Kifejezéskereső
43/2001. (XII. 18.) EüM rendelet
az élelmezési menedzser és az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
2001.12.23.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
(2) Az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Mikola István s. k.,
egészségügyi miniszter
Jegyzék
az állam által elismert – az egészségügyi ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
-----------------
Sorszám OKJ azonosító száma Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője | Szakképesítés központi programjának engedélyszáma | Megjegyzés
-----------------
75. 54 6601 01 Élelmezési menedzser | a rendelet hatálybalépésének időpontja | visszavonásig | Egészségügyi szakképző iskolák, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békéscsaba, Andrássy út 22. | |
76. 71 1408 01 Egészségügyi gyakorlatvezető | a rendelet hatályba lépésének időpontja | visszavonásig | Egészségügyi szakképző iskolák, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet | |
1. számú melléklet a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelethez
A Jegyzék 75. sorszáma szerint kiadott élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 6601 01
2. Szakképesítés megnevezése: élelmezési menedzser
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3910 Élelmezési menedzser
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
– –
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az élelmezési menedzser munkakörében vezetői, szervezői, koordináló, ellenőrző feladatokat lát el, különböző élelmezési feladatokat ellátó szervezeti és/vagy funkcionális egységekben. A szervezet munkafolyamatainak, fejlesztési stratégiájának megfelelően látja el feladatát, illetve érvényesíti érdekeit.
Tevékenységét az alábbi munkahelyeken látja el:
3.1. A társadalmi étkeztetés területén
– csecsemőotthonokban,
– bölcsődékben,
– óvodákban,
– napközi otthonos óvodákban,
– gyermekotthonokban,
– oktatási intézményekben,
– általános iskolai napközi otthonokban,
– menzán,
– általános és középiskolai diákotthonokban,
– kollégiumokban,
– gondozási központokban,
– szociálisan rászorulók étkeztetésében,
– házi segítségnyújtásban,
– családsegítésben,
– pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményeiben,
– bentlakást nyújtó intézményekben,
– rehabilitációs nappali ellátást nyújtó intézményekben,
– szociális konyhákban vagy népkonyhákban.
3.2. Egészségügyi ellátás területén
Egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények központi és befejező-tálaló konyháiban.
3.3. Fegyveres testületek és sportolók élelmezésében.
3.4. Munkahelyi és üzemi étkeztetésben.
3.5. Vendéglátásban.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok
– Táplálkozás-egészségügyi ismeretek alkalmazása.
– Népegészségügyi program elősegítése.
– Minőségügyi és minőségirányítási feladatok végzése.
– Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása, ellenőrzési feladatok ellátása, teljesítmény értékelése.
– Humánmenedzsment tevékenység végzése.
– Jogi és etikai ismeretek alkalmazása.
– Gazdálkodás, tervezés és költségvetés alapismereteinek alkalmazása.
– Információs technikák, informatikai ismeretek alkalmazása.
– Marketingmenedzsment tevékenység végzése.
1. Táplálkozás-egészségügyi ismeretek alkalmazása
A tanuló legyen képes
– ismertetni a hazai élelmezés- és táplálkozástudomány fejlődését,
– ismertetni a korszerű, egészséges táplálkozás szakmai irányelveit, ajánlásait,
– ismertetni a táplálkozás és betegségek összefüggéseit,
– elősegíteni az egészséges táplálkozás elterjesztését,
– kiemelten elősegíteni a gyermekkori kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósítását,
– elősegíteni a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzését a közétkeztetés területén,
– segíteni a közétkeztetésben az élelmiszerbiztonság javítását,
– ismertetni az Élelmiszertörvény, a Magyar Élelmiszerkönyv, a népegészségügyi program szakterületre vonatkozó fejezeteit,
– ismerni és alkalmazni az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos jogszabályokat, szabályozókat,
– elvégezni egyes kórállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták, illetve hagyományostól eltérő étrendek összeállítását.
2. Minőségügyi és minőségirányítási feladatok végzése
A tanuló legyen képes
– megfogalmazni a minőségirányítás elméleti alapjait,
– definiálni a minőségügy és a GMP, GHP, GCP, HACCP, TQM és a főbb minőségügyi rendszerek követelményeit,
– felismerni a teljesítménymérés lehetséges módjait és alkalmazási lehetőségeit,
– elvégezni az élelmezés mennyiségi és minőségi értékelését,
– a közétkeztetés minőségügyét fejleszteni a szakmai irányelvek alapján,
– ismerni az élelmezéssel és táplálkozással kapcsolatos betegségek összefüggéseit és megelőzését a minőségirányítás vonatkozásában.
3. Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása, ellenőrzési feladatok ellátása, teljesítményértékelés
A tanuló legyen képes
– alkalmazni a hatékony kommunikációs és tárgyalástechnikai ismereteket,
– alkalmazni a hatékony vezetői technikát írásban és szóban,
– alkalmazni a konfliktuskezelési stratégiákat és vezetési stílusokat,
– betölteni a közvetítői szerepeket,
– megteremteni a motiváló környezetet, teljesítménymotiváltan vezetni,
– teljesítményt értékelni különböző módszerekkel,
– elsajátítani a vezető pozitív jellemvonásait,
– megvalósítani a személyi, környezeti és anyagi források összhangjának értékelését a szervezeti célok elérése érdekében,
– alkalmazni a probléma-analízis módszereit,
– elemezni a döntések alternatíváinak következményeit és annak alapján dönteni,
– meghatározni és rangsorolni a feladatokat, elvégezni a munkaköri analízist és felosztani a munkát,
– menedzselni a változásokat,
– tervezni a munkafolyamatokat a jogi, gazdasági, humán és etikai szempontok alapján,
– betartatni, érvényesíteni a szakterületre vonatkozó etikai, jogi normákat,
– koordinálni az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeit és hatékony felhasználását,
– ellenőrizni a táplálkozás-egészségügyi javaslatok betartását, különös tekintettel a krónikus, nem fertőző betegségek táplálkozással kapcsolatos megelőzésére,
– ellenőrizni a szakképzése során elsajátított közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi követelmények betartását,
– koordinálni a marketingmenedzsment folyamatát,
– megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit.
4. Humánmenedzsment tevékenység végzése
A tanuló legyen képes
– sikeresen alkalmazni a menedzseri szerepeket,
– értékelni az élelmezésvezetői és menedzsment funkciók összefüggését az élelmezés irányításában,
– integrálni az élelmezésvezetői és menedzsment funkciókat,
– megtervezni a felvételi beszélgetést,
– kialakítani a munkaköröket,
– elkészíteni a munkaköri leírásokat,
– elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését,
– ismertetni a munkavégzésnél alkalmazott bérek és egyéb juttatások rendszerét,
– támogatni a szolgáltatást igénybevevők érdekeit, képviselni az általa vezetett területet,
– kapcsolatot tartani és betölteni a mediátorszerepét az ellátási folyamat szereplői között.
5. Jogi és etikai ismeretek alkalmazása
A hallgató legyen képes
– megfogalmazni a jogforrási rendszer lényegét,
– definiálni a jogforrási hierarchia fogalmát,
– kiemelni az Alkotmányban szabályozott alapvető jogokat,
– megfogalmazni az egészségügyi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári jogi fogalmakat,
– ismertetni a polgári jogi szerződéseket, polgári jogi kártérítési felelősséget,
– összefoglalni az egészségügyi ellátást szabályozó egészségügyi törvény rendelkezéseit,
– felsorolni a hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi alapfogalmakat,
– ismertetni a közegészségügy elleni bűncselekmények (visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, környezetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése, járványügyi szabályszegés) lényegét,
– ismertetni a hűtlen kezelés, hanyag kezelés bűncselekmények lényegét,
– értelmezni a titokvédelem, adatvédelem fogalmakat,
– kiemelni a személyiség védelmének különös eseteit,
– összefoglalni a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályokat,
– betartani és betartatni a munkajogi jogszabályokat,
– alkalmazni a helyi szabályozásokat,
– alkalmazni balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat,
– alkalmazni egészségvédelmi, közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági szabályokat,
– közvetíteni a felelősséget, számonkérhetőséget az élelmezésellátás területén,
– különbséget tenni a szakmai kompetenciák között.
6. Gazdálkodás, tervezés és költségvetés alapismereteinek alkalmazása
A tanuló legyen képes
– definiálni a gazdaság alapfogalmait és érteni érvényesülésük sajátosságait,
– felismerni az ár, költség és a volumen összefüggéseit,
– definiálni az államháztartás szerepét és alrendszereit,
– értelmezni a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszereket,
– felvázolni a költségvetési gazdálkodás jellemzőit,
– leírni a különböző gazdasági szintek teljesítménymérési módszereit,
– az élelmezési folyamat elemeit koordinálni,
– meghatározni az élelmezési nyersanyagok helyét a költségvetési szerv nyilvántartási rendszerében,
– a különböző teljesítménymérési módok gazdasági és élettani különbségeit.
7. Információs technikák, informatikai ismeretek alkalmazása
A tanuló legyen képes
– kiválasztani az élelmezés korszerű irányításához a szükséges információs forrásokat,
– kezelni az információhordozókat,
– felismerni az elégséges információt,
– rendszerezni és rendezni az információkat,
– kezelni az információkat az adatvédelem szabályainak megfelelően,
– feldolgozni, értékelni az információt,
– továbbítani az információkat.
8. Marketingmenedzsment tevékenység végzése
A tanuló legyen képes
– elsajátítani a marketingmenedzsment alapjait,
– elsajátítani a szolgáltatás javításának és a termelési költségek stratégiáját,
– követni a fogyasztói attitűdöket és a fogyasztási szokásokat, fogyasztási szokásokat alakítani a helyes táplálkozási szokások figyelembevételével,
– felismerni a piaci lehetőségeket,
– ellenőrizni a kidolgozott marketingstratégiát, szükség szerint módosítani.
9. Szakmai gyakorlati követelmények
9.1. Szakmai gyakorlatok témakörei, óraszámok
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
Sorszám A gyakorlat témakörei Óraszám
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
1. Szervezési, vezetési ismeretek 150 óra
2. Gazdálkodási, tervezési és költségvetési ismeretek 110 óra
3. Információ és informatikai ismeretek 110 óra
4. Minőségügyi és minőségirányítási ismeretek, HACCP 90 óra
5. Teljesítményértékelés 60 óra
6. Humán- és marketingmenedzser tevékenység 80 óra
Óraszám összesen: 600 óra
9.2. Gyakorlati feladatok
A hallgató szerezzen gyakorlati készséget a következő feladatok elvégzéséhez:
– Az élelmezési üzemek személyi szükségletei és ennek fejlesztési lehetőségei.
– A szolgáltatási hatékonyság növelése, lehetőségei.
– Döntések, leltár, ellátmányok elemzése.
– Munkára fordított órák, túlórák, bérek és egyéb juttatások rendszerének elemzése.
– Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése.
– A változatossági index elemzése.
– A magasabb feldolgozottságú és a kényelmi termékek gazdaságosságának elemzése, táplálkozás-élettani értékének vizsgálata és megítélése.
– Felvételi beszélgetés megtervezése.
– Az élelmezés tárgyi, műszaki, személyi feltételeinek megteremtése és elemzése.
– Költségvetés készítésének főbb szempontjai.
– Költségvetési bevételek tervezése.
– Költségvetési kiadások tervezése.
– Egyszerűsített élelmezési anyagelszámolás elemzése és ellenőrzése.
– Az élelmezési keret alakulásának elemzése.
– Az élelmezés ön- és rezsiköltségének elemzése.
– Számítógépes étlaptervezés. (kiemelten az egyes kórállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták, hagyományostól eltérő étrendek).
– Az étlaptervezés számítógépes támogatása.
– Ételrendelés, utalványozás számítógéppel.
– Számítógépes tételes anyagnyilvántartás.
– Az élelmezés helyzetfelmérése.
– Minőségügyi rendszer élelmezésre vonatkozó dokumentációjának vagy egyes elemeinek kidolgozása (HACCP).
– Az emberi erőforrás elemzése az élelmezési folyamatokban.
– Fogyasztói elégedettség vizsgálatának elemzése.
– Az élelmezési folyamatok higiénés megfelelőségének ellenőrzése és elemzése.
– A raktározási és előkészítési folyamat higiénéjének fokozott ellenőrzése és minősítése.
– Az élelmezési üzem műszaki felszereltsége biztonságos működésének ellenőrzése.
– Balesetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése az élelmezési folyamatokban.
– A védőruha és védőfelszerelések ellenőrzése és minősítése.
– Egészségnevelés, egészségmagatartás fejlesztése, ismeretátadás módszereinek kidolgozása szakterületén.
– A raktározás elemzése.
– Az ételszállítás veszélyforrásai.
– Új munkatársak beilleszkedésének segítése.
– Reklámtevékenység kiválasztása, tárgyalás, pénzügyi tevékenység.
– A piacstratégia lehetőségei.
– A szolgáltatás javításának és a termelési költségek csökkentésének stratégiája.
– Hazai fogyasztói szokások változásának elemzése.
Az igazolt szakmai gyakorlatokat olyan intézményben, gyakorlóhelyen kell letölteni, ahol adottak a fenti feladatok elsajátításának, a készségek fejlesztésének feltételei.
9.3. Szakmai gyakorlatok értékelése
A 2. és 4. pont témái évközi írásbeli beszámoló keretében kerülnek kiértékelésre. A 3. pontban feltüntetett ismeretekről számítógépes gyakorlat keretében történik az értékelés.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmai előképzettség: dietetikus szakképesítés vagy élelmezésvezető szakképesítés.
c) Négy év szakmai gyakorlat a szakmai előképzettségének megfelelő munkakörben.
d) 600 óra igazolt irányított szakmai gyakorlat teljesítése.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szerint adható.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga:
Szakdolgozat készítése és megvédése.
Szóbeli vizsga tantárgyai:
I. Táplálkozás-egészségügy.
II. Szervezési és vezetési ismeretek.
III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés.
Időtartam: 3 x 15 perc.
Gyakorlati vizsga:
Megadott korcsoport részére étrendtervezés számítógép segítségével.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Írásbeli vizsga tartalma:
Szakdolgozat készítése, elfogadása. A szakdolgozat konkrét témaköreit a vizsgaszervező intézmény állítja össze és a szakmai vizsga előtt 3 hónappal jelzi a hallgatók részére. Az elkészített dolgozat beadási határideje a vizsgát megelőző egy hónap.
A szakdolgozat készítésének szempontjai (egyben az értékelés alapelvei)
– a szakdolgozat problémakörének kiválasztása, megfogalmazása a szakterület jellemzője legyen,
– a szakdolgozat a vizsgázó saját megfigyeléseire és elemzéseire épüljön,
– a vizsgázó szakmai megállapításainak, következtetéseinek, javaslatainak legyen gyakorlatot fejlesztő értéke,
– tükrözze a vizsgázó szakirodalmi jártasságát.
Szóbeli vizsga tantárgyai és témakörei:
I. Táplálkozás-egészségügy tantárgy
Élelmiszertörvény, Magyar Élelmiszerkönyv, Népegészségügyi program
Élelmezés-minőségügy. Élelmiszerbiztonság
II. Szervezési, vezetési ismeretek tantárgy
Humánmenedzsment
Jogi és etikai ismeretek
III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés tantárgy
Információs technikák, informatikai ismeretek
Marketingmenedzsment
I. Táplálkozás-egészségügy tantárgy
A hazai élelmezés- és táplálkozástudomány fejlődése.
Összefüggések a kiegyensúlyozott táplálkozás és a krónikus nem fertőző betegségek között.
Ásványi anyagok hiánya következtében kialakuló gyakoribb betegségek.
Az élelmezés- és táplálkozáspolitika összefüggése.
Korszerű, egészséges táplálkozás szakmai irányelvei, ajánlásai (energia, tápanyagszükséglet, élelmiszeralapú táplálkozási ajánlások, egészséges táplálkozás).
A hazai élelmiszerfogyasztás alakulása.
Az élelmiszerbiztonság célja és veszélyforrásai.
Leggyakoribb mikrobiológiai veszélyforrások.
Élelmiszerek vegyi szennyezettsége.
Élelmiszer-adalékanyagok, mint kockázati tényezők.
Az élelmiszerek minőségi jellemzői.
A tápanyagok élettani értéke, élettani szükséglet.
Ételeink élvezeti értéke, alkalmassági érték.
Az Élelmiszertörvény célja, hatálya, fejezetei és néhány főbb meghatározás.
Különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, irányelvei.
Az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételei HACCP.
A népegészségügyi program közétkeztetéssel kapcsolatos célkitűzései, a szakterülettel kapcsolatos cselekvési alprogramok.
Az élelmezés-minőségügy ismeretek témakör:
Az élelmezés-minőségügy, mint az intézményi minőségügy része.
A minőségügyi rendszer működésének célja.
Minőségügyi alapfogalmak, minőség (quality), minőségpolitika (quality policy), minőségirányítás (quality management), minőségügyi rendszer (quality system), indikátor, standard.
Az élelmezés stratégiája (helyzetfelmérés, akciótervek, célok, dokumentáció).
A lakosság táplálkozásának jellemzői és a javítás követelményeinek ellenőrzése és irányítása a hazai élelmezés és táplálkozáspolitika elveinek figyelembevételével.
Minőségügyi rendszerdokumentáció, minőségügyi kézikönyv, minőségügyi terv, eljárások, minőségügyi bizonylatok az élelmezési szabályzatban rögzítve.
Az élelmezési folyamat minőségének elemzése. Élelmiszerbiztonság. Fizikai, kémiai, radiológiai és biológiai biztonság.
Emberi erőforrás (humánpolitika) az élelmezési folyamatokban, létszám, szakképzettség, korösszetétel, munkaköri leírások.
Az élelmezés ellenőrzése (külső, belső auditálás).
Standardok (élelmezési mutatószámok és indikátorok) kidolgozása. Élelmezésbiztonság (az egyén alapvető joga életvitelének megfelelően szükséges élelmiszerekhez hozzájutás). Élelmiszerlánc.
Fogyasztói elégedettség-vizsgálat, etikai elvárások.
Minőségirányítás és minőségellenőrzés az élelmezési folyamatokban, a GMP (Good Manufactoring Practice): Jó gyártási gyakorlat, GCP (Good Catering Practice): megfelelő minőségirányítás az élelmezési szolgáltatásban.
GHP (Good Hygenic Product): a megfelelő hygiénés folyamatok biztosítása az élelmezési folyamatokban.
HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points): a veszélyforrások kritikus pontjainak elemzése, a raktározási és az ételkészítési veszélyforrások kiszűrése.
Az ételszállítás veszélyforrásai.
Minőségügyi rendszer (ISO 9000) alkalmazása az élelmezés szolgáltatásában (International Organisation for Standardization) és egyéb minőségügyi rendszerek.
TQM (Total Quality Management): a teljes körű minőségbiztosítás.
Az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeinek és hatékony felhasználásának koordinálása.
A szolgáltatást igénybevevők érdekeinek támogatása, az általa vezetett terület képviselete.
II. Szervezési és vezetési ismeretek tantárgy
Szervezeti struktúrák, kapcsolatrendszerek.
Az élelmezési menedzser helye és szerepe a közétkeztetés szervezetében.
A személyzetfejlesztési szükségletek kielégítése, állományszervezés, az alkalmazottak betanítása, motiváló környezet megteremtése.
A munkafolyamatok tervezése jogi, gazdasági, humán és etikai szempontok alapján.
Az élelmezés folyamatrendszerének irányítása, ellenőrzése.
Az élelmezés tárgyi, műszaki, személyi feltételeinek harmóniájának megteremtése és ellenőrzése.
A marketingmenedzsment folyamatának koordinálása.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése.
Az élelmezés humán, tárgyi, műszaki feltételeinek és hatékony felhasználásának koordinálása.
A vezetői munkakör sajátosságai, a vezető jellemvonásai.
Vezetési stílusok, vezetési technikák.
A menedzsment vezető eleme az ellenőrzés és az elemzések prioritása, probléma analízis módszerei.
Kommunikáció, kapcsolatrendszer, kapcsolatmutatók elemzése, a produktum vagy a szolgáltatás hatékonyságának növelése.
Döntések, leltár, ellátmányok ellenőrzése és elemzése.
Munkára fordított órák, túlórák, bérek és egyéb juttatások rendszere, elemzése a munkahelyen.
Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése.
A magasabb feldolgozottságú és a kényelmi termékek gazdaságosságának elemzése, táplálkozási-élettani értékének vizsgálata és megítélése.
Az élelmezéssel kapcsolatos speciális feladatok megvalósítása, azokért felelősségvállalás.
A felvételi beszélgetés megtervezése, irányítása és kontrollálása.
A szervezeti célok elérése érdekében a személyi, környezeti és anyagi források összhangjának értékelése.
A szakterületre vonatkozó normák betartatása, érvényesítése.
A konfliktushelyzetek megoldása, a dolgozók előrehaladásának, karrierjének biztosítása.
A táplálkozás-egészségügyi javaslatok betartásának ellenőrzése, különös tekintettel a krónikus, nem fertőző betegségek táplálkozással kapcsolatos megelőzésére.
Szakképzése során elsajátított közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi követelmények betartásának ellenőrzése.
Humánmenedzsment ismeretek témakör:
Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és célja.
Munkaerő-felvétel.
Munkakörök kialakítása és munkaköri leírás.
Teljesítményértékelés.
Munkaerő-felhasználási és leterheltségi mutatók.
Az élelmezési menedzser feladata humánerőforrás vonatkozásában.
A szolgáltatást igénybevevők érdekeinek támogatása, az általa vezetett terület képviselete.
Kapcsolatot tartó és mediátorszerep betöltése az ellátási folyamat szereplői között.
Szempontok a humán munkaerő fejlesztésére.
Módszerek az új munkatársak beilleszkedésére.
A menedzseri szerepek kidolgozása és a lehetőségek alkalmazása az élelmezésben.
Jogi és etikai ismeretek témakör:
Jogforrási rendszer.
Jogforrási hierarchia.
Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet.
Alapfogalmak: alapvető jogok.
Jogszabály érvényessége, területi hatály, személyi hatály, jogszabály kihirdetési formák.
Polgári jogi alapfogalmak (jogképesség, cselekvőképesség, vétőképesség, kártérítési felelősség, titokvédelem, adatvédelem, természetes személy, jogi személy, különösen: költségvetési szerv, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesület, köztestület, alapítvány).
Büntetőjogi alapfogalmak (kiemelten: szándékos bűnelkövetés, gondatlan bűnelkövetés, bűncselekmény, bűntett, vétség, beszámítási képesség).
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, magántitok megsértése, közokirat hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, környezetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése, járványügyi szabályszegés, a fogyasztó megtévesztése, hűtlen kezelés, hanyag kezelés.
Egészségügyi jog (a betegek jogai és kötelezettségei, népegészségügy, egészségügyi ellátások rendszere, egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei, egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei, egészségügyi közalkalmazottak által betöltött munkakörök).
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
Egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet.
Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet.
Munkavédelmi törvény végrehajtásáról, különösen a munkabalesetek bejelentéséről szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelet.
Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet.
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, a törvény végrehajtási rendeletei.
80/1999. (XII. 28.) GM, EüM, FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és – forgalmazás feltételeiről.
9/1985. (X. 23.) EüM–BKM az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról.
5/1990. (II. 28.) SZEM rendelet az ételmérgezés esetén követendő eljárásról.
Etikai ismeretek témakör:
Személy iránti tisztelet (mások jogainak, autonómiájának tiszteletben tartása)
Méltányosság, egyenlőség, diszkrimináció tilalma.
Károsság hiánya (védnökség kötelezettsége, gyenge, kiszolgáltatott ember jogainak védelme).
Erkölcsi dilemmák a közvetlen élelmezés ellátással kapcsolatosan (igazmondás, szűkös erőforrások elosztása, döntés a minőséggel kapcsolatban, korrigáló tevékenység).
Menedzser, mint szerepmodell az erkölcsi döntéshozásban.
Felelősségi rendszerek (felelősség a dokumentumok vezetésében, felelősség a feladat delegálásában, felelősség a munkahelyi csoportdinamika alakításában, felelősség a szakmai standardok, protokollok megvalósításáért).
III. Gazdálkodás, tervezés, költségvetés tantárgy
Tervezés, mint az élelmezési menedzser fő tevékenysége.
Az államháztartás rendszere.
A központi költségvetés rendszere.
Az önkormányzat költségvetése.
A központi szervek finanszírozása.
A költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszerek.
Az Élelmezési Szabályzat.
Az élelmezési ellátás folyamatának szabályozása és bizonylati rendje.
A költségvetési gazdálkodás jellemzői és folyamata.
Költségvetés készítése az élelmezési feladatot ellátó költségvetési intézményeknél.
A költségvetési bevételek tervezése.
A költségvetési kiadások tervezése.
A közétkeztetés helye az állami feladat ellátásában.
Az élelmezési rendszer részei és folyamatai.
Az élelmezési folyamat elemei.
Étlaptervezés, étlaptervezési formák.
Étlaptervek felülvizsgálata.
Árurendelés, az élelmezési nyersanyag-előkészítés biztosítása.
Az emberi erőforrás elemzése az élelmezési folyamatokban.
Leterheltségi mutatók elemzése.
Az élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzése.
A változatossági index elemzése.
Fogyasztói elégedettség vizsgálatának elemzése.
Információs technikák, informatikai ismeretek témakör:
Bizonylatok, mint az információ hordozói, szerepük az információs folyamatokban.
Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei.
Bizonylati szabályzat, bizonylati album.
Az élelmezési nyersanyagok helye a költségvetési szervek
nyilvántartási rendszerében.
Eszközök és a források fogalma, a költségvetési szerv vagyona.
Szintetikus nyilvántartás, főkönyvi (szintetikus) számla, analitikus nyilvántartás, számlasoros és időszakos könyvelés.
Egyszerűsített élelmezési anyagelszámolás.
Az élelmezési keret felhasználásának alakulása, költségelszámolás.
A tápanyagszükséglet és az élelmezési nyersanyagnorma biztosítása.
Az élelmezés ön- és rezsiköltsége.
Az élelmezés számítógépes irányítása és információs rendszere.
A számítógépes rendszer kidolgozásának elvei, az adatbázisok, mint tárolt információk.
Szakmai elvek érvényesülése a számítógépes programok kidolgozásában.
A számítógépes élelmezési rendszer folyamatainak moduljai.
Étlaptervezés számítógépes támogatással. Kiemelten az egyes korállapotoknak megfelelő speciális étrendek, diéták hagyományostól eltérő étrendek.
Ételrendelés, utalványozás számítógéppel.
Számítógépes tételes anyagnyilvántartás.
Marketingmenedzsment ismeretek témakör:
A marketingmenedzsment alapjainak ismerete, folyamata.
Információ, promóció, tárgyalás, pénzügyi tevékenység.
Az élelmezési menedzser mediátor szerepe a marketingmenedzsment résztvevői között.
Az élelmezési menedzser termelésirányító, szállító, termékeladó és szervező feladatai.
Fogyasztói érdekvédelem, tisztességtelen piaci magatartás tilalma a marketinggyakorlatban.
A piac stratégiai lehetőségei, árleszállítási, olcsóbb áruk, presztízsjavak, választékbővítési stratégiája.
A fogyasztói attitűdök követése, hazai fogyasztási szokások változása.
Fogyasztási szokások alakítása a helyes táplálkozási szokások figyelembevételével.
Fogyasztási szükségletek felmérése, szolgáltatásmarketing.
Árstratégiák tervezése, költségbecslés.
Árleszállítások és engedmények. A stratégia ellenőrzése.
A menedzseri szerepek kidolgozása és a lehetőségek alkalmazása az élelmezésben.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
Szakmai elmélet:
Szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyei alapján átlagszámítással kell meghatározni. Tört érték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a számítógépes étlaptervezésre adott érdemjegy alapján kell kialakítani.
V. Egyéb tudnivalók
A vizsgázó eredményes szakmai vizsga után élelmezési menedzser szakképesítést kap, amit a nevére kiállított ,,bizonyítvány'' tanúsít.
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei szervezetét jogosítja fel.
A képzés II. Szervezési és vezetési ismeretek tantárgy szakmai vizsgája alól felmentést kap az Egészségügyi Menedzser szakképesítést szerzett vizsgázó.
2. számú melléklet a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelethez
A Jegyzék 76. sorszáma szerint kiadott egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 71 1408 01
2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gyakorlatvezető
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3419 Egyéb pedagógus
2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
– –
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egészségügyi gyakorlatvezető az egészségügyi ellátást, ápolást nyújtó szakemberek csoportjának azon tagja, aki az ápolás, gondozás, rehabilitáció területén a gyakorlati oktatás (képzés) keretében, az oktatási dokumentumoknak megfelelően felkészíti a tanulókat/hallgatókat a választott hivatásuk gyakorlására, az elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazására. Közreműködik a tanulók pályára nevelésében, optimális tanulói környezet biztosításában, részt vesz különböző képzési formák, továbbképzések szervezésében, lebonyolításában.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
– Saját szakmai területén a gyakorlat ideje alatt oktatási, szervezési, vezetési feladatokat lát el.
– Részt vesz a demonstrációs egység napi ápolási/gondozási/rehabilitációs feladatainak ellátásában.
– Közreműködik az egészségügyi képzések gyakorló területein a szakmai gyakorlatok koordinálásában.
– Az oktatást végző intézménnyel együttműködve a tanulók/hallgatók szakmai gyakorlatának tervezése a gyakorló terület munkarendjének megfelelően.
– A gyakorlat megkezdésekor a tanulók/hallgatók munka- és balesetvédelmi oktatásának biztosítása, dokumentálása, a felelősségbiztosítás megkötésének ellenőrzése.
– A tanulók/hallgatók számára a gyakorlat időtartamára megfelelő szociális, a csoportos konzultációhoz szükséges helyiségek, munkavédelmi eszközök biztosítása.
– A tanulók/hallgatók fegyelmi vétségeinek, illetve a velük kapcsolatos rendkívüli események jelzése a képző intézmény felelős vezetője felé (az együttműködési szerződésben rögzítettek alapján).
– A tanulók/hallgatók gyakorlati tevékenységének ellenőrzése, értékelése, folyamatos kapcsolattartás a képző intézménnyel.
– Részvétel a tanulók/hallgatók ellenőrző értékelő munkájában a szakmai vizsgák során.
– Részvétel a tanulói, hallgatói csoport építésében.
– Tanulói, hallgatói egyéni munka irányítása, kompetenciafejlesztés.
– A szakképesítés szakmai tartalmát irányító dokumentumok ismerete, a szakmai elméleti és gyakorlati követelmény alkalmazása a gyakorlati képzés során.
– Szakterületének megfelelő továbbképzésekben közreműködik.
– Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatokat végez.
– Közreműködik a minőségbiztosítási tevékenység kidolgozásában.
– Gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosításában részvétel.
– Kommunikációs technikát alkalmaz.
– Közreműködik az ápolás kutatás feladatainak ellátásában.
– Etikai, pedagógiai, szociológiai ismereteket alkalmaz.
– Jogi ismereteket alkalmaz.
2. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
2.1. A területi szakmai gyakorlatok tervezése, szervezése, vezetése, értékelése
a) Információs, dokumentációs tevékenység végzése
A tanuló legyen képes:
– az általános és az egészségügyi műveltség kialakításához ezzel összefüggésben a pályaorientációs és az identitás megerősítéséhez saját élményt nyújtó gyakorlati szituációkat biztosítani,
– az akut, életveszélyes állapotok/állapotváltozások felismeréséhez a sürgősségi adekvát ,,első'' intézkedések megtételéhez szükséges – kompetencia szinttől függő – képességeket kialakítani, begyakoroltatni,
– kiválasztani a gyakorlati oktatás irányításához szükséges információs forrásokat,
– kezelni információhordozókat,
– kezelni információkat az adatvédelem szabályainak megfelelően,
– elvégezni az egészségügyi törvény szabályainak megfelelően a dokumentumok vezetését.
b) Higiénés, tűz- és munkavédelmi feladatok biztonságos ellátásához szükséges környezet megteremtése:
– a gyakorló területeknek megfelelő munkavédelmi, tűzvédelmi, higiénés előírásokat betartani és betartatni,
– a technikai és technológiai ismereteket követni, az ismereteket alkalmazni,
– a sepsis és antisepsis szabályait betartani és betartatni,
– esztétikus környezetet biztosítani.
c) Szakterületének ápolási, gondozási feladatainak ellátása:
– a kompetencia körébe tartozó szakmai feladatokat elvégezni és a tanulók/hallgatók szakmai ismereteinek megfelelően elvégeztetni (bemutatás, felügyelet melletti tevékenység gyakorlás, tevékenység önálló végzése).
d) Szakmai gyakorlat tervezése, szervezése, értékelése:
– az oktatáshoz, képzéshez szükséges dokumentumokat értelmezni,
– a tantervi követelményeknek megfelelően a gyakorlatokat tervezni,
– szervezni, vezetni, értékelni az oktatási folyamatot az aktuális helyzetnek megfelelően,
– hatékony oktatási eszközöket kiválasztani, alkalmazni,
– a vizsgaszabályzatnak megfelelően a gyakorlati vizsgát megszervezni, előkészíteni,
– motiválni és érdeklődést fenntartani,
– nevelési problémákat, beilleszkedési zavarokat felismerni,
– a tanulót támogatni és érdekeit képviselni,
– közösséget fejleszteni,
– közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában,
– együttműködni egészség megőrzési munkában (egészség megőrzés a szakképző intézményben, gyakorlati képzőhelyeken),
– pozitív segítő szerepet közvetíteni és alkalmazni, és azt a tanulóktól/hallgatóktól elvárni:
= az önálló hatékony tanulási technikák alkalmazásában,
= foglalkozások lebonyolításában,
= viselkedési normák, normakövető magatartás, az egyén támaszrendszerei tekintetében,
– oktatáshoz, képzéshez szükséges tanügyigazgatási, pedagógiai, szakmai gyakorlati munkát segítő dokumentumokat biztosítani, vezetésüket készség szintjén elsajátítani,
– szakmai és vizsgakövetelményeket, központi programot, helyi tantervet, tankönyvet, tananyagot, taneszközjegyzéket, foglalkozási naplót, tanulói munkanaplót, pedagógiai program,
– vizsga előkészítéséhez, lebonyolításához alkalmazott dokumentumokat ismerni és munkája során alkalmazni,
– megtervezni a tanuló, hallgató kompetencia fejlesztését (figyelembe véve a központi programot, a tanév rendjét, a kórházi, klinikai egység munkarendjét),
– tanuló, hallgató kompetencia fejlesztéséhez a gyakorlatokat megszervezni, vezetni,
– a szakképesítés szakmai elméleti tételeinek feldolgozását a szakmai gyakorlati feladatokkal szinkronba hozni, a súlypontokat meghatározni az oktatási folyamat során,
– együttműködni az oktató intézménnyel a szakmai gyakorlati vizsga gyakorlati feladatainak kijelölésében (az ellátó részleg betegeit, gondozottakat figyelembe véve),
– megtervezni a tanuló, hallgató értékelését különféle értékelési módszerekkel,
– gyakorlati oktatással kapcsolatos tapasztalatokat begyűjteni az érdekképviseleti testületektől, a szakmai kollégiumok tagjaitól,
– a szakképzést formáló információkat szelektálni, javaslatokat megfogalmazni az oktatási tevékenység fejlesztéséhez.
e) Tanulói/hallgatói csoportépítés
– a közös döntéshozás technikáját elsajátítani, elsajátíttatni (egyéni szükségletek érvényesítésének lehetőségei a csoporton belül, motiváció),
– általános és speciális oktatási módszereket (szimulációs gyakorlatok, szerepjátszás, vita, eseti módszer, játék, klinikai szituációk értékelése) alkalmazni,
– a tanuló/hallgató csoportos ápolási munkáját megszervezni a csoporttagok közötti koordinálással és a személyhez illő feladatok megadásával,
– a tanuló folyamatos felügyeletét biztosítani,
– optimális tanulási környezetet biztosítani,
– javaslatot tenni a gyakorlatokhoz szükséges eszközök kiegészítésére, bővítésére,
– koordinációs tevékenységet folytatni,
– teamban dolgozni,
– a minőségbiztosításban és ellenőrzésében közreműködni,
– gyakorlati oktatás, képzés minőségbiztosítását fejleszteni.
f) Tanulói/hallgatói egyéni munka irányítása:
– az egyéni munka alapjait – önbizalom, önismeret, ítélőképesség, egyéni időgazdálkodás – közvetíteni, erősíteni,
– a hallgatói egyéni munkát motiválni,
– a tanuló, hallgató egyéni ápolói munkáját megszervezni a munkafeladatok fontossági sorrendbe állításával és a feladatok szakszerű delegálásával,
– oktatási módszereket (kiemelten) betegbemutatás, egyéni megbeszélés, ápolói vízit, komputer asszisztálta oktatás, a beteg oktatása alkalmazni,
– távoktatást, mint oktatási formát irányítani,
– optimális teljesítményszint eléréséhez rövid, hosszú távú tréninget megtervez.
g) Tanulói/hallgatói munka értékelése:
– a tanuló, hallgató teljesítmény ellenőrzésének értékelési formáit ismerni és alkalmazni (esszé technika, minősítési skálák, értékelő interjú, az önértékelés, központi programok kiértékelése, feladatlapok, tesztek kiértékelése, az oktatási folyamat külső – belső mérései),
– a tanuló, hallgató tevékenységét igazoló nyilatkozatokat kiállítani (különös tekintettel az etikai, jogi problémákra).
h) Ápolás standardjai, ápolási modellek, ápolói beavatkozások és műveletek (protokollok) szerinti oktatás:
– közvetíteni a klinikai egység ápolási filozófiáját a tanuló/hallgató számára,
– ismertetni a betegellátó, betegápoló team szemléletét az emberről,
– tanulót/hallgatót tájékoztatni a személyzet/beteg együttműködéséről,
– különbséget tenni az ápolási modellek között,
– ápolási modellt kiválasztani (az ellátottak, ápoltak, az osztály, egység jellegének figyelembevételével),
– az ápolási modell szerinti ápolást megtanítani,
– közvetíteni az ápolás általános standardjait az ápolási tevékenység ellátása során,
– az egész személy tisztelete,
– az egyén tisztelete,
– az emberi méltóság és önbecsülés tisztelete,
– ápolói beavatkozásokat és műveleteket (protokollokat) készíteni, alkalmazni, értékelni az oktatási folyamat során,
– felismerni az ápolási protokollok szerinti oktatás lehetőségeit, korlátait, módszereit,
– egészségfejlesztő tevékenységet végezni szakterületén,
– közreműködni a népegészségügyi program megvalósításában.
i) Szakterületének megfelelő továbbképzések lebonyolítása:
– a továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályokat ismerni és ismertetni,
– a továbbképzéssel kapcsolatos igényeket felismerni, humán erőforrásokat és a költségeket megtervezni,
– továbbképzéseket, ismeret felújítási programokat lebonyolítani intézményi szinten,
– az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartását szabályozó jogszabályokat ismerni,
– pontszerző továbbképzésekkel kapcsolatos pályázatot összeállítani,
– szakmai projektekben közreműködni,
– szakmai rendezvények, konferenciák szervezésében közreműködni,
– támogatók megszervezésével kapcsolatos marketing tevékenységet folytatni.
2.2. Felelős gazdálkodás végzése:
– értelmezni a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó rendszereket,
– költségvetés, költségkímélés, költséghatékonyság, beruházási költségek, működési költségek kulcsfogalmakat ismerni és ismertetni,
– alakítani a tanuló/hallgató szemléletét a költségkímélésben (gazdálkodás idővel, készletgazdálkodás).
2.3. Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása:
– önmagát fejleszteni (különös tekintettel a konfliktus menedzsmentre),
– gyakorlati oktatási prioritásokat meghatározni,
– biztonságos tanulási környezetet megteremteni,
– a hallgatók érdekeit képviselni,
– szakmaterületének fejlődését folyamatosan követni,
– tanuló, hallgató rövid és hosszú távú munkahelyi tanulási igényeit felmérni,
– tanuló, hallgató képességeit, motiváló tényezőit felbecsülni,
– oktatási, képzési módosító javaslatot tenni a munkáltatónak a munkahely, részleg lehetőségeinek figyelembevételével.
2.4. Ápoláskutatás végzése:
– az ápolás, ellátás, oktatás központi problémáit összegyűjteni,
– ismertetni a szakirodalmat, a tanulót/hallgatót bevonni szakirodalom feldolgozásába,
– megfogalmazni az ápolás, oktatás kutatási céljait (figyelembe véve az oktatási intézmény, klinikai környezet tapasztalatait),
– biztosítani a tanulók/hallgatók közreműködését az adatgyűjtések során,
– adatokat analizálni és értelmezni,
– az oktatással kapcsolatos következményeket levonni,
– kutatás eredményeit közzétenni a szakmai szervezetek találkozóin, képzéssel – oktatással – kapcsolatos eredményeket megvitatni az oktatásban érintettekkel.
2.5. Kommunikációs technika alkalmazása:
– alkalmazni az önérvényesítő és felelős kommunikációt az ápolásban,
– a tanuló/hallgató kommunikációs technikáit fejleszteni a szakmai gyakorlatok során,
– eredményes munkatársi kapcsolatokat előmozdítani,
– segítő, irányító beszélgetést folytatni, meghallgatni,
– kapcsolatot felvenni és tartani a betegekkel, tanulókkal és hozzátartozókkal,
– problémát feltárni, megoldani az ápolásban, pozitív mintát képviselni,
– vizsgafélelmet, feszültséget feloldani,
– telekommunikációs eszközöket használni, használatát megtanítani,
– oktatástechnikai eszközöket alkalmazni,
– tájékoztatást adni elhelyezkedési esélyekről, pályamódosításról.
2.6. Etikai ismeretek alkalmazása:
– közvetíteni a felelősséget, önállóságot, képviseletet, számon kérhetőséget az ápolásban,
– etikai normák szerint cselekedni (intimitás, titoktartás, rutin-kompromisszum, beteg címkézése, kisebbségi csoportok, másság),
– az ápolásetika alapelveit (személy iránti tisztelet, károsság hiánya) közvetíteni az oktatási folyamat során,
– etikai problémákat elemezni a szakmai gyakorlatok tapasztalatai alapján,
– ismertetni a munkakapcsolatok etikai vonatkozásait,
– elkülöníteni a pedagógiai etika fogalmait (értékkategóriák, segítségadás, tanítási szabadság),
– a kulturális, szomatikus, pszichés másságot elfogadni, elfogadtatni,
– a társadalmi beilleszkedési zavarokat (devianciákat) felismerni,
– a betegellátás jellemző erkölcsi dilemmáit és az osztály, klinikai egység, ápolási részleg ápoló-beteg kapcsolatából eredő erkölcsi dilemmákat a tanulóval/hallgatóval megbeszélni,
– kompetencia fogalmát meghatározni, kompetencia határokat betartani.
2.7. Jogi ismeretek alkalmazása:
– megfogalmazni a munkáltató és a különös védelemre szoruló munkavállaló (tanuló, hallgató) közötti munkaszerződés, tanulószerződés alapján a létrejövő munkaviszony lényegét,
– orientálni a hallgatót az alapvető jogok megsértése miatt keletkező igények felismerésére a jogorvoslati utak megválasztására,
– megfogalmazni az egészségügyi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári jogi fogalmakat,
– összefoglalni, alkalmazni az egészségügyi ellátást szabályozó egészségügyi törvény rendelkezéseit,
– felsorolni a hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi alapfogalmakat, a büntethetőséget kizáró okokat,
– értelmezni a fiatalkorú bűnelkövető mentesítését,
– felsorolni a Btk. különös részének egészségügyi hivatással kapcsolatos büntető tényállásait,
– értelmezni a jogképesség, cselekvőképesség, belátási képesség, szerzőképesség, vétőképesség fogalmakat,
– értelmezni a titokvédelem, adatvédelem fogalmakat,
– kiemelni a személyiség védelmének különös eseteit,
– integrálni, megelőző szakmai ismereteit a család funkcióinak, feladatainak körülírása során,
– elkülöníteni a gyámság, gondnokság jogi intézményét,
– alkalmazni az oktatással, képzéssel kapcsolatos jogforrásokat.
2.8. Szociológia ismeretek alkalmazása:
– meghatározni az egészség szociológia, vezetés szociológia, kórház szociológia fogalmakat,
– definiálni a hatalom és tekintély közötti különbséget,
– meghatározni a jutalmazó, büntető, kényszerítő, legitim, pozícióból eredő szerepét az intézményi szervezetben,
– definiálni a csoport építő és fenntartó szerepkör lényegét és alkalmazni ismereteit az oktatási képzési folyamat során,
– alkalmazni a munkahelyi betanítás mikroszociológiai módszereit.
2.9. Pedagógia alapismeretek alkalmazása:
– megfogalmazni az oktatás, képzés, tanítási-tanulási folyamat lélektani, pedagógiai, neveléstani alapfogalmait,
– jellemezni a tanítás-tanulás folyamatát,
– összefoglalni a kórspecifikus beilleszkedési devianciákat,
– megfogalmazni életkor specifikus nevelési tényezőket, nevelő hatásokat, nevelési módszereket,
– felsorolni a közösség fejlesztési módokat,
– alkalmazni a felnőttkori tanulás módszereit,
– elhatárolni a tanulók/hallgatók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit, eszközeit,
– felismerni a pedagógiai hibákat és problémákat.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
1.1. Iskolai végzettség: egészségügyi főiskolai végzettség
1.2. Szakmai előképzettség egészségügyi főiskolai szakképesítés
1.3. Szakterületen eltöltött – igazolt – 2 év szakmai gyakorlat
1.4. Szakmai gyakorlatok – igazolt – teljesítése az alábbi gyakorlati helyeken:
– szakképző intézményben szervezett gyakorlati képzésben 3 hét
– intézeti szakoktató, oktatásszervező mellett 1 hét
– gyakorlati oktatást végző gyakorlatvezető mellett 4 hét
– az oktatásszervező intézmény által irányított gyakorlati feladat ellátása saját szakterületén (a gyakorlati feladatok körét a képzési program tartalmazza) 7 hét
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben közzétettek szerint adható felmentés.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga:
Szakdolgozat készítése és megvédése.
Szóbeli vizsga tantárgyai:
1. Pedagógia, szociálpedagógia.
2. Tantárgypedagógia.
3. Egészségügyi menedzsment (egészségügyi jog, egészségügyi etika, egészségügyi gazdálkodás, egészségügyi szervezés-irányítás, minőségbiztosítás, egészségügyi szociológia).
Időtartama: 3 x 15 perc.
Gyakorlati vizsga:
Területi szakmai gyakorlat vezetése.
Időtartama: 8 x 60 perc.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Írásbeli vizsga tartalma:
Szakdolgozat készítése, elfogadása. A szakdolgozat konkrét témaköreit a vizsgaszervező intézmény állítja össze és a szakmai vizsga előtt 3 hónappal jelzi a tanulók részére. Az elkészített dolgozat leadási határideje a vizsgát megelőző egy hónap.
Szóbeli vizsga tartalma:
a) Pedagógia, szociálpedagógia
Ismeret szintjén: A szakképzés rendszere
– az egészségügyi szakképzés intézményei, klinikai demonstrációs, oktató egységek,
– az egészségügyi szakképzés mindenkor hatályos rendszere,
– a választott szakiránynak megfelelő szakképesítések köre, a szakképesítések szakmai tartalmának jellemzői, az adott szakképesítés kompetencia fejlesztésének szintjei,
– a szakmai gyakorlatok vezetéséhez szükséges tanügyigazgatási, oktatási, pedagógia dokumentumok alkalmazása,
– szakmai és vizsgakövetelmények,
– központi program, tankönyv, taneszköz,
– gyakorlati képzések értékelő lapjai, munkafüzetek, foglalkozási napló.
Ismeret szintjén:
– társadalmi rétegződés és meghatározottság,
– csoportok,
– csoportok fejlődése,
– egyén és a csoport kölcsönhatása,
– döntések a csoporttal kapcsolatosan.
Megértés szintjén:
– viselkedési normák, normakövető magatartás,
– szerepek (pozitív segítő szerep),
– szerepelvárások, szerepviselkedés,
– szerepfeszültségek az oktatás-képzés során,
– az egyén támaszrendszerei,
– tanulói viselkedési hibák, devianciák.
Integrálás szintjén:
Pedagógia, szociálpedagógia alapfogalmai, neveléstan alapfogalmai:
– tanítás, tanulás folyamatának lélektani, pedagógiai, neveléstani alapjai,
– tanítás, tanulás folyamata,
– hivatás, munkatevékenység, pályára nevelés módszerei,
– életkor specifikus nevelő hatások különös tekintettel az egészségügyi intézmények szakdolgozóira, pályára nevelés lehetőségei, pedagógiai hibák, problémák.
b) Tantárgypedagógia
Ismeret szintjén:
– a gyakorlati oktatás-nevelés hatásrendszerei és módszerei,
– a szakmai gyakorlatvezetés színterei, topográfia, oktatási eszközök,
– gyakorlatvezetés támogatási rendszerei,
– gyakorlatvezetés pedagógiai alaptörvényei,
– gyakorlatvezetés speciális módszerei.
Alkalmazás szintjén:
– Gyakorlatvezetési módszerek:
1. A gyakorlatok tervezése.
2. A gyakorlatok előkészítése.
3. Innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása.
4. Gyakorlatvezetési formák.
5. Hallgató teljesítményének értékelése, gyakorlatok értékelése.
Alkalmazás szintjén:
– A szakmai gyakorlati vizsga módszertana:
1. Tervezés.
2. Előkészítés.
3. Szervezés, lebonyolítás.
4. Értékelés.
5. A vizsgabizottság segítése.
6. Vizsgatapasztalatok összegzése.
7. Vizsgatapasztalatok jelzésének lehetőségei.
8. Vizsgatapasztalatok további oktatással kapcsolatos fejlesztésre történő felhasználása.
c) Egészségügyi menedzsment
Egészségszociológia:
Ismeret szintjén:
– egészség-betegség szociológiai megközelítése,
– népegészségügyi program,
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,
– egészséget, betegséget befolyásoló tényezők, egészségvédelem,
– az egészségügyi intézmények belső szociális jelenségei és folyamatai.
Vezetésszociológia:
Alkalmazás szintjén:
– hatalom és tekintély a szervezetben,
– csoportépítő és fenntartó szerepkör,
– a betanítás, segítségnyújtás mikroszociológiai módszerei.
d) Jogi és etikai ismeretek
Alkalmazás szintjén:
– a közoktatásra vonatkozó hatályos jogszabályok,
– a szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok,
– felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok,
– hatályos egészségügyi törvény, végrehajtási rendeletei,
– adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok,
– a tanulókat érintő munkajogi, polgári jogi, büntetőjogi alapismeretek.
Alkalmazás szintjén:
– az egészségügyi etika alapfogalmai, alapelvei, problémái és dilemmái,
– pedagógiai etika.
Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos menedzsment feladatok.
Felelős gazdálkodás.
Gyakorlati oktatással, képzéssel kapcsolatos minőségbiztosítás.
Szakmai gyakorlati vizsga:
A) Megelőző szakmai gyakorlati vizsga
5 óra hospitálás szakterületének megfelelő demonstrációs körülmények között, melyről a vizsgázó hospitálási megfigyelő lapot készít.
Hospitálás ideje: ..............................
Hospitálás intézménye: .........................
Klinikai osztály: ..............................
Kórterem szám: .................................
Hospitálásra kijelölt egyéb egység, részleg: ...
Gyakorlatra beosztott tanulók száma: ...........
Gyakorlatot vezető neve: .......................
Hospitálási lap megfigyelési szempontjai:
– a szakmai gyakorlat célja és helye a tanuló kompetencia fejlesztésének folyamatában,
– a gyakorlat tervezése, szervezése,
– a gyakorlat vezetése (kiemelten a gyakorlatvezető által alkalmazott módszerek, eszközök),
– a tanulók munkájának és magatartásának értékelése,
– a gyakorlatot vezető munkájának, egyéniségének, magatartásának értékelése
– következtetések, javaslatok.
B) A vizsgázó gyakorlati feladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. ,,Szakképesítés szakmai követelményeiben'' meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény (demonstrációs egység, tankórterem) mely független a vizsgázó saját munkahelyétől. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
Gyakorlatvezetés értékelési szempontjai:
– a demonstrációs egység napi ápolási-gondozási, rehabilitációs munkájának felmérése,
– feladatkijelölés (a tanuló tantervi követelményeinek, kompetencia fejlesztésének figyelembevételével),
– a szakmai gyakorlatot teljesítő tanulók tevékenységének irányítása, vezetése,
– szervezőkészség,
– innovatív tanítási módszerek kiválasztása, alkalmazása, eszközhasználat,
– kapcsolattartási és kommunikációs készség, team munka,
– a tanulók tevékenységének értékelése, ellenőrzése, önellenőrzés, önértékelés.
5. A vizsgázók teljesítményének értékelése
Szakmai elmélet:
Szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján átlagszámítással kell meghatározni. Tört érték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
Szakmai gyakorlat:
Szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző gyakorlati vizsgafeladatra (hospitálási lap) adott érdemjegy és a vizsgabizottság előtt nyújtott (szakmai gyakorlatvezetés) feladat érdemjegye alapján kell meghatározni.
Törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott feladat érdemjegye felé kell kerekíteni.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsga után az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,bizonyítvány'' tanúsít.
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
