Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet
az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről1
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya:
a) a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások előirányzatában a vállalkozások folyó támogatására, továbbá
b) az agrárgazdaság támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatra, valamint
c) egyéb, a központi költségvetésben az agrárgazdasági célok támogatására vagy felmerülő költségek csökkentésére biztosított előirányzatok – ideértve a privatizációs bevételekből nyújtott támogatásokat és a SAPARD program támogatásához biztosított nemzeti forrásokat is –, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint képződő forrás felhasználására terjed ki.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó agrártámogatási jogcímeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt forrás terhére történő költségvetési támogatás mértékének meghatározásáról, valamint a támogatás igénybevételének feltételeiről – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelete rendelkezik.
(4) A piacra jutási támogatások közül:
a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás (a továbbiakban: exporttámogatás) igénybevételi rendjének általános szabályairól, valamint
b) az exporttámogatás feltételeiről és mértékéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a külügyminiszterrel együttesen kiadott rendelete;
c) az 1993. évi VI. törvény hatálya alá tartozó agrárpiaci támogatásról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint a külügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete, továbbá
d) a c) pont hatálya alá nem tartozó, az egyes agrártermékek piacra jutását elősegítő támogatásról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által – e részben a pénzügyminiszterrel, valamint a külügyminiszterrel egyeztetve – kiadott rendelet
rendelkezik.
(5) A Kormány külön határozata alapján egyes, több költségvetési fejezeti előirányzatot terhelő és az agrárgazdasági célok megvalósítását elősegítő támogatás mértékéről, az igénybevétel feltételeiről az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt költségvetési előirányzat a támogatások elbírálásával, folyósításával, ellenőrzésével, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos kiadások teljesítésére is felhasználható.
(7) A támogatás folyósításával kapcsolatos kiadások teljesítéséről a miniszter gondoskodik. Erre a célra – a Kormány eltérő rendelkezésének hiányában – a központi költségvetésben az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosított előirányzat legfeljebb másfél százaléka használható fel.
(8) Az egyes költségvetési előirányzatok esetében legfeljebb a központi költségvetésben külön meghatározott mértékéig vállalható olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiadási előirányzatait a tárgyévi, valamint az azt követő évek költségvetésében kell előirányozni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok közötti átcsoportosításról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy egyes támogatási célok esetén saját hatáskörben megyei támogatási kereteket állapítson meg, illetve, hogy e keretek között átcsoportosítson, továbbá központi kormányzati programokhoz kapcsolódó támogatásról közvetlenül intézkedjen.
(11) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok terhére folyósított támogatási összeg felhasználásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható:
a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatás;
b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása;
c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása;
d) fejlesztési célú juttatás
[az a)–d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás].
(2) A támogatás külön jogszabályban foglaltak szerint kérelem, pályázat alapján, vagy előre meghatározott feltételek, vállalások fennállása, illetve teljesítése, események bekövetkezése és mindezek igazolása esetén végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül is nyújtható.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást – a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével – visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot, bizonylatot a támogatást igénybe vevőnek az üzemeltetési kötelezettség előírása esetén annak végéig, de legalább a támogatás igénybevételét követő öt évig meg kell őriznie.
(5) A hitel lejárata tekintetében
a) éven belüli lejáratúnak minősül az a hitel, amelynek lejárata a háromszázhatvanöt napot nem haladja meg;
b) éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt napot meghaladja.
(6) Mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatás igénybevételére a részesművelő, valamint a bérmunkás nem jogosult.
(7) A kamattámogatás mértékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat százalékában kell meghatározni.
(8) Kamattámogatás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben
a) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Kamattámogatás szempontjából a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti forgóeszköz és beruházási hitelek esetében a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori mértékéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A támogatás szempontjából kamattámogatási igénylés benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a hitelt folyósító hitelintézet az éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek esetében egyéves törlesztési haladékot engedélyez, valamint a kezességvállaló intézmény által érvényesített kezességvállalási díj nem haladja meg az intézmény által kiadott szabályzatban rögzített, de legfeljebb a másfél százalékos mértéket.
(9) A 2. § (8) bekezdésének a) és b) pontjai alkalmazásában a teljes hiteldíj, a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerződés szerinti normál igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat (a kamat, kezelési költség és folyósítási jutalék) tartalmazza. A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitel bírálati díj, rendelkezésre állási jutalék). A (8) bekezdés szerinti kamattámogatások kiszámítási módját a 8. számú melléklet tartalmazza.
(10) Állami kezességvállalás csak a hitelek tőkeösszegére a Kormány határozatában adott időszakra megállapított kezességvállalási keret összegéig nyújtható.
(11) Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak forint fizetőeszközben felvett hitelek esetében vehető igénybe. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, a kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre a Magyar Nemzeti Bank – a támogatási igény benyújtásának napján érvényes – hivatalos devizaárfolyamán.
(12) E rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az egyes állami feladatok közhasznú társaságon, illetve közalapítványon keresztül történő megvalósítására is.
3. § (1) Támogatásban
a) csőd- felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá
b) a végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), valamint
c) a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó)
[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő] részesülhet, feltéve, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott köztartozással, illetve a 4. § (5) bekezdésének a)–p) pontjai szerinti lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékával (a továbbiakban együtt: köztartozás) nem rendelkezik, kivéve a jogosult által megelőlegezett és számlával igazolt, utólagosan fizetett, különösen a 6. számú mellékletben részletezett támogatási jogcímeket. A támogatás igénybevételéhez a köztartozásokra vonatkozó igazolást csatolni kell az adóhatóság által folyósított támogatások kivételével. A 4. § (5) bekezdésének a)–p) pontjai szerinti lejárt határidejű befizetési kötelezettségének hátralékáról nyilatkozni kell. Az erdőgazdálkodási célú támogatások esetében igazolást csak az éves végelszámolás kifizetését megelőzően kell csatolni.
(2) Jogszabály a támogatás igénybevételét az abban meghatározottak szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől is függővé teheti.
(3) A családi gazdálkodó jogszabályban meghatározottak szerint külön támogatás igénybevételére is jogosult.
(4) A mezőgazdasági termelő a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésből a mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint gazdálkodási tevékenységéről adatot szolgáltat, és ennek alapján őt e rendelet alapján nyilvántartásba veszik.
(5) Nem vehető igénybe a támogatás
a) valótlan adatszolgáltatás esetén;
b) jelzálogjoggal vagy egyéb módon megterhelt ingatlanon tervezett fejlesztéshez, ha az igényelt támogatás kétszerese és a jelzálog együttes összege meghaladja az ingatlan forgalmi értékének és a tervezett beruházási költségnek az együttes összegét;
c) ha a fejlesztés megvalósulásának helyéül szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes;
d) bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerződés nem biztosítja kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét, az üzemeltetési kötelezettség kétszeres idejére.
4. § (1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
a) a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni;
b) a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) kell helyezni;
c) a 2. § (1) bekezdés szerinti támogatást, ha visszafizetési kötelezettséggel nyújtották, a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő a hivatkozott törvény 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe.
(3) Az Szja tv. hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő és a jövedelmét az átalány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette.
(4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.
(5) A külön jogszabályok szerint fizetendő
a) erdőfenntartási járulékot,
b) erdőgazdálkodási bírságot,
c) erdővédelmi bírságot,
d) újraerdősítési költséget,
e) földvédelmi járulékot,
f) földvédelmi bírságot,
g) talajvédelmi bírságot,
h) tenyésztési hozzájárulást,
i) állattenyésztési bírságot,
j) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét,
k) halászatfejlesztési hozzájárulást,
l) halgazdálkodási bírságot,
m) halvédelmi bírságot,
n) vadgazdálkodási bírságot,
o) vadvédelmi bírságot,
p) vadvédelmi hozzájárulást,
r) az erdészeti, vadászati, továbbá a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat
a befizető, ha őstermelő vagy magánszemély, akkor – az Szja tv. 3. számú melléklete V/2. pontja szerinti bírságot kivéve – költségként, más esetben egyéb ráfordításként számolhatja el.
(6) A támogatás alapjának meghatározásánál az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat forráshiánya esetén:
a) pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthető, visszautasítható;
b) a pályázati kiírási feltételeknek megfelelő pályázatok – valamennyi pályázatra nézve azonos módon – versenyeztethetőek, rangsorolhatóak, elbírálásuk felfüggeszthető, illetve kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el. A versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók;
c) a nem pályázat alapján igényelhető támogatás (a továbbiakban: automatikus támogatás) esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthető, az igényléshez a jogszabályban előírt szükséges kérelmek ellenjegyzése és az igazolások kiadása megtagadható;
d) a már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetők.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás folyósításával kapcsolatos külön törvény szerinti jogát.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha arra a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt kerül sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről – és szükség esetén a visszavonásáról – a miniszter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a sajtó útján is közleményt tesz közzé.
6. § (1) A hegyközségek, a terméktanácsok, a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrehozott megyei területfejlesztési tanács, továbbá az elismert tenyésztő szervezetek az egyes támogatási célokról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint
a) közreműködhetnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában;
b) igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét;
c) külön megállapodás esetén közreműködhetnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában;
d) véleményt nyilváníthatnak a támogatási kérelemről.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok jogszabályban meghatározott módon vesznek részt a pályázat alapján igénybe vehető támogatási kérelmek elbírálásában.
(3) Amennyiben az igénylő a támogatási kérelmet a falugazdászon keresztül nyújtja be, a falugazdász felel az igénylő támogatási kérelmének továbbításáért.
7. § (1) Pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetében a támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a pályázat tartalmi követelményeit, szakmai szempontjait, a pályázat elbírálásának, valamint a támogatás igénybevételének eljárási rendjét – amennyiben az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhm. r.) hatálya alá tartozik, az e rendeletben foglaltakra is tekintettel – külön jogszabály, jogszabály alapján kiadott pályázati felhívás vagy közlemény határozza meg.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzé kell tenni:
a) a pályázati felhívást;
b) a pályázat elbírálását követően évente egy alkalommal – a piacra jutási és az intervenciós támogatások kivételével – a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), összegét, valamint a közvetlen támogatási célt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetők.
(4) A pályázati kérelem benyújtása a pályázó részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok nyilvánosságra hozatalához, valamint az adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.
(5) Amennyiben pályázati felhívás vagy jogszabály a pályázat, illetőleg a támogatási kérelem benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztő és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
8. § (1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény előírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe;
b) az igénylő agrártámogatást meghatározott összegig vehet igénybe. Ugyanazon pályázatos támogatási konstrukcióban, az adott évben az igénylőre meghatározott támogatási összeg felső határát nem haladhatja meg az igénylő, valamint a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy társaságok által igénybe vett támogatások együttes összege sem;
c) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti értékesítése, apportálása esetén a támogatás egészét vagy arányos részét vissza kell fizetni;
d) kamattámogatás csak – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott – pénzügyi intézménytől felvett hitelek után vehető igénybe;
e) egyes támogatások csak jogszabályban meghatározott külön beszámoló teljesítése esetén vehetők igénybe;
f) fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe;
g) támogatás csak a támogatás igénybevevőjének gazdasági tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatást követően vehető igénybe;
h) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének, illetve a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott állami támogatással megvalósuló új beruházások rendeltetésszerű használatának biztosítására a visszafizetés idejéig, illetve a beruházás üzembe helyezéséig jelzálogjog jegyezhető be a támogatással érintett vagyontárgyra;
i) támogatás a közraktári fedezet mellett felvett, a közraktárak által kibocsátott hitelekhez, valamint a közraktározási költségek csökkentéséhez is nyújtható;
j) egyes mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve halászati tevékenység folytatásával kapcsolatos új gép, technológiai berendezések vásárlásához nyújtott támogatás csak a BTO szerint meghatározott, illetőleg a Kereskedelmi Vámtarifa szerint besorolt rendeltetésű géphez vagy ezen belül előzetesen meghatározott géptípusok esetén vehető igénybe;
k) többlettámogatás vehető igénybe, ha a támogatási célhoz egyidejűleg a megyei területfejlesztési tanács is támogatást nyújt;
l) területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket állapíthat meg;
m) támogatást csak a miniszter által elismert terméktanács tagja veheti igénybe, illetve terméktanács hiányában a támogatás az illetékes szakmai szervezet (szövetség) véleménye alapján vehető igénybe;
n) a támogatással beállított, illetve az induló állatállományt vagy annak egy részét meghatározott ideig tartani köteles;
o) a támogatás csak megfelelő szakképzettség előzetes igazolása esetén vehető igénybe;
p) támogatás csak a nemzetközi higiéniai előírásoknak megfelelő üzem létesítéséhez, vagy az ilyen előírásoknak megfelelő üzemből történő értékesítés után vehető igénybe;
q) egyes támogatásokat csak legfeljebb háromszáz hektár termőföld használata esetén lehet igénybe venni, illetve eddig a területmértékig többlettámogatás nyújtható;
r) támogatásra az igénylő csak akkor jogosult, ha az összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységéből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az ötven százalékot, amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell számítani.
(2) A támogatás szempontjából beruházásnak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beruházás. A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a pénzügyi lízinget az azzal kapcsolatos kamatok kivételével, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is.
(3) Amennyiben tevékenység folytatásához vehető igénybe támogatás, abban az esetben a tevékenység tartalmi meghatározása (TEÁOR) szerinti, termékek esetében a belföldi termékosztályozás (BTO) szerinti, illetőleg a Kereskedelmi Vámtarifának a támogatás igénybevételének időpontjában hatályos fogalmait kell irányadónak tekinteni.
(4) A támogatás csak az adószám vagy adóazonosító jel feltüntetésével vehető igénybe.
(5) A nem automatikusan, hanem pályázati úton vagy kérelemmel igényelhető támogatások esetében a támogatási igény elbírálója
a) támogatási szerződést köt a támogatottal, vagy támogatási okiratot ad ki, amely tartalmazza a támogatás összegét, igénybevételének feltételeit, a támogatott jogosultságait, valamint kötelezettségeit és a kötelezettségek megszegésével járó következményeket;
b) abban az esetben, ha megbízottja útján köt szerződést, a támogatásra való jogosultságról és a támogatás összegéről engedélyező iratot állít ki. A megbízott a támogatási szerződést az a) pont szerinti tartalommal a kifizetést engedélyező irat alapján kötheti meg.
(6) Amennyiben az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás a rendelet 1. számú melléklete szerint – az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által – kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes állami adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát.
(7) Jogszabály a támogatási kérelem elbírálását
a) a támogatás igénybevevője támogatással érintett gazdasági tevékenységére – ideértve az üzemgazdasági adatokat is – vonatkozó adatok előzetes szolgáltatásához, illetőleg
b) előzetes nyilvántartásba vételhez
kötheti. Ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtása az adatok külön törvény szerinti kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.
9. § (1) A támogatásban részesített cél megvalósításához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegű költségvetési támogatásban részesült.
(2) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege – figyelemmel az előírt saját forrásra – meghaladja a cél megvalósításához szükséges mértéket, az igénybe vett többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(3) Az ugyanarra a célra különböző előirányzatok terhére igénybe vehető támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletet az Áhm. r.-ben foglaltakra is figyelemmel kell alkalmazni.
10. § (1) A támogatási kérelem elbírálása magában foglalja a támogatásra való jogosultságnak, a támogatás összegének, a támogatás igénybevétele feltételeinek, mértékének, valamint a folyósítás feltételeinek meghatározását.
(2) A támogatási kérelmet a miniszter által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv bírálja el.
(3) Pályázat alapján igénybe vehető támogatások esetében a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a kérelemben megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni.
(4) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót értesíteni kell. A támogatási kérelem elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázót a rendelet 2. számú melléklete szerinti módon kell a költségvetési támogatási kérelem elutasításáról értesíteni.
(5) A támogatási feltételek teljesítésének igénylőnél történő ellenőrzéséért, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelős szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az állami adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést az adóhatóságra vonatkozóan csak külön megállapodás esetén lehet alkalmazni. A visszavont, de vissza nem fizetett jogtalanul igénybe vett állami támogatás behajtásáról a saját ellenőrzés keretében, illetve a visszavonó határozat kiadójának értesítése alapján, az állami adóhatóság köteles intézkedni.
11. § (1) Az adóhatóságon keresztül folyósított támogatás igénybevételére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a támogatás pályázat alapján vehető igénybe, a pályázat elbírálására – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény mellőzésével – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az e rendeletben, valamint a támogatás mértékét és feltételeit tartalmazó külön jogszabályokban, illetve pályázati felhívásban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Aki – az adóhatóság által elbírált támogatás kivételével – a pályázat elbírálása során a 2. számú melléklet a) pontja szerinti értesítéssel nem ért egyet, a kérelem elbírálóján keresztül a minisztériumnál kifogást terjeszthet elő. A kifogás végleges jelleggel, további jogorvoslati lehetőség nélkül kerül elbírálásra. Jogszabálysértés megállapítása esetén a kifogást az azonos vagy hasonló pályázatoknál alkalmazott szempontok figyelembevételével kell elbírálni.
(4) A támogatási kérelem elbírálásáért díj fizetése nem írható elő.
(5) A jogszabály alapján kötelező be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a támogatást szerződés vagy támogatási okirat alapján veszik igénybe, a szerződés megkötésénél, illetve támogatási okirat kiadásánál figyelembe kell venni az Áhm. r.-ben foglaltakat.
(6) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása – az Art. 32. §-ában foglaltak kivételével – jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználásnak minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani, illetve a 9. § (2) bekezdése szerint igénybe vett többlettámogatás. A köztartozás – a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belüli – kiegyenlítését követően a támogatás ismételten igényelhető. Nem minősül jogosulatlan igénybevételnek, amennyiben a megállapítás kizárólag az Art. 24. § (1) bekezdését érinti.
(7) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző tizenkettő hónapon belül jogosulatlanul vett igénybe támogatást. A tizenkettő hónap az adóhatóság jogosulatlan támogatást megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjától számít. Önbevallás esetén ennek összegét a támogatás igénybevevője saját maga számítja ki, egyéb esetben a támogatási kérelem elbírálója állapítja meg. E rendelkezést a (6) bekezdésben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(8) A támogatási kérelmet csak a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozat benyújtását követően lehet elbírálni. Pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetén a pályázathoz, illetve a támogatási kérelemhez mellékelni kell a rendelet 4–5. számú mellékleteket, valamint Áhm. r. 8. b) számú melléklete szerinti adatlapot is.
(9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni.
(10) A támogatás csak a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban előírt és hiteles bizonylatok bemutatását követően folyósítható.
(11) A (7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett támogatást járulékaival együtt önrevízió keretében már visszafizette.
(12) Fejlesztési támogatások esetében a támogatás jogosulatlan igénybevétele az Áhm. r. 88. § (1), (2) és (6) bekezdéseire is figyelemmel állapítható meg. A kedvezményezettnek fel nem róható oko(ka)t a miniszter külön rendeletben vagy a pályázati felhívásban határozza meg.
(13) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelése és behajtása ügyében az illetékes adóhatóság – saját vizsgálata, illetve a támogatás odaítélője kezdeményezése alapján – jár el.
12. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – azok beérkezésének sorrendjében történik.
(2) A hiánypótlásra visszaadott kérelem beérkezési sorrendjét a hiánypótlás teljesítése határozza meg.
(3) A pályázati kérelmek elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe.
13. § (1) Amennyiben a támogatás elemi csapással összefüggésben vehető igénybe – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint halászati termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítás szerint hozamkiesést okoz.
(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) az erdőgazdálkodónak pedig a területileg illetékes erdészeti hatóság igazolja.
14. § Nemzetközi megállapodás külön rendelkezése esetén a 2–13. §-okban foglalt egyes rendelkezéseket a külföldi segélyekből származó fedezet mellett meghirdetett pályázatok esetében is alkalmazni kell.
15. § (1) A támogatás igénybevételére, elszámolására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a támogatási kérelem elbírálásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintő jogvita esetén a támogatási kérelem elbírálásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a támogatást egy évet meghaladó idő alatt veszik igénybe – eltérő megállapodás hiányában – a támogatásnak csak a támogatási szerződésben vagy támogatási okiratban tárgyévre ütemezett összege vehető igénybe.
16. § (1) A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekre 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Ugyanazon jogcímnek a 11. § (7) bekezdése alkalmazásában az a jogcím minősül, amelyre a jogtalan igénybevétel megállapításra került.
1. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
Kiállító: |
|
Szerződésszám: |
|||||||||||||
|
|
Engedélyszám: |
|||||||||||||
IGAZOLÁS |
|||||||||||||||
Költségvetési támogatás állami adóhatóságtól történő igénybevételéhez |
|||||||||||||||
Név: |
|||||||||||||||
Cím: |
|||||||||||||||
Adószám: |
|||||||||||||||
Adóazonosító jel: |
|||||||||||||||
Bankszámlaszám: |
|||||||||||||||
Gazdálkodási forma: |
|||||||||||||||
Regisztrációs szám: |
|||||||||||||||
Igazolom, hogy az egyes agrárgazdasági célok 200……. évi költségvetési támogatásokról szóló |
|||||||||||||||
|
rendelet |
§ |
pontja alapján |
||||||||||||
|
|
||||||||||||||
jogcímre kötött |
számú szerződés/engedély szerint |
Ft támogatási |
|||||||||||||
összegről szóló, vállalt kötelezettségeinek eleget/részben eleget tett, és ez alapján fent nevezett részére előleg/részelszámo- |
|||||||||||||||
|
|
Ft, azaz |
forint |
|
|||||||||||
átutalása teljesíthető. |
|||||||||||||||
|
, 200 |
||||||||||||||
P.H. |
|||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
kiállító szerv vezetője |
|
|||||||||||||
Ellenjegyezte: |
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
gazdasági vezető |
|
|||||||||||||
2. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
költségvetési támogatás igénybevételéhez
4. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
igénybevételéhez
6. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
támogatási jogcímek
7. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
8. számú melléklet a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2003. január 1. napjával azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekre e rendelet, illetve a 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás