Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

40/2001. (III. 6.) Korm. rendelet

veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről

2001.03.06.

1. § (1) A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti árvízvédekezési veszélyhelyzet létrejöttét 2001. március 6-án 12 órától megállapítja.

(2) A veszélyhelyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll fenn.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében jelzett időponttól, a (2) bekezdésében megjelölt területen – a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 199. §-ának (4) bekezdése alapján – a Kormány a Hvt. 207. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 213., 214., 216. §-aiban, 220. §-ának (1) bekezdésében, 221. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben, (3) bekezdése a)–c) pontjában, (4) és (5) bekezdéseiben, 234. §-ában, 243. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben szereplő (az e rendelet mellékletében felsorolt) rendelkezések bevezetését elrendeli.

(2) A veszélyhelyzet elhárításába – a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) 8. §-ának b) pontja alapján – a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi szervek bevonhatók.

(3) A Kormány a veszélyhelyzetnek megfelelően az alábbi védelmi szakaszokon rendeli el a rendkívüli készültséget:

a) Tisza folyó 07.04, 07.05, 07.06, 07.07, 07.08 árvízvédelmi szakaszaira;

b) Szamos folyó torkolati szakaszának 07.14/6–7–8, 07.15/5–6;

c) Kraszna folyó torkolati szakaszának 07.12/2–3, 07.13/4–5–6. számú őrjárásaira;

d) Túr folyó 07.16 és 07.17 árvízvédelmi szakaszaira.

3. § (1) A közlekedési és vízügyi miniszter a rendkívüli árvízvédekezéssel összefüggő feladatait a reá vonatkozó jogszabályok szerint lássa el. A védekezési munkabizottság a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban működik. Tevékenységéért a közlekedési és vízügyi miniszter a felelős.

(2) Az e rendeletben szereplő veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációs tevékenységet a közlekedési és vízügyi miniszter hangolja össze.

(3) A Kormányzati Koordinációs Bizottság – a közlekedési és vízügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter bevonásával – 2001. március 20-ig készítsen jelentést az árvízvédekezéssel összefüggő költségekről.

(4) Az árvízvédekezési költségek teljes körű felméréséig a veszélyhelyzet elhárításához szükséges költségeket a Kormány biztosítja. Az átcsoportosított összegekből a védekezésben részt vevő vízügyi szervezetek részére a közlekedési és vízügyi miniszter a védekezéshez elengedhetetlenül szükséges költségeket átutalhatja.

4. § (1) A Kormány e rendeleti úton bevezetett intézkedésekről – a Kat. tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – az Országgyűlést a 2001. március 26-ával kezdődő héten tájékoztatja.

(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdése alapján tett intézkedéseiről – a Kat. tv. 8. §-a alapján – a köztársasági elnököt a 2001. március 26-ával kezdődő héten tájékoztatja.

5. § (1) Ez a rendelet 2001. március 6-án 12 órakor lép hatályba.

(2) A Kormány e rendeletét – a Magyar Közlönyben történő közzétételen kívül –, mert halasztást nem tűrő eset fennáll, a közszolgálati műsorszórók útján hirdeti ki.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 40/2001. (III. 6.) Korm. rendelethez

Hvt. 207. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-ának k) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.
Hvt. 213. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakosságellátási érdekekre tekintettel – a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozzájárulásával – az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.
Hvt. 214. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).
(2) A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és a hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
Hvt. 216. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.
(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
Hvt. 220. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.
Hvt. 221. § (1) A veszélyeztetett területekről – a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében – a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását – biztonságba helyezésük végett – el lehet rendelni (kiürítés).
(2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.
(3) A vagyontárgyak elszállítását:
a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter,
b) egyéb fontos okból a szakminiszter,
c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester
rendelheti el.
(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.
(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.
Hvt. 234. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.
(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.
Hvt. 243. § (1) A rendkívüli helyzet következtében szükségessé váló élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele.
(2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal rendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai parancsnok.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás