) A teljes denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) a szeszüzem adóraktári engedélyszámát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter- és hektoliterfok mennyiségét;
d) az (1) bekezdés szerint felhasznált anyagok megnevezését és mennyiségét (liter, kilogramm);
e) a denaturált szesz valódi szeszfokát, liter és hektoliterfok mennyiségét.
(6) Denaturált szesz csak a szeszüzem által kiadott műbizonylattal hozható forgalomba.
(7) A szeszüzemben a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.
(8) A teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat tilos a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.''

8. § Az R. kiegészül a következő címmel és 53/A. §-sal:

,,
Részleges denaturálás

53/A. § (1) A részleges denaturáláshoz – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
a) 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (a továbbiakban: I. típusú részleges denaturálószer),
b) 0,5 tömegszázalék dietilftalátot (a továbbiakban: II. típusú részleges denaturálószer),
c) 0,5 tömegszázalék metil-etil-ketont (a továbbiakban: III. típusú részleges denaturálószer),
d) 3 tömegszázalék etil-acetátot (kizárólag etil-acetát gyártáshoz, a továbbiakban: IV. típusú részleges denaturálószer),
e) 3 tömegszázalék xilolt (kizárólag acetoklór hatóanyag gyártáshoz, a továbbiakban: V. típusú részleges denaturálószer)
kell alkalmazni.
(2) A részleges denaturálást úgy kell elvégezni, hogy minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez
a) az I. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,79 gramm denatónium benzoátot,
b) a II. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,36 liter dietilftalátot,
c) a III. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,5 liter metil-etil-ketont
kell hozzákeverni.
(3) Az alkoholtermék részleges denaturálása az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül a 76. § (1) bekezdése szerinti esetben a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által engedélyezett, az adómentes felhasználó keretengedélyében rögzített más eljárással is lehetséges, amennyiben annak eredményeként a denaturált alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik.
(4) A részleges denaturálás a hatósági felügyelet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett és – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – csak szeszüzemben végezhető. A részleges denaturálás időpontját a szeszüzem a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban köteles bejelenteni.
(5) A részleges denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) a szeszüzem adóraktári engedélyszámát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter- és hektoliterfok mennyiségét;
d) a felhasznált részleges denaturálószer típusát [a (3) bekezdés szerinti esetben megnevezését] és mennyiségét (liter, kilogramm);
e) a részlegesen denaturált alkoholtermék valódi szeszfokát, liter és hektoliterfok mennyiségét.
(6) A (3) bekezdés szerinti esetben a részleges denaturálásról készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő részleges denaturálószer alkalmazását engedélyező vámhatósági határozat másolatát.
(7) A IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az alkoholtermék denaturálása az etil-acetát és az acetoklór termék előállítását végző keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó telephelyén is elvégezhető, a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazása mellett.
(8) Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A részleges denaturáláshoz csak olyan anyag használható fel, amelynek minőségét műbizonylattal igazolják.
(9) A részlegesen denaturált alkoholtermék alkoholtartalmának el kell érni a 92 térfogatszázalékot.
(10) A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a felhasznált alkoholtermék műbizonylatának számát, a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.
(11) A részlegesen denaturált alkoholt az egyéb alkoholterméktől elkülönítve kell a szeszüzemben tárolni. A nem ugyanazon denaturálószerrel denaturált alkoholterméket összekeverni tilos.''

9. § Az R. kiegészül a következő 56/E. §-sal:

,,
56/E. § (1) Az a személy, aki (amely) a Jöt. 54/A. § (2) bekezdésében meghatározott mobil palackozóval rendelkezik, a mobil palackozó birtokba vételét követő 5 munkanapon belül köteles két példányban a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz
a) személyi adatait (név/cégnév, székhely/lakóhely, adószám/adóazonosító jel, cégjegyzékszám/vállalkozási igazolvány száma),
b) a mobil palackozó típusát, kapacitását, tárolásának telephelyét
bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a palackozási tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyt. A bejelentést a vámhivatal ellenjegyzi és egy példányát visszaküldi a mobil palackozót üzemeltető személynek.
(2) Mobil palackozóval végzett palackozást annak megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően a mobil palackozó üzemeltetője köteles
a) a palackozás helyét (helyeit), időpontját (év, hó, nap, napszak),
b) a palackozásra kerülő bor várható mennyiségét
írásban (levél, fax) bejelenteni a székhely (lakóhely) szerinti illetékes vámhivatalhoz. Amennyiben a palackozás a hét több munkanapján történik, a bejelentés hetente, a palackozást megelőző hét utolsó munkanapjáig teljesíthető. A bejelentésben megadott helytől, időtől csak objektív körülmény (így különösen műszaki hiba) miatt lehet eltérni, és azt a mobil palackozót üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz.
(3) A mobil palackozó üzemeltetője folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a lepalackozott borról. A nyilvántartásban naponta kell bevezetni a palackozás dátumát, a palackozást igénybevevő adóraktár engedélyes adóraktári engedélyszámát, illetve a szőlőtermelő regisztrációs számát, a palackozott bor mennyiségét, a letöltött palackok űrtartalom szerinti darabszámát.''

10. § Az R. kiegészül a következő 61/A. §-sal:

,,
61/A. § A budapesti 16. számú vámhivatal Jöt. 5. § (1) bekezdése szerinti illetékességi területéhez tartozó Ferihegyi Repülőtér területén jelentkező jövedéki ügyben első fokon a 2. számú Repülőtéri Vámhivatal jár el.''

11. § (1) Az R. 63/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A szőlő termeléséről, a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról a külön jogszabály által meghatározott pincekönyvet kell vezetni.''

(2) Az R. 63/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Termékmérleget – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a palackos, a kannás és a hordós kiszerelésű szőlőborra 6 számjegyű vámtarifaszám bontásban kell vezetni. A készletváltozások adatait a pincekönyvből kell a termékmérlegbe átvezetni. A hordós bort csak azt követően kell a termékmérlegbe átvezetni, ha az az adóraktárból kiszállításra kerül, ideértve a termelői borkimérés keretében történő értékesítését is. A hordós bort a termékmérlegben a bevételezéssel egyidejűleg kiadásba kell helyezni.''

(3) Az R. 63/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (6)–(8) bekezdéssel:

,,(5) A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségét naponta, hordós, palackos és kannás kiszerelésenként összesítve, egy-egy tételben kell a termékmérlegben kiadásba helyezni.
(6) A pincekönyv vezetésére kötelezett személynek a szőlő, a szőlőbor (a bor adóraktár esetében csak a hordós szőlőbor), a sűrített must, a töményített must, a tartósított must és a borászati melléktermék készlet alakulására vonatkozó elszámolást a külön jogszabály szerint vezetett pincekönyv alapján kell elkészítenie. Az elszámolást a 7/A. számú melléklet szerinti adattartalommal, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy számítógépen előállított, azonos adattartalmú lapon kell
a) a szőlőtermelőnek a vámhatósági nyilvántartási számot kiadó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,
b) a szőlőfelvásárlónak, illetve a must előállítónak a nyilvántartásba vételi igazolást kiadó vámhivatalhoz a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, illetve a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,
c) az egyszerűsített adóraktári engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti tárgynegyedévet vagy gazdasági évet követő hó 15. napjáig,
d) a bor adóraktár engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a szőlőkészlet alakulásáról a tárgyév december 15-éig, a hordós szőlőbor és a borászati melléktermék készlet alakulásáról a tárgyhót követő hó 15-éig
benyújtania.
(7) A bor adóraktár engedélyes a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőbor készletéről és készletváltozásairól a 62. § (2) bekezdésében meghatározott havi zárást nyújt be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(8) A (6) bekezdés szerinti formanyomtatvány a vámhivataloknál, a hegyközségeknél és a helyi önkormányzatoknál térítés ellenében szerezhető be. A hegyközség hegybírója a külön jogszabály szerinti szüreti jelentés – a helyi önkormányzat jegyzője a szőlőtermelő, illetve az adóraktár engedélyes szőlőterülete – alapján, a 7/B. melléklet szerinti adattartalommal adja ki a szőlőtermés igazolását.''

12. § (1) Az R. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A termékkísérő okmányon a szállított jövedéki termék azonosítására – a szőlőbor esetében a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vámtarifaszámot és a kereskedelemben használatos termék megnevezést – a dohánygyártmányok esetén a Jöt.-ben használt megnevezést – kell szerepeltetni. Amennyiben az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 22.) Korm. rendelet alapján kialakításra került a termékazonosító kód (ETK/EAN), úgy annak feltüntetése is megengedett.''

(2) Az R. 65. §-a kiegészül a következő (10)–(11) bekezdéssel:

,,(10) A bor adóraktár engedélyesének a termékkísérő okmányon a szőlőbor esetében a termék azonosítását a kiszerelési mód (hordós, palackos, kannás) és a termékfajta (termőhely, fajta, évjárat, minőségi kategória) feltüntetésével, a vámtarifaszámot pedig hat számjegyű bontásban kell megadnia.
(11) A jövedéki termék adóraktárból végleges rendeltetéssel külföldre történő kiszállítása esetén, amennyiben az exportáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének személyével, az exportáló a 8/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon a kiviteli ellenőrzést megelőzően az adóraktár hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal által ellenjegyzett kiszállítási nyilatkozatot köteles átadni az adóraktár engedélyesnek, amelyet a jövedéki termék kiszállításakor a termékkísérő okmányhoz, illetve a borkísérő okmányhoz kell csatolni. A termékkísérő okmányon, illetve a borkísérő okmányon a külföldre való kiléptetés vámhivatal általi igazolásának feltétele a kiszállítási nyilatkozat csatolása a vámokmányokhoz.''

13. § Az R. 67. §-a kiegészül a következő (6)–(8) bekezdéssel:

,,(6) A bor adóraktár engedélyesének az egyszerűsített kísérő okmányon a vámtarifaszámot a palackos, a kannás és a hordós kiszerelésű szőlőborra hat számjegyű bontásban kell megadnia.
(7) A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségéről a bor adóraktár engedélyesének palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti összesítésben naponta kell egy-egy egyszerűsített kísérő okmányt kiállítania.
(8) Az adóraktár engedélyes a jövedéki termék – kivéve az ásványolajtermék és a dohánygyártmány – továbbforgalmazók (jövedéki engedélyes kereskedők, nem jövedéki engedélyes kereskedők) részére gépjárműről történő értékesítése esetén az egyszerűsített kísérő okmányt (egyszerűsített adóraktárak esetében a borkísérő okmányt) a vevő (címzett) feltüntetése nélkül állíthatja ki, amennyiben az egyszerűsített kísérő okmányhoz, illetve a borkísérő okmányhoz a 93. § (1) bekezdése szerinti, értelemszerűen kitöltött terítőjárati szállítólevelet mellékel. A gépjárműről történő értékesítés esetén az adóraktár engedélyesnek a 93. § (1)–(2) bekezdését és a 94. § (1)–(3) bekezdését alkalmaznia kell. A gépjárművel szállított jövedéki termékkel naponta kell a szállítást végzőnek elszámolnia.''

14. § Az R. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

76. § ,,(1) Az adómentes felhasználó vegyipari és kozmetikai felhasználási célra kivételes esetben az 53/A. § (1)–(2) bekezdésében nem említett olyan részleges denaturálószer alkalmazását is kérheti a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataltól, amelynek meghatározott arányban való bekeverésével az alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik. Ebben az esetben az adómentes felhasználó a keretengedély iránti kérelmében a Jöt. 47. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt előírást az általa kért denaturálási eljárás megadásával teljesíti. A kérelméhez továbbá csatolnia kell az eltérés műszaki indokolását, és az illetékes szakmai szövetség támogató nyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adómentes felhasználó a részlegesen denaturált alkohol megrendeléséhez köteles a szeszüzemnek átadni az 53/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottól eltérő denaturálószer alkalmazásának engedélyezését tartalmazó vámhatósági határozat másolatát.
(3) Az alkoholterméknek az 53/A. § (1) bekezdésében meghatározott IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az adómentes felhasználó üzemében történő részleges denaturálását – kérelemre – a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedélyben engedélyezi.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a denaturálás nélkül adómentesen beszerzett alkohol betárolását az adómentes felhasználó köteles a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul bejelenteni és egyidejűleg a denaturálás felügyeletét kérni. A denaturálás megtörténtéig az adómentesen beszerzett alkohol nem használható fel.
(5) A (3) bekezdés szerinti denaturálás a hatósági felügyelet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett végezhető, melynek időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni. A denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya az adómentes felhasználó, a második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) az adómentes felhasználó keretengedélyének számát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra kerülő alkohol valódi szeszfokát, liter- és hektoliterfok mennyiségét;
d) a részleges denaturálószer típusát (megnevezését) és mennyiségét;
e) a denaturálás módját;
f) a nyert denaturált alkohol mennyiségét.
(6) A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. A denaturálási eljárás során a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) A Jöt. 47. § (3) bekezdése, illetve e paragrafus (1) bekezdése szerinti esetben a szakmai szövetség nyilatkozata hiányában független akkreditált laboratóriumi szakvélemény is csatolható.''

15. § Az R. 77. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép, és az R. kiegészül a következő 76/A. §-sal:

,,
Bérfőzés

76/A. § (1) A bérfőzető a gyümölcscefre átadásakor nyilatkozatot köteles adni a szeszfőzdének arról, hogy
a) a gyümölcscefre milyen gyümölcsből készült,
b) nem tartalmaz ipari étkezési cukorból vagy mézből származó alkoholt.
A szeszfőzde a nyilatkozat hiányában nem főzheti le a bérfőzető gyümölcscefréjét.
(2) Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcscefréből, szőlőtörkölyből, szőlőborból vagy borászati melléktermékből a 22. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a gyümölcspálinka, borpárlat előállításra, azt a szeszfőzde a bérfőzető részére csak abban az esetben adhatja ki, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét. A gyümölcspálinkát, borpárlatot meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
(3) Ha a bérfőzető az előállítást követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti pálinkát, borpárlatot nem kívánja bevizsgáltatni, vagy ezen időpontig nem tudja igazolni, hogy arra akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kért, a bérfőzött pálinkát, borpárlatot a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében a legközelebbi szeszfőzdei elszámolás során meg kell semmisíteni.
(4) A 22. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben lefőzött terméket a szeszfőzde elkülönítetten köteles tárolni, és azt mindaddig nem kell a Jöt. 44. § (1) bekezdés b), c) pontja alá tartozónak tekinteni, amíg a bérfőzető részére történő kiadás (2) bekezdés szerinti feltétele nem valósul meg.''

16. § (1) Az R. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az üzemanyagtöltő állomás jövedéki termékkészletének jövedéki ellenőrzése során a 24. § (3)–(6) bekezdéseit értelemszerűen, illetve a 37. § szerinti ellenőrzési módokat kell alkalmazni. Az olyan üzemanyagtöltő állomáson, ahol az OMH által hitelesített elektronikus szintmérő készüléket alkalmaznak, a vámhatóság az ellenőrzés során a készletfelvételt az elektronikus szintmérő készülékkel végzi. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alkalmával minden esetben vizsgálja, hogy az utolsó jövedéki ellenőrzés időpontja óta végzett beszerzések esetében a Jöt 72. § (8) bekezdésében előírt rendelkezések teljesülnek-e, a forgalmazott jövedéki termékek megfelelnek-e a Jöt 72. § (15) bekezdése rendelkezéseinek, továbbá – szükség esetén – vizsgálja a Jöt 71. § (8) bekezdésében előírt rendelkezés betartását.''

(2) Az R. 96. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) A Jöt. 72. § (16) bekezdésében meghatározott nyilvántartást az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozások esetében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal, egyéb esetekben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesíttetni kell, és azt az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a kiskereskedelmi tárolótelepen kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az országos üzemanyagtöltő állomással rendelkező vállalkozások esetében az ugyanazon számítógépi programon alapuló, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott nyilvántartást nem kell üzemanyagtöltő állomásonként külön-külön engedélyeztetni.''

(3) Az R. 96. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(9) Az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal – az objektív akadályoztatás felmerülésének esetét kivéve – a bejelentést követő 24 órán belül köteles kivizsgálni és jegyzőkönyvet felvenni. Objektív akadályoztatás felmerülése esetén a vámhatóság a késedelemről értesítést küld a bejelentőnek, és egyúttal megadja a jegyzőkönyvfelvétel időpontját. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a keveredés helyét, idejét, módját és körülményeit, a keveredett jövedéki termékek megnevezését, vámtarifaszámát, származásának igazolását, a keveredett jövedéki termékek mennyiségét és hőmérsékletét, – illetve ha ez utóbbi nem állapítható meg – a keveredett anyag hőmérsékletét.''

(4) Az R. 96. §-a kiegészül a következő (17)–(18) bekezdéssel:

,,(17) A szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a vevőhöz (címzetthez) való szállítása során az egyszerűsített kísérő okmányon, illetve a borkísérő okmányon, – a jövedéki engedélyes kereskedőtől való szállításkor – a szállítólevélen megjelölt szállítójárműről másik szállítójárműre a szállítmányozó telephelyén történő átrakodása esetén az egyszerűsített kísérő okmány, illetve a borkísérő okmány, – a jövedéki engedélyes kereskedőtől való szállításkor – a szállítólevél hátoldalán fel kell tüntetni
a) az átrakodás helyét és dátumát (év, hó, nap),
b) annak a szállítójárműnek a forgalmi rendszámát, amelyre az átrakodás történt.
(18) Az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozás az üzemanyagkészletét az egyik üzemanyagtöltő állomásáról a másikra áttárolhatja, az áttárolt terméket a Jöt. 71. § (5) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállíthatja.''

18. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 81. §-ának (1) és (6) bekezdése, 83. §-ának (4) bekezdése és (5) bekezdésének első két mondata hatályát veszti, továbbá az R. 40. §-a (5) bekezdésében, 77. §-ának (2) bekezdésében és 85. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az ,,ipari szeszgyár'' szövegrész, valamint 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a ,,szeszgyár'' szövegrész helyébe a ,,szeszüzem'' szövegrész lép.

(3) E rendelet 7., 8. és 14. §-a 2001. július 1-jén lép hatályba. A Jöt. 13. § (2) bekezdésének h) pontja alá tartozónak azt az alkoholterméket kell tekinteni, amelynek teljes denaturálását a denaturálás időpontjában hatályban lévő rendelkezések szerint végezték.

(4) A vegyipari és kozmetikai célú felhasználásra az adómentes felhasználónak a keretengedély iránti kérelem módosítását a 2001. január 1. és 2001. április 30. között benyújtásra kerülő kérelem esetén – amennyiben a kérelemben megjelölt tárgyidőszakba 2001. július 1-je utáni időszak is beleesik – a kérelem beadásával egyidejűleg vagy legkésőbb 2001. április 30-ig pótlólag meg kell adni a 2001. július 1-jétől alkalmazni kívánt részleges denaturálószert is, továbbá – az R. e rendelet 14. §-ában megállapított 76. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – csatolni kell vagy legkésőbb 2001. április 30-ig pótlólag meg kell küldeni az ott előírt műszaki indokolást és nyilatkozatot, illetve a 76. § (7) bekezdése szerinti szakvéleményt. A vámhatóság a keretengedélyben a 2001. január 1.–június 30-ig terjedő időszakra a 2001. június 30-ig érvényben lévő szabályok szerint engedélyezi az alkalmazható denaturálást, és egyidejűleg vagy legkésőbb 2001. május 31-ig külön határozatban hagyja jóvá a 2001. július 1-jétől alkalmazható denaturálást.

(5) A jövedéki engedélyes kereskedők, exportálók és importálók jövedéki biztosítékára a Jöt. 22. §-a (11) bekezdésének harmadik mondatában, valamint az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a Jöt. 26. § (8) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott rendelkezést, ha a bankgarancia érvényességi ideje

a) 2001. január hóban jár le, a bankgarancia lejáratát követő naptól,

b) 2001. január 31-ét követően jár le, 2001. február 1-jétől

kell először alkalmazni.

(6) A jövedéki engedélyes kereskedők, exportálók és importálók jövedéki biztosítékára a Jöt. 22. §-a (11) bekezdésének ötödik mondatában foglalt rendelkezést először a 2001. április 1-jét követően lejáró bankgarancia esetében kell alkalmazni.

(7) A Jöt. 54/E. §-a (1) bekezdésének kivételre vonatkozó rendelkezése, illetve 54/G. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál a 2000. november 30-án a szőlőbor pincekönyvben kimutatott, vásárolt szőlőbor alapanyagú szőlőbor készlet mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni.

(8) Az a személy, aki (amely) e rendelet hatálybalépésének időpontjában már rendelkezik mobil palackozóval, az R. e rendelet 9. §-ával meghatározott 56/E. §-a (1) bekezdésében előírt bejelentést legkésőbb 2001. január 15-ig köteles teljesíteni.

(9) A kizárólag bort forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedőnek, illetve saját nevében importálónak a Jöt. 69. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesítését igazoló iratot legkésőbb 2001. január 31-ig kell benyújtania a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz.

1. számú melléklet a 48/2000. (XII. 18.) PM rendelethez


Az R. 7. számú mellékletének 3. a) pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:
[Csökkenés (tételszám, időpont, termékkísérő okmány/belső bizonylat száma, szállító megnevezése, telephelye címe)
a) felhasználás adóraktárban]
,,palackos, kannás szőlőbor adómentes elfogyasztásra:2''

2. számú melléklet a 48/2000. (XII. 18.) PM rendelethez

,,
A szőlő, szőlőbor (sűrített must, töményített must, tartósított must), borászati melléktermék elszámolása

(Pincekönyvenként)

I. Szőlőkészlet alakulása (kilogrammban)
1. Megtermelt szőlőtermés mennyisége:
2. Értékesített szőlő mennyisége (vevőnként):
3. Vásárolt szőlő mennyisége (eladónként):
4. Feldolgozott szőlő mennyisége:
5. Feldolgoztatott szőlő mennyisége (feldolgozási célonként, feldolgozást végzőként):

II. Szőlőbor (sűrített must, töményített must, tartósított must) készletek alakulása (adóraktáranként, literben)
1. Nyitókészlet:
2. Növekedés
2.1. Előállított mennyisége:
2.2. Adóraktárból áttárolt mennyisége:
2.3. Külföldről betárolt mennyisége:
3. Csökkenés
3.1. Saját fogyasztás:
3.2. Adóraktárba áttárolt mennyisége:
3.3. Kereskedőnek kitárolt szőlőbor mennyisége:
3.4. Külföldre kitárolt szőlőbor mennyisége:
3.5. Igazoltan megsemmisített mennyisége:
3.6. Igazoltan megsemmisült mennyisége:
3.7. Mintaként vett mennyiség:
4. Tényleges veszteség:
5. Zárókészlet (1+2–3–4):

III. Melléktermék készletek alakulása (adóraktáranként, melléktermékenként, literben vagy kilogrammban)
1. Nyitókészlet:
2. Keletkezett melléktermék mennyisége:
3. Alkoholtermék adóraktárnak értékesített melléktermék mennyisége:
4. Exportált melléktermék mennyisége:
5. Igazoltan megsemmisített melléktermék mennyisége:
6. Igazoltan megsemmisült melléktermék mennyisége:
7. 100 literenként (kilogrammonként) megsemmisült melléktermék mennyiség:
8. Mintaként vett melléktermék mennyisége:
9. Zárókészlet (1+2–3–4–5–6–7–8):''

3. számú melléklet a 48/2000. (XII. 18.) PM rendelethez

,,
8/A. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Kiszállítási nyilatkozat

Sorszám:
I. Exportáló megnevezése:
Exportáló engedélyszáma:
Exportáló címe:
Adóraktár engedélyes megnevezése:
Adóraktár címe:
Adóraktár betétlap engedélyszáma:
Külföldi vevő és a rendeltetési ország:
Vámokmány megnevezése és azonosító száma:
Vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés időpontja:
Adóraktárból történő kitárolás tervezett időpontja:
Jövedéki termék megnevezése:
Jövedéki termék vámtarifaszáma:
Jövedéki termék fajtakódja:
Jövedéki termék mennyisége (adó alapjául szolgáló mértékegységben):
Kiszállító nyilatkozat kelte:
Kiszállító nyilatkozatot adó exportáló aláírása (bélyegzője):

II. Adóraktár hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal ellenjegyzése:

Dátum, aláírás, bélyegzőlenyomat''

4. számú melléklet a 48/2000. (XII. 18.) PM rendelethez


Az R. 16. számú mellékletének I. pontja kiegészül a következő 8–9. ponttal és lábjegyzettel:
,,8.* A kitároló adóraktár megnevezése, címe, adóraktár betétlap száma:
9.* Az adóraktárból kitárolás időpontja:
_______
* Kitöltendő, ha a jövedéki termék végleges rendeltetéssel külföldre közvetlenül adóraktárból kerül kiszállításra.''

5. számú melléklet a 48/2000. (XII. 18.) PM rendelethez

,,
Gyümölcspálinka, borpárlat előállítás kihozatali arányszámai

100 kg alapanyagból (100 liter szőlőborból) legfeljebb az alábbi mennyiségben állítható elő gyümölcspálinka, borpárlat
--------------------
Alapanyag megnevezése Gyümölcspálinka, borpárlat (hlf)
--------------------
Cseresznye 4.0
Sárgabarack 6.0
Szilva 6.0
Körte 4.5
Alma 5.0
Vegyes 6.0
Birs 4.0
Bodza 2.0
Szőlőtörköly 3.5
Aszutörköly 6.0
Borseprő 8.0
Szőlőbor 8.0
Gabona 30.0''
1

A rendeletet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 138. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

2

Csak a természetes személy bor adóraktár engedélyes esetében lehetséges.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás