Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

40/2001. (X. 24.) OM rendelet

az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet módosításáról1

2001.11.01.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet mellékletében foglalt szakmai és vizsgakövetelmények jegyzéke az e rendelet melléklete szerinti szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 40/2001. (X. 24.) OM rendelethez


31. Kárpitos
32. Bőrdíszműves
33. Cipész
34. Felvonószerelő
35. Férfiszabó (férfiruha-készítő)
36. Irodatechnikaikészülék-szerelő (irodagépműszerész)
37. Kelmefestő és -tisztító
38. Kőfaragó
39. Műkőkészítő
40. Öntő
41. Hegesztő
42. Lakberendező
43. Dekoratőr, kirakatrendező
44. Építőanyag-ipari
45. Cipőipari
46. Ipari elektronikai
47. Faipari
48. Burkoló
49. Elektronikai műszerész
50. Képkeretező és üvegező
51. Kovács
52. Nyomtató
53. Cserépkályha- és kandallóépítő
54. Kádár
55. Kötő
56. Kerámiakészítő
57. Szűcs

31. KÁRPITOS
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Kárpitos 33 5262 06 | 1507
Kárpitosipari technikus 52 541106 |
valamint az ezzel egyenértékű, jogelőd szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Kárpitos szakképesítés 5 év
Kárpitosipari technikus 5 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kárpitosmester szakmájának gyakorlása során, önállóan – korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal –, az alábbi, jellemző tevékenységeket végzi:
– Hagyományos és korszerű technológiákkal egyedi és sorozatgyártásban jelentkező kárpitozott bútorok készítését, javítását, karbantartását, figyelembe véve az ergonómiai és fiziológiai követelményeket.
– Egyedi tervezés alapján, kézi és gépi megmunkálással belső terek ülő- és fekvőbútorokkal történő berendezését.
– Hagyományos és modern bútorok szét- és összeszerelését, szükség szerinti átalakítását, különös tekintettel a kárpitozott bútorral szemben támasztott szilárdsági, tartóssági és stabilitási követelményekre.
– Különféle igény szerint készít ülő- és fekvőfelületekre párnázatot (fix és szabad párnákat) osztott, bordázott, mélytűzött kivitelben textíliával, műbőr vagy eredeti bőr felhasználásával.
– Belső terek nyílászáróinak (ajtók) párnázását hang- és hőszigeteléssel, hagyományos vagy korszerű anyagok felhasználásával, változatos kivitelben.
– Belső terek falainak borítását textíliával.
– Belső terek nyílászáróinak függönyözését, másod függöny drapéria szerkesztését, szabását, varrását és felszerelését.
– Járművek (repülő, hajó, autó) kárpitozott részeinek (ülés, támla, könyöklő, mennyezet, ajtók, padló) készítését, javítását, azok szét- és összeszerelését, belső kárpitozását.
– Antik bútorok korhű átdolgozása ,,restaurálás'' szintjén, a korra jellemző anyagok és díszítőelemek felhasználásával (rojtok, bojtok, paszományok, gombok és díszszegek).

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A mestervizsgával és vállalkozói igazolvánnyal rendelkező mester az alábbi részletesen felsorolt feladatok és tevékenységek elvégzésére jogosult:
– A bútorok javítása során szakmája múltjának, fejlődésének, lakberendezési szokásainak, különböző korok stílusainak felhasználása.
– A fő tevékenységi körbe tartozó feladatok gyakorlása során előforduló egyszerűbb, kisebb volumenű asztalosmunkák szerelése, elvégzése.
– Fekvő- és ülőbútorok méretezése kényelmi szempontok figyelembevétele.
– A kárpitostanulók magas szintű képzése.
– A hatáskörébe tartozó munkavédelmi (biztonsági és egészségvédelmi), valamint tűzvédelmi előírások oktatása, betartása és a dolgozókkal történő betarttatása.
– A baleset bekövetkezésekor jegyzőkönyv felvétele és továbbítása illetékes hatóságokhoz.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A kárpitos szakma sajátossága, hogy szoros összefüggésben van a stílusok alkalmazásával. A készítendő bútorokat jelentősen befolyásolja a belsőépítészet által diktált kor divatja, a környezet (melybe a termék kerül), illetve a megrendelő anyagi korlátai is.
A mesterjelölttől megköveteli a stílusismeretet, annak alkalmazását ,,másolatok'' készítésénél, bútorok restaulásánál.
A mesterjelölt ismeri és alkalmazza a munkatárgy előállítása, javítása során felmerülő technológiai feladatokat és azok megvalósításához szükséges eszközöket, anyagokat.
Tanácsaival segíti a megrendelő elképzeléseit a megfelelő (ízléses) irányba terelni.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A mesterjelölt tudja:
– hogy, milyen anyagból, milyen termék állítható elő, milyen segédanyagok és kellékek felhasználása szükséges hozzá,
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek felhasználási helyeit, módját, az anyagok felhasználási mennyiségét, méregengedélyhez kötöttségüket,
– a szakmai tevékenysége során alkalmazott kéziszerszámokat, gépeket és egyéb berendezéseket szakszerűen, balesetmentesen használni és karbantartani,
– szükség szerint katalógus, fénykép alapján elkészíteni bútorokat a tervezés szintjétől a megvalósításig,
– szakrajzi ismereteit alkalmazni,
– stílusismeretét alkalmazni,
– technológiai ismereteit alkalmazni,
– egyedi méreteket (arányokat) figyelembe véve, változatos színösszeállításokat alkalmazva, textil, bőr, valamint műbőr felhasználásával terméket előállítani,
– modern mozgatószerkezetek beépítését,
– változatos díszítéseket (díszszegezés, paszományozás) alkalmazni,
– munkáját a kényelmi és egészségvédelmi követelményeket figyelembe véve végezni.
A mesterjelöltnek ismernie kell:
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait, a tárolásukra vonatkozó előírásokat,
– az egyes vegyi anyagok kémiai felépítését és előállításának módját (a fizikai tulajdonságokat azonban, amelyeknek tudására a mindennapi életben szükség van, tudni kell).

2.1. Szakmai elméleti követelmények:
– hagyományos és korszerű anyagok kézi és gépi megmunkálása,
– korszerű kárpitosanyagok gyártási eljárásai (vliez, filc, habszivacs, kapcsok, szegek, csavarok és textíliák),
– felhasználásra kerülő faanyagok fajtáinak, mechanikai és fizikai tulajdonságainak, állati, növényi kártevőinek ismerete, feldolgozásának módja,
– fűrészáruk szárítása természetes és mesterséges úton, ennek jelentősége a bútorgyártás során,
– tartószerkezetek: hevederek, lemezek fajtái, alapanyaguk és gyártástechnológiájuk,
– lemezek (furnér rétegelt lemez, farost és laminált lemezek gyártása),
– különféle ragasztási technológiák,
– szerkezeti elemek összeépítése és szerelése, vasalatok, görgők beszerelése,
– textíliák: vásznak, molinó, szövetek, plüssök alapanyaga, gyártástechnológiája és felhasználási területük,
– felületek díszítése, paszományok, kéderek, rojtok, bojtok, rozetták, gombok és díszszegek alapanyaga és felhasználása,
– a kárpitosmunkákhoz felhasznált rugózatok alapanyaga, tulajdonsága, fajtái, gyártási technológiájuk.
A mesterjelölt ismeri az alábbiakban részletesen felsorolt előkészítő, megmunkálási és szerelési alapműveleteket, munkafázisokat, melyek segítségével a munkadarab szétszerelése, megmunkálása, átalakítása, összeszerelése és javítása elvégezhető.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények:
– Anyagok osztályozása, kiválasztása, szakszerű tárolása, a munkaművelet sorrendjének meghatározása, a szükséges szerszámok előkészítése, ellenőrzése tűzvédelmi és munkavédelmi (biztonsági és egészségvédelmi) szempontból.
– Rugó nélküli párnázás készítése:
= tömött matracok készítése: szakszámítás (huzatanyag mennyiségére vonatkozóan), szabás-varrás varrógéppel, tömőanyag kiválasztása, kártolása, betöltése az előre megvarrt zsákba, töltőnyílás bevarrása, élek kivarrása (garnírozás) formázása, matrac letűzése,
= rakott matracok, hengerpárnák, ékpárnák készítése rétegenkénti felrakással.
– Tartószerelés:
= hevederek (fa, textil, gumi, hullám, fémszalag, rétegelt falemez) felső, alsó és belső rögzítése.
– Rugós kárpitozás készítése:
= hevederezés, rugó kiválasztása (huzalvastagság és rugóerősség) igazítás, egyengetés, beállítás, elhelyezés, rögzítés bevarrással vagy szegezéssel, rugók lekötése átcsavarással, csúszókötéssel és csomózással,
= hossz- és keresztirányú, merőleges (francia) zsinórozás, átlós (német) zsinórozás,
= élhuzalok készítése és kötözése,
= rugóvászon felhelyezése, tömőanyagok kiválasztása, felrakása, elrendezése, megmunkálása, alap és felső párnázás, bevonás,
= rugóvászon felhelyezése szegezéssel, varrással és anyagtartó öltéssel.
– Alappárnázás:
= tömőanyagok kiválasztása, felrakása anyagtartó-öltés alá, formavászon feltevése és átvarrása, beszegezett vagy bevarrt él képzése, rögzítése, élek kidolgozása, formázása, sarokvarrás, különleges élek (angol él, osztott él, medence él) képzése, láncöltés, létraöltés, dugottöltés alkalmazása, anyagtartó öltés elhelyezése felsőpárnázáshoz.
– Felsőpárnázás:
= fedőréteg felrakása, párnázat vonalának kialakítása, egyenletes, sima, kényelmes felületképzése, borítóvászon (molinó) feltevése kitűzése élre varrott megoldással, szegezéssel, díszvarrással.
– Kárpitozások bevonása:
= bevonati szövet előkészítése, a szövet kiszabása, varrás felerősítése kitűzéssel, eldolgozása és szegélydíszítése,
= alsó befedés (bespanolás) molinóval.
– Műanyagok alkalmazása:
= élcsík (burlé) készítése, bordázott felületek alakítása ragasztással, mélytűzés habgumi alkalmazásával, felsőpárnázás műanyag habbal (ülések, támlák, fekvőfelületek, karfacsiga),
= járműülés készítése összefont rugós testtel és műanyag párnával.
– Speciális kárpitozások:
= támlakárpit készítése, magas és lapos párnázású szék készítése,
= támlák, karok kárpitozása rugó nélküli és rugós megoldással, tekercsél (burlé), szegletes kartámla, ívelt kartámla, háttámlák változatos formai kiképzése (kényelmi és egészségügyi szempontok figyelembevételével) rugó nélküli és rugós kivitelben,
= homorú és íves támlák készítése bordás, legyezős, füles, mélytűzött támlák (karok) kialakítása (rombusz, káró, négyzet alakú) szükséges arányok megtartásával,
= molinó- és szövetszükséglet kiszámítása.
– Szövetbevonás:
= a szabás menete: szabásminta alkalmazása, mintás szöveteknél a helyes mintaelosztás alkalmazása, szabási vázlat készítése, méretezés ellenőrzése, szövet rögzítése, toldalékvásznak (zuhstráf) alkalmazásával,
= karok.
– Párnák készítése:
= pehelypárna kamrájának szabása (rekeszes megoldással), megtöltése, összevarrása,
= hengerpárnák (rolni), ékpárnák, kockapárnák készítése tömött vagy rakott kivitelben, műanyag töltésű párnák készítése.
– Összefont rugótestek felhasználása:
= matrac (epedás és boneles) készítése,
= fakeretre dolgozott rugótestek kárpitozása hagyományos és poliuretán habbal történő megoldással.
– Gépi varrás típusai, esztétikus, pontos kivitelezése, balesetmegelőzési szempontok betartásával és betartatásával (francia, félfrancia, összevarrás, rátűzés, áttűzés, széttűzés, kédervarrás).
– Védőhuzat készítése:
= fazon kiválasztása, méretvétel, anyagszükséglet számítás, anyag beavatása, szabása, tűzése, próbája, varrása,
= rakott fodor és húzott fodor készítése.
– Függönyök és drapériák szabása és varrása:
= sorozatgyártásnál szabásminta alkalmazása,
= könnyű, közép és nehéz függönyök készítése,
= függönyfejek szabása, oldalszárny készítése, függönyök szerelése.
– Bútorstílusok ismerete, belső terek formai és színharmóniájának megteremtése, betartva a kárpitozott bútorral szemben támasztott tartóssági és stabilitási követelményeket.
– Korszerű tartószerkezetek, rugózatok, PUR habok, vliesek, bevonóanyagok, ragasztóanyagok működő és működtető mechanizmusok ismerete és alkalmazása.
– Kárpitos ipari gépek és eszközök:
= szabászgépek,
= varrógépek,
= szegező pisztolyok,
= kártológépek, és
= kárpitosszerszámok
szakszerű és balesetmentes használata, a gépek felépítésének ismerete, karbantartásuk, a munkavédelmi (biztonsági és egészségvédelmi) és a környezetvédelmi szabályok betartása.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– érez-e a szakma iránt elkötelezettséget, képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan, ,,mester'' szinten végezni,
– rendelkezik-e a mester szint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és képes-e új ismeretek befogadására.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati munkafeladatok célja, hogy a mesterjelölt számot adjon a vizsgakövetelmények szerinti magas szintű szakmai tudásáról.
A munkafeladatot a vizsgázó választja ki a kijelölt feladatok közül. A kötelező gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra lehet.
A feladatot mindenkinek önállóan kell megoldania.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A gyakorlati munka keretében a jelöltnek magas szakmai tudását feltételező vizsgamunkát kell önállóan készítenie megadott dokumentáció alapján. A felhasználandó anyagokról, szerszámokról, munkadarabról a vizsgázó gondoskodik, illetve térítés ellenében igényelheti.
Gyakorlati munkafeladatok:
– 16 rugós fotel ülésének elkészítése molinóba, osztott elejével készítve, díszvarrást alkalmazva (kivehető ülés nincs),
– epedás fotelülés alappárnázása, felsőpárnázása angol éllel (kivehető ülés),
– csigás fotelkarok készítése (2 db, párban) rúgóval, hagyományos párnázással, tekercséllel, molinóba téve,
– neobarokk szék (5 vagy 8 rugós ülés) készítése alappárnázással és felső párnázással, hagyományos kivitelben, a szék támlájának elkészítése mély tűzéssel,
– mindkét oldalt párnázott szabad párna készítése epedával, hagyományos párnázással, felső párnázás molinóba.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A feladatok megvalósítását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. A jelölt munkáját a munkavégzés előkészítésének, végzésének szakszerűsége, pontossága, technikai és technológiai folyamatok alkalmazása, valamint a munkavédelmi szabályok betartása alapján értékelik.
A gyakorlati vizsga akkor sikeres, ha az adható maximális pontszám legalább 70%-át eléri a jelölt. 70% alatti teljesítés esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A szakmai elméleti vizsga a következő ismereteket kéri a mesterjelöltektől:
– szakmai számítások szakrajz alapján,
– szerkezettan: méretarányok, oldható nem oldható kötések,
– önálló tervezés,
– kalkuláció készítése (költségmegállapítás, árképzés),
– technológiai anyagismeret (hagyományos és korszerű kárpitozás anyagai),
– stílustörténet, stílusismeret,
– a szakmához kapcsolódó környezetvédelmi előírások,
– a használatos kézi szerszámok és gépi berendezések működése, alkalmazása, karbantartása, balesetmentes használata.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama maximum 4 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz:
– szakmai számítások szakrajz, vagy fénykép alapján,
– stílustörténet, stílusismeret,
– hagyományos és korszerű kárpitozás anyagai,
– a használatos kézi szerszámok és gépi berendezések működése, alkalmazása, balesetmentes használata.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
A szóbeli vizsgán a mesterjelöltnek az összeállított tételekből húzott kérdésekre kell választ adnia.
A szóbeli vizsga témakörei:
– szakmai ismeret,
– anyag- és gyártásismeret,
– munka- és tűzvédelmi ismeretek.
Egy tétel kidolgozásához a jelöltnek tantárgyanként legalább 20–25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A szóbeli vizsga feleleteinek időtartama vizsgázónként max. 30 percet lehet.
A jelöltnek önállóan kell beszámolni felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, vagy az orientálás feltétlenül szükséges.
A mesterjelölt felelete után, a Vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon belül és azon felül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
A szóbeli vizsga témaköreit külön-külön kell értékelni.
A jelölt a szóbeli vizsgán megfelelt, ha a Vizsgabizottság egyszerű többséggel a tantárgyankénti feleleteket külön-külön elfogadja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Sikertelen a szóbeli vizsga, ha a jelölt bármelyik témakörből a ,,Nem felelt meg'' minősítést kapott.
Az eredménytelen szóbeli vizsga megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzata szerint történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

32. BŐRDÍSZMŰVES
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Bőrdíszműves 33 5272 01 | 1301
valamint a fentiekkel egyenértékű korábbi (jogelőd) szakképesítések, továbbá a 2. pontban felsoroltak.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Bőrdíszműves, bőrműves, bőrkonfekcióipari technikusi szakmai képesítéssel 3 év
Bőrtárgykészítő, bőripari varrómunkás szakképesítéssel, valamint bőripari-, illetve képző- és iparművészeti (bőrműves ágazat) szakközépiskolai végzettséggel 4 év
Szakirányú felsőfokú végzettséggel (KMF Bőripari szak, Képző- és Iparművészeti Főiskola öltözködés kiegészítő, tárgykészítő szak) 4 év

Megjegyzés:
A szakmában eltöltött gyakorlati időként a bőr- és bőrfeldolgozó-ipari tevékenységet végző vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött hitelesen igazolt munkaviszony időtartama számítható be.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A bőrdíszműves mester szakmájának gyakorlása során – korszerű gépi és kézi eszközök, anyagokkal és technológiai eljárások alkalmazásával – képes a szakma termékeit kiváló minőségben előállítani, a bőrdíszműves műhelyet (üzemet) önállóan vezetni, a szükséges szakmai és adminisztratív teendőket, valamint a dolgozók irányításával, a tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos egyéb feladatokat maradéktalanul ellátni.
A mester feladata továbbá – mivel a szakmai tevékenység erősen kötődik a mindenkori divathoz – a divatirányzatok figyelemmel kísérése, alkalmazása, valamint a szakmai ismeretek rendszeres karbantartása és bővítése, különös tekintettel az új anyagok, kellékek, színek és eljárások megjelenésére, gyors változásaira.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A bőrdíszműves szakma széles és alapos anyagismeretet igényel és feltételez a bőrféleségek, textil, selyem, papíráruk, fém díszműkellékek területén, melyek a bőrdíszműáruval együtt állandóan mozgásban vannak a divat kívánalmainak megfelelően.
Így – az alapvetően szükséges kézügyességen kívül – annak ismerete, tudása és elbírálási készsége is kívánatos, hogy milyen terméket, milyen anyagféleségből, melyik technológiai eljárással, művelettel lehet és kell elkészíteni.
További fontos tevékenységi területek: a termelés technológiai irányítása az anyagok beszerzésétől – a minta- és a késztermék előállításán keresztül – a termék tárolásáig, értékesítéséig, valamint a vállalkozás előkészítésével, fenntartásával kapcsolatos gazdálkodási feladatok végzése.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Modellezés – fantázia, divatlap, minta alapján.
– A szakmai termékek teljes körének elkészítése:
= Női táska készítése: vágott, egybeszabott, kanalas, vágott kanalas, franciakanalas, ellentétesen behajtott, varrásvédős (kéderzett) kivitelben. Ugyanezen táskák fedeles, különféle keretes kivitelezésben; alul, felül, oldalt keretezett keretek.
= Apróáruk készítése: óraszíjtól, övtől kezdve szinte végtelen variációban készíthető erszény- és tárcaféleségek, vágott, hajtott kivitelben.
= Aktatáskák készítése: fedeles, húzózáras, vágott, hajtott kivitelben.
= Sport-, bevásárló- és útitáskák készítése: a női táskáknál felsorolt valamennyi technikai megoldás alkalmazásával.
= Kazetta, bőrönd, valamint kloccolt, vagyis formafán készült táskák, illetve vákuumformázott (műanyag-betétes) táskaféleségek készítése.
– A különféle szakmai termékeknél az anyag – kellék – technológia teljes összhangjának biztosítása.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások

Mivel a szakma sajátossága, hogy a divat a termékek színére és méretére is kihat, ezért a mesterjelöltnek kellő szakrajzi ismeretekkel kell rendelkeznie.
A fotó, divatlap stb. alapján elkészített formát más-más technológiával, különféle nagyságra, méretre vetítve is tudnia kell elkészítenie, figyelembe véve, hogy a méret miatt esetleg ugyanazon anyag minősége, kelléke nem használható.
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait, a tárolásukra vonatkozó előírásokat,
– az egyes vegyi anyagok kémiai felépítését és előállításának módját (a fizikai tulajdonságokat azonban, amelyeknek tudására a mindennapi életben szükség van, tudni kell).
A mesterjelölt tudja a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek felhasználási helyeit, módját, az anyagok felhasználási mennyiségét, méregengedélyhez kötöttségüket.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje:
– a szakma történetét, kialakulását, mivel a ruha-, cipőstílusok sok esetben régi motívumokat tartalmaznak, s így pl. a ruha, a cipő egy női divattáska stílusával kell, hogy összhangban legyen, különösen az alkalmi (színházi) táskák esetében,
– az alkalmazott anyagok: bőr- és műbőrféleségek, kellékek, segédanyagok, papíráruk, triplex, cellkarton, szürkelemez, különféle ragasztóféleségek, fémkellékek, húzózárak, bélésáruk, cérnák stb. tulajdonságait, felhasználási területét, valamint a velük szemben támasztott főbb minőségi követelményeket.
A mesterjelölt tudja alkalmazni a bőrdíszműves termékek alábbi öt nagy csoportjára vonatkozó szakelméleti, gyártástechnológiai, géptani, munka- és környezetvédelmi stb. ismereteit:
– női táska: vágott, egybeszabott, kanalas, vágott kanalas, franciakanalas, ellentétesen behajtott, varrásvédős (kéderzett) kivitelben. Ugyanezen táskák fedeles, különféle keretes kivitelezésben; alul, felül, oldalt keretezett keretek;
– apróáruk: óraszíjtól, övtől kezdve szinte végtelen variációban készíthető erszény- és tárcaféleségek, vágott, hajtott kivitelben;
– aktatáskák: fedeles, húzózáras, vágott, hajtott kivitelben;
– sport-, bevásárló- és útitáskák: a női táskáknál felsorolt valamennyi technikai megoldás alkalmazásával;
– kazetta, bőrönd, valamint kloccolt, vagyis formafán készült táskák, illetve vákuumformázott (műanyag-betétes) táskaféleségek.
Fontos, hogy a mesterjelölt – az alaptechnológiai ismereteken túl – tájékozott legyen az elképzelhető, megvalósítható táskadíszek, fogótartók, zárási módok, dísztűzések továbbfejlesztési lehetőségeit illetőn is, és követni tudja a divattáskák félévenként megújuló modellváltozásait.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja:
– hogy milyen anyagféleségből milyen szakmai termék gyártható, és ahhoz milyen kellékek és segédanyagok szükségesek,
– a szakmai tevékenysége során alkalmazott kéziszerszámokat, gépeket és egyéb berendezéseket szakszerűen, balesetmentesen használni és karbantartani,
– az alábbi termékeket a minőségi előírásoknak és a vevő esetleges sajátos kívánságának megfelelően elkészíteni:
= női táska: vágott, egybeszabott, kanalas, vágott kanalas, franciakanalas, ellentétesen behajtott, varrásvédős (kéderzett) kivitelben, ugyanezen táskák fedeles, különféle keretes kivitelezésben; alul, felül, oldalt keretezett keretek,
= apróáruk: óraszíjtól, övtől kezdve szinte végtelen variációban készíthető erszény- és tárcaféleségek, vágott, hajtott kivitelben,
= aktatáskák: fedeles, húzózáras, vágott, hajtott kivitelben,
= sport-, bevásárló- és útitáskák: a női táskáknál felsorolt valamennyi technikai megoldás alkalmazásával.
= kazetta, bőrönd, továbbá – kloccolt, formafán készülő technológia alkalmazásával – különféle táskaféleségek.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– érez-e a szakma iránt elkötelezettséget, képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan, ,,mester'' szinten végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és képes-e új ismeretek befogadására.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt 8 óra. Tartalma több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat: vizsgadarab készítése, vizsgafeladat-húzás alapján. A vizsgadarab csak bőrből készülhet!
Készíthető:
– varrásvédős,
– kettősbehajtású,
– kanalas,
– franciakanalas táskaféleségek, fedeles, húzózáras, keretes variációkban,
– apróáru-féleségekből bármilyen levéltárca, hajtva.
A vizsgázó mesterjelölt önkéntes alapon készíthet továbbá:
– orvosi táskát,
– diplomata aktatáskát,
– kloccolt táskát.
Ez utóbbi esetben a bőrt szabott, vékonyított (serfelt) állapotban a vizsgázónak kell hozni minden kellékével, és teljesen be is kell fejeznie azt a vizsga helyszínén, a vizsgaidőn belül.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat ,,termékének'' minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A gyakorlati vizsgán megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki a maximálisan adható pontszám 75%-át elérte. 75% alatti teljesítés esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama maximum 4 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz:
– anyagismeret, áruismeret,
– technológia, gyártásismeret,
– géptani, szakrajzi stb. ismeretek,
– munka- és környezetvédelemi ismeretek.

Javasolt írásbeli feladatok:
a) A gyakorlati vizsgán elkészített – és ,,megfelelt'' minősítésű vizsgamunkát alapul véve –, a teljes technológiai folyamat leírása, és árvetés készítése.
b) Egy választott bőrdíszműves termék teljes gyártáselméleti leírása.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
A szóbeli vizsga tartalma a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret,
– szakmai technológiai ismeretek, gyártásismeret
(kézi és gépi munkavégzés),
– szakmaspecifikus munka- és környezetvédelmi ismeretek.
A szóbeli vizsga időtartama minimum: 5–10 perc/kérdéscsoport. A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama maximum 40 perc lehet.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelete folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga és lehetősége van a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

33. CIPÉSZ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Cipész 31 5272 03 |
Cipőjavító 21 5272 02 |
Cipőkészítő | 1310
Cipőkészítő és javító | 1311
valamint a fentiekkel egyenértékű korábbi (jogelőd) szakmai képesítések, továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Cipész, cipőfelsőrész-készítő, cipőipari technikusi szakmai képesítéssel 3 év
Cipőjavító szakmai képesítéssel, illetve bőripari szakközépiskolai és technikusi szakmai képesítéssel 4 év
Szakirányú főiskolai végzettséggel (KMF Bőripari szak) 4 év

Megjegyzés:
A szakmában eltöltött gyakorlati időként a bőrfeldolgozó-ipari, cipőipari tevékenységet végző vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött munkaviszony időtartama számítható be.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A cipészmester szakmájának gyakorlása során – korszerű gépi és kézi eszközök, anyagokkal és technológiai eljárások alkalmazásával – képes a szakma termékeit kiváló minőségben előállítani, a cipészműhelyt (üzemet) önállóan vezetni, a szükséges szakmai és adminisztratív teendőket, valamint a dolgozók irányításával, a tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos egyéb feladatokat maradéktalanul ellátni.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Mivel a szakmai tevékenység erősen kötődik a mindenkori divathoz, a mester feladatköréhez tartozik, hogy a mindenkori divatot figyelemmel kísérje, azt követve képes legyen a szakmai ismeretek rendszeres kiegészítésére, bővítésére, pl. új anyagok, díszítőelemek, divatszínek és eljárások.
További fontos tevékenységi területek: a termelés technológiai irányítása az anyagok beszerzésétől – a minta- és a késztermék előállításán keresztül – a termék tárolásáig, értékesítéséig, valamint a vállalkozás előkészítésével, fenntartásával kapcsolatos gazdálkodási feladatok végzése.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Mintavételtől a gyártmánytervezésen keresztül a teljes cipő összeállításáig terjedő feladatcsoportok:
– anyagok előmegmunkálása: darabolás kézzel, géppel, áztatás, nedvesítés, vékonyítás, tömörítés, csiszolás, szegezés, varrás, ragasztás;
– a készítés folyamán formakialakítás: fárafoglalás előkészítése, felsőrész formázása, többletrögzítés különböző módszerekkel, felerősítési műveletek: talpfelerősítés, talp és sarokforma kialakítása;
– lábbeli javítások: felsőrész, bélés, sarkalás, talpalás és tágítás;
– lábbelik aljamunkájával összefüggő feladatok.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások

A cipész szakmai tevékenység széles és megalapozott anyagismeretet igényel és feltételez. A szakma – kézműves jellegű – gyakorlása a szakmai technológiai ismereteken túlmenően nagyfokú kézügyességet és gyakorlatot kíván.
A mesternek tudnia kell a szakma valamennyi technológiáját s alapműveletét elvégezni, így feladatai a cipőfelsőrész készítésétől a papucs-, szandál- és csizmakészítésig terjedhet.
Az alapvetően szükséges kézügyességen kívül – annak ismerete, tudása és elbírálási készsége is kívánatos, hogy milyen terméket, milyen anyagféleségből, melyik technológiai eljárással, művelettel lehet és kell elkészíteni.

A mesterjelöltnek ismernie kell:
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait, a tárolásukra vonatkozó előírásokat,
– az egyes vegyi anyagok kémiai felépítését és előállításának módját (a fizikai tulajdonságokat azonban, amelyeknek tudására a mindennapi életben szükség van, tudni kell).
A mesterjelölt tudja a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek felhasználási helyeit, módját, az anyagok felhasználási mennyiségét, méregengedélyhez kötöttségüket.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje:
– a szakszerű méretvétel szabályait, előírásait,
– hogy milyen állati bőrből mit szabad és lehet készíteni,
– a ragasztók, hígítók használatával, tárolásával kapcsolatos előírásokat,
– a bőrök kikészítésének szerepét, a rossz felépítésből eredő kihatásait a kényesebb lábra,
– a szaktechnológiák során alkalmazott anyagok fontosabb tulajdonságait, a felhasznált eszközök és gépi berendezések szakszerű és balesetmentes alkalmazását, működtetését,
– a szakmai tevékenységgel összefüggő tűzvédelmi, biztonságtechnikai, balesetelhárítási, munka- és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat.
– az egyedi darabok és a szériagyártás teljes körű adminisztrációját, az anyaghányadokra vonatkozó árvetés készítésének menetét.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (tudjon):
– szakszerűen, szabályosan méretet venni,
– a mértékvétel után, a szükséges rajzi eszközökkel szakrajzot, cipőfelsőrész-mintát készíteni,
– hogy milyen lábra, milyen bőrből, milyen technológiával, milyen jellegű fazon, forma a legalkalmasabb,
– valamennyi gyártási-készítési eljárás műveleteit elvégezni, a gyakorlati munkatevékenységet irányítani és ellenőrizni,
– minta, kaptafa előkészítését és az egyedi gyártás teljes folyamatát megvalósítani,
– anyagfelhasználási tervet, árkalkulációt készíteni.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– érez-e a szakma iránt elkötelezettséget, képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan, ,,mester'' szinten végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és képes-e új ismeretek befogadására.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek),
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt 8 óra. Tartalma több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat: vizsgadarab készítése.
A vizsgázó mesterjelölt a vizsga előtt, otthon elkészít egy fél pár női vagy férfi cipőt (a női rámán varrott, a férfi rámán vagy gojzer varrott lehet).
A vizsgára magával hozza a fél pár cipőt, illetve párjának – ugyanazon anyagból készült – cipőfelsőrészét, összes kellékeivel: anyagok, kaptafa, ragasztó, szerszámok stb. együtt.
A cipő párját a helyszínen a Vizsgabizottság előtt, tagjainak jelenlétében kell elkészíteni az alábbiak szerint:
– az alkatrészek kidarabolása,
– a cipőfelsőrész kaptafára húzása,
– felrámázás,
– talpfelvarrás,
– a teljes elkészítés a kikészítéssel együtt.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat ,,termékének'' minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A gyakorlati vizsgán megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki a maximálisan adható pontszám 75%-át elérte. 75% alatti teljesítés esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama maximum 4 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz:
– anyagismeret, áruismeret,
– technológia, gyártásismeret,
– géptani, szakrajzi stb. ismeretek,
– munka- és környezetvédelemi ismeretek.

Javasolt írásbeli vizsgafeladat:
a) A gyakorlati vizsgán elkészített – és ,,megfelelt'' minősítésű vizsgamunkát alapul véve –, a teljes technológiai folyamat leírása: méretvétel, cipőfelsőrész és terített szabott rajzának elkészítése, árvetés készítése.
b) Egy választott cipésztermék teljes gyártáselméleti leírása.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
Tartalma a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret,
– szakmai technológiai ismeretek, gyártásismeret
(kézi és gépi munkavégzés),
– szakmaspecifikus munka- és környezetvédelmi ismeretek.
A szóbeli vizsga időtartama minimum: 5–10 perc/kérdéscsoport. A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama maximum 40 perc lehet.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelte folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga és lehetősége van a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

34. FELVONÓSZERELŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Felvonószerelő 51 5222 01 | 504–1
szakmunkás, valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd), továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Felvonószerelő szakképesítés 5 év
Szakirányú okleveles mérnök (gépész-, villamos-, illetve közlekedésmérnöki egyetemi oklevél) 5 év
Szakirányú üzemmérnök (gépész-, villamos-, illetve közlekedésmérnöki egyetemi oklevél) 5 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A felvonószerelő mester szakmájának gyakorlása során, önállóan – hagyományos és korszerű kézi és gépi eszközökkel, műszerekkel – megbízásra, illetve megrendelésre, az alábbi tipikusan jellemző tevékenységeket végzi:
– Felvonóbontás:
Meglévő villamos és hidraulikus üzemű felvonók szakszerű bontása, veszélytelenítése.
– Felvonószerelés:
Új villamos és hidraulikus üzemű felvonók felszerelése.
– Felvonókarbantartás:
Meglévő villamos és hidraulikus üzemű felvonók szakszerű karbantartása, üzemzavar elhárítása.
– Felvonójavítás:
Meglévő villamos és hidraulikus üzemű felvonók javítása, felújítása és korszerűsítése.
– Felvonóalkatrész gyártás:
Meglévő és új felvonóhoz alkatrészek gyártása.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Felvonóberendezések veszélytelenítési módjának meghatározása.
– Felvonóberendezések bontási technológiájának meghatározása.
– Felvonóberendezések szakszerű bontása, bontási munkák irányítása.
– Építészeti és telepítési tervek értelmezése.
– Gépház bemérés, fődarabok és szerelvények helyének kitűzése.
– Felvonóakna bemérése, homloksík kitűzés.
– Vezetősín, aknaajtó és az aknai szerelvények helyének kitűzése.
– Állványozási terv készítése.
– Munkaterület átvétel, szakipari feladatok meghatározása.
– Építési napló vezetése, kapcsolódó szakipari munkák ütemezése.
– Szereléstechnológia meghatározása – gyári előírások alapján.
– Felvonószerelés, felvonószerelés irányítása.
– A felszerelt felvonó behangolása, funkcionális ellenőrzése.
– Felvonóberendezés műszaki átadás lebonyolítása.
– Karbantartási ciklus idők és tevékenységek meghatározása.
– Karbantartási technológia kidolgozása.
– Felvonóberendezések karbantartása, karbantartási munkák irányítása.
– Felvonóberendezések biztonsági berendezéseinek funkcionális ellenőrzése.
– Felvonóberendezések műszaki állapotának felmérése.
– Javítási munkákhoz szükséges anyagok felmérése.
– Felvonóberendezések javítási technológiájának meghatározása.
– Felvonóberendezések javítása, javítási munkák irányítása.
– Teheremelő segédszerkezetek, tartók szilárdsági méretezése.
– Teheremelő segédszerkezetek megtervezése, legyártása.
– Géptartók, vezetősíngyámok megtervezése, legyártása.
– Javítási munkához szükséges beállító és célszerszámok elkészítése.
– Árajánlat készítés, szerződés kötés.
– Utókalkuláció készítés, számlázás.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)

A mesterjelölt ismerje:
– a munkaszervezési, üzemszervezési, raktározási és ügyviteli folyamatokat,
– a felvonószerelő szakma gyakorlása során előforduló baleseti veszélyforrásokat,
– az általános és speciális munkavédelmi és balesetvédelmi ismereteket,
– a baleset esetén követendő eljárást és bejelentési kötelezettséget,
– az általános és speciális munkahelyi tűzvédelmi előírásokat,
– a tűz esetén követendő eljárást és bejelentési kötelezettséget,
– az érintésvédelmi előírásokat és a védelmi megoldásokat,
– a felvonószerelő szakma gyakorlása során keletkező környezetszennyező anyagokat,
– a keletkezett környezetszennyező anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat.

A szakma mesterei ismerjék és alkalmazzák:
– az alapvető üzemszervezési ismereteket,
– a munkahelyi anyagkivételezési, raktározási és egyéb bizonylatokat,
– az alapvető munkaszervezési ismereteket,
– az építési napló vezetésére vonatkozó előírásokat,
– az emelési, rakodási és anyagtárolási ismereteket,
– a műszaki ábrázolás alapvető szabályait,
– a fémek forgácsolási technológiáját,
– a fémek forgácsolására szolgáló kisgépeket,
– a hegesztés és forrasztás technológiáját,
– a lágyforrasztás szerszámait,
– az ívhegesztő berendezéseket,
– a különböző mechanikus kötéseket, például szegecselést, csavarozást, reteszelést, ékelést,
– a műszaki dokumentációk tartalmi és formai követelményeit,
– a mérési és hibafelvételi jegyzőkönyvek készítését és felhasználását,
– az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek mennyiségi és minőségi paramétereinek meghatározására szolgáló korszerű mérőműszereket és módszereket,
– a villamos és hidraulikus hajtások statikus és dinamikus paramétereinek mérési és diagnosztikai módszereit,
– a villamos vezetékek szükséges keresztmetszetének méretezését,
– a műanyag vezetékcsatornák és védőcsövek szereléstechnológiáját,
– a földelési és átütési vizsgálatokat,
– a kábelszerelési ismereteket és használatos rögzítési megoldásokat,
– a merev és hajlékony hidraulikus csővezetékek szereléstechnológiáját,
– a villamos szakadás és zárlat vizsgálati módszereket.

A szakma mesterei képesek legyenek:
– a munkavédelmi eszközök szakszerű alkalmazására,
– a tűzoltókészülékek szakszerű alkalmazására,
– az érintésvédelmi előírások gyakorlati betartására és betartatására,
– a feszültség alatti munkavégzésre vonatkozó előírások betartására és betartatására,
– az emelőberendezések telepítésére, hibaelhárítására és karbantartására – gyártóművi előírások szerint,
– a felvonóakna teherhordó és szerelőállványának méretezésére, felállítására, illetve a felállítás irányítására, a felállított állvány ellenőrzésére,
– az építészeti, villamos betáplálási, felvonó telepítési és vezérlési rajzok értelmezésére és olvasására,
– a vezérlési rajzok alapján aknai csövezési és huzalozási rajz készítésére,
– az egyszerűbb gépészeti műhelyrajzok készítésére,
– a gyártóműi, szállítói és megrendelői elvárásoknak megfelelő minőségbiztosításra,
– az anyag- és szerszámszükséglet felmérésére,
– a villamos és hidraulikus üzemű felvonók szakszerű bontására, illetve a bontási munkák irányítására,
– a munkaterület szakszerű átvételére, a szakipari munkák minőségének megítélésére,
– a helyszíni munkafolyamatok felmérésére, az emelési, rakodási és raktározási feladatok megszervezésére,
– az alsó, felső és oldalsó elrendezésű, direkt és indirekt villamos üzemű felvonók felszerelésére és ezek felszerelésének az irányítására,
– a centrál, laterál, tandem, direkt és indirekt hidraulikus hajtású felvonók felszerelésére és ezek felszerelésének az irányítására,
– a villamos és hidraulikus üzemű felvonók gyártóműi, szállítói utasítások szerinti beszabályozására, próbaüzemük végrehajtására,
– a villamos és hidraulikus üzemű felvonók műszaki és hatósági szakértői átadásának lebonyolítására,
– a villamos és hidraulikus üzemű felvonók szakszerű hibaelhárítására, javítására, illetve ezen feladatok elvégzésének megszervezésére és irányítására,
– a villamos és hidraulikus üzemű felvonók szakszerű karbantartására, illetve ezen feladatok elvégzésének megszervezésére és irányítására.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A mesterjelölt szakmai ismeretekből ismerje:
– a villamos üzemű felvonók hajtásánál alkalmazott csigahajtóműveket,
– a hajtótárcsás erőátvitel elvi működését és gyakorlati problémáit,
– a felvonóknál alkalmazott aktív és passzív biztonsági berendezéseket,
– a zuhanásgátló berendezések elvi működését és szerkezeti felépítését,
– a direkt és indirekt hidraulikus hajtásokat,
– az új felvonó létesítésére vonatkozó legfontosabb szabványelőírásokat,
– a külső belsőnyomógombos vezérlések működését,
– a szimplex gyűjtővezérlések működését,
– a multiplex gyűjtővezérlések működését,
– az egy és kétsebességes hajtások elvi működését,
– a szabályozott hajtások elvi működését,
– az aknai nyílászáró szerkezeteket,
– az ajtómozgató szerkezeteket,
– a felvonószerelési munkákkal kapcsolatos munkavédelmi előírásokat,
– az egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat,
– a felvonószerelés speciális baleseti veszélyforrásait és a balesetelhárítási előírásokat,
– a felvonó telepítésre és szerelésére vonatkozó tűzmegelőzési és tűzvédelmi előírásokat,
– a villamos áram élettani hatásait és az érintésvédelmi módokat,
– az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket,
– a fémek fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait,
– a beton és vasbeton tulajdonságait,
– a villamos vezető és szigetelőanyagok tulajdonságait,
– a hang- és rezgésszigetelő anyagok tulajdonságait,
– a korrózió fogalmát, a korrózió elleni védelem lehetőségeit.

Munka és környezetvédelemből ismerje:
– a felvonószerelési munkákkal kapcsolatos munkavédelmi előírásokat,
– az egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat,
– a felvonószerelés speciális baleseti veszélyforrásait és a balesetelhárítási előírásokat,
– a felvonó telepítésre és szerelésére vonatkozó tűzmegelőzési és tűzvédelmi előírásokat,
– a villamos áram élettani hatásait és az érintésvédelmi módokat,
– az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket.

Anyagismeretből ismerje:
– a fémek fizikai, kémiai, mechanikai és technológia tulajdonságait,
– a beton és vasbeton tulajdonságait,
– a műanyagok és az üveg tulajdonságait,
– a villamos vezető és szigetelőanyagok tulajdonságait,
– a hang és rezgésszigetelő anyagok tulajdonságait,
– a korrózió fogalmát, a korrózió elleni védelem lehetőségeit.

A mesterjelölt tudja kiszámítani:
– a koncentrált erővel támadott kéttámaszú tartót,
– a villamos és hidraulikus hajtásokhoz szükséges minimális motor teljesítményt,
– az erőátviteli betáp vezeték szükséges keresztmetszetét,
– a minimális úszókábel érszámot egy adott vezérléshez,
– a befogáskor ébredő erőt függesztett vezetősín esetén,
– egy felvonó névleges menetsebességét egy adott hajtásláncban,
– egy adott dugattyúhoz és névleges sebességhez szükséges szivattyú teljesítményt.

A mesterjelölt szakrajzból ismerje:
– az építészeti és épületgépészeti terveket,
– a felvonó telepítési terveket,
– az acélszerkezeti toronyterveket,
– a géprajzokat és a műhelyrajzokat,
– a vezérlési és huzalozási terveket.

A mesterjelölt képes legyen:
– egyszerűbb alkatrészek műhelyrajzát elkészíteni,
– vezérlési rajz alapján huzalozási tervet készíteni.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.

A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– érez-e a szakma iránt elkötelezettséget, képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan, ,,mester'' szinten végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és képes-e új ismeretek befogadására.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A mesterjelöltnek magas fokú szakmai tudást igénylő vizsgafeladatot kell megoldania.
A gyakorlati vizsga helyét a mestervizsga bizottság jelöli ki.
Az egyes feladatok elvégzésére a vizsgabizottság más-más helyszínt és különböző időpontokat jelöl ki.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A gyakorlati vizsga időtartama az előkészületi munkákkal együtt az ,,A'' feladatra max. 2 óra, a ,,B'' feladatra max. 5 óra, a ,,C'' feladatra max. 1 óra.
A ,,B'' feladat megoldásánál a mesterjelölt segéd munkatársat vehet igénybe. Ebben az esetben viszont a vizsgabizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a munka minden fázisának irányítását a mesterjelölt végzi-e.

Gyakorlati vizsga feladatok:

A) Összetett vezérlési hiba megállapítása és elhárítása, egyparancsos relés vezérlésnél
Összetett vezérlési hiba megállapítása és elhárítása, relés gyűjtő vezérlésnél
Vezérlési hiba megállapítása és elhárítása, mikroprocesszoros gyűjtő vezérlésnél
Vezérlési hiba megállapítása és elhárítása, mikroprocesszoros gyűjtő vezérlésnél

B) Félautomata aknaajtó szerelvényeinek beszerelése, beállítása
Zuhanásgátló berendezés beállítása és üzemszerű működésének ellenőrzése
Teleszkópos automata akna- és fülkeajtó felszerelése beállítása
Központi nyitású automata akna- és fülkeajtó felszerelése beállítása

C) Egyfázisú kétutas egyenirányító összeállítása
Háromfázisú kétutas egyenirányító összeállítása
Háromfázisú kétsebességes aszinkronmotor hálózatra kapcsolása
Háromfázisú aszinkronmotor hálózatra kapcsolása csillag/delta kapcsolással

A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A feladatok megvalósítását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. A jelölt munkáját a munkavégzés előkészítésének, végzésének szakszerűsége, pontossága, technikai és technológiai folyamatok alkalmazása, valamint a munkavédelmi szabályok betartása alapján értékelik.
,,Megfelelt'' minősítést az a jelölt kaphat, aki a vizsgán kapható maximális pontszám legalább 70%-át eléri.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: maximum 6 óra.
Az írásbeli tartalma:
– szakmai ismeret, anyagismeret,
– munka- és környezetvédelem,
– szakrajz,
– számítási feladat.
Az írásbeli vizsga eredményes, ha a jelölt mindegyik kérdéscsoport megoldására megfelelt minősítést kapott (az adott kérdéscsoportban elérhető pontszám legalább 60%-át megszerezte), és a részpontszámok összege meghaladja az elérhető összpontszám 70%-át.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– szakmai ismeret
– munka- és környezetvédelmi ismeret
– anyagismeret
– szabványismeret.
A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama legfeljebb 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt vizsgáztatására témánként minimum 5 percet kell fordítani.
A mesterjelöltnek önállóan kell felelnie, csak elakadás, vagy a kérdés pontosítása esetén adható részére kisebb útbaigazítás. Válaszadás közben a mesterjelölt gondolatmenetét nem szabad megzavarni.
A válasz kifejtése után témához kapcsolódó kérdést bármelyik vizsgabizottsági tag feltehet.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a bizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

35. FÉRFISZABÓ (férfiruha-készítő)
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Férfiruha-készítő 33 5276 01 | 1407–3
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd), továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Férfiruha-készítő szakképesítés 3 éves szakmai gyakorlat
Ruhaipari szakközépiskolai végzettség 3 éves szakmai gyakorlat
Ruhaipari technikusi végzettség 3 éves szakmai gyakorlat
Szakirányú középfokú végzettség + KMF 3 éves szakmai gyakorlat
Könnyűipari főiskolai végzettség 4 éves szakmai gyakorlat
Varrómunkás szakképesítés 6 éves szakmai gyakorlat

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A férfiruha-készítő mester szakmájának gyakorlása során, önállóan – korszerű kézi és gépi eszközökkel, a rendelkezésére álló anyagokkal az alábbi tipikusan jellemző tevékenységeket végzi:
– férfi felsőruházati ruhadarabok készítése rendelésre, mérték után,
– tevékenysége során legyen tájékozott a mindenkori divatirányzatról, segítse megrendelőjét alkatának megfelelő ruhadarabok kiválasztásában,
– ismerje fel a ruhadarabok viselhetőségét, gyárthatóságát, a késztermék megjeleníthetőségét anyag, fazon, és a megrendelő összhatásában.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– A férfiruha-készítés jó ízlést, kiemelkedő anyag-, áru- és szakismeretet, továbbá átlagosnál jobb kézügyességet igénylő feladat.
– Feladata a vevőkörét úgy segíteni, hogy az alkatának, az anyag jellegének legmegfelelőbb modellt válassza a megrendelő.
– A kiválasztott modellt mesterszintű színvonalon, olyan korszerű technológiával készítse el, ami az újat képviseli a szakmában.
– Joga és kötelessége magát tovább képezni, haladni a kor igényével mind áruismeretben, mind a technológiában és a technikában.
– Tudja üzemeltetni a ruhaipar szerszámgépeit, az alap- és speciális gépeket, vasalókat, ragasztó préseket, szabászati berendezéseket. Ismerje a szakmában használatos modern technológiákat. Tudja megelőzni a munkavégzés során felmerülő baleseti forrásokat.
– Legyen birtokában olyan ismereteknek, amely alapján alkalmas a szakmunkástanulókkal és alkalmazottaival korrekt módon foglalkozni. Ismerje azokat a pedagógiai módszereket, amivel fegyelmezett, de jó munkahelyi légkört tud teremteni, szakmai ismereteit átadni.
– Munkavégzése során ügyeljen a környezetvédelemre.
– Rendelkezzen az önálló üzletvitelhez szükséges alapvető ismeretekkel:
= anyagbeszerzés, segédanyag, kellék beszerzése és azoknak helyes tárolása;
= értsen az árképzéshez;
= a helyes határidő megállapításához;
= legyen tárgyalóképes az ügyfeleivel;
= vitás esetekben tudjon toleránsan viselkedni, és ismerje annak hivatalos elintézési módját;
= ismerje az üzlet – szalon –, munkahely létrehozásának alapvető követelményeit.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Megrendelővel történő korrekt üzleti kapcsolat megteremtése.
– Szakszerű méretvétel arányos és attól eltérő testalkatokra.
– Szabásminta szerkesztés.
– Modellezés.
– A segéd-, kellék- és alapanyag harmóniájának megteremtése.
– Felfektetés, szabás az alapanyag jellegét figyelembe véve.
– A próba és a próba utáni igazítás elvégzése.
– A helyes varrási, ragasztási és vasalási technológia megválasztása.
– A termék elkészítése és teljes befejezése.

2. Követelmények

2.1. Szakmai elméleti követelmények
Szakrajz:
A mesterjelölt
– ismerje a szakszerű méretvétel szabályait;
– tudjon a méretvétel alapján alapszerkesztést készíteni (saját módszerei szerint), modellezni és szabásmintát készíteni;
– tudjon a modellrajz (fotó, divatkép) alapján bármilyen férfi felsőruházati szabásmintát készíteni;
– tudjon az alkati sajátosságok messzemenő figyelembevételével szabásmintát készíteni;
– a modellekhez tudjon közbélés és selyembélés szabásmintát, jelölő és egyéb alkatrészmintát készíteni;
– ismerje a szabásminták felhelyezésének (felfektetésének) szabályait;
– ismerje a műszaki sorozatok, a terítékrajzok készítésének módszereit;
– ismerje és tudja alkalmazni az új divatirányzatokat.

Anyag- és áruismeret:
A mesterjelölt ismerje
– a ruházati szakmában használatos alapanyagokat, kellékeket és betétanyagokat;
– a textilipari alapfogalmakat, alapkötéseket, színezési, mintázási, illetve felületkialakító eljárásokat;
– a jellegzetesebb szövetek nyersanyagának eredetét, alapvető tulajdonságait;
– az alapvető nyersanyagok egyszerű módszerekkel történő azonosítását (égetés, tapintás);
– a lánc- és vetülékirány, valamint a szín- és fonákoldal megállapítását;
– a varrócérnák alapanyagát, minőségi jellemzőit, alkalmazási területeit;
– a ruhaipari termékek ismeretében az alapanyagokhoz a kellékek és segédanyagok kiválasztását.

Technológia:
A mesterjelölt
– tudjon önállóan és szakszerűen megtervezni és elkészíteni férfi ruhadarabokat az alapanyag sajátosságainak és a megrendelő igényeinek megfelelően;
– ismerje és tudja alkalmazni a ruhaipari dokumentációk rendszerét, jelölési módszereit;
– tudjon helyes technológiai módszert választani a szabás, varrás, vasalás, illetve ragasztás berendezéseinek kiválasztásakor az elkészítendő ruhadarab figyelembevételével;
– ismerje a normáltól eltérő testalkatokra történő megmunkálás szabályait, lehetőségeit;
– ismerje a különböző termékek minőségi követelményeit;
– törekedjen a korszerű technológiák alkalmazására.

Munka- és környezetvédelem:
A mesterjelölt tudja
– a szakmai munkaterületre jellemző veszélyforrásokat, elhárítási lehetőségeiket,
– az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi (biztonsági és egészségvédelmi), tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat,
– munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve a segítségnyújtást is,

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt szakszerűen tudjon:
– a megrendelővel előzetesen kiválasztott fazonhoz megfelelő anyagot és mennyiséget (fm) megbeszélni, valamint a vállalási árat közölni;
– divatlapok alapján a megrendelő alakjának megfelelő fazont ajánlani és figyelembe venni az anyag jellegét és minőségét a modell elkészítésénél;
– méretet venni (vegye figyelembe a megrendelő testalkatának minden rendellenességét);
– a pontos mértékvétel után – a kiválasztott fazon alapján – megfelelő szabásmintát elkészíteni, megfelelően modellezni;
– a gyártmány- és gyártáselőkészítés folyamatait helyesen alkalmazni;
– a kiszabott kelméhez segédanyagot és kelléket helyesen kiválasztani;
– próbára, illetve próbákra állítani, próbálni, igazításokat egyértelműen jelölni;
– a megrendelő igényeinek megfelelően alakítást, javítást, alakra igazítást megfelelően elkészíteni, elvégezni;
– a felsőruházati termékek (téli- és átmeneti kabátok, zakók, mellények, nadrágok, sport és alkalmi ruházatok) elkészítésének bármely munkafolyamatát magas szinten megtervezni, esztétikusan kivitelezni.

IV. Szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenysége gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai, elméleti gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel;
– a fentiek birtokában képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.

A mestervizsga három napos.
A mesterjelölt a mestervizsga követelményrendszert a jelentkezéskor kézhez kapja. Kivéve a modellrajzokat, amiket a mestervizsga bizottság elnöke lezárt borítékban őriz, és csak a vizsgán bont ki.
A Mestervizsga Bizottság a jelölt felkészültségét, az írásbeli, gyakorlati, valamint a szóbeli vizsga alapján állapítja meg. Minden bizottsági tag ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel szavaz.
Akinek valamelyik vizsgarész nem sikerült, ismétlő vizsgát tehet, a részvizsgadíj befizetése után.
Ha két vizsgarész eredménytelen, akkor a teljes vizsgát meg kell ismételni, a mestervizsgadíj újbóli megfizetése mellett. Ha valaki a gyakorlati vizsgán nem felelt meg, csak 6 hónap elteltével ismételhet.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.

Gyakorlati vizsga (I.)
A mesterjelölt hoz:
– 3,5 m 140–150 cm széles anyagot, amelyből 3 részes férfi öltöny készíthető,
– 2,5 m 140–150 cm széles anyagot, amelyből kabát, illetve felöltő készíthető.
A mesterjelölt által húzott modellrajz alapján kell elkészíteni az alapszabásmintát saját szerkesztési módszere szerint. A divatrajznak megfelelően modelleznie kell és kiszabnia a megbeszélt méret szerint (esetleg saját méretre is lehet.)
Első próbára összeállítani (sima és laza jelölő fércelés), lepróbálni, igazítani.
Az elkészítés után a szabásmintát, a szerkesztési számításokat és a próbára elkészített modellt átadni a Bizottságnak.
A gyakorlati vizsga (I.) időtartama 8 óra.

Gyakorlati vizsga (II.)
A mesterjelölt hoz magával szövetből egy zakót vagy kabátot (hosszú vagy átmeneti), amelyet első próba után befejez:
– vásznazva,
– rögzítő szalagozva,
– zsebezve,
– bélése előkészítve,
– gallér előkészítve,
– 2 varrásos ujja teljesen elkészítve (hasíték, bélelve).
A hozott munkadarabot a megadott idő alatt kell elkészíteni, készre vasalva a Bizottságnak átadni.

A gyakorlati vizsga (II.) időtartama 8 óra.
A Bizottság a vizsgázó munkáját menet közben is figyelemmel kíséri.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A feladatok megvalósítását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. A jelölt munkáját a munkavégzés előkészítésének, végzésének szakszerűsége, pontossága, technikai és technológiai folyamatok alkalmazása, valamint a munkavédelmi szabályok betartása alapján értékelik.
,,Nem felelt meg'' minősítést kap az a vizsgamunka, amely használhatatlan (selejt, égetett, elszabott stb.), illetve a rendelkezésre álló idő alatt nem éri el a legalább 80%-os készültséget, továbbá, ha a jelölt súlyosan megsérti a vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgafeladat: technológiai folyamat leírása, kalkuláció elkészítése.
Az írásbeli vizsga időtartama 2 óra.

Javasolt írásbeli feladatok:
a) Egy elkészítendő munkadarab technológiai sorrendjének leírása (a megrendelő megérkezésétől a készruha átadásáig, a modell nem lehet azonos a gyakorlattal).
b) A hozott munkadarab vállalási díj kalkulációjának elkészítése.
Az írásbeli vizsga eredményes, ha a jelölt elérhető pontszámok legalább 75%-át megszerezte.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– szakmai ismeretek,
– ruhaipari-anyag és áruismeret,
– munkavédelem (biztonság és egészségvédelem), környezet- és tűzvédelem.
A szóbeli tételeket a III.2.1. pontban meghatározottak alapján kell készíteni.
A kihúzott tétel feldolgozásához minimálisan 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelete folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

36. IRODATECHNIKAIKÉSZÜLÉK-SZERELŐ
(Irodagépműszerész)

mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Irodatechnikaikészülék-szerelő 51 5223 04 |
Ügyviteltechnikai műszerész 33 5223 01 | 608
Irodagépműszerész | 603
valamint a fentiekkel egyenértékű korábbi (jogelőd) szakképesítések, továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Irodagépműszerész 5 év
Mechanikai műszerész 5 év
Elektronikai műszerész 5 év
Számítógép műszerész 5 év
Gépésztechnikus 5 év
Elektrotechnikus 5 év
Gépész üzemmérnök 5 év
Villamos üzemmérnök 5 év
Informatikai üzemmérnök 5 év
Gépészmérnök 5 év
Villamosmérnök 5 év

Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi. Az 5 évbe nem számítható be a gyed, valamint a katonai szolgálat ideje. Ez utóbbi abban az esetben beszámítható ha a jelentkező hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a katonai szolgálat ideje alatt is szakmáját gyakorolta.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az irodatechnikaikészülék-szerelő (Irodagépműszerész) mester munkaterületéhez:
– ügyviteltechnikai berendezések,
– kereskedelemtechnikai berendezések,
– számítástechnikai berendezések
üzemeltetése, szervizelése tartozik.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A főbb tevékenységi körök az alábbi szakágakat foglalják magukba:
– A munkák megszervezése, elvégzése, elvégeztetése, szakszerű irányítása.
– A munkák írásbeli feladatainak elvégzése, nyilvántartások vezetése, dokumentációk készítése.
– Ha pénztárgép javítására jogosult a törvény által előírt dokumentálások végzése.
– Az elvégzett munkák ellenőrzése.
– Az elvégzett munkák, megjavított berendezések átadása, számlázás.
– Tanulók, betanított dolgozók szakmai képzése, betanítása.
Az irodagépműszerész mesternek olyan szinten kell ismernie a tevékenységi körébe tartozó berendezéseket, hogy a vállalt üzemeltetési, javítási kötelezettségeit maradéktalanul el tudja látni.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Az Irodagépműszerész mester – szakmája gyakorlása során az alábbi feladatokat, tevékenységeket végzi:
– a szervizelendő berendezés műszaki dokumentációjának értelmezése mind mechanikai, mind elektronikai vonatkozásban,
– a szervizelendő berendezés hibájának megállapítása,
– berendezések karbantartása meghibásodások megelőzése céljából,
– mechanikai alkatrészek előállítása, gyártása megmunkálógépek segítségével,
– mechanikai alkatrészek hegesztése, forrasztása,
– mechanikai alkatrészek hőkezelése,
– elektronikai alkatrészek helyettesítő elemeinek kiválasztása paraméterek alapján,
– elektronikai alkatrészek ki, beforrasztása,
– villamos motorok javítása,
– elektromágnesek javítása, újratekercselése,
– védőföldelések, szigetelések ellenőrzése,
– burkolati elemek szakszerű tisztítása, felújítása,
– elektronikai egységek műszeres bemérése, ahol minimálisan az alábbi mérőkészülékek alapos ismerete szükséges:
= digitális voltmérő,
= analóg voltmérő,
= digitális árammérő,
= analóg árammérő,
= digitális ohmmérő,
= analóg ohmmérő,
= frekvenciamérő,
= oszcilloszkóp,
= logikai szintjelző,
= egyéb célirányú készülékek, teszterek,
– gumielemek tisztítása, felújítása, gyártása,
– egyedi berendezések kipróbálása (ez a művelet nagyon sok ismeretet igényel pl. minden típusú pénztárgép kezelését, programozását másként kell végezni),
– a berendezések üzemeltetési környezetének elektromos szempontok szerinti vizsgálata,
– tanácsadás a berendezések optimális kihasználása érdekében,
– berendezések kezelésének betanítása,
– programozható berendezések programozása,
– munkájának dokumentálása, pénztárgépek esetén hatósági szintű jegyzőkönyv vezetése.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A mesterjelölt ismerje:
– a mechanika elemeit, ezek definícióit, alkalmazott mértékegységeit, funkcióit,
– a villamosság előállításának alapjait, mértékegységeit,
– az anyagok osztályozását villamos vezetési szempontból,
– az elektrosztatika alap összefüggéseit, mértékegységeit,
– Ohm–Kirchoff–Lenz és Coulomb törvényeit, tartalmukat,
– az elektromos gépek működési elveit (motorok, elektromágnesek, transzformátorok),
– a passzív (ellenállások, tekercsek, kondenzátorok) jellemzőit, funkcióit, paramétereit,
– a félvezetők anyagszerkezeti alapjait, típusait,
– a diódákat fajta és paraméterek alapján,
– a PNP és az NPN típusú tranzisztorok működését, paramétereit, áramkörbeli szerepeiket, különös tekintetben kapcsolóként való alkalmazásokban,
– a FET tranzisztorokat, alkalmazásukat, paramétereiket,
– a HALL-elem működését, szerepét,
– a logikai alapösszefüggéseket ÉS, NEM, VAGY, KIZÁRÓ VAGY kapcsolatokat,
– a logikai kapcsolatok megvalósítását biztosító áramköri megoldásokat, IC-k esetén a fajtákat, küszöbfeszültségeket, paramétereket,
– a bináris számrendszert, bit, byte fogalmát,
– a programozható eszközök (mikroprocesszorok stb.) jellemzőit,
– a forrasztási technológiákat és forrasztóanyagokat,
– a tápegységek felépítését, működését,
– a mikroprocesszoros, mikrokontrolleres vezérlő egységek struktúráját felépítését,
– a teljesítmény elektronika alapjait,
– a kenőanyagok, az alkalmazott műanyagokat tulajdonságait, felhasználásuk területeit,
– az írógép, a számológép elvi felépítését, működését,
– ismerje a fénymásolás elvi felépítését, működését,
– ismerje a nyomtatók elvi felépítését, működését,
– ismerje az adómemóriás pénztárgépek elvi felépítését, működését,
– a POS elvét,
– a vonalkód olvasók elvét,
– a PC struktúráját,
– az Operációs rendszer fogalmát,
– az adattárolási lehetőségeket,
– a soros, párhuzamos vonali kommunikációt,
– a MODEM elvét,
– a bankkártyaolvasó készülékek elvi felépítését, működését,
– a képletapogatási elvet,
– a telefax elvi felépítését, működését,
– a szakmai munkaterületre jellemző veszélyforrásokat, elhárítási lehetőségeiket, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat, munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve a segítségnyújtást is,
– a tevékenységéhez tartozó összes írásbeli, dokumentációs feladatokat.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
– Szakmai ismeretekből ismerje:
= mechanikai szerkezetek részeit, jellemzőit,
= tápegységek felépítéseit, jellemzőit,
= mikroprocesszoros technikát,
= optikai letapogatási elveket,
= villamos hajtásokat,
= a szerviz tevékenységhez szükséges szerszámokat, gépeket, vegyi anyagokat,
= az idevágó törvények előírásait.
– Munka- és környezetvédelemből ismerje:
= az irodagépműszerész munkákkal kapcsolatos munkavédelmi előírásokat,
= az egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat,
= az balesetelhárítási előírásokat,
= a tűzvédelmi előírásokat,
= a villamos áram élettani hatásait és az érintésvédelmi módjait,
= az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket.
– Szakrajzból ismerje:
= mechanikai és elektronikai rajzi jeleket.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja:
– megállapítani a meghibásodott berendezésen belül a hiba okát, kiszűrni a hibás alkatrészt, alkatrészeket,
– kiválasztani a javításhoz szükséges eszközöket, műszereket, vegyi anyagokat,
– meghatározni a javítási műveletek sorrendjét,
– amennyiben alkatrészt kell gyártania, akkor tudja megállapítani a szükséges anyagot, annak minőségét, az előállításhoz szükséges eszközöket, gépeket kezelni, meghatározni a technológiát,
– amennyiben elektronikus hibát kell elhárítani, akkor a rendelkezésére álló műszerek segítségével kimérni a hibás alkatrészt,
– hibás alkatrészt kiforrasztani, jót beforrasztani,
– a javítást tesztelni,
– szükséges írásbeli munkákat elvégezni.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Vizsgabizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A szakmai gyakorlati vizsga tartalma több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat, időtartama: 6 óra
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A mesterjelöltnek magas fokú szakmai tudást igénylő vizsgafeladatot kell végrehajtania: az általa megjelölt gépcsalád meghibásodott darabját kell megjavítania. A jelöltnek elemeire kell bontani egy gépet, majd ismét összeszerelni. A gyártó utasításai szerint mindent beállítani, majd a szükséges programozásokat elvégezni.
A hibaelhárítás négy alapvető fokozatból áll:
– hiba megállapítása,
– elektronikai hiba javítása,
– mechanikai hiba elhárítása,
– ellenőrzés.
A műveletek elvégzése után a Vizsgabizottság előtt a teljes próbát elvégezni, és válaszolnia kell bizottság tagjai által feltett kérdésekre.
Ezek a kérdések a következők lehetnek:
– mi a szerepe az egyes alkatrészeknek, részegységeknek,
– a hibás (gyártói előírásoktól eltérő) beállítások milyen meghibásodásokat eredményezhet.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság átal előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat ,,termékének'' minősége alapján bírálja el.
,,Megfelelt'' minősítést kaphat az a jelölt, aki vizsgafeladat(ok) minimum 75%-át teljesítette.
Eredménytelen gyakorlati vizsgát hat hónap elteltével, de legfeljebb két éven belül lehet megismételni.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz:
– szakmai ismeretek,
– szakrajz,
– munka- és környezetvédelem,
– berendezésspecifikus ismeretek.
A berendezésspecifikus ismeretek a saját tevékenységi körére vonatkozó kérdést jelent, szigorúan szakmai jelleggel.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasak ítélt helyszín.
Tartalma a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– szakmai alapismeretek,
– berendezésorientált ismeretek,
– munka- és környezetvédelem.
A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama maximum 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt szóbeli vizsgáztatására tárgyanként minimum 5 percet kell fordítania.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelete folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga és lehetősége van a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsgarész esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

37. KELMEFESTŐ ÉS -TISZTÍTÓ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Kelmefestő és -tisztító | 31 7842 01 |
Textiltisztító | 1516
valamint a fentiekkel egyenértékű korábbi (jogelőd) szakmai képesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Kelmefestő és vegytisztító 3 év
Textiltisztító 3 év
Kelmefestő és -tisztító 3 év

A szakmának megfelelő tevékenységet végző vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött hivatalosan igazolt gyakorlat fogadható el.

Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kelmefestő és -tisztító mester szakmája gyakorlása során – a szakmai etikai követelmények betartása mellett –, az alábbi tevékenységeket végzi:
– használt – esetenként új – textíliák, bőrből, szőrméből készült ruházati termékek (cipő kivételével) tisztítása:
– poláros vagy apoláros közegben, különböző segédanyagokkal,
– adott technológiai feltételek mellett,
– kéziszerszámokkal, gépekkel vagy egyéb berendezésekkel.
A tisztítás mint komplex tevékenység a mosás, vegytisztítás, színezés, esetenként festés (pl. nappa bőrök), valamint speciális kikészítések műveleteit foglalja magában.
Egy-egy részművelet (pl. foltkezelés, vasalás) a fogyasztó kívánságára önálló szolgáltatásként is végezhető.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A kelmefestő és -tisztító szakmai képesítéssel rendelkező mester a szakmai munkaterületben foglalt feladatokkal összefüggő tevékenységeket végzi, illetve felügyeli.
Alapvető feladata, hogy a elvállalt szolgáltatást, ruházati anyag tisztítását, festését az adott technikai színvonalon, a szakma széles körű összefüggéseinek ismeretében, kellő tudatossággal, átgondoltsággal, a fogyasztói igényeknek megfelelő minőségben teljesítse, illetve teljesíttesse.
Mivel a szakma nem csak egyénileg végzett szolgáltatás, ezért
– a mester felel a munkatársak (alkalmazottak, családtagok, kooperációs partnerek, szállítók stb.) munkájának a minőségéért is,
– a mesternek áttekintésének kell lennie az üzletben vagy műhelyben végzett teljes munkafolyamatról, a munka vállalásától az elvégzett szolgáltatás átadásáig.
A mester feladata továbbá:
– az árak kialakítása, elő- és utókalkuláció készítése,
– az alkalmazottak, munkatársak egészségügyi és baleset-elhárítási felkészítése,
– váratlan helyzetekre (tűz, baleset stb.) való felkészülés, s ennek megtervezése.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Vállalás.
– Folttisztítás, fedőfestés.
– Fehérítés, színtelenítés.
– Kelme(textil-)tisztítás.
– Kelmefestés, kékfestés.
– Kikészítés, csinozás.
– Minőségi kifogások (reklamáció) intézése.

2. Követelmények

Általános szakmai követelmények:

Textilipari anyag- és áruismeret
A mesterjelöltnek általános tájékozottsággal kell rendelkeznie:
– a textilipar szálasanyagok eredetéről, azok termesztéséről, gyártásukról,
– szintetikus szálasanyagok kémiai felépítéséről.
A jelöltnek jártasnak kell lennie a ruházati célra felhasznált anyagok felismerésében (oldószereik, égéspróba, vegyszeres próba, kevertszálú kelmék összetételének felismerése).

Vegyszerismeret:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait,
– az egyes vegyi anyagok kémiai felépítését és előállításának módját (a fizikai tulajdonságokat azonban, amelyeknek tudására a mindennapi életben szükség van, tudni kell).
A mesterjelöltnek tudnia kell a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek
– tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírásokat,
– felhasználási helyeit, módját, a felhasználási mennyiségét,
– méregengedélyhez kötöttségüket.

Kelmefestés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a színezékek fogalmát, kémiai és fizikai tulajdonságaikat,
– az egyes festési eljárások előnyeit és hátrányait,
– az egyes festési eljárásokhoz tartozó színezékek csoport (fantázianév) elnevezését, ezen belül néhány színezék egyedi megnevezését,
– a színezékek hő-, fém-, lúg-, sav- és sóérzékenységét,
– a színezékek betűjelzéseit,
– a színezékcsoportok keverhetőségét,
– a színezékcsoporton belüli színezékek keverhetőségét,
– minta utáni festést (kevert színű festékfürdő beállítását).

A mesterjelöltnek tudnia kell:
– a festendő árut előkezelni, festeni, esetleges utánkezelni,
– elszennyeződött (viselt vagy raktározott) ruhadarab átfestés előtti és festés utáni tisztíthatóságát megállapítani, tisztítását elvégezni,
– a textilfestési eljárásokat alkalmazni.

Fehérítés, színtelenítés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a fehérítési és a színtelenítési eljárásokat, melyik milyen szálasanyagra alkalmas,
– hogy, mikor és miért van szükség fehérítésre vagy előfehérítésre,
– a fehérítőszerek koncentrációját, hőfokát, időtartamát, roncsoló hatásukat, semlegesítésüket.
Tudnia kell a fehérítést megelőző műveleteket: mosás, zsírtalanítás, karbonizálás, írtelenítés, hámtalanítás elvégezni.

Folttisztítás, fedőfestés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a különböző eredetű foltokat, azok oldhatóságát, színteleníthetőségét,
– a folttisztító vegyszerek tulajdonságait (mérgező, nem mérgező tulajdonságok), alkalmazhatóságukat a különböző kelmeanyagokon,
– a friss és beszáradt foltok kezelését,
– az elő- és utólagos foltkezelést,
– a folttisztító eszközök, berendezések használatát.
Tudnia kell a mesterjelöltnek a fedőfestés (retus) alkalmazását, valamint, hogy a zsírkréták, festékek milyen textilanyagokra alkalmasak, és milyen a hatásuk a foltképző anyagokra.

Kelmetisztítás:
A jelöltnek ismernie kell
– az alsó- és felsőruházati termékeken a viselés során keletkező szennyeződések összetételét és tulajdonságait,
– milyen módszerekkel lehet eltávolítani a szennyeződéseket.

Ismernie kell
– a gépi és kézi tisztítást,
– a vizes és oldószeres tisztító fürdőket,
– a tisztító hatást fokozó segédanyagokat, vegyszereket,
– épített mosó-tisztító szereket,
– a ruha anyagától és szennyeződéstől függően melyik a legalkalmasabb eljárás a tisztításra, milyen tényezőtől függ a jó tisztítóhatás,
– a tisztítási műveletet a válogatástól a művelet befejezéséig, a szárításig.
Tudnia kell elvégezni a célgépekkel, illetve kézzel történő tisztítási munkafolyamatokat.

Kikészítés, csinozás:
A jelöltnek ismernie kell
– a tartós (tisztításálló) és a nem tartós kikészítési eljárásokat, az ehhez szükséges vegyszereket, ezek oldószereit,
– a szükséges koncentrációt, időt, hőfokot,
– a hőre keményedő, illetve a hőre lágyuló anyagokat,
– a végső kikészítési, vasalási műveleteket.

Árvetés készítése:
A mesterjelöltnek ismernie és helyesen alkalmaznia kell az árképzés legfőbb tényezőit. A írásbeli vizsgán készített árvetés tételeit tudnia kell megindokolni.
Munkagépek, üzemberendezések és azok karbantartása
A jelöltnek ismernie kell a szakterülethez tartozó legfontosabb gépek és berendezések elvi felépítését és működését. Tisztában kell lenni a gép vagy berendezés gazdaságos üzemeltetési feltételeivel.
Minőségi kifogások (reklamáció) ügyintézése
A jelöltnek ismernie kell a minőségi kifogások elintézésének a módozatait, és hogy milyen szempontok szerint kell intézni a reklamációkat.
Tudnia kell elbírálnia, hogy történt-e szakmai műhiba, rejtett hiba vagy gyári kikészítési-konfekcionálási hiba előfordulhatott-e.
Ismernie kell a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a Szolgáltatásfejlesztő és Tervező Kft. szerepét reklamáció esetén, valamint, hogy mikor ajánlatos laboratóriumi műszeres vizsgálat igénybevétele.

Munka- és környezetvédelmi ismeretek:
A jelöltnek ismernie kell
– a vállalóhelyek, valamint a szolgáltatást végző műhelyek baleseti veszélyforrásait és a környezetvédelmi előírásokat,
– a veszélyhelyzetek elhárításával kapcsolatos megelőző terv kidolgozásának feltételeit,
– a munkatársak rendszeres felkészítésének feltételeit,
– a tűzriadóterv elkészítésének a feltételeit,
– a vegyszerek tárolására, a veszélyes hulladékok kezelésére és elhelyezésére, a méregengedélyhez kötött vegyi anyagokra vonatkozó érvényben levő rendeleteket,
– a gépek felszerelésénél a hatósági előírásokkal kapcsolatos tudnivalókat.
Tudni kell, hogy egészségügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szempontból milyen felszerelésekkel, védőruhákkal kell rendelkeznie a munkahelynek.
Szakmai történeti ismeretek:
A mesterjelölt ismerje az egyes történelmi korszakok ruházatát, az akkori nyersanyagokat, tisztítási és festési eljárásokat.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje
a) a textiltisztítás területén:
– a tisztításra kerülő anyagokat, azok jellemző tulajdonságait,
– az anyagok fizikai-kémiai tulajdonságait és felismerésük egyszerű vizsgálati módszereit (pl. égetési próba),
– a tisztítás során felhasználandó anyagokat és azok jellemzőit,
– a tisztítási eljárásokat,
– a foltkezeléseket,
– az oldószerek tulajdonságait, sajátosságait, a textíliákra gyakorolt hatását,
– az oldószerek visszanyerési módszereit,
– a vegy- és textiltisztításban alkalmazott gépek felépítését, működését, rendeltetésszerű használatát,
– az utókezelés és kikészítés mechanizmusát,
– a szakma történetét, a fejlődés folyamatát;
b) a kelmefestés területén:
– a vállalás szempontjait,
– a színezés eljárásait (az alapanyagtól függően): savas-, indigózol-, indantrén-, kénes- stb. eljárások,
– a gyakrabban előforduló reklamációkat, azok megelőzését, korrigálását;
c) a kékfestés területén:
– a mintázás módjait,
– a színezés eszközeit,
– a kékfestéshez használatos anyagokat,
– a színezési eljárás folyamatait.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (tudjon):
– a szolgáltatásokat megtervezni, elvégezni, megtanítani, és a munkavégzést ellenőrizni,
– a minőségi követelményeket betart(tat)ni, és vizsgálatának módszereit alkalmazni,
– a hibákat korrigálni és javítani,
– a technológiai folyamatok ismeretét a gyakorlatban bizonyítani,
– a megrendelővel jó és korrekt kapcsolatot kialakítani,
– a munkagépeket kezelni,
– az üzemi berendezéseket karbantartani,
– a baleseti ártalmakat, veszélyforrásokat kezelni, illetve kivédeni,
– a szakma legfontosabb munka- és környezetvédelmi előírásait betartani és betartatni,
– a szakma fejlődésével lépést tartani.
Az üzleti tevékenység területén a mesterjelölt
a) ismerje:
– a különböző üzemek, szalonok felépítését, azok berendezését, az ott folytatandó munka megszervezését,
– a vállalásnál a hatósági feltételeket (vállalási szabályzat, vevők könyve, árlista, reklamációk helyei stb.);
b) tudja:
– a szolgáltatás után az üzlet rendjét visszaállítani,
– a szolgáltatásokra használt eszközöket tisztítani, csoportosítani, tárolni,
– a szerszámokat rendeltetésük szerint alkalmazni, megóvni, karbantartani,
– a gépek terhelésével, hatásfokával kapcsolatos számításokat, flottaviszonyokat stb.,
– az alábbi tevékenységenként elvégezni:
= mosás: hálós, kilós, pipere, függönytisztítás, kölcsönszolgáltatás, csak vasalás,
= vegytisztítás: alaptisztítás, teljes tisztítás, foltkezelés, speciális kikészítések (moly elleni védelem, víztaszítás, fehérítés, szőnyegtisztítás, vasalás),
= színezés: minta utáni színezés, parti színezés, fonalszínezés, bőráruk színezése (festése).

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.

A gyakorlati vizsga helye:
– a mestervizsga szervezők által kijelölt helyszín (olyan műhely, ahol a gyakorlati követelmények teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítottak, és megfelelő számú vizsgázó folyamatosan tud dolgozni).
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt: kb. 5 óra.

A gyakorlati vizsga tartalma:
– több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat lehet, amely kiterjed az alábbiakra:
= új vagy használt, kevert szálú (természetes és szintetikus eredetű) textilkelmék vagy ebből készült ruhák vizes vagy oldószeres tisztítása,
= új vagy használt, kevert szálú (természetes és szintetikus eredetű) textilkelmék vagy ebből készült ruhák színezése különböző festési eljárásokkal, utánkezeléssel,
= fehérítés különböző eljárásokkal,
= különböző eredetű foltok kezelése, retusálás,
= különböző appretúrák alkalmazása,
= vasalás,
= szőrme vagy bőrruha tisztítása, esetleg színezése.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság átal előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat ,,termékének'' minősége alapján bírálja el.
,,Megfelelt'' minősítést kaphat az a vizsgázó, aki a maximálisan adható pontszám 60%-át elérte.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
Eredménytelen gyakorlati vizsgát hat hónap elteltével, de legfeljebb két éven belül lehet megismételni.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama 3 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz.
Javaslat:
– Árvetés megadott tételre, például
= 10 db PE-pamut ing mosása,
= 1 db szövet kosztüm tisztítása,
= 10 m nyers vászon festése rózsaszínre.
– Árajánlat készítése előzetes árvetés alapján, például
= 30 db 3 x 4 m elszürkült PA függöny tisztítása (készítsen belső használatra szánt előkalkulációt).
– Vállalójegy kiállítása, például
= 1 db szövet felöltő (foltos) tisztítása.
– Anyagrendelés, például
= 2 x 1 kg diszperziós, 3 x 2 kg direkt színezék megrendelése (a vizsgázó írja le az általa kiválasztott festékek neveit).
– Egy megadott kelmefestő vagy tisztító műhely vagy üzlet berendezéseinek ismertetése, például
= milyen berendezésekkel szerelne fel egy mosodát, teljesítmény/műszak, vázlat készítése,
= perklóretilénes vegytisztítógép (16 kg-os) működési elve, a gépről vázlat készítése,
= fonalfestőgép működési elve, vázlat készítése.
– Készítsen vázlatszerűen tűzriadó vagy balesetelhárítási tervet.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye: a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
Tartalma: a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.

A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret (áruismeret),
– szakmai (technológiai) ismeretek,
– munka- és környezetvédelmi ismeretek

A szóbeli vizsga időtartama minimum: 5–10 perc/kérdéscsoport. A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama maximum 40 perc lehet.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelte folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak jogában áll a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli részvizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

38. KŐFARAGÓ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Kőfaragó 31 5216 13 |
Betűvésnök 31 5292 01 |
Kőszobrász | 84–107
valamint a fentiekkel egyenértékű, jogelőd szakképesítések, továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Kőfaragó szakképesítés 5 év
Kőszobrász szakképesítés 3 év
Betűvésnök szakképesítés 5 év
Magasépítő technikus 3 év
Építész üzemmérnök 3 év
Építészmérnök 3 év
Okleveles építészmérnök 3 év
Műkőkészítő mester 3 év

Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál nem lehet egy évnél régebbi és egy évnél rövidebb. Az 5 évbe csak a szakmában eltöltött idő számítható be.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kőfaragó mester szakmája gyakorlása során önállóan, a saját készítésű és a megbízó által jóváhagyott dokumentáció vagy a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján, esetleg szóbeli megállapodás alapján hagyományos vagy korszerű technológiával végzi tevékenységét.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Természetes kövekből különböző építmények létesítése.
– Kőanyagú járdák, padozatok, kerítések, falburkolatok, párkányok, ajtó-ablakkeretek tervezése, felépítése.
– Kőanyagú síremlékek, szobortalapzatok, emlékművek tervezése, felépítése, kőanyagú építmények feliratozásainak elkészítése.
– Kőanyagú építményeken díszítő ornamentika kialakítása.
– Köz- és lakóépületek belső használati és díszítőkő létesítményeinek tervezése és kivitelezése.
– Meglévő, már felépített kőlétesítmények javítása, felújítása, állagmegóvása, restaurálása.
– Kőanyagú építmények létrehozásához kapcsolódó egyéb építőipari alépítmények kőműves-betonozása.
– Előre gyártott kőutánzat – műkő (cement, kőzúzalék, víz, betonvas) idomok formáinak készítése, azokból öntvények készítése, ezek beépítése.
– Szobrász által készített díszes, figurális, ornamentális kőidomok beépítése.
– A munkák szakszerű elvégzése, elvégeztetése, irányítása, ellenőrzése.
– A feladatok végzésével kapcsolatos írásbeli teendők ellátása.
– A kivitelezéshez elengedhetetlen műhelyrajzok (skiccek) elkészítése.
– A kivitelezés helyszínén nyilvántartások, felmérések, naplók vezetése.
– Az előzetes felkészülés írásbeliségének elkészítése, árajánlat, vállalási szerződés elkészítése.
– A kész munka átadása, számlázás pénzügyi részének ismerete, lebonyolítása.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Kőlétesítmények tervdokumentációjának elkészítése.
– A rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján műhelyrajzok, kivitelezési dokumentációk készítése.
– Javítási, felújítási, restaurálási dokumentáció elkészítése, illetve azok szakmai szempontok szerinti megítélése, megbízás esetén azok kivitelezése.
– Építményeken lábazatok létesítése természetes kőanyagból.
– Lábazat létesítése előre gyártott kő- és műkő elemekből.
– Külső homlokzatburkolás létesítése, beépítése.
– Külső-belső kőburkolatuk gyártása, megmunkálása.
– Lépcsők készítése, szállítása – üzemen belül, üzemből beépítés helyére.
– Járdák létesítése különböző építési helyre.
– Kőpárkányok, ajtók-ablakkeretek üzemi gyártása, megmunkálása:
– Oszlopok, pillérek, lizénák, áthidalások gyártása, létesítése különböző építési helyre.
– Erkélyek kialakítása.
– Lakóházak belső részeinek: kandallók, pultlapok kialakítása.
– Támfalak, vízépítési létesítmények kialakítása.
– Járdaszegélyek kialakításának módja, helye és alkalmas kőanyaga. Emlékművek készítése.
– Urnakripták, urnasírkövek létesítése. A sírkő feliratozása.
– Sírkő bontása hozzátemetés esetén.

2. Követelmények

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni:
– a földkéreg anyagait, annak keletkezését,
– a kőzeteket eredetük szerint,
– a kőzetalkotó ásványokat, a kőzetek vegyi összetételét,
– a kőzetek keletkezését és szerkezetét,
– a gránitok, a mészkövek, márványok, a homokkövek, palás anyagok és a kvarcitok tulajdonságait,
– a hazai, leginkább alkalmazásra kerülő díszítő kövek lelőhelyeit,
– a hazai díszítőkövek alkalmazási területeit,
– a külföldi, leginkább alkalmazásra kerülő díszítő kövek lelőhelyeit,
– a külföldi díszítő kövek alkalmazási területeit,
– a mállástermékeket, a kőzetek és műkövek fajsúlyát, megmunkálhatóságát, a kövek terhelhetőségét és igénybevételét,
– a savak, az elektromosság és a hő kövekre gyakorolt hatását,
– a kövek kopástulajdonságait, szilárdsági fokát,
– a cement, a homok és a gipsz tulajdonságait, jellemzőit,
– az alkalmazott fémek tulajdonságait, hatásukat a kőre,
– az alkalmazott faanyag tulajdonságait (csomagolóanyag),
– a kőragasztók, -tömítők tulajdonságait, felhasználási területeit,
– a korrózió, oxidáció hatásmechanizmusát,
– a kövek, kőépítmények tisztítási módjait,
– a restaurálás technológiáját, a javítás anyagait,
– a kő-, műkő betétezés folyamatát,
– a súly-, térfogat-, terület-, arány-, százalékszámítás menetét,
– a felület, szabálytalan alakú terület számítását,
– a mértani idomok: kör és része, gömb, kosárív, parabola, ellipszis szerkesztését,
– az ábrázoló geometriai szerkesztéseket három térnegyedben,
– az axonometrikus és perspektivikus ábrázolást, síkmetszések szerkesztését, ábrázolását,
– a beton, műkő kötésének kémiai folyamatát,
– a beton, műkő érlelésének, utókezelésének szabályait,
– a kő, műkő felületi tömítésének, kezelésének módjait, anyagait,
– a kő, műkő ragasztásának anyagait,
– a kő, műkő csiszolásának, fényezésének módjait, anyagait,
– a műanyagok alkalmazási területeit,
– az építészettörténeti stílusok időrendi felosztását,
– az oszloprendek főbb fajtáit és rendszerezésüket,
– a díszítő elemek szerepét egyes korokban a kőszerkezeteken,
– az épületszerkezeti elemek szerkesztését,
– a kőfaragási munkákkal kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat,
– az egészségvédelmi előírásokat,
– a környezetvédelmi előírásokat,
– az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket.

A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni:
– a kézi faragás szerszámait,
– a véső- és kalapácsfajtákat, alkalmazásukat különböző kőanyagok esetén,
– a faragás segédeszközeit használatuk módjait, szükséges tulajdonságaikat, elnevezésüket, ezen szerszámok fontos tulajdonságait, karbantartásuk módját, a vésők, megmunkáló kalapácsok élesítésének, felújításának feltételeit, lehetőségeit, eszközeit,
– a faragás segédeszközeit, használatuk módjait, szükséges tulajdonságaikat, elnevezésüket, ezen szerszámok fontos tulajdonságait, karbantartásuk módját, a vésők megmunkáló kalapácsok élesítésének, felújításának feltételeit, lehetőségeit, eszközeit,
– a kézi megmunkálásnál ma már feltétlenül szükséges kisgépek legismertebb fajtáit, alkalmazásuk módját, kezelésükre vonatkozó előírásokat, a vizesen működtethető kisgépek alkalmazásának lehetőségeit, előnyeit, hátrányait, a legfontosabb egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi szabályokat,
– a sűrített levegős kisgép alkalmazásának módjait, szabályait, esetenként előnyeit, hátrányait,
– az építkezés helyszínén, műhelyben, temetőkben igénybe vett kisgépekre vonatkozó előírásokat, karbantartásuk, tárolásuk, felújításuk szabályait.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt szakszerűen tudjon:
– különböző anyagú és méretű tömbköveket és kőlapokat méretre vágni, darabolni, kézi vagy gépi eszközökkel,
– bármilyen kőanyagot megdolgozni kézi vagy gépi eszközökkel,
– különböző megdolgozott kőelemeket beépíteni, illetve rögzíteni,
– kőelemekből készült létesítményeket bontani, javítani,
– beépített kőelemeket helyszínen tisztítani, csiszolni, fényezni,
– kőelemek felületét kézzel, gépi eszközökkel megdolgozni,
– díszítő elemeket faragni, feliratokat vésni kőbe,
– síremlékeket gyártani, felépíteni, felújítani,
– kriptákat építeni, a kapcsolódó építési munkákat elvégezni,
– műkő elemek üzemi előgyártását,
– kő- és műkő anyagokat szállítani nyers, félkész, kész állapotban üzemen belül és a kivitelezés helyszínén, földön, illetve állványzaton,
– különböző körülmények között a kőanyagok tárolását elvégezni,
– kivitelezés helyszínén a beépítésre kerülő kőidomoknak a beépítés helyére, illetve vízszintes és függőleges irányban történő mozgatását, szállítását elvégezni,
– targoncákat, darukat, felvonókat, csigasorokat használni,
– szerszámok, felszerelések karbantartását – élezés, köszörülés – elvégezni.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai, elméleti, gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon végezni, illetve végeztetni,
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívni a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A gyakorlati vizsga időtartama: 8 óra.
– A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek el kell hozni az általa saját kezűleg – minimálisan 20 munkaóra ráfordítással – elkészített vizsgaremeket, a vizsgaremek készítését a Mestervizsga Bizottság vagy az általa felkért szakember ellenőrizheti.
– A gyakorlati vizsgán mészkő vagy márványkövön kell faragást végezni, a vizsgabizottság által megadott háromféle tagozat-összeállításból (melynek tartalmaznia kell falcot, sima tagozatot, rundstabot) profilt kell kialakítani, skiccet, sablont készíteni.
– A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek kell hozni a kéziszerszámot, kisgépet, melyekkel majd a legcélszerűbb módon elvégzi a gyakorlati feladatot.
– A gyakorlati vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki, és közli a jelölttel.
– A gyakorlati vizsga előtt a mesterjelöltet munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
– A kijelölt gyakorlati feladatok közül az elvállaltat a mesterjelöltnek önállóan kell elvégeznie.
– A gyakorlati vizsga feladatát a Mestervizsga Bizottság jelöli ki, s ez alkalmazkodhat a jelöltek által készített vizsgaremekekhez.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell. A feladatok megvalósítását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. A jelölt munkáját a munkavégzés előkészítésének, végzésének szakszerűsége, pontossága, technikai és technológiai folyamatok alkalmazása, valamint a munkavédelmi szabályok betartása alapján értékelik.
,,Megfelelt'' minősítést kap az a vizsgázó, aki a vizsgafeladatok legalább 60%-át teljesítette.
,,Nem felelt meg'' minősítés esetén a vizsga további részét a jelölt folytathatja.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 6 óra.
Az írásbeli tételek tartalma:
– általános szakmai feladatok, tervek, rajzok, számítások készítése,
– anyagismereti feladatokról írásbeli beszámoló,
– munka- és környezetvédelmi kérdés,
– üzem, építkezés színhelyén kiadandó gyártási, elhelyezési, szállítási feladatokról beszámoló.
A mesterjelölt az írásbeli vizsgára – szakkönyv kivételével – bármilyen segédletet elhozhat.
Rajzeszközről, papírról a jelölt gondoskodik.
,,Megfelelt'' minősítést kaphat a jelölt abban az esetben, ha Mestervizsga Bizottság által előre elkészített pontozólap alapján megszerezhető pontszám minimum 60%-át elérte.
,,Nem felelt meg'' minősítés esetén a jelölt a szóbeli vizsgát megkezdheti.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga időtartama: max. 30 perc.
Szóbeli vizsgára a jelölt 30 perc felkészülési időt kap.
Szóbeli vizsga az írásbeli vizsga napján, azok befejezése után (kb. 2 órával) megkezdhető.

Szóbeli vizsga anyaga:
A jelölt központilag meghatározott 20–25 szakmai ismereti tételből húz. A tételek az alábbi témakörök egy-egy kérdését (összesen 3 kérdés) tartalmazzák.

A szakmai ismeret témakörei:
– általános szakmai ismeretek,
– anyagismeret,
– építési módok, építéstörténet, stílusok.
A jelölt további egy tételt húz a munka-, egészség-, környezet- és tűzvédelem tárgyban.
A jelöltnek önállóan kell beszámolni felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, vagy az orientálás feltétlenül szükséges. A mesterjelölt felelete után, a Vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon belül és azon felül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel, ,,megfelelt'', ,,nem megfelelt'' eredménnyel minősíti.
A mestervizsga bizottság a mestervizsga eredményét, a részvizsgák eredményei alapján ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

39. MŰKŐKÉSZÍTŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Műkőkészítő 31 5216 15 | 1621–2
valamint az ezekkel egyenértékű, jogelőd szakképesítések, továbbá a 2. pontban felsorolt szakképesítések.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Műköves szakmunkás 5 év
Magas-építőipari és mélyépítés technikus 3 év
Építész üzemmérnök 3 év
Építészmérnök 3 év
Építész okleveles mérnök 3 év
Kőszobrász, kőfaragó mestervizsgával 3 év

Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál nem lehet egy évnél régebbi. A gyakorlati időbe csak a szakmában eltöltött idő számítható be.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A műkőkészítő mester szakmája gyakorlása során önállóan, a saját készítésű és a megbízó által jóváhagyott dokumentáció vagy a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján, esetleg szóbeli megállapodás alapján, hagyományos vagy korszerű technológiával végzi tevékenységét.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre:
– műkövekből különböző építmények létesítése,
– műkőjárdák, padozatok, kerítések, falburkolatok, párkányok, ajtó-ablak keretek tervezése, felépítése,
– műkőanyagú síremlékek, szobortalapzatok, emlékművek tervezése, felépítése, műkőanyagú építmények feliratozásainak elkészítése,
– műkőanyagú építményeken ornamentika kialakítása,
– meglévő, már felépített műkőlétesítmények javítása, felújítása, állagmegóvása, restaurálása,
– műkőépítmények létrehozásához kapcsolódó egyéb építőipari alépítmények kőműves-betonozási ismeretekkel,
– előre gyártott műkő/cement, kőzúzalék, víz, betonvas/idomok formáinak készítése, azokból öntvények készítése, ezek beépítése,
– szobrász által készített díszes, figurális, ornamentális műkőidomok beépítése.

A feladatok végrehajtásához elengedhetetlen az alábbiak:
– a korszerű adalék- és kötőanyagok alkalmazásának,
– a korszerű és hagyományos feldolgozás gépi és kézi technológiájának, szállító és emelőeszközeinek,
– a hazai – részben a kapcsolódó külföldi – műkőipar helyzetének, adalék- és kötőanyagok gyártásának,
– a kivitelezéshez kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzési lehetőségeinek (gépek, alkatrészek, vágó-, csiszolóeszközök, ragasztó-, tömítőanyagok, szerszámok) ismerete,
– a munkák szakszerű elvégzése, elvégeztetése, irányítása, ellenőrzése,
– a feladatok végzésével kapcsolatos írásbeli teendők ellátása,
– kivitelezéshez elengedhetetlen műhelyrajzok elkészítése,
– kivitelezés helyszínén nyilvántartások, felmérések, naplók vezetése,
– előzetes felkészülés írásbeliségénél elkészítése, árajánlat, vállalás elkészítése,
– kész munka átadása, számlázás pénzügyi részének ismerete, lebonyolítása.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Műkőlétesítmények tervdokumentációjának elkészítése.
– A rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján műhelyrajzok, kivitelezési dokumentáció készítése.
– Javítási, felújítási, restaurálási dokumentáció elkészítése, illetve azok szakmai szempontok szerinti megítélése, megbízás esetén azok kivitelezése.
– Építményeken lábazatok létesítése műkőből.
– Lábazat létesítése előre gyártott műkőelemekből, kivitelezési terv készítése.
– Külső homlokzat burkolás létesítése, beépítése. Kivitelezési terv készítése.
– Külső-belső műkőburkolatok gyártása, megmunkálásának módjai, eszközei, szabályai.
– Lépcsők beépítésének, megmunkálások, méretezések; kivitelezési terv készítése.
– Főbejárati lépcső kialakítása:
= belső szinteket összekötő többkarú lépcső,
= pincelépcső,
= betonmagos, műkővel burkolt lépcső,
= kerti lépcső.
– Lépcsők szállítása üzemen belül, üzemből beépítés helyére.
– Helyszínen létesített beton-műkő járda, terazzo készítése.
– Műkőpárkányok, ajtó-ablakkeretek üzemi gyártása:
= lábazati párkány.
= választópárkány.
= főpárkány (attika).
= oromzati párkány (tympanon).
– Párkányok, ajtó-ablakkeretek szállítása, tárolása.
– Oszlopok, pillérek, áthidalások mozgatása üzemen belül, illetve az építés színhelyére.
– Erkélyek kialakítása.
– Lépcsők, áthidalások helyreállítása.
– Támfalak, pillérek, beépítése.
– Járdaszegélyek kialakítása betonból és műkőből.
– Emlékművek készítése műkőből, és méretezése.
– A temetőkben a sírkövek szállítása, mozgatása.
– A sírkő kialakítása.
– Monolit műkő készítése.
– Sírkövek építésének legfontosabb egészségvédelmi szabályai (a műkő alkalmazása).
– Kripták, urnakripták, urnaműkő-sírkövek létesítése.
– A készítendő sírkő feliratozása, különböző anyagú betűk felhelyezése.
– Sírkő bontása hozzátemetés esetén.
– Elmozdult, sérült, süllyedt sírkő eredeti állapotba hozásának módja.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A mesterjelölt a kivitelezés során szakszerűen, balesetmentesen tudja alkalmazni a következőket.
A kézi faragás szerszámait:
– hegyesvéső, laposvéső, széles lapos (sarir) fogasvéső, betűvésők, önedző vídiabetétes vésők; faragó kalapács, szemcsézőkalapács, fogaskalapács, hasító kalapács, nagyoló kalapács,
– spreng, spiccvéső, slógvéső, sarírvéső, candlivéső, stockhammer, peckhammer, krendli, vinkli.

A faragás segédeszközeit:
– derékszög; egyenes léc élszegély készítéshez, síkba nézéshez, kőfaragó ceruza, mérőléc (zollstok),
– vésőélezéshez fenő-élező eszközök, vízmérték, kőműveskanál, serpenyő, spatulya.
Kézi megmunkálásnál ma már feltétlenül szükséges kisgépeket:
– vágógép, csiszoló-fúrógép legismertebb fajtái; vizesen működtethető kisgépek,
– sűrített levegős kisgépek.

Az üzemi gyártás során alkalmazott különböző feladatú osztó, daraboló, megmunkáló gépeket:
– keretfűrészek – gatterok, osztókeretfűrész,
– szélezőgépek – frézek – darabológépek,
– csiszológépek, karoscsiszoló, automata csiszoló,
– automata gépsor csiszoló, szélező, kőlapokat azonos méretben előállító gépek,
– zúzó, őrlő gépek, hozzátartozó osztályozó gépek (rosta, szita különbsége).

A szállító berendezéseket:
– kézi mozgatású eszközök, görgők, kézikocsik, molnárkocsik, kézi emelőkocsik, daruk; elektromos működésű kőszállító-, emelőeszközök, villástargoncák.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni:
– a földkéreg anyagának keletkezését,
– a kőzetek csoportosítását eredetük szerint,
– a kőzetalkotó ásványokat,
– a kőzetek vegyi összetételét,
– a kőzetek keletkezését és szerkezetét,
– a kovasavas kőzeteket,
– az üledékes kovasavas kőzeteket,
– a mészkövek, márványok jellemzőit,
– a mállástermékeket,
– a kőzetek fajsúlyának meghatározását,
– a műkőkészítés munkafolyamatát,
– a műkövek megmunkálhatóságát,
– a műkövek terhelhetőségét, igénybevételét,
– a savak műkövekre gyakorolt hatását,
– az elektromosság, a hatását a kövekre,
– a műkövek kopástulajdonságait,
– a műkövek szilárdsági fokait, törő- és nyomószilárdságát,
– a cement tulajdonságait, jellemzőit, gyártását,
– a homok tulajdonságait, jellemzőit,
– a gipsz tulajdonságait, jellemzőit, gyártását,
– az alkalmazott fémek tulajdonságait – hatásukat a műkőre,
– az alkalmazott faanyag tulajdonságait (csomagolóanyag),
– a kőragasztók – tömítők – tulajdonságait,
– az erózió, korrózió, oxidáció hatását,
– az alkalmazott vasanyagokkal szemben támasztott követelmények,
– a súly-, térfogat-, terület-, arány- és százalékszámítás szabályait,
– a mértani idomok, kosárív, parabola, ellipszis szerkesztését,
– az ábrázoló geometriai szerkesztések szabályait három térnegyedben,
– az axonometrikus és perspektivikus ábrázolás lényegét, szabályait,
– síkmetszések szerkesztése, ábrázolását,
– a beton, műkő kötésének kémiai folyamatát,
– a műanyagok alkalmazási területét,
– a számítógépek működését, kezelését,
– az oszloprendek főbb fajtáit és rendszerezésüket,
– a díszítőelemeket műkő- és kőszerkezeteken,
– az épületszerkezeti elemeket, szerkesztésüket.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt el tudja végezni az alábbi munkafolyamatokat:
– különböző anyagú és méretű műkövek és műkőlapok méretre vágása, darabolása, kézi vagy gépi eszközökkel,
– bármilyen műkőanyag megdolgozása módja, kézi-gépi eszközökkel,
– különböző megdolgozott műkőelemek beépítése, illetve rögzítése,
– műkőelemekből készült létesítmények bontása, javítása,
– beépített műkőelemek helyszíni tisztítása, csiszolása, fényezése,
– műkőelemek felületének különböző kézi-gépi megdolgozása,
– díszítőelemek faragása, feliratok vésése kőbe, műkőbe,
– síremlékek gyártása, felépítése, felújítása,
– műkő elemek üzemi előgyártása,
– kő és műkő anyagok szállítása, nyers, félkész, kész állapotban üzemen belül és a kivitelezés helyszínére,
– különböző körülmények között a műkőanyagok tárolása,
– kivitelezés helyszínén a beépítésre kerülő műkőelemek a beépítés helyére vízszintes és függőleges irányban mozgatása, szállítása.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon önállóan végezni, illetve végeztetni,
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga időtartama: 8 óra.

Gyakorlati vizsga:
Előregyártásban, illetve szerkezeten, helyszíni felhordásban és felületi megmunkálással.
A mesterjelöltnek magas fokú szakmai tudást igénylő vizsgafeladatokat kell elvégeznie (saját felszereléssel).
Javasolt vizsgafeladatok:
– belső lépcsőházi díszkorlát figurális díszítőelemekkel,
– díszes tympanon készítése,
– kandalló műkő készítéssel,
– pultok, párkányok, lépcsők készítése műkőből,
– szökőkút készítése.
Minden esetben a vizsgadarab készítőjének feliratozása, név és készítés időpontjával.
A mesterjelöltnek a mestervizsga előtt mesterremeket kell készítenie, melynek témáját önállóan választja meg. Ezt követően a bizottsággal egyeztetnie kell, minimálisan 20 órás munkaidő-ráfordítással.
A gyakorlati vizsga helyét és a feladatokat a Mestervizsga Bizottság jelöli ki az előre elkészített komplex feladatok közül.
Három kijelölt gyakorlati feladat közül a mesterjelölt szabadon választhat.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
Valamennyi vizsgamunkát önállóan kell elvégezni a mesterjelöltnek.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell. A feladatok megvalósítását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. A jelölt munkáját a munkavégzés előkészítésének, végzésének szakszerűsége, pontossága, technikai és technológiai folyamatok alkalmazása, valamint a munkavédelmi szabályok betartása alapján értékelik.
A gyakorlati vizsga minősítése: ,,megfelelt'', illetve ,,nem felelt meg''.
A gyakorlati vizsgán megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki a maximálisan adható pontszám 60%-át elérte. 60% alatti teljesítés esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
A gyakorlati vizsga után közvetlenül a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 5 óra.
Az írásbeli tételek tartalma:
– általános szakmai ismeretek,
– anyagismeret,
– munka- és környezetvédelem,
– szakrajz.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– szakmai ismeret,
– anyagismeret,
– munka- és környezetvédelem.
A válaszadáshoz szükséges felkészülési idő: maximum 30 perc.
A jelöltnek önállóan kell beszámolni felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, vagy az orientálás feltétlenül szükséges. A mesterjelölt felelete után, a Vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon belül és azon felül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
A vizsga eredményét a bizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg. A mesterjelölt megfelelt, ha a bizottság egyszerű szótöbbséggel állapítja meg azt.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

40. ÖNTŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Öntő 03 2 7415 01 10 07* |
31 5232 05 |
Öntészeti technikus 52 5432 05 | 11 0902

A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.

Ezenkívül még szakirányú közép- és felsőfokú iskolai rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat
Az öntészeti (öntvénygyártási) tevékenységet végző vállalatnál, gazdasági társaságnál, vállalkozónál eltöltött igazolt munkaviszony időtartama:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Szakirányú szakmunkás végzettséggel 10 év
Szakirányú középfokú végzettséggel 5 év
Felsőfokú szakirányú végzettséggel 3 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az öntőmester különböző öntvény előállítást folytató gazdasági társaságnál vagy saját vállalkozásban vesz részt az öntvények gyártásának előkészítésében, a gyártás megszervezésében, végrehajtásában, irányításában, ellenőrzésében.

2. A mester tevékenységi területe, feladatköre
A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:
– Marketing tevékenységet végez:
= piackutatási,
= árképzési,
= PR,
= termékfejlesztési
feladatokat lát el.
– Az adott termék előállításához szükséges gyártáselőkészítési tevékenységet végez:
= a rendelkezésére álló adatok alapján gyártási programot készít,
= elkészíti (kapott dokumentáció esetén értelmezi) a gyártási dokumentációt,
= átveszi a minta- vagy szerszámkészletet (szükség esetén legyártatja),
= meghatározza és szükség szerint beszerzi a gyártáshoz szükséges alap- és segédanyagokat,
= előkészíti a gyártáshoz szükséges szerszámokat, eszközöket.
– Tevékenysége során formát, magot készít:
= elkészíti a gyártáshoz szükséges formázó- és maghomok keveréket,
= elkészíti a formákat, magokat,
= öntésre előkészíti a formát (formákat),
= tartós formába öntés esetén előkészíti a szerszámokat.
– Végrehajtja az olvadék előállításra, öntésre vonatkozó feladatait:
= összeállítja az olvasztáshoz szükséges betétet,
= üzembe helyezi az olvasztóberendezést,
= előállítja a folyékony fémet, szükség esetén kezeli az olvadékot,
= végrehajtja az öntést.
– Elvégzi az öntvénykikészítéshez kapcsolódó feladatokat:
= kirámolja (üríti) a formaszekrényt, bontja a szerszámot,
= elvégzi az öntvénytisztítást (homokolás, beömlő és táplálórendszer eltávolítás, szemcseszórás) és kikészítést,
= minősíti az öntvényt,
= szükség szerint öntvényjavításokat végez,
= szükség esetén elvégzi az előírt hőkezelést,
= hőkezelés után, igény estén revétlenítést végez.
– Feladatai végrehajtása során minőségbiztosítási tevékenységet végez:
= minősíti a beszállítókat,
= biztosítja az alap- és segédanyagok elkülönített azonosított tárolását,
= gondoskodik a hitelesített mérőműszerek alkalmazásáról,
= betartja a technológiai előírásokat,
= szabályozza vagy végrehajtja a gyártás előtti, a gyártásközi és végellenőrzést,
= gondoskodik az öntvény azonosításáról,
= hibamegelőző és helyesbítő tevékenységet folytat,
= szabályozza a dokumentálás rendjét.
– A tevékenységet előírás szerint dokumentálja:
= a hatósági előírások betartását,
= a munkaügyi nyilvántartást,
= a minőségbiztosítási rendszer szerinti gyártási folyamatot,
= a kiemelt gépek esetében gépidő nyilvántartást,
= az elvégzett karbantartásokat,
= a műszaki fejlesztési tevékenységet,
= a szükséges adatszolgáltatási tevékenységet.
– Műszaki fejlesztési tevékenységet végez:
= javaslatot tesz a gyártás- és gyártmányfejlesztésre,
= közreműködik a fejlesztés végrehajtásában,
= részt vesz a műszaki fejlesztés eredményeinek kiértékelésében,
= közreműködik az üzemszerű bevezetésben.
– Humán erőforrás fejlesztési tevékenységet végez:
= továbbképzi önmagát,
= gondoskodik a munkatársak tovább- és átképzéséről,
= minősíti beosztottjait,
= gondoskodik a szakmai utánpótlás-nevelésről,
= együttműködik a munkavállalói érdekképviselettel.
– Tevékenysége során betartja a jogszabályokat, hatósági előírásokat:
= a munka-, tűz- és környezetvédelmi törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek előírásait,
= a Munka Törvénykönyvének előírásait,
= a közegészségügyi előírásokat,
= a biztonságtechnikai előírásokat,
= a számviteli törvény rendelkezéseit,
= az adózás rendjéről szóló törvényt,
= részt vesz a belső szabályzatok kidolgozásában.
– Karbantartási tevékenységet végeztet:
= megtervezi a karbantartást,
= hibaelemzést végeztet,
= diagnosztikai méréseket végeztet,
= üzemzavart elhárít,
= elvégezteti a karbantartást,
= karbantartás után átveszi a berendezést.

III. Szakmai követelmények

1. Általános szakmai követelmények
Az öntőmester, elsajátított ismeretei alapján, képes elméleti tudását a gyakorlatban önállóan alkalmazni.
Felismeri az öntvény előállítási folyamatok összefüggéseit, ezeket képes összehangolni és tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben végrehajtani, irányítani.
Önállóan végzi az előkészítési, gyártási, marketing, értékesítési, gazdálkodási és adminisztrációs feladatait.
Ismeri és munkavégzése során alkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi, valamint az európai normák szerinti környezetvédelmi és minőségbiztosítási feladatokat.

2. Szakmai elméleti követelmények
Az öntőmesternek tudnia, ismernie kell:

2.1. Melyek az öntvénygyártás alap- és segédanyagai:
– a tartós formába történő öntés segédanyagait,
– formázó- és maghomok keverékek előállításához szükséges anyagokat,
– az olvadék-előállítás alap- és segédanyagait.

2.2. A homokformázási eljárásokat.

2.3. Az öntvényelőállítás technológiai folyamatát (homokformázás, precíziós öntés, kokillaöntés, nyomásos öntés).

2.4. A járatos öntvény anyagcsoportok – vasalapú és nemvas fémötvözetek – szabvány szerinti jelét, főbb tulajdonságait.

2.5. Az öntött termék vizsgálati, minősítési módszereit:
– vegyelemzés,
– mechanikai vizsgálat,
– roncsolásmentes vizsgálat,
– késztermék minősítés,
– bizonylatolás.

2.6. Az öntvénygyártás fontosabb gépi berendezéseit, ezen belül: típusait, működési elvüket
– homok előkészítés gépei:
= kollerjárat,
= S-lapátos keverő,
= csigás keverő,
= gyorskeverők;
– magkészítő gépek:
= maglövő (cold box, hot box stb),
= magfúvó,
= keverő töltő;
– formázógépek:
= rázó,
= rázó-préselő,
= sajtoló,
= szekrénynélküli,
= homokröpítő,
= impakt formázógép;
– kokillázó gépek és nyomásos öntőgépek,
– olvasztó berendezések:
= indukciós,
= ívkemence,
= kupoló,
= tégelykemence (koksz-, gáz-, olaj-, villamos ellenállás fűtésű),
= lángkemence;
– öntvénytisztító berendezések:
= dobok,
= szemcseszórók,
= köszörűgépek,
= vágókorongos darabolók,
= hegesztőberendezések.

2.7. Az öntészeti technológia elkészítéséhez szükséges alapvető számításokat [adagszámítás, beömlő és táplálórendszer számítás, terhelősúly számítás, valamint egyéb gyártástechnológiát befolyásoló számítások (pl. öntési idő és hőmérséklet, rámolási idő)].

2.8. A különböző hőkezelési eljárásokat, alkalmazási területüket:
– feszültségmentesítés,
– lágyítás,
– normalizálás,
– edzés,
– nemesítés.

2.9. A minőségbiztosítási rendszer, gyártásra vonatkozó előírásait:
– anyagok tárolása,
– gyártási folyamat,
– öntvényazonosítás – nyomon követhetőség.

2.10. A karbantartási terv előírásait, a végrehajtás időszakait.

2.11. Az öntvénygyártás területén alkalmazott mérő- és ellenőrző műszereket, laboratóriumi vizsgáló berendezéseket.

2.12. A gyártási költségek összetevőit, az ár, költség, fedezet, nyereség, struktúra elemeit, meghatározásának módját.

2.13. Az informatikai rendszerek általános és szakmaspecifikus alkalmazás lehetőségeit.

2.14. A szakmára vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

2.15. Az üzem, műhely, munkahely telepítésére vonatkozó előírásokat.

2.16. A marketing alapfogalmait, a marketing stratégiák lehetőségeit.

3. Szakmai gyakorlati követelmények
Az öntőmesternek ismernie kell a szakma gyakorlatát, képesnek kell lennie a gyakorlati feladatok ellátására, tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, irányítására.

A fentiek alapján a feladatai végrehajtása során legyen képes:
– a rendelkezésére álló alkatrészrajz értelmezésére, arról öntvényrajz és szükség esetén mintarendelő rajz készítésére,
– a gyártási dokumentációk elkészítésére, értelmezésére,
– a gyártás feltételeinek meghatározására, biztosítására,
– az adott öntvény gyártásához szükséges alap- és segédanyagok meghatározására gazdaságossági megfontolások alapján,
– a rendelkezésre álló technológiai berendezések üzemeltetésére, az előírt paraméterek beállítására,
– a technológiai folyamat valamennyi elemének végrehajtására, utasításainak kiadására, szervezési, ellenőrzési feladatainak végrehajtására,
– a minőségbiztosítási rendszer előírásainak végrehajtására,
– a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,
– a marketing tevékenység ellátására.

A feladatok ellátása során tudnia kell:
– csoportosítani, rangsorolni, megtervezni és végrehajtani a feladatokat,
– felhasználásra előkészíteni az alap- és segédanyagokat,
– ellenőriznie a berendezések működését,
– ellenőrizni a berendezések műszaki állapotát,
– gyártás irányítását,
– értékelni a gyártás közbeni eredményeket, a szükséges módosításokat elvégezni,
– megszervezni és irányítani a raktározás és szállítás folyamatát.

Munkavégzése során:
– betartja a hatósági előírásokat,
– alkalmazza a helyi sajátosságokra kialakított informatikai rendszert és eszközöket,
– alkalmazza a vonatkozó szabvány előírásokat.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni. A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről. A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján, a fenti Szabályzatban foglaltak figyelembevételével dönt az ÖNTŐMESTER cím odaítéléséről.

A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. A szakmai gyakorlati vizsga (mesterremek-készítés) és értékelése
– Az elkészítendő terméket a jelölt maga választhatja, vagy igény esetén a Vizsgabizottság jelöli ki.
– A mesterremek feleljen meg a mesterjelöltekkel szemben támasztott magas szakmai, gyakorlati követelményeknek (pl. nagy alakbonyolultság, kézi osztás, hamis magok).
– A feladat komplexitása olyan legyen, hogy elkészítési ideje legalább 2 munkanapot vegyen igénybe, de a 10 munkanapot ne haladja meg.
– A jelölt önálló választása esetén a tervet a Vizsgabizottsággal jóvá kell hagyatni (részletes technológia, költségkalkuláció). A jóváhagyást a vizsga időpontját megelőző 60 nappal kell kezdeményezni.
– A Vizsgabizottság a jóváhagyás kezdeményezésének időpontjától számított 3 héten belül dönt az elfogadásról vagy elutasításról.
– A kivitelezés történhet a jelölt munkahelyén, vagy erre kijelölt műhelyben. A Vizsgabizottság ellenőrzése mellett, első esetben a munkahelyi vezetőnek igazolnia kell, hogy a jelölt önállóan végezte el a munkát.
– A munka elkészítésének idejét és időtartamát a jelölt köteles előzetesen a Vizsgabizottságnak bejelenteni.
– A Vizsgabizottság – mindkét esetben – a bejelentett időintervallumban folyamatosan vagy szúrópróbaszerűen ellenőrzi a jelöltet.
– Az elkészített darab mellé beadandó:
= a részletes technológiai leírás,
= a költségkalkuláció.
– A mesterremek és a hozzátartozó dokumentumok beadási határideje, a szakmai vizsgát megelőző tizedik nap.
– A mesterremek értékeléséhez a Vizsgabizottság értékelő lapot készít, az alábbi értékelő kritériumok alapján:
= a részletes technológia helyessége,
= a gyártási dokumentáció szakszerűsége, külalakja,
= a darab méretpontossága, alakhűsége, felületminősége, kivitele.
A mesterremek értékelése a Vizsgabizottság által előre elkészített értékelőlap alapján történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A mesterremek akkor fogadható el, ha az értékelés során kapott pontszám eléri a maximálisan adható pontszám 50%-át.
A jelölt minősítése 50% feletti összpontszám esetén ,,Megfelelt'', ez alatti eredmény esetén ,,Nem felelt meg''.

2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Irásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Vizsgabizottság által megválasztott helyszín.
A vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli vizsgát a következő 14 témakör ismeretanyagából kell összeállítani:

2.1. A gyártáshoz szükséges műszaki dokumentációk készítése (alkatrészrajzról, öntvényrajz, mintarendelő rajz, műveleti utasítások).

2.2. A formázás, alap- és segédanyagainak ismerete:
– formázó- és maghomok keverékek és azok alkotórészei,
– forma és magbevonó anyagok,
– a formázókeverékek vizsgálati módszerei.

2.3. Formázási módok, a formázás gép berendezései.

2.4. Beömlő és tápláló rendszer, formaterhelés és záróerő számítás.

2.5. Az olvasztás alap- és segédanyagai.

2.6. Betétszámítás egy konkrét minőségű:
– acélöntvény,
– szürkeöntvény,
– alumínium – és színesfém ötvözet – öntvény előállításához.

2.7. Az olvadék-előállítás technológiai folyamata (ívkemence, indukciós és kupolókemencés, valamint tégelykemencés olvasztásnál).

2.8. Az olvadék-előállítás gépi berendezései:
– ívkemence,
– indukciós kemence,
– kupoló kemence (hideg- és forrószeles),
– tégelykemence.

2.9. Az öntvénytisztító gépek és berendezések.

2.10. A vas-karbon, alumínium-szilícium, réz-ón, réz- cink állapotábra ismertetése.

2.11. Szabványos ötvözetlen és ötvözött acélok, lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvasak ismertetése.

2.12. Hőkezelések elvei.

2.13. Minőségbiztosítás, minőségtanúsítás.

2.14. Szabványos öntészeti alumínium-, réz- és cinkötvözetek ismertetése.
Az írásbeli vizsga értékelése a Vizsgabizottság által elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét nem éri el, írásbeli vizsgájának minősítése: ,,nem felelt meg''.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga témakörei:
– szakmai ismeretek,
– környezetvédelem.

A szóbeli vizsga helye a Vizsgabizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga két témakörének tételsorából, az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni.
Egy tétel kidolgozásához a jelöltnek tantárgyanként legalább 20–25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A jelöltnek önállóan kell beszámolni felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, vagy az orientálás feltétlenül szükséges. A mesterjelölt felelete után, a Vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon belül és azon felül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
A szóbeli vizsga témaköreit külön-külön kell értékelni.
A jelölt a szóbeli vizsgán megfelelt, ha a Vizsgabizottság egyszerű többséggel a tantárgyankénti feleleteket külön-külön elfogadja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Sikertelen a szóbeli vizsga, ha a jelölt bármelyik témakörből a ,,nem felelt meg'' minősítést kapott.
Az eredménytelen szóbeli vizsga megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzat szerint történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga (mesterremek-készítés), továbbá a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgák alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

41. HEGESZTŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével rendelkeznie kell a jelöltnek*:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Hegesztőtechnikus 04 5 3129 16 10 08*** | 3129
52 5499 06 |
Hegesztő gyakorlati oktató 53 1408 01 |
Eljárás szerinti hegesztő (hegesztő specialista) 31 5233 01 |
Hegesztő technológus 53 5233 01 |
Európai csőhegesztő** (MMA v. MIG/MAG v. TIG v. G eljárások egyikével) |

Hegesztő szakmérnök
Európai hegesztő-mérnök
Európai hegesztő-technológus
Európai hegesztő-specialista

* 2000 év végéig EN 287–1 szabvány szerinti H-L045 ss nb minősítéssel.
** Kiegészítő feltétel: középiskolai vagy annál magasabb végzettséggel, két (PF+PC) érvényes csőminősítéssel kell rendelkezniük az EN 287–1 szabvány szerint.
A ***-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.
A mestervizsgára jelentkezőnek érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie!

A hegesztőmester szint elérése kettős feltételrendszer teljesítésével történik:
– egyrészt az Európai kiemelt hegesztő (EWP) képesítés megszerzésével, melynek során a szakmai szempontból meg kell a jelöltnek felelni az Európai Hegesztési Szövetség (EWF) követelményeinek, s vizsgát a nemzeti meghatalmazott testület, a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülés (MHtE) vizsgabizottsága előtt kell tenni,
– másrészt a jelen vizsgakövetelmények sikeres teljesítésével.
A kettős feltételnek megfelelő vizsga egyidejűleg is megszervezhető.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A gépipar területén hegesztéssel és rokon eljárásaival közvetlenül kapcsolatos műszaki tevékenységgel eltöltött, igazolt gyakorlat:
betöltött 25 éves életkor és 5 év szakmai gyakorlat.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai területének leírása
A hegesztőmester a leggyakrabban alkalmazott hegesztő eljárások közül (MMA–111; MIG/MAG–131–135–136–137; TIG–141; oxi-acetilén gázhegesztés – 311) legalább egyben képzett kézi hegesztő, aki az EN 729 szabvány szerinti felkészültséggel rendelkezik. A hegesztőmester az ipari üzemekben általában hegesztési művezetői vagy hegesztési felelős beosztású.
A hegesztőmester szakmájának gyakorlása során önállóan az alábbi munkatevékenységeket végezheti:
Különböző ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek egységeiben önálló hegesztési feladatokat lát el a tőle elvárható legmagasabb színvonalon. Képes felügyelni és irányítani hegesztők munkáját, valamint segíteni tudja a hegesztési felelős munkáját a termelésben. A hegesztőmester tájékozott a hegesztett termékek gyártásával összefüggő eljárásokban, beleértve bizonyos szintű jártasságot a szemrevételezéses és folyadékbehatolásos vizsgálatokban.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Közreműködik a hegesztőanyagok megválasztásában, a hegesztési utasítások (WPS) elkészítésében.
– Az utasításnak (WPS) megfelelően előkészíti a munkadarabokat, hegesztett szerkezeti elemeket és alkatrészeket hegesztéshez, termikus vágást végez, végrehajtja az előmelegítést, szükség szerint a hőkezelést.
– Hegesztett kötéseket, hegesztett szerkezeteket készít ív- és gázhegesztéssel, forrasztással, felrakó hegesztést kivitelez.
– Elvégzi az alkatrészek felújítását, törött, repedt, elhasználódott alkatrészek javítását.
– Elvégzi a hegesztett alkatrészek gyártásközi és végellenőrzését.
– Végrehajtja a hegesztett kötések, felületi rétegek ellenőrzését szemrevételezéssel, folyadékbehatolásos vizsgálattal.
– A feltárt hegesztési hibákat javítja, illetve gondoskodik azok kijavításáról.
– Tevékenységét önállóan végzi, irányítja a hozzá beosztott hegesztők munkáját.
– Betartja és betartatja a munkabiztonsági, környezet- és tűzvédelmi előírásokat.
– Szükség szerint költségvetést készít, alkalmazza a vállalkozói, pénzügyi, munkajogi, szervezési és vezetési ismereteket.
– Pedagógiai ismeretek alapján tanulókat képez.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Gyártás és telepítés előkészítése:
= dokumentáció alapján felkészül a gyártásra,
= részt vesz a hegesztési technológia kidolgozásában,
= meghatározza a hegesztőanyag szükségletet,
= kialakítja a munkahelyi környezetet,
= meghatározza az emberi erőforrás szükségletet,
= teszteli a beosztott hegesztők felkészültségét.
– Hegesztett szerkezetek gyártása:
= kezeli a kivételezett hegesztőanyagokat,
= a technológiai utasítás betartásával hegesztett kötést készít, munkája során betartja, illetve betartatja a minőségügyi követelményeket,
= gyártásközi próbát hegeszt,
= a gyártás során feltárt nem-megfelelőségekre saját hatáskörében helyesbítő intézkedéseket hoz, illetve a döntéshozók felé javaslatot tesz,
= munkafeladatokat ad ki a felügyeletére bízott hegesztőknek.
– Hegesztési folyamat:
= a hegesztőgépek és tartozékaik alkalmasságát ellenőrzi, különös tekintettel az időszakos felülvizsgálatok végrehajtására,
= hibás, ellenőrizetlen berendezés használatát megtiltja,
= ellenőrzi az alapanyagok és hegesztőanyagok bizonylatait,
= ellenőrzi a hegesztőanyagok tárolását, szükség szerint szárítását,
= a hegesztési utasítás betartását ellenőrzi,
= vizsgálja a hegesztett kötések azonosíthatóságát,
= szemrevételezéssel, illetve folyadékbehatolásos eljárással ellenőrzi a hegesztett kötéseket.
– Minőségügy:
= hegesztőlistát vezet a beosztott hegesztők adatainak (név, beütőszám, érvényesség stb.) feltüntetésével,
= hegesztő eszközlistát vezet,
= az elvégzett karbantartásokról nyilvántartást vezet,
= a munkabiztonsági és a tűzvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet készít,
= hegesztési naplót vezet,
= hegesztőanyag kivételezési nyilvántartást vezet,
= hegesztőanyag szárítási naplót vezet,
= varrattérképet készít,
= a nem-megfelelőségekről nyilvántartást vezet,
= rögzíti a próbahegesztés technológiai adatait és tapasztalatait.
– Hegesztés kivitelezése:
= szerkezetet hegeszt,
= próbadarabokat készít technológiai vizsgálathoz,
= próbahegesztést végez új hegesztőanyagokkal,
= javítóhegesztést végez,
= elvégzi az új és javított gépek, berendezések funkcióellenőrzését,
= bemutatja a hegesztőknek az összetett hegesztési feladatokat.
– Oktatás:
= rendszeresen továbbképzi önmagát,
= javaslatot tesz a munkatársak továbbképzésére,
= munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatást tart,
= begyakoroltatja az alkalmazásra kerülő technológiákat,
= közreműködik a szakmunkástanuló üzemi képzésében,
= gondoskodik a szükséges minősítések megszerzéséről, a lejárt minősítések meghosszabbításáról, illetve megújításáról.

2. Követelmények:

Általános szakmai elvárások
A hegesztőmester a tevékenységével összefüggő sokoldalú követelményeket akkor képes maradéktalanul ellátni, ha kellően ismeri:
– az alkalmazott hegesztési eljárásokat, berendezéseket, hegesztő készülékeket, segédberendezéseket, a mérő és ellenőrző eszközöket,
– a hevítő és hőkezelő eszközöket, a varrattisztító anyagokat és eszközöket,
– a szerkezeti anyagokat és azok viselkedését,
– hegesztett szerkezetek tervezési alapjait, a hegesztett szerkezetek dokumentációjának tartalmi követelményeit,
– a hegesztéssel és a hegesztett kötések ellenőrzésével kapcsolatos szabványokat,
– a minőségbiztosítási követelményeket,
– a munkabiztonsági, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásokat,
– a hegesztőberendezések üzemeltetéséhez szükséges informatikai és irányítástechnikai feladatokat,
– a hegesztési technológia kidolgozásának lépéseit,
– a munkakörével összefüggő nyilvántartási feladatokat,
– a hegesztők képesítési és minősítési rendszerét,
– az emberi kapcsolatok kialakításának szabályait.
A hegesztőmester az elsajátított ismeretek birtokában képes elméleti ismereteit magas szinten alkalmazni a hegesztett szerkezetek kivitelezése során, képes munkatársait irányítani, s tevékenysége során együttműködni a hegesztési felelőssel.
Jártas a különböző hegesztési eljárások alkalmazásában, kellő ismeretekkel és készséggel rendelkezik a munkaszervezés, a minőségügyi nyilvántartások terén, képes a következtetések levonására, szervezési feladatok elvégzésére.
Minden vizsgázónak számot kell adnia az Európai Hegesztési Szövetség (EWF) követelményrendszerében rögzített elméleti és gyakorlati követelményeknek való megfelelőségről.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A fentiekkel összhangban a hegesztőmesternek ismernie kell:
– az alapanyagok szabványait, tulajdonságait, hegeszthetőségét, az alkalmazható hozag- és segédanyagokat, azok előírásait,
– alumínium és ötvözetei tulajdonságait, hegeszthetőségüket, a hegesztés technológiáját,
– a hegesztési fogalmakat, a hegesztő eljárásokat, a leggyakrabban alkalmazott hegesztő eljárások alkalmazási területeit,
– a hegesztő eljárások kiválasztásának módszerét,
– a gázhegesztés elvi alapjait, az alkalmazási körét, a gázhegesztő berendezéseket, a gázok kezelését és tárolását,
– a gázhegesztett kötések kialakítását, a jobbra és balra hegesztést, az alkalmazási területet és jellemző nehézségeket,
– a villamosság és az elektronika alapjait, a transzformátor, az egyenirányító, a tranzisztor és a tirisztor működését,
– a villamos ív fizikáját, a villamos ív karakterisztikáját (egyen- és váltakozó áram), az ív szabályozását, a mágneses tér hatását,
– az áramforrások statikus és dinamikus karakterisztikáját, a generátorok, transzformátorok, egyenirányítók és inverterek működését, az áramforrások bekapcsolási idejének fogalmát,
– a volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (AVI) és a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MIG/MAG), berendezéseit, a hegesztő hozaganyagokra és védőgázokra vonatkozó szabványokat,
– az anyagátviteli típusokat az ívben (zárlatos, nagycseppes, permetes, impulzusos) és ezek alkalmazási területei,
– a speciális technikákat (melegített huzalos, hideg huzalos, cső-cső kötés, csonk hegesztés, körbeforgó),
– nagyteljesítményű eljárások, plazma-MIG hegesztés, elektro-gázhegesztés) alkalmazását,
– a bevont elektródák típusait (bevonattípusok, a bevonat feladatai stb.), a bevont elektródák csoportosítását (szabványok), a bevont elektródák kiszárítását, a kötések kialakítását,
– a fedett ívű hegesztés berendezéseit (áramforrások karakterisztikái, az áramfajták), a kötéskialakításokat, a hegesztő hozaganyagokat és fedőporokat, a hegesztő huzal-fedőpor kombinációkat, az alkalmazási területeket,
– a plazmaív-hegesztést (plazma-MIG-hegesztés, mikroplazmaív-hegesztés),
– az elektronsugaras, a lézersugaras, a dörzs-, a villamos salak hegesztés elvét alkalmazását,
– a lángvágást, az anyagok lángvágásra való alkalmasságát, a berendezéseket és az eszközöket,
– az ívvágást, a plazmaív-vágást, az elektronsugaras és lézersugaras vágást, a gyökgyalulást, valamint az előforduló hibákat és azok kiküszöbölését,
– a hegesztett kötések vizsgálatát, roncsolásos vizsgálatok áttekintését,
– az ötvöző elemek hatását, a hegfürdő kristályosodását, a varrat szerkezetét, a hegeszthetőség fogalmát, az edződési hajlamot,
– az optimális hőbevitel meghatározását, az előmelegítési hőmérséklet meghatározását,
– az alapanyagok és a hegesztett kötések hőkezelését,
– a hidrogén okozta hidegrepedést, a hidrogén eltávolítását célzó kezeléseket,
– a réteges tépődés okait, a réteges tépődés elkerülésének módját,
– a melegrepedést, a melegrepedés elkerülését,
– az egyes acéltípusok utóhevítés során keletkező repedésekre való érzékenységét,
– a finomszemcsés és a termomechanikusan kezelt acélokat, a szerkezeti és nagyszilárdságú acélok alkalmazásait,
– a hegesztés általános biztonsági szabályait, a fizikai munkakörnyezet hatását, a hegesztési füst, az ívfény sugárzás, a zajártalom kialakulásának módját, hatását és csökkentésének lehetőségét,
– a villamos áram okozta baleseti veszélyeket, azok elkerülésének lehetőségét, a telepített és nem telepített hegesztő munkahelyen végzett hegesztési munka feltételeit,
– a veszélyes körülmények között végzett hegesztés szabályait, az egyéni védőeszközök használat, az elsősegélynyújtás alapismereteit,
– az alkatrészek, hegesztett szerkezetek rajzi ábrázolását, a hegesztett kötések típusait és rajzi jelöléseit,
– különböző részlet- és összeállítási rajzok készítését, géprajzi előírások alapján mérethelyes vázlatok készítését,
– a mechanikai alapismereteket, a hegesztett kötés szilárdságtani alapjait, a hegesztett kapcsolatok viselkedését különböző terheléseknél,
– a hegesztés gépesítésének lehetőségeit, a gyártósor elrendezését, a rögzítő- és tájoló elemeket, segédeszközöket, a hegesztőkészülékeket és segédberendezéseket,
– a munkadarabok előkészítéséhez és megmunkálásához szükséges eszközök (ollók, él- és ívhajlító gépek stb.) használatát,
– a minőségbiztosítás és a minőségellenőrzés koncepcióját, a minőségügyi kézikönyvet, a minőségügyi tervet, a vonatkozó minőségügyi szabványokat, előírásokat, (QMS irányelvek, az EN 29000-es szabványsorozat, nemzeti szabványok),
– a hegesztési utasítás (WPS), a hegesztési sorrendterv tartalmát, a technológia előzetes alkalmasságának tanúsítását (WPAR), a hegesztők minősítését (MSZ EN 287),
– a hegesztőüzemek alkalmasságának, tanúsításának feltételeit,
– a nyomonkövethetőség (anyagazonosítás, eljárások, tanúsítások) módját, a gyártási adatok gyűjtésének, tárolásának lehetséges módozatait,
– a hegesztés keltette feszültségek és deformációkat befolyásoló tényezőket, a maradó feszültségek és alakváltozások keletkezésének okait, csökkentésének lehetőségeit,
– a hegesztőanyagok kezelését és tárolását, a gázok tárolását és a munkahelyre juttatását,
– hegesztéshez kapcsolódó mérések, szabályozások és az adatok rögzítését,
– a hegesztett kötések hibáit (ISO 6520), az elfogadhatósági feltételeket (pl. EN 25817 és EN 30042),
– a roncsolásmentes vizsgálatok elméleti alapjait (szemrevételezéses vizsgálat, folyadékbehatolásos vizsgálat, mágneses vizsgálat, örvényáramú vizsgálat, akusztikus emissziós vizsgálat, radiográfiai vizsgálat, ultrahangos vizsgálat stb.), alkalmazási területeit és az alkalmazás korlátjait (MSZ EN 473).

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A hegesztőmesternek ismernie kell a hegesztés gyakorlatát, képesnek kell lennie az egyes szakmai fogások elvégzésére, azok elvégeztetésére és ellenőrzésére az alábbiak szerint:
Ismernie és alkalmaznia(tatnia) kell:
– a hegesztési utasítás elkészítését és alkalmazását,
– a hegesztési eszközök kezelési és üzemeltetési utasításait, azok felhasználásának módját,
– a javító- és felrakóhegesztés technológiáját,
– durvalemezek és finomlemezek tompa- és sarokkötését különböző hegesztési helyzetekben,
– csövek és zárt szelvények tompakötését különböző hegesztési helyzetekben,
– a hegesztett kötések és varratok roncsolásmentes vizsgálatait.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről. A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján dönt a HEGESZTŐMESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. A szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről – az MKIK Vizsgaszabályzata alapján – a Mestervizsga Bizottság dönt. Valamennyi jelölt különböző vizsgafeladatot kap. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A gyakorlati vizsga időtartama: 4 óra.
A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű eszközöket, berendezéseket, az előírt alap-, hozag- és segédanyagokat, valamint az előírás szerinti munkabiztonsági, tűzvédelmi, egészségügyi és higéniai feltételeket. A Mestervizsga Bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt és a szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állását.
A gyakorlati vizsgán a mesterjelöltnek a szakma és a vizsgahely sajátosságainak megfelelően be kell tartania a munkabiztonsági, tűz-, környezetvédelmi és ergonómiai előírásokat.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Bizottság a munkavégzés szakszerűsége, a technológiai folyamatok betartása, a munkabiztonsági, tűzvédelmi előírások alkalmazása alapján bírálja el. A hegesztett kötéseknek ki kell elégíteniük a szemrevételezéses vizsgálattal az EN 25817 szerinti B minőségi, és az EN 30042 szerinti B minőségi követelményeket. A szemrevételezéses vizsgálatot a Mestervizsga Bizottság végzi. A Bizottság szükség szerint saját hatáskörében további vizsgálatokat is előírhat. Az a jelölt, akinek gyakorlati vizsgadarabja a fenti követelmények szerint nem megfelelő, ,,nem felelt meg'' minősítést kap.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helyszínét a Mestervizsga Bizottság határozza meg. A vizsga során a mesterjelöltnek szakmai ismeretekből kell vizsgát tenni, mely a következő tárgyköröket öleli fel:
– Hegesztő eljárások és berendezések.
– Anyagok és viselkedésük a hegesztés során.
– Méretezés és tervezés.
– Gyártás és gyártástervezés.
Az írásbeli mestervizsga feleletválogatós kérdéseket tartalmaz, amelyek lefedik a tárgy teljes tartalmát.
Az írásbeli vizsga időtartama 120 perc. Az írásbeli vizsga értékelése a Bizottság által elkészített értékelőlap alapján történik. Minden kérdés megválaszolására 2 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga szakmai részének négy témaköréből külön-külön is el kell érni a maximális pontszám 60%-át.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga három témakörének – szakmai elmélet (hegesztő eljárások és berendezések, anyagok és viselkedésük a hegesztés során, méretezés és tervezés, gyártás és gyártástervezés), vállalkozási ismeretek, pedagógiai ismeretek – tételsorából a Mestervizsga Bizottság elnöke által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A három témakört külön-külön kell értékelni, melyet a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősít. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Mindhárom témakör ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes a szóbeli vizsga.
Egy-egy tétel kidolgozásához legalább 20-25 perc felkészülési időt kell biztosítani. A jelöltnek önállóan kell számot adnia felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, amikor a jelölt feleletében elakad, rosszat mond, vagy helytelen következtetést von le, illetve a válasz továbbviteléhez segítség szükséges. Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga van a tétel anyagán belül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
A jelölt nem megfelelő felkészültsége esetén újabb tétel húzását nem lehet engedélyezni. Az eredménytelen szóbeli témakör(ök) megismétlése az MKIK Mestervizsga Szabályzat alapján történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
Az Európai Kiemelt Hegesztő (EWP) diplomával rendelkező személy a szakmai vizsga alól felmenthető.
A Gyakorlati oktató II. képesítéssel rendelkező a képesítésének megfelelő gyakorlati és elméleti vizsgarészből felmenthető.
A szakmai elméleti vizsga alól felmentés adható az Európai Hegesztőmérnök, az Európai Hegesztőtechnológus, az Európai Hegesztőspecialista diplomával rendelkezőknek. A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
A fent felsorolt felmentések, továbbá a mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adhatók.

* * *

42. LAKBERENDEZŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Lakberendező, és lakberendezési cikk eladó
41 4 5112 08 10 15* | 2012
52 7899 02 |
Bútorműves 52 1812 04 |
Bútorműves és intarziakészítő
87 4 3729 15 40 06* |
52 1812 04 |
Dekoratőr és kirakatrendező
41 4 5116 08 10 11* |
51 7899 01 |
Magasépítő technikus
17 5 3123 16 40 04* | 41–0300
52 5801 01 |
Bútor és épületasztalosipari technikus
12 5 3129 16 54 01* |
52 5411 03 |

Egyéb felsőfokú szakirányú végzettség.

A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.

A táblázatban megjelölt bizonyítványok vagy szakirányú szakmára vonatkozó, közép-, illetve felsőfokú iskolai oktatási rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Középfokú szakirányú végzettséggel 5 év
Egyéb középfokú végzettséggel 8 év
Felsőfokú szakirányú végzettséggel 3 év

Egyéb feltétel:
– a kamara vagy az adott munkaterület két mestere referencia jellegű javaslata,
– portfolió az addigi munkásságról. A portfolió tartalmazza a különböző munkák dokumentációjából az értékeléshez szükséges műszaki látványterveket, esetleg fotókat.
– részletes szakmai önéletrajz,

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai területének leírása
A lakberendező mester szakmájának gyakorlása közben a megbízó igényeit kielégítve, figyelemmel a berendezendő lakás, lakóház lehetőségeire, minőségét javítva, növeli annak esztétikai és műszaki, vagyis használati komfortját.
Általában, mint tervező dolgozik, de fővállalkozásban a tervezés mellett a kivitelezést is vállalhatja. Vállalkozását kiegészítheti lakberendezési cikkek kereskedésével, illetve gyártásával is.
Munkáját magánvállalkozóként, társas vállalkozásban vagy mint alkalmazott végzi. Mint mester, szolgáltatásait átlagon felüli magas színvonalon, folyamatosan megbízható minőségben nyújtja.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Előkészíti a feladat megoldását.
– Ajánlati terveket készít (terv és bekerülési költségbecslés).
– Ajánlatát egyezteti a megbízóval.
– Ha a feladat megkívánja, egyeztet a szakhatóságokkal, társtervezőkkel.
– Kiviteli tervet és költségvetést készít, előkészíti a szerződést.
– Fővállalkozóként biztosítja a vállalása megvalósításának feltételeit.
– Fővállalkozóként megvalósítja a tervet (kivitelezi), az alvállalkozók munkáját átveszi.
– A kivitelezett munkát átadja a megbízójának.
– A szakma mesteréhez méltóan önképzést folytat, és igyekszik részt vállalni az utánpótlásképzésében.
– A szakma fejlesztése érdekében részt vesz a szakmai közéletben.
– Vállalása biztonságos, megfelelő színvonalú teljesíthetősége érdekében biztosítja a folyamatos működés feltételeit.
– Tevékenységét alkalmazottként vagy önállóan végzi, és alkalmasint irányítja alkalmazottait.
– Betartja és betartatja a tevékenységgel összefüggő – higiénés-, tűz-, munka-, baleset- és tulajdonvédelmi előírásokat.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– A vállalása (mint feladat) előkészítése során:
= értelmezi a feladatot, a vállalkozása határait, felméri, képes-e a vállalás végrehajtására,
= felméri a vállalása terepét az épített környezetet, annak infrastruktúráját, műszaki, esztétikai jellemzőit,
= felméri és összegzi a megbízói igényeket,
= a megbízói igények és a vállalása terepének, az épített környezet lehetőségeinek összevetésével tervideákat készít,
= tervötleteit, elképzeléseit vizuálisan megjeleníti, ötletvázlatokat készít.
– Az ajánlati tervkészítés során:
= funkcionális és látvány vázlatterveket készít, amelynek során a megrendelőt szembesíti funkcionális és vizuális igényeivel,
= összeállítja az ajánlati dokumentációt (tervek, termékismertetők, anyagminták, árak),
= árajánlatot készít a tervezésről (a szolgáltatása tartalma és ára összefüggésében),
= fővállalkozóként költségbecslést készít a megvalósulásról (a beruházás költségéről).
– Egyeztet a megrendelővel (megbízójával)
= bemutatja az ajánlati terveket,
= az ajánlati terveket összehangolja az elvárásokkal,
= elvégzi a szükséges tervmódosításokat,
= vállalása teljesítéséhez szükséges társtervezőkkel (pl. építész, belsőépítész, gépész, elektromos, statikus stb.), tervet egyeztet,
= a szükséges módosításokkal jóváhagyatja a tervet a megrendelővel,
= megköti a vállalási szerződést a megbízójával (mire vállalkozik, mennyiért, milyen határidőre),
= a kivitelezők ajánlatait, referenciáit begyűjti és elemzi, kivel érdemes a munkát kiviteleztetni,
= a megbízónak javaslatot tesz a kivitelezőre.
– A kivitelezéshez szükséges műszaki terveket elkészíti:
= elkészíti a műszaki terveket és műhelyrajzokat a szükséges léptékben,
= általános és műszaki leírást készít, a munka fajtájának megfelelő részletezéssel,
= konszignációt készít a kereskedelemben beszerzendő cikkekről: bútorokról, berendezési tárgyakról, gyártmányokról (miből mennyit),
= költségvetési kiírást készít,
= fővállalkozóként költségvetést készít, a költségvetési kiírás és kiviteli árak alapján, beáraz (anyag- és munkadíj),
= jóváhagyatja a megbízójával a kiviteli terveket,
= amennyiben fővállalkozóként végzi a munkát, szerződést köt a kivitelezésre a megbízójával.
– Biztosítja a megvalósulás feltételeit:
= beszerezteti a szükséges hatósági engedélyeket,
= fővállalkozóként a kivitelezés előtt ütemtervet készít,
= fővállalkozóként beszerzi a kivitelezéshez szükséges anyagmennyiségeket,
= az alvállalkozóktól beszerzi az ajánlatokat,
= a kivitelezési ütemtervnek megfelelően leköti a szükséges kapacitásokat.
– Fővállalkozóként megvalósítja a beruházást:
= mint fővállalkozó kijelöli az alvállalkozókat,
= mint fővállalkozó koordinálja a kivitelezést (mit, mikorra, milyen minőségben),
= művezetést végez a helyszínen (a kivitelezés a tervnek megfelelően készül-e),
= művezetést végez gyártás közben a kivitelező telephelyén, hogy a kivitelezés a tervnek megfelelően készül-e,
= szükség esetén kiválasztja és beszerzi a kereskedelmi termékeket,
= fővállalkozóként a megvalósulás egész ideje alatt az építkezés (berendezés) helyszínén építési naplót vezet.
– A fővállalkozó lakberendező mester átadja a megvalósult munkát a megbízójának:
= megszervezi a műszaki átadás-átvételt az alvállalkozók és a megbízó jelenlétével,
= az esetleg felmerülő hiányosságokról, minőségi kifogásokról hibajegyzéket készít,
= minőségi hibákat kijavítja, a hiányokat pótolja,
= az elvégzett munkáról számlát készít.
– Szakmai önképzést folytat:
= folyamatosan figyeli és alkalmazza a vizuális trendeket; korszerű szakmai ismereteket szerez (új anyagok, technológiák),
= a szakmai irodalom tanulmányozásához igyekszik idegen nyelvtudásra szert tenni,
= részt vesz hazai és külföldi szakmai bemutatókon, kiállításokon, versenyeken,
= állandóan fejleszti szakmai és stílustörténeti ismereteit,
= szakmai továbbképzéseken vesz részt,
= szakmai munkásságáról portfoliót készít, és azt folyamatosan karbantartja, fejleszti.
– Szakmai közéletben való részvétel:
= műtermében, vállalkozásában beosztottai szakmai fejlődését segíti,
= publikál hazai és külföldi szakfolyóiratokban (munkáját bemutatja),
= részt vállal szakmai szövetségek munkájában (képviseli szakmáját, adott esetben tisztséget vállal).
– A folyamatos működés feltételeinek biztosítása:
= mint fővállalkozó a vállalkozása működtetése érdekében kialakítja a szükséges munkaterületet,
= készletezi, nyilvántartja a beruházáshoz szükséges anyagokat,
= beszerzi a szükséges munkaeszközöket, karbantartja, és folyamatosan fejleszti,
= megszervezi és folyamatosan biztosítja a beruházáshoz szükséges létszámkapacitást,
= elvégzi (elvégezteti és ellenőrzi) a szükséges adminisztrációs munkákat,
= marketing tevékenységet folytat,
= folyamatos kapcsolatot tart az alvállalkozókkal és beszállítókkal, ellenőrzi munkájukat,
= cége arculatát (imázs) igyekszik kialakítani és fenntartani.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:
A lakberendező mester az elsajátított ismeretek birtokában képes elméleti ismereteit (esztétikai és műszaki) magas szinten alkalmazni a tervezésben és kivitelezésben, a munka során képes munkatársait önállóan irányítani, mint kereskedő munkáját önállóan végezni.
Jártas az értékesítés és gazdálkodás egyes területein, kellő ismerettel és készséggel bír a munkaszervezési, értékesítési és gazdasági feladatok ellátására, a következtetések levonására, és a szükséges szervezési feladatok ellátására.
Szolgáltatásának minősége, a vállalkozása piacon maradásának alapfeltétele.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
Az előzőekben leírtakkal összhangban a lakberendező mesternek ismernie kell:
– tervezési munkája során a szükséges műszaki és vizuális megjelenítési kifejezési módokat,
– alapismerete legyen a kivitelező szakmákról,
– ismerje a szakma történetét (építészettörténet, művészettörténet, enteriőrtörténet, bútortörténet),
– ismerje az aktuális berendezési trendeket,
– alkalmaznia kell a színdinamika, tárgyformálás, térszervezés elméleteit,
– ismernie és alkalmaznia kell a világítástechnika, az ergonómia ajánlásait,
– ismernie kell a beépítésre kerülő anyagokat és azok felhasználási lehetőségeit, minőségi paramétereit,
– alkalmazza a tárgyalási kommunikációs technikákat,
– ismerje a kereskedelmi tevékenység általános szabályait,
– ismerje a cégépítés, működtetés formáit.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A szakma mesterének ismernie kell a tervkészítés, a kivitelezés és az értékesítés gyakorlatát, képes legyen munkatársait irányítani és munkájukat ellenőrizni.

Ismernie és alkalmaznia kell:
– a legújabb építési és berendezési anyagokat, technikákat és technológiákat,
– a vállalása felmérésének (interjú) technikáját,
– tervezési technikákat, módszereket,
– a különböző fázisú tervfajtákat,
– a szerződéskötés módját,
– fővállalkozóként a beruházásra vonatkozó hatósági szabályzókat és szabványokat,
– fővállalkozóként a kivitelezés ütemezését, koordinálását.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga lebonyolításának menetéről az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt.
Valamennyi jelölt különböző vizsgafeladatot kap.
A gyakorlati vizsga két részből áll. Egy előre elkészített mesterremekből és a vizsga helyszínén történő gyakorlati vizsgából.
A jelölt a mesterremek vizsgafeladatát, a szakmai teljesítményt igazoló portfolió és a szakmai önéletrajz leadása után, kihúzás alapján veheti fel.
A konkretizált mesterremek feladatokat a vizsgáztató helyek készítik elő.
A jelölt a mesterremek feladatot a megadott dokumentálási forma alapján készíti el, önállóan a vizsga előtt. Rendelkezésre álló idő 6 hét.
A mesterremek tervdokumentációt a mestervizsgán a Vizsgabizottságnak a jelölt személyesen mutatja be.
A gyakorlati vizsga ideje: 8 óra

Helyszíni gyakorlati feladat:
A vizsgabizottság által adott 25–30 m2 alapterületű, építészetileg egyszerűen formált lakóhelyiség terve, belmagassága 3,00–3,60 m között.
Funkciója: valamilyen otthoni közösségi életre alkalmas tér.
,,A'' részfeladat
Stiláris tervezés. A minta, aminek alapján a stiláris ,,átírást'' végzi a jelölt a XX. sz. festészetből egy festménynek az A/4 méretű színes reprodukciójára.
A jelölt a mintát egy borítékból húzza, ahol 20 db kép reprodukciója van előkészítve.
Beadandó tervek:
– színes berendezési alaprajz M=1:50,
– színes perspektivikus kép a berendezett térről.

,,B'' részfeladat:
A mesterremekből a vizsgabizottság kijelöl egy részletproblémát és műszaki megoldást vár, szabadkézi vázlat formájában (miből készül, hogyan kivitelezné).

A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgához szükséges tárgyi feltételek biztosítását.
A vizsgáztató hely a rajzoláshoz, szerkesztéshez szükséges körülményeket biztosítja (asztal, szék, világítás).
Minden egyéb eszközről a jelöltnek kell gondoskodnia.
A gyakorlati vizsgát a Vizsgabizottság az előre elkészített pontozólap alapján értékeli. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Maximálisan adható pontszámok:
– Portfolió 20 pont,
– Helyszíni gyakorlati vizsga 30 pont,
– Mesterremek tervdokumentáció 50 pont.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszám 50%-át annak minősítése ,,nem felelt meg''.
A gyakorlati vizsgarész lezárása után a Vizsgabizottság értékelésének eredményéről a jelölteket a vizsga napján tájékoztatni kell.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán ,,nem felelt meg'' minősítést kapott, a vizsga szakmai részét nem folytathatja.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
A vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli vizsga értékelése a Bizottság által elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét nem éri el, írásbeli vizsgájának minősítése: ,,nem felelt meg''.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga témakörei:
– Szakmai történeti ismeretek.
– Építészeti ismeretek (épületek, szerkezetek).
– Belsőépítészeti ismeretek (burkolatok, világítás, színek).
– Belsőtéri tervezési ismeretek.
– Minőségbiztosítás, környezetvédelem.
A szóbeli vizsga témaköreinek tételsorából az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A témaköröket külön-külön kell értékelni, majd összesíteni. A Vizsgabizottság a feleleteket egyszerű többséggel minősíti; szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Egy-egy tétel feldolgozásához legalább 20-25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A jelöltnek önállóan kell beszámolnia felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, amikor a jelölt feleletében elakad, rosszat mond, vagy helytelen következtetéseket von le, illetve a válasz továbbviteléhez segítség szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga van a tétel anyagán belül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A jelölt nem megfelelő felkészültsége esetén újabb tétel húzását nem szabad engedélyezni. Az eredménytelen szóbeli témakör (témakörök) megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzat alapján történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

43. DEKORATŐR, KIRAKATRENDEZŐ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Dekoratőr, kirakatrendező 41 4 5116 08 10 11* |
51 7899 01 |
Kirakatrendező | 228

A *-gal jelölt szám az 1995-ös OKJ-ben szerepel.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat időtartama: 5 év.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai területének leírása
Tervezési és kivitelezési tevékenységet folytat minden olyan helyen, ahol konkrét árubemutatás zajlik. Munkaterülete nemcsak az áru elhelyezése, hanem hangulati környezetének a kialakítása is (atrap, installáció, dekoráció, betű, esetleg grafika és ezek anyagainak meghatározása). Tevékenysége során összekötő kapocs kell legyen a cégvezetés reklámszándékai és a kivitelező dekoráció között.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Előkészíti a feladat megoldását.
– Ajánlati terveket készít.
– Egyeztet a megrendelővel.
– Kiviteli tervet készít.
– Biztosítja a megvalósítás feltételeit.
– Megvalósítja a tervet.
– Átadja a munkát.
– Szakmai önképzést folytat.
– Részt vesz a szakmai közéletben.
– Biztosítja a folyamatos működés feltételeit.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Előkészíti a feladat megoldását:
= értelmezi a feladatot,
= felméri a körülményeket, adottságokat, adatokat gyűjt,
= ideákat alkot (agyal), kivitelezési megoldási variációkat készít,
= ötletvázlatokat készít.
– Ajánlati terveket készít:
= vizuális variációkat dolgoz ki,
= összeállítja az ajánlati dokumentációt,
= költségbecsléseket készít.
– Egyeztet a megrendelővel:
= bemutatja ajánlatát,
= összehangolja, pontosítja az elvárást az ajánlattal,
= szerződést köt.
– Kiviteli tervet készít:
= véglegesíti a látványtervet,
= általános leírást (forgatókönyvet) készít,
= elkészíti a rajzi dokumentációt,
= konszignációt készít,
= költségvetést készít,
= jóváhagyatja a kiviteli tervet.
– Biztosítja a megvalósítás feltételeit:
= beszerezteti a szükséges hatósági engedélyeket,
= kivitelezési ütemtervet készít,
= leköti a szükséges kapacitásokat,
= beszerzi a szükséges anyagmennyiséget.
– Megvalósítja a tervet:
= összehangolja a tevékenységeket és munkafolyamatokat,
= személyre szabottan kiosztja a munkát,
= rendszeresen ellenőrzi a terv szerinti megvalósítást,
= elvégzi az alkotói korrekciókat,
= készre jelenti a munkát.
– Átadja a munkát:
= megszervezi a helyszíni szemlét,
= számláz,
= használati javaslatot ad az üzemeltetésre,
= megszervezi a szakszerű bontást.
– Szakmai önképzést folytat:
= kutat, fejleszt,
= szakirodalmat tanulmányoz,
= részt vesz bemutatókon, kiállításokon, versenyeken,
= tanulmányozza az autonóm művészeteket,
= szakmai továbbképzéseken vesz részt,
= nyelveket tanul,
= portfoliót készít.
– Részt vesz a szakmai közéletben:
= részt vesz az oktatásban,
= részt vesz szakmai szövetségek munkájában,
= szakfolyóiratokban publikál.
– Biztosítja a folyamatos működés feltételeit:
= kialakítja a szükséges munkaterületet,
= beszerzi a szükséges munkaeszközöket,
= készletezi az anyagokat,
= megszervezi a létszámkapacitást,
= marketing tevékenységet folytat,
= élő kapcsolatot tart a megbízókkal, az alvállalkozókkal és beszállítókkal,
= elvégzi az adminisztrációs munkát,
= rövid- és hosszú távú munkatervet készít.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:
A dekoratőr, kirakatrendező mester elsajátított ismeretei birtokában legyen képes:
– elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait magas szinten alkalmazni,
– tervező, szervező, ellenőrző munkáját önállóan végezni és munkatársait irányítani,
– a merchantdising vizuális oldalára háruló feladatokat megoldani, ellátni (eladáshelyi értékesítést ösztönző tevékenység),
– az állandó (Frenchise, SIS stb.) és változó (kampány, idény stb.) image vizuális alkalmazására, esetleg a kettő egyeztetésére,
– korrekt kapcsolat kialakítására az alvállalkozókkal, beszállítókkal,
– tájékozódni a beszerzési forrásokról,
– a minőségbiztosítás és a környezetvédelem céljait is beépíteni az általános munkakultúrába,
– a felnövekvő nemzedék számára példaképpé válni,
– a hazai szakma diplomatája lenni külföldön,
– munkája során vegye figyelembe az épített környezetet, és tisztelje a múlt hagyatékát.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A dekoratőr, kirakatrendező mesternek elsajátított ismeretei birtokában tudnia kell:
– alkotó módon gondolkodni,
– a tervező tevékenység folyamatát végigvinni, az adekvát megoldást megkeresni,
– vezető szerepét érvényesíteni,
– a vizuális kifejezőeszközöket alkalmazni,
– az üzleti tárgyalások és látogatások protokollját,
– az anyagismeretet,
– stílusosan, stiláris egységben gondolkodni,
– a kommunikációs ábrák szintje fölött rajzolni,
– a betűhasználat szabályait.
Ismernie kell:
– a kor igényszintjét, elvárásait,
– a fejlettebb kereskedelmi és értékesítési megoldásokat,
– a szakma eszköztárát,
– a reklámgrafika területeit és azok jellemzőit,
– a szakmai újdonságokat (eszközök, anyagok, lehetőségek),
– a társművészetek eredményeit,
– a kapcsolódó szakmák technológiáit, anyagait,
– a pedagógiai alapokat,
– a vállalkozás problémaköreit,
– a számítástechnikai alapokat,
– a reklám és marketing tevékenységet.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A dekoratőr-kirakatrendező mester feladatainak ellátása során legyen képes:
– értelmezni a marketing illetve propaganda feladatot,
– kreatív terveket elkészíteni,
– tárgyalni a megrendelőkkel,
– szerződéseket kötni,
– kivitelezési ütemtervet készíteni,
– a feladatot kivitelezni, illetve kiviteleztetni,
– az elvégzett feladatot dokumentálni.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga eredményei alapján dönt a DEKORATŐR, KIRAKATRENDEZŐ MESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt az MKIK Vizsgaszabályzata szerint.
Tekintettel a dekoratőrök és kirakatrendezők munkájának sajátosságára, a gyakorlati vizsga három részből áll.
– A ,,Referencia album'' szóbeli ismertetése és megvitatása.
– Tervek elkészítése.
– Gyakorlati bemutató.
– A mesterjelölt az eddigi munkáiból válogatva készít egy ,,Referencia albumot'', amelyből ki kell tűnnie:
= milyen szakterületen és hol dolgozott eddig,
= az elvégzett feladatokban mi volt a vizsgázó szerepe,
= mikor és hol készültek ezek a munkák.
Legalább egy munkánál tartalmaznia kell:
– leírást, melyben ismerteti a reklám vagy propaganda feladatot,
– látványtervet,
– dokumentációt: műszaki rajzot (szakrajz), tipográfiai tervet,
– fényképet az elkészült munkáról,
– árkalkulációt.
A ,,Referencia album'' minimum 20 oldal terjedelmű, melyben reklám (propaganda) tervek, grafikai vázlatok, tervek, fényképek, szak- és műszaki rajzok kapnak helyet. Mellékletként lehet csatolni videofilmet vagy számítógépes CD-t. (Ezeknek a bemutatásához szükséges eszközökről a jelölt köteles gondoskodni.)
A ,,Referencia album''-ot 1 példányban A/3-as méretű dossziéban a Mestervizsga Bizottság által meghatározott időre (a gyakorlati vizsgát megelőzően) kell benyújtani. A gyakorlati vizsga ezen részének időtartama vizsgázóként kb. 30 perc. Értékelése a ,,Referencia album'' előzetes minősítése és a Vizsgabizottság által feltett kérdésre adott válaszok alapján történik.
A gyakorlati vizsga a tételsorban meghatározott feladatok megtervezésével folytatódik, amelynek időtartama maximum 3 óra.
A jelöltek a kirakatterveket A/3 méretben tetszőleges technikával (színes ceruza, festék stb.) készíthetik el.
A vizsgamunka értékelésénél az újszerűséget, a divatirányzatok követését, a kompozíció összharmóniáját és a kivitelezés minőségét is figyelembe kell venni.
A gyakorlati vizsgát megelőzően írásban értesítik a mestervizsga jelölteket a vizsga időpontjáról, helyéről és a vizsgához szükséges tárgyi eszközökről, szerszámokról, amelyekről a vizsgázónak magának kell gondoskodnia.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgához szüksége tárgyi feltételeket, a szakmai gyakorlati mestervizsga tételeknek megfelelően és az eszközjegyzék alapján.
A gyakorlati vizsgát megelőzően, a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő számú gyakorlati vizsgafeladatot.
A vizsga napján a jelöltek kihúzzák a különböző vizsgafeladatokat.
A vizsgázók a kihúzott tételt értelmezik, majd elkészítik a szükséges vázlatokat, terveket.
A Vizsgabizottság a meghatározott idő elteltével begyűjti az elkészült terveket.
A gyakorlati bemutató időtartama: maximum 4 óra.
A mestervizsga jelöltek a kihúzott tételek alapján elkészítenek egy vizsgafeladatot.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, kreativitása alapján bírálja el. Figyelembe kell venni a színek, a formák együttes benyomását, az árubemutató elhelyezését (világítás használata, a környezettel való viszony).
A vizsgázó az árubemutató kialakításánál használhatja a javasolt eszközöket, de az áruházban található egyéb árucsoportokból is választhat kiegészítő elemeket.
A gyakorlati vizsga értékelése előre elkészített pontozólapon történik, a három részfeladat külön-külön történő értékelése alapján. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszám felét, annak minősítése ,,nem felelt meg''.

2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli vizsga értékelése a Bizottság által elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét sem éri el, minősítése nem felelt meg.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
A szóbeli vizsga témakörei:
– szakmai ismeretek,
– technológiai ismeretek,
– stílustörténet,
– minőségbiztosítás, környezetvédelem.
A szóbeli vizsga témaköreinek tételeiből az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve szóbeli vizsgát tenni. A témaköröket külön-külön kell értékelni. Mindhárom vizsgarész ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes a szóbeli vizsga. Új tétel nem húzható.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű többséggel minősíti; szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Egy-egy tétel kidolgozásához 20-25 perc felkészülési idő jár.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati, valamint a szakmai írásbeli és szakmai szóbeli vizsgarész alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható. A felmentési kérelemhez a jelentkezéskor csatolni kell a végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.

* * *

44. ÉPÍTŐANYAG-IPARI MESTER
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Magasépítő technikus 52 5801 01 | 41–0300
Mélyépítő technikus 52 5801 02 | 41–0400
Építőanyag-ipari technikus | 52 5499 02 | 31–0300
Kőműves 17 2 7611 02 40 12* | 1617–4
31 5216 14 |
Ács-állványozó 17 2 7612 62 40 01* | 1601
33 5216 01 |
Burkoló 19 2 7634 02 40 04* |
31 5216 03 |
Padlóburkoló | 1618
Épületburkoló | 1617–1
Vasbeton- és műkőkészítő 10 2 8144 03 90 06* |
31 5220 04 |
8144 |

A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.

Ezenkívül még szakirányú közép-, illetve felsőfokú iskolai rendszerben megszerzett végzettség fogadható el (pl. okl. építőmérnök, okl. építészmérnök, okl. épületgépész-mérnök, magasépítő mérnök, mélyépítőmérnök, okl. belsőépítész, okl. szilikátgépész-mérnök) és egyéb műszaki főiskolai vagy egyetemi végzettség.

2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat
Magas- és mélyépítő-ipari, építőanyag-ipari munkaterületen eltöltött igazolt munkaviszony és/vagy vállalkozói tevékenységből származó szakmai gyakorlat:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Szakmunkás-bizonyítvánnyal 6 év
Középfokú szakirányú végzettséggel 4 év
Felsőfokú műszaki végzettséggel 3 év
Felsőfokú szakirányú végzettséggel 2 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az építőanyag-ipari mester részt vesz az építőanyag-ipari termékek gyártásának előkészítésében, a gyártás megszervezésében, irányításában, ellenőrzésében. Kiszolgálja, kezeli, felügyeli az építőanyag-gyártó gépeket és berendezéseket.
Ápolja, karbantartja és karbantartatja a rábízott gépeket, berendezéseket, felel műszaki állapotukért, közreműködik a karbantartási feladatok végrehajtásában.
Minőségellenőrzési vizsgálatokat végez az alap- és segédanyagok, valamint a késztermékek körében. Minőségtanúsítást végez a késztermékek körében.
Megszervezi a felügyelete alá tartozó gépek és berendezések biztonságos, előírásszerű működését és működtetését, vészhelyzetben intézkedik biztonságos leállításukról, a közreműködő személyek biztonságáról.
Betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat. Gondoskodik a késztermék tárolásáról, szakszerű szállításáról. Kezeli, üzemelteti a laboratóriumi gépeket, berendezéseket. Minőségi vizsgálatokat végez. Közreműködik a termék beépítésével kapcsolatos körülmények, jellemzők kidolgozásában.
A mester munkakörei:
– alkalmazástechnikai tanácsadó,
– közvetlen termelésirányító,
– minőségellenőr,
– termékmenedzser,
– gyártmányfejlesztési munkatárs.

2. A mester tevékenységi területe, feladatköre
Az építőanyag-ipari mester akkor tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, amennyiben:
– gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkezik,
– szakmai, elméleti ismereteit folyamatosan bővíti,
– személyisége, együttműködő készsége, kommunikációs készsége, szakmája iránti elkötelezettsége, cége iránti lojalitása és problémamegoldó készsége erre alkalmassá teszi.
Jellemző feladatok:
– értelmezi a konkrét gyártásra irányuló feladatot,
– meghatározza és/vagy biztosítja a munkavégzés feltételeit,
– kiválasztja az alap- és segédanyagokat, minősíti azokat,
– a termék gyártásához szükséges gyártási technológiát alkalmaz,
– megszervezi, irányítja és ellenőrzi a gyártási folyamatot,
– gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal,
– meglévő tudását fejleszti és átadja,
– kapcsolatot tart, egyeztet munkahelyi vezetőivel és munkatársaival,
– kapcsolatot tart más, tevékenységével összefüggő szakterületekkel,
– kapcsolatot tart a felhasználókkal.
A szakma mester szintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:
– előkészíti a gyártást,
= értelmezi a műszaki dokumentációt,
= meghatározza a szükséges erőforrásokat,
= biztosítja a szükséges erőforrásokat,
= biztosítja a külső-belső feltételeket,
= személyre szólóan kiosztja a feladatokat;
– terméket gyárt,
= elindítja a gyártást,
= előírt és dokumentált technológiákat végrehajt,
= gondoskodik az üzemzavar elhárításáról,
= elvégzi a késztermék azonosítását,
= készterméket forgalmazásra előkészít,
= készterméket tároló területre szállít,
= javító, helyesbítő tevékenységet végez;
– minőségellenőrzést végez és/vagy végeztet,
= dönt az alapanyag felhasználhatóságáról,
= ellenőrzi a technológiai paramétereket,
= gyártásközi ellenőrzést végez,
= ellenőrzi a késztermék minőségét,
= elvégzi a mintavételezést,
= minőségi vizsgálatokat végez,
= minőséget tanúsít,
= részt vesz a minőségi reklamációk kivizsgálásában;
– munkahelyi adminisztrációt végez,
= létszámnyilvántartást vezet,
= teljesítményelszámolást készít,
= vezeti az oktatások nyilvántartását,
= vezeti a sérülési naplót,
= műszaknaplót vezet,
= minőségi bizonylatokat készít,
= anyagutalványozást végez;
– kezeli a műszaki dokumentációt,
= nyilvántartja a műszaki dokumentációkat,
= tárolja a dokumentációkat,
= tárolja a jogosítványokat,
= munkájához alkalmazza a dokumentációt,
= a dokumentációkat naprakész állapotban tartja;
– szociális és nevelési feladatokat lát el,
= munkásellátási feladatokat lát el,
= kreatív munkahelyi légkört teremt,
= kezeli a munkahelyi konfliktusokat,
= értékeli a dolgozók munkáját;
– szervezi, irányítja a karbantartást,
= ellenőrzi a termelő berendezések műszaki állapotát,
= biztosítja a rendszeres karbantartást,
= eseményanalízis alapján intézkedési javaslatot tesz,
= elvégezteti a takarítási, eszközápolási teendőket,
= előkészíti az időszakos javításokat,
= karbantartási dokumentációt készít;
– részt vesz a műszaki fejlesztés megvalósításában,
= véleményezi a munkatársi fejlesztési javaslatokat,
= legyártja a próbadarabot,
= végrehajtja a technológiai kísérleteket,
= adatokat szolgáltat a fejlesztés elszámolásához,
= észrevételt, javaslatot tesz a fejlesztésre;
– továbbképzésben vesz részt,
= szakmai tájékoztatót tart,
= továbbképzést tart,
= oktat,
= szakmailag továbbképzi magát;
– végrehajtja a jogszabályi kötelezettségeket,
= betartja a műszaki előírásokat,
= betartja a munkavédelmi előírásokat,
= betartja a tűzvédelmi előírásokat,
= betartja a környezetvédelmi előírásokat,
= betartja a vagyonvédelmi előírásokat,
= részt vesz a belső szabályzatok kidolgozásában,
= betartja a külső-belső szabályzatokat,
= figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat,
= részt vesz az engedélyeztetési eljárásokban;
– részt vesz az értékesítési folyamatban.
= a termék tulajdonságait széles körűen ismeri,
= eladja a terméket,
= felkutatja a lehetséges partnereket,
= értékeli a versenytársakat,
= közreműködik az értékesítési stratégia kidolgozásában,
= termékbemutatókat tart,
= közreműködik a termékismertetők elkészítésében,
= segítséget nyújt a termék kiválasztásában,
= útmutatást a termék felhasználására,
= reklamációs ügyintézést végez.

III. Szakmai követelmények

1. Általános szakmai követelmények
Az építőanyag-ipari mester elsajátított ismeretei birtokában képes elméleti ismereteit magas szinten alkalmazni, szervező-elemző munkáját önállóan végezni és munkatársait irányítani.
Az építőanyag-ipari mester ismeretei alapján képes a gazdálkodás és az értékesítés területein is a munkavégzési, gazdasági és értékesítési feladatok ellátására, a szükséges szervezési feladatok ellátására. Képes a gazdálkodási-értékesítési folyamatokból a megfelelő következtetések levonására, a szükséges korrekciók megtételére. Az EU-csatlakozás követelményrendszerének megfelelően az építőanyag-ipari mester ismeri a környezetvédelem és a minőségbiztosítás általános céljait, legfontosabb fogalmait, és az ezekből a munkaterületére vonatkozó követelményeket.

2. Szakmai elméleti követelmények
Az építőanyag-ipari mesternek ismernie kell az alábbiakat
– Építési módszerek fejlődése
= építési technológia az ókortól napjainkig.
– Építőanyagok felosztása, csoportosítása.
– Az építőanyagok fontosabb jellemzői
= fizikai tulajdonságok, hidrotechnikai tulajdonságok, hőtechnikai tulajdonságok, akusztikai tulajdonságok, szilárdsági tulajdonságok, megmunkálhatóság, időállóság, gazdaságosság, esztétika.
– Természetes kőanyagok
= kőzetek fajtái, keletkezésük, magyarországi, építőiparban használatos kőzetek és előfordulásuk, kőbányászat és kőmegmunkálás (bányatípusok, bányagépek, eszközök), kőtermékek és felhasználásuk.
– Égetett agyagáruk, kerámiák
= kerámiák csoportosítása (durvakerámia, finomkerámia, tűzálló anyagok),
= a kerámiaipar nyersanyagai
– képlékeny nyersanyagok
agyag keletkezése, bányászata és lényegesebb tulajdonságai,
kaolin keletkezése és lényegesebb tulajdonságai,
– nem képlékeny nyersanyagok,
vázképző nyersanyagok, olvadékképző nyersanyagok,
= kerámiai technológia alapelemei
– masszakészítés, a kerámiai massza formálása, szárítás, égetés,
= durvakerámia
– a tégla- és cserépgyártás
a téglagyártás nyersanyagai, téglaipari nyersgyártás, tégla- és cserépipari termékek szárítása, tégla- és cserépégetés, késztermék-kezelés,
– a tégla fizikai tulajdonságai,
– a tégla felhasználása az építőiparban, téglafajták, -méretek,
= hőszigetelő falazóanyagok,
= tűzálló építőanyagok,
– a tűzálló anyagok felosztása, a tűzálló anyagok tulajdonságai, a tűzálló anyagok csoportosítása gyártástechnológiája.
– Falazóanyagok.
– Tetőfedő, burkoló anyagok.
– A beton
= a beton fogalma, a betonok osztályozása, a beton szabványos megnevezése, minőségi követelmények, a beton alkotóanyagai, beton adalékanyagok,
– adalékanyagok tulajdonságai, csoportosítása és jelölése,
– adalékanyagok szemszerkezetének megválasztása és tervezése,
= beton-adalékszerek, betonjavító anyagok, a friss beton és jellemzői, a megszilárdult beton és tulajdonságai, a beton minőségtanúsítása, a beton minőségét befolyásoló tényezők, a beton készítése, monolit, előregyártás, transzportbeton, a beton szállítása, a beton bedolgozása, különleges betonok, könnyűbeton, vasbetonok, feszített vasbeton.
– Betonépítő, útépítő, mélyépítő és szerkezeti elemek.
– Könnyűbeton építő elemek.
– Építési kötőanyagok
= agyag,
= építési mész
– az építési mész és mésztermékek csoportosítása, megnevezése, csomagolása, szállítása, tárolása,
– a mészoltás, a mész szilárdulása, a mész felhasználása az építőiparban,
= gipsz
– az építési gipsz fontosabb tulajdonságai, vizsgálatuk, a gipsz felhasználási területei, a gipsz csomagolása, jelölése, szállítása és tárolása, a gipsz korszerű felhasználása,
= cement
– a cement alapanyagai, a cement gyártása, a különböző cementek szabványos jelölése és megnevezése, a cementek tulajdonságai, homogén és heterogén cementek, a cementek fizikai jellemzői, a hazánkban használt fontosabb cementfajták és tulajdonságaik, a cementek csomagolása, szállítása és tárolása,
= habarcsok
– fogalma, jellemző tulajdonságai,
– a habarcsok alkotóelemei,
kötőanyagok, adalékanyagok, keverővíz,
– a habarcsok fajtái,
– a habarcsok megnevezése,
– a friss és megszilárdult habarcsok fő jellemzői,
– a habarcsok felhasználás szerinti felosztása,
falazóhabarcsok, vakolóhabarcsok, ágyazó és burkolóhabarcsok, felületképző habarcsok, különleges habarcsok.
– Fa
= a fa szerkezete és felépítése, fafajták, faáruk, a fa fizikai tulajdonságai, a fa mechanikai tulajdonságai, a fa hibái és betegségei, faanyagvédelem, a fa felhasználása az építőiparban, fatermékek.
– Fémek
= a vas és az acél
– előállításuk,
– acélszerkezetek felhasználása,
acélszerkezetek kapcsolása;
– szerkezeti acélok,
– betonacélok, idomacélok,
betonacélok fajtái, tulajdonságuk, előregyártott betonacél szerkezetek, betonacél beépítése, idomacél.
– Egyéb fémek
= az alumínium, a horgany, az ón, az ólom, a réz, forraszok, a fémek felhasználása az építőiparban.
– Az üveg
= az üveg szerkezeti felépítése, az üveg összetétele, az üveggyártás nyersanyagai,
– alapanyagok, adalékanyagok;
= az üvegolvasztás folyamata, üvegfajták, üvegtermékek, az üveg szállítása és felhasználása az építőiparban.
– Műanyagok
= műanyagok előállítása, hőre keményedő műanyagok, hőre lágyuló műanyagok, műanyagok felhasználása az építőiparban, műanyagok időállósága.
– Bitumen
= bitumenes vízszigetelő anyagok, oldószeres bitumen mázak, bitumen emulziók, bitumentermékek és felhasználásuk.
– Az aszfalt.
– Fajanszáruk.
– Szigetelő anyagok
= nedvesség elleni szigetelőanyagok, hő- és hangszigetelőanyagok, rezgés elleni szigetelőanyagok, sugárzás ellen védő anyagok.
– Építéstechnikai vegyi anyagok
= felületkezelő vegyi anyagok, ragasztók, tapaszok, kittek, színező pigmentek, korrózió ellen védő anyagok, felületképző habarcsok, festékek, oldószerek, hígítók, zsírtalanítók.
– Építőanyagok vizsgálata, minősítése.

3. Szakmai gyakorlati követelmények
Az építőanyag-ipari mester feladatainak ellátása során legyen képes:
– értelmezni a gyártási dokumentációkat, előírásokat, utasításokat,
– meghatározni és biztosítani a munkavégzés feltételeit,
– meghatározni és biztosítani a szükséges erőforrásokat,
– kiválasztani egy adott termék gyártásához szükséges alap- és segédanyagokat a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
– felmérni és kiszámítani az adott termékmennyiség előállításához szükséges alap- és segédanyag-mennyiséget,
– összeállítani a termék előállításához szükséges technológiai sorrendet,
– elvégezni adott termelőeszközön, -berendezésen, laboratóriumi eszközön a szükséges beállításokat,
– minősíteni alap- és segédanyagokat, valamint a készterméket,
– a munkafolyamatok szervezési, ellenőrzési feladatait ellátni a technológiai sor valamennyi területén.

Az építőanyag-ipari mesternek feladatai ellátása során tudnia kell:
– csoportosítani és rangsorolni, megtervezni és végrehajtani feladatokat,
– meghatározni a részcélokat és határidőket,
– felhasználásra előkészíteni az alap- és segédanyagokat,
– ellenőrizni a termelőberendezések, laboratóriumi eszközök működését,
– figyelemmel kísérni az eszközök, berendezések műszaki állapotát,
– értékelni a gyártás közbeni eredményeket és a szükséges korrekciókat elvégezni,
– megszervezni a készáru kezelését, a szállítás és raktározás folyamatát,
– gondoskodni a termékminőség megóvásáról.

A feladatok ellátása során alkalmazni kell:
– a különféle dokumentációkat,
– a biztonságtechnikai előírásokat,
– a tűz- és munkavédelmi előírásokat,
– a környezetvédelmi előírásokat,
– a vonatkozó szabványokat, műszaki irányelveket.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni. A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről. A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján, a fenti Szabályzatban foglaltak figyelembevételével dönt az ÉPÍTŐANYAG-IPARI MESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
A három vizsgarészt külön-külön napon kell lebonyolítani.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. A szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának rendjéről és az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt. Tekintettel az építőanyag-ipar sokrétűségére és sajátosságaira, az építőanyag-ipari mester széles feladatkörére, a gyakorlati vizsga két részből áll:
a) ,,Mestervizsga dolgozat'' szóbeli ismertetése és megvédése,
b) az adott részterületen – a jelölt szűkebb területén – egy gyakorlati feladat megoldása.
a) A mesterjelölt munkahelyén a munkahelyi vezető/konzulens által megadott gyakorlatorientált feladatból választva kb. 10 gépelt oldal terjedelemben ,,Mestervizsga dolgozat''-ot készít, melynek feladatkörei az alábbiak közül kerülhetnek ki:
– adott termék gyártásával kapcsolatos műszaki dokumentáció értelmezése, a szükséges alap- és segédanyag mennyiségének meghatározása (mennyiség, minőség),
– adott termék gyártására vonatkozó technológia értelmezése, az adott technológiai folyamat vizsgálata,
– adott termék gyártásához szükséges alap- és segédanyag minőségvizsgálata az érvényes műszaki előírások, szabványok szerint,
– technológiai folyamat paramétereinek mérése és értékelése,
– termékbemutató anyag készítése,
– termékfelhasználási tanácsadás egy adott (lakóház méretű) építmény vonatkozásában [beépítendő anyagok fajtái, minősége, mennyisége (idomterv alapján), előnyei-hátrányai, költségvonzata].
A ,,Mestervizsga dolgozat'' választható témakörei bővíthetők az üzemi, helyi specialitások figyelembevételével.
A ,,Mestervizsga dolgozat'' mellékleteit képezik a szakmai számítások, grafikonok, gépkezelési útmutató részletek, jegyzőkönyvek stb.
A ,,Mestervizsga dolgozat''-ot 2 példányban kötve, a Mestervizsga Bizottság által meghatározott időre (a gyakorlati vizsgát megelőző időpontra) kell benyújtani a Mestervizsga Bizottsághoz. A konzulens a ,,Mestervizsga dolgozat''-ot írásban értékeli, arra 1–5 közötti érdemjegyre tesz javaslatot, mely értékelést zárt borítékban kell a benyújtott ,,Mestervizsga dolgozat''-hoz mellékelni. A Mestervizsga Bizottság a dolgozat szóbeli ismertetésére és megvédésére 30–40 perc időt ad a jelöltnek. A ,,Mestervizsga dolgozat'' értékelése a konzulens előzetes értékelése, a Mestervizsga Bizottság előzetes értékelése és a védés alapján történik.
b) A gyakorlati vizsgán a jelölt egy építőanyag-ipari alapanyag, segédanyag, vagy késztermék minősítését végzi el a tételsorban meghatározott feladatok szerint.
A gyakorlati vizsga e részére adható időtartam: 4 óra.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő számú gyakorlati vizsgakérdést, egyben felkéri a vizsgáztató intézményt a megadott feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok biztosítására.
A vizsga napján a jelöltek kihúzzák a különböző vizsgakérdéseket.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgákhoz szükséges tárgyi feltételek meglétét. A gyakorlati vizsga értékelése előre elkészített pontozó lapra történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, az eszközök, berendezések megfelelő használata alapján bírálja el.
A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A gyakorlati vizsga eredménye a ,,Mestervizsga dolgozat''-ra, illetve a gyakorlati feladatra kapott érdemjegy átlaga.

2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama: maximum 4 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz:
– építőanyagok tulajdonságai, jellemzői,
– gyártástechnológia,
= durvakerámia
= beton
= vasbeton
= feszített vasbeton,
– építőanyagok vizsgálati, minősítési módszerei,
– anyagismeret,
– készáruismeret, termékismeret,
– szakmai számítások (alap- és segédanyag-szükséglet meghatározása stb.).
Az írásbeli vizsga értékelése a Mestervizsga Bizottság által jóváhagyott pontozólap alapján történik.
Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, minősítése ,,nem felelt meg''.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helyszíne a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjaiból (szakmai ismeret, anyagismeret, technológia, munka- és környezetvédelem, minőségbiztosítási alapismeretek) a Vizsgabizottság elnöke által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. Egy-egy tétel feldolgozásához a jelölt részére legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szótöbbséggel minősíti. Mindhárom vizsgarész ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes a szóbeli vizsga.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati, valamint a szakmai írásbeli és szakmai szóbeli vizsgarész alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

45. CIPŐIPARI MESTER
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Cipőfelsőrész-készítő 12 2 7335 04 53 03* |
33 5272 03 | 1310–1
Cipőgyártó 12 2 8124 04 53 04* |
33 5243 01 | 1310–2
Cipőipari technikus 12 5 3114 16 53 02* | 11–0302
52 5411 04 |
Cipőipari mintakészítő 12 9 7339 03 40 06* |
34 5272 02 |
Cipőipari középfokú végzettség | 17–502

Szakirányú felsőfokú végzettségek, valamint jogelőd szakképesítések.
A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.

A táblázatban megjelölt bizonyítványok vagy szakirányú cipőipari szakmára vonatkozó, közép-, illetve felsőfokú iskolai oktatási rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A lábbeli gyártói tevékenységet folytató vállalatnál, gazdasági társaságnál vagy vállalkozónál eltöltött, igazolt munkaviszony időtartama:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Cipőfelsőrész-készítő és cipőgyártó bizonyítvánnyal 10 év
Cipőipari technikus bőrfeldolgozó ipari üzemmérnök és könnyűipari mérnök végzettséggel 5 év

Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak legalább három éve egybefüggő tevékenység legyen.
A szakmában eltöltött időként a mechanikai cipőgyártással foglalkozó vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál tb-nyilvántartással igazolt munkaviszony időtartama számítható be.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A cipőipari mester szakmájának gyakorlása közben önállóan készít, sorozatgyártásban, mechanikai és/vagy vegyi technológiával előállítható felsőrészt és/vagy kész cipőt.
Munkája során, feladatának megfelelően:
– együttműködik és kapcsolatot tart a mechanikai cipőgyártást folytató vállalkozás vagy gazdasági társaság irányítását, gazdasági folyamatait, humán erőforrás gazdálkodását biztosító szervezetekkel, valamint a termelést értékesítő, előkészítő, segítő és fejlesztő részlegekkel,
– kapcsolatot tart fenn a termelésben közvetve vagy közvetlenül érintett külső szervekkel (hatóságokkal, megbízottakkal),
– részt vesz a termelési programok előkészítésében, végrehajtásában, a szakmai kérdések megoldásában, a minőségbiztosításban, fejlesztésben és a képzésben,
– elvégzi a termelés nyomon követését biztosító adminisztratív munkákat.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A cipőipari mester – tevékenységi körében – gyakorolja a cipőgyártást, és közreműködik a mechanikai cipőgyártás termelésének irányításában. Feladata eleget tenni a személyére háruló sokoldalú követelményeknek a tőle elvárható magas szintű ismeretekkel.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Terméket gyárt:
= anyagot darabol,
= alkatrészt előkészít,
= alkatrészt gyárt,
= felsőrészt összeállít,
= alsórész összeszerelést végez,
= terméket kikészít,
= terméket csomagol.
– A műhely(ek) szakmai irányításában együttműködik:
= a műveletek elvégzéséhez beszabályozza a gépeket,
= a technológiai előírásoknak megfelelően a műveleteket elvégzi,
= együttműködik a kiadott munka elvégzésének ellenőrzésében,
= együttműködik váratlan helyzetek megoldásában,
= együttműködik a műhely(ek) teljesítményének értékelésében.
– Minőségbiztosítási tevékenységet végez:
= munkautasításokat végrehajt,
= hibafeltárást végez,
= intézkedik a hiba elhárítására és a hibák megelőzésére,
= gyártásközi és késztermék minőségellenőrzést végez,
= dokumentálja a minőségbiztosítási tevékenységet,
= gondoskodik a mérőműszerek, mérőeszközök pontosságáról és karbantartásáról.
– Közreműködik a szervezési feladatok ellátásában:
= az anyagellátás koordinálása,
= a termelési program napi feladatokra bontása,
= közreműködik az átállás feladatainak ellátásában.
– Adminisztrációs tevékenységek végzése:
= nyilvántartások vezetése,
= jelentések készítése,
= a termelés eseményeinek naplózása.
– A gyártás feltételeinek biztosításában együttműködik:
= gyártóeszközöket rendel és készletez,
= anyagot, félkész terméket vételez,
= megszervezi a munkahelyen belüli szállítást.
– Közreműködik a fejlesztésben:
= javaslatot tesz technológiák fejlesztésére,
= javaslatot tesz gyártás fejlesztésére,
= javaslatot tesz gyártásszervezésre,
= javaslatot tesz gyártmányfejlesztésre,
= kipróbálja az új anyagokat,
= az új termék elkészítésében részt vesz,
= véleményezi a fejlesztési megoldásokat.
– Együttműködik az új termék bevezetésében:
= felméri az új termék bevezetésének feltételeit,
= élő technológiát készít,
= műveleti időnormákat készít,
= műveleti anyagnormákat készít,
= javaslatot tesz a módosításokra.
– Részt vesz az újraoktatásban és a képzésben:
= tűz- és balesetvédelmi oktatásban részt vesz,
= új dolgozót betanít az elvégzendő munkára,
= új műveleteket tanít be,
= részt vesz a tanulóképzésben.
– Munkája során betartja a szakmai, etikai követelményeket:
= elkötelezett a vállalkozás, gazdasági társasággal szemben,
= munkájában megbízható, pontos és kiegyensúlyozott,
= munkatársaival szociálisan érzékeny, következetes, korrekt, határozott.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:
– A szakma a foglakozás – mester szintű – gyakorlása során cipőipari mester magas szinten hasznosítsa és alkalmazza a megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit.
– Ismerje a munkafolyamatok tervezésének menetét, a termék sajátosságainak megfelelő konstrukciók, anyagok, összeerősítő elemek kiválasztását, a munka sorrendjének felépítését.
– Ismerje a minőség mérési módszereit, a laboratóriumi mérések és vizsgálatok eredményinek termelésre gyakorolt iránymutatásait. Ismeret szintjén rendelkezzék a vállalkozás vagy gazdasági társaság gazdálkodási és stratégiai elképzeléseinek végrehajtásához szükséges felkészültséggel. Működjön együtt az értékesítés marketing, fejlesztés megvalósításában.
– Tudja a lábbeligyártás alapvető méretezési, szortimentkészítési elveit, a szakmai jelöléseket, azonosítást biztosító kódokat, anyagelszámolási technikákat. Tudja alkalmazni a mérőeszközöket, biztonsági berendezéseket, irodatechnikai eszközöket, műhelyszintű számítástechnikai eszközöket.
– Tudja a technológiai gépek és berendezések működésének elvét a paraméterek beállításának lehetőségeit és összefüggéseit.
– Ismerje a gyakorlatban technológiai leírásokat, a műhelyelrendezési rajzokat, a munkaszervezési módszereket, a létszám- és a bérgazdálkodás szabályait a helyi sajátosságok figyelembevételével.
– Ismerje a termék piacképes minőségéhez szükséges követelményeket a tevékenység eredményessége érdekében.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
Az előzőekben leírtakkal összhangban munkája gyakorlása során a mesternek ismernie kell:
– a cipők tulajdonságait, felosztását használati cél, funkciók, gyártási eljárások, felsőrész és alsórész szerkezetek stb. szerint,
– a felsőrész és az alsórész alkatrészek tervezési elveit és azok méretezési előírásait a különböző technológiai eljárások szerint,
– az alkatrészekkel szemben támasztott követelményeket (felsőrész, alsórész, belső alkatrészek),
– a kaptafák mérését, számozási rendszereit, ellenőrzésének módszereit,
– a minőség szabályozását, biztosítását,
– a minőségellenőrzés módszereit,
– a baleset- és a munkavédelem előírásait,
– a számítógéppel vezérelt gépek szabályozásának informatikai alapjait,
– a cipőfelsőrészek alaptechnológiáját és technológiai folyamatait, művelet szinkronizációját,
– a fárafoglalási technológiákat, a formázás jellemzőit,
– a kombinált gyártási eljárásokat,
– a talpfelerősítési módszereket (ragasztott, varrott, szegezett, fröccsöntött stb.),
– a kikészítési technológiákat (mechanikai, vegyi).

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A szakma mesterének rendelkeznie kell a cipőgyártás gyakorlati ismereteivel.
A felsőrészkészítő mester munkája során elvégzi
– a bőráruk, textilanyagok, műbőrök és tekercselt áruk szabását,
– a darabolt alkatrészek előkészítésének műveleteit,
– a kierősítő elemek kiválasztását, beszerelését,
– díszítőelemek készítését és szerelését,
– felsőrész alkatrészek szélkiképzését,
– a varrás műveletét annak felhasználási céljától függően,
– ragasztási műveleteket annak felhasználási céljától függően
– legyen jártas a különböző műhelyszervezési módszerek és rendszerek alkalmazásában.
A cipőgyártó mester munkája során elvégzi
– bőráruk, táblásáruk csákózását,
– a darabolt alkatrészek előkészítésének műveleteit,
– rámakészítést,
– fárafoglaló műveleteket, formázó műveleteket,
– ragasztási műveleteket,
– varrott technológiával összeszerelt cipők technológiai műveleteit,
– ragasztott technológiával összeszerelt cipők technológiai műveleteit,
– speciális varrott eljárások, belső formázású cipők készítésének műveleteit,
– ismerje a fröccsöntött, direktvulkanizált összeszerelési technológiákat,
– ismerje a cipők mechanikai kikészítésének műveleteit,
– ismerje a cipők vegyi kikészítésének műveleteit,
– legyen jártas a csomagolástechnika, a darabáru csomagolási módszereiben a vevő diszpozíciók kezelésében,
– legyen jártas a kötött ütemű és a nagytermelékenységű gyártósorok gépeinek szabályozásában és alkalmazásában.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről.
A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján dönt a CIPŐIPARI MESTER felsőrészkészítő és/vagy cipőgyártó szakág cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. A szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt, az MKIK Vizsgaszabályzat szerint.
Valamennyi jelölt különböző vizsgafeladatot kap.
A gyakorlati vizsga időtartama: maximum 4 óra.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgához szükséges tárgyi feltételek biztosítását, az alábbiak szerint:
– az általános munkabiztonsági, munka- és balesetvédelmi feltételek megléte,
– a vizsga lebonyolítására kijelölt műhely berendezéseit, azok működőképességét, a gépek működési engedélyének érvényességét,
– a kijelölt felügyelő és karbantartó személyzet jelenlétét,
– az előírt kéziszerszám-ellátottságot,
– a vizsgára előkészített munkaanyagokat és munkadarabokat.
A gyakorlati vizsgán a vizsgajelölteket a szakma és a vizsgahely sajátosságainak megfelelő munka-, baleset- és környezetvédelmi oktatásban kell részesíteni.
A gyakorlati feladatokat a jelöltek számának megfelelően az elnök kiválaszthatja. A jelöltek különböző feladatokat húznak. A feladatokhoz kapcsolódó dokumentációt, élőtechnológiát a szervező bocsátja rendelkezésre. A szervező készíti elő a vizsgaértékelő lapokat, amelyet a vizsgabizottság hagy jóvá. Az értékelő lap 20%-ban a teljesítményt, 60%-ban az egyes műveletek elvégzésének minőségét, 20%-ban az összhatást vagy a gazdaságosságot tartsa irányadónak.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Bizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatok betartása, a munka- és balesetvédelmi előírások alkalmazása és a termék minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszám 50+1%-át, annak minősítése: ,,nem felelt meg''.
A gyakorlati vizsga megismétlésére a vizsga további menetére az MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín. Szakmai írásbeli vizsgán csak ,,megfelelt'' gyakorlati vizsgaminősítéssel lehet részt venni.
A vizsga időtartama: 6 óra.
A szakmai írásbeli vizsga anyaga az alábbi témaköröket öleli fel:
– Gyártmánytervezés:
= lábanatómiai alapismeretek,
= kaptaismeret, kaptajellemzők,
= cipők hossz- és bőségméret rendszerei,
= felsőrészek szerkesztése,
= alsórész alkatrészek szerkesztése.
– Anyagismeret:
= puhabőrök és minőségi követelményei,
= műbőrök és minőségi követelményei,
= keményáruk és minőségi követelményeik,
= belső alkatrészek anyagai és minőségi követelményeik,
= táblás áruk és minőségi követelmények,
= ragasztók jellemzői, felhasználási területük,
= vegyi kikészítőanyagokkal szemben támasztott követelmények.
– Technológia ismeret, technológiák felosztása, tipizálása:
= szabásrendszerek (felsőrész, alsórész alkatrészek),
= felsőrészgyártó alaptechnológiák,
= varratfajták, díszítések, szélkiképzések,
= fárafoglalási módszerek,
= ragasztott gyártási eljárás sajátosságai,
= cipőgyártás gépei.
– Gyártásszervezési ismeretek:
= kötött ütemű futószalag-számítás.
Az írásbeli értékelése a vizsgafeladat melléklete alapján, a Bizottság által elkészített pontozólapon történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét nem éri el, írásbeli vizsgájának minősítése: ,,nem felelt meg''.
A vizsgarész ismétlésére, illetve a vizsga további menetére az MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga témaköreinek tételsorából az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A témaköröket külön-külön kell értékelni, amelyet a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősít. Minden témakör ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes a szóbeli vizsga.
A szóbeli vizsgához, a kérdések feldolgozására legalább 20-25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A jelöltnek önállóan kell beszámolnia a felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, amikor a jelölt feleletében elakad, rosszat mond, vagy helytelen következtetést von le, illetve a válasz továbbviteléhez segítség szükséges. Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga van a tételhez kapcsolódó újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A jelölt nem megfelelő felkészültsége esetén újabb tétel húzását nem szabad engedélyezni.
Az eredménytelen szóbeli témakör(ök) megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzat alapján történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

46. IPARI ELEKTRONIKAI MESTER
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:

A szakképesítés (szakma)

megnevezése

OKJ azonosító száma

OSZJ szakmaszáma

Elektronikai műszerész

09 4 7449 02 32 01*
51 5223 01

601
614

Elektronikai technikus

09 5 3118 16 30 03*
52 5422 01

21–0100

Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő

09 4 7449 02 90 01*
34 5223 02

 

Erősáramú elektronikai technikus

09 5 3118 16 30 05*
52 5422 02

 

Háztartás-elektronikai műszerész

51 5223 02

 

Híradásipari technikus

08 5 3121 16 30 06*
52 5423 01

21–0101

Informatikai műszerész

09 4 7449 02 32 05*
51 5223 03

 

Ipari elektronikai technikus

11 5 3121 26 30 08*
52 5423 02

21–0103

Ipari informatikai technikus

47 5 3129 16 90 10*
52 5423 03

 

Irodagép technikus

09 5 3129 16 30 09*
52 5423 04

 

Műholdas és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész

08 4 7449 02 32 11*
51 5223 07

 

Műszaki számítástechnikai technikus

47 5 3129 16 30 14*
52 5423 07

 

Orvoselektronikai műszerész

09 4 7449 02 32 12*
51 5223 08

 

Orvosi elektronikai technikus

52 5423 08

 

Rádió- és hangtechnikai műszerész

08 4 7449 02 32 13*
51 5223 09

 

Számítástechnikai műszerész

09 4 7449 02 32 15*
51 5223 10

612

Szórakoztató elektronikai készülék szerelő

09 4 7449 02 32 16*
53 5223 01

 

Távközlési műszerész

39 4 7449 02 39 10*
51 5224 02

 

Távközlési technikus

39 5 3129 16 30 17*
52 5424 02

 

Televízió- és videotechnikai műszerész

08 4 7449 02 32 17*
51 5223 11

 

Ügyvitel-technikai műszerész

09 2 7449 02 32 18*
33 5223 01

618

A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.

A szükséges szakképesítés igazolására
– a táblázatban megjelölt bizonyítványok, vagy
– az ipari elektronika területére vonatkozó közép- vagy felsőfokú oktatási rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
Az ipari elektronikai területen eltöltött igazolt munkaviszony vagy egyéni vállalkozói tevékenység:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Szakmunkás-bizonyítvánnyal 6 év
Középfokú szakirányú végzettséggel 5 év
Felsőfokú szakirányú végzettséggel 4 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
1. ábra: Az ipari elektronikai mester és a kapcsolódó szakterületek

Az ipari elektronikai mester szakmáját az előírt szakképesítés és gyakorlati idő birtokában magas színvonalon képes gyakorolni. Munkája során minden olyan ipari alkalmazással kapcsolatban áll, melyben az elektronika, mint szakterület felhasználásra kerül. A kapcsolódó szakterületek körét az 1. ábra szemlélteti.
Az alkalmazásban álló mesternek a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, belső és külső kapcsolatait az 2. ábra, az önálló tevékenységet végző mester kapcsolatait a 3. ábra mutatja.
2. ábra: Az alkalmazásban álló mester kapcsolatrendszere

A ,,mester'' cím által biztosított önálló tevékenység következtében a cím birtokosától elvárt szakértelem a szűkebb értelemben vett szakterületen (az elektronikán) túl a vállalkozási, vezetési, pedagógiai ismeretekre is ki kell hogy terjedjen.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre:
– értelmezi a feladatot,
– megoldási javaslatot készít,
– megszervezi a megvalósítást,
– részt vesz a kivitelezésben,
– dokumentációt készít,
– helyszíni szerelést végez,
– részt vesz az üzembe helyezési eljárásban,
– szolgáltatást végez,
– oktatásban vesz részt,
– marketing tevékenységet végez.

3. ábra: Az önálló tevékenységet végző mester kapcsolatrendszere

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– A feladat értelmezése során:
= tárgyal a megrendelővel,
= helyszíni bejárást tart,
= egyeztet a partnerekkel,
= felveszi a műszaki adatokat,
= vázlatot készít,
= hatósági egyeztetést végez.
– Megoldási javaslat készítése során:
= tanulmányozza a szakirodalmat,
= kiválasztja a vonatkozó szabványokat,
= kiválasztja az alkatrészeket és a segédberendezéseket,
= alternatívákat dolgoz ki,
= szimulációs modellezést végez,
= rendszertechnikai vázlatot készít,
= költségtervet készít.
– A megvalósítás megszervezése során:
= kiviteli tervet készít,
= elkészíti a gyártási dokumentációt,
= biztosítja az anyagokat,
= megrendeli a részegységek gyártását,
= kiválasztja a célszerszámokat, segédberendezéseket,
= összeállítja a kivitelező munkacsoportokat,
= kijelöli a gyártás helyszínét.
– A kivitelezés során:
= koordinálja a kivitelezést,
= mennyiségi és minőségi anyag-előkészítést végez,
= elkészíti a részegységeket,
= ellenőrzi a részegségek működését,
= összeépíti a részegységeket,
= éleszti a berendezést,
= beállítja a paramétereket,
= korrigálja a hibákat,
= üzemszerű ellenőrzést végez.
– A dokumentáció készítése során:
= adatgyűjtést végez,
= rendszerezi és értékeli a mérési adatokat,
= elkészíti a bemérési jegyzőkönyvet,
= aktualizálja a gyártási dokumentációt,
= üzemeltetési és karbantartási utasítást készít:
– A helyszíni szerelés során:
= megszerzi a szükséges engedélyeket,
= biztosít(tat)ja a szereléshez a helyszínt és a szakfelügyeletet,
= gondoskodik a telepítendő berendezések helyszínre szállításáról,
= elvégzi a helyszíni kábelezéseket,
= elvégzi a helyszíni szerelést,
= ellenőrzi a rendszer működését,
= üzemi próbát tart,
= elkészíti a megvalósítási dokumentációt,
= kivitelezői nyilatkozatot ad.
– Az üzembe helyezési eljárás során:
= átadás-átvételi eljárásban részt vesz,
= elvégezteti a hatósági minősítési vizsgálatot,
= elvégzi (elvégezteti) a villamos biztonságtechnikai és érintésvédelmi méréseket,
= elkészíti az üzembe helyezéshez szükséges dokumentumokat,
= megszervezi az üzembe helyezési eljárást,
= elvégzi a biztonságtechnikai és technológiai betanítást,
= megszervezi a hiánypótlást,
= jótállást, szavatosságot vállal.
– Szolgáltatásnyújtás során:
= üzemeltetést végez,
= garanciális tevékenységet végez,
= rendszeres karbantartást végez,
= hibafeltárást végez,
= hibaelhárítást végez,
= műszeres ellenőrzést végez,
= a szolgáltatást dokumentálja.
– Oktatás, képzés alkalmával:
= szakmai továbbképzéseken vesz részt,
= tanulókat oktat,
= fejleszti informatikai ismereteit,
= időszakos biztonságtechnikai vizsgáit megújítja,
= fejleszti szakmai idegennyelv-tudását,
= specializáló képzésben vesz részt.
– Marketing tevékenység során:
= piacot kutat,
= kialakítja (alakítja) cége arculatát,
= reklámozza a tevékenységét,
= szakmai bemutatókat tart,
= ápolja az üzleti kapcsolatokat,
= pályázatokat készít.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

Az ipari elektronikai mester elsajátított ismeretei birtokában legyen képes:
– elméleti ismereteit magas szinten alkalmazni,
– szervező-ellenőrző munkáját önállóan végezni és munkatársait irányítani,
– szakterületéhez kapcsolódóan a munkavégzési, gazdasági és értékesítési feladatokat ellátni,
– következtetéseket levonni, ezek alapján saját és munkatársai tevékenységét korrigálni,
– a szakmai önképzés, továbbképzés lehetőségeit feltárni és azokat hasznosítani,
– az európai követelmények szerint a környezetvédelem és a minőségbiztosítás általános céljainak megfelelően tevékenykedni,
– rendkívüli esemény (baleset, környezetszennyezés stb.) esetén azonnal intézkedni.

Az ipari elektronikai mester ismerje:
– a munkája során leggyakrabban felhasznált alkatrészeket és áramköri megoldásokat,
– a tevékenységéhez szükséges villamosipari és érintésvédelmi szabványokat (MSZ, IEC, EURONORM stb.),
– a tevékenységéhez szükséges alapvető szakirodalmat,
– a számítógéppel történő áramkörtervezés, szimuláció és dokumentálás lehetőségeit,
– a társadalmi kommunikáció szabályait.

2.1. Szakmai elméleti követelmények

A jelölt legyen képes:
– elméleti ismereteit magas szinten alkalmazni,
– a költség és kiadás fogalmát értelmezni,
– a leggyakrabban felhasznált áramköri megoldásokat alkalmazni,
– a minőségbiztosítási rendszer kialakításában közreműködni,
– a munkahelyre vonatkozó általános biztonságtechnikai előírásokat megismerni,
– a munkahelyre vonatkozó általános munkajogi szabályokat megismerni, betartani,
– a műszaki ábrázolás szabályait megismerni,
– a szakmai önképzés, továbbképzés lehetőségeit feltárni és azokat hasznosítani,
– a szükséges informatikai eszközöket kiválasztani,
– a veszteséges vállalkozást megszüntetni, és a megszüntetés legmegfelelőbb módját kiválasztani,
– alternatív megoldásokat kidolgozni,
– áramkörök hibáit behatárolni,
– blokkvázlat alapján az egyes fokozatokat felismerni, azonosítani,
– egyszerű áramkört megtervezni,
– egyszerűbb analóg elektronikai kapcsolást méretezni,
– egyszerűbb kombinációs és szekvenciális elektronikai kapcsolást méretezni,
– elektronikai berendezések dokumentációját értelmezni, felhasználni,
– elvégzendő feladatait számba venni,
– kapcsolási rajzot szabványnak megfelelően elkészíteni,
– következtetéseket levonni, ezek alapján saját és munkatársai tevékenységét korrigálni,
– mechanikai szerkezeti elemet megfelelően alkalmazni,
– mérési jegyzőkönyvet felhasználni, értelmezni,
– minőségbiztosítási, ellenőrzési és szabályozási ismereteket alkalmazni,
– modulokból összeállítható elektronikus áramkört tervezni,
– szabvány, előírások szerint dolgozni,
– szimulációs modellezést elvégezni,
– tudását, ismereteit fejleszteni,
– új anyagokat gyártásba vinni,
– új gyártási technológiákat alkalmazni.

A jelölt ismerje:
– a tevékenységéhez szükséges szabványokat,
– a tevékenységéhez szükséges alapvető szakirodalmat,
– munkahelyre vonatkozó speciális biztonságtechnikai szabályait,
– a számítógéppel történő szimuláció lehetőségeit.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A jelölt legyen képes:
– a beállításhoz, hitelesítéshez szükséges műszereket alkalmazni,
– a beosztott dolgozókat az elvégzendő feladatra felkészíteni,
– a dokumentáció szerinti felülvizsgálatokat elvégezni,
– a gyártás anyag-, alkatrész- és szerszámigényét meghatározni,
– a hibajelenségek alapján a hibás fokozatot felismerni,
– a hibás fokozaton belül a meghibásodott alkatrészt behatárolni,
– a hibás modult, alkatrészt, mechanikai elemet cserélni, felújítani,
– a javítható áramköri elemet javítani,
– a kivitelező munkacsoportokat összeállítani,
– a költségszámítási feladatokat elvégezni,
– a környezetvédelem általános céljainak megfelelően tevékenykedni,
– a közismert számítógépes rendszerprogramokat használni,
– a leggyakrabban felhasznált alkatrészeket alkalmazni,
– a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervekkel együttműködni,
– a munkahelyet az elvégzendő feladatra előkészíteni,
– a munkájához szükséges célszoftvereket kezelni,
– a műszaki ábrázolási ismereteket alkalmazni,
– a vizsgált egységet a mérési eredmények alapján minősíteni,
– alkatrész, áramköri elem paramétereit meghatározni,
– alkatrész- és összeállítási rajzokat olvasni, felhasználni,
– alkatrész-katalógust használni, a szükséges alkatrészt kiválasztani,
– elektronikai áramkört hitelesíteni,
– az elhasználódott alkatrészek cseréjére,
– az elvégzett műveletek dokumentálására,
– az üzleti életben az alapvető etikai és protokoll szabályokat betartani,
– bekötést, beültetést elvégezni,
– elektronikai elemet előírt követelmény alapján kiválasztani,
– elektronikai modult előírt követelmény alapján kiválasztani,
– elektronikus berendezést előírások szerint üzemeltetni,
– fokozatot, alkatrészt beállítani, behangolni,
– helyszínen önállóan dolgozni,
– idegen nyelvű katalógusokat alkalmazni,
– ismereteit kellő színvonalon átadni,
– más személyek által elvégzendő műveleteket koordinálni,
– mérési, hitelesítési eljárást lefolytatni, arról jegyzőkönyvet készíteni,
– mérést előírás szerint dokumentálni,
– mérést előírás szerint lefolytatni,
– munkájáért felelősséget vállalni,
– munkatársait irányítani,
– műszaki dokumentációt a szabványoknak megfelelően elkészíteni,
– műszaki dokumentációt olvasni, felhasználni,
– nyomtatott áramkört, huzalozást készíteni,
– összeszerelt berendezést ,,éleszteni'',
– programozható áramköri elemeket beállítási utasítás alapján beprogramozni,
– rendkívüli esemény (baleset, környezetszennyezés stb.) esetén azonnal intézkedni,
– saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmét biztosítani,
– számítógépet kezelni,
– szerkezeti elemeket (fémeket, műanyagokat) megmunkálni,
– szervező-ellenőrző munkáját önállóan végezni.

A jelölt ismerje:
– a számítógéppel történő áramkörtervezés módszereit,
– a számítógéppel történő dokumentálás lehetőségeit,
– a társadalmi kommunikáció szabályait.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni. A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság (továbbiakban Vizsgabizottság) előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság a vizsga eredményei alapján dönt az IPARI ELEKTRONIKAI MESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga;

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt az MKIK Vizsgaszabályzata szerint.
A gyakorlati vizsga időtartama: 6 óra
A Vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt és a vizsgához szükséges tárgyi feltételek meglétét a szakmai gyakorlati mestervizsga-tételeknek megfelelően és az eszközjegyzék alapján.
A gyakorlati vizsga értékelése előre elkészített pontozó lapokon történik, a részfeladatok külön-külön történő értékelése alapján. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság bírálja el a munkavégzés:
– szakszerűsége,
– pontossága,
– a technikai és a technológiai folyamatok betartása,
– a munkavédelmi előírások alkalmazása alapján.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszámból 50% + 1 pontot, annak minősítése ,,nem felelt meg''. Az eredménytelen vizsga a Vizsgaszabályzat előírásait figyelembe véve ismételhető meg.

2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helyszíne a Vizsgabizottság által meghatározott helyszín. A vizsgafeladatok kidolgozására 6 óra effektív időtartamot kell biztosítani.
A szakmai írásbeli vizsga anyagát úgy kell összeállítani, hogy tartalmazza az alábbi témaköröket:
– alapozó, általános kérdések (25%),
– elektrotechnika, elektronika, informatika, szakmai alapozó és szakmaspecifikus elektronikai feladatok (40%),
– kapcsoláselemzés vagy villamos méréselmélet (20%),
– számítási feladat (15%).
A tételsor összeállításakor a megoldandó feladat (részfeladat) meghatározása mellett az adható pontszámokat is meg kell határozni.
Az írásbeli dolgozatokat a Vizsgabizottság javítja ki (pontozza) és tesz javaslatot a minősítésre. Az a jelölt, akinek dolgozata az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszámból 50% + 1 pontot, annak minősítése ,,nem felelt meg''. A javaslat alapján a dolgozatokat a Vizsgabizottság elnöke minősíti.
Az eredménytelen vizsga a Vizsgaszabályzat előírásait figyelembe véve ismételhető meg.

B) Szóbeli vizsga
A mestervizsga szóbeli vizsgarészének helyszínét a Vizsgabizottság határozza meg.
A szóbeli vizsga az alábbi témakörökből áll:
– szakmai elmélet,2
– vállalkozási ismeretek,
– pedagógiai ismeretek.

A vizsga lebonyolításának előírásai:
– A szóbeli vizsga három témakörének mindegyikéből kell tételt húzni, illetve ezekből szóbeli vizsgát tenni.
– Egy tétel kidolgozásához legalább 25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
– A jelöltnek önállóan kell beszámolnia felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel kérdéseket, amikor a jelölt feleletében elakad, rosszat mond, vagy helytelen következtetést von le, illetve amikor a felelet továbbfolytatásához segítség szükséges.
– Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga van a tétel anyagán belül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
– A három témakört külön-külön kell értékelni. A szóbeli vizsga mindhárom témakörre adott felelet ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes.
– A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
– A jelölt nem megfelelő felkészültsége esetén újabb tétel húzását nem szabad engedélyezni.
– Az eredménytelen témakör (témakörök) megismétlése a Vizsgaszabályzat alapján történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga szakmai része alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

47. FAIPARI MESTER
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai

A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Asztalos 12 2 7342 03 30 01* | 901
33 5262 01 |
Bútorasztalos | 901–1
Épületasztalos | 901–2
Faesztergályos 33 5262 04 | 904–0
Bútor- és épületasztalosipari technikus
12 5 3129 16 54 01* | 11–0502
52 5411 03 |
Fasportszergyártó Fatömegcikk- és eszközgyártó
12 2 7349 03 30 09* |
31 5291 04 |
Fűrész- és lemezipari technikus
12 5 3114 16 54 03* |
52 5499 04 |
Fafeldolgozó technikus
13 5 3129 16 54 02* |
52 5411 05 |

A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.
Ezenkívül még a táblázatban nem szereplő szakirányú közép-, illetve felsőfokú iskolai rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A faipar valamelyik szakágában eltöltött, igazolt munkaviszony:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Szakmunkás végzettséggel 10 év
Középfokú szakirányú végzettséggel 8 év
Felsőfokú szakirányú végzettséggel 5 év

Szakágak:
– Fűrészipar.
– Lemezipar.
– Bútorasztalos-ipar.
– Épületasztalos-ipar.
– Fatömegcikkgyártás.
– Sportszer-, játékgyártás.
– Különleges termékgyártás.

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A faipari mester tevékenységét üzemi mértékű termelés során végzi, szakág szerint különböző területen, magas szintű szakértelemmel, teljes önállósággal, színvonalasan, igényesen a gyakorolt tevékenységre jellemző sajátosságok érvényesítése és biztosítása mellett.

2. A mester tevékenységi területe és feladata
– Marketing tevékenységet végez.
– Megtervezi a terméket.
– Logisztikai tevékenységet végez.
– Gyártási dokumentációt készít.
– Irányítja a gyártás fő- és mellékfolyamatait (gyártásszervezés).
– Irányítja a karbantartást és felújítást.
– Minőségellenőrzést végez.
– Készterméket raktároz.
– Betartja a biztonsági jogszabályokat.
– Oktatásban vesz részt.
A faipari mester (a továbbiakban: mester) szakmájának gyakorlása közben az alábbi szakágakban – ipari körülmények között – képes elvégezni, illetve irányítani a következő tevékenységeket:

Fűrészipar:
– természetes állapotú rönkből fűrészárut készíttet, valamint parkettalécet, bútorlécet, ún. hajópadlólécet, lambériát, talpfát, dongát, szőlőkarót, oszlopot, zárlécet, fagyapotot, raklapot gyártat,
– fanemesítést végeztet (gőzölés, főzés, telítés),
– természetes és mesterséges fűrészáru szárítást végeztet.

Lemezipar:
– fanemesítést végeztet,
– furnért, rétegelt lemezt, farostlemezt, faforgácslapot, pozdorjalapot, cementkötésű faforgácslapot és ezek felületborított, felületnemesített változatait gyártatja.

Bútorasztalos-ipar
– természetes állapotú fából, bútorlapból, rétegelt falemezből, agglomerált lapokból, furnér-, fém-, csont-, műanyag, üveg stb. szerkezet és díszítőelemek felhasználásával pántok, vasalatok, szerelvények alkalmazásával lakásbútort, irodabútort, konyhabútort, gyermekbútort, iskolabútort, egészségügyi berendezést, laborbútort, gyógyszertári, banki berendezést, szállodai, éttermi és más vendéglátóipari bútort, beépített bútort, hajlított bútort, ülő-, fekvőbútort állítat elő.

Épületasztalos-ipar:
– természetes állapotú faanyagból, rétegragasztott tömbökből, rétegelt lemezek, forgácslapok, farostlemezek, üveg, felületkezelő és bevonó anyagok, szerelvények felhasználásával az alábbi termékeket készítteti:
= ablak, erkélyajtó, bejárati ajtó, portálszerkezetek, szakipari falak, beltéri ajtók, kapuk, árnyékoló szerkezetek,
= padló-, fal-, mennyezeti burkolatok.

Fatömegcikk-gyártás:
– fából készült cikkeket gyártat, úgymint kaptafa, szerszámnyél, kefe, szita, ecset, csévézők, orsók, vetélők, fakanál, sótartó, tőkék, rajztábla, gyúródeszka, vonalzó, pipa, facsipesz, talicska, vasalódeszka stb.
Sportszer, játékgyártás:
– fából, faszerkezetből készült sportszereket, játékokat, hangszereket gyártat.

Különleges termékek:
– fából, szerelvények felhasználásával különféle, máshová nem sorolható termékeket állíttat elő, úgymint: koporsó, hordó, hintó, kocsi, kerék, ipari faszobrászati termékek, faminták.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)

Marketing tevékenységet végez:
– piacot keres,
– kidolgozza a vállalkozás üzletpolitikáját,
– kialakítja vállalkozása arculatát,
– termékismertetőket készít,
– kiállításokon vesz részt,
– bemutató darabokat készít,
– árajánlatokat készít,
– szerződéseket köt.
Megtervezi a terméket:
– előterveket készít,
– vázlatot készít a termékekről.
Logisztikai tevékenységet végez:
– gazdálkodási tervet készít,
– felkutatja a lehetséges beszállítókat,
– szállítói árajánlatokat kér,
– minősíti a beszállítóit,
– gazdálkodik a készletekkel,
– szervezi a ki- és beszállításokat.
Gyártási dokumentációt készít:
– műszaki leírást készít,
– műszaki dokumentációt készít,
– készméret jegyzéket készít,
– szabászméret jegyzéket készít,
– gyártástechnológiai leírást készít,
– művelettervet, időnormát készít,
– anyagnormát készít,
– meghatározza a gyártásközi minőségellenőrzési pontokat (mérősablon),
– meghatározza az ellenőrzési pontokhoz tartozó minőségi követelményeket,
– kapacitás leterheltséget vizsgál,
– csomagolási utasítást készít,
– használati, kezelési utasítást készít,
– szerelési útmutatót készít.
Irányítja a gyártás fő- és mellékfolyamatait (gyártásszervezés):
– dönt a gyártási rendszerről,
– felméri a szükséges eszköz-, szerszámigényt,
– meghatározza a gyártáshoz szükséges szakképzett létszámot,
– megszervezi a belső anyagmozgatást,
– kiadja a gyártási utasításokat,
– dönt a minőségileg nem megfelelő termékek sorsáról.

Irányítja a karbantartást és felújítást:
– elkészíti a karbantartási ütemtervet,
– gondoskodik a tartalék alkatrészekről,
– irányítja a hibaelhárítást,
– dönt a felújításról és a selejtezésről,
– dokumentálja a karbantartásokat,
– felügyeli a szerszámok élezését.

Minőségellenőrzést végez:
– felügyeli a minőség-ellenőrzési tevékenységet,
– ellenőrzi a darabszámot,
– ellenőrzi a csomagolást,
– ellenőrzi a rakodást,
– gondoskodik a minőség-ellenőrzési mérőeszközökről,
– ellenőrzi az előírt technológiák betartását,
– megkeresi a hiba ,,forrását'', eredetét,
– intézkedik a hiba kijavításáról,
– betartja az előírt vizsgálati módszereket,
– meghatározza a termék minőségi osztályát,
– gondoskodik a minőségtanúsítási bizonylatok elkészítéséről.

Készterméket raktároz:
– ellenőrzi a csomagolási utasítások betartását,
– irányítja a szakosított tárolást,
– ellenőrzi a tárolási körülményeket,
– gondoskodik a minőségmegőrző tárolásról,
– egységrakatot készít,
– bevételi és kiadási rendszert működtet.

Betartja a biztonsági jogszabályokat:
– elvégezteti a biztonságtechnikai méréseket,
– ellenőrzi az egyéni védőeszközök használatát,
– gondoskodik a tűzvédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai oktatások megtartásáról,
– gondoskodik a környezetvédelmi szabályok betartásáról, betartatásáról,
– gondoskodik a vagyonvédelemről,
– közreműködik a szabályzatok elkészítésében,
– gondoskodik a szabályzatok betartásáról.

Oktatásban vesz részt:
– bemutatja az új technológiákat,
– szakmai továbbképzésen vesz részt,
– részt vesz az utánpótlás oktatásában.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A faipari mester tudjon önállóan, magas szinten, a szakmai kultúra hagyományai alapján a faipar bármely területén, szervező, ellenőrző munkát végezni, anyag-, eszköz- és munkaerő-gazdálkodást folytatni.
Ismerje a tűzvédelem, egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem általános céljait és legfontosabb fogalmait. Ismerje az üzemére vonatkozó részletes előírásokat, kész legyen a veszély azonnali elhárítására, bekövetkezett esemény esetén a szakszerű élet- és vagyonmentésre.
A faipari mester rendelkezzen még:
– fizikai állóképességgel,
– rajzkészséggel,
– esztétikai érzékkel,
– problémamegoldó képességgel,
– kommunikációs készséggel,
– számítástechnikai ismeretekkel,
– jogi és közgazdasági ismeretekkel.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A faipari mester ismerje:
– a műszaki rajz, szakrajz készítés szabályait,
– anyagvizsgálati módszereket, végrehajtási módjukat,
– különböző megmunkálási eljárások módszereit, alkalmazási területeit,
– a faiparban használt gépek felépítését, technológiai paramétereit, alkalmazhatósági területeit,
– az egyes szerszámok jellemző adatait, alkalmazhatósági területeit,
– a szárítás, gőzölés elméleti és gyakorlati alapjait,
– a karbantartási tervkészítés előírásait, végrehajtásának időszakait,
– a különböző mérőeszközök, mérési módszerek, alkalmazhatósági területeit,
– a gyártási költségek összetevőit, meghatározásának módszereit,
– a számítógépek általános és szakma specifikus alkalmazási lehetőségeit,
– a munkaszerződésekre vonatkozó jogszabályokat,
– a tűzvédelmi előírásokat, tűzoltási szabályokat,
– a munka- és egészségvédelmi előírásokat,
– a veszélyes anyagok (mérgező, környezetszennyező stb.) kezelési, tárolási előírásait, megsemmisítési lehetőségeit,
– a gazdálkodás alapfogalmait,
– a jogrendszerünk alapjait, a faipari termeléssel összefüggő fontosabb jogszabályokat,
– a vállalkozások beindításához szükséges feltételeket, jogszabályokat,
– a marketing stratégiák lehetőségeit.

2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A faipari mester tevékenysége során legyen képes:
– készíteni, értelmezni, alkalmazni a gyártási dokumentációkat, előírásokat, utasításokat,
– kiválasztani az adott termék előállításához leginkább megfelelő alap- és segédanyagokat, a termékkel szemben támasztott követelmények, gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
– a termék előállításához szükséges technológiai sorrendet összeállítani,
– adott berendezésen, gépen a szükséges beállításokat elvégezni,
– ellenőrizni a gyártó berendezések működését,
– figyelemmel kísérni a berendezések műszaki állapotát,
– megszervezni és irányítani a készáru kezelését, a raktározás és szállítás folyamatát,
– gondoskodni a termékminőség megóvásáról,
– alkalmazni a tűz- és munkavédelmi, valamint környezetvédelmi előírásokat, alapfokú elsősegélynyújtási feladatokat ellátni,
– betartani és betartatni a biztonságtechnikai előírásokat,
– gondoskodni saját maga és beosztottai szakmai továbbfejlődéséről, részt vállalni a tanulóképzésből,
– a fogyasztói magatartás megértésére, kreatív látásmódra, az aktív-passzív műveletek meghatározásához,
– nyitottságra és érzékenységre a piaci változások észrevételéhez, a változások jellegének meghatározására, súlyának megbecsülésére,
– szakmai önképzés, továbbképzés lehetőségeinek feltárására, azok hasznosítására,
– a korszerű technológia, technika alkalmazására,
– a minőség ellenőrzése céljából mérési pontokat kijelölni és méréseket elvégezni,
– karbantartáshoz ütemtervet készíteni, gondoskodni a napi karbantartásról,
– jellegzetes géphibákat felismerni,
– felügyelni, elvégezni a szerszámok élezését,
– anyagmozgatási, szállítási, tárolási folyamatok irányítását elvégezni,
– szerződést kötni, üzleti levelezést folytatni, tartalmi és formai előírások szerint,
– alkalmazni a különböző számítástechnikai eszközöket.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről.
A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján dönt a FAIPARI MESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai (írásbeli, szóbeli) elméleti vizsga.

Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.

1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság az MKIK Vizsgaszabályzat szerint dönt.
A gyakorlati mestervizsga helye a Mestervizsga Bizottság által szakáganként kijelölt helyszín. A vizsgázó a vizsgára jelentkezéskor maga dönti el, hogy a fűrész-, lemez-, bútor-, épületasztalos-iparágak közül melyikből kíván gyakorlati vizsgát tenni. Ezt a vizsgabizottság felé írásban közli.
A fatömegcikkgyártás, a sportszer-játékgyártás, a különleges termékgyártás általában nem üzemi szinten történik, hanem műhelyszinten, alapgépekkel, sok-sok kézműves technológiával, így ezek a szakterületek a gyakorlati vizsgánál nem választhatók.
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról a mestervizsga lebonyolítását végző szervezet gondoskodik a szakmai sajátosságok és jelleg figyelembevételével. A gyakorlati vizsgát az erre a célra kijelölt, minimum 10 fő termelői létszámmal rendelkező üzemben kell lebonyolítani.
A gyakorlati vizsga időtartama minimum 5 óra, maximum 8 óra. A szükséges részidőket a bizottság határozza meg. Közvetlenül a vizsga megkezdése előtt, a Mestervizsga Bizottság ellenőrzi a helyszínt, a vizsgafeltételeket, és megtartja a szükséges munkavédelmi eligazítást.
A gyakorlati mestervizsga feladat (tevékenység, résztevékenység) lehet:
– gyártási dokumentáció értelmezése
= rajzolvasás,
= munkavégzés feltételeinek meghatározása,
= szakképzett–szakképzetlen létszám meghatározása,
= anyag-, gép-, szerszám-, energiaigény meghatározása, kiválasztása,
– gép-, gépsorbeállítás,
– gyártásirányítás,
– munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtartása,
– alapanyag vizsgálata, osztályba sorolása,
– fahibák megállapítása, intézkedési terv készítése a hibák lokalizálására, javítására, megszüntetésére,
– késztermék minősítése, osztályba sorolása, egységrakat készítés,
– szakáganként kiválasztott, jellemző gépen szimulált hiba elhárításának irányítása, szerszámcsere elvégzése.
A gyakorlati vizsga értékelése a Mestervizsga Bizottság által előre elkészített pontozólapon történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Bizottság tagjai feladatrészenként, egyeztetett szempontok szerint önállóan értékelik. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Az értékelés szempontjai:
– szakszerűség,
– pontosság,
– minőség,
– technikai, technológiai tudás,
– készültségi fok,
– munkavédelmi előírások betartása.
A ,,megfelelt'' minősítést csak az a jelölt kaphatja meg, aki a gyakorlati vizsgán maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-át megszerezte, de minden részfeladat esetén elérte a minimum 50%-ot. Aki ennek a kettős követelménynek nem tud eleget tenni, az a gyakorlati vizsgán ,,nem felelt meg'' minősítést kap.
Az eredménytelen vizsga megismétlésére, illetve a vizsga további menetére az MKIK Vizsgaszabályzata a mérvadó.

2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

A) Írásbeli vizsga
A mesterjelölteknek 5 órás írásbeli vizsgát kell tenni. Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által kijelölt helyszín.
Az írásbeli vizsgadolgozat felépítése:
– Szakmai számítások
Egyszerű feladatok például:
= forgácsoló sebesség meghatározása
= max. előtolás meghatározása,
= közepes forgácsvastagság meghatározása,
= áttételszámítás,
= kihozatal számítás,
= anyagszükséglet számítás,
= gépsorokkal kapcsolatos számítások (pl. ütemidő, gyártásteljesítmény meghatározás, átfutási idő számítása).
– Szerkezettan, szakrajz
Bútorszerkezetek és épületasztalos-ipari szerkezetek egy-egy kiemelt részletének (csomópontjának) megrajzolása.
– Gyártmány és gyártás dokumentumai
Egy-egy termékre vagy technológiára vonatkozóan:
= anyagnorma készítés,
= szabásjegyzék készítés,
= műveleti utasítás készítés,
= technológiai utasítás készítés,
= technológiai folyamatábra készítés.
Az írásbeli vizsgán a Faipari képletgyűjtemény és táblázatok (Nemzeti Szakképzési Intézet Szaktanácsadási Módszertani Segédanyag) használható. Ezt a segédeszközt a Vizsgabizottság osztja ki. Amennyiben az írásbeli vizsga eredménye a maximálisan adható pontszám 60%-át nem éri el, a jelölt minősítése ,,nem felelt meg'', e százaléktól ,,megfelelt''. A vizsgarész ismétlésére, illetve a vizsga további menetére az MKIK Vizsgaszabályzata a mérvadó.

B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság határozza meg. A szóbeli vizsga témakörének tételsorából az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A három témakört külön-külön kell értékelni, amelyet a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősít.
A szóbeli vizsga témakörei:
– anyagismeret,
– szakmai ismeret,
– minőségbiztosítás, környezetvédelem.
A szóbeli vizsga mindhárom témakör ,,megfelelt'' minősítése esetén érvényes.
Egy-egy tétel kidolgozásához legalább 25 perc felkészülési időt kell biztosítani. A jelöltnek önállóan kell beszámolnia felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak abban az esetben tehetnek fel kérdéseket, amennyiben a jelölt elakad vagy téved. A jelölt feleletének meghallgatása után, amennyiben az objektív értékeléshez szükséges, az adott tétel anyagán belül, a Vizsgabizottságnak joga van újabb kérdéseket feltenni. Nincs lehetőség azonban póttétel húzására, illetve adására.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarész (vizsgarészek) megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzata alapján történik.

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.

* * *

48. BURKOLÓ
mestervizsgaszint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai

A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
------------------------
A szakképesítés (szakma)
megnevezése OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma
------------------------
Burkoló 31 5216 03 |

Szakirányú felsőfokú és középfokú végzettség, építőanyag-ipari szakközépiskolai végzettség, technikum,
építészmérnök, építőmérnök, építő üzemmérnök diploma,
szakképesítés, illetve a fentiekkel egyenértékű jogelőd szakmai végzettség.

2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
------------------------
A szakmában eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama
------------------------
Burkoló szakképesítés 5 év
Szakirányú közép- és felsőfokú iskolai végzettségű jelölt esetén a szakmában eltöltött minimum 5 év

II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A burkolómester szakmájának gyakorlása során önállóan – korszerű kézi és gépi eszközökkel, berendezésekkel, megbízásra, illetve megrendelésre – az alábbi tipikusan jellemző tevékenységeket végzi:
– fa anyagú burkolatok készítése,
– PVC, gumi, parafa, linóleum, szőnyeg lap- és lemezburkolatok készítése,
– öntött és kent padlóburkolatok készítése,
– antisztatikus és vezetőképes burkolatok készítése,
– a munkájához szükséges szerszámok, kisgépek, gépek és berendezések kezelése és karbantartása,
– az egyes burkolatok készítésének műszaki dokumentálása.

2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Fa anyagú padló- és oldalfalburkolatokhoz, alapszerkezetek és aljzatok előkészítése, készítése és kiegyenlítése.
– Fa padlóburkolatok (hajópadló, svédpadló, különböző mintájú szegezett és ragasztott csaphornyos parketta, intarziás parketta, szalagparketta és parkettpanel, tornatermek és edzőtermek padlói) készítése.
– Fa oldalfalburkolatok készítése.
– Parafa-, linóleum-, lap- és lemezburkolatok készítése PVC, kemény PVC, gumianyagokból.
– Műanyag oldalfalburkolatok, lambériák készítése.
– Öntött és kent műgyanta – epoxigyanta, poliuretán – padlóburkolatok készítése.
– Szőnyegpadló – velúr, buklé, tűnemezelt – lap- és lemezburkolatok készítése terített, ragasztott és feszített kivitelben.
– A burkolatok készítéséhez szükséges gépek, szerszámok, berendezések működtetése és karbantartása.
– A munkák műszaki dokumentálása és gazdasági elszámolása, a kapcsolódó költségvetések, pályázatok elkészítése.
– A munkához kapcsolódó munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai jogszabályok és előírások alkalmazása.

III. Szakmai követelmények

1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Fa anyagú burkolatok készítése esetén:
= a fa padló- és oldalfalburkolatok aljzatainak készítése, előkészítése, kiegyenlítése, javítása,
= a fa padlóburkolatok kivitelezése (hajópadló, svédpadló, különböző mintájú szegezett és ragasztott csaphornyos parketta, mozaikparketta, szalagparketta, tornatermek és edzőtermek fapadlói, különleges mintás parkettapadlók, intarziás mozaikparketta, parkettapanel készítése, fektetése, csomópontok megoldása, szegélyezése,
= parafaburkolatok készítése,
= fa oldalfalburkolatok, lambériák készítése,
= fapadlók és oldalfalburkolatok felületének kialakítása, csiszolása, lakkozása, szegélyezése,
= fa padló- és oldalfalburkolatok bontása, javítása, karbantartása.
– Műanyag parafa-, linóleum-, lap- és lemezburkolatok készítése esetén:
= padló- és oldalfalburkolatok aljzatainak lejtéskialakításainak előkészítése, készítése, kiegyenlítése, javítása,
= ragasztott és terített PVC lap- és lemezpadlók szabása, fektetése, szegélyezése, mintakialakítása, csomópontok megoldása,
= hegesztett PVC lemezpadlók készítése, lejtés kialakítása, lefolyók elhelyezése, sarok- és élcsatlakozások, küszöbök, dilatációk stb. csomópontok kialakítása,
= sportpadlók fektetése, hegesztése, szegélyezése,
= linóleum burkolatok fektetése, illesztése, hegesztése, illetve saját anyagából lábazat készítése, szegélyezése,
= gumi lap- és lemezburkolatok fektetése, hegesztése, illetve saját anyagából lábazat készítése, ragasztása,
= gumi lap- és lemezburkolatok javítása, karbantartása,
= gumiburkolatok készítése, csomóponti megoldásai, dilatáció kialakítás, szegélyezés,
= műanyag oldalfalburkolatok készítése, műanyag lambériák rögzítése, javítása, karbantartása,
= PVC, gumi-, szőnyegburkolatok mintázása,
= antisztatikus és vezetőképes burkolatok készítése.
– Öntött és kent padlóburkolatok készítése esetén:
= műgyanta (epoxi, poliuretán) padlók készítése, csomóponti kialakítása,
= öntött és kent padlók karbantartása.
– Szőnyegpadló-burkolatok készítése esetén:
= szőnyegpadló-burkolatok aljzatainak elkészítése, kiegyenlítése, javítása, felületkialakítása,
= szőnyegpadló-burkolatok (lap- és lemezburkolatok) készítése velúr, buklé, tűnemezelt stb. anyagokból terített, ragasztott és feszített technológiákkal, csomóponti kialakítások, toldások, küszöbcsatlakozások megoldása.
– Szükséges szerszámok, kisgépek, gépek és berendezések kezelése és karbantartása.
– Az egyes burkolatok készítésének műszaki dokumentálása, minősítése és gazdasági elszámolások, költségvetések, pályázatok készítése.
– A munkák során érvényes munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai előírások és jogszabályok alkalmazása.

2. Követelmények

Általános szakmai elvárások:

A mesterjelölt ismerje:
– a padlószerkezetek kialakításához szükséges rétegrendeket,
– a padlószerkezetek anyagainak és rétegrendszerének kialakításához szükséges épületfizikai fogalmakat,
– a fa, mint ipari nyersanyag felhasználási lehetőségeit,
– a fa, mint építőanyag alkalmazási és beépítési feltételeit,
– a műanyag lap- és lemezburkolatok gyártásához kapcsolódó legfontosabb ismereteket, alapvető és meghatározó tulajdonságaikat,
– a műanyagok beépítéséhez, építőipari alkalmazásához szükséges tudnivalókat,
– a műgyanták gyártásához és felhasználásához kapcsolódó gyártástechnológiai és alkalmazástechnikai eljárásokat,
– az egyes szőnyegfajták gyártásához, alkalmazásához és beépítéséhez kapcsolódó technológiai, fizikai, kémiai és alkalmazástechnikai fogalmakat,
– az egyes felületek – fa, műanyag, szőnyeg, műgyanta – javítási, karbantartási technológiáit,
– az egyes anyagok, felületek tisztításához, védelméhez kapcsolódó tudnivalókat,
– a bonyolultabb, a mesterség magasabb színvonalát képviselő szerkezeteket, speciális eljárásokat, anyagokat, segédanyagokat és technológiákat,
– a kivitelezés során felmerülő tűz-, munka-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat,
– a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó legszükségesebb munkajogi, műszaki, gazdasági szabályozásokat és előírásokat.

A mesterjelölt legyen jártas:
– az egyes technológiákhoz alkalmazott anyagok, szerszámok, eszközök kiválasztásában, alkalmazásában,
– az egyes burkolati rendszerek kapcsolódásaiban az adott épületszerkezetekhez,
– az egyszerűbb munkahelyi eszközökkel, vagy szemrevételezéssel (hőmérséklet, nedvességtartalom, szilárdság) a kivitelezés feltételeinek megállapításában és ellenőrzésében, illetve konkrét mérési feladatokban, pl. CN mérőkészülékkel,
– az egyes technológiáknál alkalmazott anyagok minőségének és megfelelőségének ellenőrzésében egyszerű munkahelyi eszközökkel (műgyanták kötésvizsgálata, ragasztók tapadásvizsgálata),
– az egyes burkolatoknál a funkció, a formai és a díszítési feladatok összehangolásában, az egyszerű díszítőmotívumok alkalmazásában, elkészítésében,
– az egyes burkolati rendszerek kivitelezési technológiáinak, folyamatainak és összefüggéseinek felismerésében,
– a meghibásodások felismerésében,
– a speciális munkák végzésének irányításában, pl. szerkezeti kötések, bonyolult mintázatú burkolatok fektetésében, tornatermek és edzőtermek padlói, sportpadlók, parafapadlók, feszített szőnyegpadlók készítésében,
– az aljzatok és padlóburkolatok bontásában, részleges és teljes cseréjében, felújításában, pótlási műveletek elvégzésében,
– a burkolt felületek kezelésében, beeresztésében, kialakításában, további védelmében, pl. lakkozással,
– a kézi munkát csökkentő eljárások alkalmazásában.

2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt szakmai ismeretekből ismerje, tudja ismertetni:
– az épületszerkezetek fajtáit, padlószerkezetekkel való kapcsolatát és összefüggéseit, szerkezeti kapcsolatok kialakításának elveit és formáit,
– a famegmunkálási módokat, fűrészárukat, építőipari fatermékeket:
= csiszolási munkákat különböző csiszológépekkel,
= kisgépek használatát,
= fa felületek ragasztását,
= különleges felületkezeléseket,
= felületek lakkozását, lakkozási eljárásukat;
– a fa oldalfal- és padlóburkolatok felosztását, csoportosítását, a velük szemben támasztott követelményeket:
= épületfizikai jelenségek (nedvesség, hőmérséklet) hatását a faburkolatokra, a hő, hang, nedvesség elleni szigetelések fajtáit és lehetőségeit,
= a faburkolatok kivitelezését megelőző, előkészítő, kitűzési, aljzatellenőrzési vizsgálatokat, aljzatjavítási, kiegyenlítési munkák elvégzését,
= fából alapszerkezetek és vakpadlók készítésének módjait, álépítmények fajtáit, szerkezeteit, készítési technológiáit,
= puhafa burkolatok készítését (hajópadló, svédpadló, lambéria),
= szegezett és ragasztott csaphornyos parketta (halszálka, téglakötésű stb.) készítését,
= ragasztott intarziás parketta készítését, különböző mintákkal,
= szalagparketta és parkettapanel fektetését, beépítésének feltételeit,
= csomóponti kialakítások, szegélyezések, födém áttörések, kivágások, eltérő burkolatcsatlakozások, küszöbcsatlakozások és átmenő küszöbök kialakítását, dilatációk áthidalását, úsztatott padlószerkezetek esetében kialakított csomópontokat,
= faburkolatok felületkialakítását (beeresztés, csiszolás, lakkozás);
– a burkolt felület minősítését, javítását, karbantartását;
– műanyag lap, lemezburkolatok aljzatainak a kivitelezését megelőző előkészítő, kitűzési, aljzatellenőrzési vizsgálatait, aljzatjavítási, kiegyenlítési munkák elvégzését, munkahézagok kialakítását:
= PVC, gumi, linóleum lap és lemezburkolatok előkészítését ragasztáshoz, illetve terítéshez,
= hegesztett burkolatok aljzatainál lejtés kialakítását vagy ellenőrzését, lefolyók, sarkok, szögletek, küszöbök, dilatációk kiképzését,
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. §-ának 80. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

2

A szakmai elmélet témakör tartalmazza az ipari elektronikai mester tevékenységének biztonságtechnikai kérdéscsoportját is.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás