Kifejezéskereső
54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet
a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
2000.04.21.
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A jogtudományi felsőoktatásban alapképzésben a jogász szakon egyetemi végzettség szerezhető.
2. § A jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjának képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez
A jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjának képesítési követelményei
JOGÁSZ SZAK
1. A képzési cél
Jogászok képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére.
2. A végzettség és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Jogász
Az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím:
állam- és jogtudományi doktor, ennek dr. jur. a rövidítése.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 10 félévben, 300 kredit, amely a szakmai gyakorlatot, valamint a jogi tanulmányokhoz szükséges sajátos nyelvi ismeretek megszerzéséhez szükséges időt is tartalmazza, amelyből legalább 3500 a tanórák száma.
E rendelet alkalmazásában
1. félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze;
2. kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő.
Esti és levelező tagozaton – az oktatás eltérő módszereire tekintettel – a tanórák száma az R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A főbb tanulmányi területeknek az a)–d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik.
a) Általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret
Kötelező és kötelezően választható, az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (latin nyelv) ismeretek: legalább 10–20%.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek
A kötelező tárgyak keretében oktatott elméleti (jogi és állambölcselet) és történeti (magyar és egyetemes jogtörténet, római jog) jogi ismeretek: legalább 20–30%.
c) Szakmai törzsanyag
A kötelező tárgyak keretében oktatott ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika (magánjog), valamint az államtudományok (alkotmányjog és közigazgatási jog) és a bűnügyi tudományok: legalább 30–40%.
d) Kiegészítő szakismeretek
Az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat alapelemeinek elsajátítása, a hazai jog terjedelmileg meghatározó szerepe mellett az összehasonlító jogi, európajogi ismeretek, valamint a jogszabály-előkészítés (jogalkotás) sajátosságainak megismerése: legalább 30–40%.
e) Szakmai gyakorlat
A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6–12 hetes igazságszolgáltatási, illetve közigazgatási szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolókból, kollokviumok, szigorlatok, alapvizsgák, nyelvvizsga letételéből, évfolyamdolgozat, továbbá szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Az évfolyamdolgozat
A képzés folyamán elkészítendő írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy a szakmai törzsanyagot egy – az intézmény által felkínáltak közül választott – téma kidolgozásában alkalmazni tudja.
5.2. A szakdolgozat
Az intézmény által felkínáltak közül választott téma önálló szakmai munkán alapuló, tudományos igényű kidolgozása a képzés utolsó egy-két félévében, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik.
5.3. A záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség,
– kötelező szigorlati tárgyak a magyar állam- és jogtörténet, az egyetemes állam- és jogtörténet, a római jog, a munkajog, a nemzetközi jog, a pénzügyi jog, a polgári eljárásjog, a büntetőeljárási jog, valamint az intézményi szabályzatban előírt legfeljebb még további három tárgy,
– a jog- és állambölcselet az intézményi szabályzat szerint szigorlati vagy záróvizsgatárgy,
– szakdolgozat,
– egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
5.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– szóbeli elméleti vizsga, melynek tárgya: az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, a polgári jog, valamint egy – az intézmény által szabályzatban előírt – további tárgy.
5.3.3. A záróvizsga eredménye:
– az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra – annak megvédésére is tekintettel – kapott érdemjegyek számtani közepe.
