9/2000. (V. 31.) OM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra való tekintet nélkül – kiterjed

(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

2. § (1) A 2000/2001. tanév kezdő napja 2000. augusztus 28., záró napja 2001. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 2000. augusztus 28. (hétfő), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 2001. június 15. (péntek).

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 2001. január 26-ig tart. Az iskolák 2001. február 2-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

(8) Tanórai foglalkozás keretében történő megemlékezések napjai

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület, illetőleg a diákönkormányzat a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel.

4. § (1) Az őszi szünet napjai 2000. november 2-a és november 3-a. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 31. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap november 6. (hétfő).

(2) A téli szünet 2000. december 22-től 2001. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2001. január 3. (szerda).

(3) A tavaszi szünet 2001. április 11-től április 17-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 10. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap április 18. (szerda).

(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést folytató szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban, ha a tanulók az előírt gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléklet 4. és 7. pontja tartalmazza.

6. § (1) A szülő 2001. március 1-je és április 30-a között – a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles gyermekét a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot – a helyben szokásos módon – legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. § (1) Ha a felvétel a középiskolában a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama – jelentkezőnként – a húsz percet nem haladhatja meg, illetve figyelembe veheti a (2) bekezdés alapján szervezett vizsga eredményét. A meghallgatáson a szülő jelen lehet. E rendelkezéseket a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolákban, szakközépiskolákban, illetőleg a felnőttoktatást ellátó iskolákban nem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a középiskola kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamára történő jelentkezési kérelmek elbírálása – a jelentkezők magas száma miatt – az (1) bekezdésében foglaltak szerint nem oldható meg, az iskola a felvételi tájékoztatójában – a fenntartó egyetértésével – a felvételt, illetve a szóbeli vizsgán való meghallgatást egységes követelmények szerint szervezett írásbeli felvételi vizsgán való részvételhez kötheti. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma háromszorosa volt a felvehetők létszámának.

(3) A gimnáziumok 2000. november 15-ig, a fenntartói igazolás benyújtásával jelenthetik be az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) részére, ha írásbeli vizsgát kívánnak tartani. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) az írásbeli felvételit szervező iskolák jegyzékét 2000. november 30-ig közzéteszi.

(4) Az írásbeli felvételi vizsgákat az iskolák 2001. február 7-én 14 órai kezdettel szervezik. Azok részére, akik ezen a vizsgán nem tudnak részt venni, február 14-én, 14 órakor szervezhető pótló írásbeli felvételi vizsga. Az írásbeli vizsgára a vizsgáztató gimnáziumban lehet közvetlenül jelentkezni 2000. december 15-ig. Az írásbeli felvételi vizsgákat az OKÉV által kidolgoztatott tételek felhasználásával kell szervezni. A dolgozatokat az OKÉV által megküldött javítókulcsok alapján kell kijavítani. Az írásbeli vizsgák eredményeiről a felvevő iskola február 19-éig tájékoztatja a vizsgázókat. A jelentkező kérelmére és költségére az iskola másolatot készít a dolgozatról, és azt a bélyegzőjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a jelentkezőnek. Egyebekben az írásbeli vizsga lebonyolítására – beleértve a jogorvoslati rendet is – az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító iskola és a kijelölt iskola a tanköteles tanulót – felvételi eljárás nélkül – köteles felvenni.

8. § (1) A középiskolába és a szakiskolába – a 7. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2001/2002. tanévre

(2) Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét a vizsgázó teljesítményének értékelését, a felvételi tájékoztatójában 2000. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi tájékoztatóban valamennyi iskola közli OM azonosító számát és az általános tanterv alapján folyó oktatás, a tagozat, az emelt szintű oktatás, szakképzésben a szakirány (a továbbiakban együtt: tagozat) megnevezését és a tagozatot jelölő belső kódját. A felvételi tájékoztató adatait az iskolák 2000. november 15-ig megküldik a Felvételi Központnak, amely az adatokat összesíti és megküldi az általános iskoláknak. A felvételi vizsga iskolai megszervezésére – az iskolai döntés elleni jogorvoslat kivételével – egyebekben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A felvételre jelentkező jelentkezési lapját, ha a jelentkező általános iskolába jár, az iskola, ha nem jár általános iskolába, vagy tanulmányait külföldön végzi, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető középfokú iskolának. A jelentkezési lapon a szülők munkahelyére, foglalkozására vonatkozó adatot nem lehet feltüntetni.

(4) A nagykorú cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. A kiskorú személy jelentkezési lapját mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(5) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(6) Az általános iskola a kiskorú tanuló szüleit 2000. október 1. napjáig a (4)–(5) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

(7) Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra a közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem háríthatók át.

(8) Az iskola – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés).

9. § (1) Előzetes felvételi eljárás a fenntartó egyetértésével szervezhető a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő, az egyházi jogi személy által fenntartott középfokú iskolában, az ,,Arany János tehetséggondozó program''-ban részt vevő tanulók számára, a két tanítási nyelvű és a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban. Az előzetes felvételi eljárás időpontját – akkor is, ha nincs felvételi vizsga – az iskola a felvételi tájékoztatójában 2000. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) Az előzetes felvételi eljárás a fegyveres erők által fenntartott nevelési-oktatási intézményben 2001. január 8. és január 26. közötti időszakban, más iskolákban 2001. február 7. és február 16. közötti időszakban szervezhető. Az előzetes felvételi eljárásban a jelentkezés a meghirdető iskola által megszabott módon és a központilag kiadott jelentkezési lapon, a fegyveres erők által fenntartott iskolák esetében január 8-áig, más iskolák esetében február 5-éig történik; az iskola döntéséről – a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek által fenntartott iskolák kivételével – 2001. február 21-ig küldi meg a felvételi értesítést. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban a felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

(3) Ha a jelentkezőt az előzetes felvételi eljárásban felvették, és azt elfogadja, az erről szóló értesítést az általános iskola 2001. február 26-ig továbbítja a középfokú iskolának. A felvétel és annak elfogadása nem zárja ki a jelentkezőt az általános felvételi eljárásból. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban a felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

10. § (1) Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő tanuló több, tetszőleges számú jelentkezési lapot állíthat ki. A jelentkezési lapokon egy-egy iskola tüntethető fel. Az iskolánál több tagozat is megjelölhető. Az általános iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat 2001. március 1-jéig továbbítja a megjelölt középfokú iskoláknak. A tanuló a jelentkezési lapok számától függetlenül külön adatlapon (a továbbiakban: tanulói adatlap) feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén – akkor is, ha ugyanarról az iskoláról van szó – feltünteti továbbá a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tagozatonként kell elvégezni. A tanulói adatlapokat az iskola 2001. március 1-jéig továbbítja a Felvételi Központnak.

(2) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt az iskolába járási kötelezettségről és a 16. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásról.

(3) A felvételt meghirdető iskola igazgatója a felvételi kérelmekről a jelentkezők rangsorba állításakor dönt. Ha nem fogadja el valamennyi jelentkező kérelmét, megjelöli azt a határt, ameddig a jelentkezést elfogadta. Ha az iskola különböző tagozatra hirdetett felvételit, a rangsorolást külön-külön tagozatonként kell elvégezni. A tanulót minden általa megjelölt tagozat-rangsorban fel kell tüntetni. Az iskola a rangsort tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: iskolai adatlap), megjelölve a felvehető tanulók számát, 2001. március 30-ig továbbítja a Felvételi Központhoz. Ha az iskola igazgatója valamennyi jelentkező kérelmét elfogadta, a felvettek névsorát rangsorolás nélkül tünteti fel az iskolai adatlapon. Az előzetes felvételi eljárásban felvettekről is kimutatást kell készíteni.

(4) A Felvételi Központ az iskolai adatlapok alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több kérelmét is elfogadták, a Felvételi Központ a tanulói adatlap alapján megállapítja, hogy melyik felvételi kérelem szerepel előbb a tanuló által megjelölt rangsorban. Az iskolák által elfogadott több felvételi kérelem közül a tanulói adatlapon lévő rangsorban legelőbb állót kell elfogadottnak tekinteni. A rangsorban előrébb álló felvételi kérelem elfogadása esetén a rangsorban hátrább lévő felvételi kérelmet semmisnek kell tekinteni és a sorrendben hátrébb álló, elfogadott jelentkezési kérelmet törölni kell az iskolai adatlapról. A törlés a jelentkező nevének oly módon történő áthúzásával történik, hogy ezáltal a név olvasható maradjon. A Felvételi Központ az iskolai adatlapon záradék formájában feltünteti – betűvel és számmal – a törölt jelentkezések darabszámát, továbbá a törölt jelentkezések sorszámát.

(5) Ha az iskola által meghúzott határon belül – az értékelést követően – több tanuló szerepel, mint a felvehető tanulók száma, a sorrendben előbb lévő tanuló megelőzi a sorrendben hátrább álló tanulót.

(6) A Felvételi Központ április 20-áig megküldi a kiértékelt iskolai adatlapot a felvételt hirdető iskolának. A felvételt meghirdető iskolák igazgatói április 27-éig megküldik a felvételről szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának.

11. § Ha az önkormányzat által fenntartott iskola felvételi vizsgát kíván szervezni, ennek időpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét. Az általános felvételi eljárás felvételi vizsgáit március 1–30. között lehet megszervezni. Ha a különböző iskolák által szervezett felvételi vizsgák azonos időpontra esnének, a jegyző, főjegyző az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi vizsgák időpontját oly módon, hogy azok különböző vizsganapokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor az azonos napra eső vizsgákat eltérő időpontokban – délelőtt-délutáni váltásban – kell megszervezni. A felvételi vizsga időpontja nem eshet az országos tanulmányi verseny időpontjára. A nem állami, nem önkormányzati iskolák – az előzetes felvételi kivételével – felvételi vizsgát ebben az időszakban tarthatnak. Az iskolák legalább kettő felvételi vizsganapot kötelesek kijelölni.

12. § (1) Az iskola igazgatója 2001. május 2. után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

(2) Abban az esetben, ha az előzetes és az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a 2001. május 2-tól május 15-ig tartó időszakban a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek és a székhely szerint illetékes önkormányzat (megye, főváros) főjegyzőjének.

(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új felvételi lapot kell benyújtani, a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A (2) bekezdésben szabályozott rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának 2001. május 22-ig kell döntenie.

13. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a közoktatásról szóló törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet, megjelölve, hogy azt jogszabálysértés miatt nyújtotta-e be vagy méltányossági kérelemként.

(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot nyújtottak be, és a különböző lapokon lévő döntések ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell.

(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 2001. május 15-ig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll.

(4) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, 2001. május 31-ig értesíti a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kérve, hogy a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának b) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

14. § (1) Az iskolai beiratkozások időpontját – 2001. június 25–26–27., a Belügyminisztérium fenntartásában működő szakközépiskolákban 2001. augusztus 14. és 31. közötti időszakban – az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot – a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(2) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját – a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – az iskola igazgatója állapítja meg.

15. § (1) A közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (2) bekezdése alapján a 2000/2001. tanévben országos szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a gimnáziumi matematika oktatás eredményességét.

(2) A vizsgálatot az OKÉV szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.

(3) A szakmai vizsgálat során a 2001. évi május–júniusi vizsgaidőszak összes gimnáziumi matematika írásbeli érettségi dolgozatát kell ellenőrizni.

(4) A gimnáziumok az írásbeli dolgozatokat a szóbeli érettségik befejezését követő tíz napon belül eljuttatják az OKÉV területileg illetékes irodavezetőjéhez. Az OKÉV 2001. november 30-ig országos – a fenntartó kérésére intézményi – szintű elemzést készít. Az országos elemzést megküldi az Oktatási Minisztérium részére, aki gondoskodik annak közzétételéről a minisztérium hivatalos lapjában. A fenntartó kérésére elkészített intézményi szintű elemzést az iskola fenntartójának kell megküldeni.

16. § (1) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az iskolának meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti a 8. § (8) bekezdésében felsoroltakat.

(2) Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére.

(3) A szülő gyermekét a 2001. augusztus 21-től 2001. augusztus 25-ig tartó időszakban, az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola 2001. augusztus 2-ig köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni. A felvevő iskola igazgatója 2001. szeptember 5-ig értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített.

17. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

18. § A rendeletben feltüntetett felvételi vizsgák mellett a tanulók tudását, tantárgyi felkészültségét felvételi céllal mérő egyéb vizsgát, tanulmányi versenyt, meghallgatást vagy más foglalkozást nem lehet tartani.

19. § Ez a rendelet 2000. augusztus 28. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1999/2000. tanév rendjéről szóló 22/1999. (VI. 9.) OM rendelet és az azt módosító 4/2000. (II. 16.) OM rendelet.