30/2001. (IX. 14.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról
2001.09.22.
1. § A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló – többször módosított – 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet ,,NEMZETI, ETNIKAI, KISEBBSÉGI ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI, TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI'' című 3. számú melléklete az e rendelet mellékleteként kiadott
a) ,,II. KERETTANTERVEK a horvát kisebbségi oktatáshoz'',
b) ,,III. KERETTANTERVEK a szlovén kisebbségi oktatáshoz'',
c) ,,IV. KERETTANTERVEK a német kisebbségi oktatáshoz''
2. § Ez a rendelet a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 30/2001. (IX. 14.) OM rendelethez
KERETTANTERVEK
a horvát kisebbségi oktatához
HORVÁT TANÍTÁSI NYELVŰ ÉS KÉTNYELVŰ ISKOLÁK
Ezen kerettantervben megjelennek azon alaptartalmak és követelmények, amelyekkel a 4. osztály befejezésével a tanulóknak rendelkezniük kell.
A program célja alapozás szintjén biztosítani az 1–4. osztályos tanulók számára a horvát nyelven való önálló kommunikálás szintjét szóban és írásban egyaránt, beleértve a közlés minden eszközét (beszéd, olvasás, írás).
– A horvát irodalmi nyelv elsajátítása, a tanuló felkészítése az irodalmi nyelv szóbeli és írásbeli megértésére és használatára, a mindennapi műveltség szintjén, korosztályok követelményeinek megfelelően.
– Megismerni és elsajátítani a horvát nyelv rendszerének hangtani, szótani, mondattani rendszerét, írásnemét.
– Felismerni a szavak funkcióját különböző közlések formájában.
– Kialakítani a tanulókban az írás és beszéd használatát.
– Fejleszteni a szóbeli és írásbeli közlésformában a tanuló önálló véleményalkotó képességét a világról.
– Biztosítani a tanulók számára a horvát nyelvi örökség értékeinek megismerését.
– A köznyelv helyes alkalmazása.
– Gondolatait a tanuló egyszerűen és világosan tudja közölni.
– Szóbeli és írásbeli közlések, magyarázatok megértése.
– Válaszadás a feltett kérdésekre.
– Köszöntés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés, készségszintű elsajátítása.
– Mindennemű napi kommunikációs helyzet megoldása.
– Kapcsolatteremtés, magyarázatok, gondolatok szerkesztése, értesítés.
– Alapvető emberi normák ismerete, nyelvi kontaktus teremtés és kommunikálás esetén.
– Hangok helyes képzése, különböző fajta szövegek folyékony olvasása.
– Elolvasott szövegek készség szintjén való elbeszélése.
– ABC ismerete, szavak szótagolása beszédben és írásban.
– Rendezett olvasható írás, helyesírási szabályok alkalmazásával különböző írásmódok alkalmával (tollbamondás, másolás, önálló írás).
– Meghatározni a szófajokat jelentésük szerint (igék, főnevek, melléknevek, névmások, számnevek).
– Alkalmazni a helyesírási normákat mondat írásánál mondatvégi írásjelek, nagy és kisbetűk, személynevek, állatnevek és egytagú földrajzi nevek esetében.
– Megadott téma alapján 6-8 mondatos összefüggő fogalmazás megírása tanult helyesírási normák betartásával.
– Helyesírási szótár használata.
– Ismerje a mindennapi érintkezés legalapvetőbb szókincsét, ismerje és használja a korosztálynak megfelelően a legalapvetőbb irodalmi szakkifejezéseket, az irodalmi nyelv normáinak megfelelően.
– A tanulóknak meg kell felelniük osztályonkénti továbbhaladási feltételeknek 1–4. évfolyam vonatkozásában.
1. évfolyam
Évi óraszám: 259
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Olvasás és írástanulás előkészítése
Ismerkedés az iskolai élettel. Magatartás új formáinak kialakítása. A tanuló szoktatás a nyelv legalapvetőbb normáinak betartására. Egyszerű beszélgetések az iskolai életről, családról, otthonról, mindennapok életéről, játékról, képek és képeskönyvek, alapján.
A hangok és szavak tiszta kiejtése. Nagybetűkkel való ismerkedés. A kijelentő és kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. |
Szógyűjtés: tárgyak, személyek, cselekvések, tulajdonságok kifejezései. Rövid szavak szótagok általi alkotása. Szavak szótagokra bontása, szótag bontása hangokra és ellenkezőleg.
|
|
Kis- és nagybetűk megismerése.
Olvasás gyakorlása
Hangok és nyomtatott kisbetűk megismerése. Szövegolvasás nyomtatott és írott kisbetűkkel.
Szókincsfejlesztés
Témakörök: otthon, haza, család, iskola, játék, ünnepek, utca, közlekedés, környezetünk, állatvilág, mesék. Ügyelni a szövegek rövidségére, érthetőségére, egyszerűségére! |
Hangok összeolvasásának gyakorlása. Szótag, szó, mondatok alkotása.
Szavak, mondatok olvasása, rövid szövegek olvasása nyomtatott és írott betűkkel.
Beszédközbeni helyes légvétel. A beszédritmus megfigyelése beszédben. Érthető és értelmes beszéd, szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Ritmikus nyelvgyakorlatok versek, mondókák, kisszámolók alkalmazásával.
Szituációs játékok, köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. |
|
Kifejezőképesség és alkotás, kommunikáció
Más beszédének megfigyelésére való szoktatás kialakítása, mint az egymás megértésének feltétele. Alapinformációk továbbítása saját magáról, másokról. Személyek, állatok, növények, tárgyak, érzések, kérések, kívánságok, tetszés, nem tetszés kinyilvánítása. |
Élmények elmesélése, nyelvi játékok, kérdések és válaszok formájában.
Beszédértés gyakorlása mesehallgatás és elmondás segítségével.
Tudatos nyelvtanulás, szavak szótagokra, hangokra bontása és a hangok sorrendjének megfigyelése. Mondatalkotás képek segítségével.
Különböző nyelvi szituációk kifejezéseinek gyakorlása. |
|
Írás tanulásának előkészítése
Írásfüzetbe való írás orientációja. Nagyság, irányvonal. Betűalkatrészek írásának gyakorlása, írott és nyomtatott kis- és nagybetűk vonatkozásában. Bevezetés a latin írásmód rendszerébe. Írott kisbetűk megismerése. Rövid szavak másolása. Pont, vessző, kettőspont, felkiáltójel, kérdőjel, gondolatjel. Kisbetűs ABC. A nagybetűs ABC megismerése és írása. |
Bevezető gyakorlatok, vonalírás, körírás, betűírás.
Az íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a megfelelő írásszokások alapozása. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek írásának gyakorlása.
Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása látó és halló előkészítés után tollbamondásra és önálló írással. |
|
Médiakultúra
Szerzők, művek
N. Kostalec: Crvenkapica (Piroska és a farkas)
B. Ranitović: Srce u snijegu (Szív a hóban)
M. Lovrak: Ružno pače: (A rút kiskacsa)
Rajzfilmek: tv műsorok gyermekeknek. |
A film és tv műsorok nézésének szóbeli előkészítése.
Beszélgetés a film megtekintése után.
Vizuális és auditív élmény.
|
A továbbhaladás feltételei
Betűk felismerése, szótagalkotás, ismert, fel nem dolgozott szöveg helyes kiejtéssel való olvasása betűkihagyás nélkül. Mondatjelek szabályainak betartása. Az elolvasott mondat és rövidebb szöveg megértése. Az elolvasott szöveg kérdések alapján való feldolgozása.
A tanulóknak tanév végén helyesen kell kötniük az írott kis és a nagybetűket. Be kell tartaniuk a megfelelő távolságot a betűk és a szavak között, megfelelő betűnagyság és betűformák használatával, szavak, mondatok írott és nyomtatott szövegek másolásakor. Tudniuk kell alkalmazni a nagybetű írásának szabályát személyneveknél, valamint a megfelelő mondatvégi írásjeleket.
250-300 kifejezés aktivizálása a szókincsbe.
Tiszta artikuláció, helyes intonáció alkalmazása beszéd közben.
A szavak ismerete egymással való viszonyulásban összhang a beszédben.
A kommunikációban való részvétel képessége.
Versek, játékok, kiszámolók, találós kérdések, közmondások ismerete.
A ć, č, dž, đ, lj, nj helyes kiejtése és írása.
Az ije/je (JAT) helyes alkalmazása az elsajátított kifejezéseknél.
Az „r” mint magánhangzó helyes alkalmazása.
Zlata Gergić: Nudim ti slova (Betűkínálat l)
Učim čitati l (Olvasni tanulok l)
Riječ hrvatska: Slikovnica za učenje hrvatskoga jezika (Képeskönyv a horvát nyelv tanulásához)
Stanislav Femenić: Idi pa vidi (Menj és nézd meg)
Zvonimir Balog: Male price o velikim slovima (Kis mesék, nagy betűkről)
Grigor Vitez: A zašto ne bi (Miért ne)
Sunčana Skrinjarić – Nevenka Macolić: Kako sanjaju stvari (Hogyan álmodoznak a tárgyak)
Željka Horvat – Vukelja, Sanja Priblić: Slikopriče (Képes mesék)
Nada Iveljić: Balonijada scenska igra (Baloniáda, drámajáték)
Jadranka Čunčić: Igre sa zmajevima (censka igra) (Játékok a sárkányokkal – drámajáték)
Đuro Franković: Eci peci pec
Stipan Blažetin: Tralala, tralalal propjevala svirala (Trallala, trallala megszólalt a fuvola)
Marko Dekić; Stopama djetinjstva (Gyermekkor nyomdokain)
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo… (Nemcsak gyermekeknek…)
2. évfolyam
Évi óraszám: 259
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Az első osztályos anyag ismétlése.
Helyesírás: Szavak másolása, szótagokra, betűkre való bontása nagy- és kisbetűk, mondatvégi írásjelek.
Nyelvtan, kifejezőképesség, alkotás:
– A beszéd és az írás, mint a gondolataink kifejező eszköze. A szép és érthető beszéd alapvető elemei. A mondat fogalma. Mondathatárok beszédben és írásban, nagybetű és a pont.
– Személynevek, állatnevek, ünnepek, közeli környezet, földrajzi nevek neveinek helyesírása. Mondatok összekötése kérdőszavakkal. Hangok jelölése a mondatban.
– A hang és a betű. A hangok rendje az ABC. Magán- és mássalhangzók megkülönböztetése, az „r”, mint magánhangzó.
– A „je/ije” kiejtése a gyakran használt kifejezésekben. A ć, č, dž, đ, h helyes kiejtése és írása. A helyi tájnyelvben különböző hangok és a standard nyelv.
– Szavak szótagokra bontása, elválasztás szabályai, sorvégi elválasztás szabályai.
– Élőt és élettelent jelentő kifejezések, cselekvést jelentő szavak. Egyes szám és többes szám megkülönböztetése. Vessző a felsorolásnál. Tulajdonnevek helyesírása. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. |
– Az íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a megfelelő írásszokások alapozása. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek írásának gyakorlása.
– Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása látó és halló előkészítés után tollbamondásra és önálló írással.
– A tanult helyesírási normák gyakorlása.
– A beszédben és írásban előforduló különböző mondatok. A mondatvégi írásjelek.
– Az összefüggő beszéd gyakorlása. A mondatok helyes másolása. Ismert személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, ünnepnapok írása tollbamondás után.
– A betűk helyes kiejtése segít a helyesírásban.
– Az „lj” helyes kiejtése.
– A leggyakrabban előforduló hibák szóban és írásban. Szógyűjtés és tematikai csoportosításuk. Rövid mondatok önálló írása, másolása, írásuk tollbamondás után.
– Helyesírási hibák és szépírási hibák javítása tanári utasításra, önkontrol. |
|
Irodalom, médiakultúra
Témakörök: iskola, család, barátok, játékok, állatok, kedvenceim, természet, virágok, fák, erdő, otthon, haza, szülőföld, nevetés, képzelet, évszakok és ünnepeink, munkálatok a természetben, művészet, rövid mesék, kiszámolók, mondókák, versek a témakörök kapcsán.
Népköltészeti, műköltészeti alkotások horvát, hazai horvát és idegen szerzőktől.
Olvasás
Néma olvasás, mint az önálló ismeretszerzés egyik alapja. |
A mű témájának eseményeinek szereplőinek megállapítása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyeltetése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése.
Szógyűjtés az adott témához.
Szóbeli és írásbeli válaszok adása a feltett kérdésekre.
Tankönyvben történő eligazodás tartalomjegyzék segítségével. Hangos olvasás, figyelembe véve az olvasás tempóját, szüneteket.
Olvasás technikájának gyakorlása, figyelembe véve a hangsúlyok betartását.
Hangsúlyos olvasás. Hangos, néma és folyamatos olvasás. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójának megfelelő hangos olvasás.
|
|
Médiakultúra
Z. Gergić: Posjet iz svemira (Látogatás a világűrből)
W. Disney: Sneguljica, Pepeljuga (Hófehérke, Hamupipőke)
Az otthon és iskola tematikájához kapcsolódó televíziós műsorok. Iskola könyvtárban való tájékozódás, mesék olvasása, mesélése, a kölcsönzés rendszere, könyvtárlátogatás. Gyermeklexikonok alkalmazása. Olvasási szokások fejlesztése.
Kommunikáció
Beszédpartner meghallgatása.
Mondatalkotás.
Mondatok kapcsolása.
Történetek szóbeli megfogalmazása
Vázlatkészítés. |
A film és a tv műsorok nézésének szóbeli előkészítése. Beszélgetés a film megtekintése után. Vizuális és auditív élmény.
Könyvkölcsönzés eljárásának gyakorlása.
Korosztálynak megfelelő könyvválasztás (képeskönyvek, mesék)
Viselkedés normái a könyvtárban.
Fogalmak magyarázata gyermeklexikon segítségével.
Gyermekfolyóiratok a könyvtárban.
Kérdések feltevése és válaszadás. Beszélgetés, a hallottak tovább adása. Címkeresés. Tko? Što? Gdje? Kada? Kako? Zašto? Kérdőszavakkal való ösztönzés, szójátékok.
|
A továbbhaladás feltételei
Nyelvi jelenségek felismerése definíció nélkül, mondat, szó, szótag, magán- és mássalhangzók, az „r”, mint magánhangzó és mássalhangzó esetében.
Rövid szöveg helyes másolása. Ismert szavak írása külön-külön és mondatokban tollbamondás után.
Mondatvégi írásjelek helyes használata, szóelválasztás alapvető szabályainak ismerete, tulajdonnevek helyesírásának alkalmazása személynevek esetén.
Önkontroll alkalmazásának kialakítása írott szövegek vonatkozásában. A hibás szövegek nevelő segítségével való javítása.
Egy-egy rövid mese és két vers megtanulása. Ismert szövegek folyamatos olvasásának elsajátítása, mondathatárok, vesszők szabályának alkalmazásával. Az elsajátított szavak, kifejezések használata. Az elolvasott szöveg tartalmának 3-4 mondatban való elmondása. 250-300 szó aktivizálása a tanuló szókincsébe. Magyarországi horvátok irodalma
Zlata Gergić: Pod duginim lukom 2. r. (Szivárvány alatt 2. oszt.)
Riječ hrvatska, Slikovnica za učenje hrvatskog jezika
Nada Iveljić: Božićna bajka, Dođi da ti pričam
Sunčana Škrinjarić: Plesna haljina žutog maslačka
Blint Vujkov: Hrvatske narodne pripovijetke
Dubravko Horvatić: Stanari u slonu
Z. Kolarić Kišur: Kristalni zvončići
Đuro Franković: Eci peci pec
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala (Trallala, trallala megszólalt a fuvola)
Marko Dekić: Stopama djetinjstva (Gyermekkor nyomdokain)
Žuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo... (Nemcsak gyermekeknek...)
Sunčana polja – pjesme za djecu (Napos mezők – gyermekversek)
3. évfolyam
Évi óraszám: 259
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
A második osztályos anyag ismétlése.
A mondat és a szó, a beszéd mondatokból áll. A szórend. Kijelentő, kérdő, felszólító mondatok. A mondat fő részei: alany, állítmány (egyszerű állítmány, igei állítmány)
Főnevek: élőlények és élettelen tárgyak nevei. Tulajdonnevek és köznevek. Személynevek, háziállatnevek, egytagú földrajzi nevek. A főnevek helyesírása (tulajdonnevek nagy kezdő betűjele). A főnevek egyes és többes száma. A főnevek neme (természetes nem élőlényeknél mutató névmások használata nemek megkülönböztetésénél: ovaj, ova, ovo). A főnevek a mondatban toldalékot kapnak, toldalékos főnevek. Főnevek gyűjtése esetek szerint. |
Gyakorlatok:
Problémás kifejezések kiejtése, hangsúlyozás (ć, č, lj, h hangok). A je/ije (JAT) helyes alkalmazásának gyakorlása szóban és írásban. A fő mondatrészek felismerése kérdéseik alapján. A „li” szócska helyes használata kérdő mondatoknál beszédben és írásban. Az írás folyamatos gyakorlása, a betűalakok helyes kötésének betartásával.
Gyakorlatok:
A főnevek felismerése tesztek formájában. Hegyek, folyók, tavak, országok, ünnepek nevei. Népek neveinek nagy kezdőbetűs írása – kontrasztja a magyar nyelvtanban. A főnevek csoportosítása nem és szám szerint. Személynevek helyesírása (keresztnév, családi név, különbségek a magyartól). |
|
Igék
Cselekvést jelentő szavak. (Az igék megmutatják ki végzi a cselekvést: én, te, ő, mi, ti, ők). Történést és létezést jelentő igék. Hasonló és különböző jelentésű igék. Az igeidők (jelen, múlt, jövő). A jövő idő helyesírása a „TI”-re és „ĆI”-re végződő főnévi igenévnél. Az ige és segédige különírásának szabálya. A segédige rövid alakjainak különírása.
Melléknevek: A tárgyak milyenségét, élőlények tulajdonságait mutató névszók. Hasonló és kontrasztív jelentésű melléknevek. |
Gyakorlatok: hasonló és különböző jelentésű igék gyűjtése.
Cselekvést, történést és létezést kifejező igék gyűjtése. Jelen, múlt és jövő idejű igék gyűjtése. Igeragozás gyakorlása.
Melléknevek felismerése és csoportosítása, tulajdonság, milyenség szerint.
Melléknevek nemének és számának gyakorlása. |
|
Irodalom, médiaismeret
Témák: Haza, szülőföld, otthon, iskola, ünnepek, gyermekek és felnőttek viszonya, a természet ajándéka, évszakok, a világ jelenségei és csodái, az állatvilágról viccesen.
Népköltészeti, műköltészeti alkotások, horvát, hazai horvát és idegen szerzőktől. Rövid mesék, versek megtanulása a témák kapcsán. Ismert, de be nem gyakorolt szöveg folyamatos olvasása. Szavak felismerése toldalékaik változásaival.
A mondat intonációja: szünet alkalmazása vessző és mondat végén. Szókincsbővítés őj kifejezések begyakorlásával. |
Néma olvasás gyakorlása rövid szövegeken, rövid kronológiai tartalommal. Vázlat általi elbeszélés gyakorlása. Beszélgetés kezdeményezése adott témák alapján. Betűalakok arányos kialakítása, kötése a füzetben.
Ismeretlen szavak, kifejezések jegyzése, feldolgozása, begyakorlása.
Szavak, kifejezések szabatos és helyes kiejtése, különös figyelemmel, különös figyelemmel a „lj” hangra és a „jat” tartalmú szavakra.
|
|
Egyenletes írásritmus kialakítása nyolc soros önálló írás szintjével.
Fogalmazás írása:
– időrend
– mondatok tartalmi összefüggése
– tartalmi koncentráció és lényegi elemek jegyzése
– szóismétlés nélkülözése
– tanult kifejezések alkalmazása |
– Szavak, szószerkezetek, mondatok gyűjtése egy adott témára.
– Az események időbeni összekapcsolása. Figyelmet fordítani a bevezetés, tárgyalás, befejezés arányosságára. Mondatok bővítése.
|
|
Film és médiakultúra
M. Blažeković: Palčić (Hüvelyk Matyi)
Z. Grgić – A. Zaninović – B. Kolar: Izbor filmova o profesoru Baltazaru (Válogatás Balthazár professzor rajzfilmjeiből)
F. Skubonya: Izgubljena olovka (Elveszett ceruza)
Tv-filmek a szülőföld tematikájából.
Könyvtárismeret: Látogatás egy nagy könyvtárban. Író, könyvcím fogalmak ismerete. |
A film és tv-műsorok nézésének szóbeli előkészítése. Beszélgetés a film megtekintése után.
Vizuális és auditív élmény.
Könyvválasztás szabadpolcról szerző és cím szerint. Ismeretlen fogalmak, szavak önálló keresése gyermeklexikon és szótárak használatával. |
A továbbhaladás feltételei
Kifejezőképesség, nyelvtan, nyelvhelyesség, irodalom
1. a) toldalék nélküli főnevek, tulajdonnevek, köznevek egyes és többes szám
2. A mondat fő részei: alany
Az ismert, de be nem gyakorolt szöveg folyamatos néma olvasása megfelelő hangsúlyozással, megfelelő szünetek betartásával, írásjelek alkalmazásával. Egy-két vers és egy rövid prózai szöveg megtanulása. A tartalom rövid elmondása olvasás alapján (3-4) mondat. Az olvasmány kifejezéseinek használata idegen szavak elkerülésével, magyar kifejezésekkel való keverés nélkül. Vázlat alapján az olvasmány bemutatása.
A 250-300 új kifejezés aktivizálása a tanuló szókincsében.
A magyarországi horvátok népköltészetéből és műköltészetéből, irodalmából feldolgozandók a mesék, tündérmesék, versek, kiszámolók, figyelembe véve a feldolgozott témákat
Zlata Gergić: U zemlji snova 3. (Álmok földjén)
Naš lijepi hrvatski 3. (Szép horvát nyelvünk 3.)
Riječ hrvatska: Slikovnica za učenje hrvatskog jezika (Képes horvát szótár nyelvkönyv a horvát nyelv tanulásához)
Luko Paljetak: Miševi i mačke naglavačke (Egerek és macskák fejtetőn)
Sunčana Škrinjarić: Kaktus bajke (Kaktusz mesék)
Dzvonimir Balog: Zeleni mravi (Zöld hangyák)
Anto Gardaš: Ljubičasti planet (Ibolyaszínű bolygó)
Dubravko Horvatić: Grčki top (Görög ágyú)
Đuro Franković: Eci peci pec (Eci peci pec)
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala (Trallala, trallala megszólalt a fuvola)
Marko Dekić: Stopama djetinjstva (Gyermekkor nyomdokain)
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo... (Nemcsak gyermekeknek...)
Sunčana polja – pjesme za djecu (Napos mezők – gyermekversek)
4. évfolyam
Évi óraszám: 222
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
| A harmadik osztályos anyag ismétlése
Nyelvtan
– Az idézet, idézés szabályai szövegek alapján |
– Idézett szöveg átalakítása
– Élmény elbeszélése idézet gyanánt
– Az idézet jegyzése a mondatban
– Tollbamondás |
| Főnevek
– Tanultak ismétlése, kiegészítése
– Köznevek és tulajdonnevek
– Főnevek neme, száma (hímnem, nőnem, semleges nem, – egyes szám, többes szám)
– Gyűjtőnév fogalma
– Főnevek ragozása
– Egy- és többtagú elnevezések rövidítései
Névmások, személyes névmások 1. 2. 3. személy fogalma. A nemek szerinti eltérések az egyes és többes szám harmadik személyében. |
Gyakorlatok
– A főnév felismerése a szövegben, nemek meghatározása
– Hasonló jelentésű főnevek gyűjtése
– A főnevek száma és gyűjtőnév megkülönböztetése
– Köznevek és tulajdonnevek csoportosítása tollbamondás alapján
– Egyes számú főnevek többes számba való átírása és ellenkezőleg hangváltoztatás figyelembevételével
– JAT szavak helyes kiejtése és helyesírása
– Főnevek ragozása hangváltakozások figyelembevételével egyes eseteknél
– Személyes névmások felismerése
– Eltérő nemű főnevek személyes névmásokkal történő helyettesítése egyes és többes szám harmadik személyében különböző esetekben. |
| Igék
– Cselekvést, történést, létezést jelentő igék
– Segédigék, jelen, múlt, jövő idő
– Igékről tanultak összefoglalása |
Gyakorlatok
– Igék felismerése
– Hasonló jelentésű igék gyűjtése
Tollbamondások
– Kijelentő, kérdő, felszólító mondatok és az igeidők
– Jövő idő helyesírása |
| Melléknevek
– Tulajdonságot jelentő melléknevek
– Birtokos melléknevek
– Melléknevek fokozása
– Főnév és melléknév egyeztetése nemben, számban, esetben
– Melléknevekről tanultak összefoglalása. |
Gyakorlatok
– Tanult szófajok felismerése, elemzése, nyelvtani kategóriák alapjáén nem, szám eset vonatkozásában
– Birtokos melléknevek alkotása személynevekből, helyesírásuk
– Főnév, melléknév egyeztetése nemek szerint. |
| Számnevek
– A tőszámnevek helyes kiejtése és írása
– Sorszámnevek és helyesírásuk dátumozásnál
– Különbözőségek a DVOJE, DVOJICA, DVIJE kifejezéseknél (kétneműek, egyneműek) |
– Tőszámnevek, sorszámnevek kiejtésének és írásának gyakorlása és megkülönböztetése |
| Fő mondatrészek kiegészítői
– A mondat nyelvtani szerkezete
– Mellékmondatrészek
|
– Főnévi alany és igei állítmány mellékmondatrészei írásban és szóban
– „S” és a „SA” elöljáró helyes használata társaságot jelentő határozónál |
| Irodalom, olvasás, írás, médiakultúra
Témák:
Haza, szülőföld, tájegység, állami és egyházi ünnepek, természet, évszakok prózai és vers alakban, a játék és a valóság világa, sport, foglalkozások, állatok mozgásban
Népköltészeti, műköltészeti alkotások horvát, hazai horvát és idegen szerzőktől.
Rövid prózai művek részletek, versek elsajátítása
Fenti témakörök szóbeli és írásbeli feldolgozása
Lírai szöveg olvasása
Szókincsfejlesztő tevékenység fokozása helytelen kiejtés és szó jelentése kapcsán.
Tündérmese, elbeszélés, színjáték, állatmese, ifjúsági regény, kifejezések felismerése és használata megnevezés alapján.
A mesélő (előadó) mint közvetítő az író és az olvasó között
Írás
A betűalakok helyes alakítása és kötése
Fogalmazás írása
Önálló elbeszélő fogalmazás, a levél 6-8 mondatban |
Folyamatos olvasás elérése egyenletes beszéd szintjén a harmadik osztályban alkalmazott módszerek alapján
Tartalmilag ismert olvasmány megszakítás nélküli olvasása
Szünetek alkalmazása az olvasmány követelményeihez igazodva
Tempóváltás, hangsúly és hangszínváltásokkal a szöveg tartalma szerint.
Rövidebb olvasmányok néma olvasása
Olvasmány tartalmának elmondása közös vázlat készítés alapján
A szöveg kérdések alapján való feldolgozása.
Új szavak és kifejezések begyakorlása és használata.
Megadott témák alapján való beszédgyakorlás
Az elolvasott mű mondanivalójának megértése
Rövid mese leírása megtörtént esemény alapján
Egyenletes írásritmus kialakítása nyolc-tíz sor önálló írással
Megadott témák alapján a fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerete, bevezetés, tárgyalás, befejezés részek alkalmazásával. |
| Médiakultúra
Film és tv kultúra
M. Relja: Vlak: Vlak u snijegu (Vonat a hóban)
M. Blažeković: Čudesna šuma (Csodaerdő)
D. Vuković: Piccolo (Piccolo)
Hazát követő témájú dokumentumfilmek
Enciklopédia, szótár használata, folyóiratok és újságok olvasása |
A film és tv műsorok nézésének szóbeli előkészítése.
Beszélgetés a film megtekintése után. Vizuális és auditív élmény. |
A továbbhaladás feltételei
Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás:
A következő nyelvtani jelenségek felismerése, megkülönböztetése
– nyelvtani ne, főnevek száma,
– személynévmások neme személye,
– igeidők – jelen, múlt, jövő,
– tőszámnevek és sorszámnevek,
A többi nyelvtani jelenséget felismerés szintjén nevelő segítségével.
– „h” hang a szó elején és végén.
– Az igék jövő ideje (nosio, bio, vidio).
– Kis- és nagybetűk helyes használata: nagy kezdőbetű
– Személynevekből alkotott birtokos melléknevek.
– Tulajdonnevekből alkotott birtokos melléknevek.
– Helyesírási hibák felismerése és önálló javítása írásban.
– Folyamatos, szabatos, egyenletes tempójú megszakítás nélküli hangos és néma olvasás.
– A tartalom önálló elmondása képek alapján öt-hat mondatban.
– Önálló fogalmazás, rövid leírás, levél írása.
– Fogalmak: tündérmese, állatmese, elbeszélés, ifjúsági regény, főszereplő, mesélő, színjáték.
– 250-300 új szó aktivizálása.
– A magyarországi horvátok népköltészetéből és műköltészetéből regény, mesék, tündérmesék, versek, mondókák, közmondások feldolgozása megadott témakörök alapján.
Zlata Gergić: Mjesečeva prica 4. r. (A hold meséje 4.)
Naš lijepin hrvatski (A mi szép horvát nyelvünk 4.)
Riječ hrvatska, Slikovnica za učenje hrvatskoga jezika
(Horvát szó, Képesköny a horvát nyelv tanulásához)
Ivana Brlić Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića
(Hlapić segéd csodálatos kalandjai)
Priče iz davnine (Régi idők meséi)
Mato Lovrak: Vlak u snijegu (Vonat a hóban)
Gustav Krklec: Telegrafske basne (Távirati stílusú mesék)
Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva (Láthatalan Iva)
Nikola Puljić: Ključić oko vrata (Kulcs a nyakban)
Đuro Franković: Eci, peci, pec (Eci, peci, pec)
Stipan Blažetin Tralala, tralala propjevala svirala
(Trallala, trallala, megszólalt a fuvola)
Marko Dekić: Stopama djetinjstva (Gyermekkorom nyomdokain)
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo...(Nemcsak gyermekeknek...)
Sunčana polja (Napos mezők)
Stipan Blažetin: Bodoljaši I. (Bodolyaiak I.)
Az 5–8. évfolyamok kerettantervének célja irodalomművészeti alkotások tartalmának irodalmi nyelvi szintű feldolgozása, nemzeti identitástudat fejlesztésének szintjén. Ezek alapján az oktatás nyelvi, irodalmi, filmművészeti tartalmak feldolgozása, elsajátítása komplex módon történjék
– A tanulót képessé tenni beszédhelyzetnek megfelelő információk mind egyszerűbb kifejezésére a beszédhelyzetnek megfelelően.
– Az olvasottak lényegét tudja megfelelő logikai sorrendben, folyékonyan és pontosan elmondani.
– Ki kell egészíteni tudását a horvátok történetéből, Horvátország földrajzából, az egész horvátsági anyagi és szellemi kultúráját illetően, különös tekintettel a Magyarországon élő horvátokra.
– Fejlesztendő a tanulókban a teljesség igényével az irodalmi művek feldolgozása, nem elhanyagolva a lehetőséget egyes irodalmi korok és irányzatok megismerésére.
– Érzelmi, esztétikai és etikai élmények és ismeretek felkeltése.
– Tolerancia tudatának fejlesztése, rámutatva a multikulturális környezetek értékeire, kiemelten kezelve a horvátok örökségét.
– Rámutatni a nemzeti és etnikai kisebbségek jelentőségére a nemzetközi kapcsolatokban, különös figyelemmel a horvát-magyar kapcsolatokra.
– Megismertetni a tanulókat a nemzetiségi intézményekkel, rámutatva jelentőségükre, megismerve a magyarországi nemzeti etnikai kisebbségek jogait.
Fejlesztési követelmények
– A tanulót képessé kell tenni a kis közösségben való kommunikációra.
– A tanulónak különböző beszédhelyzetekben tudnia kell alkalmazni a megfelelő hangnemet, stílust.
– Tudnia kell a beszélő szándéka szerinti mindennapi beszédszituációt felismerni, alkalmazni, gondolatait lejegyezni, törekedni mások álláspontjának megértésére, kialakítva a kulturált vita képességét.
– Elemezni a mondatot tapasztalat alapján.
– Érthető, folyékony olvasás képességének kialakítására különböző irodalmi művek alapján.
– Néma olvasás képességének kialakítására szövegértéssel.
– Törekedni az irodalmi alkotások bemutató olvasására.
– Gondolatainak világos megfogalmazására beszédben és írásban, írásban alkalmazni a különböző formákat: elbeszélést, leírást, jellemzést, levélformát, összegezni a rövid egyszerű szövegek tartalmát.
– Írásbeli készségének megfelelő szinteken kell állnia a megemelkedett követelmények szellemében, legyen olvasható és rendezett.
– A tanulónak biztosnak kell lennie alapvető helyesírási szabályokkal, a horvát nyelv helyesírás szabályainak önálló alkalmazásában, önkontrol helyesírási szótár használatával.
– Ismernie kell az alapvető nyelvtani szabályokat, alkalmazva azokat beszédben és írásban.
– Rendelkeznie kell a fogalmazás írásának alapvető követelményeivel, szóbeli és írásbeli szövegalkotással, különböző stílusaival megadott témák alapján.
– Beszéd és írás közben tudnia kell gondolatait érthetően és összefüggően kifejteni.
– Képesnek kell lennie jegyzetek készítésére rövidített formában.
– Különböztesse meg a népköltészetet a műköltészettel.
– Önálló véleményalkotásra kell törekednie az elolvasott művek alapján.
– Határozottan kell alkalmazni a leírást, elbeszélést, jellemzést, levélírást.
– Ismernie kell a feldolgozott legjelentősebb alkotók életrajzát.
5. évfolyam
Évi óraszám: 185
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
| Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
Az 1–4. osztályos anyag ismétlése, rendszerezése, ellenőrzése.
– A mondat egyszerű és összetett mondatok közötti különbségek
– Egyszerű mondatok fajtái a beszélő szándéka szerint
– Fő mondatrészek, fogalmak: tárgy. Jelző, határozók, „közeli” tárgy a jelző egyszerű alakja, hely, idő, módhatározók |
Gyakorlatok
– Írásjelek a mondat végén
– Vessző írása a mellérendelt összetett mondatoknál „a”, „ali”, „nego”, „već” gyakorlat szerint elméleti magyarázatok nélkül |
| Nyelvhelyesség
– Értelmes és szabatos beszéd
– A mondatok helyes hangsúlyozása
– Szókincsfejlesztés, fogalmazás – mondatbővítés főnévi és igei mellékmondatrészek
– Mindennapi érintkezés mondatai egyszerű, bővített és összetett szerkezetben
– A mondatok szerepe tartalmuk szerint a mindennapi beszédben, a családban, az iskolában
– Hangok és a hangsúly - hangok és a betűk
– A szó részei: szótag, hang (betű), magánhangzók, mássalhangzók
– A beszéd szervei
– Az „r”, mint magánhangzó
– Zöngés és zöngétlen mássalhangzók
– A hangsúly fogalma, hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok, szócskák |
Gyakorlatok
Helyesírás: szavak elválasztása a sorok végén
– Szócskák különírásának szabálya
– Nyelvhelyesség: a ć, č, lj mássalhangzók helyes kiejtése
– Különböző hangsúlyozású szavak helyes hangsúlyozása
– Az „r” helyes kiejtése magánhangzó szerepében
– Je/ije változatú szavak kiejtésének gyakorlása
|
| A szó
– A szó jelentése: átvitt értelmű, hasonló jelentésű, hangutánzó szavak
– Szó, szóképzés, szótő, toldalék utótag, előtag hangváltozások nélkül, de azok jelölésével |
Gyakorlatok
– Helyesírás: különbségek a beszédben és írásban, egyes szavak helyesírásánál, szóképzésnél
– Elöljárók külön írása
– Elöljárós igék helyesírása (előtagos igék) pl.: leírni, bedobni
Nyelvhelyességi gyakorlatok
– Többjelentésű szavak megkülönböztetése a mondatban
– Hasonlatokat képző szavak, képszerű beszéd
– Ellentétes jelentésű szavak – szógyűjtés
– Szóképzés analitikus és szintetikus gyakorlatok, szóelemzés, szavak részeire való bontással és elemek szerinti összeállításával |
| Névszók
Főnevek
– A főnév fogalma, köznevek, tulajdonnevek „kisebbített”, „nagyobbított” főnevek, gyűjtőnevek
– Nem, szám, főnévragozás
Névmások
– Névmások fogalma, fajtái
– Személyes névmások ragozása, hangsúlyos és hangsúlytalan alakjaik, szerepük a mondatban
– Visszaható és birtokos névmások és ragozásuk
Számnevek
– Számnevek fogalma, tőszámnevek és sorszámnevek
– Sorszámnevek ragozása
– Számnevek helyesírása
|
Gyakorlatok
– Helyesírás:
a) Tulajdonnevek és köznevek helyesírása (kis- és nagybetű használata) gyakoribb egytagú és többtagú főnevek helyesírása
b) Vokativusz vesszővel való elválasztása
c) Névmások rövidített alakjainak különírása
d) Számnevek helyesírása
Nyelvhelyességi gyakorlatok
– Nevek és utónevek alakjai vokativuszban
– A „s” és „sa” helyes alkalmazása eszközhatározós esetnél
– „svoj” névmás helyes használata
– főnevek és tőszámnevek egyeztetése
Szókincsfejlesztés
– Hasonló és ellentétes jelentésű főnevek gyűjtése
– Névmások használatának gyakorlása egyes- és többes számban |
| Hangváltozások
– A főnévragozás hangváltozásai
– Néhány példa a többi névszóhoz
– A „vándorló” „a”, „l”, „o”-ba való átmenete, palatalizáció, szibilarizáció, jésítés, zöngés és zöngétlen mássalhangzók hangváltozása
– Képzés szerinti változás, mássalhangzók „kiejtése”
– Hangváltozások helyesírása |
Gyakorlatok
– Helyesírás: hangváltozások a helyesírásban
– Nyelvhelyesség: a hangváltozás szóalakzat helyes használata
Szókincsfejlesztés
– Mondatalkotás hangváltozásos szavakkal |
Irodalom, médiakultúra
– Témák: A haza. Legendák és történelmi események. Álom és valóság. Irodalomtól a drámához és filmművészethez. Magyarországi horvátok irodalma
– Néhány vers, prózai szöveg
(5-6 mondat) 5-6 közmondás, találós kérdés megtanulása
Népköltészet
Népmesék
– Keletkezésük, terjedésük
– A jó és a rossz harca, erkölcsi értékek
– A mesék világnézete
– Tündérmesék és reális mesék – különbségek
– A mesék főhősei, a népmesék humora
– Mese feldolgozása a horvát népköltészetből
– Állatmesék – különleges státuszuk a mesék között – emberi tulajdonságok – tanulság, mint üzenet
– Rövid népköltészeti alkotások: találós kérdések, közmondások
– Magyarországi horvátok irodalma
– A népi bölcsesség, tapasztalat és erkölcsi hozzáállás
– Különböző fajtáik, csoportosításuk a tudományról, hűségről, hazaszeretetről, mindennapok élettapasztalatairól
– Fogalmak elsajátítása: cselekmény és részei: bevezetés, bonyodalom, tetőpont, megoldás, tündérmese, realisztikus mese, találós kérdés, közmondás, kérdések, fő- és mellékszereplők
– Ifjúsági regény, drámajáték |
Témafeldolgozás
– Szóbeli és írásbeli feldolgozás
– Beszédértékek prózai és lírai szövegek olvasásakor
– Hangos olvasás, csökkentett hangvételű olvasás, néma olvasás, olvasás szereposztás szerint
– Mondatfűzés beszélő szerepben
– Három iskolai dolgozat megírása javítással
Témafeldolgozás
– Állandó jelleggel szókincsfejlesztő tevékenység
– Beszédképesség és írás fejlesztése
– Rövid vázlat szerkesztése
– Cselekmény: bevezetés, bonyodalom, cselekmény bonyolítása, tetőpont, megoldás
– Fő- és mellékszereplők
– A szereplők jellemzése, mesélő
– Belső és külső tér leírása
– Történet elmondása egyes szám első személyben
Fogalmazás
– Gyűjtőtevékenység: élmény, megfigyelés tapasztalat, olvasás és tanulás alapján
– A fogalmazás címe, témája, harmóniája, elrendezése, szerkezet
– Az irodalmi nyelv normái
– A fogalmazás rövid vázlata: bevezetés, tárgyalás, befejezés fogalma
– Elbeszélő és leíró fogalmazás |
Film és tv-kultúra, médiakultúra
– Mi a film? – Bevezetés a filmművészetbe
– A film felfedezése, fejlődése
– Játékfilmek, dokumentumfilmek, rajzfilmek
– V. Tadej: Družba Pewre Kvržice (Kvrzsica Péter csapata)
– Z. Sudović: Grad ptica u gradu ljudi (Madarak városa az emberek városában)
– Színházi séták: a színen és a kulisszák mögött |
Filmek műfajuk szerinti megkülönböztetése
A film feldolgozásához szükséges fogalmak megismerése
|
Könyvtárismeret
– Könyvek elrendezése a könyvtárban
– A könyvtári rendszer
– Kívánt művek kiválasztása
– Jegyzet készítése olvasás alapján |
– Könyvek műfajuk szerinti megkülönböztetése.
– Enciklopédiák, szótárak használata. |
A továbbhaladás feltételei
Nyelvtani, nyelvhelyességi helyesírási követelmények
1. A tanuló ismeret szintjén sajátítsa el:
a) a mondat, egyszerű mondat, a mondat fő részei: alany, állítmány, hiányos mondat,
b) magán- és mássalhangzók, szótag fogalma, „r” magánhangzó szerepében, zöngés és zöngétlen mássalhangzók,
c) főnév fogalma, fajtái: köznevek, tulajdonnevek, főnevek neme, száma, főnévragozás, „kisebbített”, nagyobbított” alakjaik,
d) névmások: fogalma, fajtái,
e) tőszámnevek, sorszámnevek.
2. Szabályismeret nélkül megkülönböztetendő:
a) egyszerű és bővített mondat,
b) hangsúlytalan és hangsúlyos szótag,
c) szótő és toldalékok (előtag, utótag, morfém),
d) mássalhangzók rendszerezése képzésük szerint,
e) hét eset nyelvi szerepe.
3. A tanultak alkalmazása szóban és írásban, alkalmazás szintjén használni azon szavakat, kifejezéseket, amelyek nem tartalmaznak eltéréseket beszédben és írásban.
a) Különböző eltérések beszédben és írásban.
b) Nagy kezdőbetű, a horvát és magyar helyesírás összevetése kapcsán.
c) A „je, ije, jat” előforduló kifejezések kiejtés és írás vonatkozásában.
– A tanulók írása rendezett, tiszta, olvasható legyen.
– Folyékony, értelmes, helyes kiejtésű olvasás elérése egyszerű prózai műveknél.
– „ijező” beszéd következetes használata.
– Egyszerű mondatokkal tudjanak nyilatkozni az 5. osztály tananyagáról.
– Tudniuk kell megnevezni a fontosabb írókat és alkotásaik címeit, olvasmányok rövid tartalmát.
– Érzelmi azonosuláson alapuló témafeldolgozás követése.
– Az elsajátított lexikai egységek használata beszédben és írásban.
– 250-300 szó, kifejezés aktivizálása .
– A magyarországi horvátok nép- és műköltészetéből feldolgozandók a megfelelő témákhoz, a tanulók életkorához idomuló alkotások, a nevelő kiválasztása szerint.
Szakkifejezések: tündérmese, valóságos mese, állatmese, találós kérdés, közmondás, ifjúsági regény, színjáték
Megtanulandó: 5-6 mondat prózai szöveg
5-6 találós kérdés, közmondás
Megírandó: három iskolai dolgozat (leírás, levél)
Ante Bežen – Olga Jambrec: Hrvatska čitanka 5. r. Horvát olvasókönyv 5.
Stjepko Težak: Jezik izražavanje, stvaranje 5. r. (Nyelvtan, kifejezéskultúra, alkotás 5.)
Stefica Benček: Razgovor s knjigom (Társalgás könyvemmel)
Judita Škrapić – Garger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju (Horvát nyelv középfokon)
Šaljive narodne pripovijetke (Humoros népmesék)
Bajke (Tündérmesék/válogatás)
Z. Krilić: Pripovijetke (Népmesék)
Z. Balog: Veseli zemljopis (Vidám földrajz)
A.Šenoa: Čuvaj se senjske ruke (Óvakodj Sény kezétől)
B. Vujkov: Zlatni prag (Aranyküszöb)
Ž. Mandić: Latice ivancice (Ivancica szirmai)
J. Skok: Antologija hrvatske usmene poezije i proze za djecu (Horvát népköltészet és gyermekpróza antológiája)
Đ. Franković: Drvo nasred Podravine (Fa a Dráva mentén)
Dr. Mijo Karagić: Slobodni putevi (Szabad utak)
Stipan Blažetin: Srce na dlanu, Korenje (Szív a tenyéren, Gyökerek)
Marko Dekić: S bačvanske ravnice (Bácska síkságáról)
Đ. Franković: Na vo mlado ljeto (Ezzel az új évvel)
Mate Šinković: Na našoj gori (A mi hegyeinken)
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu (Visszatérés Drávamentére)
Đušo Šimara Pužarov: Stojim pred vama (Állok előttetek)
Jolanka Tišler: V modrini neba (Az ég kékjében)
Matilda Blč: Jantaska ciesta (Borostyánút)
Ljudevit Škrapić: Droptine (Forgácsok)
Stjepan Blažetin: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918 do danas (Magyarországi horvátok irodalma 1918-tól napjainkig)
6. évfolyam
Évi óraszám: 148
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
| Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
Ötödik osztályos tartalmak ismétlése
Nyelvtan
Melléknevek:
– melléknevek fogalma
– birtokos melléknevek, ragozásuk
– melléknevek fokozása, hangváltozások
– melléknevek szerepe a mondatban – jelzők
Igék fogalma (ismétlés, kiegészítés):
– igék jelentésük szerint
– igék szemléletük szerint: befejezett, folyamatos, visszaható
– igék a cselekvés tárgya szerint
– igehelyzetek: munkáltató, szenvedő
– igealakok: összetett és egyszerű (fogalma)
– főnévi igenév („ti”-re és „ći”-re)
– igeidők: jelen, múlt, jövő idő
– segédigék
– igemódok: felszólító mód „kondicional” feltételes mód
Ragozhatatlan szófajták
Határozószók fogalma fajtái: hely, idő módhatározók – módhatározók fokozása – elöljárók fogalma, leggyakoribb elöljárók – kötőszók fogalma, leggyakoribb kötőszók – indulatszók fogalma, leggyakoribb indulatszók – szócskák – szerepük, leggyakoribb szócskák |
Gyakorlatok:
– helyesírás
= melléknevek szuperlativuszban (felsőfok)
= kezdő „j”-vel való kettőzés
(pl: najjaci).
– „H” a szó végén, többes szám genitivuszban (dobrih, marljivih).
– tulajdonnevekből alkotott melléknevek és toldalékaik -ov, -ev,
-in
Nyelvhelyesség:
– szókincsfejlesztés
– hasonló és ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtése
– melléknevek jelentés szerinti felosztása (leíró, birtokos)
– anyagösszetételt jelentő melléknevek gyűjtése
– birtokos melléknevek képzése, gyűjtése
Gyakorlatok:
– helyesírás: munkáltató melléknévi igenév hímnemben
– rövidített igealakok külön írása és kivételek
– jövő idő helyesírása
– segédigék írása tagadószóval
– „h” betű írása segédigéknél „kondicionál” esetében
– „htjeti” segédige teljes alakjának helyesírása
– nyelvhelyesség: melléknévi igenevek helyes kiejtése irodalmi nyelvi eltérések a tájnyelvektől
– a „biti” (lenni) segédige helyes használata 1. és 2. személyben
(mi biste, vi biste)
Gyakorlatok:
– helyesírás: határozók helyesírása elöljárók helyesírása s(a) k(a)
– mondatvégi írásjel indulatszavaknál
Nyelvhelyesség:
– hasonló és ellentétes jelentésű határozószók gyűjtése
– határozószó szerepe a mondatban
– indulatszó megszólításnál |
| Irodalom, médiakultúra
Témák:
– népköltészet lírai, epikai népdalok, balladák
– ezeréves otthon
– gyermekkor fényei és árnyai
– a természet csodálatos világa
– képzelet és valóság színterei
Magyarországi horvátok irodalma
Próza: fajtái: karcolat, anekdota, életrajz, legenda
Regényfajták: kalandregény, történelmi regény, tudományos, fantasztikus regény
Dráma:
– Színjáték
– Kompozíció jelenet, kép, rész
– Monológ, dialógus, írói utasítások
Költészet:
– népköltészet, lírai és epikai művek
– verselés fajai: versszak, verssor: kétsoros, háromsoros, négysoros, ősi tizes
– ritmus: gyors, lassú, szünet, intonáció
– a szó hangsúlya
– rím és szerepe a verssor kialakításában
– a stílus elemei: hasonlat, kontrasztok, metafora
– lírai népdal fajtái: mitológiai, munkadal, szokásdal, egyházi, humoros
– lírai epikai népdal
– epikai népdal
Elsajátítandó kifejezések:
Lírai népdal, lírai – epikai népdal, ritmus, rím, verssor, hasonlat
Folyóiratok, újságok |
A témák írásbeli és szóbeli feldolgozása:
– hangos olvasás, a szünet. A hangszín magassága, erőssége, az olvasás tempója, a hangszín, mint érték a szöveg olvasásánál
– kifejező és emocionális olvasás
– a szöveghallgatás kultúrájának fejlesztése
– előadás, a tartalom lényege, alapelemeire bontása: bevezetés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás
– a portré, mint a jellemzés eszköze
a 3. személyben való elbeszélés
– az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése
– prózai és verses irodalmi alkotások elemzése
– jellemábrázolás
– költői eszközök felismerése és alkalmazása
– irodalmi művek dramatizálása, improvizálás és utánzás
Írásbeli feldolgozás:
– fogalmazás – a fogalmazás szerkesztés szabályai
– anyaggyűjtés az elbeszélő fogalmazáshoz
– bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás
– szereplők jellemzése (külső és belső tulajdonságok)
– dialógus beépítése, szereplők cselekedetei
– egyszerű, értelmes mondatalkotás
– folyamatos szókincsfejlesztés elsajátított szókincs használatával |
| Film- és televízió-kultúra:
– dokumentumfilmek, játékfilmek, filmsorozatok
– a televízió szórakoztató, oktató, tudományos műsorai
– a film kifejező eszközei
P. Krelja: Povratak Vrijeme igre (Visszatérés, A játék ideje)
B. Marjanović: Blago mora (A tenger kincse)
Grgić – Ranitović: Tolerancija (Tolerancia)
Književna baština Hrvata u Mađarskoj umjetnička riječ I. II.
Džuretin – Blažetin
Dekić – Pužarov |
A film és tv-műsorok nézésének szóbeli előkészítése. Beszélgetés a film megtekintése után.
Vizuális auditív élmény. |
| Könyvtárismeret:
– kötelező olvasmány – óra a könyvtárban
– folyóiratok, újságok |
– A téma feldolgozása során lexikonok és kézikönyvek használata
– Önálló beszámoló készítése sajtótermékek segítségével
– Katalógus használata |
A továbbhaladás feltételei
Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
Elsajátított nyelvtani szabályok alapján felismerendők és meghatározandók a következő nyelvtani elemek és összefüggések:
– Melléknevek, fajtái, ragozásuk, fokozásuk.
– Igék fogalma, jelentésük szerint, főnévi igenév, segédigék, igeidők, igemódok és szerepük.
– Határozószók fogalma, leggyakoribb fajtái.
– Elöljárók fogalma, funkciójuk.
– Melléknévi igenevek, igék a cselekvés tárgya szerint.
– Ragozások és az ige fokozások hangváltozásai.
– Melléknevek és határozószók szerepe a mondatban.
Nyelvtani szabályok tudatos alkalmazása szóban és írásban
– Helyesírási szabályok betartása elsajátított szókincs használatakor.
– A 'ne” szócska és segédigék használatának alkalmazása beszédben és írásban.
– A „h” hang ejtése és írása egyes igealakoknál.
– Felszólító mód helyesírása.
– A tanulók írása rendes, tiszta, olvasható legyen.
– A tanuló olvasása folyamatos, érthető és helyes kiejtéssel bíró legyen, a szöveg első olvasása alkalmával.
– A közösen feldolgozott szöveg alapján folyamatos beszéd használatával fejtse ki véleményét.
– Tudja jellemezni röviden a művek főszereplőit.
– A szereplőkről, történtekről saját véleménnyel rendelkezzen.
– Irodalmi művek feldolgozásakor tudja használni az irodalom szakkifejezéseit, ismerje fel az írott mű fajtáját.
– Legyen képes leíró és elbeszélő fogalmazás megírására, három alkalommal.
– Sajátítson el és aktivizáljon újabb 250-300 kifejezést a magyarországi horvátok népköltészetéből és műköltészetéből.
– Tudjon könyv nélkül két lírai népdalt és egy epikai népdalt vagy ballada részletét.
– Szakkifejezések: lírai költemény, lírai-epikai költemény, epikai költemény, metafora, életrajz, regény.
– Ritmus, rím, verssor, versszak, hasonlat feldolgozandók a témakörökhöz idomuló alkotások.
P. Kanižaj: Izbor dječje poezije
A. Majetić: Omiški gusari
A. Šenoa: Povjestice (Versek, történetek)
J. Kožarac: Izabrane pripovijesti (Válogatott elbeszélések)
J. Skok: Čudesan grad (Csodálatos város)
Skok – Diklić – Bežen: Hrvatska čitanka 6. (Horvát olvasókönyv 6.)
Težak – Diklić: Jezik izražavanje, stvaranje (Nyelvtan, kiejtés, alkotás)
Judita Škrapić – Garger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju (Horvát nyelv középfokon)
Stefica Benčik:: Razgovor s knjigom (Társalgás a könyvvel)
Dr. Mijo Karagić: Slobodni putovi (Szabad utak)
Stipan Blažetin: Srce na dlanu, Korenje (Szív a tenyéren, Gyökerek)
Marko Dekić: S bačvanske ravnice (Bácska síkságáról)
Đuro Franković: Na našoj gori (A mi hegyeinken)
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu (Visszatérés Drávamentére)
Đuso Šimara Pužarov: Stojim pred vama (Állok előttetek)
Jolanka Tišler: V modrini neba (Az ég kékjében)
Matilda Bolč: Jantarske ciesta (Borostyánút)
Ljudevit Škrapić: Droptine (Forgácsok)
Stjepan Blažetin: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918 do danas (Magyarországi horvátok irodalma 1918-tól napjainkig)
7. évfolyam
Évi óraszám: 148
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
| Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
5-6. osztályok anyagának ismétlése
Nyelvtan
Mondat:
– a mondat nyelvtani szerkezete
– a mondatok tartalmuk szerint
– egyszerű és egyszerű bővített mondat
– alany, állítmány, alanyhoz és állítmányhoz tartozó bővítmények
– hiányos mondat
– igei, melléknévi és főnévi mellékmondatrészek
– a mondatról tanultak ismétlése, bővítése összetett mondat: mellérendelt, alárendelt mondatok
– főmondat és mellékmondat, sorrendiség, fordított sorrendiség
– alárendelt mondatok fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, jelzői, hely- idő- ok- módhatározói, feltételes mondat
– betoldott mondat
– mellérendelt mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó
– kötőszó szerepe és szavak szerepe kötőszó szerepében
– többszörösen összetett mondat |
– Szóbeli és írásbeli mondatelemzés egyszerű és bővített mondatok.
– Az összetett mondatok felismerése, elemzése és helyes alkalmazásuk szóban és írásban. A tanult összetett mondatok önálló képzése.
– Helyes kérdésfeltevés a mondatelemzésnél.
– Összetett mondatok alkalmazása fogalmazás írása során.
Gyakorlatok:
– mondatvégi írásjelek
– helyesírás: vessző használata és mellérendelt és alárendelt mondatokkal kapcsolatosan, a magyar és horvát helyesírás kontrasztjai
– nyelvhelyesség:
= szókincsfejlesztés, fogalmazás
= egyes mondatfajták szerepe az
elbeszélő és leíró fogalmazványokban
= gondolatok kifejtése alárendelt
összetett mondatokkal
|
| Irodalom
Horvát nemzeti újjáébresztés
– az anyag felosztása irodalmi műfajok szerint
– próza
– lírikus költészet
– dráma, színház, film, képregény
– írók, költők: Ljudevit Gáj, Antun Mihanović, Petar Preradović, Ivan Mažuranić, August Śenoa, Josip Kozarac, Ante Kovačić
– magyarországi horvát irodalom történeti áttekintése: Ivan Česmički, Lavro Bračuljević, Matija Petar Katančić, Grgur Peštalić, Ivan Antunović, Mijo Mandić |
Témák feldolgozása
Próza:
– cselekmény, a történések időrendi sorrendisége
– a cselekmény átvitele
– a cselekmény fajtája, bonyolítása, leállítása, szerkezete, tartalma, epizód fogalma, az elbeszélésben és a regényben szereplők bemutatásának eszközei
– szereplő: karikírozott szereplő, eszközök, amellyel egy meghatározott jelen bemutatásra kerül az irodalmi alkotásban
|
| – három, négy vers feldolgozása, megtanulása a nemzeti újjászületés irodalmából, néhány részlet prózai művekből, leírás
– a horvát himnusz – Hrvatska domovina – teljes feldolgozása első kettő és utolsó kettő versszak megtanulása
Irodalmi művek:
– regény (szociális, történelmi, útleírás, napló, dráma)
– dráma cselekménye
– szerkezet: bevezetés, bonyodalom, tetőpont, megoldás, epilógus
– drámafajták: vígjáték, tragédia, komikus és tragikus kifejezések fogalma
– irodalmi művek színházi adaptálása
Költészet: szerkezet a költemény grafikai alakja:
– versszakok rendszere, verssorok helyzete,
– versszak fajták: tercina, katren, hármas, négyes, hatos, nyolcas
– a motivumok funkciója
– ritmus: tempó intenzitása a verssorok mondásakor, szünet
– stílustani: fokozás, költői kérdés, megszólítás, metafora, allegória, ismétlés
– lírikus költemény fajtái: himnusz, óda, szonett
Tartalmuk szerint: szerelmes, szociális, hazaszerető, leíró, elmélkedő, ballada, románc, eposz
Az olvasott irodalmi mű önálló bemutatása, kitérve a lényegi pontokra.
Verselemzésnél költői eszközök alkalmazása |
Olvasás:
– interpretatív olvasás, szöveg olvasása szerepek szerint, tempóváltásokkal, szünetekkel, a mondatvégi jelek alapján hatásszünet
– néma olvasás spontán jelleggel és szöveg feldolgozás gyanánt
– analitikus és szintetikus olvasás
– kifejezőképesség fejlesztése beszéltetés útján
– beszélgetés az irodalmi mű mondanivalójáról, szereplők és a mű elemzése a tanult irodalmi fogalmak segítségével
– események elbeszélése olvasott szöveg alapján önálló elbeszélés alkotása
– tudósítás eseményről
– vita az olvasott művekről, állítás, tagadás, jegyzetelés
– véleményalkotás az elolvasott irodalmi műről
– a meghallgatás kultúrájának fejlesztése irodalmi művek előadása kapcsán
Írásbeli feldolgozások, fogalmazás:
– a tanultak kiegészítése a fogalmazás írásról
– a szereplők jellemzésének, a környezet tájleírásának szerepe összevetés alapján
– levél írásának gyakorlása, magyarázatok, tagadások, tárgyalások, viták
– elbeszélő és leíró fogalmazások gyakorlása jellemzéssel |
| Film- és televízió-kultúra:
Z.Bourek: Bećarac (Betyárdal)
A. Zaninović: Zid (Fal)
P. Krelja: Privatna stanica (Magánállomás)
Kreso Golik: Tko pjeva zlo ne misli, Biskup Ivan Antunović (Nem gondol rosszra aki énekel, Antunović püspök)
Tv-dráma, rádiódráma, forgatókönyv, képeskönyv |
A film és tv-műsorok nézésének szóbeli előkészítése.
Beszélgetés a film után.
Vizuális, auditív élmény.
|
| Könyvtárismeret:
– Szakirodalommal való témafeldolgozás
– horvát helyesírási szótár és leíró szótár használata
– lexikonok, enciklopédiák használata |
A továbbhaladás feltételei
Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
A tanulóknak az elsajátított nyelvtani, nyelvi szabályok alapján fel kell ismerniük, meg kell határozniuk a következő nyelvtani, nyelvi elemeket és összefüggéseket:
a) egyszerű mondat, hiányos mondat,
b) összetett mondatok, mellérendelt összetett mondatok fajtái.
Felismerés és megkülönböztetés szintjén szabályismeret nélkül
a) alárendelt összetett mondatok, a főmondat és mellékmondat összefüggése, fordított mondatkapcsolat,
b) állítmányi, alanyi, tárgyi, jelzői, határozói (hely, idő, mód) alárendelt mondatok.
Az elsajátított nyelvtani tartalom és szabályok tudatos alkalmazása beszédben és írásban.
– A tanuló írása rendezett és áttekinthető legyen.
– Olvasása folyékony, érthető első alkalommal olvasott prózai szöveg alapján.
– Begyakorlás alapján képes legyen az irodalmi művek bemutató jellegű előadására.
– Irodalmi nyelv használatával képes legyen egyszerű módon beszélni a mindennapi élet témáiról (iskola, otthon, család, falu, város, munka stb.).
– Képes legyen az elolvasott művek fő mondanivalójának felfedezésére, szereplők jellemzésére, tanult ismeretek alapján a mű elemzésére.
– Költői alkotásoknál tanári segítséggel ismerje fel a költői képeket.
– Képes legyen önálló álláspont kialakítására az irodalmi művel kapcsolatban megfelelő magyarázattal, bizonyítással, tagadással.
– Sajátítson el és aktivizáljon újabb 250-300 kifejezést.
– Ismerje fel a tanult irodalmi művek fajtáit, számoljon be röviden írók életrajzáról, képes legyen műveik bemutatására.
– Tudjon három költeményt a horvát nemzeti újjászületés költészetéből.
– Antun Mihanović: Hrvatska domovina első és utolsó kettő versszakát tudja könyv nélkül.
– Egy leírást prózai művekből.
Szakkifejezések: dialógus, karcolat, dráma, epizód, vígjáték, monológ, szonett, rímfajták, ballada, románc. A tanév során három iskolai fogalmazás megírása, javítása, elbeszélés, leírás, jellemzés.
A magyarországi horvátok irodalmának története témakörből ismerje meg a magyarországi horvátok irodalmának fejlődési szakaszait tanári válogatás szerint, egyes alkotókat és műveiket.
Horvát irodalom a nemzeti újjászületéstől Krančević-ig.
Diklić – Skok: Hrvatska citanka 7.r. (Horvát olvasókönyv 7.)
Težak – Brigljević: Hrvatska jezik na srednjem stupnju (Horvát nyelv középfokon)
A. Šenoa: Branka, Zlatarevo zlato, Prosjak Luka (Bránka, Aranyműves aranya, Luka a koldus)
Z. Balog: Bosonogi general (Mezítlábas tábornok)
V. Majer: Dnevnik malog Perice (Kis Perica naplója)
M. Zagorka: Kći Lotrśčaka (Lotrscsák leánya)
V. Novak: Iz velegradskog podzemlja (Nagyvárosi barakokból)
H. Hitrec: Smogovci (Szmogosok)
D. Cesarić: Pjesme (Versek)
D. Tadijanović: Srebrne svirale (Ezüst fuvolák)
A. Sekuli: Hrvatski pisci u ugarskom Podunavlju (Magyar Dunamente horvát írói)
Hrvatska preporodna književnost u ugarskom Podunavlju
(Horvát újjászületés irodalma a magyar Dunamentén).
8. évfolyam
Évi óraszám: 148
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
| Nyelvtan nyelvhelyesség, helyesírás
5., 6., 7. osztály anyagának ismétlése, ellenőrzése
Nyelvtan:
– a horvát nyelv tájszólásai
– standard horvát nyelv
– a horvát nyelv fejlődése Baščanska ploča idejétől napjainkig
– horvát írásformák (glagolita, bosančica, latin)
– horvát irodalmi nyelv alapjai és fejlődésének útja
– ŠTO, KAJ, ČA nyelvjárás és területeik Horvátországban és Magyarországon
– A ŠTO nyelvjárás „ijező”, „ező”, „iző” formái
– a tanuló nyelvjárása – szógyűjtés
– a zsargon, idegen szavak, szakszavak
– médiák nyelve, kifejezései
– hangsúlyozás és intonáció
– hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
– a hangsúlyok fajtái
– hangsúly a mondatban, intonáció
Szófajták szerepe beszédben és írásban:
– névszók a mondatban – igék szerepe a mondatban, igeidők, igemódok – ragozhatatlan szavak a mondatban: határozószók, elöljárók, kötőszók, indulatszók, szócskák |
Gyakorlatok:
– helyesírás: előtagú és utótagú toldalékok külön írása a szavaktól, amelyek előtt vagy után állnak
– hangsúly szótárakban
– nyelvhelyesség: helyes kiejtés a szó kimondásakor
– kiejtés gyakorlása hangsúllyal jelzett szavak alapján
– szókincsfejlesztés: azonos alakú, de különböző jelentésű szavak gyűjtése, azokkal való mondatalkotások
Gyakorlatok:
– helyesírás
– az elsajátított helyesírási szabályok a hangváltozások, ragozások, fokozások, igealakok kapcsán
– nagybetű használata
– leggyakoribb rövidítések
– vessző használata |
| Irodalom:
A 19–20. század írói íróinak műveiből
– irodalmi műfajok szerinti feldolgozás
– próza, – lírai, epikai költészet
– dráma, színház, film (képregény)
– a magyarországi horvátok irodalom-történetének áttekintése:Ante Miroljub Evetović, Ivan Petreś, Antun Karagić, Mišo Jelić, Mate Meršić Miloradić, Mate Šinković
– a témakörből három-négy költemény, egy monológ megtanulása
– realisztikus és allegóriás elbeszélés, humoreszk, novella útleírás, memoár, bűnügyi regény
– dráma technikája, drámai izgalom, összeütközés összecsapás megoldása, katarzis, rendezés, zenedráma |
Témák feldolgozása:
– rövidített cselekmény viszonya a történethez
– leírás szerepe a cselekmény bonyolításában és megszüntetésében
– lényeges részletek és az epizódok bemutatása
– eltérés a lényegestől
– leírás formáinak gyakorlása
– a szereplők jellemzésének különböző fajtái: pszichológiai, szociológiai, elbeszélő történeti stb. |
| Költészet:
– szerkezet: motívum, kompozíció, téma, ötlet, intim és általános emberi motívumok
– ritmus: gyors, lassú, egyenletes, szünet ideje a verssorban
– stílusjegyek: allegória, refrén, retorikai kérdés, ellentétel, csodák
– fajták: szerelmes, leíró, egyházi
Írók életrajzának és műveiknek ismerete: Dinko Šimunović, Mile Budak, Vladimir Nazor, Slavko Kolar, Eugen Kumičić, Miroslav Krleža, Silvije Strahimir Kranjčević, Vesna Parun, Mate Balota, Antun Branko , Śimić, Jure Kaštelan, Antun Gustav Matoš, Tin Ujević,Vladimir Vidrić, Dragutin Tadijanović, Ivan Aralica, Ranko Marinkovic, Vladan Desnica
Összefoglalás a horvát irodalom korszakairól.
|
Olvasás:
– hangos, logikus előadásmód szerint, analitikus
– különböző stílusú (irodalmi, média, adminisztratív) szövegek olvasása
– kifejező olvasás: érzéki, érzelmi, artikuláció, hangsúly, tempó intenzitás, hangszín, szavak kiemelése, hangsúlyozása
– költői képek megértése, a népköltés és műköltészet megkülönböztetése
– monológ és dialógus szerkezete a szereplők pszichológiai jellemzése
– különböző irodalmi szövegek megkülönböztetése tekintettel a közlés szándékára
– irodalmi művek időben és térben való elhelyezése
– történelmi környezet, amelyben a cselekmény bonyolódik, és amelyekben a mű íródott
Fogalmazás:
– a fogalmazás ismereteinek állandó és tervezett használata
– az elsajátított mondattani ismeretek alkalmazása
– szókincsbővítés fejlesztése
– helyes mondatfűzés
– mindennapi témák és irodalmi olvasmányok felhasználása
– logikus nyelvtani és stilisztikai szerkesztés
– az írás rendes, tiszta, olvasható szintje |
| Film és televíziós kultúra:
– filmek a „Mi a film” sorozatból
– bevezetés a filmek fajtáiba
– montázs
– színjáték a filmben
Filmek
A. Babaja: Breza, Pravda (Nyírfa, Igazság)
Z. Grgić: Muzikalno prase ( Zenemalac)
D. Vuković: Surogat (Szurogat)
I.Škrabalo: Slamarke divojke (Szalmaművész asszonyok)
K.Papić: Specijalni vlakovi (Speciális vonatok)
Z.Sremac: Zelena ljubav (Zöld szerelem) |
A film és tv-műsorok nézésének szóbeli előkészítése
Beszélgetés a film után.
Vizuális, auditív élmény. |
| Könyvtárismeret:
– a szakirodalom önálló használata
– nyelvi kézikönyvek önálló használata
– katalógus használat a könyvtárban önálló írásbeli feladat elkészítéséhez, kártyákra történő jegyzetelés, vázlat, felhasznált szakirodalom |
A továbbhaladás feltételei
Nyelvtan, nyelvhelyesség, helyesírás
A nyelvtan szabályainak önálló felismerése és definíciója
a) hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok, elő és utótagok,
b) főnév, ige, névmás, melléknév, határozószó szerepe a mondatban.
Felismerés és megkülönböztetés szintjén
a) elöljárók, kötőszók, indulatszók, szócskák szerepe a mondatban,
b) horvát nyelv nyelvjárásai,
c) hangsúlyok fajtái és írásbeli jelölésük.
A horvát irodalmi nyelv fejlődésének útja.
A tanuló olvasása legyen folyamatos, érthető és egyenletes ismeretlen szöveg olvasásakor.
Előzetes áttanulmányozás alapján képesnek kell lennie irodalmi művek előadás stílusú interpretálására.
A tanulónak összefüggően kell megnyilatkoznia az írók műveiről, írókról, akikkel megismerkedett hetedik és nyolcadik osztályokban. A magyarországi horvátok irodalma c. témakörből ismernie kell az irodalom fejlődésének útját, tanári válogatások alapján egyes írók, költők tevékenységét.
El kell sajátítania és aktivizálnia újabb 250-300 kifejezést. Biztonsággal kell felismernie az irodalmi művek fajtáit, ismerni tulajdonságait, főbb jellemzőit.
Tudjon határozottsággal nyilatkozni az irodalmi mű üzenetéről, mondanivalójáról, elemezni a szereplőket, felfedni az irodalmi mű legfőbb jellemzőit az elsajátított irodalmi fogalmak és szakkifejezések használatával.
Képes kell, hogy legyen három dolgozat megírására (leírás, jellemzés, elbeszélés), javítás módjainak ismeretével.
Megtanulandó három költemény a kortárs horvát irodalmi alkotásokból, valamint egy monológ.
Szakkifejezések: szereplők pszichológiai jellemzése, humor, irónia, szatíra, novella, útleírás, szimbólum, metafora, hősköltemény, tragédia.
Skok Bezen: Hrvatska citanka 8. r. (Horvát olvasókönyv 8.)
Težak-Brigljević: Hrvatski jezik 8. r. (Horvát nyelv 8.)
Judita Škrapić Garger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju (Horvát nyelv középfokon)
D.Šimunović: Alkar (Alkazó)
Izbor iz hrvatske lirike (A. B. Šimić, T. Ujević, N. Šop, J. Pupačić) Válogatás a horvát költészetből
M. Krleža: Bitka kod Bistrice Lesne (A bisztricai csata)
A. G. Matoš: Okok Lobora (Lobor körül)
P. Budak: Mećava (Zivatar)
„Biserno uresje” Válogatás a horvát népköltészet szerelmes dalaiból.
Ante Sekulić: Hrvatski pisci u ugarskom Podunavlju (Magyar Dunamente horvát írói)
Ante Sekulić: Hrvatska preporodna književnost u ugarskom Podunavlju do 1918. (Horvát újjászületés irodalma a magyar Dunamentén 1918-ig)
Juraj Lončarić: Hrvati u Mađarskoj i trianonski ugovor (Magyarországi horvátok és a trianoni béke)
A nyelv az emberi kultúra egyik legjelentősebb és legelterjedtebb közvetítője, s egyben a nemzeti identitástudat egyik elengedhetetlen feltétele. Általa kerül az ember kapcsolatba a többi emberrel, képes kifejezni a személyes tartalmait, ért meg másokat.
A nyelv nemzetfenntartó szerepének tudatosítása és a nemzeti hovatartozás kifejezésében betöltött funkciójának jelentősége különös fontossággal bír a nemzetiségek életében. Az anyanyelv tanulása valamint az anyanyelven való tanulás hozzájárul az egyén hatékonyabb érvényesüléséhez személyes és társadalmi kapcsolataiban. Ezért szükséges kialakítani a tanulóban a nyelvismeretnek (normatív horvát nyelv), illetve beszéd- és magatartáskultúrának azt a fokát, amelynek birtokában a szóbeli és írott szövegek megértése és a közlés terén lehetősége nyílik az ismeretszerzésre, valamint a társadalmi életben érdekeinek érvényesítésére.
Az irodalom szerves része a nemzeti kultúrának. Hordozója és közvetítője különböző életformáknak, magatartásformáknak, gondolatoknak, amelyek megismerése kihat személyiségünk formálására: a különböző élethelyzetek, sorsok megannyi lehetőséget, mintát kínálnak számunkra, tájékozódást nyújtanak a hasonló helyzetekben való helyes magatartás kiválasztásában. Az irodalom esztétikai élményforrás is.
A tanulók az irodalom tanulása során megismerkedhetnek az anyanyelv kifejező módjaival, elsajátíthatják azokat a lehetőségeket, melyek igényesebbé tehetik megnyilatkozásukat.
– Olvasásra ösztönözni az igényes ízlésnek és célnak megfelelő válogatással.
– Művészeti élményei révén a tanuló szerezzen tapasztalatot az emberi életről: érzelmekről, eszmékről, gondolatokról, élethelyzetekről, konfliktusokról, cselekedetekről.
– Fejleszteni a tanuló esztétikai, etikai értéktudatát.
– A tanuló kritikai gondolkodásmódjának fejlesztése a különböző irodalmi művek elemzése során.
– A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek ismeretével erősíteni a nemzeti identitástudatot s egyidejűleg a nemzeti és más kultúrák értékeinek megbecsülését.
– A különböző korszakokra jellemző látásmódokban, világfelfogásokban meglévő hasonlóságok és különbségek felfedezésére, felismerésére valamint az értékválasztásra való képesség fejlesztése.
– A különböző irodalmi szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek révén fejleszteni a tanuló ítéletének és érzelmeinek szóbeli és írásbeli kifejezőképességét.
– A horvát nyelv és irodalom iránti szeretet és nyelvművelés erősítése.
– A nemzeti nyelvi és kulturális identitás megőrzése és fejlesztése.
– A normatív horvát nyelv elsajátítása, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása.
– A tanuló önbizalmának fejlesztése abban, hogy biztonsággal alkalmazza az anyanyelvét valamennyi kommunikációs szituációban.
– Képessé tenni a tanulót a különböző tartalmú anyanyelvi szövegek olvasására (könyvek, újságok, egyéb publikációk).
– A tanulók felkészítése a másokkal való kommunikációra szóban és írásban.
– A tanuló ösztönzése művészi kifejezésre.
– Az anyanyelv nemzetfenntartó szerepének tudatosítása és ápolása.
– A tanuló helyesírása feleljen meg a horvát nyelv helyesírási szabályainak.
– A tanuló beszéde feleljen meg a horvát nyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságainak, a mindenkori beszédhelyzetnek.
– A szótárhasználatban való gyakorlottság kialakítása a tanulóban.
– A két kultúrához, a kétnyelvűséghez való tartozás tudatosítása.
– A kétkultúrájúsághoz és kétnyelvűséghez való tartozás előnyének tudatosítása.
Fejlesztési követelmények
1. Felkészítés az együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra
a) Mélyüljön el az adott nyelven való kommunikáció képessége és igénye.
b) A tanuló anyanyelvét tudja használni minden helyzetben mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség előnyét.
c) Legyen képes adott nyelven a közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerésére.
2. Az anyanyelvű, kisebbségi nyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.
a) Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként.
b) Alkalmazza tudatosan a horvát nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait.
c) Legyen képes a horvát nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára.
d) Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelő stílust, formát.
3. Szövegértés fejlődése, mely köznapi és irodalmi műfajok szövegfeldolgozását jelenti.
a) Ismerje a tanuló a horvát irodalom kialakulását, fejlődését.
b) Ismerje a legjelentősebb írók, költők életét és műveit. Legyen tájékozódott a horvát népcsoporthoz tartozó alkotókat és műveiket illetően.
c) Legyen képes a tanuló a művek önálló elemzésére, saját vélemények kifejtésére.
9. évfolyam
Évi óraszám: 148 (nyelv: 54, irodalom: 94)
A horvát nyelv fonémarendszerének felismerése a szavak és szóalakok felépítésében. Gyakorlatok a č-ć, đ-dž, lj, magánhangzós r hangok helyes kiejtésének elsajátítására.
A horvát nyelv történeti korszakáról szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti ismeretekkel.
A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szövegalkotás: felépítettség, tartalmasság, kifejtettség, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével.
Példák keresése hangtani szabályokra.
Nyelvjárási szövegek elemzésén és összehasonlításán keresztül a legfőbb hangsajátosságok felismerése és megállapítása.
Gyakorlatok a helyes szóhangsúly elsajátítása céljából. A hangsúlytalan szavak (enklitikák, proklitikák) helyes írását szolgáló hibás mondatok kijavításának képessége. Példák gyűjtése a mondanivalót árnyaltabbá tévő hanglejtést kifejező nyelvtani és mondatfonetikai eszközökre.
Aktuális nyelvhelyességi jelenségek megvitatása a grammatikai szabályok és nyelvhasználati normák szempontjából (nyelvjárási alakok és magyaros szerkezetek a köznyelvben).
Példák gyűjtése a nyelvhasználati normákra a magyar nyelvben, és összevetésük a horváttal (például zöngésség szerinti hasonulás).
Szabályok, normák, összefüggések felfedezése és megfogalmazása.
A művek szereplőinek jellemzése, jelenetek előadása hangnemváltással.
A leírás és elbeszélés, monológ és dialógus jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban.
Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése.
Legalább két azonos témájú költemény bemutatása során a különböző kifejezésmódok, attitűdök felismerése.
Tapasztalatszerzés az antik görög és római irodalom valamint a Biblia hatásáról és utalási rendszerként való továbbéléséről.
Eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.
A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.
Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése.
A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.
A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány versformának ismerete.
A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában.
Idő-, tér- és cselekménykezelés felismerése a tanult drámákban.
A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A komédia, a komikus hős meghatározása, jellemzése.
A dráma és színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése.
Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.
Az olvasott művek elhelyezése korban, néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából.
Korhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben.
Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete saját korában, jelentősége az utókor szemében.
Kapcsolatok felismerése az európai irodalom és későbbi horvát irodalmi alkotások között
Az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések felfedezése a tárgyalt művekben.
A művekben megjelenő emberi szerepek, magatartásnormák, értékek felismerése és azonosítása.
Az eltérő és egymással szemben álló igazságok, ugyanazon jelenségre különbözően megnyilvánuló magatartásnormák jellemzése.
Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről.
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció |
A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. |
|
Általános ismeretek a nyelvről |
A nyelv mint jelrendszer |
|
Hangok és hangváltozások
|
Általános ismeretek a hangokról: a horvát nyelv hangállománya, hangváltozások, a horvát nyelv hangsúlyrendszere. |
|
A horvát nyelv története a 15. század végéig
|
Az indoeurópai nyelvcsaládok.
A szláv nyelvek osztályozása.
A horvát nyelv változásai.
Az irodalmi nyelv és a nyelvjárások |
|
Szövegalkotás |
A leírás, az elbeszélés, magyarázat, monológ, párbeszéd jellemzői. |
A kommunikáció tényezői. Jel, jelrendszer. A hangváltozások fajtái. Hangsúlyfajták. Mondatfonetikai eszközök. Ősszláv nyelv, ószláv nyelv, egyházi szláv nyelv; nyelvemlékek: Bašćanska ploča, Red i zakon, Šibenska molitva. Glagolita és cirill írás. Szövegfajták.
Témakör |
Tartalom |
| Művészet és valóság |
Művészeti ágak.
Alkotás és befogadás.
A szépirodalom fogalma és felosztása.
Az irodalom és a nyelv (művészi nyelv). |
| Műnemek |
A műnemek és jellemzőik. Műfajok.
Verstani alapfogalmak. |
| Klasszikus irodalom |
Biblia, Talmund, Korán. Bibliai témák és műfajok a horvát irodalomban. |
| Antik (görög, római) irodalom |
Szemelvények a görög és római irodalomból. |
| A középkor irodalma |
Szemelvények a középkori világirodalomból.
A horvát középkori irodalom: az írás kezdetei, Cirill és Metód, irodalmi műfajok, történelmi és jogi iratok. |
| Reneszánsz kultúra |
Szemelvények a reneszánsz világirodalomból.
A horvát irodalom: a horvát reneszánsz kultúra.
Marin Držić portréja. Horvát petrarkisták:
Šiško Mentečić, Džore Držić portréja. |
Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz; zsoltár, evangélium, példázat, eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, trubadúrköltészet, misztérium, apokrif, szonett, komédia, pásztorjáték, farsza, maszkarád, költői levél, vallásos- allegorikus eposz; régi lírai műfajok, verselési fogalmak, költői képek.
Versek (5 vers) és prózarészletek (15 sor) szöveghű felidézése, az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.
Néhány történet a Bibliából; néhány szemelvény az antik görög és római irodalomból; néhány vers a petrarkista költészetből, részletek Petar Zoranić: Planine és Petar Hektorović: Ribanje i ribarsko prigovaranje c. művéből; Marin Držić: Dundo Maroje.
A továbbhaladás feltételei
– A tanuló ismerje a horvát nyelv eredetét és helyét az indoeurópai és szláv nyelvcsaládban.
– Ismerje a kommunikációs tényezőket. Tudjon a kommunikációban a beszédhelyzethez, a témához, a partnerhez igazodni mind a nyelvi jelek, mind a nem nyelvi jelek használatában. Ismerje a monológ és a dialóg szerkesztésének főbb sajátosságait.
– Ismerje a jelek típusait, összetevőit és a kommunikációban betöltött szerepüket, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát. Tudjon különbséget tenni a nyelv és a beszéd fogalma között.
– Ismerje a hangok képzésének a sajátosságait, a hangok csoportosításának szempontjait, az alapvető hangváltozásokat. Ezeknek ismereteit tudatosan használja íráskor. Tudjon szabályosan hangokat képezni.
– Ismerje a horvát nyelv szóhangsúlyának fajtáit és jelölésüket. Törekedjen a helyes szóhangsúlyra.
– Legyen képes hallott és írott szövegek alapján a lényeg kiemelésére, ismerje a jegyzetelés technikáját, a szövegszerkesztés menetét.
– Ismerje fel és nevezze meg a leírás, elbeszélés fajtáit, nyelvi és stiláris jegyeit, tudjon önállóan leírást, elbeszélést készíteni saját élményei, valamint olvasmányai alapján.
– A művészet funkciói és hatása. A műalkotás mint esztétikai üzenet. A szépirodalom fogalma és felosztása. Az irodalom és a nyelv. Az irodalom és a társadalom kapcsolata.
– Az irodalmi műnemek, megkülönböztető jegyeik, az irodalmi műfajok és változásaik.
– Az epikus, a lírai és a drámai közlésmód sajátosságai. Az értekező próza.
– A strófaszerkezet és fajtái.
– A ritmus fogalma, funkciói, ritmuselvek.
– Az antik irodalom legfontosabb jellemzői és képviselői. Az antik tragédia, az antik eposz.
– A középkor irodalmának legfontosabb jellemzői. A horvát írás kezdetei.
– A humanizmus. A reneszánsz kultúra általános jellemzői. A horvát petrarkisták (Šiško Menčetić, Džore Držić), Marin Držić alkotói portréja.
10. évfolyam
Évi óraszám: 148 (nyelv: 54, irodalom: 94)
A különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátosságainak felismerése és értelmezése.
A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: különböző stílusrétegek és a közöttük levő viszony (például ellentét) bemutatása a tanult irodalmi művek szövegein keresztül.
Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolók, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásba.
Az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése az irodalmi művekről folytatott beszélgetés alkalmával.
Gyakorlatok a szófajok jelentésének, ragozásának és funkciójának köréből (befejezett – folyamatos igék, melléknévfokozás, számnevek viselkedése).
A horvát helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önkontrollra. A helyesírás értelem tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A horvát és magyar helyesírás összevetése, különbségeinek tudatos alkalmazása (például népnevek, intézménynevek írása).
Az életrajz jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajban.
Önálló műelemzés készítése előre megadott szempontok szerint.
Önálló adatgyűjtés, a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia összeállítása.
Az idézés technikai szabályainak ismerete és alkalmazása.
A népköltészet hatásának felismerése a műköltészetre, motívumok, rímelés, stíluseszközök, sorfajták keresése.
Ismeretek szerzése és megfogalmazása a horvát és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról.
Néhány alapmű kortársi hatásának önálló ismertetése.
A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása (például barokk festészet és barokk költészet).
Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.
A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával.
Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusban, például a horvát irodalom történetében, az alkotói életpályában.
A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek feltárása különféle szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.
A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása.
A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása.
Témakör |
Tartalom |
| Alaktan |
Szóelemek, szótő, toldalékok.
Nyelvtani kategóriák.
Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. |
| Helyesírás, fordítás |
A különböző szófajú szavak helyesírása. |
| Szövegalkotás |
Az életrajz, az önéletrajz ismertetés és érvelés jellemzői. |
| A horvát irodalmi nyelv története a
16. századtól a 19. századig |
A latin írás elterjedése, könyvnyomtatás.
Az első horvát grammatika és szótárak.
Törekvések az egységes irodalmi nyelv megalkotása. A horvát normatív nyelv kezdete. |
Morfémák jelentésük, helyük és funkciójuk szerint. Etimológia. Főnévi és igei tövek.
Nyelvtani kategóriák: nem, szám, eset, természetes és nyelvtani nem, személy, igeidő, igemód. Szövegalkotás: életrajz, önéletrajz, ismertetés, érvelés. Az újstokáv nyelvjárás irodalmi stilizációja.
Témakör |
Tartalom |
| Barokk irodalom |
– reformáció és ellenreformáció
– a jezsuiták szerepe
– a barokk irodalom fő jellemzői, képzőművészet, zene,
– vallásosság
– gongorizmus, marinizmus, horvát barokk
– műfajok: eposz, lírai költemény, poéma, pásztorjáték
– a barokk eposz jellemzői
– törekvések az egységes horvát irodalmi nyelvmegteremtéséért
– képviselők és műveik |
| A felvilágosodás irodalma |
Világirodalom:
– klasszicizmus, a klasszicizmus esztétikája
– racionalizmus
– endiklopedisták
– műfajok: tragédia, komédia, pikareszk regény
– „hármas egység” a hely, idő és a cselekmény egysége
– példakép: antik görög irodalom
– képviselők és műveik
A horvát irodalom:
– társadalmi, politikai és gazdasági háttér
– jozefinizmus
– Zágráb és Észak Horvátország mint új kulturális központ
– didaktikusság (tanítói célzat)
– törekvések az egységes horvát, irodalmi nyelv megteremtéséért
– műfajok: iskoladrámák, komédia, epikus költemény, lírai költemény
– képviselők és műveik |
| Népköltészet |
– keletkezése és jellemzői
– a népköltészet és jellemzői
– a népköltészet szerepe (jelentőssége)
– a népköltészet hatása a műköltészetre
– motívumok, ritmus, stílus eszközök, sorfajták
– lírai költemény, epikus költemény, tündérmese, állatmese, legenda, ballada, találós kérdés, közmondás
– valóság, fantasztikum, a szereplők polaritás, szimbolikusság
– a magyarországi horvátok népköltészete |
| Romantika |
– európai romantika: preromantika, fő jellemzők, „tavi költők, a népköltészet és történelem iránti érdeklődés, természetkultusz, „világfájdalom”, hősök, egzotikus tér, nyelv és stílus, műfajok: történelmi regény, levélregény, verses regény, tündérmese, lírai költemény, ballada, tragédia, eposz, poéma
– illírizmus, a horvátok nemzeti romantikája: kormeghatározás, történelmi háttér, harc a nemzeti öntudatér és nemzeti nyelvért az irodalom szerepe a nemzeti öntudat ébresztésében, kulturális intézmények, folyóiratok, műfajok: lírai költemény, dráma, poéma, eposz, útleírás, kritika, „davoria”, „budnica”, „gazella”, képviselők, nyelvtudomány, zene , színház |
| Protorealizmus |
– protorealizmus (Šenoa kora)
– kormeghatározás, társadalmi, történelmi háttér,
– műfajok: regény, elbeszélés, eposz, vers, kritika, esszé
– „Vijenac” folyóirat |
Reformáció, ellenreformáció, barokk, barokk eposz, klasszicizmus, felvilágosodás, „hármas egység”, enciklopédia, jozefinizmus, népköltészeti műfajok, preromantika, romantika, illírizmus, természetkultusz, „világfájdalom”, egzotikus tér, történelmi regény, levélregény, verses regény, versfajták: davoria, budnica, gazella.
Versek (5 vers), és prózarészletek (15 sor) szöveghű felidézése, a memoriter helyénvaló alkalmazása szóban és írásban egyaránt.
Ivan Gundulić: Osman (részletek), Dubravka (részlet), Suze sina razmetnoga (részlet), Ivan Bunić Vučić két vers, Fran Krsto Frankopan: Napojnice pri stolu, Človičstvo zove se prava lipota, Ana Katarina ZrinskiVsakomu onomu, ki štal bude ove knjižice, Antun Kanižlić: Sveta Rožalija (részlet), Matija Petar Katančić: Vinobera u zelenoj Molbice dolini, Matija Antun Reljković: Satir iliti divji čovik (részlet), Tituš Brezovački: Matijaš Grabancijaš dijak (részlet), egy-két mű a világirodalmi romantikából, Pavao Štoos: Kip domovine vu početku leta 1831., Ljudevit Gaj:Horvatov sloga i zjedinjenje, Ivan Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića, Stanko Vraz: Đulabije (egy vers), Ždral putuje k toplom jugu, Petar Preradović: Zora puca, Putnik, Mrtva ljubav, Ljudsko srce, Matija Mažuranić: Pogled u Bosnu (részlet), August Šenoa: budi svoj, Zlatarovo zlato, egy novella, például Prosjak Luka.
A továbbhaladás feltételei
– A tanuló ismerje a szavak szerkezetét, tudja megkülönböztetni a szóelemeket, osztályozásuk szempontjait.
– Ismerje a különböző szófajok nyelvtani kategóriáit.
– Tudja a különböző szófajú szavak fajtáit, jellemezni alaki viselkedésüket. Ismerje a hozzájuk kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési tudnivalókat.
– Ismerje a horvát helyesírás rendszerét, a törvényszerűségeket. Legyen képes a tanult helyesírási szabályokat felidézni, helyesen alkalmazni. Tudja a helyesírási szabályzatot önállóan használni. Legyen képes munkáiban a helyesírási hibákat a szabályzat és szótár segítségével kijavítani, munkáiban törekedjen a rendezett írásképre.
– Ismerje a véleménynyilvánítás udvarias formáit, megfelelően alkalmazza azokat. Ismerje és használja helyesen az érvelés, a kiegészítés, a cáfolat eljárásait a kommunikációs helyzetekben.
– Legyen képes kommunikációs körülményekhez igazodó bemutatás és bemutatkozás megfogalmazására, önéletrajz írására.
– Ismerje és nevezze meg a könyvismertetés nyelvi, stiláris jegyeit, tudjon könyvismertetést tartani.
– A reformáció és az ellenreformáció. A barokk irodalom fő jellemzői. A barokk eposz. Ivan Gundulić alkotói pályaképe.
– A felvilágosodás irodalmának fő jellemzői. A klasszicizmus és a racionalizmus fogalma. A klasszicista dráma. Tanítói célzat. A horvát felvilágosodás jellemzői és képviselői. Andrija Kačić Miošić alkotói pályaképe.
– A népköltészet keletkezése, jellemzői és jelentősége. Egy-egy jellemző mű bemutatása. A magyarországi horvátok népköltészetének bemutatása.
– Az európai és a horvát romantika fő jellemzői. Ivan Mažuranić és Petar Preradović alkotói portréja. A romantikus eposz, „davoria”, „budnica”.
– Šenoa kora. A történelmi regény. August Šenoa alkotói portréja.
– Az olvasott művek leírásához, elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges esztétikai, poétikai, történeti, stilisztikai fogalomkészlet eszközeinek biztonsággal való alkalmazása.
11. évfolyam
Évi óraszám: 148 (nyelv: 54, irodalom: 94)
Példák gyűjtése a horvát nyelvre, illetve a magyar nyelvre specifikusan jellemző és a mindkettőben megjelenő jelenségekre (például egyeztetés, határozott és határozatlan melléknév).
A nyelv különböző szintjei közötti kapcsolat értelmezése szóalakok és mondatok alkotásával.
A szórend az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevételével.
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.
Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése.
Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban.
Lényegre törő, világos felépítésű kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző közlésformák valamelyikében.
Az esszé műfaji sajátosságainak ismerete és önálló szövegalkotás e műfajban.
Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával.
Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása különböző nézőpontból.
Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása.
Az ismeretterjesztő (például) műelemző, művelődéstörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, kiselőadás, hozzászólás formájában.
A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe.
Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével.
Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek felfogása, értelmezése, megvitatása.
Társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, az egyes alkotásokban.
Témakör |
Tartalom |
| Mondattan |
Paradigmatikus és szintagmatikus viszonyok a mondatban. A mondatok osztályozása, mondatrészek.
Szószerkezetek. Szórend.
Írásjelek a mondatban és a szövegben. |
| Szövegalkotás |
A szóbeli előadás a közlemény és az esszé jellemzői. |
| Horvát nyelv a 19. században |
Illírek és a horvát nyelv.
Filológiai iskolák. (Zádári, Rijékai, Zágrábi) |
Mondattan szintagmatikus viszonyok, modális igék. Aktuális tagolás: ismert és új közléselem (téma, réma). Mondatfajták. Írásjelek: vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, pontosvessző, kettőspont, három pont, gondolatjel, kötőjel, zárójel, idézőjel.
Szórend: egyenes, fordított és mechanikus. Szövegalkotás: előadás, közlemény, esszé.
Egységes nyelv megteremtése: kiejtés szerinti helyesírás, diakritikus jelek.
Témakör |
Tartalom |
| Realizmus |
– Európai realizmus, kritikai realizmus, kormeghatározás, a társadalom- és természettudományok felvirágzása, pozitívizmus, darwinizmus, tematika, a valósághoz való kritikus viszonyulás, érvényesülési vágy, a történet szociális- lélektani motiváltsága, a szereplők lélektani jellemzése, az epikai közlés fajtái
– Horvát realizmus: kormeghatározás, társadalmi-politikai háttért, irodalmi minták, a realizmus teoretikusai, tematika, (történelem, polgári világ, elszegényedő nemesség, falusi valóság, általános emberi témák), irodalmi regionalizmus, műfajok (regény, elbeszélés, vers). |
| Naturalizmus |
– Az irodalom és tudomány kapcsolata, Taine hatása, a környezet, a történeti időpont és az öröklés mint szellemi kultúra meghatározói, az epikai közlés fajtái, műfajok, verizmus. |
| Modernizmus – modern irányzatok |
– Kormeghatározás, új irányzatok (dekadencia, parnasszizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, bécsi modernizmus) új költői sors, bohém élet, analitikus dráma, cselekmény nélküli regény (filozófiai- ideológiai regény), dialektális költészet, folyóirat. |
Realizmus, kritikai realizmus, pozitivizmus, darwinizmus, részletező leírás, groteszk, portréábrázolás, lélektani jellemzés, a történet szociális- lélektani motiváltsága, nyelvi jellemzés, jellemregény, társadalmi regény, lélektani regény, hangulati elbeszélés, jellemnovella, dekadencia, parnasszizmus, arisztokratizmus, esztétizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, bécsi modernizmus, prágai és bécsi csoport, l’art pour l’art, a forma kultusza, szabad vers, szimbólum, szinesztézia, költői szenzibilitás, spleen, analitikus dráma, dialektális költészet, cselekmény nélküli regény (filozófiai, ideológiai).
Versek (5 vers) és prózarészletek (l5 sor) szöveghű felidézése, a memoriter helyénvaló alkalmazása szóban és írásban egyaránt.
Ante Kovačić: U registraturi, Vjenceslav Novak: Posljednji Stipančići, U glib, Iz velegradskog podzemlja, Ksaver Šandor Đalski: Pod starim krovovima, Eugen Kumičić: Začuđeni svatovi, Josip Kozarac: Mrtvi kapitali, Slavonska šuma, Oprava vagy Mira Kodolićeva, Tena, Silvije Strahimir Kranjčević: Izbor iz poezije, Antun Gustav Matoš: Izbor pjesama, Camao vagy Balkon, Cvijet sa raskršća, Ivo Vojnović: Suton, Vladimir Vidrić: Izbor pjesama, Vladimir Nazor: Izbor pjesama, Dragutin Domjanić: Izbor pjesama, Fran Galović: Izbor pjesama, Dinko Šimunović: Duga, Mrkodol, Janko Polić: Pjesma nad pjesmama.
A továbbhaladás feltételei
– A tanuló ismerje és nevezze meg a nyelvi rendszer főbb kategóriáit, legfontosabb jellemzőit. Fogalmazza meg a nyelvi szintek egymásra épülésének szabályait. Alkalmazza a mondat- és szövegszerkesztés eddig ismert eljárásait.
– Ismerje fel és nevezze meg a szószerkezetek fajtáit, ismereteit legyen képes tudatosan alkalmazni a mondatelemzési, mondatszerkesztési gyakorlatban.
– Ismerje a mondatok osztályozásának szempontjait, tudja a különféle mondatfajtákat felismerni és megalkotni. Legyen képes fogalmazásaiban a szöveg témájához, típusához, a szövegalkotás céljához illő mondatokat kiválasztani. Helyesen alkalmazza a különböző mondatfajták hanglejtését a beszédben. Szövegalkotás közben alkalmazza az összetett mondatokkal kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat.
– Ismerje fel és nevezze meg a mondatrészeket. Tudja a fajtáikat és kifejezőeszközeiket meghatározni. Képes legyen az alany és állítmány helyes egyeztetésére.
– Ismerje és helyesen alkalmazza a horvát nyelv szórendjének jellemzőit.
– Ismerje az írásjelek használatának főbb szabályait a mondatban és a szövegben, megfelelően alkalmazza őket írásbeli munkáiban.
– Legyenek alapismeretei a horvát irodalmi nyelv kialakulásáról.
– Ismerje fel az esszé műfaji sajátosságait, tudjon olvasmányai alapján esszét írni.
– Ismerje az előadás szerkezetét, tudjon önállóan előadást szerkeszteni.
– Az európai és horvát realizmus legfontosabb jellemzői. A természettudományok hatása az irodalmi alkotásra. A történet szociális-lélektani motiváltsága, a szereplők lélektani jellemzése. A valósághoz való kritikus viszonyulás. A regény és a novella mint jellemző irodalmi műfaj. Silvije Strahimir Kranjčević, Ante Kovačić és Ksaver Šandor Gjalski alkotói portréja.
– A naturalizmus fogalma és képviselői.
– A modern irányzatok legfőbb jellemzői és képviselői a világ- és a horvát irodalomban. Új költői kifejezésmód, műfajok. A horvát dialektikus költészet. Antun Gustav Matoš alkotói portréja, Vladimir Vidrić költészete Dinko Šimunović novellái.
– A tanuló legyen képes különböző megközelítési módokra; tapasztalatait, ismereteit különböző műértelmezési szempontokhoz tudja rendelni, képes feltárni és kifejezni az irodalmi alkotásokban megjelenített erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket.
12. évfolyam
Évi óraszám: 148 (nyelv: 54, irodalom: 94)
A nyelvváltozatok felismerése írott és beszélt nyelvi szövegekben.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata.
Különböző témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozás különböző kommunikációs helyzetekben.
A szó jelentése és hangalakja közötti összefüggés felismerése; az egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és homográfok megfelelő használata szóbeli és írásbeli közlésben. A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése.
A stílust meghatározó tényezők, valamint a nyelv és stílus összefüggéseinek felismerése. A főbb stílusrétegekbe tartozó szövegek jellemzése. Gyakorlatok az egyes szófajok és állandósult szókapcsolatok stílusértékként való használatára.
A horvát nyelvű szövegekben szereplő idegen szavak kiejtése és helyesírása.
A vonzatok használatával és az igeragozással kapcsolatos nyelvhelyességi hibák gyűjtése, magyarázata és javítása.
Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba.
A hír, a tudósítás, a hirdetés műfaji sajátosságainak megnevezése és alkalmazása a szövegalkotásban.
A köszöntés, a köszönetnyilvánítás, részvétnyilvánítás szóbeli és írásbeli formáinak használata a közléshelyzetnek megfelelően.
Gyakorlatok a beszámoló készítése fázisainak elsajátítására és a jegyzetelés technikájának elsajátítására. A szövegszerkesztéshez gyűjtött anyag logikus elrendezése.
A nyelvművelés kérdéseinek és jelentőségének felismerése, napjaink nyelvművelési feladatainak megismerése.
Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései.
Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból szakszerű fogalomhasználattal.
Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata.
Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban.
Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása.
A művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkal.
Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása.
Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.
A horvát irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből.
Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése.
A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek motívumainak bemutatása.
Témakör |
Tartalom |
| Szótan |
Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya. |
| Nyelvváltozatok |
A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei.
A stílusrétegek.
Purizmus és nyelvi kultúra. |
| A nevek világa |
Személy- és ragadványnevek, népnevek, helynevek. |
| Szóalkotás |
A szókészlet gazdagításának módjai.
A főnév-, ige-, melléknév, határozószó képzés. |
| Szövegalkotás |
Közlésfajták. A beszámoló készítésének fázisai. A felhasznált irodalom idézésének módjai, jegyzetelés. |
| Horvát nyelv a 20. században |
A társadalmi és politikai tényezők hatása a nyelvre. „Mozgalom a horvát nyelvért”. Új grammatikák, „különbözeti” szótár, Anić szótára |
Jelentéstan: névátvitel, alapjelentés és elsődleges jelentés, mellékjelentés; egy- és többjelentésű szavak. Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv. Frazeológia idegen eredetű szavak. Stílus: szépirodalmi, publicisztikai, tudományos, hivatalos, társalgási stílus; kollokvializmusok, zsargon, vulgarizmusok, poétizmusok. A szóalkotás módjai, szóképzés. Szövegalkotás: közlésfajták, hír, tájékoztatás, hirdetmény, reklámszöveg, köszönet (köszönőlevél), meghívó, részvétnyilvánítás, beszámoló.
Témakör |
Tartalom |
| Az avantgarde modern művészeti mozgalmak |
– kormeghatározás, avantharde, társadalmi- politikai háttér, szembefordulás a hagyományokkal, elidegenedés, magány érzése, nyugtalanság érzése, a művészetek elszemélytelenedése, a mondat és szerkezetek szétrombolása, mechanikus írás, a költemény tipográfiailag új megjelenítése, kalligramma, expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, dadaizmus, kubizmus, imazsizmus, szocialista realizmus, műfajok (roman- rijeka, roman struje svijesti, vers prózában, modern dráma). |
| Horvát irodalom a modernizmustól az
1950-es évekig |
– horvát expresszionisták: irodalmi viszonyok a modernizmus után, Ulderiko Donadini szerepe, irodalmi folyóiratok (Kokot, Vijavica, Juriš, Plamen), stilisztikai jellemzők
– irodalom 1929 és 1952 között: politikai háttér, a politika hatása a irodalomra, irodalmi folyóiratok (Hrvatska smotra, Hrvatska prosvjeta, Savremenik), realista témák, szocialista realizmus, ruralitás, regionalizmus, dialektális költészet mitikus realizmus
– világirodalom: az abszurd filozófiája, „abszurd regény”, antidráma, abszurd színház, szorongás, aggódás az ember sorsáért, egzisztencializmus. |
| Második modernizmus a horvát
irodalomban (1952–1968.) |
– a második modernizmus jellemzői: visszatérés a tradíciókhoz és az európai irodalmi áramlatokhoz, a Krug és a Razlog folyóiratok köré csoportosuló irodalmárok, a történet, a helyszín és az idő elmosódása, a filozófiához való vonzódás, irodalmi folyóiratok (Krug, Razlog). |
| Jelenkori horvát irodalom |
– a „Hrvatsko proljeće” mozgalom jelentősége, a stílusok sokszínűsége, „próza farmernadrágban”. |
| A magyarországi horvátok
irodalma |
– a hazai horvát alkotók helye az összhorvát irodalomban és annak jelentőssége, műfajok, „Riječ” folyóirat, dialektális költészet |
Avantgarde, expreszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, kubizmus, imazsizmus, konstruktivizmus, szocialista realizmus, kalligramma, roman – rijeka, roman struje svijesti, mechnikus írás, elidegenedés, a művészetek elszemélytelenedése, mitikus realizmus, pluralitás, regionalizmus, az abszurd filozófiája, „abszurd regény”, antidráma, abszurd színház, egzisztencializmus, „krugovások”, „razlogások”, meg nem nevezett helyszín, abszolút idő, a filozófiához való vonzódás, „Hrvatsko proljeće” mozgalom „próza farmernadrágban”.
Versek (5 vers) és prózarészletek (l5 sor) szöveghű felidézése, a memoriter helyénvaló alkalmazása szóban és írásban egyaránt.
Műrészletek a világirodalom első negyedének korából; Antun Branko Šimić: Pjesnici, Moja preobraženja, Opomena, Smrt i ja Ručak siromaha; Miroslav Krleža: Baraka Pet Be, Gospoda Glembajevi, Povratak Filipa Latinovicza, Khevenhiller; Tin Ujević: Svakidašnja jadikovka, Kolajna, Visoki jablani, pobratimstvo lica u svemiru; Dobriša Cesarić: Oblak, Povratak, Balada iz predgrađa; Dragutin tadijanović: Dugo u noć u zimsku bijelu noć, és még legalább egy verse; Ivan Goran Kovačić: Moj grob, Jama; Szemelvények a világirodalomból (1927–1952); Ranko Marinković: Ruke; Jure Kaštelan:Tvrđava koja se ne predaje, Jadikovka kamena; Vesna Parun: Mati čovjekova, Ti koja imaš nevinije ruke; Josip Pupačić: Tri moja brata, More; a kortárs horvát irodalomból néhány műrészlet és vers, szemelvények és művek a magyarországi horvát irodalomból.
A továbbhaladás feltétele
– A tanuló ismerje fel a szó jelentése és hangalakja közti összefüggést, megfelelően használja az egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavakat, homográfokat a szóbeli és írásbeli közlésben.
– Ismerje a főbb nyelvváltozatokat.
– Tudja rutinszerűen használni az értelmező és a frazeológiai szótárt.
– Ismerje fel a nyelv és stílus összefüggéseit, valamint a stílust meghatározó tényezőket. Ismerje fel és legyen képes jellemezni a főbb stílusrétegekbe tartozó szövegeket. Ismerje fel az egyes szófajok és állandósult szókapcsolatok használatának stílusértékét a szövegben. Ismerje fel a művészi kommunikáció sajátosságait.
– Ismerje az idegen szavak helyesírásának főbb szabályait, megfelelően alkalmazza őket. Tudja helyesen leírni a különféle tantárgyakban megismert idegen szavakat.
– Ismerje fel a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét, értse és érzékelje a társadalmi viszonyulásokat a nyelv változásaihoz. Tegyen szert alapismeretekre napjaink nyelvművelési feladataival kapcsolatban. Írásbeli és szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjen a szabatos, a kommunikációs körülményekhez igazodó nyelvhasználatra.
– Ismerje fel a szóalkotásmódokat, főbb sajátosságaikat.
– Az avantgárd mozgalmak születésének politikai-társadalmi háttere; jellemzőik és képviselőik. Jellegzetes alkotói módszerek és műfaji jellemzők.
– A horvát expresszionizmus. Az 1929 és 1952 közötti évek horvát irodalmának jellemzői. Az egzisztencializmus filozófiájának hatása az irodalomra. Antun Branko Šimić, Miroslav Krleža, Tin Ujević alkotói portréja.
– A második modernizmus jellemzői a horvát irodalomban (1952–1968). Ranko Marinković, Jure Kaštelan alkotói portréja
– A jelenkori horvát irodalom jellemzői. Egy jelenkori horvát író vagy költő alkotói portréja.
– A magyarországi horvát irodalom áttekintése, képviselői.
– A megismert művelődéstörténeti korszakok, alkotói életutak, pályaképek és műelemzések alapján a tanuló tudjon tárgyszerűen tájékozódni irodalmi folyamatokban, a horvát irodalom történetében, ismerje a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit és megkülönböztető jegyeit.
– A tanuló legyen képes az egyes műveket összevetni, s a műelemzésben egyéni ízlését érvényre juttatni.
HORVÁT NEMZETISÉGI NÉPISMERET
A horvát nemzetiségi népismeret tanításának célja és feladata, hogy a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével fejlessze és erősítse a nemzeti kisebbségi identitástudatot.
Az 1–4. évfolyam alapfeladata a horvát kultúra megszerettetése, lakóhelye múltjának, hagyományainak megismerése és alapelemeinek elsajátítása.
A megismert hagyományok ápolása és gyakorlása módot ad a nyelvi – magyarországi horvát tájszólások és beszédvariánsok –, a vizuális kultúra – népművészeti és képzőművészeti alkotások –, az ének-zenei és tánckultúra, a népi eszközök és tevékenységek megőrzéséhez.
A népismeret témakörei felkeltik a tanulók érdeklődését a maradandó értékek megőrzéséhez a művészetekben, építészetben és gazdaságban.
Az alsó tagozatra jellemző nyelvi és irodalmi képességek fejlesztése a megismert és megtanult népköltészeti alkotásokon keresztül. A találós kérdések, közmondások, kiszámolók, köszöntők, mesék, legendák, imák, népdalok és egyházi énekek olvasása, emlékezetből való megtanulása, dramatizálása alkalmat nyújt a tanulók szókincsének bővítéséhez, kifejezőkészségének fejlesztéséhez.
Az életkori befogadóképességnek megfelelően az önálló ismeretszerzés különböző forrásainak használata, mint régi dokumentumok, lexikonok, enciklopédiák, médiakultúra (rádió, televízió, újságok).
Saját gyűjtőmunka elindítása a még meglévő anyagi és szellemi emlékek, értékek megmentése.
Népünk kultúrájának helyi és tájegységi ismerete erősíti a nemzeti kisebbségi azonosságtudatot, a horvát néphez való tartozás érzését, fejleszti a tanulók személyiségét, ösztönzi az értékek megőrzésére, neveli a környezetért érzett felelősségre.
Fejlesztési követelmények
A magyarországi horvátok kultúrájáról és hagyományairól szerzett ismeretek elmélyítése, különösen a lakóhelyi és szűkebb régió jellemzői. A gyermekjátékok, néptáncok, népdalok, népszokások ismerete, dramatizálása, előadása.
A helyi népviselet és népi motívumok ismerete, gyűjtése, felhasználása az ajándékok készítésekor, díszítésben, illusztrálásban.
A népi humor és bölcsesség valódi elemeinek felismerése a horvátság kultúrájában, hagyományaiban és irodalmi alkotásaiban. Szókincs bővítése és kifejezőképesség fejlesztése a tanult közmondásokkal, szólásokkal, szófordulatokkal.
A természetben bekövetkező változások megfigyelése és rögzítése, ezek összehasonlítása a naptárral, a munkavégzéssel és az éves ünnepekkel.
A magyarországi horvátok ünnepeinek szerepéről és jelentőségéről szerzett ismeretek elmélyítése. A lakóhelyi ünnepek megünneplése, az ünnepi szokások felélesztése ételek, ajándékok, díszek készítésével, gyermekjátékok, népszokások, dramatikus játékok előadásával, bemutatásával.
A munkában használt eszközök és szerszámok felismerése és megnevezése.
A kézügyesség fejlesztése a természetes anyagokból házilag elkészíthető ajándék, dísz, tárgy, eszköz, játék elkészítésével.
Lakóhelyének és tájegységének a helyét ismerje fel a térképen, tudja lakóhelyének irodalmi, történelmi, művészeti nevezetességeit.
Az anyagi és a szellemi kultúra értékeit ismerje fel, a még meglévő tárgyait, tárgyi emlékeit, népszokásait gyűjtse.
Hazája és anyaországa szimbólumait ismerje és tisztelje.
1. évfolyam
Évi óraszám: 18
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Ünnepek
Mindenszentek, Szent Miklós,
Karácsony, Újév, Farsang,
Húsvét, György nap |
Az ünnepek jelentősége, rövid tartalma.
Saját élmény elmondása az ünnepről.
Rövid imák, köszöntők megtanulása.
Párbeszéd, szituációs játék gyakorlása köszöntéssel, mozgással.
Karácsonyi díszek, álarc készítése, tojásfestés. |
|
Népköltészet, népművészet
Közmondások, találós kérdések,
kiszámolók, köszöntők, üdvözlések, gyermekjátékok, dalok |
A szókincs bővítése a megtanult szavakkal, kifejezésekkel.
Érzelmek kifejezése némajátékkal.
Szituációs játék előadása, a köszöntés, ajándékozás formáinak gyakorlása.
A gyermekjátékok, dalok összekapcsolása mozgással, bábozással. |
|
A természet változásainak
megfigyelése
évszakok, termések |
Az évszakok közötti különbségek megfigyelése. Az évszakok és az ünnepek közötti kapcsolat tudatosítása. Az évszakokhoz kötött termések és gyermekjátékok megtanulása. |
|
Munkaeszközök és szerszámok
iskolai felszerelés,
háztartási eszközök |
Az iskolai felszerelés, háztartási eszközök bemutatása régen és ma, különbségei gyűjtött fotók, tárgyak, illusztrációk, beszámolók segítségével. |
A továbbhaladás feltétele
A kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
2. évfolyam
Évi óraszám: 18
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Ünnepek
Mindenszentek, Szent Márton, Szent Miklós,
Szent Luca, Karácsony, Újév, Farsang, Virágvasárnap, Húsvét |
Egyházi imák, énekek tanulása, otthoni gyűjtése. Ünnepi köszöntők, üdvözlések gyűjtése, tanulása és gyakorlása szituációs játékok során.
Saját élmény elmondása az adott ünnepről, megünnepléséről a családban.
A karácsonyi asztalteríték, a díszek és jellegzetes ételek a lakóhelyen.
A húsvéti tojásfestés technikája és kipróbálása, motívumainak gyűjtése.
A jellegzetes húsvéti ételek és áldásuk jelentősége |
|
Népköltészet, népművészet
Közmondások, találós kérdések, kiszámolók, szólások, köszöntők, üdvözlések, népszokások, lakóhelyi gyermek és néptáncok, népdalok |
A szókincs bővítése és a kifejezőképesség fejlesztése a megtanult népköltészeti alkotásokkal.
Érzelmek kifejezése némajátékkal.
A köszöntők, üdvözlések érzelmi hangsúlya
A helyi gyermek és néptáncok, népdalok gyűjtése, tanulása mozgással, dramatizálással. |
|
A természet változásainak megfigyelése
Évszakok, hónapok A termések és betakarításuk ideje
|
Az évszakok jellemzőinek megfigyelése, a köztük lévő különbségek tudatosítása.
A hónapok sorrendje, horvát elnevezésük megtanulása.
Az ünnepek összekapcsolása az évszakokkal és a naptárral.
A termések és betakarításuk, valamint az ünnepi ételek, díszek kapcsolatának tudatosítása. |
|
(Népismeret kerettanterv 2. évfolyam)
Munkaeszközök, szerszámok
Eszközök, tárgyak, szerszámok a ház körül és a kerti munkában |
A ház körüli és a kerti munkához szükséges eszközök megnevezése, használatuk bemutatása mozgással, imitálással. A munkavégzés fázisainak felsorolása.
A munkavégzéssel kapcsolatos népdalok tanulása (pl. Ja posijah lan...).
Régi eszközök gyűjtése, bemutatása. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudjon ismereteket meríteni saját népcsoportjából, lakókörnyezetéből, családjából. Tanuljon meg saját tájszólásán ünnepekhez kötődő köszöntőket, üdvözléseket, imákat, közmondásokat, találós kérdéseket, kiszámolókat, szólásokat. Tudja a helyben legismertebb gyermek-, népdalokat, táncokat.
Ismerje lakóhelye legjellegzetesebb terméseit, betakarításuk idejét. Ismerje a termések szerepét és jelentőségét, az ünnepi ételeket (karácsonyi és húsvéti).
Ismerje a munkaeszközöket és szerszámokat a ház körül és a kertben. Képes legyen ajándékokat, díszeket készíteni az ünnepekre.
A tanuló ismerje az adott ünnepek szimbolikáját, legfontosabb jellemzőit, kapcsolja össze azokat a naptárral.
3. évfolyam
Évi óraszám: 18
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Ünnepek
Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, a lakóhely ünnepe, Mindenszentek,
Szent Katalin, Szent Miklós, Karácsony, Szent István, Aprószentek, Szilveszter, Farsang, Virágvasárnap, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét |
Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó énekek (Mária énekek), imák (Keresztút) gyűjtése, tanulása.
A népszokások tanulása, felelevenítése (betlehemezés, locsolás).
Az ünnepek jelentősége, az alkalmi köszöntők tartalma, az ünnepekhez kapcsolódó szólások, közmondások tanulása, eljátszása.
Az ünnepek leírása a népmesékben.
Az ünneplés régi és mai jellegzetességei, azonos és különböző jegyei megfigyelése. |
|
(Népismeret kerettanterv 3. évfolyam)
Népköltészet, népművészet
Mesék, állatmesék,
lakóhelyi, tájegységi népszokások,
népdalok és néptáncok |
A szókincs bővítése és a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott népköltészeti alkotások során. Ismert mese elmondása.
A nép (állatok) életének megfigyelése.
A táj és az eszközök leírásának megfigyelése.
A népi kifejezések, szólások gyűjtése.
A lakóhelyi és tájegységi népszokások, népdalok, néptáncok tanulása, gyűjtése. |
|
A természet változásainak megfigyelése
A természet változásai a népköltészetben és a népszokásokban |
Az ünnepek és népszokások kapcsolata a naptárral, évszakonkénti jellegzetes elemei megfigyelése.
A mezőgazdasági munkák és a természet változásainak kapcsolata, megfigyelése. |
|
Munkaeszközök, szerszámok
Mezőgazdasági munka a határban |
A munkaeszközök, a munkafolyamat megfigyelése, sorrendjének tudatosítása.
Munkaeszközök, szerszámok, tárgyak gyűjtése, javítása. |
|
Lakóhelyismeret
Jellegzetes épületek: iskola, kultúrház, polgármesteri hivatal, templom, kereszt, kápolna, temető |
Tájékozódás a lakóhely meglévő és történelmi épületeiről, azok történetéről, régi és új állapotáról. Adatok, fényképek, történetek gyűjtése. Illusztráció készítése a lakóhelyi értékekről.
Kiállítás rendezése az összegyűjtött tárgyakból, dokumentumokból, tanulói illusztrációkból. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudjon ismereteket meríteni lakóhelyéről, tájegységéből. Tanuljon meg imákat, népmeséket, állatmeséket, népszokásokat. A népszokások előadásában, dramatizációjában vegyen részt. Tudja a legismertebb népdalokat, néptáncokat. Ismerje az évszakok és a népszokások közötti összefüggéseket, azok szerepét és jelentőségét. Ismerje a leggyakrabban használt mezőgazdasági eszközöket.
(Népismeret kerettanterv 3. osztály)
Legyen képes felismerni az anyagi és szellemi kultúra értékeit, részt venni a gyűjtőmunkában. A tanuló ismerje az ünnepek jelentőségét, jellemzőit, kapcsolja össze a naptárral.
4. évfolyam
Évi óraszám: 18
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Ünnepek
Mindenszentek, Szent Márton, Szent Miklós „Tavelić”, Szent András, Szent Miklós, Advent, Karácsony, Újév, Háromkirályok, Farsang, Nagyböjt, Húsvét, Pünkösd, „Kraljice”, „Dodole”, Szent István” Alkotmány napja |
Az ünnepekhez kapcsolódó versek, mesék, legendák, történetek olvasása, tanulása, dramatizálása. Népszokások, szerepjátékok tanulása, előadása az ünnep napján.
A népviselet, az öltözék részei megfigyelése különböző ünnepeken.
Az ünnepek sorrendbe állítása, összefüggése a naptárral.
Beszámoló saját élményről a családi, lakóhelyi ünnep kapcsán. |
|
Népköltészet, népművészet
Lakóhelyi és a szűkebb régió versei, meséi, legendái, népdalai, néptáncai, népviselete |
A népi humor megjelenítése a népköltészetben, jellegzetes szólások, nyelvi fordulatok gyűjtése, tartalom rövid elmondása.
A lakóhely, a régió legjellegzetesebb népszokásai dramatizálása, néptáncai előadása.
Lakóhelye, tájegysége irodalmi vonatkozásainak gyűjtése.
A népviselet részei, a népművészet jellegzetes motívumai gyűjtése, felhasználása az illusztrációkban. |
|
A természet változásainak megfigyelése
A népi hiedelem és a tudományos tények különbözősége
(Népismeret kerettanterv 4. évfolyam) |
A tanult ünnepek, népszokások, népmesék és legendák tartalmaiban előforduló hiedelmek összevetése a tudományos tényekkel, azonos és különböző megfigyelések a természeti jelenségekkel, a természet változásaival kapcsolatban. |
|
Munkaeszközök, szerszámok
Kisiparosok a lakóhelyen, legismertebb eszközeik |
A fa, a fém, textília, agyag, stb. megmunkálásának fázisai és eszközei, kipróbálásuk a gyakorlatban. A tájegységre legjobban jellemző tevékenység gyakorlása. |
|
Lakóhelyismeret
Köztéri épületek, szobrok,
emlékművek, a temető és a temetői feliratok
egyéb művészeti értékek,
állami, lakóhelyi jelképek |
Tájékozódás a lakóhely irodalmi, történelmi, népi- és képzőművészeti értékeiről.
Adatok, fényképek, tárgyak gyűjtése, rendszerezése. Kiállítás rendezése az összegyűjtött anyagból.
Magyarország és Horvátország, valamint lakóhelye jelképeit ismerje fel (zászló, címer). |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudjon ismereteket meríteni saját lakóhelyéről és tájegységéből. Tanuljon meg imákat, meséket, legendákat, népszokásokat. Tudja a legismertebb népdalokat, néptáncokat. Tudja a természeti jelenségekhez és az ünnepekhez kötődő népszokásokat, vegyen részt azok előadásában. Ismerje fel és nevezze meg a leggyakrabban használt munkaeszközöket és szerszámokat.
Tudja meghatározni a lakóhelye és a régió helyét a térképen, ismerje lakóhelye nevezetességeit. Tudja felismerni az anyagi és a szellemi kultúra értékeit, képes legyen részt venni a gyűjtőmunkában.
A tanuló ismerje az ünnepek jelentőségét és jellemzőit, kapcsolja össze a naptárral. Ismerje fel és nevezze meg Magyarország, Horvátország és lakóhelye jelképeit (címer, zászló).
A horvát nemzetiségi népismeret megismerteti a tanulókat lakóhelyük, régiójuk, más horvát népcsoportok és az anyanemzet legjellemzőbb néprajzi hagyományaival, kultúrájával, történelmével, társadalomföldrajzával. A horvát nemzetiségi népismeret tanításának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a magyarországi horvátok és az egész horvátság anyagi és szellemi kultúrája iránt fejlesztve ezzel a horvát kisebbségi identitástudatot. Az 5–8. évfolyam feladata a korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és fokozatos bővítése. Az 5. évfolyamon a lakóhely és a szűkebb régió, a 6. évfolyamon a magyarországi horvát népcsoportok, a 7. évfolyamon egy horvátországi régió, 8. évfolyamon pedig egész Horvátország néprajzi, történelmi, földrajzi, művelődéstörténeti és gazdasági sajátosságaival ismerkedik meg a tanuló. Ösztönözzük a tanulókat önálló tevékenységre különböző forrásokból történő információgyűjtés és a még fellelhető tárgyi és szellemi értékek megmentését szolgáló gyűjtőmunka révén. A horvát nemzetiségi népismeret tanítása során alakuljon ki a tanulóban a helyes értékrend a népi értékek és a nyelvjárások megbecsülése és tisztelete. Törekedni kell a néphagyomány élményszerű megismerésére, pl. dramatizálás, beszélgetés idős emberekkel, tájház meglátogatása útján. A 8. évfolyam feladata a kisebbségek jogainak és intézményrendszerének megismertetése ösztönözve ezzel a tanulót, hogy nemzetisége öntudatos tagjává váljon.
Fejlesztési követelmények
A magyarországi horvát népcsoportok alapvető sajátosságainak összehasonlítása képek, leírások, elbeszélések alapján, bemutatva a horvát népi kultúra gazdagságát, kiemelve a közös vonásokat. Értse meg a tanuló példák segítségével, hogyan határozza meg a földrajzi elhelyezkedés a régiók építészetét, gazdálkodását, a településformát és az életmódot. Ismerje fel az életmód az építészet és a berendezés formavilága közti kapcsolatot. Ismerje meg a magyarországi horvátok és az anyanemzet történelmét, irodalmi és képzőművészeti alkotásait. Fejlődjön a tanuló fogékonysága az irodalmi és képzőművészeti értékek iránt. Legyen képes beszámolót, kiselőadást tartani önállóan megszerzett információk alapján. Ismerje a horvát népcsoportok alapvető díszítő motívumait és azok technikáját. Ismerje a horvátok karácsonyi, farsangi és húsvéti népszokásait és a hozzájuk kötődő népköltészeti alkotásokat és népi hiedelmeket. Legyen képes a térképen elhelyezni a tanult topográfiai fogalmakat.
5. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Lakóhelyünk néprajzi jellemzői
A lakóhely földrajzi fekvése, fontosabb létesítmények. A helyi dialektus összehasonlítása a szomszédos horváttal.
Települések tájnyelvével és az irodalmi horvát nyelvvel. A lakóhely népviselete: jellemző alapanyagok, színek, motívumok.
Hétköznapi és ünnepi viselet.
Életkorok szerinti öltözködés.
Gyermekek ruházata.
A lakóhely népművészeti alkotásai, dalai, táncai, népzenéje. |
A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Tájnyelvi szavak gyűjtése.
A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása.
Népmesék, népdalok előadása.
Alapvető tánclépések gyakorlása. |
|
Lakóhelyünk természeti adottságai, gazdasági jellemzői
A lakóhely természeti környezete.
Gyűjtögetés, növénytermesztés, állattenyésztés, halászat.
Hagyományos falusi mesterségek. |
A hagyományos gazdálkodáshoz kötődő, ma már nem használatos eszközök megtekintése.
A még fellelhető tárgyak gyűjtése.
Beszélgetés még élő mesterekkel. |
|
A lakóház
A természeti környezet hatása az építkezés módjára. A falusi házak beosztása.
Hagyományos berendezés, bútorzat.
Házi textíliák: hétköznapi és ünnepi lakástextíliák motívumai, díszítettsége.
Használati és dísztárgyak.
A berendezés anyaga, elkészítésének módja. |
Tájház megtekintése.
A textíliák, berendezési tárgyak díszítő motívumainak ábrázolása.
Fényképgyűjtés a lakóház, lakásbelső megváltozásáról. |
|
Az emberi élet fordulóihoz kötődő népszokások
A gyermekszületéshez kapcsolódó népszokások.
A házasságkötés: leánykérés, lakodalmi előkészületek, lakodalmas menet, hagyományos ételek.
A rokonsági kapcsolatok terminológiája a helyi dialektusban. |
Gyermekdalok, altatódalok, kiszámolók, népi imák tanulása.
Lakodalmas szokások dramatizálása.
A helyi nyelvjárás rokonsági terminológiájának összehasonlítása az irodalmi nyelv kifejezéseivel. |
|
Karácsonyi népszokások
A karácsonyt megelőző ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek.
Karácsonyi előkészületek. Hagyományos ételek. Karácsonyi dalok, köszöntések. |
A szenteste dramatizálása. |
|
A farsang
A farsang idejének kiszámítása.
A mulatságok hangulatának, álarcosok
felvonulásának felidézése.
A farsangot követő nevezetes napok, hagyományos ételek. |
Álarckészítés |
|
Húsvéti ünnepkör
Nagypéntekhez és nagyszombathoz kötődő szokások. Húsvétvasárnapi ételszentelés. |
Húsvéti gyermekjátékok dramatizálása |
|
A horvát nép története az államalapításig
A horvátok letelepedése. A Trpimirović dinasztia uralkodása. Szláv népek Pannónia területén a magyarok bejövetele előtt. |
Történelmi események időrendi sorrendbe állítása. A tanult topográfiai fogalmak megkeresése a térképen. |
|
A Horvát Köztársaság államiságának jelképei
A horvát zászló, címer, himnusz.
A horvát címer keletkezésének legendája. |
A horvát nemzeti zászló rajzolása, festése.
A horvát himnusz hallgatása, éneklése. |
A továbbhaladás feltételei
A lakóhelyre jellemző népművészeti tárgyak, viseletek motívumainak felismerése. A legfontosabb népszokások ismerete, részvétel a karácsonyhoz és húsvéthoz kapcsolódó szokások dramatizálásában. Néhány dal, kiszámoló, népi ima elsajátítása tanári vagy tanulói választás alapján. Az alapvető gazdálkodási ágak és azok eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. A Horvát Köztársaság jelképeinek felismerése és tisztelete.
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
A Magyarországon élő horvát népcsoportok nyelvi és néprajzi jellemzői
A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók nyelvjárásai, népviselete, jellemző dalai, táncai, hangszerei.
Nevezetes népszokások, ünnepek.
A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés, elhalálozás, temetkezés) kapcsolódó szokások. |
A népcsoportok megnevezése.
A régiók elhelyezése Magyarország térképén, nagyobb városok, települések megnevezése. A nyelvi sajátosságok régiónkénti összevetése, ill. összehasonlítása az irodalmi nyelvvel. Dal- és tánctanulás.
A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása. |
|
A magyarországi horvátok települései,
népi építészete
A tájegységek településformái.
A természeti környezet és a településformák, építkezési módok kialakulásának összefüggése.
A paraszti lakóházak. A gazdasági épületek funkciója, helye a paraszti portán.
A régiók berendezési és használati tárgyai, bútortípusok, textíliák. Az életmód és az
építkezés technikájának összefüggései. |
Lakóház, szobabelső, népművészeti motívumok, berendezési tárgyak, eszközök rajzolása. A lakóház, illetve a paraszti porta alaprajzának elkészítése. |
|
Élet a családi közösségben, gazdálkodás
Nemek és életkor szerinti munkamegosztás.
A családtagok helyzete, rangsora.
Gyermekek a családban, gyermekjátékok.
Az étkezés rendje. Állattenyésztés, földművelés.
A földművelés módjai és fázisai.
Méhészkedés, halászat.
A gazdálkodás eszközei. |
Beszámoló, fogalmazás készítése arról, hogyan változott meg napjainkban a falusi emberek életmódja és a gazdálkodás.
Egy-egy élethelyzet eljátszása.
Önálló információgyűjtés idős emberektől arról, hogyan éltek régen a családban.
Munkaeszközök lerajzolása. |
|
A magyarországi horvátok népköltészete
Gyermekdalok, kiszámolók, népi imák, mondókák, altatódalok, népmesék, népdalok. |
A népköltészeti alkotások összehasonlítása.
A variánsok régiók szerinti összevetése. |
|
A magyarországi horvátok történelme
A magyarországi horvát népcsoportok származása, őshazái.
Letelepedés Magyarországon. |
A tanult helyek megkeresése a térképen. |
|
A horvát nép története a Rákóczi-szabadságharcig.
A horvát–magyar államközösség.
A horvát főúri családok felemelkedése.
Anjou-házi királyok a horvát–magyar államközösség élén.
Mátyás király uralkodása.
Törökellenes küzdelmek a 15–16. században.
A Habsburgok központosítási törekvései és a Zrínyi–Frangepán összeesküvés.
Törökellenes felszabadító harcok a 17. sz. végén.
A Rákóczi-szabadságharc. A magyar és a horvát nemesség érdekellentétei. |
A magyar és a horvát történelem párhuzamba állítása.
Események időrendbe állítása.
A tanult helyek megkeresése a térképen. |
|
A Horvát Köztársaság államiságának jelképei
A horvát zászló, himnusz és címer. |
A himnusz éneklése, az első és az utolsó versszak megtanulása.
A magyar és a horvát himnusz tartalmi összehasonlítása. |
A továbbhaladás feltételei
Tudja a tanuló megnevezni a magyarországi horvát népcsoportokat. Ismerje fel a nyelvjárások közti különbségeket. Vegyen részt népköltészeti alkotások és népszokások bemutatásában, dramatizálásában. Tanuljon meg néhányat régiója népköltészeti alkotásaiból. Sajátítsa el a nyelvjárására jellemző karácsonyi és húsvéti népszokásokról tanultakat. Tudja melyek azok a népszokások, ünnepek, melyek csak az ő nyelvcsoportjára jellemzőek. Ismerje népcsoportja származását, alapvető gazdálkodási és építészeti sajátosságait, díszítő motívumait. Ismerje és tisztelje a Horvát Köztársaság jelképeit, tanulja meg a horvát himnusz első és utolsó versszakát.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Horvátország
Horvátország természeti és társadalmi földrajza. |
Tanulói kiselőadás, beszámoló készítése
Horvátország természeti szépségeiről.
A természeti adottságok és a gazdasági élet kölcsönhatásának bemutatása. |
|
A lakóhelyhez legközelebbi horvátországi
régió vagy a testvériskola térsége
Az adott régió természet- és társadalomföldrajza. A régió néprajzi sajátosságai: nyelvjárás, népviselet, népzene, néptánc, népdalok, népszokások, kiemelten a karácsonyi, farsangi és húsvéti népszokások. |
Tablókészítés az adott térségről
A régió néprajzi sajátosságainak összehasonlítása a lakóhely néprajzi jellegzetességeivel. |
|
A horvát nép története a századfordulóig
II. József reformtörekvései
Az 1790. évi országgyűlés és a nyelvkérdés
A Napóleoni háborúk, francia fennhatóság Horvátország déli részén
Nemzeti újjászületés, az illirizmus
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a horvát történelemben
Az abszolutizmus Horvátországban
Az 1861. évi országgyűlés
A horvát–magyar kiegyezés (1868) és hatása a társadalmi, politikai és gazdasági életre |
Történelmi események elmesélése időrendi sorrendben. Egyazon történelmi esemény, illetve személyiség megítélésének összevetése a magyar és a horvát történelemben.
A magyar és horvát történelmi események párhuzamba állítása. |
|
Horvátország művészeti kincsestára
Feldolgozandó művészeti alkotások:
Ivan Meštrović: Karitijade
Splitska krstionica
Hrvatski vladar
Hrvojev misal
Katedrala u Šibeniku
Sveti Donat iz Zadra
Slava Raškaj Ozalj
Katedrala u Trogiru
Frano Kršinić: Poslije kupanja
Oton Iveković: Dolazak Hrvata na more
Krunidba kralja
Tomislava |
A műalkotások elemzése, művészeti stílusok, műfajok megismerése. |
|
A magyarországi horvátok történelme
A magyarországi horvát népcsoportok származása, őshazái. A magyarországi letelepedés korszakai.
A magyarországi horvátok társadalmi, gazdasági helyzete a 17–19. században.
A magyarországi horvátok hitélete.
|
Származás kutatása anyakönyvek, dokumentumok segítségével.
Családfakészítés. |
|
A magyarországi horvátok irodalma
Matija Petar Katančić, Ivan Antunović, Ante
Evetović Miroljub, Mišo Jelić, Mate Meršić
Miloradić, Mate Šinković élete és munkássága |
Az alkotók életének, műveinek megismerése, részletesen a régió |
|
A magyarországi horvátok kortárs irodalma
Stipan Blažetin, Marko Dekić, Mijo Karagić, Lajoš Škrapić, Roza Vidaković, Mate Šinković, Josp Gujaš – Džuretin élete és munkássága |
Az irodalmi alkotások megismerése, értelmezése, a fő témák kiemelése, összevetése |
|
A magyarországi horvátok képzőművészete
Katica Jasenović Karagić, Đuro Šarkić, Ana Šnajderić művei |
A képzőművészeti alkotások elemzése
Fő témák, ábrázolási technikák megfigyelése, összehasonlítása |
|
Horvát intézmények, egyesületek lakóhelyünkön
A kisebbségi önkormányzat feladatai, működése. |
Beszélgetés önkormányzati képviselőkkel
Kulturális és sportegyesületek |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudja Horvátország földrajzi elhelyezkedését Európában, valamint a tanult régió elhelyezkedését Horvátországon belül. Ismerje fel a tanult régió legjellemzőbb néprajzi sajátosságait. Tudjon információt gyűjteni adott témában. Tudja a magyarországi horvátok és az anyanemzet történelmének legfőbb sorsfordulóit, azok idejét. Tanuljon meg néhány verset saját vagy tanári választás alapján.
8. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Horvátország
Horvátország tájegységei, megyék, megyeközpontok, nagyobb városok |
Tablókészítés az ország idegenforgalmi látványosságairól |
|
Horvátország fővárosa: Zágráb
A főváros részei, fő létesítmények, emlékművek, nevezetességek |
Útikalauz készítése Zágrábról |
|
Horvátország régióinak néprajzi sajátosságai
A régiók jellegzetes népszokásai, viseletei, dalai, táncai, zenéje. A népszokások közül részletesen foglalkozunk a karácsonyi, farsangi és húsvéti népszokásokkal. |
A néprajzi jellemzők összehasonlítása |
|
Horvátország történelme
Horvátország részvétele az első világháborúban
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulása |
A korabeli horvát és magyar események párhuzamba állítása
Történelmi események időrendi sorrendbe állítása |
|
A Horvát Paraszt Párt és Stjepan Radić küzdelme a szerb központosítási törekvések ellen |
A tanult topográfiai fogalmak megkeresése a térképen |
|
Merénylet a horvát képviselők ellen Belgrádban (1928)
Sándor király diktatórikus kormányzásának kezdete (1929. jan. 5.)
A második világháború és a független horvát állam
A polgárháború és a felszabadító harcok
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulása
A horvát tavasz – reformtörekvések 1971-ben.
Jugoszlávia széthullásának kezdete
A többpártrendszer kialakulása, demokratikus választások (1991)
A Horvát Köztársaság függetlenségének elismerése (1992. jan. 15.) |
Az ország területének módosulását követni korabeli térképeken |
|
Horvátország kulturális öröksége
Építészet, szobrászat, zene
Feldolgozandó művészeti alkotások:
Oton Iveković: Matija Gubec
Krsto Hegedušić: Suša
Miljenko Strančić: Svirači
Zlatko Šulentić: Posljednja večera |
Művészeti stílusok, műfajok megismerése, műalkotások elemzése |
|
A magyarországi horvátok történelme
A trianoni békekötés következményei
Rövid idejű újjászületés a második világháború után
Az asszimiláció folyamata
Az 1989/90. évi rendszerváltás és hatása a horvátok helyzetére |
Információgyűjtés arról, hogyan hatottak a tanult folyamatok, események a lakóhely életére |
|
A horvát kisebbség helyzete és intézményei
Magyarországon
Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól
Intézmények: kisebbségi önkormányzatok, óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, tanszékek; Horvát Klub, Magyarországi Horvátok Szövetsége, Horvát Színház, Horvát Intézet, rádió, televízió, Hrvatski glasnik, múzeumok, báziskönyvtárak |
Információgyűjtés különböző információhordozókból a kisebbségi intézmények tevékenységéről
Ismerkedés a horvátok kiemelkedő tisztségviselőivel
Látogatás az intézményeknél |
|
A magyarországi horvátok irodalma
Mihajlo Radnić, Lovro Bračuljević, Emerik, Pavić, Grgur Peštalić, Ignacije Dominik, Martinović, Ivan Mihajlović, Blaž Modrošić, Mijo Mandić, Ivan Petreš, Antun Karagić, Grgur Ćevapović, Stipan Grdenić, Marijan Jaić, Franjo Stazić, Stipan Grgić Krunoslav, Stjepan, Parmačević munkássága és művei |
Ismerkedés az alkotók életével, alkotásaival, részletesebben az adott régió képviselőivel |
|
Magyarországi kortárs horvát írók, költők munkássága
Đuso Šimara Pužarov, Stjepan Blažetin, Jolanka Tišler, Ladislav Gujaš, Matilda Bölcs művei |
Ismerkedés az alkotók életével, műveivel, részletesen az adott nyelvjárás képviselőivel
Lehetőség szerint író–olvasó találkozó szervezése |
|
A magyarországi horvátok képzőművészete
Luj Brigović, Stipan Kubatov, Ruža Kubatov művei |
A képzőművészeti alkotások elemzése
Témák, ábrázolási technikák megfigyelése |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudja meghatározni Zágráb földrajzi fekvését. Ismerje Horvátország legjellemzőbb néprajzi sajátosságait. Tudja a 20. századi horvát történelem legfontosabb fordulópontjait, azok idejét. Tudja megnevezni a magyarországi horvátok hetilapját és tévéműsorát. Legyen tisztában az alapvető kisebbségi jogokkal. Tanuljon meg néhány verset saját vagy tanári választás alapján.
A horvát nemzetiségi népismeret tanításának célja és feladata, hogy a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével fejlessze és erősítse a nemzeti kisebbségi identitástudatot.
A magyarországi horvátok és az egész horvátság anyagi és szellemi kultúrájának, lakóhelye, régiója történelmi, földrajzi, művészeti és a mindennapi élet elemeinek megismerése és elsajátítása. A hagyományok megőrzése, ápolása, továbbfejlesztése alkalmat ad a saját népcsoportja, a magyarországi horvátok és a horvátság nyelvének, nyelvjárásainak megőrzését, a nyelvi variánsok megismerését.
A tanulók szókincsének bővítése, a nyelvi és irodalmi képességeinek fejlesztése, a sztandard horvát nyelv normáinak megfelelően. A szakkifejezések használata a népismeret, történelem, földrajz, művészetek témakörben.
A Magyarországon élő nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi kultúrájának megismerése lakóhelyén, régiójában és az országban.
Az önálló ismeretszerzés különböző forrásainak használata a tanuló életkori befogadóképességének és érdeklődésének megfelelően, mint lexikonok, enciklopédiák, dokumentumok, médiakultúra (rádió, televízió, újság, komputer).
Fejlesztési követelmények
A tanuló képes legyen különböző forrásokból ismereteket meríteni népcsoportjából, amelyhez tartozik, a hagyományos népi kultúra forrásanyagából, családja, környezete gyökereit, nyelvi kifejezésmódját ünnepeit, anyanemzete, kisebbsége szimbólumait, kisebbsége helyzetét ismerni.
A tanuló képes legyen elsajátítani kisebbsége, anyanemzete kulturális életének kiemelkedő eseményeit, kulturális örökségét, országos, regionális fesztiváljait, kisebbsége kiemelkedő egyéniségeit, művészeit.
Sajátítsa el anyanemzete történelmét, eseményeit, politikai földrajzát.
Hazánk emberi és kisebbségi jogainak rendszerét, a kisebbségi önkormányzati rendszert, az országos jellegű kisebbségi szervezetek létezését és működését, kisebbsége létezését a világban, kisebbsége nemzetközi kapcsolatait ismerje.
A megszerzett ismereteket megfelelő formában rögzítse, azok alapján vitatkozni, érvelni, következtetéseket levonni, saját álláspontját az eseményekről, jelenségekről képes legyen kifejteni.
A tanuló képes legyen megérteni, hogy a népcsoportja megteremtett hagyományait a népek és nemzetek közös történetének részeként összekötik őt népe múltjával segítve orientálódását a mában, előrevetítve a jövőképet a különböző nemzetek és nemzetiségek közös életében.
„Becsüld a másét, s légy büszke sajátodra” horvát népi mondás szerint a horvát kulturális örökség, mint világörökség megismerése és elsajátítása által erősödjék nemzeti öntudata.
A megszerzett ismereteket képes legyen kifejteni szóbeli és írásbeli formában a standard horvát nyelv normáinak megfelelően.
9. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
A horvát anyagi és szellemi kultúra
Az általános iskolában tanultak nivellálása
Az etnográfia és etnológia tudomány fogalma, történelmi fejlődése, a mindennapi élet művészete, a falusi lakóház típusai, a kézművesség |
A fogalmak elsajátítása, használata.
A művészeti értékek felismerése, gyűjtése, a tanuló ízlésének, látásmódjának fejlesztése. Szóbeli és írásbeli műelemzés.
A horvátok lakta régiók lakóházainak jellegzetességei, felismerése a felhasznált építőanyagok alapján.
A kézműves foglalkozások megismerése, munkafolyamatai, szerszámai, felhasznált anyagok megnevezése. A jellegzetes motívumok gyűjtése, felhasználása a mindennapi életben. |
|
Antik és középkori városok, műemlékek
Pula, Zadar, Split későantik palota, középkori város, várszerkezet, amfiteátrum, mauzóleum, katedrális, szarkofág, oltárkerítés, festett feszület |
A műemlékek megismerése, részeinek megnevezése, szóbeli és írásbeli műelemzés tanult szakkifejezések használatával. |
|
Horvátország földrajza
Térbeli elhelyezkedése, területe, határai, éghajlata, vízrajza, felszíne, régiók és megyék rendszere, gazdasági és közlekedési orientáltsága |
A földrajzi szakkifejezések elsajátítása, használatuk szóbeli és írásbeli beszámolók során. A tipográfiai ismeretek elmélyítése.
Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. A földrajzi adottságok hatásának felismerése a gazdaságra és a társadalomra. |
|
A magyarországi horvát kisebbség földrajzi helyzete
A megyei, regionális, kistérségi rendszer, gazdasági és közlekedési orientáltság |
Az általános iskolában tanultak összegzése,
(Népismeret kerettanterv 9. évfolyam)
új ismeretek szerzése, önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. |
|
Horvátok történelme I.
Horvátok vándorlása, letelepedésük, államalapítás.
Trpimirovićok dinasztiája.
Szlávok Pannónia területén a magyarok honfoglalása előtt. |
A történelmi tények és szakkifejezések megismerése, megtanulása, használata szóbeli és írásbeli beszámolók során. Önálló munka képességének fejlesztése forrásmunkák, dokumentumok, legendák olvasása során. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes a horvát anyagi és szellemi kultúra alapvető értékei elemeinek elsajátítására. Ismerje az etnográfia és etnológia tudomány fogalmát, történelmi fejlődését. Tudja a mindennapi művészeti értékeket az antik és a középkorból. Sajátítsa el a műelemzés legalapvetőbb szakkifejezéseit az alkalmazás szintjén.
Tudja Horvátország legalapvetőbb földrajzi adatait, a magyarországi horvátok földrajzi helyzetét, legyen képes önálló ismeretszerzésre. A földrajzi szakkifejezések elsajátítása az alkalmazás szintjén.
Horvátország történelmi ismereteinek ismerete a Trpimirović dinasztia kihalásáig, Pannónia területén élő szláv népek életvitelének megismerése. A történelmi szakkifejezések elsajátítása az alkalmazás szintjén.
10. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Kolostori komplexum
A ferences rendi kolostori élet, a kolostorokban található műemlékek: a trogori Radovan portál, Split buvini portál, zágrábi evangélium a 11. századból, Szt. Foska faliképei Peroj mellett, Szt. Mária Skrilián Brémában |
A közös élet szervezeti formájának megismerése összevetése a bibliai eseményekkel.
Szakkifejezések használata a szóbeli-írásbeli műelemzés során. Forrásmunkák önálló felkutatása, feldolgozása. |
|
Dubrovnik a középkori reneszánsz
város
A dubrovniki városállam, Dubrovnik épületei, művészeti élete, tudományos élete
Juraj Dalmatinac egy-egy műve
Božidarević Triptih na Dančama, Robbin oltára, Križevaci szt. feszület |
A város, életvitele, utcái, terei, várfalai, műemlékei leírása. Az antik és középkori életvitel összevetése a reneszánsszal
A tanult szakkifejezések használata szóbeli és írásbeli műelemzés során. |
|
Horvátország földrajza
Természetes és igazgatási régiói rendszere, változások a földművelés, gazdaság, közlekedés, turizmus, a kultúra, egészségügy, nevelés-oktatás és a népességben |
Új ismeretek szerzése, a változások, a fejlődés és okainak felismerése.
Szakkifejezések használata beszámolók során. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, forrásmunkák felkutatása, önálló feldolgozása. |
|
Horvátok történelme II.
Magyar–Horvát közös állam 10–12. sz.
Horvát állam a12–14. században
Késői középkor14–15. század
Újkor16–18. század
Horvát államok a 18. században.
A horvát nemzeti újjászületés mozgalma
(Népismeret kerettanterv 10. évfolyam) |
A közös magyar–horvát múlt azonos és eltérő jegyeinek tudatosítása. A közös történelmi hősök szerepének megismerése (Hunyadiak, Zrínyiek stb.).
Új ismeretek szerzése, történelmi szakkifejezések használata szóbeli és írásbeli beszámolók során. Történelmi forrásmunkák önálló feldolgozása.
A nemzeti újjászületés, a nemzeti érdekek tudatosítása, párhuzamossága. |
|
A magyarországi horvátok etnikai csoportjai
Származásuk, nyelvük, kulturális történelmi, népismeretei jellemzőik |
Az eddig tanultak összegzése, tudatosítása.
A népcsoportok közötti azonos és eltérő jegyek tudatosítása, felismerése.
A nyelvjárások közötti különbségek felismerése. |
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló képes legyen elsajátítani a kolostori közös életvitel és a középkori reneszánsz, barokk város életvitelének ismereteit.
Rendelkezzék a Horvátország természeti, igazgatási régióinak, népessége struktúrájának, földművelésének, gazdaságának, közlekedésének, oktatásának, egészségügyének, idegenforgalmának ismereteivel.
Tudja a horvát–magyar államszövetség kulcsfontosságú történelmi eseményeit a horvát nemzeti újjáéledés mozgalmáig. Tudja a történelmi eseményeket a magyarországi horvátok történelméből az etnikai csoportok jellemzőivel.
Képes legyen használni a forrásmunkákat, dokumentumokat és a történelmi, földrajzi, művészeti szakkifejezéseket a szóbeli és írásbeli beszámolóiban.
11. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
A kulturális örökség
A műalkotás: festmény, szobor, köztéri alkotás, hortikultúra
Kulturális intézmények: színház, múzeum, galéria köztéri alkotás, park
A műemlékvédelem |
A kulturális örökség károsításának aktív és passzív formái felismerése, elemei, a károsítás elleni harc fontosságának tudatosítása.
A kulturális intézmények szerepének, jelentőségének tudatosítása.
Érvelés, vitakészség fejlesztése a kultúráról és a műemlékvédelemről. |
|
Erődítmény, villa, kastély
Az arisztokratikus életforma színterei: Veliki Tabor, Sorkocsevicsok nyaralója, Bistra a zágrábi Moderna galerija alkotásai: Kraljević, Vidović, Tartaglia Herman, Gliaha, Murtić, Knifer, Meštrović a horvát naiv festészet |
Az építmények funkciója, működésének leírása
Egy-egy alkotás elemzése szóban és írásban a szakkifejezések használatával. Önálló műelemzés képességének fejlesztése. Saját álláspont kialakítása, vitakészség fejlesztése. |
|
A magyarországi horvátok nevelési és oktatási rendszere
Országos és regionális jellegű civil szervezetek, médiák, közalapítványok
Óvodai, általános és középiskolai, főiskolai, egyetemi nevelés-oktatási modell
Az alkotmányos és törvényes jogok, kormány és minisztériumi rendeletek, a kisebbségi önkormányzati rendszer |
A jogok, törvények, rendeletek, megismerése, tudatosítása. Mindennapi életből példák gyűjtése. A lehetőségek tudatosítása a mindennapi életben, a pályaválasztás, az informálódás terén. |
|
A horvátok történelme III.
a nemzeti újjászületés mozgalmától az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséig: az abszolutizmus kora, a horvát–magyar kiegyezés és revíziója, az I. világháború.
A Magyar Vasúti Szabályzat
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
(Népismeret kerettanterv 11. évfolyam) |
Az azonos és eltérő jegyek megfigyelése, tudatosítása. A történelmi tényeken alapuló vitakészség fejlesztése.
A kor zenei – népi, komoly és szórakoztató – irányzatai, jellemzői megismerése. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló képes legyen a kulturális örökség aktív és passzív károsítása különböző módozatainak, átalakításainak, revitalizációs folyamatainak megismerésére, elsajátítására.
Tudja a városok, települések műalkotásainak, a köztéri alkotások, hortikultúra szerepét, jelentőségét, az erre utaló ismereteket elsajátítani a műemlékvédelem tevékenységformáinak cselekvő részeseként.
Az arisztokratikus életforma színtereit, azok funkcióit felismerni.
A közéletben való alkalmazás szintjén tudja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos és törvényes jogait, a magyarországi horvátok önkormányzati rendszerét.
Ismerje meg a kulcsfontosságú sorsfordulókat a horvát nemzeti újjászületéstől a magyar–osztrák monarchia széthullásáig.
Alkalmazza szóbeli és írásbeli munkáiban a feldolgozott témák szakkifejezéseit.
Legyen képes vitatkozni, érvelni, megvédeni saját álláspontját.
Tájékozódjon a kor nép-, komoly- és szórakoztató zenei örökségében.
12. évfolyam
Évi óraszám: 37
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK |
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK |
|
Az ember és a természet kapcsolata
Természetvédelem
Horvátország turisztikai térképe, nemzeti parkjai, a turizmus szerepe az identitástudat fejlesztésében.
Az új lakótelepeken való életvitel, a lakóterület modern berendezése.
A magyarországi horvátok lakta területek, települések.
A zágrábi Moderna galéria egy-egy műve
A horvát naiv festők egy-egy műve
Újszerű törekvések, irányzatok, stílusok a művészetekben. |
A természetvédelem jelentőségének tudatosítása, felismerése. A fejlődés elemeinek megfigyelése és hatásuk az élet minőségére. A modern eszközök használata és a megnövekedett szabadidő közötti kapcsolat, az értelmes szabadidő eltöltése igényének felébresztése.
Műelemzés, tájékozódás a kortárs művészeti irányzatokban. Múzeum, tárlatlátogatás igényének kialakítása
Önálló műelemzés képessége szakkifejezések használata. |
|
A horvát kisebbségi önkormányzatok rendszere, programjai
A horvát nyelvű főiskolai, egyetemi rendszer hazánkban, tanulás és ösztöndíjazás lehetőségei Horvátországban
Magyar és Horvát Köztársaság kisebbségvédelmi megállapodásai |
A programok megismerése, látogatása igényének kialakítása.
Pályaorientáció. |
|
Horvátok történelme IV.
1918-tól 1991-ig, az önálló Horvát Köztársaság kikiáltásáig.
A két világháború közötti események
A II. világháború benne a polgári és felszabadító háború, Tito szerepe.
II. Jugoszlávia megalakulása
Horvát tavasz 1971.
A kommunizmus bukása, Jugoszlávia szétesése, többpárti választások Horvátországban, Horvátország elleni háború,
Horvátország függetlenségének elismerése: ENSZ 1992.
(Népismeret kerettanterv 12. évfolyam) |
A történelmi tények megismerése, összehasonlítása, elemzése, az összefüggések felismerése. Az események hatása a magyarországi horvátok életére.
Forrásmunkák önálló feldolgozása, szóbeli és írásbeli értekezések, viták a korszakról. Interjú készítése szemtanúkkal.
A standard horvát nyelv használata.
Tájékozódás a kor nép-, komoly-, szórakoztató zenei örökségében, irányzataiban.
Az események zenei megfogalmazása. |
|
A magyarországi horvátok legújabbkori történelme
A Délszláv Szövetség széthullása
A Horvát Szövetség megalakulása
A kisebbségi önkormányzati rendszer |
A törekvések megismerése, az ok-okozati összefüggések felismerése, a horvátországi események hatása a magyar–horvát kapcsolatokban és a magyarországi horvátok életére. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló képes legyen elsajátítani az ember és a természet kapcsolatának, jelentőségének ismeretét az aktív természetvédelem érdekében.
Rendelkezzen ismeretekkel Horvátország legismertebb nemzeti parkjairól és a kulturális örökség műemlékeiről Horvátországban és Magyarországon.
Tájékozódjon a 20. századi építészeti irányzatokról, stílusainak jellemzőiről, a korszerű lakáskultúráról.
Cselekvő részeseként ismerje a turizmus jelentőségét az identitástudat fejlesztésében.
Rendelkezzen ismeretekkel a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működésének rendszeréről, a horvát kulturális és oktatási intézmények működéséről hazánkban és Horvátországban, a két állam közötti megállapodásokról.
Sajátítsa el a horvátok történelmének sorsfordulóit 1918-tól napjainkig.
Tájékozódjon a nép-, komoly- és szórakoztató zenei örökségében, irányzataiban.
A népismereti, történelmi, földrajzi és egyéb dokumentumok és források szakkifejezéseit ismerje, a szóbeli és írásbeli értekezésekben, vitákban, érvelések során használja a standard horvát nyelv normáinak megfelelően.
A tanuló képes legyen az ismeretek érettségi szintű elsajátítására.
A Horvát Köztársaság földrajzi atlasza (Zemljopisni atlas Republike Hrvatske)
Leksikografski zavod M. Krleža – Školska knjiga Zagreb 1993.
Történelmi térképek (sorozat) [Povijesni zemljovidi (serijal)]
Hrvatska školska kartografija Zagrebkart 1997.
Đuro Šarošac: Az ezerszázéves horvát–magyar kapcsolatok
Hrvatska matica iseljenika 1999.
Agačić–Feletar–Filipčić–Jelić–Stiperski: Povijest i zemljopis Hrvata
(Priručnik za nastavu povijesti i zemljopisa za Hrvate u dijaspori)
Agencija za komercijalne djelatnosti, Zagreb 2000.
Horvát lexikon I–II. Globus Zagreb 1997. (hrvatski leksikon)
Sokcsevics Dénes–Szilágyi Imre–Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története. Bereményi kiadó 1997.
Stjepan Blažetin: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918. do danas. Neotradicija Osijek 1998.
Zlatko Vince: Putovima hrvatskog književnog jezika Liber Zagreb 1980.
Josip Rudolf: Kultura Hrvata kroz 1000. godina I–II./1980.
Horvát népi művészet (Hrvatska izvorna umjetnost)
Grafički zavod Hrvatske 1973.
Monografija Hrvatske – serijal
Prirodne znamenitosti Hrvatske Školska knjiga zagreb 1972.
Đuro Vidmarović: Gradišćanskohrvatske teme Libellus Rijeka 1996.
Književna baština Hrvata I–II. (OKONEKI)
A Horvát Kisebbségi Önkormányzat koncepciója az óvodai és iskolai nevelésről és oktatásról
HORVÁT NYELV
A NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA
A horvát nyelv oktatásának céljai
A horvát nyelv oktatásának tantervi követelményeit összehangoltuk az állami nyelvvizsgarendszer alap és középfokának követelményeivel ( nem tévesztette szem elől a helyi beszéd oktatásának szükségességét). Olyan témák feldolgozására nyílik mód ezáltal, amelyek átfogják a mindennapok nyelvi valóságát (a tanulók ismereteinek szintjén). Mindenekelőtt természetesen fel kell készíteni a tanulókat a beszédre, olvasásra és írásra. Ennek keretében meg kell ismerniük és el kell sajátítaniuk a horvát nyelv hangzó- és betűrendszerét, morfológiai és szintaktikai szerkezetét. Meg kell ismerkednünk a szavak szerepével a különböző közlési eszközökben és szövegkörnyezetekben. A tanulókat fel kell készíteni a szóbeli és írásos kommunikációra. Fejleszteni kell az egyetemes léttel szembeni egyéni állásfoglalás írásos és szóbeli kifejtésének képességét. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy gondolataikat, véleményüket, ismereteiket minél világosabban, egyszerűbben, a beszédhelyzetnek megfelelően fejtsék ki. Az olvasottak elmondása során törekedjenek a kronológiai és logikai rend betartására, a pontos és folyamatos beszédre.
A horvát nyelv oktatása át kell hogy hassa, magába foglalja az iskolai oktatási folyamat egyéb szegmenseit is, hogy minél teljesebb képet alkothassunk a horvát nép kultúrájáról (történelem, földrajz, zenekultúra stb.). Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek a horvát nép (minél teljesebb) kulturális örökségével és szellemi értékeivel. Bővíteni kell a tanulók ismereteit a horvát nép történelméről, Horvátország földrajzáról illetve az egyetemes horvátság anyagi és szellemi kultúrájáról. Fejleszteni kell a tanulók képességeit az irodalmi művek minél kompaktabb megközelítése érdekében.
Nagyon fontos kihasználni minden lehetőséget a nyelvi ismeretek minél magasabb szintre emelése érdekében a nyelv kommunikatív és informatív értékeinek széleskörű felhasználásával (könyvtár, médiakultúra, filmkultúra, tömegtájékoztatási eszközök).
A tantervi anyag elősegíti és biztosítja
• a horvát (standard) köznyelv elsajátítását
• a horvát nemzethez való tartozás érzésének erősítését és fejlesztését (nemzeti identitástudat erősítése).
Ezen tanterv az oktatás és nevelés három pillérén nyugszik: az anyanyelvi-, irodalmi- és médiakultúrán. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más műveltségterületeket kizárnánk a tantervi célkitűzések megvalósításából (pl. ének-zene stb.).
A horvát nyelvoktatás legalapvetőbb célja, hogy felkészítse a tanulókat a beszédre, olvasásra, írásra és kommunikációra (az életkori sajátosságoknak megfelelően).
Fontos cél, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a horvát nyelv hang-, betű-, morfológiai és szintaktikai rendszerét (az előírt normáknak megfelelően).
Fontos továbbá megismerniük a szavak szerepét a különböző tájékoztató eszközökben és szövegösszefüggésekben (köznapi, szépirodalmi).
Alapvető feladat a tanulók kifejezőkészségének komplex fejlesztése memoriter, dramatizálás és szókincsfejlesztés útján.
Kiemelkedően fontos a nyelvtudás fejlesztése, elősegítése mindennapi élethelyzetek és játék segítségével.
Személyiségük fejlődése érdekében fontos erkölcsi és esztétikai érzékenység és kifinomultság fejlesztése.
Képes gyermekenciklopédiák, szótárak, lexikonok használatával meg kell alapozni az önálló ismeretszerzést.
Fejlesztési követelmények 1–4. évfolyamig
Beszédértés készség, beszédértés
Meg kell alapozni a tanulók nyelvi magabiztosságát, merjenek az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorságuk és önbizalmuk.
Értsék meg és tudják követni a tanár egyszerű utasításait. Gyakoroltatás után tudjanak egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben. Nagyon fontos, hogy képessé váljanak hallás utáni értési feladatok megoldására. Megértési problémák esetén tudjanak segítséget kérni. Meg kell tanulniuk, és el kell tudniuk mondani emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
Olvasásértési készség. Fel kell kelteni a tanulók érdeklődését népcsoportjuk kultúrája iránt. Fontos, hogy ismerjék fel és értsék a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezzék vissza. El kell érni, hogy legyenek képesek az adott nyelven szöveg felolvasására életkoruknak megfelelően. Képessé kell tenni őket arra, hogy tudjanak szövegből egyszerűen információkat kiemelni. Gyakorlatot szereznek először látott, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással való megértésében.
Írásbeli készség. Folyamatos gyakoroltatással képesek a tanulók adott nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás utáni helyes leírására. Az írás automatizálásával képesek egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Az írás eszközként való alkalmazása révén képesek minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás).
1. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Én és az én világom: Ki vagyok én? Hogy hívnak? Hogy hívnak téged? Mit szeretsz?
Iskola: Az iskola épülete, tantermek és felszereltségük.
Iskolai eszközök: tankönyvek és taneszközök. Osztálytársak.
Iskolai személyzet: igazgató, tanárok, tanítók, takarítók, konyhai dolgozók stb.
Otthon: Család, a család barátai. Családtagok. A ház és a lakás berendezése, környéke, növények és állatok a lakásban és körülötte.
Otthontól az iskoláig: utazás és közlekedés az iskoláig. Vásárlás, üzletek és boltok.
Környezetismeret: Időjárás, időmérés, évszakok, hónapok, a hét napjai. Kirándulás, mezők, erdők és fák.
Ünnepek és szokások: Karácsony, Húsvét, Farsang, Anyák napja.
Versek és énekek: Megfelelő versek és énekek és játékok az egyes témakörökhöz.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezés, helyes beszéd, helyesírás
Kezdő olvasás: ismerkedés a betűkkel, a betűk felismerése, valamint eltérése a magyar nyelvétől artikulációs sajátosságok.
Beszéd:
Alapvető szabályok a beszélgetésben (kérdésfeltevés és válaszolás).
|
Dialógus, kérdés válaszadás gyakorlása.
Szituációs játékok: köszönés, bemutatkozás, kérdezés
Felelgetés
A szókincs bővítése monda?
Sémák, kérdés-felelés gyakorlásával. Mondatimitáció helyes kiejtés gyakorlása kijelentő mondatokban.
A magyar hangkészlettől eltérő hangok helyes kiejtésének gyakorlása, betűhasználat gyakorlása.
Analizáló-szintetizáló gyakorlatok: hangok felismerése, szavak alkotása.
A szavak globális olvasása, szókapcsolatok, mondatok, hang, szó, mondat (értelmezése), számok húszig.
A kimondott mondatok, szavak és hangok felismerése.
Pont, kérdőjel, felkiáltójel, vessző felismerése.
Hangok helyes kiejtése (č-Ć, dž-đ, lj, nj), betűcsoportok ije/je.
Beszélgetés a gyermek mindennapjairól.
Mesélés, kép leírása és elmesélése, az olvasás szövegértésének ellenőrzése, értő olvasás.
|
Kiszámolók, versek (gyermekirodalom, helyi)
Stanislav Femenić: Puž na ljetovanju, zbirka pjesama
Zvonimir Balog: Pjesme sa šlagom, zbirka pjesama
Sunčana Škrinjarić: Kuća od slova, zbirka pripovijedaka
Toma Podrug: Od Solina do Solina, zbirka pjesama
– Iz domaće književne baštine: brojalice, pitalice, zagonetke, poslovice iz knjige Đure Frankovića: „Eci, peci, pec…”; pjesme uz blagdane „Na vo mlado ljeto…”
Média kultúra: rajzfilmek (válogatás lehetőség szerint)
A továbbhaladás feltételei
200-250 szó elsajátítása (ebből 10% szakszó), 50 receptiv lexikai egység.
Beszédszituációk megteremtése, a témák a gyermek mindennapjaiból, kapcsolódó témák az otthonhoz és az iskolához.
Versek és énekek, játékok, kiszámolók tanulása saját környékükről.
A gyermekek felkészítése a legalapvetőbb kommunikációs eljárások elsajátítására (szocializáció iskolai utasítások).
Felkészítés a beszélgetésre (gyakorlás: hallgatás és beszéd, mesélés, leírás, artikuláció, kiejtés).
2. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Otthon és a család: Az első osztály témakörének kibővítése. Otthoni munkák és a ház körüli munkák. Kikapcsolódás a családban.
Étkezés, ételek. Rokonság, közeli rokonok. Vendéglátás, vendégvárás. Születésnap, névnap.
Iskola és környezete: Az első osztály témakörének kibővítése. Iskolai készlet.
Iskolai munka és pedagógusok.
Munkák az iskolában és körülötte. Szabadfoglalkozások az iskolában.
Diákönkormányzat. Sport és kulturális tevékenységek, szolgáltatások: egész napos iskola, napközi, könyvtár, ebédlő.
Otthontól az iskoláig: Falusi ház és környéke: udvar, kert, utca. Közlekedés az utcán és közlekedési eszközök. Kommunális intézmények. Város és közlekedés a városban, gyalogátjáró, közlekedési lámpa, közlekedési rendőr.
Környezetismeret: Erdő, mező, állatok. Időjárás, év, hónap.
Évszakhoz kapcsolódó munkák.
Téli örömök és nyári élmények.
Szabadidő a természetben.
Egészségügyi és higiéniai ismeretek: Egészség és betegség.
Orvosi rendelő. Egészségügyi dolgozók (orvos, ápolónő, védőnő). Higiéniai eszközök. Sport és játék. A témakör kibővítése az egészségvédelemről (prevenció).
Közösségi és kulturális élet:
Közösségi és vallási ünnepek.
(A témakör kibővítése első osztályból). Köszönések és óhajok.
Olvasás, írás, írásbeli kifejezés, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás:
Hangos olvasás.
Olvasás gyorsasága.
Helyes beszéd és helyesírás:
A magyartól eltérő hangok.
A szavak elválasztása a sor végén.
Leírás.
Mesélés és elmesélés.
A horvát írás elsajátítása.
Szép külalak.
– Nemek és számok.
– Ige fogalma.
– Jelen idő (múlt idő). |
Intonációs gyakorlatok kérdő mondatokkal.
Szógyűjtés adott témakörből.
Rövid mondatok alkotása adott témáról.
Az ételek megnevezése.
A vendéglátás tennivalóinak megnevezése.
Iskolai eszközök, használati tárgyak, alapvető helyviszonyok megnevezése. Udvari. játékok megismerése
A környezetszépítés műveletei, eszközei.
Falusi környezet jellemző tárgyainak megnevezése.
Tájékozódás a lakóhelyen.
Városi közlekedési ismeretek számbavétele.
A vadon élő és a ház körüli állatok megismerése.
A természetben végzett munka szakaszainak megismerése, felsorolása.
Az egészség megőrzése legalapvetőbb formáinak megnevezése.
„Egészség receptek” gyűjtése.
Az ünnepi készülődés tennivalói.
A hangos olvasás gyakorlása. Folyamatos olvasás, hangsúlyok és írásjelek
A č-ć, lj-nj, ije -je helyes kiejtése és leírása. A „li” kérdő szócska helyes kiejtése és írása a mondatban.
Kérdés feltevése és válaszolása. Mondatok alkotása képről.
Rövid tartalom elmondása.
Gyakorlás: diktálás, szógyakorlatok, mondatok bővítése.
Írásbeli feleletek kérdésekre.
Írásbeli leírása a képnek, főnév fogalma. Szókapcsolatok alkotása. Gyakorlatok jelen idejű igealakokkal. Gyakorlatok állító és tagadó mondatokkal.
|
Pajo Kanižaj: Šarabara, pjesme
Stanislav Femenić: Krijesnice, pjesme
Zvonimir Balog: Male priče o velikim slovima, pjesme
Gustav Krklec: Majmun i naočale, pjesme
Iz domaće književne baštine:
Stipan Blažetin: Tralala tralala propjevala svirala, pjesme
Zbirka dječjih pjesama: Sunčana polja
Tündérmesék, népmesék és más népköltészet a helyi nyelvjárásból merítve.
Rajzfilmek lehetőség szerint és ifjúsági és gyermekfilmek.
Beiratkozás a könyvtárba, kölcsönzés és a könyvek visszaszolgáltatása. A gyermekek könyvtári látogatása alatt fel kell hívni a figyelmet a képes illusztrált enciklopédiákra.
A továbbhaladás feltételei
200-250 új szó elsajátítása (lexikai aktív) ebből 10% szakszó és 40 receptív lexikai összetétel.
Beszédszituációk létrehozása a beszédgyakorlatokban (témák melyek kapcsolódnak az iskolai és otthoni élethez).
Találós kérdések, közmondások, kiszámolók és mesék ismerete, énekek, versek, játékok ismerete a helyi népköltészetből.
3. évfolyam
Éves óraszám: 148 óra
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Otthon és család: Az ismert anyag kibővítése.
A lakás részei (helyiségek, bútorzat).
Család (családtagok foglalkozása).
Pihenés és életritmus a családban.
Családi ünnepek.
Az otthon környezete:
Háziállatok. Kirándulás a természetbe: barátok, élmények, vadállatok.
Mezők, erdők, gyümölcsösök, szántások. Falu, város (utcák, terek, üzletek, közintézmények).
Közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.
Iskola és iskolai élet:
Egy nap az iskolában. Órarend (tanulás, órák, szünetek).
Udvar, játék az udvaron.
Hetes és barátok az osztályban.
Környezetismeret, természet:
Változások a természetben kapcsolódva a négy évszakhoz.
Ősz: rövid, hűvösebb napok, levélhullás, csapadék.
Munkák a kertben, szőlősben, gyümölcsösben és a mezőkön. Állatvilág készülődése a télre. Költöző madarak, erdei állatok.
Tél: időjárás, csapadék. Téli élmények: szánkózás, hógolyózás, hóember, madáretetés.
Tavasz: a természet ébredése. A tavasz sajátosságai, a költöző madarak visszatérnek, első virág, bimbók.
Hóolvadás. Kirándulás. Tavaszi munkák.
Nyár: nyári munkák, aratás, munkák a szőlősben, a mezőn.
Nyári örömök, nyári szünet, fürdés, úszás.
A Balatonon.
Egészségügyi–higiéniás témák:
Új ismeretek. Munka, szórakozás a higiéniás kereteken belül. A tanulás higiéniája. Egészségvédelem.
Szabadidős foglalkozás:
Szabadidő, mozi, televízió, sport, olvasás.
Telefonbeszélgetés, levél (rövid).
Közös és vallási ünnepek.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezés, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás: – folyékony olvasás
– tiszta artikuláció
(ije, r, č-ć, j-lj, đ-dž)
Helyes beszéd és helyesírás:
č-ć, j-lj, đ-dž hangok és betűk megkülönböztetése.
Nagybetű helységnevekben, folyók, tavak és hegységek neveiben, személynevekben, állatok nevében, könyvek, filmek, újságok, versek címeiben és etnikumok nevében.
Vessző a felsorolásban.
Önálló mondatalkotás kép alapján, illusztráció vagy rajzfilm alapján.
Melléknevek (mint fogalom), névmások (mint fogalom) birtokos névmás (fogalom) igék „van-nincs”, jelenés múlt idő.
Határozószók.
Kongruencia. |
Mondat és szövegfonetikai eszközök és elemek alkalmazása a beszédben.
Ellentétes jelentésű szavak és rokon értelmű párok gyűjtése, csoportosítása.
Mondatok alkotása, hiányos mondatok kiegészítése.
Kommunikációs eljárások:
Dialógus (tanuló tanulóval) megadott témára.
Egyes témák feldolgozása párban. Egyes témák feldolgozása kis csoportokban.
Beszélgetés személyes élményekről (játék, sport, hobbi).
Az utazással kapcsolatos tudnivalók számbavétele: megállóhely, felszállás, udvarias magatartás stb.
Időjárási jelenségek megfigyelése, felsorolása.
A természet változásának és a hozzá igazodó ember munkájának megfigyelése.
Állatok életmódjának, viselkedésének megfigyelése, számbavétele.
Élmények mesélése rövid egyszerű mondatokkal.
A tanuláshoz szükséges jó közérzet feltételeinek megteremtése, gyakoroltatása.
Hasznos szabadidős tevékenységek számbavétele. Az emberek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás alapvető elemeinek gyakoroltatása.
Dalok, mondókák tanulása egy-egy ünnephez kapcsolódóan.
Mondat és szövegfonetikai eszközök alkalmazása olvasáskor.
A č-ć, j-lj, đ-dž, hangokat, betűket tartalmazó szavak helyes kiejtése és írása.
A nagybetű használata a helységnevekben, a személynevekben stb.
A felsorolás tagolásának gyakorlása.
Képi anyag mondattá, szöveggé formálása.
Mondatmodellek begyakorlása. Dialógus, a beszélgetés alakítása.
Élménybeszámoló, olvasottak elmesélése.
Nyelvi játék.
A betűk helyes és szép alakítása.
Nyomtatott vagy írott szövegről való másolás.
Diktálás, tollbamondás.
|
Találós kérdések, versek.
Luko Paljetak: Miševi i mačke maglavačke
Sunčana Škrinjarić: Kaktus bajke
Gustav Krklec: Prvi snijeg
Zlata Kolarić-Kišur:Tko bi svima ugodio
Stjepan Jakševac: Ima jedan razred
Grigor Vitez: A zašto ne bi
Zvonimir Golob: Čemu služe roditelji
Stanislav Femenić: Krijesnice
Puž na ljetovanju (pjesme iz zbirki)
Tündérmesék, állatmesék és más népmesék
Lehetőség szerint rajzfilmek, gyermek és ifjúsági filmek.
Az iskolai könyvtár állománya, Könyvek gyermekeknek (képes könyvek, illusztrált tündérmesék, versek)
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó elsajátítása (aktív szókincs), ebből 10% frekventiv szintagma, 50 receptiv lexikai csoport.
Helyes kiejtés és intonáció begyakorlása.
Szép külalalak, a betűk helyes kapcsolása.
Beszédszituációk létrehozása (mindennapi témák kibővítésével: idő, évszakok, kirándulás, utazás).
Találós kérdések, kiszámolók, közmondások és tündérmesék ismerete.
4. évfolyam
Éves óraszám: 148 óra
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Családi otthon: Helyiségek a lakásban. A lakás berendezése, műszaki felszereltsége. Élet a családi házban. Házirend a családban. Pihenés, kikapcsolódás. Az én otthonom. Nyári élményeim.
Mi az ebéd. Testápolás.
Iskola: Iskola épülete, udvar. Iskolai napirend. Órarend. Ismét az iskolában. Iskolai ünnepek. Készülődés az iskolai ünnepekre.
Falu: Élet falun. A falu lakossága. A falu képe, mezőgazdasága. Falusi szokások.
Város: Közlekedés a városban, az utcán. A vasútállomáson. Gazdaság, foglalkozások a gazdaságban. Üzletek. A piacon.
A természet: Évszakok és jellemzőik. Természeti jelenségek. Égitestek. Az ember kapcsolata a természettel. Természetvédelem.
Közösségi és kulturális élet: A falu (történelmi adatok) történelme. Közösségi, vallási és családi ünnepeink.
Irodalom: Versek, elbeszélések, találós kérdések (párhuzamosan a helyi irodalommal).
Olvasás és írás, írásbeli kifejezés, helyes beszéd, helyesírás
Olvasás:
Begyakorolt szöveg folyékony olvasása.
Írásjelek figyelembevétele, mondathangsúly.
Helyes beszéd és helyesírás:
Kérdő mondatok, intonáció, mondathangsúly.
Szép külalak és olvashatóság.
Nagy- és kisbetűk készségszintű használata.
Beszélgetés a tankönyvben lévő témákról. |
Mondat- és szövegalkotás a képről. Egyszerű szóbeli és írásos közlések és beszámolók gyakorlása.
Új szavak, szószerkezetek használata, gyakorlása.
A lakáshoz tartozó technikai eszközök működtetésével kapcsolatos kifejezések elsajátítása.
Rövid műsor összeállítása egy-egy iskolai ünnepélyre.
Régi szokások számbavétele, egy-egy köszöntő, vers elsajátítása.
A gyalogos közlekedés szabályainak elsajátítása, gyakorlása.
Természet és időjárás megfigyelése. Néhány természeti és időjárási jelenség megnevezése, rövid leírása.
A helyi hagyományt ismerő idős emberek megszólaltatása.
Szövegolvasás gyakorlása.
Helyes hanglejtés gyakorlása, kijelentő, kérdő és felkiáltó mondatokban.
Szerepek szerinti olvasás.
Artikuláció és hangsúlyozás.
Tulajdonnevek nagybetűvel való írása.
A magyar helyesírással való összehasonlítás.
Mondatmodellek begyakorlása.
Beszédszituáció alkotása.
Mesélés és elbeszélés.
Rendezett tiszta írás gyakorlása.
Írásbeli gyakorlatok.
A téma feldolgozása párokban, kis csoportokban és önállóan.
|
Ivana Brlić Mažuranić: Priče iz davnine
Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva, 365 braće
Gustav Krklec: Telegrafske basne
Nada Iveljić: Dođi da ti pričam
Sunčana Škrinjarić: Kakva je to ljubav bila
Grigor Vitez: Neposlušne stvari
Tündérmesék, állatmesék és mondókák, találós kérdések a helyi népköltészetből.
Könyvtár és médiakultúra.
Lehetőség szerint rajzfilmek, ifjúsági és gyermekfilmek. Szereplők és alapvető etikai jellemzésük: Jó-rossz, bátor-bátortalan stb.
A könyvtár állománya, szépirodalom és tudományos-ismeretterjesztő irodalom.
A továbbhaladás feltételei:
Az előbbi osztályok témáinak teljes kibővítése (olvasmányok és beszédgyakorlatok). Részvétel a teljes témakör feldolgozásában, kérdésekre adott rövid válaszokkal.
Nyelvtani ismeretek kibővítése – igék (jelen, múlt idő, egyes szám), főnevek (tulajdonnevek, főnevek, köznevek, nemek) ismerete.
A tulajdonnevek és a múlt idei igealakok helyesírásának ismerete.
300 új szó elsajátítása (10 receptív lexikai egység).
Beszédszituáció kialakításának, fenntartásának képessége.
Új versek és játékok ismerete, a helyi népköltészet alapvető műveinek ismerete.
Alapvető feladat a tanuló beszéd- és írásos kommunikációjának elősegítése és továbbfejlesztése. Kifejezetten fontos a tanuló azon képességének fejlesztése, amelyek nélkülözhetetlenek a nyelvtanulásban, a nyelvi készségek fejlesztése (nyelvi transzfer, interferencia).
Kiemelkedő feladat szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése meghatározott témájú irányított és szabad fogalmazásokkal.
Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy gondolataikat, véleményüket, az információkat minél egyszerűbben és világosabban fejezzék ki (a beszédhelyzetnek megfelelően).
Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy az olvasottak elmondása során ragaszkodjanak a kronológiai, logikai rendhez, tudjanak szépen, folyamatosan és pontosan beszélni.
Érzelmi, esztétikai és etikai élményeik gyarapításával, ismereteik fejlesztésével segíteni kell őket személyiségük kibontakoztatásában.
Grammatikai rendszerek és funkciók tudatosítása révén meg kell alapozni tudatos nyelvhasználatukat.
Fejlesztési követelmények
Beszédértés, beszédkészség
A tanuló tudja használni a kisebbség nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetben. Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelően formába megfogalmazni. Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeiről beszámolni, információkat kérni és adni.
Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást ( verset, novellát, elbeszélést, regényt) az adott népcsoport kultúrájából. Legyen igénye a kisebbség nyelvén való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármely típusú szöveget kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).
Legyen képes a tanuló az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a kisebbség nyelve között. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg annak a népnek szellemiségét, a kétnyelvűség előnyeit. Legyen képes tudásszintjének megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani. Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.
5. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Családi otthon: Tisztaság, rend a lakásban. A háztartás fölszereltsége (háztartási eszközök). Házimunkák. Vasárnap a családban. Vendégvárás. Névnap és születésnap ünneplése. Vendégek Horvátországból.
Iskola és környéke: Osztály, nevelői szoba, igazgatói iroda, és helyiségek és rendeltetésük az iskolában. Iskolai személyzet és munkájuk. Tanulás, munka a tanulószobában.
Egészségügyi–higiéniai témák: Egészségvédelem. Munka, pihenés, rekreáció, sport. Egészségügyi szolgálat: orvosok, mentő, kórház. Beteglátogatás.
Szabadidő: Szórakozás – könyvtár, mozi, színház, kirándulás, utazás, turizmus.
Falu: Mezőgazdaság, földművelés. Munkahely. Épületek és közintézmények.
A falu történelme és jelene. Népi jellegzetességek. A horvát lakosság történelme (a faluban).
Város: Élet a városban. A város és a falu kapcsolata. Kereskedelem. Az áruházban. Ajándékok vásárlása. A gyárban. Barátomnál a városban. Város – gazdasági és kulturális központ.
A természet világa: A természet alakítása – földművelés, mechanizáció. Földrajzi alapfogalmak. Technikai találmányok.
Közösségi és kulturális élet: Nemzeti és vallási ünnepek. Levelezések.
Képeslap, gratuláció, levelezőlap.
Irodalom: Versek, rövid prózai alkotások a gyermekirodalomból. A hazai irodalomból (Dékity Márk, Blazsetin István stb.).
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás, szövegértés:
Folyékony olvasás (ismeretlen szöveg).
Vers olvasása (érthetően, tagoltan). Az olvasott szöveg összefoglalása, tömörítése.
Helyes beszéd és helyesírás:
A „ját” reflexei.
Irodalmi nyelv, regionális nyelv, nyelvjárások.
Segédigék rövidített alakja.
A szavak elválasztása, a szótagok átvitele a következő sorba.
A nemek és a szófajok kapcsolata.
Írásbeli kifejezőkészség:
Az elbeszélő fogalmazás.
Szövegek lényegének kiemelése. |
Egy-egy témáról rövid 5-6 mondatos beszámoló készítése szóban.
A szókincs gyarapítása a társadalmi érintkezés egyre szélesebb területeiről.
Ismert, illetve új kifejezések mondatba- ágyazásának gyakorlása, alany-állítmány sorrendje. A vendégvárás, vendéglátás tennivalóinak önálló megfogalmazása néhány mondatban. Beszámoló az iskolai munkáról.
Az egészségvédelem legalapvetőbb teendőinek felsorolása, rövid pár mondatos ismertetése.
Könyvtárlátogatás, mozilátogatás (film megtekintése).
Mezőgazdasági munkák megnevezése, sorrendje.
Interjú készítése a régi paraszti életről.
Üzem- vagy gyárlátogatás, látottak rögzítése néhány mondatban.
A természetrombolás példáinak felsorolása.
Néhány technikai találmány megnevezése.
Leírás gyakorlása.
Először látott szöveg folyamatos olvasásának gyakorlása.
A vers élményanyagának megjelenítése olvasásgyakorlatokkal.
Az olvasottak megértésének igazolása elmondással.
A „jat” reflexei helyes kiejtésének gyakorlása.
Nyelvjárási szövegek néhány sajátosságának megfigyeltetése.
A segédigék rövid alakjainak helyes kiejtése és írása.
A mássalhangzó torlódásos szavak elválasztásának gyakorlása.
A nemek és a szófajok formai jegyeinek megfigyeltetése.
Rövid fogalmazás írása saját élményről vagy olvasmány alapján. Felmérések írása a lényegkiemelés bizonyítására. Két iskolai írásbeli munka készítése az önálló szövegalkotás igazolására. |
Milivoj Matošec: Pustolovina u dimnjaku
Pajo Kanižaj: Prsluk pucam, Zeleni brkovi
Zvonimir Balog: Veseli zemljopis
Luko Paljetak: Roda u drugom stanju
Jolanka Tišler: V modrini neba
Stipan Blažetin: Srce na dlanu
A lehetőségek szerint rajzfilmek, gyermek- és ifjúsági filmek. tv-műsorok gyerekeknek, (tudományos kisfilmek). Animációs és bábfilmek.
Iskolai könyvtár: Kézikönyvek, enciklopédiák, lexikonok és szótárak használata. A tartalomjegyzék használata.
A továbbhaladás feltételei:
350 új szó elsajátítása (ebből 10% frekventív szintagma, 10% receptív lexikai csoport).
Az ismert nyelvtani modellek használata.
Egyes kategóriák rendszerezése (főnévragozás leggyakoribb eseteinek ismerete).
Személyes élmény vagy olvasmány ismertetése 5-7 összefüggő mondattal.
Rendezett olvasható írás.
Mondatkezdő betűk, mondatzáró írásjelek használata, a jövő idejű igealakok helyesírásának ismerete.
Ismert szöveg fölkészülés utáni folyamatos olvasása.
6. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Család és otthon:
Barátok érkezése, látogatók. Rokoni kapcsolatok. Étkezés – élelmiszerek. Az ebédlőben, az asztalnál (viselkedés).
Iskola: Barátok az osztályban. Együtt a nyaraláson. Iskolai kirándulás. Iskolai ünnep.
Egészségügyi és higiéniai témák: Egészséges étkezés. Öltözködés megfelelően a higiéniáknak és praktikusságnak. A ruházat tisztán tartása. Mentő.
Szabadidő: Közösségi és egyéni játékok. Levelezés. Olvasás, tévézés, zene, rádió, színház, mozi, videó, számítógép. Sport – kikapcsolódás.
Falu: A falunk sajátosságai. Közintézmények és funkciójuk. Népi szokások és tradíciók. Mezőgazdasági munkák, néhány jellemző termék. Mechanizáció és kézimunka.
Város: A falu és a város kapcsolata. Gazdasági termékek. Látogatás egy gazdasági cégnél. Városnézés. Az étteremben. Szabadidő, szórakozás, kultúra. Városkörnyék.
A természet világa: Növény- és állatvilág a lakóhely környékén, a lakóhely domborzati képe. Az ember viszonya a természethez. Az ember változtatja környezetét. Horvátország térképe előtt.
Közösségi és kulturális élet: Nemzetiségek Magyarországon. Gyökereink.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás:
Folyékony olvasás (a hang intenzitása, gyorsaság, pszichológiai és fiziológiai szünetek).
A mesék jellemző motívumai, hősei.
Helyes beszéd és helyesírás: Az olvasmány tömör összefoglaló ismertetése, önállóan.
Beszédszituáció teremtése, dialógus.
Beszélgetés – összetett mondatok segítségével. Szűkebb környezet leírása szóban.
Magyar szókapcsolatok horvát megfelelői. A főnévragozás leggyakoribb esetei. Az „u” elöljáró helyes használata. A számos főnevek. A jövő idő helyesírása. A „h” betű a többes számú melléknév genitivuszában.
Írásbeli kifejezőkészség:
A leírás. Köszöntés, üdvözlés. |
Eseménykép bemutatása 6-8 egyszerű mondatban.
Szóértelmezés rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavakkal illetve körülírással.
Mondatok bővítése a mondanivaló (pontos) kifejezése érdekében.
Iskolai kirándulás tervezése.
Az öltözködés, a külső megjelenés szabályainak ismerete.
Szabadidő tervezése néhány egyszerű mondatban.
Kedvenc sportom rövid leírása.
Közintézmények felsorolása, rövid bemutatása.
Néhány mezőgazdasági szakszó ismerete.
Az éttermi viselkedés szabályai, gyakorlása.
Beszámoló a lakóhely növényi és állatvilágáról 10-15 mondatban.
Néhány nemzetiségi régió ismerete, megnevezése.
Különböző műfajú, eltérő ritmikájú alkotások (regék, műmesék) feldolgozása.
Az olvasott művek jellemző motívumainak megnevezése.
Gyakorlatok az olvasottak lényegének önálló kiemelésével. A kapcsolatfelvétel, az udvariassági formák, egyéni elemei. A gondolatok, vélemények árnyalt kifejezése. A leírás gyakorlása szóban.
Gyakorlatok a magyaros szóhasználat kiküszöbölésére. Gyakorlatok az „u” elöljáró ritkább eseteivel. A „számos” főnevek hímnemű, nőnemű és kevert nemű változatának megismerése. Gyakorlatok a jövő idő igealakjaival.
Üdvözlet, köszöntő gyakorlása szóban és írásban.
|
Hazai irodalmárok és helyi irodalom
Ivana Brlić - Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića
Nada Iveljić: Konjić sa zlatnim sedlom
Zdenka Jušić-Seunik: Vode su pjevale
Dobriša Cesarić: Voćka poslije kiše
Iz naše književne baštine:
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu
Könyvtár és médiakultúra:
A lehetőségek szerint rajzfilmek, gyermek- és ifjúsági filmek. Játékfilmek fajtái: kalandfilmek, tudományos-fantasztikus filmek, western.
Iskolai könyvtár: gyermekenciklopédiák használata, önálló munka a könyvtárban.
A továbbhaladás feltételei:
Az „u” elöljáró helyes használata, A (tárgyeset) és L (helyhatározó esetben).
Részvétel a dialógusokban. Az egyszerű okfejtő mellékmondatok használata.
A számos főnevek gyakoribb hímnemű és nőnemű alakjainak felismerése. A jövő idejű igealakok helyesírása.
Köszöntés, üdvözlés írása, személyes jókívánságok tolmácsolása.
Új versek és rövid prózai szövegek ismerete a helyi irodalomról.
50-60 sornyi verses vagy prózai szöveg megtanulása.
7. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Otthon: A lakás berendezése és technikai felszereltsége: vízvezeték, elektromosság, fűtés. Háztartási eszközök használata és karbantartása.
Iskola: Környékbeli iskolák. Versenyek egyes tantárgyakból. Szakkörök, sportolási lehetőségek.
Egészségügyi–higiéniai témák: Az emberi test fő részei, belső szervek és működésük. Egészségvédelem, egyes általános betegségek. Az orvosnál és a gyógyszertárban.
Szabadidő: A színházban. Múzeumok, kiállítások a környéken, Budapesten és Zágrábban. Közös kirándulások és játékok.
Falu: A falu képe. Élet és változások a falun. Falusi rendezvények. Nemzetiségi szokások.
Város: Közlekedés (téma kibővítése). Vasúti és országúti közlekedés. Közlekedési szabályok. A gyárban.
A természet világa: Az élet feltételei: Víz, levegő, meleg. Az ember mint társas és természetes lény. Technikai találmányok. Az ember és az űr.
Közösségi és kulturális élet: A magyar és horvát nép ezeréves közös múltja. A mi hőseink. A mi ünnepeink.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek
Főnévi igenév használata. Igeszemlélet.
Instrumentális a főneveknél, elöljáróval és nélküle.
Akuzativus használata az igékhez. Genitivus.
Befejezett és befejezetlen igék.
Az instrumentalis lehet helyhatározószó is.
Akuzativus mint tárgy a mondatban.
Genitivus elöljáró nélkül.
Szóalkotás.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás:
Különböző műfajú olvasmányok értelmes olvasása.
Nézőpont az elbeszélésben.
Alapvető emberi jellemvonások, emberi kapcsolatok, lélekábrázolás.
Írásbeli kifejezőkészség: A levél.
A főnevek helyesírása: tulajdonnevek. Dátum írása. Mondatintonációk. Főnevek alakváltozása: fül-fülek.
Instrumentalis, vokativus.
A „számos” főnevek. |
Tanári irányítással kérdések megfogalmazás egy-egy témához kapcsolódóan.
Szókincs gyarapítása szógyűjtéssel.
Közmondásokkal, szólásokkal, állandó szókapcsolatokkal végzett kommunikációs gyakorlatok.
Beszámolók az alapvető emberi szervek működéséről néhány rövid mondatban.
Múzeumok, kiállítások látogatása, élményanyag rögzítése 8-10 mondatban.
Rövid beszámoló egy-egy nemzetiségi szokásról.
Az anyaország és hazánk vasúti közlekedési kapcsolatainak, főbb irányainak számbavétele.
A természetvédelem fontosságának főbb érvei: okfejtés a levegő, víz védelméről.
A két nép közös történelme
Hőseinek ismerete, történelmi jelentőségük felvázolása.
Gyakorlatok a célhatározói szerepű főnévi igenévvel. A folyamatos és befejezett igék felismerése. A főnevek instrumentálisában használatos „s, sa” elöljárószó alternációja.
Gyakorlatok az A (tárgyesettel) élőlények és élettelen dolgokat kifejező hímnemű főnevek kapcsán.
A G (birtokos eset) használata sokszínűségének megfigyeltetése.
A befejezettség, folyamatosság kifejezésének megfigyeltetése.
Gyakorlatok az eszközhatározóval. A G, A, I egyéb funkcióinak megfigyeltetése.
A leggyakoribb szóalkotásmódok megfigyeltetése.
Saját élmények elmesélése időrendben és véleményezése más nézőpontból. A nyelvtani összefüggések használata (esetek, igealakok). Irodalmi művek emberi aspektusainak megfigyeltetése, előadása. Fő- és mellékszereplők felismerése, tájleírás, kompozíció felismerése.
A levél formai jegyeinek megfigyeltetése. A V. használata. A személyes hangvétel jellemző eszközeinek megfigyeltetése.
A magyar helyesírástól eltérő alakok gyakoroltatása. Az átlagtól eltérő ragozású alakok megfigyeltetése. A „s” és „sa” használata névmásokkal. A V. használata levélbeli megszólításban. Gyakorlatok a számos főnevek különböző változataival. |
Néhány rövidebb mű a horvát népköltészetből és a klasszikus olvasmányokból: népdal, vers, népmese.
Hazai horvát irodalom: Stipan Blažetin: Bodoljaši
Marko Dekić: S bačvanske ravnice
Könyvtár és médiakultúra:
A lehetőségek szerint játékfilmek, rajzfilmek, gyermek és ifjúsági filmek.
A film akusztikus és vizuális elemei.
Iskolai könyvtár: a szakkönyvek használata (szótár és helyesírási szótár.
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó, állandósult szókapcsolat elsajátítása egy téma kapcsán.
A szó szerinti és az átvitt jelentés alapvető eseteinek felismerése.
A főnévi igenév célhatározói használata. Az instrumentáslis alkalmazása eszköz, illetve társhatározóként.
A számos főnevek hímnemben és kevert neműek estén.
Néhány horvát irodalmi alkotás ismerete. A helyi irodalom egy-egy alkotásának ismerete.
50-100 sor vers vagy prózai szöveg megtanulása.
8. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Otthon: A család bevételei, takarékoskodás. Családi ünnepek. Népi hagyományok a családban.
Iskola: Iskolai ünnepek. Kollektív rendezvények. Továbbtanulás.
Egészségügyi–higiéniai témák: Egészségbiztosítás, szociális segély. Egészségügyi intézmények: orvosi rendelő, kórház, gyógyszertár. Foglalkozások és egészségügyi szakok.
Szabadidő: Sport fajtái. Kikapcsolódás zenével. Könyvtár.
Falu: A falusi ember élete.
A természet világa: Energiaforrások. Környezetvédelem. Takarékoskodj az energiával.
Közösségi és kulturális élet:
A magyarországi horvátok életéből. Magyarországi Horvátok Szövetsége, Országos Horvát Önkormányzat. Újságok, horvát kiadványok: Hrvatski glasnik, Riječ.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek:
A közbeékelt mondatok mondatfonetikai jellemzői. Logikai alany és alany nélküli mondatok.
Dativus elöljáró nélkül. A cselekvés helye (dativus, instrumentalis)
Szintagma beékelése a mondatba, okhatározói mondat.
Személytelen mondat.
Igei rekció.
Szóalkotás.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, helyes beszéd és helyesírás
Olvasás:
Szépirodalmi szövegek kifejező olvasása.
Beszéd és helyesírás:
Az élmény mint az élet fűszere (sava-borsa). Mesélés képzelőerő alapján. Saját érzéseinek és véleményének elmondása egyszerű és összetett mondatokkal.
Igei rekció.
A múlt idő.
Óhajtó igék.
A „moći” ige használata.
A je/i alternáció.
Írásbeli kifejezőkészség:
Olvashatóság és funkcionalitás.
Írásbeli szövegalkotás, fogalmazás.
Helyesírás:
A közbeékelt mondatok.
A jövő idő helyesírása.
A feltételes mód, kondicionál.
Határozószók helyesírása.
Igék befejezett és befejezetlen alakja, igeidők, igemódok.
Változatlan alakú szófajok.
Összetett mondatok: alárendelő, mellérendelő összetett mondatok, leggyakoribb kötőszók. |
Gyakorlatok az együttműködés (hatékonysága) fejlesztésére feladatok megoldása, beszélgetés és vita során.
Az érvelés, a véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése mindennapi kommunikációs helyzetekben egyszerű szavakkal, közérthetően.
A felszólítás, hozzászólás gyakorlása.
Egyéni illetve családi költségvetés készítése. Pályaválasztás, továbbtanulás tervezése érveléssel, indoklással.
Egy-két foglalkozás alaposabb.
Horvát zenei hagyomány néhány darabjának megismerése.
A mai nemzetiségi lét alapvető szervezeti és működési kereteinek megismerése.
ismerete, részletező leírása.
A közbevetés, a közbeékelt mondatok leggyakoribb változatainak gyakorlása.
Az alany mondatbeli szerepének megfigyeltetése.
A D. mondatbeli sokszínűségének megfigyelése. Változatos gyakorlatok az egyszerű és a leggyakoribb összetett mondatok tárgyköréből.
A legalapvetőbb szóalkotási módok használata.
Feladatok a szépirodalmi szövegek jelentésének feltárására.
Saját élmények elmesélése vagy elolvasott művek összegzése a kommunikációs alkalomnak megfelelően.
Gyakorlatok a kreativitás fejlesztésére. Gyakorlatok a hozzászólás, felszólás, érvelés alapvető formáival. A magyar reakció kiküszöbölése. Gyakorlatok a múlt idejű igealakok helyes kiejtésével. Feladok az óhajtó mondatokkal. Változatos gyakorlatok a „moái” ige különböző alakjaival.
A szövegalkotás, az írás rendezettsége és a helyesírás összehangolása gyakorlással. Elbeszélés, leírás készítése előzetes felkészítéssel, megfigyeléssel.
Feladatok a közbeékelt mondatok, helyesírási jellemzőinek megfigyelésére. A „h” betű a kondicionálban, leggyakoribb alakok fejezetlen alakja, igeidők, igemódok helyesírása. Feladatok a határozószók szerepének, sokszínűségének megfigyeltetésére, helyesírásuk rendszerezésére.
Változatos gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatos tudnivalók rendszerezésére.
Feladatok, gyakorlatok a mondattani anyag áttekintésére, rendszerezésére.
|
Néhány rövidebb mű a horvát klasszikus irodalomból, a 19. és a 20. századi irodalomból.
Klasszikus gyermekirodalom
Matilda Belč: Jantarska ciesta
Jolanka Tišlet V zrcalu rodice
Ladislav Gujaš: Dodir vremena
Könyvtár és médiakultúra:
Filmek lehetőség szerint: rajzfilmek, gyermek- és ifjúsági filmek, játékfilmek, dokumentumfilmek.
Kamera beállítás, vágás, szerkesztés.
Könyvtár: katalógushasználat, könyvek önálló használata.
A továbbhaladás feltételei:
Egyéni véleménynyilvánítás képessége a tanult témakörök anyagán belül. A leggyakoribb egyszerű és összetett mondatok használatával 10-14 mondatos fogalmazás összeállítása (elbeszélés, leírás, levél).
Az elsajátított nyelvtani anyag rendszerezése: szó és mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.
A horvát irodalmi művek olvasása (klasszikus olvasmányok).
A hazai horvát költők és írók műveinek ismerete és olvasása.
70-120 sor vers vagy prózai mű megtanulása.
Lehetővé kell tenni a tanulók számára, hogy a lehető legsokoldalúbban ismerkedjenek meg a horvát kultúra kincseivel, a horvát nép szellemi értékeivel.
Tökéletesíteni kell a tanulók tudását a horvát nép története, Horvátország földrajza, az egyetemes horvátság anyagi és szellemi kultúrájából.
Fejleszteni kell a tanulók képességeit, készségeit, bővíteni ismereteiket az irodalmi mű minél összetettebb megközelítése érdekében.
Fejleszteni kell a tanulók szókincsét, lexikai tudását, nyelvi-kommunikációs kompetenciáját.
Képessé kell tenni őket arra, hogy gondolataikat, véleményüket minél világosabban, ismereteiket pedig minél pontosabban fejtsék ki.
Tovább kell fejleszteni a tanulók nyelvi tudatosságát, amelyek révén megerősödik problémamegoldó képességük, képessé válnak az oksági viszonyok megértésére, az ellentétek és a párhuzamok feltárására, a kritikai gondolkodás kialakítására.
Fel kell készíteni a tanulókat a nyelvvizsgára, érettségire.
Általános fejlesztési követelmények
Beszédértés, beszédkészség
A mindennapi beszédhelyzetekben a tanulónak megfontoltan kell tudnia megnyilatkozni. Képesnek kell lennie saját gondolatait a beszédszituációnak megfelelően árnyaltan kifejezni. Tudnia kell spontán módon, illetve kezdeményezett beszédtevékenységre reagálni, beszélgetésben részt venni, mesélni, magyarázni – beszédtevékenységét a célszerűség jellemezze.
A tanulónak meg kell értenie az összetett szövegeket, tudnia kell elemzés útján feldolgozni azokat (tanítási órán, illetve háziolvasmányként önállóan). Ismernie kell a legjelentősebb irodalmi (lirai, epikai, drámai) alkotásokat, a legismertebb írókat, költőket (az anyaországbeli, illetve a hazai irodalomból). Az értékek tekintetében legyen kritikai viszonya, legyen igénye az értékes irodalom olvasására. Legyen képes kifejezően olvasni.
A tanuló legyen képes az írásos kommunikációra, alkalmazza néhány funkcionális nyelvi stílus jegyeit (köznapi, publicisztikai, irodalmi). Legyen képes szövegfordításra (köznapi, publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő stílus tárgykörében). Legyen képes rövid írásos elemzés formájában az irodalmi mű üzenetének kiemelésére, kifejteni saját álláspontját, illetve bíráló véleményét.
9. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Család és egyén: Bemutatkozás. Adatok a személyi igazolvány alapján. Ismerjétek meg a családomat!
Otthon és lakóhely: Tartózkodási hely, falu, városrész. A ház, melyben élek (elhelyezkedése, környéke, melléképületek). Az otthonom (nagysága és felszereltsége).
Munkahely, munka: Foglalkozás, elhelyezkedés, munkahely. Egy munkanap.
Étkezés: Reggeli, ebéd, vacsora (élelmiszerek). Étkezés a munkahelyen. Az éttermi és az otthoni étkezés előnyei és hátrányai.
Egészség, sport és idő: Betegségek, a betegségek tünetei. Kedvelt sportágak hazánkban és külföldön.
Közlekedés: Utazás leírása, művelődés, kikapcsolódás. Hivatalos felkészülés a külföldi utazásra (útlevél, vízum, valuta).
Szabadidő: Szabadidő eltöltése művelődéssel és pihenéssel színház, mozi, tévé, zenehallgatás, olvasás).
A mi hazánk, Magyarország: Földrajzi adatok (klímája, elhelyezkedése, területe, lakossága).
Irodalom: Középkori irodalom (horvát). Humanizmus és reneszánsz, barokk, felvilágosodás a horvátoknál. Népköltészet.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek
Mondatmodellek:
Alany és állítmány.
Idő nélküli múlt idő gnómikus múlt.
Felszólító mód.
Idő nélküli felszólító mód.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezés, helyes beszéd, helyesírás, nyelvtan.
Olvasás, irodalom:
A többletjelentés nyelvi kifejezőeszközei.
Az elbeszélő művek szerkezete.
Kifejezőkészség:
Az állítmány (az igék) kifejező ereje.
A főnévi számnév a közlésben.
Helyes beszéd és helyesírás:
Tömegtájékoztató eszközök.
Irodalmi alkotások.
A horvát nyelv nyelvjárásai.
Hangrendszer.
Hangváltozások.
Főnév.
Melléknév. |
Változatos gyakorlatok a témának, kommunikációs helyzeteknek leginkább megfelelő kifejezésmód megtalálására.
Saját álláspont megvédése szakszókincs alkalmazásával, felkészüléssel.
A megbeszélés kiscsoportonkénti gyakorlása.
A család bemutatása különböző szempontok alapján (leírás, jellemzés, stílus). Az otthon és a munkahely bemutatása, leírása.
Vita az otthoni és az éttermi étkezésről, előnyeiről, illetve hátrányairól.
Látogatás az orvosi rendelőben vagy az SZTK-ban.
Egy utazás bemutatása.
Egy tévé- vagy rádióprogram rövid ismertetése.
Földrajzi szakszókincs bővítése.
A fontosabb irodalomtörténeti fogalmak, tények, adatok megismerése.
Az alany és állítmány mondatszervező szerepének megfigyeltetése.
Gyakorlatok a múlt, a jövő idő, a felszólító mód alapvető szerepén túli sajátosságainak megfigyelésére.
A helyes kiejtés és intonáció gyakorlása. Az igeidők, igemódok sajátos szerepének megfigyeltetése. A cselekmény, a szereplők megfigyelése, jellemzése, a szerkezeti egységek megnevezése.
Változatos gyakorlatok, felmérő írása. Az alapvető jelentésen túli többlettartalom megfigyeltetése. Kevésbé frekvens kifejezések, szókapcsolatok, mondat-modellek begyakorlása. A főnévi számnevek gyakorlása.
Meghallgatott szöveg megértésének bizonyítása, feladatmegoldása.
Beszédszituáció teremtése új, eddig még nem tárgyalt témakörrel kapcsolatban (jellemzés – erkölcsiség – jellemfejlődés).
Gyakorlatok a horvát nyelv változatai sajátosságainak megfigyelésére. A legalapvetőbb hangváltozások megnevezése.
A főnév és fajtáinak meghatározása, a legalapvetőbb helyesírási tudnivalók alkalmazása, a főnévragozás leggyakoribb változatainak ismerete, alkalmazása. A melléknév és fajtáinak megnevezése, esetragozásának használata.
|
Sunčana Škrinjarić: More, ljubav, rat i…
Dragutin Tadijanović: Večer nad gradom
August Šenoa: Zlatarevo zlato
Iz domaće književne baštine:
Mijo Karagić: Slobodni putovi
Branko Filaković: Zatajiti korijene tuge i duge
Ruža Begovac: Idem spati Boga zvati
Irodalmi műfajok: vers, novella
A mű kompozíciója: expozíció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplők
Stílusképek: metafora, megszemélyesítés, hasonlat
Könyvtár és médiakultúra:
Film elemei: montázs, kamera mozgása.
Iskolai könyvtár: önálló munka kézikönyvekkel. Szakkönyvek használata.
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó, állandósult szókapcsolat elsajátítása.
Beszámoló készítése önállóan, egyéni felkészülés alapján.
A nyelvi rugalmasság, a szavak mondatba szerkesztése terén. Az alany és állítmány felismerése, megnevezése.
A leggyakoribb igealakok megnevezése, mindennapi beszédhelyzetben való használata.
A legalapvetőbb hangváltozások felismerése.
A főnév és a melléknév meghatározása, fajtáik megnevezése, esetragozásuk használata.
A 20. századi horvát irodalom néhány kiemelkedő egyénisége egy-két művének ismerete.
80–120 sor vers, illetve prózai szöveg megtanulása.
10. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Család: Élet a családban. Ünnepek, családi ünnepek.
Otthon és lakóhely: A helység és környéke. Intézmények és szolgáltatások (áruszállítás, kölcsönzés, tisztító, fodrász stb.). Postai szolgáltatások (levelek, távirat, csomag, pénzküldemény). Telefonálás. Üzletek fajtái: önkiszolgáló, áruház, piac stb.
Egészség: Egészségügyi ellátás. Háziorvos, szakrendelés, kórház, szanatórium, mentő. Orvosi rendelőben.
Közlekedés: Közlekedési eszközök (vasúti, vízi közlekedés. Menetrend, menetjegy, indulás, érkezés. Tömegközlekedési eszközök és használatuk. Utazás.
Szabadidő: Mozi, televízió, rádió. A tévé szerepe, néhány ismertebb műsor jellemzője. A rádió szerepe, leghallgatottabb műsorai. A horvát nemzetiség rádiós és televíziós műsorai.
Hazánk, Magyarország: Földrajzi adatok. A magyar gazdaság, a legfontosabb ipari termékek. Mezőgazdaság, fontosabb mezőgazdasági termékek. Iskolaügy, iskolatípusok.
Irodalom: A romantika kora. Horvát népi megújhodás. Realizmus.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek
Modatmodellek:
Kondicional II.
Gnómikus prezent.
Melléknevek fokozása.
Főnevek (esetek szerepe a mondatban).
Szófajok (a szavak morfológiája, nemek, számok, esetek, személy, idő, mód).
Névmások.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, nyelvhelyesség, helyesírás
Olvasás, irodalom:
A dráma, a komikum.
A petrarkista líra.
Kifejezőkészség:
Szövegalkotás: főnevek, melléknevek, igék a mondatban.
Nyelvhelyesség és helyesírás:
Szövegek, témák feldolgozása.
A horvát irodalmi nyelv története. |
Egy-egy téma, dialógus páros csoportokban történő feldolgozása.
A tömegkommunikáció alapvető eszközei, néhány fontosabb műfaja, hatása a mindennapi emberi kapcsolatokra.
Telefonos kapcsolatfelvétel gyakorlása.
Kiselőadás tartása az ünnepek szerepéről, fontosságáról.
Postai űrlapok kitöltése.
Elképzelt látogatás egy orvosi rendelőben, betegek kikérdezésével.
Menetrend készítése, útvonal tervezése.
Egy-két nemzetiségi műsor meghallgatása kapcsán vitafórum rendezése.
A beszélgetés mint az önkifejezés egyik formája.
Az ipari, gazdasági szakszókincs bővítése.
A romantika korát megelőző irodalom rövid áttekintése.
A 19. századi irodalom sajátos korszakalkotásainak megismerése.
Változatos gyakorlatok a feltételes módú igealakokkal. A gnómikus prezent hangulatfokozó erejének megfigyeltetése. Változatos gyakorlatok, feladatok a leggyakoribb melléknevek fokozásával. Változatos példák, feladatok a főnevek eset- alakjainak mondatbeli szerepeiről.
Egy vígjáték feldolgozása a dubrovniki irodalomból. A helyzet- és a jellemkomikum jegyeinek megfigyeltetése. Improvizáció, dramatizálás.
Nyelvtani ellenőrző dolgozat írása a feltételes módú igealakok, a fokozott melléknevek és a főnevek mondatbeli szerepéről.
Cselekménymondás, beszámolók összetett mondatok alkalmazásával. Irodalmi szöveg és mű interpretációja (tömören). Részvétel beszélgetésben, együttműködés a beszédpartnerrel. Az alapvető nyelvtörténeti tények és a mai nyelvállapot ismerete.
|
Marin Držić: Dundo Maroje
Marko Marulić: Judita (ulomak)
Hazai horvát irodalomból:
Ivan Petreš: Dva bila gavrana
Irodalmi korszakok: humanizmus és reneszánsz, barokk, felvilágosodás
Irodalmi műfajok: eposz, dráma, komédia, felépítésük, idő és hely, dialógus, monológ, szereplők jellemzése.
Megismerkedés a színházzal. Pécsi horvát színház.
Könyvtár és médiakultúra:
Könyvtári gyűjtőmunka. Önálló felkészülés egy-egy témából. Az elektronikus információhordozók. A tárgyalt témákhoz adalékok, információk keresése az elektronikus információhordozók felhasználásával.
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó, állandósult szókapcsolat elsajátítása.
Együttműködés a beszélgetőpartnerekkel a mindennapi helyzetekben.
Önálló fordítás szótár használatával – horvátról magyarra.
A legismertebb 19. század előtti horvát irodalmárok munkásságának ismerete.
A horvát nyelv alapvető dialektusainak ismerete.
Összetett mondatok helyes használata (kötőszók helyes használata).
A leggyakoribb igék, névszók adekvat helyes alkalmazása.
100-150 sornyi terjedelmű verses, illetve prózai szöveg megtanulása.
11. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Család, egyén: Örömök és gondok a gyermeknevelésben (bölcsőde, óvoda, napközi otthon). Gondoskodás a gyermekekről.
Otthon és lakóhely: Az én otthonom (fűtés, felszereltsége). A lakás és berendezéseinek modernizálása.
Táplálkozás: Mivel kínáljuk meg a vendéget különböző alkalmakkor? Vendéglátás, vendéglátóhelyek (étterem, cukrászda, kávézó, kocsma stb.)
Közlekedés: Közlekedési nehézségek, csúcsforgalom.
Utazás: Vendégfogadás (hotel, egyéni szálláslehetőség). Vám- és okmányellenőrzés.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek:
Mondatmodellek:
Appozíció
Passzív igei alakok
Többszörösen összetett mondat.
Szóalkotás
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, nyelvhelyesség és helyesírás
Olvasás, irodalom:
Különféle műfajú, stílusú szövegek.
Az epikai mű.
Kifejezőkészség:
Szövegelemző eljárások.
Könyvtári anyaggyűjtés.
Szótárak lexikonok a fordításhoz.
Nyelvhelyesség és helyesírás:
Nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek rendszerezése.
|
Feladatok, gyakorlatok az egyes témák önálló feldolgozásához anyaggyűjtéssel, rendszerezéssel.
Ellenvélemény mérlegelése, cáfolat kifejtése a mindennapi élethelyzetekben, illetve a kommunikációs témakörökhöz kapcsolódóan.
A tervezés, előrelátás, gondoskodás nyelvi kifejezésformáinak megismerése. Vita a gyereknevelés örömeiről, gondjairól.
Útbaigazítás kérése.
Útiterv készítése, készülődés.
Gyakorlatok az appozíció különböző fajtáinak megismerésére.
A passzív igei állapotot kifejező alakok megismerése. Néhány fontosabb többszörösen összetett mondat szerkezetének megismerése.
A leggyakoribb szóalkotási módok ismerete.
Stíluskötött szövegek kifejező olvasása (gyakorlással).
Az epikai mű szerkezetének bemutatása.
Olvasott, illetve hallott szakmai-tudományos szöveg értelmezése és annak ellenőrzése. Írásbeli, szóbeli fogalmazás (tartalommondás, elbeszélés, beszámoló, leírás)
Előkészítése anyaggyűjtéssel. Fordításgyakorlatok tanári segítséggel.
Az appozíció írása és helyes használata.
A passzív helyes használata (aktív, passzív, személytelen mondatok).
Helyes szórend alkalmazása a mondatokban. Egyeztetés helyes használata. Névszói bővítmények helyes használatának gyakorlása. Attributum, appozíciós halmaz felismerése, alkalmazása. A cselekvő – a szenvedő alany funkcióinak, különbözőségeinek ismerete. Többszörösen összetett mondatok kapcsolatának ábrázolása.
|
Ivan Mažuranić: Smrt Smail – age Čengića
Petar Preradović – pjesme
August Šenoa : Seljačka buna
Silvije Strahimir Krančević – pjesme
Josip Kozarac: Mrtvi kapitali
Ksaver Šandor Đalski – pripovijesti
A hazai horvát irodalomból:
Mate Šinković: Na našoj gori
Silvije Strahimir Kranjčević
Irodalmi korszakok: Horvát népi-nemzeti megújhodás, realizmus.
Irodalmi műfajok: novella, regény, kompozíciójuk.
Könyvtár és médiakultúra:
Lehetőségek szerint és válogatás alapján művelődési programok, dokumentumfilmek a tévé- műsorából: Hogyan szólnak hozzánk?
Önálló munka a könyvtárban, kézikönyvek és szakirodalom használatával.
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó, állandósult szókapcsolat elsajátítása.
Útiterv, táplálkozási terv, lakásterv készítése.
Be nem gyakorolt különféle stílusú szövegek folyékony olvasása.
Élmény elbeszélése 15-20 mondatban.
Az elsajátított nyelvtani anyag: aktív, passzív, appozíció helyes alkalmazása.
Néhány lírai költemény ismerete, rövid értelmezése.
Az anyaországbeli és hazai szerzők ismerete, megnevezése.
100-150 sornyi terjedelmű verses, illetve prózai szöveg megtanulása.
12. évfolyam
Éves óraszám: 148
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák |
|
Kommunikáció
Család, egyén: Örömök és gondok a családban. A dolgozó nők problémái. Háztartási gépek a házimunkák megkönnyítésére, fehér technika a házban.
Munka: Munkalehetőség fajtái. Továbbképzések fontossága és fajtái. Lehetőségek az elhelyezkedésben.
Szolgáltatások és üzletek: Napi bevásárlás, hétvégi bevásárlás. Tartós fogyasztási cikkek vásárlása (részletre, kedvezmény).
Ruházat vásárlása és varratása.
Egészség, sport és idő: Sportolási lehetőségek. Tömegsport, versenysport. Nemzetközi sportesemények, olimpia, világbajnokság. Nyaralás, kirándulás, kempingezés, turizmus. Idő.
Hazánk, Magyarország: történelmi nevezetességek Budapesten és a lakóhely környékén. Pihenő- és kirándulóhelyek. Fejlesztési tervek. Budapest megtekintése vagy más városoké.
Anyaország megismerése: Földrajzi adatok. Természeti kincsei és turizmusa. Nyaralás az Adriai tengeren. Horvátország fővárosa, Zágráb.
Nyelvi–kommunikációs ismeretek:
Esetek a mondatokban.
Igék a mondatokban.
Olvasás és írás, írásbeli kifejezőkészség, nyelvhelyesség és helyesírás
Olvasás, irodalom:
Líra, epika, dráma.
Néhány mű a 20. századi horvát irodalomból.
Kifejezőkészség:
Az irodalom, a művészet témái.
Könyvtári anyagok segédletek.
Nyelvhelyesség és helyesírás:
Szóalkotási módok.
Mondattani ismeretek rendszerezése. |
A kommunikációs gyakorlatok, témák önálló feldolgozása, levezetése.
Egyéni – kisközösségi – társadalmi problémák, tennivalók nyelvi kifejezése.
Szókincsfejlesztő gyakorlatok történelmi – földrajzi ismeretek, sport és turizmus témakörben.
Vita a dolgozó nők problémáiról, az elhelyezkedési és munkalehetőségekről.
Tartós fogyasztási cikkek próbavásárlása.
Sportközvetítés megtekintése, eszmecsere a látottakról.
Beszámoló készítése Magyarország turisztikai nevezetességeiről, illetve a fellelhető horvát vonatkozásairól.
Kirándulás Horvátország nevezetességeinek megtekintésével.
Gyakorlatok, feladatok a névszók és igék mondatbeli szerepéről.
Az egyes műnemek sajátosságainak megnevezése. A 20. századi horvát irodalom legalapvetőbb sajátosságainak megismerése.
Olvasott művek, filmek, színházi előadások önálló bemutatása.
Beszélgetés, dramatizáció összetett mondatok használatával. Irodalmi mű önálló interpretációja. Írásbeli fogalmazások (elbeszélés, leírás és beszámoló) készítése. Önálló fordítás magyarról horvátra és viszont.
Képzett és összetett szavak helyes használata, írása. Összetett mondatok helyesírása (összevetése a magyar helyesírással).
A mondat nyelvtani szerkezetével kapcsolatos gyakorlatok. Esetek s igék a mondatban, a ragozhatatlan szavak, szófajok mondatbeli szerepének megismerése.
|
Néhány irodalmi mű a 20. század elejétől a mai napig (válogatás).
Miroslav Krleža: Glembajevi po izboru
Dragutin Tadijanović – pjesme
Ranko Marinković : Novele
Hazai horvát irodalomból:
Stjepan Blažetin – pjesme
Könyvtár és médiakultúra:
A lehetőségek szerint művelődés műsorok a tévéből és dokumentumfilmek: informálás, dokumentálás – mire való?
Önálló munka a könyvtárban kézikönyvekkel, szakkönyvekkel és elektronikus információhordozók használatával.
A továbbhaladás feltételei:
250 új szó, állandósult szókapcsolat elsajátítása.
A 20. századi horvát irodalom néhány kiemelkedő egyénisége, munkásságának ismerete.
Szépirodalmi szövegek gyakorlás utáni kifejező olvasása.
Cselekménymondás (részletesen, tömören, a cselekmény alapvető elemeire bontva).
Érzések, gondolatok kifejezése az olvasott művek, szövegek olvasmányok interpretációi alapján.
Film és színházi előadás tartalmának ismertetése.
Az elsajátított nyelvtani anyag helyes használata.
A köznyelv és a tanult szaknyelv beszédhelyzethez igazodó használata.
Önálló fordítás szótárhasználattal – horvátról magyarra és viszont.
130-180 sornyi terjedelmű verses vagy prózai szöveg megtanulása.
OKVIRNI PROGRAMI HRVATSKOG JEZIKA I KNJIŽEVNOSTI ZA DVOJEZIČNE ŠKOLE
Ovim su programom iskazane temeljne programske odrednice i razine znanja koje bi učenici od 1. do 4. razreda obrazovanja morali savladati. Cilj ovog programa je na razini opće naobrazbe osposobiti učenike od 1. do 4. razreda za uporabu hrvatskog standardnog jezika tako da učenika osposobimo za sve vidove samostalne komunikacije (govorenje, čitanje i pisanje) u svim tekstovnim vrstama i sredstvima priopćavanja.
– Usvojiti hrvatski književni jezik, osposobiti učenika za usmeno i pismeno razumijevanje književnog jezika te za uporabu na razini obrazovnog svakodnevnog govora
– Upoznati i usvojiti fonemski, grafemski, morfološki i sintaktički sustav hrvatskog jezika.
– Spoznati funkcije riječi u različitim priopćajnim sredstvima i kontekstima.
– Osposobiti učenike za govornu i pisanu komunikaciju.
– Razvijati usmeno i pismeno izražavanje osobnog stava spram sveukupne stvarnosti.
– Omogućiti učenicima da se upoznaju što potpunije s baštinom hrvatskog naroda.
– Uporaba pravilnog govornog jezika
– Svoje misli učenik treba formulirati jasno i jednostavno
– Razumijevanje usmenih uputa i tumačenja
– Davanje odgovora na postavljena pitanja
– Pozdrav, predstavljanje, zahvaljivanje, molba na razini navike
– Snalaženje u svakodnevnim komunikacijskim situacijama
– Stvaranje kontakta, izjašnjavanje, formuliranje mišljenja, obavještavanje
– Poznavanje osnovnih normi uljudnog ponašanja pri stvaranju kontakta i tijekom komuniciranja.
– Pravilna tvorba glasova. Tečno čitanje različitih vrsta tekstova. Prepričavanje u sebi pročitanog teksta na razini umješnosti.
– Poznavanje abecede, rastavljanje riječi na slogove u izgovoru i pisanju
– Uredno i čitko pisanje uz uporabu pravopisnih pravila u raznim načinima pisanja diktat, prepisivanje, samostalno pisanje.
– Odrediti vrste riječi po značenju: glagole, imenice, pridjeve, zamjenice, brojeve
– Pravopisne norme pisanja rečenice, interpunkcija, velika i mala slova: osobna imena ljudi, imena životinja i jednočlanih zemljopisnih naziva.
– Pisanje 6 do 8 logički povezanih rečenica o zadanoj temi uporabom naučenih pravopisnih normi.
– Uporaba pravopisnog rječnika.
– Jezično blago najosnovnije svakodnevne komunikacije. Poznavanje i uporaba najosnovnijih stručnih i književnih riječi prema uzrastu po normama književnog jezika.
– Učenici trebaju udovoljiti minimalnim razvojnim zahtjevima po razredima od 1. do 4. razreda.
1. razred
Predviđen godišnji broj sati: 259
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Priprema za učenje čitanja:
Upoznavanje sa školskim životom. Stvaranje novih oblika ponašanja. Privikavanje učenika na najosnovnije norme hrvatskoga jezika. Jednostavni razgovori o školskom životu, obitelji, domu, svagdašnjici, igri na osnovu slika, slikovnica. Pravilan izgovor glasova i riječi. Upoznavanje sa velikim slovima. Intonacija izjavnih i upitnih rečenica. Usvajanje i uporaba svakidašnjih jezičnih normi u međusobnim kontaktima |
Prikupljanje riječi koje označavaju predmete, osobe, radnje, osobine. Razdvajanje kratkih riječi na slogove, te spajanje slogova u riječi. Razdvajanje riječi na slogove, slogove na glasove i obrnuto.
|
|
Upoznavanje malih i velikih slova.
Vježba čitanja.
Upoznavanje učenika s glasovima i malim tiskanim slovima.
Čitanje tekstova tiskanim i pisanim malim slovima.
Upoznavanje s velikim slovima.
Teme: dom, domovina, obitelj, škola, igra, blagdani, ulica, promet, okoliš, životinje, priče. Pripaziti na kratkoću, razumljivost i jednostavnost tekstova. |
Vježbe spajanja glasova. Od slova stvaranje slogova, te riječi i rečenica. Čitanje riječi, rečenica, kratkih tekstova tiskanim i pisanim slovima. Pravilno uzimanje zraka, pri govoru. Odgovarajući ritam govora i artikulacija. Razuman čist govor vježbanje izgovaranja riječi, skupova riječi i rečenica. Ritmičke vježbe putem pjesmica, brojalica.
Situacijske igre: predstavljanje, pozdravljanje, zamolba, zahvala. |
|
Izražavanje i stvaranje – komunikacijski postupci
Upućivanje na slušanje drugoga, slušanje drugoga kao uvjet sporazumijevanja, razgovor kao oblik međusobnog sporazumijevanja. Traženje i davanje osnovnih podataka o sebi i drugima, opis osoba, životinja, biljaka, predmeta, izražavanje osjećaja, molbe, želje, dopadanja i nedopadanja. |
Pričanje doživljaja, jezična igra, pitanja i odgovori.
Vježbanje razumijevanja govora pomoću slušanja i prepričavanja priča. Svjesno učenje jezika, podjela riječi na slogove i glasove zapažanje redoslijeda glasova. Stvaranje rečenica pomoću slika. Vježbanje izraza raznih jezičnih situacija. |
|
Pripreme za učenje pisanja
Orijentacija učenika u bilježnici. Veličina i smijer pri pisanju. Vježbanje pisanja dijelova pisanih i tiskanih malih i velikih slova.
Uvođenje u pisanje latiničkog pisma.
Upoznavanje pisanog malog slova. Prepisivanje kratkih pisanih riječi. Pisanje točke, zareza, dvotočke, uskličnika, upitnika i crtice. Mala abeceda. Upoznavanje sa velikim slovima, pisanje velikih slova. Velika abeceda. |
Uvodne vježbe, pisanje linija, krugova, pisanje slova.
Privikavanje na pravilno držanje tijela.
Utemeljenje odgovarajućih navika pri pisanju.
Pisanje sastavnih elemenata slova.
Vježbanje pravilnog oblikovanja i vezivanja svih vrsta slova. Prepisivanje riječi, skupova riječi, rečenica prema pisanom i tiskanom i uzorku teksta. Pisanje riječi od 2 do 6 slova putem diktata nakon čujne i pročitane pripreme. |
|
Filmska i televizija kultura/medijska kultura
Tematski krugovi, sadržaji
N. Kostalec: Crvenkapica
B. Ranitović: Srce u snjijegu
M. Lovrak: Ružno pače
Animirani filmovi. Televizijske emisije za djecu. |
Usmena priprema za gledanje filma, TV programa. Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj. |
Prepoznavanje slova. Spajanje slova u slogove. Poznat ali neobrađen tekst čitati pravilnim izgovorom bez zamjene i izostavljanja slova. Održati pravila interpunkcije.
Razumijevanje pročitane rečenice i kraćeg teksta.
Dati logičan odgovor. na postavljena pitanja u vezi s pročitanim štivom.
Učenici na kraju školske godine trebaju pravilno pisati i povezivati pisana mala i velika slova. Održavanje odgovarajućeg razmaka među slovima i riječima, odgovarajući omjer slova pri prepisivanju riječi i kratkih rečenica sa pisanog teksta. Pravilno prepisivanje tiskanog teksta pisanim slovima.
Početno veliko slovo u rečenici te kod vlastitih imena. Odgovarajuće interpunkcije na kraju rečenice.
Usvajanje 250-300 riječi u aktivan leksički fond.
Čista artikulacija, pravilna intonacija pri izgovoru riječi, rečenica.
Razumijevanje riječi u kontekstu, skladnost u govoru.
Sposobnost sudjelovanja u razgovoru.
Učenje pjesmica, igara, brojalica, pitalica, poslovica.
Pravilan izgovor i pisanje glasova č, ć, dž, đ, lj, nj, h.
Pravilna uporaba skupova ije/je kod naučenih riječi.
Pravilan izgovor riječi sa samoglasno "r".
Zlata Gergič: Nudim ti slova 1. r.
Zlata Gergič: Učim čitati 1. r.
Zlata Gergič: Pisanka 1. r.
Riječ hrvatska Slikovnica za učenje hrvatskog jezika
Stanislav Femenić: Idi pa vidi
Zvonimir Balog: Male priče o velikim slovima
Grigor Iva Vitez: A zašto ne bi
Sunčana Škrinjarić-Nevenka Macolić: Kako sanjaju stvari
Željka Horvat-Vukelja, Sanja Priblić: Slikopriče
Nada Iveljić: Balonijada (scenska igra)
Jadranka Čunčić: Igre sa zmajevima (scenska igra)
Đuro Franković: Eci peci, pec...
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala
Marko Dekić: Stopama djetinjstva
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo...
2. razred
Predviđen godišnji broj sati: 259
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Ponavljanje gradiva prvog razreda.
Pravopis: Prepisivanje riječi, podjela riječi na slogove i slova, velika i mala slova, interpunkcija.
Jezik, izražavanje i stvaranje:
– Govor i pismo kao oblici za izražavanje misli. Osnovni elementi lijepog i razumnog govora. Pojam rečenice.Granice rečenica u govoru i pismu. Veliko slovo i točka.
– Pravopis imena osoba, životinja, imena blagdana i zemljopisnih imena iz bliže okolice učenika.
– Povezivanje rečenica upitnim riječima.
– Označavanje glasova u riječima.
– Glas i slovo. Red slova – abeceda. Razlikovanje samoglasnika i suglasnika, "r" kao samoglasnik.
– Skupovi ije/je u češće upotrebljavanim riječima. Pripaziti na izgovor i pisanje glasova č, ć, dž, đ, h. Razni glasovi u lokalnom dijalektu i standardnom jeziku.
– Rastavljanje riječi na slogove, na kraju retka. Riječi koje označuju živa bića i predmete.Riječi koje znače radnju. Razlikovanje jednine i množine. Zarez kod nabrajanja.Pravopis vlastitih imenica. Koristiti naučena pravopisna pravila pri pisanju. |
– Privikavanje na pravilno držanje tijela kod pisanja. Utemeljenje odgovarajućih navika pri pisanju. Početak pisanja, vježba pisanja elemenata slova.
– Utvrđivanje poznavanja slova. Prepisivanje riječi, skupova riječi, rečenica prema pisanom i tiskanom uzorku teksta. Pisanje riječi od 2 do 6 slova putem diktata nakon čujne i pročitane pripreme.
– Uvježbavanje učenih pravopisnih pravila.
– U govoru i pismu upotrebljavamo različite rečenice. Interpunkcije na kraju rečenice.
– Vježbanje razumnog povezanog govora usmeno i pismeno. Pravilno prepisivanje rečenica.Pisanje poznatih imena osoba, životinja, zemljopisnih imena i imena blagdana putem diktata.
– Pravilan izgovor pomaže pri pravopisu.
– Pravilan izgovor glasa "lj".
– Sakupljanje i tematsko grupiranje riječi.Pisanje kratkih rečenica samostalno, prepisivanje, diktat.
– Popravak pravopisnih grešaka i grešaka u krasopisu na upute nastavnika, samokontrola. |
|
Književnost:
Teme: Škola, obitelj, prijatelji, igra, igračke, životinje, ljubimci, priroda, cvijeće, drvo, šuma, dom, domovina, zavičaj, smijeh, mašta. Godišnja doba i blagdani, radovi u prirodi.
Umjetnost kratke priče, brzalice, recitacije birane iz datih tema prema uzrastu učenika.
Narodna i umjtenička književna ostvarenja hrvatskih, stranih i domaćih hrvatskih autora.
Čitanje: nijemo čitanje kao priprema za samostalno učenje.
|
Određivanje teme, sadržaja, likova djela. Ocjena postupaka likova i preko toga ukazati na njihove osobine. Sumiranje djela, isticanje važnih misli. Zapažanje povezanosti naslova i sadržaja. Poimanje nepoznatih izraza.
Sakupljanje riječi na datu temu. Davanje pismenog i usmenog odgovora na pitanja.
Orijentacija u knjizi putem sadržaja.
Glasno čitanje s obzirom na stanke i brzinu. Vježbanje tehnike čitanja pripaziti pravilno naglašavanje. Naglašeno čitanje. Glasno, nijemo, tečno čitanje. Glasno čitanje poslije pripreme. Neprekidno čitanje prijelaza na kraju reda.
|
|
Filmska i televizijska /medijska kultura:
Z. Grgić: Posjet iz svemira W. Disney: Snjeguljica, Pepeljuga
Televizijske emisije tematikom doma i škole.
Posjeta knjižnici, razne usluge knjižnice. Pričanje priča, čitanje bajki, razvijanje ljubavi prema čitanju. Posudba, čuvanje i vraćanje knjiga, uporaba dječjeg leksikona. Razvijanje čitalačkih navika.
Razgovor
Slušanje sugovornika.
Stvaranje rečenica.
Povezivanje dvije rečenice.
Usmeno stvaranje priče.
Pisanje skice. |
Glasno čitanje tempom prirodnog govora.
Usmena priprema za gledanje filma.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj.
Vježbanje postupka posuđivanja knjige. Biranje knjiga po uzrastu (slikovnice, priče, bajke, knjige za djecu). Pravila ponašanja u knjižnici. Tumačenje pojmova pomoću dječjeg leksikona. Dječji listovi u knjižnici.
Postavljanje pitanja i odgovor na pitanja.
Pričanje i prepričavanje.
Traženje naslova za priču.
Poticanje upitnim riječima tko?, što?, gdje?, kada?, kako?, zašto?
Jezične igre. |
Prepoznavanje jezičnih pojava bez toga da se traži definicija: rečenica, riječ, slog, samoglasnici, suglasnici, "r" kao samoglasnik i suglasnik.
Pravilno prepisivanje kratkog teksta.
Pisanje poznatih riječi posebno i u rečenicama putem diktata.
Pravilna uporaba interpunkcija, rastavljanja riječi, pravilno pisanje poznatih vlastitih imenica.
Uporaba samokontrole pri pisanih tekstova. Učenici sami ispravljaju greške diktata, uspoređuju tekst s originalom. Pravilan ispravak teksta uz pomoć nastavnika.
Književnost, medijska kultura:
Naučiti jednu kratku priču i dvije recitacije iz zadanih tema.
Neka učenici do kraja školske godine usvoje tečno čitanje poznatih štiva. Za vrijeme čitanja kod zareza u rečenici i na kraju rečenice neka održe stanku.
Pročitano i obrađeno štivo povezano znati prepričati u tri-četiri rečenice.
Usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
Književnost Hrvata u Mađarskoj.
Zlata Gergič: Pod duginim lukom 2. r.
Zlata Gergič: Naš lijepi hrvatski 2. r.
Zlata Gergič: Radna bilježnica 2. r.
Riječ hrvatska Slikovnica za učenje hrvatskog jezika
Nada Iveljić: Božićna bajka, Dođi da ti pričam
Sunčana Škrinjarić: Plesna haljina žutog maslačka
Balint Vujkov: Hrvatske narodne pripovijetke
Dubravko Horvatić: Stanari u slonu
Z. Kolarić-Kišur: Kristalni zvončići
Đuro Franković: Eci peci, pec...
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala
Marko Dekić: Stopama djetinjstva
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo...
Sunčana polja – pjesme za djecu
3. razred
Predviđen godišnji broj sati: 259
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Ponavljanje gradiva drugog razreda.
Rečenica i riječ: govor se sastoji od rečenice.
Poredak riječi u rečenici. Izjavna, upitna, usklična rečenica. Glavni dijelovi rečenice: subjekt i predikat. Predikat jednostavnog oblika, (glagolski predikat)
Imenice: imena živih bića i predmeta. Vlastite i opće imenice. imena ljudi, domaćih životinja, i jednoriječni zemljopisni nazivi.
Pravopis imenica (veliko početno slovo vlastitih imenica). Jednina i množina imenica.
Rod imenica (počevši sa prirodnim rodom živih bića, uporaba pokaznih zamjenica za određivanje roda: ovaj, ova, ovo). Imenice u rečenici često dobiju nastavke. Prikupljanje imenica raznih padežnih oblika. |
Vježbe:
Izgovaranje problematičnih riječi, naglašavanje (glasovi č, ć, lj, h). Kod govora i pisanja posebnu pozornost posvetiti pravilnoj uporabi refleksa jata je/ije. Prepoznavanje vrsta rečenica, pravilan izgovor i naglašavanje. Prepoznavanje glavnih dijelova rečenice pomoću pitanja. Pravilna uporaba čestice "li" u upitnim rečenicama, izgovor, pismo. Pisanje se vježba tijekom cijele godine. Pripaziti na pravilno povezivanje slova.
Vježbe:
Prepoznavanje imenica u testovima.
Pravopis imena planina, rijeka, jezera, država, blagdana. Imena naroda pišemo velikim početnim slovom – ukazati na razliku u mađarskom jeziku. Grupiranje imenica po rodu i broju. Pravopis imena i prezimena ljudi (ime prezime) – ukazati na razliku u mađarskom jeziku. |
|
Glagoli
riječi koje označavaju radnju živih bića. (Glagoli nam pokazuju tko vrši radnju: ja, ti, on, mi, vi, oni.)
Riječi koje označavaju zbivanje, riječi koje označavaju stanje. Glagoli srodnog suprotnog značenja. Glagolska vremena (prezent, perfekt, futur). Pravopis futura kod infinitiva glagola na "ti" (pisat ću), kod infinitiva glagola na "ći" (doći ću). Odvojeno pisanje glagola i pomoćnog glagola. Enklitički oblici pomoćnog glagola pišu se odvojeno.
Pridjevi: prikazuju kakvoću stvari i osobine živih bića
Pridjevi srodnog i suprutnog značenja. |
Vježbe: prikupljanje glagola srodnog i suprotnog značenja
Prikupljanje glagola stanja, radnje i zbivanja.
Glagoli u sadašnjem prošlom i budućem vremenu. Vejžbe mijenjanje glagola po licima i broju.
Prepoznavanje pridjeva.
Grupiranje pridjeva po obliku, po boji po materijalu.
Vježbanje roda i broja pridjeva. |
|
Književnost:
Teme: domovina, zavičaj, dom, škola, blagdani, djeca i odrasli, darovi prirode, godišnja doba, pojave i čuda života, o životinjama šaljivo
Narodna i umjetnička književna ostvarenja hrvatskih, stranih i domaćih hrvatskih autora.
Naučiti: kratke priče i recitacije birane iz zadanih tema prema uzrastu učenika.
Tečno čitanje sadržajno poznatog ali neuvježbanog teksta. Prepoznati riječi iako im se nastavci mijenjanju.
Rečenična intonacija: održavanje stanke kod zareza u rečenici i na kraju rečenice. Razvijanje leksičkog blaga učenika, nove riječi uvježbati. |
Vježbanje čitanja u sebi na kratkim tekstovima koji prikazuju kronološku radnju.
Prepričavanje sadržaja pomoću skice koju zajedno sastavljaju nastavnik i učenici ili sam nastavnik.
Pripaziti na pravilno oblikovanje slova, povezivanje i srazmjer u bilježnici.
Nepoznate i druge riječi prije čitanja obilježiti, objasniti i uvježbati.
Pripaziti na izgovor glasa lj i riječi u kojima se nalazi jatov refleks.
|
|
Razgovor na zadane teme. Do kraja godine postići samostalno pisanje do osam redaka
Pisanje sastava:
– paziti na vremenski slijed prikazanih događaja
– rečenice trebaju biti sadržajno povezane
– koncentrirati i zapisati bitne detalje sadržaja
– pripaziti na suvišno ponavljanje riječi
– služiti se naučenim izrazima |
– Prikupljanje riječi, skupova riječi, rečenica na datu temu.
– Vremensko povezivanje događaja. Pripaziti na ravnomjernost uvoda, razrade, završetka. Proširivanje rečenica.
|
|
Filmska i televizijska kultura
M. Blaženković: Palčić
Z. Grgić – A. Zaninović-B. Kolar: Izbor filmova o profesoru Baltazaru
F. Skubomja: Izgubljena olovka
Filmovi i televizijske emisije sa zavičajnom tematikom
Školska knjižnica: Posjet većoj knjižnici.
Usvajanje pojmova: pisac, naslov knjige.
|
Usmena priprema za gledanje filma.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj.
Biranje knjiga sa slobodne police po autoru i naslovu. Samostalno traganje za nepoznatim riječima pojmovima u dječjoj enciklopediji i rječnicima.
|
Jezik, pravogovor, pravopis, književnost
Prepoznavanje sljedećih vrsta riječi:
1. a) imenice bez nastavka (vlastite, opće, jednina, množina).
2. glavni dijelovi rečenice: subjekt,
Na kraju školske godine učenici trebaju tečno čitati sadržajno poznat, ali neuvježban tekst tihim i nijemim čitanjem. Kod čitanja neka znaju naglašavati. Odmorom i pravilnim izgovorom sugerirati interpunkcijske znakove u rečenici i na kraju rečenice.
Naučiti jadan-dvije pjesmice i jedan kratak prozni tekst u skladu s uzrastom kratko prepričavanje sadržaja (3-4 rečenice) pročitanog štiva uporaba riječi iz štiva. Izbjegavanje stranih riječi, miješanje jezika.
Pomoću skice dati prikaz pročitanog usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
Iz usmenog i pismenog stvaralaštva Hrvata u Mađarskoj obraditi priče, bajke pjesme, brojalice na date teme iz književnosti prema uzrastu učenika
Zlata Gergič: U zemlji snova 3. r.
Zlata Gergič: Naš lijepi hrvatski 3. r.
Riječ hrvatska Slikovnica za učenje hrvatskog jezika
Luko Paljetak: Miševi i mačke naglavačke
Sunčana Škrinjarić: Kaktus bajke
Zvonimir Balog: Zeleni mravi
Anto Gardaš: Ljubičasti planet
Dubravko Horvatić: Grički top
Đuro Franković: Eci peci, pec...
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala
Marko Dekić: Stopama djetinjstva
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo...
Sunčana polja – pjesme za djecu
4. razred
Predviđen godišnji broj sati: 222
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
Ponavljanje gradiva iz 3. razreda.
Gramatika:
– Upravni i neupravni govor.
|
– Razlikovanje upravnog i neupravnog govora pomoću teksta
– Pretvaranje neupravnog govora u upravni - prepričavanje doživljaja upravnim govorom
– Označavanje upravnog govora u rečenici
– Diktat |
Imenice
– ponavljanje i dopuna učenog o imenicama
– opće i vlastite imenice
– rod i broj imenica: muški, ženski, srednji rod, - množina imenica
– pojam zbirne imenice
– deklinacija imenica
– kratice jednočlanih i višečlanih naziva
Zamjenice: lične zemjenice. Pojam 1., 2. i 3. lica. Razlikovanje rodova u trećem licu jednine i množine. |
Vježbe
– prepoznavanje imenica u tekstu, određivanje roda,
– prikupljanje imenica srodnog značenja,
– razlikovanje množine i zbirnih imenica, - grupiranje općih i vlastitih imenica nakon diktata,
– imenice u jednini staviti u množinu i suprotno, pri tome paziti na pravilnost kod glasovnih promjena,
– vježbanje naglašavanja,
– pravopis i pravogovor riječi u kojima se nalazi refleks jata,
– deklinacija imenica
– pripaziti na glasovne promjene kod pojedinih padeža
– prepoznavanje ličnih zamjenica,
– zamjena imenica različitih rodova sa ličnim zamjenicama trećeg lica jednine i množine u raznim padežima |
Glagoli
– Glagoli radnje, stanja i zbivanja.
– Pomoćni glagoli, prezent, perfekt, futur.
– Sumiranje naučenog o glagolima. |
Vježbe
– prepoznavanje glagola,
– prikupljanje glagola srodnog značenja,
Diktat
– izjavnih, upitnih i uskličnih rečenica radi vježbanja glagola u raznim vremenima.
– Pripaziti na pravopis futura. |
Pridjevi
– - pridjevi koji označavaju osobine
– posvojni pridjevi
– komparacija pridjeva
– slaganje imenica i pridjeva u rodu, broju i padežu
– sumiranje naučenog o pridjevima |
Vježbe
– prepoznavanje naučenih vrsta riječi, njihova analiza prema gramatičkim kategorijama: roda, broja, padeža
– tvorba posvojnih pridjeva od ličnih imena, pravopis posvojnih pirdjeva
– slaganje imenice i pridjeva u rodu |
Brojevi
– pravilan izgovor i pravopis glavnih brojeva
– pravopis rednih brojeva kod datuma
– razlika u značenju dvoje, dvojice i dvije |
– Vježbanje pisanja i izgovora glavnih i rednih brojeva te razlikovanja rednih i glavnih brojeva. |
Imeničke i glagolske dopune
– gramatičko ustrojstvo rečenice
– na koja pitanja odgovaraju dopune imenica i dopune glagola |
– dopuna rečenica imenskog subjekta i glagolskog predikata usmeno i pismeno
– pravilna uporaba prijedloga s, sa, kod priloške oznake društva |
Književnost, čitanje, pisanje
Teme:
domovina, zavičaj, krajolik, državni i vjerski blagdani, priroda, godišnja doba u prozi i stihu svijet igre i zbilje, šport, zanimanja
životinje u pokretu narodna i umjetnička književna ostvarenja hrvtaskih, stranih i domaćih hrvatskih autora
naučiti: - kratka prozna djela ili ulomke
Usmena i pismena obrada gore navednih tematskih krugova. Čitanje lirskog teksta.
Razvijanje jezičnog blaga ukazavši na nepravilnosti izgovora i značenja riječi. Prepoznavanje i uporaba pojmova, bajka, pripovjetka basna, kazališna igra, omladinski roman. Pripovjedač kao posrednik između pisca i čitatelja.
Pisanje
Pravilno oblikovanje i vezanje slova.
Pisanje sastava
Samostalni pripovjedni sastav, pismo u 6-8. rečenica. |
Postići tečno čitanje na razini uravnoteženog govora oslanjajući se na metode čitanja iz trećeg razreda.
Čitanje sadržajno poznatog štiva bez prekida.
Održavanje stanki pri čitanju prema smislu štiva.
Mijenjanje tempa, naglaska i tona čitanja prema sadržaju teksta.
Nijemo čitanje kraćih štiva.
Prepričavanje štiva na temelju zajednički
napisane skice.
Obrada štiva pomoću pitanja. Uvježbavanje i uporaba novih riječi i izraza. Vježbanje govora na zadanu temu. Razumijevanje poruke pročitanog djela. Opis kratke priče prema istinitom događaju.
Stvaranje ravnomjernog ritma pisanja. Samostalnim pisanjem od osam do deset reda. Prema zadanoj temi poznavanje strukture, sastava uporabom dijelova uvod, razrada, završetak. |
Filmska i televizijska kultura
M. Relja: Vlak u snijegu
M. Blažeković: Čudesna šuma
D. Vuković: Piccolo
Dokumentarne televizijske emisije s tematikom domovine.
upoznavanje i uporaba enciklopedija, rječnika
čitanje časopisa i novina |
Usmena priprema za gledanje filma, i TV programa.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj. |
Jezik pravogovor i pravopis
Prepoznavanje i određivanje slijedećih gramatičkih pojava:
– gramatički rod, broj imenica
– rod i lice ličnih zamjenica
– glagolska vremena (prezent, perfekt, futur)
– glavni dijelovi rečenice
Ostale naučene gramatičke pojave znati prepoznati uz nastavnikovu pomoć
– glas "h" na početku i na kraju riječi
− futur glagola (posebno pripaziti na pravopis glagolskog pridjeva radnog za muški rod: npr: nosio, bio, vidio)
− pravilna uporaba malih i velikih slova: početno slovo rečenice
jednočlane vlastite imenice
– posvojni pridjevi tvoreni od ličnih imena
– posvojni pridjevi tvoreni od ostalih vlastitih imenica
– prepoznavanje i samostalan popravak pravopisnih grešaka u pismu
Kjiževnost, medijska kultura:
− tečno, pravilno, razgovjetno čitanje bez prekida, ujednačenim tempom
− glasno i nijemo čitanje
− samostalno prepričavanje sadržaja na osnovu slike u pet-šest rečenica
− samostalan sastavak, kratki opis, pisanje pisma
− termini: bajka, basna pripovijetka, dječji roman, glavni lik, pripovjedač, igrokaz
− usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond
– Iz usmenog i pismenog stvaralaštva Hrvata u Mađarskoj, obraditi roman, priče, bajke pjesme, brojalice na date teme iz književnosti prema uzrastu učenika.
Zlata Gergič: Mjesečeva priča 4. r.
Zlata Gergič: Naš lijepi hrvatski 4. r.
Riječ hrvatska Slikovnica za učenje hrvatskog jezika
Ivana Brlić:-Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića, Priče iz davnine
Mato Lovrak: Vlak u snijegu
Gustav Krklec: Telegrafske basne
Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva
Nikola Puljić: Ključić oko vrata
Đuro Franković: Eci peci, pec...
Stipan Blažetin: Tralala, tralala propjevala svirala
Marko Dekić: Stopama djetinjstva
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo...
Sunčana polja – pjesme za djecu
Stipan Blažetin: Bodoljaši
Iz usmenog narodnog stvaralaštva Hrvata u Mađarskoj: priče, bajke, brojalice
Ovim su programom iskazane temeljne programske odrednice i razine znanja koje bi učenici od 5. do 8. razreda obrazovanja morali savladati.
Cilj okvirnog programa hrvatskog jezika i književnosti od 5. do 8. razreda je u sažimanju i interpolaciji književnoumjetničkih sadržaja i usvajanju standardnog hrvatskog jezika na razini obilježavanja nacionalnog identiteta. Stoga valja paralelno realizirati i usvajati nastavne sadržaje jezične, književne i filmske kulture.
– Osposobiti učenike da svoje misli, mnijenje (i informacije) što jasnije i jednostavnije izražavaju(izraze) sukladno s govornom situacijom.
– Osposobiti učenike da se u prepričavanju pročitanoga drže kronološkog, logičnog redoslijeda i da znaju tečno i točno govoriti.
– Upotpuniti znanje učenika iz povijesti Hrvata, iz geografije Hrvatske, proširiti spoznaje, glede materijalne i duhovne kulture cjelokupnog hrvatstva s posebnim osvrtom na baštinu Hrvata u Mađarskoj.
– Razvijati učeničke sposobnosti radi što kompaktnijeg prilaženja književnom djelu ne izostavljajući mogućnost upoznavanja pojedinih književnih razdoblja i pravaca.
– Probuđivanje i razvijanje emotivnih, estetskih i etičkih doživljaja i spoznaja.
– Razviti svijest tolerancije ukazujući na vrijednosti multikulturalnih sredina a u okviru toga istaknuti mjesto svekoliko hrvatske baštine.
– Ukazati na važnost nacionalnih manjina u međunarodnim odnosima, pogotovo u odnosima matične zemlje i Mađarske
– Upoznati učenike sa nacionalnim institucijama, ukazati na njihov značaj, te upoznati učenike s pravima nacionalnih manjina u Mađarskoj.
– Učenika treba osposobiti za komunikaciju u malim zajednicama.
– Učenik treba u odgovarajućim govornim situacijama upotrijebiti odgovarajući ton i stil pri govorenju i obraćanju.
– Spoznaja prave namjere govornika u svakodnevici u raznim govornim situacijama
– Sposobnost formuliranja mišljenja te razviti sposobnost kulturnog raspravljanja, argumentirati svoje mišljenje, truditi se razumjeti stav drugih.
– Analiza rečenice na razini iskustva.
– Razumno i tečno čitanje tekstvoa iz raznih književnih vrsta.
– Čitanje u sebi s razumijevanjem teksta.
– Truditi se interpretativno čitati književne tekstove.
– Jasno formuliranje misli pri govoru i pismu. U pismu služiti se raznim naučenim oblicima: pripovijedanje, opisivanje, karakterizacija, pismo. Sumiranje kratkih jednostavnih tekstova.
– Sposobnost pisanja treba biti u skladu sa povećanim zahtjevima, čitko i uredno.
– Učenik treba biti siguran u pravopisu.
– Samostalna uporaba pravopisnihg pravila hrvatskog jezika.
– Samokontrola, uporaba pravopisnog i hrvatskog rječnika.
– Sumiranje gramatičkog znanja, poznavanje gramatičkih pravila i njihova primjena u govoru i pisanju.
– Pisanje sastava prema zahtjevima po razredima.
– Usmeno i pismeno stvaranje tekstova temom iz svakodnevice u raznim stilovima.
– Pri pisanju i govorenju treba razumljivo i povezano iznositi misli.
– Pisanje i uporaba bilješki u sažetom obliku.
– Razlikovanje narodne i nenarodne književnosti.
– Stvaranje samostalnog mišljenja u zajednici i o čitanim književnim djelima.
– U pisanom i usmenom obliku izvijestiti o pročitanim djelima i književnicima.
– Sa sigurnošću upotrijebiti opis, prepričavanje i karakterizaciju: pisanje pisma.
– Kratak životopis najznačajnijih autora čijim se djelima ili ulomcima upoznao učenik.
5. razred
Predviđen godišnji broj sati: 185
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Jezik, gramatika, pravopis:
Ponavljanje i provjera gradiva od 1. do 4. razreda, rečenica:
– razlika između jednostavnih i složenih rečenica
– jednostavne rečenice po sadržaju (priopćajnoj svrsi) ponavljanje na temelju naučenog u nižim razredima
– glavni d
– ijelovi rečenica, pojmovi: objekt, atribut, priložna oznaka
– izravni objekt, jednostavni oblik atributa, priložne oznake mjesta, vremena, načina |
Vježbe
– Pravopis. Interpunkcija na kraju rečenice.
– Zarez u nezavisno složenim rečenicama ispred veznika "a", "ali", "nego", "već" samo na razini prakse bez teorijskog obrazloženja
|
|
Pravogovor
– razuman i razgovjetan govor
– pravilna intonacija rečenice
– Razvijanje leksičkog blaga, sastavak: - proširivanje rečenice, imeničke i glagolske dopune
– rečenice iz svakodnevnog života, proširene i kratke složene rečenice
– uloga rečenica po sadržaju u svakodnevnom govoru u obitelji i školi
– glasovi i naglasak: - glasovi i slova
– dijelovi riječi: slog i glas, samoglasnici i suglasnici (ponavljanje)
– govorni organi
– "r" kao samoglasnik
– zvučni i bezvučni suglasnici
– pojam naglaska, naglašeni slogovi, nenaglašeni oblici, enklitike |
Vježbe
– pravopis: rastavljanje riječi na kraju reda
– rastavljeno pisanje enklitika
– pravogovor: pravilan izgovor suglasnika č, ć, lj
– pravilno naglašavanje riječi različitih naglasaka
– vježbe izgovora glasa "r" kao samoglasnika
– izgovaranje riječi sa glasnom skupinom ije/je
|
|
Riječ
– značenje riječi: prenesenog značenja, srodno značenje, onomatopejske riječi
– tvorba riječi: korijen, osnova, tvorbeni nastavak (sufiks), gramatički morfem,
predmetak (prefiks), složenice
(Tvorbu riječi prikazati riječima bez glasovnih promjena. Na glasovne promjene samo ukazujemo.) |
Vježbe
– pravopis: razlika kod izgovora i pisanja pojedinih riječi pri tvorbi
odvojeno pisanje pridjeloga
pravopis glagola tvorenih pridjedlozima (predmecima) npr. Napisati, ubaciti
Jezične vježbe
– razlikovanje višeznačnih riječi u rečenici
– riječi koje služe za uporabu
– slikoviti govor
– riječi suprotnog značenja
– sakupljanje takvih riječi
– analitičke i sintetičke vježbe tvorbe riječi
– rastavljanje na tvorbene dijelove i sastavljanje riječi |
|
Imenske riječi
Imenice
– pojam imenice, opće i vlastite imenice umanjenice, uvećanice i zbirne imenice
– rod, broj, deklinacija imenica
Zamjenice:
– pojam zamjenice, vrste
– deklinacija ličnih zamjenica: naglašeni i nenaglašeni oblici i uloga u rečenici
– povratne i posvoje zamjenice, njihova deklinacija
Brojevi
– Pojam brojeva.
– glavni i redni brojevi deklinacija rednih brojeva
– pravopis brojeva |
Vježbe
– pravopis:
a) pravopis vlastitih i općih imenica (malo i veliko slovo) pravopis jednočlanih i vešečlanih imenica koje se češće javljaju pri učenju
b) odvajanje vokativa zarezom u rečenici
c) odvojeno pisanje enklitičkih oblika zamjenica
d) pravopis brojeva
Jezične vježbe
– oblici imena i prezimena u vokativu
– pravilna uporaba "s", "sa" u instrumentalu
– pravilna uporaba zamjenice "svoj"
– slaganje imenica i glavnih brojeva
Razvijanje leksičkog blaga
– prikupljanje srodnih imenica i imenica suprotnog značenja
– vježbe zamjenicama u jednini i množini |
|
Glasovne promjene
– glasovne promjene pri deklinaciji imenica
– nekoliko primjera za ostale imenske riječi
– nepostojano "a", prelaženje "l" u "o", palatalizacija, sibilarizacija, jotovanje, jednačenje po zvučnosti i mjestu tvorbe, ispadanje suglasnika
– pravopis jednačenja suglasnika |
Vježbe
– pravopis: glasovne promjene u pravopisu
– pravogovor: pravilna uporaba oblika riječi promijenjenih glasovnim promjenama
Razvijanje leksičkog blaga
– stvaranje rečenica riječima u kojima dolazi do glasovnih promjena
|
|
Književnost
– Teme: Domovina. Legende i povijesna zbivanja. San i stvarnost. Od književnosti k scenskoj i filmskoj umjetnosti.
– Naučiti: nekoliko pjesama i ulomaka poznatog teksta (5-6 rečenica), 5 ili 6 zagonetki i poslovica.
Književnost Hrvata u Mađarskoj.
Usmena književnost
– Pripovijetke nastanak i širenje.
– Borba dobra i zla. Moralni pristup, svjetonazor u pripovijetkama.
– Bajke i realističke pripovijetke – razlika.
– Glavni likovi u obje vrste.
– Humor u narodnim pripovijetkama.
– Obrada pripovejedaka iz hrvatske narodne baštine.
– Basne – zasebna vrsta pripovjedaka. Ljudske osobine, pouka.
– Kratke usmenoknjiževne vrste: pitalice, zagonetke, poslovice.
– Narodna mudrost, iskustvo i moralni pristup.
– Razne vrste o znanju, vjernosti, domoljublju, svakodnevici.
– Usvajanje termina: Fabula i elementi fabule: uvod – zaplet – vrhunac – rasplet, bajka, basna, realistička pripovjetka, zagonetka, pitalica, poslovica, glavni i sporedni likovi, roman za mladež, igrokaz. |
Obrada tema
– usmena i pismena obrada
– govorne vrednote pri čitanju proznog, lirskog i dramskog teksta
– glasno čitanje, poluglasno čitanje, čitanje u sebi, čitanje po ulogama
– povezivanje rečenica u pripovijedanju
– prepričavanje, scenske igre
– pisanje triju školskih zadaća tijekom školske godine s ispravcima
Obrada tema
– Pripaziti na stalno razvijanje leksičkog blaga učenika.
– Razvijanje dara govora i pisanja.
– Kratko samostalno skiciranje štiva.
– Fabula: uvod, zaplet, vrhunac, rasplet.
– Glavni i sporedni likovi – karakterizacija likova, pripovjedač.
– Opis vanjskog i unutarnjeg prostora.
– Pripovijedanje u 1. licu.
Pismena obrada, sastavak
– Sakupljanje građe: doživljaj, zapažanje, iskustvo, zamisao na osnovu čitanja i učenja.
– Naslov i tema sastavka. Povezanost.
– Raspoređivanje građe. Govor i pismo trebaju udovoljavati normana književnog jezika. Kratka skica sastavka: uvod – razrada – završetak.
– Pripovijedni i opisni sastavi. |
|
Filmska i televizijska kultura
– Što je film? Uvod u filmsko stvaralaštvo
– Otkriće i razvoj filma
– Igrani, animirani dokumentarni film
– V. Tadej: Družba Pere Kvržice
– Z. Sudović: Grad ptica u gradu ljudi
– Šetnja kazalištem, na pozornici i iza nje |
Razlikovanje raznih filmskih žanrova.
Poznavanje pojmova potrebnih za obradu filma. |
|
Školska knjižnica
– Raspored knjiga u knjižnici
– Kako pronaći željenu knjigu
– Kako voditi bilješke za vrijeme čitanja knjige |
Razvijanje upućenosti razlikovanja knjiga raznih žanrova.
Korištenje priručnika, lexikona, riječnika.
|
Jezični pravogovorni pravopisni zahtjevi
1. Znati na stupnju poznavanja:
a) Rečenica: jednostavna rečenica, glavni dijelovi rečenice: subjekt i predikat. Krnja rečenica.
b) Samoglasnici i suglasnici. Pojam sloga, "r" kao samoglasnik, zvučni i bezvučni suglasnici.
c) Imenice, pojam imenice, podjela: vlastite i opće. Rod, broj, deklinacija imenica, umanjenice, uvećanice
d) Zamjenice: pojam i vrste
e) Glavni i redni brojevi
2. Bez definicije znati razlikovati:
a) jednostavna i složena rečenica
b) naglašeni i nenaglašeni slog
c) riječ, korijen, osnova, nastavak (gramatički morfem, sufiks)
d) podjela suglasnika po mjestu i načinu tvorbe
3. Uporaba naučenog u pismu i govoru. Na nivou umješnosti upotrijebiti riječi u kojima nema razlike u pismu i izgovoru.
Na razini uvježbanosti treba koristiti:
a) razlike u pismu i izgovoru
b) veliko početno slovo u hrvatskom i mađarskom pravopisu
c) pravila pri pisanju i izgovoru jata.
Književnost, medijska kultura
– Pisanje učenika treba biti uredno, čisto i čitko.
– Treba znati pravilnom izgovorom i naglaskom tečno i razumno čitati jednostavna prozna djela.
– Dosljedno upotrebljavati ijekavski izgovor.
– Jednostavnim rečenicama govoriti o gradivu petog razreda.
– Znati imenovati glavnije autore i naslove. Dati kratak sadržaj pročitanih štiva.
– Pri obradi tema posebnu pozornost posvetiti osjećajima učenika.
– Tijekom govora i pisanja upotrijebiti naučene nove riječi.
– Usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
– Iz usmenog i pismenog stvaralaštva Hrvata u Mađarskoj obraditi djela na date teme iz književnosti prema uzrastu učenika i izboru nastavnika.
Stručni termini: bajka, basna, realistička pripovijetka, zagonetka, pitalica, poslovica, roman za mladež, igrokaz.
Naučiti: 5 – 6 rečenica iz proznog teksta
5 – 6 zagonetki, poslovica
Tijekom školske godine napisati tri pismena sastava.
Ante Bežen-Olga Jambrec: Hrvatska čitanka 5. r.
Stjepko Težak: Jezik izražavanje i stvaranje 5. r.
Štefica Benček: Razgovor s knjigom
Hrvatski jezik na srenjem stupnju.
Šaljive narodne pripovijetke
Z. Balog: Veseli zemljopis
A. Šenoa: Čuvaj se senjske ruke
J. Skok: Antologija hrvatske usmene poezije i proze za djecu
Ž Mandić: Latice ivančice
M. Lovrak: Družba Pere Kvržice
Đ. Franković: Drvo nasred Podravine
Dr. Mijo Karagić: Slobodni putovi
Stipan Blažetin:Srce na dlanu, Korenje
Marko Dekić: S bačvanske ravnice
Đuro Franković: Na vo mlado ljeto
Mate Šinković: Na našoj Gori
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu
Đuso Šimara Pužarov: Stojim pred vama
Jolanka Tišler: V modrini neba
Matilda Bölcs: Jantarska ciesta
Ljudevit Škrapić: Droptine
Stjepan Blažetin: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918 do danas
6. razred
Predviđen godišnji broj sati: 148
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Jezik, gramatika, pravopis
Ponavljanje i provjera znanja gradiva iz petog razreda
Gramatika
Pridjevi:
– pojam,
– posvojni pridjevi, deklinacija
– komparancija pridjeva, glavosne promjene usred komparacije
– najznačajnija uloga pridjeva u rečenici – atribut
Glagoli pojam glagola (ponavljanje, dopuna)
– glagoli po značenju
– glagoli po vidu: svršeni, nesvršeni
– glagoli po predmetu radnje: prelazni, neprelazni i povratni
– glagolska stanja: radno i trpno stanje
– glagolski oblici: složeni i jednostavni – pojam
– infinitiv na "ti"/!ći"
– glagolska vremena: prezent, perfekt, futur
– pomoćni glagoli
– glagolski načini: imperativ, kondicional
Nepromjenljive vrste riječi
Prilozi: pojam i vrste: mjesni, vremenski, načinski, komparacija načinskih priloga
Pridjelozi: pojam, najčešći pridjelozi
Veznici: pojam, najčešći veznici
Uzvici: pojam, najčešći uzvici
Čestice: uloga čestice, najčešće čestice |
Vježbe
– pravopis:
- pridjevi u superlativu s početnim
- slovom "j" pišu se dvojno npr. najjači
– "h" na kraju riječi u genitivu množine npr. dobrih, marljivih
– pridjevi tvoreni od vlastitih imena sa nastavcima -ov, -ev, -in.
Pravogovor
– razvijanje leksičkog blaga
– sakupljanje pridjeva srodnog i suprotnog značenja
– podjela pridjeva po značenju: opisni, posvojni
– prikupljanje gradivnih pridjeva
– tvorba posvojni pridjeva
Vježbe
– pravopis: glagolski pridjev radni muški rod npr. bio, nosio bez glasa j
– odvojeno pisanje enklitičkih oblika pomoćnih glagola i iznimke
– pisanje futura
– pisanje pomoćnih glagola s niječicom: nisam, neću
– pisanje slova "h" kod pomoćnog glagola biti u kondicionalu
– potpuni oblik pomoćnog glagola htjeti piše se sa "h": hoću, hoćeš
– pravogovor: - pravilan izgovor glagolskih pridjeva: došao, imao – odstupanje od narodnog govora
– pravilna uporaba pomoćnog glagola biti u 1. 2. licu množine: mi bismo, vi biste
Vježbe
– pravopis: sastavljeno i rastavljeno pisanje priloga
– pravopis pridjedloga s(a), k(a)
– interpunkcija kod uzvika
Pravogovor
– prikupljanje priloga srodnog i suprotnog značenja
– uklapanje priloga u rečenicu
– uporaba uzvika pri oslovljavanju |
|
Književnost
Teme
– usmena književnost: lirske, epske pjesme, balade
– tisućljetni dom
– svjetlosti i sjene djetinstva
– čudesni svijet prirode
– prostori mašte i istine
književnost Hrvata u Mađarskoj
Proza: vrste: - crtica, anegdota, životopis, legenda,
romani: pustolovni, povijesni, znanstveno-fantastični
Drama: – igrokaz
– kompozicija: prizor, slika, čin,
– monolog, dijalog i didaskalije
Pjesništvo
– usmeno lirsko i epsko pjesništvo
– versifikacija, vrste: strofa, stih, dvostih, tercina, katren, deseterac
– ritam: brz, spor, stanka, intonacija
– naglasak riječi
– rima i njezina uloga u oblikovanju stiha
– stilska sredstva: inverzija, vrsta epiteta, kontrast, metafora
– usmena lirska pjesma: mitološka, poslenička, šaljiva, običajna, duhovna
– usmena lirsko-epska pjesma
– usmena epska pjesma
Usvajanje termina:
– lirska pjesma, lirsko epska pjesma, epska pjesma
|
Obrada datih tema - usmena i pisana obrada
– čitanje naglas: - stanka, visina, jačina, brzina, boja glasa kao vrednote govorenog jezika pri čitanju teksta
– izražajno i emotivno čitanje
– razvijanje kulture slušanja
– prepričavanje: - sažimanje fabule na temeljne elemente: uvod, zaplet, razvoj, vrhunac, rasplet
– portret kao sredstvo karakterizacije
– pripovijedanje u 3. licu
Na osnovu pročitanih književnih djela prepoznavanje i prikazanje teme, motiva.
Analiza književnog djela u prozi i stihu.
Karakterizacija likova.
Prepoznavanje i uporaba stilskih figura.
Dramatizacija teksta, improvizacija i oponašanje.
Pismena obrada sastavak
– pravilna uporaba naučenih pravila pri pisanju sastavka
– prikupljanje građe za pripovjedni sastav
– dalja podjela razrade: zaplet – razvoj – vrhunac – rasplet
– karakterizacija likova (vanjski opis, unutarnje osobine)
– ugraditi dijalog, prikaz djelovanja likova
– jednostavne i razumne rečenice
– tijekom cijele godine treba razvijati leksičko blago učenika
– navoditi učenike na uporabu naučenih novih riječi |
|
Filmska i televizijska kultura
– dokumentarni film, igrani film, serijski film
– televizija: zabavne, nastavne, popularno znanstvene emisije
– filmska izražajna sredstva
P. Krelja: Povratak, Vrijeme igre
B. Marjanović: Blago mora
Grgić-Ranitović: Tolerancija
Književna baština Hrvata u Mađarskoj umjetnička riječ I. II.
Josip Gujaš Džuretin, Stipan Blažetin
Marko Dekić, Đuso Šimara Pužarov |
Usmena priprema za gledanje filma.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj.
|
|
Školska knjižnica
– sat lektire u školskoj knjižnici
– časopisi i listovi
|
– Pri obradi lektire služiti se leksikonima, priručnicima.
– Priprema samostalnog referata pomoću uporabe časopisa i dnevnih listova.
– Uporaba abecednog kataloga. |
Jezik, pravogovor, pravopis
Učenici na osnovu naučenih gramatičkih pravila trebaju prepoznati i odrediti slijedeće gramatičke elmente i povezanost:
– pridjevi: vrste, deklinacija, komparacija
– glagoli: pojam, glagoli po značenju, infinitiv, pomoćni glagoli, glagolska vremena, glagolski načini i njihova uloga
– prilozi: pojam i glavne vrste
– pridjelozi: pojam, funkcija pridjedloga
Gradivo na razini prepoznavanja
– glagoli po vidu, glagolski pridjevi, glagoli po predmetu radnje
– glasovne promjene pri deklinaciji i komparaciji pridjeva
– uloga pridjeva i priloga u rečenici
Svjesna uporaba gramatičkog znanja pri pisanju i govoru
– uporaba pravopisnih pravila na razini umješnosti u krugu aktivnog jezičnog blaga
– razina umješnosti u govoru i pisanju slijedećih oblika:
– uporaba niječnice "ne" kod pomoćnih glagola
– pisanje i izgovor glasa "h" u nekim glagolskim oblicima
– pisanje slova u imperativu glagola
Književnost, medijska kultura
– pisanje učenika treba biti uredno, čisto i čitko
– učenik treba znati tečno, razumno, pravilnim izgovorom čitati prvi puta viđeni prozni tekst
– povezano govoriti o zajednički obrađenom tesktu s uporabom novih riječi
– kratka karakterizacija glavnih likova
– učenik treba iznositi svoje viđenje o likovima i o pročitanim događajima
– pri obradi književnih djela znati pravilno upotrijebiti naučene književne termine, prepoznati vrstu, analiza pjesama na naučenoj razini
– pisanje opisnog i pripovjednog sastavka, tri sastavka tijekom godine
– usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
– iz usmenog i pismenog stvaralaštva Hrvata u Mađarskoj obraditi djela na date teme iz književnosti prema uzrastu učenika i izboru nastavnika.
– naučiti dvije lirske pjesme jedan ulomak iz epske pjesme ili balade
– stručni termini: lirska pjesma, lirsko-epska pjesma, epska pjesma, epitet, ritam rima, stih, strofa, usporedba, personifikacija, životopis, roman.
P. Kanižaj: Izbor dječje poezije
S. Tomas: Dobar dan, tata
A. Majetić: Omiški gusari
J. Kozarak: Izabrane pripovijesti
Skok-Diklić-Bežen: Hrvatska čitanka 6. r.
Težak-Diklić: Jezik izražavanje i stvaranje 6. r.
Judita Škrapić Gerger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju
Štefica Benček: Razgovor s knjigom
Dr. Mijo Karagić: Slobodni putovi
Stipan Blažetin: Srce na dlanu, Korenje
Marko Dekić: S bačvanske ravnice
Đuro Franković: Na vo mlado ljeto
Mate Šinković: Na našoj Gori
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu
Đuso Šimara Pužarov: Stojim pred vama
Jolanka Tišler: V modrini neba
Matilda Bölcs: Jantarska ciesta
Ljudevit Škrapić: Droptine
Stjepan Blažetin: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918 do danas
7. razred
Predviđen godišnji broj sati: 148
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Jezik: - pravogovor, pravopis ponavljanje i provjera gradiva petog i šestog razreda
Gramatika:
Rečenica:
– gramatičko ustrojstvo rečenice
– rečenice po sastavu
– jednostavna neproširena i jednostavna proširena rečenica
– subjekt i predikat, subjektni i predikatni skup
– krnja rečenica
– glagolske, pridjevske i imeničke dopune
– ponoviti i proširiti znanje učenika o rečenici
– složena rečenica: nezavisno i zavisno složena
– glavna i zavisna rečenica, poredak rečenica, inverzija
– vrste zavisnih rečenica: predikatna, subjektna, objektna, atributna, priložna mjesna, vremenska, uzročna, namjerna, pogodbena, načinska, posljedična, dopusna
– umetnuta rečenica
– vrste nezavisno složenih rečenica: sastavna, rastavna, suprotna, isključna, zaključna
– uloga veznika i riječi u službi veznika
– rečenični niz |
– Usmena i pismena analiza jednostavno neproširenih i jednostavno proširenih rečenica po rečeničnim dijelovima.
– Usmeno i pismeno prepoznavanje, analiza i pravilna uporaba nezavisno i zavisno složenih rečenica.
– Uporaba pitanja pri analizi složenih rečenica.
– Samostalno stvaranje učenih vrsta složenih rečenica.
– Uporaba složenih rečenica pri pisanju sastava.
Vježbe
– - pravopis: - interpunkcija na kraju rečenice
– uporaba zareza kod razdvajanja rečenica u zavisno složenim i nezavisno složenim rečenicama, ukazati na razlike mađarskog i hrvatskog pravopisa pri razdvajanju rečenica
– pravogovor:
– razvijanje leksičkog blaga, sastavak
– uloga pojedenih vrsta rečenica u oživljavanju pripovjednog i opisnog sastavka
– iznošenje misli zavisno složenim rečenicama |
|
Književnost
hrvatski preporod
– podjela gradiva po književnim vrstama: - pripovjedna proza
– lirsko pjesništvo
– drama, kazalište, film i strip
– posvetiti pozornost autorima: - Ljudevit Gaj, Antun Mihanović, Petar Preradović, Ivan Mažuranić, August Šenoa, Josip Kozarac, Ante Kovačić
– povijesni pregled književnosti Hrvata u Mađarskoj– Ivan Česmički, Lovro Bračuljević, Matija Petar Katančić, Grgur Peštalić, Ivan Antunović, Mijo Mandić
– Naučiti tri do četiri pjesme iz razdoblja preporoda
– nekoliko ulomaka iz proznih djela, opis
– obavezno naučiti prve i zadnje dvije kitice iz "Hrvatske domovine" A. Mihanovića
Vrste
– roman (socijalni, povijesni), putopis, dnevnik
– drama: - dramska radnja
– kompozicija: uvod, zaplet, vrhunac, rasplet, epilog
– dramske vrste: komedija, tragedija, pojam komično, tragično
– kazališne prilagodbe književnih djela
Pjesništvo: - kompozicija: - grafički oblik pjesničkog djela (raspored strofa i stihova u pjesmi)
– strofe: tercina, katren, sestina, oktava
– funkcija motiva
– ritam: - tempo, intenzitet pri izgovaranju stihova, stanka
– stilska sredstva: - metafora, alegorija, ponavljanje, gradacija, pjesničko pitanje, oslovljavanje
– vrste: - oblici lirskih pjesama: himna, oda, sonet
– lirska pjesma po sadržaju: ljubavna, socijalna, domoljubna, opisna, misaona
– balada, romanca, junački spjev
|
Obrada tema
Proza
– fabula kronološki slijed zbivanja
– retrospekcija
– uokvirena fabula
– radnja jednostavna (nerazvijena), složena (razvijena), pokretanje radnje, zaustavljanje radnje
– sastav, kompozicija: - epizoda u pripovijesti i romanu
– lik: - karikirani lik
– sredstva kojima je određeni karakter prikazan u književnom djelu
Čitanje: - inetrpretativno čitanje, čitanje teksta po ulogama (dijalog, izazivanje napetosti)
mijenjanje tempa čitanja, očekivanje
stanka na temelju rečeničnih znakova, psihološka stanka
– čitanje u sebi može biti spontano i usmjereno radi obrade teksta
– analitičko i sintetičko čitanje
– razvijanje izražajnih sposobnosti putem govorenja
– govoriti o poruci književnog djela, analiza likova i djela pomoću učenih književnih pojmova
– prepričavanje događaja ili sadržaja pročitanog teksta, samostalno stvaranje priče
– izvješćivanje o nekom događaju
– rasprava o pročitanim djelima ili filmu, argumentiranje, demantiranje
– formuliranje mišljenja o književnom djelu
– razvijanje kulture slušanja umjetničkih izvođenja književnih djela
– samostalan prikaz pročitanog djela, naglaskom na bitnim točkama
– kod analize pjesničkih ostvarenja prepoznati i služiti se pjesničkim slikama
Pismena obrada, sastavak
– dopuna znanja o pisanju sastavka
– proširivanje znanje o karakterizacija likova, okolice, uloga opisa prirode u karakterizaciji, karakterizacija putem usporedbe
– vježbe pisanja pisma, obrazloženja, demantiranja, rasprave
– vježbanje pisanja pripovjednog, opisnog sastava i karakterizacija |
|
Filmska i televizijska kultura
Z. Bourek: Bećarac
Ante Zaninovič: Zid
Petar Krelja: Privatna stanica
Krešo Golik: Tko pjeva, zlo ne misli, Biskup Ivan Antunović
Teme za obradu: televizijska drama, radiodrama, scenarij, scenografija, strip |
Usmena priprema za gledanje filma.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj. |
|
Školska knjižnica
– služenje stručnom literaturom pri obradi zadane teme
– uporaba pravopisa i rječnika hrvatskog jezika
– uporaba leksikona, enciklopedija |
Jezik, pravogovor, pravopis
Učenici na osnovu naučenih gramatičkih pravila trebaju prepoznati i odrediti slijedeće gramatičke elemente i povezanosti:
a) jednostavna rečenica, krnja rečenica
b) složene rečenice, vrste nezavisno složenih rečenica
Gradivo na razini prepoznavanja, razlikovanja i uporabe bez definicije:
zavisno složene rečenice, povezanost između glavne i zavisne rečenice, inverzija
a) predikatne, subjektne, objektne, atributne, priložne zavisne rečenice: mjesne, vremenske, načinske
b) Svjesna uporaba gramatičkog znanja i naučenih pravopisnih pravila pri pisanju i govoru
Književnost, medijska kultura
– Pisanje učenika treba biti uredno i pregledno.
– Učenik treba znati tečno, razumno pročitati prvi put viđen jednostavan prozni tekst.
– Nakon uvježbavanja interpretativno čitati prozna i pjesnička djela.
– Uporabom književnog jezika ukratko na jednostavan način govoriti o svakodnevnim temama (škola, dom, obitelj, grad, selo, rad).
– Samostalan prikaz pročitanih djela, s naglaskom na bitnim točkama.
– Govoriti o poruci književnog djela, analiza likova, analiza djela na osnovu naučenih književnih pojmova.
– Kod analize pjesničkih ostvarenja uz pomoć nastavnika prepoznati pjesničke slike.
– Formulirati mišljenje uz pomoć nastavnika o književnom djelu. Obrazloženje, argumentiranje, demantiranje.
– Usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
– Prepoznavanje naučenih književnih vrsta.
– Kratak životopis i prikaz najznačajnijih djela.
– Pisanje i popravak tri sastavka tijekom godine: opis, karakterizacija, prepričavanje.
– Naučiti: - tri pjesme iz narodnog preporoda
– Antun Mihanović: Hrvatska domovina prve i zadnje dvije kitice
– jedan ulomak iz proznog djela (opis)
Stručni termini: dijalog, crtica, drama, epizoda, komedija, monolog, sonet, vrste rima, balada, romanca. Pisanje i popravak tri sastavka tijekom godine: Opis, karakterizacija, prepričavanje.
Iz tematskog kruga povijesni pregled književnosti Hrvata upoznati razvojni put književnosti Hrvata u Mađarskoj i po odabiru nastavnika upoznati djelatnost pojedinih autora.
Hrvatsko pjesništvo od preporoda do Kranjčevića.
Diklić-Skok: Hrvatska čitanka 7. r.
Težak- Brigljević: Hrvatski jezik 7. r.
Judita Škrapić Garger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju
A. Šenoa: Branka, Zlatarevo zlato, Prosjak Luka
Z. Balog: Bosonogi general
V. Majer: Dnevnik malog Perice
M. Zagorka: Kći Lotršćaka
V. Novak: Iz velegradskog podzemlja
D. Tadijanović: Srebrne svirale
Ante Sekulić: Hrvatski pisci u ugarskom Podunavlju
Ante Sekulić: Hrvatska preporodna književnost u ugarskom Podunavlju do 1918.
8. razred
Predviđen godišnji broj sati: 148
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Jezik, pravogovor, pravopis
Ponavljanje i provjera znanja petog, šestog i sedmog razreda.
Gramatika
– narječja hrvatskog jezika: -dijalekti i govori
– suvremeni hrvatski jezik
– razvoj hrvatskog književnog jezika od Baščanske ploče do danas
– hrvatska pisma (glagoljica, bosančica, latinica)
– osnove književnog jezika i razvojni put
– štokavsko, kajkavsko, čakavsko narječje, teritorij gdje se govore narječja u Hrvatskoj i Mađarskoj
– ijekavski, ekavski, ikavski izgovor štokavskog narječja
– narječja i izgovor tvoga kraja, prikupljanje riječi
– žargon, tuđice, stručni nazivi
– riječi u sredstvima javnog priopćavanja
– naglasci: - naglasak i intonacija
– naglašeni i nenaglašeni slogovi
– vrste naglasaka
– naglasak u rečenici, intonacija
Uloga vrste riječi u govoru i pismu
– imenske riječi u rečenici
– uloga glagola u rečenici, glagolska vremena, načini
– nepromjenljive riječi u rečenici: prilozi, pridjedlozi, veznici, uzvici, čestice |
Vježbe
– pravopis: proklitike i enklitike se pišu odvojeno od riječi ispred ili iza koje stoje
– naglasci u rječnicima
– pravogovor: - pravilno naglašavanje pri izgovoru riječi
– vježbanje izgovora naglaskom obilježenih riječi
– razvijanje leksičkog blaga: prikupljanje riječi istog oblika i različitog značenja, sastavljenje rečenica riječima istog oblika i različitog značenja
Vježbe
– pravopis
– uvježbanje naučenih pravopisnih pravila vezanih za glasovne promjene deklinacije, konjugacije, komparacije i glagolske oblike
– uporaba velikog slova
– najčešće skraćenice
– uporaba zareza |
|
Književnost
Gradivo: djela hrvatskih književnika i književnici 19. i 20. stoljeća
– obrada po književnim vrstama
– pripovjedna proza
– lirsko i epsko pjesništvo
– drama, kazalište, film i strip
– povijesni pregled književnosti Hrvata u Mađarskoj – Ante Miroljub Evetović, Ivan Petreš, Antun Karagić, Mišo Jelić, Mate Meršić Miloradić, Mate Šinković
Naučiti tri do četiri pjesme suvremenih hrvatskih autora
– jedan monolog
– vrste: - realistička i alegorijska pripovijetka
– humoreska, novela, putopis, memoar, kriminalistički roman
– drama: dramska tehnika, dramska napetost, razrješenje sukoba, katarza, režija, dramsko glazbeno djelo |
Obrada datih tema
– proza: fabula: siže i odnos sižea prema fabuli
– funkcija opisa u zaustavljanju ili pokretanju radnje
– pripovijedanje bitnog događaja i nizanje epizoda,
– odstupanje od bitnoga
– vježba vrsta opisivanja
– razne vrste karakterizacija likova: psihološka, sociološka, govorna i povijesna
|
|
Pjesništvo
– kompozicija: motiv, tema, ideja, intimni i općeljudski motivi
– ritam: brzi, spori, ujednačeni, trajanje stanke u stihu, cezura
– stilska sredstva: alegorija, refren, retoričko pitanje, antiteza, hiperbola (određenje i služba)
– vrste: ljubavna, reflektivna, duhovna pjesma
Životopis istaknutih hrvatskih književnika čija se djela obrađuju: Dinko Šimunović, Mile Budak, Vladimir Nazor, Slavko Kolar, Eugen Kumičić, Miroslav Krleža, Silvije Strahimir Kranjčević, Vesna Parun, Mate Balota, Antun Branko Šimić, Jure Kaštelan, Antun Gustav Matoš, Tin Ujević, Vladimir Vidrić, Dragutin Tadijanović, Ivan Aralica, Ranko Marinković, Vladan Desnica
Samostalno sumiranje učenog o hrvatskim književnim razdobljima. |
Čitanje
– glasno, logično, interpretativno, analitičko čitanje
– čitanje tekstova pisanih različitim stilom (književnoumjetnički, znanstveni, novinarski administrativni)
– izražajno čitanje, artikulacija, naglasak, tempo, intenzitet, ton, isticanje riječi
– razumijevanje pjesničkih slika, razlikovanje pjesničkog jezika stila i vrsta usmenog i pisanog pjesništva
– ustrosjstvo monologa i dijaloga u govornoj i psihološkoj karakterizaciji likova
– razumijevanje i razlikovanje raznih vrsta tekstova s obzirom na priopćajnu namjeru
– znati postaviti u vrijeme i prostor književna djela
– povijesne okolnosti pod kojima se odvija radnja i pod kojima nastaje određeno književno ostvarenje
Pisanje sastava
– neprekidna i planska uporaba stečenih znanja iz pisanja sastavaka
– naučena pravila u rečenici svjesno upotrijebiti tijekom pisanja sastava
– razvijanje leksičkog blaga
– pravilno nizanje rečenice uzevši u obzir pravila pisanja sastava
– teme iz svakodnevice i čitanih književnih djela
– logična, gramatička i stilsko-kompozicijska organizacija teksta
– pisanje učenika treba biti uredno, čisto i čitko |
|
Filmska i televizijska kultúra
– filmovi iz serije "Što je film"
– uvod u filmske vrste
– filmska montaža
– gluma u filmu
Filmovi:
A Babaja: Breza, Pravda
Z. Grgić: Muzikalno prase
D. Vuković: Surogat
I. Škrabalo: Slamarske divojke
K. Papić: Specijalni vlakovi
Z. Sremac: Zelena ljubav |
Usmena priprema za gledanje filma.
Razgovor nakon projekcije. Vizualni i auditivni doživljaj.
|
|
Školska knjižnica
– samostalna uporaba stručne literature
– samostalna uporaba jezičnih priručnika
– uporaba kataloga u knjižnici pri izradi samostalnog pismenog uratka,ispisavanje na kartice.
– sastavljanje skice i literature uratka |
Jezik pravogovor, pravopis
Samostalno prepoznavanje i definiranje gramatičkih pravila i pojmova
a) naglašeni i nenaglašeni slogovi, enklitike i proklitike
b) uloga imenice, glagola, zamjenice, pridjeva, priloga u rečenici
Gradivo na razini prepoznavanja i razlikovanja
a) uloga prijedloga, veznika, uzvika i čestice u rečenici
b) narječja i govori hrvatskog jezika
c) vrste naglaska i označavanje u pismu
Razvojni put hrvatskog književnog jezika
Književnost, medijska kultura
Čitanje učenika treba biti tečno, razumno i ujednačeno pri čitanju nepoznatog jednostavnog teksta. Nakon prethodnog proučavanja učenik treba znati izražajno čitati književna djela.
Učenik treba povezano govoriti o književnim djelima i piscima koje je upoznao tijekom sedmog i osmog razreda.
Iz tematskog kruga povijesni pregled književnosti Hrvata upoznati razvojni put književnosti Hrvata u Mađarskoj i po odabiru nastavnika upoznati djelatnost pojedinih autora.
Usvajanje 250-300 riječi u aktivni leksički fond.
Učenik sa sigurnošću treba prepoznati književne vrste i poznavati njihove osobine.
Sa sigurnošću govoriti o poruci koju prepoznaje u književnom djelu, treba znati analizirati likove i književno djelo na temelju naučenih književnih pojmova.
Pisanje i popravak tri sastavka tijekom godine: opis, karakterizacija, prepričavanje
Naučiti: - tri pjesme suvremenih hrvatskih književnika
Stručni termini: psicholška karakterizacija likova, humor, ironija, satira, novela, putopis, simbol, metafora, poema, tragedija
Skok Bežen: Hrvatska čitanka 8. r.
Težak-Brigljević: Hrvatski jezik 8. r.
Judita Škrapić Garger: Hrvatski jezik na srednjem stupnju
Izbor iz hrvatske lirike (A.B. Šimić, T. Ujević, N. Šop, J. Pupačić)
M. Krleža: Bitka kod Bistrice Lesne
Izbor iz hrvatskog usmenog ljubavnog pjesništva prema antologiji "Biserno uresje"
Ante Sekulić: Hrvatski pisci u ugarskom Podunavlju
Ante Sekulić: Hrvatska preporodna književnost u ugarskom Podunavlju do 1918.
Juraj Lončarić: Hrvati u Mađarskoj i trianonski ugovor.
Jezik je jedan od najznačajnijih i najrasprostranjenijih prijenosnika ljudske kulture, a ujedno i neophodan uvjet nacionalnog identiteta. Da bi čovjek mogao stupiti u dodir s drugim ljudima i mogao prenijeti svoje osobne sadržaje te razumjeti druge, potreban mu je jezik kao komunikacijski sustav.
Probuđivanje svijesti o samobitnosti materinskoga jezika te njegova značajna uloga u izražavanju nacionalne pripadnosti veoma su važni činitelji života narodnosti. Učenje materinskog jezika te učenje na materinskom jeziku doprinosi učinkovitijoj afirmaciji pojedinca u njegovim društvenim vezama. Stoga je potrebno razviti u učeniku visoki stupanj poznavanja jezika (normativnog hrvatskog jezika) odnosno komunikacijske kulture, te kulturnog ponašanja pomoću kojih će biti u situaciji razumjeti usmene i pismene tekstove, doći do spoznaja, ostvariti osobne interese u društvenom životu. Knjizevnost čini organski dio nacionalne kulture. Nositelj je i posrednik raznih životnih oblika, vidova ponašanja, misli, koji utječu na formiranje ljudske ličnosti: razne životne situacije, sudbine nude nam mnoge mogućnosti, primjere i služe nam za snalaženje u sličnim situacijama. Književnost nam pruža i estetski doživljaj.
Učenici se preko učenja književnosti mogu upoznati s načinima izražavanja na materinskom jeziku, usvojiti jezične mogućnosti pomoću kojih njihovo izražavanje može biti zahtjevnije.
– Poticati na samostalno čitanje na temelju adekvatnog odabira koji je u službi biranog ukusa i cilja.
– Posredstvom književnog djela sticanje spoznaje o ljudskom životu (čovjekovoj zbilji): o njegovom emocionalnom svijetu, idejama, mislima, životnim okolnostima, konfliktima, postupcima i dr.
– Razvijanje sposobnosti za estetsko, etičko i kulturološko vrednovanje.
– Razvijanje sposobnosti za kritičko mišljenje učenika u pogledu prosuđivanja raznovrsnih umjetničkih djela.
– Upoznavanje kulturne baštine, vrednota nacionalne i sveopće kulture s ciljem obogaćivanja nacionalne samobiti i ujedno poštivanje nacionalne i inih kultura.
– Razvijanje sposobnosti za prepoznavanje i prihvaćanje sličnosti svjetonazora u pojedinim razdobljima.
– Preko analize i interpretacije raznih književnih tekstova razvijanje sposobnosti usmenog i pismenog izražavanja osobnog suda, osjećaja.
– Razvijanje i učvršćivanje brige i ljubavi za hrvatski jezik i književnost.
– Očuvanje i razvijanje nacionalnog jezičnog i kulturnog identiteta.
– Usvajanje standardnog hrvatskog jezika te kulturnog jezičnog ponašanja.
– Razvijanje samopouzdanja i sposobnosti u služenju materinskog jezika u svim
– jezičnim djelatnostima.
– Osposobljavanje učenika za čitanje knjiga raznog sadržaja, novina i drugih publikacija na materinskom jeziku.
– Osposobljavanje učenika za pisanu i usmenu komunikaciju s drugim ljudima.
– Poticanje učenika na stvaralačko izražavanje.
– Razvijanje svijesti o samobitnosti materinskog jezika i njegovo očuvanje.
– Pravopis učenika treba biti prilagođen pravopisnim pravilima hrvatskog jezika.
– Govor učenika treba biti prilagođen ortoepskim pravilima hrvatskog jezika i datoj
– Učenika valja pripremiti da stekne rutinu u korištenju rječnika.
– Razvijanje svijesti o pripadnosti dvjema kulturama i dvama jezika.
– Razvijanje svijesti o prednostima dvojezične i dvokulturne kompetencije.
1. Pripremanje na jezične vještine potrebite za surađnju sa sugovornikom, pripremanje na jezičnu kompetenciju.
a) Treba probuditi sposobnost i želju za komuniciranjem na hrvatskom jeziku.
b) Učenik treba rabiti svoj materinski jezik kao sredstvo priopćavanja u svim situacijama. Treba spoznati prednosti dvojezičnosti.
c) Treba biti sposoban prepoznati srodnosti sadržaja priopćavanja i namjere govornika.
2. Usvajanje sposobnosti stvaranja teksta sukladno normama pismenosti materinskog jezika.
a) Učenik treba koristiti pismo kao sredstvo samoizražavanja.
b) Treba svjesno primjenjivati morfološka, leksička i sintaktička pravila hrvatskog jezika.
c) Pri pismenom priopćavanju treba pouzdano rabiti ogovarajući stil i formu primjereno situaciji i svrsi.
3. Razvijanje sposobnosti razumijevanja teksta, što znači steći sposobnost obrade tekstova književnih vrsta i tema iz svakodnevnice.
a) Učenik treba poznavati postanak i razvoj književnosti na materinskom jeziku.
b) Treba poznavati djela i život najznačajnijih pisaca i pjesnika. Treba biti upućen u stvaralaštvo pripadnika hrvatske manjine.
c) Treba biti sposoban samostalno interpretirati djela, iznijeti osobni stav.
9. Razred
Godišnji fond sati: 148 (jezik: 54, književnost: 94)
Prepoznavanje fonemskog sustava hrvatskog jezika u oblicima riječi. Vježbe za pravilno izgovaranje glasova č-ć, đ-dž, lj i samoglasničkog r.
Povezivanje znanja stečenog iz povijesti hrvatskog jezika sa znanjem iz područja povijesti književnosti.
Formuliranje teksta prilagođeno govornoj situaciji (tko, komu, s kojom namjerom, u kojem obliku): uzevši u obzir strukturu teksta, sadržaj, razvijenost teksta, način izražavanja, vrstu teksta.
Traženje primjera za glasovne promjene.
Prepoznavanje i ustanovljenje najznačajnijih glasovnih karakteristika kroz analizu i upoređivanje dijalekatskih tekstova.
Vježbe radi usvajanja pravilnog naglašavanja. Sposobnost ispravljivanja nepravilnih rečenica radi usvajanja pravilnog pisanja nenaglasnica (enklitika i proklitika). Skupljanje primjera za intonativna i gramatička sredstva koja utječu na sadržaj teksta.
Raspravljanje o aktualnim pravojezičnim pojavama u pogledu gramatičkih pravila i normi jezične uporabe (dijalektizmi i mađarske strukture u razgovornom jeziku).
Skupljanje primjera za norme jezične uporabe u mađarskom jeziku i njihova uporedba s hrvatskim jezikom (primjerice jednačenje po zvučnosti).
Prepoznavanje i formuliranje pravila, normi i povezanosti.
Karakterizacija likova, prikazivanje prizora u raznom tonu.
Poznavanje značajki opisa, pripovijedanja, monologa i dijaloga te samostalno stvaranje teksta u tim vrstama.
Svjesno razlikovanje višeznačnosti teksta proizlazeće iz osobenog razmještaja, komunikacijske situacije te bukvalnog značenja pročitanih beletrističkih djela.
Prepoznavanje različitih načina izražavanja i ponašanja prilikom prikazivanja dviju pjesama s istom temom.
Sticanje iskustava preko utjecaja i primjera antičke grčke i rimske književnosti te Biblije.
Razmatranje odnosa fabule i sižeja. Tumačenje uloge opisa, poistovjećivanje sredstava karakterizacije.
Razlikovanje bibliografskog lika pjesnika i pjesničkog subjekta koji se javlja u pjesmi.
Imenovanje tona i književne vrste lirske pjesme.
Poznavanje ritma, rimovanja, ugođaja te nekoliko oblika pjesama.
Određivanje dramskog književnog roda i njegovih karakteristika, prikazivanje elemenata i strukture dramske radnje, poistovjećivanje tipova teksta u drami.
Prepoznavanje vremenskog toka, prostora i toka radnje u učenim dramama.
Određivanje tragedije i tragičnog junaka te njegova karakterizacija. Određivanje komedije, komičnog junaka te njegova karakterizacija.
Karakterizacija uzajamne veze između drame i kazališta.
Snalaženje u kronologiji i zemljopisu književnosti na temelju književnih i kulturnopovijesnih spoznaja.
Smještavanje pročitanih djela u književno razdoblje, poznavanje nekoliko važnijih detalja iz životopisa autora.
Opažavanje tema, problema vezanih uz određeno doba u učenim djelima.
Poznavanje primanja ponekog književnog djela u svom dobu, njegov značaj u kasnijim vremenima.
Prepoznavanje veza između europskih i kasnijih hrvatskih književnih djela.
Prepoznavanje povezanosti između književnosti i drugih umjetnosti u određenim djelima.
Prepoznavanje i poistovjećivanje ljudskih uloga, ponašanja i vrijednosti u književnim djelima.
Karakterizacija suprotnih istina i normi ponašanja kao reakcija na istu pojavu.
Pismeno formuliranje osobnog stava o sustavu vrednovanja određenog junaka ili cijelog djela.
|
Tematska cjelina |
Sadržaj |
|
Komunikacija |
Pregled činitelja i funkcija komunikacijskog procesa. |
|
Opće spoznaje o jeziku |
Jezik kao znakovni sustav. |
|
Glasovi i glasovne promjene |
Opće spoznaje o glasovima: glasovni sustav hrvatskog jezika, glasovne promjene, naglasni sustav hrvatskog jezika. |
|
Povijest hrvatskog jezika do kraja 15. stoljeća |
Indoeuropske jezične porodice.
Podjela slavenskih jezika.
Promjene hrvatskog jezika.
Književni jezik i dijalekti. |
|
Oblikovanje teksta
|
Karakteristike opisa, pripovijedanja, objašnjenja, monologa i dijaloga. |
Činitelji priopćavanja. Jezični znak i znakovni sustav. Glasovne promjene. Vrste naglaska. Intonativna sredstva. Praslavenski jezik, staroslavenski jezik, crkvenoslavenski jezik; jezični spomenici: Bašćanska ploča, Red i zakon, Šibenska molitva. Glagoljica i ćirilica. Vrste teksta.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Pristup književnosti
|
Vrste umjetnosti.
Stvaranje i primanje.
Pojam lijepe književnosti i njena podjela.
književnost i jezik (poetski jezik). |
| Književni rodovi
|
Književni rodovi i njihova obilježja. Književne vrste. Versifikacija. |
| Klasična književnost
|
Biblija, Talmud, Kuran. Biblijski motivi i teme u hrvatskoj književnosti. |
| Antička (grčka i rimska) književnost |
Izbor grčke i rimske književnosti. |
| Srednjovjekovna književnost
|
Izbor svjetske srednjovjekovne književnosti.
Hrvatska srednjovjekovna književnost: početak pismenosti, Ciril i Metod, književne vrste, povijesni i pravni spisi. |
| Renesansna kultúra
|
Izbor svjetske renesansne književnosti.
Hrvatska književnost: hrvatska renesansna kultura.
Portret Marina Držića. Hrvatski petrarkisti: portret Šiška Menčetića i Džora Držića. |
Kulturnopovijesno razdoblje, epohalni stil, antikvitet, srednji vijek, humanizam, renesansa, psalam, evangelij, parabola, ep, elementi epa, in medias res, legenda, trubadurska lirika, misterij, apokrif, sonet, komedija, pastorala, farsa, maskerata, epistola, religiozno-alegorijski ep; stare lirske vrste, pojmovi versifikacije, pjesničke slike.
Usmena interpretacija naučenih recitacija (5 recitacija) i proznih citata (15 redaka) te njihovo uključivanje na odgovarajuće mjesto pri obradi pojedinih književnih djela.
Izbor iz Biblije; izbor iz antičke grčke i rimske književnosti; izbor iz petrarkističke lirike, Petar Zoranić: Planine (ulomci), Petar Hektorović: Ribanje i ribarsko prigovaranje (ulomci); Marin Držić: Dundo Maroje
– Poznavanje podrijetla hrvatskog jezika i određivanje njegova mjesta u porodici indoeuropskih i slavenskih jezika.
– Poznavanje komunikacijskih činitelja. U komunikaciji sposobnost prilagođavanja govornoj situaciji, temi, sugovorniku u služenju jezičnim i nejezičnim znakovima. Poznavanje glavnih značajki u formuliranju monologa i dijaloga.
– Poznavanje tipova znakova, njihovih sastojnica kao i njihove uloge u komunikaciji. Poznavanje povezanosti jezika i razmišljanja. Razlikovanje jezika od govora.
– Poznavanje osobenosti tvorbe glasova, aspekata podjele glasova, glasovnih promjena. Svjesna uporaba tih spoznaja pri pisanju. Pravilna tvorba glasova u govorenju.
– Poznavanje vrsta naglasaka hrvatskog jezika i njihovo bilježenje. Učenikovo nastojanje da pravilno akcentuira pri govorenju.
– Sposobnost izlučivanja suštine govorenog i pisanog teksta, poznavanje tehnike bilježenja i postupaka stvaranja teksta.
– Prepoznavanje i imenovanje jezičnih i stilskih elemenata opisa i pripovijedanja, njihovih vrsta, samostalno stvaranje opisa i pripovijedanja na temelju osobnih doživljaja i pročitanih djela.
– Samostalno vođenje dnevnika čitanja o pročitanim književnim djelima.
– Funkcija i djelovanje umjetnosti. Umjetničko djelo kao estetska poruka. Pojam lijepe književnosti i njena podjela. Književnost i društvo.
– Književni rodovi, njihove karakteristike, književne vrste i njihov razvoj.
– Karakteristike epskog, lirskog i dramskog načina izražavanja. Diskurzivni književni rod.
– Tropi i njihova funkcija.
– Pojam versifikacije i njene vrste.
– Pojam rime i njene vrste.
– Pojam ritma, njegove funkcije.
– Najvažnije karakteristike i predstavnici antičke književnosti. Antička tragedija i antički ep.
– Glavne značajke srednjovjekovne književnosti. Počeci hrvatske pismenosti.
– Humanizam. Opće značajke renesansne kulture. Hrvatski petrarkisti (Šiško Menčetić, Džore Držić), život i djelo Marina Držića.
10. Razred
Godišnji fond sati: 148 (jezik: 54, književnost: 94)
Razumijevanje tekstova koji predstavljaju razne epohalne stilove, prepoznavanje i tumačenje njihovih stilskih značajki.
Zapažanje i tumačenje funkcije stilskih sredstava i načina izražavanja: prikazivanje raznih stilskih slojeva i njihovih međusobnih odnosa (primjerice suprotnost) preko književnih tekstova.
Svjesna uporaba argumentiranja prilikom sastavljanja referata, odgovora na svakodnevna pitanja usmeno i pismeno.
Praćenje stavova koji se pojavljuju u književnim djelima, potvrda toga da je učenik shvatio djelo, uspoređivanje osobnog mišljenja s mišljenjima koja odstupaju prilikom razgovora povedenog o književnim djelima.
Vježbe iz područja značenja, deklinacije i uloge vrsta riječi (svršeni- nesvršeni glagoli, komparacija pridjeva, ponašanje brojeva).
Sposobnost samokontrole uz poznavanje pravopisnih načela hrvatskog jezika. Poznavanje i primjena razlikovnih mogućnosti pravopisa. Usporedba hrvatskog i mađarskog pravopisa, svjesna uporaba njihovih razlika (primjerice pisanje etnika, etnonima, imena ustanova).
Poznavanje karakteristika životopisa, samostalno formuliranje teksta u toj vrsti.
Samostalno formuliranje analize prema zadanim smjernicama
Samostalno prikupljanje podataka, odabir odgovarajućih informacija, njihovo svrstavanje; sastavljanje jednostavnije bibliografije.
Poznavanje i primjena pravila pisanja upravnog i neupravnog govora.
Prepoznavanje utjecaja usmene književnosti na umjetničku književnost, traženje motiva, rima, stilskih sredstava i vrsta stihova.
Sticanje spoznaja i njihovo oblikovanje o hrvatskim i svjetskim autorima, o vezi autora, književnog djela, čitatelja koja se kroz povijest mijenja.
Samostalno prikazivanje utjecaja nekolicine temeljnih djela na doba u kojem su nastala.
Prikazivanje nekoliko osnovnih primjera za vezu i paralelnost srodnih umjetnosti istoga razdoblja.
Sigurna primjena novostečenih spoznaja o književnim vrstama u interpretaciji.
Prikazivanje stilskih i aspektnih osobenosti učenih književnopovijesnih razdoblja i stilova primjenom osvojenih pojmova.
Smještavanje pročitanih djela u razne kontekste, primjerice u povijest hrvatske književnosti, u životni opus.
Otkrivanje značenja, moralnog sadržaja, estetskih elemenata raznim načinima raščlambe, primjenom znanja iz književne teorije u učenim epskim, lirskim i dramskim djelima.
Prikazivanje društvene i psihološke motivacije sustava likova u učenim epskim i dramskim djelima.
Poistovjećivanje uzora-ponašanja i vrednota koje potiču na aktivnost likova djela.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Morfologija |
Morfemi, korijen, osnova, nastavci.
Gramatičke kategorije.
Vrste riječi: pojam vrste riječi i sustav vrsta riječi. |
| Pravopis, prijevod |
Pravopis raznih vrsti riječi. |
| Formuliranje teksta |
Obilježja životopisa, autobiografije, prikaza i argumentiranja. |
| Povijest hrvatskog jezika od 16. do 19. stoljeća |
Rasproširenje latinice, tiskanje knjiga.
Prva hrvatska gramatika, rječnici.
Rad na jedinstvenom hrvatskom književnom jeziku.
Počeci hrvatskog normativnog jezika. |
Morfemi po značenju, mjestu i funkciji. Etimologija. Imenska i glagolska osnova. Gramatičke kategorije: rod, broj, padež, prirodni i gramatički rod, lice, vrijeme, način. Oblikovanje teksta: životopis, autobiografija, prikaz, argumentacija. Stilizacija novoštokavskog narječja.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Barokna književnost |
Reformacija i protureformacija.
Uloga isusovaca.
Glavne karakteristike barokne književnosti, likovne umjetnosti, glazbe.
Religioznost.
Gongorizam, marinizam, hrvatski barok.
Književne vrste: ep, lirska pjesma, poema,pastorala.
Karakteristike baroknog epa.
Rad na jedinstvenom književnom jeziku.
Predstavnici i djela. |
| Književnost prosvjetiteljstva
|
svjetska književnost
– klasicizam, estetika klasicizma
– racionalizam
– enciklopedisti
– književne vrste: tragedija, komedija, pikareskni roman
– jedinstvo mjesta, vremena i radnje
– antička grčka književnost kao uzor
– predstavnici i djela
hrvatska književnost
– društvene, ekonomske i političke prilike u Hrvatskoj
– jozefinizam
– Zagreb i sjeverna Hrvatska kao novo književno središte
– didaktičnost
– rad na jedinstvenom hrvatskom književnom jeziku
– književne vrste: školska drama, komedija, epska pjesma, lirska pjesma
– predstavnici i djela |
| Usmena književnost |
– postanak i karakter
– uloga usmene književnosti
– utjecaj narodne književnosti na umjetničku književnost
– motivi, ritam, stilska sredstva, vrste stihova,
– lirska pjesma, epska pjesma, bajka, basna, legenda, balada, zagonetka, poslovica
– realitet, fantastika, polaritet likova, simbolika
– usmena književnost Hrvata u Mađarskoj |
| Romantika |
– europski romantizam: predromantizam, glavne zanačajke, “jezerski pjesnici”, zanimanje za folklor i povijest, kult prirode, “svjetska bol”, likovi, egzotični prostor, jezik i stil, književne vrste: povijesni roman, roman u pismima, roman u stihovima, bajka, lirska pjesma, balada, tragedija, ep, poema
– ilirizam, nacionalna romantika u Hrvata: vremensko određenje, povijesna zbivanja, borba za nacionalnu samobitnost i nacionalni jezik, uloga književnosti u buđenju nacionalne svijesti, kulturne ustanove i časopisi, književne vrste: lirska pjesma, drama, poema, ep, putopis, kritika, davorija, budnica, gazela; predstavnici; jezikoslovlje, glazba, kazalište |
| Protorealizam |
– protorealizam/Šenoino doba
– vremensko određenje, društveno- politički okvir
– književne vrste: roman, pripovijetka, ep, pjesma, kritika, esejistika
– časopis “Vijenac” |
Reformacija, protureformacija, barok, barokni ep, klasicizam, prosvjetiteljstvo, jedinstvo mjesta, vremena i radnje, enciklopedija, jozefinizam, književne vrste usmene književnosti, predromantizam, romantizam, ilirizam, kult prirode, “svjetska bol”, egzotični prostor, povijesni roman,roman u pismima, roman u stihovima, vrste lirske pjesme: davorija, budnica, gazela.
Usmena interpretacija naučenih recitacija (5 recitacija) i proznih citata (15 redaka) te njihovo unošenje na odgovarajuće mjesto pri obradi pojedinih književnih djela.
Ivan Gundulić: Osman (ulomci), Dubravka (ulomci), Suze sina razmetnoga (ulomak), Ivan Bunić Vučić: dvije pjesme, Fran Krsto Frankopan: Napojnice pri stolu, Človičstvo zove se prava lipota, Ana Katarina Zrinski:Vsakomu onomu, ki štal bude ove knjižice, Antun Kanižlić: Sveta Rožalija (ulomak9, Matija Petar Katančić: Vinobera u zelenoj Molbice dolini, Matija Antun Reljković: Satir iliti divji čovik (ulomak), Tituš Brezovački: MatijašGrabancijaš dijak (ulomak), nekoliko pjesama svjetskog romantizma, Pavao Štoos: Kip domovine vu početku leta 1831., Ljudevit Gaj: Horvatov sloga i zjedinjenje, Ivan Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića, Stanko Vraz: Đulabije (jedna pjesma), Ždral putuje k toplom jugu, Petar Preradović: Zora puca, Putnik, Mrtva ljubav, Ljudsko srce, matija Mažuranić: Pogled u Bosnu (ulomak), August Šenoa: Budi svoj, Zlatarovo zlato, jedna novela npr. Prosjak Luka.
– Poznavanje strukture riječi, razlikovanje morfema i njihova podjela
– Poznavanje gramatičkih kategorija vrsta riječi.
– Poznavanje vrsta raznih vrsta riječi i njihove promjene. Poznavanje pravopisnih i pravilnosnih načela vezanih uz njihovu uporabu pri formuliranju teksta.
– Poznavanje pravopisnog sustava, zakonitosti hrvatskog jezika. Sposobnost korištenja pravopisnih pravila pripisanju. Samostalno korištenje pravopisnog rječnika. Sposobnost ispravka pravopisnih pogrešaka u pismenim radovima učenika uz pomoć pravopisnog rječnika. Čitko, ujednačeno pisanje.
– Poznavanje učtivih načina iznošenja osobnog mišljenja i njihova odgovarajuća uporaba. Poznavanje i pravilna uporaba dokazivanja, dopune i opovrgnuća u komunikacijskim situacijama.
– Sposobnost prikazivanja samoga sebe i drugih ljudi prilagođenog komunikacijskoj situaciji, pisanje vlastitog životopisa.
– Poznavanje i imenovanje jezičnih i stilskih elemenata prikaza knjige, znati prikazati knjigu.
– Reformacija i protureformacija. Glavne značajke barokne književnosti. Barokni ep. Život i djelo Ivana Gundulića.
– Glavne značajke književnosti prosvjetiteljstva. Pojam klasicizma i racionalizma. Klasicistička drama. Didaktičnost. Karakteristike i predstavnici hrvatskog prosvjetiteljstva. Život i djelo Andrije Kačica Miošića.
– Nastanak, karakter i značaj usmene književnosti. Prikaz po jednog karakterističnog djela. prikaz usmene književnosti Hrvata u Mađarskoj.
– Karakteristike europskog i hrvatskog romantizma. Život i djelo Ivana Mažuranića i Petra Preradovića. Romantični ep, davorija, budnica.
– Šenoino doba. Povijesni roman. Život i djelo Augusta Šenoe.
– Služiti se sa sigornošću elementima estetike, poetike, povijesti i stilistike pri prikazivanju, analizi i interpretaciji učenih književnih djela.
11. Razred
Godišnji fond sati: 148 (jezik: 54, književnost: 94)
Skupljanje primjera za specifične pojave hrvatskog jezika i mađarskog jezika te pojave koje susrećemo u oba jezika (kongruencija, određeni i neodređeni pridjevi.
Objašnjenje veze između razina jezika sastavljanjem raznih oblika riječi i rečenica.
Red riječi uzimanjem u obzir obavijesno ustrojstvo iskaza i značenje.
Upućenost u prosuđivanju raznih govornih situacija; Odabir odgovarajućeg stila i ponašanja i u nepoznatim komunikacijskim prilikama.
Prepoznavanje strukturalnog i stilskog jedinstva, razvijenosti i informacijskog bogatstva u vrednovanju usmenog i pismenog književnog, stručnog, publicističkog teksta.
s Poredba djela na temelju zadanih tematskih, poetskih smjernica pismeno i usmeno.
Stvaranje teksta na sažet način i jasno građeni potpun izričaj u kojoj od sljedećih vrsta: obavijest, argumentacija, uvjerenje.
Poznavanje značajki eseja i samostalno formuliranje teksta u toj vrsti.
Samostalno pisanje analize djela kratke epske vrste i lirskog djela, koji zajednički nije obrađen, primjenom raznih načina raščlambe.
Usmeni i pismeni prikaz dužeg epskog i dramskog djela prema raznom vidu.
Imenovanje problema iz pravopisa i formuliranja teksta, samostalno ispravljanje pogrešaka.
Uporaba naučno-popularnih tekstova (primjerice analize umjetničkog djela, kulturnopovijesnog, lingvističkog) u sljedećim vrstama: referat, predavanje, diskusija.
Zapažanje, imenovanje i tumačenje toga kako se mijenjaju okviri tradicionalnih književnih rodova i vrsta: novi tipovi, strukture romana, složeni ton, uloga groteske i ironije.
Usporedba djela po datim tenatičnim i poetičkim aspektima.
Shvaćanje i tumačenje karakterističnih tipova likova, konfliktnih i životnih situacija.
Zapažanje društvenokritičkih i filozofkih utjecaja u životnim i drugim književnim djelima.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Sintaksa |
Paradigmatski i sintagmatski odnosi u rečenici. Podjela rečenica, rečenični dijelovi.
Spojevi riječi.
Red riječi.
Interpunkcijski znakovi u rečenici i tekstu. |
| Formuliranje teksta |
Karakteristike usmenog predavanja, priopćenja i eseja. |
| Hrvatski jezik u 19. stoljeću |
Ilirci i hrvatski jezik.
Filološke škole (zadarska, riječka, zagrebačka). |
Sintaksa, sintagmatski odnosi, modalni glagoli. Obavijesno ustrojstvo iskaza: poznata i nova obavijest (dano/tema, novo/rema). Rečenice prema ciljnoj usmjerenosti. Interpunkcijski znakovi: zarez, točka, upitnik, uskličnik, točka sa zarezom, dvotočje, tro točje, crtica, spojnica, zagrade, navodnici.
Red riječi: osnovni red riječi, obilježeni i automatski red riječi. Formuliranje teksta: predavanje, obavijest, esej. Stvaranje jedinstvenog književnog jezika: fonetski pravopis, dijakritički znakovi.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Realizam
|
– europski realizam: realizam, kritički realizam, vremensko određenje, procvat društvenih i prirodnih znanosti, pozitivizam, darvinizam, tematska usmjerenost, kritički odnos prema stvarnosti, želja za društvenim usponom, psihološka karakterizacija likova, oblici pripovjedne tehnike,
– hrvatski realizam: vremensko određenje, društveno -politički okvir, književni uzori, teoretičari realizma, tematika (povijesne teme, građanski svijet, propadanje plemstva, seoska stvarnost, općeljudske teme), književni regionalizam, književne vrste (roman, pripovijetke, pjesma). |
| Naturalizam |
– |
Znanost i književnost, Taineov utjecaj, naslijeđe sredina i trenutak određuju književni lik, pripovjedna tehnika, književne vrste, verizam, |
| Modernizam – moderni smjerovi |
– |
Vremensko određenje, novi smjerovi (dekadencija, parnasovstvo, simbolizam, impresionizam, secesija, bečka moderna), nov pjesnički izraz, pjesnička sudbina, bohemski način života, analitička drama, defabularni roman, (filozofsko-ideološki roman) dijalektalno pjesništvo, časopisi |
Realizam, kritički realizam, pozitivizam, darvinizam, detaljizirani opis, groteska, portretiranje, psihološka karakterizacija, socijalno-psihološka motoviranost fabule, govorna karaterizacija, roman karaktera, društveni roman, novela ugođaja, novela karaktera, dekadencija, parnasizam, aristokratizam, estetizam, simbolizam, impresionizam, secesija, bečka moderna, praška i bečka skupina, larpurlartizam, kult forme, slobodni stih, simbol, sinestezija, pjesnički senzibilitet, spleen, analitička drama, dijalektalno pjesništvo, defabulativni roman (filozofski-ideološki).
Usmena interpretacija naučenih recitacija (5 recitacija) i proznih citata (15 redaka) te njihovo unošenje na odgovarajuće mjesto pri obradi pojedinih književnih djela.
Ante Kovačić: U registraturi, Vjenceslav Novak: Posljednji Stipančii, U glib, Iz velegradskog podzemlja, Ksaver Šandor Gjalski: Pod starim krovovima, Eugen Kumičić: začuđeni svatovi, Josip Kozarac: mrtvi kapitali, Slavonska šuma, Oprava ili Mira Kodolićeva, Tena, Silvije Strahimir Kranjčević: Izbor iz poezije, Antun Gustav Matoš: Izbor pjesama, Camao ili Balkon, Cvijet sa raskršća, Ivo Vojnović: Suton, Vladimir Vidrić: Izbor pjesama, Vladimir Nazor: Izbor pjesama, dragutin Domjanić: Izbor pjesama, Fran Galović: Izbor pjesama, Dinko Šimunović: Duga, Mrkodol, janko Polić Kamov: Pjesma nad pjesmama.
– Poznavanje i imenovanje glavnih kategorija jezičnog sustava i njegovih temeljnih karakteristika. Znati formulirati pravila kojima se jezične razine grade jedna na drugu. Uporaba već osvojenih postupaka u formuliranju rečenice i teksta.
– Prepoznavanje i imenovanje vrsta spojeva riječi, sposobnost svjesne uporabe tih spoznaja pri analizi i formuliranju rečenica.
– Poznavanje načina podjele rečenica, prepoznavanje pojedinih vrsta rečenica i sposobnost njihova formuliranja. Sposobnost izbora rečenica prema temi, vrsti i cilju formuliranja teksta. Pravilna uporaba intonacije raznih rečenica u govoru. Pri formuliranju teksta svjesna uporaba pravopisnih i pravilnosnih pravila vezanih uz složene rečenice.
– Prepoznavanje i imenovanje rečeničnih dijelova. Određivanje vrsta i izražajnih sredstava rečeničnih dijelova. Sposobnost pravilnog slaganja subjekta i predikata.
– Poznavanje i pravilna uporaba osobenosti reda riječi hrvatskog jezika.
– Poznavanje glavnih pravila rečeničnih i pravopisnih znakova, njihova pravilna uporaba u pisanju.
– Poznavanje povijesti hrvatskog književnog jezika.
– Prepoznavanje osobenosti eseja, znati pisati esej na temelju pročitanih književnih djela.
– Poznavanje strukture predavanja, znati samostalno formulirati predavanje.
– Glavne značajke europskog i hrvatskog realizma. Utjecaj prirodnih znanosti na književno stvaranje. Socijalno-psihološka motiviranost fabule, psihološka karakterizacija likova. Kritički odnos prema stvarnosti. Roman i novela kao tipične književne vrste. Život i djelo Silvija Strahimira Kranjčevića, Ante Kovačoća i Ksavera Šandora Gjalskog.
– Pojam naturalizma i njegovi predstavnici.
– Glavne značajke modernističkih smjerova, njihovi predstavnici u svjetskoj i hrvatskoj književnosti. Život i djelo Anruna Gustava Matoša, poezija Vladimira Vidrića, novele Dinka Šimunovića.
– Sposobnost pristupa književnom djelu na razne načine, svoja iskustva, spoznaje treba prilagoditi raznim aspektima interpretacije književnog djela. Sposobnost otkrivanja i izražavanja etičkih sadržaja i estetskih vrijednosti prikazanih u književnim djelima.
12. Razred
Godišnji fond sati: 148 (jezik: 54, književnost: 94)
Prepoznavanje slojeva jezika u pisanim i usmenim tekstovima.
Svjesna uporaba leksika, pravila slojeva jezika prilagođeno komunikacijskoj situaciji.
Usmeno izražavanje o raznimtemama u raznim vrstama teksta u raznim komunikacijskim situacijama.
Prepoznavanje povezanosti između značenja i izraza riječi; odgovarajuća uporaba jednoznačnica, višeznačnica, sinonima, antonima i homografa u usmenom i pismenom obavijesnom tekstu.
Potpunije razumijevanje poruke umjetničkog djela otkrivanjem konotativnog značenja.
Prepoznavanje jezičnih jedinica koje određuju stil povezanosti jezika i stila.
Karakterizacija tekstova spadajućih u osnovne tipove stilova. Vježbe za uporabu pojedinih vrsta riječi i ustaljenih izraza kao stilema.
Pravopis i pravilno izgovaranje stranih riječi koje se susreću u hrvatskim tekstovima.
Skupljanje, tumačenje i ispravak jezičnih pogrešaka iz oblasti rekcije i sprezanja.
Čitanje, obrada jednostavnijih književnoteorijskih i lingvističkih tekstova te njihovo ukljičivanje u učeni sadržaj.
Imenovanje i primjena karakteristika vijesti, izvještavanja, oglasa u formuliranju teksta.
Uporaba usmenih i pismenih oblika zahvalnice, sažalnice u odgovarajućoj komunikacijskoj situaciji.
Vježbe za usvajanje faza formuliranja referata i tehnike bilježenja. Logički razmještaj prikupljenog materijala za formuliranje teksta.
Prepoznavanje problema i važnosti jezičnog purizma, upoznavanje sa suvremenim zadaćama jezičnog purizma.
Povezanost teme, kompozicije, uporabe jezika, motiva u pročitanim djelima.
Koncipiranje zaključaka uporabom stručnih izraza o specifičnostima novopročitanog djela: književni rod, književna vrsta, književni smjer, stil, dikcija.
Tematski i poetski usmjerena komparacija, djela nastalih u raznim razdobljima te pručavanje njihovih promjena kroz povijest.
Prikaz karakteristika stilskih smjerova preko književnih djela i djela likovne umjetnosti.
Grupiranje književnih smjerova, povezivanje karakterističnih značajki i karakterističnih djela.
Prikaz uzajamnog djelovanja vrsta umjetnosti s primjerima.
Preko nekoliko primjera dokazivanje toga da je književnost s jedne strane neprekidna, s druge strane promjenjiva tradicija.
Glavne značajke razdoblja hrvatske književnosti: činjenice i primjeri iz pročitanih djela.
Poredba motiva, tematike i misaonosti životnih i književnih djela.
Zapažanje, tumačenje privlačnosti i zamki zabavne književnosti, prikaz njenih tipičnih vrsta, situacija, motiva.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Leksikologija |
Semantika: odnos izraza i značenja. |
| Raslojenost leksika |
Različiti izražajni oblici jezičnih slojeva, zahtjevi koji se tiču sadržaja i ponašanja.
Funkcionalni stilovi.
Purizam i jezična kultura. |
| Imena |
Osobna imena, nadimci, etnici, etnonimi, toponimi. |
| Tvorba riječi |
Načini obogaćivanja leksičkog blaga.
Tvorba imenica, glagola, pridjeva i priloga. |
| Formuliranje teksta |
Komunikacijski tekstovi. Glavne faze formuliranja referata. Načini navođenja literature i vođenje bilježaka. |
| Hrvatski jezik u 20. stoljeću |
Utjecaj društvenih i političkih činitelja na jezik. Pokret za hrvatski jezik. Nove gramatike, razlikovni rječnik, Anićev rječnik. |
Semantika:preneseno značenje, osnovno (glavno) i prvotno značenje, izvedeno značenje, jednoznačnice i višeznačnice. Jezična norma, varijante jezika, vremenska, područna i funkcionalna raslojenost leksika: standardni jezik, razgovorni jezik, narječje, regionalni jezik. Frazeologija, strane riječi. Stil: književnoumjetnički, publicistički, znanstveni, administrativni, razgovorni; kolokvijalizmi, žargonizmi, vulgarizmi, poetizmi. Tvorbeni načini. Formuliranje teksta: komunikacijski tekstovi, vijest, obavijest, oglas, reklama, zahvalnica, pozivnica, sažalnica, referat.
Tematska cjelina |
Sadržaj |
| Avangarda – modernistički pokreti |
– vremensko određenje, avangarda, društveno- političke okolnosti, suprotstanljenost tradiciji, otuđenje, osjećaj izgubljenosti, nemir, depersonalizacija umjetnosti, razbijanje sintakse i strukture, automatsko pisanje, gradički izgled pjesme, kaligram, ekspresionizam, futurizam, nadrealizamdadaizam, kubizam, imažizam, socijalni realizam, književne vrste (roman- rijeka, roman struje svijesti, pjesme u prozi, moderna drama) |
| Hrvatska književnost od moderne do 50-tih godina |
– hrvatski ekspresionosti: književne prilike poslije modernizma, uloga Ulderika Donadinija, književni časopisi (Kokot, Vijavica, Juriš, Plamen), stilističke značajke
– književnost od 1929. do 1952.: politički okvir, utjecaj politike na književno stvaranje, književni časopisi (Hrvatska smotra, Hrvatska prosvjeta, Savremenik), realističke teme, socrealizam, ruralnost, regionalizam, dijalektalno pjesništvo, mitski realizam
– svjetska književnost: filozofija apsurda, roman “apsurda”, antidrama, apsurdno kazalište, tjeskoba i zabrinutost za sudbinu čovjeka i svijeta, egzistencijalizam |
| Druga moderna u hrvatskoj književnosti
(1952.-68.) |
– karakteristike druge moderne: povratak tradiciji i europskim književnim smjerovima, krugovaši i razlogovci, fabularna, prostorna i vremenska nevažnost, filozofska usmjerenost književnosti, književni časopisi (Krugovi, Razlog) |
| Suvremena hrvatska književnost |
– značaj pokreta “hrvatsko proljeće”, raznovrsnost stilova, “proza u trapericama” |
| Književnost Hrvata u Mađarskoj |
– mjesto domaćih književnih djela u cjelokupnoj hrvatskoj književnosti i njen značaj, književne vrste, časopis “Riječ”, dijalektalno pjesništvo |
Avangarda, ekspresionizam, futurizam, nadrealizam, kubizam, imažizam, konstruktivizam, socijani realizam, kaligram, roman rijeka, roman struje svijesti, automatsko pisanje, otuđenje, depersonalizam, mitski realizam, ruralnost, regionalizam, filozofija apsurda, roman apsurda, antidrama, apsurdno kazalište, egzistencijalizam, krugovaši, razlogaši, neimenovani prostor, apsolutno vrijeme, filozofska usmjerenost, “hrvatsko proljeće”, “proza u trapericama”.
Usmena interpretacija naučenih racitacija (5 recitacija) i proznih citata (15 redaka) te njihovo unošenje na odgovarajuće mjesto pri obradi pojedinih književnih djela.
Ulomci iz djela svjetske književnosti iz prve četvrtine 20. stoljeća; Antun Branko Šimić: Pjesnici, Moja preobraženja, Opomena, Smrt i ja, Ručak siromaha; Miroslav Krleža: Baraka Pet Be, Gospoda Glembajevi, Povratak Filipa Latinovicza, Khevenhiller; Tin Ujević: Svakidašnja jadikovka, Kolajna, Visoki jablani, Pobratimstvo lica u svemiru; Dobriša Cesarić: Oblak, Povratak, Balada iz predgrađa; Dragutin tadijanović: Dugo u noć u zimsku bijelu noć: i još najmanje jedna pjesma; Ivan Goran Kovačić: Jama; Izbor iz svjetske književnosti (1927.-1952.); Ranko Marinković: Ruke; Jure Kaštelan: Tvrđava koja se ne predaje, Jadikovka kamena; Vesna Parun: Mati čovjekova, Ti koja imaš nevinije ruke; Josip Pupačić: Tri moja brata, More; Nekoliko ulomaka i pjesama iz suvremene hrvatske književnosti, izbor iz književnosti Hrvata u Mađarskoj.
– Prepoznavanje veze između izraza (fonemskog sastava) i sadržaja riječi, odgovarajuća uporaba jednoznačnica, višeznačnica, homonima, sinonima, antonima, homografa u pismenom i usmenom izlaganju.
– Poznavanje važnijih slojeva leksika.
– Rutinska uporaba jednojezičnog i frazeološkog rječnika.
– Prepoznavanje povezanosti jezika i stila te elemenata koji odreduju stil. Prepoznavanje i karakterizacija tekstova koji pripadaju osnovnim tipovima funkcionalnih stilova. Prepoznavanje funkcionalne strane porabe pojedinih vrsta riječi i frazema. Pozavanje karakteristika umjetničke komunikacije.
– Poznavanje glavnih pravila pravopisa stranih riječi i njihova odgovarajuća uporaba. Pravilno pisanje stranih riječi upoznatih u pojedinim nastavnim predmetima.
– Poznavanje značaja jezičnog purizma, opažanje i shvaćanje utjecaja društvenih promjena na promjene u jeziku. Poznavanje temeljnih zadaća skrbi za pravilnost i čistoću hrvatskoga standardnog jezika. U pisanju i govorenju nastojati brižno koristiti jezik i prilagoditi ga komunikacijskoj situaciji.
– Poznavanje načina tvorbe i njihovih glavnih karakteristika.
– Političke i društvene okolnosti rađanja avangardnih pokreta, njihove karakteristike, predstavnici. Karakteristične metode stvaranja i osobenosti književnih vrsta.
– Hrvatski ekspresionizam. Obilježja hrvatske književnosti između 1929. i 1952. godine. Utjecaj egzistencijalističke filozofije na književnost. Život i djelo Antuna Branka Šimića, Miroslava Krleže i Tina Ujevića.
– Značajke druge moderne u hrvatskoj književnosti (1952.-68.), Život i djelo Ranka Marinkovića i Jure Kaštelana.
– Karakteristike suvremene hrvatske književnosti. Život i djelo jednog suvremenog pjesnika ili spisatelja.
– Pregled književnosti Hrvata u Mađarskoj, njeni predstavnici.
– Sposobnost snalaženja u književnim tekovinama, u povijesti hrvatske književnosti preko upoznatih kulturoloških epoha, životnih djela i raščlambe umjetničkih djela. Poznavanje glavnih značajki književnih epoha.
– Sposobnost za komparativni pristup književnih djela i iznošenje osobnih stavova pri njihovoj raščlambi.
OKVIRNI NASTAVNI PROGRAM ZA OSNOVNE ŠKOLE S
PREDMETNOM NASTAVOM
Ciljevi nastavnog programa
Pedagoške zahtjeve podučavanja hrvatskog jezika usuglasili smo s zahtjevima državnog susutava jezičnog ispita osnovnog i srednjeg stupnja (imajući u vidu potrebnost podučavanja lokalnog govora). Otvara se mogućnost za obradu takvih tema, koje obuhvaćaju jezičnu stvarnost svakidašnjice (na stupnju znanja učenika).
Osposobiti učenike za govorenje, čitanje, i pisanje u skladu s propisanim normama za pojedine razrede.
Upoznati i usvojiti glasovni, grafemski, morfološki i sintaktički sustav hrvatskoga jezika.
Spoznati funkcije riječi u različitim priopćajnim sredstvima i kontekstima.
Osposobiti učenike za govornu i pismenu komunikaciju.
Razvijati sposobnosti usmenog i pismenog izražavanja osobnog stava spram sveukupne stvarnosti.
Osposobiti učenike da svoje misli, mnijenje (i informacije) što jasnije i jednostavnije izražavaju (sukladno s govornom situacijom).
Osposobiti učenike da se u prepričavanju pročitanog drže kronološkog, logičkog redosljeda te da znaju tečno i točno govoriti.
Omogućiti učenicima da se upoznaju sa (što potpunijom) hrvatskom baštinom i duhovnim vrijednostima hrvatskoga naroda.
Upotpuniti znanje učenika o povijesti Hrvata, o zemljopisu Hrvatske, proširiti spoznaje glede materijalne i duhovne kulture cjelokupnog hrvatstva.
Razvijati učeničke sposobnosti radi što kompaktnijeg prilaženja književnom djelu.
Nastava hrvatskoga jezika treba da prožme, obuhvaća i neka druga područja školskog obrazovnog procesa da se stekne što potpunija slika cjelokupne baštine hrvatskoga naroda (povijest, zemljopis, pjevanje, glazbena kultura itd.)
Veoma je važno iskoristiti sve mogućnosti u jačanju i podizanju nivoa znanja jezika svestranijom uporabom njegovih komunikativnih i informativnih vrijednosti (knjižnica, film-
ska i televizijska kultura, sredstva javnog informiranja).
Program treba da osigura i omogući učenicima
• usvajanje standardnog hrvatskog jezika
• razvijanje i jačanje osjećaja pripadanja hrvatskome narodu (jačanje nacionalnog identiteta).
Program se zasniva na tri nastavna temelja: na jezičnoj, književnoj i medijskoj kulturi. Ovo međutim ne znači da se drugi obrazovni elementi isključuju iz ostvarivanja programskih odrednica (npr.: pjevanje, likovna umjetnost).
Ciljevi i zadaci od 1. do 4. Godišta
Najosnovniji cilj poučavanja hrvatskoga jezika je osposobiti učenike za govorenje, čitanje, pisanje i komunikaciju (primjereno životnom dobu).
Važno je da učenici upoznaju i usvoje glasovni, grafemski, morfološki i sintaktički sustav hrvatskog jezika (u skladu s propisanim normama).
Bitno je da upoznaju funkcije riječi u različitim priopćajnim sredstvima i kontekstima (svakodnevni, beletristički tekstovi).
Temeljna zadaća je kompleksno razvijanje izražajnih sposobnosti memoriterom, dramatizacijom, razvijanjem rječnika.
Izrazito je važno razvijanje i promicanje znanja jezika svakodnevnim životnim situacijama i igrom.
U interesu razvijanja pojedinca potrebno je razvijanje moralne i estetske osjetljivosti, profinjenosti učenika.
Uporabom ilustriranih dječjih enciklopedija, rječnika, leksikona valja postaviti temelje samostalnom stjecanju spoznaja.
Opći razvojni zahtjevi od 1. do 4. Godišta
Vještina razumijevanja govora, razumijevanje govorenja.
Treba utemeljiti jezičnu kompetenciju učenika.Učenik treba smjelo govoriti na određenom jeziku, treba postupno ojačati govornu smjelost i samopouzdanje.
Treba shvatiti i umijeti pratiti jednostavne upute učitelja.
Putem vježbanja treba znati u stvarnim komunikacijskim situacijama na jednostavan način pitati, odgovoriti, dati informacije i obratiti se sugovorniku.
Vrlo je važno da ih osposobimo rješavanju zadaća razumijevanja nakon slušanja teksta. Pri nastanku poteškoća u razumijevanju treba znati tražiti pomoć.
Trebaju naučiti i znati napamet nekoliko popijevki, brojalica, pjesama na datome jeziku.
Vještina čitanja s razumijevanjem
Treba probuditi interes učenika za kulturom svoje etničke skupine.
Važno je da prepoznaju i shvate poznate pisane riječi , izraze. Poimanje treba obilježiti djelom, govornim činom ili pismeno.
Treba postići da sukladno životnoj dobi budu sposobni pročitati tekst na datome jeziku.
Treba ih osposobiti da znaju iz teksta izdvojiti jednostavne informacije.
Treba postići uvježbanost u poimanju jednostavnog teksta s poznatim jezičnim elementima nijemim čitanjem.
Kontinuiranim vježbama učenik treba biti sposoban ispravno prepisati jednostavan tekst i pisati diktat na određenom jeziku.
Automatiziranjem njihovog pisma trebaju znati pisati na datome jeziku jednostavne , faktografske informacije.
Funkcionalnom uporabom pisanja trebaju biti sposobni po uzorku napisati tekst od više rečenica (dijalog, poruka, čestitke putem razglednica, predstavljanje).
1. Godište
Godišnja satnica:148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Ja i moj svijet: Tko sam ja?
Kako se zovem? Kako se zoveš?
Što voliš?
Škola: Školska zgrada, učionica i oprema. Školska oprema: udžbenici i pribor za učenje. Vršnjaci, razredni drugovi. Školsko osoblje: ravnatelj, učitelji, čistačice, kuhinjski radnici itd.
Dom: Obitelj, prijatelji.
Članovi obitelji (prijateljice).Uređenje kuće i stana, okolica, biljke i životinje u stanu i oko njega.
Od doma do škole: Putovanje, prometovanje. Kupovina,trgovina i dućan.
Spoznaje o prirodnom okolišu: Vrijeme, vremenska razdoblja i godišnja doba, mjeseci, dani u tjednu.
Izlet, polje, šuma i drveće.
Blagdani i običaji: Božić, Uskrs, Poklade, Dan majki.
Pjesme: Pjesme (popijevke) i igre uz odgovarajuće teme.
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis
Početno čitanje:
Upoznavanje slova.Uočavanje osobitosti razlike između
mađarskog i hrvatskog pisma Artikulacijske osobitosti.
Govor:
Osnovna pravila u razgovoru (postavljanje pitanja odgovaranje).
|
Dijalog, vježbanje pitanja odgovaranja.
Situacijske igre: pozdravljanje, predstavljanje, pitanje, odgovaranje. Obogaćivanje rječničkog blaga
vježbanjem rečeničnih modela, pitanjem-odgovaranjem. Vježbanje pravilne rečenične intonacije u izjavnim rečenicama.
Vježbanje izgovora glasova koji odudaraju od mađarskih, vježbanje pisanja
Oživljavanje utvrđenoga,prepoznavanje, imenovanje putem slika, slikovnica i filmskih snimaka.
Globalno čitanje riječi,skupova riječi, rečenice. Glas, slovo, riječ, rečenice (pojmovno), brojevi do dvadeset.
Prepoznavanje izgovorene rečenice, riječi i glasa.
Točka, upitnik, uskličnik, zarez (u izgovoru). Izgovor glasova (č-ć,dž-đ,lj,nj).
Skupovi ije/je.
Razgovor iz dječje svakodnevice.
Pripovijedanje, odnosno opisivanje slike ili prepričavanje.Povjeravanje razumijevanja pročitanog, razumijevanje pročitanog.
|
Brojalice, pjesmice (dječja književnost, lokalna)
Stanislav Femenić: Puž na ljetovanju, zbirka pjesama
Zvonimir Balog: Pjesme sa šlagom, zbirka pjesama
Sunčana Škrinjarić: Kuća od slova, zbirka pripovijedaka
Toma Podrug: Od Solina do Solina, zbirka pjesama
– Iz domaće književne baštine: brojalice, pitalice, zagonetke, poslovice iz knjige Đure Frankovića: „Eci, peci, pec…” ; pjesme uz blagdane „Na vo mlado ljeto…”
Medijska kultura: crtani filmovi (po izboru i prema mogućnostima).
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 200-250 riječi (od ovog 10% specijalnih izraza), 50 receptivnih leksičkih cjelina.
Stvaranje govornih situacija , teme uzete iz dječje svakodnevice, vezane za dom i školu.
Učenje pjesmica (popijevaka), igara, brojalica svog zavičaja.
Pripremanje i osposobljavanje učenika za najosnovnije komunikacijeske postupke (socijalizacija i školske upute)
Priprava za razgovor/vježbe : slušanje i govorenje, pripovijedanje, opisivanje, artikulacija, izgovor
2. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Dom i obitelj:
Proširivanje gradiva iz prvog razreda. Radovi u domu i oko njega. Provod, razonoda u obitelji. Prehrana i jela. Rođaci, rodbina.Gostoprimstvo, primanje gostiju. Rođendan, imendan.
Škola i njen okoliš:
Proširivanje građe iz prvog razreda. Školski pribor.
Školski rad i pedagozi. Radovi u školi i oko nje.Slobodne aktivnosti u školi. Učenička samouprava. Športske, kulturne djelatnosti, socijalne usluge: cjelodnevni boravak u školi, popodnevni boravak u školi, knjižnica, blagovaonica.
Od doma do škole:
Seoska kuća i njena okolica: dvorište, vrt, ulica.
Prometovanje na ulici i prometala. Komunalne ustanove. Grad i prometovanje u gradu, pješački prijelaz, semafor, prometnik.
Spoznaje o prirodnom
okolišu: Šuma, polje, životinje. Vrijeme, godina, mjeseci. Radovi vezani za godišnja doba. Zimske radosti, ljetnji doživljaji. Slobodno vrijeme u prirodi.
Zdravstveno - higijenske
spoznaje: Zdravlje i bolest.
Liječnička ordinacija.
Zdravstveni djelatnici (liječnik, medicinska sestra, patronažna sestra). Higijenska sredstva. Šport i igra. Proširivanje građe vezane uz zaštitu zdravlja(preventivna medicina).
Društveni i kulturni život:
Društveni i vjerski blagdani.(proširivanje gradiva iz 1. razreda).
Pozdravi i želje.
Čitanje, pisanje, pravilno izražavanje, pravogovor i pravopis i gramatika
Čitanje:
Glasno čitanje.
Brzina čitanja.
Poštovanje naglaska i
intonacije.
Pravogovor i pravopis:
Glasovi različiti od mađarskog
Rastavljanje riječi na
kraju retka.
Opisivanje.
Pričanje i prepričavanje.
Usvajanje hrvatskog pisma.
Urednost i čitkost.
Pojam roda i broja.
Glagol (pojam).
Sadašnje vrijeme (prošlo vrijeme). |
Vježbe s intonacijom upitnih rečenica. Sakupljanje riječi iz datih tematskih krugova. Sastavljanje kratkih rečenica na datu temu.
Imenovanje jela. Nazivlje djelatnosti pri ugošćivanju.
Imenovanje školske opreme, upotrebnih predmeta. Osnovne definicije lokacije.
Upoznavanje dvorišnih igračaka, igri. Sredstva i radnje radi uljepšavanja okoliša.
Nazivanje karakterističnih sredstava seoskog ambijenta. Orijentacija u prebivalištu.
Sumiranje saznanja o gradskom prometovanju.
Upoznavanje divljih, kućnih životinja te životinja oko kuće. Upoznavanjei nizanje pojedinih etapa radova u prirodi.
Imenovanje najosnovnijih oblika zaštite i sačuvanja zdravlja. Sakupljanje „recepata zdravlja”.
Djelatnosti pripremanja za blagdan.
Vježbanje glasnog čita-Bnja. Tečno čitanje:naglasci i pravopis interpunkcija.
Izgovor i pisanje č-ć,lj,nj, i je-je. Pisanje i izgovor čestice „li” u upitnim rečenicama.
Postavljanje pitanja i odgovaranje. Sastavljanje rečenica o slici. Ispričanje kratkog sadržaja.Vježbanje: diktati,kontrolni diktati, vježbe s riječima, dopunjavanje i proši-rivanje rečenica.)
Pismeni odgovori na pitanja.
Pismeno opisivanjeslika.
Sastavljanje frazema.
Vježbe s glagolima u prezentu. Vježbe s jesnim i niječnim rečenicama.
|
Pajo Kanižaj: Šarabara, pjesme
Stanislav Femenić : Krijesnice, pjesme
Zvonimir Balog: Male priče o velikim slovima, pjesme
Gustav Krklec: Majmun i naočale, pjesme
Iz domaće književne baštine:
Stipan Blažetin: Tralala tralala propjevala svirala, pjesme
Zbirka dječjih pjesama: Sunčana polja
Bajke, narodne pripovijetke i druge vrste narodnih umotvorina i na dijalektu svoga kraja.
Filmska i TV-kultura: crtani filmovi prema mogućnostima, filmovi za djecu i mladež.
Školska knjižnica: upućivanje učenika na čitanje dječjih knjiga (slikovnice, ilustrirane enciklopedije), upisivanje u knjižnicu, posudba knjiga i njihovo vraćanje.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajajnje 200-250 novih riječi (leksički aktiv), od ovoga 10% specijalnih izraza i još 40 receptivnih leksičkih cjelina. Stvaranje govornih situacija u govornim vježbama (teme se vezuju za školski život, obitelj i dom).
Poznavanje nekoliko zagonetaka, pitalica, poslovica, brojalica i pripovijedaka, bajki.
Poznavanje zagonetki, poslovica, brojalica, bajki pjesmica, igara itd. svoga zavičaja.
3. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Dom i obitelj:
Proširivanje gradiva novim temama. Dijelovi stana rostorije, namještaj).
Obitelj (zanimanje članova obitelji). Odmaranje i životni ritam u obitelji. Obiteljski blagdani.
Okolica doma: Domaće životinje. Izlet u prirodu: prijatelji, doživljaji,divlje životinje. Polja, šume, voćnjaci, oranice.
Selo, grad (ulice,trgovi, trgovine, javne ustanove).
Prometovanje, putovanje, Prometala.
Škola i školski život:
Jedan dan u školi. Raspored sati (učenje, satovi, odmor).
Dvorište, igre na dvorištu.
Dežuran i prijatelji u razredu.
Spoznaje o prirodi, o prirodnom svijetu:
Promjene u prirodi vezane uz četiri godišnja doba.
Jesen: kraći, hladniji dani, opadanje lišća, padaline.
Radovi u vrtu, vinogradu, voćnjaku i na poljima.
Životinjski svijet se priprema za zimu. Ptice selice, šumske životinje.
Zima: vrijeme, padaline.
Zimske radosti: sanjkanje, grudanje, snjegović, hranjenje ptica.
Proljeće: budi se priroda.
Obilježja proljeća, povratak ptica selica, prvo cvijeće, pupoljci. Otapanje snijega.
Izlet. Proljetni radovi.
Ljeto:ljetni radovi, žetva, radovi u vinogradu, na polju.
Ljetne radosti, ljetni odmor, kupanje, plivanje. Na Balatonu
Zdravstveno-higijenske teme:
Nove spoznaje. Rad, zabava uz popratne higijenske navike. Higijena učenja. Zaštita zdravlja.
Dokolica: Slobodno vrijeme, kino, televizija, šport, čitanje. Telefonski razgovor, pismo (kratko).Društveni i
vjerski blagdani.
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor i pravopis i gramatika
Čitanje: Tečno čitanje
Čista artikulacija
(ije,r,č-ć,j-lj,đ-dž).
Pravogovor i pravopis:
Razlikovanje glasova i slova č-ć,j-lj,đ-dž.
Veliko slovo u nazivima mjesta, sela, gradova, rijeka, jezera i planina, u imenima i prezimenima ljudi, u imenima životinja, u naslovima knjiga, filmova,novina, pjesama i etnika.
Zarez u nabrajanju.
Samostalno oblikovanje rečenica na osnovu slika, ilustracija, crtanih filmova.
Pridjevi (pojam).
Zamjenice (pojam), posvojne zamjenice.
Glagoli „imam-nemam”.
Prezent,perfekt (pojam).
Sročnost (kongruencija).
Priložne oznake. |
Uporaba prozodijskih sredstava i elemenata u govoru.
Sakupljanje i svrstavanje antonima i sinonima.
Stvaranje rečenica, dopunjivanje nepotpunih
rečenica.
Komunikacijski postupci:
Dijalog (učenik s učenikom) na određenu temu.Obrada određene teme u tandemu. Obrada određene teme po malim grupama.
Razgovor o osobnimdoživljajima (igra, šport, hobi).
Sumiranje saznanja o putovanju: stajalište,ulazak, kupnja karata,pristojno ponašanje itd.
Promatranje i nabrajanje vremenskih pojava.
Promatranje promjena prirode i djelatnosti čovjeka koji se prilagođuju tome. Promatranje i sumiranje spoznaja o životu i ponašanju životinja.
Pričanje doživljaja.
Korisne djelatnosti u slobodnom vremenu. Vježbanje uspostave i održavanja kontakata.
Učenje pjesama, brojalica uz pojedine blagdane.
Uporaba prozodijskih i govornih elemenata tijekom čitanja.
Pravilan izgovor i pisanje riječi sa slovima č-ć, j-lj, đ-dž. Uporaba velikih slova u osobnim imenima, u imenima naselja, rijeka, planina.
Vježbanje nizanja odjeljivanjem. Oblikovanje, pretvorba slikovne građeu rečenice i tekst.
Uvježbavanje rečeničnih modela.
Dijalozi, sposobnost vođenja dijaloga.
Pričanje doživljaja i prepričavanje pročitanog.
Jezične igre (sudjelovanje u tim igrama).
Pravilno i lijepo oblikovanje slova. Prepisivanje štampanog ili pisanog teksta (riječi, rečenice)
Diktati, kontrolni diktat.
|
Zagonetke, pitalice, pjesmice po izboru.
Luko Paljetak: Miševi i mačke maglavačke
Sunčana Škrinjarić: Kaktus bajke
Gustav Krklec: Prvi snijeg
Zlata Kolarić-Kišur:Tko bi svima ugodio
Stjepan Jakševac: Ima jedan razred
Grigor Vitez: A zašto ne bi
Zvonimir Golob: Čemu služe roditelji
Stanislav Femenić: Krijesnice
Puž na ljetovanju (pjesme iz zbirki)
Vesna Parun: Hoću ljutić, neću mak
Iz domaće književne baštine:
Bajke,basne i druge narodne pripovijetke
Usmena književnost zavičaja
Marko Dekić: Stopama djetinjstva
Đuso Šimara Pužarov: Djeci a ne samo …
Filmska i medijska kultura:
Po izboru i mogućnostima crtani filmovi, filmovi za djecu i mladež.
Školska knjižnica: Knjižni fond. Knjige za djecu (slikovnice,ilustrirane bajke, pjesmice)
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi (aktivan leksički fond), od ovoga 10% frekventivnih sintagmatskih cjelina, osim toga 50 receptivnih leksičkih cjelina.
Uvježbavanje pravilnog izgovora i intonacije.
Usvajanje tečnog čitanja.
Pravilno pisanje i vezivanje lijepo oblikovanih slova.
Stvaranje govornih situacija (s proširivanjem tema iz svakodnevice: vrijeme, godišnja doba, izlet, putovanje).
Poznavanje novih pjesmica (popijevaka), igara.
Poznavanje zagonetaka,pitalica,brojalica, poslovica i bajki.
Poznavanje pučkih popijevaka svoga zavičaja
4. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Obiteljski dom:
Prostorije u stanu.
Uređenje stana i tehnička opremljenost. Život u
obiteljskoj kući. Dnevni red u obitelji. Odmor, razonoda. Moj dom. Ljetnji doživljaji. Što ima za objed. Njega tijela.
Škola: Školska zgrada, dvorište. Školski dnevni red. Raspored sati. Ponovo u školi. Školske svečanosti.Pripremanje na školsku svečanost.
Selo: Život na selu.
Žitelji sela. Izgled sela.
Poljodjelstvo na selu.
Običaji na selu.
Grad: Prometovanje po gradu, na ulici. Na kolodvoru. Privreda,zanimanja u privredi.
Trgovine. Na tržnici.
Svijet prirode:
Godišnja doba i njihova obilježja. Prirodne pojave (promatranje). Nebeska tijela. Čovjekov odnos prema prirodi. Zaštita prirode.
Društveni, kulturni život:
Povijest (povijesni podaci) sela, naselja. Društveni, vjerski i obiteljski blagdani.
Iz književnosti: Pjesme, pripovijetke, pitalice (paralelno sa zavičajnom baštinom).
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Tečno čitanje uvježbanih tekstova. Poštivanje interpunkcije, rečenični naglasak.
Pravogovor i pravopis:
Upitne rečenice, intonacija,
rečenični naglasak. Razgovor o temama iz udžbenika.
Urednost i čitkost.
Velika i mala slova.
Razgovor o temama, koje su u
knjizi. |
Oblikovanje rečenica i stvaranje teksta o nekoj slici. Vježbanjejednostavnih usmenihi pisanih priopćenja i izvješća.Vježbanje i uporaba novih riječi i frazeoloških cjelina.
Usvajanje izraza vezanih uz rukovanje tehničkih aparata u stanu.
Sastavljanje kratkog programa za pojedine školske svečanosti
Pribrajanje starih običaja, usvajanje prigodnih Zdravica.
Usvajanje i vježbanje pravila pješačkog prometovanja.
Promatranje prirode i vremenskih prilika.
Nazivanje i kratko opisivanje prirodnih i vremenskih pojava.
Ispitivanje starijih ljudi, koji dobro poznavaju lokalnu tradiciju.
Vježbanje čitanja tekstova.
Uvježbanje pravilne intonacije u izjavnim, upitnim i uskličnim rečenicama.
Čitanje po ulogama.
Artikulacija i akcentuacija.
Veliko slovo vlastitih imenica (gradivo iz trećeg razreda), etnici (automatizacija).
Usporedba s mađarskim pravopisom.
Uvježbavanje rečeničnih modela.Stvaranje govorne situacije. Pričanje i prepričavanje.
Obrada teme po parovima,po mikrogrupama i samostalno.
|
Ivana Brlić Mažuranić:Priče iz davnine
Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva, 365 braće
Gustav Krklec: Telegrafske basne
Nada Iveljić: Dođi da ti pričam
Sunčana Škrinjarić: Kakva je to ljubav bila
Grigor Vitez: Neposlušne stvari
Iz naše književne baštine:
Usmena književnost svoga zavičaja, bajke, basne, pjesme, popijevke, zagonetke, poslovice
Po izboru i prema mogućnostima crtani filmovi, filmovi za djecu i mladež.Likovi i osnovne etičke osobine: dobar - zao, hrabar - kukavica itd.
Školska knjižnica: Knjižni fond, lijepa književnost i znanstvenopopularna književnost.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Postupno proširiti teme iz prethodnih razreda (štiva i govorne vježbe).
Sudjelovanje u obradi tematskih krugova kratkim odgovorima na postavljena pitanja.
Upotpunjivanje njihova znanja iz gramatike – poznavanje glagola (prezent, perfekt, jednina), imenica (vlastite imenice, opće imenice, rodovi).
Poznavanje pravopisa vlastitih imenica i glagola u perfektu.
Učenike treba osposobiti da što više ovladaju jezikom.
Usvajanje 300 novih izraza (10 receptivnih leksičkih cjelina).
Stvaranje govornih situacija
Poznavanje novih pjesama, igara,poznavanje najosnovnijih djela lokalne baštine.
Ciljevi i zadaci od 5. do 8. godišta
Osnovna zadaća je usavršavanje i promicanje govorne i pismene komunikacije učenika.
Izuzetno je važno razvijanje sposobnosti potrebne za svladavanje jezika, uvježbavanje jezičnih vještina (jezični transfer, interferencija). Istaknuta je zadaća razvijanje usmenog i pismenog izražavanja vođenim i slobodnijim sastavcima na određene teme.
Treba osposobiti učenike da svoje misli, mnijenje, informacije izraze što jednostavnije i jasnije (sukladno s govornom situacijom).
Osposobiti učenike da se u prepričavanju pročitanog drže kronološkog i logičkog slijeda i da znaju lijepo, tečno i točno govoriti.
Važno je probuđivanje i razvijanje emotivnih ,estetkih i etičkih doživljaja učenika.
Pomoću osvještavanja gramatičkih struktura i funkcije treba utemeljiti svjesno rabljenje jezika.
Opći razvojni zahtjevi od 5. do 8. godišta
Razumijevanje govora, vještina govorenja
Učenik treba znati rabiti jezik manjine u svakodnevnim komunikacijskim situacijama (sukladno životnoj dobi).
Treba biti sposoban svoje misli iznijeti sukladno sadržaju.
Treba znati započeti i voditi razgovor, opisati svoj doživljaj, tražiti i davati informacije.
Vještina čitanja s razumijevanjem
Učenik treba razumjeti u jezičnom smislu kompleksnije tekstove, treba ih znati obraditi (na nastavnom satu uz pomoć učitelja, odnosno kao domaću lektiru).
Treba poznavati nekoliko književnih ostvarenja (pjesme, novele, pripovijetke, iz kulture određene etničke skupine.
Treba probuditi u njemu potrebu za čitanjem na jeziku manjine.
Treba biti sposoban interpretativno čitati bilo koji od naučenih tekstova (s odgovarajućim naglascima, s izdvajanjem suštine teksta).
Učenik treba biti sposoban primijeniti temeljne jezične zakonitosti, treba znati usporediti između jezika manjine i mađarskog jezika.
Treba upoznati duhovnost određenog naroda putem ostvarenja temeljnih spoznaja o kulturi toga naroda i prepoznati vrijednost dvojezičnosti. Treba biti sposoban prevoditi jednostavnije tekstove sukladno svom jezičnom znanju.
Treba biti sposoban u pisanom obliku istaknuti suštinu i poruku pojedinog književnog djela.
5. Godište
Godišnja satnica:148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija:
Obiteljski dom:
Čistoća i urednost u stanu.
Opremljenost domaćinstva (kućanski aparati). Kućanski poslovi. Nedjelja s obitelji.
Očekujemo goste.Slavljenje imendana, rođendana. Gosti iz Hrvatske.
Škola i školski okoliš:
Razred, učionica, zbornica, ravnateljev ured i druge prostorije u školi i njihova namjena. Školsko osoblje i njihov posao.Učenje, rad u učionici.
Znanstveno – higijenske teme: Zdravstvena zaštita.
Rad, odmor, rekreacija, šport. Zdravstvena služba: liječnici, hitna pomoć, bolnice. Posjet bolesniku.
Slobodno vrijeme (dokolica):
Provod - knjižnica, kino, kazalište. Izlet, putovanje, turizam.
Selo: Poljodjelstvo, poljoprivreda. Radno mjesto.
Stambeni objekti i javne ustanove. Povijest sela i današnjica. Narodnosna obilježja sela. Povijest hrvatskih žitelja u naselju.
Grad: Život u gradu. Povezanost sela i grada.
Trgovina. U robnoj kući.
Kupovina darova. U tvornici.
Kod prijatelja u gradu.
Grad - privredni i kulturni centar.
Svijet prirode: Preoblika prirode - poljodjelstvo, mehanizacija. Osnovni zemljopisni pojmovi. Tehnički izumi.
Društveni, kulturni život:
Nacionalni praznici, vjerski blagdani. Dopisivanje (pismo prijatelju).
Razglednica, čestitka,
dopisnica.
Iz književnosti:
Iz dječje književnosti pjesme, kratki prozni tekstovi (ulomci). Iz domaće baštine (pjesme Marka Dekića, Stipana Blažetina, Jolanke Tišler i drugih).
Čitanje i pisanje,pismeno izražavanje, pravopis i pravogovor i gramatika
Čitanje:
Tečno čitanje (neuvježbanih tekstova). Čitanje pjesmice (razgovjetnost). Sažimanje sadržaja pročitanoga djela.
Pravogovor i pravopis:
Refleksi „jat”-a.
Standardni jezik, regionalni govor, narječje.
Enklitički oblici pomoćnih glagola. Rastavljanje riječi, Prenošenje dijela riječi u slijedeći red.Rodovi i vrste riječi.
Pismeno izražavanje:
Pripovjedni sastavak.
Izdvajanje suštine teksta. |
Pripremanje kratkog izvješća od 5-6 rečenica o pojedinim temama. Obogaćivanje rječnika iz sve širih područja društvenog kontaktiranja.
Vježbe s unošenjem poznatih odnosno novoučenih izraza u rečenicu, redoslijed subjekta i predikata.
Samostalno oblikovanje rečenica o djelatnostima prigodom ugošćivanja.
Izvještaj o školskom radu.
Nabrajanje i kratak prikaz najosnovnijih djelatnosti zaštite zdravlja.
Posjet knjižnici, glednje filma.
Nazivanje, slijed poljoprivrednih poslova.
Intervju o starom seljačkom životu.
Posjet tvornici ili pogonu. Utvrđivanje zapažanja u nekoliko rečenica.
Imenovanje nekoliko tehničkih izuma.
Nabrajanje primjera uništavanja prirode.
Vježbanje pisanja pisma.
Vježbanje tečnog čitanja prvi puta viđenog teksta.
Predočavanje doživljajne građe pjesme vježbama čitanja. Posvjedočenje razumijevanja pročitanoga prepričavanjem.
Usvajanje pravilnog izgovora riječi sa refleksima „jat”-a.
Uočavanje obilježja dijalektalnih tekstova.
Ispravan izgovor i pisanje enklitičkih oblika pomoćnih glagola.
Vježbanje rastavljanja riječi sa suglasničkim skupom i dvoslovima.
Uočavanje formalnih obilježja rodova i vrsta riječi.
Sastavljanje kratkog pismenog sastavka o nekom doživljaju ili na osnovi nekog štiva. Pismeni kontrolni zadaci za provjeravanje sposobnosti izdvajanja suštine. Pisanje dviju školskih radova za utvrđivanje spremnosti učenika iz samostalnog stvaranja teksta.
|
Milivoj Matošec: Pustolovina u dimnjaku
Pajo Kanižaj: Prsluk pucam, Zeleni brkovi
Zvonimir Balog: Veseli zemljopis
Luko Paljetak: Roda u drugom stanju
Iz naše književne baštine:
Jolanka Tišler: V modrini neba
Stipan Blažetin: Srce na dlanu
Filmska i medijska kultura:
Po izboru i mogućnostima: crtani filmovi, filmovi za djecu i mladež. TV-emisije s tematikom za djecu (znanstvenopopular ne teme). Animirani i lutkarski filmovi. Školska knjižnica: priručnici, enciklopedije, leksikoni i rječnici. Korištenje sadržaja.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 350 novih izraza (od ovoga 10% frekventnih sintagmatskih i 10% receptivnih leksičkih cjelina).
Uvježbavanje poznatih gramatičkih modela. (U svakodnevnim govornim situacijama.)
Sistematiziranje ponekih kategorija (priprema deklinacije imenica).
Prikaz osobnog doživljaja ili pročitanoga u 5-7 rečenica.
Uporaba velikog početnog slova prve riječi u rečenici te razgodaka na kraju rečenice.
Poznavanje pravopisa glagola u futuru.
Nakon pripreme tečno čitati poznati tekst.
6. Godište
Godišnja satnica:148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija:
Obitelj i dom: Stižu prijatelji, posjetnici.
Rodbinske veze. Prehrana namirnice. U blagovaonici,pri stolu (ponašanje).
Škola: Prijatelji u razredu. Zajedno na ljetovanju. Školski izlet.Školska svečanost.
Zdravstveno-higijenske
teme: Zdrava prehrana.
Odijevanje po higijeni i praktično. Njegovanje odjeće.Prva pomoć.
Slobodno vrijeme:
Društvene igre, individualne igre.
Dopisivanje.
Čitanje, TV, glazba, radio, kazalište, kino, video, kompjutor. Šport-provod.
Selo: Osobitosti našeg naselja. Javne ustanove i njihove funkcije. Narodnosni običaji i pučke tradicije.
Poljoprivredni radovi, nekoliko karakterističnih proizvoda. Mehanizacija i ručni rad (manualni).
Grad: veze između grada i sela. Privredna proizvodnja. Posjet privrednom pogonu. Razgledavnje grada.
U restoranu. Provod, zabava, kultura. Okolica grada.
Svijet prirode: Biljni i životinjski svijet u okolici prebivališta. Čovjekov odnos spram prirodi.Čovjek mijenja prirodni okoliš.
Pred zemljovidom Hrvatske.
Društveni i kulturni život:
Narodnosti u Mađarskoj.
Naši korijeni.
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor
Čitanje:
Tečno čitanje (intenzitet glasa, brzina, stanke psihološke i fiziološke).
Karakteristični motivi i junaci pripovijedaka.
Sažeto prepričavanje štiva iz udžbenika. Stvaranje govorne situacije, dijalog. Razgovor, prepričavanje uporabom složenih rečenica.
Odgovarajuće mađarske konstrukcije hrvatskih.
Pravilna uporaba prijedloga Pravilna uporaba brojnih imenica. Pravilno pisanje futura.
Slovo „h” u genitivu pridjeva u množini.
Pismeno izražavanje:
Opisivanje, pozdravljanje, čestitke. |
Prikaz slike u 6-8 jednostavnih rečenica.
Tumačenje značenja riječi
sinonimima, antonimima i opisivanjem.Proširivanje rečenica u interesu što potpunijeg izražavanja sadržaja.Planiranje školske ekskursije.
Poznavanje pravila odijevanja, vanjštine.
Planiranje slobodnog vremena. Kratak opis svoje najomiljenije športske grane
Kratak prikaz javnih institucija. Poznavanje
nekoliko stručnih izraza iz poljoprivrede.
Vježbanje pravila ponašanja u restoranu.
Izvještaj u 10-15 rečenica o flori i fauni obitavališta.
Poznavanje i imenovanje nekoliko narodnosnih regija.
Obrada djela različitih vrsta i raznolike ritmike (povjesnica, pripovijedaka).
Imenovanje motiva karakterističnih za pročitana djela.
Vježbe sa samostalnim izdvajanjem suštine pročitanoga. Uspostavljanje kontakata, individualni elementi uljudnosti.
Nijansirano izricanje misli i mnijenja. Usmeno vježbanje opisivanja. Vježbe za izbjegavanje mađarske rekcije. Vježbe s rjeđim primjerima prijedloga „u”.Uočavanje oblika brojnih imenica muškog, ženskog, srednjeg roda.
Vježbe s glagolima u futuru.
Pismene i usmene vježbe: vježbe čestitki u govoru i pismu.
|
Iz domaće baštine i zavičajna književnost (dijalektalna književnost).
Ivana Brlić – Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića
Nada Iveljić: Konjić sa zlatnim sedlom
Zdenka Jušić-Seunik: Vode su pjevale
Dobriša Cesarić: Voćka poslije kiše
Iz naše književne baštine:
Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu
Filmska i medijska kultura:
Po izboru i mogućnostima crtani filmovi i filmovi za djecu i mladež.
Vrste igranog filma:pustolovni,znanstvenofantastični, vestern.
Školska knjižnica: uporaba dječjih enciklopedija. Samostalan rad s rječnicima.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 300 novih izraza.
Pravilna uporaba prijedloga „u”: s akuzativom i s lokativom.
Sudjelovanje u dijalogu. Uporaba jednostavnih uzročnih rečenica.
Prepoznavanje frekventivnih oblika brojnih imenica.
Pravopis glagola u futuru.
Prenošenje osobnih želja, čestitki, pozdrava.
Poznavanje novih pjesama, kraćih proznih tekstova iz zavičajne književnosti (prikladno dječjem uzrastu).
Učenje napamet 50-80 redaka stihova ili proze.
7. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Dom: Uređenje i tehnička opremljenost stana: vodovod, rasvjeta, grijanje.Kućanski aparati: rukovanje i održavanje.
Škola: Škole u okolnim mjestima. Natjecanja u znanju iz raznih predmeta. Kružok, športske vještine.
Zdravstveno-higijenske spoznaje: Čovjekovo tijelo, glavni dijelovi, organi i njihova funkcija. Zaštita zdravlja, neke opće poznate bolesti. Kod liječnika, u ljekarni.
Slobodno vrijeme: U kazalištu.Muzeji, izložbe u okolici i Budimpešti, u Zagrebu.
Zajednički izleti i igre.
Selo: Slika sela. Život i promjene na selu. Seoske
priredbe. Narodnosni običaji.
Grad: Prometovanje (proširivanje teme). Cestovna i željeznička mreža.Prometna pravila. U tvornici.
Svijet prirode: Uvjeti za život: voda, zrak, toplina.
Čovjek:društveno i prirodno biće. Tehnički izumi. Čovjek i svemir.
Društveni i kulturni život:
Tisućljetna zajednička prošlost Hrvata i Mađara. Naši junaci. Naši blagdani.
Jezično-komunikacijske spoznaje
Uporaba infinitiva/zamjena infinitiva.
Glagolski vid / s upućivanjem na glagolsko vrijeme.
Instrumental imenica / s prijedlogom i bez prijedloga Uporaba akuzativa uz glagole
Akuzativ kao objekt u rečenici
Genitiv bez prijedloga.
Svršeni vid - nesvršeni vid Instrumental bez prijedloga „s” i „sa”.
Instrumental može biti i priložna oznaka mjesta.
Akuzativ u službi neizravnog objekta. Genitiv bez prijedloga Tvorba riječi.
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Razgovjetno čitanje štiva različitih vrsta.
Gledište u pripovijedanju.
Pravogovor:
Temeljna ljudska obilježja, ljudski odnosi. Razgovor kao oblikizražavanja.
Pravopis:
Pismo. Pravopis imenica: vlastita imena. Pisanje nadnevka.Rečenične intonacije.
Promjena imenica: oko, uho. Uporaba instrumentala.
Uporaba vokativa.
Uporaba brojnih imenica
(dvoje, troje, dvojica,
trojica).
|
Postavljanje pitanja na određenu temu prema uputama nastavnika.
Obogaćivanje rječnika sakupljanjem riječi. Komunikacijske vježbe s poslovicama, uzrečicama i frazemima. Opis procesa faza uporabe nekoliko kućanskih aparata i strojeva.
Izvještaj od nekoliko glav kratkih rečenica o funkciji i radu najosnovnijih ljudskih organa.
Posjećivanje muzeja, izložaba, utvrđivanje dojmovau 8-10 rečenica. Kratak izvještaj o nekom običaju.
Pregled pravaca te željezničkih prometnih veza naše domovine i matične nam zemlje.
Važniji argumenti zaštite prirode: obrazloženje o zaštiti zraka i vode.
Poznavanje junaka zajedničke prošlosti dvaju naroda s naznakama njihovog povijesnog značaja.
Vježbe s infinitivom u službi oznake namjere.
Prepoznavanje svršenih i nesvršenih glagola.
Alternante prijedloga „s,sa” u instrumentalu imenica.
Vježbe s imenicama muškoga roda za živa bića i nežive stvari u akuzativu. Uočavanje šarolikosti genitiva.Uočavanje izricanja svršenosti i nesvršenosti.
Vježbe s instrumentalom.
Uočavanje preostalih
funkcija genitiva, akuzativa, instrumentala.
Uočavanje najčešćih oblika tvorbe riječi.
Pripovijedanje osobnih doživljaja kronološkim redom i iznošenje svojih misli iz drugog aspekta.Uporaba gramatičkih konstrukcija (padeži, glagolski oblici).
Uočavanje ljudskog aspekta u književnim djelima. Stvaranje govornih situacija.Uočavanje i izdvajanje glavnih i sporednih likova, opis krajolika, pronalaženje kompozicije.
Uočavanje vanjskih obilježja pisma.Uporaba vokativa.
Uočavanje sredstava intimnog tona. Vježbanje pravopisnih oblika koji se odudaraju od mađarskog.
Opažanje oblika, koji se odudaraju od prosječnog.
Uporaba „s, sa” sa zamjenicama. Uporaba vokativa u oslovljavanju primaoca.
Vježbe s različitim varijantama brojnih imenica.
|
Nekoliko kraćih djela iz hrvatske usmene književnosti i klasične literature: narodne pjesme, popijevke, narodne pripovijetke.
Petar Preradović:Dvije ptice Ivana Brlić Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića Iz usmene baštine svoga zavičaja.
Iz domaće književne baštine:
Stipan Blažetin: Bodoljaši (dječji roman)
Marko Dekić: S bašvanske ravnice
Po izboru i mogućnostima igrani filmovi, crtani filmovi i filmovi za mladež i djecu.
Akustični i vizualni elementi filma.
Školska knjižnica: uporaba priručne literature (rječnik i pravopis).
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi i izraza po novoj temi.
Prepoznavanje primjera doslovnog i prenošenog značenja.
Uporaba infinitiva u izricanju namjere. Uporaba imenica u instrumentalu za izricanje sredstva odnosno društva.
Brojne imenice i zbirni brojevi.
Samostalna uporaba rječnika.
Čitanje i poznavanje djela iz domaće baštine
Znati napamet od 50 do 100 redaka stihova ili proznog teksta.
8. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Dom: Prihodi u obitelji, štednja. Obiteljski blagdani.
Narodnosne tradicije u obitelji.
Škola: Školske svečanosti, kolektivne priredbe. Usmjereno školovanje.
Zdravstveno-higijenske teme: Zdravstveno osiguranje, socijalna skrb. Zdravstvene institucije: liječnička ordinacija, bolnica, ljekarna. Zanimanja, zdravstvene struke.
Slobodno vrijeme: Športske grane, discipline.
Razonoda i glazba.Knjižnica.
Selo: Život seoskih ljudi.
Tradicije. Prijatelji iz grada.
Grad: Trgovina, privreda.
Život u velegradu.
Svijet prirode:
Izvori energije.
Zaštita okoliša.
Štedi energiju!
Društveni i kulturni život:
Iz života Hrvata u Mađarskoj.
Savez Hrvata u Mađarskoj, Hrvatska državna samouprava i lokalne manjinske samouprave.
Novine i hrvatska izdanja: Hrvatski glasnik, Riječ itd.
Jezično-komunikacijske spoznaje
Govorne vrednote u umetnutim
rečenicama (apozicije),pravopis (zarez).
Logički subjekt i besubjektne rečenice.
Dativ (bez prijedloga).
Mjesto radnje (izriče se
imenicom u dativu i instrumentalu).
Modalno značenje umetaka (sintagmi) koji pokazuju stav govornika spram onome o čemu govori Bezlična rečenica, Glagolska rekcija.
Tvorba riječi.
Čitanje i pisanje, pismeno izražavanje ,pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Izražajno čitanje književnih tekstova.
Govorenje i pravogovor:
Doživljaj proljepšava život.
Pričanje na osnovi mašte.
Izricanje osobnih misli i osjećaja pravilno oblikovanim jednostavnim i složenim rečenicama.
Glagolska rekcija.
Pravilno izgovaranje perfekta.
Uporaba glagola „moći”, Alternacija je/i
Pismeno izražavanje:
Čitkost i funkcionalnost pisanja.
Pismeno stvaranje teksta.
Pravopis:
Pravilno pisanje futura: pitat ću, ću pitati,doći ću, ću doći. Pisanje slova „h” u kondicionalu (1. lice jedn.) i na početku glagola htjeti (hoću,hoćeš).
Pisanje priloga (zajedno, odvojeno, s crticom).
Glagol: glagolski vid (nesvršeni, svršeni i učestali), glagolska vremena: prezent, perfekt, futur, glagolski način: imperativ, kondicional I Nepromjenljive vrste riječi: prilozi (mogućnost komparacije načinskih priloga: brzo-brže), prijedlozi, veznici,uzvici
Složene rečenice: nezavisno složene rečenice, najčešći veznici, zavisno složene rečenice, veznici i drugi nepravi veznici: prilozi, zamjenice. |
Vježbe za razvijanje suradnje u rješavanju zadataka, tijekom rasprave te razgovora.
Obrazloženje, iznošenje mišljenja te osobnog stava u svakodnevnim komunikacijskim situacijama jednostavnim riječima, jasno.
Vježbanje sudjelovanja u diskusiji. Pripremanje osobnog te obiteljskog proračuna.
Planiranje školovanja nakon 8. godišta s obrazloženjem, argumentacijom.
Temeljito poznavanje nekoliko zanimanja, njihov podroban opis.
Upoznavanje nekoliko od hrvatskih glazbenih tradicija.
Upoznavanje temeljnih organizacijskih i radnih okvira nacionalnog bivstvovanja današnjice.
Vježbanje najfrekventnijih vrsta umetnutih izraza i rečenica.
Uočavanje uloge subjekta u rečenici. Uočavanje mnogostranosti dativa u rečenici. Raznovrsne vježbe s jednostavnim te najčešćim složenim rečenicama. Uporaba najosnovnijih tvorbenih načina.
Pripovijedanje osobnih doživljaja ili prepričavanje čitanih sadržaja sukladno komunikacijskoj prigodi.
Vježbe za razvijanje kreativnosti. Vježbe s najosnovnijim oblicima argumentiranja u diskusiji.
Izbjegavanje mađarske rekcije. Vježbe s pravilnim izgovorom glagola u perfektu. Vježbe sa zahtjevnom rečenicom. Raznovrsne vježbe s različitim oblicima glagola „moći”.
Usklađivanje stvaranja teksta, urednog pisma i pravopisa putem vježbanja. Sastavljanje pripovjednog sastava te opisa
nakon zapažanja i prethodnog pripremanja.
Zadaci s uočavanjem pravopisnih svojstava umetnutih rečenica.
Nastavak „h” u kondicionalu, pravopis najčešćih oblika.
Zadaci sa zapažanjem uloge i raznovrsnosti priloga.
Sistematiziranje pravopisnih spoznaja. Raznovrsni zadaci s usustavljivanjem vrsta riječi.
Vježbe, zadaci s pregledom i usutavljivanjem sintaktičke građe. |
Nekoliko kraćih djela iz hrvatske klasične literature iz 19. stoljeća i 20. Stoljeća.
Klasična djela književnosti za djecu.
Marija Jurić – Zagorka: Kći Lotršćaka
Ivan Goran Kovačić (pjesme i novele)
Dragutin Tadijanović: Srebrne svirale
Miroslav Krleža (poezija i novele)
Iz domaće književne baštine:
Matilda Bölcs: Jantarska ciesta
Jolanka Tišler: V zrcalu rodice
Ladislav Gujaš: Dodir vremena
Knjižnica i medijska kultura:
Po izboru i mogućnostima crtani filmovi, filmovi za djecu mladež, igrani filmovi.
Školska knjižnica. Katalog, samostalno posluživanje knjigom.
Zhatjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi.
Sposobnost unošenja osobnog mišljenja u sklopu tretiranih tematskih krugova.
Stvaranje sastavaka os 10-14 rečenica uporabom najfrekventnijih jednostavnih i složenih rečenica (priča, opis, pismo).
Sistematiziranje usvojene gramatičke građe: pojmovno razlučivanje morfološke i sintaktičke građe, afirmacija jezične pravilnosti.
Čitanje i učenje djela iz hrvatske književnosti (klasična literatura od preporoda do danas, klasična djela hrvatske književnosti za djecu).
Čitanje djela iz domaće hrvatske književnosti.
Naučiti napamet 70-120 redaka stihova ili proznog teksta.
Ciljevi i zadaci od 9. do 12. Godišta
Treba omogućiti učenicima da se upoznaju sa što potpunijom hrvatskom baštinom i duhovnim vrijednostima hrvatskog naroda.
Upotpuniti znanje učenika o povijesti Hrvata, o zemljopisu Hrvatske, proširiti spoznaje o materijalnoj kulturi cjelokupnog hrvatstva.
Treba razvijati učeničke sposobnosti, vještine i znanja radi što kompaktnijeg prilaženja književnome djelu.
Treba razvijati rječnik, leksička znanja, komunikacijsku, jezičnu kompetenciju učenika.
Treba ih osposobiti da svoje misli, mišljenje što jasnije iznose, svoja saznanja pak što točnije izlože.
Valja im razvijati jezičnu kompetenciju da bi se okrijepili u rješavanju problema, da bi postali sposobni shvatiti kauzalne veze, raspoznati suprotnosti i usporednosti, razvijati svoje kritično mišljenje.
Treba ih pripremiti na jezični ispit i maturu.
Opći razvojni zahtjevi od 9. Do 12. Godišta
Razumijevanje govora, vještina govorenja
Učenik treba osmišljeno govoriti u svakodnevnim govornim situacijama.
Treba biti sposoban nijansirano iznijeti svoje misli, sukladno govornoj situaciji ili sadržaju. Mora znati spontano ili na poticaj govorno reagirati, voditi razgovor, pričati (prepričavati, objašnjavati - u govornom mu činu vlada svrhovitost.
Vještina čitanja s razumijevanjem
Učenik treba razumjeti kompleksne tekstove, treba ih obraditi raščlambom (na nastavnom satu samostalno i kao domaću lektiru).
Treba poznavati najznačajnija književna (lirska, epska i dramska) ostvarenja i najpoznatije književnike (iz matične i domaće književnosti).
Treba imati kritički odnos prema vrednotama, imati želju za čitanjem kvalitetne literature.
Treba biti sposoban za interpretativno čitanje.
Učenik treba biti sposoban voditi pisanu komunikaciju, služiti se jezikom u nekim funkcionalnim stilovima (razgovorni, publicistički, umjetnički).
Treba biti sposoban prevoditi tekstove (iz područja govornog, publicističkog i znanstveno-popularnog stila).
Treba biti sposoban kratkom raščlambom u pisanom obliku istaknuti poruku književnoga djela, iznijeti svoj stav i kritičko mišljenje.
9. Godište
Gosišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija:
Obitelj i pojedinac:
Predstavljanje. Podaci o osobnoj iskaznici. Upoznajte moju obitelj!
Dom i mjesto stanovanja:
prebivalište, naselje, dio grada. Kuća u kojoj živim (položaj, okolica, komunalije). Moj dom (veličina, opremljenost).
Posao, rad: Zanimanje, zaposlenje, namještenje, radno mjesto. Jedan radni dan.
Prehrana: zajutrak, objed, večera (živežne namirnice).
Prehrana na radnome mjestu.
Prednosti i nedostaci prehranjivanja u gostionici ili kod kuće.
Zdravstvo , šport i vrijeme:
Bolesti,simptomi bolesti. Omiljene športske grane u našoj zemlji i u inozemstvu.
Prometovanje: Opis putovanja obrazovanje, razonoda.Prikaz jednog putovanja (službeni, organizirani ili individualni turizam, posjeta). Prikaz službene faze pripreme putovanja u inozemstvo (putovnica, viza, valuta)
Slobodno vrijeme: Slobodno
vrijeme namijenjeno obrazovanju i rekreaciji
(kazalište, kino, tv, slušanje glazbe,čitanje). Kratki prikaz knjige televizijskog ili radijskog programa.
Naša domovina, Mađarska:
Zemljopisni podaci (klima, položaj,teritorij stanovništvo).
Književnost: Srednjovjekovna književnost (hrvatska).
Humanizam i renesansa, barok, prosvjetiteljstvo u Hrvata.
Usmena baština.
Jezično-komunikacijske spoznaje
Rečenični modeli:
Sročnost. Subjekt-Predikat.
Svevremenski perfekt
Svevremenski futur Imperativ.
Svevremenski imperativ
Čitanje i pisanje,pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Izražajna sredstva konotacije.
Kompozicija pripovjednih djela.
Izražavanje:
Izražajna moć predikata.
Pravilna uporaba brojnih imenica (dvojica) u
komunikaciji.
Pravogovor i pravopis:
Priopćajna sredstva.
Književna djela narječja hrvatskoga jezika
Glasovni sustav.
Glasovne promjene.
Imenice
Pridjevi |
Raznovrsne vježbe radi pronalaženja načina izražavanja najprikladnijeg za datu temu ili komunikacijsku situaciju.
Obrana osobnog stava primjenom stručnog leksika, pripremanjem. Vježbanje dogovaranja po malim grupama.
Prikaz obitelji na temelju različitih gledišta (opis, karakteriziranje, stil itd.)
Prikazivanje, opis doma i radnog mjesta.
Rasprava o prednostima i nedostacima prehranjivanja u restoranu odnosno kod kuće.
Posjet lječničkoj ordinaciji ili poliklinici.
Usustavljivanje iskustava.
Prikaz putovanja.
Kratki prikaz radio-odnosno tv-programa.
Obogaćivanje leksika iz zemljopisa.
Upoznavanje važnijih pojmova, činjenica, podataka iz povijesti književnosti.
Zapažanje uloge subjekta i predikata u stvaranju rečenice. Vježbe za uočavanje nekih obilježja konotativnog značenja u perfektu, futuru te imperativu.
Vježbanje pravilnog, čistog izgovora i intonacije. Uočavanje svojstvene uloge glagolskih vremena i načina.
Zapažanje radnje, likova, njihova karakterizacija, imenovanje sastavnih dijelova kompozicije.
Raznovrsni zadaci, pismeno provjeravanje znanja.Uočavanje konotativnog značenja riječi.
Vježbavanje nekih manje frekventnih izraza i rečenica (glagoli za izražavanje svevremenosti). Vježbanje brojnih imenica.
Provjeravanje razumijevanja putem slušanoga teksta. Sposobnost stvaranja govorne situacije u svezi s novim tematskim
krugom (karakterizacija – moralnost – razvoj karaktera). Vježbe za uočavanje svojstava narječja hrvatskog jezika.
Imenovanje najos-novnijih glasovnih promjena.
Definicija imenice i vrsta imenica, primjenjivanje najosnovnijih pravopisnih pravila, poznavanje i primjena najčešćih oblika deklinacije. Imenovanje pridjeva
i vrsta pridjeva, uporaba
padeža. |
Sunčana Škrinjarić: More, ljubav, rat i… (Ulomak iz Ulice predaka)
Dragutin Tadijanović: Večer nad gradom
August Šenoa: Zlatarevo zlato
Iz domaće književne baštine:
Mijo Karagić: Slobodni putovi
Branko Filaković: Zatajiti korijene tuge i duge
Ruža Begovac: Idem spati Boga zvati
Književni žanrovi: stih, novela,
Kompozicija djela : ekspozicija, zaplet, vrhunac, rasplet; likovi
Pjesničke figure:metafora, personifikacija, poređenje
Filmovi po izboru i mogućnostima.
Elementi filma: montaža, pokreti kamere.
Školska knjižnica: Samostalan rad s priručnicima. Uporaba stručne literature.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi i fraza.
Razvijanje jezične fleksibilnosti učenika.
Prepoznavanje, imenovanje subjekta i predikata.
Imenovanje najfrekventnijih glagolskih oblika, njihova primjena u svakodnevnim govornim situacijama.
Prepoznavanje naojsnovnijih glasovnih promjena.
Definicija imenice i pridjeva, imenovanje vrsta, uporaba padežnih izraza
Poznavanje nekoliko djela najistaknutijih hrvatskih književnika 20. stoljeća .
Učenje napamet 80-120 redaka stihova ili prozog teksta.
10. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Obitelj: Život u obitelji.
Blagdani, obiteljsko slavlje.
Dom i mjesto stanovanja:
Mjesto i okolina. Usluge, institucije.Važnije trgovinske i druge usluge (dostava robe, posuđivanje, čišćenje,frizer itd.) Poštanske usluge (pismo, brzojav, paket, novčana pošiljka). Telefoniranje.
Razni tipovi trgovina: samoposluživanje, robna kuća, tržnica itd.
Zdravstvo: Zdravstvena skrb.
Kućni liječnik, poliklinika, bolnica, sanatorij, hitna pomoć. Posjet liječničkoj ordinaciji.
Prometovanje: Prometna sredstva. Prometala (željeznica, cestovni promet, vodeni promet), vozni red, vozna karta, polazak, dolazak.
Prometala za masovni promet, njihova upotreba. Putovanje.
Slobodno vrijeme: Kino, televizija, radio. Uloga televizije, karakteristike nekih poznatijih programa.
Uloga radija, najslušaniji programi. Vaša omiljena emisija. Programi hrvatskih manjina na televiziji i na radiju.
Naša domovina, Mađarska:
Zemljopisni podaci. Mađarska privreda. Glavni privredni proizvodi. Poljoprivreda. Važniji poljoprivredni proizvodi. Školstvo i tipovi škola.
Književnost: Vrijeme romantizma,hrvatski narodni preporod, realizam.
Jezično-komunikacijske spoznaje
Rečenični modeli:
Kondicional II
Svevremenski prezent
Komparacija pridjeva
Imenice (uloga padeža)
Vrste riječi, (morfologija riječi,rodovi, brojevi, padeži, lice, vrijem, način).
Zamjenice.
Razgovor, kao jedan od oblika samoizražavanja.
Čitanje, pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Izražajno čitanje.
Drama, komika.
Petrarkistička poezija.
Izražavanje:
Stvaranje teksta: imenice.
Pridjevi, glagoli u rečenici.
Pravogovor i pravopis
Obrada tema, tekstova.
Povijest hrvatskoga književnoga jezika. |
Obrada pojedinih tema,dijaloga u tandemu.
Najosnovnija priopćajna sredstva, nekoliko važnijih vrsta, učinak nasvakodnevne ljudske veze.
Održavanje kratkog predavanja o blagdanima.
Ispunjavanje poštanskih formulara. Vježbanje kontaktiranja putemtelefona.
Zamišljen posjet jednoj liječničkoj ordinaciji, ispitivanjem pacijenata.
Sastavljanje voznog reda, planiranje rute.
Praćenje nekoliko manjinskih programa na radiju i televiziji te organiziranje foruma na tu temu.
Obogaćivanje leksika iz industrije i gospodarstva.
Kratak pregled književnosti prije romantizma. Upoznavanje svojstava književnosti 19. stoljeća.
Raznovrsne vježbe u kondicionalu.Uočavanje uloge gnomskog prezenta u pojačavanju ugođaja.
Raznovrsne vježbe, zadaci
sa stupnjevanjem najfrekventnijih pridjeva.
Raznovrsni primjeri, zadaci o ulozi padeža u rečenici.
Interpretacija jedne komedije iz dubrovačke
književnosti. Uočavanje značajki situacijske i karakterne komike.
Improviziranje, dramatizacija.
Pismeno provjeravanje znanja o rečeničnoj funkciji imenica, kompariranih pridjeva te glagola u kondicionalu.
Prepričavanje, izvješće, dopis uporabom složenih rečenica.
Interpretacija književnog teksta i djela (sažeto).
Učešće u razgovoru, surađivanje sa sugovornicima.
Poznavanje temeljnih činjenica povijesti hrvatskoga jezika i suvremenog jezičnog stanja.
|
Marin Držić: Dundo Maroje
Marko Marulić: Judita /ulomak/
Iz domaće književne baštine:
Ivan Petreš: Dva bila gavrana
Književne epohe: humanizam i renesansa, barok, prosvjetiteljstvo
Književni žanrovi:ep,drama, komedija, sruktura, mjesto i vrijeme radnje, dijalog, monolog, karakterizacija likova.
Upoznavanje s kazalištem (Hrvatsko kazalište u Pečuhu).
Knjižnica i medijska kultúra:
Sakupljački rad u knjižnici. Samostalno
pripremanbje iz jedne teme. Elektronski nosači informacije. Dodaci uz aktualnu temu, traženje informacije pomoću korištenja elektronskih nosača informacija.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi i frazema.
Surađivanje sa sugovornicima u svakodnevnim situacijama.
Samostalno prevođenje uporabom rječnika – na mađarski jezik.
Poznavanje najpoznatijih hrvatskih književnika 19. Stoljeća.
Poznavanje najosnovnijih dijalekata hrvatskog jezika.
Pravilna uporaba složenih rečenica (pravilna uporaba veznika).
Adekvatna primjena najfrekventnijih glagola te imenskih riječi.
Učenje napamet od 100 do 150 redaka stihova ili proznog teksta.
11. Godište
Godišnja satnica: 148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Obitelj-pojedinac:
Radost i brige u odgoju djece (jaslice, vrtić, poslijepodnevni boravak).
Mogućnosti u zbrinjavanju djece.
Dom i mjesto stanovanja:
Moj dom (grijanje, opremljenost). Mogućnosti za osuvremenjivanje stana i opreme.
Prehrana: Čime ponuditi goste raznim prigodama?
Ugostiteljstvo, ugostiteljski objekti (restoran, slastičarnica, kavana, krčma itd.).
Prometovanje: Teškoće u prometu, prometna špica.
Putovanje:
Mogućnosti priprema ugošćivanja (hotel, privatni smještaj). Carinska i putnička kontrola.
Zadaci i vježbe pri samostalnoj preradi tema sakupljanjem materijala i sistematizacijom.
Jezično-komunikacijske spoznaje
Modeli rečenica, apozicija, pasivni oblici glagola.
Višestruko složena rečenica.
Tvorba riječi.
Čitanje, pisanje, pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Tekstovi različitih vrsta i stilova. Epska djela.
Izražavanje:
Tekstološka analiza.
Prikupljanje građe u knjižnici.
Rječnici, leksikoni za
prijevod.
Pravopis i pravogovor:
Usutavljavanje jezičnih i pravopisnih spoznaja. |
Zadaci, vježbe uz samostalnu obradu pojedinih tema prikupljanjem materijala, sistematiziranjem.
Odmjeravanje suprotnog mišljenja, opovrgavanje u svakodnevnim životnim situacijama te uz tematske krugove. Upoznavanje izražajnih sredstava dalekovidnosti, planiranja,brižljivosti.
Rasprava o problemima i radošću odgoja djece.
Traženje upućivanja.
Pravljenje plana putovanja.
Vježbe za upoznavanje različitih vrsta apozicije.
Upoznavanje oblika pasiva. Upoznavanje ustrojstva nekoliko razvedenijih višestruko složenih rečenica.
Upoznavanje najfrekventnijih tvorbenih načina.
Stilski obilježen tekst s izražajnim čitanjem (uvježbavanjem).
Kompozicija epskog djela.
Razumijevanje čitanih odnosno slušanih stručno-znanstvenih tekstova te njihova provjera.
Pismeni sastavci (prepričavanje, pričanje,
opisivanje)
Prikupljanje građe.Vježbe prevođenja uz naputke nastavnika.
Pravilna uporaba i pisanje apozicije.
Funkcionalnost porabe pasiva (aktiv,pasiv,bezlična rečenica). Pravilna uporaba sročnosti.
Vježba imeničke dopune (atribut, apozicija).
Poznavanje funkcije te različitosti.Prikaz povezanosti višestrukosloženih rečenica. Poznavanje radne i trpne funkcije subjekta, poznavanje različitosti.
|
Hrvatski narodni preporod
Ivan Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića
Petar Preradović – pjesme
August Šenoa: Seljačka buna
Silvije Strahimir Krančević-pjesme
Josip Kozarac: Mrtvi kapitali
Ksaver Šandor Đalski – pripovijesti
Iz domaće književne baštine:
Mate Šinković: Na našoj gori
Književne epohe: hrvatski narodni preporod, predrealizam, realizam
Književni žanrovi: novele, roman , kompozicija
Filmovi po mogućnostima. Avanturistički filmovi. Montaža.
Po izboru i mogućnostima obrazovne emisije, dokumentarni filmovi TV-programa: Kako mi govore?
Samostalan rad u školskoj knjižnici s priručnicima i sa stručnom literaturom.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi i izričaja.
Sastavljanje plana putovanja, prehrane i stana.
Tečno čitanje neuvježbanih tekstova raznih stilova.
Sposobnost pričanja doživljaja (15-20 rečenica).
Pravilna uporaba usvojene gramatičke građe: aktiva, pasiva, apozicije.
Poznavanje nekoliko lirskih pjesama, kratka interpretacija.
Imenovanje književnika matične domovine i domaćih autora.
Učenje napamet 100-150 redaka stihova ili proznog teksta.
12. Godište
Godišnja satnica:148
|
Tematski krugovi, sadržaji |
Novi oblici djelatnosti |
|
Komunikacija
Obitelj - pojedinac:
Radost i brige u obitelji.
Problemi zaposlene žene.
Kućanski aparati za olakšanje kućnih poslova, bijela tehnika u kući.
Posao: Tipovi zapošljavanja. Načini i značaj usavršavanja. Mogućnosti i izgledi zaposlenja.
Usluge i trgovina:
Dnevno kupovanje , kupovanje vikendom.
Kupnja trajnih artikala (na rate, rasprodaja).
Kupnja odjeće i šivanje.
Zdravstvo, šport i vrijeme:
Športske mogućnosti.
Masovni šport, takmičarski šport. Međunarodne športske priredbe, olimpijada,
prvenstvo.Ljetovanje, izlet, kampiranje, turizam.
Vrijeme.
Naša domovina, Mađarska:
Povjesne znamenitosti u Budimpešti i u okolici ili na mjestu prebivališta.
Odmarališta i izletištištetište Razvojni planovi.
Razgledavanje Budimpešte ili nekog drugog grada.
Poznavanje matične zemlje:
Zemljopisni podaci.Prirodne znamenitosti i turizam.
Ljetovanje na Jadranskom moru. Glavni grad – Zagreb.
Jezično- komunikacijske spoznaje:
Padeži u rečenici
Glagoli u rečenici.
Čitanje i pisanje ,pismeno izražavanje, pravogovor, pravopis i gramatika
Čitanje:
Lirska, epska, dramska književnost.
Nekoliko djela iz hrvatske književnosti 20. st.
Izražavanje:
Teme književnosti,umjetnosti.
Dokumenti, pomagala u knjižnici.
Pravopis i pravogovor
Tvorbeni načini.
Usustavljavanje sintaktičkih spoznaja. |
Komunikacijske vježbe, samostalna obrada i vođenje tema. Izražavanje individualnih – društvenih problema, predstojećih zadataka. Vježbe zarazvijanje rječnika iz povijesti, zemljopisa te turizma.
Rasprava o problemima zapošljavanja žena, mogućnosti zapošljavanja.
Pokušaj kupovanja trajne robe.
Praćenje športske emisije i rasprava o viđenome.
Priprema referata o turističkim znamenitostima Mađarske i njihova povezanost s hrvatskom prošlošću.
Izlet u Hrvatsku s posjetom znamenitosti zemlje.
Vježbe zadaci u svezi s ulogom glagola te imenskih riječi u rečenici.
Imenovanje svojstava pojedinog književnog djela. Zapažanje bitnih značajki hrvatske književnosti 20. st.
Samostalno prepričavanje kazališne predstave. Razgovor, dramatizacija s uporabom složenih rečenica.
Interpretacija književnog djela. Pismeni sastavci.
Prijevod (s hrvatskog na mađarski i obrnuto).
Pravilna uporaba izvedenica i složenica. Pravopis složenih rečenica (uporedba s mađarskim
pravopisom).
Vježbe u svezi gramatičkog ustrojstva rečenice.
Padeži i glagoli u rečenici, zapažanje sintaktičke uloge nepromjenljivih te imenskih riječi.
|
Nekoliko ostvarenja (ili ulomaka) hrvatske književnosti od sredine 19. stoljeća do danas
Antun Gustav Matoš – pjesme
Miroslav Krleža: Glembajevi
Vladimir Nazor – pripovijetke
Antun Branko Šimić – pjesme
Dragutin Tadijanović - pjesme
Ranko Marinković : Novele
Iz domaće književne baštine:
Stjepan Blažetin – pjesme
Po izboru i mogućnostima obrazovne emisije, dokumentarni filmovi.
Samostalan rad s priručnicima i sa stručnom literaturom u knjižnici.
Zahtjevi, uvjeti napredovanja
Usvajanje 250 novih riječi i izričaja.
Poznavanje djelatnosti nekoliko istaknutih ličnosti hrvatske književnosti 20. stoljeća.
Izražajno čitanje uvježbanih tekstova iz lijepe književnosti.
Sposobnost prepričavanja (opširno, sažeto, prepričavanje sažimanjem fabule na temeljne elemente).
Prepričavanje sadržaja filma ili kazališnog komada.
Iznošenje misli i osjećaja u vezi s pročitanim štivom, djelom, interpretacijom djela.
Pravilna uporaba usvojene gramatičke građe.
Samostalan prijevod pomoću rječnika s hrvatskog na mađarski i obrnuto.
Učenje napamet 130-180 redaka stihova ili proznog teksta.
Cilj i zadaća narodopisa Hrvata je da razvija i jača svijest o nacionalnom identitetu uzimajući u obzir uzrast učenika.
Osnovna zadaća je za uzrast 1-4. godišta zavoljeti kulturu Hrvata, upoznati, usvojiti osnovne elemente prošlosti i tradicija svog zavičaja.
Njegovanje i vježbanje učenih tradicija nam pruža priliku za očuvanje jezika - dijalekta, govorne varijante -, vizualnu kulturu - narodna i likovna umjetnost -,
glazbenu i plesnu kulturu, tradicionalnih sredstava i radova.
Tematski krugovi narodopisa će probuditi spoznaje o očuvanju trajnih vrednota u umjetnosti, građevinarstvu i gospodarstvu.
Razvijanje jezičnih i književnih sposobnosti karakteristično za niže razrede na upoznatim djelima narodne književnosti. Čitanje pitalica, zagonetki, poslovica, brojalica, čestitki, pripovijedaka, legendi, molitvi, narodnih i crkvenih pjesama, te ih naučiti, dramatizirati, što pruža mogućnost za razvijanje rječničkog blaga i sposobnosti izražavanja učenika.
Samostalna uporaba različitih izvora znanja po načelu uzrasta i učenikova posebnog interesa kao dokumenti, leksikoni, enciklopedije, medijska kultura (radio, televizija, tisak).
Početak sakupljanja još postojećih materijalnih i duhovnih vrednota, spašavanje tih vrednota.
Upoznavanje lokalnih i regionalnih elemenata tradicijske kulture Hrvata jača svijest o nacionalnom identitetu, o pripadnosti hrvatskom narodu, razvija učenikovu ličnost, potiče ga za očuvanje vrednota, odgaja na odgovornost prema svojoj okolini.
Razvijanje, produbljivanje spoznaja o kulturi i tradicijama Hrvata u Mađarskoj naročito lokalnog i regionalnog karaktera. Poznavanje, dramatizacija i izvedba dječjih igara, narodnih plesova, narodnih pjesama, narodnih običaja.
Poznavanje, sakupljanje, lokalne narodne nošnje, narodnih motiva, upotreba motiva pri izradi poklona, ukrasa i u ilustracijama.
Prepoznavanje elemenata narodne mudrosti i humora u kulturi, tradicijama i književnosti Hrvata. Bogaćenje rječničkog blaga, razvijanje jezičnog izražavanja naučenim poslovicama, izrekama, izrazima.
Uočavanje i registriranje promjena u prirodi, dovesti ih u vezu s kalendarom, s radovima i sa godišnjim blagdanima.
Produbljivanje spoznaja o ulozi i značaju blagdana Hrvata u Mađarskoj. Proslaviti blagdan svog zavičaja, održati tradicionalne običaje vezane uz blagdane sa pripremanjem karakterističnih jela, darova, ukrasa, sa prikazanjem, izvedbom dječjih igara, narodnih običaja.
Prepoznavanje i imenovanje pri radu korištenih pribora i alata.
Razvijanje manualnih sposobnosti sa izradom darova, ukrasa, predmeta, pribora, igračaka od prirodnog materijala.
Znati odrediti položaj svog mjesta i regije na zemljovidu, označiti književne, povijesne, umjetničke znamenitosti.
Biti sposoban uočiti vrednote materijalne i duhovne kulture, sakupljati još postojeće predmete, znamenitosti, narodne običaje.
Poznati i štovati simbole domovine i matične zemlje.
1. Razred
Godišnji broj sati: 18
|
TEMATSKI KRUGOVI, SADRŽAJI |
NOVI OBLICI DJELATNOSTI |
|
Blagdani
Svi sveti, Sveti Nikola, Božić, Nova godina, Poklade, Uskrs, Đurđevo |
Značaj i kratak sadržaj blagdana.
Pričanje svog doživljaja o blagdanu.
Naučiti kratke molitve i čestitke.
Vježbanje dijaloga i dramatizacije s pokretom. Izrada božićnih ukrasa, maske i bojanje pisanica. |
|
Narodna književnost, umjetnost
poslovice, pitalice, brojalice, čestitke, pozdravi, dječje igre, pjesme |
Bogaćenje rječnika sa naučenim riječima, izrazima.
Izražavanje osjećaja s mimikom.
Vježbanje situacije, pozdrava, raznih formi darivanja.
Spajanje dječjih igara i pjesama pokretom, lutkarskim igrama. |
|
Opažanje promjena u prirodi
godišnja doba, plodovi |
Uočavanje razlika između godišnjih do ba. Prepoznati vezu između godišnjih doba i blagdana.
Naučiti plodove i dječje igre vezane uz blagdane. |
|
Sredstva i pomagala pri radu
školski pribor, pribor i alati u domaćinstvu |
Prikazati, sakupljati školski pribor, sredstva u domaćinstvu ranije i danas, prepoznati razlike uz pomoć fotografija, predmeta ilustracija, usmenih predaja. |
Okvirni program ne predviđa uvjet za napredovanje, prvi i drugi razred smatra jednom razvojnom etapom.
2. Razred
Godišnji broj sati: 18
