162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet

a) az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott köztartozása,

b) az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,

c) az adózónak a kérelem benyújtásának napjától a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóév utolsó napjáig nem áll fenn 60 napot meghaladóan az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott köztartozása,

d) a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére, munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,

e) a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás,

f) az adózó a beruházást nem kezdte el.

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, és

b) a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió külön jogszabályban meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett tervezési-statisztikai kistérségben

a) az ESZAK hatálya alá tartozó acéltermékek gyártását szolgáló fejlesztésre,

b) a hajógyártáson belül a 100 regisztertonnás vagy annál nagyobb kapacitású tengeri hajók építését szolgáló fejlesztésre,

c) a szénbányászat fejlesztésére.

a) a fejlesztési program részeként megvalósított beruházás új létesítmény, vagy a meglévő létesítmény bővítése, illetve már létező, elavult gyártósorok teljes cseréje ugyanazon telephelyen;

b) a beruházás végleges helyének kiválasztásához az adózó bizonyítja, hogy a beruházás az Európai Unió vagy Közép- és Kelet-Európa valamely más államában lévő helyen (a továbbiakban: alternatív telephely) is megvalósítható lenne;

c) ha az igényelt adókedvezmény mértéke meghaladja a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 29. §-ában megállapított mérték 20 százalékát, akkor az adózónak be kell mutatnia

1. az alternatív telephelyen és a beruházás helyén felmerülő költségeket a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő, valamint a működés megkezdéséhez szükséges költségek bontásban; költségként a beruházás bekerülési értékének, valamint új létesítmény esetén 5 adóévi, meglévő létesítmény bővítése vagy létező, elavult gyártósorok teljes cseréje esetén 3 adóévi működési költségnek (munkaerő, alkatrészek, anyagok, készletezés, szállítás és egyéb költség) együttes összege vehető figyelembe,

2. az adózó és a vele, a számvitelről szóló törvény előírása szerint kapcsolt vállalkozásban lévő személy gyártási kapacitását mennyiségben, a beruházás üzembe helyezése előtti és a beruházás üzembe helyezését követő adóévben,

3. létrejön-e új piaci szegmens az érintett piacon.

a) a b) és c) pontban foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás 50 százaléka,

b) az (1) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás 75 százaléka, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás,

c) az (1) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás, és a beruházással előállított termékek újnak minősülnek, azaz más még nem állíthatta elő.

a) a beruházás helye szerinti telephely költségének az alternatív telephely költségét meghaladó összegének és a beruházás helye szerinti telephely költségének hányadosa, százalékban kifejezve,

b) az a) pontban meghatározott mérték 2 százalékponttal növelt értéke, ha a beruházás üzembe helyezése utáni és előtti kapacitás aránya legfeljebb 0,99,

c) az a) pontban meghatározott mérték 1 százalékponttal növelt értéke, ha a beruházás üzembe helyezése utáni és előtti kapacitás aránya 0,99 és 1,01 közötti érték,

d) az a) pontban meghatározott mérték 2 százalékponttal csökkentett értéke, ha a beruházás üzembe helyezése utáni és előtti kapacitás aránya legalább 1,01 érték,

a) az adózó adatait a melléklet szerint;

b) a fejlesztési program célját (milyen tevékenységre irányul, mit kíván az adózó elérni, például a piaci részesedés bővítését, a piaci lehetőség kihasználását, korszerűbb termék előállítását, színvonalasabb szolgáltatást, kutatási eredmény hasznosítását), főbb elemeit (például a termékelőállítás esetén a technológia tömör leírását, a termék, a szolgáltatás minőségére vonatkozó információt);

c) a beruházás jellegét (a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, járműgyártási tevékenység esetén a meglévő, elavult gyártósorok teljes cseréjét jelenti, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi, vagy a felsoroltak közül több célnak is megfelel);

d) a fejlesztési program és a beruházás megkezdésének és várható befejezésének időpontját, a beruházás helyét;

e) a fejlesztési program megvalósításának költségeit a beruházás értéke, az immateriális javak értéke és egyéb költség, ráfordítás (első forgóeszköz beszerzés stb.) bontásban, továbbá a beruházás forrásait saját forrás, hitel, államháztartási támogatás, egyéb támogatás és egyéb forrás bontásban;

f) a beruházási értéken belül be kell mutatni

1. a telek, az épület, építmény, a gép és berendezés, a közúti és vasúti jármű, az egyéb jármű, továbbá az egyéb beruházás értékét, ezen belül az újonnan létesített, beszerzett, a korábban már használatba vett tárgyi eszközökkel megvalósított beruházás és a felújítás értékét,

2. a kutatás és kísérleti fejlesztés célját szolgáló, a környezetvédelmi és az infrastrukturális beruházás értékét;

g) a fejlesztési programhoz igényelt, ezen belül a már engedélyezett adókedvezményen kívüli államháztartási támogatást juttatóként az Átr. alapján számított támogatástartalom összegében,

h) a beruházás megkezdését megelőző adóévi foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát, a Központi Statisztikai Hivatalnak – a gazdasági szervezetekre vonatkozó munkaügyi statisztikai adatgyűjtéseiben szereplő fogalmak tartalmi meghatározásait, a mutatók számítási módszereit tartalmazó, a Tao. tv.-ben előírt időpontban hatályos – kiadványában foglalt szabályok szerint számítva;

i) az 5. § (4) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az 5. § (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott adatokat, információkat;

j) a járműgyártó tevékenységet folytató adózó részére anyagot, félkész és készterméket szállító adózónak közölnie kell

1. a járműgyártási tevékenységet folytató megrendelője nevét, székhelyét,

2. az 1. pontban megnevezett adózó részére történő értékesítésből származó árbevételének az összes árbevételéhez viszonyított arányát, a kérelem benyújtását megelőző adóévben.

a) a kérelemben foglaltak megfelelnek a valóságnak,

b) a fejlesztési program részeként üzembe helyezett beruházást az üzembe helyezést követő ötödik adóév végéig, a határozatban foglaltaknak megfelelően üzemelteti,

c) kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott köztartozása,

d) az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett számára fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,

e) a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére, munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,

f) nem kezdeményeztek ellene felszámolási eljárást, továbbá végelszámolását nem jelentette be a bírósághoz, illetve ennek bekövetkezését 15 napon belül bejelenti a Pénzügyminisztériumnak,

g) a beruházást nem kezdte el,

h) a Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül, a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának növelését, vagy a beszerzéseken belül többségében a kis- vagy középvállalkozásnak minősülő személyektől történő beszerzés teljesítését vállalja,

i) az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezésének vagy az üzembe helyezését követő adóévnek az adójából kívánja első ízben igénybe venni,

j) közúti és vasúti szállítás célját szolgáló beruházás esetén vállalja, hogy azt kizárólag kombinált árufuvarozásra használja.

a) a 3. § (2) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes véleményét,

b) a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes Regionális Fejlesztési Tanács igazolását,

c) a 3. § (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozóan az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,

d) az 5. § (3) bekezdésében és a 6. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Gazdasági Minisztérium véleményét,

e) az 5. § (7) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes erdészeti hatóság véleményét,

f) a díj befizetését igazoló számlakivonat másolatát,

g) egy hónapnál nem régebbi cégkivonat, bírósági határozat másolatát.

a) a fejlesztési program megnevezése a kormányhatározat számával,

b) a fejlesztési program teljes tervezett költsége és ebből a beruházás értéke,

c) az adóév végéig a fejlesztési programra elszámolt költség, ebből a beruházás értéke (az üzembe helyezett, illetve üzembe nem helyezett együtt),

d) az igénybe vett adókedvezmény,

e) a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma a 7. § (2) bekezdés h) pontja szerint számítva,

f) a szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint, a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók részesedése két tizedes pontossággal, ha a Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdésében foglaltak közül az adózó ennek teljesítését vállalja,

g) a támogatási intenzitás számításánál az Átr. 7. § (1) bekezdésének előírása alapján figyelembe veendő, az államháztartásról szóló törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó államháztartási támogatás, a támogatástartalom összegében.