2001. évi XXXVIII. törvény
2007.07.01.
(E törvény alkalmazásában)
,,b) menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerült;''
,,c) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be – kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált –, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;''
,,e) biztonságos harmadik ország: ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve;''
,,(2) A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy
b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be. (3) Nem ismerhető el – családi együttélés biztosítása címén – menekültként az a közvetlen családtag,
a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;
b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult. (4) A menekült szülő kérelmére menekültként kell elismerni Magyarországon született kiskorú gyermekét.''
12. § ,,A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta, vagy megkísérelte elhagyni;
b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik;
c) a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét ismételten megszegte, illetőleg együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette; illetőleg
(A menekültkénti elismerését kérő)
,,b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá – a 14. életévét betöltött külföldi esetében – ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;''
,,(1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani.'' 19. § ,,(1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra. (2) A menedékeskénti elismerését kérő
a) köteles a hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá – a 14 életévét betöltött külföldi esetében – ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;
b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek – sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is –, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának;
c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;
d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.''
22. § ,,Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány a) rendelkezik arról, hogy mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét;
b) megállapítja a védelem időtartamát, illetve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik.''
(A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik)
,,b) a menekültek és a menedékesek ellátásában és támogatásában részt vevő, a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzattal.''
,,(2) A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat.''
29. § ,,A menekült és a menedékes lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, illetőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról.'' ,,(1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.''
(A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező)
,,(2) A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában az országban jogellenesen tartózkodó külföldit kiutasíthatja, ha van olyan ország, amely befogadja; illetőleg megállapítja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom fennállását. (3) Ha a külföldi az ország elhagyására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a kiutasítást a menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság hajtja végre.
(4) Nem utasítható ki az a kérelmező, aki valószínűsíti, hogy abban az országban, amely befogadására köteles, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.''
42. § ,,(1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldi arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni. (2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.'' 43. § ,,(1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt: a) a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az attól való megalapozott félelmét;
b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik;
c) van olyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely visszafogadására köteles;
d) a kérelmező az Európai Unió tagállamának állampolgára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező az erre irányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata – az egészségi állapotából eredő ok kivételével – összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely a üldöztetését valószínűsíti. a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, vagy úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
b) személyazonosságának igazolására, illetőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri;
d) jogszerűtlenül lépett a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján ismételten az eljárást megszüntető határozatot hozott, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül álló okok idézték elő;
e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;
f) kérelmét korábban az Európai Unió egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.
(4) A kérelmet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni a kérelmező személyazonosságának bizonyítása hiányában, ha a kérelmező a személyazonosság megállapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően közölte, az adatok megállapításához szükséges eljárást elősegítette, és vele szemben a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem állapíthatók meg.'' 44. § ,,Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem a 43. § (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan.'' 45. § ,,A rövidített eljárásban – a repülőtéren lefolytatott rövidített eljárás kivételével – a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni.'' a) a központi menekültügyi szerv és területi szervei működésének, dologi kiadásainak,
b) a befogadó állomások és más szálláshelyek fenntartási, létesítési, fejlesztési költségeinek,
c) a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetek tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,
d) az eljárással összefüggő költségeknek, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és adatkezelés, a tolmács, a szakértő, az utaztatás költségeinek, továbbá
e) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások
fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény Belügyminisztérium fejezetében biztosítja.''
,,h) a 14 éven felüliek ujjnyomatát.''
,,(2) A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatás megállapítására való jogosultság megállapítása céljából a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat, vagy az illetékes adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása tartalmazott.''
,,(3) Az ujjnyomat levételének és tárolásának célja a kérelmezők azonosítása és a többszöri kérelem benyújtásának megállapítása.''
(A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet)
,,a) a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból;''
,,d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;''
,,e) nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.''
,,(1) A központi menekültügyi szerv nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – a külföldi származási országa kivételével – más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatkérőnél a személyes adatok védelme biztosított.''
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,d) a menekültügyi eljárásoknak a külföldi menekültügyi hatóságokkal történő átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait;''
,,e) a központi menekültügyi szerv területi szervének székhelyét és illetékességi területét.''
62. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) Egyezmény az Európai Közösség valamely tagállamában benyújtott menekült státusz iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról,
b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről,
c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről,
d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye,
e) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról,
f) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról,
g) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról,
h) a Tanács 1996. március 4-i állásfoglalása az 1951. július 28-i, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezmény 1. Cikkelyében használt ,,menekült'' kifejezés definíciójának egységes alkalmazásáról.''
28. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Met. 2. §-ának a) pontjából a ,,továbbá e személy közvetlen családtagja;'' szövegrész, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának b) pontja, 9. §-a c) pontjából ,,a Magyar Köztársaság területén kívül'' szövegrész, 18. §-ának c) pontja, 34. §-a, 46. §-a, 47. §-ának (2) bekezdése, 48. §-ának (5) bekezdése, 55. §-ának (1) bekezdéséből ,,a közigazgatási hivatal'' szövegrész, 57. §-ából a ,, – nemzetközi szerződés alapján – ,, szövegrész;
b) a Met. 13. §-a, a 14. §-t megelőző címből az ,,és a befogadott'' szövegrész, a 14. § (1) bekezdéséből az ,,és a befogadottnak'' szövegrész, a 21. §-t megelőző alcím és a 21. §, a 23. § c) pontjából az ,,és a befogadottak'' szövegrész, 27. §-ának b) pontjából az ,,és a befogadottaknak'', valamint 27. §-a d) pontjából ,,és a befogadottak'' szövegrész, a 40. §, a 48. § (1) bekezdéséből az ,,és a befogadott'' szövegrész, a 48. § (4) bekezdéséből ,,a befogadott'' szövegrész, az 50. § (1) bekezdésében ,,a befogadottnak'', valamint, a ,,– hivatalból indult eljárás esetén az érintett külföldi –'' szövegrész, az 50. § (3) bekezdésében az ,,illetőleg a befogadott'' szövegrész, 53. § (1) bekezdéséből az ,,illetőleg a befogadott'' szövegrész, a 60. § (1) bekezdésének c) pontjából az ,,és a befogadott'' szövegrész, 60. § (2) bekezdésének b) pontjából a ,,továbbá a befogadottkénti'' szövegrész.
(4) A menekültügyi hatóság által befogadottként elismert külföldit megillető jogokat és kötelezettségeket ez a törvény nem érinti, de a befogadottnak, továbbá a kérelmezőnek és a menedékesnek a menekültügyi hatóság által kiadott, tartózkodásra és ellátásokra jogosító okmánya 2002. március 31-én érvényét veszti.
