19/2001. (VI. 20.) OM rendelet

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Beszédtevékenységek. Szöveg.

A nyelv – a kommunikáció eszköze.
Szövegfajták a kommunikáció célja szerint: társalgási szöveg, tudományos szöveg, szépirodalmi szöveg.

A közbeszédi nyelv közléseinek megértése – a hivatalos és nemhivatalos kommunikációban. Párbeszéd készsége – részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével.
Beszédmonológ készsége rövid, monológ-jellegű felszólalások összeállítása, tekintettel a kommunikatív célra.
Tudományos és szépirodalmi szövegek felismerése.
Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési felszólítási beszédfordulatok között. A bolgár beszédetikett alkalmazásának készsége beszédviselkedésnél új szituációban.
Az életkornak megfelelő optimális írási és olvasási tempó hang nélkül és fennhangon. Olvasás értéssel és bolgár kiejtéssel. Kifejező olvasás. Szabadon írás cirill betűkkel.

Közbeszédi, tudományos és szépirodalmi szövegek felismerése. Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésfeltevés, válaszadás.





A bolgár beszédetikett szóbeli fordulatainak elsajátítása. Készség szöveg írásos megfogalmazására a bolgár beszédetikett szerint – üdvözlés, levél stb.


Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására. Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása.

A szöveg témája, kulcsszavak és alapgondolata.





Elmesélés: részletesen és röviden.

Fogalmazás. Elbeszélő fogalmazás.
Leíró fogalmazás.
Elmélkedő fogalmazás.


Szövegszerkesztés rövidítés, betoldás, helyettesítés és szövegáthelyezés útján.

Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg részeire bontása címadással.




Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmesélése.
Fogalmazási készség adott kezdettel. Hétköznapi esetek elmesélése. Képsorozat elmesélésének készsége. Festőművész képének leírási készsége. Szépirodalmi szöveg értelmezésének készsége.
Különböző szövegszerkesztési fajták elvégzésének készsége. Saját beszéd ellenőrzési és korrigálási készsége új szituációban.

Olvasásá bolgár kiejtéssel. A grafikus jelek interferenciájának leküzdése cirill betűkkel való írás során.
A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. A szöveg részekre tagolása.

Mesék epizódjainak elmesélése megadott vázlat szerint.
Mondatalkotási készség, rövid szöveg fogalmazása saját élményről.
Tárgyak és jelenségek leírása.


Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, a helyesírásnál jelzett normák betartásával.

A bolgár nyelv eszközeink megértése és felhasználása.

A mondat mint építő egység.
Mondatfajták a közlés célja szerint. Intonáció és központozás. Szórend.

Egyszerű és összetett mondat. Egyenes és függő beszéd.













A szó értelmi oldala.
Szóképzés. Egy- és többjelentésű szavak. A szó közvetlen és átvitt értelme. Tő- és származékszavak. Rokon szavak. A szó töve. Összetett szavak.


A szó grammatikai oldala (gyakorlati szinten).
Főnév. Melléknév. Főneves-mellékneves szókapcsolatok. Számnév. Személyes névmások.




Ige. Segédige (съм).

Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzésének és használatának készsége. Bolgár szórend és intonáció használata a mondatban.
Egyszerű és összetett mondatok felismerésének és egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége.
Egyenes beszéd függő beszéddé alakításának készsége.
Nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinálásának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban.
A társadalmi érintkezés, családi és iskolai környezet alapszókincsének használata.
Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége.
A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése.

Szavak képzésének, rokon szavak megtalálásának és helyesírásuk ellenőrzésének készsége.



A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten.
Melléknevek és számnevek összefűzése főnevekkel.
A névszókat helyettesítő szavak jelentésének és használatának megértése.

Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban.
A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata.
Igeidők együttes használata az életből vett esetek elmesélésekor.

Mondatfajta megnevezése konkrét esetekben.


Egyszerű és összetett mondatok felismerése.














Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében).




A névszók nemének megalapítása. A szavak többes számának képzése és helyesírása. A névszók névelős alakja; beszédhelyesség a hímnemű főnevek névelős alakjával kapcsolatban. A melléknevek fokozásának használata. Személyes névmások használata az ismétlések elkerülésére.

Az igék számának, személyének és idejének felismerése a bolgár nyelvben.
A jelen és jövő idő képzése.
A jelen idejű végződések helyes használata beszédben és írásban. Befejezett és folyamatos múlt idő képzése.

Határozószók.

Elöljárószók, kötőszók és módosító szók.



A szó hangzási oldala.
A bolgár ábécé. Nyitott és zárt magánhangzók. Zöngés és zöngétlen, lágy és kemény mássalhangzók.

A határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben.
A fontosabb elöljárószók és kötőszók jelentésének megértése, és helyes használatuk a mondatban.
A szavak elválasztása.

A zöngés és zöngétlen mássalhangzók kiejtése és helyesírása; az c és m mássalhangzók; mássalhangzó-torlódás.

A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A szavak magánhangzóinak helyes használata beszédben és írásban.
Zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása.

A bolgár folklór és szépirodalom alkotásainak befogadása.

Ógörög mítoszok és bibliai példabeszédek.

Bolgár népköltészet.
A bolgár ünnepek kalendáriuma.
Bolgár népszokások.




Szerzői mesék.


Bolgár klasszikusok gyermekeknek szánt művei.
Kortárs gyermekirodalom.

Adaptált mítoszok és bibliai példabeszédek olvasása megértéssel és elmesélése.


Érdeklődés a népköltészeti hagyomány iránt; mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt.
Vonzalom a bolgár ünnepek és népszokások iránt.
Magyar népmesék és európai szerzők meséi elmesélésének készsége bolgár nyelven.
Mesealkotás.
A műalkotás teljes értékű befogadásának készsége. A műalkotás egyes részei megértésének, elmesélési vázlat összeállításának készsége. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz felfogásának érzéke.
Olvasónapló készítése.
Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálása segítségével.

Folyékony olvasás és rövid mítoszok elmesélése.


Tudjon mondani jókívánságokat (leg-
alább 5) a bolgár ünnepekkel és szokásokkal kapcsolatban.


A mesék által keltett élmények megfogalmazása tanító segítségével.

Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, álláspontját önállóan megfogalmazni.



Az olvasottak rövid leírása, az olvasónaplóban.
Bolgár versek elmondása, és részvétel a jelenetekben.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Beszédtevékenységek. Szöveg.

Beszéd-érintkezés.
Beszédhelyzet. Hivatalos és nemhivatalos érintkezés az élet közbeszédi szférájában.




Beszédetikett a hivatalos és nemhivatalos érintkezésben.



Szöveg.



Elmesélés.
Fogalmazás.
Leírás.


Elbeszélés.

Elmélkedés.
Tudományos szöveg. Kulcsszavak. Terminusok. A tudományos szöveg nyelvtani sajátosságai.





Tananyag.


A hivatalos kapcsolatok szövegei – meghívás, üdvözlés, hirdetés.

Tájékozódás a beszédszituációban – a kommunikáció tárgyának, résztvevőinek, körülményeinek és céljának meghatározása.
Adekvát beszéd-viselkedés készsége hivatalos és nemhivatalos körülmények között.

A bolgár beszédetikett fordulatainak elsajátítása.
A bolgár és a magyar beszédetikett összehasonlítása.

A szöveg témájának és mikrotémáinak értelmezése. Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége.
Ismert szöveg részletes elmesélésének készsége; összefoglaló elmesélés készsége.
Tudományos és művészi leírás befogadása. Tudományos leírás és a művészi leírás elemeinek reprodukálása.
Művészi elbeszélés befogadása és reprodukálása.
Elmélkedés szövegének felépítési készsége – a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés.
Az elmélkedés és elbeszélés befogadása tudományos szövegben. A nyelvi sajátosságok elemzése; a szavak és mondatok megválasztása és fűzése tudományos szövegben. Az információ tartalmi összefoglalásának készsége.
Tananyag elemzésének készsége.
Tudományos kérdés megválaszolásának készsége – érvelés.
Szövegalkotás készségének életszituációkban való alkalmazása – üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat stb. írása.

Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék és véleménynyilvánítás, tájékoztatás.
Párbeszéd reprodukálása.
Rövid tudományos-tankönyvi szöveg pontos és folyékony olvasása.

A két nyelv beszédstandard-kifejezései közötti interferencia leküzdése.



A szöveg alapvető értelmének megértése.
A szöveg bekezdésekre tagolása.


Mese elmesélése.

Természeti kép, tárgy, ember, környezet leírásának készsége. Tudományos tények leírása.
Szóbeli elbeszélés élmény alapján.

Az elmélkedés és elbeszélés befogadása tudományos szövegben.
A terminusok jelentésének megértése.
Jegyzetelési készség.





Tananyag vázlata összeállításának készsége.

Írásbeli szövegalkotás készsége a bolgár beszédetikett szerint (szabadon választott).

A bolgár nyelv eszközeinek megértése és felhasználása.

A mondat – a szöveg építőeleme.
Mondatfajták – kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító; egyszerű és összetett. Fő és másodlagos mondatrészek az egyszerű mondatban – alany és állítmány.

A bolgár irodalmi nyelv szintaktikai eszközei megértésének készsége.
Szintaktikai eszközök megválogatásának és kombinációjának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban.
Különböző mondatfajták alkotásának készsége és a mondatok szöveggé fűzése; mondat- és szövegszerkesztés.
A specifikus bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. A magyar intonáció interferenciáinak leküzdése.
Az írásjelek helyes használata a különböző mondatfajtáknál.

A mondatfajták felismerésének és elemzésének, céljuk és összetételük alapján.
Különböző mondatfajták összeállítása, átalakítása és szerkesztése.

A mondat bolgár intonációjának ismerete.


A különböző mondatfajták központozásának ismerete.
Az egyszerű mondat részeinek felismerése; az egynemű mondatrészek használata.

A szó mint szótári egység.
A szavak jelentése és használatuk a beszédben. A bolgár nyelv szókészlete.
Törzsszavak; átvételek és idegen szavak; terminusok, nemzetközi terminusok.





Szótárfajták.

Szinonimák; antonimák; homonimák.

Alapjelentés, átvitt értelem; a többjelentésű szavak.







A szó grammatikai jelentése. A szófajok.
Nyelvtani sajátosságok. A szó felépítése; morféma-fajták. Szóképző morfémák és formaképző morfémák. Rokon szavak. Összetett szavak és összetett, rövidített szavak. A szó alapformája.











Önálló és nem önálló szavak. Névszók – főnév; melléknév; számnév. Összetett névszói alakok.





Helyettesítő szavak – névmások. Fajtáik – személyes, visszaható, mutató, kérdő, viszonyító.

A fő és másodlagos mondatrészek helyes és megfelelő használata az egyszerű mondatokban szöveggé fűzésük során. Azonos nemű mondatrészek használata a leírásban és az elbeszélésben.
A frázis-összekötő eszközök felismerése és használata a szövegben.

Olyan szókincs ismerete, amely lehetővé teszi az érintkezést az élet különböző szféráiban a tanulók életkori lehetőségeinek megfelelően.
A két nyelv közös szavainak felismerése és elemzése.
A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése.
Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata.
Szinonimák, antonimák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében.
Megértés; a szavak alap és átvitt jelentésének helyes és célszerű használata bolgár szövegekben.

A szavak többértelműségének értelmezése a nyelvben.
A szókincs önálló gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése.

A szavak nyelvtani sajátosságai meghatározásának készsége a bolgár nyelvben.
A szó részei meghatározásának készsége és a morfémák helyesírása.
A morfémák összehasonlítása a két nyelvben.
Szóképzés készsége igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése.
Rokon szavak helyes kiejtésének és írásának készsége.
A szó alapformájának meghatározása; ismeretlen szavak alapformájának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban.
A névszók stilisztikai funkciójának megértése.
A névszók helyes és célszerű használata a szövegben.
A nem és a szemlélet fogalmainak megnevezési készsége. A névszók egyeztetése nemben és számban; névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása.

A névmások funkciójának értelmezése a szövegben. A névmások mint kötőszavak használata a mondatban és a szövegben. Beszédhelyességi és helyesírási készség.

A kötőszavak helyes és célszerű használata a szóösszetételekben és a mondatban.






A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete.







Szótár használata (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.).
Szinonimák, antonimák, homonimák megértése a bolgár nyelvben.
A szavak alap és átvitt értelmének megértése bolgár szövegekben. Egy szó több lexikai jelentésének megértése.

A szókincs gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése a tanár segítségével.



A morfémák értelmének megértése.
A szavak végződéseinek helyes alkalmazása.



Igekötőkkel és képzőkkel képzett új szavak értelmének megértése.

Rokon szavak felismerésének és a szavak helyesírása ellenőrzésének készsége.
Ismert szavak alapformájának meghatározása a bolgár nyelvben.



A névszók helyes és célszerű használata tárgyak és jelenségek leírásakor.
A különböző névszófajták felismerése a bolgár nyelvben.
A névszók nemének és számának felismerése; a névelős alakok helyes használata. Az ismert névszók helyes kiejtése és írása.

Szövegszerkesztés a névszóknak névmásokkal való helyettesítése útján az ismétlések elkerülésére.

Ige. Az alapigeidők – jelen, jövő, befejezett múlt, folyamatos múlt.





Igemódok.


Igenevek.




Határozószók.






Módosító szók, elöljárószók, kötőszók, indulatszók.


A bolgár nyelv hangrendszere.
Hang és betű.
Hangváltozások.

Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban.
Igeidők együttes használatának készsége. Használatuk alapjelentésben és átvitt értelemben. Stilisztikai funkciójuk érzékelése. A történelmi jelen idő használata.
A cselekvő vagy szenvedő igemód használata megválasztásának készsége – kötöttségek és szabadság.
Az igenevek funkcióinak értelmezése a bolgár nyelvben. Az igeneves kifejezések és alárendelt mondatok kölcsönös felcserélésének készsége.

A határozószók különböző fajtáinak megértése és szövegben való használata. A határozószó kötőszóként való használata a szövegben.
Az elöljárószós és elöljárószó nélküli kifejezések kölcsönös felcserélésének készsége.
A módosító szók helyes írásának és kiejtésének készsége. Az indulatszók összevetése a két nyelvben.

A bolgár hangrendszer elméleti elképzelésének alkalmazása.
A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása. Helyesírási hibák kijavításának készsége.
A két nyelv különbségeinek értelmezése a hangsúly és intonáció vonatkozásában.

Igék megértése és használata elbeszélő szövegben.
Jelen, befejezett múlt, folyamatos múlt és jövő idő használata a magyar igeidők megfelelő használata alapján.


A bolgár ige cselekvő és szenvedő módjának megismerése.

Az igenevek megértése bolgár szövegekben és igeneves szerkezetek magyar nyelvre fordításának készsége.


Határozószók megértése és használata mondatokban és szövegben.


A legfontosabb elöljárószók és kötőszavak jelentésének megértése és helyes használatuk a beszédben.
A módosító szók helyes kiejtése és írása.



Helyes hangképzés. A bolgár hangsúly ismerete.
A bolgár intonáció használata a beszédben.

A bolgár folklór és a szépirodalom alkotásainak befogadása.

Bolgár népművészet.
Szóbeli népi alkotások. Népmesék.
Keletkezésük és elterjedésük. Fajtáik. Az egyes népmesefajták sajátosságai – történet, hősök, tanulság; mesei
motívumok, megszemélyesítés.






Mondák és legendák – témák, történetek, fantasztikus elemek.


Közmondások.


Bolgár népi eposz. Bolgár népdalok. Hősi énekek, mitikus énekek, történelmi énekek, hajdut-énekek, munkadalok, a mindennapok dalai, szertartási dalok. Kifejező-ábrázoló eszközök a bolgár népdalokban: állandó jelző, negatív hasonlat, képi párhuzam, hiperbola.

A bolgár és a magyar népművészet sajátosságainak összehasonlítása. Mítoszok összehasonlítása. Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgató szerepének értelmezése. Mesék elmesélése. A bolgár és a magyar folklór mesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmese-fajták sajátosságainak értelmezése. A tanulság levonása. Mese fogalmazása. Mese drama-
tizálása.

Bolgár mondák és legendák befogadása. Összekapcsolásuk a bolgár történelem eseményeivel és a keresztény vallás elemeivel.
Bolgár közmondások megértése. Ekvivalens kifejezések találása a magyar nyelvben.
A lírai és epikus dal felismerése és összehasonlítása. Bolgár népdalok befogadása és összehasonlítása a magyar folklór dalaival. A dalok és a bolgárok élete és álmai kapcsolatának értelmezése. A bolgár népdalok kifejező-ábrázoló eszközei funkciójának felismerése és értelmezése.

A bolgár és a magyar folklórban közös mesék megértése; legendák és közmondások.
Beszédmonológ készsége – mese rövid összefoglalása.
Mesei dialógus reprodukálása. Rövid mese fogalmazása.
Jókívánságok, dalok, játékok kifejező olvasása és könyv nélküli előadása. Dramatizációban való részvétel

Mondák és legendák kifejező olvasása és elmesélése.


Néhány bolgár közmondás elmondásának készsége.




Bolgár népdalok különböző fajtái felismerésének készsége.
A népdalok poétikájának megértése.

Jókívánságok.

Bolgár népszokások.



Szerzői irodalmi alkotások.
Bolgár szépirodalom. Más népek
irodalma.

Állatmese.


Elbeszélés.



A szépirodalom művészi fogásai és kifejezőeszközei.

Ünnepi (pl. karácsonyi) énekek előadása.

A bolgár népszokások specifikuma felfedezésének készsége. Összehasonlításuk magyar ünnepekkel és szokásokkal.

Az irodalmi művek különböző olvasási fajtáinak készsége; teljes; tallózó; futó áttekintés, általános tájékozódás a szövegben.
Állatmesék befogadása; összehasonlításuk az antik állatmesékkel és a különböző népek kortárs irodalmával.
A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése.

A szerzői beszéd és a hős beszéde funkcióinak értelmezése. Az irodalmi hős jellemzése.
A tájképek a bolgár irodalomban. Összehasonlítás a magyar irodalmi művek tájaival.
Magyar és más, a magyar nyelv és irodalom tantárgyból tanult szerzők elbeszéléseinek elmesélése bolgár nyelven.

Bolgár szokások jellemző sajátosságainak felsorolása.


Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése.


Tanult állatmesék elmesélése bolgár nyelven.

Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése.

A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők, a főhős életútja. a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Beszédtevékenységek.

Kommunikáció a szépirodalomban.
Szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg.








Fogalmazás – válasz irodalmi kérdésre.





Tömegkommunikáció.

Publicisztikai szöveg.
Publicisztikai műfajok – rövidhír, riport.


Művészi publicisztika – esszé.






Beszédstílusok – stílusfajták.

Beszédtulajdonságok – helyesség, pontosság és érthetőség, tömörség és jó hangzás.

Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal.
Olvasáskultúra.

Tudományos szövegek megértése és értelmezése.
Önálló jegyzetelés. A lényeg leszűrése. Összegzés.
Vitakészség problémamegoldás céljából.

Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A mögöttes tartalom megértése.
Szövegalkotási készség az irodalmi kérdésre adott felelet műfaji sajátosságainak megfelelően; elmélkedés a szövegszerkezetekről és nyelvi fordulatokról.
Tájékozódás tömegkommunikációs szituációban.
Publicisztikai szöveg stílusának és műfaji sajátosságainak elemzése. A publicisztikai szöveg fő beszédfunkciójának meghatározása.
Publicisztikai szöveg kompozíciós-szerkezeti sajátosságainak elemzése. A nyelvi eszközök elemzése, válogatása és kombinációja publicisztikai szövegben.
Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy általános kulturális problémáról, amely a tanuló szempontjából jelentős.
Szöveg stilisztikai elemzésének készsége. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása.
Saját megnyilatkozás értékelésének készsége és idegen szöveg elbírálása.

Olvasás megértéssel, a téma és mikroté-mák értelmezése a szövegben. Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Tankönyvi szöveg fordítása (szabadon választott tantárgyból).

Tudományos kérdés megválaszolásának készsége – érvelés.
Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.
A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés.
Törekvés az önálló vélemény kialakítására a szépirodalmi olvasmányok feldolgozásakor.
Tájékozódás tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befogadás oldaláról.










Megadott szöveg stílusának meghatározása.
Az eligazodás és részvétel képessége a kisközösségi kommunikációs helyzetekben.

A bolgár nyelv eszközeinek megértése és felhasználása.

Irodalmi nyelv
A bolgár nyelv kialakulása és fejlődése. A bolgár nyelv alapvető nyelvjárási tagozódása. Nyelvjárási szavak és kifejezések a beszéd-érintkezésben; a szépirodalomban.



Nyelvi egységek és nyelvi normák.
Nyelvtani, lexikai, beszédhelyességi helyesírási és központozási normák a mai bolgár irodalmi nyelvben.
Nyelvhelyesség és a nyelvi eszközök stilisztikai helyénvalósága.

A bolgár nyelv és más tanult nyelvek alapfogalmainak és törvényszerűségeinek összehasonlítása. Nyelvjárási szavak és kifejezések kiiktatásának készsége a saját beszédből. A hős jellemzése beszédének elemzése (nyelvjárási szavak) alapján az irodalmi műben.

A beszéd grammatikai egységei helyes és célszerű használatának készsége. Az irodalmi normák alkalmazása a beszédben. A nyelvtani, beszédhelyességi, helyesírási és központozási kultúra kinyilvánítása. A nyelvi eszközök stilisztikai funkcióinak megértése és használata.
Stilisztikai kultúra kinyilvánítása.

A nyelvi eszközök rendszerként való értelmezése.
A saját nyelvjárási kiejtés leküzdése (ha van ilyen).




A névszók és névmások grammatikai jeleinek értelmezése a bolgár nyelvben.
Az igék grammatikai jeleinek értelmezése a bolgár nyelvben.
A bolgár összetett igeidők fordítási készsége magyar nyelvre.
Igeidők együttes használatának készsége összefüggő szövegben.
A ragozhatatlan szófajok nyelvtani jellemzőinek értelmezése a bolgár nyelvben.

A mondat – a szöveg alkotó egysége.


















A szó mint szótári egység.
A bolgár nyelv szókészlete. A szavak új jelentése a nyelvben.


A szavak nem metaforikus és metaforikus használata a beszédben.
Nemzetközi kulturális lexika.
Társadalmi-politikai lexika.
Érzelmi-értékelő és expresszív lexika.
A szó és a szépirodalmi szöveg kontextusa.


Frazeológiai szókapcsolatok.


A szó hangzási oldala.

A bolgár szórend, a mondat helyes központozásának és intonációjának készsége. Különböző fajta összetett mondatok használata a szövegben. A szintaktikai szinonímia megértése és használata. A mellérendelő és alárendelő összetételek használata stilisztikai hatásának megértése a szövegben.
Az összetett állítmány, az állítmányi határozó felismerése, helyesírása és használata. Igés és ige nélküli, személyes és személytelen mondatok felismerése gyakorlati szinten.
A közbevetett és elkülönült részek megértése és használata.
Idegen beszéd kifejezése különböző módjainak használata. Idézetek helyes alkalmazása.

A szavak helyes és célszerű lexikai-szemantikai és grammatikai kapcsolhatóságának ismeret a beszédben. Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata.
A szavak nem metaforikus és metaforikus használatának megértése a beszédben.
A szókincs önálló gazdagítása.


Az érzelmi-értékelő és expresszív lexika hatása iránti érzék. A kontextuális szinonimák megértése.
Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben.
A bolgár és a magyar hangrendszer kapcsolatainak értelmezése. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.

Bolgár szórend és mondatfajták szerinti megfelelő intonáció alkalmazásának készsége.
Különböző mondatfajták fordítási készsége magyar nyelvre.
A kölcsönösen felcserélhető nyelvi eszközök lehetőségeinek felhasználása beszédben és írásbeli fogalmazás során. A közbevetett és elkülönült részek megértése és használata.
Különböző módok használata idegen beszéd kifejezésére. Idézetek helyes használata.






A szavak új jelentésének ismerete a bolgár nyelvben; összehasonlítás a magyarral.
Értelmező szótár és enciklopédiák használata.


A nemzetközi kulturális és társadalompolitikai lexika megértése.




Állandó szókapcsolatok megértése.


A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.

Irodalmi művek befogadása.

A Biblia – a keresztények szent könyve.







Óbolgár irodalom.
Korszakolása és sajátosságai. Az első szláv tanítók – Cirill és Metód. Irodalmi iskolák. Legendák, dicsőítő ének. Óbolgár elbeszélések. Apokrif irodalom.



Bolgár klasszikusok. Kortárs bolgár irodalom.

A Szentírásnak mint Isten emberekhez küldött üzenetének megértése. A Biblia stílusjegyeinek és képrendszerének értelmezése az irodalomban. Az istenközpontú világmodell megértése a középkori irodalomban. A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése.

Óbolgár irodalmi szöveg befogadása és értelmezése. Az óbolgár műfajok sajátosságainak felismerése. Az óbolgár szerzők stílusának értelmezése és a nyelvi eszközök funkciójának érzékelése a szövegben.
Az óbolgár irodalom jelentőségének felismerése az európai és a bolgár kultúrában.

Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és boncolgatása. A konfliktusok elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása.
A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerése.

Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban: például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbeszélés, az összefoglalás műfajában.

A bolgár középkori kultúra esztétikai elveinek és poétikájának megértése.






Erkölcsi problémák megértése és boncolgatása az irodalmi műben.
A mű konfliktusainak elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása.

Kisregény.
Óda.
Útleírás.







A művészi fikció.
A művészi elem.
Metafora, metonímia, szinekdoché, jelkép, fokozás, antitézis.

Terjedelmesebb irodalmi műfaj (kisregény) témájának és alapeszméjének meghatározása. Szépprózai mű (elbeszélés) témájának és kompozíciójának feltárása.
A költői alkotás lírai hősével való együttérzés készsége; a költő és a lírai hős összevetése. A szerző hőseihez és az eseményekhez való viszonyának kommentálása. Saját vélemény és viszony kifejezése a mű hőseivel kapcsolatban.
Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése.
Művészi fogások, művészi eszközök és költői képek elemzése az irodalmi műben.

Terjedelmesebb irodalmi műfaj (kisregény) témájának és alapeszméjének meghatározása. Szépprózai mű (elbeszélés) témájának és kompozíciójának feltárása.








Művészi fogások, művészi eszközök és költői képek felismerése az irodalmi műben.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Szöveg.

Irodalmi nyelv és funkcionális stílusok.
A bolgár nyelv rétegnyelvei.
Mikroszöveg.
Stílus. Beszédműfaj.








Tudományos stílus. A tudományos stílus alstílusai. Érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) mikroszövegek a tudományos szövegben.

A szövegnek mint értelmi, szerkezeti-kompozíciós és stílusegységnek tudatosítása.
A szociolektek sajátságainak felismerése és elemzése. Mikroszöveg felismerése. A nyelvi eszközök funkciójának megértése a mikroszövegben. A szövegfunkciók megértése; az összefüggő szöveg elérése különböző módjainak megismerése.
Stilisztikai elemzés készsége. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése.
Az alstílusok sajátosságainak megkülönböztetése és összegzése a tudományos stílus keretein belül.
A szerző kommunikatív szándékának megértése.

Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációkban.
A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben.







Tudományos szövegek megértése és értelmezése.
Problémamegoldó vitában való részvétel készsége.
Önálló jegyzetelés.
A lényeg kivonása a szövegből.

A tudományos stílus beszédműfajai.

Hivatalos-ügyintézési stílus. Alstílusok.












Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai.







Publicisztikai stílus. Alstílusok. Publicisztikai műfajok.




Művészi stílus.

A művészi stílus műfajai.

Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes altémák bizonyítására; tézisek és altézisek meghatározása, összegzés a tudományos szöveg mikroszövegeiben.
Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) mikroszöveg funkciójának megértése a tudományos szövegben.
A tudományos stílus műfajai:
annotáció, rezümé, recenzió megértésének és létrehozásának készsége. Bibliográfia készítése.
Az alstílusok sajátosságainak elkülönítése és összegzése a hivatalos-ügyintézési stílus keretein belül.
Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, igazolás, kérelem, önéletrajz műfajai megértésének és alkotásának készsége.
Az alstílusok sajátosságainak megkülönböztetése és összegzése a tömegkommunikáció keretein belül.
Publicisztikai műfajok: cikk, helyzetrajz, karcolat, pamflet megértésének és alkotásának készsége.
Publicisztikai és szépirodalmi szövegek összehasonlítása, a közös és eltérő vonások meghatározása.
A művészi stílus eszközeinek megértése. Művészi képek befogadása a művészi stílus eszközei segítségével.
Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban; érzelmi átélés a szóképek és megszemélyesítések hatása alatt. Meghatározott nyelvi eszközök használata stilisztikai hatásának érzékelése.
Kifejezőeszközök megválogatásának és szervezésének készsége képiség és érzelmi telítettség elérésére.
A műfaji sajátosságoknak a művészi szöveg befogadását elősegítő tényezőként értelmezése. Az általános és különleges meghatározása a különböző stílusú szövegek értelmezésénél.

Összegzés.
Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé.

Bibliográfiai leírás készsége.









Készség az adminisztratív-ügyintézési alstílus műfajainak megértésére és alkotására: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, kérelem, önéletrajz.



Készség a publicisztikai műfajok megértésére: cikk, helyzetrajz, karcolat.




Művészi publicisztikai szövegek megértése és értelmezése.







Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése.



Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban, tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire.

Irodalmi művek befogadása.

Antik és nyugat-európai irodalom.







Az európai reneszánsz.
Klasszicizmus az irodalomban.
Felvilágosodás.

Készség arra, hogy bolgár nyelven témákat és eszméket tudjon kifejteni; erkölcsi problémákat és konfliktusokat összegezni; az antik irodalom olyan hőseit jellemezni, akikről magyar nyelv és irodalom tantárgyból tanultak.
A mitológiának mint az antik irodalom alapjának megértése.
Az antik világ szellemi értékeinek, mint az európai reneszánsz jellemzése kiindulópontjának értelmezése.

Jó tempójú, néma értő olvasás. Törekvés a művészi szövegek hiteles felolvasására.






Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése.
Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség.

Romantika.
Realizmus.
Modernizmus – a bolgár modernizmus sajátosságai (individualizmus,
szimbolizmus).



Orosz klasszikus irodalom.




Bolgár irodalom.
Az Újjászületés korának irodalma.
Bolgár klasszikus irodalom.
















Irodalmi hős, lírai hős.

Kortárs bolgár irodalom.

Irodalmi műfajok.
Óda, elégia, ballada, szonett.
Regény, kisregény, novella, elbeszélés, memoár, legenda, mese, eposz.
Dráma, tragédia, komédia.

Szóképek és alakzatok.
Vers és próza.
Szabadvers; versszak, rím.

Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása.
A bolgár irodalmi folyamat áramlatai specifikumának megértése.
A szép, tragikus, komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése.

Az orosz költészet és próza klasszikus alkotásainak befogadása.
A bolgár és magyar irodalmi folyamat összehasonlító elemzése az európai kulturális folyamat keretein belül.

A bolgár újjászületés-kori művek specifikumának megértése – a nemzet szellemi életrajzának dokumentumai.
Az Újjászületés kora társadalmi pátoszának megértése, amely a hazafias lírában és publicisztikában jut kifejezésre. Az új bolgár dráma és színházkultúra megértése.
Szépirodalmi szöveg és művészi diskurzus befogadása; a művészi kötöttség értelmezése.
A reális szerző és reális olvasó; képzelt elbeszélő és képzelt olvasó kapcsolatának tudatosítása; a lírai narrátorok és elbeszélők megértése.
A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítése feltárásának készsége, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és meseszövés meghatározása.
A líra sajátosságainak értelmezése (nem elbeszélő verses műfajok).
Az eposz sajátosságainak értelmezése (verses és prózai elbeszélő műfajok).

A drámai műfajok sajátosságainak értelmezése.



A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül.

Az élet értékeinek érzékelése és esztétikai ízlés megnyilvánulása irodalmi művekkel kapcsolatban.
Érzelmi-értékelő viszony a művészi alkotáshoz, és esztétikai kritériumok kinyilvánítása az olvasnivaló kiválasztásánál.






Olvasott művek szabatos, tárgyszerű, a személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban, például bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása, a művekben megjelent érzelmek, élethelyzetek, emberi problémák, kapcsolatok, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavaival.










Író és elbeszélő, költő és lírai hős különválasztása.
A bolgár ritmikus verses szöveg érzékelése.

Tájékozottság bizonyítása a tanult mű tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása.
Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Szöveg.
Népismeret. Beszédetikett.
Szóbeli kommunikáció. Párbeszéd. Szövegek a kommunikáció közbeszédi szférájából.

Írásbeli kommunikáció. Monológ.
Fogalmazás. Elmesélés.







Népköltési szövegek.
Rövid művek a gyermekirodalomból.



Hivatalos és nemhivatalos üdvözlési módok.
Ismerkedés – beszédfordulatok.
Hivatalos és nemhivatalos megszólítások.
Kommunikáció hivatalos körülmények között. Udvariassági fordulatok – kérem, szíveskedjék stb.
Szokványos kifejezések vásárláskor.
Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai.
Üdvözlő képeslap megírásának módja.
Levél fogalmazása közelálló személyhez.

Közbeszédi közlések megértése – hivatalos és nemhivatalos kommunikáció.
Hétköznapi szöveg fordítási készsége.
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás.
Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban.
Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése.
Rövid szöveg bekezdésekre osztásának készsége.
Fogalmazás saját élményről.

Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése.
Tanult rövid szövegek elmesélése.
Versek kifejező előadása könyv nélkül.

Kezdeti elképzelés a bolgár beszédillem sajátosságairól.
A közkeletű bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési és felszólítási fordulatok közti hasonlóságok és különbségek érzékelése.
A bolgár beszédillem alkalmazásának készsége új beszédhelyzetben.

Rövid szóbeli közlések megértése.
Önmaga és a család bemutatásának készsége.

Folyékony olvasás és helyes kiejtés.




Nem tanult szöveg megértése.





Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete.
Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül.

Az üdvözlés, udvarias megszólítás, kérés, köszönet, felszólítás néhány szabványos kifejezésének ismerete.

Szókincs.
Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre – személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek.

Szavak
– nemzeti hovatartozás
– közlekedési irányok
– színek
– berendezési tárgyak és ruhadarabok
– az ételek és italok
– gyümölcsök és zöldségek
– növények (virágok és fák) és egyes háziállatok
– súly-, térfogat-, hosszmértékek
– a tantárgyak jelölésére.

Szavak
– a számok
– az órák és percek
– a hét napjai
– a hónapok jelölésére.

A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben.


Az elemi társalgás alapvető szókészletének használata társadalmi, családi és iskolai környezetben.
Kétnyelvű szótár használatának készsége.


Bolgár és magyar lexémák közös vonásainak felismerése.
Különbségek felismerése súly, térfogat, egyes iskolai tantárgyak stb. megnevezésénél.



Az időpontok meghatározása különböző módjainak használata.
Bolgár mintájú dátum írása és kimondása.

Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismetere.


Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása.

Mondat. Szó.
Kérdő mondatok. Kérdőszavas mondatok. ли -vel képzett mondatok.
Kérdésfeltevés кой? какъв? колко?
kérdőszavakkal.
Kérdésfeltevés къде? кога? как? kérdőszavakkal.
Az igenlés és tagadás formái.
Felkiáltó mondatok képzése.
Felszólítások megfogalmazása.
A съм helye a kijelentő és a kérdő mondatban.
Megszólítás.

A főnév. A főnév neme és száma.
A névelős főnév.
A melléknév. A melléknév és a főnév nemben és számban való egyeztetése.
A névelős melléknév.
A számnév. Tőszámnevek egytől egymillióig. Sorszámnevek.
A hímnemű főnevek rendhagyó (számneves) formája számnevek után.

Közeli és távoli személyekre és tárgyakra mutató névmások – това е, онова е

A személyes névmások: az, аз, ти, той, тя, то, ние, вие, те .
A Виеudvariassági forma.
A мене ме; на мене миformák használata.
A kérdő névmások.
A birtokos névmások. Teljes alakok. Rövid alakok.

A съм segédige formái jelen időben.
Az ige jelen ideje. Igei végződések az első, második és harmadik ragozásban.
A ям, дам igék.
Az имам и нямам igék használata.
A трябва и може használata.
Az ige jövő ideje. A нa бъ а ige ragozása.
Felszólító igealakok.
Igeképzés igekötőkkel.
A съм segédige múlt ideje.
Az ige befejezett múlt ideje.
Az ige folyamatos múlt ideje.

A в, на, с, за, без, от, до stb. elöljárószók.
A без elöljárószó.


A тук, там helyhatározószók.
Hely és irány jelölése határozószókkal és elöljárókkal.
A много, малко mennyiséghatározószók.
A melléknévből képzett határozószók – бързо, топло stb.
Az időhatározószók.

Az alapvető nyelvi tények és jelenségek felismerése a bolgár nyelvben.

Kérdések feltevése és megválaszolása olvasott szöveg alapján.



Különböző mondatfajták használata: kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító. Rövid összetett mondatok megértése és megfogalmazása.
Rövid párbeszédek összeállítása.

A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál.
A névszók összehasonlítása gyakorlati szinten a bolgár és a magyar nyelvben.

Számolási készség és a sorrendiség jelölése.
A számnevek főnevekkel való összekapcsolása.

A névmások jelentésének megértése és használatuk.

Szövegszerkesztés a névszók névmásokkal való helyettesítésével, az ismétlés elkerülésére.






Az igék megértése és használata a bolgár nyelvben.

Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédhelyzetekben.

A jelen, befejezett múlt, folyamatos múlt és jövő idő használata a magyar nyelv igeidőinek megfelelő használata alapján.
Hétköznapi esetek megértése és elmesélése.

A fontosabb elöljárószók és kötőszavak jelentésének megértése, és helyes használatuk a beszédben.

A határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben.

Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal.






A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése.


Részvétel rövid párbeszédekben.

A melléknév nemben és számban való egyeztetése a főnévvel.
A főnevek és melléknevek névelős alakjának helyes használata.

Számolás egytől egymillióig.
A sorrendiség jelölése.






A személyes, mutató, kérdő és birtokos névmások megértése és használata.







Az ige jelentésének, helyének és szerepének megértése a bolgár mondatban. Igeragozás jelen időben.

Az igék helyes használata jelen, múlt és jövő időben, mondatokban és szövegben.




Hétköznapi esetek hallgatása és megértése.

A tanult elöljárószók és kötőszók jelentésének megértése, és helyes használatuk a beszédben.

A tanult határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben.

Hangok és betűk.
A bolgár ábécé betűi.
Hangok a bolgár nyelvben.
Magánhangzók. Mássalhangzók.
A bolgár hangsúly. Dinamikus, szabad és változó hangsúly.

A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A specifikus hangok (ъ, дж, дз ) és hangkapcsolatok – йа, йо, йу, шт,ст .
Ismert szavak hangsúlyának helyes használata.

A bolgár ábécé ismerete.
Helyes kiejtés beszédben és ismert szöveg olvasásakor.

Beszédhelyesség, helyesírás és
központozás.
Zöngés mássalhangzók a szó végén.
Hangkiesés a főnevek többes számának képzésekor.
A с, със и в, във elöljárószók.
Az из, раз - igekötők.
A kettőzött з írása.
A kettőzött т.
A kijelentő mondat.
A kérdő mondat.
A felkiáltó mondat.
A felszólító mondat.

A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata.
A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén.
A szavak helyesírása többes számban.


Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén.
A vessző az egyszerű mondatban.

Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással.

A с, със és в, във; elöljárószók; az из, раз -igekötők helyes használata; a kettőzött з, т írása.

A kijelentő és kérdő mondat helyes intonációjának felismerése és használása.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Szöveg.
Beszédetikett.
Szóbeli és írásbeli kommunikáció.
Párbeszéd és monológ.
Szövegek a kommunikáció közbeszédi szférájából.

Népszerű tudományos szöveg.

Fogalmazás.
Elmesélés.





Népköltési szövegek.

Részletek bolgár szerzők szépirodalmi műveiből.





Gratuláció.
Meghívás.
Hirdetés.
Levél.

Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nemhivatalos kommunikációban.
Valamely esemény előadásának készsége néhány egyszerű mondatban.

Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb.
Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése.
Saját megnyilatkozás felépítése – bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés.
Fogalmazás kép alapján néhány egyszerű mondatban.

A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások.
Beszédmonológ-készség – egy mese rövid elmesélése.
Rövid mese fogalmazása.
Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül.
Irodalmi mű részletének dramatizálása.

Saját szöveg szerkesztésének készsége.
Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszédetikett köréből.
Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszédetikettnek megfelelően – gratuláció, meghívás, hirdetés, levél stb.

Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése.






Rövid tudományos-tankönyvi szöveg pontos és folyékony olvasása.
A szöveg alapgondolatának megértése.
A szöveg bekezdésekre osztása.
Természeti kép vagy tárgy rövid leírása.


Mese kifejező felolvasása.
Mesei dialógus reprodukálása.



Bolgár versek kifejező előadása.






Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszédetikett szerint.

Szókincs.
Közbeszédi szókincs

Alapvető nyelvi szakszavak.



Szinonimák.
Antonimák.
Homonimák.

A szavak konkrét és átvitt értelme.

A közbeszédi szókincs ismerete, amely lehetővé teszi a közbeszédi kommunikáció (meghatározott témákról)
A magyar nyelvből tanult alapvető nyelvi fogalmak megnevezésére szolgáló bolgár nyelvi szakszavak megértése.
A szókincs aktivizálása szinonimák, antonimák és homonimák segítségével.


A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata.

A tanult szókincs ismerete.





Szinonimák használata.
Ellentétes jelentésű szópárok felismerése.
A homonimák jelentésének megértése.

Ismert szavak átvitt jelentésének megértése.

Mondat. Szó.
Tagadó-kérdő mondatok képzése.
Tiltó formák.
Mondatok képzése хайде-val és нека –val.
Felkiáltó mondatok képzése.
Személytelen mondatok.
...съм хубав., ....е луксозна stb. típusú állítmányok használata.
A bővítmény megkettőzése a mondatban.
Egyeztetett határozók.
Nem egyeztetett határozók.
Névelő használata egy szóból és annak két határozójából álló szóösszetételek esetében.

A melléknevek fokozása.
Nőnemű főnevek végződés nélkül.


Kicsinyítő képzős főnevek.

Személyekre vonatkozó tőszámnevek.
Számnévből, melléknévből és főnévből álló szóösszetételek.

A személyes névmások részes esete.
Minőség- és mennyiségjelző mutató névmások такъв и толкова.
Visszaható személyes névmások.
Visszaható birtokos névmások – neme, száma, névelős alakja.
Mennyiségjelző általánosító névmás вси кият. .
Viszonyító és határozatlan névmások който, някой.
Tagadó névmások és határozószók никой, никога.
A névmások esetragos formái – кого, някого, никого.

Egyszerű és összetett jelen idő – отивам, да отида.
Visszaható igék.
Igéből képzett főnevek.

A bolgár irodalmi nyelv eszközei megértésének készsége.
A nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinációjának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban.
Különböző mondatfajták alkotásának készsége.
A mondatok rövid elbeszélő szöveggé fűzésének készsége.
Hasonlóságok és különbségek felismerésének készsége a bolgár és a magyar nyelv névszóinak tanult sajátosságai körében.


A melléknevek fokozásának megértése és használata.
A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál.
Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége.

Névszók helyes használata számnevek után.

Névmások használata magyar nyelvi használatukkal való összehasonlítás alapján.
Birtokos eset kifejezésének különböző módjai a bolgár nyelvben.
Összehasonlítás a magyar nyelvvel.
A névmások esetragos formáinak használata








Az értelembeli eltérés érzékelése önálló és nem önálló jelen idejű igék használatánál.
Visszaható igék és igéből képzett főnevek használata.

Gondolatok befogadása és átadása egyszerű mondatokban.
Egyszerű bővített mondatok szerkesztésének készsége.


A névelős és névelő nélküli névszói formák helyes használata.






A melléknevek fokozása.
A végződés nélküli nőnemű főnevek névelős alakja.
Kicsinyítő képzős névszók képzésének készsége.


A névszók névmásokkal való helyettesítésének készsége, az ismétlések elkerülése.


Birtoklás kifejezésének készsége (legalább egy módon).











Hétköznapi esetek megértése és elmesélése.
Visszaható igék és igéből képzett főnevek képzése.

Igenevek.


A határozószók hasonlító fokozása.
Az y elöljárószó használata.

.Az igenevek megértése és használata.
Határozószók és elöljárószók megértése és használata.

A határozószók fokozása.
Az elöljárószók helyes szórendje szóösszetételekben és mondatokban.

Hangok és betűk.
Hangsúlytalan magánhangzók.
Zöngés mássalhangzók zöngétlenedése zöngétlenek előtt.
Zöngétlen mássalhangzók zöngésedése zöngések előtt.
Mássalhangzó-torlódás.

A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége.
Zöngés, zöngétlen mássalhangzók és mássalhangzó-torlódások helyes kiejtése és írása.
Helyesírási hibák kijavításának készsége.

Hangsúlytalan magánhangzók, zöngés és zöngétlen mássalhangzók helyesírása.
Mássalhangzó-torlódások kiejtése nehézség nélkül.

Beszédhelyesség, helyesírás és
központozás
A tő meghosszabbodása melléknevek névelős alakjainál.
A по- най -segédszók a középfok és felsőfok jelölésére.
Egyes szám első személyű és többes szám harmadik személyű jelen idejű igei végződések.

Viszonyító névmások és határozószók mint kötőszók az összetett mondatban.

Helyesírási szótár használatának készsége.
A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása.
Bolgár kiejtés párbeszédben.
A névszókra és igékre vonatkozó bolgár nyelvhelyességi normák betartása.



Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt.

Az elöljárószók és teljes jelentésű szavak kötése hangsúllyal.
A hangsúly a fokozásnál.
Az egyes szám első személyű és többes szám harmadik személyű jelen idejű igei végződések helyes írása és kiejtése.


Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén.
Vessző az egyszerű mondatban.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Szöveg.
Beszédetikett.
A szöveg mint a kommunikáció
alapegysége.
Téma és mikrotéma.
A hivatalos ügyintézés nyelvezete.

Szövegterv.


Tudományos szöveg.




Szépirodalmi szöveg.
Rejtett mondanivaló.
Bolgár klasszikus irodalom.

Ismeretlen szöveg olvasási technikájának tökéletesítése.
A téma és mikrotémák értelmezése a szövegben.
A szövegalkotási készség alkalmazása élethelyzetekben – levélírás, önéletrajz, kérelem stb.
Vázlat összeállításának és szöveg felépítésének készsége.
Tankönyvi szöveg fordítása (tetszés szerinti tantárgy).
Válaszadás készsége tudományos kérdésre – érvelés.

A bolgár klasszikus irodalmi művekből vett részletek megértése.
A rejtett mondanivaló megértése.
Válaszadás egyszerű szövegelemzési kérdésekre.
Idegen szöveg szerkesztésének készsége.

Ismeretlen szöveg folyékony olvasása.
Hivatalos-ügyintézési szöveg létrehozása – meghatározott (tanult) szövegfajta írása.



Vázlat összeállításának készsége.

Rövid adaptált szöveg fordítása tanult téma alapján.



Bolgár klasszikus irodalmi művek részleteinek megértése.

Válaszadás a szövegre vonatkozó egyszerű kérdésekre.

Szókincs.
Szavak a kommunikáció különböző szféráiból.


Kontextuális szinonimák.
A szavak jelentésgazdagsága a nyelvben.
Állandó szókapcsolatok.

Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel.
Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a kommunikáció az élet különböző területein (meghatározott témákban).
Kontextuális szinonimák megértése.
A szavak jelentésgazdagságának értelmezése a nyelvben.
Állandó szókapcsolatok megértése.

Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel.
Alapvető bolgár nyelvű szakszavak megértése a tanult tudományok területén.

A tanult szavak különböző jelentéseinek ismerete.
Néhány állandó szókapcsolat megértése.

A mondat. A szó.
Szórend az egyszerű és az összetett mondatban.


A nyelvi alapismeretek rendszerezése
– a főnévről;
– a melléknévről;
– a számnévről;
– a névmásról;
– a határozószóról;
– az igéről és az igei formákról.
Az elméleti és gyakorlati alapszinten az alábbi nyelvi tények és jelenségek is bevezetésre kerülnek:
– összetett igeidők
– határozatlan múlt, régmúlt, jövőbeli múlt, múltbeli jövő;
– az összetett igeidők használata;
– egyszerű és összetett igeidők együttes használata;
– elöljárószók;
– kötőszók.

Bolgár szórend használatának készsége.
Különböző fajta összetett mondatok összeállítása.

Kezdeti elképzelés a bolgár nyelv rendszeréről.
Nyelvtani egységek helyes és célszerű használatának készsége a beszédben.
A névszók nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben.
A névmások nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben.
Az igék nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben.
Összetett igeidők fordításának készsége.
Igeidők együttes használatának készsége összefüggő beszédben.
A ragozhatatlan szófajok nyelvtani jellemzőinek értelmezése a bolgár nyelvben.

Hasonlóságok és különbségek találása a névszók tanult ismertetőjegyei közt a bolgár és a magyar nyelvben.
Névmások használata a magyar nyelvi használatukkal összehasonlítva.


Jelentéskülönbség érzékelése az igék használatánál önálló és nem önálló jelen időben.
Személytelen igealakok használata.



Határozószók és elöljárószók megértése és használata.

Hangok és betűk.
Hangtörvények a bolgár nyelvben:
– A mássalhangzók zöngésülése és
zöngétlenedése.
– Redukció (a hangsúlytalan nyílt а, е, о magánhangzók kiejtése közelít a zárt ъ, и, у kiejtéséhez).
– Mozgó és nem állandó ъ.
– Változó я.,

A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása.

Hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége.
Zöngés és zöngétlen mássalhangzók mássalhangzó-torlódások helyes kiejtése és írása.
Helyesírási hibák kijavításának készsége.

Beszédhelyesség, helyesírás és
központozás.
Hangsúly.


Vessző az összetett mondatban.
Központozás az egyenes beszédben.

A grafikai rendszer interferenciájának leküzdése.
A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben.
Írásjelek használata az összetett mondatban.
Helyes intonáció és egyenes beszéd rögzítésének készsége írott szövegben különböző módokon.

Vessző használata а, но, че, който, когото, чийто, когато, където, защото előtt az összetett mondatban.
Helyes intonáció és egyenes beszéd rögzítésének készsége írott szövegben (legalább egy módon).

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kommunikáció. Szöveg.
Beszédetikett.

Szövegek a bolgár irodalom klasszikus példái közül.

Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal.
Olvasáskultúra.
Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése.
Tudományos szövegek megértése és értelmezése.
Problémamegoldó vitakészség.
Önálló jegyzetelés.
A lényeg kiemelése.
Összegzés.
Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire.
Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.

Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével.
Tanult szépirodalmi szövegek megértése.
Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból.
Vázlat készítése tudományos kérdés megválaszolására.
Saját élmény elmondása.

Szókincs.
Hazai és idegen szavak.
Nemzetközi kulturális szókincs.




Terminusok.
Irodalmi és nem irodalmi nyelvi szavak.

Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a teljes értékű érintkezést (bizonyos határokon belül) a népszerű tudományos és szépirodalmi közegben.
A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése.
A bolgár nyelv kialakult terminológiai apparátusa a magyar nyelven iskolában ta-nult irodalomtudományi terminusok körében, valamint más tantárgyak legfontosabb terminusai.

Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel.
Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a kommunikációt az élet különböző területein a tanult témákban.



Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására.

A mondat. A szó.
Egyszerű mondat – fő és másodlagos mondatrészek, közbevetett mondatrész, azonos nemű mondatrészek, közbevetett szavak és kifejezések az egyszerű mondatban.
Kötőszavak az egyszerű mondatban – mellérendelt és alárendelt kapcsolat.
Az összetett mondat – egyszerű mondatok mellérendelt és alárendelt összekapcsolása összetett mondattá.

A bolgár nyelv és más tanult nyelvek alapfogalmainak és törvényszerűségeinek összehasonlítása.
A kölcsönösen felcserélhető nyelvi eszközök felhasználása beszédben és írásbeli fogalmazásnál.
A nyelvek közötti kapcsolatok és kölcsönhatások értelmezése. Az interferencia leküzdése.

A mondat elméleti értelmezése a bolgár nyelvben. A bolgár szórend helyes használata. Különböző összetett mondatfajták összeállítása.
Névszós szerkezetek helyes és célszerű használata a beszédben.
Igeidők együttes használatának készsége összefüggő szövegben.

Beszédhelyesség, helyesírás és
központozás.
Logikai hangsúly a mondatban és a szövegben.
A mondat intonációja.
Irodalmi és nem irodalmi kiejtés.
A bolgár helyesírás elvei.
Az összetett mondat központozása.

A két nyelv különbségeinek értelmezése a hangsúly és intonáció tekintetében.
A logikai hangsúly célszerű alkalmazása.
A bolgár és a magyar helyesírás, nyelvhelyesség és központozás kapcsolatainak értelmezése.

A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben.
Írásjelek kitétele az összetett mondatban.
Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Család és rokonság

Szülők, rokonok, család megnevezése, kapcsolatai.

A rokoni és családi kapcsolatok elemzése.
Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban.

Tudja személyi adatait, az udvariassági formákat, valamint azt, hogy kell megszólítani ismerős és ismeretlen embereket. Legyen képes felsorolni családtagjait.

A közvetlen környezet – otthon és iskola, az utca, a lakókörnyezet, a közlekedési eszközök, viselkedés idősebbekkel és fiatalabbakkal.




A hagyományok ápolása.

Ismert környezetben való tájékozódás és kommunikáció alapvető formáinak (pl. köszönés, megismerkedés), közlekedési szabályok gyakorlása. Önálló tájékozódás és kommunikáció ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra és kommunikációra vonatkozó feladatok megoldása.
Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak.)

Ismerje a viselkedési formákat különböző szituációkban: a családban és a közvetlen környezetben.





Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése.

Családi hagyományok – szokások és ünnepek (pl. születés, esküvő, temetés, név- és születésnap).

A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése. A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása.

Sorolja fel a családi ünnepeket.

Népi, vallási és állami ünnepek.

Az ünnepekkel kapcsolatos dalok gyűjtése, köszöntők, jókívánságok tanulása, szurvacska, martenica készítése.

Különböztesse meg a legfontosabb ünnepeket, és ismerje azok jellegzetességeit.

Bulgária

Bulgária földrajzi fekvése, határai, felszíne, fővárosa, történelmi helyei.

Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata.

Ismerje Bulgária határait, mutassa meg a térképen főbb hegyeit, folyóit, síkságait és városait.

Bulgária államiságának jelképei: zászló, címer, himnusz.

A legfontosabb jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Történetek olvasása az állami jelképek fejlődéséről (pl. a lófarok mint a protobolgárok jelképe, az újjászületés-kori zászlók, az oroszlán mint jelkép). Bulgária himnuszának eléneklése.

Ismerje a bolgár államiság jelképeit: zászlót, címert, himnuszt.
Tudja a bolgár himnusz szövegét; álljon fel, ha nemzeti himnuszt hall.

Bulgária lakossága: eredet, vallás, etnikai összetétel, határon túli bolgár közösségek.





Események és személyek a bolgár múltból.

A különböző népcsoportok – trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok – szerepének tárgyalása a bolgár nemzet kialakításában.
A megkeresztelkedés okainak elemzése. Tájékozódás a különböző etnikai csoportokról, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek.
A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, a személyiségek történelmi szerepének jellemzése.

Ismerje a bolgár nemzet kialakításában részt vevő három népcsoportot; a bolgárok vallását.
Fel tudjon sorolni olyan államokat, ahol bolgár közösségek élnek.

A bolgárok múltja

Trákok, szlávok és protobolgárok.



A bolgár állam: a határok, a keresztény vallás, az írásbeliség, az irodalom, az írott törvények.
A bolgár uralkodó szerepe a társadalomban: népének egyesítője, a kultúra pártfogója és a vallás oltalmazója.

Legyen elképzelése a bolgár nép történetéről. Információk gyűjtése családból és történelmi olvasmányokból. A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen.
Kapcsolja össze a tanult történelmi és kultúrtörténeti eseményeket a történelmi személyiségekkel; alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait – írott és tárgyi; ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és el tudjon mondani néhányat közülük.

A tanult mondák és történelmi események elbeszélése saját szavaival.




Legyen képes eseményeket és személyeket összekapcsolni.

A tanult helyek megkeresése a térképen.

A bolgárok kultúrája

Zene – népzene és műzene.

A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással.

Tudjon elénekelni legalább 5 dalt az alsó tagozatban tanultak közül, és ismerjen fel legalább hármat a hallgatott művek közül.
Ismerje fel önállóan a megismert bolgár népi hangszereket.

Képzőművészet – híres bolgár festők és műveik, a népművészet és néhány, a tömegtájékoztatási eszközökben használt jelrendszer alapfokú ismerete.

A népművészeti és műalkotások megfigyelése, elemzése.
Műalkotások megbeszélése.

Ismerje három bolgár művész nevét, és ismerje fel legjelentősebb alkotásaikat.
Egy saját választású műalkotás leírása, fontosabb jellemzőinek értelmezése.

Tánc.
Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Népi horók. A legnépszerűbb bolgár tánc, a „racsenica” története és kialakulása.

Az alapvető mozdulatok és lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása.

Ismerje fel és táncolja el a racsenica, a pravo horó és egy szabadon választott horó alapvető lépéseit.

A hagyományos és elektronikus média.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök használatának alapvető képességével, tudjon ezekből információt meríteni, különös tekintettel a bolgár hírforrásokra.

Legyen képes megnevezni bolgár kiadványt, a rádió és televízió egy-egy bolgár vonatkozású műsorát.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Család és nemzetség

A bolgár család és nemzetség szerkezete. Híres bolgárok nemzetsége.

A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt.
Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása. Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában.

Nevezze meg helyesen a rokoni kapcsolatokat, és legyen képes tájékozódni közöttük.
Tudja megnevezni saját nemzeti hovatartozását.
Tegyen különbséget a nemzeti hovatartozás és az állampolgárság között.

Környezet – a lakóhely és a nagyvilág.
Magyarország – soknemzetiségű állam.
Többség és kisebbség.

A nemzetiségi tudat kialakulása. A nemzet, nemzeti kisebbség fogalmának tisztázása és helyes használata.

Legyen képes felsorolni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket.
Különböztesse meg a nemzetet és a nemzeti kisebbségi közösséget.

Ünnepek és hagyományok: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi ételek, családi ünnepek, a (mező)gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek – a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.)

A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével.
Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az öltözködés kultúrája.
A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján.
A környezet és a gazdasági helyzet összefüggései.

Nevezze meg a férfi és a női népviselet legfőbb elemeit. Ismerje a magyarországi bolgárok hagyományos foglalkozásait. Nevezze meg az ünnepekhez kapcsolódó jellegzetes ételeket, rituális és dekoratív tárgyakat.

Bulgária földrajzi fekvése, határai, területe és partvonala.
Domborzat és ásványi kincsek.
Éghajlat és vizek.
Természeti tájak.
Lakosság – lélekszám, eloszlás, összetétel, életmód és kultúra.
Gazdaság.
Ökológiai problémák, természetvédelmi objektumok és területek.

A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Képzeletbeli utazást Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása. Beszélgetés Bulgária és a régió jellemző ökológiai problémáiról.

Bulgária jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése térképen, a földrajzi fekvésének meghatározása térképen és földgömbön.
A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat.
Egyszerű térképvázlat készítése.

A bolgárok múltja

Bulgária az Oszmán Birodalomban: az iszlám és a pravoszláv vallás – ellentétek és együttélés.
A bolgárok élete falun és városban.
A bolgár nemzeti eszme – a bolgárok ébredése: Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanszki, Petar Beron, Vaszil Aprilov.
A bolgár nemzeti egyház szerepe.
Fegyverrel a szabadságért: Rakovszki, Levszki, Karavelov, Botev.
A bolgárok újjászületés-kori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás).

A bolgár társadalom fejlődésének egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével.
A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése.
A történelmi fogalmak értelmezése.
A tények és az események felismerése új információk alapján.
A történelmi események elmesélése és jellemzése.
Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek).

Legyen képes időrendi sorrendbe helyezni a legfontosabb eseményeket és személyeket.
Különböztesse meg az iszlám és a pravoszláv vallás legfőbb ismérveit.
Legyen képes jellemezni pár mondattal a bolgárok mindennapi életét falun és városban.
Ismerje a bolgár újjászületés híres személyiségeinek (legalább 10) nevét és tevékenységi körét: oktatás és művelődés, forradalmi mozgalom, nemzeti egyház témakörökben.

A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró).

A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése.
A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.

A bolgár nemzeti kérdés – nemzetegyesítési törekvések.
A bolgár állam felépítése: az állam helyreállítása, az állami apparátus kiépítése, modernizáció, a nemzet egyesítése érdekében folytatott háborúk.

A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása.
Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása.
A különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése.
Megadott mutatók alapján a történelmi eseményeket összehasonlítsa.

Rendezze időrendi sorrendbe az újjászületés utáni bolgár történelem eseményeit. Grafikon alapján magyarázza meg a Tarnovói alkotmányban megfogalmazott bolgár államrendet.
Mutassa meg a térképen azokat a területeket, ahol bolgárok élnek és Bulgária határának változásait a háborúk után.

Kultúra

Népköltés (pl. népmesék, mondák és legendák, népköltészet, közmondások és szólások).

A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.) A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.
Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.).
A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók, történelmi és hősi témájúak.

Önállóan mondjon tanult népmeséket. Legyen képes különbséget tenni a népköltészet és a műalkotások között.
Ismerjen legalább 8–10 közmondást és szólást, és tudja azokat használni a megfelelő szituációban.
Tudjon kívülről legalább 6 népdalt.

Képzőművészet.
A bolgár képzőművészet főbb eredményei történeti aspektusból – a történelem és az irodalom tananyagával párhuzamosan.

A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján.
Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása.
A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése.

A különböző korszakok egyes alkotásainak felismerése.

Tánc.
Táncmozdulatok elsajátítása.
Népi horók és racsenicák.
Magyarországon működő bolgár
tánccsoportok.

Különböztesse meg a régiókat, ahonnan a tanult népi horók származnak és azt, hogy milyen alkalmakkor táncolták azokat.
Információk gyűjtése a bolgár tánccsoportokról.

Tudjon táncolni legalább két népi horót és racsenicát. Ismerje a magyarországi bolgárok tánccsoportjait.

Hagyományos és elektronikus média szerepe és lehetőségei.

Tömegtájékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez. Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, információkeresés katalógusban és kézikönyvekben.
A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása.

Ismerje azokat a helyeket, ahol bolgár nyelvű információhoz juthat, valamint ahol megtalálhatók a hagyományos és az elektronikus média kiadványai, illetve műsorai.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Környezet

Bolgár nemzeti kisebbség
Magyarországon.
A bolgárok betelepedésének szakaszai.
A bolgár közösség összetétele.
A magyarországi bolgárok hagyományai és szokásai.



Kisebbségi intézmények és kisebbségi jogok.

A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése.
Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása.
Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket.

Legyen képes felsorolni a bolgárok Magyarországra településének három szakaszát.

Tudja megnevezni a magyarországi bolgárok legfontosabb intézményeit.

Ismerje a legfontosabb kisebbségi jogokat és érdekvédelem lehetőségeit.

Bulgária

Bulgária helye az európai kontinensen és a Balkán-félszigeten.
Földrajzi fekvés – határok, terület és partvonal.
Természet és természeti tájak.
Lakosság – lélekszám, eloszlás, népsűrűség, összetétel, életmód és kultúra, problémák.
Gazdaság.
Települések.
Államigazgatás és adminisztráció.
Tájegységek (pl. Duna folyó, Dunai síkság, Balkán-hegység, Felső-trák alföld, Rila-rodopei terület, Fekete-tenger, a bolgár fekete-tengeri partvidék).
Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom).
Ökológiai problémák, természetvédelmi objektumok és területek.

Határozza meg Bulgária, a Balkán-félsziget és Európa földrajzi fekvését, határait és partvonalát.


Dolgozzon tematikus földrajzi térképekkel.
Töltsön ki és rajzoljon vaktérképet.
Tegyen képzeletbeli utazást a térképen.
Állítson össze turistaútvonalakat, írja le vagy járja végig azokat.


Tanulmányozza és jellemezze bulgáriai szülőhelyének domborzatát.
Beszéljen ökológiai problémákról, természetvédelmi objektumokról és területekről.

Mutassa meg a térképen Bulgária, a Balkán-félsziget és Európa határait és partvonalát.


Tudja Bulgária lakosságának számát és népsűrűségét.
Sorolja fel a bolgár gazdaság legfőbb ágazatait.

Mutassa meg a térképen Bulgária legfontosabb településeit és tájegységeit, és jellemezze röviden azokat.


Ismerje Bulgáriának azt a területét, ahonnan a családja származik, és jellemezze azt röviden.
Ismerjen legalább három természetvédelmi objektumot.

Múlt

Őstörténet és ókor:
Bolgár területek az ókorban – az antik civilizációk kultúrájának és történelmének elválaszthatatlan része.
A várnai nekropolisz.
A trákok kapcsolata a görög civilizációval.
Bolgár területek a Római Birodalomban – a római városi kultúra és a trákok kultúrájának kölcsönhatása.
Középkor:
Szerves kapcsolat a nemzeti és a világtörténelem között – a bolgár állam szerepe, mint az első középkori államok egyike, valamint a később kifejlődött szláv nyelvek alapjául szolgáló óbolgár nyelv szerepe. A bolgár kultúra – Európa és a keresztény világ része.

Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről.
Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat.
Gyűjtsön információt egy adott problémáról a segédkönyvekből és rendszerezze azokat szóban.
Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál.
Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában.
Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában.

Nevezze meg az ókorban a bolgár területeken élt törzseket és népcsoportokat.







Ismerje a középkor bolgár történelmének legkiemelkedőbb személyiségeit, kapcsolja őket konkrét eseményhez vagy ügyhöz.

Értékelni tudja a keresztény vallás és a szláv írásbeliség szerepét a bolgár nép és állam fennmaradásában.

Kultúra

Népi kultúra
Hagyományos bolgár férfi és női viselet, területi felosztása.
A bolgár ház (pl. a falusi ház helyiségei és azok funkciója, berendezés, gazdasági épületek, műhelyek, közlekedési eszközök. A városi ház fajtái, és régiók).

A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése.
Ismerje fel az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak szerkezete között.
Elemezze a különböző, építési gyakorlatokkal kapcsolatos hiedelmeket.
Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában.

Ismerje a bolgár férfi és női népviselet legfőbb régióit, és tudja azokat megnevezni.
Ismerje és nevezze meg a hagyományos bolgár lakóház legfontosabb elemeit és azok rendeltetését.
Ismerje a bolgár házak főbb típusait.

Képzőművészet és vizuális kultúra.
A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába.

A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése.

Ismerje a bolgár vizuális kultúra kiemelkedő képviselőinek a nevét és egy-egy kiemelkedő alkotását.

A műelemzés legfontosabb módszerei.

A bolgár film kezdetei és fejlődése.

Televíziós és videokultúra.

Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben.
Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotás.
Műsorválasztási stratégiák fejlesztése.

Bolgár alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon.

Tánc. Népi horók elsajátítása: pravo horó, pajduska csetvorka, makedon horó, ajtoszi racsenica, dajcsovo horó.

A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása.

Tudjon táncolni legalább három bolgár horót zenei kísérettel. Különböztesse meg a bolgár táncokat más népek táncaitól.

Hagyományos és elektronikus média.
Bolgár nyelvű médiák Magyarországon.
Az anyaország médiái.
Információ-hozzáférés. Anyanyelvű
információhoz való jog.

Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, Internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása.

Ismerje a magyarországi bolgárok sajtótermékeit és elektronikus médiáit.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Környezet

A bolgárok hagyományos
szokásrendszere.
Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés).
Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus – Trifon-nap, Baba Marta, Lázár-nap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus – Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap).
Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. – a felszabadulás napja, május 24. – a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. – Bulgária egyesítése, szeptember 22. – Bulgária függetlenségének napja).

Tanulmányozza a magyarországi bolgárok életét és ünneprendszerét. Vesse össze a hagyományos és a mai szokásrendszert. Mutasson rá a bolgár elemekre az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről.


A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából).

Ismerje a hagyományos családi szokások alapvető elemeit.
Tudja köszönteni szóban és írásban rokonait és ismerőseit a különböző ünnepek alkalmából.
Ismerje a naptári ünnepek ciklusait, határolja el azokat más népek ünnepeitől. Tudja leírni a magyarországi bolgárok ünnepeit és azok ünneplésének módját. A magyar közeg hatása az itteni bolgárok szokásrendszerére.
Ismerje a hivatalos ünnepek tartalmát és szimbolikáját.

Bulgária

Természeti kincsek és ökológia.
A társadalom politikai és gazdasági rendszere.
A lakosság és a települések földrajza – urbanizáció és demográfiai problémák. Földrajzi régiók.

Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni.

Ismerje Bulgária természeti adottságait, és tudja, milyen természeti kincsek nincsenek az országban.
Elemezze a lakosság összetételét – kor, nemzetiség, lakóhely stb. szerint – és vonja le a megfelelő következtetéseket.
Ismerje az ország főbb tájegységeit, és tudjon azokról földrajzi jellemzést adni.

Múlt

Újkor. A bolgár területek az oszmán birodalomban a XVI-XVII. században, Európának a birodalomra gyakorolt hatása a XVIII. század után, a bolgárok mozgalma és harca a szellemi egyenjogúságért és a nemzeti felszabadításért a XIX. században. Bulgária helye a világtörténelemben a felszabadulás után, az új realitásokhoz való gyors alkalmazkodása és európai állammá fejlődése. A nemzeti kérdés megoldására tett kísérletek és a nemzetkoncepció védelme.

A bolgár lakosság migrációja a török uralom idején és a felszabadulás után.
Legújabb kor. A totalitárius rendszer kialakulása és megszilárdulása a második világháború után.
A gazdasági, társadalmi és demográfiai struktúra változásai.
A totalitárius rendszer bukása és annak következményei.
A nagyhatalmak és Bulgária.
Bulgária és a Balkán.
A bolgárok geopolitikai térbeli elhelyezkedése az évszázadok során.

Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez.
Elemezze a bolgár állam politikai rendszerét.
Elemezze a kor alakjainak tevékenységét és eszméit.
Olvasson és magyarázzon különböző történelmi térképeket.
Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák alapján.

Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket.
Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudja azokat bizonyítani.

Kommunikáljanak egymás között a csoportmunka idején.

Fejezze ki kritikai álláspontját tények és érvek segítségével.
Olvassa és értelmezze önállóan a statisztikai adatokat (táblázatok, diagrammák, grafikonok).
Elemezze és vesse össze több forrás adatait.

Kultúra

A modern bolgár kultúra kialakulása – hagyományok és korszerűség. (Irodalom, zene, képzőművészet, építészet, színház, film.)


A pravoszláv vallás – a nemzeti identitás megőrzője. A nemzeti egyház szerepe.
A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat.
A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény.
A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre.

A kulturális eredmények kapcsolata a történelmi adottságokkal és a környezettel, a hagyományokkal és a folklórral. A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése.

Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével.

Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában.

A tanult korok, korszakok és irányzatok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő alkotás ismerete.



Ismerje a magyarországi bolgár pravoszláv egyház szerkezetét.


Ismerje a magyarországi bolgárok kulturális és civil szervezeteit és egyesületeit.
A tömegkommunikáció legfontosabb formainak, jellegzetességeinek ismerete.
Legyen képes elemezni a kulturális autonómia fogalmát.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Речеви дейности. Текст.

Езикът - средство за общуване.
Видове текст по цел на общуване: разговорен текст, научен текст; художествен текст.
















Тема, опорни думи и основна мисъл на текста.




Преразказ: подробен и кратък.



Съчинение.
Съчинение-повествование.
Съчинение-описание.
Съчинение-разсъждение.






Редактиране на текст чрез съкращаване, прибавяне, заместване и разместване.

Разбиране на съобщения от разговорно-битовата сфера - в официално и в неофициално общуване. Умения за диалогична реч - участие в диалози с разбиране на намерението на говорещия. Умения за монологична реч - съставяне на кратки монологични изказвания с оглед на комуникативната цел.
Разпознаване на научни и художествени текстове.
Долавяне на прилики и разлики между българските и унгарските стандартни начини за поздравяване, запознаване, за изразяване на учтивост, на молба, благодарност, заповед. Умения за прилагане на българския речев етикет при речево поведение в нова ситуация.

Оптимален за възрастта темп на писане и четене наум и на глас. Четене с разбиране и с българско произношение. Изразително четене. Свободно писане на кирилица.

Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста. Разделяне и озаглавяване на отделните части на текста.
Подробно и кратко преразказване на повествователни текстове.
Умения за съчиняване по дадено начало. Разказване на случки от живота. Умения за разказване по серия картини.
Умения за описване на картина от художник.
Умения за разсъждаване по художествен текст.
Умения за извършване на различни видове редактиране на текст. Умения за контролиране и коригиране на собствена реч в нова ситуация.

Разпознаване на разговорни, научни и художествени текстове.
Правилно формулиране на устна реч. Разбиране на елементарни устни съобщения и указания. Поставяне на въпрос, отговор.





Възприемане на речеви формули от българския речев етикет. Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет - поздравление, писмо и др.
Гладко четене на познат и смислово изяснен текст. Четене наум на страница-страница и половина подходящ за възрастта текст.


Четене с българско произношение. Решаване на елементарни задачи, доказващи разбирането на текста. Разделяне на текста на части.
Преразказване на епизоди от приказки по даден план.


Умения за конструиране на изречения и за създаване на кратък текст по лични преживявания.







Описване на предмети и явления,
Писане без пропускане, замяна и объркване на букви, спазване на правописните правила.

Разбиране и използване на средствата на българския език.

Изречението - градивна единица на текста. Видове изречения по цел на изказване. Интонация и пунктуация.

Словоред.
Просто и сложно изречение.
Пряка и непряка реч.



Смислова страна на думата. Словообразуване. Еднозначни и многозначни думи. Пряко и преносно значение на думата. Непроизводни и производни думи. Сродни думи. Корен на думата. Сложни думи.


Граматическа страна на думата (в практически план).
Съществително име.
Прилагателно име. Словосъчетание от прилагателно име и съществително име.
Числително име.
Лични местоимения.












Глагол. Спомогателен глагол (съм).









Наречие.
Предлози и съюзи.





Звукова страна на думата.
Българска азбука. Широки и тесни гласни. Звучни и беззвучни;
меки и твърди съгласни.

Умения за образуване и употреба на съобщително, въпросително, подбудително и възклицателно изречение. Използване на български словоред и интонация в изречението
Умения за разпознаване и умения за свързване на прости изречения в сложно.
Умения за превръщане на пряка реч в непряка.
Умения за подбор и комбинация на езикови средства за изразяване на свои мисъли в нова ситуация.
Използване на основния речников запас за общуване в обществена, семейна и училищна среда.
Умения за работа с двуезичен и правописен речник.
Откриване на общото между български и унгарски лексеми.
Разбиране на прякото и преносното значение на думите.
Умения за образуване на думи, за откриване на сродни думи и за проверка на правописа им.
Разбиране и правилно използване на имената при описание на предмети и явления. Сравняване на практическо равнище на имената в българския с имената в унгарския език.
Свързване на прилагателни и числителните имена със съществителни.
Разбиране на значението и използване на заместниците на имената.

Разбиране и използване на глаголи в българския език. Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации.
Употреба на сегашно, бъдеще, минало свършено и минало несвършено.
Съвместна употреба на глаголните времена при разказване на случки от живота.
Разбиране и употреба на наречия в изречения и кратък текст.
Разбиране на значението на основни предлози и съюзи и правилна употреба в речта.
Пренасяне на части на думата на нов ред.
Изговор и правопис на звучните и беззвучните съгласни; на съгласните с и т.; на думи със струпани съгласни.

Определяне вида на изречението в конкретни случаи.



Умения за разпознаване на прости и сложни изречения.



Групиране на думите по техния вид
(в рамките на изучените имена).








Определяне на рода на имената. Образуване и правилно писане на думи в множествено число. Членуване на имената; правоговор на определителния член за мъжки род. Използване на степенувани форми на прилагателните имена.
Употреба на лични местоимения за избягване на повторения.









Разпознаване на лице, число и време на глаголите в българския език.
Образуване на сегашно и бъдеще време.
Правоговор и правопис на окончанията за сегашно време. Образуване на минало свършено и минало несвършено време.









Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Правилен изговор и правопис на гласните в думите.
Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни.

Възприемане на произведения от българския фолклор и от художествената литература.

Старогръцки митове и библейски притчи

Българско народно творчество. Български празничен календар. Български народни обичаи.

Авторски приказки.



Детско творчество на български класици


Съвременна детска литература

Четене с разбиране и преразказване на адаптирани митове и билейски притчи.

Интерес към народната поетична традиция; към четенето на приказки и детска литература.
Съпричастност към българските празници и народни обичаи.
Умения за преразказване на български език на приказки от унгарския фолклор и от европейски автори. Създаване на приказка.
Умения за цялостно възприемане на художественото произведение.
Умения за разбиране на отделните части на художествената творба и съставяне на план за преразказване. Усет за съпричастност и морален избор, разбиране за добро и зло.
Оформяне на читателски дневник.
Стремеж към самоизразяване чрез рецитиране, драматизиране на приказки и детски литературни творби.

Гладко четене и преразказване на кратки митове.


Умения за изказване на благопожелания във връзка с български празници и обичаи (поне 5).
Формулиране преживяването, породено от приказката, с помощта на учителя.

Умение за самостоятелен изказ на мнение и позиция за прочетеното.




Кратко представяне на прочетеното в читателски дневник.
Рецитиране на български стихотворения и участие в драматизации.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Речеви дейности. Текст.

Речево общуване.
Речева ситуация.
Официално и неофициално общуване в разговорно-битовата сфера на живота.



Речев етикет в официално и в неофициално общуване.



Текст.




Преразказ.

Съчинение.
Описание.

Повествование.




Разсъждение.
Научен текст. Ключови думи.Термини. Граматически особености на научен текст.






Урочна статия.


Текстове за официално-делови контакти – покана, поздравление, обява .

Ориентиране в речевата ситуация – определяне на предмета, участниците, обстановката и целта на общуването.
Умения за адекватно речево поведение в официална и в неофициална обстановка.

Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.
Сравняване на българския и унгарския речев етикет.

Осмисляне на темата и микротемите в текста. Умения за съставяне на план и структуриране на текст. Умения за редактиране на собствен и чужд текст.
Умения за подробен преразказ на познат текст; умения за сбит преразказ.
Възприемане на научно и художествено описание. Възпроизвеждане на научно описание и на елементи на художествено описание.
Възприемане и възпроизвеждане на художествено повествование.
Умения за структуриране на текст разсъждение - определяне и формулиране на тема, теза, аргументи, обобщение.
Възприемане на разсъждението и повествованието в научен текст. Анализ на езиковите особености; подбор и свързване на думи и изречения в научен текст. Умения за резюмиране на информация.
Умения за анализ на урочна статия.
Умения за отговор на научен въпрос - аргументиране.
Прилагане в житейски ситуации на уменията за създаване на текст - писане на поздравление, покана, обява, телеграма и др.

Ориентация в комуникативни
ситуации от ежедневието: установяване на контакт, изразяване на намерение и мнение. Пресъздаване на диалог.
Точно и плавно четене на кратък
научно-учебен текст.

Преодоляване на
интерференцията между речевите стандартни изрази в двата езика.


Разбиране на основния смисъл на
текста.
Разделяне на текста на абзаци.


Преразказ на приказка.


Умения за описание на природна картина, на предмет, на човек, на обстановка. Описание на научни факти.
Устен разказ по преживяно.


Възприемане на разсъждението и повествованието в научен текст.


Разбиране на значението на термини.
Умения за водене на записки.




Умения за съставяне на план на изучавана урочна статия.

Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет (по избор).

Разбиране и използване на средствата на българския език.

Изречението - градивна единица на текста. Видове изречения - съобщително, въпросително, възклицателно, подбудително; просто и сложно.
Главни и второстепенни части в простото изречение - подлог и сказуемо.




















Думата като речникова единица.
Значение и речева употреба на думите. Речников състав на българския език. Домашни думи; заемки и чуждици; термини, международни термини.








Видове речници.



Синоними; антоними; омоними.


Основно и преносно значение; многозначност на думата.









Граматическо значение на думата. Части на речта.
Граматически признаци. Строеж на думата; видове морфеми.
Словообразувателни морфеми и формо-образувателни морфеми.
Сродни думи. Сложни думи и сложни съкратени думи.
Основна форма на думата.







Самостойни и несамостойни думи.
Имена – съществително име; прилагателно име; числително име. Сложни именни названия.







Заместващи думи – местоимения. Видове – лични, възвратни, показателни, въпросителни, относителни.


Глагол. Основни глаголни времена - сегашно, бъдеще, минало свършено, минало несвършено време.





Залог на глагола.





Причастие и деепричастие.




Наречие.
Служебни думи – предлог, съюз, частица, междуметие.






Звуков строеж на българския език.
Звук и буква.
Звукови промени.

Умения за разбиране на синтактичните средства на българския книжовен език.
Умения за подбор и комбинация на синтактични средства за изразяване на свои мисъли в нова ситуация.
Умения за конструиране на различни видове изречения и за свързване на изреченията в текст; редактиране на изречения и на текст.
Използване на специфичната българска интонация на различните видове изречения. Преодоляване на интерференцията на унгарската
интонация.
Правилна употреба на препинателни знаци при използване на различни по вид изречения.
Правилна и подходяща употреба на главни и второстепенни части в простите изречения при свързването на изреченията в текст. Използване на еднородни части в описанието и повествованието.
Разпознаване и използване на средства за междуфразова връзка в текста.

Владеене на лексика, която да позволява общуване в различни сфери на живота според възрастовите възможности на учениците.
Разпознаване и анализ на думи, общи за двата езика


Разбиране на български термини за означаване на основни езикови понятия, изучавани и по двата предмета - по унгарски език и по български език.
Работа с речник (двуезичен, тълковен, синонимен и др.) и енциклопедия.

Функциониране на синоними, антоними и омоними в активния речник на учениците.
Разбиране; правилно и целесъобразно използване на основното и преносното значение на думи в български текстове.
Осмисляне на многозначността на думите в езика.
Умения за самостоятелно обогатяване на речника и преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика.

Умения за определяне на граматическите признаци на думите в българския език.
Умения за определяне на частите на думата и правилно писане на морфемите.
Сравняване на морфеми в двата езика.
Умения за образуване на думи с помощта на представки и наставки. Различаване на формите на една дума.
Умения за правилен изговор и за правопис на сродни думи.
Определяне на основната форма на думата; разпознаване на основната форма на непознати думи в двуезичен и правописен речник.
Разбиране на стилистичната функция на имената.
Правилно и целесъобразно изпол-зване на имената в текста. Умения за назоваване на родови и видови понятия. Съгласуване на имената по род и число; правилно чле-нуване. Правилен изговор и пра-вопис на имената и на познатите сложни именни названия.

Осмисляне на функцията на за--местниците на имената в текста.
Използване на местоименията като свързващи думи в изре-чението и текста. Умения за пра-вилен изговор и правопис.
Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации.
Умения за съвместна употреба на глаголните времена. Основна и преносна употреба. Долавяне на стилистичната им функция.


Използване на сегашно историческо време.
Умения за избор при употребата на деятелен или страдателен залог – задължителност и свобода.

Осмисляне на функцията на причастията в българския език.
Умения за взаимозаменяемост на причастни изрази и подчинени изречения.
Разбиране и употреба на различни видове наречия в текста. Използване на наречията като свързващи думи в текста.
Умения за взаимозаменяемост на предложни и безпредложни изрази.
Умения за правопис и правоговор на частици. Сравнение на междуметието в двата езика.
Прилагане на теоретичната представа за българската фонетична система.
Прилагане на звуковите закони в
българския език. Умения за поправяне на правописни грешки.
Осмисляне на различията в двата езика по отношение на ударението и интонацията.

Умения за разпознаване и анализ на видовете изречения по цел и по състав.
Умения за съставяне, преобразуване и редактиране на различни по вид изречения.





Познаване на българската интонация на изречението.



Познаване на пунктуацията на различните видове изречения.
Разпознаване и анализ на частите на простото изречение; използване на еднородни части.

Правилна и целесъобразна употреба на свързващи думи в словосъчетанието и изречението.

















Работа с речник (двуезичен, тълковен, синонимен и др.)


Разбиране на синоними, антоними и омоними в българския език.

Разбиране на основното и преносното значение на думи в български текстове.
Разбиране на различните лексикални значения на една дума.
Умения за обогатяване на речника и преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика
с помощта на учителя.
Разбиране на смисъла на морфемите.

Правилно поставяне на окончанията на думите.

Разбиране на смисъла на нови думи, образувани с помощта на представки и наставки.
Умения за разпознаване на сродни думи и за проверка на правописа на думи.
Определяне на основната форма на познати думи в българския език.





Правилно и целесъобразно използване на имената при описание на предмети и явления. Разпознаване на различните видове имена в българския език. Разпознаване на рода и числото на имената; правилно членуване. Правилен изговор и правопис на познатите имена.



Редактиране на текст чрез замяна на имена с местоимения за отстраняване на повторения.



Разбиране и използване на глаголи в повествователен текст.
Употреба на сегашно, минало свършено, минало несвършено и бъдеще време въз основа на съответна употреба на глаголните времена в унгарския език.



Познаване на формите на деятелен и на страдателен залог на българския глагол.


Разбиране на причастия в български текстове и умения за превод на причастните изрази на унгарски език.

Разбиране и употреба на наречия в изречения и текст.
Разбиране на значението на основни предлози и съюзи и правилна употреба в речта. Умения за правопис и правоговор на частици.


Правоговор. Познаване на ударението в българския език. Използване на българска интонация в речта.

Възприемане на произведения от българския фолклор и от художествената литература.

Българско народно изкуство. Словесно народно творчество.
Народни приказки. Създаване и разпространение. Видове. Особености на отделните видове народни приказки – случка, герои, поука; приказни мотиви, олицетворение.






Предание и легенди – теми, случки, фантастичен елемент.
Пословици.





Български народен епос. Български народни песни. Юнашки песни, митически песни, исторически песни, хайдушки песни, трудови песни, битови песни, обредни песни. Изразително-изобразителни средства в българските народни песни: постоянен епитет, отрицателно сравнение, образен паралелизъм, хипербола.



Благопожелания. Български народни обичаи.




Лично словесно творчество.
Българска художествена литература. Литература на други народи.

Басня.



Разказ.



Художествени похвати и изразни средства на художествената литература.

Сравняване на особеностите на българското и унгарското народно изкуство. Сравняване на митове. Възприемане на български народни приказки. Осмисляне на ролята на разказвача и на слушателя. Преразказване на приказки. Сравняване на сюжети на приказки от българския и унгарския фолклор. Осмисляне на особеностите на отделните видове народни приказки. Извличане на поуката. Съчиняване на приказка. Драматизиране на приказка.
Възприемане на български предания и легенди. Свързване със събития от историята на българския народ и с елементи от християнската религия.
Разбиране на български пословици. Намиране на еквивалентни изрази в унгарския език.

Разпознаване и сравняване на лирическа и епическа песен. Възприемане на български народни песни и сравняване с песни от унгарския фолклор.
Осмисляне на връзката на песните с живота и мечтите на българите. Разпознаване и осмисляне на функцията на изразително-изобразителни средства в българските народни песни.


Изпълнение на обредни песни (напр. Коледни).
Умения за откриване на спецификата на българските народни обичаи. Сравняване с унгарските празници и обичаи. Умения за различни видове четене на литературни творби: цялостно; избирателно; бегло оглеждане, най-общо ориентиране в текста.
Възприемане на басни; сравняване на басни от античността и от съвременната литература на различни народи.
Възприемане на разкази от българската художествена литература. Анализиране на особеностите на разказа.
Осмисляне на функциите на речта на автора и на речта на героя. Характеризиране на литературен герой.
Възприемане на пейзаж в произведение на българската литература. Сравняване с пейзажи от унгарски литературни творби.
Преразказване на български език на разкази от унгарски и други автори, изучавани в обучението по унгарски език и литература.

Разбиране на приказки, общи за българския и
унгарския фолклор; легенди и пословици.
Умения за монологична реч - сбит преразказ на приказка.
Пресъздаване на диалог от приказка.Съчиняване на кратка приказка.




Изразително четене и изпълнение наизуст на благопожелания, песни, игри. Участие в драматизация.
Изразително четене и преразказване на предания и легенди.
Умения за изказване на няколко български пословици.

Умения за разпознаване на различните видове български народни песни. Разбиране на поетиката на народните песни.









Изброяване на характерни особености на български обичаи.




Познаване на автора, темата и жанра на прочетените произведения.


Преразказване на български език на изучавани басни.


Определяне на мястото на действието, главните герои, сюжетните моменти.

Разпознаване на съставните елементи на художественото произведение въз основа на прочетеното и съпреживяното: напр. жизнения път на главните герои, сюжетната линия и обратите в нея, начало и край на произведението.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.

Общуването в художествената литература. Нехудожествен и художествен текст.







Съчинение - отговор на литературен въпрос.






Масова комуникация.
Публицистичен текст.
Публицистични жанрове -информационна бележка, репортаж.


Художествена публицистика – есе.









Стилове на речта - видове стил.

Качества на речта - правилност, точност и яснота, стегнатост и благозвучие.

Четене с логическото ударение на различни по стил и жанр текстове. Четивна култура.

Разбиране и тълкуване на научни текстове. Самостоятелно водене на записки. Извеждане на същественото. Обобщаване.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.
Разбиране и тълкуване на художествени текстове. Разбиране на подтекст.
Умения за създаване на текст съобразно с жанровите особености на отговор на литературен въпрос; разсъждаване върху текстовите структури и върху фигурите на езика.
Ориентиране в ситуацията на
масовата комуникация.
Анализ на стиловите и жанровите черти на публицистичен текст
Определяне на преобладаващата речева функция на публицистичен текст.
Анализ на композиционно-структурните особености на публицистичен текст.
Анализ, подбор и комбинация на езикови средства в публицистичен текст.
Свободно разсъждаване по нравствено-етичен или общокултурен проблем, значим за ученика.
Умения за стилистичен анализ на текст. Възприемане и създаване на различни по стил и жанр текстове.
Умения за самооценка на собствено изказване и за изразяване на оценка на чужд текст.

Четене с разбиране. Осмисляне на темата и микротемите в текста. Умения за съставяне на план и структуриране на текст.
Превод на текст от учебник (учебен предмет по избор).
Умения за отговор на научен въпрос - аргументиране.
Превод на научен и художествен текст.
Излагане съдържанието на изучаван текст: сбит преразказ, разсъждение.
Формулиране на самостоятелно мнение при работа с художествен текст.



Ориентиране в ситуацията на масовата комуникация от гледна точка на възприемането.













Разпознаване на стила на даден текст.
Способност за ориентация и участие в комуникативни ситуации на микрообщността.

Разбиране и използване на средствата на българския език

Книжовен език. Възникване и развой на българския език.
Основно диалектно членение на българския език. Диалектни думи и изрази в речевото общуване; в художествената литература.


Езикови единици и езикови норми.
Граматически, лексикални, правоговорни, правописни и пунктуационни норми на съвременния български книжовен език.
Езикова правилност и стилистична уместност на езиковите средства.





Изречението - градивна единица на текста.




















Думата като речникова единица. Речников състав на българския език. Нови значения на думите в езика.


Неметафорична и метафорична употреба на думите в речта
Международна културна лексика. Общественополитическа лексика.

Емоционалнооценъчна и експресивна лексика.
Думата и контекстът в художествения текст.
Фразеологични словосъчетания.


Звукова страна на думата.

Сравнение на основни понятия и закономерности между българския език и изучаваните други езици. Умения за отстраняване на диалектни думи и изрази в собствена реч. Разбиране на речевата харак-теристика на героя, направена чрез диалектните думи в литературното произведение.
Умения за правилна и целесъобразна употреба на граматически единици в речта. Прилагане на книжовните норми в речта.
Проява на граматическа, лексикална, правоговорна, правописна и пунктуационна култура.
Разбиране и използване на стилистичните функции на езикови средства.
Проява на стилистична култура.

Умения за български словоред, правилна пунктуация и интонация на изречението. Употреба на различни видове сложни изречения в текста.


Разбиране и използване на синтактичната синонимия.
Разбиране на стилистичния ефект от употребата на съчинителни и на подчинителни връзки в текстовете.
Разпознаване и правопис на съставно сказуемо, сказуемно определение, приложение. Разпознаване на глаголни и безглаголни; на лични и безлични изречения в практически план. Разбиране и използване на вметнати и обособени части. Използване на различни начини за изразяване на чужда реч. Правилна употреба на цитати.
Умения за правилна и целесъобразна лексико-семантична и граматична съчетаемост на думите в речта. Работа с речник на чуждите думи и с енциклопедични речници.
Разбиране на думи с неметафорична и с метафорична употреба в речта.
Самостоятелно обогатяване на речниковия запас.

Усет към въздействието на емоционалнооценъчната и експресивната лексика.
Разбиране на контекстови синоними.
Разбиране и използване на фразеологизми; намиране на еквиваленти в унгарския език.
Осмисляне на връзките между българската и унгарската звукова система. Прилагане на българските звуковите закони в речта.

Осмисляне на езиковите средства като система
Умения за преодоляване на собствен диалектен изговор (ако има).





Осмисляне на граматическите признаци на имената и местоименията в в българския език. Осмисляне на граматическите признаци на глаголите в българския език. Умения за превод на унгарски език на българските сложни глаголни времена. Умения за съвместна употреба на глаголни времена в свързана реч. Осмисляне на граматическите признаци на не-изменяемите части в българския език.
Умения за български словоред и подходяща интонация на видовете изречения. Съставяне на различни видове сложни изречения.


Използване на възможностите на взаимозаменяеми езикови средства при говорене и при писане на съчинение. Разбиране и използване на вметнати и обособени части. Използване на различни начини за изразяване на чужда реч. Правилна употреба на цитати.








Познаване на нови значения на думите в българския език; сравняване с унгарски. Работа с тълковен речник и с енциклопедични речници.
Разбиране на международна културна и общественополитическа лексика.
Усет към въздействието на емоционалнооценъчната и експресивната лексика.



Разбиране на фразеологизми.



Прилагане на българските звуковите закони в речта.

Възприемане на литературни произведения.

Библията - свещена християнска книга.










Старобългарска литература. Периодизация и особености. Славянските първоучители - Кирил и Методий. Книжовни школи. Житие, похвално слово.
Старобългарски повести и разкази. Апокрифи.






Българска класика.
Съвременна българска литература.







Повест.
Ода.
Пътепис.










Художествена измислица.
Художествен детайл.

Метафора, метонимия, синекдоха, символ, градация, антитеза.

Разбиране на Свещеното Писание като послание на Бога към човечеството. Осмисляне на библейската стилистика и образна система в литературата. Разбиране на теоцентричния модел за света в средновековната литература. Разбиране на принципите на естетиката и поетиката на българската средновековна култура.


Възприемане и осмисляне на текст от старобългарската литература. Разпознаване на особеностите на старобългарските жанрове. Осмисляне на стила на старобългарските автори и долавяне на функцията на езиковите средства в текста.
Осъзнаване на значимостта на старобългарската литература в европейската и българската културa.

.
Разбиране и разискване на нравствени проблеми в литературното произведение.
Анализиране на конфликтите в творбата; коментиране на качествата и поведението на героите.
Разпознаване на жанровите особености на белетристични и поетични творби.
Определяне на темата и идеята на по-обемен литературен жанр (повест). Разкриване на сюжета и композицията на белетристичната творба (разказ).
Умения за съпреживяване с лирическия герой на поетичната творба; съотнасяне на поет и лирически герой. Коментиране на отношението на автора към героите и събитията. Изразяване на собствено мнение и отношение към героите на творбата
Разграничаване на истина, измислица, действителност и разбиране за света на литературата.
Анализиране и обобщаване на художествени похвати и художествени средства и фигури в литературната творба.

Формулиране и изразяване в подходяща форма (устно и писмено) на свързани с прочетеното чувства, образи, мисли и нравствени послания, в съответствие с жанра на творбата: напр. читателски дневник, анотация, характеристика, разказ, обобщение.
Разбиране на принципите на естетиката и поетиката на българската средновековна култура.

Възприемане и осмисляне на основни проблеми, разкрити в старобългарската литература.










Разбиране и разискване на нравствени проблеми в литературното произведение.
Анализиране на конфликтите в творбата; коментиране на качествата и поведението на героите.



Определяне на темата и идеята на по-обемен литературен жанр (повест). Разкриване на сюжета и композицията на белетристичната творба (разказ).








Разпознаване на художествени похвати художествени средства и фигури в литературната творба.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.

Книжовен език и функционални стилове.
Разновидности на общонародния български език.
Микротекст.

Стил. Речев жанр.








Научен стил. Подстилове на научния стил.
Аргументативни, описателни и повествователни (наративни) микротекстове в научния текст.






Речеви жанрове на научния стил.



Официално-делови стил. Подстилове.


Жанрове на административно-канцеларския подстил.







Публицистичен стил. Подстилове. Публицистични жанрове.








Художествен стил.



Жанрове на художествения стил.

Осъзнаване на текста като смислово, структурно-композиционно и сти-лово единство. Разпознаване и ана-лиз на свойствата на социолектите.
Разпознаване на микротекст. Разбиране на функцията на езиковите средства в микротекста.
Разбиране на функциите на текста;
познаване на различни начини за постигане на свързаност на текста.
Умения за стилистичен анализ.
Разпознаване и анализ на жанровите особености на текста.


Разграничаване и обобщаване на особеностите на подстиловете в рамките на научния стил.
Разбиране на комуникативното намерение на автора на текста.
Умения за подбиране и подреждане на аргументи за доказване на отделни подтеми; определяне на тези и подтези, обобщаване в микротекстове на научния текст.

Разбиране на функцията на аргументативния, описателния и повествователния (наративния) микротекст в научния текст.
Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме, рецензия. Умения за библиографско описание.
Разграничаване и обобщаване на особеностите на подстиловете в рамките на официално-деловия стил.
Умения за разбиране и създаване на жанрове на административно-канцеларския подстил: пълномощно, разписка, декларация, протокол, удостоверение, заявление, автобиография.
Разграничаване и обобщаване на особеностите на подстиловете в рамките на масовата комуникация.
Умения за разбиране и създаване на публицистични жанрове: статия, очерк, фейлетон, памфлет.
Сравняване на текстове с публицистичен и художествен стил, определяне на общото и различното в тях.
Разбиране на средствата на художествения стил. Възприемане на художествени образи чрез средствата на художествения стил.
Умения за разпознаване на тропи и фигури в художествения стил; емоционално преживяване под въздействието на тропи и фигури в текста.
Умения за долавяне на стилистичния ефект от употребата на определени езикови средства.
Умения за подбор и организация на изразни средства за постигане на бразност и емоционалност.
Осмисляне на жанровите особености като възприемателен подстъп към художествения текст.
Определяне на общо и различно в смислите на текстове с различен стил.

Четене с логическото ударение на различни по стил и жанр текстове. Разпознаване намерението на говорещия в ситуации на общуване и на масова комуникация.










Разбиране и тълкуване на научни текстове.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.
Самостоятелно водене на записки.
Извеждане на същественото.
Обобщаване.
Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме,
Умения за библиографско описание.








Умения за разбиране и създаване на жанрове на административно-канцеларския подстил: пълномощно, разписка, декларация, протокол, удостоверение, заявление, автобиография.



Умения за разбиране на публицистични жанрове: статия, очерк, фейлетон.



Разбиране и тълкуване на текстове на художествената публицистика.


Разбиране и тълкуване на художествени текстове.


Създаване на текст в определен стил и жанр с оглед на комуникативните
потребности на учениците.

Възприемане на литературни произведения.

Антична и западноевропейска литература.







Европейски ренесанс.
Класицизъм в литературата.
Просвещение.
Романтизъм.
Реализъм.
Модернизъм - особености на българския модернизъм (индивидуализъм;
символизъм)





Руска класическа литература
Българска литература. Литературата през Възраждането.



Българска литературна класика.






















Литературен герой, лирически герой.

Съвременна българска литература.
Литературни жанрове. Ода, елегия, балада, сонет.




Роман, повест, новела, разказ, мемоар, легенда, приказка, епопея.
Драма, трагедия, комедия.

Тропи и фигури.
Стих и проза. Свободен стих; строфа, рима.

Умения на български език да се разкриват теми и идеи; да се обобщават нравствени проблеми и конфликти; да се характеризират герои от произведения на античната литература, изучавани в обучението по унгарски език и литература.
Разбиране на митологията като основа на античната литература.
Осмисляне на духовните ценности на античността като отправна точка за характеризиране на Европейския ренесанс.
Осмисляне на етапите в развитието на европейския културен процес и определяне на мястото на българската литература. Разбиране на спецификата на литературните течения в българския литературен процес
Осмисляне на основни естетически категории - прекрасно, трагично, комично

Възприемане на класически творби от руската поезия и белетристика.
Сравнителен анализ на българския и унгарския литературен процес в рамките на европейския културен процес.
Разбиране на спецификата на българските възрожденски творби, като документ за духовната биография на нацията.
Разбиране на обществения патос на епохата на Възраждането, изразен чрез гражданска лирика и публицистика. Разбиране на новобългарската драма; на постигнатата театрална култура.
Възприемане на художествен текст и на художествен дискурс; осмисляне на художествената условност.
Осъзнаване на връзката между реален автор и реален читател, условен разказвач и условен читател; разбиране на лирически говорители и повествователи.
Умения за разкриване на комуникативната структура на художествения контекст, за осмисляне на художественото пространство и време; за изясняване на сюжета и фабулата.
Осмисляне на особеностите на лириката (неповествователни стихотворни жанрове).
Осмисляне на особеностите на епоса (стихотворни и прозаични повествователни жанрове).




Осмисляне на особеностите на драматургичните жанрове.


Разбиране на организацията на художественото изказване чрез тропи и фигури и чрез прозодически средства.

Четене с добро темпо и наум. Стемеж за изразително четене на художествен текст.






Разбиране и тълкуване на художествени текстове.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на нравствено-етични проблеми.

Изразяване на чувство за справедливост при разрешаване на конфликти. Усет за стойностното в живота и проява на естетически вкус към литературните творби.
Емоционално-оценъчно отношение към художественото
произведение и проява на естетически критерии при избор на творба за четене.




Пълноценен и обективен устен и писмен анализ, в който личи и лично отношение, на прочетеното произведение, например: осмисляне на характерните белези на сложни, многопластови произведения, анализ и характеристика със собствени думи на чувства, житейски ситуации, човешки проблеми и нравствени въпроси, които се разискват в произведението.












Установяване на различие между реален автор и разказвач, поет и лирически герой.
Усет към българска мерена реч.
Осведоменост в по-широкия контекст на произведението, например, обективно представяне на живота на твореца.



Размишление върху мисли, идеи, позиции по предварително зададени критерии.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.
Народознание. Речев етикет.
Устно общуване. Диалог.
Текстове от разговорно-битовата сфера на общуване.

Писмено общуване. Монолог.
Съчинение.
Преразказ.










Текстове от народното творчество.
Кратки произведения на детската литература.





Начини за поздравяване - официални и неофициални.
Запознаване - речеви формули.
Официални и неофициални обръщения.
Общуване в официална обстановка. Учтиви формули - моля, ако обичате и др.
Стандартни изрази при пазаруване.
Начини за изразяване на молба, благодарност, заповед.
Начини за надписване на картичка - поздравление.
Оформяне на писмо до близък човек.

Разбиране на съобщения от разговорно-битовата сфера - в официално и в неофициално общуване.
Умения за превод на разговорен текст.
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение - точно и плавно. Изразително четене.
Умения за ориентиране в конкретната речева ситуация.
Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста.
Умения за разделяне на кратък текст на абзаци.
Съчинение по преживяно.

Разбиране на текстове от народното творчество и кратки произведения на детската литература.
Преразказване на кратки изучавани текстове.
Изразително изпълнение на стихотворения наизуст.

Първоначална представа за особеностите на българския речев етикет.
Долавяне на прилики и разлики между българските и унгарските стандартни начини за поздравяване, запознаване, за изразяване на учтивост, на молба, благодарност, заповед.
Умения за прилагане на българския речев етикет при речевото поведение в нова ситуация.

Разбиране на кратки устни съобщения.
Умения за представяне на себе си и на своето семейство.


Гладко четене и правилно произношение.




Разбиране на това, за което се говори в неизучаван текст.





Познаване на поне 10 български пословици и поговорки.

Изпълнение наизуст на няколко детски стихотворения.



Познаване на стандартни изрази за поздравяване, запознаване, учтиви обръщения, за молба, благодарност, заповед.

Речник.
Думи, които не се превеждат на унгарски език - собствени имена на хора, на градове, на реки, на планини и др.; названия на българските пари.

Думи за означаване на:
- народност;
- посоката на движение;
- цветове;
- битово обзавеждане и облекло;
- ястия и напитки;
- плодове и зеленчуци;
- растения (цветя и дървета) и някои домашни животни;
- Мярка за тегло, вместимост, дължина и пр.;
- учебни предмети.
Думи за означаване на:
- числата;
- часове и минути;
- дните на седмицата;
- месеците.

Разбиране на значението на думите в изречение и кратък текст.

Използване на основния речников запас за елементарно общуване в обществена, семейна и училищна среда.

Умения за работа с двуезичен речник.


Откриване на общото между български и унгарски лексеми.
Откриване на различия при означаване на тегло, вместимост, на някои учебни предмети и пр.



Използване на различни начини за означаване на часовото време.
Записване и изговаряне на датата по български образец.

Овладяване на основен запас от думи за ежедневно общуване.


















Питане и отговаряне за часа.
Записване и изговаряне на датата по български образец.

Изречение. Дума.
Въпросителни изречения. Изречения с въпросителни думи. Изречения, образувани с ли.
Задаване на въпроси с кой, какъв?, колко?
Задаване на въпроси с къде? кога? как?
Форми за потвърждаване и отричане.
Възклицателни изречения - образуване.
Формулиране на заповеди.
Място на съм в съобщителното и във въпросителното изречение.
Обръщение.

Съществително име. Род и число на съществителното име.
Членуване на съществителните имена.
Прилагателно име. Съгласуване на прилагателните със съществителните имена по род и число.
Членуване на прилагателните имена
.
Числителни имена. Числителни бройни от едно до един милион. Числителни редни.
Особена (бройна) форма на съществителните имена от мъжки род след числително.

Означаване на близки и далечни лица и предмети - това е, онова е.
Заместване на имената - аз, ти, той, тя, то, ние, вие, те.
Форма за учтивост Вие
Употреба на форми като: мене ме; на мене ми
Въпросителни местоимения.
Притежателни местоимения.. Пълни форми. Кратки форми.

Спомагателен глагол съм - форми в сегашно време.     
Сегашно време на глагола. Глаголни окончания в първо, второ и трето спрежение.
Глаголите ям, дам.
Употреба на глаголите имам и нямам.
Употреба на трябва и може.
Бъдеще време на глагола. Спрежение на глагола да бъда..
Повелителни глаголни форми.
Образуване на глаголи с представки.
Минало време на спомагателния глагол съм.
Минало свършено време на глагола.
Минало несвършено време на глагола.

Предлози в, на, с, за, без, от, до и
др. Предлог без.

Наречия за място тук и там.
Наречия и предлози за означаване на място и посока.
Наречия за количество много и малко.
Наречия, образувани от прилагателни имена - бързо, топло и др.
Наречия за време.

Разпознаване на основни езикови факти и явления в българския език.
Съставяне и отговаряне на въпроси въз снова на прочетен текст.




Употреба на различни видове изречения - съобщително, въпросително,
възклицателно и подбудително.
Възприемане и съставяне на кратки сложни изречения.
Съставяне на кратки диалози.

Разбиране и правилно използване на имената при описание на предмети и явления.
Сравняване на практическо равнище на имената в българския с имената в унгарския език.



Умения за броене и означаване на поредност.
Свързване на числителните имена със съществителни.



Разбиране на значението и използване на заместниците на имената.

Редактиране на текст чрез замяна на имена с местоимения за отстраняване на повторения.





Разбиране и използване на глаголи в българския език.

Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации.

Употреба на сегашно, минало свършено, минало несвършено и бъдеще време въз основа на съответна употреба глаголните времена в унгарския език.

Разбиране и разказване на случки от живота.




Разбиране на значението на основни предлози и съюзи и правилна употреба в речта.

Разбиране и употреба на наречия в изречения и кратък текст.

Отговаряне на въпроси с няколко прости изречения.






Разпознаване на съобщителни, въпросителни, възклицателни и подбудителни изречения.


Участие в кратки диалози.


Съгласуване по род и число на прилагателните със съществителните имена.
Правилно членуване на съществителни и прилагателни имената.



Броене от едно до един милион.
Означаване на поредност.





Разбиране и използване на лични, показателни, въпросителни и притежателни местоимения.








Разбиране на значението, мястото и ролята на глагола в изречението на български език.
Спрягане на глаголи в сегашно време.

Правилна употреба на глаголи в сегашно, минало и бъдеще време на глаголи в изречение и в текст.





Слушане с разбиране на случки от ежедневието.



Разбиране на значението на изучавани предлози и съюзи и правилна употреба в речта.

Разбиране и употреба на изучавани наречия в изречения и кратък текст.

Звукове и букви.
Буквите от бълтарската азбука.
Звуковете в българския език. Гласни звукове. Съгласни звукове.

Българското ударение. Силово, свободно и подвижно ударение.

Познаване на българската азбука.
Правилно означаване на звуковете с букви. Точно произнасяне на специфични звукове (ъ, дж, дз) и звукови съчетания - йа, йо, йу, шт,ст .
Правилно поставяне на ударението на познати думи.

Познаване на българската азбука.



Правилно произношение при говорене и
четене на познат текст.

Правоговор, правопис и пунктуация.
Звучни съгласни в края на думата.
Изпадане на звукове при образуване на множествено число на съществителни имена.
Предлозите с, със и в, във.


Представките из, раз.
Писане на двойно з.
Двойно т.
Съобщителното изречение.
Въпросителното изречение.
Възклицателното изречение.
Подбудителното изречение.

Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата.
Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни в края на думата.
Правилно писане на думи в множествено число.





Правилна интонация и
умения за употреба на препинателни знаци в края на различните видове изречения. Запетая в простото изречение.

Писане без грешка на кратък текст при диктовка.
Правилна употреба на предлозите с, със и в, във; на представките из, раз.;
писане на двойно з, т.






Интонация на съобщителното и въпросителното изречение.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.
Речев етикет.
Устно и писмено общуване. Диалог и монолог.
Текстове от разговорно-битовата сфера на общуване.

Научно-популярен текст.

Съчинение.
Преразказ.




Текстове от народното творчество.




Откъси от художествени произведения на български автори.




Поздравление
Покана
Обява
Писмо

Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване.
Умения за устно предаване на случка с няколко прости изречения.
Ориентиране в български учебниции, помагала и пр.
Разбиране на кратък научно-учебен текст.
Структуриране на собствено изказване - въвеждащо изречение, кратко изложение, обобщение.
Съчинение по картина с няколко прости изречения.

Разбиране на приказки, общи за българския и унгарския фолклор; пословици и поговорки.
Умения за монологична реч - сбит преразказ на приказка.
Съчиняване на кратка приказка.
Изразително четене и изпълнение наизуст на стихотворения, песни, игри.
Драматизиране на откъс от художествено произведение.

Умения за редактиране на собствен текст.
Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.
Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет - поздравление, покана, обява, писмо и др.

Разбиране и съставяне на диалози в разговорно-битовата сфера на общуване.
Устен разказ по преживяно.



Точно и плавно четене на кратък научно-учебен текст.
Разбиране на основния смисъл на текста.
Разделяне на текста на абзаци.
Кратко описание на природна картина или предмет.

Изразително четене на приказка.


Пресъздаване на диалог от приказка.


Изразително изпълнение на български стихотворения.



Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет (по избор).

Речник.
Битова лексика.


Основни езикови термини.


Синоними.
Антоними.
Омоними.

Думи с пряко и преносно значение.

Владеене на битова лексика, която да позволява общуване в разговорно-битовата сфера (по определени теми).

Разбиране на български термини за означаване на основни езикови понятия, изучавани по унгарски език.
Активизиране на речника чрез синоними, антоними и омоними.


Разбиране на преносното значение на думи в българския език. Работа с тълковен речник.

Познаване на изучената разговорно-битова лексика.





Използване на синоними.
Разпознаване на антонимни двойки.
Разбиране на значението на омоними.

Разбиране на преносното значение на познати думи.

Изречение. Дума.
Образуване на отрицателно-въпросителни изречения.
Отрицателно-повелителни форми.
Образуване на изречения с хайде и нека.
Възклицателни изречения - образуване.
Безлични изречения.
Употреба на сказуемо от типа ...съм хубав., ....е луксозна и др.
Удвояване на допълнението в изречението.
Съгласувани определения.
Несъгласувани определения.
Членуване при словосъчетания от дума и две нейни определения.


Степени за сравнение на прилагателни имена.
Съществителни имена от женски род без окончание.

Умалителни съществителни имена..
Бройни числителни имена за лица.
Словосъчетания от числително, прилагателно и съществително име.

Дателни форми на личните местоимения.
Показателни местоимения за признаци и количество такъв и толкова.
Възвратни лични местоимения
Възвратни притежателни местоимения - род, число, членуване.
Обобщително местоимение за количество всичкият.
Относителни и неопределителни местоимения който, някой.
Отрицателни местоимения и наречия никой, никога.
Падежни форми при местоименията - кого, някого, никого.

Самостойно и несамостойно сегашно време - отивам, да отида..

Възвратни глаголи.
Отглаголни съществителни имена.
Причастия.


Степени за сравнение на наречия.
Употреба на предлога у.

Умения за разбиране на езиковите средства на българския книжовен език.
Умения за подбор и комбинация на езикови средства за изразяване на свои мисли в нова ситуация.


Умения за конструиране на различни видове изречения.
Умения за свързване на изреченията в кратък повествователен текст.


Откриване на прилики и разлики между изучените признаци на имената в българския и унгарския език.

Разбиране и използване на степените за сравнение на прилагателните имена.
Долавяне на родовите различия между имена без окончание.
Умения за образуване и използване на умалителни имена.
Правилно използване на имена след числителни.






Използване на местоименията въз основа на сравняване с употребата им в унгарския език.


Използване на различни начини за изразяване на притежание в българския език. Сравняване с унгарски език.
Използване на падежните форми на местоименията.



Долавяне на смисловото различие при употребата на глаголи в самостойно и несамостойно сегашно време.
Използване на възвратни глаголи и отглаголни съществителни имена.
Разбиране и използване на причастия.
Разбиране и използване на наречия и предлози.

Възприемане и предаване на мисли с прости изречения.





Умения за конструиране на разширени прости изречения.





Правилна употреба на членувани и нечленувани именни форми.



Степенуване на прилагателни имена.
Членуване на съществителни имена от женски род без окончание.


Умения за образуване на умалителни имена.








Умения за заместване на имена с местоимения за избягване на повторения.


Умения за изразяване на притежание (поне по един начин).






Разбиране и разказване на случки от ежедневието.


Образуване на възвратни глаголи и отглаголни съществителни имена.


Степенуване на наречия.
Правилен словоред на предлозите в словосъчетания и изречения.

Звукове и букви.
Неударени гласни.
Обеззвучаване на звучни съгласни пред беззвучни.
Озвучаване на беззвучни съгласни пред звучни.
Струпване на съгласни.

Умения за чисто изговаряне на ударени и неударени гласни.
Правилно произнасяне и писане на звучни, беззвучни и струпани съгласни.
Умения за поправяне на правописни грешки.

Правилно писане на неударени гласни, звучни и беззвучни съгласни.
Изговаряне без затруднения на струпани съгласни.

Правоговор, правопис и пунктуация.
Удължаване на основата при членуване на прилагателни имена.
Частиците по- и най- за сравнителна и превъзходна степен.
Глаголни окончания за 1 лице, единствено число и 3 лице, множествено число, сегашно време.
Относителните местоимения и наречия като свързващи думи в сложното изречение.

Умения за работа с правописен речник

Спазване на правописните норми на българския език.

Българско произношение в диалогична реч.

Спазване на български правоговорни норми за имена и глаголи.

Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия.

Акцентно свързване на предлози и пълнозначни думи. Ударение при степенувани думи.
Правилно писане и изговаряне на глаголни окончания за 1 лице, единствено число и 3 лице, множествено число, сегашно време.

Правилна интонация и
умения за употреба на препинателни знаци в края на различните видове изречения. Запетая в простото изречение.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.
Речев етикет.
Текстът като основна единица на общуване.
Тема и микротема.    
Официално-делови текстове.



План на текст.

Научен текст.




Художествен текст.

Подтекст.
Българска литературна класика.

Усъвършенствана техника на четене на непознат текст.
Осмисляне на темата и
микротемите в текста.
Прилагане в житейски ситуации на уменията за създаване на текст - писане на писмо, автобиография, заявление и др.

Умения за съставяне на план и структуриране на текст
Превод на текст от учебник (учебен предмет по избор).
Умения за отговор на научен въпрос - аргументиране.

Разбиране на откъси от произведения на българската литературна класика.
Разбиране на подтекст.
Отговаряне на несложни въпроси за анализ на текста.
Умения за редактиране на чужд текст.

Гладко четене на непознат текст.

Създаване на официално-делови текст - писане на определен вид текст (по избор).




Умения за съставяне на план.

Превод на кратък адаптиран текст по изучавана учебна тема (учебен предмет по избор).


Разбиране на откъси от български
класически литературни творби.

Отговаряне на несложни въпроси към текста.

Речник.
Думи от различни сфери на общуване.



Контекстови синоними.
Многозначност на думите в езика.
Фразеологизми.

Свободно общуване с разговорно-битова лексика.
Владеене и на лексика, която да позволява общуване в различни сфери на живота (по определени теми).

Разбиране на контекстови синоними.
Осмисляне на многозначността на думите в езика.
Разбиране на фразеологизми.

Свободно общуване с разговорно-битова лексика.
Разбиране на основни термини на български език от изучавани научни области.

Познаване на различни значения на изучавани думи.
Разбиране на няколко устойчиви словосъчетания.

Изречение. Дума.
Словоред в простото и сложното изречение.


Основните езикови знания се систематизират за:
    - съществително име;
    - прилагателно име;
    - числително име;
    - местоимение;
    - наречие;
    - глагол и глаголни форми.
На начално теоретично и практическо равнище се въвеждат и следните езикови факти и явления:
    - сложни глаголни времена     - минало неопределено,      минало предварително,      бъдеще предварително,      бъдеще предварително в      миналото;
    - употреба на сложните      глаголни времена;
    - съвместна употреба на      прости и сложни глаголни      времена;
    - предлози;
    - съюзи.    

Умения за български словоред в изречението.
Съставяне на различни видове сложни изречения.
Първоначална представа за системата на българския език.
Умения за правилна и целесъобразна употреба на граматически единици в речта.
Осмисляне на граматическите признаци на имената в българския език.
Осмисляне на граматическите признаци на местоименията в българския език.


Осмисляне на граматическите признаци на глаголите в българския език.

Умения за превод на сложни глаголни времена.
Умения за съвместна употреба на глаголни времена в свързана реч.

Осмисляне на граматическите признаци на неизменяемите части в българския език.

Откриване на прилики и разлики между изучените признаци на имената в българския и унгарския език.
Използване на местоименията въз основа на сравняване с употребата им в унгарския език.





Долавяне на смисловото различие при употребата на глаголи в самостойно и несамостойно сегашно време.

Използване на нелични глаголни форми.



Разбиране и използване на наречия и предлози.

Звукове и букви.
Звукови закони в българския език:
- Обеззвучаване и озвучаване на съгласните.
- Редукция (сближаване по изговор на неударените широки гласни а, е, о към тесните гласни звукове ъ, и, у).
- Подвижно и непостоянно ъ .
- Променливо я .

Прилагане на звуковите закони в българския език.

Умения за чисто изговаряне на ударени и неударени гласни.
Правилно произнасяне и писане на звучни, беззвучни и струпани съгласни.
Умения за поправяне на правописни грешки.

Правоговор, правопис и пунктуация.
Ударение.

Запетая в сложното изречение.

Пунктуация на пряката реч.

Преодоляване на интерференцията в графичната система.
Спазване на изучените правоговорни и правописни норми в българския език. Поставяне на препинателни знаци в сложното изречение.
Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст по различен начин.

Писане на запетая пред а, но, че, който, когото, чийто, когато, където, защото в сложното изречение.
Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст (поне по един начин).

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Общуване. Текст.
Речев етикет.
Текстове от класически образци на българската литература.

Четене с логическо ударение на различни по стил и жанр текстове. Четивна култура.
Разбиране и тълкуване на художествени текстове.
Разбиране и тълкуване на научни текстове.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.
Самостоятелно водене на записки.
Извеждане на същественото.
Обобщаване.

Създаване на текст в определен стил и жанр с оглед на комуникативните потребности на учениците.
Превод на научен и художествен текст.

Плавно четене на на непознат художествен текст. Разбиране с помощта на речник.
Разбиране на изучавани художествени текстове.
Превеждане с речник на текст от учебник по изучаван учебен предмет.
Съставяне на план за отговор на научен въпрос.
Разказ по собствени преживявания.

Речник.

Домашни и чужди думи.

Международна културна лексика.

Термини.
Книжовни и некнижовни думи.

Владеене на лексика, която да позволява пълноценно общуване (в определени граници) в научно-популярната и художествената сфера.
Преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика.

Формиран терминологичен апарат на български език с термини от литературознанието, изучавани по унгарски език в училище, както и с основни термини по другите учебни предмети.

Свободно общуване с разговорно-битова лексика.
Владеене и на лексика, която да позволява общуване в различни сфери на живота (по определени теми).


Работа с речник при превод на научни и художествени текстове, отговарящи на комуникативните потребности на учащите се.

Изречение. Дума.
Просто изречение - главни и второстепенни части,
обособени части, еднородни части, вметнати думи и изрази в простото изречение.
Свързващи думи в простото изречение - съчинително свързване, подчинително свързване.
Сложно изречение - съчинително и подчинително свързване на прости изречения в сложно.

Сравнение на основни понятия и закономерности между българския език и изучаваните други езици.

Използване на възможностите на взаимозаменяеми езикови средства при говорене и при писане на съчинение.

Осмисляне на връзките и взаимодействието между езиците. Преодоляване на интерференцията.

Теоретично осмисляне на изречението в българския език. Умения за използване на български словоред в изречението.
Съставяне на различни видове сложни изречения.
Умения за правилна и целесъобразна употреба на именни конструкции в речта.
Умения за съвместна употреба на глаголни времена в свързана реч.

Правоговор, правопис и пунктуация.

Логическо ударение в изречението и в текста.
Интонация на изречението.
Книжовен и некнижовен изговор.
Български правописни принципи.
Пунктуация на сложното изречение.

Осмисляне на различията в двата езика по отношение на ударението и интонацията.
Целесъобразно поставяне на логическото ударение.

Осмисляне на връзките между българския и унгарския правопис, правоговор и пунктуация.

Спазване на изучените правоговорни и правописни норми в българския език. Поставяне на препинателни знаци в сложното изречение.

Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст по различен начин.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Семейство и род

Родители, роднини, род – назоваване, роднински връзки.

Анализ на роднинските и семейни връзки.
Обръщение към различните членове на семейството в различни ситуации.

Да знае личните си данни, формите на учтивост и обръщение към близки и непознати. Да изброява членовете на семейството.

Околна среда - дом и училище, улицата, квартала, превозните средства, поведение към по-възрастни и към по-млади.







Съхраняване на традициите.

Да усвои основните форми на ориентация и комуникация в позната среда (напр. поздрав, запознаване), правила за движение. Да умее самостоятелно да се ориентира и комуникира в позната среда. Да изпълнява по указание задачи, свързани с ориентацията и комуникацията, в непозната среда.


Събиране на информация за близката среда (напр. кои са членовете й, кога и къде се срещат, какво правят).

Да знае формите на поведение в различни ситуации: в семейството и обществото.








Д а участва в живота на общността и да изпълнява поставени задачи.

Семейни традиции - обичаи и празници (напр. родилни, сватбени, погребални, именни и рожденни дни)

Проучване на обичаите, свързани с празниците, отбелязвани по традиция в семейството. Да отбелязва и поставя във времето важни събития от живота на семейството и рода (рождени дати, празници, важни годишнини), като се опира на житейския си опит.

Да изброява семейните празници.

Народни, религиозни и обществени празници

Да познава и различава свързаните с празниците песни, приветствия, пожелания; да умее да изработва сурвачки, мартеници и др.

Да разграничава най-важните празници и да знае отличителните им черти.

България

Географско положение - граници, повърхнина, столица, исторически места.

Да умее да се ориентира по картата на Европа и на България. Да различава географските форми - планини, равнини, реки, морета. Да познава разположението на главните градове в България. Да умее да се ориентира по географската карта и да познава основните й символи.

Да познава границите на България, да посочва на картата основните планини, реки, равнини и градове.

Отличителни знаци на българската държавност: знаме, герб, химн.

Познаване и тълкуване на основните отличителни знаци и свързаните с тях форми на поведение. Четене на разкази, свързани с развитието на държавните символи (напр. конската опашка като символ на прабългарите, възрожденските знамена, лъвът като символ). Да умее да пее химна на България.

Да познава отличителните знаци на българската държавност: знаме, герб, химн. Да знае текста на българския химн; да става прав при изпълнението на държавен химн.

Население на България: произход, религия, етнически състав, български общности в чужбина.








Събития и личности от българското средновековие

Да познават отделните елементи, участвали във формирането на българската народност и тяхната роля - българи, славяни и траки (местно население).
Да анализират причините за покръстването на българите. Да се изгради представа за разнообразните етнически елементи, които вземат участие във формирането на народността.
Да си изградят елементарна представа за ролята на личността в историята чрез разкази за българското средновековие.

Да знае трите елемента, участвали във формирането на българската народност; религията на българите. Да посочва държави, в които живеят български общности извън България.

Миналото на българите

Траки, славяни и прабългари.





Българската държава: граници, християнската религия, писмеността, книжовността, писаните закони



Ролята на българския владетел в средновековното общество: обединител на народа си, покровител на културата и пазител на вярата.

Да се формира представа заминалото на българския народ. Събиране на данни в семейството и от исторически четива. Установяване на различие между историческо и легендарно.
Да поставя историческите събития в хронологичен ред. Да посочва на историческата картата мястото на изучените събития.



Да свързва исторически или културни събития от изучавания материал с исторически личности;
да извършва елементарни описания на случки и събития, употребявайки ограничен исторически речник;
да разпознава източници на информация - писмени и материални;
да разпознава битови традиции и празници на българския народ и да умее да описва някои от тях.

Да умее да преразказва легенди и исторически събития със свои думи.











Да знае имената на основните исторически личности и делото или събитието, с което са свързани.
Да посочва по картата изучените исторически места.

Култура на българите

Музика - народно и композиторско творчество

Слушане и сравняване на българска народна и композиторска музика.
Да се изпълнява подражателно на детски музикални инструменти характерните за българската народна музика неравноделни ритми 5/8 и 7/8.

Да изпълнява най-малко 5 песни от изучените в началните класове и да различава най-малко 3 творби от репертоара за възприемане.
Самостоятелно да разпознава изучените български музикални инструменти.

Изобразително изкуство -
имена и творби на известни български художници, представа за народното творчество и за някои знакови системи, използвани в масовите средства за информация и комуникация.

Да наблюдава и различава произведенията на народното и на индивидуалното творчество. Анализ на художествено произведение.

Да познава имената на трима български художници и да различава най-известните им творби.
Описание на произведение по избор, анализ на основните му елементи.

Танц.
Ритмични движения с музика, танцови движения. Народни хора.
История и създаване на най-популярния български танц „Ръченица”.

Да овладеят техниката на основните движения и стъпки. Създаване на интерес към най-известните български ансамбли. Танцуване на народни хора.

Да различава и изпълнява основните стъпки на ръченица, право хоро и хоро по избор.

Традиционни и електронни медии.

Да се изградят елементарни навици за добиване на информация чрез средствата за масова информация, като се обърне особено внимание на българските източници.

Да познава български издания, предавания на български език по радиото и телевизията.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Околна среда

Българското национално малцинство в Унгария. Етапи на преселението на българите в Унгария. Състав на българската общност. Традиции и обичаи на българите в Унгария.



Малцинствени институции и малцинствени права.

Формиране на понятието за българска диаспора.
Събиране на материали за обичаите -семейни и обществени - на българската общност в Унгария. Наблюдения върху интерференцията на български и унгарски обичаи. Понятие за асимилация.
Събиране на материали от средствата за масово осведомяване, отнасящи се до малцинствата.

Да знаят трите етапа на преселението на българите в Унгария.
Да изброяват основните институции на българите в Унгария.




Да познават основните малцинствени права и техните гаранции.

България

Мястото на България в континента Европа и на Балканския полуостров.
Географско положение - граници,
големина и брегова линия.
Природа и природни пейзажи.
Население - брой, разпределение, гъстота, състав, бит и култура, проблеми.
Стопанство.
Селища.
Държавно и административно устройство.
Пейзажи (напр. река Дунав, Дунавска равнина, Старопланинска област, Горнотракийска низина, Рило-родопска област, Черно море, Българско черноморско крайбрежие).
Роден край (от кой български край произхожда моето семейство).
Екологични проблеми, защитени природни територии и обекти.

Да определят географското
положение, границите и бреговата линия на България, Балканския полуостров и Европа.

Да работят с тематични географски
карти.
Да попълват и оформят контурна
карта.
Да извършват мислени пътешествия
по картата.
Да съставят туристически маршрути,
да ги описват или изминават.




Да проучват и характеризират обекти от родния край в България.
Да описват екологични проблеми, защитени природни обекти и територии.

Да посочват на картата границите и бреговата линия на България, балканския полуостров и Европа.


Да знаят броя и гъстотата на населението на България.
Да изброяват основните клонове на българското стопанство.
Да посочват на картата основните български селища и географски райони и да правят кратка характеристика.



Да знаят района, от който произхожда семейството от България и да правят кратка характеристика.
Да познават най-малко три защитени природни обекта.

Минало

Праистория и античност:
Българските земи в древността - неразделна част от културата и историята на античните цивилизации.
Варненският некропол.
Контакти на траките с гръцката цивилизация.
Българските земи в Римската империя - взаимоотношения между градската римска култура и културата на траките.
Средновековие:
Органична връзка между националната и общата история - ролята на българската държава като една от първите средновековни държави и на старобългарския език, като основа на развилите се по-късно славянски езици. Българската култура - част от Европа и християнския свят.

Да конструират линия на времето, да съставят хронологични и синхронни таблици на изучаваните събития и личности.
Да установяват синхрон и съпоставят събития от българската, унгарската и общата история.
Да подбират информация по определен проблем от справочници и да я систематизират в устна форма.
Да разпознават и оперират с основни исторически понятия при описание и решаване на познавателни задачи.
Да откриват противоречия и съвпадения при описанието на едни и същи събития от различни източници на информация.
Да формулират въпроси върху изученото учебно съдържание и да ги поставят на съучениците си в коректна форма.

Да назовават основните племенни и етнически групи, населявали българските земи през античността.








Да познават най-видните личности на средновековната ни история и да ги свързват с определено събитие и дело.
Да правят оценка на ролята на християнската религия и на славянската писменост за съхраняване на българския народ и държава.

Култура

Народна култура.
Българското традиционно облекло - мъжко и женско, райониране.
Българската къща (напр. помещения и функциите им в селската къща, обзавеждане, стопански постройки, работилници, транспортни средства; градската къща - типове и региони).

Да усвои понятията, свързани с мъжката и женската народната носия и особеностите им в различните региони.
Да умее да прави връзка между типа на селището и поминъка на населението, начина на живот и обзавеждането на жилището, предназначението на сградата и нейното устройство.


Да познава различни поверия, свързани със строителните практики.
Да се изгради понятие за ролята на човека в преобразуването на околната среда.

Да познава основните елементи на българското народно облекло - мъжко е женско и да ги назовава.
Да познава и назовава основните елементи на традиционната българска къща и тяхното функционално предназначение.
Да посочва основните типове български къщи.

Изобразително изкуство и визуална култура.
Поставяне на българското изобразително изкуство в контекста на европейското и световното изкуство.


Основни методи на художествен анализ.
Начало и развитие на българското кино.
Телевизионна и видеокултура.

Установяване на взаимозависимост между начина на мислене, културните различия и художественото произведение.
Изграждане на умения за сравняване на различни художествени стилове и направления. Откриване на българските мотиви в съвременното изкуство.
Анализ на художествено произведение със свои думи.
Развитие на стратугии за подбор на програми.

Да познава имената на видни творци на визуалната ни култура, да различава основните им произведения.
Разпознаване на изобразителната техника на български художници въз основа на характерни примери.

Танц.
Разучаване на народни хора: Право хоро, Пайдушка четворка, Македонско хоро, Айтоска ръченица, Дайчово хоро.

Овладяване на основните ритмични движения на българските танци. Упражняване на единични танци, танци по двойки и на хоро.

Да умеят да танцуват поне 3 вида български хора при музикален съпровод. Да различават българските танци от танците на другите народи

Традиционни и електронни медии.
Медии на български език в Унгария.
Медиите на държавата-майка.
Достъп до информация. Правото за достъп до информация на роден език.

Да се формират умения за ползване на различни източници на информация: печат, радио, телевизия, интернет, библиотеки.
Изработване на умения за правилно тълкуване и критичност към съобщенията на масмедиите.

Да познава печатните и електронните медии на българите в Унгария.

Учебен материал

Развитие на умения и компетентност

Минимални изисквания

Околна среда

Традиционна обичайна система на българите.
Семейни обичаи (напр. раждане, сватба, погребение)
Календарни обичаи (напр. Коледа, Нова година, пролетен обичаен цикъл - Трифоновден, Баба Марта, Лазаровден, Великден, Гергьовден; лятно-есенен обичаен цикъл - Еньовден, Илинден, Димитровден)
Официални български празници - историческо събитие и символика, свързана с празниците (напр.
3 март - Ден на освобождението, 24 май - Празник на българската култура и славянската писменост, 6 септември - Съединение на България, 22 септември - Обявяване на българската независимост).

Да правят проучвания за живота и празничната система на българите в Унгария. Да съпоставят традиционната и съвременната обичайна система. Да открояват българските елементи в празничната система на общността и да правят изводи за степента на асимилация.

Да възприемат честванията и празниците в тяхната цялост (напр. ритуали, песен, танц, облекло, символика, мястото в ритуалната система).

Да познават основните елементи на традиционните семейни обичаи.
Да умее да поздравява близки и познати по случай определени празници устно и писмено.
Да знаят годишните цикли на календарните обичаи и да ги различават от обичаите на други народи. Да описват празниците и тяхното празнуване от българите в Унгария. Влияние на унгарската среда върху обичайната система на българите тук.
Да познават смисъла и символиката на официалните празници.

България

Природни ресурси и екология. Политическа и социално-икономическа организация на обществото. География на населението и селищата - урбанизация и демографски проблеми. Географски региони.

Да анализират ресурсната осигуреност на България и нейната зависимост от световното стопанство. Да обясняват характерните черти в отрасловата и териториалната структура на стопанството. Да правят географска характеристика на стопански отрасъл, град, страна, регион. Да изразяват свои мнения въз основа на изучените географски обекти, които да умеят да доказват и да отстояват рационално и емоционално.

Да посочват природните богатства на България и да знаят кои са липсващите ресурси.
Да анализират състава на населението - възрастов, етнически, градско и селско и т.н. - и да правят съответните изводи.
Да посочват основните географски региони на страната и да правят географска характеристика.

Минало

Ново време. Българските земи като част от Османската империя през ХVІ и ХVІІ в., европейско влияние върху империята след ХVІІІ в., движение и борба на българите за духовна еманципация и национално освобождение през ХІХ в.
Мястото на България в световната история след Освобождението, бързо адаптиране към новите реалности и оформянето й като европейска държава. Опити за решаване на националния въпрос и отстояване на националната концепция.
Миграция на българското население по време на турското владичество и след Освобождението.
Съвременна история. Налагане на тоталитарната система след Втората световна война. Промени в стопанството, социалната и
демографска структура на обществото.
Разпадане на тоталитарната система и последици.

Великите сили и България.
България и балканския свят.
Геополитическото пространство на българите през вековете.

Да локализират във времето значими творци на културата и да ги свързват с конкретен исторически текст.
Да анализират политическата система на българската държава.
Да анализират дейността и идеите на личност от епохата.
Да четат и коментират различни видове исторически карти.
Да интерпретират информация и извеждат съдържанието на понятия от художествени картини и карикатури, отразяващи изучавани събития.
Да формулират въпроси относно изучавано историческо събитие, личност, идея, понятие.
Да формулират аргументи и привеждат доказателства при устни и писмени изложения по конкретен исторически въпрос.
Да комуникират помежду си в
условия на групова работа.

Да изразява критична позиция, въз
основа на факти и аргументи.
Да чете и интерпретира самостоятелно статистически данни (таблици, диаграми, схеми).
Да анализира и съпоставя данни от
няколко източника едновременно.

Култура

Изграждане на съвременната
българска култура - традиции и модерност. (Литература, музика, изобразително изкуство, архитектура, театър, кино)
Православието - пазител на националната идентичност. Ролята на националната църква.
Ролята на гражданските организации в съвременното общество. Права и задължения, правни гаранции, взаимоотношения между държавната и гражданската сфера.

Средства за масово осведомяване (напр. печат, радио, телевизия, информационни и интерактивни мрежи) и обществено мнение. Въздействие на медиите върху формирането на общностите и човешките взаимоотношения.

Свързване на културните постижения
с историческите дадености и средата, с традициите и фолклора. Уточняване на понятията традиция и модерност и взаимовръзката между тях.
Произход и значение на понятията Изток и Запад. Център и периферия.





Способности за съзнателно използване на средствата за масово осведомяване.
Роля на образователните и културни институции за осигуряване на културната автономия на малцинството.

Назоваване на особеностите на изучените епохи, периоди и направления и разпознаване на отделни произведения.

Да познава структурата на българската православна църква в Унгария.
Да познава културните и граждански организации и обединения на българите в Унгария.



Да познава освоните форми и особености на масовата комуникация.

Анализ на понятието културна автономия.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Beszéd és beszédértés

Artikuláció.
A magyartól eltérő hangok irodalmi nyelvnek megfelelő kiejtése (γ !!,
δ !, !θ , !!χ )
Szóhangsúly.
Mondathangsúly.



Szóbeli közlések, utasítások, ezekre való reagálás.
Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés.


Különböző beszédszándékok kifejezése.





Egyszerű párbeszédek



Olvasott illetve hallott szövegek tartalmi összefoglalása szóban.

Helyes kiejtési gyakorlatok.


A szavak helyes kiejtésének gyakorlása
A hangsúly értelemmegkülönböztető szerepe.
Szóbeli közlések, utasítások megértése.

Tanult szavak, kifejezések felismerése önállóan és nyelvi kontextusban. Egyszerű kérdések megértése és válaszadás, önálló kérdésfeltevés.

Bemutatkozás, üdvözlési szokások, kívánság, kérés, köszönet kifejezése, bocsánatkérés, jókívánságok megfogalmazása, helyeslés, elutasítás, saját vélemény kifejezése.

Rövid szöveg elmondása párbeszédes formában. Különféle helyzetekben párbeszéd folytatása.

Információk kiemelése események időrendi sorrendjének felállítása, történet folytatása, kiegészítése, tartalmi összefoglalása.

A görög nyelv hangjainak helyes képzése, kiejtése.

A magyartól eltérő helyes hangsúlyozás.


Szóbeli közlések, utasítások megértése.

Tanult szavak, kifejezések felismerése. Egyszerű kérdések megértése és válaszadás.


Alapvető szándékok, kérések kifejezése.





Rövid párbeszéd folytatása hétköznapi témákról.


Események elmondása időrendi sorrendben. Szövegek cselekményének kiemelése, rövid tartalmi összefoglalása.

Olvasás és szövegértés

Hangos és néma olvasás görög nyelven.





Mesék, állatmesék, mondókák, kép- regények, versek, rövid elbeszélések stb. olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből.

Az életkornak megfelelő általános és szakszöveg olvasása és feldolgozása.




Memoriter.

Helyes hangsúly és hanglejtés.
Mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása.
Folyékony olvasás szöveg jellegének megfelelő kifejező olvasás.

Különböző szövegfajták felismerése. Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése.


Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján
– információk kiszűrése
– olvasottak alapján kérdésekre válaszolni, kérdéseket feltenni
– szövegek feldolgozása
Irodalmi szövegek kifejező felolvasása, 4 vers megtanulása.

Életkornak megfelelő szövegek hangos és néma olvasása helyes artikulálással és intonációval.



Tanult szövegek fajtájának felismerése, néhány mondatos ismertetése.



Életkornak megfelelő általános és szakszöveg alapinformációinak kiszűrése, megértése.



4 vers elmondása kívülről.

Írás és írásbeli szövegalkotás

A görög betűs írás.


Tollbamondás.


Önálló szöveg alkotása képi stimulus alapján.


Levelezés, Címzés.



Leírás.

Párbeszéd.

A görög ABC ismerete. Kis és nagy betűk írása. Szövegmásolás.

Szövegírás hallás után. Helyesírási gyakorlatok.

Egyszerű képekről mondatok alkotása, sorba rendezése. Képekről írásbeli fogalmazás.

Rövid levél, üdvözlet írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés.

Tárgyak, személyek, környezet leírása.

Különböző szituációk párbeszédes formába öntése.
Hétköznapi helyzetekben párbeszéd alkotása írásban.

Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás.

Tanult szavak, kifejezések helyes leírása hallás után.

Ismert nyelvi elemek alapján egyszerű szöveg megfogalmazása képi stimulus alapján.

Rövid levél, üdvözlet írása különböző alkalmakra.


Tárgyak, személyek és lakóhely rövid leírása.
Rövid párbeszédek alkotása hétköznapi helyzetekben.

Nyelvismeret

Főnevek.




Névelők.


Névmások.




Elöljárószók.


Igék.






Melléknevek.


Számnevek.


A mondatfajták.

A főnevek neme.
Egyes szám, többes szám.
A főnév esetei.
A leggyakoribb főnévragozási paradigmák.

A határozatlan és határozott névelők ragozása.

A személyes névmások neme és ragozása.
Birtokos névmások.
Kérdő névmások neme és ragozása.


A leggyakoribb elöljárószók és azok vonzatai.

A létige ragozása.
A jelen idejű cselekvő igeragozás, összevont igék.
Cselekvő beálló múlt (aoristos).
Cselekvő beálló jelen.
Segédigék és a kötőmód.

A melléknév ragozása.


Tőszámnevek. Sorszámnevek 1–10 ig.


A kijelentő, kérdő és felszólító mondat.

A főnevek felismerése a szövegben. A nemek, az egyes és a többes szám helyes használata.
A leggyakoribb főnevek ragozása.

A határozatlan és határozott névelők használata főnevekkel.

A személyes, birtokos és kérdő névmások használata.



A leggyakoribb elöljárószók helyes használata.

A leggyakoribb igék használata a tanult időkben.
Segédigék használata.




A melléknevek használata főnevekkel és határozóként.

Tőszámnevek használata.
Sorszámnevek felismerése.

Tartalom szerinti mondatfajták használata szóban és írásban.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Szóbeli közlések, utasítások, ezekre való reagálás.



Különböző beszédszándékok kifejezése.



Olvasott, illetve hallott szövegek, közlések, képek.






Párbeszédek.
Dialogizálás.



Beszámoló szóban és írásban.




Memoriter.




Önálló fogalmazás.



Levelezés.

A tananyaggal vagy a mindennapi élet be-
szédtémáival kapcsolatos egyszerű, görög nyelven történő magyarázatok, utasítások megértése, ezeknek megfelelő reagálás.

Érzelmek, kíváncsiság, bizonyosság / bizonytalanság, szándék, terv, ígéret, emlékezés, vélemény kifejezése.

Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. Keresett információ kiszűrése a szövegből. Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű / nehezebb feladatok megoldása, tartalom összefoglalása, szókincsbővítés.

Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. Szerepjáték.

A mindennapi életben a tanulóval és családjával történtekről beszámoló. Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása.

Különböző szövegek kifejező felolvasása. Rövidebb nyelvi egységek memorizálása. Párbeszédek betanulása. 4 vers könyv nélkül.

Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képi stimulus alapján vagy önállóan, megadott téma alapján.

Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása.

A tanár tananyaggal kapcsolatos egyszerű magyarázatainak, utasításainak megérté-
se.


Alapvető szándékok egyszerű megfogalmazása.


Kérdések megértése és válaszadás. Kérdésfeltevés. Keresett információ kiszűrése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.




Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása.



Beszámoló a tanulóval történtekről egyszerűen, de összefüggően.



4 vers könyv nélkül.




Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás.


Rövid levél, üdvözlet írása.

Nyelvismeret

Főnevek.




Névmások.




Melléknevek.


Igék.





Határozószók.


Szótár használata.


Elválasztás.
Írásjelek.

A szótagszám növelő főnevek ragozása, többes száma. A leggyakoribb rendhagyó főnevek leggyakoribb alakjai. A főnevek megszólító esete.

A személyes névmások mint közvetett és közvetlen tárgy. Nyomatékosító névmások. Mutató névmások. Vonatkozó névmások. Határozatlan névmások.

A melléknév fokozása (mindkét típus).


A cselekvő folyamatos múlt idő. A cselekvő igék felszólító módja. A szenvedő igék jelen ideje.



Idő-, hely- és módhatározószók.


Eligazodás a szótárban.
A fontosabb szótári jelek ismerete.

Az elválasztás szabályai. Az írásjelek használata.

A leggyakoribb főnevek ragozása, használatuk mondatokban.



A gyakoribb névmások használata.




A melléknév fokozása az egyszerűbb típus szerint.

A gyakoribb igék használata cselekvő fo-
lyamatos múlt időben, felszólító módban.
A gyakoribb szenvedő igék használata.



A gyakoribb idő-, hely- és módhatározószók használata.

Ismeretlen szavak kikeresése a szótárban.


Az elválasztás és az írásjelek használata.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Szóbeli közlések, magyarázatok.



Különböző beszédszándékok kifejezése.



Olvasott, látott, hallott szövegek, közlések, képek.








Önálló szövegalkotás.






Párbeszédek.
Dialogizálás.


Kifejező olvasás.


Általános témájú szövegek és szakszövegek önálló feldolgozása szótár segítségével.


Fordítás görögről magyarra és magyarról görögre.





Számítógép használat.




Memoriter.

A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének magyarázatainak megértése, követése.

Érzelmek, óhajtás, egyetértés, egyet nem értés, érvelés, javaslat az előző szintnél árnyaltabb kifejezése.

Fogalmazás képi stimulus alapján. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli és szóbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Fontosabb információk kiszűrése. Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. Hiányos történet kiegészítése. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása.

Önálló szövegalkotás. Önálló vélemény írásbeli és szóbeli kifejtése adott témáról. Környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) leírása. A mindennapi életben a tanulóval, családjával, barátaival történtekről beszámoló. Önéletrajz.

Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés. Szerepjáték, rövid jelenetek előadása.

Különböző műfajú / fajtájú ismeretlen szövegek folyamatos, megfelelő tempójú és intonációjú hangos olvasása.
Irodalmi, történelmi, földrajzi stb. szövegek feldolgozása. Különféle témájú újságcikkek (kulturális, sport, társadalmi stb.) feldolgozása.

Görög nyelvű általános témájú és szakszövegek fordítása magyarra szótár segítségével.
Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása szótár segítségével.


Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével. Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével.

4 vers könyv nélkül.

A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének megértése.


Az alapvető szándékok árnyaltabb megfogalmazása.


Fogalmazás képi stimulus alapján (helyes szó- és mondatfűzés, alapvető logikai kapcsolatok). Olvasott, látott, hallott szöveg lényegének kiemelése, fontosabb információk kiszűrése.
Szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.



Önálló vélemény írásbeli kifejezése adott témáról.
Önéletrajz.




Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról.


Különböző műfajú/fajtájú ismeretlen szövegek folyamatos, megfelelő tempójú és intonációjú hangos olvasása.
Általános témájú szövegek önálló feldolgozása szótár segítségével.



Általános témájú szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre szótár segítségével.




Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével.



4 vers elmondása könyv nélkül.

Nyelvismeret

Főnevek.

Igék.

Rendhagyó főnevek ragozása. Ragozhatatlan főnevek használata.
A szenvedő igék cselekvő beálló jelen, fo-
lyamatos múlt, beálló múlt ideje és felszólító módja.

Gyakoribb rendhagyó főnevek ragozása és használata.

A gyakoribb cselekvő és szenvedő igék összes alakjának felismerése és használata.

Melléknevek.





Szóképzés.

Előidejű jelen és előidejű múlt idő.
A feltételes mód.
A határozói és melléknévi igenevek.
Rendhagyó melléknevek ragozása és fokozása.

A szóképzés alapjai.

A gyakoribb rendhagyó melléknevek ragozása és fokozása.




A szóképzés alapjainak ismerete.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Önálló szövegalkotás.







Referátum, kiselőadás.


Önálló fordítás.





Műalkotások (filmek, színházi előadások, irodalmi művek).

Adott téma különféle szövegfajtákban való megfogalmazása (személyes-hivatalos).
Adott – elsősorban a fiatalokat érdeklő – témával kapcsolatban állásfoglalás szóban és írásban. Álláspont megindoklása. Részvétel vitában. Különféle stílusárnyalatok használata.

Megadott témáról rövid referátum készítése és szabad előadása.

Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével.
Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül.
Műfordítási alapismeretek.

Műalkotások megértése, tartalmi összefoglalásuk, személyes állásfoglalás, kritika kifejtése.

Önálló szövegalkotás, véleménykifejtés bármely témáról kevés hibával.






Megadott témáról rövid referátum készítése és viszonylagos szabad előadása.

Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével.




Műalkotások megértése, tartalmi összefoglalása

Általános témájú szövegek és szakszöve-
gek önálló feldolgozása és kiértékelése szótár segítségével.
Nagyobb terjedelmű irodalmi alkotások olvasása.


Könyvtárhasználat.

Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, feldolgozása, kiértékelése.
A hazai görög kisebbségi sajtótermékek ismerete.
Könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédihasználat, egynyelvű szótárak használata).

Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg olvasása szótár segítségével.





A könyvtárhasználat alapvető ismeretei.

Nyelvismeret

Igék.


Mondattani ismeretek.





Idiomatikus kifejezések, frazeologiz-
musok.

Rendhagyó igék összes alakja.
Személytelen igén és használatuk.
Az óhajtás és a valószínűség kifejezése.
Mondatrészek (alany, állítmány, tárgy stb.) felimerése.
Mellérendelő szerkezetek, alárendelő szerkezetek.
Mellékmondatok helyes képzése, kötőszók helyes használata.
Idiomatikus kifejezések, frazeologizmusok gyűjtése.

A gyakoribb rendhagyó igék összes alakja.
Az óhajtó és a valószínűséget kifejező mondatok megértése.
Alapvetőmondattani ismeretek.





A gyakoribb idiomatikus kifejezések, frazeologizmusok használata.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A görög ábécé.




Üdvözlések, udvarias kifejezések.


Bemutatkozás.


Számok.


Család.



Iskola.




Személyek és tárgyak leírása.


Testrészek.

Öltözködés.


Országok és nemzetek.

Állatok.


Növények (gyümölcsök, zöldségek).


Élelmiszerek, ételek.


Az óra.
Napszakok.
A hét napjai.
Hónapok nevei.
Évszakok, időjárás.

Dátum.

Közlekedés.



Tájékozódás városban.

A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése.
A görög betűk folyamatos írása, olvasása.
Kiejtési-, írás- és olvasási gyakorlatok.

Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák.

Személyes adatok (név, életkor, lakcím, foglalkozás).

Számok 1–1000-ig.
Számtani alapműveletek.

Családtagok, közeli és távoli rokonok, mindennapi magán- és családi élet eseményei.

Tanári utasítások, iskolai eszközök, tantárgyak.



Főbb tulajdonságok (alakok, színek, formák, méret).

Az emberi test részei.

Legfontosabb ruhadarabok, az ehhez tartozó cselekvések.

Nagyobb országok és nemzetek nevei.

Háziállatok, a mesékben szereplő állatok nevei.

Leggyakoribb fák, virágok, gyümölcsök, zöldségek.

Alapvető élelmiszerek és ételek nevei.


Az óra.
Napszakok.
A hét napjai.
Hónapok nevei.
Évszakok nevei, időjárási jellemzőik.

Dátum pontos megadása.

Közlekedési eszközök nevei, szárazföldi, vízi és légi közlekedés.


Irányok, útmutatás, középületek nevei.

A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése.
A görög betűk írása, olvasása.


Ismerje a leggyakoribb köszönéseket.


Legyen képes bemutatkozni, és bemutatni más személyeket.

Számok 1–1000-ig. Ismerje a négy alapművelet kifejezéseit.

Mutassa be családját.
Mesélje el átlagos napi programját.


Értse a tanóra vezetésének kifejezéseit, ezekre megfelelően reagáljon. Nevezze meg az iskolában használatos tárgyait. Sorolja fel a tanult tantárgyakat.

Írjon le egy tárgyat, illetve egy harmadik személyt.

Ismerje legalább 10 testrész nevét.

Ismerje legalább 10 ruhadarab nevét. Legyen képes saját ruházata leírására.

Ismerje legalább 10 ország, illetve nemzet nevét.
Ismerje legalább 15 állat nevét.


Tudja legalább 20 növény elnevezését.


Ismerje legalább 10 élelmiszer, illetve 5 görög nemzeti étel nevét.

Képes legyen időpont meghatározására, a hónap, nap, napszak, óra megadásával.
Jellemezze egy-egy mondatban az egyes évszakokat.


Legyen képes az év, hó, nap meghatározására.

Ismerje a főbb közlekedési eszközök elnevezéseit.

Adjon útbaigazítást harmadik személynek.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Névelők.


Főnevek.













Melléknevek.




Melléknévfokozás.



Számnevek.

Névmások.


Igék.








Határozószók.



Elöljárószók.


Kötőszók.

A határozott és a határozatlan névelők ragozása.

Hímnemű főnevek ragozása:
- αζ/εζ
-ηζ/εζ
-οζ/οτ végződésűek.
Nőnemű főnevek ragozása:
-α/-εζ
-η/-εζ
-/ειζ végződésűek.
Semleges főnevek ragozása:
ο/α
-ι/ -ια
- μα/-ματα végződésűek.

-οζ-η-ο
-οζ-α-ο
- οζ-α-ο vegződésű melléknevek ragozása.
πολνζ, πολλη, πολν ragozása.

A melléknév közép- és felsőfokának képzése. (Körülírt forma.)


Tőszámnevek.

Személyes, birtokos, mutató és kérdő névmások.

A létige ragozása jelen, múlt és jövő időben.
Cselekvő igék ragozása jelen időben, folyamatos és befejezett múltban, illetve folyamatos jövő időben.
Összevont igék ragozása jelen időben, folyamatos és befejezett múltban, illetve folyamatos jövő időben.

Helyhatározószók, időhatározó szók, módhatározó szók, mennyiséghatározó szók.

με, οε, για, ωζ, μετα, αττο, κατα, παρα, χωριζ

A leggyakoribb kötőszók.

A határozott és határozatlan névelők használata.

A főnevek ragozott alakjainak értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban.











A melléknevek egyeztetése főnevekkel, illetve helyes használatuk mondatokban.



A melléknév közép- és felsőfokú körülírt alakjainak helyes használata mondatokban.

A tőszámnevek 1–1000.

A névmások értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban.

Az igék különböző alakjainak felismerése és értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban.






A leggyakoribb határozószók értése és helyes használata mondatokban.


A határozószók helyes használata mondatokban.

A kötőszók helyes használata mondatfűzésnél.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Család.




Otthon.


Iskola.




Számok.

Egészség – betegség.



Szabadidő, szórakozás.



Nyaralás, szünidő.

Sport, testnevelés.


Bevásárlás.

A közeli és távoli családtagok életének részletes bemutatása.
Családi ünnepek.


A ház és a lakás részei, lakberendezési tárgyak.

Iskolai környezet, iskolai házirend.




Számok 1000 felett.

Egészséges életmód.
A leggyakoribb betegségek.
Az orvosnál.

Szabadidős kulturális időtöltés, iskolán kívüli programok (színház, mozi, koncert, táncház, könyvtár stb.)

Nyári-téli programok.

Sportágak, sportrendezvények.
Az Olimpiai Játékok története.

Üzletfajták megnevezései.
Vásárlással kapcsolatos kifejezések. Árucikkek nevei. Pénznemek.

Beszéljen közeli rokonai életéről, foglalkozásáról.
Ismerje a családi ünnepekkel (név- és születésnap stb.) kapcsolatos kifejezéseket.

Mutassa be saját otthonát.


Írja le az osztályterem berendezését. Foglalja össze iskolai kötelességeit.
Soroljon fel 10, az egészség megőrzéséhez szükséges dolgot.

Számok 1000 felett.

Ismerje legalább 5 betegség nevét.
Ismerje az orvosi vizsgálattal kapcsolatos alapvető kifejezéseket.

Meséljen délutáni és hétvégi elfoglaltságairól.


Mesélje el egy szünidei élményét.

Ismerje legalább 10 sportág nevét. Meséljen röviden az Olimpiai Játékokról.

Ismerje az egyes üzletek elnevezéseit, képes legyen a vásárlás során információt kérni és adni.
Ismerje az anyaország és a befogadó ország pénznemeit.

Tananyag

Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Főnevek.









Melléknevek.


Melléknévfokozás.

Hímnemű főnevek ragozása.
-αζ/ -αδεζ
-εζ/-εηεζ
-ονζ/-οι
Nőnemű főnevek ragozása.
-oζ/ -ονδεζ
-ου/ουδες
Semleges főnevek ragozása.
-οζ/−η
-οιμο/−οιηατΣ
−ηζ−ια−ν
−ηζ ιΣ−ι

Közép- és felsőfok képzése
(monolektikus alakok).
Hasonlítás.

A főnevek ragozott alakjainak értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban.







A melléknevek egyeztetése főnevekkel, illetve helyes használatuk mondatokban.

A melléknév közép- és felsőfokú körülírt alakjainak helyes használata mondatokban.