2001. évi CIX. törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról1
2002.01.01.
I. Fejezet
,,(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetőleg azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.''
,,b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik;''
,,(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására kell fordítani. A díjfizetéssel érintett autópályákat vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a közlekedési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.'' 46/A. § ,,A közlekedési hatóság jogosult: a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben – jogszabály alapján vezetett – névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.''
II. Fejezet
,,(4) Az országos közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint''
,,b) vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást (személyszállító vállalkozó vasút), illetve árutovábbítást (árutovábbító vállalkozó vasút) végez.''
,,(5) A pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasút, illetve az árutovábbító vállalkozó vasút tevékenysége – megfelelő számviteli elkülönítéssel – ellátható ugyanabban a szervezetben is (a továbbiakban: vasúti társaság). A számviteli elkülönítés szabályait a közlekedési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.
(6) A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles – a miniszter rendeletében előírt szakmai feltételekkel és pályahasználati díj ellenében – a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét lehetővé tenni
a) a belföldi székhelyű vasút vagy az általa alapított nemzetközi csoportosulás részére;
b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén külföldi székhelyű vasút részére;
c) az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai tekintetében
ca) nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van,
cb) a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat alapított;
d) a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban: törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.''
,,(7) Az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának az elosztásáról, valamint a pályahasználati díj megállapításáról a személyszállító és árutovábbító vállalkozó vasúttól számviteli elkülönítéssel elválasztott, a pályavasútnál létrehozott önálló egység határoz. A pályakapacitás elosztásának részletes szabályait a miniszter, a pályahasználati díj képzésének elveit a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(8) Közforgalmú vasút csak részvénytársasági formában működhet.
(9) A Magyar Államvasutak Rt. (a továbbiakban: MÁV Rt.), valamint a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) és a Fertővidéki helyi érdekű Vasút Rt. (a továbbiakban: FhéV Rt.) országos közforgalmú vasút.''
,,(3) Az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait a pályavasút, illetve a pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társaság részére kell vagyonkezelői szerződéssel használatba adni.
(4) A GySEV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1872. évi XXVII. törvényben, a FhéV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott – meghosszabbított – koncesszió lejártáig az abban foglaltak az irányadók.'' ,,c) a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása, valamint az országos közforgalmú vasúti pályakapacitás elosztásával és a pályahasználati díjjal kapcsolatos vitás kérdések eldöntése;''
,,h) országos közforgalmú vasút alapítása és működtetése;''
,,l) a közszolgáltatási tevékenységből származó bevételek kiegészítése a központi költségvetésből;''
a) az állam tulajdonába tartozó vasúti pálya és tartozékai működtetése érdekében a pályavasúttal, illetve pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társasággal,
b) a közszolgáltatásnak minősülő helyközi személyszállítás ellátása érdekében a személyszállító vállalkozó vasúttal, illetve személyszállító tevékenységet is folytató vasúti társasággal
,,(4) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vasúti pályára [(1) bekezdés a) pont] vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait, b) a személyszállításra [(1) bekezdés b) pont] vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és feltételeit, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokat, c) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek minősített rendelkezéseket.''
,,(1) A vasúti közlekedésnek a 4. § (1) bekezdése c) és d) pontjában említett feladatait – az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása kivételével – a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el. (2) A hatóság adja ki a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság részére a közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik igénybevételéhez szükséges biztonsági tanúsítványt.''
(2) A Vtv. 10. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)–e) pontok megjelölése c)–f) pontokra változik:
,,(3) Hatósági engedély szükséges''
,,b) a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve az országos közforgalmú vasúti pályát igénybe vevő egyéb vasút működéséhez;''
,,(7) A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Kormány, a biztonsági tanúsítványra, a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatokra, valamint a hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.'' 10. § A Vtv. 15. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:
,,i) biztonsági tanúsítvány: igazolás, amely tanúsítja, hogy a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság, valamint a külföldi székhelyű vasúti társaság járművei és személyzete alkalmas a biztonságos vonatközlekedtetésre,
j) országos közforgalmú vasúti pálya: az a pálya, amelyen az országos közforgalmú vasutak forgalma lebonyolódik.''
,,(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel kell alkalmazni: a) A koncessziós társaság – a koncessziós tevékenységén kívül – a következő tevékenységek gyakorlására jogosult:
aa) vasúti árutovábbítás, szállítmányozás;
ab) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;
ac) idegenforgalmi tevékenység folytatása.
b) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya – ideértve a sífelvonókat is – működtetése, valamint az azokkal (azokon), illetve a saját használatú vasúton végzett személyszállítás.''
,,(2) A 2. § (6) bekezdése c) és d) pontjának hatálybalépéséről a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény rendelkezik. (3) A 2. § (7) bekezdésben megjelölt pályakapacitás elosztó és pályahasználati díj megállapító egységnek a személyszállító és árutovábbító vállalkozó vasúttól történő szervezeti elválasztását 2004. január 1-jéig kell elvégezni. Ettől az időponttól kezdve a pályakapacitás elosztó és a pályahasználati díj megállapító egység jogi formájában, szervezetében és döntéshozatali rendjében független valamennyi személyszállítást vagy árutovábbítást végző vasúttól. (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a vasutak kölcsönös átjárhatóságának,
b) a vasútvállalatok engedélyezésének,
c) a vasúti építmények engedélyezésének és üzemeltetésük ellenőrzésének,
d) az országos közforgalmú vasutaknál dolgozók, illetőleg jogviszony alapján munkavégzésre irányuló tevékenységet végző személyek munkaköri és szakmai alkalmassága vizsgálatának, továbbá véleményezésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.''
18. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: – a Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúra kapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra használatának díjáról és a biztonsági tanúsítványról.'' III. Fejezet
1/A. § A légifuvarozó – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy eltérő viszonossági gyakorlat hiányában – jogosult utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő szállítására.'' 3/A. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülőegészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légijármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.
(2) A légiközlekedési hatóság nyilvántartja az a)–c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.''
[(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha]
,,c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légijárművel), továbbá gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel (Air Operator's Certificate) rendelkezik;''
[(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha]
,,e) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a tevékenység első két évére vonatkozó üzleti tervvel rendelkezik, és eleget tesz a pénzügyi adatszolgáltatás külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének (pénzügyi teljesítőképesség);
f) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a jó hírnévre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti.''
,,(3) A postai küldemények légi úton való továbbításának postaszakmai szabályait a postáról szóló jogszabályok állapítják meg.''
[37. § (1) A repülőtér lehet
a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:]
,,ac) közös felhasználású polgári és katonai repülőtér;
ad) közös felhasználású katonai és polgári repülőtér;''
,,(2) A nyilvános repülőtér – a Ptk. 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével – és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt. (3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére – a területileg illetékes települési önkormányzat (önkormányzatok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján – a honvédelmi miniszter a miniszterrel, a belügyminiszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.'' ,,(4) Az (1) bekezdés ab) és ac) pontjában megjelölt repülőteret a légiközlekedési hatóság, az ad) pontjában megjelölt repülőteret a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatósággal együttesen kereskedelmi repülőtérré nyilváníthatja.'' ,,(1) Az állam a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés)
a) az állam többségi részesedésével vagy kisebbségi részesedése esetén szavazatelsőbbségi részvényével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pontja] vagy költségvetési szervet alapít; vagy b) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedi át.''
,,c) az alkalmazható leszállási, repülőtér-használati díjak megállapításának módját és feltételeit;''
,,(5) A működtetés körébe tartozó tevékenységek gyakorlását a működtető harmadik személy részére nem engedheti át.
(6) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységek (pl. földi kiszolgálás) – amennyiben nem járnak együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával – folytatására a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók, azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek. (7) A repülőtér üzemben tartóját az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.''
,,(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas.''
,,(4) Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légiközlekedési baleset és repülőesemény szakmai vizsgálatával összefüggésben a balesettel, illetve eseménnyel érintett személyek személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni.''
,,(5) Az ellenőrzés alá tartozó munkavállaló nem foglalkoztatható, ha
a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és nem mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól;
b) állam elleni, az emberiség elleni, a közbiztonság elleni bűncselekmény, valamint szándékos emberölés, emberrablás, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, közveszéllyel fenyegetés, visszaélés kábítószerrel, pénzhamisítás, csempészet és vámorgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
c) lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték és a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
d) bűntett, illetve öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott alkalmazási feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján az illetékes hatóság – szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban az illetékes légiközlekedési hatóság – jogosult a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, továbbá a szakszolgálati engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt.'' [71. § A törvény alkalmazásában
12. légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:]
,,f) a légijármű földi kiszolgálása''
(2) Az Lt. 71. §-a a következő 23–27. pontokkal egészül ki:
[71. § A törvény alkalmazásában]
23. földi kiszolgálás: a repülőtéren a repülőtér-használóknak nyújtott, külön jogszabályban meghatározott tevékenység;
24. légifuvarozó: az, aki a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult;
25. menetrend alapján végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: repüléssorozat, amely
a) személyszállítás, árufuvarozás, illetőleg a postai küldemények légijárművel történő továbbítása olyan módon, hogy az egyes repülések alkalmával a férőhelyeket bárki megvásárolhatja,
b) ugyanazon repülőterek közötti forgalmat szolgál ki, akár közzétett menetrendnek megfelelően vagy olyan rendszeres vagy gyakori repülésekkel, hogy azok felismerhetően rendszeres járatsort képviselnek;
26. üzleti terv: a tervezett gazdasági tevékenység részletes leírása meghatározott időszakra, különös tekintettel a piacfejlesztésre és a megvalósítandó beruházásokra, a tevékenység folytatásának pénzügyi, gazdasági vonzataira;
27. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítása.''
24. § Az Lt. 74. §-a a következő o)–q) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján rendeletben állapítja meg)
,,o) a miniszter a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezésének rendjét;
p) a miniszter az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének feltételeit;
q) a belügyminiszter a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében ellenőrzés alá vonható munkavállalók körét.''
74/A. § ,,Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a Közösség légifuvarozóinak a Közösségek közötti légi útvonalakhoz való hozzájutásáról szóló 2408/92/EGK rendeletével részben összeegyeztethető, illetőleg az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: – a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenységek engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 2407/92/EGK rendeletével a légifuvarozók engedélyezéséről; – a földi kiszolgálásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 96/67/EK irányelvével a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacához való hozzáférésről.'' IV. Fejezet
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kkt. 24. §-ának (3) bekezdésében a ,,közlekedési hatóság'' szövegrész helyébe ,,közlekedési igazgatási hatóság'' szövegrész lép, továbbá a Vtv.
b) 9. §-a (1) bekezdésében, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdésében ,,a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság'' szövegrész helyébe ,,a pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve a helyi közforgalmú vasút'';
c) 11. §-a (1) bekezdésében ,,A vasúti társaság által végzett szolgáltatásra'' szövegrész helyébe ,,A vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve a helyi közforgalmú vasút által végzett szolgáltatásra'';
d) 12. § (1) bekezdésének első mondatában ,,A vállalkozó vasutat, illetve a vasúti társaságot'' szövegrész helyébe ,,A vállalkozó vasutat, a vasúti társaságot, illetve a helyi közforgalmú vasutat'';
[(1) Ez a törvény állapítja meg]
,,a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, a helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,''
(koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.)
[(1) Ez a törvény állapítja meg]
,,l) a közforgalmú vasúti személyszállítás,''
(koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.)
[A 10. § (1) bekezdésben meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult]
,,k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban meghatározott büntetlenség ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.''
(A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából – jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához – adatigénylésre jogosultak)
,,f) a tevékenység végzését engedélyező hatóságok, amennyiben a tevékenység végzését, illetőleg engedélyezését jogszabály nem teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll; továbbá – amennyiben jogszabály a foglalkoztatást nem teszi lehetővé akkor, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll – az ennek ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.''
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
