Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1020/2001. (III. 14.) Korm. határozat

a Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közötti Megállapodás megkötéséről1

2001.03.14.

A Kormány megtárgyalta a Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közötti megállapodás megkötéséről szóló előterjesztést, egyetértett a bemutatott Megállapodással, és a következő határozatot hozta:

1. Felhatalmazta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert arra, hogy a Megállapodást a Kormány nevében aláírja.

2. A Megállapodást – az aláírást követően – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Határidő: 2001. március 15.

Megállapodás

a Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma között2


A Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (a továbbiakban: SZEF) megbízott képviselői a köztük zajló eddigi tárgyalások eredményeként, a kölcsönös érdekek mentén megállapodást kötött
– a közszektor modernizációjára irányuló, továbbá
– a közalkalmazottak és a köztisztviselők foglalkoztatási feltételeit, élet- és munkakörülményeit, kereseti viszonyait, valamint a munkaügyi kapcsolatok rendszerét javító
fontos teendőkről, tervezett intézkedésekről a következők szerint:

1. A közszektor modernizációja

1.1. A Kormány és a szakszervezetek meggyőződése, hogy a közszektor modernizációja nem valósítható meg az érintett munkavállalók többségének támogatása nélkül. Ezért arra az elhatározása jutottak, hogy a modernizáció sikeres folytatása és megvalósítása érdekében rendszeres együttműködést alakítanak ki.

1.2. A Kormány lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek idejében megismerkedhessenek a közszektor modernizációját érintő koncepciókkal, illetve törvénytervezetekkel. Módot ad arra, hogy véleményüket, javaslataikat a végleges döntés előtt kifejthessék. A szakszervezetek készek a konstruktív közreműködésre a modernizáció folyamatában.

1.3. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy tovább folytatódik a közszektor által ellátott állami és önkormányzati feladatok felülvizsgálata. A szakszervezetek fontos követelményként fogalmazzák meg, hogy a társadalmi elvárások, a szakmai szempontok, a gazdasági hatások, és az EU-s elvárások figyelembevételével kerüljön meghatározásra az ellátandó közfeladatok köre, s jobb finanszírozási feltételek mellett, szolgáltatási standardok alapján, magasabb minőségben legyenek biztosíthatók a közszolgáltatások. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a jelzett folyamatban, a Kormány támogatja ilyen irányú igényeiket.

1.4. A Kormány 2001-ben kidolgozza a 2004-ig szóló EU képzési programot, mely a közszektorban foglalkoztatottak felkészítését szolgálja. A Kormány garantálja az EU felkészítés központi finanszírozását, intézményrendszerét, valamint a felkészítésben való részvétel jogi és egyéb kereteit. A Kormány lehetővé teszi, hogy a felkészítésben szakszervezeti tisztségviselők is részt vehessenek. A részvétel feltételeit külön megállapodásban rögzítik.

1.5. A Kormány törekszik a közszolgáltatások és a közigazgatás ellátásának, valamint biztosításának a jelenleginél jobb, a szolgáltatást igénybevevők érdekeit és a szolgáltatások biztosításának optimális kereteit fokozottabban érvényesítő területi és intézményi struktúra megteremtésére. A felülvizsgálat alapelvei:

– a decentralizáció,

– a regionalizáció,

– a településközpontra épített körzetközponti szolgáltatások,

– a minőségbiztosítás,

– a szolgáltató típusú közszolgálat megteremtése.

A szakszervezetek közreműködnek az állampolgári közszolgáltatások és közigazgatás optimalizálásában és az elektronikus kormányzás széles körű elterjesztésében.

1.6. A Kormány a szakszervezetekkel összhangban országos minőségi mozgalmat indít a közszektorban teljesített feladatok jobb, korszerűbb, költségtakarékosabb ellátásának érdekében. A mozgalom célja a helyi kezdeményezések becsatornázása a modernizációs folyamatokba, a szolgáltatást igénybevevők és szolgáltatást közvetlenül biztosító munkavállalók bevonása a közszektor innovációjába és ezzel az EU minőségi mozgalmához való integráció.

2. A közszféra munkavállalóinak helyzete, életpálya, jogi szabályozás

2.1. A felek egyetértettek abban, hogy 2001-ben fontos intézkedések történnek a köztisztviselői életpálya-előmeneteli rendszer kialakítása terén.

2.2. A Kormány vállalja, hogy 2001-ben áttekinti a közszektorban foglalkoztatott munkavállalók helyzetét, és a szakszervezetekkel egyeztetett intézkedéseket készít elő az egységesebb jogi szabályozás, az életpálya, valamint a jövedelmi viszonyok javítása, harmonizációja érdekében. A végső cél az EU csatlakozással összhangban a GDP növekedésével arányos felzárkóztatás, a teljesítmények és a közszolgáltatás minőségének javítása.

3. Bérpolitika, bérrendszerek

3.1. A Kormány vállalja, hogy a 2000. évi tényleges keresetalakulás ismeretében 2001. év elején olyan egyszeri bérkiegészítést hajt végre, amely a 2000. évi KSH által mért tényleges átlagkereset-növekedést 13%-ra egészíti ki a közszféra mindazon főbb ágazatában (alágazatában, szakágazatában), ahol ennél kisebb keresetnövekedés valósult meg. A Kormány a tervezett intézkedésről, annak részleteiről februárban tárgyal az illetékes szakszervezetekkel. A kifizetésekre a márciusi illetmények április eleji folyósításával együtt kerülhet sor.

3.2. A SZEF az eddig folytatott tárgyalások eredményének tekinti, hogy a Kormány – a 2001–2002. évi költségvetési törvényben – javítja a közalkalmazottak és a köztisztviselők kereseti viszonyait, ezzel mérsékelve a versenyszférához viszonyított nagy kereseti lemaradást. Jelentősen emelkedik az országos minimális bér. A Kormány az intézkedésekhez szükséges pénzügyi forrásokat az államháztartási alrendszerekben biztosítja.

A SZEF elengedhetetlennek tartja ennek a folyamatnak a folytatását. A Kormány elismeri ezeknek az igényeknek a jogosságát, és minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti, hogy a következő években az intézményi szférában a versenyszférához képest nagyobb mértékben emelkedjenek az átlagkeresetek.

3.3. A Kormány vállalja, hogy a 2002. év elején – amennyiben szükséges – bérkiegészítést valósít meg a szakszervezetekkel egyeztetve, azzal a céllal, hogy az éves átlagkereset növekménye érje el az inflációs ráta, valamint a GDP növekmény felének megfelelő mértéket.

3.4. A felek ez év májusában áttekintik és értékelik a 2001. év elején esedékes bérintézkedések végrehajtásának tapasztalatait, és szükség esetén intézkedéseket kezdeményeznek a béremelésre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan betartása és végrehajthatósága érdekében.

3.5. A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szintű tárgyalásokat kezdenek a közalkalmazotti illetményrendszer korszerűsítéséről. Az illetményrendszer átalakítására vonatkozó javaslataik kidolgozásánál a felek szakértői a következő szempontokat érvényesítsék:

a) A közalkalmazotti illetményrendszer konstrukciója legyen a mostaninál egyszerűbb, átláthatóbb a munkavállalók, a munkáltatók, a döntéshozók stb. számára.

b) Ki kell dolgozni az illetmény-meghatározás általános (minden ágazatban azonosan alkalmazandó) elemeit, másrészt legyen lehetőség arra, hogy a különböző tevékenységek és ágazatok/alágazatok eltérő sajátosságai a bérrendszerben konzisztens módon érvényesüljenek.

c) A más közszolgálati szektorok illetményrendszereivel, mindenekelőtt a köztisztviselői illetményrendszerrel kölcsönösen össze kell hangolni a közalkalmazotti illetményrendszert. Ugyancsak össze kell hangolni az illetmény-, valamint a költségvetési tervezési, szabályozási rendszereket is. Figyelembe kell venni, hogy a közszolgálati bérrendszerek nem rendelhetők alá egyoldalúan a pénzügyi szabályozó rendszereknek, de a bérrendszereknek is illeszkedniük kell a költségvetési tervezés és gazdálkodás meglévő, változó rendszerébe.

d) Alakítsák ki az évenként esetleg szükségessé váló bérkiegészítések hosszabb távra érvényes automatizmusának rendszerét. A szakértői előkészítői munkát – egy közösen létrehozott szakmai bizottságban – 2001-ben kell befejezni annak érdekében, hogy a Kormány által is elfogadott javaslatok figyelembevételével 2002-ben beterjeszthetőek legyenek az illetményrendszer módosítások törvényi szabályai.

4. Társadalmi párbeszéd a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférában

4.1. A felek egyetértenek abban, hogy a köztisztviselői érdekegyeztetés országos szinten kielégítően működött az elmúlt időszakban. A jövőre nézve is adott a lehetőség és a felek kölcsönös szándéka arra, hogy a köztisztviselői törvény sorra kerülő módosításával létrejövő érdekegyeztető fórumok kiegyensúlyozottan és hatékonyan működjenek.

4.2. A felek szorgalmazzák és támogatják, hogy a társadalmi párbeszéd ágazati/alágazati és területi (önkormányzati szintű) rendszere széleskörűen kialakuljon, és hatékonyan működjön a közalkalmazotti szférában.

4.3. A felek egyetértenek abban, hogy létre kell hozni a társadalmi párbeszéd – közalkalmazottak teljes körét átfogó – új fórumát, amely megfelelő formában és illetékességgel működtetve a Kormány és a szociális partnerek számára egyaránt haszonnal, kölcsönös előnyökkel járó funkciót tölthet be. Elősegítheti a közalkalmazotti jogviszony, a foglalkoztatási feltételek és az illetményrendszer törvényi szabályozása ún. ágazatközi elemeinek a megfelelő kialakítását, a differenciált ágazati érdekek szükséges és elégséges mértékű összehangolását. E kérdésről a felek haladéktalanul elkezdik a szakértői tárgyalást egy közösen létrehozott szakmai bizottságban, azzal a céllal, hogy az új fórum a munkáját 2001. I. félév végéig megkezdhesse.

5. Záradék

5.1. A megállapodásban foglaltakat a SZEF és a Kormány képviselői évente értékelik.

5.2. A felek kinyilvánítják, hogy megállapodásukat nyitottá teszik a közszféra SZEF-hez nem tartozó konföderációja, illetve szakszervezetei számára, amelyek csatlakozásukat meghatalmazottaik aláírásával, a megállapodás hatálybalépését követő harminc napon belül erősíthetik meg.


Budapest, 2001. március 9.


Dr. Stumpf István s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Dr. Szabó Endre s. k.,
a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke


A megállapodáshoz a mai nap csatlakoznak:

Dr. Vígh László s. k.,
az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke

Molnár Péter s. k.,
a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője

Tarró Péter s. k.,
a Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke

1

A határozatot az 1067/2004. (VII. 8.) Korm. határozat 1. pontja hatályon kívül helyezte 2004. július 8. napjával.

2

Lásd a Magyar Közlöny 2001. évi 30. számát.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás