Kifejezéskereső
210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet
a bírósági ügyintézők által a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban ellátható feladatokról
A Kormány az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. §-a (2) bekezdésében meghatározott azon bírósági ügyintézőkre terjed ki, akiket a bíróság elnöke a polgári és a gazdasági ügyekben ítélkező bíró (tanács) mellé osztott be, vagy munkaügyi bíróságra nevezett ki.
(2) A bírósági ügyintéző tárgyaláson (meghallgatáson) kívül jár el a polgári ügyekben eljáró bíróság előtti peres és nemperes eljárásokban.
2. § (1) A bírósági ügyintéző e rendeletben meghatározott feladatkörében a bíró vagy a tanácselnök (a továbbiakban együtt: bíró) utasításának megfelelően önállóan jár el. A bíró utasítását az ügyiratra fel kell jegyezni.
(2) A bírósági ügyintéző önálló aláírási joggal rendelkezik.
(3) A bíró az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja, illetve a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti arra is, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja.
(4) A bíró a bírósági ügyintéző kérésére az utasítást pontosítja, vagy az üggyel kapcsolatosan egyéb állásfoglalást ad.
3. § (1) A bírósági ügyintéző a peres eljárásban az 1. § (2) bekezdésére figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül – minden olyan bírósági hatáskörbe tartozó feladatot ellát, amelynek végzésére őt a bíró utasítja.
(2) A bírósági ügyintéző nem jogosult
a) ítélet meghozatalára,
b) ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, permegszüntető végzés meghozatalára; keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására,
c) eljárni azokban az esetekben, amelyeket jogszabály a végrehajtási ügyintéző hatáskörébe utal.
4. § A bírósági ügyintéző eljárhat:
a) bírósági letéti ügyben,
b) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,
c) a jogtanácsosi bejegyzés, illetve a jogtanácsosi névjegyzékből való törlés tárgyában hozott jogerős határozat Igazságügyi Minisztériumhoz történő megküldésekor, az Igazságügyi Minisztérium jogtanácsosi igazolvány kiállításáról és az adataiban bekövetkezett változás átvezetéséről történő értesítésekor, illetve a jogtanácsosi névjegyzékből való törlés esetén a jogtanácsosi igazolvány visszavonásakor,
d) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása iránti eljárásban.
5. § A bírósági ügyintéző a fizetési meghagyásos eljárásban eljárhat, de fizetési meghagyás kibocsátására nem jogosult.
6. § A bírósági ügyintéző a cégeljárásban a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényben foglaltak szerint eljárhat.
7. § A bírósági ügyintéző a csődeljárásban jogosult
a) az eljárást megszüntető végzés közzétételének elrendelésére;
b) az eljárás megszüntetésére, ha
ba) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
bb) nincs meg a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. §-ának (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértése, vagy
bc) a Cstv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el;
c) pénzbírság kiszabására az adós vezetőjével szemben.
8. § A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban jogosult
a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;
b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha
ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő, vagy
bc) az adós, illetőleg a kérelmező vagy a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
c) 30 nap haladékot biztosítani a hitelező részére a tartozás kiegyenlítésére;
d) pénzbírságot kiszabni az adós vezetőjével szemben.
9. § A bírósági ügyintéző a végelszámolási eljárásban:
a) elrendelheti a végelszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételét a Cégközlönyben,
b) elrendelheti az eljárást megszüntető végzés közzétételét,
c) elrendelheti a végelszámolási eljárás megszüntetését a felszámolás elrendelése miatt.
10. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: Tv.) alapján a bírósági ügyintéző jogosult
a) a pénzügyi gondnok jelentésének az önkormányzat és a hitelező részére történő megküldésére;
b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha
ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
bb) a bejelentő a hiánypótlásra visszaadott kérelmet 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
bc) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha a polgármester a Tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást, vagy
bd) a hitelező a Tv. 7. §-ában meghatározott időtartam előtt kezdeményezte az eljárást;
c) a Tv. 22. §-ának (1) és 25. §-ának (5) bekezdésében írt határidőket meghosszabbítani;
d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelező kifogásait hiánypótlásra visszaadni.
11. § A bírósági ügyintéző az alapítványok és társadalmi szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásban jogosult
a) az áttételt elrendelő végzés meghozatalára,
b) a név-, székhely- és képviselőváltozás nyilvántartásba vételére,
c) az országos névjegyzéket vezető szerv részére küldendő nyilvántartólap kiállítására,
d) a fellebbezés észrevételezésre történő kiadására.
12. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
