Kifejezéskereső
26/2001. (VII. 27.) OM rendelet
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az iskolai rendszerű szakképzés keretében a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) és a speciális szakiskolai szakmai tanulmányokat lezáró vizsga (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésére, lefolytatására,
b) a szakmai vizsga vizsgabizottságára (a továbbiakban: vizsgabizottság),
c) a szakmai vizsgára jelentkezőre (a továbbiakban: vizsgázó),
d) a vizsgabizottság munkáját segítő tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és más szakértőre (a továbbiakban együtt: a vizsgabizottság munkáját segítő tanár), továbbá a közreműködő dolgozóra.
(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében – ideértve a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézményben, valamint az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt iskolákban – megszervezett szakmai vizsgára, ha az az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.
(3) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatási intézményben folyó szakképzés keretében megszervezett szakmai vizsgára, ha az az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.
2. § (1) A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből (a továbbiakban: vizsgarész), a vizsgarész tantárgyakból állhat.
(2) A vizsgasorrendben felsorolt vizsgarészek és tantárgyak megnevezését a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza.
3. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés esetében a tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész lefolytatására rendelkezésre álló vizsgaidőszakot. A vizsgaidőszak meghatározásánál – a felsőoktatási intézményben folyó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetében – figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét.
(2) Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felelős miniszter évenként közleményben teheti közzé. A gyakorlati vizsgarész – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – és a szóbeli vizsgarész időpontját a szakképző iskola, a speciális szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, a felsőoktatási intézmény, továbbá a szakképesítésért felelős miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) vezetője állapítja meg.
(3) A fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél folyó szakképzés tekintetében a vizsgarészek időpontjáról a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter külön rendelkezhet.
4. § Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel.
5. § (1) Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a vizsgaszervező vezetőjének vagy képviselőjének.
(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat a 24. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell előkészíteni.
(3) Az írásbeli tételeket és a gyakorlati vizsgafeladatokat a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell őrizni. Ha a titoktartásra és az őrzésre vonatkozó szabályokat megszegik, a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: főjegyző) a szakmai vizsga megkezdését, illetőleg folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti.
6. § (1) A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi tanítási nyelvű szakképző iskolákban a vizsgázó választása szerint magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más idegen nyelv. Az idegen nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti.
(2) Az oktatás nyelvén ad számot tudásáról a vizsgázó abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból, amelyet idegen nyelven tanult.
7. § (1) Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ában előírt beszámításról a szakmai és vizsgakövetelményben rendelkezés történhet.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni, ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozott.
(3) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsgarész követelményeinek szóban, illetőleg a szóbeli vizsgarész követelményeinek írásban tehet eleget. Kérelemre, a halláskárosodott vizsgázó szóbeli feleletének idejére a vizsgaszervező vezetője jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó kérelmének indokoltságát – ha azt a vizsgaszervező vezetője kéri – igazolni köteles.
(4) Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián stb. a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
A szakmai vizsga előkészítése
8. § (1) Szakmai vizsgát kell tartani február–március, május–június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak).
(2) A szakmai vizsgára
a) februári–márciusi vizsgaidőszak esetén december hónap 15. napjáig,
b) májusi–júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig,
c) októberi vizsgaidőszak esetén augusztus hónap 15. napjáig,
lehet jelentkezni a vizsgaszervező vezetőjénél.
(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidőszakoktól eltérő időben is szervezhető szakmai vizsga, amelyet a megkezdésétől számított harminc napon belül – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – be kell fejezni. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott írásbeli vizsgarész időpontjait a szakképesítésért felelős miniszter évenként közleményben teheti közzé.
(4) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni:
a) a személyi igazolványt (a tanulói jogviszonyban állók kivételével);
b) a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt (okiratot), a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (okiratot), vagy azok hiteles másolatát;
c) ha a vizsgára jelentkező szervezett képzésben vett részt, a szakképzést folytató intézmény által kiállított, a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát. Az okiratnak tartalmaznia kell – a képzési programnak megfelelően – a képzés során elsajátított ismereteket (tantárgyakat), az arra fordított időt (óraszámot), a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott egyéb feltételek teljesítését, a felmentéseket.
(5) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (nem magyar nyelv használata, mentesítés, egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és az azok elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát.
(6) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát.
9. § (1) A vizsgaszervező vezetője alakítja ki – szakképesítésenként – a vizsgacsoportokat. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklet I. d) pontjában előírt, a szakközépiskolai és a szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamán meghatározott maximális osztálylétszámot.
(2) Több vizsgarész egy napra – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – nem szervezhető.
(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsgaszervező vezetője akkor alakíthat ki vizsgacsoportokat, ha a vizsgára a 8. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban legalább tíz fő jelentkezett. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthető, ha arra a szakképesítésért felelős miniszter felmentést ad. A felmentést – indokolással ellátva – a vizsgaszervező vezetője a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésében kezdeményezheti.
10. § (1) A vizsgaszervező vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek. A jelentésben javaslatot tehet – elsősorban a szakképesítésért felelős miniszter által megjelentetett szakmai szakértői (vizsgaelnöki) névjegyzék alapján – a vizsgabizottság elnökének személyére is. Ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését,
b) a vizsgázók számát,
c) a vizsgarészek és tantárgyak megnevezését,
d) a szakmai vizsga helyét és időpontját,
e) a közoktatási intézmény Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) azonosítóját,
f) az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét.
(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében, amennyiben vizsgaszervezői jogosultsággal nem rendelkező képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervező vezetőjének bemutatni, valamint a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervező vezetőjének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására. A nyilatkozatban közölnie kell az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét. A vizsgaszervező vezetője jelentésében köteles feltüntetni a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály számát.
(3) A vizsgaszervező vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül kéri fel a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézményt, illetőleg, ha az megegyezik a vizsgaszervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezetet (a továbbiakban együtt: területi gazdasági kamara), hogy bízza meg képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre.
(4) Ha a szakmai vizsga megszervezésére a 8. § (3) bekezdése alapján kerül sor, a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést, valamint az e bekezdés szerinti felkérést a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal kell megküldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, illetőleg a területi gazdasági kamarának.
11. § (1) Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész helyét a vizsgaszervező vezetője jelöli ki.
(2) A gyakorlati vizsgarészt az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, klinikai demonstrációs egységben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, tanirodában, tanpostán, laboratóriumban, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben, számítógépteremben stb. vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni.
(3) A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervező vezetője – a vizsga megkezdése előtt legalább tíz nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgában közreműködő személyeket.
A vizsgabizottság
12. § (1) Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot a 9. § (1) bekezdése alapján, szakképesítésenként kialakított vizsgacsoporthoz kell létrehozni.
(2) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaidőszak – a 8. § (3) bekezdése alapján szervezett szakmai vizsga esetén a szakmai vizsga megkezdése – előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a vizsgaszervező vezetőjét.
(3) Ha a vizsga nyelve nem a magyar nyelv, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával, illetőleg azzal egyenértékű okmánnyal kell rendelkeznie.
(4) A vizsgaszervező alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll.
13. §
(1) A vizsgabizottság munkáját segítő tanárt a szakképzést folytató intézmény, a vizsga jegyzőjét a vizsgaszervező vezetője bízza meg.
(2) A vizsgabizottság munkáját segítő tanár, valamint a vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.
(3) A vizsgabizottság tagjának és jegyzőjének a megbízása határozott időre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia.
14. § (1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása.
(2) A vizsgabizottság elnöke
a) a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgaszervezőnek, a munkaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi idejét,
b) ellenőrzi a szakmai vizsga, vizsgarész előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,
c) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
d) ellenőrzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat,
e) átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat,
f) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról,
g) összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
h) a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül írásban jelenti megbízójának a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait,
i) az ellenőrzést a szóbeli vizsgarész előtt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illetőleg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra.
(3) Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát, a vizsgarészt nem készítették elő megfelelően és a mulasztás rövid idő alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését és azonnal jelentést tesz a megbízójának. A szakképesítésért felelős miniszter – a jelentés alapján – a vizsgaszervező vizsgáztatási jogát felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén a szakképesítésért felelős miniszter a folyamatban lévő szakmai vizsga, vizsgarész befejezésével egy másik vizsgaszervezőt jelöl ki úgy, hogy a vizsgázónak a megkezdett vizsgaidőszakban lehetősége legyen befejezni vizsgáját. A felfüggesztés miatt felmerült minden terhet a felfüggesztett vizsgaszervező viseli.
15. § (1) A vizsgaszervező képviselője látja el a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.
(2) A vizsgaszervező képviselője a gyakorlati vizsgarész előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával – ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képviselőjének részvételével – látja el.
(3) A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.
(4) A területi gazdasági kamara képviselője a (2) bekezdésben foglaltakon kívül elsősorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében működik közre.
16. § A vizsgabizottság munkáját segítő tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére.
17. § A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.
A vizsgabizottság működése
18. § (1) A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A vizsgabizottság értekezletet tart
a) a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt,
b) a szóbeli vizsgarész befejezését követően,
c) a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van.
(3) A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgabizottság tagja a külön véleményét a vizsgabizottsági jegyzőkönyvben feltüntetheti.
(4) A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárt a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, aki azt úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvező döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaidőszakban lehetőleg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.
19. § (1) A szóbeli vizsgarész megkezdése előtti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázónak az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészen nyújtott teljesítményét, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekről, megállapítja a szóbeli vizsgarész időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdetésének időpontját.
(2) A szóbeli vizsgarész befejezését követő értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgarészek tapasztalatait.
20. § (1) Minden vizsgabizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az értekezlet helyét és idejét, a jelen lévő vizsgabizottsági tagok és a jegyző nevét;
b) annak a vizsgázónak a nevét, aki
ba) egy vagy több, esetleg valamennyi tantárgyból, vizsgarészből elégtelen osztályzatot, illetőleg érdemjegyet kapott és ezért javítóvizsgát kell tennie, megjelölve a tantárgyakat, illetőleg a vizsgarészeket,
bb) a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illetőleg vizsgarészeket, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,
bc) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott;
c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltüntetésével;
d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat;
e) az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését.
(2) A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül.
(3) A szóbeli vizsgarész befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat.
21. § (1) A vizsgabizottság tagjai felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.
(2) A szóbeli és a gyakorlati vizsgarészt csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni.
Az írásbeli vizsgarész
22. § (1) Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tételek alapján a szakképesítés, illetőleg tantárgy egészét átfogó, összetett feladatot kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész tételei kiadásáról a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai és vizsgakövetelményben eltérően is rendelkezhet.
(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli vizsgarészt szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként országosan azonos vizsgaidőpontban kell megtartani.
(3) Az írásbeli vizsgarész ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A vizsgarész felügyeletével a szakképesítéssel, illetőleg a tantárggyal megegyező szakos tanár (szakértő) (a továbbiakban: felügyelő) nem bízható meg.
(4) Az írásbeli vizsgarész megkezdése előtt a felügyelő megállapítja a vizsgázók személyazonosságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követően a vizsgaszervező vezetője vagy képviselője tájékoztatja a vizsgázókat, hogy hol és mikor tekinthetik meg a kijavított és értékelt dolgozatot, és kihirdeti az írásbeli vizsgarész tételeit.
(5) A vizsgázó az írásbeli tétel megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat.
(6) A szakképesítés írásbeli tételének kidolgozásához – ha a szakmai és vizsgakövetelmény vagy a vizsgatétel másképp nem rendelkezik – legfeljebb száznyolcvan perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.
(7) Az írásbeli vizsgarészt – a tantárgyak számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
(8) Ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, úgy annak értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint történik.
23. § (1) A vizsgázó számára az írásbeli tétel kidolgozásához a szakképzést folytató intézmény, illetőleg a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani.
(2) A vizsgázó az első lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a tétel sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a tétel kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.
(3) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, az írásbeli dolgozatát átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül a kidolgozást követően ráírja a dolgozat beadásának időpontját és ellátja kézjegyével.
(4) Ha az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és egyidejűleg részére átadja az írásbeli dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra és az ülésrendre.
(5) Ha a felügyelő az írásbeli vizsgarészen szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja, a vizsgázót a vizsgateremből kiküldi, és azonnal értesíti a vizsgaszervező képviselőjét. A szabálytalanságot követően a felügyelő és a vizsgaszervező képviselője dönt arról, hogy a vizsgázó folytathatja-e a tételek kidolgozását. A vizsgázó számára kedvező döntés esetén, a döntésre fordított idő nem számít bele a tételek megoldásához rendelkezésre álló időbe.
(6) A vizsgaszervező képviselője a szabálytalanságról és a hozott döntésről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a vizsgaszervező képviselője, a szabálytalanságot észlelő felügyelő és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
(7) A jegyzőkönyvet a vizsgaszervező képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról hozott döntést a vizsgabizottság felülvizsgálja és jóváhagyja. Amennyiben a vizsgabizottság a szabálytalanságról hozott döntéssel nem ért egyet, a vizsgaszervezőnek – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgaidőszakban biztosítania kell az újabb írásbeli vizsgalehetőséget.
A gyakorlati vizsgarész
24. § (1) A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével kidolgozott gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani.
(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsgaszervező vezetőjének a javaslatára – a gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt – a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.
(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is – megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.
(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak legfeljebb háromszáz perc áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket (részidőket stb.).
(6) Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.
(7) A vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat, a feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményeket. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.
(8) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, az elnök a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság jelen lévő tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, illetőleg az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat átveszi.
(10) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni.
(11) Ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, úgy annak lebonyolítása a 22. § (1)–(6) bekezdése alapján, illetőleg értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak szerint történik.
25. § (1) A művészeti jellegű szakképesítések esetében – az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet (a továbbiakban: vizsgaremek) kell készíteni.
(2) A vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgaremek készítését – vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítását, illetőleg szakdolgozat készítését – is előírhatja.
(3) A vizsgaremeket érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgaremek tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktatás vezetője és az igazgató írja alá. Az intézmény körbélyegzőjével ellátott értékelést a gyakorlati vizsga rajzi vagy mintázási feladatához kell csatolni.
(4) A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgaremekre és a gyakorlati vizsgarész rajzi, illetőleg mintázási feladatára kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
(5) Az elkészült vizsgaremek felhasználásáról a vizsgaszervező rendelkezik.
26. § (1) Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítést jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt tíztől harminc gyakorlati képzési napig tartó – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – szakmai feladatot kell készítenie annak, aki szakmai vizsgára jelentkezett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai feladat megoldását a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni, és azt a szakmai gyakorlat osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni.
A szóbeli vizsgarész
27. § (1) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik.
(2) A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.
28. § (1) A vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgaszervező képviselőjének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság munkája egy nap a tíz órát nem haladhatja meg.
(2) A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
(3) A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz. A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt perc időt kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, a vizsgaszervező által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja.
(4) A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. Felelete indokolt esetben szakítható meg.
A vizsgázó teljesítményének értékelése
29. § (1) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
(2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
(3) Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).
(4) A szakképesítésért felelős miniszter az érdemjegyek és az osztályzatok kialakításáról – e rendelet szabályaival összhangban – a szakmai és vizsgakövetelményben, valamint értékelési útmutatóban rendelkezhet.
30. § (1) A vizsgázó által átadott írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segítő tanár javítja ki és írásban értékeli, valamint javaslatot tesz az érdemjegyre.
(2) Ha a szakképesítésért felelős miniszter az írásbeli tételekhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni.
(3) A vizsgabizottság munkáját segítő tanár a vizsgaszervező képviselője által meghatározott időpontig köteles kijavítani és a vizsgaszervezőnek leadni az írásbeli dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésőbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaszervező képviselőjét és írásban jelentést készít.
(4) Az írásbeli tételek megoldására javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó – fiatalkorú vizsgázó esetén a szülő vagy törvényes képviselő – a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti. A megtekintésre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervező képviselőjének leadhassa. A vizsgázónak – fiatalkorú vizsgázó esetén a szülőnek vagy törvényes képviselőnek – a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatra tett észrevételeit illetően a vizsgabizottság határoz.
(5) A kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetéséről készített jegyzőkönyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli tételek egy példányát, az írásbeli tételek megoldását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli tételek jegyzékét – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt legalább hét nappal – meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének.
31. § A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelen lévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.
32. § (1) A vizsgabizottság – a vizsgabizottság munkáját segítő tanár javaslata alapján – megállapítja
a) az utolsó vizsgarészt megelőző értekezleten az írásbeli érdemjegyet és a szakmai gyakorlat osztályzatát,
b) az utolsó vizsgarészt követő értekezleten a szóbeli vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát.
(2) A vizsgabizottság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsgarész javasolt érdemjegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetőleg ki nem javított hibát talált.
(3) A szakmai vizsga eredményét – a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében – a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát.
(4) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
33. § (1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
(2) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki
a) a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgarészből, illetőleg egy vagy több – esetleg valamennyi – tantárgyból elégtelen osztályzatot, illetőleg érdemjegyet kapott,
b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit
c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.
(3) Javítóvizsgát a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelen osztályzattal, illetőleg érdemjeggyel értékelték. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
(4) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – megismételhető.
(5) Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetőleg tantárgyból – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgát más vizsgarészből, illetőleg tantárgyból folytathatja.
(6) A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga
a) ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg
b) a vizsgaidőszakoktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követő harminc napon belül
nem tehető le.
A köztes vizsga
34. § (1) A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak (pl. szakmai alapképzés) lezárásaként szervezett köztes vizsga célja annak felmérése, illetőleg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított előmenetel (szakmai tudás) megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek.
(2) A köztes vizsga részeiről és feladatairól a szakképzést folytató intézmény vezetője határoz.
(3) A köztes vizsgán elért teljesítményt érdemjeggyel lehet értékelni, és az érdemjegy az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
(4) A köztes vizsga eredménye, amennyiben azt a moduláris képzési programok lezárását követően, országos érvényű mérés alapján állapítják meg – a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerint – a szakmai vizsgán figyelembe vehető.
A SZAKMAI VIZSGA IRATAI
A törzslap
35. § (1) A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése előtt két példányban az 1. számú melléklet szerinti törzslapot kell kiállítani.
(2) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakmai vizsga esetén a törzslap kiállítása az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről szóló 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 13. §-ában előírt rendelkezéseknek megfelelően történhet.
(3) A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illetőleg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelelően kell bejegyezni.
(4) A törzslapot a nemzetiségi iskolában, továbbá ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi és magyar nyelven is vezetni kell.
(5) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adni a vizsgázónak.
(6) A törzslapot (a külív első oldalán) a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a vizsgaszervező vezetője írja alá.
Az osztályozóív
36. § (1) A vizsgázó érdemjegyeit és osztályzatait a vizsgaszervező által készített osztályozóívre kell rávezetni.
(2) Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a vizsgaszervező vezetője, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő tanár írja alá. Az osztályozóívet a szakmai vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány
37. § (1) Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a 2. számú melléklet alapján készült szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap. A bizonyítványt a nemzetiségi iskolában, továbbá ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi nyelven is ki kell állítani. Az idegen nyelven kiállított szakmai bizonyítványt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványként nem lehet felhasználni. A bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a vizsgázó kérésére, névre szóló tanúsító lapot kell kiadnia a vizsgaszervező vezetőjének, amely tartalmazza a kiadott bizonyítvány sorszámát, a törzslap számát, a megszerzett szakképesítést, a törzslapon szereplő adatokkal egyezően a szakmai vizsgarészek és tantárgyak megnevezését, illetőleg az érdemjegyeket és az osztályzatokat.
(2) A vizsgabizottság jegyzője a törzslap alapján – a törzslapon szereplő adatokkal egyezően – a 35. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervező vezetője írja alá.
(3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján a vizsgaszervező, illetve ha a vizsgaszervező jogutód nélkül megszűnt, vagy a vizsgaszervező iratai megsemmisültek, a főjegyző állít ki bizonyítványmásodlatot.
(4) Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a vizsgaszervező vezetője pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók.
(5) A nemzetiségi iskolában és a két tanítási nyelvű iskolában (osztályban, csoportban) szerzett bizonyítványt magyar nyelven, továbbá a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén kell kiállítani. Ezt a rendelkezést az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítvány-másodlat, illetőleg pótbizonyítvány kiállításakor is alkalmazni kell.
(6) A vizsgaszervező vezetője által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegzője külső ívén a vizsgaszervező megnevezését, a belső ívén a ,,mellett működő szakmai vizsgabizottság'' szöveget, valamint a vizsgaszervező székhelyének a nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.
(7) A bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, névváltozás esetén a bizonyítvány cseréjére a vizsgaszervező vezetője, ha a vizsgaszervező jogutód nélkül megszűnt, a területileg illetékes főjegyző jogosult.
(8) A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.
Az iratkezelés és a selejtezés
38. § (1) A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtatvány használata a szakmai vizsgán kötelező. A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervező vezetője jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány, valamint a törzslap a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a ,,B'' védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat a selejtezést követően meg kell semmisíteni.
(2) A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék formájában kell rávezetni.
(3) A törzslap egy példányát a vizsgaszervező irattárában, egy példányát pedig a főjegyzői hivatal irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervező irattárában elhelyezésre kerülő törzslap nyomtatványok elláthatók folyamatos sorszámozással, és a tárgyév végén bekötve irattározhatóak.
(4) A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, illetőleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak őrzési ideje:
a) a törzslap nem selejtezhető, negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni,
b) a vizsgabizottság jegyzőkönyvei és az osztályozóívek tekintetében tíz év,
c) az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében egy év.
Nemzetközi rendelkezések, külföldön szerzett
szakképesítés honosítása
39. § (1) Akit – nemzetközi megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján – felmentettek a szakmai tantárgy(ak) tanulása alól, annak az adott tantárgy(ak)ból szakmai vizsgát sem kell tennie.
(2) Az Oktatási Minisztérium – a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztériummal egyetértésben – a nemzetközi szerződés, egyezmény, ennek hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a rendeletben meghatározott vizsgaidőszaktól eltérő időben tegyen szakmai vizsgát.
40. § (1) Olyan esetekben, amikor nemzetközi szerződés, egyezmény vagy jogszabály a külföldön szerzett szakképesítést igazoló bizonyítvány hazai szakképző iskolában szerzett bizonyítvánnyal való egyenértékűségét nem ismeri el, a külföldi bizonyítvány honosítását a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztériumtól kell kérni. A bizonyítványt a szakképesítésért felelős minisztérium honosítja.
(2) A honosított bizonyítvány a hazai szakképzésben szerzett bizonyítvánnyal egyező szakképesítést igazol, és azzal azonos munkakör vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.
(3) A külföldi bizonyítványa honosítását kérheti
a) akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van, illetőleg aki huzamosan Magyarországon tartózkodik, és
b) hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a külföldi bizonyítvány magyarországi tanulmányok folytatásához, tevékenysége gyakorlásához vagy jogai érvényesítéséhez szükséges. Ennek meglétét a magyar személyi igazolvánnyal rendelkezők esetében vélelmezni kell.
(4) A honosítás iránti kérelemhez csatolni kell a külföldön szerzett bizonyítványt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek állandó lakóhelyét személyi igazolvánnyal, huzamos tartózkodásra való jogosultságát pedig huzamos tartózkodásra jogosító tartózkodási engedéllyel kell igazolnia.
(5) A külföldi bizonyítvány honosítása a külföldi intézmény jogállásának, a bizonyítvány jellegének, a képzési időnek és a képzés tartalmának, valamint a szakmai és vizsgakövetelménynek a figyelembevételével, illetőleg a hazai és a külföldi képzés rendjének összehasonlítása alapján történik.
(6) A szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztérium szakmai gyakorlat megszerzéséhez és/vagy szakmai vizsga letételéhez kötheti a honosítást. Ha a honosítás szakmai vizsga letételéhez kötött, az a 8. § (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidőszakoktól eltérő időben is szervezhető.
(7) A szakképesítésért felelős minisztérium a honosítás tárgyában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján határozatot hoz.
(8) A bizonyítványt akkor lehet honosítani, ha azt olyan szakképesítésre adták ki, amely hazai intézményben is megszerezhető, vagy korábban megszerezhető volt.
(9) A honosítás lefolytatásáért igazgatási eljárási díjként – ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – egyszeri eljárási díjat kell befizetni a szakképesítésért felelős minisztérium számlájára. Az eljárási díj mértékét az oktatási miniszter – a pénzügyminiszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – külön jogszabályban állapítja meg.
Záradékok
41. § (1) A 3. számú mellékletben felsorolt 1. számú záradékot a szakmai vizsga alapjául szolgáló iskolai (tanfolyami) bizonyítványra, illetőleg igazolásra, a 2–8. számú záradékot a törzslapra, illetőleg törzslap kivonatra, a 9. számú záradékot a külföldön szerzett szakmai bizonyítványra kell rávezetni.
(2) Az 1–8. számú záradékot a vizsgaszervező vezetője, a 9. záradékot a honosítást végző szakképesítésért felelős minisztérium megbízottja írja alá és az intézmény, illetőleg a minisztérium körbélyegzőjével hitelesíti.
Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követő harmadik hónap első munkanapjától kezdődően szervezett szakmai vizsgákra kell alkalmazni.
(2) E rendelet (1) bekezdésében megjelölt alkalmazási időponttal egyidejűleg hatályát veszti a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 4/1996. (V. 24.) MüM rendelet.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez
2. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez
3. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez
