Kifejezéskereső
Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2000. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
Istvándi község helyi építési szabályozásáról
Istvándi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése felhatalmazásával élve az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen Önkormányzati rendelet hatálya Istvándi község közigazgatási területére (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.
(2) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező külterületi és belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(3) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik, és eszerint értelmezendő.
(4) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.
A belterületi határ megállapítása
2. § A település belterületi határvonalának megváltoztatása a szabályozási terv szerint lehetséges.
A tervezési területre vonatkozó általános építési előírások
3. § (1) Építési telekre vonatkozó általános előírások:
a) Bármely építési övezetben új épületet elhelyezni, vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közvetlen közúti kapcsolattal rendelkező, hálózati elektromos energiával és vezetékes ivóvízzel ellátott telken lehet.
b) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt tározóban kell gyűjteni, vagy vízjogi engedéllyel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezéssel kell kezelni.
c) A telekkönyv szerint házhelyként nyilvántartott, az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél szűkebb paraméterekkel rendelkező telek is a beépítettségre, benapozásra és épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások betartása mellett beépíthető.
(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások
a) Megengedett legnagyobb beépítettség új építés esetén: övezeti jel szerint. Kialakult helyzetben, ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek meglévő beépítettsége tovább nem növelhető.
b) Építési hely: Új épület csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalakon belül helyezhető el, az OTÉK szerinti oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt az építési határvonalon kívül építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető és felfelé bővíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt építési helyen belül létesíthető. Oldalkert szélességét az OTÉK 36. §.(2) pont szerint kell biztosítani. Hátsókert mélysége a hátsó építési vonal szerint; de legalább az OTÉK 35. §.(4) pontja szerint biztosítandó.
c) Szabályozási vonalon kívül eső, vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható, azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.
(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások(műemléki környezetben a műemlékvédelmi hatóság ettől eltérő követelményeket is megállapíthat)
a) A tervezési területen minden új, vagy korszerűsítendő lakó- és középületet jellemzően 35-45 hajlású magas tetővel kell kialakítani.
b) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: vörös vagy barna színárnyalatú cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez.
c) Új épület építése, vagy meglévő korszerűsítése csak az OTÉK 42. §.-ában előírt gépjármű várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. Lakóterületen a gépjármű-tároló hely telken belül, intézményeknél vagy telken belül, vagy az Önkormányzattal és a közút kezelőjével egyeztetett módon közterületen biztosítandó.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti jel szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
e) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (-3,5 m járószint) mélységig létesíthetők, a talajmechanikai és talajvízviszonyok figyelembevételével.
(4) Az épített környezet alakításának egyéb előírásai
a) A tervezési területen 2 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdető berendezés nem helyezhető el.
b) A tervezési területen, közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.
A tervezési terület felhasználása
4. § (1) A tervezési terület
a) beépítésre szánt, ezen belül: lakó, vegyes, gazdasági, különleges
b) beépítésre nem szánt, ezen belül: közlekedési-közműelhelyezési, zöld, erdő, mezőgazdasági, egyéb terület felhasználási egységeket tartalmaz.
FL övezeti jelű falusias lakóterületek szabályozása
5. § (1) Az övezet területén az OTÉK 14. §. előírásai betartandók.
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek
TV övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
6. § (1) Az övezet területén az OTÉK 16. §. előírásai értelemszerűen betartandók.
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8.
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új jelek
KG és MG övezeti jelű kereskedelmi-gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek szabályozása
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8
(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek
T, S és D övezeti jelű különleges területek szabályozása
8. § (1) Különleges területeken az OTÉK 24. §. előírásai betartandók.
(2) T övezeti jelű temetőterület szabályozása
a) Temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, síremlékek, kripták, urnahelyek) valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhetők el.
b) A temető kegyeleti okokból bekerítendő.
c) Temető kerítése mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, e sávban növényzet (fasor) telepítendő.
(3) S övezeti jelű sportterület szabályozása:
K övezeti jelű közlekedési és közmű területek szabályozása
9. § (1) Közlekedési területeken az OTÉK 26. §. előírásai betartandók.
(2) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterek és vasúti területek.
(3) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(4) Külterületi dűlőutak szabályozási szélessége legalább 8 m.
(5) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtér-ráépítés sem engedélyezhető).
KP övezeti jelű zöldterületek szabályozása
10. § Az övezet területén az OTÉK 27. §. előírásai betartandók.
E és VE övezeti jelű erdőterületek és védőerdők szabályozása
11. § (1) Az övezet területén az OTÉK 28. §. előírásai betartandók.
(2) Védőerdő területen intenzív erdőtelepítés szükséges. E területen épület, építmény nem helyezhető el.
MK övezeti jelű mezőgazdasági kert-területek szabályozása
12. § (1) A területen az OTÉK 29. §. előírásai betartandók.
(2) A területen épület nem építhető.
M övezeti jelű mezőgazdasági területek szabályozása
13. § (1) A területen az OTÉK 29. §. előírásai betartandók.
(2) Az övezetben épület nádas és rét területen, valamint olyan helyen, ahol a nyugalmi talajvízszint -1,0 m fölött áll, nem helyezhető el.
(3) Földrészlet megosztása esetén csak legalább 6000 m2 területű, és közútról közvetlenül megközelíthető telek alakítható ki.
VT övezeti jelű, egyéb (vízgazdálkodási) területek szabályozása
14. § (1) A területen az OTÉK 30. §. előírásai betartandók.
(2) A területen minden terület felhasználási és építési tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
Építési tilalmak és korlátozások
15. § (1) Építési tilalom elrendelésére a tervezési területen nincs szükség.
(2) Új lakó-, vendéglátó-, oktatási vagy egészségügyi létesítmény beépítésre szánt területétől betartandó védőtávolságok: 013/1 hrsz-ú állattartó teleptől 50 m.
(3) Vasútvonal mentén az OTÉK 36. §. (7) bekezdés előírásait be kell tartani.
(4) Országos közút mentén az OTÉK 36. § (6) bekezdésében meghatározott védőtávolságot kell betartani.
A települési környezet védelmének szabályozása
16. § (1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (Barcsi szeméttelep) szállítani.
(2) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (Lakócsai vagy Drávaszentesi szennyvízürítő) kell szállítani.
(3) A település területén elhullott állatok tetemeit az Istvándi dögkútban kell elhelyezni.
(4) A település területén minden új üzemi létesítmény vagy meglévő üzem területén tervezett technológiaváltás engedélyezéséhez üzemelés-technológiai terv készítendő, melyben igazolandó, hogy a tervezett technológia környezeti hatásai nem okoznak határérték túllépést a legközelebbi lakó-, illetve vegyes területeken.
(5) A lakó- és intézményterületek csendvédelme érdekében be kell tartani a 12/1983.(V.12.) MT. Sz. rendelet előírásait, valamint a 4/1984.(I.23.) EüM. Sz. rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket. (Üzemi tevékenységből származóan lakóterületen nappal 50, éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg.)
A természet védelmének szabályozása
17. § (1) Természetvédelmi területeken (Duna-Dráva Nemzeti Park) minden tevékenység és létesítmény-elhelyezés a természetvédelemről szóló 1996. évi 53. törvény előírásaival összhangban történhet. Természetvédelmi területeken csak az MI 13-39-1990. és az MI 13-195. sz. műszaki irányelvekben meghatározott tevékenységek folytathatók.
(2) A természetvédelmi területekkel közvetlenül határos terület felhasználási egységeken tervezett fejlesztéseket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni kell.
(3) Művelési ág-változtatás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.
(4) A területen csak extenzív jellegű természet és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(5) A területen új közművezetéket csak földbe süllyesztve lehet létesíteni.
A műemlékek védelmének szabályozása
18. § A településen található műemlékek védelme érdekében be kell tartani a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény vonatkozó előírásait. A szabályozási tervlapok feltüntetik a műemléki környezet lehatárolását, amelyen belül minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt is.
A helyi értékek védelmének szabályozása
19. § Az OTÉK 4. §. (5) b. pontja alapján a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:
(1) Helyi művi érték minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utca vonalvezetést, település-sziluettet, kilátást is), együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselő-testület szakértői javaslatok alapján megőrizendőnek, védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.
(2) A helyi védelem egyedi és területi lehet.
a) Az egyedi védelem kiterjedhet:
Tűzvédelem
20. § (1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(2) A szükséges oltóvizet közművesített területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.
Földtani követelmények
21. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalása szükséges
Záró rendelkezések
22. §
(1)2
Melléklet
Az 5. § (6) bekezdését az Istvándi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 4/2012. (V.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. május 30.
