43/2001. (XI. 22.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról
2001.11.30.
1. § A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet ,,NEMZETI, ETNIKAI, KISEBBSÉGI ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI, TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI'' című 3. számú melléklete az e rendelet mellékleteként kiadott ,,V. KERETTANTERVEK a román kisebbségi oktatáshoz'' fejezettel egészül ki.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
Mellélet
a 43/2001. (XI. 22.) OM rendelethez
KERETTANTERVEK
a román kisebbségi oktatáshoz
(A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI
ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI,
TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI)
K E R E T T A N T E R V E K
a román kisebbségi oktatáshoz
ROMÁN TANÍTÁSI NYELVŰ ÉS KÉTNYELVŰ ISKOLÁK
A román nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja elsősorban az, hogy segítségével megőrizzük identitásunkat, nyelvünket.
A nyelv a nép összetartó ereje, kulturális értékeinek kifejezője, hagyományainak átörökítője.
Az anyanyelv és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen feltétele a néphez és a kultúrához való kötődés. Ezért az anyanyelvi nevelés. Egyaránt fontos az egyén és a közösség számára is.
A román nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a tanulót azon a felfedezőúton, ahol a hallott, családból hozott ösztönös nyelvhasználattól elér egy tudatos nyelvhasználat felé, melynek segítségével jobban megéli szűkebb és tágabb környezetének identitását, megtanul románul információt adni az anyaországról és saját hazájáról, nemzetiségi szokásairól, hagyományairól, ünnepeiről.
Célja továbbá az, hogy a tanulót képessé tegye a nyelv önálló használatára receptív és produktív szinten, megtanítsa az írásbeli nyelvhasználatra is.
Célja, hogy olyan interkulturális szemléleten tanítson, amely jobban segít abban, hogy a tanulót közelebb vigye a román nyelvterület sokrétű kultúrájához, hogy fölfedezze a román nyelv sokszínűségét, a szavak és kifejezések jelentéseinek hátterét, a magyar nyelvhez viszonyított azonosságát vagy különbözőségét.
Megtanít toleranciára, kooperációs készségek elsajátítására.
A román nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve tartalmazza a román nyelv és irodalom műveltségterületének (a hagyománynak megfelelő) nevelési-oktatási feladatai közül a korosztálynak megfelelőket, amelyek átvezető, konkretizáló lépcsőfokot jelentenek az egyes iskolatípusok között. Egyértelművé teszi, hogy az egyes iskolatípusoknak mi a célja, feladata, a tantervi anyaghalmazból melyik évfolyamon mit kell tanítani, a készségek milyen szintű fejlettsége várható el osztályonként a tanulóktól. Fontos feladat a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése mellett az olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás megtanítása. Célja, hogy a tanulót képessé tegye az élőbeszédre, olyan fejlesztő feladatokon keresztül, amelyekkel receptív készségekre alapozva halad a produktív felé.
Az irányított zárt feladatoktól a tanuló fokozatosan el kell jusson a félig, majd a teljesen nyitott feladatokon keresztül a nyelv önálló használatához.
A beszédkészség fejlesztése mellett nagyon fontos a beszédértés, a szövegértés fejlesztése, az olvasás (hangos, néma felolvasás) fejlesztése, a szókincs fokozatos, tudatos bővítése.
A különböző mesék, legendák, mondókák, memoriterek dramatizálása elősegíti a szövegek jobb megértését, fokozatosan fejleszthető általuk lexikai alapjuk, kifejezőkészségük (szóbeli, írásbeli) és a jobb megértés által minőségi szöveg olvasására, feldolgozására lesznek képesek. Az 1-4. évfolyam legösszetettebb feladata az írásbeli nyelvhasználat elsajátítása, az írás eszközhasználati szintjének elérése, az írástechnika és a nyelvi tudatosság, a nyelvi rendszer és nyelvhasználat elsajátítása, alkalmazása, tevékenységekben történő gyakorlása. A képességfejlesztéssel egyenrangú feladat a román nyelv, mint anyanyelv megbecsülésére való nevelés. A tanulókban ki kell alakítani azt a tudatot, hogy ősei kincsét tovább kell vinni, átörökíteniük az utókornak, és toleráns, pozitív befogadó személyiséggé kell válniuk, akik szeretnek olvasni, művelődni anyanyelven, hazájuk nyelvén és más nyelveken egyaránt.
Fejlesztési követelmények
Felkészítés a társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességek megszerzésére, a kulturált nyelvi magatartásra.
Az iskolában lévő tanulók alig, vagy ösztönösen használják anyanyelvüket. Az iskola feladata a tudatos nyelvhasználat kialakítása. A nyelv tanítása folyamán a tanulóban tudatosul a helyes kommunikációs kultúra, és képes lesz azt tudatosan fejleszteni. A fejlesztés tudatossága hozzájárul ahhoz, hogy a verbális és nonverbális kifejezés ne spontán befolyásolható legyen.
A román nyelv tanulása során képessé tesszük a tanulókat arra, hogy a különböző szituációkban mondanivalójukat másképp fogalmazzák meg (baráti kapcsolat, hivatalos kapcsolat).
A nyelv tanulása során a tanuló megtanulja, hogy a különböző lehetőségeken keresztül, a változatos technikák elsajátítása által hatékonyabb módszert válasszon fejlődése szempontjából. A különböző beszédhelyzetek, szituációk fejlesztik nyelvi alkalmazkodását.
A memoriterek, irodalmi művek a nyelv hatékonyabb elsajátítását segítik elő.
A különböző népköltészeti alkotások feldolgozása során fejlődik érzelmi azonosulásuk, a variált nyelvi kifejezésekkel állandóan bővül szókincsük, a dramatizálások, játékhelyzetek fejlesztik improvizációs készségüket, empátiájukat, bátrabban szólalnak meg társas helyzetekben.
A román nyelv formáihoz alkalmazkodó szövegalkotási képesség formálása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása.
A szóbeli és írásbeli szövegalkotó képesség különböző szövegtípusok íratásával fejlődik. Különböző alkotások bemutatása segíti önkifejezésük fejlődését.
A tudatos, folyamatos szókincsbővítés segíti a tanulókat abban, hogy önállóan tudjanak megfogalmazni és leírni a témához kapcsolódó szöveget.
Ezáltal fejlesztjük az önálló ellenőrző képességüket is.
A tanulók szövegértésének fejlesztése
Az aktív munkavégzés érdekében fontos, hogy a tanuló megértse a tanárnak a tananyaggal vagy a mindennapi beszédtémáival kapcsolatos egyszerű román nyelven tartott magyarázatát, értse utasításait.
Különböző gondolkodási és kreativitást igénylő feladatokkal, csoport és pármunkák végzése folyamán a tanulót rá kell vezetni arra, hogy értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett, a szövegre nem közvetlen módon utaló kérdéseket is.
Ki kell alakítani a szövegértéshez szükséges tempójú hangos és önálló néma olvasást.
Ismert tartalmú szövegek felolvasása csak előzetes felkészülés után követelhető meg a tanulóktól. A szövegfeldolgozások által értelmezzük az irodalomtól eltérő nyelvi dialektusokat.
Megfigyeltetjük a közlésmód sajátos eszközeit, a művek művészi értékét, az emberi kapcsolatokat. Erkölcsileg azonosuljanak a pozitív élethelyzetekkel, és a negatív szereplőkről kritikusan mondjanak ítéletet.
A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása
Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ismereteiket minél tágabb környezetben fejlesszék (könyvtár, telekommunikáció, sajtó).
Meg kell tanítani őket az adatok célszerű, logikus elrendezésére, a vázlat készítésére. Fejlesztjük érzéküket a jó és a rossz megkülönböztetésére, a helyes kiválasztására.
Fejleszteni kell a forrásmunkák szelektálásának képességét is.
A tankönyvek és az órákra válogatott nyelvi szövegek fejlesztik a gyermekek érzelmi azonosulását, erkölcsi értékvitelét és esztétikai értékeinek befogadását.
Az irodalmi művek, népköltészeti alkotások fejlesztik tanulóinkban az erkölcsi kötelességtudatot, az ősök megismerésének készségét, az identitástudat kialakulását, a másság pozitív megítélését.
Foglalkozni kell a hazai nemzetiség, lakóhely irodalmi és művészeti, valamint történelmi hagyományaival és azok megismertetésével.
A román nyelv rendszere, tudatos nyelvszemlélet kialakítása
A román nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket a felismerés és a megnevezés szintjén kell tanítani.
A szókincs elsajátítása, a nyelvi szabályok élőbeszédben való megfigyeltetése, elemzése által fejleszteni kell a tanulókban azt a képességet, hogy helyesen tudja kifejezni magát román nyelven, tudja a megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan közölni mondanivalóját.
A megfelelő írásképesség elsajátítása
A román ábécé betűinek, betűcsoportjainak, kapcsolásainak megalapozása.
A helyes írástempó elsajátítása, az íráskép tetszetős külalakjának kialakítása.
Másolással, tollbamondással, emlékezetből, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül a tanult helyesírási normák megtartásával szövegek, mondatok, szavak írása, az önellenőrzés szokásának kialakítása.
1. évfolyam
Évi óraszám: 148
A hallott szavak, szövegek megértésének gyakorlása különböző beszédhelyzetekben: mondókákban, memoriterekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő mindennapi élethelyzetekben, tevékenység közben. A beszéd megértésének gyakoroltatása különböző variánsokban: hallás, látás után, szövegkörnyezetben, szituációs váltásokban.
A helyes beszédlégzés fejlesztése, gazdálkodás a levegővel. A tanulók megfigyelése, fejlesztése különböző tevékenységekben, helyes hangképzés különböző gyakorlatokban.
Tevékenység közben megfigyelő, analizáló, összehasonlító, vizuális képességük, emlékezet-tartósságuk megfigyelése, jelfunkcióik, mozgáskoordinációjuk, ritmusérzékük fejlesztése.
Beszélgetés képekről. A hangsúly kiejtésének gyakoroltatása szavakban, mondatokban, beszédtartamokban, tevékenység közben. Memoriterek, játékok gyűjtése egy-egy szituációhoz. A családdal, iskolával, természeti környezettel kapcsolatos szavak tanulása.
Kommunikációs élethelyzetekben különböző beszédhelyzetek kipróbálása, alkalmazása. Szép, tiszta, helyesen artikulált beszéd kialakítása, fejlesztése.
Beszédgyakorlatok a betervezett szókincskészlettel, különböző tartalmú és szerkezetű mondatokban. Folyamatos szókincsfejlesztés. A folyamatos, gyakorlati nyelvhasználat kiépítése, alakítása, állandó tevékenykedtetéssel.
Felelgetős mondókák párokban, társas kapcsolatokban. Jól ritmizált mondókák, dalok, versek tanulása, előadása.
Képolvasás, mesemondás, élményátadás, események elmondása, szereplők megnevezése.
Kérdésre megfelelő válaszadás gyakoroltatása.
Látogatás a román báziskönyvtárban. Viselkedési szabályok gyakorlása. Életkornak megfelelő mesék, képeskönyvek keresése, kölcsönzése.
Feladatokra válaszkeresés.
Énekes népi játékok előadása, összekapcsolása mozgással, fantázia alapján, utánzás mellett.
| Témakörök |
Tartalmak |
Beszédértés |
Szavak, egyszerű, mindennapi érintkezésben használt szövegek megértése, a szavak, szövegek, beszédanyagok: időtartama, tempója, hangsúlya. Hallás, látás, megértés, közlés stratégiáinak gyakorlása szóváltásokban. |
Beszédkészség |
A helyes beszédlégzés, artikuláció.
A hangok, szó, mondat helyes ejtése, hanglejtés alkalmazása beszéd közben. Beszédlégzés, hangindítás, hangképzés. A beszédanyagok időtartama, ritmusa.
A mondat, szó használata a beszédben, különböző élethelyzetekben.
Jó ritmusú, könnyen érthető szövegek (mesék, mondókák, sorolók, rövid szépirodalmi, természeti témájú ismeretterjesztő művek).
Játékos szituációs jelenetek a gyermekkorból.
Kérdések-válaszok felelgetős mondókákban. |
Beszéd-
szándékok |
Köszönés, megszólítás, bemutatkozás, búcsúzás, elköszönés, egyszerű információkérés.
Értés – nem értés kifejezése, tárgyak, dolgok megszerzése.
Köszönet, dicséret, bocsánatkérés. |
Szókincs |
Szószerkezetek, szavak a mindennapi élethelyzetekben. |
Memoriterek |
2-3 kiolvasó mondóka,
1-1 népi gyermekjáték,
1-1 felelgetős szerepjáték,
Találós kérdések, közmondások, nyelvtörők, rövid bábjátékok. |
Könyvtárhasználat
|
Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása.
Könyvtárlátogatás, a kölcsönzés módja.
Olvasási szokások a könyvtárban.
Rajzos mesék, képes mesekönyvek kölcsönzése, használatuk a kommunikációban. |
Tánc, dráma |
Táncmozgások dallamra.
Fantáziagyakorlatok ütemre, ritmusra.
Népszokások. Népi játékok. |
A továbbhaladás feltételei
Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
2. évfolyam
Évi óraszám: 148
Helyes válaszadási gyakorlatok a különböző kérdésekre. Kérdések-válaszok alkotása különböző olvasott szövegek alapján. A szavak, szövegek, mondatok megértésének gyakorlása auditív és vizuális gyakorlatokon keresztül.
A beszédértés, a nyelvi tudatosság fejlesztése, a helyes hanganalízis tökéletesítése, értésfejlesztő gyakorlatok váltakozó ritmusú beszédtempóban.
A beszédtevékenység fejlesztése (szókincsfejlesztés, mondatalkotás, mondatkapcsolás). Szavak válogatása különböző beszédhelyzetekhez, mondatok alkotása és logikus kapcsolatba rendezése. Gyakorlatok a hangok, hangcsoportok: magán- és mássalhangzó csoportok helyes kiejtésére.
A helyes légzéstechnika elsajátítása gyakorlatok közben, a szünet jelentősége a beszédben. Szituációs párbeszédek. A beszéd szövegének helyes szelektálása figyelemmel a célra, a logikus kapcsolatokra és a beszélő szándékára (a szó, szószerkezet, mondatalkotás, mondatkapcsolás).
A kommunikációs képességek fejlesztése szerepjátékokkal, kommunikációs illemszabályok kialakítása.
A betűk felismerésének fejlesztése, a hangok helyes kiejtése a szó elején, közepén, végén. A szövegértés ábrázolása rajzzal.
Fokozatos fejlesztéssel a 2, 3, 4, 5, betűből álló szavak szótagolás nélküli összeolvasása.
Az olvasás technikájának elsajátítása hangosan majd némán.
Figyelem! A helyes olvasástechnika elsajátításához a következő három szerv együttes, azonos stabilitású működése szükségeltetik: a látás, az érzékelés, a hallás.
A felolvasás technikájának kialakítása. Látószögnövelő gyakorlatokkal a szóhatár növelése, ennek biztonságos olvastatása, szöveg helyes olvastatása.
Az írás jelrendszerének megtanítása
Az ujjak helyes tartása írás közben, az íróeszközök helyes fogása, a testtartás.
A betűk közti helyes távolság, a sorok közti távolság. Az írott betűformák (kis- és nagybetűk), valamint a betűkapcsolás megtanítása. Írástechnikai gyakorlatok másolással, tollbamondással, emlékezetből való írással.
Szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írásával az írás folyamatosságának, lendületének és helyességének fejlesztése. Szövegírási képesség fejlesztése ismert szöveg másolásával, tollbamondásával, emlékezetből való leírásával.
Önellenőrzési, hibajavítási képesség fejlesztése segítséggel.
Irodalmi szövegek, szövegértés
Illusztráció készítése. Képolvasás, az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással, kérdéssel, válaszadással, feladatok megoldásával. A szereplők megnevezése.
A mesék, versek, mondókák helyes, hangsúlyos elmondásának fejlesztése.
Szövegek, versek megkülönböztetése, ezek hangulata, ritmusa.
A második évfolyamon a korábban szerzett ismeretek elmélyítésére, a minőségi tanulásra, a nyelvi ismeretek elmélyítésére, a nyelvi pontosságra, a helyesen artikulált szóhasználatra kell törekedni.
Egyetértés, egyet nem értés, tetszésnyilvánítás, tiltás, kötelezettség kifejezése. Szándék, akarat, javaslat, udvarias kérés. Létezés, cselekvés, birtoklás, időbeliség (jelen).
A hét, a hónapok, a napok neve.
Minőség, szín, kor. Mennyiség 1–1000-ig.
Feladatokhoz állatokról, növényekről szóló könyvek keresése, lexikonok használata segítséggel.
A könyvtárban való biztonságos tájékozódás képességeinek folyamatos kiépítése.
Jellemek bemutatása fantázia alapján, vers improvizálása zenére, mozgásra.
Népszokások, bábjátékok bemutatása, játékképesség fejlesztése.
| Témakörök |
Tartalmak |
Beszédértés |
A szavak jelentése, szerepük a beszédben. Szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, közléseket, információkat tartalmazó ismeretek. Különböző beszédhelyzeteket, egyszerű, rövid mondatos válaszokat, a kérés, reagálás, tudakozódás, válaszadás formáinak alkalmazását tartalmazó szövegek. |
Beszédkészség |
A hangok helyes ejtésének gyakorlása (nézd, mondd, hallgasd). Beszélgetések képekről, eseményekről. Folyamatos helyes ejtési, hangsúly és artikulációs gyakorlatok.
Eseményekhez szógyűjtés.
Egy történet elkezdése, befejezése. Kapcsolatok keresése szavak, eszközök, tárgyak között.
A szókészletet tartalmazó szituációs játékok. Rövid mesék, versek, tréfás mondókák. Didaktikai játékok (állatokról, növényekről). |
Olvasás
a) A betű
jelrendszerének megtanítása
b) Olvasási
készség |
A betűk megtanítása, az összeolvasás megtanítása, az olvasástechnika gyakorlása a szóolvasás szintjén. A román ábécé specifikus betűinek, betűcsoportjainak pontos olvasása, kiejtése, kiejtésváltozás.
Olvasási gyakorlatok szótagolással, ritmusváltásokkal, ismert szövegekkel, ismert, de nem gyakorolt szövegekkel.
Olvasási gyakorlatok egyre hosszabb szavakkal és ritkán használtakkal, a hangok helyes ejtése. Szószerkezetek, szövegszerkezetek olvasása.
Ritmusvariációk, tempóváltások (azonos, váltakozó ritmus: lassú, gyors, közepes). |
Az írás
jelrendszerének megtanítása |
A betűelemek helyes írása.
A helyes betűalakítás, betűformák kiépítése. Betűkből szavak építése, helyes kötése, kapcsolása.
Az írott és nyomtatott betűk írásának gyakorlása.
Betűkapcsolások:
Az: i, î, u, t, ţ,
Az: n, m, p,
Az: o, a, ă, â, d,
Az: e, l, b,
Az: l, b + i, a, o, e,
A: v, r,
Az: m, b, e, r, b + e,
e, l + b,
f, h, k + i, a, o, e, l,
f, g + e, i, a, o, b, r, v,
c + i, e, h,
s, ş + i, u, a, o, e, t, l, r,
A: z, x betűk írása, kapcsolása.
A nagybetűk, a magánhangzócsoportok, betűcsoportok írása. |
Irodalmi
szövegek,
szövegértés |
A mindennapok ünnepe, az ünnepek, a család: a családi élet, tevékenységek a családban (névnap, születésnap, anyák napja, Mikulás, gyermeknap).
A karácsony.
A természet és az ember: részletek közvetlen környezetünk életéből, az időjárás változás, az évszakok váltakozása, az emberek, állatok, növények élete az évszakok váltakozásaiban.
Az emberi munka, a test higiéniája, az öltözködés. |
Szókincs |
Az alapszókészlet szóanyagának gyakorlása szövegkörnyezetben. |
Beszédszándékok |
Én és a családom: rokonaim, bővebb családi események.
Én és az iskolám: társas kapcsolatok (barátok), illemszabályok, ünnepi hagyományok, intézményekkel való kapcsolat.
Én és a természet: tágabb környezetem növényei, állatai.
Kedvenc állataim élete, jellemzői.
Napirend, játékok. |
Memoriterek |
3-4 kiolvasó mondóka,
2-3 népi gyermekjáték,
2-3 felelgetős gyermekjáték,
1-2 rövid mese részlete,
2-3 rövid vers, találós kérdés. |
Könyvtárhasználat |
A román ábécé ismerete, a betűrendbe sorolás megtanulása.
Ismeretterjesztő szövegek keresése. |
Tánc, dráma |
Bölcsődalok, nyelvtörők, ritmikus tánclépések, mese-dramatizálások, mimikai játékok, hagyományok, ünnepek. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló értse meg a tanult témákban, azokkal kapcsolatos élethelyzetekben az azokra feltett kérdéseket és ezekre tudjon válaszolni.
Értse meg a hallott közlésből a számára fontos információt. Értsen meg 2-3 mondatos utasítást. Értse meg a beszélő szándékát az információból, és tudjon következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. Értse meg a hallás utáni megértés feladatainak szóbeli utasításait. Hajtson végre 3-4 mondatos utasításokat.
A tanuló legyen képes következetes kiejtéssel, hangsúllyal, intonációval, beszédkészséggel kiejteni a tanultak „aktív anyagát”.
Mondatokhoz tudjon megjegyzést fűzni.
Egyes, környezetében előforduló élethelyzetekben tudjon kérdezni vagy válaszolni (baráti kapcsolat, vásárlás).
Meglévő nyelvtudásával tudjon kreatívan bánni.
Rövid párbeszédeket, verseket tudjon előadni.
Legyen képes emberek, tárgyak, állatok leírására 6-8 mondatban.
A tanuló ismerje fel a tanult nyelvi elemeket, struktúrákat.
Ismerje fel a szöveg összetartozó részeit.
Legyen képes a szöveghez kapcsolódó feladatokat végrehajtani.
Legyen képes szövegrészeket, mondatokat helyes intonációval olvasni.
Legyen képes néma, szövegértő olvasásra 4-5 mondatos terjedelemben, tudjon megértéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolni.
A tanuló rendelkezzen a témakörökben, szövegkörnyezetben (órán, órán kívül, szabadidős tevékenységekben) előforduló, jól begyakorolt aktív szókinccsel – minimum 350-400 aktív és 80-100 passzív szóelemmel. Bátran szólaljon meg román nyelven.
Tudjon információt adni és kérni közvetlen környezetétől.
A kis- és nagybetűk biztonságos alakítása és kapcsolása, lendülete.
Rendezett, tiszta, olvasható írásképe legyen.
Tudjon ismert nyelvtani elemekből és szókincsből álló szöveget helyesen lemásolni. Tudjon egyszerű szavakat, mondatokat, kifejezéseket emlékezetből leírni.
Legyen képes rövid mondatokat látó-halló tollbamondással leírni.
Legyen képes egyszerű, logikailag helyesen kapcsolódó rövid szövegeket önállóan leírni.
Ismerje meg a tankönyv és a munkafüzet feladatainak típusait, és azokat kevés segítséggel oldja meg.
3. évfolyam
Évi óraszám: 148
A beszédértés, a nyelvi tudatosság további fejlesztése, a hanganalízis tökéletesítése. Szavak, kifejezések, egyszerű mondatok megértésének, felismerésének fejlesztése. Utasítások szövegtartamának elsajátítsa.
Különböző élethelyzetekben való reagálási készség fejlesztése.
Beszédértési stratégiák tudatos formálása, képességek fejlesztése a fontos információk felfedezésére.
Egy-egy cselekvés, történés átalakítása más-más szituációkba.
A köznyelvi kiejtés képességének fejlesztése (szókincs, mondatalkotás, mondatkapcsolás, szövegalkotás).
A kommunikációs illemszabályok folyamatos alakítása.
A kommunikációs képességek fejlesztése szerepjátékkal.
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás elemeinek elsajátítása (fogalmazás előkészítése). A hangsúlyváltás a különböző típusú mondatokban.
A különböző beszédhelyzetek alkalmazása, gyakorlása tevékenység közben (telefonálás, tájékozódás). A közlésformák, a bemutatkozás, kérdésekre válaszkeresés. Egy-egy cselekvés, történés elmesélése.
Szövegpótlás, mondat-átalakítási gyakorlatok.
A szövegek tartalmi elemzése, szövegértő képesség fejlesztése.
Az olvasási tempó fejlesztése különböző tempóváltásokkal (lassú-gyors, gyors-lassú, lassú-lassúbb-gyors stb.).
Változó szövegkörnyezetben a tanult nyelvi elemek keresése.
A hangos, folyamatos olvasás képességeinek kialakítása, a szünet.
A néma, megértő olvasási képesség fejlesztése különböző feladat-megoldásokkal (segítséggel, önállóan).
A mondatvégi írásjeleknek megfelelő hangsúlyos olvasás.
Irodalmi szövegek, szövegértés
Szövegelemző műveletek végzése: szerkezet, helyszín, időrendiség, szereplők kiemelése, a különböző emberi tulajdonságok felismerése, megnevezése, ok-okozati összefüggések keresése.
Művészeti eszközök felismerése, keresése lírai és elbeszélő szövegekben.
Tapasztalati szinten a művészeti eszközök felfedezése, segítséggel azok megkeresése.
Írásbeli kifejezőképesség
Gyakorlatok a helyes, tiszta, olvasható íráskép kialakítására.
Rövid és egyre nehezedő feladatok végzése másolással, emlékezetből való írással, tollbamondással.
Saját szándék, saját vélemény, saját élmény (előkészítés után) írásban való lejegyzése. Az önellenőrzés folyamatos fejlesztése.
Mondatalkotási, szóalkotási gyakorlatok a helyes, lendületes írás fejlesztése, a tempó ritmusának változtatásával.
Nyelvtani elemek, helyesírás
A szavak ábécérendbe rakása.
A szavak elválasztása, gyakorlása. A mondatfajták felismerése a szövegekben.
Szófajok keresése a szövegekben, felismerésük, megnevezésük konkrét példákon.
A szótanhoz kapcsolódó helyesírási tudnivalók gyakorlása.
A helyes mondatrend kiépítésének folyamatos gyakorlása.
A szókészletet tartalmazó szituációs játékok gyakorlása. Mesék, versek, mondókák, didaktikai játékok szóelemeinek állandó gyakorlása.
Egyetértés, egyet nem értés, tetszésnyilvánítás, tiltás kifejezéseinek gyakorlása. Kötelezettség kifejezése. Szándék, akarat, javaslat, udvarias kérés kifejezéseinek gyakorlása.
Létezés, cselekvés, birtoklás, időbeliség, az elöljárószók helyes használatának alkalmazása az élőbeszédben.
A közlési helyzethez alkalmazkodó nyelvhasználati képesség fejlesztése.
A kiadványok keresése katalógus alapján. Biztos tájékozódás a gyermekrészlegben.
Rövid mesék, történetek dramatizálása. Improvizációs játékok tanári irányítással. Lépésekkel kísért énekes népi gyermekjátékok előadása.
| Témakörök |
Tartalmak |
Beszédértés |
Feladatok a szókészlet, a tankönyv szavaival (igen-nem).
Hallott szavak sorrendbe tétele téma szerint, különböző szempontok szerint.
Ábrák, képek, szavak, kifejezések sorrendbe tétele (esemény időrendisége, ok-okozati összefüggések).
Leírás, táblázat kitöltése, kikeresése (megadott képekről, mondatokból), rajzolás. Kérdésekre válasz több változatban.
Hallott szövegek és hozzá információk (képek vagy rövid szöveg) közti különbségek felismerése. |
Beszédkészség |
Helyes ejtési gyakorlatok (beszédlégzés, artikuláció, ritmus tempó, hangsúly). Memoriterek. Beszélgetések képekről. Kommunikációs gyakorlatok: kérés, reagálás, tudakozódás, válaszadás helyes formái.
Szövegalkotási gyakorlatok:
– mondatok összekapcsolása,
– történetek elkezdése, befejezése,
– szógyűjtés.
Dialógusos, monológikus beszédhelyzetek, hiányos dialógusok kiegészítése.
Dialógusok beszédhelyzetekben és a tankönyv témáiban. Szituációk, rövid történetek szóban.
Élményekről, képekről, eseményekről szituációs szövegek. |
Olvasási készség |
Az olvasástechnika fejlesztése az olvasás eszközi használata érdekében, az elsődleges megértés pontosságának fokozása.
Képek szövegrészekhez való hozzárendelése. Szövegek alapvető információinak kigyűjtése, kiemelése.
Népköltészeti műfajok, meseműfajok, mesetípusok.
Versek hangulata, ritmusa, szerkezeti jellemzők. Mondák, elbeszélésrészletek.
Hiányos szövegek pótlása, a szövegek időrendjének, ok-okozati viszonyainak, sorrendjének megállapítása. |
Irodalmi
szövegek,
szövegértés |
Mesék, népdalok, versek, népi játékok, néphagyományok a hazai és az anyaország irodalmából. Elbeszélő szövegek, logikai sorrendbe épített szöveghalmazok. Versek és elbeszélések a családról, az iskoláról, környezetünkről.
Irodalmi elemzés: a rím, a refrén, a szóismétlés, a hasonlat. A cím, az oldal, a párbeszéd, a strófa, bekezdés, befejezés. |
Írásbeli
kifejezőképesség |
Mondatalkotás, szóalkotás.
Mondatok összekapcsolása.
Élmény lejegyzése segítséggel.
Az eszközszintű íráshasználat kiépítése. |
Nyelvtani
elemek,
helyesírás |
A szó, a szótagolás. A mondat fajtái: kijelentő, kérdő mondat.
A hangrend. A szófajok. Az ige ideje, száma. A főnév száma, neme.
A melléknév.
A határozatlan és határozott névelős főnév.
A betűcsoportos szavak helyesírása.
A mondatvégi írásjelek.
A szófajok szórendje egyszerű mondatokban. |
Szókincs |
Négyszáz-hatszáz szóelem. |
Beszédszándékok |
Én és a családom: rokonaim, fontosabb családi események.
Étkezések, szokások, vásárlás.
Én és az iskolám: az iskola dolgozói, tevékenységük, az osztályom, társas kapcsolataim.
Vásárlás, időjárás, egyházi ünnepek.
Tájak, városok, nemzetiségi települések. |
Memoriterek |
4-5 kiolvasó mondóka,
4-5 gyermekjáték, felelgetős gyermekjátékok,
2-3 rövid meserészlet,
3-4 rövid vers, találós kérdések, közmondások. |
Könyvtárhasználat |
A román újságok, (helyi), nemzetiségi kiadványok megismerése. Enciklopédiák, gyermekszótárak szerkezete, történetek állatokról, gyerekekről. |
Tánc, dráma |
Gyermekjátékok, állatok mozgásának improvizálása.
Rövid mesék, versek bemutatása.
Bábok készítése, néphagyományok.
2-3 rövid meserészlet előadása. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló értse meg a tananyaggal, a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, román nyelven tartott, a korábbinál hosszabb tanári magyarázatot.
Értse meg a mindennapi élethelyzethez kapcsolódó ismert nyelvi elemeket is tartalmazó párbeszédeket, szövegeket.
Pontosan értse a beszélő érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait.
Értse meg a szövegre feltett kérdéseket.
A tanuló valós beszédhelyzetekben tudjon információt adni és kapni.
Mozogjon otthonosan a mindennapi életben leggyakrabban előforduló helyzetek nyelvi sémáiban (üdvözlés, vásárlás, iskolai helyzetek).
A tanuló által ismert témakörökhöz tartozó képekről, helyekről segítséggel tudjon összefüggő mondatokat elmondani.
Tudjon különböző szövegtípusok között különbséget tenni.
Tudja érzelmeit a megfelelő módon, helyes hanglejtéssel, hangsúllyal, beszédritmussal kifejezni.
A tanuló tudjon a tudásszintjének megfelelő szöveget önállóan elolvasni, feldolgozni szótárhasználattal.
Tudjon tudásszintjének megfelelő szövegben tájékozódni, tartalmát jellemezni.
Tudja az olvasott szöveget összefoglalni, megérteni.
Tudjon az átadott témában szöveget válogatni, gyűjteni.
Tudjon hangosan tisztán, hangsúlyosan, folyamatosan olvasni.
Tudjon a könyvtárban tájékozódni.
Tudjon kérdésekre különböző szövegtartalommal válaszolni.
A tanuló tudja saját szándékait írásban kifejezni.
Tudja saját véleményét írásban kifejezni.
Tudjon más ismert nyelvtani elemekből álló szöveget helyesen leírni tollbamondás alapján.
Tudjon egyszerű szavakat, kifejezéseket, mondatokat emlékezetből leírni.
Ismerje a tankönyv, a munkafüzet feladatainak típusait és azokat meg is tudja oldani.
Tudjon eseményeket, folyamatokat leírni.
Tudjon fogalmazást írni megadott témákról és érdeklődésének megfelelő szituációkról.
Legyen tiszta, olvasható írásképe.
Tudja elrendezni írásmunkáját esztétikusan, gazdaságosan.
Tudja pontosan jelölni az ékezeteket, mondatvégi írásjeleket.
Tudjon hibátlanul másolni 3-4 percig.
Tudjon tollbamondás után szavakat, rövid mondatokat hibátlanul leírni.
Tudjon emlékezetből szavakat, memoritereket hibátlanul leírni.
Tudja javítani, ellenőrizni munkáját.
A tanuló rendelkezzen a témakörökben, szövegkörnyezetben (órán, órán kívül, szabadidős tevékenységben) előforduló, jól begyakorolt, aktív szókinccsel, minimum 550-600 aktív, 150-200 passzív szóelemmel.
4. évfolyam
Évi óraszám: 148
A köznyelvi kiejtés megértésének továbbfejlesztése.
A beszédtevékenység és a beszédértés fejlesztése.
Az összefüggő beszéd megértésének fejlesztése, folytatása megértés után.
Széles körű lehetőségek teremtése a különböző szövegtípusokban való kifejezésmódok megtapasztalásához. Páros és csoportos kommunikációs helyzetekben a szöveg, dialektusok megértése, bekapcsolódás a szituációba.
A beszédtevékenység, a nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében.
Az összefüggő beszéd képességének fejlesztése a téma tartásával, az egyenes gondolatmenetet követve (szóbeli szövegalkotás).
A tartalomnak megfelelő szóhasználat.
Írásbeli szövegalkotás, elbeszélő fogalmazás készítése.
A közlési helyzethez igazodó nyelvhasználati képesség fejlesztése.
A néma és hangos olvasás, szövegértés készségének fejlesztése.
Műveletekben való jártasság, önálló feldolgozás, a véleményalkotás képességének kialakítása.
Nyelvi eszközök szerepe a tartalom kifejezésében. Szótárak, lexikonok használata, olvasóvá nevelés, könyvtárban való biztos tájékozódás.
A szövegben való gyors tájékozódás. Különböző tempójú olvasástechnikai variációk. A szöveg beszédszándék szerinti hangsúlyos olvasása. Folyamatos olvasás kifejlesztése.
Információk, tények, adatok kiemelése, csoportosítása.
Mesék, versek, történetek elemzése, olvasása. A szereplők tetteinek, kapcsolatainak vizsgálata. Kérdésfeltevések, lényeg kiemelése, dramatizálás, véleményalkotás, időrend, ok-okozati viszonyok, sorrend. Szövegelemző műveletek.
Megértő olvasás fejlesztése, a tartalom elmondása (nevelői segítséggel).
A román írás készségszintű elsajátítása. A szótagolás szabályainak alkalmazása ismeretlen szövegben is. Ismeretlen szöveg másolása.
Emlékezetből és tollbamondás után ismert szöveg lejegyzése.
Az írott szöveghez fűződő egyszerű kérdésfeltevések és válaszok lejegyzése.
A füzet helyes használata, javítás, önellenőrzés.
Fogalmazásírás megadott szempontok szerint, szöveg tömörítése, szerkezeti elemek szerinti rendezése.
Közös meseírás társakkal, esztétikus írással. Vizuális eseménysorról elbeszélő fogalmazás készítése.
Jellemzéskészítés különféle variációkban (kép, szöveg, tárgy).
A hangzók biztos ismeretének fejlesztése. Az egyszerű mondat bővítésének gyakorlása.
Főnév és melléknév nemek szerinti egyeztetése. A névelős főnév felismerése és alkalmazása a mondatban.
A szófajok helyes használata a különböző mondatfajtákban. Az elöljárószók szerepe a mondatokban, helyesírásuk gyakorlása. A határozószók és a névmások szerepe, helyes használata a mondatokban.
A szókészletet tartalmazó szövegek, szituációs játékok gyakorlása. Mesék, versek, didaktikai játékok szóelemeinek állandó gyakorlása.
Részvétel szituációs beszélgetésekben több résztvevővel, kérdezés, információkérés, elemzés, kiemelés.
Szavak kiemelése szövegekből.
Didaktikai játékok, beszélgetések, párbeszédek különböző élethelyzetekben, válaszadás. 7-8 mondatos szöveg alkotása élményekről, gondolatokról.
A helyes ejtés, hangsúly folyamatos gyakoroltatása, a szókészlet szavainak szószerkezeteivel, logikai kapcsolatok. Bekapcsolódás spontán szituációkba, élethelyzetekben való tájékozódás.
Katalógusban való jó tájékozottság. Művek önálló keresése, a szövegekben való jó tájékozottsági képesség fejlesztése. A könyvtár szeretete.
Tánclépések, ritmusok gyakorlása.
Csujogatók előadása, fantázia-gyakorlatok népi dallamokra.
Mesék szövegének bemutatása, zenével való eljátszása.
| Témakörök |
Tartalmak |
Beszédértés |
Részvétel kötetlen beszélgetésben: a hangerő szabályozásának gyakorlata.
Élmények, olvasmánytartalmak összefüggő, jól követhető események tartalmának megértése, szövegalkotás különféle témákban, helyzetekben.
Hibás hangsúlyú szavak, szövegek korrekciója megértés után. |
Beszédkészség |
Az aktív szókincs megértése szövegekben, tartalmilag nem azonos szavak helyettesítése megfelelő szavakkal.
Helyes ejtési gyakorlatok. A mondat és a szöveg fonetikai gyakorlása a beszédben, felolvasásokban, memoriterekben.
Az olvasmányok tartalmának elmondása, tömörítés, bővítés. Kommunikációs gyakorlatok. Mese, monda dramatizálása. Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele. |
Olvasási készség |
A néma és hangos folyamatos olvasás. Helyes tagolás, hangsúlyozás. Néma olvasás szövegértési gyakorlatokkal. A versek (ismert) kifejező olvasása.
Kifejező, értelmező felolvasás rövid szövegeken. Értelmi szünettartás. |
Irodalom,
szövegértés |
Népköltészeti és műköltészeti alkotások a hazai román nemzetiség és a romániai gyermekirodalom alkotásaiból.
Irodalmi elemek: az elbeszélő szöveg, a könyv, az illusztráció, a szereplők.
Szövegtípusokban a hangsúlyváltások.
A megszemélyesítés. A fejezet.
Népi játékok, kommunikációs, életszerű információkat tartalmazó szövegszerkezetek.
Ismeretterjesztő művek részletei: a környezettel, a családdal, az egészséges életmóddal, utazással, szabadidő-tevékenységgel, a hazai tájjal, intézményekkel kapcsolatban.
Mondák, legendák részletei a XIX., XX. század történeteiből. |
Íráskészség
a) Írás |
A román ábécé betűi és betűcsoportjai. A szótagolás, szóképzés. Szavak elemzés utáni írása, helyesírás. Szavakból mondat, mondatokból szöveg szerkesztése szempontok szerint.
A szófajok sorrendje a mondatokban.
Hibás szövegek javítása. |
b) Nyelvtani
ismeretek |
Betűk: a magánhangzók, a mássalhangzók, magánhangzó csoportok, betűcsoportok, betű – szótag – szó – mondat.
Szófajok: az igék és ragozásuk, a főnév neme, száma, határozott formája, névelős formája, a melléknév fokozása, a számnév, a névmások, a határozószók.
Főnév + melléknév.
Az óhajtó, felkiáltó és felszólító mondat.
Az egyszerű és bővített mondatok. |
Szövegalkotás |
Változatos szövegszerkesztés: eseménysorok, ok-okozati összefüggések, időrend, eseményszínhely alapján, témához mondatok keresése, szelektálása, kifejező szavakkal való helyettesítése.
Tárgy, személy jellemzése kérdések, vélemény, adatok alapján. |
Szókincs |
A korábbi három évfolyam szóanyagát figyelembe véve 700-800 aktív és 300-400 passzív elemet tartalmazó szöveg. |
Beszédszándékok |
Emberi kapcsolatok: a család élete, nemzedékek, teendők a ház körül, ünnepek.
Lakóhelyünk – nevezetességek, települések.
Én és a környezetem: társas kapcsolatok, barátok, illemszabályok, ünnepi hagyományok.
Intézményekkel való kapcsolat.
Én és a természet: tágabb környezetem növényei, állatai, kedvenc állataim élete, jellemzői.
Napirendi programok: játékok, egyéb szabadidős tevékenységek.
Természeti környezet: tájak, állatok, növények.
Egészséges életmód: az emberi test felépítése, az orvos munkája, elsősegélynyújtás.
Utazás-nyaralás, városi, falusi közlekedés. Magyarország és Románia tájegységei.
A múlt idő több formája: összetett és folyamatos múlt felismerése a szövegekben.
A jövő idő, a visszaható ige.
Időbeliség, térbeli viszonyok. Helymeghatározás, mozgások. |
Memoriterek |
5-6 közmondás, találós kérdés, mondóka,
4-5 gyermekjáték,
2 rövid mese a hazai nemzetiségi alkotásokból,
versek az évszakokról, az anyákról, az ünnepekről. |
Könyvtár-
használat |
A román gyermekirodalom műveinek tanulmányozása. A hazai román nemzetiségi gyermekirodalom műveinek, gyűjtéseinek tanulmányozása.
Borza Lucia gyermekversei, Vasile Gurzău, Mihai Purdi meséi,
E. Farago, Ion Creangă, M. Eminescu gyermekkölteményei. |
Tánc, dráma |
A hazai román nemzetiség táncai.
Hazai román nemzetiség meséinek dramatizálása, előadása. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló értse meg a tanárnak – a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos, egyszerű – román nyelven tartott, a korábbinál hosszabb, összefüggő magyarázatát.
Értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett, a szövegekre nem közvetlen utaló kérdéseket is.
Értse meg a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó ismert nyelvi elemeket is tartalmazó párbeszédeket, szövegeket.
Értse pontosan a beszélők érzelmeit, a témához fűződő kapcsolatait.
Ismerje fel a hazai románok tájnyelvének szavait.
Értse meg és ismerje fel más szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket.
A tanuló, a már ismert beszédhelyzetekben, tudjon információt adni és kapni.
Mozogjon otthonosan a mindennapi életben leggyakrabban előforduló helyzetek nyelvi sémáiban (üdvözlés, vásárlás, iskolai helyzetek).
Az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, helyekről tudjon összefüggő mondatokat, történeteket elmondani.
Tudjon különböző szövegtípusok között különbséget tenni.
Tudja érzelmeit megfelelő hangsúllyal, beszédritmussal kifejezni.
Legyen képes szépen, kifejezően, hangosan olvasni, helyes hanglejtéssel.
Legyen képes némán, önállóan, a szöveget megértve olvasni, annak tartalmát tudja összefoglalni meghatározott terjedelemben.
Ismerje fel a szövegtípusok jellegzetességeit, a szövegek logikai egységét, kapcsolódását.
Ismerje fel az élekor sajátosságainak, érdeklődési területeinek megfelelő, minél több szöveg szerkesztését, sajátosságait.
Tájékozódjon gyorsan és biztosan a szövegekben.
Legyen képes az olvasás útján történő ismeretszerzésre, tények, adatok kiemelésére.
Olvasson tankönyvén kívül más könyveket a könyvtárban.
Tudjon l5 soros ismert szöveget másolni betűtévesztés, betűkihagyás nélkül.
Legyen képes ismert 20 szavas szöveg helyesírására tollbamondás alapján.
Legyen képes emlékezetből szöveg leírására.
Tudjon minél több mondatból álló összefüggő, leíró szöveget készíteni.
Tudjon egyszerű, személyét érintő fogalmazást írni, alkotni.
Tudja mondatait logikai egységbe fűzni.
Tudjon egyszerű levelet írni.
Tudjon írásbeli üzenetet hagyni.
Ismerje jól a szótagolás szabályait.
Legyen képes önellenőrzésre.
Legyen képes a gyakori igék felismerésére, alkalmazására, jelen, összetett múlt és egyszerű jövő időben.
Törekedjen a helyes egyeztetésre az egyszerű és a bővített mondatokban (szófaji: főnév + melléknév; mondattani: alany + állítmány).
Használja helyesen a tanult írásjeleket.
A tanuló rendelkezzen a ciklus végére egy olyan aktív (kb. 800) és passzív (kb. 200-300) szókinccsel, amellyel biztonságosan tud kommunikálni saját korára jellemző élethelyzetekben.
Értse meg az életkorának megfelelő tankönyvek, ifjúsági történetek témaanyagát, és az utasításoknak megfelelő gyakorlósorokat önállóan oldja meg.
A román nyelv oktatásának célja a tanítási nyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi általános iskolában az, hogy egy alapvető kulturált, irodalmi kommunikációs készséggel rendelkező tanulót képezzen ki, aki a gyakorlatban alkalmazni tudja ismereteit.
A román nyelv és irodalom kerettanterv egy olyan alapvető változtatást vezet be a román nyelv és irodalom tanításában, ami a köznyelv használatát célozza meg.
Minden évfolyam alapkövetelménye a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos, helyes stílus kialakítása.
A tanítás folyamatában figyelemmel kísérjük, hogy a 8. évfolyam végére a tanuló legyen képes helyesen kifejezni magát, felhasználva a nyelv helyesírási és nyelvhelyességi szabályait. A nyelvtani szerkezeteket nem kiemelten, hanem a gyakorlatban irodalmi és nem irodalmi művek elemzése során tanítjuk. A nyelvtani ismeretek elsajátítása fokozatosan történik a kommunikációs nehézségek és szükségletek függvényében.
Minden évfolyamon a feldolgozásra javasolt irodalmi alkotások, a tanulók korának és nyelvi ismeretéhez igazodva lehetőséget nyújtanak, hogy megismerhessék a román irodalom és a magyarországi román irodalom kiemelkedő íróit és költőit.
Az irodalmi műveket értéki, esztétikai, stilisztikai, tárgyköri és nevelői szempontok alapján kell kiválasztani, annak érdekében, hogy a tanulóban tudatosuljon az irodalmi művek értéke.
– legyen képes felismerni egy irodalmi alkotás műfaját, műnemét és szerkezetét,
– szerezzen jártasságot a művészi nyelvezetben, amely által fejlessze szókincsét, valamint beszéd és íráskészségét,
– nyilvánítson érdeklődést a szépirodalmi alkotások iránt,
– tudatosuljon benne az olvasásszeretet,
– fejlessze folyamatosan olvasási készségét, hangos és néma, helyes, folyékony, tudatos és logikus olvasással,
– alakítson és fejlesszen ki pozitív hozzáállást a román nép történelme, kultúrája és folklórja iránt.
Általános fejlesztési követelmények
Kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés során figyelmet kell fordítani, hogy a tanulóban mélyüljön el a román nyelven való kommunikációs képesség és igény. Minden helyzetben tudja használni a tanuló a román nyelvet, mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség előnyét. Legyen képes felismerni a beszélő szándéka és közlés tartalma közötti kapcsolatot. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban tovább fejlődjön a különféle beszédműfajok alkalmazása. Legyen képes részt venni beszélgetésben és vitában.
Szövegértés fejlesztése, az eredményes tanulás folyamatának fontos feltétele. A tanulóban ki kell alakítani, hogy képes legyen életkorának megfelelő tempójú folyamatos olvasásra. Olvasás útján gazdagítsa aktív szókincsét. Az életkori sajátosságoknak megfelelő irodalmi alkotások ismerete hozzájárul, hogy a tanulókban kialakuljon az olvasás igénye. Az irodalmi művek által megismerheti a román nép szellemiségét, szélesítheti látókörét, amely hozzájárul szűkebb környezetétének megértéséhez, valamint a románsághoz és ezen keresztül a román néphez való tartozását. Megismeri a román irodalom kialakulását és fejlődését, a jelentősebb hazai és romániai írók, költők életét és kiemelkedő műveit.
A szövegalkotás fejlesztése elengedhetetlen folyamat, hogy a tanulóban kialakuljon a megfelelő tempójú és rendezettségű írás, alkalmazni tudja a román nyelv nyelvtani felépítésének alapelemeit. Használja az írást az önkifejezés eszközeként. Alkalmazza tudatosan a román nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait. Legyen képes a román nyelv sajátos nyelvtani szerkezetének használatára. Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelő stílust, formát. A tanuló legyen képes a román nyelv helyes és folyékony alkalmazására, a köznyelvi normák figyelembevételével. Megfelelően alkalmazza a helyes hangképzést és hangsúlyt, valamint a mondatalkotást a szöveg megalkotása érdekében.
A tanulási képesség fejlesztése alapvető része az ismeretszerzés folyamatának. A tanuló jártasságot kell szerezzen a szövegfeldolgozó eljárások megismerésében (lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés), valamint a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A tanulónak ismernie és használnia kell az önképzés technikáját (könyvtár, szótár, lexikonok stb.).
5. évfolyam
Évi óraszám: 148
Készségfejlesztési gyakorlatok
– szövegértés különböző közlésfeltételek között,
– kérdésfeltevés logikus kapcsolatok felismerésére: Miért? Milyen okból? Milyen feltételek között?
– a közlés lényegének felismerése, halott szöveg alapján,
– új ismeretek és már elsajátított ismeretek azonosítása,
– helyes és helytelen nyelvi szerkezetek felismerése és megkülönböztetése (szótan, mondattan),
– különböző hanglejtésű közlések felismerése,
– irodalmi és nem irodalmi szövegek megértésének bizonyítása beszéddel és testbeszéddel.
– jellegzetes elemek felismerése hallgatott közlés alapján,
– kommunikációs tevékenységek előkészítése vázlatok alapján,
– áttérés egyenes beszédből függő beszédbe,
– a birtokos eset és részeshatározó eset képzése,
– tanult mondatrészek alkalmazása,
– egyszerű és bővített mondatképzés,
– nyelvtani egyeztetések betartása,
– azonos, ellentétes és rokon értelmű szavak gyakorlása (nyelvtani kifejezések nélkül),
– új kifejezések használata különböző szövegtípusokban,
– hangsúlyozási problémát kiváltó szavak helyes kiejtése,
– a tájszólásos kiejtés korrekciója,
– az egyéni beszéd hanglejtésének, hangnemének és sebességének szabályozása,
– elbeszélések vagy mesék átalakítása párbeszéddé,
– kommunikáció fejlesztése mesélő és leíró monológ segítségével,
– beszédkezdeményezés és bekapcsolódás a kommunikációba,
– önálló vélemény kifejezése egy ismert történetről.
– a mondanivaló logikus sorrendben való megfogalmazása,
– elbeszélő műben leírtak azonosítása,
– egy kép, egy tárgy, egy hely bemutatása,
– párbeszéd azonosítása egy elbeszélő műben,
– különbségek feltárása egy párbeszéd és egy leírás között,
– a szereplők külső és belső tulajdonságainak felismerése és rövid bemutatása,
– olvasmányok elemzése szempontok alapján: szereplők, a cselekmény helye és ideje, a cselekmény kibontakozása,
– folyékony olvasás első látásra, a mondatvégi írásjeleknek megfelelő erőséggel és hanglejtéssel,
– az egyeztetések meghatározása,
– olvasmányok kiválasztása érdeklődésnek megfelelően,
– csoportos beszélgetések olvasmányok alapján.
– kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes szerkesztése,
– a mondanivaló logikus sorrendben való felépítése,
– személyek, tárgyak, jelenségek bemutatása,
– a mondatok logikus kapcsolatát biztosító elemek helyes használata írott szövegben (tehát, azután, elsősorban, először, másodszor stb.),
– az írott szöveg három részre tagolása (bevezetés, tárgyalás, befejezés),
– a szöveg logikus tartalmi egységekre való bontása,
– a főmondanivaló megfogalmazása,
– a főmondanivaló kifejtése logikus sorrendben,
– egy párbeszéd átalakítása elbeszéléssé,
– megfelelő szavak kiválasztása,
– kifejezések és szavak helyettesítése más megfelelő szavakkal,
– írásjelek helyes használata,
– nyelvtani játékok a helytelen írás és a helytelenül használt írásjelek kiküszöbölésére,
– elbeszélő, leíró és párbeszédes szövegek megfogalmazása,
– egyéni vélemény alkotása és beépítése a fogalmazásba.
| Témakörök |
Tartalmak |
A gyermek megnyilvánulási formái különböző helyzetben
|
Szóbeli közlés: párbeszéd, telefon, rádió, tv.
Írásbeli közlés: üzenet, levél.
Kifejezési készség fejlesztése (szóbeli és írásbeli) a következő közlési szándékok megvalósításában: köszönés, bemutatkozás, engedélykérés, felkérés, események, történetek elmesélése, egyetértés, egyet nem értés kifejezése egy eseménnyel vagy egy személlyel kapcsolatban, írott szöveg szerkesztése, vázlatkészítés, helyesírás alkalmazása. |
Népköltészet: mesék, dojnák, közmondások, találós kérdések
|
A könyv; az illusztráció szerepe.
Az elbeszélő szöveg. A szöveg logikus részekre bontása. A főmondanivaló logikus felépítése. A cselekmény térbeli és időbeli elhelyezése.
A szöveg elmesélése. A cselekmény tartalmának ismertetése vázlat alapján. Szereplők jellemzése.
A lírai műfaj: a dojna (versszak, verssor, kicsinyítő képzők). |
A beszélt nyelv |
A román nyelv hangjai: a hangok képzése, a román nyelv sajátos hangjai.
A szótag, a szavak szótagolása, a hangsúly.
A mondat a kommunikáció alapeleme (állító, tagadó, kijelentő, kérdő, felszólító mondatok).
Az ige (segédigék, létigék, visszaható igék, kijelentő mód: jelen, összetett múlt, jövő idő). |
Az írott nyelv
|
Szövegszerkesztés különböző közlésformában: üdvözlőlap, távirat, plakát, reklám.
Irányított fogalmazások szerkesztése, megadott szavak és kifejezések, képek, hanganyag alapján. |
Irodalmi
olvasmányok
|
Vasile Alecsandri: Sfîrşit de toamnă
Ion Creangă: Punguţa cu doi bani, Povestea unui om leneş
Mihai Eminescu: Ce te legeni…
Barbu Ştefănescu Delavrancea: Bunicul, Bunica
Lucia Borza: Mama
Kifejező olvasás, beszélgetés, szövegelemzés |
A szavak
jelentése
és szerkezete |
A szókincs: a szó, azonos alakú de különböző jelentésű szavak.
Szóalkotás elő- és utóképzőkkel.
A szavak helyes írása.
A kötőjel helyesírása:
într-o, într-un, dintr-o, dintr-un, va / v-a, sau / s-au, nai / n-ai stb. |
A család, a szülőhely, a természet |
Szókincs- és beszédfejlesztés irodalmi és nem irodalmi szövegek alapján. |
A gyermek
és társadalmi környezete
|
A családi és iskolai közösség.
A szülőhely közössége.
Nemzetiségi közösségek.
Szókincsfejlesztés.
Szókincs- és beszédfejlesztés irodalmi és nem irodalmi szövegek alapján. |
Könyv- és könyvtárhasználat |
A könyv jelentősége.
Folyóiratok, évkönyvek, sajtótermékek, segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák. |
2 vers (a román és a hazai román irodalomból).
– a szó, a szavak elválasztása, kicsinyítő képzők, rokon értelmű, ellentétes értelmű szavak, elő- és utóképzők.
– a főnév: neme, száma, köznév, tulajdonnév, névelős és névelő nélküli főnevek, az esetek,
– a melléknév: a melléknév egyeztetése a főnévvel, a melléknév fokozása,
– a névmás: személyes, udvariassági és visszaható névmások,
– a számnév: a tőszámnév, a sorszámnév,
– az ige: az igeragozás, a segédigék, a létige mint a névszói állítmány igei része, a visszaható igék kijelentő mód (jelen, múlt és jövő idő),
– a határozószó: hely, idő, mód,
Cím, szerző, oldal, tartalom, fejezet, dojna, mese, közmondás, találós kérdés, elbeszélés, leírás, párbeszéd, versszak, verssor, tájleíró költemény, portré, jellemzés; a művek szerkezete: bevezetés, bonyodalom, tetőpont, megoldás, befejezés; a levél: megszólítási és befejezési minták, a közlés tartalma.
A továbbhaladás feltételei
– bizonyítsa be verbálisan és testbeszéddel a hallott szöveg megértését,
– aktívan vegyen részt a didaktikai és szerepjátékokban,
– alkalmazza az alapszókincs gondozott nyelvi formáit,
– fogalmazza meg helyesen és világosan gondolatait és érzelmeit,
– használja a tanult szavakat és kifejezéseket,
– értékelje röviden az olvasott olvasmányokat,
– jellemezze röviden a szereplőket,
– ismerjen fel egy irodalmi és egy nem irodalmi szöveget,
– ismerjen fel egy elbeszélő és egy leíró szöveget,
– tudja használni a szótárt,
– írjon olvashatóan és folyamatosan, helyezze el helyesen a szöveget a lapon,
– használja helyesen az írásjeleket,
– meséljen el írásban egy történetet,
– alakítson át mondatokat a következők szerint: állító-tagadó, állító-kérdő, igeidők megváltoztatása.
6. évfolyam
Évi óraszám: 148
Készségfejlesztési gyakorlatok
– új információk kiválasztása hallott szöveg alapján,
– leíró, elbeszélő és párbeszédes részletek felismerése szóbeli közlés alapján,
– új szavak befogadása hallás után, irodalmi és nem irodalmi szövegekből,
– új szavak beépítése rokon és ellentétes jelentésű szavak sorozatába,
– ismeretlen szó jelentésének megállapítása szövegkörnyezet alapján,
– helyes és helytelen szóalakok megkülönböztetése,
– helyes és helytelen szószerkezetek felismerése a beszédben,
– a beszélgetőpartner beszéd-kezdeményezésének felismerése,
– megosztó figyelem fejlesztése és beszélgetőpartner mondanivalójának követésére.
– a mondanivaló kifejtésének gyakorlása meghatározott témában,
– irodalmi és nem irodalmi szövegek bemutatása és rövid kommentálása,
– egyes szavak értelmének szóbeli megállapítása különböző szövegekben,
– új szavak használata különböző szövegekben,
– rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak használata megadott szövegben,
– az irodalmi nyelv helyes használata a beszédben,
– a fő- és mellék-mondanivaló, a fontos és a kiegészítő elemek megkülönböztetése,
– egy vázlat megalkotása szóbelileg – egyénileg vagy csoportban –,
– összekötőszavak („mai întîi”, „apoi”, „în primul rînd”, „în al doilea rînd”, „de asemenea”, „deci” stb.) kiválasztása és használata,
– a mondanivaló folyékonyan történő közlése,
– a tájnyelvi és irodalmi nyelvi kiejtés tudatosítása,
– egy mese átalakítása párbeszéddé és egyes versek elmondása,
– egyéni vélemény kifejezése és indoklása,
– egyetértés és egyet nem értés, állítás, tagadás és kérdés kifejezése,
– párbeszéd kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére utaló szavak kiválasztása és helyes használata,
– a hatékony társalgás elsajátítása és használata,
– a kommunikáció és testbeszéd összehangolása egy párbeszédben,
– beszélgetést kezdeményező és társalgásba bekapcsolódó kommunikáció.
– kérdések több válasz lehetőséggel,
– a fő- és mellék-mondanivaló feltárása egy adott szövegből,
– egy olvasmány szerkezeti összetevőinek (bevezetés, tárgyalás, befejezés), felismerése és elhatárolása,
– olvasmányok elemzése következő szempontok szerint: „ki?” (szereplők), „mikor?”, „hol?” (cselekmény elhelyezése időben és térben), „hogyan?” (a cselekmény lebonyolításának módja), stílus,
– új kifejezések azonosítása olvasott szövegben,
– kétnyelvű szótárak (román–magyar, magyar–román) és az értelmező szótár használata,
– rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak azonosítása,
– szófajok stilisztikai értékének felismerése,
– óhajtó információ keresése és kiválasztása a tartalomjegyzék segítségével,
– egy ismert szöveg helyes és folyékony felolvasása hallgatóság előtt,
– a testbeszéd érvényesülése,
– a tanult művészi eszközök felismerése,
– csoportos viták ajánlott olvasmányokról.
– a fő- és mellék-mondanivaló megkülönböztetése,
– gyakorlatok kiválasztása egyéni szöveg megalkotásához,
– a témának megfelelő szavak kiválasztása,
– a szó értelmezése egy szöveghelyzetben,
– helyes írás tollbamondás után,
– elbeszélő részek felismerése és sorrendbe helyezése megadott szöveg alapján,
– szereplők rövid bemutatása a szöveg részeinek megfelelően,
– elmesélés gyakorlása egyes szám 3. személyben,
– tudományos szöveg összefoglalása,
– párbeszédes szöveg átalakítása elbeszéléssé,
– egy film, egy színdarab, egy diafilm történetének elmesélése,
– egyéni vélemény megfogalmazása a tanult művekből.
| Témakörök |
Tartalmak |
A tanuló
megnyilvánulási formái
csoportban
és közösségben
|
Párbeszéd és magánbeszéd.
A nyelvezet kiválasztása a kommunikációs helyzetnek megfelelően.
A gondolatok logikus elrendezése az üzenet közlése céljából.
Párbeszéd kezdeményezésének, fenntartásának és befejezésének mintái.
Köszönés, bemutatkozás, azonosítás, engedélykérés és felkérés formái.
Információ kérése és adása egy személy azonosságáról, családi állapotáról, foglalkozásáról, családi körülményeiről, vagy egy tárgy minőségéről, hasznosságáról. Térbeli viszonyok megállapítása. Egy tartomány vagy egy földrajzi zóna behatárolása. Egyetértés, illetve egyet nem értés kifejezése egy eseménnyel vagy személlyel kapcsolatban.
Egy tárgy leírása, egy cselekmény bemutatása, két vagy több tárgy, személy vagy gondolat összehasonlítása. |
A szövegek
csoportosítása stílusuk alapján
|
Elbeszélő és leíró szövegek közötti különbségek.
Szereplők jellemzése. Belső tulajdonságok és külső megjelenés bemutatása.
Az elbeszélés és a leírás sajátos elemeinek felismerése irodalmi és nem irodalmi szöveg alapján. |
A szavak
jelentése
és szerkezete
|
Szókincsfejlesztés: rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak, szóalkotás, szóösszetétel.
Szóalkotás elő- és utóképzővel. Szócsalád.
Hangtan: félhangzók, kettőshangzók, hármas hangzók, hiátus.
Az elválasztás szabályai.
A szófajok és helyesírásuk.
Az egyszerű és a bővített mondat. |
A magyarországi román
népköltészet |
Magyarországi román folkloristák.
Csujogatók, szólások, közmondások, találós kérdések, kolindák, köszöntők. |
Nevelő
olvasmányok |
Bibliai példabeszéd: Samariteanul cel milos.
Irodalmi és közérdekű szövegek értelmezése: reklámok, plakátok, oktató hirdetések. |
A román
költészet |
A versek tematikus csoportosítása. Tájleíró és szerelmes versek.
Vasile Alecsandri: Miezul iernii
Mihai Eminescu: La mijloc de codru…, O, rămîi
George Topîrceanu: Rapsodii de primăvară
Lucia Borza: Anotimpuri
Ana Blandiana: Cuvînt înainte
Marin Sorescu: Cunoştinţe peste cunoştinţe
Művészi eszközök: felsorolás, ismétlés, hasonlat és jelző. |
Gyakorlati, szórakoztató és közérdekű szövegek |
Szótári fejezet, hirdetés.
Szórakoztató szövegek: keresztrejtvény, betűhelycsere, szójátékok. |
Írott
kommunikáció
|
Fogalmazás készítés célja.
A szövegalkotás részei. Oldalba helyezés.
A szöveg kiegészítő elemei: aláhúzás, zárójel.
Az írásjelek helyes használata.
Gyakorlati szövegalkotás: jegyzet, házi feladat, röpdolgozat, témazáró dolgozat.
Magán szövegalkotás.
Kreatív szövegalkotás.
Szabadtémájú fogalmazások: elbeszélés, leírás, jellemzés.
Összefoglalás készítése irodalmi és nem irodalmi szövegek alapján.
Párbeszéd átalakítása elbeszélő szöveggé, összefoglalás, elbeszélés. |
Könyv- és könyvtárhasználat |
Hírek, cikkek.
A magyarországi román hetilap felépítése.
Egyéb román kiadványok. |
– a szó alakja és jelentése, alapszó, képzett szó, szótő, elő- és utóképző, szócsalád, szókészlet; rokonok, színek, állatok (házi, vad) neve; azonos és ellentétes értelmű szavak.
– félhangzók, kettőshangzók, hármas hangzók, hiátus, kötőjel és hiányjel.
– az ige a kommunikáció magja: idő, szám, személy, ragozás, kötőmód (jelen), óhajtó és felszólító mód, személyes és személytelen módok (felismerése szöveg alapján), segédigék,
– a főnév: ismétlés, az elöljárószó szerepe a birtokos esetben és tárgyesetben, a tulajdonnevek helyes használata birtokos és tárgyesetben,
– a névelő: a melléknévi névelő, egyeztetés,
– a névmás: ismétlés, a személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjai, mutató és birtokos névmás,
– a számnév: a sorszámnév,
– a melléknév: ismétlés, képzése elő- és utóképzővel,
– a határozószó: ismétlés, melléknévből képzett határozószók,
– az indulatszó: szerepe a kommunikációban.
– a szófajok mondattani szerepe.
Könyvtár, kötet, irodalmi mű, gyakorlati szöveg, szórakoztató játékok, szereplők jellemzése; művészi eszközök: hasonlat, felsorolás, ismétlés, jelző; a közlés jelentésének logikus szerkesztése, fő- és mellék-mondanivaló, egyszerű és bővített vázlat, szóbeli összefoglaló, monológ, párbeszéd.
A továbbhaladás feltételei
– különböztesse meg a főmondanivalót a mellék-mondanivalótól,
– ismerje fel az irodalmi nyelv sajátos szavait és kifejezéseit,
– aktívan vegyen részt szerepjátékokban és didaktikai játékokban,
– használja fel nyelvtani ismereteit a kommunikációban,
– alkalmazzon korának és beszélgető partnere státusának megfelelő kifejezéseket,
– alkalmazza a gondozott nyelv és az irodalmi nyelv megfelelő kifejezéseit,
– válassza ki a szövegeket stílusuk alapján,
– válassza ki a szövegeket tartalmuk alapján,
– ismerje fel a szavak értelmét szövegszerkezetben,
– ismerje fel a mese és az elbeszélés szerkezeti felépítésének elemeit,
– ismerje fel a párbeszédet, elbeszélést, leírást és jellemzést,
– értse meg 5-6 csujogató és köszöntő jelentését,
– mutasson be írásban egy érdekes történetet betartva a helyesírás és a füzetlapon való elhelyezés szabályait.
7. évfolyam
Évi óraszám: 148
Készségfejlesztési gyakorlatok
– új információk felismerése hallott szövegből,
– a szavak helyes hangtani szerkezetének elsajátítása,
– helyes és helytelen szóalakok felismerése,
– új szavak elsajátítása irodalmi és nem irodalmi szövegből,
– új szavak beépítése rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak sorozatába,
– szavak jelentésének megállapítása következtetéssel,
– azonos alakú szavak jelentésének felismerése,
– régi és (regionális) tájnyelvi kifejezések felismerése,
– a helyes és helytelen nyelvtani szerkezetek felismerése a közlés folyamatában,
– párbeszédet kezdeményező, fenntartó és befejező formák felismerése,
– a kommunikációs helyzet megfelelő követése és bekapcsolódás egy társalgásba.
– egyszerű szóbeli összefoglalás kibővítése mellékmondanivalók hozzáadásával,
– átviteli gyakorlatok a bővített vázlatból az összegzés és tartalom elmesélésbe,
– szavak és kifejezések értelmezése különböző szövegekben,
– a hangsúly jelentésváltoztató szerepe,
– rokonhangzású szavak alkalmazása,
– párbeszéd kezdeményezése, fenntartása és befejezése különböző társadalmi kategóriába tartozó partnerekkel.
– a tartalom összefoglalása és elmesélése,
– a főtéma felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben,
– egy elbeszélés cselekményének mozzanatainak feltárása,
– az epika és lírika jellemzőinek felismerése (prózában és versben),
– művészi eszközök: jelző, túlzás, ellentét, metafora stb. felismerése epikus és lírikus szövegekben,
– a leírás szerepének felismerése a személyleírás és a tájkép megalkotásában,
– a párbeszéd szerepének felismerése a szereplők jellemzésében,
– új kifejezések azonosítása egy olvasott szövegből,
– szótár és értelmező szótár használata új szavak jelentésének feltárásához,
– rokon értelmű, ellentétes értelmű és azonos alakú szavak szerepének felismerése adott szövegben.
– a szöveg üzenetének felismerése, a kért információ kiválasztása,
– a mondanivaló csoportosítása a főmondanivaló köré,
– gyakorlati szövegek fogalmazása,
– elbeszélő szövegek összefoglalása és elmesélése,
– a rokon értelmű az ellentétes értelmű és az azonos alakú szavak kifejező erejének felhasználása,
– szavak értelmének felismerése különböző szövegekben,
– régi és tájszavak stilisztikai felhasználása,
– a szókincsbővítés eszközeinek felismerése,
– a mondat és az összetett mondat szórendjének helyes használata,
– a kettőshangzók, a hármas hangzók és a hiátus helyes írása,
– a szavak elválasztási szabályainak használata,
– új szavak helyes írása.
| Témakörök |
Tartalmak |
Közlésformák
|
A tájékoztató párbeszéd és magánbeszéd (történetek elmondása).
Az üzenet logikus felépítése, gondolatok elrendezése.
Az üzenet alaki szerkesztése.
A szóbeli leírószöveg szerkezete.
A válaszadás megfogalmazása egy párbeszédben
(párbeszédet kezdeményező, fenntartó és befejező formák).
Kérdés-, illetve választípusú jelenetek felépítése. |
Irodalmi
és nem irodalmi
szövegek stílusa
|
Szépirodalmi stílus.
Mihai Sadoveanu: Domnu’ Trandafir
Ion Creangă: Harap Alb
Vasile Alecsandri: Iarna
Lucian Magdu: Aduceri-aminte
I. Al. Brătescu-Voineşti: Puiul
Publicisztikai stílus.
A magyarországi románok hetilapja és a Lumina folyóirat.
A tudományos stílus.
Az Izvorul, Simpozion időszakos sajtótermékek.
Romániai biológia, fizika, kémia tankönyvek.
Hivatali stílus, nyomtatványok kitöltése (postán, szállodában stb.).
Kérvény megírása. |
Előadó-művészet
|
A kifejező és előadó olvasás.
I. L. Caragiale: Vizita (dramatizálás).
Versmondás.
George Coşbuc: Mama, La oglindă
Mihai Eminescu: Somnoroase păsărele
Rendezvények, előadások: nemzetiségi nap vagy irodalmi est, színházi előadás. |
A szóbeli
és az írott
kommunikáció alkotóelemei
|
Lexikai ismeretek ismétlése.
Tájszavak és régi szavak.
A magyarországi románok nyelvjárása.
A birtokos névelő és a melléknévi névelő helyes használata.
A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjainak helyes alkalmazása.
Az igeidők helyes alkalmazása (kijelentő mód jelenidő, folyamatos múlt, összetett múlt és jövő idő).
A leggyakrabban használt rendhagyó igék helyes alkalmazása és ragozása (a lua, a şti, a da, a bea, a vedea stb.).
A szófajok helyesírása. |
A legenda Meşterul Manole
|
A kolostorok szerepe, a valláskultúra.
Romániai kolostorok, kiemelten a Curtea de Argeş kolostor.
Román uralkodók: Ştefan cel Mare, Neagoe Basarab, Mircea cel Bătrîn, Vasile Lupu és mások alakjai az irodalomban.
Az áldozathoz kapcsolódó népi hiedelmek.
Az áldozat motívumainak európai kölcsönhatásai, Kőműves Kelemenné.
A Mesterul Manole legenda olvasása és elemzése. |
A jó és a rossz örök harca
|
Ion Creangă: Harap Alb
Jellemek a mesében: pozitív és negatív.
Szólások és közmondások.
A mese nyelvezete.
Az író sokoldalú személyisége: mesemondó, író, tankönyvíró.
Az első Ábécéskönyv.
Bibliai példabeszéd: A tékozló fiú
Érzelmi kapcsolatok a szülők és gyermekek között.
Viselkedési normák és felelősségtudat. |
Könyv- és könyvtárhasználat |
Szótárak használata: értelmező és egyéb szótárak.
Magyar–román, román–magyar szótár. |
Mihai Eminescu: Somnoroase păsărele
– az azonos alakú és hasonló hangzású szavak, párbeszéd, magánbeszéd, tájszavak, arhaikus szavak, tájszólás, a tudományos, publicisztikai, hivatalos, művészi stílus.
– az ige: ismétlés, személyes és személytelen módok, rendhagyó igék,
– a névelő: a birtokos és a melléknévi névelő,
– a főnév: ismétlés, összetett főnevek (ragozás),
– a névmás: nyomósító, tagadó és határozatlan névmás,
– a melléknévi mutató névmás,
– a számnév: gyűjtő-, osztó- és törtszámnév,
– a határozószó: a határozószók fokozása,
– az elöljárószó: ismétlés és bővítés, elöljárószók, amelyeket birtokos, részeshatározó és tárgyesettel használunk,
– a kötőszó és az indulatszó, ismétlés, bővítés.
– az igei és névszói állítmány.
Karcolat, novella, emlék, elbeszélés, legenda, szerelmes vers, példabeszéd, verselés, művészi eszközök.
A továbbhaladás feltételei
– tudja megkülönböztetni a fő- és mellékmondanivalót, a kulcsszavakat és kiegészítőket,
– értse meg a közlés általános értelmét,
– fejezze ki magát helyesen, összefüggően és folyékonyan,
– tartsa be a mondatok helyes sorrendjét a beszédben,
– a melléknevet helyesen egyeztesse a főnévvel,
– csoportosítsa helyesen a rokon értelmű és ellentétes értelmű szavakat,
– alkalmazza helyesen a személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjait,
– értse meg az irodalmi szövegek rész- és globális jelentését,
– ismerje fel a szövegtípusokat,
– tudjon kifejező és előadó olvasást végrehajtani,
– ismerje a lírai és epikai szövegek szerkezetét,
– elemezze a tanult olvasmányokat,
– tudjon jellemezni irodalmi szereplőket,
– készítsen bővített vázlatot,
– készítsen vázlatot megadott témában,
– készítsen gondozott egyéni fogalmazásokat,
– fordítson románról magyarra 8 sort,
– alkalmazza helyesen a helyesírás szabályait.
8. évfolyam
Évi óraszám: 148
Készségfejlesztési gyakorlatok
– közlést összegező gyakorlatok,
– közlésbővítési gyakorlatok, vagy egy szó bővítése egy szövegrészben vagy közlésben,
– szóbeli közlés kifejezésének gyakorlása testbeszéd kíséretében,
– a szókincs igazítása a közlés mondanivalójához,
– gyakorlatok a tájnyelv sajátosságainak felismerésére,
– azonosítási gyakorlatok a tanult nyelvtani ismeretek felismerésére,
– a mondatrészek közötti kapcsolatok felismerése egy mondatban vagy egy összetett mondat alapján,
– kulcsszavak felismerése szóbeli közlésben,
– párbeszéd kezdési formák felismerése,
– a gondolatok sorrendbe helyezése a közlés céljának megfelelően,
– a szöveg mondanivalójának és indoklásainak befogadása és megjegyzése.
– egy közlés megfogalmazásának gyakorlása megadott témakörben,
– egy közlés megfogalmazása, amely egyéni véleményt tartalmaz egy történésről,
– a szavak jelentésének összehasonlítása különböző szövegkörnyezetben,
– ellentétes értelmű, rokon értelmű, azonos alakú és többjelentésű szavak helyes használata,
– a tanult nyelvtani szerkezetek helyes alkalmazása,
– magánbeszéd vagy párbeszéd szerkesztési gyakorlatok,
– tárgy, természeti kép, jelenség bemutatásának gyakorlása,
– rövid elbeszélések szerkesztése,
– kifejező nyelvezet használatának gyakorlása,
– közlések, tájékoztató szövegek szerkesztésének gyakorlása.
– a szöveg logikai és kronológiai sorrendjét megállapító gyakorlatok,
– a tájnyelvi, a régi és új szavakat azonosító gyakorlatok,
– szóképzéssel, szóösszetétellel keletkezett szavak felismerését segítő gyakorlatok,
– a tanult nyelvtani szerkezeteket felismerő gyakorlatok,
– alkalmazási gyakorlatok a szókincs választékos használatára,
– etikus és kulturális elemek felismerése egy szövegben,
– lírai és epikai szövegek szerkezeti felépítését felismerő gyakorlatok,
– a két műfaj megkülönböztető jegyeinek felismerése,
– a rokon értelmű, ellentétes értelmű, azonos alakú szavak felismerése szöveg alapján,
– az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságainak felismerése,
– egy szöveg teljes jelentésének kommentálása.
– helyes, esztétikus és rendezett írás gyakorlása,
– jártasság a mindennapi élet hivatalos iratainak (levél, üzenet, távirat, kérvény, meghívó) formai követelményeinek elkészítésében,
– egy táj, egy művészi alkotás, egy személy jellemzőinek bemutatása kifejező, választékos nyelvezettel,
– összetett mondat írásjeleinek helyes alkalmazása,
– a mondatvégi írásjelek szerepe a kifejező közlés megfogalmazásában,
– mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos használata szóbeli és írásbeli megnyilatkozásban,
– téma, szereplők, stílusjegyek bemutatása irodalmi szöveg alapján,
– meghatározott témájú dolgozat vázlatának elkészítése.
| Témakörök |
Tartalmak |
Hivatalos iratok és nem irodalmi szövegek |
Levél, kérvény, meghívó elkészítése.
Vázlat, tartalmi kivonat és fogalmazás elkészítése.
Egy hirdetés megfogalmazása. |
Mondattan
|
A főmondatrészek: alany és állítmány.
A mellékmondatrészek: jelzők, határozók.
Az igei állítmány és a névszói állítmány.
A létige.
Jelzői szerkezetek (maşină de scris, profesor de matemetică).
A mondat tárgyának kifejezése elöljárószóval és anélkül.
A részeshatározó.
A határozószók mondattani szerepe (állapothatározók). |
Mihai Eminescu a nemzet költője
|
A költő munkássága.
Szerelmes versei: Sara pe deal
A természet szerepe a verseiben: Mai am un singur dor
A halálérzés megfogalmazása Eminescu és Petőfi verseiben. |
I. Slavici,
G. Coşbuc,
V. Alecsandri
műveiből |
Ioan Slavici irodalmi munkássága.
A Gura satului című novella. A falusi emberek mentalitása.
Pletykák és előítéletek.
Szórakozási lehetőségek régen és ma (a táncház, kaláka, diszkó, tv, mozi).
Coşbuc irodalmi munkássága.
George Coşbuc: Nunta Zamfirei
Lakodalmi szokások a költeményben. Lakodalmi szokások falunkban.
Az allegória.
Lakodalmi csujogatók.
Vasile Alecsandri: O seară la Lido |
Az összetett mondat |
A mondat – ismétlés.
Az összetett mondat: a főmondat és a mellékmondat.
Mellérendelés és alárendelés.
A kérdő-vonatkozó névmás.
Alárendelő és mellérendelő kötőszavak, lokúciók.
Az összetett mondat írásjelei.
Fordítások román nyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről román nyelvre. |
A hajdani iskola irodalmi alkotások tükrében |
Ioan Slavici: Budulea Taichii
A mű nyelvezete, az együttélés és a tolerancia.
Tudor Arghezi: Abecedarul
Ion Luca Caragiale: Bacalaureat
A komikum és a mű nyelvezete.
A protekció, a kapcsolatok szerepe. |
A fösvénység mint irodalmi ihlet |
Barbu Ştefănescu Delavrancea: Hagi Tudose
A mű elemzése, Hagi Tudose alakja.
A fösvény alakja a magyar irodalomban, pl. Zsugori uram. |
Modern információs és kommunikációs eszközök |
A számítógép.
Az elektromos levelezés.
Információszerzés interneten.
SMS üzenetek, reklámok, tv és újsághirdetések. |
Könyv- és könyvtárhasználat
|
A Román Ortodox Püspöki Levéltár vagy a helyi levéltár meglátogatása.
Régi templomi kiadványok.
A könyv szerepe a XXI. század elején. |
George Coşbuc: Nunta Zamfirei (3-5 versszak, részlet)
Mihai Eminescu: Sara pe deal
5 lakodalmi csujogató a magyarországi románok folklórjából
– a mondat, a mondatrészek,
– az összetett mondat, mellérendelés, alárendelés,
– a főmondat, az alárendelt tagmondat,
– hivatalos és magándokumentumok,
– szövegtömörítés és bővítés.
Komikum, nyelvezet, régi könyvek, elektromos levelezés.
A továbbhaladás feltételei
– értse meg egy hallott közlés globális jelentését és különítse el a fő és kiegészítő információkat,
– ismerje fel következtetéssel a szavak jelentését hallott közlés alapján,
– legyen képes egy szóbeli közlés megfogalmazásra megadott témában,
– legyen képes egy elbeszélő szöveg szóbeli összefoglalására,
– tudjon megadott szöveg alapján egy szereplőt jellemezni,
– legyen képes részekre felosztani egy epikai alkotás cselekményét,
– ismerje fel egy elbeszélés leírási módját,
– ismerje fel egy irodalmi alkotás művészi eszközeit,
– legyen képes következtetéssel felismerni a szó jelentését,
– tudja felismerni a nyelvtani szerkezetek stílusértékét,
– tudjon összefoglalást készíteni egy elbeszélő szöveg alapján,
– legyen képes írásban jellemezni egy szereplőt,
– legyen képes egy irodalmi alkotás jellemzőinek bemutatására,
– legyen képes hivatalos iratok megfogalmazására: kérvény, távirat és meghívó,
– tudjon a tanult nyelvhelyességi és helyesírási, valamint az elválasztási szabályok figyelembevételével egy fogalmazást készíteni.
A magyar közoktatás tartalmi reformjának fő elve, hogy a tanulók megfelelő szintű képzést kapjanak, amely összhangban áll a nemzetközi standardokkal, ugyanakkor a mai magyar társadalom igényeihez is igazodik.
A román irodalmi kerettanterv figyelembe veszi mind a teljesítmények előrelátható szintjét, mind az oktatásban részt vevő fiatalok érdeklődését, szükségleteit és vágyait. A kerettanterv modern tervezés szerint épül fel, és a problémacentrikus műértelmezésre teszi a hangsúlyt.
Kiemelt feladatként jelenik meg benne a tanulók kifejező képességének, kreativitásának fejlesztése, személyiségének formálása.
Célja az irodalom megszerettetése, a művészi szövegek iránti érdeklődés felkeltése, valamint a műalkotások segítségével az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése.
Az irodalom nevelő tartalmával sokoldalúan fejleszti a személyiséget, ezért a jelen kerettanterv embert nemesítő eszmék, érzelmek, viselkedési formák kialakítására törekszik. A román irodalom és a magyarországi románok irodalmának tanulmányozásával a tanulóifjúság kulturális látóhatárának kialakítását és szélesítését tűzi ki célul.
Az irodalom mindenekelőtt eszme- és attitűd áramlat, tematikai, filozófiai és stilisztikai szabadválasztást jelent, egyfajta létértelmezést és az idő szellemiségét. Az oktatási anyag kiválasztásának kritériumai: a művészi érték, a különböző műfajok esztétikai sajátosságai.
A román irodalom kerettanterv ugyanakkor a pedagógusok számára rugalmas keretet is biztosít nevelő- és oktató munkájuk megszervezésében, jelentős szabadságot adva a kötelező és a szabadon választott szövegek kiválasztásában. Ily körülmények között a tanárok meglelhetik azokat az optimális módokat, melyekkel a javasolt követelményeket teljesíteni tudják. Az irodalomtanításnak ugyanakkor alkalmazkodnia kell a tanulóközösség sajátos arculatához, a tanulók egyéniségéhez is.
Fejlesztési követelmények
A román irodalom tanulmányozása során a tanulók(nak):
– ismerjék a román irodalom fejlődésének főbb szakaszait, a kezdetektől a jelen korig, az irodalom és kulturális élet kiemelkedő alakjait, akik életművükkel képviselték ezeket a korszakokat;
– a világirodalom kontextusába ágyazva formáljanak egy általános (szintézis igényű) képet a román irodalomról;
– tökéletesítsék szóbeli és írásbeli kifejezőkészségüket az irodalmi nyelv normáinak, valamint a különböző kommunikációs helyzeteknek megfelelően;
– fejlett művészetszemléletet és helyes viselkedési normákat kell elsajátítaniuk;
– ismerjék meg a román irodalom főbb korszakait és jellemezzék azokat;
– mélyítsék ismereteiket írókról és műveikről lírai, epikai és drámai művek segítségével;
– használják rendeltetésszerűen az irodalom tankönyvet;
– legyenek képesek az önálló gondolatközlésre, kritikus ítéletalkotásra, mellyel értelmezni képesek a román irodalom különböző korszakait, az írók és műveik üzenetét;
– sajátítsák el az irodalom tanulmányozásához szükséges szakkifejezéseket;
– tudniuk kell rangsorolni a román irodalom értékeit;
– mélyítsék a román irodalom iránti érdeklődésüket, és gazdagítsák nyelvi kifejezőeszközeiket;
– műveljék az irodalom tanulmányozásához szükséges nyelvezetet;
– asszimilálniuk és integrálniuk kell az esztétikai értékeket cselekedeteikben, viselkedésükben és vágyaikban.
9. évfolyam
Évi óraszám: 74
Kulturált nyelvi magatartás
Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető szándék felismerése.
Hangos és néma olvasás fejlesztése különböző témájú művek megismerése kapcsán.
Memoriterek kifejező előadása.
Az olvasott irodalmi mű megértésének bizonyítása.
Szövegelemző eljárások megadott kérdések és szempontok alapján.
A szöveg tagolása, a lényeg kiemelése. Az egész és a rész viszonyának vizsgálata.
Különböző műértelmezések összevetése.
A kreativitás fejlesztése.
Írástechnika fejlesztése.
Leíró fogalmazás, tájleírás, elbeszélés elkészítése.
Önálló állásfoglalás az olvasott szépirodalmi művekben megfogalmazott gondolatokról. Kiselőadás különféle témákban.
Eligazodás az ismeretterjesztő irodalomban.
Jegyzet- és vázlatkészítés önállóan és tanári irányítással.
Vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megfogalmazásában.
Az iskolában elsajátított ismeretek bővítése önálló kutatással. Könyvtárhasználat.
Adatok gyűjtése, értékelése és felhasználása.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Szövegelemző gyakorlatok.
A diákok érdeklődésére számot tartó irodalmi témák részletesebb megbeszélése.
Különböző témájú és műfajú irodalmi szövegek kreatív feldolgozása.
Alapvető irodalmi motívumok felismerése a népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.
Beszélgetés érzelmekről. Erkölcsi választások indoklása.
A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése. Nézőpontok értékelése.
Szépirodalmi művek, műnemek, műfajok megnevezése.
A versritmus, rímelés hangulati hatása. A szöveghangzás szerepének felismerése.
Idő, tér, cselekmény felismerése.
Az olvasott művek elhelyezése korban.
Az alkotók életrajzának felidézése.
Korhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben.
Egy-egy mű fogadtatása és jelentősége saját korában és az utókorban.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az irodalom,
a szó művészete |
Művészet és tudomány, a valóság megismerésének sajátos formái.
Az irodalom és a társművészetek.
Az irodalmi alkotás: valóság és fikció.
Művészi kép. A nyelv kifejező szerepe az irodalmi alkotásban. A művészi többletjelentés. Az irodalmi alkotás szerkezete. A tartalom és a forma kapcsolata. Az elbeszélő költemények sajátosságai. Téma, motívum, laitmotívum. Téma, a cselekmény felépítése, konfliktus, az irodalmi hősök, kifejezési módok: elbeszélés, leírás, párbeszéd.
A lírai alkotások felépítése. |
A román
irodalom
alapvető témái |
Javasolt tartalmi kategóriák:
világegyetem – Biblia: Genezis, Mihai Eminescu Scrisoarea I, Rugăciunea unui dac;
élet és halál – Mioriţa, Mihai Eminescu Mai am un singur dor, Lucian Blaga Gorunul, Tinereţe fără bătrîneţe şi viaţă fără de moarte;
természet – Vasile Alecsandri Pasteluri, Mihai Eminescu Sara pe deal, George Coşbuc Noapte de vară, Alexandru Macedonski Noaptea de mai, Mihail Sadoveanu Nada florilor;
serdülőkor – Biblia: A tékozló fiú, Mihai Eminescu Fiind băiet..., I. Teodorescu La Medeleni, Lucian Blaga Cronicul vîrstelor, Barbu Ştefănescu Delavrancea Bursierul;
szerelem – Biblia: Énekek éneke, Mihai Eminescu Dorinţa, De ce nu-mi vii..., George Coşbuc La oglindă, Lucian Blaga Izvorul nopţii, Lumina;
játék – Ion Creangă Amintiri din copilărie, Tudor Arghezi Prefaţă la Ţara piticilor;
család – Ion Creangă Amintiri din copilărie, Barbu Ştefănescu Delavrancea Bunica, George Coşbuc Mama, Ana Blandiana Părinţii;
iskola – Costache Negruzzi Cum am învăţat româneşte, Ion Luca Caragiale Bacalaureat;
a falusi élet arculata – George Coşbuc Nunta Zamfirei, Moartea lui Fulger, Ioan Slavici Gura satului;
a művész és a művészet rendeltetése – Meşterul Manole, Octavian Goga Rugăciune, Lucian Blaga Eu nu strivesc corola de minuni a lumii, Horia Lovinescu Moartea unui artist (részlet);
emberi gyengeségek – Barbu Ştefănescu Delavrancea Hagi Tudose, Ioan Slavici Moara cu noroc, Grigore Alexandrescu Cîinele şi căţelul;
kaland, utazás – Calistrat Hogas Chira Chiralina, Jean Bart Europolis, Radu Tudoran Toate pînzele sus;
a fantasztikum világa – Vasile Voiculescu Lostriţa, Mircea Eliade Cum am găsit piatra filosofală, 12000 de capete de vită.
(A felsorolt művek ajánlottak.) |
Stílusrétegek |
Tudományos, szakmai, művészi, hivatalos, publicisztikai stílus és nyelv. A köznyelv. Jellemzők. A szépirodalmi stílus. Stílusjegyek.
A művészi kifejezés eszközei (verssor, strófa, hangsúly, rím, ritmus; klasszikus és modern verselés). |
Irodalmi műfajok és műnemek |
Epika. Jellemzők. Az általános iskolai ismeretek rendszerezése: verses elbeszélés – hősköltemény, eposz; próza – karcolat, novella, elbeszélés, regény.
Dráma. Jellemzők. Az általános iskolai ismeretek felelevenítése: tragédia, komédia, dráma.
Líra. Jellemzők. Az általános iskolai ismeretek rendszerezése: óda, szatíra, tájleíró költemény, elégia, szonett, rondó, gazell – fix versformák. |
A népköltészet,
a román
irodalom integrált része |
Népköltészet, a népművészet része, a nép szellemi gazdagságának kifejezőeszköze. Jellemzők. Témák és motívumok a népköltészetben.
Líra. Jellemzők. Jellegzetes műfajok (doina, dal, sirató, csujogató, közmondás, szólás).
Doina – a román nép jellegzetes lírai alkotása. A doinák sokszínűsége.
Epika (verses epika). A ballada. A balladák sokszínűsége. Mioriţa – műelemzés.
Legenda. Jellemzők. A legenda és a ballada elemei a Mănăstirea Argeşului című balladában (műelemzés).
Epika (prózai művek). Reprezentatív alkotások. Mese. Az epikai művek szerkezete. Motívumok. Művészi és erkölcsi értékek (Tinereţe fără bătrîneţe şi viaţă fără de moarte).
Dramatikus jellegű népköltészeti alkotások. Népszokások költészete. Kolindák. A népköltészet értéke. A népköltészet a műköltészet forrása. Alapvető mítoszok (általános bemutatás). |
A magyarországi románok
népköltészete |
Jellemzők. Témák és motívumok. Jellegzetes műfajok – dal, sirató, csujogató, közmondás, szólás, mese, népszokások költészete.
(Lásd a Román népismeret kerettantervét is.) |
A román nyelv eredete
és fejlődése |
A román nyelv latin gyökerei. A román nyelv kontinuitása és egysége. A román nyelv a XVI. századig. A szépirodalmi nyelv. Nyelvjárás, tájnyelv. A magyarországi románok nyelve.
(Lásd a Román népismeret kerettantervét is.) |
A továbbhaladás feltételei
A 9. évfolyam végére a tanulók(nak):
– a tanult irodalmi alkotások tükrében kell tudniuk a programban előírt irodalomelméleti szakkifejezéseket: irodalmi mű, költői kép, az irodalmi alkotás szerkezete, téma, motívum, laitmotívum, tartalom, konfliktus; műfajok (líra, epika, dráma), műnemek (hősköltemény, eposz, karcolat, novella, elbeszélés, regény, tragédia, komédia, dráma, óda, szatíra, tájleíró költemény, elégia, szonett, rondó, gazell);
– új helyzetekben is készségszinten kell alkalmazniuk a tanult irodalomelméleti szakkifejezéseket, mindezeket tudniuk kell alkalmazni más irodalmi alkotásokban is;
– ismerjék fel a különböző művek műnemeit, műfajait;
– mutassák be a népköltészet meghatározó jellemvonásait, főbb témáit, motívumait és műfajait, reprezentatív alkotásait (doina, ballada, legenda, mese);
– rendelkezzenek alapismeretekkel a román nép és nyelv eredetéről, latinításáról;
– értő-érző befogadóként fejtsék meg a művek esztétikai és etikai üzenetét, értsék a román irodalom emberi üzenetét;
– szerkesszenek meg különböző témájú fogalmazásokat, válaszokat, érveléseket stb., írjanak szintéziseket, jellemzéseket, recenziókat, referátumokat, műelemzéseket.
10. évfolyam
Évi óraszám: 74
Kulturált nyelvi magatartás
Változatos gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére.
Saját vélemény előadása és megvédése.
Kérdések és válaszok megfogalmazása.
Olvasási képesség és szövegértés bizonyítása.
Szövegelemzés fejlesztése.
Eszmei mondanivalók elhatárolása. Lényegkiemelés.
Ok-okozati összefüggések felismerése.
Műfaji eltérések megfigyelése.
Kifejezésmódok, stíluseszközök funkciójának megfigyelése.
Szövegalkotási feladatok szóban és írásban.
Elbeszélés, leírás, jellemzés készítése. Értekezés.
Az érvelés technikájának fejlesztése beszámolókban.
A szereplők tulajdonságainak, cselekedeteinek és indítékainak megfigyelése és értékelése.
Önálló műelemzés elkészítése megadott szempontok szerint.
Önálló adatgyűjtés módszereinek fejlesztése.
Könyvtárhasználat. Internet. Bibliográfiák, szakkönyvek adatainak elrendezése vázlatokban.
Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg.
Információ feldolgozása. Az idézés szabályai, etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Alapvető téma és motívum felismerése az olvasott művek alapján.
Tananyag kiegészítése egyéni olvasmányok alapján.
Szituációk megfigyelése és jellemzése olvasott művek, megtekintett színdarabok vagy tévéfilmek alapján.
Érzelmek és gondolatok megjelenítésének módozatai irodalmi művekben.
A szereplőket vezérlő értékek és viselkedési minták felismerése.
Kapcsolatok és párhuzamok az irodalom és a társművészetek között.
Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a tanult művek értelmezésében.
Olvasott irodalmi művek elhelyezése különféle kontextusokba.
| Témakörök |
Tartalmak |
A román irodalom és kultúra
a XVI. században (általános bemutatás) |
Az írott kultúra kezdetei. Ószláv nyelvű román kultúra. Învăţăturile lui Neagoe Basarab către fiul său Teodosie, az ószláv nyelven írott kultúra monumentális alkotása. Az ószláv nyelvű kultúra román jellege.
A román nyelvű írás kezdetei (Scrisoarea lui Neacşu). A máramarosi szövegek. Coresi munkássága, ennek jelentősége. |
A vallásos irodalom a XVII. században (általános áttekintés) |
A vallásos irodalom hozzájárulása a román nyelv fejlődéséhez. Dosoftei, Varlaam és Simion Ştefan szerepe. A Bukaresti Biblia – a román nyelv és kultúra monumentális alkotása. Antim Ivireanul. |
A XVII. század és a XVIII. század kezdetének nagy krónikásai |
Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce. A nagy krónikások műveinek jelentősége a román nyelv és kultúra fejlődésében. A román nép és nyelv latin eredetének kinyilvánítása. A krónikaírók hazafisága. A krónikák jellemzői.
Munténiai krónikások. Constantin Cantacuzino szerepe.
A történetírás hozzájárulása a román irodalomi nyelv és román irodalom fejlődéséhez. |
Dimitrie Cantemir, a román irodalom és kultúra
sokoldalú
személyisége |
Dimitrie Cantemir – a sokoldalú, európai személyiség. Istoria ieroglifică – a román irodalom első fiktív regénye. A román humanizmus jellemzői. Descrierea Moldovei (műértelmezés). |
A román irodalom és kultúra a XVIII. század második felében és a XIX. század első felében |
A felvilágosodás. Az Erdélyi Iskola – a román felvilágosodás kifejezése. Az Erdélyi Iskola megalakulásának sajátos körülményei. Képviselők – Samuil Micu, Gheorghe Şincai, Petru Maior, Ion Budai-Deleanu. Kulturális és irodalmi tevékenységük. Az Erdélyi Iskola felfogása a román nép eredetéről. Szerepe a nemzeti öntudat kialakításában és megerősítésében. Ion Budai-Deleanu – Ţiganiada. A felvilágosodás eszméi a műben.
Felvilágosodás Munténiában és Moldvában.
Văcărescu, Costache Conachi, Dinicu Golescu (általános bemutatás).
A román nyelvű sajtó és színjátszás kezdetei. |
A román irodalom az 1848-as időszakban |
Társadalmi, politikai és kulturális keretek. A román nyelvű sajtó, oktatásügy és színjátszás fejlődése. Gheorghe Asachi, Andrei Mureşanu, Ion Heliade-Rădulescu, Costache Negruzzi, Grigore Alexandrescu, Nicolae Bălcescu, Alecu Russo, Dimitrie Bolintineanu, Anton Pann, Vasile Alecsandri (általános bemutatás).
A kor stílusirányzatai – klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika. Dacia literară – a román romantika programja. A folyóirat szerepe a román irodalom orientálódásában. Mihail Kogălniceanu hozzájárulása. Ion Heliade-Rădulescu a modern román kultúra képviselője és irányítója. Irodalmi és nyelvészeti tevékenysége. Zburătorul (műelemzés). Grigore Alexandrescu – munkássága. Umbra lui Mircea. La Cozia – műelemzés. Fabulák.
Az 1848-as írók hozzájárulása a román nyelv és irodalom (irodalmi műfajok és műnemek) fejlődéséhez.
Klasszicizmus és romantika a kor irodalmában (összegzés). |
Vasile Alecsandri, a kor irodalmának szintézise |
Vasile Alecsandri élete és munkássága. Résztvétele a kor nevezetes kulturális és politikai eseményeiben. Hozzájárulása a vers, próza és dráma fejlődéséhez.
Lírai és epikai művei. Doine, Lăcrămioare, Pasteluri (általános bemutatás).
Szerelmi költészete. Steluţa. O seară la Lido (versértelmezés).
A nagy történelmi események versei (általános bemutatás).
Vasile Alecsandri prózája. Istoria unui galbîn şi a unei parale, Balta Albă (műelemzés).
Színdarabok. Chiriţa în provincie (műértelmezés).
Vasile Alecsandri – a román irodalom úttörője. |
A román irodalom az 1848-as forradalom utáni időszakban |
Bogdan Petriceicu Hasdeu – Răzvan şi Vidra (műelemzés). |
A román irodalom nagy klasszikusainak kora |
A Junimea és a Convorbiri literare. Titu Maiorescu – kulturális és irodalmi vezéregyéniség. A Junimea és a Convorbiri literare szerepe a román irodalom fejlődésében. Titu Maiorescu hozzájárulása az irodalmi nyelv fejlődéséhez. Esztétikai elvek az O cercetare critică asupra poeziei române de la 1867 és Comediile d-lui I. L. Caragiale tanulmányok alapján. A népköltészet kritikája. V. Alecsandri, M. Eminescu. |
A magyarországi románok
irodalma
a XIX. században |
Általános bemutatás. Kulturális központok. Folyóiratok és kiadványok. A mai Magyarország románjai a XIX. század sajtójában.
Iosif-Ioan Ardelean Monographia comunii Chitichaz (általános bemutatás). David Voniga, Iustin Popfiu, Iosif Vulcan műveiből (általános bemutatás). (Lásd a Román népismeret kerettantervét is.) |
A továbbhaladás feltételei
A 10. évfolyam végére a tanulók(nak):
– szemléltetniük kell a régi román irodalomról és kultúráról elsajátított ismereteiket (kezdetek, ószláv nyelvű irodalom, ennek román jellege, a román nyelvű írás kezdetei, a vallásos irodalom és a történetírás hozzájárulása a román nyelv és irodalom fejlődéséhez);
– mutassák be az Erdélyi Iskola szerepét mint a román felvilágosodás megnyilvánulási formáját, valamint a nemzeti öntudat megerősítésének mozgalmát;
– mutassák be az 1848-as forradalom kereteit, tartalmát és szerepét, az 1848-as események jelentőségét a román irodalom és kultúra fejlődésében (neves személyiségek, alapvető művek, irodalmi műfajok és műnemek, irányzatok és törekvések);
– a kor történelmi és társadalmi rendszerébe ágyazva ismertessék az irodalmi és kulturális jelenségeket;
– készítsenek különböző témájú fogalmazásokat, válaszokat kérdésekre, érveléseket, rezüméket, jellemzéseket, recenziókat, referátumokat, értekezéseket irodalmi korszakokról, művekről;
– a műértelmezések során sajátítsák el az esztétikai, erkölcsi, állampolgári normákat, a román irodalom humanista üzenetét.
11. évfolyam
Évi óraszám: 111
Kulturált nyelvi magatartás
Emberi érzelmek ábrázolásának megfigyelése.
Szabatos nyelvi kifejezésmód. Egy-egy részlet kifejező előadása.
Érzelmek, viszonyok visszaadása hangsúly, beszédtempó, dallam stb. eszközeivel.
Különböző műfajú szövegek tolmácsolása megjelenítéssel.
Összetettebb logikai kapcsolatok felismerése. Érvek és ellenérvek feltárása.
A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése.
Szó szerinti jelentés és az átvitt értelem megkülönböztetése.
Saját álláspont megfogalmazása. Cáfolat és ellenvélemény kifejtése.
Élménybeszámoló, riport, ajánlás elkészítése adott témában.
Jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása.
Olvasmányválasztás megadott témához.
Beszámolók készítése irodalmi alakok életéről, egy-egy korszakról vagy eseményről.
Anyaggyűjtés. Jegyzet, vázlat készítése.
Ismeretterjesztő irodalom felhasználása beszámolókhoz, kiselőadásokhoz.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott szépirodalmi művekben megjelenő szituációk, gondolatok, jellemek összefüggéseinek értékelése.
Az emberi kapcsolatok értékelése. Értékek átrendeződésének megfigyelése.
Társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése egyes alkotásokban.
Műfajok felismerése a tanult művek alapján.
A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek értelmezése.
Tér- és időviszonyok felismerése.
A túlzás és általánosítás szerepének megértése.
Más tantárgyakban elsajátított ismeretek felhasználása.
Improvizáció alkalmazása.
| Témakörök |
Tartalmak |
Mihai Eminescu |
Mihai Eminescu élete és munkássága. Eminescu költészetének nagy témái. Hitvallása a költészetről és a művészi küldetésvállalásáról. Epigonii (műelemzés).
Meditatív költészete. Scrisoarea III (műelemzés). Helye a Scrisori soraiban. Szerkezete. Költői képei. Ellentétek. A haza és haladás gondolata.
A szerelem és a természet költészete (általános bemutatás). Sara pe deal (műelemzés). A költői képek kompozíciója. A természet- és szerelemélmény összefonódása. Az érzelmek intenzitása. A költői nyelv kifejezőereje és zeneisége. Floarea albastră (műelemzés). A szimbólumok jelentése. Dorinţa (műelemzés). A természet és a szerelem víziója. A szerelmi pillanat beteljesedésének kifejezése.
Mihai Eminescu és Veronica Micle levelezéséből.
Népies és mitológiai ihletésű versek (általános bemutatás). Revedere (műelemzés). A vers szerkezete. Filozófiai jelentősége, sorsfilozófiai problémák felvetése. A lírai kifejezésmód egyszerűsége és mélysége.
Filozofikus és vallásos ihletésű művek. Luceafărul (műelemzés). A költemény keletkezése. Szerkezete: az egyetemes-kozmikus és az emberi-földi szint. A témák és motívumok gazdagsága. Epikai, lírai és drámai elemek a költeményben. Filozófiai jelentősége (a költemény allegorikus értelmei). A költői nyelv kifejezőképessége. Luceafărul, Mihai Eminescu költészetének remekműve.
Mihai Eminescu prózai alkotásai. |
A realizmus
a román
irodalomban |
A stílusirányzat általános bemutatása. |
Ion Creangă |
Munkássága – mesék és elbeszélések. Amintiri din copilărie (műelemzés). A gyermekkor és a szülőföld élménye. Szerkezeti felépítés. Jellemábrázolás. Az elbeszélés sajátosságai. A komikum eszközei. A művészi nyelv. Povestea lui Harap-Alb (műelemzés). A mese alapvető motívumai. A mű eredetisége (a szituációk és a cselekmény motiválása, a fantasztikum egyedisége, a párbeszéd értéke).
Ion Creangă hozzájárulása a próza fejlődéséhez. Ion Creangă és Mihai Eminescu levelezéséből. |
Ion Luca Caragiale |
Munkássága – dramaturgia, novellák és elbeszélések, karcolatok (általános bemutatás).
O scrisoare pierdută, O noapte furtunoasă (műelemzés). A cselekmény felépítése. A konfliktus fokozása és a drámai feszültség. Szerkezet. Szereplők. A jellemábrázolás eszközei. A komikum forrása és eszközei. O scrisoare pierdută – a román drámaírás remekműve. În vreme de război (műelemzés). Năpasta (műelemzés).
I. L. Caragiale hozzájárulása a próza fejlődéséhez. |
Ioan Slavici |
Munkássága. Hozzájárulása a próza fejlődéséhez. Novellák – Budulea Taichii, Popa Tanda, Gura satului. Tipológia, az erdélyi falu képe.
Moara cu noroc (műelemzés). Tematika. A cselekmény felépítése. Szereplők. A cselekmény drámaisága. Emberábrázolás. A pszichológiai elemzés. Mara – általános bemutatás. |
A román irodalom a XIX. század végén és a XX. század elején |
Törekvések, eszmei és stílusirányzatok a román irodalom és kultúra fejlődésében. A sămănătorizmus és a poporanizmus. A szimbolizmus. Irodalmi folyóiratok és személyiségek.
Sămănătorul – George Coşbuc, Alexandru Vlahuţă, Nicolae Iorga. Viaţa românească – Constantin Stere; Garabet Ibrăileanu szerepe.
Szimbolizmus a román irodalomban.
Képviselők – Alexandru Macedonski, Dimitrie Anghel, Ştefan Petică, George Bacovia, Ion Minulescu. |
Alexandru Macedonski |
Munkássága. A román szimbolizmus teoretikusa. Literatorul. A Nopţile ciklusa. Poema rondelurilor.
Noaptea de decemvrie (műelemzés). Romantikus költemény szimbolista elemekkel. Törekvés a tökéletességre. Az allegória jelentősége. A vers üzenete. |
George Bacovia |
Munkássága. George Bacovia és az autentikus szimbolizmus. Plumb, Lacustră (műelemzés). |
Barbu Ştefănescu Delavrancea |
Munkássága. Hozzájárulása a próza (Sultănica, Trubadurul, Hagi Tudose) és a dráma (Trilogia Moldovei – Apus de soare, Viforul, Luceafărul) fejlődéséhez (általános bemutatás).
Apus de soare (drámaértelmezés).
A drámaíró felidéző tehetsége. A mű konfliktusa. Hősies és monumentális az irodalmi alakok megalkotásában. (Ştefan cel Mare). A portré technikája. A dráma hazafias üzenete. |
George Coşbuc |
Munkássága. George Coşbuc költészete, a román nép életének és törekvéseinek kifejezése.
A természet és a falusi érosz költészete. La oglindă, Duşmancele, Numai una, Pe lîngă boi, Noapte de vară, În miezul verii (általános bemutatás). A falusi élet nagy eseményeinek költészete. Nunta Zamfirei, Moartea lui Fulger (műelemzés). A nép hagyományainak és szokásainak művészi feldolgozása. A ceremóniák mesei hangneme. A költői nyelv kifejező ereje.
A múlt és a Függetlenségi Háború megidézése. O scrisoare de la Muselim-Selo (műelemzés).
A társadalmi versek. Doina, Decebal către popor (általános bemutatás). |
Octavian Goga |
Munkássága. Az erdélyi falu monográfiája. Octavian Goga – „szenvedéseink költője”.
Költeményeinek nemzeti és társadalmi jellege. Ezek messianizmusa. Művészi eredetisége. Rugăciune (műelemzés). A költő mint a nép vágyainak tolmácsolója. A képek és a nyelv elevensége, a stílus profetikus jellege. Oltul (műelemzés). A költői nyelv kifejezőkészsége, eredetisége, és a verssorok szuggesztív ereje. A költemény szimbolikus jellege. Az üzenet hazafias jelentése. Költői kifejezőeszközök és módok. Noi, Casa noastră, Bătrînii (műelemzés). |
Mihail Sadoveanu |
Munkássága. Prózájának nagy témái. Hanu-Ancuţei (általános bemutatás). Baltagul (műelemzés). A pásztorok életének művészi megvilágítása. Népköltészeti elemek. A szereplők jelentősége. Vitoria Lipan, a példamutató szereplő. Az elbeszélés művészete.
A történelmi ihletésű regény. Neamul Şoimăreştilor (műelemzés).
A regény szerkezete.
Mihail Sadoveanu hozzájárulása a román irodalom fejlődéséhez. |
Ion Agârbiceanu |
Munkássága. Prózájának nagy témái. Novellák – Fefeleaga (műelemzés). Arhanghelii (műelemzés). |
A továbbhaladás feltételei
A 11. évfolyam végére a tanulók(nak):
– ismertessék az évfolyamon tanult irodalmi korszakok főbb jellemzőit;
– mutassák be a tanév alatt megismert írók irodalmi munkásságának alapvető jellemzőit;
– el kell olvasniuk az elemzésre vagy értelmezésre szánt műveket vagy azok részleteit;
– tanúbizonyságot kell adniuk a különböző műfajú irodalmi alkotások elemzéséhez szükséges technikák elsajátításáról;
– be kell bizonyítaniuk, hogy irodalmi tanulmányaik során képesek kapcsolatok, analógiák, párhuzamok felállítására is;
– érvelve integráljanak írókat és műveket különböző eszmeáramlatokba és stílusirányzatokba;
– világítsák meg egyes írók kulcsszerepét a román irodalom fejlődésében;
– jellemezzék a nagy klasszikusok korát;
– mutassák be az eminescui költészet hozzájárulását a román líra fejlődéséhez;
– legyenek képesek a tanult irodalmi irányzatok bemutatására;
– ismertessék az évfolyamon tanult lírai alkotások sajátosságait;
– értelmezzék szóban vagy írásban a tanult művek téma- és formavilágát, reprezentatív szereplőit, motívumait;
– készségszinten kell értelmezniük olyan műveket (részleteket is), melyeket a tanórán nem tárgyaltak;
– helyezzék el a (mű)részletet az alkotás egészébe, és tárják fel annak többletjelentését, esztétikai értékét;
– olvasmányaik alapján sajátítsák el az esztétikai, erkölcsi és állampolgári normákat, a román irodalom humanista üzenetét;
– készítsenek különböző témájú fogalmazásokat, érveléseket, motiválásokat;
– legyenek képesek rezümék, jellemzések, értekezések, összehasonlító elemzések, szintézisek és kritikák megírására.
12. évfolyam
Évi óraszám: 99
Kulturált nyelvi magatartás
A szépirodalmi művekben megjelenő kapcsolatok, érzelmi viszonyok értelmezése és meg-vitatása.
Szituációs- és szerepjátékok.
A tanulmányozott szépirodalmi művek mögöttes jelentéseinek keresése és megfogalmazása, társadalmi és történelmi hátterük feltárása.
Művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciójának megfigyelése.
Kritikai érzék fejlesztése. Egyéni vélemény megfogalmazása.
Szépirodalmi mű befogadása és megértése.
Érvelés saját álláspont mellett, a tanult művek alapján, szabatos és egyéni stílusban.
Ismertetés, ajánlás, kritika megírása. Indoklás.
Idézési módok alkalmazása.
Irodalmi alakok jellemének megítélése.
Problémák többoldalú megközelítése.
Ismeretek gyűjtése irodalmi témákról külső segédeszközök igénybevételével.
Önálló problémafelvetés egyéni kutatómunka alapján.
Nagyobb lélegzetű dolgozatok megírása.
Tematikus tájékozódás az ismeretterjesztő információkban.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban.
Népszerű szépirodalmi művek vagy azok filmes feldolgozásainak értékelése.
Sémák és sablonok szerepének értelmezése.
A kortárs irodalom befogadásának tapasztalatai.
Tendenciák és magatartásformák megfigyelése és megvitatása.
Művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciójának megfigyelése és értékelése.
A román irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló megfogalmazása.
Tájékozódás a román irodalom kronológiájában.
Az alapvető irodalmi téma, a motívum jelentésének elemzése.
Az elemzési jártasság fokozatos fejlesztése.
Következtetések megfogalmazása újonnan olvasott művek alapján.
Szerzők hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban.
A régió, a település irodalmi hagyománya.
Az irodalom mint folyamatos, ám történetileg változó hagyomány.
| Témakörök |
Tartalmak |
A román próza
a XX. században |
Az 1900–1918-as időszak. A kontinuitás elemei. Duiliu Zamfirescu, Barbu Ştefănescu Delavrancea, Ion Agârbiceanu, Gala Galaction, Ion Alexandru Brătescu–Voineşti, Calistrat Hogaş, Alexandru Vlahuţă. A két világháború közötti időszak. Irányzatok és törekvések. Orientálódás a regény felé, irányzatok a regény fejlődésében. Jeles képviselők. |
Liviu Rebreanu |
A modern román regény megalkotója. Pădurea spînzuraţilor (műelemzés). A regény keletkezésének körülményei, szerkezete és művészi üzenete. Ion (műértelmezés). A parasztvilág Liviu Rebreanu műveiben. Liviu Rebreanu novellái. Catastrofa, Iţic Ştrul, dezertor, Răfuiala, Proştii (műelemzés). |
Camil Petrescu |
Camil Petrescu prózájának új elemei a két világháború közötti irodalomban. Ultima noapte de dragoste, întîia noapte de război (műelemzés). A regény szerkezete (szubjektív és objektív sík), a pszichoanalízis és a megfigyelés regénye, az értelmiségi drámája. Patul lui Procust (a regény értelmezése). A regény mint a lét dossziéja, egyedisége, stílusa. |
George Călinescu |
A román irodalom proeminens személyisége. Költő, kritikus, drámaíró, prózaíró, irodalomtörténész. Enigma Otiliei (műelemzés). Balzaci típusú regény, a fösvény és a karrierista pszichológiája. Istoria literaturii române de la origini pînă în prezent (általános bemutatás). |
Marin Preda |
Munkássága. A II. világháború utáni román próza kiemelkedő képviselője. Moromeţii (műértelmezés). A román falu realista ábrázolása.
Ilie Moromete sorsa, a szereplő egyénisége, más szereplők (Niculai Moromete).
Cel mai iubit dintre pămînteni (műelemzés). Az értelmiségi sorsa. |
Mircea Eliade |
A román irodalom sokoldalú személyisége. Élete és sokrétű tevékenysége. Maitreyi (műelemzés). La ţigănci (műértelmezés). |
Irodalomkritika és irodalomelmélet a
XX. században |
Jeles képviselők: Eugen Lovinescu, George Călinescu, Tudor Vianu, Perpessicius, Pompiliu Constantinescu, Vladimir Streinu, Şerban Cioculescu. |
Tudor Arghezi |
Hagyomány és újítás Tudor Arghezi költészetében. Költészetének világa; programverse, erotikus, társadalmi és filozófikus lírája; a költői nyelv megújítója. Testament (komplex műelemzés). Tudor Arghezi költői hitvallása. A rút esztétikája. Költői kifejezőeszközei. Flori de mucigai (műelemzés). Duhovnicească, Psalmi (műelemzés). Istent keresve. Az istenélmény Tudor Arghezi és Ady Endre költészetében. |
Lucian Blaga |
A modern líra képviselője. Lucian Blaga lírájának világa, egyedisége. Egyetemes lírai törekvések Lucian Blaga költészetében, művészetének filozófiai alapja. Az expresszionizmus. Eu nu strivesc corola de minuni a lumii (műelemzés). Lucian Blaga költői hitvallása. A megismerés luciferi és paradicsomi felfogása, a kifejező és a megnyilatkozó metafora, a vers, mint a titok lehetséges művészi formája, a szabadvers. Gorunul (műelemzés). Kommunikálás a természettel, népies motívumok felhasználása (a Mioriţara emlékeztető elemek); költői nyelv. Meşterul Manole (műelemzés). A népi mítosz művészi feldolgozása,
a cselekmény áthelyezése egy mitikus román korba, expresszionista elemek. |
Ion Barbu |
Költői hitvallása. Alkotói korszakai. Parnasszianizmus és annak túlhaladása korai költészetében. După melci (műelemzés). Ballada és kele-ties ciklusai. Riga Crypto şi lapona Enigel (műelemzés). A balladai forma szimbolikus értelme, a megismerés lépcsőfokai, az archaikus és népies árnyalatú nyelvezet. |
A líra a második világháború után |
A kortárs líra helye és szerepe a román irodalom fejlődésében (általános bemutatás). A kor társadalmi, politikai és kulturális háttere. Az ideológiai dogmatizmus és az irodalom. |
Ştefan Augustin Doinaş |
Mistreţul cu colţi de argint (műelemzés). A műballada funkciói, az epika mint a líra indítéka. A hétköznapi ember és a zseni ellentéte. |
Nicolae Labiş |
Meşterul Manole, Mioriţa, Moartea căprioarei (műelemzés). Az ódai karakter. Lírai sajátosságok. |
Nichita Stănescu |
Cîntec (műelemzés). Az érzelmek lírai kifejezése, a költői nyelv eredetisége. Leoaică tînără, dragostea (műelemzés).
În dulce stil clasic (műelemzés). |
A dráma a második világháború után |
A drámaírás jellemzői. Főbb képviselők. |
Marin Sorescu |
Iona (műelemzés). A mű helye az író drámaművészetében, létértelmező látásmódja, a parabola technikája, a metaforikus nyelvezet. |
Horia Lovinescu |
Moartea unui artist (műelemzés). A Meşterul Manole – az esztétikai mítosz művészi átalakítása, az alkotó és hivatásának problémája, a szereplők jellemzése. |
A magyarországi románok
a XX. század
irodalmában |
A magyarországi románok lírája és prózája a XX. században – Maria Berényi, Lucia Borza, Ilie Ivănuş, Lucian Magdu
(Lásd a Román népismeret kerettantervét is.) |
Román származású írók más irodalmakban |
Általános áttekintés. Elena Văcărescu, Panait Istrati, Eugen Ionescu, Vintilă Horia és mások. |
A 12. évfolyam végére a tanulók(nak):
– ismerjék és jellemezzék a két világháború közötti főbb irányzatokat;
– rendelkezzenek megalapozott tudásanyaggal az évfolyamon tanult írók irodalmi munkásságáról;
– magyarázzák meg a modern próza és líra ihletforrásainak sokszínűségét és formaújítását;
– tárják fel és mutassák be a lírai és az elbeszélő szerkezetek jellegzetességeit;
– kritikai ítélőképességüket – végzős tanulókhoz méltóan – különböző fogalmazási típusokban juttassák kifejezésre;
– ismertessék a XX. századi költészet sajátosságait (század eleji költészet, a két világháború közötti és a második világháború utáni irodalom);
– bizonyítaniuk kell, hogy szilárd ismeretanyaggal rendelkeznek az évfolyamon tanult írók és költők életművéből;
– tárják fel a tanult drámai szövegek esztétikai sajátosságait, és mutassák be a dráma fejlődését a román irodalomban;
– példákkal illusztrálják mindazokat a sajátszerűségeket, melyekkel egy-egy mű vagy alkotó kulcsszerepet tölt(ött) be a román irodalom fejlődésében;
– mutassák be a román irodalom sajátosságait, valamint ennek integrálását az egyetemes irodalom kontextusába;
– a képzési szakasz sajátosságainak megfelelően írjanak fogalmazásokat, összegzéseket (egy témán belül, egy költőről vagy korszakról), jellemzéseket irodalmi alakokról és műelemzéseket;
– a művek befogadása során sajátítsák el az esztétikai, erkölcsi és állampolgári normákat, a román irodalom humanista üzenetét.
Ez a program a gimnázium profiljának, nyelvi színvonalának, valamint az alábbi célkitűzések figyelembevételével készült:
A román nyelv tanítása az alaptanterv tervezési mintáját követi.
A kerettanterv nagy hangsúlyt tesz tanulóink önkifejező képességének fejlesztésére, az önálló gondolatalkotásra és kreativitásra.
Figyelembe véve a nyílt társadalom értékrendszerét, a jelen program a hatékony nyelvtanítás módszerén alapszik, és számos szabadon választható szövegtípust kínál feldolgozásra.
Ez a tervezet a gyakorlati nyelvtanítást szorgalmazza, fontos célkitűzése a készségszintű (legkülönbözőbb szövegfajtákra vonatkozó) szövegértési és szövegformálási képesség fejlesztése, a beszéd és íráskultúra folyamatos tökéletesítése.
Tartalmaiban összhangban áll a különböző évfolyamok nyelvi készségfejlesztő tudásanyagával.
Egy-egy új ismeret (beszédrész) megjelenítése a kerettantervben nem feltételezi minden esetben az azonos című lecke megjelenését a tankönyvben.
Ajánlja mindezeknek az új nyelvi elemeknek a gyakorlati szempontú megközelítését, mert ez a módszer megkönnyíti a megértést (pl. nyelvi gyakorlatok, szemléltetések, tömör magyarázatok stb.).
Csak a legalapvetőbb elméleti ismeretek közvetítésére ösztönöz, mert a fő hangsúlyt a kommunikációs képesség fejlesztésére helyezi.
Ily módon a tanárok – az osztály sajátos arculatához és a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodva – a leghatékonyabb munkamódszerekkel fejleszthetik a tanulók nyelvi készségeit, kifejezőképességeit.
Fejlesztési követelmények
A román nyelvi képzés általános célkitűzéseinek egyike, hogy az elsajátított román nyelvtudás (szókincs) alkalmazható legyen más – a NAT-ban megfogalmazott – műveltségi területeken is.
Hatékonyan kell szolgálnia a nyelv készségszintű elsajátítását, a szövegértés és szövegszerkesztés képességének fejlesztését.
A szóbeli és írásos közlésfajták ismeretét.
A kommunikáció céljának és a beszédhelyzetnek legmegfelelőbb nyelvi magatartás kialakítását.
Rendkívül fontos a „nyelven való gondolkodás” képességének fejlesztése, a mindenkori nyelvi közösségek társadalmi, történelmi helyzetének megismerése.
A nyelv helyes és rendeltetésszerű alkalmazása
– mások tényközléseiből értse a fő gondolatmenetet és a szövegformálás elvét;
– határozza meg világosan a gondolatközlő álláspontját és célját.
– tervezze meg és öntse rendezett formába a gondolatait, figyelembe véve a közlésfolyamat tényezőit és a rendelkezésére álló időt;
– az előírt követelmények a távolsági (telefon és egyéb) beszélgetésekre is vonatkoznak.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata:
– értse a legkülönbözőbb tárgyú szövegeket, legyen képes a különböző adatok és informá-ciók feldolgozására, tömör összegzésére, majd elmélyültebb tanulmányozásra és más tudásgyarapító tevékenységek végrehajtására;
– értelmezzen és elemezzen különböző szövegfajtákat;
– legyen képes az eltérő szövegtípusok megkülönböztetésére;
– önállóan tárja fel a kölcsönhatásokat;
– hangos olvasáskor tartsa be a hangsúly és hanglejtési szabályokat.
Az írás gyakorlása során a tanuló(nak):
– jusson el a tudatos önkontroll szintjére;
– értse az élőbeszéd és az írásos közlés közötti különbséget a verstani, a központozási, a hiányos és a teljes mondatszerkesztési, a köznyelvi és szaknyelvi, technikai szabályokat illetően;
– rendelkeznie kell a legkülönbözőbb szövegfajták megírásának képességével;
– tudnia kell rendeltetésszerűen, mindig a kommunikáció szituációjának és céljának megfelelően fogalmazni (a hivatalos vagy a magánjellegű közlésformát választani);
– tisztán kell látnia, hogy a különböző terjedelmű és típusú szövegek nagyon is megkövetelik a logikus, tervszerű megformálást;
– készségszinten (pontosan) kell közvetítenie a legkülönbözőbb szövegfajtákból merített információkat és írástechnikákat.
9. évfolyam
Évi óraszám: 59
Különböző köznyelvi szövegből képesek legyenek a tanulók a lényeges információt megkülönböztetni a lényegtelentől; az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésekből kikövetkeztetni és a fontos információkat megérteni; értsék a köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét.
Szövegalkotás és beszédkészség
A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándék kifejezése: köszönés, elköszönés, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, telefonálás; személyes levél megírása; érdeklődés, engedélykérés, köszönet, bocsánatkérés és az ezekre való reagálás; személyes véleménynyilvánítás, információcsere a közlésfolyamatban.
A tanulók szerezzenek jártasságot a jegyzet- és vázlatkészítésben. Önálló anyaggyűjtéssel is gyarapítsák az iskolában elsajátított ismereteiket.
A román nyelv életének, rendszerének ismerete
A tanulók sajátítsák el a fonetikai fogalmakat; értsék a hang és betű viszonyát, a hangváltozások rendszerét; ismerkedjenek meg a leíró nyelvtan részeivel (alaktan és mondattan); tartsanak kiselőadást a román nyelv eredetéről, legyenek konkrét ismereteik a neolatin nyelvcsaládról.
| Témakörök |
Tartalmak |
A közlésfolyamat,
a beszédhelyzet |
Dialógus/monológ a közlésfolyamatban. A nyelv alkalmazkodása a kommunikáció céljához.
A közlés logikai-szemantikai szervezése (a szóbeli szöveg jelentése).
A gondolatok, közlés egyszerű, ill. részletes terve. Szóbeli összegzés.
A közlés alaki felépítése.
A szóbeli szöveg tartalma. Szóválasztás. Az egyszerű, illetve a bővített mondatok, valamint az összetett mondatok szerkesztése. A verbális és nonverbális (gesztus, mimika stb.) kifejezőeszközök alkalmazása. A nyelv függőleges tagolódása (csoportnyelv, szaknyelv stb.).
A tájékoztató szöveg. Az egyszerű párbeszéd szerkezete.
A párbeszéd megkezdéséhez szükséges nem nyelvi kifejezőeszközök (arcjáték, tekintet, kézmozdulat, testtartás, érintés). A párbeszéd folytatásához és befejezéséhez szükséges formulák. Üdvözlési, bemutatkozási, azonosítási, megengedési és felkérési formulák. |
Az írott szöveg |
Az írott szöveg szerkesztése.
Az írás célja. A szövegszerkesztés általános szabályai. Egy fogalmazvány részei (bevezetés, kifejtés, befejezés).
A szöveg elrendezése. Az írásjel-kiegészítők (aláhúzás, zárójel stb.) használata.
Az írásjelek: pont, vessző, kettőspont, kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel. |
A megvalósítás kontextusai |
Az ismeretközlő, elemző, meggyőző közlésfajta.
Tanulmány. Esszé. Jegyzet. Röpdolgozat. Félévi dolgozat.
Az önkifejező, kapcsolattartó szöveg. Megélt események/tények leírása. Levél a családhoz. Üdvözletek. Az elbeszélő közlésfajta (szabad fogalmazás).
Irodalmi, illetve nem irodalmi műről készült írások. Elbeszélés. Leírás. Portré. Értekezés irodalmi és egyéb írásműről. Tartalom. Lírai, epikai szövegek rövid értékelése. (Lásd az irodalom kerettantervét is.). |
Szókészlettan |
Szókészlet. A szókincs bővítése. Szavak gyakorisága a nyelvben. A szó (forma és tartalom).
Alapszavak. Képzett szavak. Szótő. Szufixumok és prefixumok.
A szócsaládok (kizárólag származtatott szavak esetében).
Szinonimák. Antonimák. |
Hangtan |
Hang. Betű. Ábécé. Hang és betű viszonya a román nyelvben. Magánhangzók, mássalhangzók és félhangzók. Hangcsoportok (diftongus, triftongus). Hiátus. Szótag. Hangsúlyos szótagok, hangsúlytalan szótagok. A szótagolás fonetikai szabályai. A szavak elválasztásának helyesírása (választójel és hiányjel használata). |
A mondattan alapfogalmai
|
A leíró nyelvtan részei (alaktan és mondattan). Mondattani fogalmak ismertetése. A mondat. Tőmondat és bővített mondat. A mondat fő részei (állítmány és alany), a mondat bővítményei (a jelző és a határozók).
Az összetett mondat. A mellérendelés és alárendelés. |
Szótan |
Ige – a kommunikáció magva (megemlítés).
Mondatbeli szerep. Idő, személy, szám. Felismerési gyakorlatok.
Személyes módok – ismerkedés (kijelentő mód, kötő mód – jelen és múlt, feltételes-óhajtó mód – jelen és múlt, felszólító mód). Felismerési gyakorlatok.
Személytelen módok – általános ismertetés.
A kijelentő mód idői. A segédigék a fi (lenni), a avea (bírni), a vrea (akarni). A segédige mint állítmány.
Főnév (ismertetés). Köz- és tulajdonnevek. Főnevek helyesírása. Nemük. Számuk.
A névelő használata. Határozott névelő. Határozatlan névelő.
A főnév esetei.
Alanyeset. A főnév mint alany és névszói állítmány.
Tárgyeset. Az elöljárószó – a tárgyeset kifejezésére szolgáló nyelvtani eszköz.
Egyszerű és összetett prepozíciók. Részeshatározó eset. Birtokos eset.
A birtokos névelő. Birtokos névelő egyeztetése nemben és számban a birtokkal.
Megszólító eset.
A főnevek helyesírásának gyakorlása a főnév különböző eseteiben. Írásjelek használata.
A főnév helyettesítése.
Névmások (személyük, számuk, nemük).
A személyes névmások hangsúlyos és hangsúlytalan alakjai. A személyes névmás hangsúlytalan alakjainak helyesírása, kapcsolása. A személyes névmások egyéb alakjai: dînsul, dînsa, dînşii, dînsele. Az udvariassági névmások. Az udvarias megszólítási formák magán és nyilvános nyelvezet. Udvariassági megszólítási formák helyesírása (rövidítésük).
Számnév (ismertetés).
Tőszámnév (egyszerű és összetett). Sorszámnév. Számnevek helyesírása.
A főnév és a jelzős szerkezet.
Egyalakú és többalakú melléknevek (kizárólag gyakorlatok formájában). Szórend. A főnévvel való egyeztetésük nemben, számban és esetben. Mondattani szerepük. Szufixumokkal és prefixumokkal alkotott melléknevek (kizárólag gyakorlatok formájában). A melléknév helyesírása.
Határozószó. Helyhatározószók, időhatározószók, módhatározószók. Melléknevekből képzett határozószók.
Egyes határozószók helyesírása.
Indulatszó. Kommunikációs szerepe.
Hangutánzó szó. Az indulatszó írásjelei. |
A mondat szintagmatikus szerkezete |
A mondat fő részei.
Állítmány (ismertetése). A névszói állítmány.
Alany (ismertetés). Az általános alany. Állítmány egyeztetése az alannyal.
Az egyszerű mondat bővítményei.
Jelző (ismertetés).
Melléknévi jelző. Főnévi jelző.
Határozók (ismertetés).
Az összetett mondat.
Főmondat. Mellékmondat. Mellérendelés. Alárendelés.
Helyesírás, írásjelek használata. |
A továbbhaladás feltételei
Olvasható írás, a szöveg megértését biztosító néma olvasás és felolvasás. A kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvhasználat. A témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A nyelvi törvényszerűségek helyes alkalmazása (hang, szó, mondat) szabályainak alkalmazása. A román helyesírás ismerete és helyes alkalmazása. Írott szövegekről, előadásokról jegyzet és vázlat készítése.
10. évfolyam
Évi óraszám: 59
A tanulók megadott kérdések alapján dolgozzanak fel különböző szövegtípusokat. Tömörítsék a szövegek üzenetét, elemezzék a szöveg makro- és mikroszerkezetét.
Szövegalkotás és beszédkészség
Alkossanak a kommunikációs helyzetnek megfelelő szabatos szöveget.
Társalogjanak a témának és beszédhelyzetnek megfelelően.
Írjanak egyszerű értekezéseket irodalmi művekről.
Fogalmazzák meg a drámai szituációkhoz kapcsolódó gondolataikat és a szituációkat, a szerepeket játszák el.
Készítsenek különböző jegyzeteket és vázlatot írott szövegekről, előadásokról.
Egyéni munkájuk során használják a könyvári információhordozókat.
A román nyelv élete, rendszerének ismerete
Értsék és tárják fel a szövegek mikro- és makroszerkezetét: bekezdések, utalások, kapcsolatok.
Ismerjék az alapszókincset és a szókincsbővítés eszközeit.
Bővítsék és használják adekvát módon fonetikai és szótani alapismereteiket.
Használják tudatosan az irodalmi nyelvet, s ahol időszerű, a tájnyelvet.
| Témakörök |
Tartalmak |
Szövegtan |
A szöveg ismertetőjegyei, szerepe a közlésben; két alapformája (az élőbeszéd és az írás).
Az élőbeszéd.
Szóbeli kommunikáció (hallás utáni szövegértés és beszéd).
Kommunikációs helyzet.
A párbeszéd és a monologizált közlés (ismertetés).
Dialógus és társalgás. A beszélőhöz és a közlés sajátosságaihoz való alkalmazkodás (közvetlen/közvetett).
A szóbeli közlés tényezői.
A közlés logikai-jelentéstani szervezése. A gondolatok rendszerezése (ismertetés).
A közlemény alaki felépítése.
Leíró szóbeli szöveg sajátossága (összetevők, szövegösszefüggések egyszerű kivitelezésük). A nyelvi és a nem nyelvi közlésformák.
Dialógus és monológ.
Az ismeretközlő szöveg (események elbeszélése). Párbeszédben a kérdés és a válasz felépítése. Párbeszéd kezdeményezésére, folytatására és befejezésére alkalmazott általános kifejezések. A „kérdés–válasz” szerkesztése. Kérés, vélemény, benyomás és jóváhagyásra alkalmazott kifejezések. |
Az írás folyamata |
Írott szöveg stílusa. Rendeltetésszerű szövegtervezés.
Áttérés egyenes beszédről függő beszédre és fordítva.
Szimbólumok és szóképek.
Írásjelek: pont, vessző, pontosvessző, gondolatjel. Helyesírási jelek.
Stílusrétegek. Nyelvi kifejezésmód.
A közéleti írás (gyakorlati, informatív jelleg). Egyszerű, tájékoztató szöveg. Egyszerű útmutatás.
A magán nyelvhasználat. Az önkifejezés. Elbeszélés egyes szám első személyben. Érvelés.
Szabad fogalmazás. Képzeletbeli esetek elbeszélése. Tájleírás. Párbeszéd összeállítása kitalált telefonbeszélgetésből kiindulva. Ismert személy portréjának leírása találós kérdés formájában.
Értekezés irodalmi műről. Összegzés.
Jegyzetelés.
Irodalmi mű/részlet témája. Egyszerű értekezés már ismert lírai szövegekről. (Lásd az irodalom kerettantervét is.) |
Szókészlet,
frazeológia |
A szókincs fogalma.
A szókincs bővülése.
Szóteremtés: szóképzés – szóösszetétel.
A kettős alaktani funkció.
Szócsaládok. Antonimák, szinonimák, homonimák.
Fonetikai alapismeretek (ismertetés). |
Szótan |
Az ige (ismertetés). Az ige mint állítmány.
Személyes módok: kijelentő mód, felszólító mód, kötő mód, feltételes-óhajtó mód.
Személytelen módok: főnévi igenév, határozói igenév, melléknévi igenév, szupinum.
A főnév (ismertetés) neme, száma, esete (ismertetés).
A melléknévi mutató névmás.
Egyszerű és összetett főnevek ragozása határozott és határozatlan névelővel, tulajdonnevek ragozása (hím- és nőnem).
Helyesírási gyakorlatok.
A főnév helyettesítői.
A névmás.
Számnév (ismertetés).
A főnév meghatározói.
Melléknév (ismertetés).
Határozószó (ismertetés). A határozószó fokozása.
Elöljárószó.
Indulatszó. |
Az egyszerű mondat |
Állítmány: igei, névszói.
Alany.
A főnévi, névmási, igei, határozói jelző.
Határozó. |
Az összetett mondat |
Mondatfajták. Összetett mondat. Főmondat.
A főmondat fő alkotó elemei. Mellé- és alárendelés.
Kötőszók (ismertetés): mellérendelő és alárendelő mondat kötőszavai. |
A továbbhaladás feltételei
Folyékony olvasás, szöveghű felolvasás. Kellő helyesírású, olvasható írás.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozat használata. A köznyelv és a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete.
Párbeszéd, érvelés alkalmazása mindennapi kérdések megválaszolásában, beszámolók készítésében.
Egyszerűbb értekezések készítése.
Hivatalos és személyes írások önálló szövegalkotása.
A román nyelv törvényszerűségeinek helyes alkalmazása.
11. évfolyam
Éves óraszám: 30–59
A tanulók ismerjék és értelmezzék a különböző szövegtípusokat, stílusfajtákat.
Szövegalkotás és beszédkészség
A tanulók vállalkozzanak önálló szövegszerkesztésre magán és egyszerű hivatalos írásművek megírására: értékelés, meghívó, reklámszöveg, kérvény, jegyzőkönyv, illetve személyes írások: szabad fogalmazás, emlék, curriculum vitae-k stb.
Önállóan is gyűjtsenek segédanyagokat a könyvtár és a számítógép adatbázisaiból. Szelektálják és rendszerezzék az összegyűjtött anyagokat.
A román nyelv rendszerének ismerete
A tájnyelv és az irodalmi nyelv közti különbségek tudatában kommunikáljanak. (Lásd a Népismeret kerettantervét is.) Alkalmazzák a helyesírási törvényszerűségeket és tökéletesítsék nyelvhelyességi ismereteiket, kísérjék figyelemmel a román nyelvű rádió- és tévéműsorokat.
| Témakörök |
Tartalmak |
Közlésfajták Kommunikáció-típusok |
Szóbeli kommunikáció (hallás utáni értés és beszéd).
Beszédhelyzet.
Párbeszéd és monológ (ismertetés). Formális és informális dialógus.
Szóbeli szöveg felépítése.
A közlés logikai-szemantikai felépítése.
A közlés alakítása. A szövegösszetartó erő. Verbális és nonverbális kifejezőeszközök. A szövegösszefüggés három síkja (nyelvtani, jelentésbeli, nyelven kívüli).
A tájékoztató szöveg. Elemző-meggyőző szöveg.
Általános és sajátos tárgyú szövegek szerkesztése.
A nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe a szövegben. Ízlés, vélemény kifejezése, szándékok és tervek megfogalmazása. |
Az írott szöveg stílusa |
A szövegek osztályozása. Gyakorlatok az irodalmi, illetve nem irodalmi szövegek bővítésére és szűkítésére, a gondolatok logikai felépítése, egy gondolati vezérfonal kibontakoztatása. Szöveg átformálása az eredeti sorrend megváltoztatásával.
Gyakorlatok: váltsanak a párbeszédről elbeszélésre, prózáról versre.
A szöveg jellemzőinek bemutatása. Különböző írásmódok. Írásfajták jellegzetes grafikai struktúrája (szabad vers, vers- és prózarészletek). Írásjelek. Gyakorlati és kifejező értékük.
Megvalósítandó kontextusok.
Nyilvános, köznapi szövegek. Dokumentum. Könyvtári kérőlap és cédulázás. Naplótervezés. Színházi programok. Kulturális esemény bemutatása.
Köznapi szövegek. Saját nézőpont. Érvelés.
Szabad fogalmazványok.
Értekezés (irodalmi/nem irodalmi szövegekről). Ismert művek és részletek értelmezése. A cím jelentősége. Irodalmi hősök, szereplők jellemzése. (Lásd az irodalom kerettantervét is.)
Tudományos szövegek összefoglalása. Rövid könyvismertetés. |
A kommunikáció tényezői |
Szókincs. Az alap- és teljes szókincs (ismertetés).
A szavak értelme kontextusban.
A szókincsbővítés: szóalkotás származtatás és összetétel útján (ismertetés), a kettős alaktani funkció, neologizmusok, rokon alakú szavak (paronimák), homonimák, többjelentésű szavak, frazeológiai egységek. |
Fonetika |
A román nyelv beszédhangjai, diftongusok, triftongusok, hiátusok (ismertetés). Fonetikai változások. |
Szótan |
Ige (ismertetés). Az ige ragozása: aktív, passzív, visszaható-dinamikus, visszaható-passzív igeragozás.
Csak egyes szám 3. személyű igék.
Főnév. A főnév helyettesítői. A határozatlan, a tagadó, a kérdő-vonatkozó névmás. A nyomosító névmás önálló és melléknévi alakjai. A számnév.
A főnév determinánsai: a melléknév.
A határozószó (kérdő, határozatlan határozószó).
Határozószós kifejezések. A határozószó mint állítmány.
Elöljárószók (ismertetés).
Indulatszók (ismertetés). |
Mondattan |
A mondatrészek.
Az állítmány. Az igei és névszói állítmány.
A jelző. A melléknévi, főnévi, névmási, igenévi és határozószói jelző.
A határozók. A tárgy, a részes- és a körülményhatározók.
Az összetett mondat elemei. Főmondat és mellékmondat.
Mellérendelés, alárendelés.
Jellegzetes alárendelő kötőszók. Más összekötő elemek. |
A továbbhaladás feltételei
Ismeretlen szöveg értelmező és szöveghű felolvasása.
A magán és a közösségi kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozat és stílusréteg kiválasztása.
Általános és sajátos tárgyú szövegek megszerkesztése.
Irodalmi értekezések, értelmezések elkészítése, szereplők jellemzése, könyvek ismertetése.
A nyelvhasználati normákhoz való tudatos alkalmazkodás.
A nyelvtani szabályok ismerete és pontos betartása.
12. évfolyam
Évi óraszám: 26–53
A tanulók válasszák ki a különböző szituációknak legmegfelelőbb nyelvváltozatot. Alkalmazzák ezeket a rögtönzött beszédhelyzeteket.
Szövegalkotás és beszédkészség
A tanulók tartsanak lényegre törő szóbeli előadásokat különféle közlésformákban. Kapcsolódjanak be alkalmi beszélgetésekbe, tartsanak előadást a tanult kommunikációs ismeretek felhasználásával.
Vállalkozzanak különféle tartalmú nem irodalmi szövegek (publicisztikai, tudományos, közéleti, gyakorlati) önálló elemzésére.
Írásban és szóban egyaránt fejtsék ki véleményüket a mindennapi élet momentumairól, irodalmi és művészeti élményeikről.
Készítsenek önálló műelemzéseket többféle elemzési szempont szerint.
Feladatuk legyen a különböző problémák többoldalú megközelítése, feldolgozása, szempontok tárgyalása, döntések indoklása.
Tájékozódjanak a különféle információforrásokban az irodalmi, művészeti kérdések megvitatásához.
A román nyelv rendszerének ismerete
A tanulók szóban és írásban ismertessék a román nyelv eredetét, rokonságát, nyelvtörténeti korszakait, valamint a nyelv eredetéről kialakított elméleteket. (Lásd a Román népismeret kerettantervét is.) Néhány nyelvi példával ismertessék a diakron és szinkron nyelvvizsgálat lényegét.
| Témakörök |
Tartalmak |
Tudatos nyelvgyakorlás, közlésfajták |
Szóbeli kommunikáció.
Kommunikációs helyzetek.
Társalgási stílus. Dialógus, beszélgetés, vita és társalgás. A beszélőhöz való alkalmazkodás. A közlés célja. A közéleti nyelv stílusai. A szóbeli szöveg struktúrája. A szóbeli szöveg felépítése.
A közlés logikai-szemantikai szervezése.
Gondolatok összpontosítása egy témára, gondolatok összefüggése.
A dialogizált és monologizált közlés felépítése.
Önvallomás és dialógus. |
Az írás folyamata |
Az írott szöveg megszerkesztése. A fogalmazás elkészítésének terve. Részekre osztás. Fejezet. Részlet. Szövegösszefüggés.
Kézírás és szövegkép.
A tartalom kiemelő írásmódjai. A számítógép szóközeinek elrendezése. Rövidítések. Szimbólumok. Vázlatok. Rajzok. Lábjegyzet.
Írásjelek. Írásjelek kifejező értéke a különböző típusú szövegekben.
Szövegformálás.
Értékelés. Meghívó. Reklámszöveg szerkesztése. Referátum. Esszé. Elemzés. Jegyzőkönyv. Kérvény. Szabvány űrlapok stb.
Az egyéni stílus műfajai.
Emlék. Napló. Curriculum vitae.
Tudományos-fantasztikus elbeszélés. Fiktív szereplők. Tudományos-fantasztikus elemek az elbeszélésben. Az elbeszélések. Költői fogalmazások.
Forgatókönyvek színpadi jelenetekhez. Irodalmi, illetve nem irodalmi műről készült írások. Szövegmagyarázat. Szintézis. Két irodalmi mű összehasonlítása. Olvasónapló. Zenei- és sportkrónika. |
Szókészlettan |
Szókincsünk eredete.
Örökölt és kölcsönszavak. A román nyelv latin jellege. Az egységes román nyelv. Irodalmi nyelv. Nyelvjárások. Köznyelv. Írott nyelv.
A Magyarországon élő románok tájnyelvének jellemzői. A nyelv vertikális és horizontális rétegeződése. A szókincs bővítése: szóalkotás, szóösszetétel, nyelvtani kategóriák megváltozása. Szócsaládok.
Kölcsönszavak. Neologizmusok.
Szó és szövegkörnyezet. Szavak értelmének meghatározása kontextusban. Tulajdonképpeni és átvitt értelmük.
Poliszémia.
Jelentéstani kategóriák.
Szinonimák. Homonimák. Antonimák.
Tautológia.
Argó és zsargon.
Alap- és teljes szókincs (ismertetés). |
Fonetikai
fogalmak |
Az eddig tanultak ismétlése. |
Az összetett mondat |
Az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, jelzői, tárgyi, határozói alárendelés. |
– Írott feladatokban elvárható az esztétikai íráskép és a megfelelő helyesírás.
– Könnyedség és spontaneitás a hétköznapi kommunikációban, valamint jártasság a gyakorlati szövegek kivitelezésében.
– A meggyőző műfajokban (írásban és szóban) a gondolatok, érvek világos megfogalmazása.
– A tanulók legyenek tájékozottak a könyvtár adta lehetőségekben, tudjanak kutatni és a begyűjtött információt megfelelően feldolgozni.
– Legyenek tájékozottak a román nyelv rendszerében, ismerjék a nyelvfejlődés fontosabb momentumait, és tudják a román nyelv helyét az újlatin nyelvcsaládban.
NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK
A román nyelv oktatásának célja a nyelvoktató általános iskolában, hogy – domináns magyar nyelvi környezetben – biztosítsa a román nyelv második anyanyelvként való elsajátítását.
Az 1-4. évfolyamon a hangsúly elsősorban a kommunikáció kialakítására és fejlesztésére esik, az idegen nyelv oktatásának modern módszereinek alkalmazásával.
A román nyelv oktatásának célja, hogy a tanuló:
– sajátítsa el a román nyelv alapjait,
– fejlessze helyes szóbeli és írásbeli kommunikációs készségét,
– készségszintre emelje a nyelv használatát,
– sajátítsa el a köznyelv használatához szükséges szókincset,
– helyesen ejtse ki a román nyelv hangjait,
– tudjon helyesen olvasni, a román nyelv sajátos hanglejtésének betartásával,
– fejlessze helyesírási készségét,
– szerezzen ismereteket a román kultúráról.
A román nyelv oktatásának feladatai, hogy a tanuló:
– legyen képes megérteni a tanár közlését,
– legyen képes a román nyelv hangjait helyesen ejteni és a szavakat helyesen hangsúlyozni,
– értse meg az egyszerű kérdéseket, és azokra tudjon válaszolni,
– tudjon helyesen rövid mondatokat alkotni,
– tudjon hangosan és némán olvasni,
– legyen képes röviden megfogalmazni észrevételeit az olvasott szövegről.
Általános fejlesztési követelmények
Beszédértési készség, beszédkészség
Merjen a tanuló román nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen önbizalma.
Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.
Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni.
Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.
Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.
A tanuló tudja használni a román nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelő formában megfogalmazni.
Tudjon beszélgetést kezdeményezni és folytatni, élményeiről beszámolni, információt kérni és adni.
Tanuljon meg és adjon elő néhány verset és dalt román nyelven.
Ébredjen fel a tanuló érdeklődése a román népcsoport kultúrája iránt.
Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket.
A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza.
Legyen képes helyesen és folyamatosan olvasni románul életkorának megfelelően.
Tudjon szövegből egyszerű információkat kiemelni.
Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással való megértésében.
Tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként).
Ismerjen meg néhány román irodalmi alkotást (verset, mesét, elbeszélést).
Legyen képes ismert szöveget kifejezően, hangsúllyal felolvasni.
Legyen igénye románul olvasni.
Legyen képes a tanuló egyszerű szöveget lemásolni és tollbamondás után helyesen leírni.
Tudjon egyszerű, tényszerű információkat fogalmazni.
Legyen képes több mondatból álló összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatás).
Legyen képes a román nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására.
Tudjon különbséget tenni a magyar és a román nyelv között.
A román nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg a román nép szellemiségét, a kétnyelvűség előnyeit.
Legyen képes röviden visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét.
1. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
– a beszéd, a beszédhallás és értés fejlesztése,
– a helyes és helytelen fonémák megkülönböztetése,
– hallásgyakorlatok, új szavak felismerése különböző szövegtípusokban,
– a szavak jelentésének felismerése kontextus alapján,
– felismerési és azonosítási gyakorlatok a szóbeli közlés tartalmi jellege szerint,
– párbeszédek megfigyelése és azokban való közreműködés,
– beszélgetésre ösztönző gyakorlatok,
– nyelvhelyességi játékok a helyes egyeztetésre.
– helyes kiejtési gyakorlatok,
– szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása,
– versmondás és énekek előadása,
– tematikus kontextusban páros játékok,
– egyszerű mondatalkotási gyakorlatok,
– a szavak használata különböző szövegekben,
– az „ă, î”, az „x” (gz, cs) hangok kiejtésének gyakorlása,
– csoportos kiejtési gyakorlatok,
– az „oa, ea” kettőshangzók tiszta kiejtése,
– beszédfejlesztési gyakorlatok,
– helyes kiejtési és hangsúlyozási gyakorlatok,
– a beszéd összekapcsolása mozgással,
– az új szókincs gyakorlása, játékhelyzetek, gyermekjátékok és mozgások keretében,
– mondatalkotás megadott szavak segítségével,
– szókincsfejlesztő gyakorlatok igei szerkezetekkel.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az én világom
|
Bemutatkozás (név, életkor).
Külső tulajdonságok.
Belső tulajdonságok.
Kedvenc játékok, játékszerek. |
A család |
Családtagok.
Foglalkozások. |
A ház, a lakás |
A ház helyiségei.
Bútorok. |
Az iskola |
Iskolai felszerelések.
Tevékenységek. |
Az időjárás |
Évszakok.
Az időjárási viszonyok. |
Tevékenységek |
Mindennapi tevékenységek.
A hét napjai, a hónapok. |
Ünnepek |
Mikulás.
Karácsony.
Húsvét.
Anyák napja. |
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk.
Köszönés és visszaköszönés találkozáskor és búcsúzáskor (alapköszönési formák).
Bemutatkozás (Mă numesc..., Pe mine mă cheamă..., Eu sînt...).
Információ adása és kérése (vă rog, te rog, unde este?, ce face?).
Köznapi tevékenységek kifejezése jelen időben (învăţ, citesc, mănînc, mă spăl etc.).
Közvetlen környezetben lévő elemek felismerése.
A tanuló környezetében lévő elemek térbeli elhelyezése (aici, acolo, la şcoală, în cameră etc.).
Személyek, tárgyak leírása, (bun, rău, mic, mare, frumos, urît etc.)
Óhaj kifejezése (doresc să, aş vrea să).
Tetszés, illetve nem tetszés kifejezése (mie îmi place să, mie nu-mi place să).
Köszönetnyilvánítás, válasz a köszönetre (vă mulţumesc, cu plăcere).
A közlés felépítésének módja
Szókincsfejlesztés: 250 lexikai egység elsajátítása a feldolgozott témakörök és a képes szótár alapján.
2. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
– hallást és szövegértést igazoló gyakorlatok,
– ismeretlen szó jelentésének felismerése szövegösszefüggés alapján,
– hangazonosítási gyakorlatok szótagok keretében,
– didaktikai játékok főnév és melléknév, illetve alany és állítmány egyeztetésére,
– gyakorlatok a kiejtési hibák javítására,
– párbeszédet és beszélgetést ösztönző gyakorlatok.
– rövid szövegalkotási gyakorlatok,
– kérdésalkotási és válaszadási gyakorlatok,
– tárgyak alaptulajdonságainak leírása,
– olvasott vagy hallott szöveg elmesélése,
– közlést kifejező mondatok szerkesztése,
– szóképző gyakorlatok, szótagok segítségével,
– beszédhangok helyes kiejtése,
– magánhangzókat és mássalhangzókat megkülönböztető gyakorlatok,
– kijelentő és kérdő mondatok mondathangsúlya.
– a hang és betű összefüggésének felismerése,
– kis- és nagybetűk írott és nyomtatott formáját felismerő és megkülönböztető gyakorlatok,
– szótagok felismerése egy szóban,
– szótagoló olvasás gyakorlása,
– a tanult betűk összeolvasása,
– a hangos és néma olvasás gyakorlása,
– a folyamatos olvasás fejlesztése,
– verses szövegek olvasása és memorizálása,
– iskolai könyvtár (román könyvek) megismerése.
– szabályos betűalakítási és kapcsolási gyakorlatok: szavak, szószerkezetek írása,
– mondatalkotási gyakorlatok megadott szavak alapján,
– mondatzáró írásjelek alkalmazása,
– másolási gyakorlatok: szavak, kijelentő és kérdő mondatok,
– tollbamondási gyakorlatok,
– mondatalkotások eseményt ábrázoló képről.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az én világom |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Lakcím.
Az emberi test részei.
Ruházat, öltözködés. |
A család |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Közeli rokonok.
Családi ünnepek. |
A ház, a lakás |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Az udvar.
A kert.
Háziállatok. |
Az iskola |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Iskolai felszerelések.
Órarend. |
Az idő |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Az óra. |
Tevékenységek |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
A napszakokhoz kapcsolódó tevékenységek.
Hétvége. |
Ünnepek |
Az ismeretek ismétlése és bővítése.
Mikulás, karácsony, húsvét, anyák napja.
Születésnap. |
Kommunikációs készség kialakítása
Szóbeli kommunikáció – témakörökhöz kapcsolódó rövid párbeszédek.
A szó – a kommunikáció eleme.
A párbeszéd – két személy közötti beszélgetés.
A tanulók alkalmazzák szóbeli készségük gyakorlása közben a következő beszédszándékokat:
Köszönés és visszaköszönés találkozáskor és búcsúzáskor (alapköszönési formák).
Bemutatkozás (Mă numesc…, Pe mine mă cheamă…, Eu sînt…).
Megköszönés (Mulţumesc! Vă mulţumesc! Cu plăcere!).
Információ adása és kérése (Vă rog..., Te rog..., Unde este? Cine este?).
Jókívánság kifejezése (La mulţi ani! Sărbători fericite!).
Az időbeli viszonyok kifejezése (Cît e ceasul? La ce oră ? Cînd?; dimineaţa, seara, după-masă).
Térbeli viszonyok kifejezése; hely: hol (aici, acolo, aproape, departe); mozgás: hová (la, în, din, pe).
Szándék kifejezése (vreau..., aş vrea să..., doresc…).
Köznapi tevékenységekről tájékoztatást adni.
Engedélykérés (Vă rog să-mi daţi voie să..., Vă rog să mă lăsaţi să...).
Kommunikáció szerkesztési elemek
Szókincsfejlesztés: 250 lexikai egység elsajátítása a feldolgozott témakörök és leckék alapján.
Írás: ábécé, szavak írása, szótagolás, mondatírás.
Helyesírás: a szavak helyesírása, nagybetű a mondat elején, tulajdonnevek írása (családnév, keresztnév).
Az „ă, â, î” betűk és a „ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi” betűcsoportokat tartalmazó szavak helyesírása. Az „oa, ea, ia, ua, uă” stb. kettőshangzók helyesírása; írásjelek.
A továbbhaladás feltételei
– legyen képes megérteni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget,
– tudjon verbális vagy nonverbális formában reagálni egy hallott szövegre,
– tudja tisztán, helyesen kiejteni a hangokat, szótagokat, szavakat, kettőshangzókat,
– tudjon helyes hanglejtéssel kijelentő mondatokat mondani,
– legyen képes alkalmazni a tanult szonórikus szerkezeteket,
– tudjon kép alapján 2-3 önálló mondatot alkotni,
– adjon elő 3 rövid verset és 3 tanult dalt,
– ismerje fel a hangok írott alakjait,
– tanári segítséggel legyen képes egy írott szövegből a lényeget kiemelni,
– ismerje fel a tanult mondatfajtákat írásjelük alapján,
– tudjon helyesen másolni betűket, szavakat, mondatokat és rövid szöveget,
– tudja helyesen leírni a román nyelv sajátos hangjait,
– tudjon tollbamondás után írni,
– tudja helyesen alkalmazni a mondatvégi írásjeleket.
3. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
– szövegértési gyakorlatok,
– fontosabb információk megértése hallott szöveg alapján, kérdések és válaszok megfogalmazásával,
– a szöveg eseményeinek időrendi elhelyezése,
– ismert szavak azonosítása egy hallott közlés alapján,
– közlést szerkesztő gyakorlatok új kifejezésekkel,
– magánhangzók, mássalhangzók, szótagok azonosítása, magánhangzók-csoportok felismerése megadott szavak alapján,
– párbeszéd gyakorlatok: tanár – tanuló, tanuló – tanuló között,
– mondatalkotási gyakorlatok megadott kérdések és szavak alapján,
– rövid szóbeli szövegek alkotása,
– szöveg előadási gyakorlatok és játékok,
– hanglejtési gyakorlatok,
– versmondási gyakorlatok,
– mesélés tanári segítséggel,
– dialógus kezdése és befejezése,
– ismert témakörökben beszélgetési gyakorlatok párban és csoportban.
– az olvasottak tartalmának és címének összefüggése,
– olvasási gyakorlatok, válaszadás megadott kérdések alapján,
– szereplők felismerése elbeszélő szöveg alapján,
– hanglejtési és hangsúlyozási gyakorlatok kijelentő, kérdő és felszólító mondatokkal;
a mondatvégi írásjeleknek megfelelő hanglejtéssel való olvasás gyakorlása,
– versmondás, mesekönyvek, beszélgetések román mesekönyvek illusztrációi alapján.
– illusztráció elemzési gyakorlatok,
– mondatbővítési gyakorlatok,
– kérdés és válasz szerkesztési gyakorlatok,
– új kifejezések beépítésének gyakorlása a mondatban,
– hangcsoportok helyesírásának gyakorlása,
– írás, másolás és tollbamondás nagybetűk és mondatvégi írásjelek alkalmazásával; a sorvégi elválasztás gyakorlása,
– rövid szövegírási gyakorlatok,
– a szép és helyes írás igényének fejlesztése,
– az egyéni írásmód fejlesztése.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az én világom |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
A családi élet, szeretet és tisztelet.
A szülők munkája. |
A ház, a lakás |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Rend és tisztaság.
Udvari és kerti tevékenységek. |
Az iskola |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Viselkedés az iskolában.
Tantárgyak.
Iskolai tevékenységek. |
Az idő |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Évszakok (tevékenységek, öltözködés). |
Szabadidő |
Játékok, játékszerek, tv (rajzfilmek), olvasás stb. |
Egészség |
Az emberi test higiéniája.
Az egészséges étkezés.
Helyes öltözködés.
Orvosnál. |
Ünnepek |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Pedagógusnap.
Március 15. |
Tevékenységek |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Vásárlás. |
Kommunikációs készség kialakítása
Témakörökhöz kapcsolódó rövid párbeszédek.
A szó – kommunikációs elem.
A mondat – a mondatok hangsúlyozása.
A párbeszéd – két személy közötti beszélgetés.
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk.
Köszönés és visszaköszönés találkozáskor és búcsúzáskor (alapköszönési formák).
Bemutatkozás, bemutatás (Pe mine mă cheamă…, mă numesc…, eu sînt…, daţi-mi voie să vă prezint pe doamna…, pe domnul…).
Meghívás: meghívás elfogadása és elutasítása (Vă invit, Vă aştept cu drag, Vin cu plăcere, Nu pot veni, Sînt ocupat).
Köszönet kifejezése (Mulţumesc! Vă mulţumesc! Îţi multumesc! Cu plăcere!).
Információt adni és kérni (Spune-mi, te rog…, Spune-ţi-mi, vă rog..., Unde este? Cine este?)
Óhaj kifejezése (Vreau să…, Doresc să..., Nu doresc să…; aş merge, aş mînca).
Jó kívánság kifejezése (La mulţi ani! Sărbători fericite!).
Térbeli viszonyok kifejezése: hely, irány, mozgás (Unde? la, în, aici, la dreapta, la stînga; De unde? de la, din).
Időbeli viszonyok kifejezése: kijelentő mód jelen idő, összetett múlt, jövő idő. Az óra (Cît e ceasul? La ce oră?); az idő (ieri, azi, mîine, luni, marţi...).
Tulajdonságok kifejezése: mennyiség (Cîţi? Cîte? Számnevek 20-tól –100-ig), minőség (bun, rău), tulajdonságok (mic, mare, frumos, urît…).
Kommunikáció szerkesztési elemek
Szókincsfejlesztés: 250 lexikai egység elsajátítása a feldolgozott témakörök és leckék alapján.
Írás: szabályos és szépírás, a szóközi távolság betartása.
Helyesírás: az „ă, â, î” betűk, a „ce ci, ge, gi, che, chi ghe, ghi” betűcsoportok, a kettőshangzók és a hármashangzók helyesírása.
Írásjelek: a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző és a kötőjel helyes használata.
A továbbhaladás feltételei
– legyen képes megérteni a tanult kifejezéseket és szavakat,
– legyen képes megérteni egy közlést,
– tudjon egy egyszerű párbeszédben részt venni,
– tudjon a tanár kérdéseire a beszédhelyzetnek megfelelően válaszolni,
– tudjon a tanult témakörökben információt átadni,
– ismerjen közmondásokat, találós kérdéseket, tudjon előadni 3 rövid román verset és 3 román dalt,
– legyen képes egy eseményt rövid mondatokkal logikus és helyes sorrendben elmondani,
– legyen képes megérteni és megoldani az olvasott feladatokat,
– legyen képes kérdéseket és feleleteket alkotni az olvasmányok alapján,
– értse meg egy írott szöveg lényegét,
– tudjon tiszta, szép külalakkal rövid szöveget másolni,
– tudjon tollbamondás után 4-5 mondatot írni.
4. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
– az események elrendezése időrendben hallott szöveg alapján,
– hallott szöveg megértésének bizonyítása kipipálással, táblázat kitöltésével,
– nyelvhelyességi gyakorlatok helyes és helytelen nyelvi szerkezetek felismerése a közlés folyamatában,
– egyeztetési gyakorlatok,
– a testbeszéd összehangolása a szövegmondással,
– szövegértési gyakorlatok, a lényeg leszűrése,
– új kifejezések beépítése rövidebb szövegben,
– történetek, események elmondása,
– az élőbeszéd szerkesztése képek alapján,
– élőbeszéd szerkesztése kérdések alapján,
– szótár használatának gyakorlása,
– a helytelen és regionális kifejezések javítása,
– párbeszéd és beszélgetési gyakorlatok ismert témakörök alapján,
– szerepjátékok a beszédszándékok gyakorlására.
– a folyamatos olvasás gyakorlása,
– egy szöveg fő mondanivalójának kiemelése,
– a cselekmény helyét és idejét meghatározó gyakorlatok,
– szöveg és illusztráció közötti kapcsolatok felismerése,
– szöveg fő mondanivalójának összefoglalása,
– a lényeg keresése és gyakorlati alkalmazása – egy adott témában – a tanár utasításainak segítségével,
– versmondási gyakorlatok,
– a kifejező olvasás gyakorlása a mondatvégi írásjelek figyelembevételével.
– átélt események leírása,
– közlést tömörítő gyakorlatok,
– szövegalkotási gyakorlatok képek alapján,
– téma szerinti szógyűjtés,
– alany és állítmány egyeztetése,
– hiányos mondatok kiegészítése,
– az „e” hanggal kezdődő szavak helyesírása,
– nagybetűs szavak helyesírása,
– írásjelek helyes alkalmazásának gyakorlása,
– üdvözlőlap írás gyakorlása.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az én világom |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Személyi adatok (születési hely és idő).
Lakcím; hány éves vagyok? |
A család |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Megszólítási formák a családban.
A szülők munkahelye.
Szakmák és foglalkozások. |
A falu |
Az én falum.
Románlakta települések (román elnevezések).
Fontosabb helyek és intézmények a faluban. |
A város |
A legközelebbi város.
Gyula a magyarországi románok központja.
Lehetőség szerint a város meglátogatása.
Város és falu közötti különbségek. |
Szabadidő |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Más tevékenységek a szabadidőben (könyvtár, a szülők segítése stb.). |
Egészség |
Ismeretek ismétlése és bővítése.
Beteg vagyok. |
Utazás |
Utazás vonattal, autóbusszal, személygépkocsival.
Kerékpározás, közlekedési szabályok.
Balesetek megelőzése. |
Vásárlás |
Élelmiszerboltban.
A piacon.
Zöldségek, gyümölcsök. |
Kommunikációs készségek kialakítása
Párbeszéd – beszélgetés két személy között, bemutatkozási formák, különböző kérések.
Monológ – beszéd kép alapján, esemény elmondása.
A mondat – a mondathangsúly, a mondanivaló közlése gesztusokkal.
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk.
Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor.
Bemutatkozás és valakinek a bemutatása (Mă numesc..., Doresc să vă prezint pe..., Vă rog să faceţi cunoştinţă cu…).
Köszönetnyilvánítás (Mulţumesc! Vă mulţumesc! Cu plăcere!).
Információ kérése, adása (Te rog, spune-mi..., Spuneţi-mi, vă rog..., Unde este?).
Óhaj kifejezése (Doresc să…, Aş vrea să..., Nu doresc să...,).
Utasítást adni és kapni (Aşteaptă-mă! Grăbeşte-te! Te aştept! Nu te grăbi!).
Jó kívánság kifejezése (Sărbători fericite! La mulţi ani!).
Térbeli viszonyok kifejezése: hely, irány, mozgás (Unde? De unde? la, de la etc.).
Időbeliség kifejezése; kijelentő mód jelen idő, összetett múlt, jövő idő; az óra és idő kifejezése (Cît este ceasul? La ce oră? Cînd? azi, mîine, ieri, luni, marţi etc.).
Tulajdonság kifejezése: mennyiség (Cîţi? Cîte?), számnevek 1–1000; minőség (bun, rău); tulajdonság (mare, mic etc.).
Kommunikáció szerkesztési elemek
Szókincsfejlesztés: 250 lexikai egység elsajátítása a feldolgozott témakörök, leckék alapján.
Írás: szépírás, arányos elhelyezés az oldalon (a füzetlapon).
Helyesírás: ismeretek ismétlése, szavak, mondatok helyesírása, a kötőjel használata s-au / sau, s-a / sa. Írásjelek helyes alkalmazása.
Szövegszerkesztés: üdvözlőlap írása.
Fogalmazás: szabad fogalmazás, fogalmazás képek alapján.
A továbbhaladás feltételei
– legyen képes megérteni a tanult és gyakran használt kifejezéseket,
– legyen képes megérteni a jól artikulált normál sebességgel mondott szöveget,
– tudja alkalmazni a tanult szószerkezeteket rövid párbeszédben,
– legyen képes információt adni családjára vonatkozóan,
– legyen képes szituációkban kérdéseket feltenni,
– tudjon 3 verset és 3 dalt előadni,
– tudjon ismert szöveget folyékonyan, a mondatfajtának megfelelő hanglejtéssel elolvasni,
– legyen képes egy olvasott szöveg lényegét megérteni,
– tudjon leírni egy személyt, egy tárgyat, egy állatot,
– tudjon mondatot kiegészíteni igékkel, főnevekkel, melléknevekkel,
– tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat és írásjeleket.
5. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
Reagálási gyakorlatok egyszerű közlésekre és utasításokra.
Szavak, kifejezések, mondatok azonosítása és megkülönböztetése különböző helyzetekben.
Egy hallott szöveg globális megértésének igazolása egyszerű feladatok végrehajtásával, mint: karikázd be, húzd alá, rajzolj stb.
Páros tevékenységek (egyszerű párbeszédek).
Kijelentések alkotása új szavakkal és nyelvi struktúrákkal.
Egyszerű leírások, képek (támaszszavak), támaszkérdések alapján.
Gyakorlatok egyszerű kijelentések felismerésére.
Kifejező olvasási, szerep szerinti olvasási gyakorlatok egyenletes tempóban.
Gyakorlatok többféle megoldással.
Megértést igazoló gyakorlatok ellenőrző kérdésekre adott válasszal.
Tájékozódási gyakorlatok egy térképen vagy egy rajzon.
Szótár használatának gyakorlása.
Gyakorlatok szótár igénybevételével.
Betűpótlás, mondatok kiegészítése szavakkal.
Mondatalkotási gyakorlatok.
Fogalmazási gyakorlatok (egyszerű leírások, felköszöntési minták) és elhelyezésük a lapon.
| Témakörök |
Tartalmak |
A gyermek
és világa |
A köszönés és annak fogadása – figyelembe véve a napszakokat és a partnert.
Bemutatkozás. Valakinek a bemutatása.
Válasz a bemutatásra.
A lakás (ház) bemutatása.
A lakás helységeinek ismertetése (nappali, hálószoba, fürdőszoba, konyha, gyermekszoba).
Személyleírás belső és külső tulajdonságok alapján. Rokonsági fokok.
Az emberi test részei. A ruházat.
Egészségi állapot. Az egészséges táplálkozás.
Foglalkozások (mesterségek).
Az iskola és termeinek bemutatása.
A tanuló órarendje. A tanítási év és a vakációk. |
A természet
és a környezet
|
Az évszakok. Időjárás. Az óra kifejezése. A napszakok.
Gyümölcsfák és díszfák. A kertben termesztett növények (virágok, zöldségek).
Háziállatok. Vadállatok.
Közlekedési szabályok (gyalogosok, kerékpárosok).
A környezettel való kapcsolat.
Az élelmiszerboltban. A ruházati- és a cipőboltban. A játékboltban. |
A társadalom |
Egy telefonbeszélgetés (meghívás, információkérés).
Üdvözlőlap megírása egyházi ünnepek (karácsony, húsvét) és születésnap alkalmából. |
A képzeletbeli világ |
Mesék: Piroska és a farkas, Hófehérke és a hét törpe.
A jó és rossz, az igazság és hazugság közötti harc. Pozitív, negatív szereplők.
Egy rajzfilm elmesélése: Csizmás Kandúr.
Kedvelt szereplő egy meséből (motiváció). |
Mindennapi
tevékenységek |
A tanuló napi programja.
A tanuló programja munkaszüneti napokon.
A moziban, egy gyalogtúrán stb.
Gyermek és ifjúsági tévéprogramok megtekintése. |
Beszédszándékok és fogalomkörök
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk:
– köszönés, a köszönés viszonzása (ismétlés, bővítés),
– bemutatkozás, bemutatás (ismétlés, bővítés),
– engedélykérés (permite-mi să…, dă-mi voie să…),
– személyek, állatok, helyek, tárgyak leírása (ismétlés, bővítés),
– információ adása és kérése (személyre, környezetre – Spune-mi, te rog; Unde este? Cine este? stb.),
– öröm és bánat kifejezése (sînt bucuros că…, sînt supărat că…),
– elnézés kifejezése (scuză-mă, iartă-mă, nu am vrut),
– állítás és tagadás kifejezése (da, este adevărat; nu, nu este adevărat),
– felköszöntés, jókívánság kifejezése (vă felicit, vă urez, La mulţi ani! stb.),
– elégedettség és elégedetlenség kifejezése (îmi place, nu-mi place),
– helyviszonyok – hely és távolság (aici, acolo, alături, lîngă, în mijlocul, în faţa stb.),
– időviszonyok kifejezése (ismétlés, bővítés) – sînt, eram, am fost, voi fi.
– jellemzők, tulajdonságok kifejezése.
A kommunikáció alkotó elemei
– a hangsúly szerepe a beszédben
– kettőshangzók, hármas hangzók, hiátus
Szókincsgyarapítás évente 250 lexikai egységgel
– szókincsgyarapítás szóképzéssel (elő- és utóképzővel)
– rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak
– a tulajdonnevek helyesírása
– a főnevek birtokos- és részeshatározó esetének kifejezése (köz- és tulajdonneveknél)
– a főnevek határozott és határozatlan névelővel való ellátása
– a határozott és határozatlan névelő (ismétlés)
– főnevek ragozása határozott és határozatlan névelővel
– a melléknévi névelő (cel, cea, cei, cele)
– ragozás melléknévi névelővel
– a tulajdonságot jelölő melléknevek (ismétlés)
– a mutató névmás melléknévi alakjai (acest elev / elevul aceasta)
– a birtokos névmás melléknévi alakjai (mei, tăi, săi stb.)
– személyes névmások (ismétlés)
– a személyes névmások alakjai részeshatározó és tárgyesetben
– a tőszámnevek (ismétlés)
– az összeadás és kivonás
– jelen idő, befejezett múlt és jövő idő (ismétlés)
– a jövő idő kifejezése: o + a ragozandó ige kötőmódbeli alakja
– a segédigék (ismétlés: a avea, a fi)
– a visszaható igék: a se spăla, a se îmbrăca, a se culca
– leggyakrabban használt idő-, hely- és módhatározószók
Az elöljárószó (ismétlés, bővítés) – la, cu, din, în, despre stb.
A kötőszó (ismétlés, bővítés) – ori… ori, nici… nici stb.
Az indulatszó: of! au! vai! poc! stb.
Az egyszerű mondat – a mondat fő részei
A továbbhaladás feltételei
– tudja végrehajtani a tanár utasításait,
– értse meg a rövid közléseket, értelmezze az ismeretlen szavak következtetés (dedukció) alapján,
– tudjon egyszerű információt kérni és adni,
– tudjon ismert szöveget egyenletes tempóban, helyes hanglejtéssel olvasni,
– tudjon két tanult verset és éneket előadni,
– értse meg néma olvasással egy szöveg mondanivalóját,
– értse meg egy üdvözlőlap és képeslap üzenetét,
– helyesen írjon tollbamondás után,
– tudjon képezni mondatokat a szavak mondatbeli sorrendjének betartásával,
– készítsen különböző témájú fogalmazásokat (kulcsszavak alapján, vázlat segítségével),
– tudjon megfogalmazni egy táviratot és egy üdvözlőlapot.
6. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
Gyakorlatok többféle megoldási lehetőséggel.
Válaszadási gyakorlatok átfogó kérdésekre.
Igaz/nem igaz típusú gyakorlatok.
Helyes választ megerősítő gyakorlatok (kipipálás, kiegészítés).
Mondatok kiválasztása egy sorozatból és azok rendszerezése a hallott szöveg alapján.
Kérdésfeltevési gyakorlatok.
Csoportos és páros tevékenységek.
Párbeszéd szituációs helyzetekben.
Egyszerű fogalmazás (megadott igékkel, kérdésekkel, szavakkal vagy képekkel).
Társalgás egyszerű témák alapján.
Egyéni és csoportos olvasási gyakorlatok; olvasás szereposztással.
Táblázat kiegészítési gyakorlatok; többféle megoldási lehetőségű gyakorlatok; válaszadási gyakorlatok feltett kérdésekre.
Gyakorlatok szöveg és kép összehangolására; képek helyes felismerése.
Mondatalkotás új kifejezésekkel.
Gyakorlatok többféle megoldási lehetőséggel.
Fogalmazás támaszkérdések alapján.
Egyszerű fogalmazások (megszokott, köznapi témák).
Nyomtatványok kitöltése személyi adatokkal.
Személyes levelek megfogalmazása.
| Témakörök |
Tartalmak |
A gyermek
és világa |
Bemutatkozás (ismétlés, bővítés). Lakhely, cím.
A lakás bemutatása (ismétlés, bővítés).
A tanárok és iskolatársak bemutatása.
Az emberi test részei.
A férfi és női öltözék.
Egészségi állapot. A fogorvosnál.
A házasság és az esküvő. Rokonsági kapcsolatok.
A helyes táplálkozás. Az iskola ebédlőjében.
A főétkezések. A tálalás.
Foglalkozások (ismétlés, gyarapítás). Mesterségek. |
A természet
és a környezet
|
A szülőhely bemutatása. A város és a falu (különbségek).
Hazánk és Románia fontosabb városai.
Városi közlekedési eszközök.
Középületek. Közlekedési szabályok (ismétlés, bővítés).
Bevásárlás: a piacon, az élelmiszerboltban, a ruházati boltban és a cipőboltban (ismétlés, bővítés).
Időjárás. Évszakokhoz kötődő tevékenységek. Az évszakoknak megfelelő ruházat.
A háziállatok gondozása. Az állatok gondozása télen. Az állatkertben (legismertebb vadállatok).
A zöldségek gondozása a veteményeskertben.
Egy vendéglői ebéd (etikai normák). |
A társadalmi
és kulturális
környezet
|
A bizalmas és hivatalos levél. Egy levél részei. Családi és baráti levelezés. A kérvény.
A postán. Egy levél vagy egy csomag feladása. Postai nyomtatványok kitöltése.
A városi könyvtárban. Egy múzeumban. |
A képzeletbeli világ
|
A világirodalom és román irodalom meséiből: Hamupipőke, A kecske és a három gida.
Mesék és adomák a magyarországi románok népi alkotásaiból (Păcală avocat, Hai la prune, hai!)
Közmondások és találós kérdések.
Szereplők jellemzése (belső és külső vonások kiemelésével) a tanult mesékből, idézetekkel alátámasztva. |
Mindennapi
tevékenységek
|
A tanuló napi programja (ismétlés, bővítés). Szórakoztató programok, amiben az egész család részt vesz: egy hétvégi üdülés; egy kirándulás a Balaton partján; a strandon; egy üdülőben; egy kirándulás Romániába.
Gyermek- és ifjúsági műsorok megtekintése a tévében.
Hobbik: bélyeggyűjtés, papírszalvéta gyűjtés, horgászás. |
Beszédszándékok és fogalomkörök
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk:
– személyes vonatkozású információk kérése és adása (ismétlés, bővítés),
– engedélykérés kifejezése: dă-mi voie, daţi-mi voie, permite-mi, permiteţi-mi (ismétlés, gyarapítás),
– öröm/bánat kifejezése (ismétlés, gyarapítás),
– bocsánatkérés kifejezése (ismétlés),
– állítás/tagadás kifejezése (bővítés),
– gratulálni, gratulációt fogadni (ismétlés, bővítés),
– elégedettség/elégedetlenség kifejezése (ismétlés, bővítés),
– sajnálat kifejezése (îmi pare rău, nu am vrut să, regret că),
– érdeklődés hogylétről (Cum te simţi? Ţi-ai revenit?),
– óhaj kifejezése, bővítése (doresc, aş vrea, îmi doresc, îţi doresc),
– engedélykérés, tiltás kifejezése (se poate, e posibil, îţi interzic să),
– térbeli viszonyok kifejezése: a hely és távolság (ismétlés, bővítés,)
– időviszonyok kifejezése (ismétlés, bővítés), időtartam: încet, repede, demult, rar stb;
a hónapok,
– jellemzők kifejezése (ismétlés, bővítés), értékek: scump, ieftin, primul, ultimul stb.,
– érzelmek kifejezése (elégedettség, nyugtalanság, félelem).
A kommunikáció alkotó elemei
– szavak elválasztása (ismétlés, bővítés),
– írásjelek (ismétlés, bővítés),
– a kötőjel helyes használata (ismétlés, bővítés): l-am văzut, m-a chemat, ţi-am spus stb.
– szókincsgyarapítás évente 250 egységgel,
– szókincsgyarapítás szóképzéssel (elő- és utóképzőkkel),
– rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak,
A főnév: előző években tanultak felelevenítése
– főnév + melléknév, illetve melléknév + főnév ragozása,
– a határozott és a határozatlan névelő (felismerés),
– a melléknévi névelő (ismétlés),
– a birtokos névelő, annak egyeztetése a birtokkal.
– melléknév egyeztetése a főnévvel (ismétlés),
– változó és változatlan alakú melléknevek,
– melléknevek fokozása (ismétlés, bővítés).
– a személyes névmás (ismétlés, bővítés),
– hangsúlyos és hangsúlytalan alakok,
– az udvariassági névmás,
A számnév (ismétlés, bővítés)
Az ige (ismétlés, bővítés)
– felszólító mód és annak helyesírása: Du-te! Scrie-mi!
– feltételes-óhajtó mód jelen ideje,
– igei szókapcsolatok (a şterge putina, a da bir cu fugiţii).
A határozószók: a leggyakoribb idő-, hely- és módhatározószók
Az elöljárószó (ismétlés)
– elöljárószók birtokos esettel: deasupra, contra, împotriva,
– elöljárószók részeshatározó esetettel: datorită, mulţumită.
A továbbhaladás feltételei
– tudjon információkat kérni és közölni,
– tudja teljesíteni a beszélgetőpartner utasításait, felkéréseit,
– tudjon elmondani 3 verset és 3 dalt elénekelni,
– értsen meg egy szöveget néma olvasással,
– értse meg egy levél tartalmát,
– tartsa be a román nyelv szórendjét és helyesírását,
– alkosson többféle fogalmazást (kép, vázlat, kulcsszavak alapján).
7. évfolyam
Évi óraszám: 111
Készségfejlesztési gyakorlatok
Gyakorlatok többféle megoldási lehetőséggel; feleletek kérdésekre.
Helyes választ megerősítő gyakorlatok (aláhúzással, kipipálással stb.).
Táblázat kiegészítési gyakorlatok; hiányos szövegek kiegészítése.
Irányvonal feltüntetése egy térképen vagy vázlaton; irány feltüntetése egy rajzon (térbeli eligazodás céljából).
Csoportos és páros tevékenységek gyakorlása.
Beszélgetés egyszerű témákról.
Átélt események és tapasztalatok közlése (monológ).
Szerepekre osztott olvasás.
Táblázat kiegészítési gyakorlatok.
Mondatok logikai sorrendbe állítása egy olvasott szöveg alapján.
Mondatalkotási gyakorlatok.
Irányított és nem irányított olvasás.
Fogalmazások megadott szavak felhasználásával.
Néhány esemény egyszerű ismertetése; gyakorlatok a következő szavak alkalmazásával: mai întîi, apoi, în cele din urmă.
Különböző típusú levelek szerkesztése.
Fogalmazások megadott vázlat alapján.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az egyén világa |
A barátság. Kollegialitás. Önfeláldozás. Az emberi jellem gyengéi.
A személyes napló.
Sporttevékenységek.
Egy iskolai ünnepély (évnyitó vagy évzáró). Egy családi ünnep. Ünnepi asztal.
Román hagyományos ételek. A főzés – egy étel elkészítése. Egy sütemény elkészítési módja.
Hogyan készülődik a család egy ünnepre? (ajándékok, ajándékozás) |
A természeti
környezet |
Környezetvédelem. Háziállatok gondozása (ismétlés, bővítés). Exotikus állatok (teknősbéka, hamszter stb.).
Selejtanyagok felhasználása. Papírgyűjtés, vasgyűjtés.
Falusi élet (évszakhoz kötve). |
Fejlődés
és változás
|
Villamos készülékek. Háztartási gépek.
Mezőgazdasági gépek.
Egy üzem bemutatása (a gyulai húsfeldolgozó üzem).
Mesterségek. Kézművesek. Iparművészek.
Foglalkozások a harmadik évezred kezdetén.
Internetes levelezés. Internetes információk.
Hirdetések és reklámok. |
A társadalmi
és kulturális
környezet |
A magyarországi román kisebbség bemutatása. Románlakta települések.
Az ortodox egyház (vallás).
Magyarországi román mesemondó: Mihai Purdi „Cîlţu Bătrînu”.
Cikkek a „Foaia românească” hetilapból. Lucia Borza és Lucian Magdu – versek. |
A szabadidő |
A főváros megtekintése. Fővárosi közlekedési eszközök: metró, trolibusz, villamos.
A főváros főbb látnivalói: középületek és fontosabb épületek.
A szállás és étkezés lehetőségei.
Egy sakkparti. |
Beszédszándékok és fogalomkörök
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetekben gyakoroljuk és alkalmazzuk:
– érzelmek kifejezése (meglepetés, elismerés, csodálat),
– elfogadni/elutasítani egy meghívást: voi veni cu plăcere, regret, nu pot veni,
– figyelemfelhívás kifejezése: Ascultă! Priveşte! Fii atent!
– egy szituáció (helyzet) leírása: azi am fost, ieri m-am întîlnit stb.,
– javaslattevés: propun ca să, cred că, trebuie să stb.,
– tanácsadás kifejezése: te sfătuiesc să; este bine/rău; ar fi indicat ca stb.,
– öröm/bánat kifejezése: mă bucur că, mă supăr dacă stb.,
– térbeli viszonyok kifejezése; hely: peste tot, în jurul, de-a lungul, deoparte stb; irány: spre nord, dinspre/înspre sud, de la răsărit la apus stb.,
– időviszonyok kifejezése: de cînd, totdeauna, de fiecare dată, în timp ce,
– jellemzők kifejezése; mennyiség: bucată, felie, metru, litru; formák: rotund, cerc, dungi, picăţele, carouri.
A kommunikáció alkotóelemei
– előző évfolyamokon tanultak felelevenítése,
– a hiányjel (Las' să meargă!),
– szókincsgyarapítás évente 250 lexikai egységgel,
– szókincsgyarapítás szóösszetétellel,
– rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak sorozata,
– az előző évfolyamokon tanultak ismétlése,
– a tárgyeset mondattani szerepe,
– összetett főnevek helyesírása: untdelemn, bunăstare, pierde-vară, gură-cască, Tîrgu-Jiu stb.
– a melléknévi névelő birtokos és részeshatározó esetben.
– a hasonlítás (tot atît de…, ca şi, mai puţin…, decît…); az abszolút felsőfok.
– a mutató névmás ragozása,
– esetek, amelyekben a részeshatározó esetű hangsúlytalan személyes névmás a birtokos névmás melléknévi alakját helyettesíti (caut şapca mea – îmi caut şapca).
– a sorszámnevek ragozása: primul elev,
– a személytelen módok mondattani szerepe,
– a főnévi igenév hosszú alakja mint főnév,
– a melléknévi igenév melléknévi szerepe.
Az elöljárószók (ismétlés, gyarapítás)
– elöljárószók, amelyek birtokos, részeshatározó és tárgyesetet vonzanak.
Mondattan (ismétlés, elmélyítés)
– a fő- és mellékmondatrészek felismerése.
A továbbhaladás feltételei
– értse meg egy hallott üzenet lényegét,
– tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől egy információból,
– tudja megfogalmazni mondanivalóját egy adott témában,
– tudjon önálló fordítást végrehajtani,
– tudja a lényegét kiemelni egy írott szövegből,
– ismerje fel a tanult szószerkezeteket és kifejezéseket,
– készítsen fordítást (írásban) szótár segítségével,
– tudjon különböző műfajú fogalmazásokat készíteni,
– ismerje és használja az összefoglalás szabályait.
8. évfolyam
Évi óraszám: 111
Belépő tevékenységi formák
Készségfejlesztési gyakorlatok
Hallott üzenetek lényegének megértése.
Egyszerűbb vagy bonyolultabb utasítások végrehajtása.
Helyes válaszokat megerősítő gyakorlatok kipipálással, aláhúzással stb.
Kérdések, amelyek a hallott szöveg megértésére utalnak.
Gyakorlatok többféle megoldási lehetőséggel.
Testbeszéd; szerepjátszás.
A szókészlet összehangolása a közlés mondanivalójával; a szavak szövegbe helyezése.
Irányított társalgási gyakorlatok; csoportos és páros tevékenységek.
Színlelési gyakorlatok mindennapi beszédhelyzetekre.
Gyakorlatok egyéni véleménynyilvánításra, egyes érzelmek kifejezésére, különböző beszédhelyzetekben.
Kérdésfeltevési gyakorlatok.
Információ kiegészítésének gyakorlása.
Kérdésfeltevési és megválaszolási gyakorlatok.
Hasznos információk kiválasztása és rendszerezése egy szöveg szakaszonkénti áttekintésével.
Gyakorlatok a szavak átvitt értelmének felismerésére.
Irányított és nem irányított olvasás.
Egy történet elmondásának, vagy folytatásának gyakorlása.
Egyenes beszéd függő beszéddé alakításának gyakorlása.
Írásbeli gyakorlatok véleménynyilvánítás céljából mindennapi témákkal kapcsolatban.
Egyéni vagy csoportos fogalmazás szótár segítségével.
Fogalmazás gyakorlása (összefoglalás, fogalmazás, mese folytatása stb.).
| Témakörök |
Tartalmak |
Az egyén világa
|
A barátság (ismétlés, bővítés). Az ellenségeskedés. Tolerancia.
Házasság (hivatalos és egyházi). Esküvő.
Beteglátogatás kórházban.
Temetés.
Iskolai vetélkedők. Hagyományos vetélkedők a magyarországi román gyermekek részére: „A legjobb versmondó”, „A legjobb mesemondó”, „Barátság Kupa”, „Periniţa”.
A tanulók felkészítése és részvétele a vetélkedőkön. (Az egész osztály megtanul egy mesét és két verset, melyből az egyik egy román klasszikus költő műve.) |
A természeti
környezet
|
Környezetvédelem (ismétlés, bővítés).
A csönd világából: „Puiul” I. Alex. Brătescu-Voineşti-tól, „Căprioara”, Emil Gîrleanu-tól, „Zdreanţă” Tudor Arghezi-től, „Moartea căprioarei” Nicolae Labiş-tól.
A természeti szépségek prózában és versben. (C. Hogaş, V. Alexandri, G. Coşbuc).
A könnyűipar. Egy tejfeldolgozó üzem bemutatása.
A nehézipar. Az Ikarus autóbuszgyár bemutatása.
Exportcikkek: Made in Hungary.
Földrajzi fogalmak. Románia és Magyarország felszíne. Lakosság.
Magyarország/Románia szomszédai.
Egy határközeli romániai város bemutatása (Arad, Nagyvárad).
Egy közlekedési baleset. Elsősegélynyújtás egy sérültnek. |
Fejlődés
és változás
|
A számítógép fontossága. A számítógép és az oktatás.
Továbbtanulás. Iskolatípusok. A gyulai „Nicolae Bălcescu” középiskola.
Új mesterségek (bővítés).
A házépítésben történt változások.
A gazdaságok korszerűsítése. |
A társadalmi
és kulturális
környezet
|
A magyarországi románok szellemi és kulturális élete.
Román nyelvű kiadványok.
A románlakta települések kulturális élete (Gyula, Elek, Méhkerék, Battonya stb.).
A magyarországi románok kulturális és politikai szervezetei (egyesületek, M.R.O. Önkormányzata). |
A szabadidő |
Romániai turisztikai célpontok (Duna-delta, Fekete-tenger partja, ómoldovai kolostorok stb.).
Magyarországi turisztikai célpontok (Balaton, Ópusztaszer).
Egy külföldi kirándulás. Határátkelés: útlevél, vám, valuta stb. |
Beszédszándékok és fogalomkörök
A javasolt beszédszándékokat tematikus és szituációs helyzetek keretében gyakoroljuk és alkalmazzuk:
– ízlések, preferenciák kifejezése (ismétlés, bővítés),
– megelőzés, figyelmeztetés kifejezése (te previn, te avertizez),
– információ kérése, illetve adása (ismétlés, bővítés),
– egy kölcsönös kommunikáció kezdeményezése,
– egy eseménysorozat részletezése,
– engedély/tiltás kifejezése (îţi permit, îţi interzic),
– tiltakozás kifejezése (nu sînt de acord; nu ai dreptate; nu e adevărat),
– érdeklődés/nemtörődömség kifejezése (este curios/curioasă, îl interesează,
nu-l interesează/o interesează, n-o interesează),
– optimizmus/pesszimizmus kifejezése (va reuşi, nu va reuşi stb.),
– időviszonyok kifejezése: de cînd, din cînd în cînd, cînd şi cînd stb.,
– jellemzők kifejezése – mennyiség: hectar, ar, m2, m3, cm3 stb.
A kommunikáció alkotó elemei
– a kötőjeles írás (ismétlés, bővítés: nu i-l dau, pare-mi-se),
– a félmagánhangzók (ismétlés),
– azonos magánhangzók hiátusban (ismétlés, bővítés): alcool, fiinţă, licee.
– szókincsgyarapítás évente 250 lexikai egységgel,
– szóképzés egybeolvadással rövidítéssel,
– neologizmusok (auto-, macro-, micro-, poli- stb.),
– kettős szófajok (frumos – melléknév is, módhatározószó is).
A főnév (ismétlés, bővítés)
– többes számban többalakú főnevek (colţ − colţi, colţuri),
– csak egyes számú, ill. csak többes számú főnevek (fier, aur, unt, mazăre, ochelari, măruntaie, zori stb.),
– gyűjtőnevek (tinereţe, bătrîneţe),
– összetett főnevek ragozása, mondattani szerepük.
A melléknév (a tanultak ismétlése)
– a melléknév mondattani szerepe,
– a nem fokozható melléknevek (major, minor, minim stb.).
A névmás (a tanultak ismétlése)
– nyomósító névmások (însumi, însămi),
– kérdő-vonatkozó névmások (care, cine, ce),
– határozatlan névmások (cineva, oricine),
– tagadó névmások (nimeni, nimic).
A számnév (a tanultak ismétlése)
– a gyűjtőszámnevek (amîndoi, ambii),
– az osztószámnevek (cîte unu, cîte doi),
– a szorzószámnevek (înzecit, însutit).
Az ige, a határozószó, az elöljárószó és a kötőszó (a tanultak ismétlése és bővítése szókapcsolatokkal)
Az összetett mondat (ismétlés, bővítés)
– a főmondat és a mellékmondat.
A továbbhaladás feltételei
– tudja elkülöníteni egy standard nyelvezetű és normális beszédtempójú üzenetből a jellegzetes információkat,
– értse meg a kért információt,
– tudja megadni a beszélgetőpartnernek a kért információt,
– beszéljen egy megadott témáról,
– tudjon önállóan fordítani (szótár segítségével vagy anélkül),
– értse meg egy olvasott szöveg mondanivalóját,
– ismerje fel a tanult szószerkezeteket és kifejezéseket,
– készítsen egy összefoglalót.
ROMÁN TANÍTÁSI NYELVŰ, KÉTNYELVŰ ÉS NYELVOKTATÓ ISKOLÁK
A román nemzetiségi általános iskolák valamennyi típusában – legyen az román tanítási nyelvű, kétnyelvű vagy a román nyelvet csak oktató iskola – új tantárgy, a népismeret. Ennek keretében kap helyet a mai Magyarországon élő románok kultúrájának, hagyományainak és szokásainak ismertetése a tanulók nyelvi tudásának és életkori sajátosságainak megfelelően.
Elsődleges cél egy általános kép kialakítása a Magyarországgal szomszédos országokról, a hazai románok elődjeinek származási helyéről, az országban élő más nemzetiségek létéről, a XIX. és XX. századi román paraszti életmód jellemző vonásairól.
A több generációs család bemutatása, a családi ház formájának, beosztásának, berendezési tárgyainak, közvetlen környezetének ismertetése, a dolgos hétköznapok, a családi eseményekhez (születés, házasságkötés) kötődő szokások, a vallási ünnepek rendje, az önellátó gazdálkodás, a szabadidő eltöltése, öltözködési és étkezési kultúra, a gyermekek játékai és játékszerei, a szájhagyomány útján fennmaradt mondókák és mesék megismertetése.
A hagyományőrző mesemondók, táncosok iránti tisztelet megtanítása, a nyelv iránti szeretet erősítése, ösztönzés a karácsonyi, húsvéti és más szokások megtartására, a játékok alkalmazására, a játékszerek elkészítésére.
Mindezek alakítsák ki és erősítsék a helyes identitástudatot, vezessenek el a hazai többi nemzetiség kultúrája iránti tisztelethez, különös tekintettel a többségi magyar nemzet hagyományaira.
Fejlesztési követelmények
A bemutatott példák és olvasmányok alapján váljon világossá, mely országokkal határos Magyarország, a románokon kívül milyen etnikai kisebbségek élnek együtt az országban, melyek azok a helységek, vidékek ahonnan a románok elődjeit betelepítették, (néhányat megőriztek a családi nevek), és melyek azok, ahol még ma is élnek leszármazottaik.
Tudatosodjanak a magyarországi románok életmódjának főbb elemei: a család tagjai (3-4 generáció), a lakóház, annak helyiségei és berendezési tárgyai, a közvetlen környezet, az udvar, a kert, az állattartás, a foglalkozások, az ünnepi és mindennapi szokások, hiedelmek, a szabadidő eltöltése, a gyermekek játékai és játékszerei.
Váljon egyértelművé, hogy másképpen éltek az emberek régen, de különbség volt a szegényebb és módosabb rétegek között.
A tanuló ismerjen néhány népszokást (kántálás, tojásfestés, ünnepi ételek, böjti ételek stb.), lakodalmi csujogatást, mondókát, népmesét, gyermekjátékot.
Legyen képes különbséget tenni az alapszókincs tájnyelvi és irodalmi változata között. Néhány példa segítségével érzékelje a hazai románok tájnyelvében létező különbségeket.
1. évfolyam
Évi óraszám: 37
Tanulmányi séta, egy régi és egy új falusi ház megtekintése. Külső jellemzők megfigyelése.
Lakószobák száma és berendezése régen és ma.
Különböző gabonaszemek bemutatása, melyik szolgál emberi fogyasztásra, melyik állati eledel.
Egy hagyományos mesterség műhelyének meglátogatása.
Néhány egyszerűbb szerszám bemutatása (kalapács, fűrész, harapófogó stb.), beszélgetés arról, mire használják. A szerszámok használatának eljátszása.
Paraszti gazdaság megtekintése, a melléképületek funkciója.
Beszélgetés a zöldségfélék és gyümölcsök felhasználásáról, téli tárolásukról.
Régi gyermekjátékok és a hozzájuk tartozó mondókák megtanulása. Bábu vagy baba térden való lovagoltatása. A De-a piţigaia és a De-a pisica-n şanţ összevetése a Csip-csip-csóka és az Enyém a vár… játékokkal.
Néhány kiszámoló megtanulása.
Csőszkunyhó és kút készítése csutkából.
A szókincs bővítése valamennyi témakörben.
| Témakörök |
Tartalmak |
A vidéki élet |
A vidéki lakosság többsége földműves, béres, napszámos volt. De akadt ács, asztalos, kerékgyártó, kovács, borbély, szabó, csizmadia.
A módosabbak közül került ki a bíró.
Kevés értelmiségi: pap, tanító, tanítónő, jegyző.
Volt aki a postán, a vasútnál dolgozott.
A földművelés során főleg önellátásra termesztettek búzát, (kenyérnek), árpát, kukoricát, tököt, répát, lucernát (az állatoknak). Az állattartás is a család igényeire volt méretezve, általában lovat, tehenet (néha kecskét, juhot), sertést, baromfit tartottak. A lovat a mezőgazdasági munkákra használták, a tejet házilag dolgozták fel (aludttej, vaj, túró), a baromfi és a sertés a húst biztosította. A családok többségének kevés felesleg jutott eladásra.
A földművelő munkákat egyszerű szerszámokkal végezték (eke, borona, fogas, kasza, sarló, kézi kukoricavető), a kert műveléséhez ásót, kapát, gereblyét, fűrészt használtak.
Egyéb szerszámok a ház körüli munkákhoz: kalapács, harapófogó, gyalu, reszelő, kézifúró, kézidaráló a kukorica őrlésére. |
A lakóház |
A régi parasztház beosztása: az utcai szoba, a konyha, a kisszoba, a kamra. Egyes helyeken a ház folytatásaként állt az istálló.
Berendezési tárgyak: ágyak, asztal, székek, pad, komód, tálas, bölcső. A kisszobában mosdótál.
Háztartási eszközök: fazekak, lábasok, tálak, evőeszközök, teknő, dézsa, hordó, üst, rosta, szita stb., valamint a kemence fűtéséhez és a kender feldolgozásához szükséges kellékek (tiló, gereben, rokka, szövőszék). |
Az udvar |
Minden házhoz tartozott udvar, benne gémeskút és itatóvályú, valamint a melléképületek: nyári konyha, fészer, kukoricagóré, ólak, istálló, mint önálló épület. |
A kert |
A házhoz tartozó kertben a gyümölcsfák (szilva, meggy, dió, alma, néhol szőlő) mellett főleg zöldségféléket: burgonyát, káposztát, sárgarépát, gyökeret, hagymát, fokhagymát, babot, mákot termesztettek.
Többségüket tárolták télire, savanyúságokat készítettek, a gyümölcsből lekvárt főztek vagy megaszalták. |
Játékok |
A legkisebbekkel rendszerint a nagyszülők, a dédszülők játszottak. A legismertebb játékok voltak a tapsikolás, lovagoltatás, Csip-csip-csóka, Itthon van a kutya?
A játékokhoz tartozó mondókákat ütemesen mondogatták.
A nagyobbak kedvelt játéka a Cica az árokban (magyar megfelelője Enyém a vár...). A szabályok ismertetése. |
Kiszámolók |
A kiszámolóknak fontos szerep jut a játékok elkezdése előtt. A szótagolva való, ütemes elmondás fejleszti a ritmusérzéket.
A szájhagyomány útján megőrzött kiszámolók megtanítása mellett az olvasókönyvből már ismertek közül néhánynak felidézése. |
Játékszerek |
A legegyszerűbb és legkedveltebb játékszereket csutkából készítették maguk a gyerekek. Ilyenek a csőszkunyhó és a kút.
A csőszkunyhó elkészítése, kúpszerűen összerakott csutkákból, nagy figyelmet és kézügyességet kíván.
A kút keresztbe tett párhuzamos csutkákból készül, a játék pedig abból áll, hogy a kútba helyezett egy kisebb csutkát úgy kell kiemelni, hogy a kút ne omoljon össze. |
2. évfolyam
Évi óraszám: 37
Néhány romániai népviseleti ruhadarab megfigyelése fényképeken. Jellegzetes, régi, hazai román paraszti ruhadarabok és lábbelik bemutatása (pl. pruszlik, alsószoknya, bő vászongatya, ing, munkakötény, papucs, bocskor). Irodalmi és tájnyelvi elnevezésük.
Beszélgetés a téli és nyári viseletről.
A De-a puricele játék megtanulása, a hozzátartozó párbeszéddel, hasonlósága a Hátulsó pár előre fuss játékkal.
Játékszerek készítése (labda rongyból, illetve kócból, bútordarabok bogáncsból).
Húsvéti tojásfestés hagymahéjjal, díszítés levelekkel.
Játék a piros tojásokkal (összekoccantás, pénzdobás).
| Témakörök |
Tartalmak |
A ruházat |
Romániában tájegységenként változó a népviselet, gazdagon díszített, színes. A különböző népviseletek bemutatása fényképeken, kiemelten a bánáti, a mócok és a Kolozsvár környéki románok népviseletének megfigyelése. A jellegzetes ruhadarabok elnevezése (hímzett blúz, kötényszoknya, szűk pantalló, tüsző stb.)
A magyarországi románok ruházata régen is eltérő volt a romániaiakétól. Valamikor sok ruhadarabot otthon készítettek, kézzel varrtak. A vásznat is maguk szőtték. Gyapjúfonálból kötöttek, illetve horgoltak mellényeket, kabátkákat.
A férfiak, a nők ruházata nyáron illetve télen. A kisebb gyermekek a nagyobbaktól örökölték a ruhákat. Gyakran a kisfiúk is leánykaruhácskát hordtak, a télikabátot női nagykendő helyettesítette. |
Játékok |
A nagyobb gyermekek kedvelt játékai: a sárgolyósdi. Az utca porából gyúrták a szükséges sarat. A játékhoz mondóka is tartozik. A De-a puri-cele játék menete azonos a Hátulsó pár előre fuss játék menetével, a kísérő párbeszéd azonban lényegesen különbözik.
A játék szabályainak és menetének ismertetése, majd bemutatása a gyakorlatban. |
Játékszerek |
Gyermekjátékokat csak a módosabb családok vehettek, rendszerint a vásárokon. Így a gyermekek többsége maga készítette játékszerekkel játszott. A lovas szekeret (dobozból és csutkából), a labdát (rongyból, illetve kócból, régen a tehén szőréből), a bútorokat (bogáncsból) minden gyermek el tudta készíteni. |
Húsvéti szokások |
A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep a románoknál. Egyik szimbóluma a piros tojás. Régen hagymahéjjal, krepp papírral festették a húsvéti tojásokat, amelyeket különböző, apró levelekkel díszítettek.
A piros tojásokkal való játék célja a tojás elnyerése. Ezt összekoccantással vagy pénzdobással lehetett elérni. Az utóbbi változatot a fiúk játszották. |
Mindennapi
szokások |
A gyermekek körében kedveltek voltak a természeti jelenségekhez és állatokhoz kapcsolódó mondókák. Gyakorta fejezték ki haragjukat csúfolódó mondókákkal.
Szokások voltak az olyan szólásmondások, amelyeket akkor mondogattak, ha kiesett egy tejfoguk, ha testvériesen osztoztak valamin, vagy ha az esti lefekvéshez készülődtek. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudjon felsorolni néhány mesterséget. Nevezzen meg szerszámokat és mondja meg mire használják.
Tudja elmondani, hogy a határban termesztett növények közül, melyeket használják emberi étkezésre, és melyek szolgálnak állatok etetésére.
Sorolja fel egy hagyományos falusi lakóház helyiségeit, fontosabb berendezési tárgyait, emeljen ki néhány ma már nem használatos eszközt.
Írja le egy lakóház udvarát az ott levő melléképületekkel, jegyezze meg, melyiknek mi a funkciója.
Mondja el, milyen háziállataik vannak otthon, és mi a hasznuk.
Ismerje a zöldség- és gyümölcsféléket, beszéljen téli tárolásukról.
Tudja eljátszani, egyedül vagy társaival, a kisgyermekek játékait a hozzájuk tartozó versikékkel.
Készítse el a tanult játékszereket.
Legyen képes ütemesen elmondani két-három kiszámolót.
Tudjon megnevezni, fénykép alapján, néhány jellegzetes romániai népviseleti ruhadarabot.
Ismerje a hazai románok régi, ma már nem hordott, fontosabb ruhadarabjainak nevét irodalmi és tájnyelven.
Nevezze meg néhány ruhadarab alapanyagát (pl. vászon, flanel, szövet, selyem, bársony). Határozza meg a mindennapi és ünnepi viselet közötti különbséget, és indokolja meg.
Sorolja fel a régi és mai játékszereket. Mondja el, hogyan készültek a régiek. Mutassa be társaival a tanult játékokat, a kezdő játékost válassza ki kiszámolóval.
Vázolja röviden a tojásfestés és díszítés módját, egy társával mutassa be a piros tojásokkal való játékokat.
Tudja előadni ütemesen a természeti jelenségekhez és állatokhoz, illetve a gyermekek mindennapi életének eseményeihez kapcsolódó hagyományos mondókákat.
3. évfolyam
Évi óraszám: 37
Magyarország térképének megtekintése, a szomszédos országok megnevezése. Ezek lakosai (osztrákok, szlovákok, ukránok stb.) és a nyelv, amelyet beszélnek.
A románok által is lakott települések megkeresése Magyarország térképén. Azok neve magyarul és románul.
A tanulók román családi neve: melyek származnak mesterségből, illetve romániai vidék vagy folyó elnevezéséből.
Mondatok az olvasókönyv meséiből, és ezek bemutatása a falusiak által beszélt nyelven.
A helybeli templom(ok), imaház(ak) megtekintése, külsejük megfigyelése.
Karácsonyfadíszek készítése (pl. tobozból, dióból).
Az ünnep köszöntése kolindákkal.
A csillag-járás karácsonyi népszokásról készült fényképek megtekintése, a szokást bemutató fiúk öltözékének megfigyelése.
Betlehemes templom készítése (papírdoboz, jászol, kisded stb.).
A La cine-i inelul? és a Megy a gyűrű vándorútra játékok összehasonlítása.
Hegedű és állatok készítése kukoricaszárból.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az ország,
amelyben élünk |
Magyarországon a lakosság többsége magyar. Anyanyelvük is magyar. Az országban azonban élnek még más anyanyelvű lakosok is, pl. románok, németek, szlovákok, szerbek, horvátok stb. Ezek nemzeti kisebbségek.
Magyarország hét országgal határos. Ezekben is, a többségi lakosság mellett élnek nemzeti kisebbségek. Valamennyien beszélik az ország hivatalos nyelvét. |
Hol élnek
románok
Magyarországon? |
Románok által is lakott települések az ország keleti határa mentén találhatók. A helységeknek román nevük is van. |
Honnan
származnak
őseink? |
A hazai románok közvetlenül Erdély nyugati vidékeiről települtek be. Több családi név utal erre (pl. Abrudan, Mureşan, Ardelean, Crişan, Sălăjan, Tîrnovan), de sok románnak magyar családi neve van.
Több családi név őrzi az elődök mesterségét, foglalkozását (pl. Cioban, Olar, Păcurar). A hasonló nevű családokat ragadványnevekkel különböztették meg. |
Nyelv,
nyelvjárás,
tájnyelv |
Az írók, költők választékos nyelven írnak. Ez az irodalmi nyelv. Egyes vidékeken bizonyos szavakat az emberek az irodalmi nyelvtől eltérően mondanak. Ez a nyelvjárás. Kis közösségek nyelve ettől is eltérhet, ez a tájnyelv.
A magyarországi románok a bihari és a körösi román nyelvjárás egy-egy tájnyelvi változatát beszélik. |
Vallási
közösségek |
A hazai románok többsége az ortodox, kisebb része a görögkatolikus, illetve a baptista egyház híve. |
Karácsonyi
szokások |
A húsvét mellett a románok másik legnagyobb keresztény ünnepe a karácsony.
Ünnepi szokások a kolindálás és a csillag-járás.
A kisgyerekek rövidebb versikékkel jártak főleg a rokonokhoz karácsonyt köszönteni. A nagyobbak hosszabb kolindákat énekeltek, és nemcsak a rokonokhoz kopogtattak be. A csillag-járás alkalmával népi dramatikus játékot adtak elő. Jelmezeiket a felnőttek segítségével készítették el. A görögkatolikusoknál a betlehemezés a szokás.
A kapott ajándékokat (pl. alma, dió, kalács) fehér vászontarisznyába gyűjtötték. |
Játékok |
A La cine-i inelul? társasjáték (magyar megközelítő megfelelője a Megy a gyűrű vándorútra...) sok figyelmet és ügyességet kíván, ugyanakkor izgalmas is. A játékot mondókával játszák.
Egyszerűbb játék a şotronul, szabályai megegyeznek a magyar ugróiskola szabályaival. |
Játékszerek |
A kukorica szárából főleg a zsebkéssel jól bánó fiúk készítettek játékszereket: hegedűt, állatokat.
A kemény szárból nagyobb állatokat csináltak, míg a szár puha beléből apróbbakat (pl. koca, malac, kutya). |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudja megmutatni a térképen a Magyarországgal határos országokat. Sorolja fel nevüket, a többségi lakosságot és a nyelvet, amelyet beszélnek.
Nevezze meg a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeket.
Tudja helyesen leírni románul a románok által is lakott magyar települések nevét és a román családi neveket.
Válasszon a tanult témák közül egyet (pl. családi ház, kert, ruházat), és soroljon fel a témával kapcsolatos szavakat a lakóhelyén beszélt tájnyelven.
Mutassa be társaival a La cine-i inelul? és a şotronul játékokat.
Készítsen el egy-két tetszés szerinti játékszert kukoricaszárból, illetve a kukoricaszár belsejéből (pl. hegedű, ló, tehén, koca malacokkal stb.).
Tudja pontosan a karácsonyi ünnep dátumát.
Tanuljon meg két-három szabadon választott kolindát.
4. évfolyam
Évi óraszám: 37
A kétegyházi tájház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum meglátogatása.
A tájház berendezési tárgyai, illetve a múzeumban kiállított tárgyak megtekintése, a ma már nem használatos tárgyak és eszközök megfigyelése.
Tájékozódás a nagyszülőktől a böjti ételekről.
Hagymakalendárium készítése.
Keresztény ünnepek dátumának megkeresése a naptárban (vízkereszt, virágvasárnap, pünkösd, Szent Tódor- és Szent György-nap).
Családi ünnepek: születésnap, névnap, házassági évforduló. A szűkebb családi kör tagjainak születési helye, ideje. Névnapok megkeresése a naptárban. A szülők házasságkötésének éve és napja. Az időpontok feljegyzése. A felköszöntéskor használt hagyományos: La mulţi ani!
Falusi lakodalmakról készült régi fényképek megtekintése.
Pörgettyű és papírsárkány készítése.
Közmondások kigyűjtése az eddig használt tankönyvekből.
Beszélgetés közismert mesék szereplőiről. A mesék tanulsága.
Könyvtárlátogatás során a hazai román nyelvű kiadványok megtekintése.
| Témakörök |
Tartalmak |
Tájház |
A kétegyházi tájház külső jegyei híven őrzik az egykori építkezési szokásokat. A bútorzat jellegzetes elhelyezése.
Belső díszítő elemek: a gyapjú ágytakarókat, díszes, csipkés párnákat,
a rongyszőnyegeket a család nő tagjai készítették.
A régi szerszámok, a kenderfeldolgozáshoz, a fonáshoz és a szövéshez használt eszközök a paraszti életmód emlékei. |
A Munkácsy
Múzeum |
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a hazai román (és szlovák) nemzeti kisebbség területi múzeuma. A tárgyak több évtizedes gyűjtőmunka során gyűltek össze. A néprajzi gyűjtőtáborokban román középiskolás diákok is részt vettek. |
Böjtök |
A vallásos élet fontos része a böjt. A karácsony előtti kisböjtöt és a húsvét előtti nagyböjtöt régen szigorúan betartották.
Böjt idején tilos volt állati eredetű élelmiszereket fogyasztani. A böjti időszakra készülődés során minden edényt hamuból készült lúgos vízben gondosan megtisztítottak a zsírtól. |
Karácsonyi
szokás |
A karácsony-köszöntő hegedűszóval a legények kedvelt szokása volt. Két-három zenész kíséretében, csoportosan látogatták meg a lányos házakat. A karácsonyi jókívánságok és kolindálás után a vendégek táncra perdültek a háziakkal. A vendéglátók étellel, itallal kínálták a látogatókat. |
Újévi szokások |
A termés minősége és mennyisége sokban függött az időjárástól. Minden gazdálkodó szerette volna tudni, milyen lesz munkája eredménye. Sokan készítettek hagymakalendáriumot, mivel úgy gondolták, annak jóslata beválik.
Szilveszterkor és újévkor szokás volt hagyományos ételeket készíteni. Szilveszterkor szárnyast, mert az hátrakapar minden rosszat, újévkor sertéshúst, mert a malac előretúrja a szerencsét. |
Más keresztény ünnepek |
A karácsony és húsvét mellett ünnep számba ment vízkereszt, virágvasárnap, pünkösd, Szent Tódor- és Szent György-napja.
Vízkereszt a házszentelés napja, virágvasárnap a nagyhét kezdete, ekkor indul a húsvétra való felkészülés.
Szent Tódor-naphoz különféle hiedelmek kötődnek, Szent György-napján volt szokásban a locsolkodás, amikor is a legények kútvízzel locsolták meg a lányokat.
Pünkösd a gabonaszentelés ünnepe is volt. |
Családi
események |
A családban ünnepnek számított a születés és a házasságkötés.
Az újszülött nevének megválasztása hagyományos módon történt, az elsőszülött fiú apja vagy nagyapja nevét kapta, az elsőszülött lány anyja vagy nagyanyja nevét. A keresztanyát is a hagyományoknak megfelelően választották: az anya vagy az apa testvérének személyében. De a szülők esküvői tanúi is lehettek keresztszülők.
A házasságkötés fontos momentuma a lakodalom, hetekig is tarthatott a készülődés. Hagyományos ételeket szolgáltak fel, reggelig tartott a tánc, a jókedvet a csujogatások fokozták. |
Szórakozás, játék |
A legényeknek és lányoknak egyetlen szórakozási lehetősége a vasárnapi és ünnepnapi joc (táncház) volt. Itt ismerkedtek a fiatalok. Böjt idején azonban ezt tiltották. Egy táncrend mindig ugyanabból a 4 (esetleg 5) gyorsabb és lassúbb táncból állt. De a táncok falvanként különböztek.
A zenét rendszerint két zenész szolgáltatta, a táncokat oszlopba rendeződve járták, miközben, főleg a legények, csujogattak. Ezek fejezték ki a fiatalok érzelmeit: szimpátiát, gúnyt stb.
A fiúk a cérna faorsójából készített pörgettyűvel játszottak, abban versenyeztek, kinek a pörgettyűje forog tovább.
A papírsárkány eregetése is kedvelt időtöltésnek számított. |
Népi irodalom |
Szájhagyomány útján sok közmondás maradt fenn. Ezeket a tömör tanácsokat, bölcsességeket a régiek igen gyakran használták a mindennapi beszédben.
Eleink számos anekdotát is ismertek. Ezek a rövid, csattanós, humoros történetek gyorsan terjedtek, szájról szájra járva átalakultak, ezért több változatuk ismert. |
Mesék |
A hosszú, téli estéken a fonás, a kukoricamorzsolás serényebben haladt, ha az idősek mesélni kezdtek. A hazai román népmesék között nem egy akad, amelyet több estén át is meséltek, amíg a végére értek.
A mesékben valóságos és képzelt szereplők, jók és rosszak, küzdenek egymással. A jó legyőzi a rosszat, az igazság mindig győzedelmeskedik.
Néhány kedvelt mese (Piroska és a farkas, Hófehérke, A kiskakas gyémánt félkrajcárja stb.) más népeknél is ismert. |
Mesemondók,
hagyományőrzők |
A hazai román népmesék különös tehetségű előadói voltak Vasile Gurzău, Mihai Purdi, Teodor Şimonca parasztemberek. Lakóhelyük (Méhkerék, Pusztaottlaka, Kétegyháza) tájnyelvén meséltek, így is jelentek meg nyomtatásban az utókor számára.
Mindhárom mesemondótól egy-egy rövidebb hazai népmesét átdolgozott formában ismertetünk.
Táncosok, zenészek, énekesek. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum címét.
Soroljon fel néhány böjti, hagyományos szilveszteri és újévi ételt.
Tudja megmondani, mely ünnepek dátuma állandó.
Rögzítse írásban a család tagjainak (nagyszülők, szülők, testvérek) születési dátumát, névnapját, szüleinek házasságkötési időpontját.
Tanuljon meg két táncházi és két lakodalmi csujogatást.
Beszéljen a falusi táncházról és annak tilalmáról.
Mondjon el, röviden, egy anekdotát és egy mesét.
Vonja le a tanulságot a Ciobanul mincinos (A hazug juhász) meséből.
Tanulja meg, dallamával együtt, a perinţa körtáncot, és mutassa be társaival.
A népismeret tanítása önálló tantárgyként a NAT bevezetésével vált lehetségessé.
A népismeret az anyanyelvi oktatás fontos része, amely alapvető ismereteket nyújt a románság kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről.
A népismeret tanításának célja, hogy minden tanuló ismerje meg lakóhelyének, régiójának legjellegzetesebb hagyományait.
Alapozza meg, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a tevékeny hazaszeretet, a hagyományok megismerésének és megőrzésének értékét, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését.
Fedezze fel a tanuló, hogy a népi hagyományok összekötnek a múlttal, és segítenek a jelenben való eligazodásban.
Ösztönözzön a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a még felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére, hogy erősödjék a tanulókban a múlt tisztelete, a haza szeretete és a hozzá való kötődés.
A népi kultúra értékeinek megismerése által alapozza meg a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai nevelését.
A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül cél a hazaszeretet megerősítése, az egészséges identitástudat kialakítása, amely arra tanítja tanulóinkat, hogy megbecsüljék nemzeti értékeinket, szeressék és tiszteljék ősei értékét.
A néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, régi dokumentumok, iratok, tárgyak, eszközök) bemutatása mellett a tanulóknak általános ismereteket kell nyújtani a román nyelv eredetéről, Románia természeti szépségeiről, jelentősebb történelmi korszakairól, a tudományos és kulturális élet kiemelkedő alakjairól.
Fejlesztési követelmények
A tanítás során legyen minél több alkalom a néphagyományok és alkotások élményszerű megismerésére, múzeum, tájház látogatása, filmek megtekintése.
A tanuló cselekvő és alkotó módon vegyen részt a néphagyományok megismerésében (a településre jellemző népszokások, népdalok, népmesék, népköltészeti alkotások, népi táncok stb.).
Váljon érthetővé a tanuló számára, hogy a paraszti élet rendjét a hétköznapok és ünnepek váltakozása, ritmusa is meghatározza, amelyek egyrészt a jeles napokhoz, ünnepekhez, munkaalkalmakhoz kapcsolódtak, másrészt a bölcsőtől a koporsóig megszabták, meghatározták az élet kereteit.
A népismeret tanítása tudatosítsa a tanulóban, hogy először minden népnek saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is megértse és tiszteletben tartsa.
Ismerje meg a tanuló az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, alkotásaikat.
Legyen képes különböző forrásokból tájékozódni.
5. évfolyam
Évi óraszám: 37
A tanulónak legyenek ismeretei a román családok összetételéről, használva az irodalmi és tájnyelvi kifejezéseket (dédszülők, nagyszülők, nagynéni, nagybácsi, unoka, unokatestvér, vő, meny, sógor, sógornő, mostoha apa, mostoha anya, fogadott gyerek).
Ismerje a lakóház építésének technikáját, építési anyagokat: vert fal, vályog, nádtető, zsúptető.
Paraszti lakóház felépítése: két szoba, egy konyha, egy kamra.
Ház körüli épületek: nyári konyha, fészer a szerszámokkal, istálló, disznóól, galambdúc, pince stb.
Fényképek gyűjtése a berendezési tárgyak elrendezéséről és a bútortípusokról: két ágy, pad, asztal, székek, szekrény, tálas stb.
Textíliák, dísztárgyak gyűjtése, bemutatása: hímzés és szőttes, a tisztaszoba textíliái, díszpárnák, lepedővégek, asztalterítők, ikonok, dísztányérok, fényképek stb.
Ünnepi asztal megterítése (karácsonykor, lakodalom és böjt idején).
Fényképekről, filmekről ismerje fel a népi viselet jellegzetes darabjait.
Nők öltözete: kendő (delin kendő), blúz, alsó szoknya, szoknya, kötény, cipő, csizma, papucs stb.
Férfiak öltözete: ing, vászongatya, kötény, kalap, szalmakalap, kucsma, pantalló, bocskor (bőrből, posztóból) stb.
A tanuló tudja felsorolni a családtagok munkáit: állattartás, eszközök, lakóház stb. karbantartása, földművelés, háztartás irányítása, tejfeldolgozás, szövés, fonás, kézimunkázás, idénymunkák a kertben, kisebb testvérek felügyelete, udvarseprés, liba- és tehénpásztorkodás stb.
A betegségek és népi gyógymódok megismerése: sárgaság, köhögés, tüdőbaj, sebek, szemmel verés, szenteltvíz, kamilla, csalán, káposztalevél, tömjén, hagyma, dohánylevél, paradicsom.
Jellegzetes népi élelmiszerek és ételek megismerése, elkészítési módjuk leírása: disznó, juhhús, szárnyasok, tojás, tej, tejtermékek, kenyér (sütése kemencében), zöldségek, gyümölcsök (aszalás, savanyítás), puliszka, málé.
Elkészítésük cserépedényben, vaslábasban.
A lakások díszítésénél alkalmazott tárgyak felismerése és esetleges bemutatása: szőnyegek, takarók, ágytakarók (lepedővégek), díszpárnák, törülközők, asztalterítők.
| Témakörök |
Tartalmak |
A család |
A család összetétele.
A nagycsalád.
Közeli és távoli rokonok. |
A lakóház |
Lakóház építése, külső jellegzetességei, építési alapanyagok.
Jellegzetes paraszti lakóház felépítése. |
Népi építészet |
Épületek a ház körül. |
Berendezési
tárgyak |
A berendezési tárgyak elrendezése, bútortípusok elnevezése.
Konyhai eszközök.
Egyéb eszközök a kamrában.
Dísztárgyak. |
Étkezés |
Alapvető élelmiszerek.
Az étkezés rendje. |
Népviselet |
A jellegzetes öltözködés.
Ünnepi öltözet.
A nők öltözete.
A férfiak öltözete. |
Gazdálkodás |
Nemek és korosztályok szerinti munkák a házban és a ház körül.
Férfiak.
Nők.
Gyerekek. |
Népi gyógyászat |
Mosakodás a gémeskútnál.
Fürdés hetente a teknőben, dézsában.
Betegségek.
Gyógymódok.
Népi gyógymódok. |
Élelmezés,
élelmiszerek |
A maguk termesztette élelmiszerek fogyasztása.
Cserépedény, vaslábas.
Jellegzetes népi ételek. |
Népművészet |
Szőttesek és hímzések a lakás díszítésére.
Hétköznapok lakástextíliái, a tisztaszoba lakástextíliái. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló vegyen részt a néphagyományok megóvásában és megőrzésében.
Ismerje meg a család felépítését (rokoni szálak), használja a helyi tájnyelvet és az irodalmi kifejezéseket, készítsen egyszerű családfát.
Mutassa be szülőhelye jellegzetes építkezését, képekről ismerje fel a parasztház jellegzetességeit (falai, teteje stb.), melléképületeit, funkcióit.
Sorolja fel a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit, és tudjon azokról röviden beszélni.
Nevezzen meg román népi bútorokat.
Nevezze meg a népi ruházat legfontosabb kellékeit.
Az ősi mesterségek közül kettőt mutasson be.
Tanulja meg a legismertebb gyógynövények nevét (kamilla, csalán).
Látogasson múzeumokat, ismerjen fel régi fotókat, nézzen filmeket és alkalmazza ezeket forrásként.
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
A paraszti életmód megismerése. A földművelők egy része mások földjét művelte a termés feléért.
A földnélküli parasztok elszegődtek napszámosnak, béresnek, állatőrzőnek, aratómunkásnak stb.
A szókincs fejlesztése a különböző mesterségek és foglalkozások megismertetésével: kovács, ács, asztalos, borbély, szabó, cipész, kerékgyártó, pap, jegyző, tanító, bíró stb.
Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások gyűjtése, pl. az újszülött látogatása, a keresztelő (a csuklóra piros fonalat kötöttek, a bölcsőbe különféle mágikus erővel bíró tárgyakat helyeztek el stb.).
Érdeklődjenek hogyan kötöttek házasságot a szülők, nagyszülők, dédszülők.
Lakodalmi szokások gyűjtése, csujogatók megtanulása, előadása.
Film megtekintése egy helyi lakodalomról.
Beszélgetések az érdekházasságról, lányszöktetésről, hozományról.
Elhalálozásról híradás: a harangjelzés különböző módjai.
A gyász megjelenítése, szokások megismerése: a tükör letakarása, ravatalozás a tisztaszobában. Fejkendő, zsebkendő rögzítése a templomi lobogókra.
A nőtlen, hajadon fiatalok eltemetése mint menyasszony, vőlegény.
Siratóénekek, halotti búcsúztatás.
A táncház szerepe: szervezők, táncrend, a párok sorrendje, a zene, a csujogatások. Néhány csujogató memorizálása.
Közösségi és gyermekjátékok gyűjtése, szabályainak ismertetése, bemutatása, eljátszása.
A játékok elkészítésének ismertetése és gyakorlati bemutatása, pl. csúzli, csutkababa, tojáshéjból madárka, síp libatollból, puska bodzából, rongylabda stb.
Érdeklődjenek a fiatalok fonóhoz kapcsolódó szórakozásairól, pl. az orsó lopása, kiváltása.
Rövid beszámolók romániai utazásokról, kirándulásokról és élményekről.
| Témakörök |
Tartalmak |
Foglalkozások, mesterségek |
Földművelők.
Mesterek.
Értelmiségiek. |
Családi
események |
Születés.
A gyermek megszületéséhez és a keresztelőhöz kapcsolódó hiedelmek és szokások.
Házasság.
A házasságkötés szokásai.
Egy helyi lakodalom lefolyása.
Lakodalmi szokások.
Halálozás – temetés.
Temetési szokások és hiedelmek.
A gyász megjelenítése.
Halotti búcsúztatás. |
Szabadidő
eltöltése |
Hagyományos népszokások megismerése.
A tánc, a táncház szerepe.
A népszokások hagyományhű felelevenítése.
Táncrendek.
Szórakozási lehetőségek.
A fonó.
Ide kapcsolódó más népszokások.
Gyermekjátékok.
Játékszerek elkészítésének ismertetése.
Mulatságok, szórakozások. |
Ismeretek
Romániáról |
Az ország természeti szépségei. Olvasmányok kiemelkedő román történelmi személyiségekről. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a naptári év legfontosabb népszokásait, a szabadidő eltöltésének néhány momentumát.
Lakóhelyéről ismerjen egy hagyományos mesterséget folytató kézművest vagy tájházat.
Ismerje a románok által is lakott települések lakosainak összetételét.
Legyen ismerete a paraszti életről, a paraszti élet nehézségeiről, eltérő vagyoni helyzetéről.
Tudja felsorolni a jeles családi eseményeket a bölcsőtől a temetésig, valamint az ezekhez kapcsolódó népszokásokat, népköltészeti alkotásokat.
Ismerje a román népköltészet szépségeit, tanuljon meg négy népdalt, ismerjen fel két népi táncot, jellegzetes népi hangszereket, négy közösségi játékot (pl. a fonóban).
Nevezzen meg néhány természeti szépségeiről ismert romániai tájat, mondákban szereplő történelmi személyiségeket.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
Ismeretek Magyarország lakosainak összetételéről: állampolgárok, többség – kisebbség, nemzet – nemzetiség, etnikum.
A nemzetiségek betelepítése a szomszédos országokból.
A települések helyzete a török hódoltság idején.
Az elnéptelenedés okai: különféle betegségek, harcok, háborúk.
A betelepítések okai, menete, gazdasági és politikai jelentősége.
Ismeretek a románlakta településekről és azok megkeresése a térképen.
A román nyelv helye a latin nyelvcsaládban.
Egyházi iskolák létrejöttének jelentősége az anyanyelv szempontjából.
A bihari és körösi román nyelvjárás megismerése és ezek összevetése az adott település tájnyelvével.
Böjtök: minden hét szerdája és péntekje.
Június 24: koszorúfonás Szent Iván napján.
Kedd, mint szerencsétlen nap: nem fontak és nem szőttek.
Húsvét és pünkösd között, csütörtöki napokon tiltva volt a mosás, varrás, meszelés, a vihar megelőzése végett.
A tavaszi zöldségvetéshez kapcsolódó szokások, pl. a mákot akkor kellett elvetni, amikor a hívek kijöttek a templomból, mert így sűrűn kelt ki, vagy: a petrezselymet egy órakor volt jó vetni, hogy csak egy gyökere legyen stb.
Disznóvágáskor kóstoló küldése a rokonoknak, szomszédoknak.
A román nép eredetéről. Románia elhelyezkedése Európában. Nevezetes vidékek. Jeles történelmi személyiségek.
| Témakörök |
Tartalmak |
Az ország,
ahol élünk |
Magyarország földrajzi elhelyezkedése, szomszédos országok.
Nemzet – nemzetiség – etnikum.
Az anyanyelv.
A nemzetiségek betelepítése. |
Magyarországi románok |
Románok a Kárpát-medencében.
A származásra utaló egyes családnevek.
Az elnéptelenedés okai.
A betelepítések okai.
Az egyházi közösségek létrejötte.
Egy adott település történetének rövid áttekintése. |
Nyelv, tájnyelv, nyelvjárás |
A román irodalmi nyelv jelentősége.
A latin nyelvcsalád tagjai.
Az első román nyelvű egyházi iskolák alapítása. |
Népszokások |
A nagyböjt fogalma.
Szent Iván-napja (Sînziene).
Disznóvágáshoz kapcsolódó szokások.
Szokások a tavaszi vetés idején.
„Păpăruga”-járás. |
Ismeretek
Romániáról |
Topográfiai ismeretek.
Nagyobb történelmi korszakok.
Jelentősebb események.
Vezető történelmi személyiségek. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen tisztában az etnikai csoport és nemzetiség fogalmával.
Ismerje a nemzetiségek betelepítésének rövid történetét, a települések nevét és földrajzi elhelyezkedésüket.
Ismerje meg lakóhelye történetének nevezetesebb eseményeit (lehetőség szerint gyűjtőmunkával is kiegészítve).
Értse meg a nemzeti és etnikai kisebbség, a többség, a nemzet, az anyanyelv és a dialektus fogalmát.
Tudjon beszélni a kisebbségek együttéléséről.
Indokolja meg a régiójához, nyelvéhez kötődő identitását.
Ismerjen az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokat, hiedelmeket, pl. „păpăruga”-járás.
Számoljon be egy élményéről, pl. disznóvágás.
A térkép alapján vázolja Románia földrajzi jellemzőit. Nevezzen meg néhány fontos történelmi korszakot és azok kiemelkedő személyiségeit.
8. évfolyam
Évi óraszám: 37
Az egyház jelentősége identitásunk és nyelvünk megőrzésében.
A katolikus és az ortodox egyház szétválása (Bihar megyében görögkatolikusok).
A helyi templom: először fából építették, később kőből.
Egyházi vezetők: a lakóhelyen működő egyházak papjainak, valamint a baptista prédikátorok nevének megismerése.
Ismeretek az ortodox egyház hierarchikus felépítéséről, az Aradi és Nagyváradi Püspökség vezető szerepéről.
A lakóhely baptista gyülekezetének szokásai, pl. keresztelés felnőtt korban.
Állandó és változó dátumhoz kötődő ünnepek.
A különböző ünnepekhez kötődő népszokások, pl. locsolkodás Szent György-napján, turka-járás stb.
Tájékozódás Domokos Sámuel és Hocopán Sándor népmesegyűjtői munkásságáról.
Hagyományőrzőink (táncosok, zenészek, énekesek) felismerése fényképekről.
A romániai kulturális és tudományos élet jelentősebb momentumainak vázlatos ismertetése.
| Témakörök |
Tartalmak |
Vallás, egyház |
Az ortodox egyház.
A helyi templom.
Baptista egyház.
A vallás mint a hazai román identitás megőrzésének egyik formája. |
Keresztény
ünnepek
és az ünnepekkel kapcsolatos
szokások |
Állandó dátumhoz kötődő ünnepek.
Változó dátumhoz kötődő ünnepek.
Karácsony.
Újév.
Húsvét.
Pünkösd. |
Hagyományőrzők |
Ismert mesemondóink.
Hagyományőrző néptáncosok.
Kitüntetett zenészek, énekesek. |
Jeles személyiségek |
A kulturális élet néhány jeles személyisége és fontosabb életrajzi adataik. |
A hazai románság intézményrendszere |
Az irányító kulturális, egyházi és politikai intézmények és szervezetek. |
Ismeretek
Romániáról |
A tudományok és művészetek fejlődése és neves képviselői. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje az egyház szerepét a nyelv és nemzeti identitás megőrzésében.
Legyenek ismeretei az egyház tudatformáló szerepéről.
Ismerje a naptári év legfontosabb népszokásait (részvétel egy dramatikus játékban).
Legyen képes egy jeles naphoz kötődő népszokás leírására, önálló előadására.
Tudjon beszámolni a lakóhelyéhez köthető neves személyiségek tevékenységéről.
Ismerje a hazai románok irányító kulturális, egyházi és politikai szervezeteit és azok irányítóit.
Ismerje a helyi és az országos román önkormányzat vezető szerepét.
Legyenek ismeretei a megválasztás módjáról.
Ismerje a hazai román kulturális élet jeles személyiségeit.
Vázolja a magyarországi románok kulturális szövetségének szerepét a kulturális élet összefogásában, irányításában; a kutatóintézet szerepét a múlt és jelen megismerésében; az újság, a rádió, a tv fontos szerepét az információ terjesztésében.
Legyen tájékozott a hazai román könyvkiadással kapcsolatban (néprajzi kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, filmek, fotók), ezeket tudja forrásként használni.
Számoljon be egy múzeumlátogatásról.
Ismereteit tudja más tantárgyakhoz kapcsolni, pl. irodalom, történelem, ének-zene stb.
Tudjon felsorolni néhány jeles román tudóst, művészt, és nevezze meg azok alkotásai közül a legismertebbeket.
A román népismeret új tantárgy, amely egyrészt Románia földrajzához, történelméhez, néprajzához és filológiájához kötődő ismeretanyagra épül, másrészt a hazai román kisebbség történelmi múltját, nyelvét, hitéletét, szokás- és hagyományvilágát mutatja be.
Cél- és feladatrendszerét abból a hitvallásból meríti, hogy csak az értékmentés, -teremtés és közvetítés vállalásával formálható az egyén és közösség identitástudata.
A tantárgy tanításának célja a paraszti életmód, lélekrajz és sorsfilozófia megismertetése, az elődök tárgyi és szellemi értékeinek bemutatása. Miután „a népi kultúra értékrendszerében nem létezhetnek tartalom és küldetés nélküli cselekmények, rítusok, gesztusok” stb. a népi játékokban, mágikus eljárásokban, folklóralkotásokban rejlő többletjelentések megfejtésével az újabb nemzedékek számára is gazdag népkultúra-kincset tár fel, amely megbecsülésre, tiszteletre és szeretetre készteti a lelket és az értelmet. Nem egy idealizált múlt tanítására vállalkozik, hanem egy minél valósághűbb, lényegi elemeket tartalmazó helyzet- és lélekrajz megformálását tűzi ki célul. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása segít a jelenkor minél mélyebb megértésében és egy reálisabb jövőkép megformálásában.
Központi rendező elve, hogy a helyi színt és értéket közvetítő tudásanyagot a tanulók az egyetemes, valamint az együtt élő két nép kulturális kontextusába ágyazva sajátítsák el, figyelemmel kísérve a hazánkban élő más ajkú nemzetiségek szokás- és hagyományrendszerét is.
A román népismeret tantárgy olyan individuumok nevelésére és oktatására vállalkozik, akik románságuk megőrzésével és a magyarság szeretetével, a „gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan” szellemében képesek felvállalni a harmadik évezred új kihívásait.
Fejlesztési követelmények
– sajátítsanak el minél sokszínűbb ismereteket Románia földrajzáról, festői tájairól, specifikus jelképeiről;
– ismerjék meg a román nép és nyelv kialakulásához kötődő elméleteket, a különböző történelmi korszakokat és a neves történelmi alakokat;
– értsék a történelem menetét, az egyetemes és a két nép (román–magyar) együttéléséből adódó ok-okozati összefüggéseket;
– tiszteljék az együtt élő kisebbségek kulturális értékeit;
– ismerjék a történelmi és a mai Magyarország területén élő románság történetét, hitéletét, és sajátítsanak el helytörténeti ismereteket is;
– tudjanak meg minél többet az etnológiához kapcsolódó tudásanyagból is;
– legyenek képesek a társművészetek közötti kölcsönhatások felismerésére, figyeljenek az irodalom, a zene és a képzőművészet összefüggéseire;
– mélyítsék tudásukat a történelmi és a mai Magyarország románságának kultúrtörténetéből is;
– ismerjék a kulturális intézményeket (iskola, színház, sajtó, kulturális körök) a különböző tudományokat, a technika világát stb. és mindazokat a tudós egyéniségeket, akik zsenialitásukkal maradandót adtak a kisebbségnek, a nemzetnek, a világnak (néhányan közülük egyetemes hírnevet szereztek);
– kövessék figyelemmel a mai Románia aktuális eseményeit és a határokon túli román kisebbségek kulturális életét;
– rendelkezzenek a mai hazai románság társadalmi-kulturális életéhez (intézmények, oktatás, sajtó, kiadványok, egyesületek) kötődő tudásanyaggal;
– ismerjék és becsüljék a magyar kultúrát megőrizve és közvetítve a jövő számára az elő-deinktől örökölt értékeket: nyelvünket, vallásunkat, sajátos kultúrkincsünket.
9. évfolyam
Évi óraszám: 59
– szerezzenek minél mélyebb ismereteket Románia gazdasági és természetföldrajzáról, de nemcsak a tudományos szakirodalom alapján, hanem a művészetekben való fiktív utazások, és az egzotikus régiókban megvalósult barangolások során is;
– önállóan is gyűjtsenek ismeretanyagot filmekből, tudományos művekből, utazási naplókból stb., mert mindezek tudást gyarapító, személyiségformáló, szépérzéket fejlesztő tevékenységi formákat jelentenek;
– készítsenek szóbeli beszámolót és írásos tájékoztatót Románia társadalmi-gazdasági helyzetéről, idegenforgalmáról stb.;
– írjanak fogalmazást a kisebbség és az adott élettér, miliő viszonyulásáról;
– szerezzenek jártasságot a térképhasználatban;
– „utazzanak” térképen a legnevezetesebb helyekre, és társítsanak hozzájuk történelmi, művelődéstörténeti, művészeti ismereteket, melyek régmúlt idők echóját hallatják;
– a földrajzi tudás- és szóanyag közvetítésén túl, fordítsanak kellő hangsúlyt a nyelvművelésre, a szókincsgyarapításra (a terminus technikusok helyes használatára).
A román nyelv és kommunikáció óráin a földrajzhoz kötődő irodalmat sokrétű szövegtani, mondat- és szótani, valamint jelentéstani gyakorlatokra is felhasználjuk.
| Témakörök |
Tartalmak |
Románia
földrajzi
elhelyezkedése |
Közigazgatási felosztása (a megyék).
Románia természeti adottságai és gazdasága.
A társadalom szerkezete, az aktív lakosság szerepe stb. |
Földrajzi
térségek |
Hegységek: Kárpátok, Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok, Kárpátalja, Bánáti dombvidék, Nyugati Hegységrendszer.
Vizek: A Fekete-tenger (tengerpart), Duna-Delta, Vaskapu, Maros, Olt stb. |
Földrajzi
legendák |
A „Caraimanul”, „Babele”, „Retezatul” stb. a legendák tükrében.
A Maros és az Olt folyók legendája. (A szövegek intertextuális, jelentéstani elemzése a nyelvi társalgási órákon történik). |
Települések |
Falusi települések.
Élet a hegyvidék és alföld között. Tipikus román falvak (a máramarosi, a bukovinai falu, települések a Mócok országából).
Jellemző képek.
Városi települések. |
Turizmus |
A tengerpart.
Síkvidéki, hegyaljai, hegyi, balneoklimatikus üdülőhelyek.
Síelőhelyek (Poiana Braşov, Predeal, Păltiniş, Vatra Dornei).
Hegyvidékek.
Falusi turizmus. |
Románia ma |
Általános helyzetkép.
Etnikai szerkezet.
Társadalmi élet.
Társadalmi szerkezet.
Kormányzati rendszer.
A jogrendszer.
A pénzügyi rendszer.
A politikai többpártrendszer.
Az oktatás rendszere.
A kulturális élet.
A mindennapi élet. |
A továbbhaladás feltételei
– legyenek képesek a térkép készségszintű használatára;
– ismerjék Románia közigazgatási felosztását és főbb természeti adottságait;
– tudjanak földrajzi jelképeket olvasni az atlasz megfelelő lapjairól;
– tanuljanak meg legalább 5-6 földrajzi legendát;
– legyenek képesek a nevezetesebb városok földrajzi és történelmi bemutatására;
– mutassák be a híresebb üdülőhelyeket;
– formáljanak egy általános helyzetképet a mai Romániáról;
– legyenek alapismereteik a határ menti régiókban élő románokról.
A románok története (a XX. század elejéig)
– szerezzenek jártasságot a történelmi atlasz gyors és rendeltetésszerű használatában;
– tanórákon túli tevékenységi formákkal is mélyítsék tudásukat, pl. különböző történelmi tárgyú szakirodalom, történelmi magazinok, tanulmányok olvasásával, filmek megtekintésével stb. (beleértve a hazai román kiadványok tanulmányozását is);
– tájékozódjanak az Internet keresőprogramjában;
– értsék az alaptudományok közötti összefüggéseket, mint pl. a földrajz, a történelem, a filológia (majd később) az etnológia összefonódását;
– megismerési horizontjuk táguljon a művészetek, valamint az egyetemes filozófiai és irodalmi mozgalmak, irányzatok felé is; pl. az Erdélyi Iskola bemutatásakor az európai felvilágosodás filozófiai-kulturális kontextusában is tudjanak gondolkodni;
– idézzék fel (szóban vagy írásban), azokat a nagy történelmi eseményeket, amelyek egy-aránt hatottak a román és a magyar nép történelmére;
– készítsenek szóbeli vagy írásos beszámolókat a két nép együttéléséről;
– hasonlítsanak össze azonos eseményről készült történelmi forrásrészleteket;
– ismerjék a különböző elméleteket, a román és a magyar történészek álláspontját;
– önállóan is készítsenek tematikus bibliográfiát;
– tartsanak (4-5 perces) kiselőadásokat, vitaindítókat (jegyzet, feleletterv alapján);
– vitassák meg a kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseit;
– ismerjenek a nagy fejedelmekhez fűződő legendákat;
– idézzenek fel olyan irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, amelyek a nagy uralkodókat idézik fel;
– keressenek történelmi helyeket mai helyzetet tükröző térképeken.
| Témakörök |
Tartalmak |
A kezdetek |
Őskor és ókor Románia tájain. A románok eredete. |
A középkori
államiság |
A havasalföldi és moldvai állam megalapítása.
A középkori gazdaság és társadalom. |
A török veszély |
A török fenyegetés árnyékában.
Együtt élő népek az erdélyi fejedelemségben a XVI–XVII. században.
A török uralom a fejedelemségekben.
A török elleni harcok.
Román–magyar kapcsolatok.
A művelődés keretei.
A fanarióta korszak. |
A nemzeti
újjászületés
kora |
Az erdélyi románok a XVIII. században.
A Tudor Vladimirescu felkelés.
A „Szervezeti Szabályzat” kora.
Az erdélyi románok a reformkorban és az 1848-as forradalomban.
Az 1848-as forradalom a román fejedelemségekben. |
A modern
állam kiépítése |
A fejedelemségek egyesülése és Cuza reformjai.
A függetlenségi háború és a királyság kikiáltása.
Társadalmi, gazdasági változások a századfordulón.
A románok a dualizmus kori magyar államban, nemzetiségi politika.
Az erdélyi kérdés Romániában.
Az első világháborúban. |
A továbbhaladás feltételei
A románok története (a XX. század elejéig)
– legyenek képesek az önálló anyaggyűjtésre, jegyzetkészítésre, logikusan felépített írásos és szóbeli feleletre;
– az atlasz segítségével idézzenek fel történelmi eseményeket;
– értsék az ok-okozati összefüggéseket;
– egy-egy évszámból kiindulva elevenítsék fel a történelmi eseményeket;
– legyenek jártasak a tanult fogalmak világában;
– legyenek képesek egy kisebb lélegzetű történelmi tanulmány megértésére és lényegének kiemelésére;
– jellemezzék a nagyobb történelmi személyiségeket.
– tudjanak összefüggően beszélni a Duna menti népek sorsközösségéről;
– tájékozódjanak a legmodernebb bibliográfiákban.
10. évfolyam
Évi óraszám: 59
A románok története (a XX. század)
– egyéni anyaggyűjtéssel is szerezzenek minél több ismeretet a mai Románia társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről és etnikai összetételéről;
– az Internet, a tömegkommunikáció segítségével tájékozódjanak a legújabb szakirodalomban;
– folytassanak elemző beszélgetést nemzetközi szerződések, békekötések alapokmányairól;
– esszé formájában is fejtsék ki gondolataikat a kijelölt történelmi kérdésről.
| Témakörök |
Tartalmak |
Románia az első világháború után |
Románia a Párizs környéki békék után.
A társadalom problémái, a pártok és a politika, a nemzetiségi kérdés.
Művelődés, életmód a két világháború között.
A király és a Vasgárda párharca.
A királyi diktatúra. |
A második
világháború
és hatásai |
A második bécsi döntés, Észak- és Dél-Erdély.
A királyi diktatúra bukása.
Románia a második világháborúban. |
A kommunista diktatúra Romániában |
Társadalmi, gazdasági változások a második világháború után.
A kommunista diktatúra kiépítése.
A nemzetiségi kérdés. |
A romániai rendszerváltozás |
A temesvári és a bukaresti forradalom.
A többpártrendszer kialakulása.
A mai Románia társadalmi, gazdasági kérdései. |
A magyarországi románok története
– könyvtárban, levéltárban, egyházi és múzeumi forrásokból gyűjtsenek ismeretanyagot a történelmi és a mai Magyarország románságának (művelődés)történetéről;
– rajzolják meg a családfájukat;
– gyűjtsenek archív fotókat szülőfalujuk hajdani képéről és egyéb tárgyakat a dédszülők családi hagyatékából;
– állítsanak össze kiselőadásokat saját falujuk (városuk) helytörténetéből;
– írjanak kisebb tanulmányokat azokról a neves egyéniségekről, akik sokat tettek e régió románságának szellemi felemelkedéséért;
– ismerjék azokat a történelmi dátumokat, amelyek a kerettantervben szerepelnek;
– szerezzenek ismereteket a honi etnikai, kisebbségi közösségek történelmi örökségéből, e nemzetiségek irodalmából, zene- és tánckultúrájából;
– írjanak vitaindítót a kisebbségi jogi-állampolgári ismeretek témaköréből.
| Témakörök |
Tartalmak |
A XVIII. század előtti múlt
nyomában |
Történelmi adatok a román-magyar határmentén élő románságról.
A románság jelenléte a Körösök vidékén, a XIII. században. |
A települések helyzete a török hódoltság idején |
Vallomások a török utazó Evlia Celebi feljegyzéseiből (a gyulai várban). E régió elnéptelenedésének okai. |
A szervezett
újratelepítés |
Az újratelepítés okai és körülményei.
A megyék újjászerveződése:
Bihar (1688), Békés (1715) és Csanád (1730). |
A múlt
nyomdokain |
A Gyula és Magyarcsanád közti települések románsága a Fehér-Körös felé nyúló hegyvidékről származhat, míg a Méhkerék és Pocsaj között letelepült lakosság a Bihari-hegységhez közelebb elterülő Fekete-Körös vidékéről jöhetett (térkép).
Az elődök magukkal hozták a túlélés alaptényezőit: a nyelvet, az ortodox vallást, a szokásokat, a művészeteket stb. |
Helytörténet |
Mozaikok a románok által is lakott települések helytörténetéből:
Elek, Battonya, Békéscsaba, Kétegyháza, Méhkerék, Pusztaottlaka, Gyula, Körösszakál, Körösszegapáti, Bedő, Pocsaj, Magyarcsanád. |
Mozaikok a történelmi és a mai Magyarország románságának történetéből
| Témakörök |
Tartalmak |
Nemzeti-kulturális
törekvések
(1918-ig) |
Az Erdélyi Iskola szerepe.
Az aradi Preparandia.
Mozaikok az Osztrák–Magyar Monarchia macedo–román közösségeinek életéből.
A budapesti Petru Maior egyesület történetéből. |
Neves
személyiségek |
Moise Nicoară, Gheorghe Pomuţ, Iosif Vulcan, Iosif Ioan Ardelean, David Voniga, Ştefan Rusu és mások a magyarországi románság szolgálatában. |
Kulturális
intézmények,
iskola, oktatás,
alapítványok |
Egyházi iskolák.
Román állami iskolák.
A felsőoktatás helyzete.
Alapítványok: Gozsdu, Ghiba-Birta Elena, Pap Teodor, Ţegle Petru.
Az alapítványok szerepe a magyarországi románok kulturális életében. |
A román nyelvű sajtó
és kiadványok |
A román sajtó története 1918-ig.
Iosif Vulcan és a Familia (Család) című lap, 1864.
David Voniga és a Lumina (Fény) 1894.
A sajtó története a mai Magyarországon.
Évkönyvek és egyéb román kiadványok |
Kulturális élet
a XX. század második felében |
A hazai románság kulturális élete.
Román intézmények. |
A magyarországi románok
kiadványai |
Szintézis a jelentősebb publikációkról. |
Kisebbségi jogi és állampolgári ismeretek
| Témakörök |
Tartalmak |
A nemzetiségek jogairól |
Alapfogalmak: nép, nemzet, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum.
Azonosságtudat, identitás, kettős kötődések, román–magyar együttélés.
Az asszimiláció (okai, jellemzői, fokozatai, iránya), összefüggései a városiasodással, a közigazgatással stb. |
Magyarország kisebbség-
politikája ma |
A kisebbségekre vonatkozó törvények.
Más kisebbségek Magyarországon. |
(Lásd a Nyelv és kommunikáció kerettantervét is.)
– rajzolják le a neolatin nyelvek ágrajzát;
– tanuljanak meg 20-30 alapszót, amelyek a nyelvrokonságot bizonyítják;
– térképhasználattal kövessék nyomon a román nyelvterületeket;
– mutassanak be élőszavas és írásos szöveget a körösvidéki román nyelvjárás mindkét tájnyelvi változatáról;
– tartsanak vitaindítót a nyelv és identitás témaköréből.
| Témakörök |
Tartalmak |
A román nyelv egy neolatin nyelv |
A román nyelv főbb sajátosságai.
A neolatin nyelvek.
Román nyelvterületek bemutatása (térképhasználattal). |
Hol és melyik
variánsát
beszélik? |
A román nyelv tájnyelvi változatai. |
Nyelvjárások, tájnyelvi
változatok |
A körösvidéki nyelvjárás és a két tájnyelvi változat jellemzői. |
Mi az irodalmi nyelv? |
A román nyelv irodalmi változata.
Stílusfajták. |
A hazai románok nyelve |
A román nyelv helye és szerepe a honi románság életében ma.
A hazai románság csoportokra bontása anyanyelvismeret alapján. |
Nyelv – identitás |
A nyelv mint az értékmentés és -közvetítés kulcstényezője.
Ifjú nemzedék – iskola – nyelv (tájszólás – irodalmi nyelv). |
A továbbhaladás feltételei
A románok története a XX. században
– legyenek képesek egy reális helyzetrajz lényegre törő felvázolására a mai Románia társadalmi, politikai, gazdasági életéről és annak etnikai összetételéről;
– tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, valamint az Internet keresőprogramjának használatával;
– tájékozódjanak a legújabb szakirodalomban;
– ismerjék a román és a magyar történészek állásfoglalásait a XX. századi Romániáról;
– legyenek képesek pályamunka megírására (tanári irányítással);
– legyenek jártasak a tanult fogalmakban, és értsék az ok-okozati összefüggéseket;
– kísérjék figyelemmel a napi eseményeket.
A magyarországi románok története
– ismerjék a magyarországi románok történelmi múltját, a(z) (újra)telepítések okait és körülményeit;
– rendelkezzenek alapvető helytörténeti ismeretekkel;
– kísérjék figyelemmel a nemzeti-kulturális törekvéseket és a románság szellemi elitjének cselekvési programját;
– legyenek széleskörű ismereteik a történelmi és a mai Magyarország románságának művelődéstörténetéből;
– ismerjék a hazai románok intézményeit és a román nyelvű kiadványokat;
– rendelkezzenek alapvető kisebbség-jogi és állampolgári ismeretekkel.
– értsék a diakron és a szinkron nyelvvizsgálat közötti különbséget;
– legyenek alapismereteik a román nyelv kialakulásáról;
– legyenek képesek a neolatin nyelvcsalád felvázolására, az e nyelveket beszélő országok (népek, etnikumok és kisebbségek) életterének bemutatására (térképhasználattal);
– ismerjék a román nyelvjárások és a tájnyelvi változatok főbb sajátosságait;
– fejtsék ki véleményüket a kétnyelvűségről, a kisebbségi nyelv pozícióvesztésének okairól, a nyelv és identitás tárgyáról;
– ismerjék a különböző stílusfajtákat.
11. évfolyam
Évi óraszám: 59
A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában
– vitassák meg az egyházszakadás közvetett és közvetlen okait;
– írjanak esszéket a keresztény hit lényegéről (s benne az ortodoxizmusról);
– tekintsenek meg egy ortodox templombelsőt, nevezzék meg annak főbb részeit, ismerjék meg a különböző kegytárgyakat és az egyházi szent könyveket;
– fogalmazzanak meg értekezéseket az egyház szerepéről a román nyelv és kultúra megőrzésében;
– tudásukat dolgozatok és feleletek formájában is tegyék mérlegre.
| Témakörök |
Tartalmak |
A kereszténység,
a keresztény
egyház |
A kereszténység első évszázadainak nyomában – a keresztény hit lényege (tömör áttekintés). |
A Nagy Egyházszakadás (1054) |
Az egyházszakadás közvetett és közvetlen okai, következményei.
A keleti és a nyugati kereszténység elkülönülése.
Dogmatikai, egyházfegyelmi, liturgikus eltérések. |
Az ortodoxizmus |
Az ortodoxizmus alaptanai.
Az ortodox egyházak (köztük a Román Ortodox Egyház) általános áttekintése. |
A szent építmény részei |
A templom mint szent építmény.
Építészeti stílusjegyei.
Belső részei.
Kegytárgyak.
Egyházi (szent)könyvek. |
A görög katolicizmus |
Magyarországi román görög katolikusok: Léta, Bedő, Pocsaj.
A görög katolicizmus lényege.
Dogmatikai, liturgiai és egyházfegyelmi különbségek a görögkeleti és görög katolikus szertartás között. |
A reformáció |
A protestáns egyházak. Főbb protestáns egyházak.
A protestantizmus lényege és hatása a kultúra fejlődésére.
A román baptista közösségek (általános áttekintés). |
A magyarországi románok népi kultúrája
– gyűjtsenek archív fotókat a tradicionális faluról, mesterségekről, munkaeszközökről stb.;
– írásban és szóban jellemezzék az elődök ruházatát, népi konyhaművészetét, ünnepekhez kötődő szokásait stb.;
– látogassák a kétegyházi tájházat; készítsenek népi ételeket; tekintsenek meg archív filmeket;
– fejtsék meg az emberi élet nagy eseményeihez kötődő jelentősebb szimbólumokat;
– tanuljanak és adjanak elő népdalokat, népi táncokat, meséket, legendákat, népi színjátékokat stb.;
– az értékmentés céljából gyűjtsenek ősi szokásokat, hagyományokat, folklóralkotásokat;
– szervezzenek tanulmányi kirándulásokat, és látogassák a múzeumi gyűjteményt is mint az eltűnt idők fennmaradt tanúbizonyságát;
– vegyenek részt néprajzi, önismereti táborokban; tiszteljék az apáink apáitól örökölt értékeket.
| Témakörök |
Tartalmak |
A paraszti
közösségek |
(A nagyobb hangsúly a magyarországi románság tárgyi és szellemi kultúrájának bemutatására esik.)
Párhuzamok a román és a magyar népi kultúrában. |
A család
szerkezete,
rokoni
kapcsolatok |
A tradicionális típusú család bemutatása.
A család társadalmi-gazdasági egység.
A család felépítése. Kapcsolatrendszere. Rokoni kapcsolatok.
A nemzetiségi, a vallási és helyi endogámia. |
Gazdasági
és társadalmi helyzet |
Nincstelen parasztok, jobbágyok, később szabadparasztok, szolgák, disznópásztorok, béresek.
|
Lakókörnyezet |
Zsúfolt lakóházú, keskeny és kanyargós utcájú települések. |
Főbb
tevékenységek, használati
eszközök |
Földművelés. Állattenyésztés.
Len- és kenderfeldolgozás.
Faeke (később vaseke).
Cséplés nyomtató lóval. |
Ősi mesterségek |
Románia tájain fafeldolgozás: építmények, fatemplomok (Máramaros, Nyugati-Kárpátok).
Fazekasság (Horezu, Ohaba, Vama).
A magyarországi románoknál: szűcsmesterség, fonás, szövés, hímzés. |
Lakóházak,
gazdasági
építmények |
E régió hagyományait követő építkezési módok (falverés, nádtető stb.).
Alföldi típusú lakóházak.
Két- vagy háromosztatú lakóház.
Gazdasági építmények:
mezőgazdasági termények tárolására;
állatok szállása;
gazdasági eszközök és takarmány elhelyezésére. |
A lakóház
belső
elrendezése
|
Háromosztatú térelrendezés (tisztaszoba, konyha, lakószoba) és a mellékhelyiségek.
A szobák belső elrendezése.
A hagyomány szerint diagonális elrendezés.
A század elejétől párhuzamos elhelyezés.
A szoba legfőbb díszítőelemei: a festőminták, festett falak. |
A bútorok |
Keményfából faragott bútordarabok, különböző geometriai formákkal vagy virág motívumokkal díszítve.
A polgári bútor megjelenése a XIX. század második felében. |
Ruházkodás |
Románia különböző tájegységeinek népviselete, valamint a magyarországi románok ruházata.
A ruházat rendeltetése.
Mindennapi viseletre szánt ruhák.
Vasárnapi (ünneplő) ruhák.
A női és a férfi ruházat a román népviseletben. |
A népi textíliák, azok funkciói,
és díszítőelemei |
A paraszti lakásbelső legjellegzetesebb román elemei: a szőtt, hímzett textíliák.
A vászonszövés művészete.
Két anyag kombinációjával nyert szőttesek.
A díszítő funkciójú textíliákat kenderből és pamutból szőtték, pl. abroszok, ágyterítők, csipkés párnák stb.
Különböző funkciójú és jellegű szőttesek.
Viseleti darabok és ünnepi alkalmakkor használt, díszítő funkciójú textíliák.
A szőttesek színvilága, díszítőelemei, geometriai motívumrendszere.
Különböző technikai eljárások, egyszerű és bonyolult hímzéstechnikák alkalmazása. |
Étkezési
szokások,
speciális
ételek |
Tradicionális ételek. Böjti ételek.
Ünnepekhez kötődő étkezési szokások (húsvét, karácsony, parasztlakodalom, halotti tor) és szezonmunkák idején, aratáskor, betakarításkor. |
Román szokások, hiedelmek és hagyományok
(Mindezek bemutatása egyetemes és nemzeti kontextusban;
párhuzamok a román és a magyar népi kultúrában.)
| Témakörök |
Tartalmak |
Naptári ünnepek és szokások |
A naptári ünnepek 4 ciklusra bontva.
Téli, tavaszi, nyári, őszi ünnepkör. |
Nevek,
ragadványnevek |
A magyarországi románok nevei, ragadványnevei. |
Átmeneti rítusok
A születés |
Terhesség. Népi szokások és hiedelmek, jövendőmondó eljárások.
Születés. Születési szokások.
Az újszülött sorsát befolyásoló mágikus eljárások.
Hiedelmek, babonák. Profán szimbólumok.
A bölcsődal.
A születés a művészetekben. |
A keresztelés |
Az újszülött integrálódása a keresztény ortodox egyházba.
Szakrális rítusok, szimbólumok. |
Népi
összejövetelek
a lakodalom
előtti időszakból |
Tradicionális táncmulatságok
A vasár- és ünnepnapi táncház.
Fonó. |
A házasodás |
A leányszöktetés („fujitul”).
Az eljegyzés.
Endogámia, exogámia.
Az egyházi esküvő. |
A lakodalom |
A lakodalmi ceremónia. Szokások és népi alkotások. Lakodalmi hívogatás. A lakodalom mint népi színjátszás.
A lakodalom a művészetekben.
(Lásd a Román irodalom kerettantervét is.) |
A magyar népszokások hatása |
Egyes magyar népszokások átvétele. |
A temetés |
Az elváláshoz és az átmenethez kötődő cselekmények, rítusok és hiedelmek.
A temetési szertartás főbb szegmentumai.
A temetési szertartás mint ősi szimbólumok hordozója.
Halált jósló jelek. A virrasztó. A halottas menet.
A halottsiratás, a népek ősi szokása.
A halottsirató ének – a nők improvizatív költészete.
A halottbúcsúztató ének: „Hora mortului” a magyarországi románok jellegzetes folklóralkotása.
A halál mint a házasságkötés misztériuma. Kifejezése a román kultúrában és az egyetemes művészetekben.
(Lásd a Román irodalom kerettantervét is.) |
Népi hitvilág, hiedelmek,
babonák |
Pozitív és negatív jelek: „jó óra”, „rossz óra”; „jó napok”, „rossz napok”.
Kedd asszonya, Péntek asszonya stb. |
Népi gyógyászat |
Gyógynövények és egyéb anyagok alkalmazása a népi gyógyászatban.
Mágikus gyógyítás. Ráolvasások. |
A gyermek szerepe a tradicionális közösségekben |
A gyermek jogai, kötelességei, szabadideje. |
Gyermekjátékok |
A felnőttek világából vett játékok: a családi élet szokásai (pl. lakodalom, temetés stb.) a gyermeki színjátszásban.
Igazi gyermekjátékok: „de-a bighe”, „de-a tetruţăle” stb.
Gyermekszínház: kolindálás, paparudele-játék (esővarázslás) stb.
Gyermekdalok, mondókák, kiszámolók, találós kérdések, nyelvtörők. |
A gyerekek
játékszerei |
Játékszerkészítés a tradicionális közösségekben. |
(Lásd a Román irodalom kerettantervét is.)
| Témakörök |
Tartalmak |
A folklór mint hagyomány- és szokásköltészet |
Az agrárszokások költészete: az aratódalok.
Karácsonyi énekek: vallásos és világi témájú kolindák.
Lakodalmi költészet: a táncszó, csujogatás, menyegzői köszöntők, vőfélyversek, menyasszony-siratók, ételköszöntők stb.
A népgyógyászat költészete: mágikus énekek, ráolvasások.
Halottsiratók, halotti énekek |
Tanköltemények |
Szólások és közmondások. (Méhkeréki szólások és közmondások Horcopán Sándor gyűjtése).
Találós kérdések.
Gyermekfolklór. |
A népballada |
Mioriţa (A bárányka) Meşterul Manole (Manole Mester). |
Népi epika |
Népmesék: tündérmesék, tanmesék.
Egyetemes, nemzeti és helyi motívumok V. Gurzău, T. Şimonca, M. Purdi meséiben. |
Népi legendák |
Földrajzi és történelmi legendák: Volt egyszer egy Bucur nevű pásztor… (Legenda Bukarest alapításáról).
Legenda Moldova megalapításáról.
Vlad Ţepeş egy katonája.
Cuza Vodă és a katona.
Bologu nevű betyár legendája.
Legenda Părădaicaról. |
A növény-
és madárvilág |
Állatok, madarak, növények a legendák világában.
A napraforgó legendája.
A fecskemadár legendája stb. |
Népi líra |
Érosz a folklórban. Szerelmi tárgyú dalok. Csujogatók. |
Népi színjátszás |
Paraszti karnevál: turkajárás, maszkos alakoskodások.
Misztériumjátékok.
Betlehemezés.
Egyéb népi színjátékok. |
Népzene |
Bölcsődal, szerelmi dal, ballada, siratóének, hóra. |
Néptánc-művészet |
A magyarországi románok néptánc kultúrája.
Bihari táncok. |
A továbbhaladás feltételei
A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában
– rendelkezzenek ismeretekkel a kereszténység lényegéről;
– értsék az egyházszakadás okait és következményeit;
– legyenek alapismereteik a keleti és a nyugati egyházak dogmatikai, egyházfegyelmi és liturgikus különbségeiről;
– ismerjék a főbb ortodox egyházakat;
– ismerjék az ortodoxizmus alaptanait, tudjanak felsorolni néhány kegytárgyat és szent könyvet;
– legyenek képesek értelmezni a szakrális jelképrendszert;
– a szintézis igényével tudjanak beszélni a protestantizmus lényegéről, és ismerjék a protestáns egyházakat;
– tájékozódjanak a görög katolikus és a baptista közösségek életéről is.
A magyarországi románok népi kultúrája
– ismerjék a paraszti közösségek belső rendszerét;
– legyenek képesek a román és a magyar népi hagyományok kölcsönhatásának felismerésére;
– ismerjék a tradicionális típusú család felépítését, kapcsolatrendszerét;
– legyenek jártasak a lakókörnyezet, a ruházkodás, a népi étkezési szokások témakörében is;
– értsék az endogámia és exogámia lényegét;
– ismerjék a naptári ünnepeket és az ezekhez fűződő népköltészetet;
– legyenek alapismereteik a magyarországi románok ragadványneveiről;
– ismerjék az átmeneti rítusokhoz fűződő szokásokat és szóhagyományozó alkotásokat;
– értsék a gyermek szerepét a tradicionális közösségekben és legyenek ismereteik a hajdani játékszerkészítésről;
– legyenek képesek a folklóralkotások téma- és formavilágának komplex elemzésére;
– ismerjenek román szólásokat, közmondásokat, balladákat, legendákat és népmeséket;
– legyenek képesek a mesék elemzésére, az egyetemes, a nemzeti és a helyi motívumok feltárására.
12. évfolyam
Évi óraszám: 53
Tudományok – művészetek – nyelv
– legyenek általános ismereteik a négy alaptudományról: földrajz, történelem, etnológia, filológia;
– hozzanak példákat az irodalom és a társművészetek közötti összefüggésekre;
– keressék a tudományok és a különböző művészeti ágak közötti összefüggéseket;
– szóbeli feleletek, referátumok, írásbeli dolgozatok formájában bizonyítsák be általános műveltségüket a művészetekben (építészet, festészet, zene stb.);
– aktívan és alkotóan kapcsolódjanak be az integrált ismereteket közvetítő órák tananyag feldolgozásába, a földrajz, a történelem és a jelképrendszerekben gazdag művészetek világába;
– diakronikus és szinkronikus látásmóddal integrálják és rendszerezzék ismereteiket;
– elevenítsenek fel történelmi eseményeket az irodalom, a festészet és a zene művészeti kódjain;
– a társművészetek közötti összefüggéseket a stílusirányzatok aspektusából is figyeljék meg, s minél mélyebb látásmóddal kövessék a modernizmust a művészetekben;
– tartsanak (kis)előadásokat a modern és a posztmodern irányzatokról (a fenti példák alapján);
– írjanak dolgozatot mindazokról a román kulturális és tudományos felfedezésekről, amelyek európai és egyetemes értékűek;
– ismertessék a román tudomány és technika legfőbb vívmányait;
– vegyenek részt a művészetekkel, a tudománnyal, technikával, sporttal stb. kapcsolatos vetélkedőkön;
– elemezzenek történelmi, tudományos stb. témájú szövegeket (szófaji, jelentéstani szempontból), mert ezek a nyelvi gyakorlatok jól szolgálják a szókincsgyarapítást, a helyes és árnyalt kifejezésmódot;
– látogassanak el múzeumokba, képtárakba, kulturális intézményekbe, mert mindezek hatékonyan fejlesztik az etikai és esztétikai érzéket, és segítik az önmeghatározást.
| Témakörök |
Tartalmak |
(Földrajzi, történelmi, vallástörténeti, művészeti és nyelvi ismeretek egyidejű közvetítése.
A szövegek sokrétű nyelvi elemzése). |
Tudományok – művészetek |
A havasalföldi kolostorok.
Építészeti stílusok: bizánci, brîncoveanu, argeşi stílus stb.
Történelmi alakok.
Irodalmi és képzőművészeti alkotások.
A moldvai kolostorok. A moldvai festészet stílusjegyei.
A „moldvai stílus”, a „voroneţi kék”.
A XVIII. század építészete és képzőművészete.
A brîncoveanu stílus.
A XIX. század a neoklasszikus és a román, nemzeti stílus korszaka.
A XIX. és a XX. századi román építészet, képzőművészet (vázlatokban).
C. Brâncuşi szoborcsoportjai.
A magyarországi románok képzőművészete. |
Színház |
Színháztörténeti alapismeretek.
Színészek. Rendezők. Dramaturgok.
Drámairodalom. (Lásd a Román irodalom kerettantervét is.) |
Zene |
Zenei ismeretek.
Zeneirodalom. Zenetörténet (zeneszerzők, karmesterek, operaénekesek). |
Filmművészet |
A filmművészet nagyjai (színészek, rendezők). |
Kulturális
intézmények |
(Lásd a Román irodalom kerettantervét is.) |
Tudományok |
A különböző tudományok (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, filozófia, pszichológia, nyelvészet) neves tudósai. |
Technika |
Repüléstan. |
Sport |
Híres sportolók. |
PROGRAME-CADRU
Pentru învăţămîntul minoritar
LIMBA ŞI LITERATURA ROMÂNĂ
ŞCOLI CU LIMBA DE PREDARE ROMÂNĂ ŞI BILINGVE
Scopul principal al predării limbii şi literaturii române în clasele 1-4 ale şcolii generale este ca ea să contribuie la păstrarea limbii şi identităţii noastre. Limba este o forţă de coeziune, prin ea se exprimă valorile noastre culturale, şi tot prin ea se păstrează tradiţiile noastre. O condiţie primordială a folosirii limbii materne şi a formării unei culturi generale este ataşamentul faţă de neam şi de cultura sa. Prin urmare procesul instructiv-educativ în limba maternă este important atît pentru individ, cît şi pentru comunitate. Ţinînd cont de particularităţile de vîrstă ale elevilor, obiectivul predării limbii şi literaturii române în clasele 1-4 ale şcolii generale este ca elevii să fie capabili, pornind de la folosirea instinctivă a limbii însuşite în familie, să treacă la folosirea conştientă a limbii, aceasta fiind pentru ei o descoperire. Prin folosirea conştientă a limbii elevii retrăiesc mai profund sentimentul de identitate a mediului lor restrîns şi mai larg, ei învaţă să transmită informaţii în limba română despre România şi patria lor, despre datinile, tradiţiile, obiceiurile şi sărbătorile acestora.
Scopul predării limbii şi literaturii române este ca elevii să folosească limba atît la nivelul receptării, cît şi la cel al producerii mesajelor, şi să fie capabili să folosească în scris limba lor maternă. Totodată disciplina noastră trebuie să transmită elevilor o perspectivă a interculturalităţii prin care ei se vor putea apropia şi mai mult de complexitatea culturii româneşti, de varietatea limbii române, descoperind semnificaţiile profunde ale cuvintelor şi ale expresiilor, diferenţele sau elementele comune dintre limba română şi maghiară. Astfel elevii îşi vor însuşi deprinderi de toleranţă şi de cooperare.
Programa-cadru a disciplinei conţine sarcinile didactice şi educative ale predării limbii şi literaturii române (în domeniul culturii conform tradiţiilor), ţinînd cont de particularităţile de vîrstă ale elevilor, pe baza cărora se realizează treptele de trecere (cu precizarea şi concretizarea sarcinilor) dintre diferite tipuri de şcoală. Programa concretizează scopurile şi sarcinile pentru diferite tipuri de şcoală şi stabileşte conţinutul şi standardele de învăţare pentru fiecare an de studiu, şi prevede nivelul dorit de dezvoltare a deprinderilor pentru fiecare clasă în parte. Paralel cu dezvoltarea capacităţii de exprimare orală este importantă însuşirea de către elevi a deprinderilor de citire şi de scriere corectă, precum şi de alcătuire în scris a textelor. Astfel elevii trebuie să fie capabili să se exprime oral pe baza unor exerciţii de îmbogăţire a cunoştinţelor prin care ei, pornind de la deprinderi de înţelegere a limbii, îşi vor dobîndi deprinderi de folosire independentă a limbii.
Elevii trebuie să ajungă treptat la folosirea independentă a limbii, trecînd de la exerciţiile dirijate aşa-numite închise la exerciţii deschise. Paralel cu dezvoltarea capacităţilor de exprimare corectă este foarte importantă dezvoltarea deprinderilor de înţelegere a mesajelor şi a textului, de citire (cu voce tare şi în gînd) şi la fel de importantă este şi îmbogăţirea treptată şi conştientă a vocabularului.
Prin punerea în roluri a poveştilor, legendelor, poeziilor, memorizărilor contribuim la o mai bună înţelegere a textelor. Prin acest procedeu elevii îşi vor dezvolta cunoştinţele relative la lexic, cele de exprimare (orală şi în scris), astfel ei vor fi în stare să citească şi să înţeleagă un text la un nivel mai ridicat.
Sarcina cea mai complexă la clasele 1-4 este însuşirea de către elevi a folosirii în scris a limbii. Ei trebuie să ajungă la un nivel de folosire în scris a limbii ca mijloc de exprimare, şi trebuie să stăpînească tehnica scrisului şi folosirea conştientă a limbii, trebuie să-şi însuşească sistemul limbii şi punerea în aplicare şi folosirea acestui sistem în diferite activităţi. O importanţă egală cu dezvoltarea deprinderilor o are sarcina de a-i educa pe elevi în spiritul respectului faţă de limba română ca limbă maternă. Elevii trebuie să devină conştienţi că ei sînt purtători ai unor comori strămoşeşti pe care le vor transmite generaţiilor viitoare; ei trebuie să devină indivizi care să aibă un spirit receptiv şi de toleranţă, cărora le place să citească, să se cultive în limba lor maternă, atît în limba ţării lor, cît şi în alte limbi.
Pregătirea elevilor pentru însuşirea deprinderilor de limbă necesare comunicării în societate şi folosirii în mod civilizat a limbii.
Elevii care frecventează şcoala vorbesc limba lor maternă la un nivel scăzut sau spontan. Astfel sarcina şcolii este pregătirea elevilor în vederea folosirii conştiente a limbii. De-a lungul cursurilor de limbă elevii trebuie să fie conştienţi de importanţa comunicării corecte în limba română, prin urmare ei vor fi capabili să-şi dezvolte conştient aptitudinile de limbă. Dezvoltarea conştientă va rezulta ca această comunicare, verbală sau nonverbală, să nu fie influenţată în mod spontan.
În procesul de însuşire a limbii române îi vom forma pe elevi să fie capabili de a formula diferit intenţiile lor de comunicare, conform situaţiilor (în relaţiile prieteneşti şi cele oficiale). De-a lungul procesului de însuşire a limbii, elevii, prin experienţa dobîndită în diverse situaţii şi prin învăţarea unor tehnici variate, se vor deprinde cu alegerea celor mai eficiente metode în vederea dezvoltării lor. Diferitele situaţii de comunicare contribuie la dezvoltarea aptitudinilor elevilor de a se adapta la diverse situaţii de contact lingvistic.
Textele destinate memorizării, împreună cu operele literare vor contribui la eficacitatea însuşirii limbii. De-a lungul analizelor creaţiilor populare se dezvoltă la elevi sentimentele de identificare afectivă, iar prin folosirea expresiilor variate ei îşi vor îmbogăţi treptat vocabularul; exerciţiile de punere în roluri, situaţiile de joc le dezvoltă aptitudinile de folosire spontană a limbii, creînd o atitudine deschisă faţă de ceilalţi, astfel elevii se vor putea exprima mai liber în situaţii de comunicare în grup.
Formarea aptitudinilor la elevi de a crea texte în funcţie de cerinţele regulilor şi formelor limbii române contribuie la încurajarea imaginaţiei, a exprimării libere şi a unui stil individual. Deprinderile de a crea texte în scris şi oral se dezvoltă prin elaborarea de către elevi a diferitelor tipuri de texte. Prezentarea unor opere literare ajută dezvoltarea exprimării libere a elevilor.
Îmbogăţirea conştientă şi permanentă a vocabularului îi ajută pe elevi să redacteze şi să prezinte diferite texte legate de o temă dată. Astfel vom dezvolta la elevi şi aptitudinile de autocontrol.
Dezvoltarea aptitudinilor de înţelegere a textului
În vederea desfăşurării unor activităţi eficiente este important ca elevii să înţeleagă explicaţiile şi indicaţiile simple în limba română ale profesorului, legate de cunoştinţele ce urmează să fie însuşite sau de temele de conversaţie curentă. Prin diverse exerciţii bazate pe logică şi creativitate şi prin activităţile în perechi, elevii trebuie să înţeleagă şi întrebările care se vor ivi în diferite situaţii de comunicare din viaţa cotidiană şi cele care nu se leagă direct de textul respectiv.
Trebuie să se formeze la elevi deprinderile de citire într-un ritm adecvat înţelegerii textului şi de citire individuală în gînd. Se poate pretinde de la elevi citirea textelor cunoscute doar după o pregătire prealabilă. După interpretarea textelor se vor da explicaţii privind cuvintele şi expresiile dialectale ce prezintă diferenţe faţă de limba literară. Atragem atenţia elevilor asupra mijloacelor specifice ale comunicării, asupra valorii artistice a operelor şi asupra relaţiilor interpersonale. Ei trebuie să se identifice cu situaţiile pozitive de viaţă, iar în legătură cu personajele negative ei trebuie să prezinte punctul lor de vedere critic.
Dezvoltarea aptitudinilor de învăţare şi transmiterea tehnicilor de prelucrare a cunoştinţelor
Elevii trebuie să înţeleagă că este necesar ca ei să-şi îmbogăţească cunoştinţele într-un cadru cît mai larg (biblioteci, programe tv şi radio, presă). Ei trebuie să se familiarizeze cu sistematizarea logică şi selectivă a informaţiilor şi cu elaborarea schiţelor. Le dezvoltăm totodată simţul de a distinge binele de rău, de a alege ceea ce este corect. Va trebui dezvoltată la elevi şi capacitatea selectării lucrărilor de bază.
Manualele şi textele alese pentru muncă în clasă dezvoltă identificarea afectivă a elevilor, judecata lor morală şi înţelegerea valorilor estetice ale textelor.
Operele literare şi creaţiile populare vor dezvolta la elevi conştiinţa datoriei morale, necesitatea de a-i cunoaşte pe strămoşi, formarea conştiinţei identitare şi aprecierea în mod pozitiv a alterităţii.
Cadrele didactice trebuie să predea elevilor cunoştinţe despre românii din Ungaria, despre tradiţiile literare, artistice şi istorice ale localităţilor respective.
Structura limbii române; formarea atitudinii conştiente de folosire a limbii
Se vor preda cunoştinţe de bază legate de structura limbii române, la un nivel încît elevii să recunoască şi să nominalizeze părţile principale. Prin însuşirea vocabularului, prin observarea şi urmărirea regulilor gramaticale în vorbirea curentă, trebuie să se dezvolte la elevi aptitudinile de exprimare corectă în limba română, să fie capabili să-şi comunice clar şi sigur intenţiile, cu ajutorul unor unităţi lexicale şi gramaticale adecvate.
Însuşirea deprinderilor de scriere
Se pun bazele însuşirii scrierii literelor şi grupurilor de litere şi a legăturilor între ele. Se formează la elevi un ritm corect de scriere şi un aspect plăcut al formei literelor prin copiere, dictare, scriere din memorie, prin scrierea unor texte, propoziţii şi cuvinte fără greşeli, fără emiterea sau schimbarea literelor, respectînd regulile de ortografie învăţate. Se creează totodată obiceiul de a-şi controla singur textul scris.
Clasa 1
Numărul orelor: 148
Dezvoltarea deprinderilor de înţelegere a mesajului oral
Exerciţii de înţelegere în diferite situaţii de comunicare, a cuvintelor şi textelor auzite în poezii destinate memorizării, în situaţii obişnuite ale vieţii cotidiene şi în cadrul activităţilor conform specificului de vîrstă a elevilor. Exerciţii de înţelegere a mesajului oral în tipuri deosebite: după audierea şi citirea textului, în context şi în diferite forme situaţionale.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare orală
Exerciţii de respiraţie corectă în timpul vorbirii, de dozare eficientă a aerului din plămîni. Observarea elevilor de-a lungul diferitelor activităţi şi urmărirea formării corecte a sunetelor în diverse exerciţii. Dezvoltarea la elevi a aptitudinilor de observaţie, de analiză, de comparaţie şi a capacităţilor vizuale în vorbire; amplificarea capacităţilor lor de memorizare, de recunoaştere a funcţiilor semnelor lingvistice, de coordonare a mişcării şi de simţ al mişcării ritmice.
Conversaţii despre ilustraţii. Exerciţii de pronunţare a accentului în cuvinte, în propoziţii, în situaţii de comunicare diferite în timp, în cadrul diverselor activităţi. Culegerea pentru fiecare situaţie de comunicare în parte a textelor destinate memorizării. Însuşirea cuvintelor legate de familie, de şcoală, de mediul înconjurător.
Activizarea şi aplicarea în practică a situaţiilor de comunicare în diverse împrejurări ale vieţii cotidiene. Formarea şi dezvoltarea vorbirii clare, agreabile şi corect articulate.
Exerciţii de comunicare în propoziţii de structură şi conţinut diferit cu vocabularul prevăzut dinainte. Dezvoltarea continuă a vocabularului. Crearea şi formarea, printr-o activitate permanentă, a capacităţii elevilor de a se folosi de limba română.
Texte destinate memorizării
Exerciţii cu texte în dialog cu participarea a doi sau a mai mulţi elevi. Învăţarea şi recitarea unor texte pentru copii, cîntece şi poezii. Povestire după ilustraţii, citire expresivă a poveştilor, transmiterea unor impresii, prezentarea unor evenimente, denumirea personajelor. Exerciţii în vederea găsirii răspunsurilor corecte la întrebări.
Vizită la Biblioteca de bază a cărţilor româneşti. Exerciţii privind regulile de comportament al elevilor în bibliotecă. Alegerea şi împrumutarea cărţilor de poveşti şi ale cărţilor cu ilustraţii. Găsirea unor răspunsuri corecte la întrebări.
Prezentarea unor piese cu cîntece cu caracter popular, împreună cu mişcări şi gesturi ale corpului, alese după imaginaţia elevilor, bazată pe imitaţie.
| Teme |
Conţinuturi |
Dezvoltarea deprinderilor
de înţelegere
a mesajului oral |
Înţelegerea cuvintelor, a unor texte simple, folosite în comunicarea cotidiană; durata, ritmul şi accentul cuvintelor, textelor, diverselor tipuri de comunicare. Exersarea strategiilor de înţelegere auditivă şi vizuală, de decodare şi de comunicare a mesajului. |
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare orală |
Respiraţia şi articularea corectă în timpul vorbirii. Pronunţarea corectă a sunetelor, cuvintelor, propoziţiilor şi folosirea corectă a liniei melodice a frazei. Respiraţia, crearea sunetelor şi articulaţia. Durata şi ritmul subiectelor de comunicare. Folosirea propoziţiilor şi cuvintelor în vorbire şi în diverse situaţii de comunicare. Alegerea unor texte cu ritm adecvat, fără dificultăţi de vocabular (poveşti, texte scurte pentru recitat, poezii cu numărători, opere literare scurte şi opere scurte de popularizare a ştiinţei). Scene cu glume din copilărie.
Întrebări şi răspunsuri sub formă de dialog. |
Intenţii
de comunicare |
Formule de salut, de adresare, de prezentare, de rămas bun, cererea unor informaţii simple.
Exprimarea înţelegerii sau a neînţelegerii mesajului, dobîndirea unor obiecte şi lucruri.
Formule de mulţumire, de laudă şi de iertare. |
Vocabularul |
Cuvinte, construcţii de cuvinte în diferite situaţii de viaţă cotidiană. |
Texte destinate memorizării |
2-3 texte scurte pentru recitat,
cîte un joc popular de copii,
cîte un joc sub formă de dialog în roluri,
ghicitori, proverbe, exerciţii cu texte dificile de pronunţat, jocuri cu păpuşi. |
Folosirea bibliotecii |
Pregătirea treptelor de realizare individuală a sarcinilor. Vizită la bibliotecă, modul de a împrumuta cărţi. Obiceiurile de lectură în bibliotecă. Împrumutarea cărţilor cu poveşti ilustrate şi a cărţilor ilustrate, folosirea lor în practica limbii române. |
Dansul, teatrul |
Mişcări de dans pe ritm de muzică. Exerciţii pe ritm şi pe măsură dată. Obiceiuri populare. Piese cu carater popular. |
Pentru clasa întîi programa-cadru nu stabileşte cerinţe de promovare.
Programa consideră clasa întîi şi clasa a doua ca fiind o singură etapă de dezvoltare.
Clasa a 2-a Numărul orelor: 148
Dezvoltarea deprinderilor de înţelegere a mesajului oral
Exerciţii de formulare de răspunsuri corecte la diferite întrebări. Elaborarea întrebărilor şi răspunsurilor pe baza textelor citite. Exersarea înţelegerii cuvintelor, textelor, propoziţiilor cu ajutorul exerciţiilor auditive şi vizuale. Scopul este ca elevii să înţeleagă comunicarea, să se dezvolte la ei o conştiinţă lingvistică, să se perfecţioneze analiza corectă a sunetelor, să se facă exerciţii de decodare a sensului în situaţii de comunicare cu durată diferită.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare orală
Dezvoltarea exprimării orale (îmbogăţirea vocabularului, alcătuirea propoziţiilor, locul propoziţiilor în frază). Selectarea cuvintelor pentru diferite situaţii de comunicare, crearea propoziţiilor şi aşezarea lor în ordine logică. Exerciţii pentru pronunţarea corectă a sunetelor şi a grupurilor de sunete. Însuşirea tehnicilor de respiraţie corectă în timpul exerciţiilor, rolul pauzei în vorbirea curentă. Dialoguri în diverse situaţii de comunicare. Selectarea corectă a conţinutului comunicării în funcţie de scopul urmărit, de legăturile logice şi de intenţiile vorbitorului (cuvîntul, locuţiunile, crearea propoziţiilor, legătura între ele).
Dezvoltarea aptitudinilor de comunicare prin dialog în roluri, formarea regurilor de comunicare.
Dezvoltarea deprinderilor de citire corectă
Dezvoltarea recunoaşterii literelor, pronunţarea corectă a sunetelor la începutul, la mijlocul şi la sfîrşitul cuvîntului. Reprezentarea gradului de înţelegere a textului. Pe baza dezvoltării treptate a deprinderilor se trece la citirea cuvintelor de două, trei, patru sau cinci litere fără silabisire. Însuşirea tehnicilor de citire corectă, mai întîi cu voce tare, pe urmă în gînd.
Atenţie! Pentru însuşirea tehnicilor de citire corectă este necesar ca cele trei organe: văzul, percepţia şi auzul să funcţioneze în comun, la acelaşi nivel de stabilitate.
Formarea tehnicilor de citire expresivă. Exersarea creşterii lungimii cuvintelor (prin exerciţii de mărire a unghiului de vedere) ce urmează să fie pronunţate, folosirea exerciţiilor pentru citirea corectă a acestora şi pentru citirea corectă a unui text.
Însuşirea sistemului de semne al scrierii
Exersarea poziţiei corecte a degetelor în timpul scrisului, a instrumentelor de scris şi a corpului. Respectarea distanţei corecte între litere şi între rînduri. Însuşirea formelor literelor (mici şi mari), precum şi a legării literelor între ele. Exerciţii de tehnici ale scrierii pe bază de copiere, dictare şi de descriere din amintire.
Dezvoltarea scrierii fluente, corecte, pline de vervă prin exersarea scrierii cuvintelor, expresiilor şi a propoziţiilor scurte. Dezvoltarea aptitudinilor de elaborare a unui text prin copierea unor fragmente cunoscute, prin dictarea aceloraşi texte şi prin scrierea lor din amintire. Dezvoltarea aptitudinilor de autocontrol şi de corectare a greşelilor cu ajutorul cadrelor didactice.
Texte literare, înţelegerea textului
Alegerea ilustraţiilor. Descrierea unor ilustraţii, confirmarea înţelegerii textului citit de către elevi prin povestirea conţinutului, prin întrebări şi răspunsuri, prin rezolvarea temelor. Denumirea personajelor. Dezvoltarea deprinderilor de a prezenta corect şi cu intonaţie adecvată poveştile, poeziile, textele destinate memorizării. Diferenţierea textelor şi a poeziilor prin analiza tonului şi ritmului lor.
În clasa a doua se va urmări adîncirea cunoştinţelor însuşite anterior, învăţarea la un nivel mai ridicat, adîncirea cunoştinţelor gramaticale, comunicarea corectă din punct de vedere gramatical, folosirea cuvintelor cu o intonaţie corectă.
Exprimarea acordului sau a dezacordului faţă de ceva, a aprobării, a interzicerii, a datoriei. Intenţia, voinţa, propunerea, cererea politicoasă. Existenţa, acţiunea, posesiunea, raporturi temporale (prezent).
Denumirea zilelor săptămînii şi a lunilor.
Calitate, culori, vîrstă. Cantitatea de la 1 la 1000.
Texte destinate memorizării
Alegerea volumelor despre animale şi plante, folosirea enciclopediilor cu ajutorul adulţilor.
Dezvoltarea treptată a aptitudinilor de a se orienta cu siguranţă în biblioteci.
Prezentarea caracterelor prin inventarea unor situaţii, crearea în mod spontan a unor poezii pe ritm de muzică şi de mişcare a corpului. Prezentarea obiceiurilor, a teatrului de păpuşi, dezvoltarea deprinderilor de joc.
| Teme |
Conţinuturi |
Dezvoltarea deprinderilor
de înţelegere
a mesajului oral |
Semnificaţia cuvintelor, rolul lor în vorbire. Cunoştinţe referitoare la cuvinte, expresii, propoziţii, enunţuri, informaţii.
Situaţii de comunicare şi răspunsuri simple, texte ce conţin aplicarea formelor de cerere, de reacţie la ceva, de informaţii despre ceva, de răspunsuri. |
Dezvoltarea deprinderilor
de exprimare orală |
Exersarea pronunţării corecte a sunetelor (vezi, spune, ascultă). Discuţii despre ilustraţii. Evenimente. Exerciţii continue de pronunţare şi de accentuare. Culegerea cuvintelor pentru anumite evenimente. Începerea unei povestiri şi încheierea ei. Căutarea posibilelor legături între cuvinte, instrumente şi obiecte.
Jocuri imitînd situaţii privitoare la cuvinte din vocabular. Poveşti scurte, poezii, poezioare hazlii.
Jocuri didactice (cu animale şi plante). |
Dezvoltarea deprinderilor
de citire corectă
a)Însuşirea sistemului
de semne
al literelor
b) Deprinderile de citire |
Învăţarea literelor şi legarea lor, exersarea cititului în etapa citirii cuvintelor.
Citirea şi pronunţarea literelor şi grupurilor de litere specifice limbii române. Schimbări la nivelul pronunţării.
Exerciţii de citire pe silabe cu schimbarea ritmului, pe baza unor texte cunoscute, dar necitite recent. Exerciţii de citire cu cuvinte tot mai lungi şi rar folosite. Citirea unor expresii, locuţiuni, a unor structuri compuse din texte. Schimbarea ritmului de citire (în ritm egal şi ritm alternativ: lent, rapid şi mijlociu).
Scrierea corectă a elementelor grafice ale literelor. Formarea corectă a literelor, realizarea corectă a formei literelor. Construirea de cuvinte din litere, legarea lor corectă. |
Însuşirea sistemului
de semne
al scrierii |
Exersarea scrierii literelor de mînă şi de tipar.
Scrierea şi legarea literelor:
i, î, u, t, ţ,
n, m, p,
o, a, ă, â, d,
e, l, b,
l, b + i, a, o, e
v, r,
m, b, e, r, b + e,
e, l, + b,
f, h, k + i, a, o, e, l,
f, g, k + i, a, o, b, r, v,
c + i, e, h,
s, ş + i, u, a, o, e, t, l, r, z, x.
Scrierea literelor mari, a grupurilor de vocale şi a grupurilor de litere. |
Texte literare, înţelegerea textului |
Sărbătorile obişnuite, sărbătorile şi familia: viaţa familiei, activităţi în familie (ziua onomastică, ziua de naştere, ziua mamei, Moş Nicolae, ziua copilului).
Sărbătoarea de Crăciun.
Natura şi omul: aspecte ale mediului înconjurător, schimbarea vremii, schimbarea anotimpurilor, viaţa oamenilor, animalelor, plantelor de-a lungul anotimpurilor.
Munca omului, igiena corporală, îmbrăcămintea. |
Vocabularul |
Exersarea în context a cuvintelor din vocabularul fundamental. |
Intenţii
de comunicare
|
Eu şi familia mea: rudele mele, evenimente familiale mai importante.
Eu şi şcoala mea: relaţii interpersonale (prietenii), regulile de bună conduită, tradiţii sărbătoreşti, legătura cu diferite instituţii.
Eu şi natura: plantele şi animalele mediului meu mai larg.
Viaţa şi carateristicile animalelor mele preferate.
Stabilirea programului zilnic, jocurile. |
Texte destinate memorizării |
3-4 numărători,
2-3 jocuri populare pentru copii,
2-3 jocuri de copii pe roluri,
fragmente din două-trei poveşti scurte,
2-3 poezii scurte, ghicitori. |
Folosirea bibliotecii |
Cunoaşterea alfabetului românesc, însuşirea aşezării în ordine alfabetică.
Căutarea unor texte de popularizare a ştiinţelor. |
Dansul, teatrul |
Cîntece de leagăn, paşi ritmici de dans, punerea în roluri a unor poveşti, jocuri de mimică, tradiţii, sărbători. |
Elevii trebuie să înţeleagă întrebările care se pun în cadrul temelor studiate şi în situaţiile legate de temele respective şi să fie capabili să răspundă la ele; să desprindă din comunicările auzite, informaţiile necesare pentru ei; să înţeleagă comenzi de două-trei propoziţii; să înţeleagă intenţiile vorbitorului din informaţiile primite şi să fie în stare să tragă concluzii asupra relaţiilor dintre vorbitori; să perceapă indicaţiile verbale ale exerciţiilor de înţelegere după auz a textului; să fie în stare să execute indicaţii de două-trei propoziţii.
Elevii să fie capabili să pronunţe „materia activă” a celor învăţate, folosindu-se consecvent de pronunţie, de accent, de intonaţie şi de aptitudinile de vorbire.
Să fie capabili totodată să-şi exprime părerera asupra propoziţiilor respective. În anumite situaţii din mediul lor, elevii să fie capabili să pună întrebări şi să răspundă (relaţii prieteneşti, cumpărături) la alte întrebări.
Elevii trebuie să fie capabili să folosească în mod creator cunoştinţele lor gramaticale.
Să fie capabili să prezinte dialoguri şi poezii.
Să fie în stare să descrie în 6-8 propoziţii oameni, obiecte şi animale.
Să recunoască elementele de limbă studiate şi structurile lor.
Să recunoască părţile componente ale textului.
Să fie capabili să rezolve temele legate de text.
Elevii să fie capabili să citească, cu intonaţie corectă, fragmente de text şi propoziţii.
Să fie capabili să citească în gînd şi să înţeleagă un text de 4-5 propoziţii, să fie în stare să răspundă la întrebările referitoare la înţelegerea textului.
Elevii să aibă un vocabular activ (compus din cel puţin 350-400 de elemente active şi 80-100 de elemente pasive). Să aibă curaj să vorbească în limba română.
Să fie în stare să dea şi să ceară informaţii în mediul în care trăiesc.
Să formeze şi să lege cu siguranţă literele mici şi mari.
Elevii să aibă un scris ordonat, curat şi citeţ.
Să fie în stare să copieze fără greşeli un text compus din elemente gramaticale cunoscute şi vocabular cunoscut. Să fie capabili să scrie din memorie cuvinte, propoziţii şi expresii.
Să fie în stare să scrie după dictare propoziţii scurte.
Să fie capabili să scrie texte simple, scurte corecte din punct de vedere logic.
Să cunoască tipurile de teme din manual şi caietul de lucrări şi să fie în stare să le rezolve cu ajutorul profesorului.
Clasa a 3-a Numărul orelor: 148
Dezvoltarea deprinderilor de înţelegere a mesajului oral
Perfecţionarea deprinderilor de comprehensiune a unui mesaj, a folosirii conştiente a limbii şi a simţului auditiv pentru a distinge clar sunetele. Dezvoltarea înţelegerii şi recunoaşterii cuvintelor, expresiilor şi a propoziţiilor simple. Însuşirea conţinutului unor indicaţii. Dezvoltarea deprinderii de a reacţiona în diferite situaţii. Formarea conştientă a strategiilor de comprehensiune a unui mesaj oral, dezvoltarea capacităţilor de a descoperi informaţii importante.
Transformarea unei acţiuni sau întîmplări în alte situaţii de comunicare.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare orală
Dezvoltarea deprinderii de a pronunţa cuvintele după normele standard de pronunţare (la nivelul vocabularului, formării propoziţiilor, legăturii între elementele frazei şi al alcătuirii unui text).
Modelarea continuă a normelor de comportament corect în procesul comunicării.
Dezvoltarea deprinderilor de comunicare a elevilor prin situaţii dialogate (pe roluri).
Însuşirea elementelor alcătuirii unui text oral sau scris (pregătirea compunerilor). Schimbarea liniei melodice a comunicării în diferite tipuri de propoziţii. Exersarea şi aplicarea diverselor situaţii de comunicare în timpul unor activităţi (în timpul unor conversaţii la telefon şi cînd elevii cer anumite informaţii). Formele de comunicare, prezentarea, găsirea răspunsurilor la întrebări. Povestirea unor activităţi, a unor întîmplări. Completarea unui text, exerciţii de transformare a propoziţiei.
Dezvoltarea deprinderilor de citire
Analiza textelor după conţinutul lor, dezvoltarea aptitudinilor de înţelegere a textului.
Dezvoltarea ritmului de citire prin diferite schimbări de ritm (încet-repede, repede-încet, încet-mai încet-repede etc.).
Căutarea elementelor de limbă studiate în diferite contexte.
Formarea aptitudinilor de citire continuă şi cu voce tare, rolul pauzei.
Dezvoltarea aptitudinilor de citire comprehensivă şi în gînd prin exerciţii (cu ajutor şi individual).
Citirea cu intonaţia respectivă a semnelor de punctuaţie de la sfîrşitul propoziţiilor.
Texte literare, înţelegerea textului
Efectuarea procedeelor de analiză a textului: la nivelul structurii, acţiunii, locului acţiunii, timpului acţiunii, evidenţierea personajelor, recunoaşterea şi denumirea diferitelor caractere umane, căutarea relaţiei cauză-efect.
Recunoaşterea şi căutarea mijloacelor artistice în poezie şi în proză.
Descoperirea mijloacelor artistice la nivelul empiric, găsirea lor cu ajutorul profesorului.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare în scris
Exerciţii pentru formarea scrisului corect, îngrijit şi citeţ.
Efectuarea unor exerciţii scurte şi pe parcurs tot mai dificile, prin copiere, prin relatare în scris din memorie şi prin dictare.
Consemnarea în scris a unor intenţii şi păreri personale (după pregătire prealabilă).
Dezvoltarea continuă a autocontrolului.
Exerciţii de alcătuire a propoziţiilor şi a cuvintelor în vederea dezvoltării scrisului cu nerv prin schimbări de ritm al scrisului.
Noţiuni de gramatică, ortografie
Aşezarea în ordine alfabetică a cuvintelor.
Exersarea regurilor de despărţire a cuvintelor în silabe.
Recunoaşterea în text a felurilor de propoziţie.
Căutarea părţilor de vorbire în texte, recunoaşterea şi denumirea lor pe baza unor exemple concrete.
Exerciţii de ortografie legate de morfologie.
Exersarea continuă a structurării corecte a propoziţiilor.
Exerciţii de îmbogăţire a vocabularului prin jocuri, situaţii de comunicare.
Exerciţii cu cuvinte din poveşti, poezii, zicători şi jocuri didactice.
Exerciţii de exprimare a acordului şi dezacordului faţă de ceva, a aprobării, a interzicerii.
Exprimarea obligaţiilor. Exerciţii de exprimare a intenţiei, voinţei, propunerii, cererii politicoase. Aplicarea în vorbirea curentă a folosirii corecte a unor informaţii despre existenţă, acţiune, posesiune, raporturi cronologice şi a prepoziţiilor.
Dezvoltarea aptitudinilor de folosire a limbii adecvate la diferite situaţii de comunicare.
Texte destinate memorizării
Căutarea publicaţiilor pe baza catalogului. Orientare sigură în secţia cărţilor pentru copii.
Punerea în roluri a unor poveşti scurte şi întîmplări. Jocuri cu caracter spontan cu ajutorul profesorului. Prezentarea unor jocuri populare cu cîntece pentru copii, alăturate de dans.
| Teme |
Conţinuturi |
Dezvoltarea deprinderilor
de înţelegere
a mesajului oral |
Exerciţii cu cuvintele din vocabular şi din manual (da-nu).
Aşezarea în ordine a cuvintelor auzite, pe o temă dată, după diferite criterii.
Aşezarea în ordine a unor figuri, ilustraţii, cuvinte, expresii (ordinea cronologică, relaţia cauză-efect).
Descrieri, tabele (despre ilustraţiile, propoziţiile indicate), desene.
Răspunsuri la întrebări în mai multe variante. |
Dezvoltarea deprinderilor
de exprimare orală |
Recunoaşterea diferenţelor între textele ascultate şi informaţiile care însoţesc aceste texte (ilustraţii sau texte scurte).
Exerciţii de pronunţare corectă a cuvintelor (respiraţia în timpul vorbirii, articulaţia, ritmul, cadenţa, accentul). Texte destinate memorizării. Conversaţii în jurul ilustraţiilor. Exerciţii de comunicare: dorinţa de a obţine ceva, reacţii, culegerea unor informaţii, formele corecte ale răspunsurilor.
Exerciţii de alcătuire a unui text:
– legarea propoziţiilor,
– începerea şi încheierea relatării unei întîmplări,
– adunarea cuvintelor.
Situaţii de comunicare pe bază de dialog sau monolog, completarea dialogurilor incomplete.
Dialoguri în situaţiile de comunicare şi în temele din manual. Diverse situaţii, scurte întîmplări prezentate oral.
Texte pe bază de situaţii de comunicare în legătură cu impresii, ilustraţii, evenimente. |
Dezvoltarea deprinderilor
de citire |
Dezvoltarea tehnicii de citire, în sensul ca citirea să fie folosită ca instrument de cunoaştere, intensificarea exactităţii înţelegerii.
Potrivirea ilustraţiilor la textele la care se referă.
Culegerea şi scoaterea în evidenţă ale informaţiilor importante din texte.
Genurile poeziei populare, genurile basmului, tipologiile basmului.
Atmosfera poeziei, ritmul ei, caracteristicile structurii poetice.
Legende, fragmente ale unor povestiri.
Completarea unor texte incomplete, stabilirea ordinii cronologice, a relaţiei cauză-efect, a ordinii spaţiale. |
Texte literare, înţelegerea textului |
Poveşti, cîntece populare, poezii, jocuri populare, tradiţii populare ale
românilor din Ungaria şi din literatura din România. Texte narative, blocuri de texte structurate după criterii logice. Poezii şi poveşti despre familie, şcoală, mediul înconjurător.
Analiză literară: ritmul, refrenul, repetiţia cuvîntului, comparaţia.
Titlul, pagina, dialogul, strofa, alineatul, încheierea. |
Dezvoltarea deprinderilor
de exprimare
în scris |
Formarea propoziţiilor şi a cuvintelor.
Legarea propoziţiilor.
Consemnarea impresiilor cu ajutorul profesorului.
Formarea deprinderii de exprimare în scris care devine un instrument de lucru. |
Noţiuni
de gramatică, ortografie |
Cuvîntul, despărţirea în silabe.
Felurile propoziţiilor: enunţiative şi interogative.
Sunetele. Părţile de vorbire: timpul şi numărul verbului.
Substantivul: numărul şi genul.
Substantivul cu articol hotărît şi nehotărît.
Adjectivul.
Ortografia cuvintelor formate din mai multe grupuri de litere.
Semnele de punctuaţie de la sfîrşitul propoziţiilor.
Topica părţilor de vorbire în propoziţii simple. |
Vocabularul |
Vocabular compus din 400-600 de cuvinte. |
Intenţii
de comunicare |
Eu şi familia mea: rudele mele, evenimente mai importante din viaţa familiei.
Mesele comune, tradiţii, cunpărături.
Eu şi şcoala mea: angajaţii şcolii, activitatea lor, clasa mea, relaţiile mele interpersonale.
Starea vremii. Sărbători religioase.
Regiuni, oraşe, localităţi locuite şi de naţionalităţi. |
Texte destinate memorizării |
4-5 numărători,
4-5 jocuri de copii, jocuri pe roluri,
2-3 fragmente scurte din poveşti,
3-4 poezii scurte, ghicitori, proverbe. |
Folosirea
bibliotecii |
Cunoaşterea publicaţiilor românilor din Ungaria.
Structura enciclopediilor, a dicţionarelor pentru copii, relatări despre animale, despre copii. |
Dansul, teatrul
|
Jocuri de copii. Imitarea spontană a mişcării animalelor.
Prezentarea unor scurte poveşti şi a unor poezii.
Confecţionarea păpuşilor. Tradiţii populare. Prezentarea a 2-3 scurte fragmente de poveşti. |
Elevii să fie capabili să înţeleagă explicaţiile simple ale învăţătorului, legate de disciplinele respective, de subiectele conversaţiilor cotidiene, date în limba română şi care sînt mai lungi decît cele din clasele anterioare; să înţeleagă dialogurile şi textele legate de situaţii de comunicare ce conţin şi elemente cunoscute de limbă.
Să fie capabili să înţeleagă exact sentimentele vorbitorului, legătura acestuia faţă de temă şi legătura între vorbitor şi tema respectivă.
Să înţeleagă întrebările puse pe marginea textului.
Elevii să fie capabili să dea şi să primească informaţii în situaţii reale de comunicare.
Să utilizeze cu uşurinţă formulele cel mai frecvent utilizate în viaţa cotidiană (salutul, cumpărăturile, situaţii din viaţa şcolii).
Să fie capabili să prezinte în cîteva propoziţii coerente tablourile şi locurile care se leagă de temele familiare ale elevilor.
Să fie în stare să facă deosebire între diferitele tipuri de texte.
Să fie capabili să-şi exprime în mod adecvat sentimentele cu intonaţia, cu accentul şi cu ritmul potrivit vorbirii.
Elevii să fie capabili să citească şi să prelucreze cu dicţionar texte în funcţie de nivelul lor de cunoştinţe.
Să se orienteze în textul respectiv şi să prezinte conţinutul acestuia.
Să înţeleagă un text şi să facă rezumatul acestuia.
Să caute şi să adune texte într-o temă predată în clasă.
Să citească cu voce tare, clar, accentuat şi cursiv.
Să se orienteze în bibliotecă.
Să răspundă la întrebări, folosindu-se de diferite noţiuni legate de textul respectiv.
Elevii să fie capabili să-şi exprime în scris intenţiile.
Să exprime în scris păreri proprii.
Să fie capabili să scrie corect după dictare texte ce conţin elemente gramaticale cunoscute.
Să scrie din memorie cuvinte, expresii şi propoziţii simple.
Să cunoască tipurile de teme din manual şi din caietul de lucrări şi să fie capabili să le rezolve.
Să fie capabili să descrie evenimente şi acţiuni în desfăşurare.
Să scrie compuneri după o temă dată şi după situaţii ce intră în sfera lor de interes.
Să aibă un scris clar şi citeţ.
Să fie capabili să-şi structureze economicos şi după criterii estetice lucrările în scris.
Să folosească corect semnele de punctuaţie de la sfîrşitul propoziţiilor şi semnele diacritice.
Să copieze fără greşeli timp de 3-4 minute.
Elevii să fie capabili să scrie corect după dictare cuvinte şi propoziţii scurte.
Să scrie fără greşeli cuvinte din memorie şi texte destinate memorizării.
Să-şi corecteze şi să-şi controleze lucrările elaborate.
Elevii să dispună de un vocabular activ, însuşit temeinic prin repetiţii, compus din cuvinte referitoare la temele şi situaţiile de comunicare (la ore, în afara orelor, în cadrul activităţilor în timpul liber), de cel puţin 550-600 de cuvinte din vocabularul activ şi 150-200 de cuvinte din cel pasiv.
Clasa a 4-a Numărul orelor: 148
Dezvoltarea deprinderilor de înţelegere a mesajului oral
Perfecţionarea însuşirii intonaţiei şi a ritmului comunicării verbale curente.
Dezvoltarea deprinderilor de comunicare verbală şi de înţelegere a unui mesaj oral.
Dezvoltarea înţelegerii vorbirii coerente şi continuarea vorbirii după înţelegerea acesteia.
Crearea unei game largi de posibilităţi pentru ca elevii să fie în stare să observe şi să perceapă modalităţile de exprimare pe baza diferitelor tipuri de texte.
Înţelegerea textului, a cuvintelor dialectale în situaţii de comunicare în perechi şi în grup, participarea elevilor la asemenea situaţii de comunicare.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare orală
Diferite activităţi de comunicare, folosirea elementelor nonverbale (de mimică şi de gesturi) în vederea exprimării conţinutului mesajului.
Dezvoltarea aptitudinilor de comunicare coerentă fără abatere de la tema dată, urmărind ordinea logică directă a comunicării (alcătuirea textului prin comunicare verbală).
Folosirea cuvintelor adecvate conţinutului.
Alcătuirea în scris a unui text, elaborarea unor compuneri narative.
Dezvoltarea aptitudinilor de folosire a limbii adecvate situaţiei de comunicare.
Dezvoltarea deprinderilor de citire
Dezvoltarea deprinderilor de citire în gînd şi cu voce tare şi a celor de înţelegere a textului.
Formarea priceperilor de folosire a mai multe procedee, de prelucrare a textului şi formarea aptitudinilor de exprimare a unor păreri proprii.
Rolul mijloacelor lingvistice în exprimarea conţinutului.
Folosirea dicţionarelor, enciclopediilor, formarea deprinderilor elevilor pentru a deveni cititori, orientarea sigură în biblioteci.
Orientarea rapidă în receptarea textului. Diverse tehnici de citire în ritmuri diferite. Citirea textului cu o intonaţie adecvată intenţiilor de comunicare.
Dezvoltarea citirii cursive.
Texte literare, înţelegerea textului
Sesizarea şi gruparea informaţiilor, faptelor şi a datelor.
Citirea şi analiza poveştilor, poeziilor şi a întîmplărilor.
Studierea acţiunilor personajelor şi a relaţiilor dintre personaje.
Formularea întrebărilor, evidenţierea esenţialului, dramatizarea, formarea opiniei, ordinea cronologică, relaţia cauză-efect, ordinea spaţială. Operaţiuni de analiză a textului.
Dezvoltarea citirii comprehensive, relatarea conţinutului (cu ajutorul profesorului).
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare în scris
Însuşirea scrisului în limba română la nivelul deprinderilor.
Aplicarea regulilor de despărţire a cuvintelor în silabe şi în texte necunoscute. Copierea unui text necunoscut.
Consemnarea în scris, din memorie sau după dictare, a unui text cunoscut.
Redarea în scris a unor întrebări şi răspunsuri simple referitoare la texte scrise.
Folosirea corectă a caietului, corectarea şi autocontrolul.
Întocmirea unei compuneri după criterii stabilite, rezumarea textului, structurarea lui după elementele componente.
Elaborarea în scris, în comun, a unei poveşti, cu aspect îngrijit al scrisului.
Redactarea unor compuneri narative despre un şir de evenimente mai mult vizuale.
Formularea unor aprecieri în diferite situaţii (după ilustraţii, texte, obiecte).
Dezvoltarea cunoaşterii temeinice a sunetelor.
Exersarea dezvoltării propoziţiei simple.
Acordul în gen al adjectivului cu substantivul.
Recunoaşterea şi folosirea în propoziţie a substantivului articulat.
Folosirea corectă a părţilor de vorbire în diferite feluri ale propoziţiei.
Funcţiile prepoziţiilor în propoziţie, exersarea ortografierii lor corecte.
Funcţiile pronumelor şi adverbelor în propoziţie şi folosirea lor corectă în propoziţie.
Exersarea unor texte şi jocuri, imitînd situaţii, referitoare la cuvinte din vocabular.
Exerciţii premanente cu folosirea elementelor de limbă din poveştile, poeziile şi jocurile didactice studiate în clasă.
Participarea cu mai mulţi colegi la conversaţii în diverse situaţii de comunicare, formularea întrebărilor, solicitarea informaţiilor, analiză, evidenţiere.
Evidenţierea cuvintelor din texte.
Jocuri didactice, conversaţii, dialoguri în diferite situaţii de comunicare, formularea răspunsurilor.
Alcătuirea unui text din 7-8 propoziţii despre impresiile şi constatările elevilor.
Exersarea continuă a pronunţării şi a intonaţiei corecte cu cuvintele şi expresiile din vocabular, ţinînd cont de relaţiile logice. Intrarea elevilor în situaţii spontane de comunicare, orientarea în situaţii reale ale vieţii cotidiene.
Texte destinate memorizării
Capacitatea de a se orienta în cataloagele bibliotecii. Căutarea în mod independent a operelor, dezvoltarea aptitudinilor de bună orientare în texte.
Exerciţii cu paşi de dans în funcţie de ritmuri diferite.
Prezentarea unor stigături, exerciţii inventate pe melodii populare.
Prezentarea textului unor poveşti, acompaniată de muzică.
| Teme |
Conţinuturi |
Dezvoltarea deprinderilor
de înţelegere
a mesajului oral |
Participarea la conversaţii libere: practicarea reglării intensităţii vocii.
Înţelegerea coerentă a impresiilor, a conţinutului lecturilor, perceperea unor acţiuni uşor de urmărit.
Întocmirea unor texte cu diferite teme şi în situaţii diferite. |
Dezvoltarea deprinderilor
de exprimare orală |
Corectarea accentuării cuvintelor pronunţate greşit, îndreptarea textelor în cursul perceperii şi înţelegerii lor.
Înţelegerea vocabularului activ în text. Înlocuirea cuvintelor neidentice din punct de vedere al conţinutului cu cuvinte potrivite.
Exerciţii de pronunţare corectă.
Exerciţii privind folosirea în vorbire, în citirea expresivă, în textele destinate memorizării a propoziţiilor şi a aspectului fonetic al textelor.
Redarea conţinutului lecturilor, rezumarea şi completarea acestuia.
Exerciţii de comunicare.
Dramatizarea poveştilor, legendelor.
Înlocuirea folosirii instinctuale a limbii cu folosirea conştientă a ei. |
Dezvoltarea deprinderilor
de citire |
Citire cursivă în gînd şi cu voce tare.
Împărţirea corectă a unităţilor propoziţiei, intonaţia corectă. Citire
în gînd în cadrul unor exerciţii de înţelegere a textului.
Citirea expresivă a unor poezii cunoscute. Citirea expresivă şi explicativă a unor texte scurte. Folosirea pauzelor conform sensului. |
Texte literare, înţelegerea textului |
Creaţii populare şi creaţii literare (poezii) din literatura românilor din Ungaria şi din literatura din România destinate copiilor.
Elemente ale literaturii: textul narativ, cartea, ilustraţiile, personajele.
Schimbări la nivelul intonaţiei în diferite tipuri de texte. Personificarea.
Capitolul. Jocuri populare pentru copii, structuri de texte cu informaţii reale din viaţa cotidiană, cu valoare de comunicare.
Părţi ale operelor de popularizare a ştiinţei referitoare la mediul înconjurător, la familie, la modul de viaţă sănătos, la călătorii, la activităţi în timpul liber, la meleagurile ţării.
Fragmente din legendele avînd la bază întîmplări din secolele XIX şi XX. |
Dezvoltarea deprinderilor
de exprimare
în scris
a) Scrierea
b) Cunoştinţe gramaticale |
Literele şi grupurile de litere ale alfabetului. Despărţirea cuvintelor în silabe şi formarea cuvintelor.
Scrierea cuvintelor după analiză, ortografia.
Alcătuirea propoziţiilor din cuvinte, a textului din propoziţii după criterii date. Topica. Corectarea greşelilor din texte.
Sunetele: vocalele, consoanele, diftongii, grupuri de sunete.
Literele: silaba, cuvîntul, propoziţia.
Părţile de vorbire: verbul, conjugarea verbelor, substantivul, genul, numărul, forma articulată, gradele de comparaţie ale adjectivului, numeralul, pronumele, adverbul.
Acordul adjectivului cu substantivul.
Propoziţia optativă, exclamativă şi imperativă.
Propoziţia simplă şi dezvoltată. |
Întocmirea
unui text |
Redactarea textului în mod variat: după succesiunea evenimentelor, relaţia cauză-efect, ordinea, cronologică, locul acţiunii, căutarea şi selectarea propoziţiilor în funcţie de anumite teme, înlocuirea lor cu cuvinte expresive.
Caracterizarea personajelor şi a obiectelor pe baza unor întrebări, păreri şi date. |
Vocabularul |
Îmbogăţirea vocabularului cu 700-800 de cuvinte din vocabularul activ şi cu 300-400 de cuvinte din vocabularul pasiv. |
Intenţii
de comunicare |
Temele principale:
relaţii umane, viaţa familiei, generaţiile, treburi casnice, sărbătorile.
Localitatea unde trăim – locuri renumite, alte localităţi din împrejurimi.
Mediul nostru cel mai apropiat.
Relaţii interpersonale, prietenii, reguli de conduită, tradiţii legate de sărbători.
Contacte personale cu instituţii.
Mediul mai larg: plante, animale.
Animalele mele preferate, caracteristicile acestora.
Programe zilnice: jocuri, alte activităţi în timpul liber.
Modul de viaţă sănătos: structura corpului omenesc, activitatea medicului, primul ajutor.
Călătorii, vacanţă, circulaţia în mediul urban şi în cel rural, zonele geografice ale României şi Ungariei.
Noţiuni de gramatică: forme ale timpului trecut: recunoaşterea în text a perfectului compus şi a imperfectului. Timpul viitor, verbele reflexive.
Raporturi temporale şi spaţiale.
Stabilirea locului şi mişcării. |
Texte destinate memorizării |
5-6 proverbe, zicători, ghicitori, numărători,
4-5 jocuri de copii,
2 poveşti scurte din literatura românilor din Ungaria şi din literatura română,
poezii despre mamă, anotimpuri, sărbători. |
Folosirea bibliotecii |
Cunoaşterea publicaţiilor românilor din Ungaria: săptămînalul şi alte publicaţii.
Studierea operelor şi culegerilor aparţinînd literaturii pentru copii a românilor din Ungaria.
Poezii pentru copii ale Luciei Borza, din poveştile lui Vasile Gurzău, Mihai Purdi, Teodor Şimonca.
Poezii pentru copii, poveşti semnate de Elena Farago, Ion Creangă, Mihai Eminescu. |
Dansul, teatrul |
Dansuri din folclorul românilor din Ungaria.
Prezentarea pe scenă a unor poveşti dramatizate din folclorul românilor din Ungaria. |
Elevii să fie capabili să înţeleagă explicaţiile simple ale învăţătorului, legate de disciplinele respective, de subiectele conversaţiilor cotidiene, date în limba română şi care sînt mai lungi decît cele din clasele anterioare.
Să fie capabili să înţeleagă şi întrebările care se pun în situaţii de comunicare cotidiene şi care nu se referă direct la textele respective.
Să înţeleagă dialogurile şi textele legate de situaţii de comunicare ce conţin elemente cunoscute de limbă.
Să fie capabili să înţeleagă exact sentimentele vorbitorului, legătura acestuia faţă de tema respectivă.
Să înţeleagă cuvintele din graiul românilor din Ungaria.
Să înţeleagă şi să recunoască cuvintele şi expresiile învăţate şi în alte contexte.
Elevii să fie capabili să dea şi să primească informaţii în situaţii de comunicare cunoscute.
Să utilizeze cu uşurinţă formulele cel mai frecvent utilizate în viaţa cotidiană (salutul, cumpărăturile, situaţii din viaţa şcolii).
Să fie capabili să prezinte în cîteva propoziţii coerente tablourile şi locurile care se leagă de temele familiare ale elevilor.
Să facă deosebire între diferite tipuri de texte.
Să-şi exprime în mod adecvat sentimentele, cu intonaţia, cu accentul şi cu ritmul potrivit vorbirii.
Elevii să fie capabili să citească şi să prelucreze cu dicţionar texte în funcţie de nivelul lor de cunoştinţe.
Să citească cu voce tare clar şi expresiv, cu intonaţia corectă.
Să citească texte în gînd, independent şi comprehensiv şi să fie în stare să le rezume conţinutul în proporţii stabilite dinainte.
Să fie capabili să recunoască caracteristicile diferitelor tipuri de texte, unitatea logică a textelor, relaţiile lor.
Să recunoască modul de redactare şi caracteristicile a cît mai multe texte conform trăsăturilor specifice ale vîrstei şi sferei lor de interes.
Să se orienteze sigur şi repede în texte.
Să fie în stare ca prin citit să-şi îmbogăţească cunoştinţele, să evidenţieze fapte şi date din acestea.
Să citească şi alte cărţi în afara manualului.
Să cunoască alfabetul românesc.
Să fie în stare să copieze un text de 15 rînduri fără să confunde literele sau să omită litere.
Să scrie corect după dictare un text cunoscut de 20 de rînduri.
Să scrie un text din memorie.
Să redacteze texte coerente cu caracter descriptiv, compus din cît mai multe propoziţii.
Să scrie, să redacteze o compunere simplă legată de persoana lor.
Să alcătuiască propoziţii unitare din punct de vedere logic.
Să scrie o scrisoare simplă.
Să lase cuiva un mesaj scris.
Să cunoască bine regulile de despărţire a cuvintelor în silabe.
Să fie capabili să se autocontroleze.
Să recunoască şi să folosească verbele cele mai uzitate, la timpul prezent, perfectul compus şi la viitor.
Să facă eforturi pentru a folosi corect acordul în propoziţiile simple şi dezvoltate
(acordul între părţile de vorbire: substantiv+adjectiv; la nivelul porpoziţiei: subiect+predicat).
Să folosească corect semnele de punctuaţie învăţate.
Pînă la sfîrşitul ciclului de studiu elevii să dispună de un vocabular activ (cca 800 de cuvinte) şi pasiv (200 de cuvinte) cu care pot comunica cu siguranţă în diferite situaţii de comunicare reale.
Să înţeleagă tematica manualelor şi a unor lucrări pentru tineret conform vîrstei lor şi să rezolve independent temele date de învăţător.
Scopul predării limbii române în şcolile generale cu limba de predare română şi bilingve este de a forma un elev cu o cultură comunicaţională, literară de bază, care este capabil să utilizeze în formă practică cunoştinţele sale.
Programa-cadru de limba şi literatura română propune o schimbare fundamentală la nivelul studierii limbii şi literaturii române, care prevede folosirea limbii standarde. Cerinţele de bază în toate clasele vor urmări formarea unui stil corect şi coerent, acordat la normele limbii standarde.
În cursul predării se va urmări ca pînă la sfîrşitul clasei a opta elevul să devină capabil să se exprime corect, aplicînd regulile ortografiei şi ortoepiei. Structurile gramaticale nu vor fi tratate izolat, ci pe baza comentării textelor literare şi nonliterare. Cunoştinţele gramaticale se vor însuşi treptat în funcţie de dificultatea şi nevoile de comunicare.
Pentru fiecare an, textele literare propuse pentru a fi studiate, corespund vîrstei şi nivelului de cunoaştere al limbii elevilor, oferă posibilitate de a cunoaşte poeţi şi scriitori marcanţi ai literaturii române şi ai literaturii românilor din Ungaria.
Selectarea creaţiilor se face pe baza criteriului: valoric, estetic, stilistic, tematic şi formativ, în scopul conştientizării valorii operelor în elev.
– să fie capabil să recunoască genul, specia, compoziţa operei literare,
– să se familiarizeze cu limbajul artistic, prin care să-şi dezvolte vocabularul atît în exprimarea orală, cît şi în exprimarea scrisă,
– să manifeste curiozitate şi interes faţă de literatura beletristică,
– să-şi conştientizeze plăcerea lecturii,
– să dezvolte permanent deprinderile de citire, – cu voce tare şi în gînd, corectă, cursivă, conştientă şi logică –,
– să dezvolte atitudini favorabile faţă de istoria, cultura şi folclorul românilor.
Dezvoltarea deprinderilor de exprimare civilizată. În cursul pregătirii trebuie acordat atenţie ca să se aprofundeze la elev capacitatea şi necesitatea de a comunica în limba română. În toate situaţiile să fie capabil de a utiliza limba ca mijloc de comunicare. Să sesizeze avantajele bilingvismului. Să fie capabil de a recunoaşte legătura dintre intenţia vorbitorului şi conţinutul mesajului. Scopul educaţiei de comunicare este de a dezvolta la elev utilizarea diferitelor moduri de conversaţie. Să fie capabil de a participa la conversaţii şi discuţii.
Dezvoltarea capacităţii de receptare a mesajului este o importantă condiţie în procesul de învăţarea eficientă. Trebuie urmărit ca elevul să fie capabil de a citi cursiv într-un ritm adecvat vîrstei. Prin citire să-şi îmbogăţească vocabularul activ. Cunoaşterea creaţiilor literare potrivite vîrstei contribuie la formarea cerinţei de a citi. Prin creaţiile literare elevul poate cunoaşte spiritualitatea poporului român, îşi dezvoltă orizontul de vedere, care contribuie la înţelegerea mediului mai restrîns al românilor, întărind prin acestea apartenenţa sa la poporul român. Cunoaşte formarea şi evoluţia literaturii române, viaţa şi operele mai importante ale scriitorilor şi poeţilor români din România şi din Ungaria.
Dezvoltarea capacităţii de formulare a textului este un indispensabil proces în formarea deprinderii unui scris citeţ şi într-un ritm susţinut, ca elevul să ştie folosi bazele structurii gramaticale ale limbii române. Să utilizeze scrisul ca mijloc de autoexprimare. Să fie capabil să foloseacă conştient regulile fonetice, morfologice şi sintactice. Să fie capabil să foloseacă structurile gramaticale specifice limbii române. În cursul comunicării scrise să întrebuinţeze cu siguranţă forma, stilul adecvat situaţiei şi intenţiei. Să fie capabil de a folosi corect şi cursiv limba română, avînd la bază normele limbii uzuale. Să folosească potrivit articularea şi accentuarea, precum şi formarea propoziţiilor în scopul creării textelor.
Dezvoltarea capacităţilor de învăţare este o parte fundamentală în procesul obţinerii cunoştinţelor. Elevul trebuie să se deprindă cu tehnicile de interpretare de text, (evidenţiere, sinteză, dezvoltare de text), precum şi cu tratarea simultană a comunicării verbale şi vizuale. Elevul trebuie să cunoască şi să întrebuinţeze tehnicile de autodezvoltare (bibliotecă, dicţionare, lexicoane etc.).
Clasa a 5-a Numărul orelor: 148
Exerciţii de dezvoltare a capacităţilor
– ascultarea mesajelor în diferite condiţii de comunicare,
– formularea de întrebări pentru sesizarea raporturilor logice de tipul: De ce?, Din ce cauză?, În ce condiţii?,
– sesizarea apelului esenţial dintr-un mesaj ascultat,
– identificarea unor informaţii noi şi stabilirea legăturii acestora cu cele achiziţionate anterior,
– discriminarea structurilor gramaticale (morfologice şi sintatice) corecte de cele incorecte în enunţ,
– identificarea enunţurilor în funcţie de intonaţie,
– demonstrarea verbală şi nonverbală a unor texte literare şi nonliterare.
– identificarea elementelor semnificative dintr-un mesaj ascultat,
– realizarea orală a unui plan simplu de idei,
– comunicare pe baza unui plan de idei realizat anterior,
– trecerea de la vorbirea directă la vorbirea indirectă,
– formarea genitivului şi a dativului,
– alcătuirea propoziţiilor simple şi compuse,
– utilizarea părţilor de propoziţie studiate,
– stabilirea acordurilor gramaticale,
– exersarea sinonimelor, antonimelor, paronimelor (fără să se facă referire la terminologie),
– folosirea cuvintelor noi în contexte diferite,
– rostirea corectă a cuvintelor cu probleme de accentuare,
– corectarea pronunţării regionale,
– reglarea intonaţiei, a tonului şi a vitezei vorbirii,
– transpunerea în dialog a unei povestiri sau poveşti,
– dezvoltarea comunicării prin monolog narativ şi descriptiv,
– iniţierea şi intervenirea în actul comunicării,
– exprimarea propriilor opinii în legătură cu un fapt cunoscut.
– formularea mesajului într-o succesiune logică,
– identificarea elementelor descrise într-un text narativ,
– prezentarea unei imagini, unui obiect, unui loc,
– identificarea dialogului într-un text narativ,
– evidenţierea diferenţelor dintr-un dialog şi o descriere,
– recunoaşterea şi prezentarea sumară a trăsăturilor fizice şi sufleteşti ale personajelor,
– analiza lecturilor după următoarele puncte de vedere: personaje, locul şi timpul acţiunii, desfăşurarea acţiunii,
– citirea fluentă şi expresivă a unor texte la prima vedere, cu adaptarea volumului şi intonaţiei impuse de semnele de punctuaţie,
– identificarea părţilor de vorbire,
– stabilirea acordurilor,
– conversaţii în grup pe baza lecturilor.
– formularea corectă a propoziţiilor enunţiative, interogative şi imperative,
– transpunerea ideilor într-o succesiune logică,
– descrierea unor persoane, obiecte, fenomene,
– utilizarea corectă, în scris, a unor elemente care asigură succcesiunea logică a propoziţiilor în textul redactat (deci, apoi, în primul rînd, prima oară, a doua oară etc.),
– structurarea textului scris în cele trei părţi (introducere, cuprins şi încheiere),
– împărţirea textului în unităţi logice de conţinut,
– formularea ideilor principale,
– dezvoltarea ideilor principale într-un şir logic,
– transformarea unei secvenţe dialogate în povestire,
– selectarea vocabularului adecvat,
– înlocuirea expresiilor şi cuvintelor cu echivalente,
– utilizarea semnelor de punctuaţie,
– jocuri gramaticale de corectare a greşelilor de ortografie şi de punctuaţie,
– compunerea de texte narative, descriptive şi dialogate,
– formularea unor opinii proprii şi introducerea lor în compuneri.
| Teme |
Conţinuturi |
Acte
de manifestări
ale copilului
în diferite
situaţii |
Componentele comunicării orale: telefon, radio, televizor.
Comunicarea scrisă: bilet, scrisoare.
Dezvoltarea deprinderii de exprimare (orală şi scrisă) pentru a realiza următoarele acte de comunicare: formule de salut, de prezentare, de permisiune, de solicitare, povestirea unor fapte, întîmplări, exprimarea acordului sau dezacordului în legătură cu un fapt sau atitudinea unei persoane, redactarea textului scris, planul simplu de idei, ortografia şi punctuaţia. |
Literatura populară:
poveşti, basme, doine,
proverbe, ghicitori |
Cartea: rolul ilustraţiilor.
Textul narativ. Delimitarea textului în fragmente logice. Formularea ideilor logice, principale. Recunoaşterea determinanţilor spaţiali şi temporali ai acţiunii. Povestirea orală a lecturii. Rezumatul acţiunii după un plan simplu. Caracterizarea personajului.
Genul liric: doina (strofa, versul, diminutivele). |
Limba vorbită
|
Sunetele limbii române: formarea sunetelor, sunetele specifice limbii române.
Silaba, silabisirea, accentul. Propoziţia forma de bază a comunicării (afirmativă, negativă, enunţiativă, interogativă, imperativă).
Verbul (verbe auxiliare, copulative, reflexive la indicativ: prezent, perfectul compus, viitor). |
Limba scrisă |
Elaborarea textelor în funcţie de diferite tipuri de comunicare: felicitare, telegramă, afiş, reclamă.
Redactarea unor compuneri dirijate pe baza unor cuvinte şi expresii date, pe baza unor tablouri, benzi. |
Lecturi literare
|
Vasile Alecsandri: Sfîrşit de toamnă
Ion Creangă: Punguţa cu doi bani, Povestea unui om leneş
Mihai Eminesu: Ce te legeni…
B. Şt. Delavrancea: Bunicul, Bunica
Lucia Borza: Mama
Citire expresivă, conversaţie, interpretare de text. |
Sensul
şi structura
cuvintelor
|
Lexicul: cuvîntul, cuvinte cu aceeaşi formă, dar cu sens diferit.
Formarea cuvintelor cu sufixe, prefixe.
Scrierea corectă a cuvintelor.
Utilizarea cratimei: într-o, într-un, dintr-o, dintr-un, va / v-a,
sau / s-au, nai / n-ai etc. |
Familia, locurile natale, natura |
Îmbogăţirea şi dezvoltarea vocabularului pe baza textelor literare şi nonliterare. |
Copilul
şi mediul social
|
Colectivitatea familiară şi şcolară.
Colectivitatea locului natal.
Comunităţi de naţionalitate.
Îmbogăţirea vocabularului.
Dezvoltarea conversaţiei pe baza textelor literare şi nonliterare. |
Bibilioteca |
Importanţa cărţilor.
Reviste, anuare, presă, cărţi auxiliare, lexicoane, enciclopedii. |
2 poezii (din literatura română şi literatura românilor din Ungaria)
– cuvîntul, despărţirea cuvintelor în silabe, diminutive, sinonime, antonime, prefixe, sufixe.
− substantivul: genul, numărul, comune, proprii, articulate, nearticulate, cazurile,
– adjectivul: acordul adjectivului cu substantivul, gradele de comparaţie ale adjectivului,
– pronumele: personal, de politeţe şi reflexiv,
– numeralul: cardinal şi ordinal,
– verbul: conjugarea verbelor, verbe auxiliare, verbul copulativ „a fi” şi verbele reflexive la indicativ (prezent, trecut, viitor),
– adverbul: de loc, de timp, de mod,
titlul, autorul, pagina, tabla de materii, capitolul, doina, povestea, proverbe, ghicitori, naraţiunea, descrierea, dialogul, strofa, versul, pastelul, portretul, caracterizarea; structura operelor: introducerea, intriga, punctul culminant, deznodămîntul, încheierea; scrisoarea: adresarea, formulă de încheiere, conţinutul mesajului.
– să demonstreze prin mijloace verbale şi nonverbale receptarea mesajului oral,
– să participe activ la jocurile de rol şi alte jocuri didactice,
– să folosească vocabularul de bază în stil îngrijit,
– să formuleze corect şi clar gîndurile şi sentimentele proprii,
– să utilizeze cuvintele şi expresiile învăţate,
– să aprecieze sumar lecturile citite,
– să caracterizeze sumar personajele,
– să recunoască un text literar şi nonliterar,
– să recunoască un text narativ şi un text descriptiv, să ştie a folosi dicţionarul,
– să scrie lizibil şi cursiv, aşezînd corect textul în pagină,
– să folosească corect semnele de ortografie şi punctuaţie,
– să povestească pe scurt, în scris, o întîmplare,
– să transforme propoziţii după următoarele: afirmative-negative, afirmative-interogative, schimbarea timpurilor verbale.
Clasa a 6-a Numărul orelor: 148
Exerciţii de dezvoltare a deprinderilor
– selectarea informaţiilor noi dintr-un text ascultat,
– identificarea secvenţelor descriptive, narative şi dialogate dintr-un enunţ oral,
– receptarea cuvintelor noi după auz în texte literare şi nonliterare,
– integrarea cuvintelor noi în serii sinonimice şi antonimice,
– stabilirea sensului unui cuvînt necunoscut prin apel la context,
– discriminarea formelor lexicale corecte de cele incorecte,
– identificarea structurilor corecte şi incorecte în vorbire,
– sesizarea unui dialog iniţiat de partener,
– dezvoltarea atenţiei distributive şi a capacităţii de a urmări mesajul partenerului.
– stabilirea ideilor în jurul cărora se organizează o temă dată,
– prezentarea şi comentarea succintă a unor texte literare sau nonliterare,
– determinarea orală a sensului unor cuvinte în diferite contexte,
– utilizarea cuvintelor noi în contexte diferite,
– jocuri asociativ-verbale,
– alcătuirea de familii de cuvinte,
– utilizarea sinonimelor şi a antonimelor în contexte date,
– folosirea corectă în vorbire a limbii literare,
– discriminarea ideilor principale de cele secundare, a esenţialului de elementele de detaliu,
– realizare orală – individual sau în grup – a unui plan simplu,
– selectarea şi utilizarea conectorilor textuali („mai întîi”, „apoi”, „în primul rînd”, „în al doilea rînd”, „ de asemenea”, „deci” etc.),
– rostirea corectă a cuvintelor cu probleme de accentuare,
– comunicarea fluentă a enunţurilor,
– conştientizarea diferenţei dintre pronunţia regională şi cea literară,
– punerea în dialog a unei povestiri, recitarea unor poezii,
– expunerea şi motivarea părerii personale,
– exprimarea acordului şi a dezacordului, a afirmaţiei, a negaţiei şi a interogaţiei,
– selectarea şi folosirea adecvată a cuvintelor de iniţiere, de menţinere şi de încheiere a unui dialog,
– însuşirea şi utilizarea conversaţiei eficiente,
– coordonarea elementelor verbale şi nonverbale într-un dialog,
– dezvoltarea inţiativei de comunicare şi de intervenire în conversaţie.
– întrebări cu răspuns la alegere,
– relevarea ideilor principale şi secundare ale unui text dat,
– identificarea şi delimitarea părţilor componente ale unei lecturi (introducere, cuprins şi încheiere),
– analiza lecturilor din următoarele puncte de vedere: „cine?” (personajele), „cînd?”, „unde?” (plasarea acţiunii în timp şi spaţiu), „cum?” (modul de desfăşurare a acţiunii), stilul,
– identificarea expresiilor noi într-un text citit,
– folosirea dicţionarelor biligve (român-maghiar, maghiar-român) şi a dicţionarelor expilicative,
– identificarea sinonimelor şi antonimelor,
– identificarea categoriilor morfologice cu rol expresiv,
– căutarea informaţiei dorite cu ajutorul tablei de materii,
– citirea corectă şi fluentă a unui text cunoscut în faţa unui auditoriu,
– valorificarea elementelor nonverbale,
– identificarea figurilor de stil învăţate,
– discuţii în grup pe marginea lecturii suplimentare.
– diferenţierea ideilor principale de ideile secundare,
– selectarea ideilor pentru un text propriu,
– selectarea cuvintelor adecvate temei,
– diferenţierea sensului cuvîntului în context,
– scrierea corectă după dictare,
– identificarea şi ordonarea secvenţelor narative dintr-un text dat,
– caracterizarea sumară a personajelor corespunzătoare secvenţelor textului,
– povestire la persoana a treia singular,
– rezumarea unui text ştiinţific,
– transformarea unui text dialogat în povestire,
– povestirea unui film, a unei piese de teatru, a unui desen animat,
– formularea unor opinii referitoare la textele studiate.
| Teme |
Conţinuturi |
Acte
de manifestare
ale elevului
în grup
şi colectivitate
|
Comunicare dialogată şi monologată. Selectarea limbajului în funcţie de scopul comunicării. Organizarea logică a ideilor pentru comunicarea mesajului.
Formule de iniţiere, menţinere şi de încheiere ale unui dialog. Formule de salut, de prezentare, de identificare, de permisiune şi de solicitare. Cererea şi oferirea unei informaţii despre identitatea, starea, ocupaţia, mediul familial al unei persoane, sau despre calitatea, utilitatea unui obiect.
Situarea unui loc în raport cu altul. Localizarea unei regiuni sau a unei zone geografice.
Exprimarea acordului sau dezacordului în legătură cu un fapt sau o persoană.
Descrierea unui obiect, prezentarea unei acţiuni, compararea a două sau mai multe obiecte, persoane sau idei. |
Clasificarea textelor după stil
|
Deosebirile dintre textele narative şi cele descriptive.
Caracterizarea personajelor. Portetul fizic şi moral.
Recunoaşterea caracteristicilor specifice ale naraţiunii, descrierii pe baza textelor literare şi nonliterare. |
Sensul
şi structura cuvintelor
|
Dezvoltarea vocabularului: sinonime, antonime, derivare, compunere.
Derivarea cu prefixe şi sufixe.
Familia de cuvinte.
Fonetica: semivocalele, diftongii, triftongii, hiatul.
Regulile de despărţire a cuvintelor în silabe.
Părţile de vorbire şi ortografierea lor.
Propoziţia simplă şi propoziţia dezvoltată. |
Literatura populară
din Ungaria |
Culegători de foclor din Ungaria. Strigături, zicători, proverbe, ghicitori, colinde, urări. |
Lectură educativă |
Parabola biblică: Samariteanul cel milos.
Interpretări de texte literare şi utilitare:
reclame, afişe, anunţuri educative. |
Lirica românească |
Gruparea poeziilor după tematici. Pasteluri şi poezii de dragoste.
Vasile Alecsandri: Miezul iernii
Mihai Eminescu: La mijloc de codru…, O, rămîi
George Topîrceanu: Rapsodii de primăvară
Lucia Borza: Anotimpuri
Ana Blandiana: Cuvînt înainte
Marin Sorescu: Cunoştinţe peste cunoştinţe
Figuri de stil: enumeraţia, repetiţia, comparaţia şi epitetul. |
Texte nonliterare, utilitare
şi distractive |
Articolul de dicţionar, reclama.
Cuvinte încrucişate, anagrame, jocuri distractive. |
Comunicarea scrisă
|
Scopul compunerii.
Părţile componente ale unui text. Aşezarea în pagina de caiet. Elemente suplimentare în scriere: sublinieri, paranteze.
Folosirea corectă a semnelor de punctuaţie.
Scrierea funcţională: notiţele, temele, extemporalul, lucrarea semestrială. Scrierea unor sentimente proprii.
Scrierea creativă.
Compuneri libere: povestirea, descrierea, caracterizarea.
Redactarea unui rezumat pe baza textelor literare şi nonliterare. Transformarea unui dialog în text narativ, rezumatul, povestirea. |
Biblioteca |
Ştiri, articole.
Stuctura săptămînalului românesc din Ungaria.
Alte publicaţii din Ungaria. |
o poezie la alegerea profesorului
– forma şi conţinutul cuvîntului, cuvîntul de bază, cuvîntul derivat, rădăcina, prefixe, sufixe,
