Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

8/2000. (II. 16.) BM–IM–PM együttes rendelet

az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképkészítés, valamint a DNS-mintavétel szabályairól1

2007.11.17.

A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 63. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a következőket rendeljük el:

1. § (1)2 A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt álló személyekre (a továbbiakban: gyanúsított), valamint a velük szemben büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságokra terjed ki.

(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni

a)3 a Tv. 31. §-ának a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt álló személyektől történő ujj- és tenyérnyomatvételnek, valamint arcfényképkészítésnek,

b)4 a Tv. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt álló személytől történő szájnyálkahártya-törlet vagy hajminta- (a továbbiakban: DNS-minta) vételnek

a Tv. alapján történő végrehajtása során.

2. § (1)5 Az ujj- és tenyérnyomatvételről, az arcfényképkészítésről, a DNS-mintavételről az a nyomozó hatóság köteles gondoskodni, amelyik az 1. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a gyanúsítottal szemben büntetőeljárást folytat.

(2) Az ujj- és tenyérnyomatvételt, valamint az arcfényképkészítést az 1. számú, a DNS-mintavételt a 2. számú mellékletben meghatározott módszerrel kell elvégezni.

(3)6 Az ujj- és tenyérnyomatokat, az arcfényképeket, illetve a DNS-mintát a megalapozott gyanú közlésétől számított három munkanapon belül kell továbbítani a bűnügyi nyilvántartás részére.

(4) A továbbítást igazoló iratot el kell helyezni a büntetőügy iratai között.

3. § (1)7 Az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságoknál

a) az ujj- és tenyérnyomatvételt, valamint a fényképezést a rendőrségnél, illetve a határőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus,

b) a DNS-mintavételt a rendőrorvos, illetve a határőrség egészségügyi szolgálatának orvosa vagy a nyomozó hatóságnak a DNS-mintavétel végzésére oktatásban részesült tagja

végzi, különdíj felszámolása nélkül.

(2)8 A vám- és pénzügyőrségnél

a) az ujj- és tenyérnyomatvételt, valamint a fényképezést a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság erre kijelölt tagja,

b) a DNS-mintavételt elsődlegesen a nyomozó hatóságnak a DNS-mintavétel végzésére oktatásban részesült tagja külön díj felszámolása nélkül, ha ez nem lehetséges akkor a hatósággal ebből a célból megállapodást kötött egészségügyi szervezet

végzi.

(3)9

3/A. §10 (1) Az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság az ujj- és ternyérnyomat vételére, a fényképezésre, valamint a DNS-minta vételére a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

(2) A megkereséshez mellékelni kell az ügyészség, illetve a katonai nyomozó hatóság által kitöltött – a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM–IM együttes rendeletben az adatszolgáltatás teljesítéséhez meghatározott – ,,ujjnyomat adatlap'' két, illetőleg ,,8. számú adatlap a DNS-profilok nyilvántartásának kezelője részére'' nyomtatvány egy példányát.

(3) Az ujj- és tenyérnyomatvételt, a fényképezést, valamint a DNS-mintavételt az eljáró ügyészség, illetve katonai nyomozó hatóság rendelkezése alapján, a rendőrkapitánysággal előzetesen egyeztetett helyen és időben, a (2) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával kell elvégezni.

(4)11 Az ujj- és tenyérnyomatvételt, valamint a fényképezést a rendőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus, a DNS-mintavételt a rendőrorvos, vagy a rendőrség nyomozó hatóságának a DNS-mintavétel végzésére oktatásban részesült tagja végzi.

(5) Az ujj- és tenyérnyomatokat, az arcfényképet, illetve a DNS-mintát haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső ügyészséghez, illetve a katonai nyomozó hatósághoz, amely gondoskodik a bűnügyi nyilvántartás részére történő továbbításról.

3/B. §12 (1) Az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképezés, valamint a DNS-mintavétel céljából történő megjelenés iránt – a szabadlábon lévő terhelt idézésével, illetve a fogvatartásban lévő terhelt előállításának elrendelésével – az ügyészség, illetve a katonai nyomozó hatóság intézkedik.

(2) A fogva tartott terheltet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendőrség állítja elő.

(3) A büntetés-végrehajtási intézetben lévő elítéltet a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási szerv állítja elő, ha az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképezés, illetőleg a DNS-mintavétel az ügyészség hatáskörébe tartozó, a szabadságvesztés büntetés megkezdését követően indult büntetőeljárásban válik szükségessé.

(4)13 A rendőrségnek az ügyészség, illetve a katonai nyomozó hatóság megkeresésére elvégzett ujj- és tenyérnyomatvétellel, valamint fényképezéssel, valamint a DNS-mintavétellel kapcsolatos költségei megtérítésének szabályait az igazságügyi és rendészeti miniszter és a legfőbb ügyész együttesen állapítják meg.

4. § (1) A gyanúsítottat tájékoztatni kell arról, hogy

a) az ujj- és tenyérnyomatvételre, valamint a fényképezésre a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban,

b) a DNS-mintavételre DNS-elemzés céljára, a DNS-profilok nyilvántartásában

történő nyilvántartás érdekében, a Tv. alapján kerül sor.

(2) A tájékoztatás megtörténtét írásban dokumentálni kell, és azt el kell helyezni a büntetőügy iratai között.

5. §14 A gyanúsított köteles alávetni magát az ujj- és tenyérnyomat-, illetve a DNS-mintavételi eljárásnak, valamint a fényképezésnek (a továbbiakban együtt: mintavétel), ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.

6. § (1) Ellenszegülésnek kell tekinteni a gyanúsítottnak azt a célzatos cselekvését, magatartását, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza.

(2)15 A testi kényszer megfogást, lefogást, illetve testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítést jelent.

7. § (1) A testi kényszer alkalmazására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság rendőr, határőr, pénzügyőr, illetve adónyomozó tagja jogosult.

(2) Az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén a gyanúsított ellenszegülése miatt szükségessé váló testi kényszert az ügyészség, illetőleg a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság biztosítja.

8. § (1) A testi kényszer alkalmazása előtt a gyanúsítottat fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy ha a Tv.-ben meghatározott kötelezettségének önként nem tesz eleget, testi kényszer alkalmazására kerül sor.

(2) A testi kényszer alkalmazása során törekedni kell a testi sérülés elkerülésére.

(3) Nincs helye a testi kényszer további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megszűnt.

9. § A testi kényszer alkalmazása jogszerűségének vizsgálatát a rendőr, a határőr, a pénzügyőr, illetve az adónyomozó által alkalmazható kényszerintézkedéseket meghatározó jogszabályok szerint kell végezni.

10. § Ez a rendelet 2000. március 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 8/2000. (II. 16.) BM–IM–PM együttes rendelethez


Az ujj- és tenyérnyomatvétel, valamint
a fényképezés módja

A)

Az ujj- és tenyérnyomatot a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM–IM együttes rendelet mellékletében meghatározott ujjnyomat adatlap nyomtatványon (a továbbiakban: adatlap), nyomdafestékes eljárással kell felvenni.
Az adatlapot két példányban, tollal, nyomtatott betűkkel vagy gépírással, olvashatóan kell kiállítani, és a gyanúsítottnak, valamint az ujj- és tenyérnyomatot felvevőnek alá kell írnia.
Az ujj- és tenyérnyomat felvétel előtt a gyanúsított kezeit szappannal, meleg vízzel meg kell mosni, és szárazra kell törölni.
Az ujjnyomatok felvételét az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd – az adatlap első oldalának megfelelő rovataiban – az ujjak körömszéltől körömszélig történő átforgatásával kell elvégezni.
A rá- és az átforgatást a jobb hüvelykujjal kezdve – sorban haladva – a bal kisujjal befejezve kell végrehajtani.
Az együttes nyomatok rovatba a hüvelykujjakat egyenként, a többi ujjakat együttesen, átforgatás nélkül kell a papírra helyezni.
Ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni (hiányzik, csonkolt stb.), annak okát fel kell tüntetni a megfelelő rovatban.
A bal tenyér nyomatát az egyik adatlap, a jobb tenyér nyomatát a másik adatlap hátoldalára kell felvenni.
A tenyérnyomat felvételét hengerrel vagy festékezéssel, majd az adatlap hátoldalára történő nyomással kell végrehajtani úgy, hogy a bőrfodorszál rajzolatok, valamint a tenyér minden része – a hüvelykujjpárna, a kisujjpárna, a csukló feletti rész, az ujjak alatti rész, valamint a tenyér közepe – jól látható legyen.

B)16

A gyanúsítottról elsősorban digitális, indokolt esetben hagyományos fényképezéssel összesen három darab – szemből, valamint jobb és bal oldalról –, egyenként 4x4 cm nagyságú, színes arcfényképet kell készíteni.
A fényképeket – a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet Daktiloszkópiai Szakértői Osztálynak címezve – kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartás részére.
A továbbítás elsősorban számítógépes hálózat segítségével történik, melynek során a digitális fényképet az elektronikus formában kitöltött fénykép kísérő adatlappal együtt a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet Daktiloszkópiai Szakértői Osztálynak kell megküldeni. A fénykép mellett fel kell tüntetni a gyanúsított nevét, születési helyét, idejét – év, hónap, nap szerint –, valamint az anyja nevét, az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és a büntetőügy iktatószámát oly módon, hogy a fényképek és a fénykép kísérő adatlap kétséget kizáróan összerendelhető és egymásnak megfeleltethető, hitelességük pedig ellenőrizhető legyen.
Amennyiben a hagyományos módon készült fénykép továbbítása postai úton történik, az elkészült papírlap hátoldalára rá kell írni a gyanúsított nevét, születési helyét, születési idejét – év, hó és nap szerint –, valamint az anyja nevét, az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és a büntetőügy iktatószámát. A fényképet és a negatívokat csatolni kell az ujjnyomat adatlaphoz és azzal együtt kell elküldeni. Digitális fénykép lemezen történő továbbítása esetén a fénykép mellett ezen adatokat is kétséget kizáró módon rögzíteni kell az adathordozón és az ujjnyomat adatlappal együtt kell elküldeni.

2. számú melléklet a 8/2000. (II. 16.) BM–IM–PM együttes rendelethez


A DNS-mintavétel módja

A mintavételt abban az esetben lehet megkezdeni, ha az azt megelőző 20 percben a gyanúsított sem ételt, sem italt nem fogyasztott.
A DNS-minta biztosítására rendszeresített egységcsomag kinyitása után ellenőrizni kell a következőkben felsoroltak hiánytalan meglétét:
– 2 db szájnyálkahártya-törlet biztosítására alkalmas eszköz,
– 2 db vonalkóddal ellátott csövecske,
– 1 db vonalkóddal ellátott kis nejlontasak,
– 1 pár egyszerhasználatos kesztyű,
– 1 db mintatartó kartondoboz,
– 2 db öntapadós zárócímke,
– 1 db vonalkóddal ellátott adatlap.

Az adatlapon tollal, nyomtatott betűvel vagy gépírással, olvashatóan fel kell tüntetni:
– a gyanúsított családi és utóneveit – nők esetében leánykori családi és utóneveit –, nemét, születési helyét és idejét, anyja leánykori családi és utóneveit, személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét,
– a bűncselekmény megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,
– a bűncselekmény elkövetésének helyét és idejét,
– az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát,
– a mintavétel időpontját az év, hónap és nap megjelölésével.
Az adatlapot a mintavételt végzőnek és a gyanúsítottnak alá kell írnia.
A mintavételt végző személy az egységcsomagban található egyszerhasználatos kesztyűt köteles viselni a mintavételi eljárás egész ideje alatt.
A szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló eszközök egyikének mintavevő felületével a gyanúsított szájüregének oldalfalát határozott mozdulatokkal négyszer-ötször át kell törölni.
A mintavevőeszközt a mintatartó kartondoboz erre a célra kialakított tartórészébe kell helyezni, majd ugyanezt a folyamatot el kell végezni a másik mintavevőeszközzel is.
A két szájnyálkahártya-törletet tartalmazó kartondobozt össze kell csukni, és mindkét végét le kell ragasztani az öntapadós zárócímkével.
Ha a mintavevőeszköz szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló felülete a mintavétel során a gyanúsított szájüregén kívül más felülettel is érintkezik, a mintavételt meg kell szakítani és a mintavevő egységcsomagot el kell dobni.
A mintát új egységcsomag felhasználásával kell biztosítani.
Összehasonlító hajminta esetén legalább 10 db megfelelő mennyiségű gyökérhüvelysejtet tartalmazó, kitépett hajszálat kell biztosítani.
A kitépett hajszálakat a vonalkóddal ellátott kis nejlonzacskóba kell helyezni, majd azzal együtt a mintatartó dobozba kell tenni.
A hajmintát tartalmazó kartondobozt össze kell csukni, és mindkét végét le kell ragasztani az öntapadós zárócímkével.
A mintavétel befejezését követően az összegyűjtött hulladékot és az egyszerhasználatos kesztyűt a hulladéktárolóba kell dobni.
A kitöltött adatlapot, a szájnyálkahártya-törletet, illetve a hajmintát tartalmazó kartondobozt a 2 db vonalkóddal ellátott – a DNS-profil laboratóriumi meghatározása során felhasználásra kerülő – csövecskével együtt az egységcsomag szállítására szolgáló nagyméretű tasakba kell helyezni, és azt a gyanúsított jelenlétében le kell zárni.
A DNS-mintát – a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetnek címezve – meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartás részére.
1

A rendeletet a 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2009. június 30. napjával.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja az 1/2001. (I. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet 1. §-ával megállapított, valamint a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. Az 1. § (2) bekezdés a) pontját az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 4. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.

4

Az 1. § (2) bekezdésének b) pontja a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (1) bekezdése a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 2. § (3) bekezdése a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 3. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 48/2007. (XI. 9.) IRM–PM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A 3. § (2) bekezdése a 48/2007. (XI. 9.) IRM–PM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 3. § (3) bekezdését a 3/2002. (I. 26.) BM-IM-PM együttes rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

10

A 3/A. §-t a 3/2002. (I. 26.) BM-IM-PM együttes rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

11

A 3/A. § (4) bekezdése a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

12

A 3/B. §-t a 3/2002. (I. 26.) BM-IM-PM együttes rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

13

A 3/B. § (4) bekezdése a 48/2007. (XI. 9.) IRM–PM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

Az 5. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 4. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.

15

A 6. § (2) bekezdését az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 4. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.

16

Az 1. számú melléklet B) pontja a 37/2005. (VIII. 11.) BM–IM–PM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás