111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról¹

2002.12.21.

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § ,,Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) – szakmai előkészítő tantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben – a vizsgatantárgyak követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján dolgoztatja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt – a nemzeti, etnikai kisebbségeket érintő kérdések tekintetében – be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét, illetve az adott nemzeti, etnika kisebbséget érintő követelmények tekintetében az adott országos kisebbségi önkormányzat egyetértését.''

2. § Az R. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5)–(8) bekezdés jelölése (6)–(9) bekezdésre módosul:

,,(5) Amennyiben az iskola olyan általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyra, tantervi modulra kíván érettségi vizsgára történő felkészítést biztosítani, amelynek a kerettantervben előírt óraszáma a teljes tanulmányi idő alatt nem éri el a százharmincnyolc órát, helyi tantervében a felkészítés idejét legalább ennyi tanítási órára ki kell egészítenie.''

3. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatantárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni, és a tantárgyat a teljes tanulmányi idő alatt legalább százharmincnyolc órában tanítani kell.''

4. § Az R. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.''

5. § Az R. 2. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott ,,Az érettségi vizsga vizsgatantárgyai és a vizsga formái'' Első résszel egészül ki, s egyidejűleg az R. jelenlegi 2. számú mellékletének jelölése Második részre változik, továbbá a Második rész ,,I. Közismereti tantárgyak'' része helyébe az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott ,,I. Közismereti tantárgyak'' rész lép.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú – többször módosított – 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: r.)

a) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) A pályázat benyújtásának határideje – ha a pályázat hosszabb határidőt nem állapít meg – a közzétételtől számított harminc nap.''

b)²

c) mellékletének III. része a következő 9/A. ponttal egészül ki:

,,9/A. A 9. pontban foglaltakat az I. részben felsorolt valamennyi – a kisegítő munkakört is beleértve – munkakörben alkalmazni kell.''

d) 14/B. §-ának (3) bekezdésében az ,,5. sorszáma'' szöveg helyébe a ,,4. sorszáma'' szöveg lép.

e) 14/B. §-ának (4) bekezdéséből hatályát veszti a ,,szabadidő szervező'' szöveg, továbbá a 20. § (2) bekezdésének második mondata.

(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező – többször módosított – 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A 4–7. §-ban foglaltakat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a szabadidő szervező, továbbá a pedagógiai szakértő és a pedagógiai előadó tekintetében is alkalmazni kell.''

(4) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló – többször módosított – 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. Rész 7. pontja a következő harmadik mondattal egészül ki:

,,Vissza lehet vonni az alapítási engedélyt akkor is, ha indítási engedély nélkül szerveztek a program alapján továbbképzést.''

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának az R. 2. §-át megállapító rendelkezése;

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/1997. (I. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának az r. 5. §-a (6) bekezdését megállapító rendelkezése;

c) az oktatási ágazatot érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. §-a (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

1. számú melléklet a 111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

	A tantárgy neve	A vizsga formája
	A tantárgy neve	középszinten		emelt szinten
Kötelező tantárgyak	1. Magyar nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	2. Történelem	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Matematika	írásbeli	–	írásbeli	szóbeli
	4. Élő idegen nyelv/Latin/Nemzetiségi nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható közismereti tantárgyak	5. Élő idegen nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Fizika	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Kémia	írásbeli vagy	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	8. Biológia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	9. Földrajz	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	10. Ének-zene	gyakorlati írásbeli	szóbeli	gyakorlati írásbeli	szóbeli
	11. Vizuális kultúra	írásbeli	gyakorlati	írásbeli gyakorlati vagy	gyakorlati szóbeli
	11. Vizuális kultúra	írásbeli	gyakorlati	gyakorlati	szóbeli
	12. Informatika	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	13. Testnevelés	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	14. Filozófia	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. Hittan	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	16. Természettudomány	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	17. Latin	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	18. Emberismeret és etika	írásbeli	–	írásbeli	szóbeli
	19. Társadalomismeret	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Dráma	gyakorlati	szóbeli	írásbeli	gyakorlati szóbeli
	21. Mozgókép és médiaismeret	írásbeli	projekt	írásbeli projekt	szóbeli
	22. Népismeret	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható szakmai előkészítő tantárgyak	1. Gépészet alapjai	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	2. Elektronika alapjai	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Vegyipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Építészeti alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	5. Turizmus és vendéglátó ismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Elméleti gazdaságtan (Közgazdaságtan)	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Üzleti gazdaságtan	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	8. Szoftver technológia alapismeretei	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	9. Hardver technológia alapismeretei	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	10. Mezőgazdasági alapismeretek	írásbeli vagy szóbeli		írásbeli	szóbeli
	11. Környezetvédelmi alapismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	12. Élelmiszer-ipari műveletek és gépek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	13. Egészségi alapismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	14. Szociális alapismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. Közlekedésműszaki alapismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	16. Szállítmányozási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	17. Marketingismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	18. Bőrfeldolgozó-ipari alapismeretek	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	19. Famegmunkálás alapjai	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Közlekedésépítő alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	21. Ruhaipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	22. Vízgazdálkodási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli

2. számú melléklet a 111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelethez

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

I. KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

BEVEZETŐ

Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményeinek funkciói

a) Az érettségi vizsga általános követelményei meghatározzák az érettségi vizsgatárgyak céljait, a követelményterületeket, témaköröket és a tanulók különböző követelményterületeken bizonyítandó képességét, tudását. A tantárgyi vizsgakövetelmények igazodnak a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeihez, tehát építenek annak a tanulói tevékenységformákban és a továbbhaladás feltételeiben megjelölt teljesítményeire.

b) A követelmények megfogalmazása két szinten történik. A középszintű vizsgakövetelmények az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveken alapulnak, és a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának a követelményeit foglalják magukba. Az emelt szintű követelmények a felsőoktatásra történő felkészítést állítják előtérbe, a középszintű vizsga követelményeinek elmélyítésével, kiegészítésével.

c) Az általános követelmények segítik az emelt szinten oktatott tantárgyak, valamint azon tantárgyak és tantervi modulok helyi tanterveinek a kidolgozását is, melyek kerettantervi összóraszáma nem éri el az érettségi feltételeként meghatározottat.

d) Az általános követelmények lehetővé teszik a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások) meghatározását, amelyek alapján fejleszthetők a konkrét vizsga-feladattípusok, feladatsorok.

e) Az általános követelmények – az érettségi vizsgaszabályzat előírásaival együtt – alapul szolgálnak a tanulók vizsgateljesítményeinek minősítéséhez, a vizsgák eredményeinek összemérhetőségéhez.

Az általános vizsgakövetelmények felépítése

A vizsgatárgyak általános követelményeinek szerkezete, jellege valamennyi vizsgatárgyban hasonló. A vizsgakövetelmények megjelölik a vizsga célját, rögzítik a vizsga formáját, értelmezik és meghatározzák a két vizsgaszint különbségét, főbb vonalakban rögzítik az egyes vizsgaszinteken elvárható követelmények körét.

Az egyes vizsgatárgyak tartalmi követelményei a tanulók tudását (képességeit, készségeit, ismereteit) és elvárható teljesítményeit legtöbbször a fő témakörök, területek összefüggéseinek, folyamatainak, kulcsfogalmainak, törvényszerűségeinek, elveinek, szabályainak rendszeréhez kapcsolva határozzák meg.

Az érettségi vizsga hivatott minősíteni azt, hogy a vizsgázó képes-e

– a vizsgaszintek és a vizsgatárgyak megválasztásában megfontolt döntéshozatalra;

– világos, szabatos szóbeli és írásbeli kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igényes használatára, kulturált nyelvi magatartásra;

– az idegen nyelv/ek/en történő kommunikációra;

– a különböző információforrásokban való eligazodásra, azok tartalmainak, célirányos felhasználására;

– az elméleti ismeretek és az alkalmazott, gyakorlatközeli, mindennapi tudás meggyőző összekapcsolására;

– logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra;

– a vizsgafeladatokban megjelenített különféle kérdés, probléma, problémahelyzet iránti nyitottságra; alternatívák felismerésére, mérlegelésére, kellő társadalmi érzékenységre;

– problémamegoldásra, az ahhoz szükséges tudás és képesség bizonyítására;

– a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, mérlegelő ítéletalkotásra;

– a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő tudástartalmak (pl. ökológia, globalizáció, egészségvédelem) alkalmazására.

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos követelmények

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő középiskolák a nevelési-oktatási feladataik ellátása során figyelembe veszik a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében és kerettantervében foglaltakat is.

A tantárgyi vizsgakövetelményekbe beépülnek a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret tantárgyak ismeretanyagai is. A történelem, a földrajz és az ének-zene tantárgy általános követelményei kiegészülnek a nemzetiségi identitás kialakításához szükséges követelményekkel.

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulóknál a nemzetiségi identitás kialakítását valósítják meg.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy céljaiban megfogalmazottakat a nemzetiségi nyelv és irodalom tekintetében is alkalmazni kell. A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a nemzetiségek és nyelvnemzeteik irodalmi anyagával egészítik ki a tantárgy követelményeit helyi tanterveik elkészítése során. A középiskolák a világirodalom körébe tartozó ismereteket a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy követelményei közé is beépíthetik.

A nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák a történelem és földrajz tantárgy követelményeibe beépíthetik a népismeret követelményeit is. Az ének-zene tantárgy keretében ismertetni kell a nemzeti, etnikai kisebbség dallamkincseit, zenei hagyományait.

A népismeret ismeretanyaga és követelményei az iskola helyi tantervében önálló tantárgyként is megjelenhet.

* * *

Az egyes témák tárgyalásának mélységére, az elvárt készségek szintjére, a különböző tevékenységi formákra és a vizsgafeladatokra vonatkozóan az érettségi vizsga tantárgyainak részletes követelményei (vizsgaleírásai) adnak útmutatást.

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

– hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

– önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

– képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék árnyalt bemutatására, értelmezésére;

– teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

– tud-e logikusan érvelni, következtéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

– képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére és értékelésére;

– felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

– tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök / Képességek

K: Követelmények

--------------------

1. Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai

----------

T: Információk kezelése és feldolgozása

K: Tájékozottság bizonyítása nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban; tények, adatok, érvek kiválasztása és újrarendezése irodalmi és más kérdések megvitatásához (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, interjú, egynyelvű szótárak, CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár).

----------

2. Szövegértés

----------

T: Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

K: A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző műfajú, tematikájú és nézőpontú szövegek értelmezése, összevetése; az így feltárt gondolatok, összefüggések, ismeretek önálló alkalmazása az olvasmányokra való szóbeli és írásbeli reagálásban.

Irodalmi és nem irodalmi szövegek gondolatmenetének, kifejezésmódjának értelmezése, a műfaj, szerkezet, grammatikai szerveződés jelentéshordozó szerepének megértése és megfogalmazása.

----------

3. Szövegalkotás

----------

T: Írásbeli kifejezőképesség

K: A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása az ismertetés, magyarázat, összefoglalás, fejtegetés, ajánlás, összehasonlítás, értekezés műfajában irodalmi és nem irodalmi témák köréből (pl. a kulturális örökség, a civilizáció ellentmondásai, az élet minősége, a globális kérdések, az emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések, érzelmek, az információs társadalom, a mindennapi élet döntési helyzetei, a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai, a tömegkommunikáció, a mindennapi életvitel).

Kreatív írás (pl. elbeszélés, jellemzés, átírás nézőpontváltással).

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság, személyes állásfoglalás, az egyéni olvasat kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.

Hivatalos írásművek (pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti és tartalmi normáinak alkalmazása.

----------

T: Szóbeli műfajok, beszéd és szövegmondás

K: Az iskolai és a civil lét jellemző beszédszínterei és szóbeli kifejezésformái; ideértve a szóbeli vizsga műfajainak ismeretét.

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

A témának és a megnyilatkozás céljának megfelelő, hiteles érvelés, kifejtés, összegzés, bizonyítás.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

----------

4. Ismeretek a nyelvről

----------

T: A nyelvi szintek grammatikája

K: Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése.

Az ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú, különböző címzettű, kontextusú szövegek létrehozásában

A köznyelvi norma ismerete és alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége.

----------

T: Szöveg és szövegtípusok

K: Szövegek szerkezetének, szintaktikai szintjének, jelentésrétegeinek elemzése a megfelelő fogalmak alkalmazásával.

A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése.

A szövegfajták jellemzőinek ismerete – összefüggésben a szövegértés és szövegalkotás tevékenységével.

----------

T: Közlésmódok és műfajok

K: Közlésmódok és műfajok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak, jellemzőinek ismerete (ismertetés, összehasonlítás, összegzés, kifejtés, magyarázat, érvelés, értekezés).

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normái.

Publicisztikai és ismeretterjesztő műfajok jellemzői.

----------

T: Stílus és jelentés

K: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban.

Szóhasználat és stílusérték.

Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

----------

T: Általános nyelvi ismeretek

K: A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás összefüggései.

Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

----------

T: Kommunikáció

K: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal; a kommunikáció nyelvi (szavak, mondatok, mondat- és szövegfonetika) és nem nyelvi kifejezőeszközei (testbeszéd); a beszéd és az írás.

A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

----------

T: A magyar nyelv története

K: Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai; a nyelvújítás szerepe.

----------

T: Nyelv és társadalom

K: Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

A mai magyar nyelv rétegződése, a nyelvhasználat társas és társadalmi összefüggései; a nyelvművelés.

Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon.

A magyar nyelv helyzete a határon túl.

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az Interneten, elektronikus levelezés).

----------

5. Irodalmi ismeretek

----------

A) Szerzők és művek

----------

T: Életművek a magyar irodalomból

K: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, kérdésfelvetések, élethelyzetek, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), az értelmezett művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban.

Memoriterek.

----------

T: A szerző és művének beható ismerete

K: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, egy-egy magyar regény a XIX. század és a XX. század második felének irodalmából.

A szerző és műve: a mű keletkezésének néhány jellemző ténye, műfaji sajátosságok; a téma, a kompozíció, a motívumok, a nyelvhasználat összefüggései; a mű értelmezése.

Memoriterek.

----------

T: Szerzői portrék

K: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond.

Szerzői portré: a pályakép legfontosabb jellemzői és értelemszerűen két-három lírai és/vagy néhány epikai alkotás ismerete: téma, műfaj, kompozíció, jellemző motívumok, kérdésfeltevések.

Memoriterek.

----------

T: Szerzők és művek a magyar irodalomból

K: Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Weöres Sándor, Örkény István, Németh László, Márai Sándor, Pilinszky János.

Választandó legalább hat szerző a felsoroltak közül.

Az adott szerző egy-két jellemző művének bemutatása, értelmezése.

----------

T: Szerzők és művek a kortárs irodalomból

K: Egy, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István vagy mások) vagy a kortárs irodalomból.

Az adott szerző egy-két jellemző művének bemutatása, értelmezése.

----------

T: Világirodalom

K: Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő korszakok közül: középkor és reneszánsz; barokk; felvilágosodás; romantika; a XIX. század második fele; avantgárd és a XX. század első fele; a XX. század második fele; kortárs világirodalom (pl. Közép-Európa népeinek irodalmából).

Néhány korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből.

----------

B) Értelmezési szintek, megközelítések

----------

T: Irodalomtörténet

K: Korok, korszakok, irányzatok, életművek, művek bemutatása, elemzése, értékelése.

Egy életmű bemutatása.

Egy-egy alkotás bemutatása egy korszakból, egy életműből.

A magyar irodalom főbb korszakainak jellemzői: alkotók, művek, kapcsolatok.

----------

T: Korszakok, stílustörténet

K: Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. zene, építészet, képzőművészet, színház és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel.

Színház és dráma a különböző korszakokban.

----------

T: Témák, motívumok

K: Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az európai irodalom alapvető hagyományai mint forrás és kútfő (az antikvitás, a Biblia, a magyar népköltészet) – bizonyítás néhány példával.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro és makrokozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

----------

T: Műfajok, poétika

K: Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése.

A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai – bizonyítás néhány példával.

A műfaji, poétikai fogalmak helyénvaló alkalmazása.

----------

T: Az irodalom határterületei

K: Azok a kialakult vagy formálódó ,,műfajok'', amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet; a tömegkultúra, a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei – néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése.

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

----------

T: Regionális kultúra

K: Tájékozottság a régió, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományaiban (pl. folklór, művelődéstörténet, irodalomtörténet; múzeum, színház, civil társaságok).

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése.

----------

6. Fogalmi műveltség

----------

T: Fogalomismeret, fogalomhasználat

K: Fogalomkörök: kommunikáció, grammatika, szövegtan, jelentéstan, retorika, stilisztika, nyelvtörténet; műfajelmélet, irodalmi kifejezésformák, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti korszakok, etika, lélektan.

Olvasmányélmény, személyes olvasat fogalmilag helytálló előadása.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök / Képességek

K: Követelmények

--------------------

1. Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai

----------

T: Információk kezelése

és feldolgozása

K: A nyelvi, irodalmi ismeretterjesztés, a nyelvművelés nyomtatott és elektronikus műfajaiban (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, egynyelvű szótárak, CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia) való tájékozottság bizonyítása nyelvi és irodalmi feladatmegoldásokban; az információk célirányos és kritikus használata.

Életformára, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlékek, fotó, film, hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

----------

2. Szövegértés

----------

T: Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

K: A szövegértési képesség bizonyítása különböző műfajú és tematikájú irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezésével.

Különböző műfajú, tematikájú és nézőpontú szövegek értelmezése, összevetése, az így feltárt jelentések, összefüggések, ismeretek önálló alkalmazása az olvasmányokra való szóbeli és írásbeli reagálásban.

Irodalmi és nem irodalmi szövegek gondolatmenetének, kifejezésmódjának értelmezése, a műfaj, szerkezet, grammatikai szerveződés jelentéshordozó szerepének megértése, a megértés bizonyítása.

----------

3. Szövegalkotás

----------

T: Írásbeli kifejezőképesség

K: A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása az ismertetés, magyarázat, összefoglalás, fejtegetés, ajánlás, összehasonlítás, definíció, az értekezés, az esszé műfajában irodalmi és nem irodalmi témák köréből (pl. a kulturális örökség, a művészetek, a civilizáció ellentmondásai, az élet minősége, a globális kérdések, az emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések, érzelmek, az információs társadalom, a mindennapi élet döntési helyzetei, a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései és válaszai, a tömegkommunikáció, a mindennapi életvitel).

Kreatív írás (pl. elbeszélés, jellemzés, átírás nézőpontváltással).

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés különféle módszerével.

Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság, személyes állásfoglalás, az egyéni olvasat kifejezése az értekezés, az esszé műfajában.

Hivatalos írásművek (pályázat, kérvény, önéletrajz) normáinak alkalmazása.

----------

T: Szóbeli műfajok, beszéd

és szövegmondás

K: Az iskolai és a civil lét jellemző beszédszínterei és szóbeli kifejezésformái; ideértve a szóbeli vizsga műfajainak ismeretét.

A témának és a megnyilatkozás céljának megfelelő, hiteles érvelő előadás, hozzászólás, kifejtés, összegzés.

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban.

Teljes művek és részletek szöveghű előadása.

----------

4. Ismeretek a nyelvről

----------

T: A nyelvi szintek grammatikája

K: Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése, az alkalmazott fogalmak megnevezése, nyelvi rendszerbeli összefüggésük pontos ismerete.

A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében.

A grammatikai ismeretek felhasználása a különféle műfajú, címzettű, kontextusú szövegek értelmezésében és létrehozásában.

A köznyelvi norma ismerete, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, nyelvhelyességi hibák javítása.

----------

T: Szöveg és szövegtípusok

K: Szövegek szerkezetének, szintaktikai szintjének, jelentésrétegeinek elemzése a megfelelő fogalmak alkalmazásával.

A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése.

A szövegtípusok jellemzőinek ismerete – összefüggésben a szövegértés és szövegalkotás tevékenységével.

----------

T: Közlésmódok és műfajok

K: Közlésmódok és műfajok (ismertetés, ajánlás, összehasonlítás, esszé, értekezés, kifejtés, magyarázat, definíció, kommentár) kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak jellemzői.

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, jegyzőkönyv, meghatalmazás) normái.

Publicisztikai és ismeretterjesztő műfajok jellemzői.

----------

T: Stílus és jelentés

K: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben, az értekező prózában és a szépirodalomban.

A szépirodalmi stílus, a stíluseszközök felismerése és fogalmi meghatározása.

Szóhasználat és stílusérték.

Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

Stílusréteg, korstílus jellemzése példákkal.

----------

T: Általános nyelvi ismeretek

K: A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és gondolkodás összefüggései; a megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban.

Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok, a nyelvtipológia szempontjai.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

----------

T: Kommunikáció

A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

A magán- és nyilvános kommunikáció retorikai és stiláris jellemzői; a közéleti műfajok, a szónoklat.

----------

T: A magyar nyelv története

K: Változás és állandóság a nyelvben.

A nyelvtörténet forrásai, a nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelv történetének fő szakaszai, nyelvemlékek, a szókészlet eredete, az anyagi és szellemi műveltség bizonyítékai a szókészletben.

A nyelvújítás képviselői és jelentősége.

Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorszakban – a magyar nyelv történetének szakaszaival összefüggésben művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások bemutatása.

Írók a magyar nyelvről: gondolataik, állásfoglalásaik, nyelvművelő tevékenységük – néhány példa.

----------

T: Nyelv és társadalom

K: Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

A mai magyar nyelv rétegződése, a nyelvhasználat társas és társadalmi összefüggése, köznyelv, tájnyelv, regionális köznyelv.

Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon.

Nyelvünk helyzete a határon túl.

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajainak és hatáskeltő eszközeinek értelmezése, az ismeretek alkalmazása az önálló szövegalkotásban.

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra (pl. számítógépes szövegszerkesztés, kommunikáció az Interneten, elektronikus levelezés).

A nyelvművelés szerepe a köznyelvi normák változásainak megítélésében és fenntartásában.

----------

5. Irodalmi ismeretek

----------

A) Szerzők és művek

----------

T: Életművek

K: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Életmű: az életút jelentős állomásai, lokális és regionális kötődések, az alkotói pálya főbb tényei, összefüggései, kötetek vagy művek keletkezéséhez kapcsolódó ismeretek (pl. meghatározó hatások, a mű korabeli fogadtatása, világirodalmi párhuzamok, adaptációk).

Főbb művek, kötetek, kötetkomponáló elvek (pl. ciklusok, témák, motívumok).

Néhány mű beható szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (visszatérő kérdések, témák, motívumok; hangvétel, műfaji-formai sajátosságok).

Az életművet leíró, minősítő legfőbb jellemzők. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi hagyományban.

Memoriterek.

----------

T: Szerző és művének beható ismerete

K: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, két-két magyar regény a XIX. század, a XX. század első, a XX. század második felének irodalmából.

Szerző és műve: a mű keletkezésének jellemző tényei és összefüggései, forrásai, a téma, a kompozíció, a motívumok, a nyelvhasználat összefüggései, a mű értelmezése.

A műnemi, műfaji sajátosságok összefüggése a korszak szellemi és stílusirányzataival, a szöveg motivikus kapcsolatai, a felvetett kérdések (pl. etikai, esztétikai, filozófiai) elmélyítése; a mű fogadtatása; világirodalmi párhuzamok.

Memoriterek.

----------

T: Szerzői portrék

K: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc.

A felsorolt 12 szerző portréja.

Szerzői portré: az alkotói pálya, az életmű legfontosabb jellemzői, összefüggésben a korszak szellemi és stílusirányzataival. Értelemszerűen min. három-négy lírai és/vagy egy-két epikai alkotás szövegismereten alapuló többszempontú elemzése, értelmezése.

----------

T: Szerzők és művek a magyar irodalomból

K: Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Ottlik Géza, Weöres Sándor, Örkény István, Németh László, Márai Sándor, Pilinszky János.

Választandó legalább tíz szerző a felsoroltak közül.

Az adott szerző két-három lírai és/vagy egy-két epikai művének elemző bemutatása, értelmezése az életművel való összefüggésben is.

----------

T: Szerzők és művek a kortárs irodalomból

K: Két, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István) vagy a kortárs irodalomból.

Az adott szerző két-három lírai és/vagy egy-két epikai művének bemutatása, értelmezése az életművel és a korszak irányzataival való összefüggésben is.

----------

T: Világirodalom

K: Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás (görög-római irodalom és mitológia) és a Biblia.

A következő korszakok jellemzőinek ismerete és (a barokk kivételével) korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és kortárs világirodalom (pl. Közép-Európa népeinek irodalmából).

Néhány korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből.

----------

B) Értelmezési szintek, megközelítések

----------

T: Irodalomtörténet

K: Korok, korszakok, irányzatok, életművek, művek bemutatása, elemzése, értékelése.

Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése, jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből.

Magyar irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korszakok, folyamatok.

Az irodalmi élet, az irodalom intézményei, a főbb tények ismerete az olvasott szerzőkkel, művekkel összefüggésben.

Az írói életút, a pályakép mint irodalomtörténeti tény, mint hivatkozási alap, mint későbbi újraértelmezések tárgya – bizonyítás példával, érvekkel.

Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány felismerése.

----------

T: Korszakok, stílustörténet

K: Különböző művészeti ágak (pl. zene, építészet, képzőművészet, színház- és filmművészet) azonosságai és kölcsönhatásai; világszemlélet, filozófia, életforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései.

Legalább két korszak két-három művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti, etikai, esztétikai utalásokkal (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd, századforduló, kortárs kultúra, ifjúsági szubkultúra).

Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. klasszicizmus, romantika).

Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. Az ember tragédiája illusztrációi; írók zenei, képzőművészeti írásai).

----------

T: Témák, motívumok

K: Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

A térben és időben közeli, illetve távoli műveket összekötő tematikus, motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megértése és megfogalmazása.

Témák, motívumok, elterjedt toposzok, archetípusok hosszmetszetszerű feltárása és meggyőző előadása, érvekkel, példákkal.

Egy-egy szépirodalmi mű, egy-egy esszé témahálózatának, motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal.

Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása (pl. a kortárs irodalomból).

----------

T: Műfajok, poétika

K: Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata.

Az összehasonlításban alkalmazott fogalmak megválasztásának indoklása.

Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása.

Egy-egy műfaj története, összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák, epigrammák a magyar irodalomban; az antik és a shakespeare-i tragédia; regénytípusok).

----------

T: Az irodalom határterületei

K: A tömegkultúra, a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, megítélése; a vizualitás térnyerése – példák, nézőpontok, érvek, ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából (pl. bohóctréfa, commedia dell arte, burleszk, adomák, anekdoták, dalszövegek).

Az adaptáció, az átírás jelenségei és jellemzői.

----------

T: Regionális kultúra

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők.

Régiók, tájak, iskolák hagyományainak irodalmi alkotásokban való megjelenítése.

----------

6. Fogalmi műveltség

----------

T: Fogalomismeret, fogalomhasználat

Fogalom értelmezése esetenként történeti kontextusával, meghatározással is.

Fogalmak változó érvényességéből helytálló következtetések megfogalmazása (pl. a regényműfaj változásai).

Esztétikai, műfaji fogalmak összehasonlítása – történeti kontextusokban (pl. az epigramma, a tragédia, a komédia, a novella fogalmának változatai).

Saját olvasmányélmény fogalmilag helytálló bemutatása.

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal,

– birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

– tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

– képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

– elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

– képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

– fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

– képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben:

– hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek,

– nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

– fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök / Kompetenciák

K: Követelmények

--------------------

1. Kompetenciák

----------

T: Források használata és értékelése

K: Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

Önálló kérdések megfogalmazása a forrással kapcsolatban, megadott szempontok alapján.

----------

T: A szaknyelv alkalmazása

K: Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

----------

T: Tájékozódás térben és időben

K: Történelmi helyszínek azonosítása térképen, egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése, események időrendbe állítása.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

----------

T: Az eseményeket alakító tényezők feltárása

K: A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában egyszerre több oka és következménye van.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

----------

T: Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú bemutatása

K: A tematikus megközelítés nem igényel a kronologikus elrendezésnél több tartalmi ismeretet, hanem ezek más szempontú alkalmazását jelenti.

– Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

– Népesség, település, életmód.

– Egyén, közösség, társadalom.

– Etnikum, nemzet, nemzetiség, kisebbség.

– A modern demokráciák működése.

----------

2. Témakörök

----------

T: Az ókor és kultúrája

K: Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A görög hitvilág, művészet, tudomány.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

A római hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

----------

T: A középkor

K: A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység eltérő fejlődése.

Az iszlám vallás és az arab világ.

A középkori városok.

Művelődés és mindennapok a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az angol és a francia rendi állam működése.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

----------

T: A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

K: A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Géza fejedelem és István király műve.

Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla).

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

----------

T: Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

K: A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.

----------

T: Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban

K: A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése, a Rákóczi-szabadságharc.

Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások.

Művelődés, egyházak, iskolák.

----------

T: A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

K: A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom következményei.

Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása.

Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

----------

T: A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

K: A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben.

A reformkori művelődés, kultúra.

A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények.

A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás.

A kiegyezés előzményei, megszületése és tartalma.

Gazdasági és társadalmi változások a dualizmus korában.

A tudományos és művészeti élet fejlődése.

----------

T: Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

K: Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az 1929–33-as gazdasági válság és következményei.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra a 20-as, 30-as években.

A második világháború jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

----------

T: Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

K: A trianoni béke.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország háborúba sodródása és részvétele.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

----------

T: Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

K: Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

----------

T: A jelenkor

K: A közép-európai régió jellemzői, távlatai.

Az európai integráció története.

A ,,harmadik világ''.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

----------

T: A mai magyar társadalom és életmód

K: Alapvető állampolgári ismeretek (emberi jogok, alkotmányos jogok és kötelezettségek).

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

A szociális piacgazdaság programja.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök / Kompetenciák

K: Követelmények

--------------------

1. Kompetenciák

----------

T: Források használata és értékelése

K: Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése és következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, nemzetközi szerződések) egybevetése és az azokból gyűjtött információk összevetése, elemzések készítése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) értelmezése.

A történelmi térképek sokoldalú felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

Művészeti források (szépirodalmi, képzőművészeti és filmalkotások) értelmezése.

Önálló kérdések megfogalmazása a forrással kapcsolatban.

Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.

Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.

Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott a különböző történelmi korokban.

Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

----------

T: A szaknyelv alkalmazása

K: Történelmi fogalmak helyes használata, értelmezése.

A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete, értelmezése (pl. nemes, rabszolga, város, egyház).

----------

T: Tájékozódás térben és időben

K: Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken.

A történelmi tér változásainak ismerete.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Események időrendbe állítása.

Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Geopolitikai jellegű következtetések megfogalmazása térképek segítségével.

Európa történetének (ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása.

----------

T: Az eseményeket alakító tényezők feltárása

K: A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában egyszerre több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Annak példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetet, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja.

Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális eseményének történelmi előzményeinek bemutatása.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

----------

T: Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú bemutatása

K: A tematikus megközelítés nem igényel a kronologikus elrendezésnél több tartalmi ismeretet, hanem azok más szempontú alkalmazását:

– Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

– Egyén, közösség, társadalom.

– Népesség, település, életmód.

– Etnikum, nemzet, nemzetiség, kisebbség.

– Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

– Kontinentális, világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés.

– A modern demokráciák működése.

----------

2. Kronologikus megközelítés

----------

T: Az ókor és kultúrája

K: Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A görög hitvilág, művészet, tudomány.

A köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

A római hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

----------

T: A középkor

K: A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység eltérő fejlődése.

Az iszlám vallás és az arab világ.

A középkori városok.

Művelődés és mindennapok a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az angol és a francia rendi állam működése.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

----------

T: A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

K: A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Géza fejedelem és István király műve.

Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla).

Az Árpád-kori kultúra.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

----------

T: Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

K: A nagy földrajzi fölfedezések és következményeik.

Reformáció és katolikus megújulás.

A parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.

----------

T: Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban

K: A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése, a Rákóczi-szabadságharc.

Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások.

Művelődés, egyházak, iskolák.

----------

T: A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

K: Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya.

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása.

Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

----------

T: A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

K: A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben.

A reformkori művelődés, kultúra.

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények.

A nemzetiségek mozgalmai.

A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás).

A dualizmuskori társadalom és politika válságtünetei (pl. a nemzetiségi kérdés, az asszimiláció és kivándorlás, pártok és pártküzdelmek).

A tudományos és művészeti élet fejlődése.

----------

T: Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

K: Az első világháború előzményei, jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék.

A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban.

A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában, és az olasz fasizmus.

A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia).

Az 1929–33-as gazdasági válság és következményei.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra a 20-as, 30-as években.

A második világháború nagy fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

----------

T: Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

K: Magyarország háborús részvétele.

Az őszirózsás forradalom. A Tanácsköztársaság.

A trianoni béke.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

Művelődési viszonyok és életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország háborúba sodródása és részvétele.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

----------

T: Magyarország 1945-től napjainkig

K: Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

A határon túli magyarság sorsa.

A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete és kudarca a nemzetközi viszonyok tükrében, a párizsi békeszerződés.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

----------

T: A jelenkor

K: A közép-európai régió jellemzői, távlatai.

Az európai integráció története.

A ,,harmadik világ''.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltozás után.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

----------

T: A mai magyar társadalom és életmód

K: Alapvető állampolgári ismeretek (emberi jogok, alkotmányos jogok és kötelezettségek).

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

A szociális piacgazdaság programja.

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

– tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

– tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

– elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

– képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

– képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

– képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

– képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

– képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

– rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

– képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

– milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

– képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése);

– képes-e bemutatni a matematika belső szépségét és az emberi kultúrában betöltött szerepét.

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, nehezebb feladatok jellemzik az emelt szintet. A követelmények leírásában gyakran szereplő ,,szemléletes'' jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis – a felkészülésre fordítható idő alatt – a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Gondolkodási műveletek

----------

T: Halmazelmélet

K: Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

----------

T: Logika

Logikai műveletek

K: A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A ,,minden'', ,,van olyan'' logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása.

T: Bizonyítások a matematikában

K: Tétel, tétel megfordítása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

----------

T: Kombinatorika

K: Permutációk, variációk, kombinációk.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

----------

T: Gráfok

K: A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

----------

2. Számelmélet, algebra

----------

T: Számfogalmak

K: A valós számkör.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.

Abszolútérték fogalma.

Számok normálalakja.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

----------

T: Számelmélet

K: Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

----------

T: Algebrai kifejezések, műveletek

K: Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

----------

T: Hatvány, gyök, logaritmus

K: Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

----------

T: Egyenletek, egyenlőtlenségek

K: Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.

Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

----------

3. Függvények, az analízis elemei

----------

T: Függvények

K: A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

----------

T: Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

K: Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c⋅f(x), f(c⋅x)

Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény.

----------

T: Függvények jellemzése

K: Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

----------

T: Sorozatok

K: Számtani sorozat, mértani sorozat

a ,,S'' ismerete és használata.

Kamatos kamat számítása.

----------

4. Geometria, koordináta-geometria, trigonometria

----------

T: Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek

Nevezetes ponthalmazok

K: Térelemek távolsága, szöge síkban és térben.

Feladatok ponthalmazokra (pl. szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, parabola, gömb).

----------

T: Geometriai transzformációk

K: A geometriai transzformáció mint függvény.

Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása.

Középpontos hasonlóság, a hasonlósági transzformáció fogalma.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

----------

T: Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

K: Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása.

Arányossági tételek derékszögű háromszögben.

T: Négyszögek

Sokszögek

Kör

K: Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Szabályos sokszögek.

A kör részei.

A kör érintője.

----------

T: Térbeli alakzatok

K: Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

----------

T: Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

K: Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Hasonló síkidomok területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló testek térfogata.

----------

T: Vektorok

K: A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

----------

T: Trigonometria

K: Szögfüggvények fogalma.

Nevezetes szögek szögfüggvényei.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek.

Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása.

----------

T: Koordináta-geometria

K: Egyenes egyenlete.

Kör egyenlete.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.

----------

5. Valószínűségszámítás, statisztika

----------

T: Leíró statisztika

K: Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

----------

T: Valószínűségszámítás

K: Relatív gyakoriság, valószínűség.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Gondolkodási műveletek

----------

T: Halmazelmélet

K: Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.

Véges és megszámlálhatóan végtelen halmazok számossága.

----------

T: Logika

Logikai műveletek

K: A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A ,,minden'', ,,van olyan'' logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.

A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása.

Tétel, tétel megfordítása.

T: Bizonyítások a

matematikában

K: Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.

A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Bizonyítási feladatok megoldása.

----------

T: Kombinatorika

K: Permutációk, variációk, kombinációk (ismétlés nélküli és ismétléses).

Kombinatorikai feladatok megoldása.

Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.

----------

T: Gráfok

K: A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

----------

2. Számelmélet, algebra

----------

T: Számfogalmak

K: A valós számkör.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.

Abszolútérték fogalma.

Számok normálalakja.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

----------

T: Számelmélet

K: Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele.

Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Oszthatósági feladatok.

Diophantoszi egyenletek fogalma, egyszerűbbek megoldása.

----------

T: Algebrai kifejezések, műveletek

K: Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok és alkalmazásuk.

aⁿ–bⁿ szorzattá alakítása, alkalmazása.

----------

T: Hatvány, gyök, logaritmus

K: Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.

Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.

Különböző alapú logaritmusok.

----------

T: Egyenletek, egyenlőtlenségek

K: Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Paraméteres egyenletek.

Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek.

A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.

Többismeretlenes egyenletrendszerek.

Egy- és kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

----------

3. Függvények, az analízis elemei

----------

T: Függvények

K: A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

----------

T: Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

K: Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyökfüggvények, két lineáris függvény hányadosa, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c⋅f(x), f(c⋅x)

Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény.

----------

T: Függvények jellemzése

K: Zérushely, növekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvexitás.

Szélsőérték-feladatok megoldása.

----------

T: Sorozatok

K: Számtani sorozat, mértani sorozat

a ,,S'' ismerete és használata.

Kamatos kamat számítása.

Járadékszámítás.

Végtelen mértani sor fogalma, összege.

Racionális számok végtelen tizedes tört alakja.

----------

T: Az analízis elemei

K: A határérték szemléletes fogalma.

A folytonosság szemléletes fogalma.

Differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése.

A deriváltfüggvény alkalmazása (érintő egyenletének felírása, szélsőérték-feladatok, harmadfokú polinomfüggvények vizsgálata).

A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma.

A primitív függvény fogalma.

A Newton–Leibniz-tétel.

Határozott integrál alkalmazása grafikon alatti terület számítására.

----------

4. Geometria, koordináta-geometria, trigonometria

----------

T: Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek

K: Térelemek távolsága, szöge síkban és térben.

T: Nevezetes ponthalmazok

K: Szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb, parabola, ellipszis, hiperbola.

Szakaszfelező merőleges sík, szögfelező sík.

----------

T: Geometriai transzformációk

K: A geometriai transzformáció mint függvény.

Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása.

A hasonlósági transzformáció fogalma.

A merőleges vetítés fogalma.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása számításos és bizonyítási feladatokban.

----------

T: Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

K: Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete.

Arányossági tételek derékszögű háromszögben.

T: Négyszögek

K: Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik.

T: Sokszögek

K: Szabályos sokszögek.

T: Kör

K: A kör részei.

Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.

A kör érintője.

----------

T: Térbeli alakzatok

K: Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

----------

T: Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

K: Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Háromszög területének különböző kiszámítási módjai.

Hasonló síkidomok területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló testek térfogata.

----------

T: Vektorok

K: A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

----------

T: Trigonometria

K: Szögfüggvények fogalma.

Nevezetes szögek szögfüggvényei.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek.

Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása.

----------

T: Koordináta-geometria

K: Egyenes egyenlete.

Kör egyenlete.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Két kör kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.

A parabola egyenlete.

----------

5. Valószínűségszámítás, statisztika

----------

T: Leíró statisztika

K: Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Átlagtól való eltérés 2–3 szórásnyi intervallumban.

----------

T: Valószínűségszámítás

K: Relatív gyakoriság, valószínűség.

A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás, várható értéke és szórása.

Visszatevés nélküli mintavétel, a hipergeometrikus eloszlás.

Eseményalgebra.

Események függetlensége.

----------

T: Matematikai statisztika

K: Statisztikai sokaság, paraméter, minta, relatív gyakoriság fogalma és kapcsolatuk.

A relatív gyakoriság intervallum becslése.

A közvélemény-kutatás elemei.

AZ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsgával záruló középiskolai idegennyelv-oktatás céljai között szerepelnek pragmatikus célok (a kommunikatív kompetencia kialakítása), kognitív célok (ismeretek, információk közvetítése) és személyiségfejlesztő célok (nyitottság, tolerancia a másik ember iránt; önállóság, szociális viselkedés a kiscsoporton belül).

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbiakban kifejtett kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A személyiségfejlesztő célok megvalósulásának mérésére az idegen nyelvi érettségi vizsga természeténél fogva nem alkalmas, de a vizsgázó személyiségének az érettségi vizsgán történő értékelése nem is lenne kívánatos.

A kommunikatív kompetencia összetevői a következők:

– nyelvi kompetencia,

– szociolingvisztikai kompetencia,

– szövegkompetencia,

– stratégiai kompetencia,

– szociokulturális kompetencia.

A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga céljaiban, komplexitásában, mennyiségében és minőségében tér el egymástól. A középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szinten, de az emelt szint éppen abban különbözik a középszinttől, hogy más minőségű nyelvtudást kíván mérni.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegeket megérteni, saját gondolatait köznapi kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kifejezni, ezáltal megfelelni annak az érettségin elvárható általános műveltségi követelménynek, hogy részt tudjon venni a nemzetközi kommunikációban.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, írott és hallott idegen nyelvű szövegeket, érzékeli-e a rejtett jelentéstartalmakat is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és spontán módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget alkotni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, rugalmasan és hatékonyan tudja-e használni az idegen nyelvet személyes, társadalmi, a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra, illetve a felsőfokú oktatásban való részvételre.

Tartalmi követelmények

A Tartalmi követelmények közép-, illetve emelt szintre összeállított Témakörök/Kompetenciák listája felöleli a nyelvtudás készségelemeit, a nyelvtani kompetenciát, valamint az idegen nyelvi érettségi vizsgán előforduló témákat. A közép- és az emelt szinten maguk a témák nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Míg a középszinten a megközelítési mód személyes, a vizsgázó tapasztalataihoz közel álló, konkrét és egyszerű, addig az emelt szinten a megközelítési mód általános, a vizsgázó tapasztalataitól távolabb eső, elvont és összetett.

A Követelmények rész egyrészt értelmezi, másrészt részletesebben kifejti a Témakörök/Kompetenciák-ban foglaltakat külön a közép-, illetve az emelt szintre.

Középszint

--------------------

T: Témakörök / Kompetenciák

K: Követelmények

--------------------

1. Kommunikatív készségek

----------

T: Beszédértés (hallott szöveg értése)

K: Hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információk megértése.

----------

T: Beszédkészség

K: Részvétel a vizsgázó saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.

Valós kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetés folytatása.

Egyértelmű, egyszerű, világos stílusban történő megnyilatkozás.

----------

T: Szövegértés (olvasott szöveg értése)

K: Olyan a mindennapi életben előforduló, köznyelven íródott, változatos típusú szövegek lényegének megértése, amelyeknek témája közel áll a vizsgázó mindennapi tapasztalataihoz.

Az életben általában használatos olvasási módok alkalmazása a szövegekben és a feladatokban (globális, szelektív, részletes értés).

A szövegszerkezeti sajátosságok és a szövegösszefüggések felhasználása egy szöveg értelmezéséhez.

----------

T: Íráskészség

K: Érthető kifejezésmód a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban.

----------

T: Egyéb készségek (stratégiák)

K: A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásának technikái.

----------

2. Nyelvi kompetencia

----------

K: A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése, és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata a mondat és a szöveg szintjén.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

A kommunikációs szándékok értelmezése.

A különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

----------

3. Témák

----------

T: Személyes vonatkozások, család

K: Pl. a vizsgázó személye, családi élet.

----------

T: Ember és társadalom

K: Pl. a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

----------

T: Környezetünk

K: Pl. az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

----------

T: Az iskola

K: Pl. a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

----------

T: A munka világa

K: Pl. diákmunka, pályaválasztás.

----------

T: Életmód

K: Pl. napirend, kedvenc ételek.

----------

T: Szabadidő, művelődés, szórakozás

K: Pl. színház, mozi, kedvenc sport.

----------

T: Utazás, turizmus

K: Pl. tömegközlekedés, utazási előkészületek.

----------

T: Tudomány és technika

K: Pl. népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök / Kompetenciák

K: Követelmények

--------------------

1. Kommunikatív készségek

----------

T: Beszédkészség

K: Beszélgetés folytatása általánosabb, összetettebb témákban, a vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, összefüggő kifejtése.

Valós kommunikációs szándékoknak megfelelő árnyaltabb kommunikáció.

Összefüggő, nyelvhelyességi szempontból pontosabb beszéd.

----------

T: Szövegértés (olvasott szöveg értése)

K: Általánosabb jellegű, a mindennapi tapasztalatoktól távolabb eső, elvontabb témájú szövegek megértése.

Szövegben megjelenő szándékok, vélemények megértése.

Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése.

A széles olvasóközönség számára hozzáférhető szépirodalmi szövegek megértése.

----------

T: Íráskészség

K: Árnyalt, rendezett kifejezésmód a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban.

Változatos szókincs, a mondanivalónak megfelelő komplex mondatszerkezetek használata.

Logikus szerkesztésű és tagolású írásbeli munka készítése.

A mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe-vétele írásbeli munkák készítése során.

----------

T: Egyéb készségek (stratégiák)

K: A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásának technikái.

----------

2. Nyelvi kompetencia

----------

K: A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése, valamint biztos és árnyalt használata a mondat és a szöveg szintjén.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

A kommunikációs szándékok értelmezése.

A különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

----------

3. Témák

----------

T: Személyes vonatkozások, család

K: Pl. a család szerepe az egyén és a társadalom életében.

----------

T: Ember és társadalom

K: Pl. az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok.

----------

T: Környezetünk

K: Pl. a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

----------

T: Az iskola

K: Pl. iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.

----------

T: A munka világa

K: Pl. a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön;

divatszakmák.

----------

T: Életmód

K: Pl. az étkezési szokások hazánkban és külföldön.

----------

T: Szabadidő, művelődés, szórakozás

K: Pl. szabadidősport, élsport, veszélyes sportok;

a könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

----------

T: Utazás, turizmus

K: Pl. az idegenforgalom jelentősége.

----------

T: Tudomány és technika

K: Pl. a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

– képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

– ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

– képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

– képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

– rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel;

– képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

– megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

– ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

– képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

– tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – alkalmazni;

– járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

– ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

– képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

– rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

– képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

– képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

– ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;

– rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

– tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

– képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Mechanika

----------

T: A pontszerű test kinematikája

K: A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés, a vízszintes és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása.

A harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőinek ismerete.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

----------

T: A dinamika törvényei

K: A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, Newton III. törvényének értelmezése, az erő mérése.

Newton I. törvényének értelmezése, az inerciarendszer.

Newton II. törvénye, a tömeg, a nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

Kényszererők konkrét példákban. A pontszerű test egyensúlya.

A súrlódás jelensége.

Az egyenes vonalú egyenletes, az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

----------

T: Munka és energia

K: A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia, a munkatétel.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása.

----------

T: Pontszerű testek rendszere

K: Külső és belső erő, zárt rendszer fogalmainak alkalmazása.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.

Az ütközések speciális eseteinek leírása.

----------

T: Merev testek

K: A merev testre ható erők összegzése.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont meghatározása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Egyensúlyi helyzetek megkülönböztetése, stabilitás.

Egyszerű gépek működésének leírása.

----------

T: Deformálható testek

K: A rugalmas megnyúlás és összenyomás leírása.

A folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye.

Hidrosztatikai nyomás és felhajtóerő; Arkhimédész törvénye, sűrűségmeghatározás.

A közegellenállás jelensége.

A gázok tulajdonságai.

A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése.

----------

T: Gravitáció

K: A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A mesterséges égitestek mozgása.

----------

T: Mechanikai hullámok

K: A hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

Hullámjelenségek felismerése rugalmas pontsoron és felületen.

Térbeli hullámok, a hang tulajdonságai: hangforrás, hangmagasság, hangerősség, hangszín értelmezése.

Kötélen és levegőoszlopban keletkező állóhullámok leírása.

Zenei hang; egy-két hangszer működésének fizikai alapjai.

Ultrahang, infrahang tulajdonságai, egy-két alkalmazás ismerete.

----------

2. Hőtan, termodinamika

----------

T: Hőmérséklet

K: Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

----------

T: Hőtágulás

K: Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

----------

T: Az ideális gáz

K: Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

Állapotegyenlet, egyetemes gázállandó.

----------

T: A kinetikus gázmodell

K: A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

----------

T: Termikus és mechanikai kölcsönhatások

K: A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

----------

T: A termodinamika II. főtétele

K: Hőmérsékletváltozások vizsgálata, a természetben spontán lejátszódó folyamatok iránya. Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.

----------

T: Halmazállapot-változások

K: Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása.

----------

3. Optika

----------

T: Geometriai optika

K: Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, szórt visszaverődés, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.

Színfelbontás prizmával.

----------

T: Fizikai optika

K: A fény hullámjelenségeinek kvalitatív értelmezése (interferencia, elhajlás, polarizáció).

----------

T: Optikai leképezés

K: Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

----------

4. Elektromágnesség

----------

T: Elektrosztatika

K: A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény alkalmazása egyszerű esetekben.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Vezetők és szigetelők, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.

----------

T: Az egyenáram

K: Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

----------

T: Magnetosztatika

Egyenáram mágneses mezője

K: A Föld mágnessége, az iránytű használata.

Az egyenáramok mágneses hatása.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

A Lorentz-erő.

----------

T: Az elektromágneses indukció

K: A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

A kölcsönös és az önindukció jelensége.

----------

T: A váltakozó áram

K: A váltakozó áram jellemzése, a pillanatnyi és az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók működési alapelvei).

----------

T: Elektromágneses hullámok

K: A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok felhasználásával működő legfontosabb technikai eszközök, rendszerek felismerése.

----------

5. Bevezetés a XX. század fizikájába

----------

T: A kvantumfizika elemei

K: Az elektrolízis jelensége, Faraday törvényei.

A Millikan-kísérlet értelmezése, az elektron töltése.

Áramvezetés gázban és vákuumban.

A vonalas színképek keletkezésének értelmezése.

Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.

Az elektron kettős természete.

Félvezetők és alkalmazásaik.

----------

T: Az atomfizika és a magfizika elemei

K: A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) tulajdonságai; felezési idő, aktivitás.

Rutherford szórási kísérletének értelmezése.

Atommodellek. A kvantummechanikai atommodell legfontosabb tulajdonságainak ismerete.

Magerők, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, elemi részek.

Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba.

Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája.

----------

T: A csillagászat elemeiből

K: A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák.

Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének módszerei, a kutatás irányai.

----------

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

----------

T: Személyiségek

K: Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede a tartalmi követelményekben szereplő ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei.

----------

T: Elméletek, felfedezések

K: A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése''.

A gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

----------

7. Természet- és környezetvédelem

----------

K: A zajártalom jelensége.

A hőtani folyamatok hatása a környezetre.

Tájékozottság a civilizációval, a fogyasztási célra termelt javakkal, valamint a gyártásukra felhasznált energia és nyersanyagok előállításával kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi problémákról: a különböző energia-előállítási módok összehasonlítása, az atomenergia-felhasználás előnyeinek és hátrányainak ismerete.

Sugárzásvédelmi alapismeretek.

A légkörben bekövetkező tartós változások fizikai következményeinek ismerete.

Az űrszennyezés okai.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Mechanika

----------

T: Pontszerű test kinematikája

K: A mozgások leírásához használt fogalmak értelmezése. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás vizsgálata. A pillanatnyi sebesség, pillanatnyi gyorsulás grafikus értelmezése. A nehézségi gyorsulás mérése.

Összetett mozgások: a hajítások leírása, a pálya egyenlete.

Az egyenletes körmozgás leírása.

A harmonikus rezgőmozgás kinematikai leírása.

Egyirányú rezgések összegződése; rezonancia, lebegés.

A matematikai inga.

----------

T: A dinamika törvényei

K: Newton törvényei, az erő, a tehetetlen tömeg értelmezése. Az inerciarendszer.

Az impulzus (lendület) tétele.

Kényszererők.

A pontszerű test egyensúlyának vizsgálata.

Súrlódás.

A mozgások dinamikai vizsgálata.

----------

T: Munka és energia

K: A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

Konzervatív és disszipatív erők megkülönböztetése.

A potenciális és a kinetikus energia.

Változó erő munkájának értelmezése, rugalmas energia.

A munkatétel.

A mechanikai energia megmaradásának tétele.

----------

T: Pontszerű testek rendszere

K: Külső és belső erő, zárt rendszer.

Az impulzus (lendület) megmaradása.

Az ütközések.

----------

T: Merev testek

K: A merev testre ható erők összegzése. Erőpár, forgatónyomaték.

Tömegközéppont.

Az egyensúly általános feltétele.

Az egyenletes és egyenletesen változó forgómozgás, a szöggyorsulás. A forgómozgás alapegyenlete. A tehetetlenségi nyomaték.

A forgási energia.

Az impulzusmomentum (perdület) és megmaradása.

----------

T: Deformálható testek

K: A rugalmas megnyúlás és összenyomás.

Folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye.

Felületi feszültség.

Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, Arkhimédész törvénye, sűrűségmeghatározás.

A közegellenállás.

A folyadékok súrlódásmentes áramlása, Bernoulli-törvény.

A gázok tulajdonságai.

A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése.

----------

T: Gravitáció

K: A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

Az általános tömegvonzási törvény. Cavendish kísérlete.

Mesterséges égitestek mozgása.

A súlytalanság értelmezése.

A gravitációs tér, a térerősség.

A súlyos és a tehetetlen tömeg egyenértékűsége, Eötvös Loránd mérései.

----------

T: Mechanikai hullámok

K: Hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség.

Longitudinális és transzverzális hullám.

A visszaverődés és törés törvényei.

Interferencia, elhajlás, polarizáció.

Térbeli hullámok, hang.

Hangforrás, hangmagasság, hangerősség, hangszín.

Doppler-effektus.

Állóhullámok kialakulása.

A hangszerek alaptípusai.

Ultrahang, infrahang, alkalmazások.

----------

2. Hőtan, termodinamika

----------

T: Hőmérséklet

K: Hőmérők és használatuk.

A Kelvin-skála.

----------

K: Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulása.

Folyadékok hőtágulása.

A hőtágulási együtthatók vizsgálata.

----------

T: Ideális gáz

K: p-V-diagramok készítése és értelmezése.

Az egyesített gáztörvény és speciális esetei.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

Az állapotegyenlet, egyetemes gázállandó.

----------

T: A kinetikus gázmodell

K: A Boltzmann-állandó.

Az állapotjelzők és az állapotegyenlet értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján.

----------

T: Termikus és mechanikai kölcsönhatások

K: Hőközlés, hőmennyiség, fajhő.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége

Kalorimetria.

Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok.

Gázok állandó nyomáson, illetve térfogaton mért fajhője.

----------

T: A termodinamika II. főtétele

K: A természetben önként lejátszódó folyamatok iránya, irreverzibilis és reverzibilis folyamatok. Rend és rendezetlenség.

Speciális körfolyamatok elemzése, hőtartály.

Hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú, hatásfok.

A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

----------

T: Halmazállapot-változások

K: Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

Gáz- és gőzállapot, telítetlen és telített gőz, cseppfolyósíthatóság, kritikus állapot.

----------

3. Optika

----------

T: Geometriai optika

K: Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési sebessége, egy-két mérési eljárás ismerete.

A fény visszaverődése, szórt visszaverődés, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés. A prizma, a planparalel lemez.

A törésmutató és a határszög meghatározása.

----------

T: Fizikai optika

K: Színszóródás.

Interferencia, a koherens fény.

Fényelhajlás résen, az optikai rács, hullámhossz mérése.

Polarizáció.

----------

T: Optikai leképezés

K: Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás.

A síktükör, gömbtükrök és a leképezési törvény.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény, dioptria.

A fókusztávolság függése a lencse adataitól.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

----------

4. Elektromágnesség

----------

T: Elektrosztatika

K: A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény. A szuperpozíció elve.

Térerősség, erővonalak, ekvipotenciális felületek. Az elektromos töltést körülvevő mező tulajdonságai.

Munkavégzés az elektrosztatikai mezőben, potenciál.

Vezetők és szigetelők, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások.

Kapacitás, kondenzátorok. Síkkondenzátorok kapacitása.

Az elektrosztatikai mező energiája.

----------

T: Az egyenáram

K: Az áramkör részei.

Áram- és feszültségmérés. A mérőműszerek méréshatára és kiterjesztése.

Ohm törvénye teljes áramkörre. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése, szupravezetés.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

----------

T: Magnetosztatika

Egyenáram mágneses mezője

K: A Föld mágnessége, az iránytű használata.

Az árammal átjárt vezetők által keltett mágneses mező tulajdonságai. A mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Anyagok mágneses mezőben, permeabilitás.

A töltésre ható eredő erő elektromos és mágneses mező együttes jelenlétében.

A mágneses mező energiája.

----------

T: Az elektromágneses indukció

K: A mozgási és a nyugalmi indukció jelensége, Lenz törvénye.

Az időben változó mágneses fluxus keltette elektromos mező tulajdonságai.

A kölcsönös és az önindukció jelensége.

----------

T: A váltakozó áram

K: A harmonikusan váltakozó feszültség és áramerősség időfüggvényei.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Az induktív és a kapacitív ellenállás. Fázisviszonyok vizsgálata.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók működési alapelvei).

----------

T: Elektromágneses hullámok

K: Zárt és nyitott rezgőkör, a rezgőkör sajátfrekvenciája, rezonancia, csatolás, antenna.

A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám.

Térerősség és mágneses indukció az elektromágneses hullámban, az energia terjedése.

Az elektromágneses hullámok spektruma és biológiai hatásai.

Elektromágneses hullámok felhasználásával működő technikai rendszerek, eszközök működési alapelveinek ismerete.

----------

5. Bevezetés a XX. század fizikájába

----------

T: A kvantumfizika elemei

K: Az elektrolízis, Faraday törvényei, áramvezetés gázban és vákuumban.

A Millikan-kísérlet, az elektron fajlagos töltése.

Termikus elektronemisszió, a kilépési munka, a vákuumdióda és az egyenirányítás.

A vonalas színképek keletkezésének értelmezése.

Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája.

Az elektromágneses sugárzás kettős természete.

Az anyag kettős természete. De Broglie-modell, anyaghullám.

Valószínűségi értelmezés. A Heisenberg-reláció.

Félvezetők és alkalmazásaik.

----------

T: Az atomfizika és a magfizika elemei

K: A tanult atommodellek lényege és hiányosságaik.

Az elektronburok szerkezetére utaló jelenségek, a Franck–Hertz-kísérlet értelmezése; Pauli-elv, a kvantumszámok jelentése.

A radioaktív sugárzások (alfa, béta, gamma) tulajdonságai, felezési idő, bomlási törvény. Természetes és mesterséges radioaktivitás. Bomlási sorok.

Rutherford szórási kísérletének értelmezése.

Magerők, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia, erős kölcsönhatás, izotópok. A mag cseppmodellje.

Atommag-átalakulások, elemi részek.

Gyorsítók és detektorok, párkeltés, alfa- és bétabomlás, rész és antirész.

Az atomenergia felhasználása: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba.

Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája.

----------

T: A relativitáselmélet alapgondolatai

K: Az inerciarendszerek egyenértékűsége.

A fénysebesség állandósága.

Hosszúságkontrakció, idődilatáció.

----------

T: A csillagászat elemeiből

K: A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák.

Az Univerzum tágulása. A Hubble-törvény. Az ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerése, a kutatás irányai.

----------

6. Fizika- és kultúrtörténeti vonatkozások

----------

T: Személyiségek

K: Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Ampčre, Faraday, Maxwell, Hertz, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede, Gábor Dénes a tartalmi követelményekben szereplő ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei.

----------

T: Elméletek, felfedezések

K: A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése''. A mechanika hatása a gondolkodás egyéb területeire.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

Az elektromágnesség egységes elméletének jelentősége.

A klasszikus fizika és a kvantummechanika szemléletmódja közötti legjelentősebb eltérések.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

----------

7. Természet- és környezetvédelem

----------

K: A zajártalom jelensége.

A hőtani folyamatok hatása a környezetre.

Sugárzásvédelmi alapismeretek.

A légkörben bekövetkező tartós változások fizikai következményeinek ismerete.

Az űrszennyezés okai.

A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli vagy szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

– képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

– rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

– ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

– ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

– ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

– tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

– képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

– képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni; képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

– ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

– kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

– képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

– rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

– ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

– ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

– ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

– tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

– képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

– képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

– képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

– ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati, és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

– kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Általános kémia

----------

T: Atomok és a belőlük származtatható ionok

K: Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához a megismert elemek atomjai esetében.

----------

T: Molekulák és összetett ionok

K: Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium és az oxóniumion szerkezete.

A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.

----------

T: Halmazok

K: Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

----------

T: A kémiai reakciók

K: Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

T: A kémiai reakciók jelölése

K: Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.

T: Termokémia

K: A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.

T: Reakciókinetika

K: A reakciók végbemenetelének feltételei.

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

----------

T: Kémiai egyensúly

K: A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

----------

T: Reakciótípusok

K: A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).

A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).

T: Protonátmenettel járó reakciók

K: A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

T: Elektronátmenettel járó reakciók

K: A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).

----------

T: A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

K: A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).

Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a sósav példáján, illetve az elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.

Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

----------

2. Szervetlen kémia

----------

T: Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)

K: A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

----------

T: Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

K: Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

----------

T: Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

K: Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.

Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai (pl. olvadás- és forráspont-adatok, rácsenergia, standardpotenciál stb.) alapján.

A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.

A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.

----------

T: Az elemek és vegyületek előfordulása

K: A megismert elemek előfordulásának formái.

----------

T: Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

K: Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

----------

T: Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

K: Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

----------

T: Az elemek és vegyületek jelentősége

K: Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

----------

3. Szerves kémia

----------

T: A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

K: A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

A főbb vegyületcsoportok általános képlete.

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

A konformer és az izomer fogalma közti különbség.

Szerkezeti képlet írása.

Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.

A konstitúciós izomerek felismerése.

----------

T: A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

K: Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

----------

T: A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

K: A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.

Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.

----------

T: A szerves vegyületek előfordulása

K: A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

----------

T: A szerves vegyületek jelentősége

K: A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.

----------

T: A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

K: Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger).

----------

4. Kémiai számítások

----------

T: Általános követelmények

K: Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

----------

T: Az anyagmennyiség

K: A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

----------

T: Az Avogadro-törvény

K: Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

----------

T: Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)

K: Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

----------

T: A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

K: A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

----------

T: Termokémia

K: A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.

----------

T: Kémiai egyensúly

pH-számítás

K: Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

----------

T: Elektrokémia

K: A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Általános kémia

----------

T: Atomok és a belőlük származtatható ionok

K: Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában.

----------

T: Molekulák és összetett ionok

K: Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.

----------

T: Halmazok

K: Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat.

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira.

----------

T: A kémiai reakciók

K: Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

T: A kémiai reakciók jelölése

K: Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése.

T: Termokémia

K: A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk.

T: Reakciókinetika

K: A reakciók végbemenetelének feltételei.

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

T: Kémiai egyensúly

K: A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra.

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása.

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

----------

T: Reakciótípusok

K: A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).

A kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi, komplexképződéses, gázfejlődés, csapadékképződés stb.).

----------

T: Protonátmenettel járó reakciók

K: A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben.

T: Elektronátmenettel járó reakciók

K: Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás) Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján.

----------

T: A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

K: A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).

Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői.

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közti összefüggés

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethető esetekben.

Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

----------

2. Szervetlen kémia

----------

T: A kerettantervben szereplő elemek és vegyületek kiegészítő listája

K: Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, réz-oxidok, fém-hidroxidok, dihidrogén-szulfid, kénessav és szulfitok, nátrium-tioszulfát, salétromossav és nitritek, fém-nitrátok, difoszfor-pentaoxid, hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, kálium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, ammónium-karbonát, szilikonok, kobalt, nikkel, higany, kálium-permanganát, kálium-dikromát.

----------

T: Az elemek és vegyületek szerkezete

(az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)

K: Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

----------

T: Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése

K: Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

----------

T: Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

K: Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.

Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.

Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai (pl. olvadás- és forráspontadatok, rácsenergia, standardpotenciál, sav- és bázisállandók stb.) alapján.

A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemezése.

A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával.

----------

T: Az elemek és vegyületek előfordulása

K: Megismert elemek előfordulásának formái.

Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok alapján.

----------

T: Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

K: Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok alapján.

----------

T: Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

K: A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata.

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

----------

T: Az elemek és vegyületek jelentősége

K: Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

----------

3. Szerves kémia

----------

T: A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

K: A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.

Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása.

Bármely homológ sor általános képletének megszerkesztése.

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

Szerkezeti képlet írása.

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

Az izoméria különböző típusai.

Konformerek és izomerek felismerése.

Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek tulajdonságai.

Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben.

----------

T: A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

K: Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

----------

T: A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

K: A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.

Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése.

Egyszerű kísérletek megtervezése.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

----------

T: A szerves vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége, felhasználása

K: Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és előfordulási területei.

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai.

----------

T: A szerves anyagok környezeti hatásai

K: Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában.

----------

T: A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

K: A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

----------

T: Tudománytörténet

K: A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger).

----------

4. Kémiai számítások

----------

T: Általános követelmények

K: Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása.

----------

T: Az anyagmennyiség

K: A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

----------

T: A gáztörvények

K: A gázok állapotegyenlete és alkalmazása.

Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása.

----------

T: Oldatok, elegyek

K: Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.

----------

T: A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

K: A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása.

----------

T: Termokémia

K: A reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.

A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban.

----------

T: Kémiai egyensúly

K: A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

T: pH-számítás

K: A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében.

A disszociációfok fogalma.

A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerűbb példákban.

----------

T: Elektrokémia

K: A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

A Faraday-törvények alkalmazása.

MÁSODIK RÉSZ

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

– képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

– érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

– képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

– felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

– ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

– képes-e véleményét – különösen az etikailag is fontos kérdésekben – kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint)

----------

T: A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek

K: Az elsődleges biogén elemek és a víz fontossága az élő szervezetek számára.

----------

T: A szerves vegyületek

K: A szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepe. A fehérjék és denaturációjuk.

----------

T: Fizikai-kémiai folyamatok

K: A reakciósebességet befolyásoló tényezők, a katalízis. Az enzimek működése, jelentősége.

A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe.

A koaguláció, a kolloid állapot fenntartásának biológiai jelentősége.

----------

2. Sejtszintű biológia

----------

T: Az eukarióta sejt felépítése

K: A sejt alapvető részei, ezek funkciói. A növényi és az állati sejtek közötti fő különbségek.

----------

T: A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma

K: Az erjedés folyamata, termékei, gyakorlati jelentősége.

A sejtlégzés lényege. A fotoszintézis lényege.

Az ATP mint általános energiaforrás szerepe a sejtben.

A sejtek anyagfelvétele és kiválasztó tevékenysége.

A plazmamembránok molekuláris felépítése.

Aktív és a passzív transzport.

Az endocitózis és szerepe.

----------

T: Sejtek közti kommunikáció

K: A hormonok és az ingerületátvivő anyagok működésének hasonlósága.

Drogok hatása, függőség, drogprevenció.

----------

T: Speciális sejtműködések

K: A felszívó-, kiválasztó- és különböző összhúzékony sejtek (izom) felépítése és működése.

----------

3. Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek)

----------

T: A prokarióták

K: A baktériumok felépítése, életmódja.

----------

T: Az eukarióta egysejtűek

K: Az eukarióta egysejtűek testfelépítése, életmódja néhány faj példáján.

----------

T: A gombák

K: A gombák testfelépítése, életmódja, gyakorlati jelentősége néhány faj példáján.

----------

T: A növények

K: Szerveződési formák: telepes, hajtásos szerveződés (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők).

A növényi szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk.

Az alapvető növényi szervek felépítése, szerepe és az életmóddal összefüggő néhány módosulatuk.

A növényi táplálkozás.

A víz felvétele és továbbítása virágos növényekben, párologtatás a növényekben: az egy- és kétszikűek edénynyaláb-szerkezete, a háncs és fatest szerepe, a levél szerkezete és a részek funkciói.

----------

T: Az állatok

Állati szövetek

Testszerveződés és

önfenntartó funkciók

K: Az állati szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk.

A táplálkozás, az emésztés, a keringés, a légzés, a mozgás összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése; a kültakaró, a légzés és a mozgás kapcsolata az életmóddal és a környezettel.

----------

T: Az emberi szervezet önfenntartó működései

A testfolyadékok

K: A testfolyadék mint belső környezet: a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A vér és a nyirok összetétele, keletkezése, a fő vérképző szervek, ezek betegségei.

A vörösvértest és a hemoglobin szerepe, a vér egyéb funkciói.

T: A táplálkozás, emésztés és felszívás

K: Az ember emésztő szervrendszerének élettani szerepe és anatómiája: szakaszai és a hozzá tartozó szervek azok funkciói.

Az egyes enzimek szerepe az emésztésben.

Az emésztőrendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának

módja.

T: A keringési rendszer

K: Az ember keringési szervrendszerének szerepe, fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módjai.

A vérerek felépítése közti különbségek. A vérnyomást és pulzust befolyásoló tényezők.

A szív szerkezete és működése.

T: A légzés

K: Az ember légzőrendszerének felépítése és működése.

A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.

A légzésszabályozás fő mechanizmusai.

A légzőrendszer fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módja.

T: A kiválasztás

K: A kiválasztás funkciója, a kiválasztó szervek.

A kiválasztó szervrendszer részei, ezek funkciói, hormonális szabályozása.

A kiválasztás zavarai, kialakulásuk okai, a megelőzés és gyógyítás lehetőségei.

T: A mozgás szervrendszere

K: A csont kémiai összetétele, az alkotórészek szerepe.

Az ember passzív és aktív mozgási szervrendszerének anatómiai felépítése és működése, a csontváz főbb alkotói.

A testedzés jelentősége, a fontosabb sérülések és betegségek, ezek megelőzésének és kezelésének módjai.

T: Az idegrendszer felépítése

K: Az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszer fő részei, ezek funkciói.

Az idegrendszer gyakoribb betegségei, tünetei.

T: A bőr

K: A kültakaró felépítése, a bőr mint érzékszerv. Egészségvédelmi vonatkozások, a károsító tényezők és az ellenük való védelem.

T: A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei

K: Az immunitás biológiai funkciója, az immunválasz fő lépései. A gyulladás tünetei, lázcsillapítás. Az AB0 és az Rh vércsoportrendszerek.

A védőoltások szerepe, a higiéné fontossága.

A vírusok felépítése, a fertőzés módja, a baktérium- és vírusbetegségek kezelésének eltérő módja.

Az immunrendszer fontosabb rendellenességei.

A vérzéscsillapítás módja, a vérrögök kialakulásának lehetősége, a kockázati tényezők.

T: Az idegrendszer mozgató működései

Érzékszervek, receptorok

K: Reflexívek, a mozgáskoordináció módja.

A gerincsérülés tünetei, a teendők.

Az érzékszervek általános működési elve, a receptorok típusai.

A fájdalomérző idegvégződések.

A hallás, a fül felépítése és működése.

Fényérzékelés, a szem felépítése és működése, gyakoribb betegségei, megelőzésük és kezelésük módjai.

----------

T: Az élő egyed homeosztázisa

K: A homeosztázis fogalma, a szervezet testhőfok-szabályozási mechanizmusainak lényege.

A stressz fogalma, rövid és tartós hatásának következményei.

Az egészség és a homeosztázis kapcsolata.

A hormonális szabályozás lényege, a hormonok hatása.

A hormonális rendszer gyakoribb rendellenességei, a tünetek, a kezelés módja.

A vegetatív idegrendszer: a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egymást kiegészítő szerepe, hierarchikus felépítésük, hatásuk néhány szervre.

Tanulás és emlékezés: a tanulás folyamatának lényege, típusai példákkal.

Biológiai ritmusok: a biológiai óra fogalma, példák ciklusos működésekre.

Az önfenntartó működések és a viselkedés kapcsolata.

----------

4. Az öröklődés és a változékonyság (genetika)

----------

T: A mendeli genetika

K: A mendeli genetika alapfogalmai.

A humángenetika sajátos vizsgálati módszerei.

Dominanciaviszonyok, két függetlenül öröklődő gén együttes megjelenése.

A mennyiségi tulajdonságok poligénes öröklésének lényege, a környezet befolyásoló szerepe.

Az alkalmazott genetika fontossága (mezőgazdaság, genetikai tanácsadás, etikai kérdések).

----------

T: Sejtszintű genetika

K: A génkapcsoltság és a crossing over lényege, hatása. A nemhez kötött öröklés.

A kromoszómák fogalma. A mitózis és meiózis összehasonlítása.

A nem meghatározása emlősökben.

Néhány lehetséges kromoszómamutáció-típus.

----------

T: Molekuláris genetika

K: A DNS szerkezete, a bázispárosodás szabályai, a genetikai információ továbbítása. Az átírás, a lefordítás folyamata, a riboszómák, a tRNS szerepe.

A mutációk típusai hatásuk, kiváltójuk, helyük szerint. Mutáció és a rák összefüggése.

----------

5. A szaporodás és az egyedfejlődés

----------

T: A szaporodás típusai

A növények szaporodása

K: Ivartalan és ivaros szaporodási formák: az ivaros szaporodás fontossága a fajon belüli változatosság kialakításában.

Ivartalan növényi szaporodási és szaporítási módok.

A virág részei és funkciójuk. A kettős megtermékenyítés folyamata, a mag és a termés.

T: Az állatok szaporodása

K: Szaporodási rendszerek (monogámia, poligámia), kialakulásuk okai, az ivadékgondozás típusai.

T: Az ember szaporodásbiológiája

K: A férfi húgyivarszervek és a női ivarszervrendszer részei, funkcióik.

A megtermékenyítés, a terhesség.

A hímivarsejt-képzés és a menstruációs ciklus hormonális szabályozása.

Nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük.

A családtervezés módjai, etikai kérdések.

----------

T: Az egyedfejlődés

Növények

K: A csírázás feltételei, életszakaszok.

T: Állatvilág

K: Az embrionális és a posztembrionális fejlődés fogalma.

T: Ember

K: Méhen belüli fejlődés, a szülés.

A születés utáni fejlődés szakaszai, biológiai és pszichikai jellemzői, igényei.

----------

6. Szünbiológia (egyed fölötti szerveződési szintek)

----------

T: A társas viselkedés

K: A populáción belüli társas viselkedés etológiai jellemzői és ökológiai szerepe (rangsor, agresszivitás, ritualizáció, önzetlenség). Az emberi és állati kommunikáció szerepe, különbségei.

----------

T: Populációk

K: A populáció fogalma, jellemzői, változásai és a populációs kölcsönhatások.

Az életközösség fogalma, jellemzői.

Az anyagforgalom és az energiaáramlás általános jellemzői.

Biotikus és abiotikus korlátozó tényezők.

A szén, oxigén, nitrogén és foszfor körforgásának lépései és biológiai jelentősége. Az ember szerepe a ciklusok megváltoztatásában, s e változások veszélyei. A fenntartható fejlődés fogalma.

Biomassza és produkciópiramisok.

----------

T: Tájékozódás a Föld élővilágában

K: A Föld nagy biomjait fenyegető legfontosabb veszélyforrások.

A hazai zonális és nem zonális társulások.

----------

T: A környezet és a természet védelme

K: A környezet- és természetvédelem fogalma, lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján.

A legfontosabb környezetkárosító tényezők (levegő, víz, talaj, sugárzás, hulladék), ezek megszüntetésének technikai és életmódbeli lehetőségei.

----------

7. Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója

----------

T: Klasszikus módszerek és elméletek

K: Az evolúciós gondolat története, legnagyobb alakjai, érveik (fosszíliák, kormeghatározás, összehasonlító szervezettani érvek).

Darwin magyarázatának lényege.

----------

T: Evolúciógenetika

K: Az ideális populáció fogalma.

Evolúciós tényezők.

A bioszféra evolúciójának főbb eseményei.

T: Az ember származása és hatása

K: Anatómiai, biokémiai és kromoszomális hasonlóságok és különbségek az emberszabású majmok és az ember között.

----------

8. Általános biológiai fogalmak

----------

T: Az élővilág rendszerezésének alapelvei

K: Kategóriák, természetes rendszer és mesterséges rendszerek.

----------

T: A biológia tárgya

K: Az életjelenségek.

----------

T: Szintek

K: A szerveződési szint fogalma és biológiai tartalma.

----------

T: Rendszer és környezet

K: A biológiai rendszerek általános jellemzői (szabályozottság, vezéreltség, stabilitás) és ezek kapcsolata a környezettel.

----------

9. Tudománytörténeti ismeretek

----------

K: A felismerés, rendszerezés és bizonyítás a biológiában néhány tudós munkásságának példáján.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint)

----------

T: A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek

K: Az elsődleges és másodlagos biogén elemek és a víz fontossága az élő szervezetek számára.

----------

T: A szerves vegyületek

K: A szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepe, néhány típusuk szerkezeti képlete. A fehérjék és denaturációjuk. A fehérje- és DNS-szerkezetkutatás néhány módszere.

----------

T: Fizikai-kémiai folyamatok

K: A reakciósebességet befolyásoló tényezők, a katalízis. Az enzimek működése, jelentősége. Az enzimműködés szabályozása.

Koenzimek.

A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe.

A koaguláció, a kolloid állapot fenntartásának biológiai jelentősége.

----------

2. Sejtszintű biológia

----------

T: Az eukarióta sejt felépítése

K: A sejt alapvető részei, ezek funkciói. A növényi és az állati sejtek közötti fő különbségek.

----------

T: A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma

K: Az erjedés folyamata, termékei, gyakorlati jelentősége.

A sejtlégzés lépései vázlatosan és ezek helyszíne.

A mitokondrium működése.

Az ATP mint általános energiaforrás szerepe a sejtben.

A fotoszintézis fő lépései, ezek kísérleti bizonyítékai.

A sejtek anyagfelvétele és kiválasztó tevékenysége.

A plazmamembránok molekuláris felépítése.

Az aktív és a passzív transzport.

Az endocitózis szerepe.

Az ideg- és izomsejtek transzportfolyamatai és a potenciálváltozások.

----------

T: Sejtek közti kommunikáció

K: A hormonok és az ingerületátvivő anyagok működésének hasonlósága.

Drogok hatása, függőség, drogprevenció.

----------

T: Speciális sejtműködések

K: A felszívó-, kiválasztó- és különböző összhúzékony sejtek (izom) felépítése és működése.

----------

3. Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek)

----------

T: A prokarióták

K: A baktériumok felépítése, életmódja.

----------

T: Az eukarióta egysejtűek

K: Az eukarióta egysejtűek testfelépítése, életmódja néhány faj példáján.

----------

T: A gombák

K: A gombák testfelépítése, életmódja, gyakorlati jelentősége néhány faj példáján.

----------

T: A növények

K: Szerveződési formák: egysejtű, telepes, hajtásos szerveződés a fajlista példáin bemutatva (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők).

A növényi szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk.

Az alapvető növényi szervek felépítése, szerepe és az életmóddal összefüggő módosulataik.

A növényi táplálkozás.

Víz felvétele és továbbítása virágos növényekben, párologtatás a növényekben: az egy- és kétszikűek edénynyaláb-szerkezete, a háncs és fatest szerepe, a levél szerkezete és a részek funkciói.

A zárósejtek működésének mechanizmusa. A vízforgalmat szabályozó tényezők.

----------

T: Az állatok

Állati szövetek

Testszerveződés és önfenntartó funkciók

K: Az állati szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk.

A táplálkozás, emésztés, keringés, légzés, mozgás összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése; a kültakaró, a légzés, a mozgás és az érzékelés és szaporodás kapcsolata az életmóddal és a környezettel.

----------

T: Az emberi szervezet önfenntartó működései

A testfolyadékok

K: A testfolyadék mint belső környezet: a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A vér és a nyirok összetétele, keletkezése, a fő vérképző szervek, ezek betegségei.

A vörösvértest és a hemoglobin szerepe, a vér egyéb funkciói.

A plazmafehérjék ozmotikus szerepe.

T: A táplálkozás, emésztés és felszívás

K: Az emésztés élettani szerepe. Az ember emésztő szervrendszerének anatómiája: szakaszai és a hozzá tartozó szervek, azok funkciói.

Az egyes enzimek szerepe az emésztésben.

Az emésztőrendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának

módja.

T: A keringési rendszer

K: Az ember keringési szervrendszerének szerepe, fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módjai.

A fontosabb vérerek funkciói, felépítésük közti különbségek. A vérnyomást és pulzust befolyásoló tényezők. A vénás és a nyirokkeringés.

A szív szerkezete és működése. Működésének idegi és hormonális szabályozása.

T: A légzés

K: Az ember légzőrendszerének felépítése és működése. A hemoglobin szerepe. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A légzésszabályozás fő mechanizmusai.

A légzőrendszer fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módjai.

T: A kiválasztás

K: A kiválasztás funkciója, a kiválasztószervek. A kiválasztószervrendszer részei, ezek funkciói. A nefron részei és működése.

A vizeletképződésre ható hormonok, ezek hatása. A kiválasztás zavarai, kialakulásuk okai, a megelőzés és gyógyítás lehetőségei.

T: A mozgás szervrendszere

K: A csont kémiai összetétele, az alkotórészek szerepe, csont- és ízülettípusok.

Az ember passzív és aktív mozgási szervrendszerének anatómiai felépítése és működése, a csontváz főbb alkotói.

A testedzés jelentősége, a fontosabb sérülések és betegségek, ezek megelőzésének és kezelésének módjai.

T: A bőr

K: A kültakaró fölépítése, a bőr mint érzékszerv. Egészségvédelmi vonatkozások, a károsító tényezők és az ellenük való védelem.

T: Az idegrendszer felépítése

K: Az agy és gerincvelő, a környéki idegrendszer fő részei, ezek funkciói.

Az idegrendszer gyakoribb betegségei, tünetei.

T: A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei

K: Az immunitás biológiai funkciója, az immunválasz fő lépései.

A T- és B-limfociták szerepe. A gyulladás tünetei, lázcsillapítás.

Az AB0 és az Rh vércsoportrendszerek, a vérátömlesztés szabályai.

A védőoltások szerepe, a higiéné fontossága.

A vírusok felépítése, a fertőzés módja, a baktérium- és vírusbetegségek kezelésének eltérő módja.

Az immunrendszer fontosabb rendellenességei.

A vérzéscsillapítás módja, a vérrögök kialakulásának lehetősége, a kockázati tényezők.

T: Az idegrendszer mozgató működései

K: Reflexívek, a mozgáskoordináció módja.

A gerincsérülés tünetei, a teendők.

T: Érzékszervek, receptorok

K: Az érzékszervek általános működési elve, a receptorok típusai.

A fájdalomérző idegvégződések.

Hallás, a fül felépítése és működése.

Fényérzékelés, a szem felépítése és működése, gyakoribb betegségei, megelőzésük és kezelésük módjai.

----------

T: Az élő egyed homeosztázisa

K: A homeosztázis fogalma, a szervezet testhőfok-szabályozási mechanizmusai. A só- és vízháztartás szabályozása.

A stressz fogalma, rövid és tartós hatásának következményei.

Az egészség és a homeosztázis kapcsolata.

A hormonális szabályozás lényege, a hormonok hatása.

A hormonális rendszer gyakoribb rendellenességei, a tünetek, a kezelés módja.

A vegetatív idegrendszer: a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egymást kiegészítő szerepe, hierarchikus felépítésük, hatásuk néhány szervre.

Tanulás és emlékezés: a tanulás folyamatának lényege, típusai példákkal.

Biológiai ritmusok: a biológiai óra fogalma, példák ciklusos működésekre.

Az önfenntartó működések és a viselkedés kapcsolata.

----------

4. Az öröklődés és a változékonyság (genetika)

----------

T: A mendeli genetika

K: A mendeli genetika alapfogalmai.

A humángenetika sajátos vizsgálati módszerei.

Dominanciaviszonyok, két független gén kölcsönhatásai.

A mennyiségi tulajdonságok poligénes öröklésének lényege, a környezet befolyásoló szerepe.

Az alkalmazott genetika fontossága (mezőgazdaság, genetikai tanácsadás: etikai kérdések).

----------

T: Sejtszintű genetika

K: A génkapcsoltság és a crossing over lényege, hatása. A genetikai térképezés. A nemhez kötött öröklés.

A kromoszómák fogalma. A mitózis és a meiózis összehasonlítása.

A nem meghatározása emlősökben.

Kromoszómamutációk.

----------

T: Molekuláris genetika

K: A DNS szerkezete, a bázispárosodás szabályai, a genetikai információ továbbítása. Az átírás, a lefordítás folyamata, a riboszómák, a tRNS szerepe.

A mutációk típusai hatásuk, kiváltójuk, helyük szerint. Mutáció és a rák összefüggése.

Az operon. A differenciálódás mint a génaktivitás változása.

----------

5. A szaporodás és az egyedfejlődés

----------

T: A szaporodás típusai

A növények szaporodása

K: Ivartalan és ivaros szaporodási formák: az ivaros szaporodás fontossága a fajon belüli változatosság kialakításában.

Ivartalan növényi szaporodási és szaporítási módok.

A virág részei és funkciójuk. A kettős megtermékenyítés folyamata, a mag és a termés.

T: Az állatok szaporodása

K: Szaporodási rendszerek (monogámia, poligámia), kialakulásuk okai, az ivadékgondozás típusai.

T: Az ember szaporodásbiológiája

K: A férfi húgyivarszervek és a női ivarszervrendszer részei, funkcióik.

A megtermékenyítés, a terhesség. Nemi úton terjedő betegségek, megelőzésük.

A hímivarsejtképzés és a menstruációs ciklus hormonális szabályozása.

A családtervezés módjai, etikai kérdések.

----------

T: Az egyedfejlődés

Növények

K: A csírázás feltételei, életszakaszok.

A növényi hormonok szerepe.

T: Állatvilág

K: Az embrionális és a posztembrionális fejlődés fogalma.

T: Ember

K: A méhen belüli fejlődés, a szülés.

A születés utáni fejlődés szakaszai, biológiai és pszichikai jellemzői, igényei.

----------

6. Szünbiológia (egyed fölötti szerveződési szintek)

----------

T: A társas viselkedés

----------

T: Populációk

K: A populációk fogalma, jellemzői, változásai és a populációs kölcsönhatások.

Az életközösség fogalma, jellemzői. A niche fogalma.

Különböző szaporodási stratégiák (r, K) ezek gyakorlati (mezőgazdasági) szerepe (kártevők gradációi).

Az anyagforgalom és az energiaáramlás általános jellemzői. A Gaia-hipotézis.

Biotikus és abiotikus korlátozó tényezők. A minimum-elv.

Biomassza és produkciópiramisok.

----------

T: Tájékozódás a Föld élővilágában

K: A Föld nagy biomjait fenyegető legfontosabb veszélyforrások.

A hazai társulások kialakulása, tér- és időbeli mintázataik, védelmük.

A hazai zonális és nem zonális társulások.

----------

T: A környezet és a természet védelme

K: A környezet- és természetvédelem fogalma és lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján.

A legfontosabb környezetkárosító tényezők (levegő, víz, talaj, sugárzás, hulladék), ezek megszüntetésének technikai és életmódbeli lehetőségeit.

----------

7. Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója

----------

T: Klasszikus módszerek és elméletek

K: Az evolúciós gondolat története, legnagyobb alakjai, érveik (fosszíliák, kormeghatározás, összehasonlító szervezettani érvek).

Kormeghatározási módszerek.

Az állat- és növényföldrajzi bizonyítékok.

Darwin magyarázatának lényege.

----------

T: Evolúciógenetika

K: Az ideális populáció fogalma. A Hardy–Weinberg szabály.

Evolúciós tényezők.

A genetikai teher, az ,,önző gén''-elmélet, az evolúció szintjei.

A bioszféra evolúciójának főbb eseményei.

Az élet kialakulásának elméletei.

T: Az ember származása és hatása

K: Anatómiai, biokémiai és kromoszomális hasonlóságok és különbségek az emberszabású majmok és az ember között.

Az emberelődök. A kulturális evolúció.

----------

8. Általános biológiai fogalmak

----------

T: Az élővilág rendszerezésének alapelvei

K: Kategóriák, természetes rendszer és mesterséges rendszerek.

----------

T: A biológia tárgya

K: Az életjelenségek.

----------

T: Szintek

K: A szerveződési szint fogalma és biológiai tartalma.

----------

T: Rendszer és környezet

K: A biológiai rendszerek általános jellemzői (szabályozottság, vezéreltség, stabilitás) és ezek kapcsolata a környezettel.

----------

9. Tudománytörténeti ismeretek

----------

K: A fölismerés, rendszerezés és bizonyítás a biológiában néhány tudós munkásságának példáján.

A FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A Földünk és környezetünk érettségi vizsga célja

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;

– képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

– rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

– képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, az információkat értelmezni, illetve alapvető következtetéseket levonni azokból;

– jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

– képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában szóban számot adni;

– képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

– képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

– tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

– jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

– rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok, problémák felismerésének és megoldásának képességével;

– képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve hogyan képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

– képes-e földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Térképészeti ismeretek

----------

K: A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen és a térképpel, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati felhasználási lehetőségei. Földrajzi és környezeti információk leolvasása űrfelvételekről.

----------

2. Kozmikus környezetünk

----------

K: A Föld mozgásai és azok következményei.

Helyi és zóna-időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.

----------

3. A geoszférák földrajza

----------

T: A kőzetburok

K: Tájékozódás a földtörténeti időegységek főbb eseményeiben. A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élővilág fejlődésére.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek mozgásának geológiai és az ember mindennapi életével összefüggő következményei.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései. A felszínformák bemutatása.

A belső és a külső erők felszínformáló szerepe.

----------

T: A légkör

K: A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.

A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárási elemek mérésének lehetőségei.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

----------

T: A vízburok

K: A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellegzetességei, gazdasági jelentősége.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, azok főbb jelenségei, a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepük.

----------

K: A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízszennyezés helyi, illetve az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.

A jég felszínformáló hatásának felismerése példákon.

----------

T: A talaj

K: A talaj keletkezése, a talajpusztulás veszélyei. A talaj természeti és gazdasági jelentősége.

----------

4. A természetföldrajzi övezetesség

----------

K: A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában.

A földrajzi övezetek, övek, területek, vidékek elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásainak bemutatása, jellemzésük.

A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

----------

5. A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

----------

K: Példák az élelmiszertermelés övenként eltérő lehetőségeire, a mezőgazdasági termelés eltérő módjaira.

A társadalom természetátalakító tevékenységének bemutatása az egyes övezetekben, övekben.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a népesség és a települések jellemzőire.

A népességgel kapcsolatos alapfogalmak.

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a térbeli népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

----------

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

----------

K: Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

Az infrastruktúra jelentősége és kapcsolata az életminőséggel.

Az energiagazdaság jelentősége és átalakulási tendenciái.

A mezőgazdaság termelési típusai és területi elhelyezkedésük.

A gazdasági-társadalmi fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata.

Az integráció szükségessége és legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A piacgazdaság működésének elve példák alapján.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek.

----------

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

----------

K: A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő szerepük a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok bemutatása.

----------

8. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

----------

K: A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

Példák felsorolása a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

----------

9. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei

----------

K: Az egyes kontinensek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájainak bemutatása.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok bemutatása a kontinenseken.

Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásainak kiemelése.

Az Európai Unió kialakulásának gazdasági-társadalmi alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai, a bővítés lehetőségei és korlátai. Az egyes területek és országok közötti hasonlóságok és különbségek. A környezeti problémák területi jellemzői, megoldási törekvések.

----------

10. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

----------

K: Magyarország földrajzi helyzete, tájai, a medence-jelleg érvényesülése.

A központi fekvés és a tranzithelyzet előnyei és hátrányai.

Hazánk népességföldrajzi folyamatai és azok következményei.

A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. Területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

A gazdaság fő ágai, ágazatai.

Hazánk idegenforgalmi vonzereje, az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

Hazánk környezeti állapota.

Magyarország legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági és tudományos eredményei.

Hazánk integrációs törekvései.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Térképészeti ismeretek

----------

K: A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen és a térképpel, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés módszerei és gyakorlati felhasználási lehetőségei. Földrajzi és környezeti információkat leolvasása űrfelvételekről.

----------

2. Kozmikus környezetünk

----------

K: A csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a világegyetem kialakulásának főbb elméletei.

A fizika tantárgyban szerzett ismeretek alkalmazása a csillagászati földrajzi jelenségek értelmezésében.

A Föld mozgásai és azok következményei.

Helyi és zóna-időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok.

A Föld kozmikus környezetének sajátosságai.

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.

A Nap szerkezetének és folyamatainak jellemzői.

----------

3. A geoszférák földrajza

----------

T: A kőzetburok

K: Tájékozódás a földtörténeti időegységek főbb eseményeiben. A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élővilág fejlődésére.

A földtörténeti kormeghatározás néhány elve.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete, részletes belső felépítése.

A kőzetlemezek mozgásának geológiai és az ember mindennapi életével összefüggő következményei.

A lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményei, összefüggései az ásványkincsek elhelyezkedésével.

A szárazföldek fejlődésének folyamata, a felszínfejlődés időbeli változásai.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései. A felszínformák bemutatása.

A belső és a külső erők felszínformáló szerepe.

----------

T: A légkör

K: A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.

A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárási elemek mérésének lehetőségei.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A legfőbb felhőtípusok és azok összefüggései az időjárási jelenségekkel.

Az időjárás-változások biológiai hatásai.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

----------

T: A vízburok

K: A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellegzetességei, gazdasági jelentősége.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, azok főbb jelenségei, a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepük.

A tenger természeti erőforrás szerepének bemutatása példák alapján.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízszennyezés helyi, illetve az egész bolygóra kiható problémái, azok természeti, társadalmi-gazdasági következményei.

A vízburok környezetei problémái, a különféle megoldási lehetőségek elvei példák alapján.

A jégképződés és a jég felszínformáló hatásának felismerése példákon.

----------

T: A talaj

K: A talaj keletkezése, fejlődési folyamata, a talajpusztulás veszélyei. A talaj természeti és gazdasági jelentősége.

----------

T: A geoszférák kölcsönhatásai

K: A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.

A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és szemléleti okai, következményeinek bemutatása példák alapján. Megelőzési és megoldási javaslatok.

----------

4. A természetföldrajzi övezetesség

----------

K: A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában.

A földrajzi övezetek, övek, területek, vidékek elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásainak kialakulása, bemutatásuk, jellemzésük.

A vízszintes és a függőleges természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

A függőleges övezetesség területenként eltérő vonásainak magyarázata.

Az egyes övezetek, övek, területek, vidékek sajátos környezeti problémái, példák felsorolása a lehetséges megoldásukra.

----------

5. A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

----------

K: A természeti erőforrások övezetes elrendeződésének bizonyítása. A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései.

Példák az élelmiszertermelés övenként eltérő lehetőségeire, a mezőgazdasági termelés eltérő módjaira.

A társadalom természetátalakító tevékenységének, a földrajzi környezet változásainak bemutatása az egyes övezetekben, övekben.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a népesség és a települések jellemzőire.

A népességgel kapcsolatos alapfogalmak.

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a térbeli népességmozgások vonásai és következményei.

Az urbanizáció eltérő vonásai a világ fejlett és fejlődő térségeiben.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk és átalakulásuk okai.

----------

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

----------

K: Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A gazdasági ágazatok jelentőségének történeti változásai példák alapján.

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

Az infrastruktúra jelentősége és kapcsolata az életminőséggel példák alapján.

A területfejlesztés technikai feltételei és módjai.

Az energiagazdaság jelentősége és átalakulási tendenciái.

A mezőgazdaság termelési típusai és területi elhelyezkedésük.

A gazdasági-társadalmi fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata.

Az integráció szükségessége és legfontosabb lépései az Európai Unió és más regionális példák alapján.

A volt szocialista országok gazdasági rendszerváltásából adódó problémák.

A piacgazdaság működésének elve.

A működőtőke mozgásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági fejlődésre.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek, szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban.

----------

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

----------

K: A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő szerepük a világgazdaságban.

Az Európán kívüli gazdasági tömörülések jelentősége.

Függőségi viszonyok a világgazdaságban példák alapján.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok bemutatása, jelentőségük a világgazdaság működésében.

A mindennapi élet jellemző gazdasági folyamatainak felismerése példák alapján.

----------

8. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

----------

K: A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

Példák felsorolása a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionálisan jelentkező társadalmi következményei, és azok esetleges megoldási lehetőségei.

A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, a nemzetközi egyezmények legfőbb céljai és elvei.

----------

9. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei

----------

K: Az egyes kontinensek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájainak bemutatása.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok bemutatása a kontinenseken.

Az észak–dél probléma lényege és bemutatása példákon keresztül.

Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásainak kiemelése.

Az Európai Unió tagországai közös és egyéni nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek okainak magyarázata.

A környezeti problémák területi jellemzői, megoldási törekvések.

----------

10. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

----------

K: Magyarország földrajzi helyzete, tájai, a medence-jelleg érvényesülése.

A központi fekvés és a tranzithelyzet előnyei és hátrányai.

Hazánk népességföldrajzi folyamatai és azok következményei.

A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

A társadalmi-gazdasági átalakulás folyamata és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi háttere, a térszerkezet változásának tendenciái.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. Területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

A gazdaság fő ágai, ágazatai.

Hazánk idegenforgalmi vonzereje, az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei.

A nemzetközi gazdasági kapcsolataink elvei.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

A hazai regionális fejlettségi különbségek okai és következményei.

A regionális együttműködés szükségessége és nehézségei a Kárpát-medencében konkrét példák bemutatásával.

A környezetgazdálkodás hazai elveinek bemutatása példák alapján.

Magyarország legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági és tudományos eredményei.

AZ ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli

Emelt szinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

– tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

– képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok meghatározására;

– ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

– képes-e a társművészeti – irodalmi, képzőművészeti, építészeti, színházművészeti – kapcsolódások felvázolására;

– tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

– képes-e dallamírásra a tanult hangnemekben (3#–3b).

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre; helyes légzéstechnikára és artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

– tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

– tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

– képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok felismerésére, meghatározására;

– összefüggéseket, kapcsolódásokat fel tud-e tárni a különféle művészeti ágak között, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

– a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

– képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

– képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és hallás utáni megnevezésére;

– képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Kompetenciák / Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Éneklés és zenetörténet

----------

T: Népzene

K: Harminc magyar és nemzetiségi népdal előadása emlékezetből.

A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete.

A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

A dalok néprajzi hátterének bemutatása.

Egy új stílusú magyar népdal lapról olvasása szöveggel.

----------

T: Műzene

K: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők és főbb műveik megnevezése

Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).

T: Középkor

K: Két gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből – az egyik példa a magyar gregoriánumból.

A gregorián zene jellemzői.

A modális hangsorok ismerete.

Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása emlékezetből.

A középkor jellegzetes világi zenéje.

A többszólamúság kezdetei.

T: Reneszánsz

K: Egy históriás ének megszólaltatása emlékezetből.

Vokális műfajok: mise, motetta, madrigál ismerete.

A históriás ének műfaja.

A korra jellemző hangszerek ismerete (pl. lant).

Egy ungaresca dallam előadása emlékezetből.

A korra jellemző magyar hangszeres zene.

T: Barokk

K: Egy korál dallam éneklése szöveggel, emlékezetből.

Korál, passió, oratórium, kantáta, mise ismerete.

A homofon szerkesztési mód.

Egy könnyebb ária éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.

Az opera műfaja.

Zenei formák: rondó, variáció ismerete.

Barokk hangszeres zenékből öt zenei szemelvény éneklése emlékezetből, szolmizálva.

A polifon szerkesztési mód.

Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga.

A barokk zenekar hangszerei.

T: Bécsi klasszicizmus

K: Egy bécsi klasszikus dal bemutatása emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A klasszikus funkciórend alapjainak ismerete.

A kvintkör.

A periódus fogalma.

Két-, illetve háromtagú formák ismerete.

Három téma vagy klasszikus műrészlet éneklése szolmizálva, illetve szöveggel, emlékezetből.

A szonátaforma.

Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete.

A szimfonikus zenekar összetétele.

Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva.

A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században.

Nyolc ütem terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zeneműrészlet lapról olvasása szolmizálva.

T: Romantika

K: Egy romantikus dal előadása kottából, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal, dalciklus jellegzetes vonásai.

Három romantikus mű témájának éneklése kottából szolmizálva.

A programzene jellemzői.

A szimfonikus költemény műfaji sajátosságai.

A romantikus opera ismerete.

A romantikus zenekari összetétel.

T: Késő romantika, századforduló

K: Nemzeti irányzatok.

Egy impresszionista zeneműrészlet éneklése kottából szolmizálva.

A zenei impresszionizmus (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

T: XX. századi és kortárs zene

K: Két-két téma éneklése emlékezetből, szolmizálva Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.

Bartók és Kodály komponálási technikájára jellemző ritmikai, dallami, formai sajátosságok.

Ismertebb XX. századi és kortárs zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése kottából – válogatás három műből.

A korra jellemző főbb zenei irányzatok.

----------

2. Zenefelismerés

----------

K: Az alábbi zeneszerzőktől válogatva tíz műzenei idézet felismerése (CD-ről vagy hangkazettáról) kétszeri lejátszás alapján, a zenetörténeti korszak és műfaj, a hallott zenemű szerzőjének és a mű címének megnevezésével. A válogatás tanult anyagból legyen, elsősorban a dőlt betűkkel kiemelt szerzőktől.

T: Reneszánsz

K: Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén.

T: Barokk

K: Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Couperin, Rameau, Corelli, Pergolesi, Esterházy Pál.

T: Bécsi klasszicizmus

K: Haydn, Mozart, Beethoven.

T: Romantika

K: Schubert, Brahms, Chopin, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Wagner, Smetana, Schumann, Rossini, Berlioz, Medelssohn, Csajkovszkij.

T: Késő romantika, századforduló

K: Muszorgszkij, Dvorak, Debussy, Ravel, Puccini.

T: XX. századi és kortárs zene

K: Bartók, Kodály, Stravinsky, Gershwin, Orff,

Farkas Ferenc, Kurtág György, Szokolay Sándor, Kocsár Miklós, Petrovics Emil, Orbán György, Vajda János, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Messiaen, Bernstein, Joplin.

----------

3. Dallamírás

----------

K: A kötelezően előírt harminc magyar népdalból egy dal lejegyzése emlékezetből.

Klasszikus periódus átírása betűkottából, a vonalrendszerbe violinkulcsban.

Emelt szint

--------------------

T: Kompetenciák / Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Éneklés és zeneirodalom

----------

T: Népzene

K: Negyvenöt magyar és nemzetiségi népdal előadása emlékezetből.

Népdalelemzés: stílus, szerkezet, forma hangsor, hangkészlet, előadásmód alapján.

A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

A dalok néprajzi hátterének bemutatása.

----------

T: Műzene

K: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők életútjának, pályájának ismerete, főbb műveik megnevezése.

Társművészeti összefüggések kifejtése – példák az építészet, az irodalom, a képzőművészet, a tánc, a színházművészet köréből.

Korszakonként a leggyakoribb zenei műszavak, előadási jelek ismerete.

T: Középkor

K: Három gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből – az egyik a magyar gregoriánumból, a háromból egy gregorián dallam elemzése kotta alapján.

Egy gregorián dallam elemzése kotta alapján.

A gregorián zene jellemzői.

A modális hangsorok hallás utáni felismerése.

Modális hangsorok éneklése azonos alaphangról.

Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása emlékezetből és elemzésük kotta alapján.

Dalformák, metrikai, dallami elemek ismerete.

----------

T: Reneszánsz

K: Egy-egy világi és egyházi kórusmű elemzése kotta alapján.

Az imitáció, a homofon, a polifon szerkesztésmód.

Vokális műfajok az egyházi és a világi zenében: mise, motetta, madrigál ismerete.

Tánctípusok, metrumok.A históriás ének műfaja.

A korra jellemző hangszerek fejlődésének ismerete.

Egy ungaresca dallam előadása emlékezetből.

Három magyar történeti ének, virágének előadása emlékezetből.

A korra jellemző magyar hangszeres zene bemutatása.

T: Barokk

K: Két korál dallam éneklése szöveggel, emlékezetből.

Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, mise ismerete.

E műfajokban a korál megjelenésének szerepe.

Két könnyebb ária éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel és az énekelt művek elemzése kotta alapján.

A ,,da capo'' ária.

Az opera műfaja.

Barokk hangszeres zenékből öt téma éneklése emlékezetből, szolmizálva.

Zenei formák: rondó, variáció.

Hangszeres műfajok: prelúdium, fúga, passacaglia, concerto, concerto grosso, szvit.

A barokk zenekar hangszerei.

Hangközök ismerete decimáig.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, hangközök felismerése hallás után.

A hármashangzatok és megfordításaik éneklése azonos hangról szolmizálva és hangnévvel. Felismerésük hallás után.

Domináns szeptim és megfordításainak ismerete, éneklése szolmizálva, hangnévvel és azok felismerése hallás után.

Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.

T: Bécsi klasszicizmus

K: Három szerző egy-egy dallamának előadása emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A klasszikus periódus, két-, illetve háromtagú formák ismerete.

A klasszikus funkciórend, a kadenciák fajtái.

Váltódomináns, szűkített szeptimakkord.

A teljes kvintkör ismerete.

A hangnemi kitérés.

Három téma éneklése hangszeres művekből szolmizálva, emlékezetből.

A szonátaforma.

Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete.

A szimfonikus zenekar összetételének ismerete.

Egy magyar verbunkos dallam éneklése emlékezetből, szolmizálva.

A verbunkos zene megjelenésének ismerete a bécsi klasszikus művekben.

Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása.

T: Romantika

K: Két választott szerző egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal műfaja, a dalciklus jellegzetes vonásai.

Három szerző egy-egy művéből téma éneklése emlékezetből, szolmizálva.

A romantikus zenekar összetétele.

A szimfonikus költemény jellemzői.

A zenedráma sajátosságai.

Moduláló, középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva.

A romantikus stílus gyakori harmóniai fordulatai, a nápolyi szext akkord ismerete.

A tercrokonság.

T: Késő romantika és századforduló

K: Négy szemelvény éneklése szolmizálva emlékezetből, vagy hangnévvel kottából.

Nemzeti irányzatok.

A zenei impresszionizmus jellemzői.

Egészhangú skála ismerete.

T: XX. századi és kortárs zene

K: A főbb zenei irányzatok jellemzői: komponálási technikák, hangrendszerek, aszimmetrikus ütemfajták ismerete.

Bartók Béla és Kodály Zoltán komponálási technikáinak jellemzői, ritmikai, dallami és formai sajátosságok.

Egy Bartók kórusmű bemutatása emlékezetből.

Az aranymetszés fogalma.

Egy Kodály kórusmű előadása emlékezetből.

Egy szabadon választott énekes mű előadása, az előadott mű stiláris ismerete.

Lapról olvasás művek részleteiből szolmizálva, illetve hangnévvel.

----------

2. Műelemzés

----------

K: Egy szabadon választott teljes mű bemutatása, önálló elemzése: A jellegzetes témák, szemelvények énekes vagy hangszeres bemutatása. A szerző, a műfaj és a kultúrtörténeti összefüggések ismertetése.

A felkészüléshez használt szakirodalom, diszkográfia bemutatása.

----------

3. Zenefelismerés

----------

K: Az alábbi zeneszerzőktől válogatva tíz műzenei idézet meghatározása (CD-ről vagy hangkazettáról) lejátszás alapján, a zenetörténeti korszak, stílus és műfaj, a hallott zenemű szerzőjének és a mű címének megnevezésével. A zenei részlet korszakából néhány képzőművészeti, irodalmi alkotás megnevezése.

----------

T: Reneszánsz

K: Palestrina, Lassus, Josquin.

T: Barokk

K: Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Pergolesi.

T: Bécsi klasszicizmus

K: Haydn, Mozart, Beethoven

T: Romantika

K: Schubert, Brahms, Chopin, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner, Smetana.

T: Késő romantika, századforduló

K: Muszorgszkij, Dvorak, Debussy, Ravel, Puccini.

T: XX. századi és kortárs zene

K: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Stravinsky, Gershwin, Orff.

----------

4. Lejegyzés diktálás után

----------

K: Hangközök, hármashangzatok és megfordításaik lejegyzése violinkulcsban.

8–10 ütemű egyszólamú moduláló barokk dallam lejegyzése violinkulcsban.

Periódus terjedelmű egyszerű kétszólamú klasszikus dallam lejegyzése violinkulcsban.

Egy könnyen lejegyezhető XX. századi dallam lejegyzése violinkulcsban.

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati

Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli

A rajz és vizuális kultúra vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás ugyan egyazon tanulási folyamat része, de mint különálló képességrendszerrel szemben támasztott követelmény, külön kompetenciaként jelenik meg a követelményrendszerben.

Mind a vizuális alkotás, mind a vizuális befogadás vizsgakövetelményeiben az ismeret jellegű tudáselemek és ezek készségszintű alkalmazása különbözőképpen kapnak hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában – az ismeretek mennyiségében – nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

– a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

– a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére;

– a vizuálisan érzékelhető tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különböző eszközökkel;

– a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétű értelmezése, kritikus megítélésére;

– a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

– értelmezhető vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

– időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

– megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

– leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztására;

– önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására,

– problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Kompetenciák / Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Alkotás

----------

T: Vizuális nyelv alkalmazása

Vizuális nyelv

K: A vizuális nyelv eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák) árnyalt használata.

A vizuális nyelv alapelemeinek adott célnak megfelelő használata.

T: Vizuális nyelv és kontextus

K: A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.

----------

T: Látványértelmezés

Arány

K: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak megfigyelése és helyes visszaadása.

T: Forma, alak

K: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb formáját meghatározó jegyek megfigyelése és helyes visszaadása.

T: Térábrázolás

K: Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz).

Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.

----------

T: Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

Téri helyzetek, térmélység

K: Téri helyzetek pontos megjelenítése két és három dimenzióban, az adott célnak legmegfelelőbb formában.

Térmélység megjelenítése különböző eszközökkel.

T: Kompozíció

K: Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.

T: Karakter

K: Tárgyak, természeti formák meghatározó karakterének viszonylag pontos visszaadása szabadkézi rajzban.

T: Szín és fényviszonyok

K: Szín és fényviszonyok helyes visszaadása szabadkézi rajzban és festéssel.

T: Szerkezet, felépítés

K: Egyszerű tárgyak szerkezetét, felépítését bemutató szabadkézi rajz készítése (pl. szabásminta).

T: Folyamat, mozgás, idő

K: Idő, mozgás, változás képi megfogalmazása.

Folyamat, mozgás, történés bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).

Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése (pl. piktogram, diagram segítségével).

T: Érzelmek, elvont gondolatok

K: Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok vizuális kifejezése.

T: Kép- és szöveg

K: Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.

T: Tárgyalkotás, tervezés

K: Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra.

----------

T: Technikák alkalmazása

K: Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, ecsettel, tollal, krétával.

Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel.

Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel, temperával.

Jártasság a montázs-, kollázstechnikában.

Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).

Makettkészítés (pl. papírból, fából).

Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).

----------

2. Befogadás

----------

T: Vizuális nyelv értelmezése

Vizuális nyelv

K: A rögzített vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) ismerete, példákkal illusztrálva.

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.

T: Vizuális nyelv és kontextus

K: A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – ismerete és használata az értelmezés, elemzés során.

----------

T: A vizuális kommunikáció értelmezése

Térábrázolási módok

K: A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és segítségével elemzés elvégzése.

T: Folyamat, mozgás, idő

K: Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.

T: Jelek, jelképek

K: A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok megfelelő értelmezése.

T: Köznapi vizuális közlések

K: A köznapi közlésekben szerepet játszó vizuális információk (pl. műszaki rajz, folyamatábra) értelmezése.

T: Tömegkommunikáció

K: A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.

T: Médiakategóriák

K: A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.

T: Fotó, mozgókép

K: Fotó és mozgókép elemzése.

----------

T: A tárgy- és környezetkultúra értelmezése

Forma és funkció

K: Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.

T: Tervező folyamat

K: A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

T: Kézműves és ipari tárgykultúra

K: A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése.

T: Magyar népművészet

K: A magyar népművészet sajátosságainak ismerete.

----------

T: A kifejezés és képzőművészet értelmezése

Művészeti ágak

K: A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete.

T: Műfajok

K: A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.

T: Művészettörténeti korszakok, irányzatok

K: A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).

T: Alkotások és alkotók

K: Kiemelkedő alkotók és alkotásaik ismerete a művészettörténet nagy korszakaiban és irányzataiban.

T: Műelemző módszerek

K: A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával (stílustörténeti, forma-funkció, tartalom-forma).

T: Művészeti technikák

K: A legfontosabb művészeti technikák felismerése, megkülönböztetése és lényegének ismerete.

T: Mű és környezete

K: A mű és környezete kapcsolatának elemzése.

Emelt szint

--------------------

T: Kompetenciák / Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Alkotás

----------

T: Vizuális nyelv alkalmazása

Vizuális nyelv

K: A vizuális nyelv eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák) árnyalt használata.

A vizuális nyelv alapelemeinek adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos használata.

Kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása.

Adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák önálló kiválasztása.

T: Vizuális nyelv és kontextus

K: A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).

----------

T: Látványértelmezés

Arány

K: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő arányainak megfigyelése és visszaadása.

T: Forma, alak

K: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formai részleteinek pontos megfigyelése és helyes visszaadása.

T: Téri helyzetek

K: Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz) nem csak képi elemekből kiindulva, hanem szöveges instrukciók alapján is.

T: Szerkezeti rajz

K: Egyszerű szerkezeti összefüggéseket helyesen értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből.

T: Térábrázolás

K: Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is.

----------

T: Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

Téri helyzetek, térmélység

K: Téri helyzetek pontos megjelenítése két és három dimenzióban, az adott célnak legmegfelelőbb formában.

Térmélység megjelenítése különböző eszközökkel.

T: Kompozíció

K: Képi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján.

Kompozíciós változatok létrehozása azonos témára, különböző cél elérésének érdekében.

T: Karakter

K: Tárgyak, természeti formák karakterének részletes, pontos visszaadása szabadkézi rajzban.

T: Szín és fényviszonyok

K: Szín és fényviszonyok pontos visszaadása szabadkézi rajzban és festéssel.

A színek kifejező erejének alkotó jellegű használata.

Plasztikus formák pontos megjelenítése a fény-árnyék hatások segítségével.

T: Szerkezet, felépítés, működés

K: Bonyolultabb tárgyak szerkezetét, felépítését, működését bemutató szabadkézi rajz készítése (pl. szerkezeti rajz, szabásminta).

T: Textúra, faktúra

K: Anyagi minőségek – textúra, faktúra – anyagszerű megjelenítése.

----------

T: Folyamat, mozgás, idő

K: Idő, mozgás, változás képi megfogalmazása.

Folyamat, mozgás, történés bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).

Képi motívumok jelentésmódosító hatásának megjelenítése a környezet – kontextus – megváltoztatásának függvényében.

Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése (pl. piktogram, diagram segítségével).

T: Érzelmek, elvont gondolatok

K: Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok árnyalt vizuális kifejezése.

Adott látvány érzelmi, hangulati hatásának megváltoztatása a vizuális kifejezőeszközök segítségével.

T: Kép és szöveg

K: Kép- és szövegszerkesztés szabadon választott technikával (pl. számítógéppel).

Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez.

T: Tárgyalkotás, tervezés

K: Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása.

A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése.

Egyszerű tárgy megalkotása szabadon választott anyagból, működő modell készítése.

----------

T: Technikák alkalmazása

K: Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, ecsettel, tollal, krétával.

Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel.

Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel, temperával, és egy választott anyaggal.

Jártasság a montázs-, kollázstechnikában.

Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban.

Makettkészítés (pl. papírból, fából).

Modellezés.

Konstruálás.

Feliratkészítés (pl. ecsettel, sablonnal, betűkivágással, számítógéppel).

Jártasság legalább egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).

----------

2. Befogadás

----------

T: Vizuális nyelv értelmezése

Vizuális nyelv

Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló megfelelő kifejezőeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése.

K: A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.

T: Vizuális nyelv és kontextus

K: A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – ismerete és használata az értelmezés, elemzés során.

----------

T: A vizuális kommunikáció értelmezése

Térábrázolási módok

K: A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete, segítségével elemzés és összehasonlítás elvégzése.

T: Folyamat, mozgás, idő

K: Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.

T: Kép és szöveg

K: Szöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata.

T: Jelek, jelképek

K: A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok megfelelő értelmezése.

T: Köznapi vizuális közlések

K: A köznapi közlésben szerepet játszó vizuális információk (pl. műszaki rajz, folyamatábra) értelmezése.

T: Tömegkommunikáció

K: A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.

A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.

T: Médiakategóriák

K: A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.

T: Fotó és mozgókép

K: Fotó és mozgókép elemzése.

A fotó és film műfajainak ismerete.

A fotó, mozgókép szerepének értelmezése a képzőművészetben.

----------

T: A tárgy- és környezetkultúra értelmezése

Forma és funkció

K: Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.

A tárgyak, a fogyasztói szokások és az életmód közötti összefüggések alkalmazó jellegű ismerete.

Ergonómiai elemzés konkrét példán keresztül.

T: Tervező folyamat

K: A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

T: Kézműves és ipari tárgykultúra

K: A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése.

Adott tárgy elemző vizsgálata.

T: Magyar népművészet

K: Egy hazai tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.

----------

T: A kifejezés és képzőművészet értelmezése

Művészeti ágak

K: A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) jellemzőinek ismerete.

T: Műfajok

K: A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.

T: Művészettörténeti korszakok, irányzatok

K: A művészeti ágak történetének – nagy korszakainak és irányzatainak – részletező ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).

T: Stílusjegyek

K: Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

T: Alkotók és alkotások

K: Kiemelkedő alkotók és alkotásaik ismerete a művészettörténet nagy korszakaiban és irányzataiban.

Legalább egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó ismerete és elemző vizsgálata.

Egy szabadon választott hazai alkotó életművének ismerete.

T: Műelemző módszerek

K: A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával (stílustörténeti, forma-funkció, tartalom-forma).

Az összehasonlító és ikonográfiai műelemző módszerek ismerete és alkalmazása.

T: Művészeti technikák

K: A legfontosabb művészeti technikák ismerete és megkülönböztetése.

T: Mű és környezete

K: A mű és környezete kapcsolatának elemzése.

Művész és közönsége kapcsolatának jellemzése a fő művészeti korszakokban.

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– Képes-e kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;

– alkalmazói szinten önállóan tudja-e használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;

– képes-e a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;

– tudja-e használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;

– ismeri-e az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;

– képes-e az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;

– képes-e a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;

– képes-e a további szakmai fejlődésre.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó

– képes-e az algoritmikus gondolkodásra;

– képes-e problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;

– képes-e a számítógépes megoldások elkészítésére.

A követelményekben megfogalmazott 1–3. és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számonkérni mindkét szinten.

A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek.

A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Az információs társadalom

----------

T: Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

K: Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

----------

T: Közhasznú magyar információs adatbázisok

K: Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

----------

T: Jogi és etikai ismeretek

K: Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

----------

T: Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

K: Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásai és hatása a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb.

Az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisai.

----------

2. Informatikai alapismeretek – hardver

----------

T: A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

K: A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai (monitor, szkenner, nyomtató, háttértárolók ...), főbb jellemzői és feladataik.

Analóg és digitális jelek.

T: Jelátalakítás

----------

T: A számítógép üzembe helyezése

K: A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése.

----------

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

----------

T: Az operációs rendszer és főbb feladatai

K: Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

----------

T: Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei

K: Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

----------

T: Állományok típusai

K: Állománykezelő parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

----------

T: Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

K: Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.

Kezelői parancsok ismerete. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése.

----------

4. Szövegszerkesztés

----------

T: Szövegszerkesztő program kezelése

K: Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

----------

T: Szövegszerkesztési alapfogalmak

K: A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, oldalformázás.

Tabulátorok használata.

----------

T: Szövegjavítási funkciók

K: Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

----------

T: Táblázatok, grafikák a szövegben

K: Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel. Felsorolás, számozás, sorbarendezés. Szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

----------

5. Táblázatkezelés

----------

T: A táblázatkezelő használata

K: A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

T: Táblázatok felépítése

K: Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

----------

T: Adatok a táblázatokban

K: Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

----------

T: Táblázatformázás

K: Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

----------

T: Táblázatok, szövegek, diagramok

K: Egyszerű táblázat készítése.

Nyomtatási kép és nyomtatás.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

----------

T: Problémamegoldás táblázatkezelővel

K: Tantárgyi feladatok megoldása.

----------

6. Adatbáziskezelés

----------

T: Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

K: Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

----------

T: Adatbázis-kezelő program interaktív használata

K: Adattípusok.

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

----------

T: Alapvető adatbázis-kezelő műveletek

K: Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

----------

T: Képernyő- és nyomtatási formátumok

K: Képernyő- és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

----------

7. Információs hálózati szolgáltatások

----------

T: Kommunikáció az Interneten

K: Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.

----------

T: Weblapkészítés

K: Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

----------

8. Prezentáció és grafika

----------

T: Prezentáció

K: Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang stb.) formázása.

----------

T: Grafika

K: Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

----------

9. Könyvtárhasználat

----------

T: Könyvtárak

K: A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok.

Tájékoztató eszközök.

----------

T: Információkeresés

K: Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Az információs társadalom

----------

T: Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

K: Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

----------

T: Közhasznú magyar információs adatbázisok

K: Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

----------

T: Jogi és etikai ismeretek

K: Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

----------

T: Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

K: Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és hatása a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisai.

----------

2. Informatikai alapismeretek – hardver

----------

T: A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

K: A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai (monitor, szkenner, nyomtató, háttértárolók stb.), főbb jellemzői és feladataik.

T: Jelátalakítás

K: Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek.

----------

T: A számítógép üzembe helyezése

K: A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése.

----------

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

----------

T: Az operációs rendszer és főbb feladatai

K: Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

----------

T: Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei

K: Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

----------

T: Állományok típusai

K: Állománykezelő parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

----------

T: Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

K: Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása Hozzáférési jogok, adatvédelem. Kezelői parancsok. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése.

----------

4. Szövegszerkesztés

----------

T: Szövegszerkesztő program kezelése

K: Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

----------

T: Szövegszerkesztési alapfogalmak

K: A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, oldalformázás. Tabulátorok használata.

----------

T: Szövegjavítási funkciók

K: Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

----------

T: Táblázatok, grafikák a szövegben

K: Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel. Felsorolás, számozás, sorbarendezés. Szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

----------

5. Táblázatkezelés

----------

T: A táblázatkezelő használata

K: A program indítása, a munkakörnyzet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

T: Táblázatok felépítése

K: Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

----------

T: Adatok a táblázatokban

K: Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

----------

T: Táblázatformázás

K: Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

----------

T: Táblázatok, szövegek, diagramok

K: Egyszerű táblázat készítése.

Nyomtatási kép és nyomtatás.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

----------

T: Problémamegoldás táblázatkezelővel

K: Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készítése. Iteráció táblázatkezelővel.

----------

6. Adatbázis-kezelés

----------

T: Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

K: Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adattípusok.

Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása.

----------

T: Adatbázis-kezelő programozása

K: Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Kimutatások készítése.

----------

7. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek

----------

T: Elemi és összetett adatok, file-szervezés, relációs adatstruktúrák

K: Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek.

Halmaz, tömb, rekord, file.

----------

T: Elemi algoritmusok típusfeladatokra

K: Összegzés, eldöntés, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések.

----------

T: Rekurzió

K: Rekurzió a feladatok, az adatok és az algoritmusok világában.

----------

T: A programkészítés mint termékelőállítási folyamat

K: A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás.

----------

T: Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban

K: Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

----------

8. A programozás eszközei

----------

T: Algoritmusleíró eszközök

K: Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével.

Az algoritmusleíró eszközök fajtái.

----------

T: Programozási nyelv

K: Egyetlen programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete.

Néhány, ettől jelentősen eltérő nyelv alapgondolata.

----------

T: Programnyelvi fejlesztői környezet

K: Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben.

----------

9. Könyvtárhasználat

----------

T: Könyvtárak

K: A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok.

Tájékoztató eszközök.

----------

T: Információkeresés

K: Katalógusok, számítógépes információkeresés.

A TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati

Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

– rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

– képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

– rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

– képes-e a mozgás – kommunikáció alkalmazására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni

– értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

– az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,

– ismeri-e a testi képességek, és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,

– tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

– ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Elméleti ismeretek

----------

T: A magyar sportsikerek

K: Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

----------

T: A harmonikus testi fejlődés

K: A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

----------

T: Az egészséges életmód

K: Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben és összefüggésekben, összetevőinek értelmezése: egészséges táplálkozás, aktív pihenés, higiénés szokások, lelki egyensúly.

----------

T: Testi képességek

K: A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, egy képesség fejlesztési módszereinek ismertetése.

----------

T: Gimnasztika

K: 5–8 perces általános bemelegítés megtervezése.

Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására.

----------

T: Atlétika

K: A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

----------

T: Torna

K: A női és férfi torna versenyszámai és a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb balesetmegelőző eljárások.

----------

T: Ritmikus gimnasztika

K: Az RG versenyszámai.

----------

T: Küzdősportok, önvédelem

K: Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

----------

T: Úszás

K: Az úszás higiénéjének ismerete. Két úszásnem technikai végrehajtásának leírása.

----------

T: Testnevelés és sportjátékok

K: Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

----------

T: Természetben űzhető sportok

K: Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

----------

2. Gyakorlati ismeretek, kompetenciák

----------

T: Testi képességek

K: Különböző izomcsoportokra ható öt állomásos köredzés feladatsor tervezet elkészítése és bemutatása.

----------

T: Gimnasztika

K: Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.

Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

48 ütemű szabadgyakorlat tervezése és bemutatása.

----------

T: Atlétika

Futások

K: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,6 sec.

Fiúk minimum idő: 8,5 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: lányok: 9 perc, fiúk 8 perc.

T: Ugrások

K: Magasugrás választott technikával.

Lányok minimum magasság: 110 cm.

Fiúk 135 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 380 cm.

Fiúk 480 cm.

T: Dobások

K: Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m,

súlylökés: 6,0 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 35 m, súlylökés 8 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg.

----------

T: Torna

Talajtorna

K: A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. (Gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, kézenátfordulások, billenések, mérlegállások, összekötő elemek stb. alkalmazásával).

T: Szekrényugrás

K: Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Lányok 4 részes keresztbe állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

T: Gyűrű

K: Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (egy támaszba kerüléssel) (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés stb. felhasználásával).

T: Nyújtó

K: Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (alaplendület, térdfellendülés, malomfellendülés, kelepforgás, alugrás, nyílugrás stb. alkalmazásával).

T: Korlát

K: Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (alaplendület támaszban és felkarfüggésben, felkarfüggés, billenések, emelések pedzések, saslendület, kanyarlati leugrás stb. alkalmazásával).

T: Felemáskorlát

K: Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (Ostorlendület, kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, térdfellendülés, malomforgás, alugrás stb. alkalmazásával).

T: Gerenda

K: Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (járások, szökdelések, felugrások, testfordulatok, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hason- és hanyattfekvés, állások, leugrások stb. felhasználásával).

T: Ritmikus gimnasztika

K: Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35–45 sec). (Érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és -lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb.)

Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

----------

T: Küzdősportok, önvédelem

K: A birkózás vagy a judó alapelemeinek bemutatása.

Judo gurulás előre.

Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.

----------

T: Úszás

K: Mellúszás 50 m-es távon fejesugrással indulva. Egy tanult másik úszásnemben 25 méter leúszása.

----------

T: Testnevelés és sportjátékok

K: Egy sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).

T: Kézilabda

K: Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 23 méter.

T: Kosárlabda

K: Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labdaleütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel.

T: Labdarúgás

K: Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk 8 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.)

T: Röplabda

K: Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.

Minimum szint: kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Elméleti ismeretek

----------

T: A magyar sportsikerek

K: Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeiről.

A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben.

Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése.

----------

T: A harmonikus testi fejlődés

K: A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

----------

T: Egészséges életmód

K: Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben: a korszerű táplálkozás szabályai, a pihenés, az alvás, a mozgás megfelelő arányai, az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly.

----------

T: Testi képességek

K: A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei.

Egy rövid távú kondicionáló program összeállítása, a teljesítmény fokozás lehetőségeinek ismertetése (ismétlésszám, sebesség, pihenőidő változtatás).

----------

T: Gimnasztika

K: A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal, egy 8–10 perces általános bemelegítés megtervezése.

Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.

----------

T: Atlétika

K: A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.

----------

T: Torna

K: A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset megelőző eljárások.

A tanult talaj-, és szertorna elemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete.

----------

T: Ritmikus gimnasztika

K: Az RG versenyszámainak ismerete.

A gyakorlat összeállítás szempontjainak ismertetése. A zene és a mozgás kapcsolata, a sportágra történő hatásának értelmezése.

----------

T: Küzdősportok, önvédelem

K: Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Támadáselhárítási módok bemutatása.

----------

T: Úszás

K: Az úszás higiénéjének ismerete. Három úszásnem technikai végrehajtásának leírása.

----------

T: Testnevelés és sportjátékok

K: Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Támadási és védekezési variációk bemutatása egy választott sportjátékban.

----------

T: Természetben űzhető sportok

K: Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

----------

2. Gyakorlati ismeretek, kompetenciák

----------

T: Testi képességek

K: Egy 7 állomásos köredzés feladatsor összeállítása és bemutatása.

----------

T: Gimnasztika

K: Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec.

Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat összeállítása és bemutatása zenére.

----------

T: Atlétika

K: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

T: Futások

K: Lányok minimum idő: 9,1 sec.

Fiúk minimum idő: 8,0 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: Lányok: 8 perc, fiúk 7 perc.

T: Ugrások

K: Magasugrás flop vagy hasmánt technikával.

Lányok minimum magasság: 130 cm, fiúk 155 cm.

Távolugrás ollózó vagy homorító technikával.

Lányok minimum 410 cm, fiúk 520 cm.

T: Dobások

K: Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 30 m,

súlylökés: 7,5 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg,

Diszkosz 1 kg, gerely 600 gr.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 42 m, súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 gr.

----------

T: Torna

Talajtorna

K: A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, fiúknaknak kettő, lányoknak egy szer kötelezően választható.

Kötelezően előírt, minimum 68 ütemű gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45–60 sec.

T: Szekrényugrás

K: Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása.

Az ugrás első és második ívének a megvalósítása.

Lányok 4 részes keresztbe állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

T: Gyűrű

Nyújtó

Korlát

Felemáskorlát

Gerenda

K: Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

----------

T: Ritmikus gimnasztika

K: Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 1 perc).

(Érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és -lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb.).

A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.

----------

T: Küzdősportok, önvédelem

K: A birkózás vagy a judó alapelemeinek bemutatása.

Judo gurulás előre.

Grundbirkózás.

----------

T: Úszás

K: Mellúszás 50 m-es távon fejesugrással indulva.

Két másik úszásnemben 25 méter leúszása.

----------

T: Testnevelés és sportjátékok

K: Két sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).

T: Kézilabda

K: Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter.

T: Kosárlabda

K: Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás. Lányok: Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Fiúk: A büntetővonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás.

T: Labdarúgás

K: Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4,

Fiúk 10 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.)

T: Röplabda

K: Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan.

Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.

A FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

– elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

– tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

– tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

– képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

– képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

– felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

– képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

– elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

– tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

– tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

– képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

– képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

– képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

– rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

– tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem új ismereteket tartalmaz a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

Filozófiai problémák

----------

K: A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében:

Mi a filozófia?

A létre vonatkozó kérdés.

Test-lélek probléma.

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.

A megismerés, a világ és a nyelv viszonya.

Az én problémája.

Végesség és végtelenség.

Az érték problémája: a jó és a szép.

Az akaratszabadság kérdése.

Liberalizmus és demokrácia.

A környezetetika problémái.

A globalizáció kérdése.

----------

Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

----------

K: Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése.

Közülük hat kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche, Wittgenstein) és ezen kívül négy kötelezően választható.

Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Descartes, Locke, Berkeley, Hume, Kant, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill, Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, Russell, Bergson, Heidegger, Wittgenstein

----------

Korszakok, irányzatok

----------

K: Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:

Görög filozófia

Felvilágosodás

Német klasszikus filozófia

Racionalizmus és irracionalizmus

Egzisztencializmus

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

Filozófiai problémák

----------

K: A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében:

Mi a filozófia?

A létre vonatkozó kérdés.

Monizmus-dualizmus.

A tudat és a szellem mibenléte.

Valóság és látszat.

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.

Test-lélek probléma.

A determinizmus problémája.

A világ megismerhetőségének kérdése.

A megismerés, a világ és a nyelv.

Az én problémája.

Az idő filozófiai értelmezése.

A végesség emberi problémája.

Az érték problémája: a jó és a szép.

Az akaratszabadság kérdése.

Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus.

A környezetetika problémái.

A globalizáció kérdése.

Az ideális társadalom.

Liberalizmus és demokrácia.

Hit és tudás.

Az istenérvek problémája.

A művészet mimetikus jellege.

A művészet mint kommunikáció.

----------

Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

----------

K: Jellemző problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése.

Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.)

Közülük tizenkét kötelező (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Kant, Berkeley, Hegel, Nietzsche, Heidegger, Bécsi Kör, Wittgenstein) és minimum hat kötelezően választható:

Egy preszókratikus gondolkodó, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Anzelm, Szent Tamás, Bacon, Descartes, Pascal, Spinoza, Leibniz, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, Kant, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill, Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson, Husserl, Heidegger, Jaspers, Russell, Bécsi Kör, K. Popper, Wittgenstein, Kuhn, egy posztmodern (Derrida, Rorty, Levinas, stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi, Lukács, Bibó stb.)

----------

Korszakok, irányzatok

----------

K: Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:

Preszókratika

Attikai filozófia

Hellenizmus

Patrisztika

Skolasztika

Humanizmus

Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus)

Német klasszikus filozófia

Marxizmus

Pozitivizmus

Irracionalizmus

Egzisztencializmus

Neopozitivizmus

Bécsi Kör

Analitikus filozófia

Modern tudományfilozófiák

Posztmodern

A HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

– hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

– nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, illetőleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

– fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

– tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

– ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

– elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

– jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

– látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

– képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

– birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvető tényeknek (időpontok, személyek, események).

A középszintű vizsga a jelöltektől az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

Tartalmi követelmények

Középszint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Biblia

----------

T: Ószövetség

K: Őstörténet, ősatyák, a választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.

Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.

----------

T: Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

K: Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.

----------

T: Újszövetség

K: Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.

Az apostoli kor.

----------

T: Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

K: Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai.

Az újszövetségi levelek.

----------

T: Kortörténeti ismeretek

K: Jézus és az apostolok korának történeti háttere.

----------

2. Egyháztörténet

----------

T: Krisztus egyházának története

K: A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.

Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai.

Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek - példák Krisztus elkötelezett követésére.

----------

T: A saját felekezet története

K: A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.

----------

3. Dogmatika

----------

T: Az egyház tanítása

K: A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.

A saját felekezet dogmatikai tanítása.

Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.

----------

4. Az egyházi esztendő

----------

T: Ünnepek, ünnepi időszakok

K: Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége.

Az ünnepek liturgiája.

----------

5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika

----------

T: A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása

K: Az ószövetségi és a jézusi etika.

Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.

A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.

----------

6. Világvallások

----------

T: A nagy világvallások alapvető gondolatai

K: A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.

Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok.

----------

7. Kompetenciák

----------

T: Szövegértelmezés

K: Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.

Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése.

Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.

----------

T: Esetelemzés

K: Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.

Emelt szint

--------------------

T: Témakörök

K: Követelmények

--------------------

1. Biblia

----------

T: Ószövetség

K: Őstörténet, ősatyák.

A választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.

Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.

----------

T: Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

K: Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.

A Tóra.

----------

T: Újszövetség

K: Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása – Az apostoli kor – Az apokaliptika.

----------

T: Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

K: Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai, műfaji sajátosságai.

Az apostolok cselekedetei.

Az újszövetségi levelek.

A jelenések könyve.

----------

T: Kortörténeti ismeretek

K: Jézus és az apostolok korának történeti háttere, a palesztinai zsidóság vallási élete.

----------

2. Egyháztörténet

----------

T: Krisztus egyházának története

K: A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.

Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek.

Példák Krisztus elkötelezett követésére.

----------

T: A saját felekezet története

K: A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.

----------

3. Dogmatika

----------

T: Az egyház tanítása

K: A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.

A saját felekezet dogmatikai tanítása.

Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata.

Ökumenikus törekvések.

Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.

----------

4. Az egyházi esztendő

----------

T: Ünnepek, ünnepi időszakok

K: Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai.

A saját felekezet ünnepei; az ünnepek gyökerei, jelentősége.

A vasárnap és az egyéb ünnepek liturgiája, liturgikus szövegek.

----------

A rendeletet a 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2007. szeptember 1. napjával.

A 6. § (2) bekezdésének b) pontját a 280/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

111/2001. (VI. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról¹