Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

37/2001. (III. 5.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeiről1

2001.03.13.

A Kormány a felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) Az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A gazdasági informatikai szakon egyetemi szintű okleveles gazdaság-informatikus szakképzettség szerezhető, az oklevélben megjelölve a választott szakirányt.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 37/2001. (III. 5.) Korm. rendelethez


Az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
A képzés célja a tudásalapú társadalom értékteremtő folyamatainak informatikai és információs menedzselésére képes szakemberek kibocsátása. A végzetteknek képeseknek kell lenniük a valóságos és virtuális szervezetek üzleti folyamatainak megértésére, valamint arra, hogy informatikai eszközökkel hozzájáruljanak a szervezetek üzleti intelligenciájának növeléséhez. Meg kell tudniuk fogalmazni a gyorsan fejlődő számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttműködésén alapuló informatikai rendszerek információs folyamataival kapcsolatos feladatokat. Rendelkezniük kell a feladatok megoldásához szükséges modellalkotás és megoldási algoritmus kidolgozásának, a megoldási folyamat irányításának készségével. A szakembereknek képeseknek kell lenniük az informatikai és telekommunikációs technika együttműködésén alapuló infrastruktúra működtetésére, ellenőrzésére, továbbfejlesztésére. A szakon szerzett ismeretek képessé teszik a végzetteket arra is, hogy az informatikai rendszer és az általa támogatott gazdasági, közszolgálati és közigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatásokat feltárják, megfogalmazzák a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és operatív feladatokat, és az adott szakterület szakembereivel együttműködve kidolgozzák és menedzseljék a feladatok megoldásának folyamatát. Alkalmasnak kell lenniük az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására, kiválasztási kritériumainak megfogalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles gazdaság-informatikus (megjelölve a szakirányt)
A szakon belül üzleti informatikai, közigazgatási és modellezési szakirány választható.

3. A képzési idő
A képzési idő 10 félév, legalább 3000 tanóra és 9000 tanulmányi munkaóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges hallgatói teljesítmény 300 kredit. A főiskolai szintű gazdasági informatika szakot végzettek a kiegészítő alapképzés keretében kapcsolódhatnak be a képzésbe. A kiegészítő alapképzés ideje 4 félév, legalább 1400 tanóra és 3600 tanulmányi munkaóra. A kiegészítő alapképzésben legalább 120 kreditet kell megszerezni.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
a) Közismereti és szabadon választható tantárgyak 17 kredit (a képzési idő 6%-ában),
b) Közgazdasági és vállalatgazdasági ismeretek 78 kredit (a képzési idő 26%-ában),
c) Módszertani alapozó tantárgyak 33 kredit (a képzési idő 11%-ában),
d) Informatikai alapozó tantárgyak 61 kredit (a képzési idő 20%-ában),
e) Informatikai szaktárgyak és szakirány tárgyak 111 kredit (a képzési idő 37%-ában).
Szakmai gyakorlat a teljes képzési idő 8–10%-a, melynek kreditértéke benne foglaltatik a fenti tanulmányi területek kreditértékeiben.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák – beszámolók, kollokviumok, szigorlatok – letételéből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
5.1. Kötelező szigorlatok
A képzésben három szigorlat letétele (szigorlatonként valamennyi felsorolt tantárgyra vonatkozóan) kötelező:
– módszertani és informatikai alapszigorlat: a valószínűség-számítás, statisztika, számítástudomány, modellezés tantárgyak köréből,
– gazdálkodás-tudományi szigorlat: a közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, vállalati stratégia és tervezés tantárgyak köréből,
– szakképzést kifejező informatika szigorlat: az adatbázis, rendszerfejlesztés, üzleti intelligencia, üzleti kommunikáció, biztonság a hálózaton, szoftver engineering, minőségügy, projekt menedzsment, infrastruktúra menedzsment, információrendszerek ellenőrzése, térinformatika tantárgyak köréből.
5.2. Szakdolgozat
A szakdolgozat olyan, a gazdasági informatikai képzéshez kapcsolódó írásbeli munka, amelyben a hallgatóknak tanúsítaniuk kell a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságot, képességüket a tanultak önálló alkalmazására és a szakirodalom feldolgozására, továbbá önálló gyakorlati és elméleti informatikus munka végzésére.
5.3. Záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a) a képesítési követelményekben és tantervekben előírt kreditek megszerzése és követelmények teljesítése,
b) két idegen nyelvből középfokú, C típusú, szakmai anyaggal bővített államilag elismert nyelvvizsga,
c) az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok) teljesítése,
d) két opponens által bírált és elfogadott szakdolgozat.
5.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– komplex szóbeli vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyakból, ahol a hallgató számot ad arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, s képes azokat összefüggéseiben kezelni és alkalmazni.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga egész számra kerekítve.
1

A rendeletet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte 2006. március 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás