2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről1
2006.01.01.
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) felső küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, illetve – az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, vagy a technológia irányíthatatlanná válása miatt – jelen lehetnek (a továbbiakban együtt: jelen van);
b) alsó küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket;
c) veszélyességi övezet: a veszélyes tevékenység folytatása esetén bekövetkező súlyos baleset egészség-, illetve környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a hatóság által kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület;
d) tárolás: a veszélyes anyag jelenléte raktározás vagy készletezés céljából;
e) hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
f)2 szakhatóság: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal;
g) súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: elemző tevékenység, amely során a veszélyes üzem tekintetében a súlyos baleset kialakulásának lehetőségei és azok bekövetkezésének valószínűsége határozható meg.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre (a továbbiakban: veszélyes üzem), ahol a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény (a továbbiakban: veszélyes anyag) az 1. számú melléklet alapján meghatározható legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben van jelen.
(2) A veszélyes üzem azonosításának részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
Engedélyezési és felügyeleti tevékenység
3. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:
a) a veszélyes tevékenység azonosítása;
b) a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése;
c) a biztonsági irányítási rendszer;
d) a súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás;
e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte;
f) a településrendezési tervezés;
g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.
A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG,
VALAMINT A SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE,
A BIZTONSÁGI RENDSZER
4. § A veszélyes tevékenység azonosításának ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.
A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés
5. § (1) Az alsó küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést; a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést készít, amelynek a biztonságos működést bizonyító összefoglaló változatát küldi meg a hatóságnak.
(2) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
(3) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok és károsító hatások környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait, valószínűségét, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit, ezzel összefüggésben javaslatot tesz veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
(4) A biztonsági jelentésben az üzemeltető részletesen mutatja be a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és eszközrendszert, valamint a kockázatelemzés eredményét, továbbá bizonyítja azt is, hogy a súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
(5) Az üzemeltető a lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amelyben – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.
6. § (1) Az üzemeltető a biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
(2) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.
(3) A biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést soron kívül felül kell vizsgálni, ha
a) az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van;
b) a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére;
c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.
(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet vagy – ha a felülvizsgálatot követően a biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést módosították – az okmányok módosítással érintett részét, jelentős terjedelmű módosítás esetén az új okmányt az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi.
7. § (1) Amennyiben a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés üzleti, üzemi titkot vagy az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adatot tartalmaz, az üzemeltető írásban felhívja erre a hatóság figyelmét, és a teljes tartalmú, valamint a titkokat, illetve védendő adatokat nem tartalmazó változatot nyújtja be a hatóságnak.
(2) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését a nem nyilvános, teljes tartalmú biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés alapján végzi el, de a titkokat, illetve a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra és küldi meg a (3) bekezdésben felsorolt szerveknek.
(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés egy-egy példányát a hatóság tájékoztatás céljából megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek, közlekedési felügyelet területi szervének, indokolt esetben az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.
(4) A hatóság a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével a biztonsági jelentést a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, fővárosban a főpolgármesternek is megküldi.
(5) A hatóság és a szakhatóság az üzleti vagy üzemi titkot, illetve védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.
8. § (1) Ha a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. számú mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.
(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be.
(3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet, és helyszíni vizsgálatokat végezhet.
(4) A hatóság által kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra, és az üzem melyik létesítményére vonatkozik, valamint azt, hogy a biztonsági jelentés – a felmentés alkalmazása esetén – mely részeiben korlátozható.
9. § (1) A veszélyes üzem a felmentési szabály alkalmazása esetében is felső küszöbértékűnek tekintendő.
(2) Új üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden további felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés felülvizsgálatakor nyújtható be.
Az azonosítás ellenőrzése
10. § (1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés valóságtartalmát – az 5. számú mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.
(2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. számú mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.
11. § (1) A hatóság a szakhatóság közreműködésével – előre meghatározott terv szerint – a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább tizenkét havonta, az alsó küszöbértékű üzemeket legalább huszonnégy havonta egyszer a biztonsági irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a hatóság jelentést készít, melyet tizenöt napon belül megküld az üzemeltetőnek.
(2) A jelentésben feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről tájékoztatja a hatóságot.
12. § (1) A biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében, az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható, vagy lehetőségének valószínűsége csökkenhető.
(2) A hatóság a dominóhatás kizárása érdekében adatszolgáltatásra kötelezheti azon üzemek üzemeltetőit, ahol veszélyes anyagok vannak jelen, de azok mennyisége nem éri el az 1. számú mellékletben meghatározott alsó küszöbértéket. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti.
13. § A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből (a továbbiakban: súlyos baleset) biztonsági elemzésből, illetve a biztonsági jelentésből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése ezt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a belső védelmi terv (14. §) kiegészítésére kötelezi, illetve a külső védelmi terv (18. §) esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.
A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA
14. § (1) A veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.
(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.
(3) Az üzemeltető a terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes üzem dolgozói véleményt nyilvánítsanak.
15. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.
(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(4) Az üzemeltető a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv
16. § (1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [7. § (4) bek.] követő nyolc napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé.
(2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.
(3) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.
(4) A polgármester – amennyiben a 17. § (1) bekezdése alapján nyilvános meghallgatást kell tartani – a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a nyilvános meghallgatás időpontja előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak.
17. § (1) Új veszélyes üzem építése vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén, a veszélyes üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított harmincötödik és negyvenötödik nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart.
(2) A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 7. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat, és az érintett, előzetesen részvételi szándékukat bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai helyőrség képviselőjét is.
(3) A nyilvános meghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amit a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
(4) A nyilvános meghallgatás – amennyiben lehetséges – a külön jogszabály3 szerint szervezett közmeghallgatás keretében is megtartható.
18. § (1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott vagy már működő veszélyes üzem üzemeltetője által a hatóságnak eljuttatott biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül, a 7. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a BM OKF területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.
(2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető hatásai érhetik.
(3) A külső védelmi tervről, annak előkészítése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete, az illetékes környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóság véleményt nyilvánít.
(4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban4 meghatározott települési veszélyelhárítási terv része.
(5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke – a hatóság egyetértésével – hagyja jóvá.
(6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni.
(7) A külső védelmi tervben végrehajtott változtatást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a jegyzőkönyvet a hatóságnak jóváhagyásra haladéktalanul meg kell küldeni.
19. § (1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(2) A polgármester a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
20. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a BM OKF helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.
(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. számú mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.
(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.
21. § A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.
22. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.
Településrendezési tervezés
23. § (1) A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait.
(2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.
(3) A veszélyes üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.
(4) A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester vagy a hatóság kezdeményezésére, a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, továbbá a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselőiből bizottság alakul. A bizottság az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.
24. § (1) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről – annak kivizsgálását követően haladéktalanul – jelentést készít. A baleseti jelentést az üzemeltető akkor küldi meg a hatóságnak, ha a baleset a 9. számú mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel.
(2) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről kiegészítő jelentést küld, ha a balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.
(3) A jelentési kötelezettség független a BM OKF területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől.
(4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak az üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül.
(5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé.
25. § (1) A hatóság a veszélyes létesítményekről, a végrehajtott feladatairól, valamint a 24. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjének éves jelentést készít.
(2) A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője a jelentést évente egy alkalommal továbbítja az Európai Unió illetékes szervének.
(3) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert hoz létre.
26. § (1)5 Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2)6 Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdemi határozat meghozatalára és a szakhatóság előzetes hozzájárulásának megadására egyaránt kilencven nap áll rendelkezésre.
(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának részletes feltételeit a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.7
27. §8 (1)9 A rendelet hatálybalépésekor
a) már működő felső küszöbértékű veszélyes üzemek 2002. december 31-ig,
b) már működő alsó küszöbértékű veszélyes üzemek 2003. április 1-jéig,
c) építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során,
d) tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett
biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést nyújtanak be a hatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott veszélyes üzem üzemeltetője – amennyiben a biztonsági elemzést vagy a biztonsági jelentést még nem nyújtotta be – 2002. június 1-jéig a hatóságnak a 3. számú melléklet 2.3.8. a) alpontjában meghatározott adattartalommal bejelenti az üzem területén jelen lévő veszélyes anyag fajtáját és mennyiségét. A bejelentés teljesítése nem mentesíti az üzemeltetőt a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés benyújtásának kötelezettsége alól.
(3)10 A rendelet hatálybalépésekor már működő veszélyes üzemek esetében a külső védelmi terveket 2003. július 1-jéig kell elkészíteni.
1. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A veszélyes üzem azonosítása
1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop).
2. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, akkor az üzem alsó küszöbértékű, ha eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor az üzem felső küszöbértékű.
3. Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:
ql/Q+q2/Q+q3/Q+q4/Q+/q5/Q+. . . > 1, akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.
qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
Q – az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2. oszlop);
a felső küszöbértékű üzem azonosításakor
Q – az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3. oszlop).
A veszélyes anyagok összegezésére vonatkozó szabályokat alsó vagy felső küszöbértékű üzem esetében értelemszerűen kell alkalmazni.
Ez a szabály a következő esetekben alkalmazható:
a) az 1. táblázatban felsorolt anyagokra és készítményekre, olyan mennyiség esetén, amely kevesebb, mint a rájuk vonatkozó mértékadó küszöbmennyiség, és az üzemben olyan anyagokkal együtt fordulnak elő, amelyek a 2. táblázat szerint ugyanabba a veszélyességi osztályba tartoznak, továbbá olyan anyagok és készítmények összegzésénél, amelyeknek a 2. táblázatban ugyanabba a veszélyességi osztályba tartoznak;
b) az egy üzemben jelen lévő 1., 2. és 9. veszélyességi osztályba tartozó anyagok összegzésekor;
c) az egy üzemben jelen lévő 3., 4., 5., 6., 7. a), 7. b) és 8. veszélyességi osztályba tartozó anyagok összegezésékor;
d) az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége meghaladja a felső küszöbértékét.
4. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg. A 2. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Ha egy adott veszélyes anyag esetében – akár az alsó, akár a felső küszöbmennyiség vonatkozásában – a két táblázat között eltérés van, akkor mindig az 1. táblázatban meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni.
5. A veszélyes anyag vagy készítmény (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag) az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és az üzemben mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék vagy hulladék van jelen.
6. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.
7. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely az üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az súlyos balesetet nem okozhat.
|
1. oszlop |
2. oszlop |
3. oszlop |
|
Veszélyes anyagok |
Küszöbmennyiség (tonnában) |
|
alsó |
felső |
|
|
|
|
|
Ammónium-nitrát1 |
350 |
2 500 |
|
Ammónium-nitrát2 |
1 250 |
5 000 |
|
Arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói |
1 |
2 |
|
Arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói |
|
0,1 |
|
Bróm |
20 |
100 |
|
Klór |
10 |
25 |
|
Nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid) |
|
1 |
|
Etilén-imin |
10 |
20 |
|
Fluor |
10 |
20 |
|
Formaldehid (töménység ≥ 90%) |
5 |
50 |
|
Hidrogén |
5 |
50 |
|
Hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz) |
25 |
250 |
|
Ólom-alkilátok |
5 |
50 |
|
Rendkívül gyúlékony cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz |
50 |
200 |
|
Acetilén |
5 |
50 |
|
Etilén-oxid |
5 |
50 |
|
Propilén-oxid |
5 |
50 |
|
Metanol |
200 |
5 000 |
|
4,4-Metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban |
|
0,01 |
|
Metil-izocianát |
|
0,15 |
|
Cseppfolyós oxigén |
200 |
2 000 |
|
Toluol-diizocianát |
10 |
100 |
|
Karbonil-diklorid (foszgén) |
0,3 |
0,75 |
|
Arzén-trihidrid (arzin) |
0,2 |
1 |
|
Foszfor-trihidrid (foszfin) |
0,2 |
1 |
|
Kén-diklorid |
1 |
1 |
|
Kén-trioxid |
15 |
75 |
|
Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok3 (beleértve a TCDD-t) TCDD egyenértékben számolva |
|
0,001 |
|
A következő rákkeltő anyagok: 4-Amino-bifenil és/vagy sói, benzidin és/vagy sói, bisz (klórmetil)-éter, klórmetil-metil-éter, Dimetil-karbamoil-klorid, dimetil-nitrózamin, hexametil-foszfor-triamid, 2-naftil-amin és/vagy sói és 1,3-propán-szulton, 4-nitro-difenil |
0,001 |
0,001 |
|
Motorbenzin és más benzin készítmény |
5 000 |
50 000 |
Megjegyzések az 1. táblázathoz
1. Ammónium-nitrát (350/2500)
Ammónium-nitrátra és ammónium-nitrátot tartalmazó készítményekre vonatkozik, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom több mint 28 súly% (kivéve a 2. megjegyzésben szereplő vegyületeket), és azokra a vizes ammónium-nitrát oldatokra, ahol az ammónium-nitrát töménysége több mint 90 súly%.
2. Ammónium-nitrát (1250/5000).
A termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló FVM rendeletnek megfelelő egykomponensű ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozik, és azokra a komplex műtrágyákra, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom több mint 28 súly%. (A komplex műtrágya az ammónium-nitráton kívül foszfátot és/vagy kálisót tartalmaz.)
3. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok
A poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével számítjuk ki:
Rokon vegyületek nemzetközi toxicitás egyenérték együtthatói (ITEF) (a NATO CCM kompatibilitáshoz) |
2,3,7,8-TCDD |
1 |
2,3,7,8-TCDF |
0,1 |
1,2,3,7,8-PeDD |
0,5 |
2,3,4,7,8-PeCDF |
0,5 |
|
1,2,3,7,8-PeCDF |
0,05 |
1,2,3,4,7,8-HxCDD |
0,1 |
|
1,2,3,6,7,8-HxCDD |
0,1 |
1,2,3,4,7,8-HxCDF |
0,1 |
1,2,3,7,8,9-HxCDD |
0,1 |
1,2,3,7,8,9-HxCDF |
0,1 |
|
1,2,3,6,7,8-HxCDF |
0,1 |
1,2,3,4,6,7,8-HpCDD |
0,01 |
2,3,4,6,7,8-HxCDF |
0,1 |
|
|
OCDD |
0,001 |
1,2,3,4,6,7,8-HpCDF |
0,01 |
|
1,2,3,4,7,8,9-HpCDF |
0,01 |
|
|
|
OCDF |
0,001 |
T = tetra, Pe = penta, Hx = hexa, Hp = hepta, O = octa
Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai
Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai
|
1. oszlop |
2. oszlop |
3. oszlop |
|
Veszélyes anyag veszélyességi osztályok |
Küszöbmennyiség (tonnában) |
|
alsó |
felső |
|
|
|
|
|
1. nagyon mérgezőek |
5 |
20 |
|
2. mérgezőek |
50 |
200 |
|
3. oxidáló anyagok és készítmények |
50 |
200 |
|
4. robbanóanyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 2. a) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
50 |
200 |
|
5. robbanóanyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 2. b) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
10 |
50 |
|
6. tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
5 000 |
50 000 |
|
7. a) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik] |
50 |
200 |
|
7. b) tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 2. megjegyzés definíciója vonatkozik] |
5 000 |
50 000 |
|
8. fokozottan tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik] |
10 |
50 |
|
9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve: |
|
|
|
(I) R50: „nagyon mérgező a vízi szervezetekre” |
200 |
500 |
|
(II) R51: „mérgező a vízi szervezetekre” és |
|
|
|
R53: „a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat” |
200 |
2 000 |
|
10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve: |
|
|
|
(I) R14: „vízzel hevesen reagál” (R 14/15-öt beleértve) |
100 |
500 |
|
(II) R29: „vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek” |
50 |
200 |
Megjegyzések a 2. táblázathoz
1. a) A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete szerint történik. b) A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ a Fodor József Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.
c) A súlyos balesetek veszélyének meghatározása során 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.
2. A ,,robbanó anyagok és készítmények'' veszélyességi osztályba a következő tulajdonságok alapján soroljuk az anyagokat:
a) (I) Olyan anyag vagy készítmény, amely egy ütés, dörzsölés, tűz vagy gyújtás hatására robbanást okoz (R2 mondattal jellemzett kockázat).
(II) A pirotechnikai anyag olyan anyag (vagy anyagok keveréke), amelyet hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációinak előidézésére hoztak létre. Ez a hatás robbanást nem okozó, önfenntartó, hőtermelő vagy nem hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik.
(III) Termékekbe töltött robbanó- vagy pirotechnikai anyag vagy készítmény.
b) Olyan anyag vagy készítmény, amely egy ütés, dörzsölés, gyújtás hatására különösen nagy robbanásveszélyt okoz (R3 mondattal jellemzett kockázat).
3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt ,,kevésbé tűzveszélyes'' ,,tűzveszélyes'' és ,,fokozottan tűzveszélyes'' anyagok jelentése:
a) Olyan anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C és 55 °C között van, és elősegítik az égést (R10 mondattal jellemzett kockázat).
b) Tűzveszélyes folyadékok:
1. – anyagok és készítmények, amelyek a környező levegő hőmérsékletén, külső energiaforrás nélkül felhevülnek, majd meggyulladnak (R17 mondattal jellemzett kockázat),
– anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) súlyos balesetet okozhatnak;
2. olyan anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja nem éri el a 21 °C-t, és nem rendkívül gyúlékonyak (R11/2 mondattal jellemzett kockázat).
c) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok:
1. folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van, forráspontja (vagy fokozatos forrás esetén a forrás kezdőpontja) normális légnyomás esetén nem haladja meg a 35 °C-t (R12/1 mondattal jellemzett kockázat), és
2. gáz halmazállapotú anyagok vagy készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson, a levegővel érintkezve gyúlékonyak (R12/2 mondattal jellemzett kockázat). Ez független attól, hogy az anyagot gáz vagy nyomás alatti folyadék fázisban tárolják. Kivételt képeznek a nyomás alatt cseppfolyósított könnyen gyulladó gázok (beleértve a PB gázt), és az 1. táblázatban felsorolt földgáz, és
3. folyadék halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyeket a forráspontjuknál magasabb hőmérsékleten tárolnak.
2. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi
és formai követelményei
1. Általános követelmények
1.1. A biztonsági elemzés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával.
1.2. A biztonsági elemzés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit.
1.3. A biztonsági elemzés részét képezi az olyan irányítási rendszer bemutatása, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését.
1.4. A biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő összefoglaló változatához az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségtanúsító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Minden további – az előzőeket alátámasztó – okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
1.5. Az üzemeltető az 1.4. pontban meghatározott dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes üzem létesítésével kapcsolatos engedély kéréséhez mellékeli.
2. Tartalmi követelmények
2.1. Az üzemeltető – a 4. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározottak szerint – felméri, hogy az üzemben milyen súlyos baleset fordulhat elő, valamint értékeli ezek lehetséges hatásait. A felmérést és az értékelést mind a normál üzemi, mind az ettől eltérő üzemmódokra elvégzi. A lehetséges veszélyeket módszeresen felderíti, és hatásaik előrejelzésére megfelelő értékelési eljárásokat alkalmaz. A veszélyek meghatározása és értékelése során figyelembe veszi az adott súlyos baleset lehetőségének valószínűségét és hatásainak súlyosságát.
2.2. Az üzemeltető biztonsági elemzésben, a súlyos balesetek veszélyének azonosítása alapján, meghatározza a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. A veszélyazonosításhoz, a kockázatelemzéshez, a hatásértékeléshez valamint a veszélyességi övezetben való veszélyeztetéshez, az üzemeltető, a 4. számú mellékletben leírt módszert az alacsonyabb veszélyes anyagmennyiséggel járó kisebb kockázatnak megfelelően, értelemszerűen alkalmazza.
2.3. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető a biztonsági elemzés mellékleteként belső védelmi tervet dolgoz ki. A más jogszabályok alapján kidolgozott tervek (pl. tűzvédelmi terv) a belső védelmi terv részét képezhetik.
3.1. Az üzemeltető biztonsági elemzést írásban készíti el, amelynek a hatóság részére küldendő összefoglaló változatát elektronikus adathordozón biztosítja.
3.2. A térképeken ki kell emelni az üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítéssel vagy más, a súlyos balesetek során felmerülő tevékenységgel kapcsolatos útvonalakat.
3.3. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden létesítményét és a veszélyeztetett területeket. A létesítményeket, azok berendezéseit a használhatóságnak megfelelő méretarányú ábrákon kell megjeleníteni.
3. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi
és formai követelményei
1. Általános követelmények
1.1. A biztonsági jelentés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával.
1.2. A biztonsági jelentés hatóság részére küldendő összefoglaló változatához az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségbiztosító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Minden további – az előzőeket alátámasztó – okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
2. Tartalmi követelmények
2.1. Súlyos baleset megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések és a biztonsági irányítási rendszer
2.1.1. A biztonsági jelentés e részében tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek veszélye csökkentésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit.
2.1.2. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe.
2.1.3. A biztonsági irányítási rendszer tartalmazza a biztonsági jelentésbe foglalt, a súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges irányító szervezet felépítését, a felelős személyek feladat- és hatásköreit, az elvégzendő feladatokat, azok megvalósításánál követendő rendszeres belső ellenőrzések, szemlék és a független szakértők által végzett felülvizsgálatok módszereit, eljárásait, valamint a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat. A súlyos baleset megelőzéssel kapcsolatos fő célkitűzéseket és a biztonsági irányítási rendszert az üzem vezetése tervszerűen felülvizsgálja és megerősíti. A biztonsági irányítási rendszer bemutatásával kapcsolatos követelményeket a 2.6. pont tartalmazza.
2.2. A veszélyes üzem környezete
2.2.1. A veszélyes üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.
2.2.2. Az üzemeltető bemutatja az üzem környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A bemutatás a következő adatokat tartalmazza:
a) a lakott területek jellemzése,
b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),
c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek,
d) a súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek.
2.2.3. A biztonsági jelentésnek bizonyítania kell, hogy elemezték az üzemen kívül más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységeket és lehetséges hatásait.
2.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:
a) a területre jellemző, az esetleges súlyos balesetek kialakulására és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,
b) a helyszínt jellemző, az üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló, legfontosabb geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzők.
2.2.5. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.
A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet. Ez tartalmazza:
2.3.1. Az üzemnek a biztonság szempontjából fontos – az általános tevékenységre, a termékekre, a súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit. Ezek a következők:
b) a fő tevékenysége és a gyártott termékek,
c) a technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete,
d) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,
e) az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.
2.3.2. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza – a veszélytelen működést bizonyító részletességgel – bemutatja az üzem egészét. Vázlatosan feltünteti a létesítményeket és a technológiákat jellemző lényeges információkat. Ezek a következők:
a) a nagyobb raktárak és a tároló létesítmények,
b) az egyes veszélyes létesítmények,
c) a veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,
d) a belső tárolók, a csővezetékek és a technológia más elemei,
e) a veszélyes létesítmények közötti távolságok és a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,
f) a tároló létesítményekben a tűzveszélyes folyadéktároló tartályok egymás közötti távolsága és más jellemző adatok,
g) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,
h) az üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalak,
i) a vezetési rendszer elemei, körletei,
j) az üzem adminisztratív épületei.
2.3.3. A veszélytelen működést bizonyító részletességgel bemutatja veszélyes tevékenységet jellemző gyártási folyamatokra vonatkozó legfontosabb információkat. Ezek a következők:
a) az alaptevékenység technológiai folyamatai,
b) a kémiai reakciókat, a fizikai vagy a biológiai folyamatok,
c) a veszélyes anyagok átmeneti tárolása,
d) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni), stb.,
e) a végtermékek csomagolása, a hulladékok hasznosítása,
f) a gáznemű hulladékok kezelése,
g) más, a veszélyes technológiával kapcsolatos lépések.
2.3.4. Az üzem egésze veszélyeztető hatásainak felmérése után, a biztonság szempontjából lényeges létesítményekről további információk megadása is szükségessé válhat.
A technológia bemutatása a veszélytelen működést bizonyító részletességgel a következőket írja:
a) folyamatábrákat, csövezési és műszerezési ábrákat;
b) technológiai utasításokat, szükség esetén egyes gyártóberendezések, tárolóeszközök vagy csővezetékek leírását és alapvető paramétereit;
c) a technológiát jellemző alapvető paramétereket, mint például:
ca) a töménységet, a nyomást, a hőmérsékletet, a hőátadást jellemző mutatókat, illetőleg ezen mutatóknak a biztonságos tevékenységre vonatkozó értékekeit,
cb) a technológia leírásban megadott és a szélsőséges, de a biztonságot még nem veszélyeztető anyagmérlegeket, a reakciókhoz szükséges fogyasztást, a félkész és a késztermékek, melléktermékek gyártására jellemző információkat,
cc) a technológia szerint jelen lévő, tárolt, feldolgozott anyagok átlagos és eseti mennyiségeit,
cd) a melléktermékek, főként a technológiában nem tervezett veszélyes anyagok kialakulási feltételeit,
ce) a végtermékek jellemzőit;
d) a műszerezettséget, az irányítást bemutató ábrákat, a riasztó és az egyéb biztonsági rendszerek leírását;
e) a technológia, az energiaellátás és az anyagmozgatás legfontosabb információit:
ea) a technológiai leírás szerint,
eb) az indítás és a leállítás során,
ec) az esetleges üzemzavarok során.
2.3.5. A biztonsági jelentés tartalmazza az egyes technológiai lépésekhez tartozó biztonságos üzemeltetés vázlatos leírását:
a) üzemmódokat, például a technológiai leírás szerinti üzemelést, az indítást és a leállítást, a veszélyhelyzeti teendőket és a védekezéssel kapcsolatos eljárást,
b) a veszélyes anyagok tulajdonságai miatti különleges bánásmódot a tárolás, szállítás vagy a gyártás folyamán, mint például a vibráció és a nedvesség elleni védelmet.
2.3.6. A biztonsági jelentésnek – a veszélytelen működést bizonyító terjedelemben – része a veszélyes létesítmények tervezési filozófiájának bemutatása is. Ez kiemeli azokat a létesítményeket, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:
a) a felhasznált anyag kiválasztása,
b) az alapozás tervezése,
c) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,
e) a statikai megfontolások,
f) a külső behatás elleni védelem.
2.3.7. A biztonsági jelentésben, összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a gyártáshoz kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. Ezek a következők:
a) a külső elektromos- és más energiaforrások,
c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,
d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,
e) a belső elektromos hálózat,
f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),
h) a melegvíz és más folyadék hálózatok,
j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,
l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,
n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,
o) a biztonsági szolgálat,
p) a környezetvédelmi szolgálat,
q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,
r) katasztrófaelhárítási szervezet,
s) a javító és karbantartó tevékenység,
t) a laboratóriumi hálózat,
v) az üzemi monitoring hálózatok,
w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,
x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.
2.3.8. A biztonsági jelentés bemutatja az üzemben jelen lévő veszélyes anyagokat. Ennek része a veszélyes anyagok leltára, amely a következőket tartalmazza:
a) az anyag megnevezése (CAS-szám, IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, kémiai összetétel, tisztaság, a legfontosabb szennyező anyagok stb.),
b) fizikai és kémiai tulajdonságok: a normálüzemi technológiára és a rendellenes működési állapotra jellemző hőmérsékleti, nyomás- és töménység értékek, a technológiához, esetleg a balesetek kezdetéhez tartozó egyensúlyi feltételek, a termodinamikai jellemzők, a fázisváltozások, a lobbanáspont, a gyulladási hőmérséklet, a robbanási (alsó, felső) határértékek, a hőstabilitás, a jellemző reakciók stb. információk,
c) a fizikai, a kémiai, a toxikológiai és a természetet károsító tulajdonságok, valamint az emberre és a környezetre gyakorolt rövid távú és hosszú távú hatások,
d) az egyéb információk (pl: a tárolásra vonatkozó információk),
e) a veszélyes anyagok jelen levő maximális mennyisége.
2.3.9. A veszélyes anyagok leltára a következő anyagcsoportokat veszi figyelembe:
e) a hulladékok és a segédanyagok,
f) a folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező anyagok.
2.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés
A biztonsági jelentésnek ez a része a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel és a következményeik csökkentésével kapcsolatos eszközöket, rendszereket tartalmazza. Bemutatja a veszélyes üzemben a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:
a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,
b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,
c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,
d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,
e) a távérzékelő rendszereket,
f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,
g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek:
– a rendszeresített egyéni védőeszközeit,
– a rendszeresített szaktechnikai eszközeit,
– a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.
A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.
2.5. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése
2.5.1. Az üzemeltető az üzem által okozott veszélyetetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:
a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),
b) a súlyos baleset előfordulásának kockázata (gyakoriságának) meghatározása,
c) az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése,
d) a súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása, a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából,
e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.
2.5.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető súlyos balesetek előfordulásának lehetőségét, valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a balesetek üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és a baleset kifejlődésének valószínűsíthető stádiumait. A veszélyazonosításhoz és a súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat.
2.5.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Az üzemeltető, a súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben csak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajtákat kell bemutatni.
2.5.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben – azonosított súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján – a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a kockázat mértéket. Ha a veszélyes üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének – a súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő – meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az e célra a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Az emberi halált okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes üzem körül a környezetet és – ha ilyenek vannak – a különleges természeti értékeket is.
2.6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása
2.6.1. Az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét. E személyek részére meghatározza a felkészültségükkel kapcsolatos követelményeket, és biztosítja az ilyen irányú felkészítésüket. A biztonsági irányítási rendszerbe nem csupán az üzemeltető alkalmazásában álló személyeket vonja be, ahol erre szükség van, ott az alvállalkozók és az alkalmazásukban álló személyek is feladat- és hatáskört kapnak, és ennek ellátásához biztosítja felkészítésüket is.
2.6.2. Az előzetesen elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés alapján az üzemeltető kialakítja a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszer kidolgozása során figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat és a berendezések karbantartását, a leállításokat, illetőleg az indításokat is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a gyártásban dolgozó, valamint a berendezések karbantartásában érintett személyekkel is.
2.6.3. Figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.
2.6.4. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt: megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
2.6.5. A súlyos balesetek megelőzésével és a biztonsági irányítási rendszerrel kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a súlyos balesetekről vagy eseményről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét alaposan feltárja, tapasztalatait levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.
2.6.6. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 2.6.1–2.6.5. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
3.1. Az üzemeltető biztonsági jelentést írásban készíti el, amelynek a hatóság részére küldendő összefoglaló változatát elektronikus adathordozón biztosítja.
3.2. Ha az üzem leírása térképet (vázlatot) vagy helyszínrajzot tartalmaz, a benyújtott térkép legyen a jó eligazodást biztosító méretarányú.
3.3. A térképeken (vázlaton) vagy helyszínrajzon ki kell emelni az üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítéssel vagy más, a súlyos balesetek során felmerülő tevékenységgel kapcsolatos útvonalakat.
3.4. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden létesítményét és a veszélyeztetett területeket.
4. A veszélyes üzem építési engedélyezési eljárásával egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma: az 1., 2., 1., 2.2., 2.3.1., 2.3.2. a)–c), e), f); 2.3.3. a veszélytelen működést leíró részletességgel; 2.3.7. a tervezési elvek bemutatásával; 2.3.8., 2.4. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 2.5. az építési stádiumban előre látható szinten. A biztonsági jelentések formai követelményei minden esetben azonosak.
4. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
1. Ha a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét és mennyiségét figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a jelen lévő veszélyes anyagok valamelyike a felmentési kritériumok közül legalább egynek megfelel, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a kérdésekre korlátozza, amelyek a súlyos balesetek fennmaradó veszélyének megelőzésével, az egészségre és a környezetre káros következményeinek korlátozásával kapcsolatosak. A felmentési szabály alkalmazása az üzemeltetőt nem menti fel a biztonsági jelentés elkészítése és a jogszabályban meghatározott rend szerinti benyújtása alól.
2. A jelen lévő veszélyes anyagnak a biztonsági jelentésben való figyelembevétele alól felmentés csak akkor adható, ha veszélyes anyag megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek.
A felmentés során figyelembe vehető kritériumok
A felmentés során figyelembe vehető kritériumok
|
|
A kritérium megnevezése |
A kritérium leírása |
Magyarázat |
|
1. |
Az anyag halmazállapota |
Szilárd halmazállapotú anyag, amely normál üzemi feltételek vagy anyag- és energiakibocsátással járó üzemzavar körülményei között nem képes súlyos balesetet okozni. |
Ilyenek lehetnek például az anyaglistán szereplő nikkel származékok, amelyek por alakban belélegezve toxikusak, szilárd alakban azonban nem képesek súlyos balesetet okozni. |
|
2. |
Tárolóeszköz és mennyiség |
Olyan tárolóeszközben lévő és olyan mennyiségű anyag, amely bármely módon kiszabadulva nem képes súlyos balesetet okozni. |
Ha a tárolóeszközben csak olyan mennyiségben lehet jelen anyag, hogy abból bármi módon kiszabadulva nem képes súlyos balesetet okozni. Ha a tárolóeszköz olyan méretű és felépítésű, hogy sérülése vagy más tárolóeszközökkel való kölcsönhatása miatt kiszabaduló anyag nem vezethet súlyos balesethez. |
|
3. |
Elhelyezkedés és mennyiség |
Ha az anyag olyan tömegben és más veszélyes anyagoktól olyan távolságban van vagy lehet jelen egy létesítményben, amely miatt önmagában vagy más anyaggal kölcsönhatásba lépve nem képes súlyos balesetet okozni. |
Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha a veszélyes üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok kis és izolált mennyiségben, illetve más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban vannak jelen. Ez a kritérium csak az üzemben tartósan jelen lévő anyagokra, illetve azok közvetlen és közvetett hatásaira vonatkozik. A veszélyes anyagok üzemen belüli szállítására nem vonatkozik. |
|
4. |
Osztályozás |
Anyag, amely tulajdonságai miatt az 1. számú melléklet 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, de nem okozhat súlyos balesetet. Nem emiatt került sor ugyanis az adott veszélyességi osztályba való sorolására. |
Az anyagok osztályozása a veszélyt okozó tulajdonságukon alapszik, de előfordul, hogy az anyag nem okozhat súlyos balesetet. A kritérium például olyan anyag esetében alkalmazható, amely bár toxikus, de hatását közvetlenül a szervezetbe kerülve képes kifejteni, súlyos baleset esetén kizárható keletkezése és környezetbe kerülése. |
A felmentési szabályok alkalmazása
1. Az üzemeltető a felmentési kérelemben az alábbiakról tájékoztatja a hatóságot:
a) az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe és elérhetőségi adatai;
b) az üzem neve címe és elérhetőségi adatai;
c) az üzemeltetésért felelős személy neve, beosztása;
d) a tevékenység általános leírása és a felmentés kérését indokoló kiegészítő információk;
e) az üzem közvetlen környezetének a felmentési kérelem által érintett részének leírása;
f) azon veszélyes anyagok leírása, amelyekre vonatkozóan a felmentést kérik;
g) a veszélyes anyagok leltára, belefoglalva:
ga) a veszélyes anyagok megnevezése: kémiai elnevezés, IUPAC nómenklatúra szerinti megnevezés és CAS- szám,
gb) a veszélyes anyagok jelen levő legnagyobb mennyisége,
gc) fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzők,
gd) fizikai és kémiai tulajdonságok normál üzemi feltételek fennállásakor, vagy reálisan elképzelhető balesetek körülményei között;
h) a felsorolt anyagokra vonatkozó felmentési kritérium vagy kritériumok;
i) a kritériumok megfelelő alkalmazhatóságának bizonyítása;
j) a biztonsági jelentés olyan módosított tervezete, amelyben a felmentést figyelembe vették.
2. Az üzemeltető a felmentés iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével úgy küldi meg a hatóságnak, hogy annak vizsgálatára és elbírálására, esetleges kiegészítésére elegendő idő álljon a hatóság, illetve a kérelmező rendelkezésére. Ha a hatóság a kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be. A kérelem elutasítása esetén az üzemeltetőnek teljes tartalmú biztonsági jelentést kell előírt határidőig benyújtania.
5. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek
és kritériumok
1. A veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése
1.1. A veszélyes üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettséget.
1.2. A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének az alapja a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. A hatóság az engedélyezési és a felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.
1.3. A biztonsági jelentésben, a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítást és kockázatértékelést a szakhatóság külön jogszabályban meghatározott módon vizsgálja felül.
1.4. Az üzemeltető biztonsági jelentésben értékeli az azonosított súlyos baleset lehetséges következményeit. A hatóság felülvizsgálja az értékelés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy
– az üzemeltető, a következmények értékelésekor a súlyos balesetet feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatások iránti érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,
– a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.
1.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben azonosított súlyos baleset gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyességi övezetnek a 2.1. pontban megnevezett zónák határoló görbéire meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértéket. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy az üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.
1.6. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele
A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:
a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10–6 esemény/év értéket.
b) Nem jelent elfogadható veszélyeztetettségi szintet, ha lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának csökkentésére, vagy olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
c) Nem elfogadható, ha a halálozás egyéni kockázata a veszélyességi övezet adott részén meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
1.7. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele
Ha a veszélyességi övezet vizsgált részében nem csak lakóépületek vannak, hanem ott nagy számban időszakosan is tartózkodnak emberek (például munkahelyen, bevásárló központban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.), akkor a veszélyeztetés megítélésénél a társadalmi kockázatra kialakított kritériumokat kell alapul venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni.
A tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedést (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
Elfogadhatatlan szintű veszélyeztetettség esetén, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
2. A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglaláshoz kapcsolódó általános követelmények
2.1. A 14. § (5) bekezdésében említett bizottság ajánlásaihoz a kiinduló adatokat a hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés szolgáltatja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. a) Belső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket.
b) Középső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata 10–5 és 10–6 esemény/év értékek között alakul.
c) Külső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3 x 10–7.
2.2. A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:
|
Az építmény jellege |
Belső zóna |
Középső zóna |
Külső zóna |
|
A. Lakóház, szálloda, nyaralók |
A fejlesztés nem ajánlott. |
Az engedélyezés részletes hatásvizsgálaton alapuló egyedi feltételekhez kötött. |
A fejlesztés megengedett. |
|
B. Munkahelyek, parkolók |
A fejlesztés megengedett. |
A fejlesztés megengedett. |
A fejlesztés megengedett. |
|
C. Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok |
Az engedélyezés részletes hatásvizsgálaton alapuló feltételekhez kötött. |
Az engedélyezés részletes hatásvizsgálaton alapuló egyedi feltételekhez kötött. |
A fejlesztés megengedett. |
|
D. Nagy közösségi létesítmények |
A fejlesztés nem ajánlott. |
Az engedélyezés részletes hatásvizsgálaton alapuló egyedi feltételekhez kötött. |
Az engedélyezés részletes hatásvizsgálaton alapuló egyedi feltételekhez kötött. |
2.3. A fenti csoportosítás alól az alábbi kivételeket kell figyelembe venni:
|
Az építmény jellege |
Kivételek |
|
A. Lakóépület, kereskedelmi szálláshely, nyaraló |
1. Ha a lakóház háromnál kevesebb lakást foglal magába vagy ha kereskedelmi szálláshely 10 főnél kisebb férőhelyes, a B. kategóriába kell sorolni. |
|
|
2. Idős vagy fogyatékos személyeknek épült lakóházakat, közösségi otthonokat a C. kategóriába kell sorolni. |
|
|
3. Ötszintes vagy magasabb házakat a D. kategóriába kell sorolni. |
|
B. Munkahely, parkoló |
1. Ha 200 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű a parkoló vagy más létesítmények tartoznak hozzá, a C. kategóriába kell sorolni. |
|
|
2. A 100 főnél több személyt befogadó vagy 3 szintesnél magasabb kereskedelmi vagy ipari épületet vagy mozgássérülteknek készült ipari vagy kereskedelmi építményeket a C. kategóriába kell sorolni. |
|
C. Kiskereskedelmi üzlet, kisbefogadó képességű közösségi létesítmény, szabadidős létesítmény |
1. A 250 m2-nél kisebb a kisipari célú, 100 m2-nél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok a B. kategóriába tartoznak. |
|
|
2. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek a D. kategóriába tartoznak. |
|
|
3. A nyitott terű létesítmények, ahol alkalmanként 1000-nél több ember lehet jelen (piac, stadion stb.) a D. kategóriába tartoznak. |
|
D. Nagybefogadó képességű közösségi létesítmény |
A 16 évnél idősebbek oktatására szolgáló oktatási létesítmények a C. kategóriába tartoznak. |
2.4. Ha a tervezett építmény jellege nem szerepel a táblázatban, akkor a bizottság dönt arról, hogy jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.
3. A belső védelmi terv minősítése
3.1. A hatóság felülvizsgálja az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi. Ennek során:
3.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben feltárt súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e az üzemen belül prognosztizált minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető a felmért súlyos balesetek minden károsító hatásának csökkentésére megfelelő intézkedést tervez.
3.3. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.
3.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.
3.5. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.
4. A külső védelmi terv minősítése
4.1. A hatóság felülvizsgálja a polgármester által benyújtott külső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásoknak, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. Ennek során:
4.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a külső védelmi terv a súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Ellenőrzi azt, hogy a külső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a biztonsági jelentésben leírt, a települést esetlegesen érintő károsító hatásokat. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a készítő minden, az üzemeltető által megadott károsító hatás csökkentésére megfelelő intézkedést tervez a lakosság és a környezet védelmére.
4.3. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással.
4.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos baleset károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a külső tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.
4.5. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.
6. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei
1. Általános követelmények
1.1. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.
1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített okmányokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.
1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.
2. Tartalmi követelmények
2.1. A súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül:
a) a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök,
b) a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok,
c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.
2.2. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása. Ennek részei:
a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet,
b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.
2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:
a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,
b) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.
2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.
A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.
7. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményei
1. Tartalmi követelmények
1.1. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok feleljenek meg a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek e feladatok ellátására.
1.2. A külső védelmi terv tartalma
1.2.1. A súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:
a) a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírását, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök;
b) a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok;
c) a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedések:
ca) vezetési és együttműködési feladatok,
cb) a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás,
cc) a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés,
ce) a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása,
cf) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,
cg) a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,
ch) a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése,
cj) az ideiglenes helyreállítás,
cm) az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység;
d) a veszélyes üzemben folyó védelmi tevékenység segítésével kapcsolatos intézkedések.
1.2.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányítása:
a) a veszélyhelyzeti irányítás és együttműködés,
b) a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérés,
c) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,
d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.
1.2.3. A lakosság tájékoztatásának feladatai a súlyos baleset bekövetkezése után:
a) a tájékoztatás tartalma,
b) a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer.
1.2.4. A hatóság tájékoztatásának feladatai:
a) a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei,
b) a hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei.
1.3. A külső védelmi terv részét képezheti más jogszabály alapján létrehozott védelmi tervnek, de önálló okmányként úgy kell kialakítani, hogy tartalma és végrehajthatósága megítélhető legyen.
2.1. A benyújtott térképnek (vázlatnak) a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes üzemet és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetén különböző méretarányú térképek is fel lehet használni.
2.2. A térképeken (vázlaton) ki kell emelni a veszélyes üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a súlyos baleset hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat.
8. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A lakossági tájékoztatás követelményei
1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek vonatkozásában a polgármester a lakosság részére tájékoztató kiadványt készít, amely a következőket tartalmazza:
1.1. A veszélyes üzemről szóló információkat. Ezek:
a) az üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye,
b) az üzemeltető neve, a létesítmény címe,
c) az üzem tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,
d) tájékoztatás arról, hogy az üzem e jogszabály alapján felső küszöb értékű,
e) annak kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek üzemen belüli hatásainak mérséklésére.
1.2. A veszélyes tevékenységről és a lehetséges súlyos balesetekről szóló információkat. Ezek:
a) az üzemben folyó tevékenységek, a jelen lévő veszélyes anyagok, jelenlétük körülményei,
b) a veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,
c) a lehetséges súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,
d) a veszélyes üzem veszélyhelyzeti tevékenysége, és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.
1.3. A súlyos balesetek elleni védekezésről szóló információkat. Ezek:
a) a külső védelmi tervben leírtak rövid összefoglalása;
b) a település súlyos balesetek elleni védelmét biztosító felelős személyek, szervezetek azok felszereltsége és felkészültsége;
c) a súlyos balesetek során kialakuló káros hatások elleni védekezés módjai, eszközei és a baleset során követendő magatartási szabályok, így:
ca) a lakosság riasztásának módszerei, eszközei, a riasztás jelzései (szirénajelek), a riasztásért felelős szervezetek és azok felkészültsége (a korábbi lakossági riasztási gyakorlatokra utalni kell),
cb) a riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei (helyi elektronikus és írott sajtó vagy más tájékoztatási formák), és a riasztást követő magatartási rendszabályok,
cc) a lakosságvédelem módszerei (elzárkózás, kitelepítés, kimenekítés, egyéni védőeszközök viselete), és a lakosság ebben való közreműködésének feladatai.
2. A tájékoztató kiadvány alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek számára is érthetően, idegen szavak és kifejezések kerülésével készül el. Nemzetiségek által lakott településen a nemzetiség vagy nemzetiségek nyelvén is készül kiadvány. Olyan településen, ahol rendszeresen tartózkodnak idegen állampolgárok, ott a megfelelő idegen nyelven is készül tájékoztató kiadvány.
3. Az új üzem létesítése vagy már működő üzem fejlesztése előtt készülő tájékoztató kiadvány, csak a jövőben létrehozandó települési erők és eszközök leírását tartalmazza. A veszélyes tevékenység megkezdését és a települési védelem lehetőségeinek kialakítását követően új tájékoztató kiadvány készül.
4. Elkészíthető a tájékoztató kiadvány színes, rövidített, de minden lényeges információt tartalmazó változata, amely – megfelelő módon való terjesztéssel – minden családhoz eljuttatható. A kiadvány e változata a helyi médiában is közzé tehető.
5. A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza a hatóság és a szakhatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét.
6. A biztonsági jelentés közzétételéről és nyilvános meghallgatásról szóló hirdetmény tartalma:
a) a veszélyes üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása;
b) a biztonsági jelentés hol és milyen időpontokban tekinthető meg;
c) arról szóló felhívás, hogy a veszélyes üzemmel vagy a biztonsági jelentéssel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni;
d) a polgármester a veszélyes üzemmel kapcsolatosan hol és mikor tart nyilvános meghallgatást.
9. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez
A súlyos balesetről történő jelentés küldésének
feltételei
Az üzemeltető a súlyos balesetről akkor küld jelentést a hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
1. Ha a súlyos balesetet legalább az 1. számú melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta.
2. Ha emberi életben és anyagiakban a súlyos baleset kárt okozott, így:
a) egy vagy több ember halálát okozta;
b) hat vagy több ember az üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;
c) egy vagy több ember az üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;
d) az üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná válik;
e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség (elzárkóztatás esetén a feltétel az, hogy az N x h > 500, ahol: N – az elzárkóztatott személyek száma, h – az elzárkóztatás időtartama órában),
f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése (a feltétel az, hogy az N x h > 1000, ahol: N – az érintett személyek száma, h – a szünetelés időtartama órában).
3. Ha a természeti környezetben a következő azonnali károsodás jött létre:
3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:
a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület;
b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek (ökológiai folyosók, természeti területek);
c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is.
3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:
a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna;
b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.
3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen.
4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:
a) az üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t;
b) az üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t.
5. Ha a súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.