Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeiről1

2000.06.23.

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet melléklete az egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményeit tartalmazza.

2. § Az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű molekuláris biológus szakon molekuláris biológus szakképzettség szerezhető.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelethez


Egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik – a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 1.a) pontjára is tekintettel – a modern molekuláris biológia szemléletével és módszertanával egyaránt magas szinten rendelkeznek; felkészültek arra, hogy ezeket az ismereteket a biotechnológia sokféle alkalmazásában, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban szakképzettségüknek megfelelően felhasználják; akik képesek a molekuláris biológia legújabb vívmányait felhasználva alap- és alkalmazott kutatásokat végezni; képesek tudományterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik átültetésére a gyakorlatban; akik tevékenyen részt vesznek a jövőnk formálásában egyre jelentősebb szerepet játszó molekuláris biológiai ismeretek átadásában és társadalmi hasznosításában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles molekuláris biológus.

3. A képzési idő
10 félév, az oklevél kiadásához szükséges legkisebb teljesítmény a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet2 alapján 300 kredit megszerzése, melyben 3500 a tanóra.

4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
– fizika 9 kredit,
– matematika 9 kredit,
– számítástechnika 3 kredit,
– kémia 10 kredit,
– további természettudományi ismeretek 20 kredit,
összesen 51 kredit.
b) Nem-természettudományos ismeretek
– angol és egy másik idegen nyelv,
– társadalomtudományok,
– bölcsészeti tudományok,
– testnevelés,
összesen 30 kredit.
c) Szakmai törzsanyag
A törzsanyag hét témakör köré csoportosítható, az egyes témakörök egymással egyenértékűek.
ca) Állattani ismeretek
– Az állatok fejlődéstana. Az egyed és törzsfejlődés.
– A gerinctelenek kültakarójának szöveti szerkezete. A gerincesek bőre, funkciói. Az egysejtűek és a gerinctelenek vázképződményei. A gerincesek vázrendszeri szervei. A csont mint szerv, a csontanyagcsere szabályozása.
– Az amoeboid-, az ostoros és csillós mozgás sejtmorfológiai alapja, mechanizmusa.
– A harántcsíkolt izmok. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa és energetikája.
– A simaizmok, működésük molekuláris alapjai.
– A táplálkozás. Táplálkozási formák az egysejtűek és a gerinctelen szervezetek körében.
– A gerincesek tápcsatornájának működése, a máj, az epe és a hasnyálmirigy.
– A vér szövettana, funkciói, a vérsejtek élettartama.
– A szív típusai és funkcionális anatómiája, működése.
– A nyirok képződése, összetétele, funkciói. A nyirokkeringés.
– A nyitott keringési rendszer szerkezeti és élettani jellemzői.
– A légzés fogalma, biológiai jelentősége és részfolyamatai. Az állatok csorpotosítása oxigénigényük szerint.
– A gerincesek kopoltyúi. A tüdő fejlődéstörténete és anatómiája a gerincesekben.
– A kiválasztás és ozmoreguláció gerinctelenekben.
– Kiválasztó-, ion és ozmoregulációs szervek a gerincesekben.
– A szaporodás fogalma, biológiai jelentősége. Két fő típusa.
– Az ivari nem chromosomalis meghatározódása. A külső és belső megtermékenyítés.
– A női nemi ciklus. A placentáció és placentatípusok.
– Elektromos szignalizáció az idegrendszerben. Az elektromos és kémiai szinapsisok. Kémiai ingerület áttevők.
– A reflexek, a reflexív és a reflexkör. A gerincesek idegrendszere, somatomotoros működése. A gondolkodás, tudat és memória élettana.
– A receptorsejt. A receptorok/érzékszervek csoportosítása.
– A látószervek és a látás kemizmusa.
– A testfelszín mechanoreceptorai.
– A hallás mechanizmusa.
– A hormonok fogalma. Az endokrin rendszer.
cb) Növénytani ismeretek
– A növényi sejt és struktúrája. A sejtfal, a biomembránok, a sejtmag, az endoplazmatikus retikulum, a Golgi apparátus a fehérje és a poliszacharidok szekréciójában, a sejtvakuólum.
– A színtestek felépítése és típusaik.
– A növényi szövetek és tulajdonságaik sejtes elemei.
– A növényi test szerveződése az evolúció során.
– A hajtásos test szerveződésének fokozatai, típusai. A levél szöveti felépítése és funkciói.
– A gyökér és szöveti felépítése, a módosult gyökértípusok.
– Az ivaros és az ivartalan szaporodás.
– Az életciklusok (nemzedékváltakozás) típusai a növényvilágban.
– A hajtásos növények és fejlődésük.
– A növényi sejtet felépítő anyagok és molekulák sajátságai.
– A fotoszintézis.
– A széndioxid fixálás jellemzői és a fiziológiai szerepe. A szénhidrát anyagcsere.
– A fotoszintetikus szénanyagcsere.
– A keményítő szintézise és szabályozása.
– A légzés, ATP szintézis. A légzési folyamatok szabályozása.
– A lipid anyagcsere. A glükoneogenezis.
– Az ásványos táplálkozás és az ionfelvétel.
– A víz transzportja és a vízpotenciál.
– A molekuláris nitrogén kötése, a növények szerepe a biológiai nitrogén kötésben.
– A növényi hormonok és a szabályozás.
– A sejtnövekedés.
– A fitokróm rendszer.
– A virágzás szabályozása.
– A stresszválasz a növényekben.
– A növényi génműködés és a sejtciklus szabályozása.
cc) Biokémiai ismeretek
– Oxigéntranszport fehérjéi.
– Globinok polimorfizmusa.
– Az enzimek mint biokatalizátorok.
– Az enzimek kinetikai tulajdonságainak Michaelis– Menten modellje.
– Enzimgátlás.
– A szénhidrátok szerkezete és biológiai szerepe.
– A biológiai membránok.
– A glikolízis lokalizációja, lépései, szerepe, szabályozása.
– A citrát-kör lokalizációja, részfolyamatai, energia- és anyagmérlege, szabályozása.
– Az oxidációs energia átalakulása kémiai kötési energiává.
– A pentóz-foszfát útvonal lokalizációja, szerepe a metabolizmusban.
– A glükóz-6-foszfát sorsa a sejt igényeinek megfelelően.
– A glükoneogenézis lokalizációja, energetikája.
– Glikogén metabolizmus.
– A ciklikus-AMP központi szerepe a glikogén szintézis és lebontás szabályozásában.
– A májban folyó glikogén metabolizmus szerepe a vér cukor-szint szabályozásában.
– Zsírsavak metabolizmusa.
– Ketontestek keletkezése és szerepe.
– Telített zsírsavak bioszintézise.
– A zsírsav metabolizmus hormonális, rövid és hosszú távú szabályozása.
– A táplálék fehérjék emésztése. Az urea-ciklus és kapcsolata a citrát-körrel.
– Aminosavak lebontása; az aminosavak szénláncának sorsa; ketogén és glükogén aminosavak.
cd) Genetikai ismeretek
– A DNS szerkezete. A DNS denaturálása, renaturálása. A DNS-hibridizáció. A DNS másodlagos szerkezete.
– A prokarióta ,,kromoszóma''. Az eukarióta kromoszóma. A DNS szerveződési szintjei az eukarióta kromoszómában.
– Kromoszómaszám, kariotípus. Euploidia, aneuploidia. Autoploidia, alloploidia. Hypoploidia. Hyperploidia. Nondiszjunkció, endomitózis, endoreplikáció.
– Az RNS-vírusok. Viroidok, VLP, Killer-faktor. A prionok. A replikáció szemikonzervatív jellege.
– A replikáció szemidiszkontinuus jellege. A replikon.
– Javítási mechanizmusok.
– A transzkripció. Poszttranszkripciós módosítások.
– Mozaikos génszerkezet, intron, exon, maturáz. Az mRNS-érés mechanizmusa. Az immunglobulingének. A klonális szelekció. Hibridomák, monoklonális ellenanyagok.
– A poszttranszkripciós módosítások. Fehérjetranszport a citoszolból a sejtszervekbe. Membránalkotó és szekréciós fehérjék transzportja.
– Ismétlődő (repetatív) szekvenciák kimutatása. Tandem repeat szekvenciák.
– A nemzedékváltakozás, gaméta, zigóta, izogámia, anizogámia, heterogámia, konjugáció, kopuláció.
– A meiózis.
– A neokombináció és az öröklésmenetek alaptípusai.
– Predetermináció és anyai hatás. Beltenyésztés és heterózishatás.
– Fenotípusos ivarmeghatározás.
– Genotípusos ivarmeghatározás.
– Kapcsoltság és rekombináció. Genetikai térképezés.
– Mitotikus rekombináció.
– Szomatikus sejthibridizálás alkalmazása genetikai térképezésnél.
– Az általános rekombináció.
– A Ty-elemek, Copia-elemek, FB- és P-elemek, a hibrid-diszgenezis. Transzpozició. Bakteriális episzómák.
– Bakteriális rezisztenciafaktorok. Plazmidok.
– Generalizált transzdukció. Specializált transzdukció.
– A növényi szintestek extrakromoszómális öröklődése.
– Mitochondriumhoz kötött extrakromoszómális öröklődés.
ce) Mikrobiológiai ismeretek
– A mikroorganizmusok helye az élővilágban.
– A baktériumok tenyésztése.
– Energia metabolizmus a prokariótákban.
– A baktériumok fiziológiája.
– Dezinficiálás.
– Antimikrobiális kemoterápia. A sejtfalszintézis gátlása.
– Antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia.
– Patogenitás és virulencia.
– A gazdaszervezet védekezése a fertőzésekkel szemben..
– A gombák helye az élővilágban.
– A gombák szaporodása.
– A gombák rendszere.
– Az algák általános ismertetése.
– Az algák szaporodása és termesztése.
– A protozoonok helye az élővilágban.
– A protozoonok szaporodása.
– A vírusok felépítése.
– A virion szerkezete és osztályozása.
– A bakteriofágok általános jellemzése.
– Az állatokat megbetegítő vírusok. DNS vírus családok. RNS vírus családok.
– A vírusok szaporodása.
– Vírusfertőzés. Akut fertőzés és perzisztens fertőzés.
– Növényi vírusok.
– A gombák, az algák és az ízeltlábúak vírusai.
– Viroidok és prionok általános jellemzése.
cf) Sejtbiokémiai és molekuláris biológiai ismeretek
– A sejt struktúrája. Sejtorganellum. Sejtek frakcionálása.
– A fehérjeszintézis, RNS szintézise. A riboszóma ciklus. A transzláció.
– Membránok összetétele. A sejt-sejt kapcsolatok. Endocitózis, exocitózis.
– A transzportfolyamatok biokémiája. A sejtmembrán izolálása. Lipid analízis. Membránfehérjék kinyerése.
– A citoszkeleton. Mikrofilamentumok, ,,intermediate'' filamentumok. Mikrotubulusok.
– Az extracelluláris mátrix. Fokális adhézió. Az extracelluláris mátrixfehérjék membrán receptorai.
– A mitokondrium.
– A kloroplaszt.
– A membránkötött receptoron keresztül ható szignálok hatásmechanizmusa.
– Citoplazmatikus targeten ható szignálútvonalak. Szignálútvonalak interakciója.
– A sejtosztódás (anti-onkogének).
– Stressz fehérjék. Hősokk fehérjék génszintű regulációja.
– Állati sejtek tenyésztése. Növényi sejtek tenyésztése.
– A sejtmag, az eukarióta génexpresszió és szabályozása. A DNS szerkezete.
– A DNS replikáció, mutáció, repair. A kromatin struktura. Sejtmagmembrán.
– A transzkripció szabályozása. A posztranszkripciós szabályozása. Sejtmag preparátum készítése és analízise.
– Nukleinsavak izolálása. Restrikciós endonukleázok, restrikciós térképezés.
– Oligonukleotidok kémiai szintézise, izolálása, tisztítása és alkalmazása.
– Klónozás. Klónozó vektorok. Genomi és cDNS könyvtárak. Rekombináns DNS tisztítása, jellemzése.
– Polimeráz láncreakció (PCR).
– DNS és RNS hibridizációs módszerek.
– DNS szekvenálás.
– Fehérjék termeltetése géntechnológiai módszerekkel. Prokarióta és eukarióta expressziós rendszerek.
– Western blot.
– Fehérje szekvenálás.
cg) Orvosbiológiai ismeretek
– A biológiai membránok szerveződésének és funkcióinak termodinamikai alapjai, funkcionális heterogenitása.
– A sejtmembránon keresztül lezajló anyagtranszport formái, ezek szerepe a sejtműködések szabályozásában.
– A folyadékterek kompartmentalizációja, a kompartmentek közötti kapcsolatok.
– Vér-liquor, vér-agy és agy-liquor barrier.
– A gyógyszerek transzportja, felszívódása, eloszlása és kiürülése. Megoszlási térfogat, a clearance és az extrakciós hányados farmakológiai értelmezése.
– Dózis-hatás görbék felvétele és értelmezése. Potenciális új gyógyszerek kísérletes és klinikai farmakológiai vizsgálata.
– A sejtmembrán elektromos sajátságai.
– Az axonális akciós potenciál, a Na- és K-csatornák fajtái, farmakológiai sajátságai.
– Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek, az ionáramok kinetikai analízise.
– Hormonok, növekedési faktorok sejtszintű hatásmechanizmusa.
– A receptor fogalma, receptoriális és nem-receptoriális gyógyszerhatások. Jelátviteli rendszerek és gyógyszerhatás. Agonista, antagonista.
– A hámszövet. Epithelsejtek transzportfolyamatai.
– Hámrétegen keresztül lezajló transzportfolyamatok jellegzetességei.
– Mirigyhám, a mirigyszekréció mechanizmusa.
– Primer és szekunder érzékhám. A szenzoros receptorok jelfeldolgozó és jelátviteli mechanizmusai.
– A pigmenthám előfordulása és funkcionális jelentősége. Zsírszövet, porcszövet, csontszövet. Csontosodási formák.
– Kötőszöveti sejttípusok és funkcióik, kötőszöveti rostok, a kötőszöveti alapállomány.
– Az izomszövet.
– Izomsejt-típusok elektrofiziológiai sajátságai.
– Szívritmuszavarok.
– A vér és a csontvelő, a vérképzés. Az immunválasz morfológiai alapjai.
– Az idegszövet elemei, funkcionális sajátságaik, elektrofiziológiája és farmakológiája. A neuromuszkuláris junkció.
– Az ivarsejtek. Megtermékenyítés. A fejlődés korai fázisai.
– A chorion kialakulása. A placenta szerkezete. A placentán keresztül lezajló anyagkicserélődés.
– Molekuláris sejt-sejt kölcsönhatások szerepe a hiszto- és organo-genezisben. Differenciálódás, dedifferenciálódás, regeneráció. A magzati fejlődést károsan befolyásoló tényezők.
A szakmai törzsanyagból, hét szigorlattal együtt megszerzendő kreditek száma legalább 116.
d) Kiegészítő szakmai ismeretek
A c) pontban részletezett szakmai törzsanyagon kívül szükséges további kiegészítő szakmai ismeretek (biokémia, mikrobiológia, genetika, orvosbiológia) megszerzése legalább 51 kredit.
e) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő laboratóriumi munkán kívül a kísérleti jellegű szakmai tantárgyak gyakorlatain megszerzendő legalább 100 kredit, ami a szakmai anyag része.
Ezen felül a diplomamunka előkészítéséhez szükséges laboratóriumi munka 50 kredit.
f) Szakmai gyakorlat
Molekuláris biológiai laboratóriumokban, illetve biotechnológiát alkalmazó vállalatoknál tett látogatás alapján megszerzendő legalább 2 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzése a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak alapján az 5.3. pont kivételével, ami a következő éppen módosul:
5.3. A záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára való bocsátás feltételei:
– hét szigorlat letétele, amelynek követelményei a szakmai törzsanyagban szerepelnek. Egy teljesített szigorlat 3 kreditnek felel meg;
– a diplomamunkával együtt legalább 300 kredit megszerzése; ezen belül
= legalább 116 kredit a szakmai törzsanyagból a szigorlatokkal együtt,
= legalább 51 kredit a kiegészítő szakismeretekből,
= legalább 51 kredit a természettudományos alapismeretekből,
= 30 kredit nem-természettudományos szakismeretekből,
= legalább 2 kredit szakmai gyakorlatból, és
= 50 kredit a diplomamunka előkészítéséből adódik.
– legalább középfokú, C típusú állami – vagy azzal egyenértékű – nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
– bírálók által elfogadott diplomamunka.
5.3.2. A záróvizsga részei:
– a diplomamunka megvédése,
– a komplex szóbeli vizsga, melynek keretében általános biológia, molekuláris biológia és a diplomamunka témájának megfelelő kérdésekre kell választ adni a szakmai törzsanyag, valamint az intézmény által rögzített és a vizsga előtt legalább 3 hónappal korábban közzétett tételek alapján.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A diplomamunkára, a diplomamunka védésére, illetve a három szóbeli tétel megválaszolására külön-külön kapott érdemjegyek átlaga.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések
A szakon az oktatás magyar és angol nyelven is történhet.
1

A rendeletet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte 2006. március 1. napjával.

2

A kérdést újra szabályozta a 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás