18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

2001.05.28.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, továbbá

b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott – ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is – munkavállalóra, aki munkavégzés során halláskárosodás kockázatának van kitéve.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a tengerhajózásban és a légi közlekedésben fedélzeti szolgálatot teljesítő munkavállalóra.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) zajvizsgálat: a munkavégzés során keletkező zaj mérése (a zaj impulzív jellegének figyelembevételével), valamint a zajexpozíció meghatározása;

b) munkahely: a munkavégzés helyszíne;

c) zajterhelés: a munkahelyen jelen levő zaj hangnyomásszintje;

d) zajexpozíció: a munkavállalót a munkahelyen érő zajterhelés.

3. § (1) A munkáltatónak a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében a munkahelyen zajvizsgálatot kell végeztetni, ha ott az egészséget veszélyeztető zajterhelés feltételezhető.

(2) A munkahelyen keletkező zaj mérésére vonatkozó előírásokat, az e rendeletben használt fogalmakat, valamint a zajexpozíció meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. Egyenlőtlen napi munkaidő beosztás esetén a zajexpozíciót heti 40 órára kell vonatkoztatni.

(3) Zajvizsgálatot csak engedéllyel rendelkező vagy a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet.

4. § (1) Zajvizsgálatot kell végezni

a) az új létesítmény, gép, berendezés (a továbbiakban: munkaeszköz) üzembe helyezése során, és

b) meglevő létesítmény, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja.

(2) A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajvizsgálat elvégzésekor. A munkavédelmi képviselő a zajvizsgálat elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.

(3) A zajvizsgálat eredményéről négy példányban mérési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) készül, melyet a munkáltató megőriz. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének kell megküldeni.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi orvos megkapja. A munkavállaló a jegyzőkönyvbe betekinthet.

(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy

a) a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy

b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,

a jegyzőkönyvet az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének megküldheti. Az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete az ÁNTSZ illetékes regionális zajcsoportja véleményének figyelembevételével határozattal dönt a zajvizsgálat megismétléséről.

5. § (1) A munkahelyet, munkaeszközt úgy kell tervezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L_AD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt értékek túllépésére kerül sor, a munkáltató köteles

a) műszaki intézkedésekkel,

b) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

c) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

d) az expozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával,

e) a zajexpozíció elleni megfelelő védőeszközök biztosításával,

f) a zajexpozíciónak kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével

a munkahelyen előforduló zaj okozta kockázatokat megszüntetni, illetve a zajexpozíciót az (1) bekezdés szerinti értékekre csökkenteni.

6. § (1) Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L_AD) várhatóan túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) a 125 dB értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt – szükség szerint a munkavédelmi oktatás keretében – tájékoztatni kell

a) azokról a munkahelyekről, ahol ezen értékeket meghaladja a zajexpozíció,

b) a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokról,

c) a védő- és megelőző intézkedések betartásának kötelezettségéről,

d) az egyéni védőeszközök viselésének szükségességéről és a 9. § szerinti hallásvizsgálat jelentőségéről, valamint

e) a munkaeszköz szakszerű használatáról.

(2) Azt a munkahelyet, ahol a napi zajexpozíció egyéni védőeszköz használata nélkül várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint (L_AD) értéket vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) a 125 dB értéket, el kell különíteni, és a bejáratnál a zajterhelésre vonatkozó figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Ezen a munkahelyen csak az adott munkahelyre beosztott munkavállaló tartózkodhat.

7. § Ha a napi zajexpozíció a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (L_AD) vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) a 125 dB értéket meghaladja, meg kell állapítani az 5. § (1) bekezdése szerinti értékekhez képest keletkezett túllépés okát és a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt a túllépésről, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti intézkedésekről megfelelően tájékoztatni kell.

8. § (1) A munkavállalónak egyéni védőeszközt kell biztosítani, ha a napi zajexpozíciója várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (L_AD).

(2) Egyéni védőeszközt kötelező használni, ha a napi zajexpozíció az 5. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele ellenére meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (L_AD), illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) a 125 dB értéket.

(3) Minden olyan munkahelyen, ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (L_AD), az alkalmazott egyéni védőeszközzel a zajszintet 80 dB megítélési A-hangnyomásszint értékre (L_AD) kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentett érték meghaladja a 80 dB-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kell felére csökkenteni, ahányszor a 80 dB fölötti értékben a három megvan.

(4) Az egyéni védőeszköz kiválasztására és használatára vonatkozóan a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A halláskárosodás kockázatával járó munkahelyeken dolgozó munkavállaló egészségi állapotát – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezései szerint – a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak rendszeresen ellenőrizni kell.

(2) A munkavállaló hallásfunkciójának megítélésére vonatkozó orvosi teendőkkel kapcsolatos feladatokat a ,,Fodor József'' Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet által együttesen kiadott módszertani levél határozza meg.

10. § A jelen rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzéséről az ÁNTSZ gondoskodik.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A zajvizsgálatot 2003. január 1-je után csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet végezheti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 5. pontja,

b) a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú mellékletének VIII. 2. pontja, valamint

c) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében az ,,a maradandó hallásveszteség megelőzése érdekében, továbbá'' szövegrész.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesüléséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló 86/188/EGK irányelvével.

Dr. Mikola István s. k.,
egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelethez

Tartalom

1. Fogalommeghatározások

2. Mérőberendezés

2.1. A mérőműszerek pontossága

2.2. Súlyozószűrő

3. A vizsgálat előkészítése

3.1. A mérési pont kijelölése

3.2. A vizsgálandó munkahelyek kiválasztása

3.3. Üzemelési körülmények

3.4. A zajmérő kalibrálása

4. Vizsgálati eljárás

4.1. Mérendő zajjellemzők

4.2. A T megítélési idő

4.3. A τ értékelési idő

4.4. A T_m mérési idő megválasztása

4.5. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint mérése

4.6. Az L_AI legnagyobb A-hangnyomásszint meghatározása

5. Vizsgálati eredmény

5.1. A vizsgálati eredmény megállapítása

5.2. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint számításának általános szabályai

5.3. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározása a maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálat során

6. A vizsgálat értékelése

7. A vizsgálati eredmények közlése

7.1. Mérési jegyzőkönyv

Függelék

F1. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása statisztikai elemzéssel

F2. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározása impulzusos zaj esetén

1. Fogalommeghatározások

1.1. Egyenértékű A-hangnyomásszint L_Aeq

Annak a folyamatos állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T idő alatt, amely azonos a vizsgált időben változó zaj effektív értékével.

1.2. Megítélési A-hangnyomásszint L_AD

A dolgozót érő zaj 5.3. pont szerint meghatározott értéke, amelyet a megengedett, egyenértékű A-hangnyomásszinttel hasonlítanak össze.

1.3. Legnagyobb A-hangnyomásszint L_AI

Impulzus időállandóval mérhető legnagyobb A-hangnyomásszint

1.4. Megítélési idő T

A megítélési A-hangnyomásszint vonatkoztatási ideje.

1.5. Értékelési idő

Az egyenértékű A-hangnyomásszint vonatkoztatási ideje.

2. Mérőberendezés

2.1. A mérőműszerek pontossága

A zajmérést az 1. pontossági osztályú zajmérő, összetett mérőrendszer vagy automatikus mérőberendezés segítségével kell elvégezni.

2.2. Súlyozószűrő

A mérést a zajmérő A súlyozószűrőjével kell elvégezni.

3. A vizsgálat előkészítése

3.1. A mérési pont kijelölése

3.1.1. A mérési pontot általában a dolgozó távollétében, a dolgozó szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban kell kijelölni.

3.1.2. Ha a 3.1.1. pont nem alkalmazható, a mérési pontot a dolgozó fülétől 30 cm-en belül kell megválasztani.

3.2. A vizsgálandó munkahelyek kiválasztása

3.2.1. Megnevezett dolgozót érő zaj minősítéséhez a dolgozó munkahelyén, illetve több munkahely esetén a zajterhelés szempontjából jellemző munkahelyein kell az L_Aeq egyenértékű és az L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintet mérni.

3.2.2. Egy üzemrész (műhely) részletes ellenőrzése során a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett vizsgálat esetén, a vizsgálandó munkahelyeket úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat lehetőség szerint az üzemrész minden egyes dolgozójának zajterhelésére jellemző eredményeket adjon. A vizsgált dolgozók, illetve ezek munkahelyei között szerepelnie kell az üzemrészben a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett dolgozónak, illetve legkedvezőtlenebb munkahelynek.

Megjegyzés: A maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett vizsgálat esetén a műszeres vizsgálat megkezdése előtt célszerű részletesen elemezni a dolgozó, illetve a dolgozók tevékenységét, mozgását. Az elemzés alapján megállapíthatók azok a jellemző tevékenységek, műveletek, illetve a munkahelyek, amelyekre vonatkozóan mérni szükséges.

3.3. Üzemelési körülmények

3.3.1. A méréseket a dolgozók szokásos tevékenysége közben, illetve a zajforrások üzemszerű működése mellett kell elvégezni.

3.3.2. A nem munkafolyamatból származó, de rendszeresen jelentkező, illetve ki nem küszöbölhető zajokat (pl. más üzemrész zaja, közlekedési zaj) is számításba kell venni.

3.3.3. Nem kell számításba venni az olyan zajokat, amelyek nem a munkafolyamathoz kapcsolódnak, és kiküszöbölhetőek (pl. kiabálás, rádió-, magnetofonműködtetés stb.).

3.3.4. A mérés alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit csukva kell tartani (kivétel ez alól a szellőzőnyílás vagy más, nem zárható nyílás).

3.4. A zajmérő kalibrálása

A zajmérőt, illetve az egész mérőrendszert a mérések előtt és után a műszerkönyv előírásai szerint kalibrálni kell. Előnyben részesülnek azok a módszerek, amelyek a mérőmikrofonnal együtt az egész mérőrendszert kalibrálják.

4. Vizsgálati eljárás

4.1. Mérendő zajjellemzők

4.1.1. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a 4.5.1. pont szerint kell méréssel meghatározni dB-ben.

4.1.2. Állandó zaj esetén megengedhető az egyenértékű A-hangnyomásszinttel közelítőleg azonos értéket adó közepes A-hangnyomásszint meghatározása is a 4.5.2. pont szerint.

4.1.3. A maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálatok során a dolgozót érő zaj minősítéséhez az egyenértékű A-hangnyomásszint mellett meg kell határozni a zaj L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintjét is dB-ben a 4.6. pont szerint.

4.2. A T megítélési idő

A T megítélési idő 8 óra (28 800 s) a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül.

4.3. A τ értékelési idő

A maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálatoknál a τ értékelési idő egyenlő a műszak időtartamával.

Megjegyzés: Az értékelési idő részidőkre is bontható (F2. Függelék).

4.4. A T_m mérési idő megválasztása

A mérési időt elvileg az értékelési idővel azonosnak kell választani. A gyakorlatban – a zaj jellegétől, illetve a dolgozó tevékenységétől függően rövidebb mérési idő is választható (4.5. pont), ha az így meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszint az értékelési időre, illetve a dolgozó adott tevékenységére jellemzőnek tekinthető, azaz a mérést az értékelési időn belül megismételve a mérési eredmények legfeljebb 3 dB-lel különböznek egymástól.

4.5. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint mérése

4.5.1. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a zaj jellegétől függetlenül elsősorban integráló zajmérővel vagy más, ennek megfelelő értékelést végző mérőműszerrel (pl. zajdózismérő) kell mérni, de a zaj jellegétől, illetve a rendelkezésre álló műszertől függően a 4.5.2. pontban és az F2. Függelékben közölt eljárások is alkalmazhatók.

4.5.2. Az állandó zaj közepes A-hangnyomásszintje a zajmérőről közvetlenül leolvasható, vagy szabályos időközönként (3–5 másodpercenként) leolvasott legalább 10 érték számtani középértékével kell megadni.

Állandó zajok A-hangnyomásszintjének leolvasását lassú (S) időállandóval kell végezni.

4.5.3. Változó zajok mérésekor a mérési idő legalább 10 perc legyen, és a mérést gyors (F) időállandóval kell végezni.

Megjegyzés: A zaj jellegétől függően azonban sokszor ennél lényegesen hosszabb mérési időt kell választani, hogy a 4.4. pont szerinti feltétel teljesüljön.

Sok esetben a τ értékelési időn belül több, rövidebb idejű mérést célszerű végezni (pl. 60 perc folyamatos mérési idő helyett hatszor 10 percig mérni), azaz a τ értékelési időre vonatkoztatott L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet többszöri mintavétellel meghatározni. Ugyancsak célszerű a dolgozó egyes tevékenységeinek mérését a τ értékelési időn belül többször megismételni.

4.6. Az L_AI legnagyobb A-hangnyomásszint meghatározása

4.6.1. Az L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintet dB-ben a zajmérő impulzus (I) időállandójával kell mérni.

4.6.2. Az L_AI legnagyobb A-hangnyomásszint a zajmérő legnagyobb kitérésének megfelelő érték dB-ben az értékelési idő alatt.

5. Vizsgálati eredmény

5.1. A vizsgálati eredmény megállapítása

5.1.1. A vizsgálat eredménye az L_AD megítélési A-hangnyomásszint és – a maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálat során – a zaj L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintje.

5.1.2. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározásához első lépésben meg kell határozni az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a τ értékelési időre vonatkozóan, majd az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet az (1) képlettel kell kiszámítani. Az eredményt egész decibelre kell kerekíteni.

5.1.3. Impulzusos zaj esetében az L_AD megítélési A hangnyomásszint meghatározását az F2. Függelék szerint kell elvégezni.

Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározásához az F2. Függelék szerinti eljárást csak a technológiával együtt járó, meghatározható ideig fellépő impulzusos zajok esetében kell alkalmazni. Esetenként véletlenszerűen előforduló zajimpulzusokat az F2. Függelék alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

Megjegyzés: A zaj impulzusosnak tekintendő akkor, ha a szubjektív megfigyelés szerint észlelhető zajimpulzusok (pl. kalapálás, csattanó zajok) impulzus (I) és lassú (S) időállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszintje (F2. Függelék) közötti különbség a 5 dB-t eléri, vagy meghaladja.

5.1.4. A maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálat során a zaj L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintjét a 4.6. pont szerint kell meghatározni.

5.2. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint számításának általános szabályai

5.2.1. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet dB-ben az (1) képlettel kell meghatározni.

		(1)
ahol:
L_Aeq	a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, a τ értékelési időre vonatkoztatva,
	τ értékelési időre vonatkoztatva
τ	értékelési idő s-ban,
Τ	a megítélési idő s-ban.

5.2.2. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint értékét dB-ben a (2) képlet szerint kell meghatározni.

			(2)
ahol:
P_A(t)		az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye Pa-ban,
P_o	=	20 × 20^—6Pa, az alapszint,
t₁		az értékelési idő kezdete,
t₂		az értékelési idő vége,
τ =		(t₂—t₁) az értékelési idő s-ban

A τ értékelési idő részidőre bontása esetén az L_Aeqegyenértékű A-hangnyomásszint meghatározható dB-ben (3) képlettel is.

				(3)
ahol:
A_eq,i		az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben,
τ_i		az i-edik részidő tartalma s-ban,
		_n
τ	=	Σ	τ_i az értékelési idő s-ban,
		ⁱ⁼¹
n		részidők száma

Osztályba sorolt mérési adatok estetén az L_Aeqegyenértékű A-hangnyomásszint dB-ben a (4) képlettel határozható meg

		(4)
ahol:
L_Aj	az j-edik osztály határainak számtani középértéke Db-ben,
n_j	a j-edik osztályba eső egyenlő időszakokra vonatkozó mérési adatok száma,
m	az osztályok száma,
N	a mérési adatok összes száma az értékelési idő alatt.

5.3. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározása a maradandó halláskárosodás megelőzésére végzett vizsgálat során

5.3.1. Ha a dolgozó az értékelési idő folyamán ugyanazon munkahelyen tartózkodik és változatlan tevékenységet folytat, akkor az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet dB-ben az adott munkahelyen a 4.5. pont szerint mért – az értékelési időre vonatkozó – egyenértékű A-hangnyomásszintből az 5.1.2. pont, illetve impulzusos zaj esetén az 5.1.3. pont szerint kell meghatározni. Ugyanígy kell eljárni, ha a dolgozóra ható zajterhelés vizsgálata a dolgozó tevékenységét és mozgását folyamatosan követő mérőműszerrel történik.

5.3.2. Ha a dolgozó az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt részidőkre kell bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik (5.3.4. pont).

5.3.3. Az értékelési idő a dolgozó tevékenységétől függetlenül is felbontható olyan részidőkre, amelyeken belül a zaj az idő függvényében azonos jelleggel változik vagy állandó, de az egyes részidőkre vonatkozó L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintek lényegesen eltérőek.

5.3.4. Az értékelési idő részidőkre bontása esetén minden egyes τ_i részidőre meg kell határozni a zaj L_Aeq,_i egyenértékű A-hangnyomásszintjét a (2) képlet szerint, majd a (3) képlettel ki kell számítani az értékelési időre vonatkozó L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet az 5.1.2. pont, illetve impulzusos zaj esetén az 5.1.3. pont szerint kell meghatározni.

Megjegyzés: Ha valamely részidőben az egyenértékű A-hangnyomásszint 70 dB-nél kisebb, ezt a tagot a (3) képlet szerinti összegezésnél figyelmen kívül lehet hagyni.

5.3.5. Ha a dolgozó a szokásostól lényegesen eltérő heti munkaidő-beosztásban dolgozik, illetve, ha a munkahét egyes napjain a dolgozó zajterhelése jelentősen eltérő (és ez a dolgozót érő zaj minősítése szempontjából lényeges) az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet dB-ben az (5) képlettel, egyheti időtartamra kell számítani.

		(5)
ahol:
L_AD,1	a megítélési idő A-hangnyomásszint dB-ben a munkahét l-edik munkanapján.

6. A vizsgálat értékelése

6.1.1. A megengedett egyenértékű A-hangnyomásszinttel az 5.1.2. pont, illetve az F2. Függelék szerint meghatározott L_AD megítélési A-hangnyomásszintet, illetve a megengedett legnagyobb A-hangnyomásszinttel a 4.6. pont szerint meghatározott L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintet kell összehasonlítani.

6.1.2. A zajterhelés

6.1.2.1. megfelel, ha a zaj L_AD megítélési A-hangnyomásszintje és – a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett vizsgálatnál – a zaj L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintje nem haladja meg a megengedett egyenértékű, illetve legnagyobb A-hangnyomásszintet,

6.1.2.2. nem felel meg, ha a zaj L_AD megítélési A-hangnyomásszintje és/vagy – a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett vizsgálatnál – a zaj L_AI legnagyobb A-hangnyomásszintje meghaladja a megengedett egyenértékű, illetve legnagyobb A-hangnyomásszintet.

7. A vizsgálati eredmények közlése

A vizsgálati eredményeket a mérési jegyzőkönyv tartalmazza.

7.1. Mérési jegyzőkönyv

A mérési jegyzőkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

– a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe,

– a vizsgálat helye és időpontja,

– a vizsgálat célja,

– hivatkozás a jogszabályra,

– a helyszín részletes leírása, vázlatos helyszínrajzzal,

– a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt,

– a zaj jellege (folyamatos, illetve szakaszos, állandó, illetve változó, impulzusos stb.),

– az expozíciónak kitett dolgozók száma,

– a dolgozók munkahelyeinek és tevékenységének leírása,

– a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon,

– a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa,

– a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma,

– az egyes mérések időpontja és időtartama,

– a mérési eredmények, illetve mérési adatok,

– a mérési adatok feldolgozása, az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredmények,

– a vizsgálati eredmény,

– a mérést befolyásoló esetleges körülmények,

– a mérést végzők neve és aláírása,

– megjegyzés.

Függelék

F1. Az egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása statisztikai elemzéssel

F1.1. E módszer alkalmazása esetén egyenlő időközökben meg kell állapítani a pillanatnyi mérési adatokat (az A-hangnyomásszint időfüggvényének pillanatnyi értékeit).

A mérést lassú (S) időállandóval kell végezni és másodpercenként legalább 2 mérési adatot kell meghatározni.

F1.2. A pillanatnyi mérési adatokat nagyságuk szerint osztályba kell sorolni. A mérési adatok 90%-ánál több egy osztályba ne jusson.

Az osztályszélességet kisebb szintingadozás esetén 2,5 dB-nek célszerű választani, de az osztályszélesség 5 dB-nél nagyobb ne legyen.

A mérési terjedelem túllépését lehetőleg el kell kerülni.

A túllépést külön felső határ nélkül osztályba kell számlálni.

A legfelső (nyitott) osztályba az összes mérési adat 0,3%-ánál több ne jusson.

A számításnál a legfelső osztályt a többivel azonos szélességűnek kell venni.

F1.3. Az L_Aeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a (4) képlettel kell meghatározni. Az értékelési időnél rövidebb mérési idő választása esetén a (4) képletben az értékelési időre eső mérési adatok N összes száma helyére a mérési időre eső mérési adatok N_m összes számát kell behelyettesíteni.

F2. Az L_AD megítélési A-hangnyomásszint meghatározása impulzusos zaj esetén

F2.1. Ha a zaj a teljes értékelési idő alatt impulzusos (5.1.3. pont) az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet a (6) képlettel kell meghatározni dB-ben.

		(6)
ahol:
L_Aeq	a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, a τ értékelési időre vonatkoztatva,
Ki	az impulzusos zaj miatti korrekció, dB-ben, az F2.3. pont szerint,
τ_i	az értékelési idő s-ban,
Τ	a megítélési idő s-ban.

F2.2. Ha a zaj a τ értékelési idő egyes részeiben (részidőkben) a K impulzusos zaj miatti korrekció alkalmazása szempontjából más-más jellegű, akkor az értékelési időt ennek megfelelően részidőkre kell bontani és az L_AD megítélési A-hangnyomásszintet a (7) képlettel kell számítani dB-ben.

		(7)
ahol:
L_Aeq,1	az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben,
Ki	az impulzusos zaj miatti korrekció az i-edik részidőben, dB-ben, az F2.3. pont szerint,
τ_i	az i-edik részidő időtartalma s-ban,
Τ	a megítélési idő s-ban
N	a részidők száma.

F2.3. A K impulzusos zaj miatti korrekciót a (8) képlet szerint kell meghatározni dB-ben. A K korrekció értéke legfeljebb 6 dB.

K = 2/3 (L_AImax – L_ASmax)

F2.4. Az impulzusos zaj legnagyobb A-hangnyomás-szintjeinek átlagát (L_AImax, illetve L_ASmax) az impulzus (I) és a lassú (S) időállandóval a közvetlen kijelzésű mérőkészülék leolvasásával kell meghatározni. Legalább 10 zajimpulzust kell mérni és ezek átlagát kell meghatározni.

Megjegyzés: A K korrekció alkalmazása szempontjából az impulzusos időállandóval meghatározott L_AImax legnagyobb A-hangnyomásszintek átlaga, általában nem egyezik meg az 5.1.1. pont szerinti L_AI legnagyobb A-hangnyomásszinttel.

2. számú melléklet a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelethez

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletének 2.6. pontja helyébe a következő új 2.6. pont lép:

,,2.6. | Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállaló zajexpozícióját jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L_AD) nagyobb, mint 85 dB, illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 dB-et. | + | + | | | | + | ''

A módosított táblázat a következő:

	Megterhelések	Terhes (1)	Fiatal- korú	<45	45–x	>x	Fiatal- korú	>x
		Terhes (1)	éves				éves
		nők					férfiak
1.	Magából a munkavégzésből adódó megterhelések
1.1.	Túlzott fizikai megterhelés
1.1.1.	Dinamikus izommunka
1.1.1.1.	Az MSZ–21875:1979⁺Melléklet M1 szerint nehéznek minősítettet meghaladó szintű munka	+	+	+	+	+	+	+
1.1.1.2.	Nehéz munka	+	+	(3)	(3)	+	(3)	(3)
1.1.1.3.	Közepesen nehéz munka	+	(3), (5)	(3)	(3)	(3), (5)		(5)
1.1.2.	Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka
1.1.2.1.	Anyagmozgatási munka	+				+
1.1.2.2.	>10 kp tömeg emelése	+	(5)	(5)	(5)	+	(5)	(5)
1.1.2.3.	Kényszertesthelyzetben végzett munka	+	(5)	(5)	(5)	+		(5)
1.1.2.4.	Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka	+	(5)		(5)	(5)	(5)	(5)
1.2.	Fokozott pszichés megterhelés
1.2.1.	Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gép-kiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere	+	+		(5)	(5)	+	(5)
1.2.2.	Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át	+	+			(5)	+	(5)
1.3.	A dolgozó saját vagy mások egészsége testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9)	+	+	(7)	(7)	(7)	+
2.1.	Fokozottan terhelő munkahelyi klíma
2.1.1.	Hőterhelés⁺
2.1.1.1.	Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka	+	+	+	+	+	+	+
2.1.1.2.	Közepesen nehéz fizikai munka	+	+			(5)	+	(5)
2.1.1.3.	Könnyű fizikai munka	+	+				+
2.1.2.	Hideg munkakörnyezetben végzett munka+	+	+				+
2.1.3.	Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka	+	+					(5)
2.1.4.	Nedves munkakörnyezetben végzett munka	+	(5)				+	(5)
2.2.	Kéz-kar vibráció⁺
2.2.1.	0,96 m/s² eq expozíció felett	+	+				+
2.2.2.	1,4 m/s² eq kéz-kar vibráció felett	+	+	+	+	+	+	(5)
2.3.	Egész testre ható rezgéssel járó munka: az expozíció X Y irányban 0,9 m/s² Z irányban 1,26 m/s², egyenérték szintet meghaladja⁺	+	+	+	+	+	+	(5)
2.4.	Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók	+	+				+
2.5.	Mikrohullámú sugár-expozíció	+	+				+
2.6.	Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállaló zajexpozícióját jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L_AD) nagyobb, mint 85 dB, illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L_AI) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 dB-et.	+	+				+
2.7.	Túlnyomásban végzett munka	+	+	+	+, (6)	+, (6)	+	+
2.8.	Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:⁺⁺
2.8.1.	A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás gázosítás) járó munka	+, (2)	+	(5), (8)		(5)	+	(5)
2.8.2.	Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.3.	Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.4.	Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.5.	Hormonok hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák	+, (2)	+	(5), (8)		(5)	+	(5)
2.8.6.	A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok	+, (2)	+	(5)			+
2.8.7.	Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:
	aminopterin	+, (2)	+	(5), (8)			+
	antikoagulánsok	+, (2)	+	(5), (8)			+
	citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5), (8)			+
	difenil-hidantoin	+, (2)	+	(5), (8)			+
	dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése	+, (2)	+	(5), (8)			+
	fenol	+, (2)	+	(5), (8)			+
	halotán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok	+, (2)	+	(5), (8)			+
	melfalán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	metil-CCNU	+, (2)	+	(5), (8)			+
	nem szteroid ösztrogének	+, (2)	+	(5), (8)			+
	nikotin	+, (2)	+				+
	tireosztatikumok			(5), (8)
	treoszulfán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	szénmonoxid*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-haxaflour-szilikát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-alkilek*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-azid*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-kromát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-diacetát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-bisz-ortofoszfát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-acetát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom(II)-metánszulfonát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-hidrogén-arzenát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	ólom-2,4,6-trinitro-rezorcin-oxid, ólom-sztifnát*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	Egyéb ólomvegyületek, a jelen mellékletben említettek kivételével	+, (2)	+	(5), (8)			+
	C. I. Pigment Yellow 34 (a Colour Indexben a C. I. 77605 számmal jelölt színezőanyag)*	+, (2)	+	(5), (8)			+
	Warfarin; 4-hidroxi-3-(3-oxo- 1-fenil-butil)kumarin*	+, (2)	+	(5), (8)			+
2.8.8.	Szaporodást károsító anyagok 2. kategória
	nikkel-tetrakarbonil	+	+				+
	benzo-(a)pirén; benzol(d,e)krizén	+	+				+
	benzo-(a)pirén; benzo(d,e,f)krizén	+	+				+
	2-metoxi-etanol; etilén-glikol monometil-éter	+	+				+
	2-etoxi-etanol; etilén-glikol monoetil-éter	+	+				+
	2-metoxi-etil-acetát; metil-glikol-acetát	+	+				+
	2-etioxi-etil-acetát; etil-glikol-acetát	+	+				+
	2 etil-hexil- 3,5-bisz(1,1-dimetil-etil)- 4-hidroxi-fenil-metil-tio-acetát	+	+				+
	binapakril (ISO); 2-szek-tuil- 4,6-dinitrofenil-3-metil-krotonát	+	+				+
	dinoseb; 6-szek-butil-2,4-dinitro-fenol	+	+				+
	a dinoseb sói és észterei, a mellékletben máshol említettek kivételével	+	+				+
	dinoterb; 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol	+	+				+
	a dinoterb sói és észterei	+	+				+
	nitrofen (ISO); 2,4-diklór-fenil-4-nitro-fenil-éter	+	+				+
	metil-ONN-azoxi-metil-acetát; metil- -azoxi-metil-acetát	+	+				+
	etilén-tiourea; imidazolidin-2-tion; 2-imidazolin-2-tiol	+	+				+
	N,N-dimetil-formamid; dimetil-forma- mid	+	+				+
2.8.9.	Mutagén anyagok 2. kategória
	hexametilfoszfortriamid	+	+				+
	dietilszulfát	+	+				+
	benz(a)pirén	+	+				+
	benz(d,e,f)krizén	+	+				+
	1,2 dibróm-3-klórpropán	+	+				+
	etilén-oxid	+	+				+
	metil-akrilamidometoxi-acetát ( 0,1% akrilamid tartalommal	+	+				+
	metil-akrilamidoglikolát ( 0,1% akrilamid tartalommal)	+	+				+
	etilénimilin; azriridin	+	+				+
	akrilamid	+	+				+
2.9.	Tüdőfibrózist okozó porexpozíció⁺⁺⁺⁺⁺	+	+				+
2.10.	Toxoplazma és rubeola vírus fertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen	+	+				+
	⁺ MSZ 21875:1979 „Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei”
	⁺⁺ 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
	⁺⁺⁺ „Immissziós zajhatárértékek”
	⁺⁺⁺⁺ MSZ 21461⇔1:1998 „Munkahelyek levegőtisztasági követelmények – Vegyi anyagok”
	⁺⁺⁺⁺⁺⁺ MSZ 21461–2:1992 „Munkahelyek levegőtisztasági követelmények – Szálló porok”

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak