Kifejezéskereső
53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet
az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
2000.04.21.
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az államigazgatás és szociális igazgatási felsőoktatásban alapképzésben a társadalombiztosítási, az igazgatásszervező, valamint a munkaügyi kapcsolatok szakokon főiskolai végzettség szerezhető.
2. § Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete tartalmazza.
3. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez
Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei
1. A képzési cél
Az egyes szakok képzési céljai tekintetében a 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók.
2. A végzettség
Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szakképzettség főiskolai szinten szerezhető.
3. A képzési idő
A nappali képzés ideje 6–8 félév (180–240 kredit, amelyből legalább 1800 a tanóra).
Értelmező rendelkezések:
E rendelet alkalmazásában
1. félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze;
2. kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő.
Esti és levelező tagozaton – az oktatás eltérő módszereire tekintettel – a tanórák száma az R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel, csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A főbb tanulmányi területeknek az a)–d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik.
a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek
Az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó, ún. közismereti tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a szakterület tudomány- és intézménytörténeti ismeretek: 10–15%.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek
Állam- és jogtudományi alapfogalmak, általános, valamint az adott szak műveléséhez, egyben a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges sajátos jogi ismeretek: 20–25%.
c) Szakmai törzsanyag
Az adott szak műveléséhez elengedhetetlenül szükséges, kötelező tantárgyak keretében oktatott szakmai ismeretek: 40–45%.
d) Kiegészítő szakismeretek
Az adott szak művelésében felhasználható, általában kötelezően választható tantárgyak keretében oktatott ismeretek: 20–25%.
e) Szakmai gyakorlat
Egyes szakokon a gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő, a képzési időbe beszámított, a képző intézményen kívüli munkahelyen elvégzendő gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismertek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, egyes szakokon beszámolókból, alapvizsgák, nyelvvizsga, továbbá kollokviumok, szigorlatok és záróvizsga letételéből (egyes szakokon), évfolyamdolgozat(ok), valamint szakdolgozat elkészítéséből tevődik össze.
5.1. Az évfolyamdolgozat
A képzés folyamán elkészítendő (egy vagy több) írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy az addig megszerzett szakmai ismereteit egy választott téma kidolgozásában alkalmazni tudja.
5.2. A szakdolgozat
Az intézményben oktatott ismeretek köréből választott témának a képzés utolsó egy-két félévében végzett, önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik.
5.3. A záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a tantervben előírt követelmények, különösen
– legalább négy kötelező szigorlat,
– szakdolgozat,
– egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
5.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– szóbeli vizsga a 2. számú mellékletben szakonként meghatározott tárgyakból.
5.3.3. A záróvizsga eredménye:
az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra – annak megvédésére is tekintettel – kapott érdemjegyek számtani közepe.
2. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez
Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei
FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAK
1. A képzési cél
Társadalombiztosítási szakemberek képzése, akik a társadalombiztosítás különféle ágazati és az egyéb szociális ellátások közötti alapvető összefüggések, továbbá a humánpolitika és az emberi erőforrások felhasználását tárgyaló egyéb tudományok legfontosabb eredményei ismeretében, az igazgatási és ügyviteli feladatok ellátásában szerzett kellő jártasságuk birtokában képesek feladataik igényes ellátására, szakirányú továbbképzésben való részvételre.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Társadalombiztosítási szervező.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 8 félév, legalább 240 kredit, amelyből legalább 2400 a tanóra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:
a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek
A tanórákban kifejezett képzési időnek 10–15%-át alkotják.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek
A jogelméleti alapfogalmak, az általános jogi ismeretek, a közigazgatás, az egészségügyi igazgatás, a munkajog, a szociális jog, a pénzügyi jog, a gazdasági-társasági jog területére vonatkozó ismeretek, az adójogi általános ismeretek, valamint a polgári jogi alapismeretek.
c) Szakmai törzsanyag
A társadalombiztosítási tárgyak keretében elsajátítandó ismeretek (a társadalombiztosítás alapkérdései és pénzügyei, az egészségbiztosítás rendszere, a nyugdíjbiztosítás rendszere).
d) Kiegészítő szakismeretek
Egyéb szaktárgyak keretében elsajátítandó ismeretek (biztosításmatematika, számítástechnika, vezetési és szervezési ismeretek).
e) Szakmai gyakorlat
A társadalombiztosítási gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő társadalombiztosítási (kirendeltségi vagy kifizetőhelyi) szakmai gyakorlat (6–12 hetes).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel
– kötelező szigorlati tárgyak: a közigazgatási jog és egészségügyi igazgatás, a munkajog, a szociális jog; a társadalombiztosítás pénzügyei; a közgazdasági ismeretek, a szociálpolitika; a számítástechnika és informatika; valamint az intézményi szabályzatban előírt legfeljebb még további két tárgy,
– záróvizsgatárgyak: a társadalombiztosítási alapok és szociális jog; a közigazgatás; az egészségügyi ellátás, a nyugellátás és balesetbiztosítás.
IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK
1. A képzési cél
Igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kulturáltságuk alapján alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Igazgatásszervező.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a nappali képzés ideje 6 félév, legalább 180 kredit, amelyből legalább 1800 a tanórák száma.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:
a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek
A tanórákban kifejezett képzési időnek 10–15%-át alkotják.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek
Az alkotmányjogi és önkormányzattani, valamint a jogtudományi tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek.
c) Szakmai törzsanyag
Az államigazgatási (közigazgatási), a pénzügyi, valamint a gazdasági és települési tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek.
d) Kiegészítő szakismeretek
A szervezési, vezetési és informatikai tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel
– kötelező szigorlati tárgyak: a szakigazgatás (humán igazgatás, vagyoni viszonyok igazgatása, és közigazgatási rendészet), a településtan (településtan, települési infrastruktúra és irányítás, környezetpolitika), a pénzügytan (állambevételi jog, költségvetési gazdálkodás és költségvetési szervek számvitele), valamint a civilisztika (polgári jog, családi jog, polgári eljárásjog, agrárjog),
– a záróvizsga tárgya: igazgatásszervezés, az intézmény által évente közzétett tantárgyi tematikák alapján.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAK
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik a munkaügyi kapcsolatok – különösen a munkáltatók és a szakszervezetek közötti –, tárgyalások és megállapodások, a munkavállalóknak az irányításban való részvétele, a foglalkoztatás és bérpolitika stratégiai feladatainak meghatározása területén szerzett megfelelő ismereteik alapján alkalmasak e feladatoknak a vállalatok, a különböző érdekképviseleti, valamint állami és önkormányzati szervek keretében való ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Munkaügyi szervező.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 8 félév, legalább 240 kredit, amelyből legalább 2400 a tanóra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:
a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek
Az általános közgazdasági ismeretek, a munkagazdaságtan, a statisztika, a számítástechnika, valamint a politika területére vonatkozó ismeretek.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek
Az általános jogi ismeretek, az államigazgatási jog, a szociális jog, valamint a munkajog, a munkajogi viták területére vonatkozó ismeretek.
c) Szakmai törzsanyag
A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, fogalma, alanyai, rendszere, a kollektív tárgyalások és megállapodások, a kollektív viták, a sztrájk, a kizárás, a munkavállalók részvételi joga, valamint az egyéni kapcsolatok területére vonatkozó ismeretek.
d) Kiegészítő szakismeretek
A vállalati vezetés, szervezés, a vállalati gazdálkodás, valamint a szociológia területére vonatkozó ismeretek.
e) Szakmai gyakorlat
6–12 hetes – elsősorban vállalati – gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel
– kötelező szigorlati tárgyak: a közgazdaságtan, a vállalati gazdaságtan, a vezetésszervezés, a szociológia, valamint a polgári jogi ismeretek, továbbá az intézményi szabályzatban előírt két tárgy,
– záróvizsgatárgyak: a munkajog; a kollektív tárgyalások és megállapodások, valamint a kollektív viták elbírálása.
