Kifejezéskereső
51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet
az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § E rendelet előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével minden építmény építőipari kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenységére és annak résztvevőire alkalmazni kell.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület.
2. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
3. Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.
4. Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.
5. Építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.
6. Építtető: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel.
7. Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy.
8. Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása.
9. Kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására – jogszabályban meghatározottak szerint – jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
A kiviteli terv
3. § (1) Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (a továbbiakban: kiviteli terv) alapján végezhető.
(2) A kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli tervek készítője felel.
(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.
(4) Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni.
Kivitelezés
4. § (1) A kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja. Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell.
(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység nem fővállalkozással valósul meg, és az építési munkát több kivitelező végzi, az építési munkahelyet az építtető az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden kivitelező részére átadja.
(3) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében az építési beruházásokra megállapított értékhatár feletti beruházások esetében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt a telken jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni
a) az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét;
b) az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját;
c) az építési-szerelési munka és a kivitelező szervezet megnevezését.
A kivitelező
5. § Az építés során előkerülő természeti, műemléki, építészeti, régészeti értékek megőrzése a kivitelezés ideje alatt a kivitelező feladata. Az ezzel kapcsolatos költségeit a megbízó köteles megtéríteni.
A felelős műszaki vezető
6. § (1) Felelős műszaki vezető csak az lehet, akit a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) felvettek.
(2) A felelős műszaki vezető jogosultságának megnevezését (építményfajta, szakterület) és névjegyzéki számát köteles az építési napló megfelelő rovatába bejegyezni. Ha az építményfajta szerint illetékes miniszter a kivitelezést irányító felelős műszaki vezető képesítését az általánostól eltérő követelményekhez (pl. szakvizsgához) köti, ennek igazoló adatait is rögzíteni kell az építési naplóban.
(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetőinek nevét, képesítését, jogosultsági számát az építési naplóban folyamatosan rögzíteni kell.
(4) A felelős műszaki vezető az általa irányított építési-szerelési munkában sem szakértői, sem építési műszaki ellenőri tevékenységet nem végezhet.
7. § (1) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor láthat el felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha azt a 6. és 8. §-okban előírt feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja.
(2) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.
(3) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás, építési napló vezetés), illetve építési-szerelési szakterületek felelős irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
(4) A felelős műszaki vezetői feladatokat szakirányú felső- vagy középfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy az építésfelügyeleti feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: építésfelügyelet) egyszerűsített határozattal hozott engedélyével – névjegyzékbe vétel kötelezettsége nélkül – saját maga vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói számára is elláthatja.
8. § (1) A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért.
(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért.
(3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégeztetett kivitelezési munkákról.
(4) A felelős műszaki vezető szakmai tevékenységének ellenőrzése során feltárt hibákat, illetőleg a tevékenysége ellen irányuló panaszokat az építésfelügyelet vizsgálja ki.
9. § A felelős műszaki vezető feladatai különösen:
a) az építés-szerelési munkák irányítása;
b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése;
c) az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása;
d) az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása;
e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;
f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése;
g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása;
h) az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés;
i) az építési tevékenység műszaki terveitől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése;
j) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban;
k) az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása;
l) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek.
A felelős műszaki vezetői névjegyzék
10. § (1) Felelős műszaki vezető csak a névjegyzékbe felvett, és abban az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével szereplő személy lehet.
(2) A névjegyzéket az építésfelügyelet vezeti.
(3) A névjegyzékbe – kérelemre – az a büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel, aki az e rendeletben előírt
a) szakirányú szakmai képesítéssel és
b) szakmai gyakorlati idővel
rendelkezik, továbbá
c) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat befizette.
(4) Építész, illetve mérnök kamarai tag esetében a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltételek meglétét az illetékes szakmai kamara igazolása esetén nem kell vizsgálni.
(5) Szakmai képesítésnek az 1. számú melléklet szerinti szakirányú felsőfokú, szakirányú középfokú szakképesítés, illetve szakirányú mestervizsga fogadható el.
(6) Szakmai gyakorlati időnek számít:
a) az építészeti-műszaki tervezési,
b) építőipari kivitelezési,
c) építésügyi igazgatási,
d) építésfelügyeleti,
e) beruházói-műszaki, valamint
f) szakirányú oktatói
munkakörben folytatott tevékenység.
11. § (1) A névjegyzékbe való felvételi kérelmet a kérelmezőnek az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező illetékes építésfelügyelethez kell benyújtania.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a szakirányú képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hiteles másolatát,
b) a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratokat,
c) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.
(3) Az építésfelügyelet a kérelmezőt a feltételek fennállása esetén 5 évre névjegyzékbe veszi. Ismételt kérelemmel a névjegyzékbe vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés c)–d) pontjában előírt mellékleteket benyújtja.
(4) A névjegyzékbe fel kell venni azt, aki felvételét kérte és a jogszabályban meghatározott felvételi követelményeknek megfelel. A névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.
12. § (1) Ki kell zárni a névjegyékből azt, akit a felelős műszaki vezetői foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, és akinél a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszűnt.
(2) Törölni kell a névjegyzékből azt, aki
a) elhalálozott,
b) a törlését kérte,
c) nem kérte a jogosultság megújítását.
Az építési napló
13. § Minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetésének részletes szabályait és a napló kötelezően alkalmazandó mintáját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik.
(2) Az építési naplót – az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt – az építtető vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi.
(3) Az építési naplóba bejegyzést az építtető, annak helyszíni képviselője (az építési műszaki ellenőr), továbbá – ha az építtető külön (erről szóló) szerződésben helyszíni tervezői művezetéssel bízza meg – a tervező, a kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint (a külön jogszabályban meghatározott esetekben) az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet.
(4) A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásul vételét aláírásával igazolja.
15. § (1) Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.
(2) Az építési naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni, és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló lezárásakor arról két másolatot kell készíteni, amelyből egy példányt az építtetőnek át kell adni.
(3) A kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók (pl. felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség-igazolások (pl. tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletét képezik.
Vegyes és záró rendelkezések
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységek során a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az a felelős műszaki vezető, aki az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet irányítja, a névjegyzékbe vételi kötelezettségének 2002. január 1-jéig köteles eleget tenni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építési és a felmérési naplóról szóló 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet hatályát veszti.
Dr. Torgyán József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Dr. Matolcsy György s. k.,
gazdasági miniszter
Manninger Jenő s. k.,
közlekedési és vízügyi minisztériumi
politikai államtitkár
1. számú melléklet az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM
együttes rendelethez
2. számú melléklet az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM
együttes rendelethez
