Kifejezéskereső
Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2000. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
Istvándi község helyi építési szabályozásáról
Istvándi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése felhatalmazásával élve az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen Önkormányzati rendelet hatálya Istvándi község közigazgatási területére (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.
(2)1 Jelen rendelet csak a rendelet 1. mellékletét képező külterület szabályozási terv, a 2. mellékletét képező belterület szabályozási terv 2, valamint a 3. mellékletét képező naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területek tervlappal együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(3) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik, és eszerint értelmezendő.
(4) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.
A belterületi határ megállapítása
2. § A település belterületi határvonalának megváltoztatása a szabályozási terv szerint lehetséges.
A tervezési területre vonatkozó általános építési előírások
3. § (1) Építési telekre vonatkozó általános előírások:
a) Bármely építési övezetben új épületet elhelyezni, vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közvetlen közúti kapcsolattal rendelkező, hálózati elektromos energiával és vezetékes ivóvízzel ellátott telken lehet.
b) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt tározóban kell gyűjteni, vagy vízjogi engedéllyel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezéssel kell kezelni.
c) A telekkönyv szerint házhelyként nyilvántartott, az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél szűkebb paraméterekkel rendelkező telek is a beépítettségre, benapozásra és épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások betartása mellett beépíthető.
(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások
a) Megengedett legnagyobb beépítettség új építés esetén: övezeti jel szerint. Kialakult helyzetben, ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek meglévő beépítettsége tovább nem növelhető.
b) Építési hely: Új épület csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalakon belül helyezhető el, az OTÉK szerinti oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt az építési határvonalon kívül építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető és felfelé bővíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt építési helyen belül létesíthető. Oldalkert szélességét az OTÉK 36. §.(2) pont szerint kell biztosítani. Hátsókert mélysége a hátsó építési vonal szerint; de legalább az OTÉK 35. §.(4) pontja szerint biztosítandó.
c) Szabályozási vonalon kívül eső, vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható, azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.
(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások(műemléki környezetben a műemlékvédelmi hatóság ettől eltérő követelményeket is megállapíthat)
a) A tervezési területen minden új, vagy korszerűsítendő lakó- és középületet jellemzően 35-45 hajlású magas tetővel kell kialakítani.
b) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: vörös vagy barna színárnyalatú cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez.
c) Új épület építése, vagy meglévő korszerűsítése csak az OTÉK 42. §.-ában előírt gépjármű várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. Lakóterületen a gépjármű-tároló hely telken belül, intézményeknél vagy telken belül, vagy az Önkormányzattal és a közút kezelőjével egyeztetett módon közterületen biztosítandó.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti jel szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
e) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (-3,5 m járószint) mélységig létesíthetők, a talajmechanikai és talajvízviszonyok figyelembevételével.
(4) Az épített környezet alakításának egyéb előírásai
a) A tervezési területen 2 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdető berendezés nem helyezhető el.
b)2 A közigazgatási területen a beépítésre nem szánt különleges bánya területek kivételével, közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.
(5)3 Az építmény legmagasabb pontja az építménynek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz viszonyított, e rendelet által megállapított legmagasabb pontja.
A magánutakra vonatkozó általános előírások4
3/A. § (1) A magánút kialakítása során
a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,
b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,
c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telkeket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként alakul ki, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani
(2) Magánút telekszélessége, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel legalább 8 m kell, hogy legyen.
(3) Gazdasági területet, vagy birtokközpontot kiszolgáló magánút telekszélessége
a) ha legfeljebb 2 telket szolgál ki, legalább 10,0 m,
b) ha 2-nél több telket szolgál ki, legalább 12,0 m, kell, hogy legyen.
(4) Beépítésre nem szánt különleges bánya területet kiszolgáló magánút telekszélessége legalább 6,0 m kell, hogy legyen.
(5) Magánút esetén (a beépítésre nem szánt különleges bánya terület kivételével)
a) a villamosenergia-ellátást, a víziközmű-ellátást, a szilád burkolatot, a gépjármű várakozóhelyeket, a gyalogjárdákat, a térvilágítást, a csapadékvíz elvezető rendszert az út kialakításával egy időben kell megvalósítani,
b) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
c) a csapadékvizek elvezetését a közterületekhez hasonlóan kell megoldani,
d) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról gondoskodni kell.
A közigazgatási terület felhasználása5
4. §6 A közigazgatási terület
a) beépítésre szánt, ezen belül: lakó, vegyes, gazdasági, különleges terület építési övezeteket tartalmaz
b) beépítésre nem szánt, ezen belül: közlekedési-közműelhelyezési, zöld, erdő, mezőgazdasági, egyéb terület, különleges terület övezeteket tartalmaz.
FL övezeti jelű falusias lakóterületek szabályozása
5. § (1) Az övezet területén az OTÉK 14. §. előírásai betartandók.
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek
TV övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
6. § (1) Az övezet területén az OTÉK 16. §. előírásai értelemszerűen betartandók.
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8.
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új jelek
KG és MG övezeti jelű kereskedelmi-gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek szabályozása
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek
T, S és D övezeti jelű különleges területek szabályozása
8. § (1) Különleges területeken az OTÉK 24. §. előírásai betartandók.
(2) T övezeti jelű temetőterület szabályozása
a) Temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, síremlékek, kripták, urnahelyek) valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhetők el.
b) A temető kegyeleti okokból bekerítendő.
c) Temető kerítése mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, e sávban növényzet (fasor) telepítendő.
(3) S övezeti jelű sportterület szabályozása:
K övezeti jelű közlekedési és közmű területek szabályozása
9. § (1) Közlekedési területeken az OTÉK 26. §. előírásai betartandók.
(2) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterek és vasúti területek.
(3) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(4) Külterületi dűlőutak szabályozási szélessége legalább 8 m.
(5) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtér-ráépítés sem engedélyezhető).
KP övezeti jelű zöldterületek szabályozása
10. § Az övezet területén az OTÉK 27. §. előírásai betartandók.
E és VE övezeti jelű erdőterületek és védőerdők szabályozása
11. § (1) Az övezet területén az OTÉK 28. §. előírásai betartandók.
(2) Védőerdő területen intenzív erdőtelepítés szükséges. E területen épület, építmény nem helyezhető el.
MK övezeti jelű mezőgazdasági kert-területek szabályozása
12. § (1) A területen az OTÉK 29. §. előírásai betartandók.
(2) A területen épület nem építhető.
M övezeti jelű mezőgazdasági területek szabályozása
13. § (1) A területen az OTÉK 29. §. előírásai betartandók.
(2) Az övezetben épület nádas és rét területen, valamint olyan helyen, ahol a nyugalmi talajvízszint -1,0 m fölött áll, nem helyezhető el.
(3) Földrészlet megosztása esetén csak legalább 6000 m2 területű, és közútról közvetlenül megközelíthető telek alakítható ki.
VT övezeti jelű, egyéb (vízgazdálkodási) területek szabályozása
14. § (1) A területen az OTÉK 30. §. előírásai betartandók.
(2) A területen minden terület felhasználási és építési tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
Kb-B jelű beépítésre nem szánt különleges bánya területek szabályozása8
14/A. § A Kb-B övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges bánya területen a nyersanyag kitermelés, feldolgozás célját szolgáló, a bányászati tevékenységhez kapcsolódó építmények (épületek és műtárgyak) az alábbi feltételekkel helyezhetők el:
a) a beépítés módja szabadonálló
b) a beépítettség maximum 2 %
c) a legnagyobb építménymagasság (a sajátos építményfajták kivételével): maximum 5 m,
d) a sajátos építmények legmagasabb pontja maximum 20 m
e) közművesítési kötelem nincs, közműpótlók alkalmazása megengedett a környezetvédelmi előírások betartásával
ea) a villamosenergia ellátás kiépítése javasolt
eb) szennyvízgyűjtésre közműpótlóként kizárólag vízzáró, zárt medence létesíthető.
Építési tilalmak és korlátozások
15. § (1) Építési tilalom elrendelésére a tervezési területen nincs szükség.
(2) Új lakó-, vendéglátó-, oktatási vagy egészségügyi létesítmény beépítésre szánt területétől betartandó védőtávolságok: 013/1 hrsz-ú állattartó teleptől 50 m.
(3) Vasútvonal mentén az OTÉK 36. §. (7) bekezdés előírásait be kell tartani.
(4) Országos közút mentén az OTÉK 36. § (6) bekezdésében meghatározott védőtávolságot kell betartani.
(5)9 A „telek be nem építhető része”-ként jelölt területeken épület, építmény nem helyezhető el.
(6)10 Szénhidrogén vezeték mentén a csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokat és az ezekkel összefüggő ágazati előírásokat és ágazati rendeleteket figyelembe kell venni.
(7)11 A szénhidrogén bányászati célú kutak körül mért 50 m védőtávolságon belül csak a létesítési engedélyben szereplő létesítmény helyezhető el. A szénhidrogén bányászati célú kutak, valamint a szénhidrogén termelés mezőbeni vezetékek mentén a biztonsági övezet a kőolaj és földgázbányászati biztonsági szabályzatban előírtak szerint biztosítandó: szénhidrogén bányászati célú kutak mentén 50 m sugarú kör, a vezetékek esetében belterületen 10-10 m, külterületen 15-15 m, műtárgy keresztezésénél 20-20 m.
A települési környezet védelmének szabályozása
16. § (1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (Barcsi szeméttelep) szállítani.
(2) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (Lakócsai vagy Drávaszentesi szennyvízürítő) kell szállítani.
(3) A település területén elhullott állatok tetemeit az Istvándi dögkútban kell elhelyezni.
(4) A település területén minden új üzemi létesítmény vagy meglévő üzem területén tervezett technológiaváltás engedélyezéséhez üzemelés-technológiai terv készítendő, melyben igazolandó, hogy a tervezett technológia környezeti hatásai nem okoznak határérték túllépést a legközelebbi lakó-, illetve vegyes területeken.
(5) A lakó- és intézményterületek csendvédelme érdekében be kell tartani a 12/1983.(V.12.) MT. Sz. rendelet előírásait, valamint a 4/1984.(I.23.) EüM. Sz. rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket. (Üzemi tevékenységből származóan lakóterületen nappal 50, éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg.)
A természet és táj védelmének, valamint a veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások szabályozása12
17. §13 (1) A Duna-Dráva Nemzeti Park területe, a Natura 2000 területek, az ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és pufferterületének övezete által érintett területek a természetvédelmi érintettségű területek.
(2) Nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti területeken építmények és berendezések elhelyezése, illetve a fajösszetétel megváltoztatása csak az nemzetközi és országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
(3) A természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:
a) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalának kijelölése továbbá új építmények elhelyezése és művelési ág megváltoztatása csak a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával és térbeli kiterjedésben jelölhetők ki, helyezhetők el.
b) fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető, energetikai célú növénytelepítés nem végezhető
c) művelési ág-változtatás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában lehetséges.
d) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak extenzív jellegű természet és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
e) új közművezetéket csak földbe süllyesztve lehet létesíteni.
f) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető.
17/A. §14 A tájképvédelmi terület övezete által érintett területen
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;
b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése és szénhidrogén bányászati célú kutak üzemeltetése érdekében történhet;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
17/B. §15 (1) A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területeket a 3. melléklet tartalmazza, ahol csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető.
(2) Vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken
a) beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező;
b) egyedi szennyvízkezelő kisberendezés akkor alkalmazható, ha a tisztított víz felszíni vízbe történő elvezetése biztosítható, és a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(3) Ivóvízbázis védelmi területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
A műemlékek védelmének szabályozása
18. § A településen található műemlékek védelme érdekében be kell tartani a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény vonatkozó előírásait. A szabályozási tervlapok feltüntetik a műemléki környezet lehatárolását, amelyen belül minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt is.
A helyi értékek védelmének szabályozása
19. § Az OTÉK 4. §. (5) b. pontja alapján a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:
(1) Helyi művi érték minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utca vonalvezetést, település-sziluettet, kilátást is), együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselő-testület szakértői javaslatok alapján megőrizendőnek, védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.
(2) A helyi védelem egyedi és területi lehet.
a) Az egyedi védelem kiterjedhet:
Tűzvédelem
20. § (1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(2) A szükséges oltóvizet közművesített területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.
Földtani követelmények
21. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalása szükséges
Záró rendelkezések
22. §
(1)16
Melléklet17
Az 1. § (2) bekezdése az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés b) pontja az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az „A magánutakra vonatkozó általános előírások” alcímet (3/A. §-t) az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az „A közigazgatási terület felhasználása” alcím címe az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A „Kb-B jelű beépítésre nem szánt különleges bánya területek szabályozása” alcímet (14/A. §-t) az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 15. § (5) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 15. § (6) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 15. § (7) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Az „A természet és táj védelmének, valamint a veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások szabályozása” alcím címe az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 17/A. §-t az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 17/B. §-t az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte 4/2012. (V.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. május 30.
A Mellékletet az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 12. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. mellékletet az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletet az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 13.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
