170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet

1. § (1) Idegenrendészeti eljárásban a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2) Idegenrendészeti ügyben a magyar állampolgárság fennállását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) állampolgársági feladatokat ellátó szerve a Hivatal területi szervének megkeresésére (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság) hivatalból állapítja meg.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a magyar állampolgárság fennállását a Tv. IV. fejezetében szabályozott intézkedések alkalmazása előtt, illetve a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során kétség esetén vizsgálni köteles.

2. § (1) A beutazás és tartózkodás anyagi fedezete a belépéskor, valamint a vízummal, a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú érvényes meghívólevéllel igazolható.

(2) A meghívólevél a következőket tartalmazza:

(3) A kérelem a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza a meghívó jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

(4) Jogi személy meghívására külföldiek csoportos utazása (iskolai látogatás, gyermeküdültetés, művészeti társulatok meghívása stb.) esetén a tartózkodás anyagi fedezete egy meghívólevéllel is igazolható.

3. § (1) A meghívólevél érvényesítéséhez szükséges hatósági hozzájárulás iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon a meghívó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell személyesen, jogi személy esetén a képviselője útján benyújtani.

(2) A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben (a meghívó idős kora, betegsége, kórházi kezelése stb.) az illetékes területi idegenrendészeti hatóság felmentést adhat.

(3) Külföldiek csoportos utazása esetén nincs szükség a hatósági hozzájárulás iránti kérelem személyenkénti benyújtására. A meghívottaknak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a kérelemhez csatolva külön listán kell feltüntetni.

4. § (1) A hatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a területi idegenrendészeti hatóság a meghívót felhívhatja a szállás biztosítottságának, valamint a meghívás anyagi fedezete (ideértve az egészségügyi ellátás és a kiutazás költségeit is) meglétének igazolására.

(2) A szállás biztosítottsága igazolható különösen:

(3) A meghívás anyagi fedezete igazolható különösen:

5. § (1) A hatósági hozzájárulás megadása esetén a meghívólevelet a meghívónak kell kiadni. A meghívólevélnek a meghívott külföldihez történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.

(2) A meghívólevél a hatósági hozzájárulást igazoló záradékkal történő ellátásától, illetve a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alóli mentesség esetén a kiállítástól számított hat hónapon belül használható fel az anyagi fedezet igazolására.

(3) A hatósági hozzájárulás iránti kérelemmel kapcsolatban keletkezett iratokat a területi idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásától számított öt évig őrzi.

6. § (1) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha a meghívó

(2) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni akkor is, ha alaposan feltehető, hogy a meghívott külföldi beutazása nem a kérelemben megjelölt utazási, illetve tartózkodási cél megvalósítására irányul, vagy ha a meghívott külföldi beutazási és tartózkodási tilalom miatt nem utazhat be, illetve nem tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén.

(3) A hatósági hozzájárulás megtagadását a meghívóval határozatban kell közölni.

7. § (1) A külföldi meghívásakor a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezete, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az országos hatáskörű szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetői, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a meghívólevél kiküldése előtt a székhelyük szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól kérhetik az esetleges beutazást kizáró okok fennállásának ellenőrzését.

8. § (1) A vízum kiadása

(2) A vízumkérelem elbírálására – a (3)–(5) bekezdésben, valamint a 9. § (1) bekezdésében és a 10. §-ban foglalt kivétellel – a külképviselet jogosult.

(3) A tartózkodási vízum iránti kérelmet a Hivatal bírálja el.

(4) A Külügyminisztérium bírálja el a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek vízumkérelmeit, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

(5) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében a külképviselet hatáskörébe tartozó egyes vízumkérelmek elbírálását – a külügyminiszterrel egyetértésben – a Hivatal hatáskörébe utalhatja.

9. § (1) A Határőrség idegenrendészeti szerve vízumot csak rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény esetén adhat ki a határátkelőhelyen, és a külföldinek akkor is meg kell felelnie a Tv. 4. §-ában meghatározott feltételeknek, rendelkeznie kell a származási országba, illetve harmadik országba történő visszatérés feltételeivel.

(2) A Határőrség idegenrendészeti szerve által kiadott vízum lehet átutazó vízum, valamint rövid időtartamú beutazó vízum, amely egyszeri beutazásra jogosít és az érvényessége nem haladhatja meg a tizenöt napot.

(3) A Határőrség idegenrendészeti szerve 5 napi tartózkodásra jogosító átutazó vízumot adhat ki az illetékes hajózási társaság vagy ügynökség igazolása alapján, a hajón szolgálatra jelentkező, a hajóról kilépő, illetve egy másik hajóra átjelentkező tengerész számára.

(4) A Határőrség rendkívüli méltánylást érdemlő esetben sem adhatja ki a vízumot a 8. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.

10. § Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény igazolása esetén a Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldi a tartózkodási vízum iránti kérelmét – a Hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó vízumkérelem kivételével – a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság bírálja el. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különösen gyógykezelés vagy családi együttélés biztosítása.

11. § (1) A vízumkiadó hatóság a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízumba a tartózkodási célt bejegyzi.

(2) A tartózkodási vízum hivatalos célból állítható ki a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik utazásához, a külföldi államok és állami szervek hivatalos küldöttsége tagjainak utazásához, a sajtótudósítók részére, a nemzetközi szerződés, illetve kulturális, oktatási, tudományos, nemzetközi együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó személyek, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzete, ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyek részére.

(3) Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából akkor adható tartózkodási vízum, ha a külföldi érvényes munkavállalási engedély alapján munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni.

(4) Jövedelemszerzés céljából annak a külföldinek adható tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása, valamint munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni.

(5) Tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból az kaphat tartózkodási vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudományos kutatóhelyen tanulmányok folytatása, a felsőfokú tanulmányok folytatását előkészítő képzésben, továbbképzésben való részvétel érdekében akar beutazni, és rendelkezik a képzést végző intézmény, illetve kutatóhely nyilatkozatával, felvételi igazolásával.

(6) Gyógykezelés céljából az a külföldi kaphat tartózkodási vízumot, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre.

(7) Látogatás céljából tartózkodási vízum annak a külföldinek adható, aki a Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott természetes vagy jogi személy meghívására kíván látogatás céljából beutazni.

(8) A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a Tv. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a magyar állampolgár vagy a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a menekültként elismert külföldi házastársa, kiskorú gyermeke és a házastárs kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is) részére adható. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki.

(9) A tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a (2)–(8) bekezdésekben meghatározottaktól eltérő egyéb célból is kiadható.

12. § (1) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott repülőtéri tranzitvízumot nem kell beszereznie annak a külföldinek, aki

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó külföldi is mentesül a repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól,

13. § (1) Együttes kérelmezés esetén a családtagok vízumkérelmét a nagykorú családtag is benyújthatja.

(2) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott vízum iránti kérelmet az illetékes vízumkiadó hatóság – e rendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a kézhezvételétől számított harminc napon belül bírálja el. A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízum iránti kérelmet a Hivatalnak a kézhezvételtől számított hatvan napon belül kell elbírálni.

(3) A vízumot a tervezett beutazás és tartózkodás céljára, valamint időtartamára figyelemmel az e rendelet 2. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

(4) A Tv. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a vízum kiadása megtagadható akkor is, ha alaposan feltehető, hogy a kérelmező be- vagy átutazása nem a kérelemben megjelölt utazási, illetve tartózkodási cél megvalósítására szolgál.

14. § A vízumkérelem benyújtásakor a vízum kiállítására feljogosított hatóság a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét. Jelen rendelkezések nem vonatkoznak a hivatalos útlevelekbe kért vízumokkal kapcsolatos eljárásra.

15. § (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó vízumkérelmet a kérelmet átvevő vízumkiadó hatóság – javaslatával együtt – haladéktalanul köteles elbírálásra felterjeszteni.

(2) A Hivatal a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági véleményének kikérése után dönt a vízumkérelem engedélyezéséről vagy elutasításától.

(3) A Hivatal a vízumkérelem elbírálásához kikérheti a bűnüldöző szervek véleményét.

(4) A szakhatóság a tartózkodási vízum iránti kérelem tárgyában tizenöt napon belül, egyéb vízum iránti kérelem tárgyában öt napon belül nyilvánít véleményt. E határidő eredménytelen eltelte után a szakhatósági véleményt megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a megkeresett szerv a határidő meghosszabbítását kéri.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szerv a vízumkérelemmel kapcsolatban kifogást emel, a Hivatal köteles döntéséről a kifogást tevő szervet tájékoztatni.

16. § (1) Ha a meghívó jogi személy és a külföldi beutazásához fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fűződik, a meghívó a Hivataltól kérheti, hogy a külföldi beutazásához szükséges rövid időtartamú beutazó vízumot az általa megjelölt vízumkiadó hatóság, az általa megjelölt időpontban adja ki (vízumtelepítés).

(2) A vízumtelepítés iránti kérelemben meg kell jelölni a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státusát), útlevelének egyéb adatait, a vízumkiadás helyét, idejét, a kérelem indokait, illetőleg mellékelni kell a meghívó kötelezettségvállalását tanúsító, a területi idegenrendészeti hatóság által záradékkal ellátott meghívólevél másolatát.

17. § (1) A külföldi legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján köteles a Magyar Köztársaság területéről kiutazni.

(2) A vízum érvényességi idejét – a Tv.-ben meghatározott érvényességi időn belül – a be- és átutazás, illetve a tartózkodás időtartamára, a feltételeket igazoló okmányok tartalmára és érvényességére figyelemmel kell meghatározni.

(3) Az úti okmány érvényességének – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – hat hónappal meg kell haladnia a vízum érvényességi idejét.

(4) A vízum kivételes esetben, sürgős humanitárius okból vagy nemzeti érdekből, illetőleg nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében kiadható olyan úti okmányba is, amelynek érvényességi ideje a vízum érvényességi idejének lejártát követő hat hónapnál kevesebb, azzal a feltétellel, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a vízum érvényességi idejét, és lehetővé teszi a harmadik ország állampolgárának a visszautazását.

(5) A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.

18. § (1) Tartózkodási engedélyt – a Tv.-ben és a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az a külföldi kaphat, aki rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal, továbbá a 19. § (2) bekezdésében előírt feltételekkel, és azok meglétét igazolja.

(2) A tartózkodási engedély kiadásához nem kell tartózkodási vízumot beszerezni a Magyarországon született gyermek részére, ha a szülő a gyermek születésekor tartózkodási vízummal rendelkezett.

(3) A menedékjogot kérelmező külföldi tartózkodási engedélyét – a menekültügyi hatóság kezdeményezésére – a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból állítja ki.

(4) A Tv. 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt humanitárius megfontolás nem alapozza meg a tartózkodási engedély kiállítását, ha a külföldit bíróság vagy szabálysértési hatóság kiutasította, illetőleg a külföldi idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet hatálya alatt áll.

19. § (1) A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor, valamint a további tartózkodása idejére rendelkeznie kell:

(2) Ha a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának célja munkavállalás vagy jövedelemszerző tevékenység, az idegenrendészeti hatóság a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet mértékének megállapításakor a kérelmező munkából, illetőleg jövedelemszerző tevékenységéből származó jövedelmét veszi figyelembe.

(3) A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelően biztosított közlekedési eszközzel.

20. § A tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a külföldi útlevele az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtől az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben eltekinthet.

21. § (1) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakhatást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, két darab arcfényképet. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt.

(3) A megváltozott tartózkodási célnak megfelelő vízum beszerzése után a külföldi az általános szabályok szerint jogosult magyarországi tartózkodásra.

(4) A Tv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a tartózkodási célt megváltozottnak vagy meghiúsultnak kell tekinteni különösen akkor, ha

22. § (1) Ha a külföldi a tartózkodási engedély kiadására, meghosszabbítására irányuló kérelmét nem a törvényes határidőn belül nyújtotta be és késedelmét kimenteni nem tudja, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemnek az (1) bekezdés szerinti elutasítása esetén a külföldi köteles legkésőbb a jogszerű tartózkodási idő lejártát megelőző napon – amennyiben a döntés ellen jogorvoslattal nem élt – kiutazni.

23. § (1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit tartózkodási engedéllyel kell ellátni. Az okmány formáját és tartalmi elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe – a menekültkénti elismerését kérelmező kivételével – is be kell jegyezni.

(3) A külföldit az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedély az érvényességi idején belül többszöri ki- és visszautazásra jogosítja.

(4) A külföldi az (1) bekezdés szerint kiadott okmányt az ország végleges elhagyása előtt köteles az okmányt kiállító vagy a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál leadni.

(5) A területi idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély leadásával egyidejűleg érvényteleníti az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedélyt.

24. § Az a külföldi, aki tartózkodási engedélyét családi együttélés címén kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

25. § (1) A tartózkodási engedély humanitárius megfontolásból történő kiadásának indokoltságát – a hontalan kivételével – az illetékes menekültügyi hatóság, illetőleg a nemzetbiztonsági vagy a bűnüldöző szerv írásban igazolja.

(2) A Tv. 15. §-a (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó kiskorú humanitárius célú tartózkodási engedélyének kiadását a gyámhatóság kezdeményezheti.

(3) A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása során a hosszabbítás indokoltságát az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, illetve a gyámhatóságnak írásban ismételten igazolni kell.

(4) A Tv. 15. §-a (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó külföldi esetén a humanitárius tartózkodási engedély kiadása előtt a külföldinek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, amelyhez kérelmére az idegenrendészeti hatóság az illetékes magyar külképviselet útján igazgatási segítséget nyújt.

26. § A Tv. 31. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi akkor jogosult tartózkodási engedélyre, ha kérelméhez mellékeli

27. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt visszavonó jogerős és végrehajtható határozata alapján a külföldi részére kiadott tartózkodásra jogosító okmányt elveszi, ezzel egyidejűleg a külföldi úti okmányába az ország elhagyására vonatkozó kötelezés tényét és a teljesítés határidejét bejegyzi, és a korábbi tartózkodási jogosultságot érvényteleníti.

(2) A tartózkodásra jogosító okmány elvétele ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi magyarországi tartózkodásának jogszerűségét a teljesítési határidőig, az úti okmányba tett, az ország elhagyására vonatkozó bejegyzés igazolja.

28. § (1) A tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem elutasításakor az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget az úti okmányba be kell jegyezni.

(2) Az ország elhagyására indokolt esetben a külföldi érvényes tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát követő időpont is meghatározható.

(3) A külföldi a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig, a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel igazolja.

29. § (1) A letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges jogszerű és életvitelszerű magyarországi tartózkodási időt a kérelmezőnek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, egybefüggő időtartamra kell igazolni.

(2) A jogszerű, illetve életvitelszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

30. § (1) A külföldi magyarországi megélhetése különösen a következőkkel igazolható:

(2) A külföldi magyarországi lakhatása különösen a következőkkel igazolható:

31. § (1) A családegyesítés esetén a családi életközösség akkor valósul meg, ha a családtagok életvitelszerűen közös háztartásban élnek. A családi életközösség fennállását az idegenrendészeti hatóság ellenőrizheti, illetőleg az ezt igazoló okiratok csatolását kérheti.

(2) A családegyesítés céljából letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(3) A Tv. 18. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennáll, ha azt a kérelmező születési, házassági anyakönyvi kivonata tartalmazza, illetőleg a kérelmező maga vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát igazolja vagy valószínűsíti.

(4) A letelepedési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékletek csatolása alól az idegenrendészeti hatóság írásban benyújtott külön kérelemre akkor adhat felmentést, ha a külföldi igazolja vagy valószínűsíti, hogy azokat önhibáján kívül nem tudja beszerezni.

32. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély iránti kérelmet a kérelemhez mellékelt, valamint a hiánypótlási eljárásban utólag csatolt okiratokkal együtt szakhatósági véleményezés céljából megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: szakhatóság).

(2) A szakhatóságok a megkeresés tárgyában negyvenöt napon belül kötelesek írásban véleményt nyilvánítani.

(3) Ha a szakhatóság véleményének megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az eljárásra illetékes idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti.

33. § A letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóság százhúsz napon belül, az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el.

34. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedés engedélyezése esetén a külföldi részére magyarországi tartózkodásra jogosító okmányt állít ki. Az okmány formáját és tartalmi elemeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje az engedélyező határozat keltétől, illetőleg az érvényességi idő meghosszabbításától számított öt év. Ha a letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság nem vonta vissza, az okmány érvényességi idejét a letelepedett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság meghosszabbítja.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a külföldi útlevelébe bejegyzi – a letelepedett külföldi tartózkodási engedélyének kiállításával egyidejűleg – a tartózkodás jogcímét, az okmány számát és kiadásának keltét, valamint a lakóhely létesítésének napját.

(4) A letelepedett külföldi az ország végleges elhagyását köteles előzetesen a lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni, amely az (1) bekezdésben meghatározott okmányt bevonja, egyidejűleg az úti okmányban a bejegyzést érvényteleníti.

35. § (1) A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi köteles a természetes személyazonosító adatainak közlésével első magyarországi lakóhelyét és annak változását az engedélyezett, illetve új lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál a beköltözés után három munkanapon belül – a külön jogszabályban előírt formanyomtatványon – bejelenteni. A letelepedés időpontjának az első lakóhely bejelentésének időpontját kell tekinteni.

(2) Ha a külföldi által bejelenteni kívánt lakóhely eltér a letelepedési engedélyben megjelölt lakcímtől, az idegenrendészeti hatóság a lakóhely nyilvántartásba vételét megelőzően ellenőrzést tart annak megállapítására, hogy a letelepedési engedély kiadásához előírt lakhatási feltételek fennállnak-e.

(3) A lakóhely-bejelentési kötelezettség első alkalommal csak személyesen teljesíthető. A letelepedés együttes engedélyezése esetén a lakóhely bejelentését nagykorú családtag is teljesítheti.

(4) A letelepedési engedéllyel rendelkező kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett külföldi lakóhely-bejelentési kötelezettségét szülő, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti.

(5) A lakóhely bejelentésekor a külföldi köteles igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát, bemutatni a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulását.

(6) A letelepedett külföldi a lakóhely bejelentése alkalmával köteles bemutatni úti okmányát, illetve leadni a korábban kiadott tartózkodási engedélyét.

36. § (1) A Tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a letelepedés vagy a bevándorlás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha az engedéllyel rendelkező külföldi

(2) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési vagy bevándorlási engedélyt visszavonó jogerős és végrehajtható határozat alapján a külföldi úti okmányában a magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot érvényteleníti, az ország elhagyásának kötelezettségét és a teljesítés határidejét bejegyzi, és egyidejűleg a részére a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott okmányt bevonja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig – a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel – igazolja.

(4) A letelepedett vagy bevándorolt külföldi kiutasítása, továbbá bevándorlási vagy letelepedési engedélyének a Tv. 23. §-ában foglaltak alapján történő visszavonása esetén a területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedélyt, illetve a bevándorolt külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi.

(5) A (4) bekezdés szerint elvett okmányokat az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.

37. § (1) A Tv. 72. §-ában és 74. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell a kérelmező lakóhelye vagy szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen benyújtani. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(2) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.

(3) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában levő előző úti okmányát, az arra vonatkozó igazolást, hogy származási országa úti okmányával miért nem rendelkezik, illetőleg az miért nem szerezhető be, továbbá a kérelmező felismerésére alkalmas kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképet (igazolványképet).

(4) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló külföldi kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az idegenrendészeti hatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

(5) A letelepedetteket az úti okmánnyal való ellátás szempontjából bevándoroltnak kell tekinteni.

(6) A letelepedett külföldi számára a bevándorolt és a hontalan külföldivel megegyező okmányt kell kiállítani, amelyben a letelepedett jogcímet fel kell tüntetni.

38. § (1) A letelepedési, a bevándorlási, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell bejelenteni.

(2) Ha a szülők tartózkodási jogcíme azonos, a gyermek részére a szülők tartózkodási engedélyével azonos jogcímen kell az engedélyt kiadni, kivéve, ha a szülők bevándorlási engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a gyermek letelepedési engedélyre jogosult.

(3) Ha a Magyarországon tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők tartózkodási jogcíme eltérő, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülő együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni. A szülők megegyezése hiányában a gyermeket a számára kedvezőbb tartózkodási jogcímen letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel kell ellátni.

(4) Ha a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülővel megegyező tartózkodási jogcímen kell nyilvántartásba venni azzal, hogy a bevándorlási engedéllyel rendelkező szülő gyermeke letelepedési engedélyre jogosult.

39. § (1) Közegészségügyi érdekből megtagadható a tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása, valamint a letelepedési engedély kiadása – a Tv. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott kivétellel – akkor, ha a külföldi az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van.

(2) Ha a letelepedési engedélyt a Tv. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adják ki, erről értesíteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetét (a továbbiakban: Intézet) a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében.

40. § (1) A külföldinek a tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása, illetve letelepedés engedélyezése iránti kérelméhez csatolnia kell az Intézet által kiállított igazolást arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, nem kórokozó-hordozó.

(2) A külföldi hatóság által kiállított hatósági orvosi igazolást a külföldinek be kell nyújtania az erre kijelölt Intézethez, amely az igazolás elfogadhatósága tárgyában tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.

41. § A 40. § (1) bekezdésében foglalt igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálatot az Intézet által az illetékességi területén kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni.

42. § (1) Az Intézet az elvégzett orvosi vizsgálatok eredménye alapján a külföldi részére a külön jogszabályban meghatározott tartalommal hatósági orvosi igazolást ad ki, amely igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.

(2) Ha az elvégzett vizsgálat megállapítása szerint a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, az Intézet az igazolást a külföldi részére történő kiadással egyidejűleg a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak is megküldi.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az igazolást az alapügyirat mellékleteként az ügyiratra vonatkozó szabályok szerint őrzi.

43. § (1) Az idegenrendészeti hatóságnak a külföldi visszairányítására, visszautasítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése, illetőleg a bírósági ítélettel vagy szabálysértési hatósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását.

(2) Ha a külföldi származási országa vagy az az ország, amely őt visszafogadni köteles nem felel meg a biztonságos származási, illetve a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglaltak nem rendelhetők el, illetve nem hajthatók végre.

(3) A visszaküldési tilalom vizsgálata a külföldivel szemben elrendelt őrizet, illetve kijelölt helyen való tartózkodás végrehajtását nem érinti.

(4) Amennyiben a Tv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását az eljáró idegenrendészeti hatóság megállapítja, az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását köteles felfüggeszteni és az előzményi iratok megküldésével az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kezdeményeznie kell a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását.

(5) A Tv. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a külföldi részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt.

(6) A területi idegenrendészeti hatóság a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de a központi nyilvántartó szerv megkeresése alapján legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszűnése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a külföldivel szembeni idegenrendészeti eljárást folytatja.

44. § Ha a tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel a Határőrség idegenrendészeti szerve, illetőleg a területi idegenrendészeti hatóság megkeresésére a Hivatal nyilvánít véleményt.

45. § (1) A visszairányításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni, illetve azt az útlevélbe is be lehet jegyezni.

(2) A visszairányítási intézkedésről készült iratnak tartalmazni kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszairányítás indokát, a visszairányítási tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történt, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket.

46. § A Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidőket az intézkedés kezdő időpontjától kell számítani. A légi úton érkezett, visszairányításra kerülő külföldi esetén minden megkezdett nap egy napnak számít.

47. § (1) A visszairányítási eljárás során keletkezett iratokat az intézkedést foganatosító idegenrendészeti hatóság az intézkedéstől számított két évig őrzi meg.

(2) Az iratokba az idegenrendészeti hatóságok, az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, a nemzetbiztonsági, valamint a menekültügyi szervek tekinthetnek be.

48. § (1) A visszautasításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni.

(2) A visszautasításról szóló iratnak tartalmaznia kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszautasítás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését, az alkalmazandó visszafogadási egyezmény megnevezését, a visszautasítási tilalom vizsgálatának eredményét, valamint az intézkedés helyét, idejét.

(3) Amennyiben a külföldi visszautasítása harminc napon belül nem hajtható végre, vagy az bármely okból meghiúsul, a Határőrség idegenrendészeti szerve – a további eljárás lefolytatása céljából – köteles a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni.

49. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítási határozatban az ország elhagyásának napját – az azonnali végrehajtás kivételével – a jogorvoslat benyújtására rendelkezésre álló határidők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított határnapot az azonnali végrehajtás elrendelése esetén a kiutasítási határozat kihirdetésekor, egyéb esetben a határozat jogerőssé válásakor kell az úti okmányba bejegyezni.

50. § (1) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a kiutasítási tilalom vizsgálatának eredményét.

(2) Ha a külföldi a határozat azonnali végrehajtásának elrendelése esetén fellebbezésében megalapozottan valószínűsíti, hogy a Tv. 43 §-ának (1) bekezdésében meghatározott kiutasítási tilalom merült fel, a határozat végrehajtását – a körülmények tisztázásáig – fel kell függeszteni.

51. § (1) A kiutasításkor a bevándorolt külföldi személyazonosító igazolványát az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.

(2) A kiutasított külföldi visszavont letelepedési vagy tartózkodási engedélyét a lakóhely vagy a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz kell megküldeni.

52. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a jogszerűtlenül tartózkodó kiskorú külföldire a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy

(2) Ha a külföldi kiskorúsága tekintetében kétség merül fel és a külföldi a szakértői vizsgálatnak nem veti magát alá, a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott kedvezőbb szabályok alkalmazásának nincs helye.

(3) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles eseti gondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság a külföldi őrizetét rendelte el, és az eljárás során megállapításra kerül, hogy a külföldi esetében a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye, az őrizetet meg kell szüntetni, és a kísérő nélküli kiskorú számára a 61. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező tartózkodási helyet kell kijelölni.

53. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság – a tilalom fenntartása mellett – a vízum kiadására vonatkozó szabályok szerint engedélyezheti a Magyarországra történő egyszeri, rövid időtartamú beutazást. Ha a kiutasítást a menekültügyi hatóság rendelte el, az engedélyezésre a kiutasítás végrehajtására jogosult területi idegenrendészeti hatóság jogosult.

(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a külképviseleten kell előterjeszteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a beutazást engedélyezi, a külképviselet a külföldi részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

54. § (1) A jogerős bírósági ítélettel, szabálysértési vagy menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság határozatban rendeli el. A határozat tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, a külföldi ujjnyomatának levételére való kötelezést, valamint kitoloncolás esetén az arról való rendelkezést.

(2) Ha a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás nem hajtható végre, mert nincs olyan ország, amely biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak minősül, a területi idegenrendészeti hatóság a kiutasított külföldi tartózkodási helye szerint illetékes ügyésznél kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló indítványnak a büntetés-végrehajtási bíró elé terjesztését.

55. § (1) A jogerős és végrehajtható határozattal kiutasított külföldi kiléptetéséről a Határőrség – a Tv. 78. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével – haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A Tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot.

56. § (1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye.

(2) Az őrizet időtartamát napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

57. § (1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás, illetve a visszautasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a külföldi személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.

(2) Amennyiben az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés indokai már nem állnak fenn, az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.

58. § (1) A visszautasítási őrizetet meg kell szüntetni akkor is, ha a külföldi visszafogadását a megkeresett állam a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően megtagadja, vagy a külföldi átadására a visszafogadási őrizet elrendelésétől számított harminc napon belül nem kerül sor.

(2) A visszautasítási őrizet megszüntetése előtt a határőrség köteles a területi idegenrendészeti hatóságot értesíteni, hogy a hatóság a külföldivel szemben az eljárást lefolytassa.

59. § (1) A kiutasítást előkészítő őrizetet meg kell szüntetni, ha a külföldi személyazonosságát vagy tartózkodásának jogszerűségét az eljáró szerv megállapította, vagy a külföldi kiutasítása a Tv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállása miatt nem rendelhető el.

(2) Ha a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama alatt a külföldi kiutasítására kerül sor és további őrizetben tartása a Tv. 46. §-a szerint indokolt, a kiutasítást előkészítő őrizet megszüntetésével egyidejűleg – a Tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján – a külföldi idegenrendészeti őrizete rendelhető el.

(3) Ha a kiutasítást előkészítő őrizet határideje letelt és a külföldi kiutasítását nem rendelték el, a Tv. 56. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt helyen való tartózkodása rendelhető el.

60. § (1) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az őrizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

61. § (1) A külföldi számára – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kötelező tartózkodási helyként kijelölhető a külföldi bejelentett szálláshelye, meghívás esetén a meghívó lakóhelye, tartózkodási helye vagy a meghívó által biztosított szálláshely, a külföldi eltartására kötelezhető hozzátartozó lakóhelye, tartózkodási helye, a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshely, heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint – az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő külföldi esetén – személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a külföldit közösségi szálláson lehet elhelyezni.

(3) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt, kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.

62. § Ha a kijelölt helyen való tartózkodás időtartama alatt a külföldi a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, időszakonkénti megjelenésre vonatkozó kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti és ezzel akadályozza az eljárás lefolytatását, az elrendelő hatóság végrehajtható kiutasítási határozat esetén a külföldit idegenrendészeti őrizetbe, egyéb esetben a Tv. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti.

63. § A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy a külföldit nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) alapján adják át, a kitoloncolást a külföldi származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

64. § (1) A kiutasított külföldi országhatárig történő kitoloncolását a területi idegenrendészeti hatóság szervezi meg és a Rendőrség, amennyiben ez a visszautasított külföldieket szállító gépjárművel megoldható, a Határőrség hajtja végre.

(2) A szomszédos országba visszautasított külföldi kitoloncolásának végrehajtása a Határőrség feladata.

(3) A légi járművön történő kitoloncolás megszervezése és a kitoloncolt személy külföldi hatóságoknak történő átadása a Hivatal hatáskörébe tartozik. Amennyiben indokolt, a Hivatal a kitoloncolás végrehajtásához a Rendőrség közreműködését veheti igénybe.

65. § A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

66. § (1) A Tv. 61. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során a rendőr, illetőleg a határőr a tiltott határátlépés bűncselekményének vagy szabálysértésének elkövetésével gyanúsítható külföldit a Határőrség területileg illetékes idegenrendészeti szervéhez, a magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodási okmányokkal igazoló külföldit az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz állítja elő.

(2) Az előállítás, illetőleg a visszatartás időtartamát a rendőr vagy a határőr intézkedésének kezdetétől kell számítani, és az nem haladhatja meg a tizenkét órát.

67. § (1) A Hivatal vagy a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásához a Határőrség közreműködését is igényelheti.

(2) A kiutasítást előkészítő, a visszautasítási, valamint az idegenrendészeti őrizet végrehajtására szolgáló intézményben (a továbbiakban: idegenrendészeti fogda) elhelyezett külföldinek az őrizet felülvizsgálata céljából történő bíróság elé állítása, a diplomácia vagy konzuli képviseletre történő szállítás és visszaszállítás, valamint egészségügyi intézménybe történő szállítása és a gyógykezelés időtartama alatti őrzés a Határőrség feladata.

68. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmány visszatartását büntetőeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, szabálysértési eljárás esetén pedig a szabálysértési hatóság – az úti okmány megküldésével egyidejűleg tett – írásbeli kezdeményezésére határozattal rendeli el.

(2) Az úti okmány visszatartását büntetőeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, illetőleg a szabálysértési eljárás jogerős befejezése vagy a pénzbírság befizetése esetén a szabálysértési hatóság értesítése alapján azonnal meg kell szüntetni, és az úti okmányt a külföldi részére vissza kell adni.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a biztosíték letétbe helyezéséről szóló értesítés alapján haladéktalanul köteles megszüntetni az úti okmány visszatartását.

(4) Ha az ügyész vagy a bíró hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi a büntetőeljárás ideje alatt meghatározott időtartamra külföldre utazzon, az úti okmányt ki kell adni.

(5) Ha az úti okmány kiadásakor a külföldi nem rendelkezik érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel, kiutazása és visszatérése a részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásba tett bejegyzéssel biztosítható.

69. § Idegenrendészeti fogda olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

70. § (1) Közösségi szállás a területi idegenrendészeti hatóság által e célból fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

71. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a külföldi részére biztosítani

72. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől, illetőleg a családtagokat együttesen kell elhelyezni.

(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú külföldit szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a külföldit más közösségi szállásra kell szállítani.

73. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett külföldiek részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.

(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a külföldit a személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.

74. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi köteles

75. § A közösségi szálláson tartózkodó külföldivel szemben csak olyan szabadságkorlátozásnak van helye, amely a közegészség védelme érdekében szükséges.

76. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi kivételével – a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság a szállás elhagyásakor határozatban állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(2) A külföldi a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően – külön jogszabályban meghatározott módon – visszatéríteni.

77. § Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek kivételével – a külföldi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervének tájékoztatása céljából a Hivatal útján késedelem nélkül értesíti a Külügyminisztériumot.

78. § (1) Ha az őrizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett külföldi nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult

(2) Az elhelyezett külföldi jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

(3) Az elhelyezett az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a ,,közgyógyellátásra jogosultakra'' vonatkozó feltételek szerint.

79. § (1) A külföldi háziorvosi ellátása az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson történik.

(2) A 78. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végző orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

(3) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(4) Az idegenrendészeti fogdát fenntartó Határőrség, illetőleg a közösségi szálláson elhelyezettek esetében a Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát téríti meg.

80. § (1) A Határőrség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatás költségét, továbbá az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson elhelyezett külföldi terhesség-megszakításának költségét az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta.

(2) Az idegenrendészeti fogdában és a közösségi szálláson való tartózkodás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az illetékes Intézet által elrendelt kötelező védőoltások költségét a Határőrség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(3) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítés díjához a Határőrség, illetve a Hivatal nem nyújt támogatást.

(4) A 78. §-ban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját – ha a szolgáltatást a jogosult nem az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe – a Határőrség, illetve a Hivatal – a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendeletben foglalt elszámolási rend szerint – megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályokban az adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.

81. § A Tv. 43. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi (a továbbiakban: befogadott) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá.

82. § (1) A befogadottat személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások; pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

(3) A pénzbeli ellátások:

(4) A pénzbeli támogatások:

83. § (1) A 82. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott ne rendelkezzék vagyonnal, illetve jövedelme – a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem esetén – ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetőleg vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott jövedelem és vagyon.

(3) A befogadott a 82. §-ban felsorolt ellátások, támogatások igénybevétele esetén e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

84. § (1) A befogadottnak közösségi szálláson történő elhelyezése esetén a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 83. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.

(2) A befogadottra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 71–75. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 14. életévét betöltött befogadott a (2) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától havonként, a belügyminiszter által meghatározott összegű, szabad felhasználású havi költőpénzben részesül. Ha a költőpénzben részesülő a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt részben vagy egészben meg kell vonni.

(4) Ha a befogadott jövedelme a 83. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.

85. § (1) A befogadott a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról, a kiköltözést megelőzően köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat).

(2) Attól a befogadottól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást – és távolmaradását később sem tudja hitelt érdemlően igazolni – a költőpénz megvonható.

(3) Amennyiben a befogadott magánszállásra költözik, a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult.

(4) A befogadott tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását a Hivatal kivételes méltányosságból engedélyezheti.

86. § (1) Ha a befogadott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 78. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.

(3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

87. § A befogadott óvodai nevelésével, általános iskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott törvényes képviselőjének kérelmére a Hivatal az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti.

88. § Az a befogadott, aki a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő egy éven belül magánszállásra költözik ki, a Hivataltól egyszeri kiköltözési segélyt kérhet. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható.

89. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély megítéléséről, írásbeli kérelem alapján, a kérelmező szociális helyzetét mérlegelve a Hivatal dönt. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelem- nyilatkozatot, és igazolni kell szálláshelyének bejelentését.

(2) A segély összege felnőtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 120%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre, a kérelmező személynek postai úton utalja át.

(4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybevevők – a Hivataltól – az e rendeletben meghatározott támogatásokon túl nem tarthatnak igényt közösségi szálláson történő elhelyezésre és ellátásra.

90. § (1) Az általános iskolai tanulmányokat folytató befogadott törvényes képviselője a tanévkezdéskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat.

(2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

91. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a Hivatal támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány után folyósítható.

(2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható.

(3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fő esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élő, családtagnak nem minősülő befogadottakra a családra vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) Lakhatási támogatás csak akkor folyósítható, ha a befogadott igazolni tudja, hogy a fizetendő bérleti díj fennmaradó részét jövedelméből vagy vagyonából fedezni tudja.

92. § A Hivatal a befogadott kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegyének árát és a kiutazással összefüggő egyéb költségét részben vagy egészben megtérítheti.

93. § A Hivatal a befogadott írásbeli kérelmére a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek térítését egy alkalommal átvállalhatja.

94. § Az ellátást, támogatást kérő befogadott a Hivatal által kiállított, e rendelet 7. számú mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott tartózkodási engedélyének egyidejű felmutatásával együtt érvényes.

95. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

96. § (1) Az ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni.

(2) E rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést – az ellátásban, támogatásban részesített befogadott nevének és a hatóság által kiadott dokumentum sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével – az ellátás, támogatás biztosításától számított egy hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól.

(3) A Hivatal a befogadott ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.

(4) Amennyiben a befogadott magyarországi temetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti.

97. § (1) Baleset vagy súlyos sérülés miatt sürgős egészségügyi ellátásra szoruló külföldi kórházi ápolásáról – ha a külföldi konzuli védelme szükséges – a kórház a felvételt követő huszonnégy órán belül a Tv. 83. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban foglalt adatok közlésével köteles tájékoztatni az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(2) Tájékoztatni kell a területi idegenrendészeti hatóságot akkor is, ha a kórházban ápolt személy külföldinek vallja magát, de úti okmányt vagy tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás alapján, kísérő nélküli kiskorú vagy cselekvőképtelen külföldi esetén a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az illetékes gyámhatóságot, valamint a Hivatal útján a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.

98. § A munkaügyi hatóság köteles tájékoztatni a területi idegenrendészeti hatóságot, ha ellenőrzése során megállapítja, hogy a munkáltató olyan külföldit foglalkoztat, aki nem rendelkezik érvényes munkavállalási engedéllyel, illetőleg munkavállalási célból kiadott vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.

99. § Az oktatási intézmény, kutatóhely azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, nyolc munkanapon belül köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

100. § (1) A nyomozó hatóság a külföldi ellen indított büntetőeljárás során a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint a külföldivel szemben alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről huszonnégy órán belül tájékoztatja – a Tv. 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével – a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a nyomozó hatóság, székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott adatokról a Külügyminisztérium útján haladéktalanul értesíti a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.

(3) A bíróság a külföldi ellen indult büntetőeljárás lezárását követően jogerős határozata egy példányának megküldésével értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(4) A büntetés-végrehajtás központi szerve folyamatosan tájékoztatja a központi adatkezelő szervet a szabadságvesztés büntetésüket töltő, illetve szabaduló külföldiekről.

101. § (1) Ha a külföldivel szemben szabálysértési eljárásban pénzbírságot, illetőleg szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki, és azt a jogszabályban meghatározott határidőig nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság, továbbá a helyszíni bírságolásra jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg a helyszíni bírság kiszabásától számított 46. naptól a területi idegenrendészeti hatóságnál kezdeményezi a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését.

(2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, továbbá a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a bírságot meg nem fizető külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegét.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a megkeresés alapján a külföldi adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi a szabálysértés elkövetését követően tartózkodási jogosultságot szerzett, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet.

(4) A Tv. 32. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a külföldi a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette.

(5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a külföldi utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.

(6) Ha a külföldi a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történő megfizetését, a külképviseleti hatóság a befizetés tényéről a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, útlevele számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(7) Amennyiben a Határőrség a beutazáskor megállapítja, hogy a külföldivel szemben kizárólag a pénzbírság, illetőleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el beutazási és tartózkodási tilalmat, a külföldit köteles tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.

(8) Ha a külföldi utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki átutalását igazoló bizonylattal, a Határőrség engedélyezi beléptetését és erről, valamint a bírság megfizetéséről egyidejűleg értesíti a központi adatkezelő szervet.

(9) A központi adatkezelő szerv a (6), illetve a (8) bekezdés szerinti értesítés alapján intézkedik a beutazási és tartózkodási tilalom törlésére és az elrendelő területi idegenrendészeti hatóság tájékoztatására.

102. § (1) A Tv. 86. §-ában foglaltak során a Határőrség idegenrendészeti szerve az üzemeltetőt terhelő közrendvédelmi bírságot határozattal állapítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetőleg a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható.

(2) Ha az üzemeltető a Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Határőrség megelőlegezi a költségeket, és más üzemeltetővel gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3) Ha az üzemeltető a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Határőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

103. § A területi idegenrendészeti hatóság az érvényes munkavállalási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában külföldit foglalkoztató vagy a Tv. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztó munkáltatóval szemben a közrendvédelmi bírságot határozattal szabja ki.

104. § A kiutasításban foglalt, illetőleg önálló hatósági intézkedéssel elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetén a központi adatkezelő szerv a Tv. 78. §-ának (1) bekezdésében és 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja

105. § (1) Ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése a Tv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv javaslatára történt, a központi adatkezelő szerv a nyilvántartásba vételről tájékoztatja a javaslattevő bűnüldöző vagy nemzetbiztonsági szervet.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi vízumkérelmének elutasításáról, illetve a Tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján történő visszairányításáról és a kiadott vízum érvénytelenítéséről a vízumkiadó szerv, illetőleg a Határőrség – az elrendelő szerv tájékoztatása céljából – értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom okának megszűnése esetén az elrendelő szerv haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet, amely ennek alapján intézkedik a külföldi adatainak törlésére.

106. § (1) A vízumkiadó hatóságok a Tv. 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével értesítik a központi adatkezelő szervet.

(2) A vízum iránti kérelem engedélyezése esetén a vízumkiadó hatóság a Tv. 79. §-a (1) bekezdésének a), b), c), d) és g) pontjaiban foglalt adatok, továbbá elutasítás esetén az e) pontban foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

107. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 80. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontjaiban meghatározott adatok közlésével tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(2) A területi idegenrendészeti hatóság részére a 6. § (2) bekezdése alapján teendő intézkedésekhez szükséges adatokat a központi adatkezelő szerv szolgáltatja.

108. § (1) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének a)–d), f) és h)–k) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem engedélyezése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének e) és m) pontjaiban foglalt adatok közlésével – letelepedés engedélyezése esetén az n) pontban foglalt adatok is – értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem elutasítása és visszavonása esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének g) és l) pontokban foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(4) A területi idegenrendészeti hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

109. § A központi adatkezelő szerv a Tv. 81. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a tartózkodási és letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet elbíráló idegenrendészeti hatóság megnevezését és az ügyirat számát.

110. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedély visszavonása esetén a Tv. 82. §-a (1) bekezdés a), g) és h) pontjában meghatározott adatokkal értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A bevándorolt szülők – bevándorlási engedély kiadását követően született – gyermeke esetén a területi idegenrendészeti hatóság a születés tényéről a Tv. 82. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és rendelkezésre álló adatokkal értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A központi adatkezelő szerv – a külföldi lakóhelyre vonatkozó adat kivételével – az (1) bekezdésben meghatározott adatok közlésével értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervét.

111. § A bevándorlási engedély alapján kiadott személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról és érvényességéről a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesíti a központi adatkezelő szervet.

112. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a bűnüldözési és az igazságügyi szervektől kapott tájékoztatás alapján – a Hivatal által meghatározott módon – soron kívül adatszolgáltatást végez a központi adatkezelő szerv részére.

(2) A rendőrhatóság a rendkívüli halálesetről és a személyi sérüléssel járó balesetről a Tv. 83 §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(3) A Határőrség idegenrendészeti szerve a visszautasítási őrizet, a területi idegenrendészeti hatóság a kiutasítást előkészítő, illetőleg az idegenrendészeti őrizet elrendeléséről, annak jogcíméről, határidejéről, annak meghosszabbításáról, az őrizet végrehajtásának helyéről, az őrizet megszüntetéséről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

(4) Az elrendelő idegenrendészeti hatóság értesíti a központi adatkezelő szervet a kijelölt tartózkodási hely címéről, az elrendelés jogalapjáról és idejéről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről, megszüntetésének időpontjáról, valamint a kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás számáról és érvényességi idejéről.

(5) A központi adatkezelő szerv az (1)–(4) bekezdésben foglalt adatok alapján nyilvántartást vezet, és azokról a nemzetközi szerződésben meghatározott módon tájékoztatja az érintett diplomáciai vagy konzuli képviseleteket.

113. § A közösségi szállás fenntartója nyilvántartást vezet a szálláson tartózkodó külföldiek

114. § A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 84. §-ában meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

115. § Az érintett külföldi kérelmére a nyilvántartott adatairól – kivéve, ha a Tv. a tájékoztatást kizárja – a központi adatkezelő szerv, illetőleg a hatáskörére kiterjedően az illetékes idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatást adni.

116. § Ha a központi adatkezelő szerv, illetőleg az idegenrendészeti hatóság a külföldi kérelmére vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő adat hibás vagy megváltozott, a módosításra, illetőleg a törlésre köteles haladéktalanul intézkedni.

117. § (1) Az idegenrendészeti nyilvántartásból külföldre – beleértve a nemzetközi szervezeteket is – a személyes adatokról adatszolgáltatás csak nemzetközi szerződés alapján teljesíthető, feltéve, ha az adatok védelme a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonos módon biztosított.

(2) A külföldi és nemzetközi szervek által átadott személyes adatok védelmére a megjelölt adatvédelmi követelmények, az átadó ország, valamint a magyar törvények rendelkezései az irányadók.

118. § (1) A külföldi a központi adatkezelő szervtől, illetve más idegenrendészeti hatóságtól tájékoztatást kérhet a róla nyilvántartott adatokból történő adatszolgáltatások teljesítésére vonatkozóan.

(2) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha annak teljesítését nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a Tv. vagy az adatigénylő szervre irányadó törvény kizárja.

119. § (1) A Tv. 88. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vendégkönyv a kereskedelmi szálláshelyeken, illetőleg a vendégkönyv vezetésére köteles egyéb szálláshelyeken (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető.

(2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője határozza meg.

(3) A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről, illetőleg a vendégkönyvnek a területi idegenrendészeti hatóság részére történő leadásáról a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni, a tárgyévet követő március 31-éig.

120. § (1) Kereskedelmi szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló külföldi a szálláshely címének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja. A bejelentési kötelezettséget az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A bejelentőlapot az útlevél adataival egyezően kell kiállítani és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia.

(3) A külföldi útlevelét a bejelentkezés teljesítésekor a területi idegenrendészeti hatóságon be kell mutatni. A területi idegenrendészeti hatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti.

(4) A külföldi a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példányával igazolja.

121. § (1) A rendelet alkalmazásában a Tv. 88. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás (vendégkönyv) vezetésére kötelezett szállásadó:

(2) A magánszálláson megszálló külföldi esetében szállásadó:

122. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmányának elvesztését, eltűnését, megsemmisülését bejelentő külföldi részére, amennyiben nem rendelkezik érvényes tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel az állampolgárság valószínűsítése esetén, a bejelentés tényéről díjmentesen igazolást állít ki, egyidejűleg a külföldit – legfeljebb öt napig érvényes – ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el.

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje az új útlevél kiállításáig, illetve az elveszettként bejelentett útlevél megtalálásáig meghosszabbítható.

123. § (1) Az a hatóság, amely talált úti okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni.

(2) A külföldi az elveszett, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett kiállított új úti okmánnyal és az érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással hagyhatja el az országot. A Határőrség az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást bevonja, és megküldi az azt kiállító hatóságnak.

124. § (1) Az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) állampolgára a kilencven napot meghaladó tartózkodását köteles bejelenteni, és kérni a tartózkodási jogosultságát igazoló tartózkodási engedély kiadását.

(2) Az EGT állampolgár tartózkodási jogosultságát a ,,Tartózkodási engedély'' (az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára) elnevezésű okmány (a továbbiakban: EGT tartózkodási engedély) igazolja. Az okmány formáját és adattartalmát e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az EGT állampolgár a bejelentést, illetőleg az EGT tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál nyújthatja be, személyesen, legkésőbb a kilencven napig tartó jogszerű tartózkodás lejártát megelőző 15 nappal.

(4) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. A kérelemhez csatolni kell 2 darab arcfényképet, továbbá a megélhetés forrását, valamint a külön jogszabályban meghatározott teljes körű egészségbiztosítás meglétét igazoló, ennek hiányában a Tv. 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(5) Az EGT állampolgár diák köteles a Tv. 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt dokumentumokat csatolni.

(6) Az EGT tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló eljárásban a (3)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb az okmány érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal kell benyújtani.

125. § (1) Az EGT állampolgár a Tv. 25. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, harmadik ország állampolgárának minősülő családtagja esetében a tartózkodási engedély kiadása iránt kérelmet kell benyújtani. A kérelem benyújtásakor csatolni kell 2 darab arcfényképet, be kell mutatni az érvényes útlevelet, továbbá a Tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott családi kapcsolat fennállását a származási ország illetékes hatósága által kiállított igazolással igazolni kell. A családtag a megélhetés és a teljes körű egészségbiztosítás meglétét köteles igazolni, kivéve, ha az EGT állampolgára – akinek jogán a családtag tartózkodási joga alapul – a Tv. 26. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján ez alól mentesül.

(2) Az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárának minősülő családtagjának a Tv. 27. §-ában foglaltakon alapuló tartózkodás jogát az e rendelet 3. mellékletében meghatározott okmány igazolja. Az okmányba az ,,EGT állampolgár családtagja'' megjelölést is fel kell tüntetni.

(3) A kérelem benyújtására és az engedély meghosszabbítására a 124. § (3)–(4) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

126. § (1) Az EGT állampolgára az EGT tartózkodási engedély kiadásától számított három munkanapon belül köteles a lakóhelyét külön jogszabályban foglaltak szerint bejelenteni akkor is, ha az a bejelentett szálláshelyével megegyezik.

(2) Az EGT állampolgár és harmadik ország állampolgárának minősülő családtagja köteles haladéktalanul a kiállító hatóságnak bejelenteni a tartózkodás jogcímében, illetőleg a tartózkodásra jogosító okmány adataiban bekövetkezett változást, amelyet okirattal igazolni kell. Az e rendeletben meghatározott egyéb bejelentési kötelezettségeket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

(3) Az EGT állampolgár és harmadik ország állampolgárának minősülő családtagja tartózkodási engedélye kiadása, kiadásának, illetve meghosszabbításának megtagadása ellen fellebbezésnek van helye. Az EGT tartózkodási engedély kiadásáról, meghosszabbításról, továbbá visszavonásáról a személyi adat- és lakcímnyilvántartást értesíteni kell.

(4) Az EGT állampolgár és családtagja tartózkodására e rendelet 22. §-ában, 27–28. §-ában, 32. §-ában, 39. §-ának (1) bekezdésében, 40–42. §-ában, 66–68. §-ában, 98–100. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

127. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom az elrendelő szerv által meghatározott ideig érvényes. A határozatlan időre elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat 2002. december 31-ig felül kell vizsgálni és a Tv. 32–33. §-aiban foglalt rendelkezések alapján kell megszüntetni vagy határozott időre ismételten elrendelni.

(2) A Tv. 92. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel, a 2002. január 1-je előtt benyújtott, jogerősen még el nem bírált bevándorlási kérelemmel kapcsolatos idegenrendészeti hatósági eljárásban a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott – többször módosított – 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a kiutasítás végrehajtására menekültügyi hatóság határozata, illetőleg olyan bírói ítélet alapján kerül sor, amelynek meghozatalakor a bíróság a beutazási és tartózkodási tilalom meghatározására még nem volt köteles, a területi idegenrendészeti hatóság határozatban állapítja meg a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

128. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Európai Közösségek következő jogszabályaival

129. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 136/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet, a 82/1998. (IV. 30.) Korm. rendelet, a 26/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, a 44/1996. (III. 22.) Korm. rendelet és a 100/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet, valamint a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 53–59. §-a.

(2) A rendelet 124–126. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(3) E rendelet 132. §-a a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. §-ából a ,,a 116. § (3) bekezdése szerint'' szövegrész, valamint 23. §-ából a ,,a 16. § (3) és (5) bekezdésében'' szövegrész hatályát veszti.

130. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ut. vhr.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Ut. vhr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Ut. vhr. 11. §-át megelőző alcím és a 11. § helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Ut. vhr. 12. §-át megelőző alcím és a 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Ut. vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az Ut. vhr. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) Az Ut. vhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

131. § A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

132. § A vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: