1. § (1) E rendelet szabályozza az R. 2. §-ában meghatározott szervek munkavállalóinak központosított illetményszámfejtésével összefüggő részletes feladatait, eljárását.
(2) E rendelet alkalmazásában
a)jogviszony: az R. 2. §-ában felsorolt valamennyi jogviszony,
b)járandóság: a jogviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása, illetve a munkáltató rendelkezése alapján járó munkabér, egyéb juttatás és költségtérítés,
c)nettó járandóság: az elszámolt járandóság levonásokkal csökkentett összege,
d)számfejtés hónapja: az a naptári időszak, amelyben elszámolásra kerül a munkavállaló azonos időszakra járó havi rendszeres és a költségvetési szerv külön rendelkezése szerinti járandósága,
e)teljesítési időszak: az az időtartam, amely alatt rendkívüli, illetve a munkabér változó elemeinek alapját képező munkavégzés történt,
f)munkabér változó elemei: helyettesítési díj, műszakpótlék, éjszakai munkavégzés pótléka, ügyeleti díj, nem rendszeres bérpótlék, távolléti díj,
h)munkáltató: a munkavállalót foglalkoztató költségvetési szerv, függetlenül a munkáltatói jogkört gyakorló szervtől, személytől.
I. Fejezet
A költségvetési szerv munkáltatóként ellátandó feladatai a központosított illetményszámfejtés során
2. § (1) Az R. 2. §-ában megjelölt munkavállalókat foglalkoztató költségvetési szerv (a továbbiakban: költségvetési szerv) a külön jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörében eljárva
a) jogviszonyt létesít,
b) jogviszonyt módosít,
c) rendelkezik a munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésre és a munkavállalói teljesítéshez kötött díjazásokról,
i) egyezteti és ellenőrzi az illetményszámfejtő hely által számfejtett juttatásokat és az ezeket terhelő levonásokat, közterheket,
j) az illetményszámfejtő hellyel történő kapcsolattartásra a munkavállalói közül felelőst (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöl ki,
k) az illetményszámfejtéshez szükséges, de a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásában nem szereplő adatának változásáról tájékoztatja az illetményszámfejtő helyet,
l) a munkavállaló kérésére, illetve az adatkezelésre és kérésre jogosult szervek megkeresésére igazolást ad ki a fennálló jogviszonyról, a kereseti adatokról, valamint a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulásról,
m) gondoskodik az illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről.
(2) A központi költségvetési szerv gondoskodik a nettó járandóság és a levonások átutalásáról az adó- és járulék, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagdíj megfizetéséről, a bevallások teljesítéséről, továbbá a költségvetési szerv által kifizetett az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások fedezetének igényléséről és elszámolásáról.
(3) Választott testületi tagok, tisztségviselők esetén az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a jogszabály által kijelölt szerv a vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel teljesíti.
(4) A költségvetési szerv az illetményszámfejtő hely felé az adatszolgáltatást a központi programmal mágneses adathordozón, illetve távadatátvitel útján is teljesítheti, a papíralapú okirat hitelesített példányának egyidejű csatolásával, illetve megküldésével. Az 5. § (1) bekezdésében és a 7. §-ban szabályozott esetekben az adatszolgáltatásról hitelesített jegyzéket kell készíteni és az adattovábbítással együtt az illetményszámfejtő helynek meg kell küldeni.
(5) Az illetményszámfejtő helyet működtető költségvetési szerv a 2–16. §-okban foglalt feladatok ellátásáról belső szabályozásában rendelkezik.
3. § (1) A költségvetési szerv a rá vonatkozó munkaügyi jogszabályok figyelembevételével elkészíti a jogviszonyt létesítő okiratot, a vonatkozó jogszabályokban előírt, valamint a központosított illetményszámfejtéshez szükséges, az 1. számú mellékletben szereplő adattartalommal.
(2) A személyi juttatások kiadásának teljesítési helyéről (a továbbiakban: juttatás felhasználásáról rendelkezés) a személyi juttatások felett kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező rendelkezik a szakfeladat, szervezeti egység, funkció, a főkönyvi számla száma, a témaszám, kiadási jogcím megjelölésével a jogviszonyt létesítő okiraton. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyi juttatások felett kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező nem azonos, illetve a személyi juttatások kiadásának teljesítési helye eltér a jogviszonyt létesítő okiraton megjelölt teljesítési helytől, a személyi juttatások felett kötelezettség vállalási jogkörrel rendelkező, az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú külön okiraton rendelkezik a 3. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével.
(3) A költségvetési szerv a munkavállalókról a jogviszony létesítésekor az 1. számú mellékletben szereplő adattartalommal adatfelvételi lapot állít ki.
(4) A költségvetési szerv a jogviszonyt létesítő okirat, adatfelvételi lap és a juttatás felhasználásáról szóló rendelkezés illetményszámfejtőhelyi példányát annak elkészítését követően soron kívül továbbítja az illetményszámfejtő helynek.
(5) A költségvetési szerv az adatfelvételi laphoz csatolja:
a) a munkáltatói igazolást a korábbi jogviszonyról és a munkabért terhelő levonásokról,
b) az igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
c) igazolást az egészségügyi hozzájárulás fizetéséről (további jogviszony esetén),
4. § A költségvetési szerv a jogviszonyt létesítő okiraton, az adatfelvételi lapon szereplő adatoknak, valamint a juttatás felhasználásról rendelkezés adatainak megváltozása, illetve helyesbítése esetén a jogviszonyt létesítő okiratot, adatfelvételi lapot, a juttatás felhasználásról rendelkezést módosítja. A módosítást az adatváltozásnak megfelelő a vonatkozó jogszabályokban előírt, valamint a központosított illetményszámfejtéshez szükséges, az 1. számú mellékletben szereplő adattartalmú okirat kiállításával folyamatosan, de legkésőbb az illetményszámfejtő hely által meghatározott időpontig továbbítja az illetményszámfejtő helynek.
5. § (1) A rendkívüli munkavégzésért járó díjazások és a munkabér változó elemeinek (a továbbiakban: változóbér) számfejtéséhez, könyveléséhez szükséges adatokat a költségvetési szerv teljesítési időszakonként megállapítja és a – számfejtéshez szükséges – 1. számú melléklet szerinti adattartalommal havonta egyszer az illetményszámfejtő hely által meghatározott időpontig megküldi az illetményszámfejtő helynek.
(2) A számfejtés hónapjában elszámolásra kerülő teljesítési időszakot az R. 4. § b) pontjában meghatározott illetményszámfejtő hely esetében a felügyeleti szerv, egyéb esetben a költségvetési szerv vezetője szabályozza az illetményszámfejtő hely által az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási időpont figyelembevételével.
6. § A költségvetési szerv az 1. számú mellékletben szereplő adattartalmú okiraton folyamatosan, legkésőbb az illetményszámfejtő hely által meghatározott időpontig jelenti a munkavállalók munkából való távolmaradását, a távolmaradás jogcímének és időtartamának megjelölésével. A jelentéshez csatolni kell a távolmaradást igazoló okmányokat. Munkából való távolmaradás hiányában a költségvetési szerv szintjén kell a jelentési kötelezettséget teljesíteni ,,Nemleges'' szöveggel.
7. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv az R. 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján jár el (a továbbiakban: saját hatáskörben történő kifizetés), kifizetéseiről bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése, valamint azok könyvelése érdekében az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal folyamatosan, de legkésőbb a kifizetés hónapját követő hónap 2. munkanapjára adatot szolgáltat az illetményszámfejtő helynek.
(2) A költségvetési szerv, amennyiben azt nem saját hatáskörben teljesíti, intézkedik az illetményszámfejtő hely felé a munkavállalót jogszabály, a munkaviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása vagy a munkáltató intézkedése alapján megillető, a 3–5. §-okban nem említett egyéb juttatások és költségtérítések kifizetésére.
(3) A költségvetési szerv saját hatáskörben történő kifizetései tekintetében felelős az adóelőleg, a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség elbírálásáért, a levonások jogszerűségéért. A kifizetései elszámolásáról kiállított bizonylaton fel kell tüntetnie a 19. § (8) bekezdésaa), ab), ag) és ah) pont szerinti adatokat.
(4) Az egyéb juttatások és költségtérítések különösen:
a) munkáltatói intézkedésen alapuló kifizetések:
aa) jubileumi jutalom, jutalom,
ab) 13. havi illetmény, külön juttatás,
ac) teljesítmény prémium,
ad) jutalék,
ae) szociális segély,
af) végkielégítés,
ag) fizetési előleg;
b) szerződésen alapuló juttatások:
ba) vállalkozási és megbízási díj,
bb) szellemi tevékenység díja, előadóművészi díj,
bc) szerzői díj, honorárium megbízás alapján,
bd) szerzői díj, honorárium felhasználói szerződés alapján,
be) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértéke,
bf) óraadók megbízási díja,
bg) életjáradék,
bh) lakáscélú támogatás,
bi) tanulmányi szerződés alapján teljesített kifizetések;
c) költségtérítések:
ca) költségtérítés saját gépjárművel történő munkába járáshoz,
cb) egészségügyi költségtérítés,
cc) napidíj,
cd) deviza ellátmány,
ce) helyi vagy távolsági járatokra szóló bérlet díjának megtérítése,
8. § A költségvetési szerv a jogszabály, végrehajtható határozat, illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján történő munkabérből való levonás alapját képező okiratokat a beérkezést követő munkanapon továbbítja az illetményszámfejtő helyre. Saját hatáskörben történő kifizetés esetén gondoskodik a levonásról és a kedvezményezettek részére történő teljesítéséről, melyről egyidejűleg értesíti az illetményszámfejtő helyet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal.
9. § (1) A költségvetési szerv elkészíti a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló okiratot, a vonatkozó jogszabályokban előírt, valamint a központosított illetményszámfejtéshez szükséges, az 1. számú mellékletben szereplő adattartalommal és az illetményszámfejtő hely példányát az elkészítését követően soron kívül továbbítja az illetményszámfejtő hely részére.
(2) A megszűnésre, megszüntetésre vonatkozó okiratokkal együtt továbbítja az 1. számú mellékletben szereplő adattartalmú elszámoló lapot és a munkavállalót még megillető járandóságokat tartalmazó bizonylatokat (pl. változóbér, táppénzes okmány), az elszámoláshoz a járandóságot terhelő levonások iratait (pl. jogerős fizetési felszólítás).
10. § (1) A költségvetési szerv az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos feladatai körében kiállítja, és az illetményszámfejtő hely részére megküldi a 6. §-ban meghatározott bizonylatot és ennek mellékletét képező, a pénzbeli ellátás iránti igény érvényesítéséhez szükséges okmányokat.
(2) Az illetményszámfejtő hely által biztosított adatok alapján folyósítja a megállapított ellátásokat, gondoskodik a kifizetett ellátások visszaigényléséről.
11. § (1) A költségvetési szerv a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) átveszi az igénybejelentéseket,
b) igazolja az átvétel tényét,
c) az igénylővel igazoltatja az átvett formanyomtatványon közölt adatokat és ezeket mellékletekkel együtt megküldi az illetményszámfejtő helynek.
(2) Az illetményszámfejtő hely által biztosított adatok alapján folyósítja a megállapított ellátásokat, gondoskodik a kifizetett ellátások visszaigényléséről.
12. § (1) A költségvetési szerv az illetményszámfejtő hely által előállított és megküldött fizetési jegyzék és összesítői, levonási összesítők, nettó járandóság tételes utalási listái, bérfelhasználási értesítők adatait egyezteti az általa feladott adatokkal, a kifizetés előtt megvizsgálja a fizetési jegyzéken számfejtett illetményadatok megalapozottságát. A fizetési jegyzék egy példányát átadja a munkavállalónak.
(2) Ha az egyeztetés során, valamint a munkavállaló kifogása esetén a költségvetési szervnek észrevétele van, jelzi az illetményszámfejtő hely felé és a módosításra haladéktalanul írásban intézkedik. Munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén a visszafizetésre vonatkozó írásbeli felszólítást kiadja. A jogerős fizetési felszólítást – amennyiben az más módon nem térült meg – levonásra megküldi az illetményszámfejtő helynek. A költségvetési szerv a részére közvetlenül megtérített jogalap nélkül felvett munkabérről az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal értesíti az illetményszámfejtő helyet.
13. § A költségvetési szerv illetményszámfejtésre vonatkozó munkáltatói rendelkezési okiratai kötelezettségvállalásnak minősülnek. A költségvetési szervnek biztosítani kell, hogy az okiratok megfeleljenek a külön jogszabályban előírt feltételeknek.
14. § A költségvetési szerv személyi jövedelemadózással kapcsolatos feladatai körében a munkavállalótól átveszi és megküldi az illetményszámfejtő hely részére az adóelőleg levonásánál érvényesíthető adókedvezmények igazolásait, nyilatkozatokat. Átveszi és továbbítja az illetményszámfejtő hely részére az éves adóelszámoláshoz szükséges munkavállalói nyilatkozatokat, igazolásokat. Az illetményszámfejtő hely által elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást és a nyilatkozat alapján elkészített elszámolást átadja a munkavállalónak.
15. § Az illetményszámfejtő helyet nem működtető költségvetési szerv felelőst jelöl ki a munkavállalói közül az illetményszámfejtő hellyel történő kapcsolattartásra. A jelentőfelelős feladata a munkáltató (költségvetési szerv) és az illetményszámfejtő hely közötti kapcsolattartás, a munkavállalói okiratok, bizonylatok, igazolások, mágneses adathordozók összegyűjtése és az illetményszámfejtő helyhez határidőben történő továbbítása.
16. § (1) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásban szereplő – az illetményszámfejtéshez szükséges – adatainak változásáról a törzskönyvi nyilvántartó szerv köteles az illetményszámfejtő helyet a nyilvántartásba vételt követően soron kívül tájékoztatni.
(2) A 2. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben a költségvetési szerv az adataiban bekövetkező változásról a változást követően soron kívül tájékoztatja az illetményszámfejtő helyet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal.
II. Fejezet
Az illetményszámfejtő hely feladatai
17. § (1) Az R. 4. §-ában meghatározott illetményszámfejtő hely (a továbbiakban: illetményszámfejtő hely) illetmény elszámolási feladatait a költségvetési szerv által kiállított, e rendeletben szabályozott alaki és tartalmi követelménynek megfelelő okiratok, bizonylatok alapján végzi.
(2) Az illetményszámfejtő hely illetmény elszámolási feladatai körében:
a) átveszi a költségvetési szerv által megküldött jogviszonyt létesítő, módosító és megszüntető okiratokat, az elszámolási kötelezettséget tartalmazó egyéb bizonylatokat és fogadja azok adattartalmát távadatátviteli hálózaton vagy mágneses adathordozón,
b) elvégzi az átvett okiratok és bizonylatok ellenőrzését,
c) elvégzi az illetmények és a 7. § (1) bekezdése szerinti juttatások számfejtését, megállapítja a járandóságokat terhelő levonásokat, amelyről adatot szolgáltat a központi költségvetési szerv részére a kedvezményezetteknek történő átutalásához,
d) az elszámolt járandóságokról elkészíti a fizetési jegyzéket és összesítőit, amelyeket legkésőbb a bérfizetés napját megelőző 4. munkanapig megküldi a költségvetési szervnek,
e) a nettó járandóságok utalásához, postai úton történő feladásához adatot szolgáltat a d) pontban megjelölt határidőre az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv vonatkozásában az önkormányzat, valamint a központi költségvetési szerv részére,
f) könyvelési feladást készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően.
(3) Az illetményszámfejtő hely egyéb feladatai körében
a) ellátja a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyi feladatokat,
b) elvégzi a személyi jövedelemadó elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat,
c) eleget tesz a kifizetői és munkáltatói, valamint foglalkoztatói feladataiból adódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek,
d) teljesíti az egészségbiztosítási és családtámogatási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget,
e) gondoskodik az illetményszámfejtéssel, a társadalombiztosítási kifizetőhelyi és a családtámogatási kifizetőhelyi feladatokkal kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről,
f) adatot szolgáltat a központi költségvetési szerv számára az adó és járulék, valamint a magánnyugdíj-pénztári bevallás teljesítéséhez, – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által – meghatározott formában,
g)2 havonta adatot szolgáltat a létszám- és bérgazdálkodási információs rendszer működtetéséhez a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 15-éig a Magyar Államkincstárnak,
h) gondoskodik a központosított illetményszámfejtési programrendszer üzemeltetési feladatainak ellátásáról,
i) elvégzi az adatmegőrzési és archiválási feladatokat, gondoskodik az adatkezelési határidő eltelte után az adatok kezelésének megszüntetéséről (törléséről),
j) gondoskodik az adatvédelmi, adatbiztonsági előírások betartásáról,
k) gondoskodik a jelentőfelelősök szakmai felkészítéséről, folyamatos továbbképzéséről.
18. § (1) Az illetményszámfejtő hely az illetményelszámolás okiratait és bizonylatait alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi, és vizsgálja az előírt iratokkal (igazolásokkal) való felszereltségét.
(2) Az alaki ellenőrzés különösen:
a) az előírt adatok teljeskörűségére,
b) a munkáltató aláírásának és bélyegzőlenyomatának, valamint
c) a szükséges munkavállalói nyilatkozat meglétére irányul.
(3) A tartalmi ellenőrzés a létesített jogviszonyt szabályozó munkajogi előírások betartását, a besorolási és statisztikai adatok összefüggésének vizsgálatát foglalja magába, így különösen:
a) az elemi költségvetés összeállításához kiadott Tájékoztató mellékletében előírt, az adott jogviszonyt azonosító és a munkavállaló előmeneteli rend szerinti besorolását kifejező kulcsszám alkalmazását és annak helyességét,
b) a kulcsszám és FEOR-szám összefüggését,
c) az illetményösszetevők jogszabályok által szabályozott mértékének betartását, illetve azok összesítésének számszaki helyességét.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az illetményelszámolás okiratai és bizonylatai ellenőrzésének egyéb feladatait a fejezet által jóváhagyott ellenőrzésekre vonatkozó belső szabályzatok tartalmazzák.
19. § (1) Az ellenőrzést követően az illetményszámfejtő hely a kötelezően használandó programrendszer alkalmazásával rögzíti, távadatátviteli hálózaton, illetve mágneses adathordozón fogadja:
b) a munkavállalók alkalmazásáról, jogviszony módosításáról, megszűnéséről, illetve megszüntetéséről elkészített okiratok és bizonylatok adatait,
c) a költségvetési szerv 5. § (1) bekezdés szerinti díjazások elszámolására vonatkozó rendelkezéseit,
d) a munkából való távolmaradás adatait,
e) a költségvetési szerv 7. §-ban meghatározott intézkedéseit tartalmazó bizonylatait.
(2) A programrendszer az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása során biztosítja a jogszabályoknak és a munkaügyi szabályoknak megfelelő feldolgozást.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az illetményszámfejtő hely elszámolja a havi rendszeres illetményeket, a munkavégzés nélkül jogszabály szerint járó díjakat, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazásokat, a munkabér változó elemeit, valamint az egyéb juttatásokat.
(4) Amennyiben a munkából való távolmaradásról kiállított jelentésen közölt távollét időtartama olyan távollétre utal, amelyre jogcíme szerint nem jár illetmény, akkor a tárgyhavi vagy a következő havi besorolás (munkaszerződés) szerinti illetmény összege csökkentésre kerül a munkában nem töltött időszakra számított illetmény összegével. Ha az elszámolásra az R. 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint utólag kerül sor, akkor a munkában nem töltött időszakra kifizetett (megelőlegezett) illetmény összege a költségvetési szerv 6. § (1) bekezdése szerinti jelentésének megfelelően kerül visszavonásra legkésőbb a munkába állást követően járó besorolás (munkaszerződés) szerinti illetményből. Amennyiben a távollét vége nincs megjelölve, az újbóli munkába állásig az illetmény visszatartására havonta folyamatosan sor kerül.
(5) Az illetményszámfejtő hely kiszámítja és levonja a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó előleget, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjat, munkavállalói járulékot.
(6) Az illetményszámfejtő hely megállapítja a (4)–(5) bekezdés szerint csökkentett illetményből a jogszabály, a végrehajtható határozat, illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján teljesítendő levonásokat, letiltás esetén értesíti az adós munkavállalót, valamint a végrehajtást kibocsátó szervet a végrehajtás foganatosításának megkezdéséről, illetve annak akadályáról. Amennyiben az illetményszámfejtő hely és a munkáltató személye nem esik egybe, és a letiltást közvetlenül az illetményszámfejtő hely kapja meg, a letiltásról az alapokirat fénymásolatának megküldésével a munkáltatót is értesíti.
(7) A (4)–(6) bekezdésben kiszámolt levonások figyelembevételével az illetményszámfejtő hely megállapítja a (3) bekezdésben elszámolt járandóságok – ideértve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait és a családtámogatási ellátásokat is – nettó összegét és elkészíti a fizetési jegyzéket.
(8) A költségvetési szervek munkavállalóinak illetménye elszámolásakor
a) az elszámolt járandóságok ellenőrizhetősége érdekében az illetményszámfejtő helynek a fizetési jegyzéken fel kell tüntetni legalább
aa) a munkáltató és a munkavállaló (személyi és foglalkoztatási) azonosító adatait;
ab) az elszámolási időszako(ka)t;
ac) a kinevezés szerinti illetmény, illetménykiegészítés, illetménypótlékok elszámolási időszakra járó összegét;
ad) a rendkívüli munkavégzésért járó díjakat, a változóbéreket, keresetkiegészítést;
ae) munkavégzés nélkül jogszabályban meghatározott esetekben járó illetményt, távolléti díjat, átlagkeresetet, egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat;
af) a munkavállalót jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján megillető külön juttatást, 13. havi illetményt, valamint egyéb juttatásokat;
ag) jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján teljesített levonásokat;
ah) az összes járandóság és a levonási tételek különbözeteként – számszakilag ellenőrizhető módon – a nettó járandóságot a kifizetés módjának megjelölésével;
b) az ag) pont alatti jogszabály alapján teljesített levonások esetén fel kell tüntetni a biztosítottól levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint magánnyugdíjpénztári tagdíj összegét, illetőleg túlvonás miatt a biztosított részére visszafizetett (átutalt) nyugdíjjárulékot, tagdíjat, a levonások alapját és tájékoztató adatként a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást, a megfizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá a munkáltatói adóelőleg-megállapításnál érvényesíthető adójóváírást és a járulékok (tagdíj) engedményét, valamint az – előlegnél figyelembe vehető – adókedvezményeket, különös tekintettel a családi adókedvezményre;
c) az ac)–ag) pontjaiban megjelölt juttatásokat és levonásokat jogcím és mérték megjelölésével kell feltüntetni a fizetési jegyzéken.
20. § (1) A költségvetési szerv vezetője által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő illetményszámfejtésre (hóközi számfejtés)
a) a jogszabályok által előírt esetekben (pl. foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor, szabadság miatt előre felvett illetmény számfejtésekor),
b) a munkavállaló érdekeinek biztosítása (pl. egészségbiztosítási pénzbeli, illetve a családtámogatási ellátások folyósítása, visszamenőleges járandóságok számfejtése), és
21. § Az illetményszámfejtő hely a jogviszony megszüntetésére, illetve megszűnésének megállapítására vonatkozó munkáltatói intézkedés alapján
a) végelszámolást készít,
b) kiállítja a munkáltatói igazolást,
c) kiadja a munkanélküli ellátás igénybevételéhez szükséges igazolást és adatlapot,
d) kiállítja a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolványt, valamint a jövedelemigazolást az egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
e) igazolja a levont járulékok (tagdíj) alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást,
f) kiállítja az adó-adatlapot,
g) a költségvetési szerven keresztül gondoskodik az a)–f) pont szerinti okiratoknak a munkavállalókhoz történő eljuttatásáról.
22. § Az illetményszámfejtő hely
a) megállapítja a költségvetési szerv által fizetendő adók, járulékok összegét,
23. § Az illetményszámfejtő hely a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai keretében:
a) a költségvetési szerv által kiállított és megküldött munkából való távolmaradási jelentés és az adott távollét igazolására szolgáló okmányok alapján elbírálja a táppénz, gyermekápolási táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz iránti igényeket, illetve az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét.
Ennek során megállapítja:
aa) az ellátásra jogosultság időtartamát,
ab) az irányadó időszakot/béridőszakot,
ac) az ellátás alapjaként figyelembe vehető keresetet és osztószámot,
ad) a kereset napi átlagát, az ellátás mértékét;
b) fizetési jegyzék elkészítésével intézkedik a megállapított ellátások folyósításáról;
c) adatot szolgáltat a kifizetett ellátások elszámolásához;
d) a programrendszer alkalmazásával vezeti az előírt nyilvántartásokat és teljesíti az adatszolgáltatást;
e) az igény elutasítása és az ellátások jogalap nélküli kifizetése esetén megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedést.
24. § Az illetményszámfejtő hely a családtámogatási kifizetőhelyi feladatai ellátása során:
a) elbírálja a családi pótlékra és iskoláztatási támogatásra, a gyermekgondozási segélyre, anyasági támogatásra (együtt: családtámogatási ellátás) irányuló – formanyomtatványon benyújtott – kérelmet a csatolt igazolások és nyilatkozatok alapján,
b) felvezeti az ellátás igénybevételét az előírt okmányra,
c) fizetési jegyzék elkészítésével intézkedik a megállapított ellátás folyósításáról,
d) adatot szolgáltat a kifizetett ellátás elszámolásához,
e) informatikai úton vezeti az előírt nyilvántartásokat és teljesíti az adatszolgáltatást,
f) igény elutasítása, az ellátás szüneteltetése, megszüntetése, valamint jogalap nélküli kifizetése esetén megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedést.
25. § Személyi jövedelemadó elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatai keretében az illetményszámfejtő hely:
a) az év utolsó napján jogviszonyban álló dolgozók részére a nyilatkozatuknak megfelelően elkészíti a jövedelemigazolást, járulékigazolást és a költségvetési szerv útján eljuttatja a munkavállaló részére a szükséges tájékoztatással együtt,
b) megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját az adókedvezmények figyelembevételével. Az elszámolás során keletkezett adókülönbözetet az előírt szabályok szerint levonja, illetve visszatéríti.
26. § (1) Az illetményszámfejtő hely kifizetői és munkáltatói, valamint foglalkoztatói feladatköréből adódóan teljesíti:
a) az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv vonatkozásában a személyi jövedelemadó és járulék bevallást helyettesítő adatszolgáltatást,
b) a személyi jövedelemadó és járulék adatszolgáltatást (éves),
c) a biztosítottak bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
d) az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv vonatkozásában a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adatszolgáltatást,
e) a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget.
(2) Az illetményszámfejtő hely az illetményszámfejtési körébe tartozó költségvetési szervek helyett teljesíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári adatszolgáltatást.
27. § (1) Az illetményszámfejtő hely vezetője a központi üzemeltetési szabályzat és a kötelező határidők figyelembevételével havonta az adatszolgáltatási és adatfeldolgozási határidőkre ütemtervet ad ki.
(2) A havi ütemterv elkülönítve tartalmazza az esetenkénti és az egyszeri üzemeltetési feladatokat.
28. § (1) Az illetményszámfejtő hely, mint adatfeldolgozó, illetve a feldolgozást önállóan végző szervezet központi üzemeltetési szabályzatban meghatározott időpontokban és módon köteles az adatállományok és adatbázisok mentéséről és archiválásáról gondoskodni.
(2) Az illetményszámfejtő hely a másolt, illetve archív állományok megőrzésekor köteles gondoskodni a sérülés és megsemmisülés elleni védelemről úgy, hogy a mentéskori állapot bármikor előállítható legyen.
29. § A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével az illetményszámfejtő hely vezetője adatvédelmi, adatbiztonsági szabályzatot ad ki, amelynek aktualizálásáról, az előírások betartásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodik.
III. Fejezet
A Magyar Államkincstár területi szerve illetményszámfejtéssel kapcsolatos egyéb feladatai3
30. § (1)4 A Magyar Államkincstár területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) az illetményszámfejtő helyek részére az alkalmazandó programrendszer elkészítését, módosítását, illetve a felhasználói és üzemeltetési dokumentációin történő átvezetését úgy köteles biztosítani, hogy az a jogszabályokban előírt kötelezettségeit teljesíteni tudja.
(2) A központi éves oktatási program alapján ellátja az illetményszámfejtő helyek számfejtői és informatikus szakemberei szakmai felkészítését és folyamatos továbbképzését.
IV. Fejezet
Az illetményszámfejtéshez kapcsolódó pénzügyi teljesítés feladatai
31. § (1) A központi költségvetési szerv
a) benyújtja a kincstári szervezetek felé a jogosult(ak) részére a nettó járandóság, illetve ebből a jogszabályokon, a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonások átutalására vonatkozó, az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtés rendszere által előkészített (csoportos) átutalási megbízást,
b) saját hatáskörben történő kifizetés esetén a számfejtett illetményhez kapcsolódó közterhek megfizetéséhez, bevallásához szükséges elszámolás nyilvántartásba vétele érdekében a 7. § (1) bekezdés szerint adatot szolgáltat az illetményszámfejtő hely részére.
(2) A központi költségvetési szervek vonatkozásában az illetményszámfejtő hely az illetményfizetési napra, illetve a hó közben esedékes kifizetés teljesítéséhez szükséges időpontban adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő helyhez tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak nettó járandósága, illetve a jogszabályokon, egyéni megbízáson alapuló levonások csoportos átutalási megbízása elkészítéséhez.
(3) A Kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott módon a központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére – a költségvetési szerv illetményfizetési napon történő teljesítésre vonatkozó rendelkezése alapján – teljesíti a jogosultak részére a nettó járandóság, illetve az abból a jogszabályokon, illetve a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonások, pénzbeli juttatások átutalását.
(4) A központi költségvetési szervek vonatkozásában az illetményszámfejtő hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő helyhez tartozó költségvetési szervek részére a tárgyhavi elszámolási időszakának illetményszámfejtéséhez kapcsolódó közterhekről – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghatározott formában – a bevallás és utalványozás elkészítése érdekében.
(5) A Kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben és a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének a rendjéről a Magyar Államkincstárban szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendeletben szabályozott módon a központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére – a költségvetési szerv rendelkezése alapján – teljesíti a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok jogosultak részére történő átvezetését.
(6)5 Az önkormányzatok és önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában az Igazgatósággal kötött megállapodás alapján történik a nettó járandóságok átutalása, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott módon kerül sor a közterhek elszámolására.
V. Fejezet
Az illetményszámfejtéshez kapcsolódó statisztikai és információs rendszer
32. § (1)6 Az illetményszámfejtő hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít személyi azonosításra alkalmatlan módon a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal a Magyar Államkincstár részére a feldolgozás során keletkezett adatokra vonatkozóan.
(2)7 A központosított illetményszámfejtés rendszeréhez az R. 11. § (4) bekezdése alapján számítógépes feldolgozással nem kapcsolódó költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti – a Magyar Államkincstár által meghatározott szerkezetben teljesített – adatszolgáltatással kapcsolódnak a központi statisztikai és információs rendszerhez.
(3)8 A Magyar Államkincstár
a) a költségvetési szervek vonatkozásában teljesíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott statisztikai adatszolgáltatást;
b) a központi statisztikai információs rendszerben szereplő költségvetési szervek vonatkozásában a tárgyidőszak adataival aktualizált adatbázisból
ba) statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet a költségvetési szervek, az önkormányzatok, a fejezetek felügyeletét ellátó szervek részére havi, negyedéves, féléves rendszerességgel,
bb) eseti adatszolgáltatást biztosít a létszám- és bérgazdálkodás információs rendszeréből a Pénzügyminisztérium megbízásából a kormányzati munkában részt vevő költségvetési szervek számára,
33. § A központosított illetményszámfejtés során a költségvetési szerv és az illetményszámfejtő hely a feladataik ellátásakor kötelesek együttműködni.
34. § Hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésből eredő felelősség azt terheli, akinek a működési körében az azt kiváltó ok felmerült.
35. §9 A pénzügyminiszter az illetményszámfejtés szakmai felügyeletének ellátására, a programrendszer minősítésére és a szabályozási feladatok összehangolására koordinációs szakmai bizottságot hoz létre. A bizottság vezetője a PM illetékes helyettes államtitkára, tagjai a pénzügyminiszter által felkért személyek. A bizottság titkársági feladatait a Magyar Államkincstár látja el.
36. § A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok az R. 11. § (4) bekezdése alapján a pénzügyminiszterrel kötött külön megállapodás szerint teljesítik az e rendelet 32. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüket.
37. § (1) E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a költségvetési szervek munkavállalóinak munkabér elszámolásáról szóló 17/2001. (III. 9.) PM rendelet hatályát veszti.
(2) A külön jogszabályban előírt munkáltatói adómegállapítást, adóelszámolást, valamint az éves adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését a központosított illetményszámfejtéshez kötelezően alkalmazott programrendszer első ízben 2002. évre vonatkozóan, 2003. évben biztosítja.
(3)10 A központi költségvetési szerveknek a 2002. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott statisztikai adatszolgáltatásban a 2001. évet érintő adatokat a Magyar Államkincstár által meghatározott szerkezetben a Magyar Államkincstár részére kell biztosítani.
1. számú melléklet a 37/2001. (X. 25.) PM rendelethez
Okiratok címjegyzéke
I. Általános érvényű okiratok
I–1. A munkavállalóról kiállított adatfelvételi lap
I–2. A munkavállalóról kiállított adatfelvételi lap adataiban bekövetkezett változások bejelentése
I–3. Jogviszony, munkaviszony megszűnésekor elszámolandó juttatások, tartozások közléséről készült okirat
I–4. A munkából való távolmaradás jelentése
I–5. Rendkívüli munkavégzéshez kötött díjazások és a munkabér változó elemeinek elszámolása
V. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos okiratok
V–1. Szolgálati viszonyt létesítő parancs
V–2. Szolgálati viszonyt módosító parancs
V–3. Hivatásos állományba való visszavétel parancs
– illetményszámfejtő helyhez még be nem jelentett, adóalapot és társadalombiztosítási járulékalapot képező, a megszűnésének napjáig járó juttatások adatai:
= juttatás jogcíme,
= juttatás vonatkozási időszaka,
= juttatás összege,
= változóbér, saját hatáskörben történt kifizetés feladását tartalmazó mellékletek (bizonylatok, mágneses adathordozók csatolása).
5. Egyéb foglalkoztatói közlés:
– munkába járás utazási költségtérítése: év, hó-ig,
– egyszeri 50%-os vasúti utazási kedvezmény igénybevétele: igen, nem,
– keltezés és hitelesítés:
= munkáltató aláírása, bélyezőlenyomat,
= munkavállaló aláírása, amellyel az ,,Elszámoló lap'' tartalmát, tartozásait, annak nagyságrendjét elismeri.
6. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
I–4.
A munkából való távolmaradás jelentés adattartalma
1. A foglalkoztató adatai:
– munkáltató neve, címe,
– munkáltató törzsszáma,
– szakfeladat száma,
– szervezeti egység megnevezése, száma,
– funkcionális bontás száma,
– főkönyvi számla száma,
– témaszám,
– a vonatkozó időszak, amelyről a jelentés készül.
2. A munkavállaló azonosító adatai:
– távoljelentett sorszáma,
– dolgozó neve,
– adóazonosító jele.
3. A munkavállaló távolmaradására vonatkozó közlések:
– távolmaradás első napja, hónap, nap,
– távolmaradás utolsó napja, hónap, nap,
– távolmaradás jogcíme,
– utolsó munkanapon: ledolgozott órák száma,
– távolléti órák száma,
– mellékelt igazolások száma,
– keltezés és hitelesítés (munkáltató, jelentőfelelős aláírása, bélyegzőlenyomat).
4. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
I–5.
Rendkívüli munkavégzéshez kötött díjazások és a munkabér változó elemeinek elszámolására vonatkozó okirat adattartalma
1. Ügyirat száma.
2. A foglalkoztató adatai:
– munkáltató neve, címe,
– munkáltató törzsszáma,
– munkahely neve, címe,
– szakfeladat száma,
– szervezeti egység megnevezése, száma,
– funkcionális bontás száma,
– főkönyvi számla száma,
– témaszám.
3. Teljesítéshez kötött díjazások elszámolása:
– teljesítési időszak, kezdete, vége,
– bizonylatszám,
– előadószám.
4. Az elszámolásban szereplő munkavállaló azonosító adatai:
– sorszám,
– munkavállaló neve,
– munkavállaló azonosító jele.
5. A munkavállaló díjazására vonatkozó adatok közlése:
– változóbér jogcím (kód),
– esetszám,
– elszámolás alapja,
– elszámolás %-os mértéke,
– havi munkaidő: óra, nap,
– a teljesítés hónapja.
6. A foglalkoztató egyéb közlése:
– keltezés és hitelesítés (munkáltató aláírása, bélyegzőlenyomat).
7. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
I–6.
Munkáltatói (intézményi) kifizetések adattartalma
,,A''
1. A foglalkoztató adatai:
– munkáltató neve, címe,
– munkáltató törzsszáma,
– szakfeladat száma,
– szervezeti egység megnevezése, száma,
– funkcionális bontás száma,
– főkönyvi számla száma,
– témaszám.
1. A könyvelés feladására vonatkozó adatok:
– előadó szám,
– feladás kelte, év, hó, nap,
– bizonylat sorszáma,
– teljesség kód,
– kitöltött sorok száma.
3. A személyi juttatások kifizetésére vonatkozó közlések:
– sorszám,
– kifizetés időpontja, év, hó, nap,
– vonatkozás éve,
– dolgozó neve,
– azonosító típusa:
= adóazonosító jel,
= útlevélszám,
= adóazonosító nélküli,
– munkavállaló azonosítója,
– foglalkoztatási sorszám: az illetményszámfejtő által megadott technikai kód,
– állampolgárság jelző,
– igazolás járulékhatár eléréséről:
– TB jel, biztosításra kötelezett:
= igen,
= nem,
– személyi juttatás jogcíme, bruttó összege,
– adómentes rész vagy elszámolt költség,
– a személyi jövedelemadó alapja,
– levonások:
= magánnyugdíj-pénztári,
= nyugdíjjárulék,
= egészségbiztosítási járulék,
= munkavállalói járulék,
= szja előleg,
= összesen,
– nettó járandóság,
– egészségügyi hozzájárulás,
– magánnyugdíj-pénztári munkáltatói kiegészítés,
– magánnyugdíj-pénztári saját kiegészítés,
– végkielégítés hónapszáma,
– ellenőrzőszám,
– letiltások,
– bírósági végzés alapján történő levonás: jogcíme, összege, %-os mértéke,
– kifizetendő összeg,
– átvétel igazolása,
– keltezés és hitelesítés (gazdasági vezető, pénzügyi előadó aláírása, bélyegzőlenyomat).
4. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
A munkavállalóra és alkalmazására vonatkozó részletező adatok
,,B''
1. A foglalkoztató adatai:
– gazdálkodó neve, címe.
2. A könyvelés feladására vonatkozó adatok:
– előadó,
– bizonylatszám,
– teljességkód.
2. A munkavállalóra és alkalmazására vonatkozó adatok:
4. A munkavállaló végleges áthelyezésére irányuló közlések:
– a munkavállaló beleegyezésével történő végleges áthelyezés hatálybalépése, év, hó, nap,
– a véglegesen áthelyezett munkavállalót fogadó munkáltatójának megnevezése,
– a munkavállaló áthelyezést megelőző munkáltatónál jogosult illetményének és egyéb járandóságainak megállapítására, folyósítására irányuló intézkedés.
5. A foglalkoztató egyéb közlései:
– a végleges áthelyezés előtti foglalkoztatás megszűnésével kapcsolatos elszámoló lap és közszolgálati igazolás kiadására vonatkozó intézkedés,
– keltezés és hitelesítés,
= a munkáltatók aláírása, bélyegzőlenyomat,
= a munkavállaló aláírása, amellyel a végleges áthelyezéshez hozzájárul.
6. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
_______
* Az illetményszámfejtéshez szükséges tájékoztató adat.
= munkaidőkeret ...... heti, ......... havi, éves alapul szolgáló napi ...... óra figyelembevételével (Kollektív Szerződés / felek megállapodása / munkáltató rendelkezése alapján)
– pedagógus esetében heti kötelező óraszám,
– próbaidő kikötése, kezdete, vége,
– a besorolás fizetési osztálya megállapításához figyelembe vett végzettségek, címek,
– a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés melletti a munkaidő legalább 10%-ában hasznosítható további szakképesítés(ek) szakképzettség(ek) megnevezése,
– hasznosítás mértékétől függetlenül figyelembe vehető szakképesítések, szakképzettségek,
= munkaidő keret .... heti, .... havi, éves alapul szolgáló napi ... óra figyelembevételével, (Kollektív Szerződés / felek megállapodása / munkáltató rendelkezése alapján),
– kulcsszáma,
– FEOR-száma.
6. A munkavállaló munkabérének megállapítása:
– személyi alapbér,
– pótlékok megnevezése, mértéke, összege,
– járandóság összesen.
7. A munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó tudnivalók, egyéb kikötések:
– munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,
– a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség,
– egyéb kikötések,
– jogorvoslati lehetőség,
– keltezés és hitelesítés:
= munkáltató aláírása, bélyegzőlenyomat,
= a munkavállaló aláírása, mellyel a munkaszerződés okiratban foglalt feltételekkel létesített munkaviszonyt elfogadta.
8. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
_______
* Az illetményszámfejtéshez szükséges tájékoztató adat.
= munkaidőkeret ...... heti, ...... havi, éves alapul szolgáló napi ..... óra figyelembevételével, (Kollektív Szerződés / felek megállapodása / munkáltató rendelkezése alapján),
– FEOR-szám: régi, új,
6. A munkavállaló munkabérének megállapítása, módosítás előtt, módosítás után, jogcímenként:
– személyi alapbér, régi, új,
– pótlékok megnevezése, mértéke, összege régi, új,
– járandóság összesen.
7. Egyéb adatok
– keltezés és hitelesítés (munkáltató, munkavállaló aláírása, bélyegzőlenyomat).
8. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
_______
* Az illetményszámfejtéshez szükséges tájékoztató adat.
– illetményszámfejtő helyhez még be nem jelentett, adóalapot és társadalombiztosítási járulékalapot képező, a megszűnésének napjáig járó juttatások adatai:
= juttatások jogcíme,
= juttatás vonatkozási időszaka,
= juttatás összege,
= juttatás kifizetésének módja,
= illetményszámfejtő hely által számfejtett,
– fegyveres szerv által helyben történő kifizetés útján a kifizetést igazoló könyvelési bizonylat csatolásával,
– intézkedés a külön juttatás kifizetéséről az illetményszámfejtő hely felé.
6. Egyéb foglalkoztatói közlések:
– keltezés és hitelesítés:
= parancsnok aláírása, bélyegzőlenyomat,
= hivatásos állomány tagjának aláírása, amellyel az ,,Elszámoló lap'' tartalmát, tartozásait, annak nagyságrendjét elismeri.
7. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
_______
* Az illetményszámfejtéshez szükséges tájékoztató adat.
V–17.
Szolgálati viszony igazolás adattartalma
1. Ügyirat száma.
2. A fegyveres szerv adatai:
– fegyveres szerv neve, címe.
3. A hivatásos állomány tagjának azonosító adatai:
4. A munkavállaló áthelyezésére vonatkozó közlések:
– az áthelyezés módja:
a) végleges,
b) határozott idejű,
– az áthelyezés kezdő időpontja: év, hó, nap, határozott idejű áthelyezés esetén az áthelyezés vége: év, hó, nap,
– a fogadó munkáltató megnevezése,
– az áthelyezést követően betöltendő munkakör megnevezése,
– rendelkezés az illetmény és egyéb járandóság elszámolására, folyósítására, az igazolások kiadására.
5. Egyéb foglalkoztatói közlések:
– keltezés és hitelesítés (munkáltató aláírása, bélyegzőlenyomat).
6. Rendelkezés arról, hogy az okiratból kik részesülnek.
_______
* Az illetményszámfejtéshez szükséges tájékoztató adat.
2. számú melléklet a 37/2001. (X. 25.) PM rendelethez
A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó költségvetési szervek statisztikai, valamint létszám- és bérgazdálkodási információs rendszere
Elemi adatok jegyzéke
1. A költségvetési szerv (munkáltató) adatai
1.1. A költségvetési szerv PIR azonosító száma
1.2. Állami költségvetés fejezet rendje***
1.3. Cím/alcím*, ***
1.4. Régió kód*, **
1.5. Megyekód
1.6. Pénzügyi körzetszám**
1.7. Területi kód*
1.8. Szektor*
1.9. Szervtípus*
1.10. Gazdálkodási forma*
1.11. Településazonosító
1.12. Településtípus kód**
1.13. Adónyilvántartási szám
1.14. Államháztartási szakágazat
1.15. Alapvető szakfeladat
1.16. Szakfeladat(ok)*
1.17. Szervezeti egység(ek)/funkció(k)
1.18. Főkönyvi számlaszám(ok)
1.19. Témaszám(ok)*
1.18. Önálló szerv PIR törzsszáma
1.19. Önálló illetményszámfejtő-helyet azonosító sorszám*
1.20. A költségvetési szerv neve
1.21. Finanszírozási forma*
1.22. ÁHT azonosító*, ***
1.23. Eredeti előirányzat*
1.24. Módosított előirányzat*
1.25. Nyitó létszám*
1.26. Munkajogi nyitó létszám*
1.27. Költségvetési engedélyezett létszámkeret*
1.28. Átlagos statisztikai állományi létszám előirányzata*
2. Dolgozó (munkavállaló) adatai
2.1. Statisztikai azonosító
2.2. Dolgozó neme
2.3. Születési idő (év, hó)
2.4. Állampolgárság
2.5. Foglalkoztatási sorszám
2.6. Kulcsszám
2.7. Foglalkoztatások Egységes Országos Rendszere (FEOR-szám)
2.8. Egészségügyi munkahely ágazati azonosító kódja
2.9. A foglalkoztatási terület, eredeti képzettség kódja
2.10. Jelenlegi munkaviszony, illetve jogviszony kezdete
2.11. Szerződéslejárat dátuma
2.12. Munkába lépés kódja
2.13. Jelenlegi munkaviszony, illetve jogviszony vége
2.14. Munkaviszony, illetve jogviszony megszűnés kódja
2.15. Iskolai végzettség kódja
2.16. Szakképzettség kódja
2.17. Nyelvismeret szintje kód
2.18. Nyugdíjfolyósítás kezdete (év, hó)
2.19. Foglalkoztatási forma
2.20. Szolgálati idő kezdete
2.21. Munkaidő típus értékei
2.22. Törvényes munkaidő
2.23. Pedagógusok heti kötelező óraszáma
2.24. Tényleges munkaidő
2.25. Munkarend/műszakrend
2.26. Heti munkaidő beosztás
2.27. Tárgyhónapban ledolgozott túlórák száma
2.28. Tárgyhónapban ledolgozott ügyeleti órák száma
2.29. Tárgyhónapban ledolgozott készenléti órák száma
2.30. Szakfeladat
2.31. Szervezeti egység/funkció
2.32. Főkönyvi számlaszám
2.33. Témaszám
2.34. Besorolás szerinti illetmény jogcíme
2.35. Besorolás szerinti illetmény összege
2.36. Kifizetés jogcíme
2.37. Kifizetés összege
2.38. Távollét jogcímkód
2.39. Távollét kezdete
2.40. Távollét vége
_______
* A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása nem tartalmazza. (Kivéve a szakfeladatok az önkormányzati költségvetési szerveknél.)
** Csak helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknél.
*** Csak központi költségvetésben megjelenő költségvetési szerveknél.
3. számú melléklet a 37/2001. (X. 25.) PM rendelethez
A személyi juttatás kiadásának teljesítési helyéről történő rendelkezés tartalma a könyvelési feladás, információszolgáltatás biztosításához a központosított illetményszámfejtés rendszerében
A központosított illetményszámfejtés rendszerében a személyi juttatás kiadásának teljesítési helyéről történő rendelkezés a költségvetési szerv által kialakított törzsállomány alapján a következő megfigyelési, elszámolási szempontok megjelölésével történik:
Költségvetési szerv
Szakfeladat
Szervezeti egység/funkció
Főkönyvi számlaszám
Témaszám
Kiadási jogcím
I. A megfigyelési szempontok tartalma, kódolási lehetőségei
Költségvetési szerv: (az informatikai rendszerben használt fogalma: gazdálkodó): az Államháztartási törvény végrehajtási rendelete szerinti szervezet, amely munkáltatói jogosítvánnyal rendelkezik, gazdálkodási jogosultságát tekintve önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó. Azonosítása a törzskönyvi nyilvántartással megegyező – 9 pozíciós – törzsszámmal történik. Alkalmazása kötelező.
Szakfeladat: a költségvetési szervek tervezési útmutatójában előírt – 6 pozíciós – kódszám, amely a tevékenység megjelölésére szolgál. Az illetményszámfejtés rendszerében a törzsadattári nyilvántartásban szereplő szakfeladatok jelölhetők ki megfigyelési szempontnak. Alkalmazása kötelező.
Szervezeti egység/funkció: a költségvetési szerv által a szervezeten belüli további tagozódás megfigyelését biztosító – 6 pozíciós – kód, amely az egészségügyi ágazatban a statisztika elkészítéséhez – további 5 pozíción – egészségügyi funkció szerinti megbontást is biztosítja. Használata nem kötelező.
Közvetlen/közvetett kiadás (az informatikai rendszerben használt fogalma főkönyvi számlaszám): a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó jogszabályi előírások szerint a személyi juttatások előirányzatainak és kiadásainak a funkcionális osztályozását biztosító (közvetlen és a közvetett személyi kiadások) megfigyelési szempont. Alkalmazása kötelező.
Témaszám: további megbontás lehetőségét biztosítja – 14 pozíción – a költségvetési szerv számára. A kódszám 1–6 pozíciójának kódszámai központilag vannak kialakítva, használata a PM külön előírása szerint történik az alábbiak szerint:
– kincstári jogcím (finanszírozási forrás), a költségvetési szerv főbb bevételi jogcímei szerinti megfigyelési szempont, 1 pozíción,
– a finanszírozási forrást biztosító szervezet megjelölése, 2 pozíción,
– a finanszírozott tevékenység, illetve előirányzati forrás (keret) megjelölése, 3 pozíción.
A kódszám 1–6 pozíciója az utasítás hatálya alá nem tartozó költségvetési szervek részére foglalt.
A kódszám 7–14 pozíció vonatkozásában valamennyi költségvetési szerv saját hatáskörben dönt a témaszám alkalmazásáról, amely a témákra, tevékenységekre vonatkozó további (analitikai) megfigyelésre (pl. szerződés-számonkénti, résztevékenységenkénti stb. megfigyelés) ad lehetőséget.
Kiadási jogcím (az informatikai rendszerben használt fogalma: kiadásnem): a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó jogszabályi előírások szerint a személyi juttatások előirányzatainak és kiadásainak közgazdasági osztályozási rend szerinti megfigyelési szempont (5-ös főkönyvi számlaosztály főkönyvi számlái). A kódok az elemi költségvetési személyi juttatás kiadási jogcímeihez kapcsolódó 5-ös főkönyvi számlaosztály főkönyvi számlaszámait jelölik az elemi költségvetés összeállításához kiadott Tájékoztató alapján. A kódszámok további bontására költségvetési szervi hatáskörben nincs lehetőség. Alkalmazása kötelező.
II. A bérfelhasználás kimutatására szolgáló törzsadatállomány létrehozása és a megfigyelési szempontok működtetése
A költségvetési szerv a rendszer indításakor kialakítja a törzsadatállomány kódszámrendszerét a fentiekben leírtak szerint. A kódszámok törzsadatállományát folyamatosan karban kell tartani, amely szintén a költségvetési szerv feladata.
Az illetményszámfejtés során:
– A jogviszony létesítés esetén, illetve a jelenlegi alkalmazásoknál a munkavállalókat a törzsadatok rendszerébe be kell sorolni. Ezen besorolás feltételezi, hogy a munkavállaló közalkalmazottak esetén garantált illetménye (tárgyhavi alapilletmény, szakmai szorzó, további szakképesítés miatti illetménynövekedés), köztisztviselő esetében alapilletménye és illetménykiegészítése, hivatásos állomány tagja esetében beosztási és rendfokozati illetmény, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak esetén alapilletmény, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetén személyi illetmény (a továbbiakban együtt: alapilletmény) egy szakfeladaton, egy szervezeti egységen/funkción, főkönyvi számlaszámon, egy témaszámon van nyilvántartásba véve a megfigyelés szempontjából. (E bérelemekhez egy szakfeladat, szervezeti egység/funkció, főkönyvi számlaszám, témaszám rendelhető.)
– Az alapilletményen kívüli besorolási illetményelemekhez (pótlékok, keresetkiegészítések, illetménykiegészítések stb.) a besorolástól eltérő szakfeladat, szervezeti egység/funkció, főkönyvi számlaszám, témaszám, megjelölhető és a rendszerbe feladható. (Ezeket a számítógépes rendszerben idegen bérelemeknek nevezzük.)
– Az alapilletmény további szétbontására a rendszer lehetőséget biztosít. Ennek alkalmazása során szükség szerint minden hónapban, a havi illetményszámfejtés előtt feladható az alapilletmény más (több) szakfeladatra, szervezeti egységre/funkcióra, főkönyvi számlaszámra, témaszámra történő szétosztása %-os felosztás alapján.
– A változóbér és egyéb juttatások jogcímeinek feladásakor a költségvetési szerv által kialakított kódrendszer szerinti bármely szakfeladat, szervezeti egység/funkció, főkönyvi számlaszám, témaszám megjelölhető.
1
A rendeletet a 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával, e hatályon kívül helyező rendelet 31. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2013. január 1-jén folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
