Kifejezéskereső
43/2001. (XII. 18.) EüM rendelet
az élelmezési menedzser és az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
2007.09.01.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
(2) Az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Jegyzék
az állam által elismert – az egészségügyi ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
-----------------
Sorszám OKJ azonosító száma Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője | Szakképesítés központi programjának engedélyszáma | Megjegyzés
-----------------
75.2
76. 71 1408 01 Egészségügyi gyakorlatvezető | a rendelet hatályba lépésének időpontja | visszavonásig | Egészségügyi szakképző iskolák, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet | |
1. számú melléklet a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelethez3
2. számú melléklet a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelethez
A Jegyzék 76. sorszáma szerint kiadott egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 71 1408 01
2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gyakorlatvezető
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3419 Egyéb pedagógus
2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
– –
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egészségügyi gyakorlatvezető az egészségügyi ellátást, ápolást nyújtó szakemberek csoportjának azon tagja, aki az ápolás, gondozás, rehabilitáció területén a gyakorlati oktatás (képzés) keretében, az oktatási dokumentumoknak megfelelően felkészíti a tanulókat/hallgatókat a választott hivatásuk gyakorlására, az elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazására. Közreműködik a tanulók pályára nevelésében, optimális tanulói környezet biztosításában, részt vesz különböző képzési formák, továbbképzések szervezésében, lebonyolításában.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
– Saját szakmai területén a gyakorlat ideje alatt oktatási, szervezési, vezetési feladatokat lát el.
– Részt vesz a demonstrációs egység napi ápolási/gondozási/rehabilitációs feladatainak ellátásában.
– Közreműködik az egészségügyi képzések gyakorló területein a szakmai gyakorlatok koordinálásában.
– Az oktatást végző intézménnyel együttműködve a tanulók/hallgatók szakmai gyakorlatának tervezése a gyakorló terület munkarendjének megfelelően.
– A gyakorlat megkezdésekor a tanulók/hallgatók munka- és balesetvédelmi oktatásának biztosítása, dokumentálása, a felelősségbiztosítás megkötésének ellenőrzése.
– A tanulók/hallgatók számára a gyakorlat időtartamára megfelelő szociális, a csoportos konzultációhoz szükséges helyiségek, munkavédelmi eszközök biztosítása.
– A tanulók/hallgatók fegyelmi vétségeinek, illetve a velük kapcsolatos rendkívüli események jelzése a képző intézmény felelős vezetője felé (az együttműködési szerződésben rögzítettek alapján).
– A tanulók/hallgatók gyakorlati tevékenységének ellenőrzése, értékelése, folyamatos kapcsolattartás a képző intézménnyel.
– Részvétel a tanulók/hallgatók ellenőrző értékelő munkájában a szakmai vizsgák során.
– Részvétel a tanulói, hallgatói csoport építésében.
– Tanulói, hallgatói egyéni munka irányítása, kompetenciafejlesztés.
– A szakképesítés szakmai tartalmát irányító dokumentumok ismerete, a szakmai elméleti és gyakorlati követelmény alkalmazása a gyakorlati képzés során.
– Szakterületének megfelelő továbbképzésekben közreműködik.
– Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatokat végez.
– Közreműködik a minőségbiztosítási tevékenység kidolgozásában.
– Gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosításában részvétel.
– Kommunikációs technikát alkalmaz.
– Közreműködik az ápolás kutatás feladatainak ellátásában.
– Etikai, pedagógiai, szociológiai ismereteket alkalmaz.
– Jogi ismereteket alkalmaz.
2. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
2.1. A területi szakmai gyakorlatok tervezése, szervezése, vezetése, értékelése
a) Információs, dokumentációs tevékenység végzése
A tanuló legyen képes:
– az általános és az egészségügyi műveltség kialakításához ezzel összefüggésben a pályaorientációs és az identitás megerősítéséhez saját élményt nyújtó gyakorlati szituációkat biztosítani,
– az akut, életveszélyes állapotok/állapotváltozások felismeréséhez a sürgősségi adekvát ,,első'' intézkedések megtételéhez szükséges – kompetencia szinttől függő – képességeket kialakítani, begyakoroltatni,
– kiválasztani a gyakorlati oktatás irányításához szükséges információs forrásokat,
– kezelni információhordozókat,
– kezelni információkat az adatvédelem szabályainak megfelelően,
– elvégezni az egészségügyi törvény szabályainak megfelelően a dokumentumok vezetését.
b) Higiénés, tűz- és munkavédelmi feladatok biztonságos ellátásához szükséges környezet megteremtése:
– a gyakorló területeknek megfelelő munkavédelmi, tűzvédelmi, higiénés előírásokat betartani és betartatni,
– a technikai és technológiai ismereteket követni, az ismereteket alkalmazni,
– a sepsis és antisepsis szabályait betartani és betartatni,
– esztétikus környezetet biztosítani.
c) Szakterületének ápolási, gondozási feladatainak ellátása:
– a kompetencia körébe tartozó szakmai feladatokat elvégezni és a tanulók/hallgatók szakmai ismereteinek megfelelően elvégeztetni (bemutatás, felügyelet melletti tevékenység gyakorlás, tevékenység önálló végzése).
d) Szakmai gyakorlat tervezése, szervezése, értékelése:
– az oktatáshoz, képzéshez szükséges dokumentumokat értelmezni,
– a tantervi követelményeknek megfelelően a gyakorlatokat tervezni,
– szervezni, vezetni, értékelni az oktatási folyamatot az aktuális helyzetnek megfelelően,
– hatékony oktatási eszközöket kiválasztani, alkalmazni,
– a vizsgaszabályzatnak megfelelően a gyakorlati vizsgát megszervezni, előkészíteni,
– motiválni és érdeklődést fenntartani,
– nevelési problémákat, beilleszkedési zavarokat felismerni,
– a tanulót támogatni és érdekeit képviselni,
– közösséget fejleszteni,
– közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában,
– együttműködni egészség megőrzési munkában (egészség megőrzés a szakképző intézményben, gyakorlati képzőhelyeken),
– pozitív segítő szerepet közvetíteni és alkalmazni, és azt a tanulóktól/hallgatóktól elvárni:
= az önálló hatékony tanulási technikák alkalmazásában,
= foglalkozások lebonyolításában,
= viselkedési normák, normakövető magatartás, az egyén támaszrendszerei tekintetében,
– oktatáshoz, képzéshez szükséges tanügyigazgatási, pedagógiai, szakmai gyakorlati munkát segítő dokumentumokat biztosítani, vezetésüket készség szintjén elsajátítani,
– szakmai és vizsgakövetelményeket, központi programot, helyi tantervet, tankönyvet, tananyagot, taneszközjegyzéket, foglalkozási naplót, tanulói munkanaplót, pedagógiai program,
– vizsga előkészítéséhez, lebonyolításához alkalmazott dokumentumokat ismerni és munkája során alkalmazni,
– megtervezni a tanuló, hallgató kompetencia fejlesztését (figyelembe véve a központi programot, a tanév rendjét, a kórházi, klinikai egység munkarendjét),
– tanuló, hallgató kompetencia fejlesztéséhez a gyakorlatokat megszervezni, vezetni,
– a szakképesítés szakmai elméleti tételeinek feldolgozását a szakmai gyakorlati feladatokkal szinkronba hozni, a súlypontokat meghatározni az oktatási folyamat során,
– együttműködni az oktató intézménnyel a szakmai gyakorlati vizsga gyakorlati feladatainak kijelölésében (az ellátó részleg betegeit, gondozottakat figyelembe véve),
– megtervezni a tanuló, hallgató értékelését különféle értékelési módszerekkel,
– gyakorlati oktatással kapcsolatos tapasztalatokat begyűjteni az érdekképviseleti testületektől, a szakmai kollégiumok tagjaitól,
– a szakképzést formáló információkat szelektálni, javaslatokat megfogalmazni az oktatási tevékenység fejlesztéséhez.
e) Tanulói/hallgatói csoportépítés
– a közös döntéshozás technikáját elsajátítani, elsajátíttatni (egyéni szükségletek érvényesítésének lehetőségei a csoporton belül, motiváció),
– általános és speciális oktatási módszereket (szimulációs gyakorlatok, szerepjátszás, vita, eseti módszer, játék, klinikai szituációk értékelése) alkalmazni,
– a tanuló/hallgató csoportos ápolási munkáját megszervezni a csoporttagok közötti koordinálással és a személyhez illő feladatok megadásával,
– a tanuló folyamatos felügyeletét biztosítani,
– optimális tanulási környezetet biztosítani,
– javaslatot tenni a gyakorlatokhoz szükséges eszközök kiegészítésére, bővítésére,
– koordinációs tevékenységet folytatni,
– teamban dolgozni,
– a minőségbiztosításban és ellenőrzésében közreműködni,
– gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosítását fejleszteni.
f) Tanulói/hallgatói egyéni munka irányítása:
– az egyéni munka alapjait – önbizalom, önismeret, ítélőképesség, egyéni időgazdálkodás – közvetíteni, erősíteni,
– a hallgatói egyéni munkát motiválni,
– a tanuló, hallgató egyéni ápolói munkáját megszervezni a munkafeladatok fontossági sorrendbe állításával és a feladatok szakszerű delegálásával,
– oktatási módszereket (kiemelten) betegbemutatás, egyéni megbeszélés, ápolói vízit, komputer asszisztálta oktatás, a beteg oktatása alkalmazni,
– távoktatást, mint oktatási formát irányítani,
– optimális teljesítményszint eléréséhez rövid, hosszú távú tréninget megtervez.
g) Tanulói/hallgatói munka értékelése:
– a tanuló, hallgató teljesítmény ellenőrzésének értékelési formáit ismerni és alkalmazni (esszé technika, minősítési skálák, értékelő interjú, az önértékelés, központi programok kiértékelése, feladatlapok, tesztek kiértékelése, az oktatási folyamat külső – belső mérései),
– a tanuló, hallgató tevékenységét igazoló nyilatkozatokat kiállítani (különös tekintettel az etikai, jogi problémákra).
h) Ápolás standardjai, ápolási modellek, ápolói beavatkozások és műveletek (protokollok) szerinti oktatás:
– közvetíteni a klinikai egység ápolási filozófiáját a tanuló/hallgató számára,
– ismertetni a betegellátó, betegápoló team szemléletét az emberről,
– tanulót/hallgatót tájékoztatni a személyzet/beteg együttműködéséről,
– különbséget tenni az ápolási modellek között,
– ápolási modellt kiválasztani (az ellátottak, ápoltak, az osztály, egység jellegének figyelembevételével),
– az ápolási modell szerinti ápolást megtanítani,
– közvetíteni az ápolás általános standardjait az ápolási tevékenység ellátása során,
– az egész személy tisztelete,
– az egyén tisztelete,
– az emberi méltóság és önbecsülés tisztelete,
– ápolói beavatkozásokat és műveleteket (protokollokat) készíteni, alkalmazni, értékelni az oktatási folyamat során,
– felismerni az ápolási protokollok szerinti oktatás lehetőségeit, korlátait, módszereit,
– egészségfejlesztő tevékenységet végezni szakterületén,
– közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában.
i) Szakterületének megfelelő továbbképzések lebonyolítása:
– a továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályokat ismerni és ismertetni,
– a továbbképzéssel kapcsolatos igényeket felismerni, humán erőforrásokat és a költségeket megtervezni,
– továbbképzéseket, ismeret felújítási programokat lebonyolítani intézményi szinten,
– az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartását szabályozó jogszabályokat ismerni,
– pontszerző továbbképzésekkel kapcsolatos pályázatot összeállítani,
– szakmai projektekben közreműködni,
– szakmai rendezvények, konferenciák szervezésében közreműködni,
– támogatók megszervezésével kapcsolatos marketing tevékenységet folytatni.
2.2. Felelős gazdálkodás végzése:
– értelmezni a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszereket,
– költségvetés, költségkímélés, költséghatékonyság, beruházási költségek, működési költségek kulcsfogalmakat ismerni és ismertetni,
– alakítani a tanuló/hallgató szemléletét a költségkímélésben (gazdálkodás idővel, készletgazdálkodás).
2.3. Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása:
– önmagát fejleszteni (különös tekintettel a konfliktus menedzsmentre),
– gyakorlati oktatási prioritásokat meghatározni,
– biztonságos tanulási környezetet megteremteni,
– a hallgatók érdekeit képviselni,
– szakmaterületének fejlődését folyamatosan követni,
– tanuló, hallgató rövid és hosszú távú munkahelyi tanulási igényeit felmérni,
– tanuló, hallgató képességeit, motiváló tényezőit felbecsülni,
– oktatási, képzési módosító javaslatot tenni a munkáltatónak a munkahely, részleg lehetőségeinek figyelembevételével.
2.4. Ápoláskutatás végzése:
– az ápolás, ellátás, oktatás központi problémáit összegyűjteni,
– ismertetni a szakirodalmat, a tanulót/hallgatót bevonni szakirodalom feldolgozásába,
– megfogalmazni az ápolás, oktatás kutatási céljait (figyelembe véve az oktatási intézmény, klinikai környezet tapasztalatait),
– biztosítani a tanulók/hallgatók közreműködését az adatgyűjtések során,
– adatokat analizálni és értelmezni,
– az oktatással kapcsolatos következményeket levonni,
– kutatás eredményeit közzétenni a szakmai szervezetek találkozóin, képzéssel – oktatással – kapcsolatos eredményeket megvitatni az oktatásban érintettekkel.
2.5. Kommunikációs technika alkalmazása:
– alkalmazni az önérvényesítő és felelős kommunikációt az ápolásban,
– a tanuló/hallgató kommunikációs technikáit fejleszteni a szakmai gyakorlatok során,
– eredményes munkatársi kapcsolatokat előmozdítani,
– segítő, irányító beszélgetést folytatni, meghallgatni,
– kapcsolatot felvenni és tartani a betegekkel, tanulókkal és hozzátartozókkal,
– problémát feltárni, megoldani az ápolásban, pozitív mintát képviselni,
– vizsgafélelmet, feszültséget feloldani,
– telekommunikációs eszközöket használni, használatát megtanítani,
– oktatástechnikai eszközöket alkalmazni,
– tájékoztatást adni elhelyezkedési esélyekről, pályamódosításról.
2.6. Etikai ismeretek alkalmazása:
– közvetíteni a felelősséget, önállóságot, képviseletet, számon kérhetőséget az ápolásban,
– etikai normák szerint cselekedni (intimitás, titoktartás, rutin-kompromisszum, beteg címkézése, kisebbségi csoportok, másság),
– az ápolásetika alapelveit (személy iránti tisztelet, károsság hiánya) közvetíteni az oktatási folyamat során,
– etikai problémákat elemezni a szakmai gyakorlatok tapasztalatai alapján,
– ismertetni a munkakapcsolatok etikai vonatkozásait,
– elkülöníteni a pedagógiai etika fogalmait (értékkategóriák, segítségadás, tanítási szabadság),
– a kulturális, szomatikus, pszichés másságot elfogadni, elfogadtatni,
– a társadalmi beilleszkedési zavarokat (devianciákat) felismerni,
– a betegellátás jellemző erkölcsi dilemmáit és az osztály, klinikai egység, ápolási részleg ápoló-beteg kapcsolatából eredő erkölcsi dilemmákat a tanulóval/hallgatóval megbeszélni,
– kompetencia fogalmát meghatározni, kompetencia határokat betartani.
2.7. Jogi ismeretek alkalmazása:
– megfogalmazni a munkáltató és a különös védelemre szoruló munkavállaló (tanuló, hallgató) közötti munkaszerződés, tanulószerződés alapján a létrejövő munkaviszony lényegét,
– orientálni a hallgatót az alapvető jogok megsértése miatt keletkező igények felismerésére a jogorvoslati utak megválasztására,
– megfogalmazni az egészségügyi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári jogi fogalmakat,
– összefoglalni, alkalmazni az egészségügyi ellátást szabályozó egészségügyi törvény rendelkezéseit,
– felsorolni a hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi alapfogalmakat, a büntethetőséget kizáró okokat,
– értelmezni a fiatalkorú bűnelkövető mentesítését,
– felsorolni a Btk. különös részének egészségügyi hivatással kapcsolatos büntető tényállásait,
– értelmezni a jogképesség, cselekvőképesség, belátási képesség, szerzőképesség, vétőképesség fogalmakat,
– értelmezni a titokvédelem, adatvédelem fogalmakat,
– kiemelni a személyiség védelmének különös eseteit,
– integrálni, megelőző szakmai ismereteit a család funkcióinak, feladatainak körülírása során,
– elkülöníteni a gyámság, gondnokság jogi intézményét,
– alkalmazni az oktatással, képzéssel kapcsolatos jogforrásokat.
2.8. Szociológia ismeretek alkalmazása:
– meghatározni az egészség szociológia, vezetés szociológia, kórház szociológia fogalmakat,
– definiálni a hatalom és tekintély közötti különbséget,
– meghatározni a jutalmazó, büntető, kényszerítő, legitim, pozícióból eredő szerepét az intézményi szervezetben,
– definiálni a csoport építő és fenntartó szerepkör lényegét és alkalmazni ismereteit az oktatási képzési folyamat során,
– alkalmazni a munkahelyi betanítás mikroszociológiai módszereit.
2.9. Pedagógia alapismeretek alkalmazása:
– megfogalmazni az oktatás, képzés, tanítási-tanulási folyamat lélektani, pedagógiai, neveléstani alapfogalmait,
– jellemezni a tanítás-tanulás folyamatát,
– összefoglalni a kórspecifikus beilleszkedési devianciákat,
– megfogalmazni életkor specifikus nevelési tényezőket, nevelő hatásokat, nevelési módszereket,
– felsorolni a közösség fejlesztési módokat,
– alkalmazni a felnőttkori tanulás módszereit,
– elhatárolni a tanulók/hallgatók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit, eszközeit,
– felismerni a pedagógiai hibákat és problémákat.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
1.1. Iskolai végzettség: egészségügyi főiskolai végzettség
1.2. Szakmai előképzettség egészségügyi főiskolai szakképesítés
1.3. Szakterületen eltöltött – igazolt – 2 év szakmai gyakorlat
1.4. Szakmai gyakorlatok – igazolt – teljesítése az alábbi gyakorlati helyeken:
– szakképző intézményben szervezett gyakorlati képzésben 3 hét
– intézeti szakoktató, oktatásszervező mellett 1 hét
– gyakorlati oktatást végző gyakorlatvezető mellett 4 hét
– az oktatásszervező intézmény által irányított gyakorlati feladat ellátása saját szakterületén (a gyakorlati feladatok körét a képzési program tartalmazza) 7 hét
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben közzétettek szerint adható felmentés.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga:
Szakdolgozat készítése és megvédése.
Szóbeli vizsga tantárgyai:
1. Pedagógia, szociálpedagógia.
2. Tantárgypedagógia.
3. Egészségügyi menedzsment (egészségügyi jog, egészségügyi etika, egészségügyi gazdálkodás, egészségügyi szervezés-irányítás, minőségbiztosítás, egészségügyi szociológia).
Időtartama: 3 x 15 perc.
Gyakorlati vizsga:
Területi szakmai gyakorlat vezetése.
Időtartama: 8 x 60 perc.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Írásbeli vizsga tartalma:
Szakdolgozat készítése, elfogadása. A szakdolgozat konkrét témaköreit a vizsgaszervező intézmény állítja össze és a szakmai vizsga előtt 3 hónappal jelzi a tanulók részére. Az elkészített dolgozat leadási határideje a vizsgát megelőző egy hónap.
Szóbeli vizsga tartalma:
a) Pedagógia, szociálpedagógia
Ismeret szintjén: A szakképzés rendszere
– az egészségügyi szakképzés intézményei, klinikai demonstrációs, oktató egységek,
– az egészségügyi szakképzés mindenkor hatályos rendszere,
– a választott szakiránynak megfelelő szakképesítések köre, a szakképesítések szakmai tartalmának jellemzői, az adott szakképesítés kompetencia fejlesztésének szintjei,
– a szakmai gyakorlatok vezetéséhez szükséges tanügyigazgatási, oktatási, pedagógia dokumentumok alkalmazása,
– szakmai és vizsgakövetelmények,
– központi program, tankönyv, taneszköz,
– gyakorlati képzések értékelő lapjai, munkafüzetek, foglalkozási napló.
Ismeret szintjén:
– társadalmi rétegződés és meghatározottság,
– csoportok,
– csoportok fejlődése,
– egyén és a csoport kölcsönhatása,
– döntések a csoporttal kapcsolatosan.
Megértés szintjén:
– viselkedési normák, normakövető magatartás,
– szerepek (pozitív segítő szerep),
– szerepelvárások, szerepviselkedés,
– szerepfeszültségek az oktatás-képzés során,
– az egyén támaszrendszerei,
– tanulói viselkedési hibák, devianciák.
Integrálás szintjén:
Pedagógia, szociálpedagógia alapfogalmai, neveléstan alapfogalmai:
– tanítás, tanulás folyamatának lélektani, pedagógiai, neveléstani alapjai,
– tanítás, tanulás folyamata,
– hivatás, munkatevékenység, pályára nevelés módszerei,
– életkor specifikus nevelő hatások különös tekintettel az egészségügyi intézmények szakdolgozóira, pályára nevelés lehetőségei, pedagógiai hibák, problémák.
b) Tantárgypedagógia
Ismeret szintjén:
– a gyakorlati oktatás-nevelés hatásrendszerei és módszerei,
– a szakmai gyakorlatvezetés színterei, topográfia, oktatási eszközök,
– gyakorlatvezetés támogatási rendszerei,
– gyakorlatvezetés pedagógiai alaptörvényei,
– gyakorlatvezetés speciális módszerei.
Alkalmazás szintjén:
– Gyakorlatvezetési módszerek:
1. A gyakorlatok tervezése.
2. A gyakorlatok előkészítése.
3. Innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása.
4. Gyakorlatvezetési formák.
5. Hallgató teljesítményének értékelése, gyakorlatok értékelése.
Alkalmazás szintjén:
– A szakmai gyakorlati vizsga módszertana:
1. Tervezés.
2. Előkészítés.
3. Szervezés, lebonyolítás.
4. Értékelés.
5. A vizsgabizottság segítése.
6. Vizsgatapasztalatok összegzése.
7. Vizsgatapasztalatok jelzésének lehetőségei.
8. Vizsgatapasztalatok további oktatással kapcsolatos fejlesztésre történő felhasználása.
c) Egészségügyi menedzsment
Egészségszociológia:
Ismeret szintjén:
– egészség-betegség szociológiai megközelítése,
– népegészségügyi program,
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,
– egészséget, betegséget befolyásoló tényezők, egészségvédelem,
– az egészségügyi intézmények belső szociális jelenségei és folyamatai.
Vezetésszociológia:
Alkalmazás szintjén:
– hatalom és tekintély a szervezetben,
– csoportépítő és fenntartó szerepkör,
– a betanítás, segítségnyújtás mikroszociológiai módszerei.
d) Jogi és etikai ismeretek
Alkalmazás szintjén:
– a közoktatásra vonatkozó hatályos jogszabályok,
– a szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok,
– felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok,
– hatályos egészségügyi törvény, végrehajtási rendeletei,
– adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok,
– a tanulókat érintő munkajogi, polgári jogi, büntetőjogi alapismeretek.
Alkalmazás szintjén:
– az egészségügyi etika alapfogalmai, alapelvei, problémái és dilemmái,
– pedagógiai etika.
Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok.
Felelős gazdálkodás.
Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos minőségbiztosítás.
Szakmai gyakorlati vizsga:
A) Megelőző szakmai gyakorlati vizsga
5 óra hospitálás szakterületének megfelelő demonstrációs körülmények között, melyről a vizsgázó hospitálási megfigyelő lapot készít.
Hospitálás ideje: ..............................
Hospitálás intézménye: .........................
Klinikai osztály: ..............................
Kórterem szám: .................................
Hospitálásra kijelölt egyéb egység, részleg: ...
Gyakorlatra beosztott tanulók száma: ...........
Gyakorlatot vezető neve: .......................
Hospitálási lap megfigyelési szempontjai:
– a szakmai gyakorlat célja és helye a tanuló kompetencia fejlesztésének folyamatában,
– a gyakorlat tervezése, szervezése,
– a gyakorlat vezetése (kiemelten a gyakorlatvezető által alkalmazott módszerek, eszközök),
– a tanulók munkájának és magatartásának értékelése,
– a gyakorlatot vezető munkájának, egyéniségének, magatartásának értékelése
– következtetések, javaslatok.
B) A vizsgázó gyakorlati feladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,Szakképesítés szakmai követelményeiben'' meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény (demonstrációs egység, tankórterem) mely független a vizsgázó saját munkahelyétől. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
Gyakorlatvezetés értékelési szempontjai:
– a demonstrációs egység napi ápolási-gondozási, rehabilitációs munkájának felmérése,
– feladatkijelölés (a tanuló tantervi követelményeinek, kompetencia fejlesztésének figyelembevételével),
– a szakmai gyakorlatot teljesítő tanulók tevékenységének irányítása, vezetése,
– szervezőkészség,
– innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása, eszközhasználat,
– kapcsolattartási és kommunikációs készség, team munka,
– a tanulók tevékenységének értékelése, ellenőrzése, önellenőrzés, önértékelés.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
Szakmai elmélet:
Szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján átlagszámítással kell meghatározni. Tört érték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
Szakmai gyakorlat:
Szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző gyakorlati vizsgafeladatra (hospitálási lap) adott érdemjegy és a vizsgabizottság előtt nyújtott (szakmai gyakorlatvezetés) feladat érdemjegye alapján kell meghatározni.
Törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott feladat érdemjegye felé kell kerekíteni.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsga után az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,bizonyítvány'' tanúsít.
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
1
A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.
2
A Jegyzék 75. sorszámú sorát a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.
3
Az 1. számú mellékletet a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.