172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet

1. § (1) A menekültkénti és a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárást első fokon a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának területi szerve (a továbbiakban: menekültügyi hatóság) folytatja le.

(2) A menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerést kérő ügyében – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – a külföldi szálláshelye szerint illetékes menekültügyi hatóság jár el.

(3) Ha a külföldi szabadságvesztés büntetését, illetve szabálysértési eljárásban kiszabott elzárás büntetését vagy a pénzbüntetés helyébe lépő elzárását tölti, előzetes letartóztatásban, házi őrizetben, idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetben van (a továbbiakban együtt: fogva tartás), vagy ha számára az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyet jelölt ki, a kérelemben a fogva tartás helye vagy a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes menekültügyi hatóság jár el.

(4) Ha a kérelmet illetékességgel rendelkező több menekültügyi hatósághoz is benyújtották, az eljárásra az a menekültügyi hatóság illetékes, amelyhez a kérelem először megérkezett, feltéve, hogy a kérelem tárgyában még egyik hatóság sem hozott érdemi határozatot.

(5) A kérelmezőhöz később érkezett közvetlen családtagjának a menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét az a menekültügyi hatóság bírálja el, amelyik a kérelmező ügyében eljárt.

2. § (1) Ha a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot írásba foglalja. A nyilatkozat írásba foglalása során a következőket kell rögzíteni:

(2) Az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot (kérelmet), továbbá az általa rögzített ujjnyomat lapot és fényképet haladéktalanul megküldi az illetékes menekültügyi hatóságnak. Amennyiben az eljárásra illetékes menekültügyi hatóság e rendelet 1. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján nem állapítható meg, a nyilatkozatot az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes menekültügyi hatósághoz kell megküldeni.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozat írásba foglalásától számított 24 órán belül gondoskodik a székhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság által meghatározott befogadó állomásra történő irányításról, kivéve, ha a külföldi ügyében a repülőtéren irányadó szabályok alkalmazásának van helye, vagy a külföldi személyes szabadságát korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, illetőleg vele szemben személyes szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazásának van helye.

3. § (1) A menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerésre irányuló kérelmet a menekültügyi hatóságnál személyesen szóban vagy írásban lehet benyújtani. Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni.

(2) Az írásban benyújtott, illetőleg a nyilatkozatba foglalt kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen a kérelem a menekültügyi hatósághoz megérkezett.

(3) A szóban előterjesztett kérelem benyújtásának napja az arról felvett jegyzőkönyv keltezésének napja.

(4) A menekült és a menedékes a Magyarországon született gyermekének elismerése iránti kérelmet a gyermek születését követő 30 napon belül kell benyújtani.

4. § A Magyar Köztársaság területére jogszerűtlenül belépő külföldi a kérelmét – együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében – a belépés helyéhez legközelebbi menekültügyi hatóságnál köteles haladéktalanul benyújtani. A menekültügyi hatóság a szálláshely kijelölése során is vizsgálja és figyelembe veszi, hogy a külföldi a hatóság előtti haladéktalan jelentkezési kötelezettségének eleget tett-e.

5. § (1) A fogva tartott, illetőleg a közösségi szálláson tartózkodó külföldit a menekültügyi hatóság a kérelem benyújtása érdekében köteles a fogva tartás helyén, illetőleg a közösségi szálláson meghallgatni. A fogva tartott külföldit soron kívül kell meghallgatni.

(2) A fogva tartást foganatosító, illetőleg a közösségi szállás fenntartója köteles gondoskodni a kérelmező meghallgatásához szükséges feltételekről, így különösen

6. § (1) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot a menekültügyi hatóság biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

(2) A kérelmező igényére – ha ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza – vele azonos nemű tolmácsot kell kirendelni, és azonos nemű ügyintéző jár el.

(3) Ha a kérelmező arra hivatkozik, hogy a kérelmét megalapozó üldöztetése során nemi hovatartozásával összefüggő sérelem, megaláztatás érte, kérelmére az ügyben azonos nemű tolmács kirendelése és ügyintéző kijelölése kötelező.

(4) A kérelmező ruházatának átvizsgálásakor a kérelmezővel azonos nemű ügyintéző jár el.

7. § (1) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmére, illetőleg ha a 18. életévét még be nem töltött külföldinek törvényes képviselője nincs, a menekültügyi hatóság eseti gondnok kirendeléséről köteles a kérelem benyújtását követően, illetőleg a szóbeli kérelem benyújtása érdekében haladéktalanul intézkedni.

(2) Eseti gondnok kirendelését kell kérni akkor is, ha a törvényes képviselő vagy a kiskorú kísérője a kiskorú kérelmező meghallgatásán azért nem lehet jelen, mert azzal a tényállás tisztázását akadályozná.

8. § (1) A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a kérelmező

(2) Ha a menekültkénti elismeréséért folyamodó kérelmező kérelme a vele együtt érkező közvetlen családtagjára is kiterjed és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed, a jegyzőkönyvnek az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közvetlen családtagra vonatkozóan is tartalmaznia kell.

(3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gondnoknak is alá kell írnia.

9. § (1) Ha a kérelem benyújtását megelőzően idegenrendészeti eljárás nem indult vagy az idegenrendészeti hatóság erre intézkedést nem tett, a kérelmező arcképmásának és – ha a 14. életévét betöltötte – ujjnyomatának rögzítéséről a menekültügyi hatóság a kérelem benyújtásakor gondoskodik.

(2) A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatkezelő szervnek.

10. § (1) A kérelem előterjesztésének napjától, illetőleg a fogva tartás vagy az idegenrendészeti hatóság által kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezés megszűnését követő naptól a kérelmező szálláshelyét a menekültügyi hatóság jelöli ki.

(2) Szálláshelyként – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – befogadó állomás vagy szerződés alapján fenntartott szálláshely, továbbá az érintett kérelmére magánszállás is kijelölhető.

(3) Kísérő nélküli kiskorú szálláshelyeként gyermekvédelmi intézményt vagy a kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését biztosító befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott szálláshelyet lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú a közvetlen családtagnak nem minősülő hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá nyilvánvaló, hogy a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja.

(4) Az idegenrendészeti hatóság által kijelölt kötelező tartózkodási helyen lévő kérelmező számára más szálláshely csak az idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával jelölhető ki.

(5) A közvetlen családtagok számára azonos szálláshelyet kell kijelölni, kivéve, ha a kérelmezők más-más szálláshely kijelölése iránti kérelme teljesíthető.

11. § (1) A kérelmező az eljárás tartama alatt köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni és a kijelölt szálláshelyen érvényes magatartási szabályokat megtartani. A kérelmezőt – a szálláshelyen való magatartási szabályokról való tájékoztatás mellett – erre írásban figyelmeztetni kell.

(2) A szálláshelyen való életvitelszerű tartózkodás szabályait az szegi meg, aki a szálláshelyet a menekültügyi hatóság engedélye nélkül 24 órát meghaladóan elhagyja.

12. § (1) A befogadó állomáson, illetőleg a szerződés alapján fenntartott szálláshelyen tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldit közegészségügyi érdekből el kell különíteni, amíg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a szálláshely szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) által kiállított igazolás nem tanúsítja, hogy a kérelmező az elvégzett vizsgálatok és észlelt tünetek alapján nem szenved AIDS, tbc, lepra, lues, tífusz, paratífusz megbetegedésben, egyéb akut fertőző betegségben, továbbá tetvességben, rühösségben, valamint a felsoroltak tekintetében nem fertőzőképes és nem kórokozó-hordozó.

(2) Az Intézet állapítja meg, hogy a menekültkénti elismerését kérő külföldi mely hiányzó védőoltásnak köteles magát alávetni.

(3) Az igazolás kiállításához szükséges orvosi vizsgálatot és a hiányzó védőoltások pótlását az Intézet által kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni. A védőoltás megtörténtét az igazolásra kell feljegyezni.

(4) Ha a menekültkénti elismerését kérő külföldi az (1) bekezdésben meghatározott betegségben szenved, valamint a felsoroltak tekintetében fertőzőképes, illetve kórokozó-hordozó, a szükséges közegészségügyi intézkedéseket az Intézet teszi meg.

(5) A menedékeskénti elismerését kérő külföldire az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat az egészségügyi hatóság elrendelésére kell alkalmazni.

13. § (1) A kérelmező a személyazonosságát igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan okmányát, amely olyan adatot tartalmaz, amelyre a kérelmében hivatkozott, köteles a kérelemhez csatolni.

(2) Ha az (1) bekezdésben jelzett okmányok a kérelmezővel szemben korábban eljáró idegenrendészeti hatóság birtokában vannak, az idegenrendészeti hatóság ezen okmányokat a menekültügyi eljárás megindításakor átadja az ügyben eljáró menekültügyi hatóság részére.

(3) A csatolt okmányokat – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügy érdemében hozott, a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedésének napján a kérelmezőnek vissza kell adni. Ha a kérelmezőt a menekültügyi hatóság kiutasította, az okmányokat annak az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni, amely a kiutasítás végrehajtására köteles. Egyéb esetben az okmányokat a kérelmezővel szemben korábban eljáró idegenrendészeti hatóságnak kell átadni.

(4) A hamis, illetőleg hamisított okmányokat a menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak, illetőleg ha a kérelmezővel szemben korábban idegenrendészeti eljárás indult az eljáró idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

(5) A menekültként elismert külföldi úti okmányát a menekültügyi hatóság bevonja.

(6) A menekültként elismert külföldi kérelmének megalapozottságát alátámasztó okmányokat a menekültügyi hatóság a menekült jogállás megszűnéséig megőrzi.

(7) Ha a menekült jogállás megszűnik, a külföldi úti okmányát vissza kell adni, kivéve, ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerést a Met. 6. § (1) bekezdésének a) és c) vagy a 7. § b) pontjában foglalt okból vonta vissza.

14. § (1) A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki a képviseleti jogosultságát köteles igazolni, írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban a kijelölt eseti gondnok jár el.

(2) A meghatalmazott jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a menekültügyi hatóság a meghallgatás napját megelőző legalább három nappal értesíti a meghatalmazottat.

(3) Az iratokat a törvényes képviselő és a meghatalmazott részére a kérelmezővel egyidejűleg kézbesíteni kell.

15. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelem benyújtását követően meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait át kell adnia. E kötelezettségeiről a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3) Közösen vagy egyidejűleg benyújtott kérelem esetén a közvetlen családtag kérelmezőket külön-külön is meg kell hallgatni. A menekülthöz később érkező közvetlen családtag kérelmező esetén meg kell hallgatni a menekültet is.

(4) A nagykorú közvetlen családtagjával együtt érkező kiskorú kérelmezőt akkor lehet meghallgatni, ha 14. életévét betöltötte és az eljárás adatai alapján meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.

(5) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az eljárásbeli jogokról, kötelezettségekről szóló tájékoztatást is tartalmazza.

(6) Ha a kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gondnok a meghallgatáson az előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gondnokot kijelölő gyámhatóságot is értesíteni kell.

16. § A menekültügyi eljárás alatt a kérelmező személyazonosságát érvényes úti okmánya vagy az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedélye, illetőleg ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolása igazolja.

17. § (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel és magyarországi tartózkodása a menedékjogi kérelem benyújtásán alapul, a menekültügyi hatóság a kérelmező adatainak közlésével – a tartózkodási engedély kiállítása érdekében – a kérelem benyújtásának tényéről értesíti azt az idegenrendészeti hatóságot, amely a külföldi részére az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kiadta.

(2) Ha a külföldi ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással nem rendelkezik, vagy fogva tartott, a kérelem benyújtásáról azt az idegenrendészeti hatóságot kell értesíteni, amely az eljáró menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes.

18. § (1) A bizonyítás során a menekültkénti elismerését kérelmezőnek különösen azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy reá nézve a menekülésre késztető okok fennállnak.

(2) Menedékeskénti elismerését kérelmezőnek valószínűsítenie kell, hogy megfelel a törvényben foglalt befogadási feltételeknek.

19. § (1) Ha a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn, és a belügyminiszter kivételesen méltányosságot gyakorolt, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

(2) Ha a kérelmező menedékeskénti elismerését kizáró ok nem áll fenn, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

20. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapította, hogy a kérelmezőt biztonságos harmadik ország befogadja, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

(2) A központi menekültügyi szerv az adott ország menekültügyi joggyakorlatára vonatkozó információk, így különösen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság véleményének, a Külügyminisztériumtól kapott és a külföldi menekültügyi szervek által szolgáltatott információk figyelembevételével állapítja meg, hogy az adott ország a biztonságos harmadik országot jellemző feltételeknek megfelel-e.

(3) A menekültügyi hatóság a biztonságos származási ország meghatározásakor vizsgálja a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, hogy az adott ország a kérelmezőre nézve biztonságos harmadik országnak minősül-e, továbbá értékeli az érintett országból származó, korábban menedékjogért folyamodók elismerési arányát, az adott országban az emberi jogok gyakorlatban történő érvényesülését, a demokratikus intézmények létét és azok működését, továbbá az állami és politikai rendszer stabilitását. A vizsgálat során különös figyelmet fordít az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságától származó információkra.

21. § (1) Az eljárás során a menekültügyi hatóság nem léphet kapcsolatba a kérelmező származási országával vagy olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba.

(2) A kérelem elbírálásához szükséges információ megszerzése érdekében megkeresett szerv a menekültügyi eljárásban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig nem léphet kapcsolatba a kérelmező származási országával vagy olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba, ha a kapcsolatfelvételből adódóan a kérelmező származási országa tudomást szerezhet arról, hogy a kérelmező Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nyújtott be.

22. § (1) Ha az eljárás során a kiskorú kérelmező életkorát illetően kétség merül fel, az életkor megállapításához a menekültügyi hatóság szakértőt vehet igénybe.

(2) A kiskorúakra vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni arra a külföldire, aki az életkora megállapításához szükséges szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá.

23. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmező meghallgatását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül köteles megkeresni a Nemzetbiztonsági Hivatalt.

(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja.

(3) A szakhatósági állásfoglalás határideje – a rövidített eljárás kivételével – a megkereséstől számított 45 nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további 15 napot kért.

(4) Ha a kérelem elutasításának oka a szakhatóság állásfoglalásától függetlenül is fennáll és a szakhatóság a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül nem foglal állást, a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

24. § (1) A magyar államhatáron beléptetésre jelentkező külföldit a Met. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az értesítését követően haladéktalanul hallgatja meg.

(2) Ha az érdemi határozatot a Met. 42. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem lehet meghozni, a kérelmező államhatáron történő beléptetését a menekültügyi hatóság kezdeményezi, és a menekültügyi eljárás további folytatása érdekében szálláshelyet jelöl ki, továbbá gondoskodik a kérelmező kijelölt szálláshelyre történő irányításáról.

(3) A repülőtéri eljárásban a 12. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, a külföldi egészségügyi szűrővizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

25. § (1) A kérelmezőt az első meghallgatás során tájékoztatni kell arról, hogy a menekültügyi hatóság a kérelmet rövidített eljárásban bírálja el.

(2) A kérelmező az érdemi határozat meghozataláig valószínűsítheti, hogy a kérelme nem nyilvánvalóan megalapozatlan.

26. § A rövidített eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal a megkereséstől számított 5 napon belül küldi meg szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóság részére.

27. § (1) A menekültügyi eljárásban vizsgálni kell a Met. 38. §-a (2) bekezdésében foglalt tilalom fennállását.

(2) A menekültügyi hatóság a harmadik ország befogadási kötelezettségének vizsgálata, illetőleg a tartózkodás jogszerűségének megállapítása érdekében az ügyben korábban eljárt idegenrendészeti hatóságot megkeresi.

28. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kiutasítás azonnali végrehajthatását rendelte el, a határozat kihirdetéséről – ha arra nem a fogva tartás helyén vagy közösségi szálláson kerül sor – a végrehajtásra jogosult területi idegenrendészeti hatóságot is értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi további elhelyezéséről – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az idegenrendészeti hatóság dönt.

29. § Ha a Met. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kérelem elutasítására, illetőleg a kiutasítás elrendelésére került sor és a kiutasítás annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónapig nem hajtható végre, az ismételten benyújtott menedékjogi kérelem elbírálása során a Met. 4. §-a (1) bekezdés d) pontját nem lehet alkalmazni.

30. § (1) A menekültkénti és a menedékeskénti elismerés visszavonása tárgyában az eljárás – a Met. 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt eset kivételével – hivatalból indul, illetőleg hivatalból folytatható.

(2) A Met. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az eljárást a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi.

31. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerésre irányuló kérelem, illetőleg az elismerés visszavonása tárgyában határozatot hoz.

(2) A menedékeskénti elismerésről és a visszavonásról szóló határozatot az ügyiratra kell feljegyezni.

32. § (1) A határozatot a jelenlévő kérelmező előtt ki kell hirdetni. A magyar nyelven szövegezett határozatot – a menedékeskénti elismerésről rendelkező határozat kivételével – a kihirdetéssel egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni.

(2) Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet elutasította és a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat közszemlére tétellel való közlésének nincs helye. Ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének napja a keltezés napját követő tizenötödik nap.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot meg kell küldeni annak az idegenrendészeti hatóságnak, amely a kérelmező részére a tartózkodási engedélyt, ennek hiányában az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kiadta.

(4) Ha a kérelmet elutasító határozat rendelkezik a külföldi kiutasításáról és azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint közölték, a határozatot a kiutasítás végrehajtására jogosult területi idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

33. § (1) Az érdemi határozatot meg kell küldeni:

(2) A Képviselet részére a menekültügyi hatóság megküldi a jogorvoslati eljárásban hozott érdemi államigazgatási és bírósági határozatot is.

(3) Kísérő nélküli kiskorú menekültkénti elismerése esetén az elismerésről rendelkező határozatot a kiskorú szálláshelye szerint illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a kiskorú menekült jogainak védelme, illetőleg a róla való gondoskodás biztosítása, illetőleg annak figyelemmel kísérése érdekében.

34. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert külföldi részére a jogállását, személyazonosságát és a külön jogszabály alapján biztosított ellátásokra való jogosultságának igazolása céljából e rendelet mellékletében meghatározott adattartalmú okmányt állít ki. Az okmány érvényességi ideje a kiállításától számított egy évet nem haladhatja meg, érvényességi ideje meghosszabbítható.

(2) Az okmányba – az adatokban bekövetkezett változások átvezetése érdekében – a menekültügyi hatóság tehet bejegyzést.

(3) A külön jogszabály szerint megállapított rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szerv a kifizetés megtörténtét az igazolványba bejegyzi.

35. § (1) A menekültügyi hatóság kérelemre a menedékes részére, ha nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával – külön jogszabályban foglaltak szerint – egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányt ad ki, amelynek adattartalmát e rendelet melléklete határozza meg.

(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre.

(3) Az úti okmány hat hónapig érvényes, érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.

36. § (1) A 34–35. §-ban meghatározott okmányok érvényességének lejártát a menekültügyi hatóság naptári év, hónap, nap megjelöléssel állapítja meg.

(2) A kiállított okmány érvényességi idejének lejártát megelőzően érvénytelenné válik, ha

(3) Az elveszett okmány a pótlására kiállított okmány kiállításának napján érvényét veszti.

(4) A menekültügyi hatóság az érvénytelen okmányt bevonja.

37. § (1) Az okmányt a tulajdonosa köteles magánál tartani, azt átruházni, abba – az arra jogosult szerv kivételével – bejegyzést tenni nem szabad.

(2) Az okmány tulajdonosa az okmány elvesztését, érvénytelenné válását haladéktalanul köteles bejelenteni a menekültügyi hatóságnak.

38. § (1) A menekültügyi hatóság az érvénytelen, sérült vagy megrongálódott okmányt, amennyiben a kiállítás oka változatlanul fennáll, az okmány tulajdonosának kérelmére kicseréli.

(2) Az okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez az okmány tulajdonosa köteles 2 db arcfényképet csatolni.

39. § Az elvesztés miatt érvénytelenné váló okmányról a menekültügyi hatóság az új okmány kiállításával egyidejűleg tájékoztatja az okmány tulajdonosának lakcíme szerint illetékes rendőrkapitányságot és az okmány tulajdonosa számára rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szervet.

40. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

41. § (1) Azt a külföldit, akinek a befogadottkénti elismerése e rendelet hatálybalépésekor fennáll, a rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül a menekültügyi hatóság értesíti arról, hogy a magyarországi tartózkodásra és ellátásokra jogosító okmánya – az okmányban foglalt érvényességi időtől függetlenül – 2002. március 31-én érvényét veszti.

(2) Az értesítésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a befogadott tartózkodási engedélyre jogosult, amelynek kiadása érdekében a szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál kell jelentkeznie.

42. § A menekültügyi hatóság a befogadott szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot 2002. február 28-ig – a befogadott okmányában foglalt adatok közlésével – értesíti arról, hogy a befogadott részére tartózkodási engedély kiállítása szükséges.

43. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a menekültügyi eljárás részletes szabályairól, továbbá a kérelmezők, a menedékesek és a befogadottak okmányairól szóló 24/1998. (II. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti.