6/2000. (III. 17.) EüM rendelet
az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
2000.03.22.
1. § Az egészségügyi ágazatba tartozó, egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Melléklet a 6/2000. (III. 17.) EüM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert – az egészségügyi ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez
emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
Sorszám | OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője | Szakképesítés központi programjának engedélyszáma | Megjegyzés
71. | 33 5002 04 | Egészség-ügyi kártevőirtó szakmunkás | A rendelet hatályba-lépésének időpontja | Visszavonásig | Egészségügyi szakképző intézmények | Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet |
Egészségügyi kártevőirtó
szakmunkás szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 33 5002 04
2. Szakképesítés megnevezése: Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás
3. A képzés formája: Iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás:
– az ember közvetlen környezetében, az ipar és a mezőgazdaság területén végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtását, szabadforgalmú, veszélyes irtószerekkel,
– gázosítás során közreműködik az egészségügyi gázmester utasításának megfelelően.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
– az egészségügyi kártevők elleni védekezés szervezése és a kártevők elleni tevékenység végrehajtása,
– irtószerek, anyagok, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezelése,
– az érintettek egészségnevelése, tájékoztatása az irtással, mentesítéssel, fenntartással kapcsolatos tudnivalókról,
– dokumentáció készítése a felhasznált irtószerekről, azok mennyiségéről és a felhasználás módjáról,
– egyéni védőeszközök használata, alkalmazásának szabályai.
Az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás legyen képes:
– az egészségügyi kártevők biológiai sajátosságainak, a védekezés szakmai feltételeinek, a védekezésre szolgáló módszercsoportok felhasználási lehetőségeinek ismeretében
= a kártevőket felismerni,
= a védekezési eljárásokat kivitelezni,
= a fertőzöttség és a védekezés során elért eredmények objektív mérésére szolgáló módszereket alkalmazni,
– az irtószerek (hatóanyagok és készítmények) felhasználási lehetőségeinek fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságainak, ártalmainak és azok megelőzésének és az egészségügyi kártevők elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok ismeretében a munka- és környezetvédelmi, illetve a biztonságtechnikai előírásokat betartani,
– a ,,Johan Béla'' Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan megjelentetett ,,Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről'' című kiadványt használni,
– a munka végzéséhez szükséges gépeket kezelni, üzemeltetni, karbantartani,
– irtószerek, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezeléséről gondoskodni,
– mérgezés esetén munkatársi elsősegélynyújtást alkalmazni,
– szakmai ismereteire támaszkodva tevékenysége során legyen képes biztosítani a környezet védelmét, valamint körültekintéssel a kezelés esetleges káros hatásai alól tudja mentesíteni a célszervezeteken kívüli élőlénycsoportokat,
– az irtószerek szállításával, raktározásával és nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat betartani,
– a szakmai, etikai és jogi normákat teljes felelősséggel betartani,
– megbízóival, munkatársaival, környezetével szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,
– megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni.
IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
– alapfokú iskolai végzettséghez (alapműveltségi vizsgához kötött).
b) A szakmaterületen eltöltött gyakorlat
– egészségügyi kártevőirtó egyéni és társas vállalkozásoknál a vizsga megkezdéséig legalább 480 óra szabadforgalmú irtószerekkel történő munkavégzés szükséges szakképzett egészségügyi gázmester felügyelete mellett és annak igazolása a Gyakorlati igazolás I. jelű lapon,
– irányított gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a Gyakorlati igazolás II. jelű lapon meghatározottak szerint, az abban feltüntetett munkaterületek mindegyikén (az ÁNTSZ megyei és fővárosi intézeteivel, illetve a MAKOSZ-szal egyeztetett helyeken végezhető). 2 évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt irányított gyakorlatra bocsátható)
|
Sor-
szám |
A gyakorlat témája |
Gyakorlóhely |
Időtartama
óra* |
Dátum |
A gázmester adatai |
A gázmester
aláírása |
|
1. |
Balesetvédelmi oktatás |
|
4 |
|
|
|
|
2. |
Általános dokumentációk megismerése |
|
4 |
|
|
|
|
3. |
Rejtett életmódot élő rovarok elleni védekezés megismerése |
|
264 |
|
|
|
|
4. |
Repülő rovarok elleni védekezés megismerése |
|
80 |
|
|
|
|
5. |
Rágcsálók elleni védekezés megismerése |
|
128 |
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
|
480 |
|
|
|
* A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.
az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt szakmai vizsgára bocsátható)
|
A gyakorlat témája |
Időtartama óra* |
Dátum |
Az igazoló aláírása |
|
Gyakorlati ismeretek
*kártevők azonosítása,
*munkavégzéssel kapcsolatos számítások végzése,
*tevékenység dokumentálása, nyilvántartása,
*elsősegélynyújtás |
20 |
|
|
|
Rovarok elleni védekezés
*rejtett életmódú rovarok elleni védekezés különféle
módszerekkel és objektumokban,
*repülő rovarok elleni védekezés különféle módszerekkel szabadban és zárt területen,
*egyéb rovarok (kullancs, bolha stb.) elleni védekezés
módszerei szabadban és zárt területen |
40 |
|
|
|
Rágcsálók elleni védekezés
*patkányirtás végzése különféle területeken,
*egérirtás végzése különféle területeken |
20 |
|
|
|
ÖSSZESEN |
80 |
|
|
* A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.
c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:
– munkaköri pályaalkalmasság.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, egyes részei alól felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján adható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' pontban meghatározottakkal.
4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Két napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat).
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.
A vizsgázó vizsgafeladatait két egészségügyi gázmester megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése vizsgabizottság előtt.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
– az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei,
– az irtószerek (hatóanyagok és készítmények),
– toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás.
A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia.
Az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei:
– a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,
– a kártevők csoportosítása,
– a kártevők életmódja, terjedésük és felismerésük lehetőségei,
– a kártevők elleni védekezés szakmai feltételei,
– a kártevők elleni védekezésre alkalmas módszer-csoportok,
– az egyes kártevők életmódja és az ennek megfelelő védekezés lehetőségei.
Az irtószerek (hatóanyagok és készítmények):
– az irtószer fogalma, tulajdonsága és szerkezete,
– az irtószerek felhasználási módjai,
– az irtószerek alkalmazási formái,
– a gyomormérgek és alkalmazásuk,
– a durva és fajlagos érintőmérgek alkalmazása,
– az irtószerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának okai és késleltetésének lehetőségei,
– a riasztószerek és alkalmazásuk,
– a biológiai védekezésre alkalmas irtószerek és felhasználási lehetőségük.
Toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás:
– toxikológia fogalma, feladatai és szakterületei,
– a méreg fogalma, a mérgek csoportosítása és minősítése,
– a mérgezés kialakulásának folyamata,
– a mérgezések csoportosítása,
– az irtószerek forgalomba hozatala és minősítése,
– az irtószerek beszerzése, szállítása, tárolása és felhasználása,
– az irtószerek ártalmai és a megelőzésük lehetőségei,
– az irtószerek felhasználásával kapcsolatos környezetvédelmi feladatok,
– az elsősegélynyújtás általános irányelvei és alapszabályai,
– újraélesztés elmélete, gyakorlata,
– a munkatársi elsősegélynyújtó általános teendői mérgezés és baleset esetén,
– egyes irtószerek hatóanyagának toxikológiai tulajdonságai, felhasználásuk speciális óvórendszabályai és munkatársi elsősegélynyújtás gyakorlata az egyes mérgezés esetén.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni. A vizsga átlageredményét a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
– tevékenység kivitelezése,
– munkacsoportban való munkavégzés képessége,
– munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
– megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
– önálló tevékenységre nem képes,
– munka-, környezetvédelmi, biztonságtechnikai szabályokat a vizsgafeladat megoldása során nem tartja be.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a többször módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről) foglaltak az irányadók.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
Az egészségügyi miniszter a módosított, szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.