49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

2001.05.03.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel;

b) felszíni víz: a föld felszínén lévő folyó- és állóvizek;

c) nitrogén vegyület: minden nitrogéntartalmú anyag, a gáz halmazállapotú molekuláris nitrogén kivételével;

d) nitrátszennyezés: mezőgazdasági eredetű nitrogén vegyületek vízi környezetbe történő közvetlen vagy közvetett bejutása, illetve bejuttatása, aminek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vízi ökoszisztéma, és a vizek rendeltetésszerű felhasználása, romlik a vizek esztétikai értéke;

e) eutrofizáció: algák és magasabb rendű vízinövények szaporodásának felgyorsulása, amihez hozzájárul a nitrogén vegyületek vízben történő feldúsulása, és amelynek következtében kedvezőtlen változások jelentkeznek a vízi élővilágban és a víz minőségében;

f) jó mezőgazdasági gyakorlat: a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó, az 1. számú mellékletben meghatározott előírások összessége;

g) állattartó telep: egy háztartás igényét meghaladó állattartásra szolgáló létesítmény;

h) állatállomány: minden saját felhasználásra vagy jövedelem-, illetve vagyonszerzési célból tartott haszonállat;

i) számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport;

j) trágya: minden olyan nitrogén vegyületet tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja;

k) műtrágya: iparilag előállított trágya;

l) szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

m) trágyázás: a trágya kijuttatása a talajba vagy a talajra.

Nitrátérzékeny területek kijelölésének
és felülvizsgálatának szempontjai

4. § (1) A nitrátérzékeny területeket elsősorban a vizek nitrátszennyezéssel szembeni érzékenysége alapján kell kijelölni.

(2) Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz

a) az a felszíni víz, melyben

aa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja,

ab) a nitrogén vegyületek hozzájárultak az eutrofizáció kialakulásához;

b) az a felszín alatti víz, amelynek nitrátszennyezettsége meghaladja a külön jogszabályban¹ meghatározott határértéket;

c) az a víz, melyben a nitráttartalom meghaladhatja az a) és b) pontok szerinti határértékeket, illetve eutrofizáció léphet fel, ha a mezőgazdasági tevékenység során nem tartják be az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat a felszíni víz vízgyűjtőterületén, illetve a felszín alatti víz utánpótlódási területén.

(3) Az érzékeny vizek és területek kijelölésénél a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően figyelembe kell venni

a) a vizek és a talaj jellemzőit és környezeti adottságait;

b) a nitrogénvegyületek viselkedését a környezetben;

c) a 7. § szerinti akcióprogram hatásait.

Nitrátérzékeny területek

5. § (1) A nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület (a továbbiakban: nitrátérzékeny terület)

a) a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó, továbbá valamennyi ivóvízellátási célt szolgáló tározó vízgyűjtő területe;

b) minden

ba) karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók,

bb) üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete,

bc) a ba) és bb) pontba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogén tartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket,

bd) olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van;

c) a 4. § (2) bekezdés szerinti vizek vízgyűjtő területe;

d) a külön jogszabály² szerinti bányatavak 300 méteres parti sávja.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti nitrátérzékeny területeket a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határai határozzák meg.

A vizek védelmét szolgáló intézkedések

6. § (1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

(2) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, más jogszabály által nem szabályozott ivóvíznyerőhelytől számított legalább 100 méteren belül. A hatóság környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdekből ettől eltérően rendelkezhet.

(3) Hígtrágyatároló nem létesíthető külön jogszabály szerinti³ vízjárta területeken.

(4) A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek esetében az (1)–(3) bekezdések szerinti előírásoknak legkésőbb 2005. december 31-ig meg kell felelni.

7. § (1) A nitrátérzékeny területeken a nitrátszennyezés megelőzése, illetve csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedéssorozatot (a továbbiakban: akcióprogramot) kell megvalósítani.

(2) Az akcióprogram négyéves szakaszokra tagolódik; az első négyéves szakasz 2002. január 1-jén kezdődik.

(3) Az akcióprogram részei

a) a 8. § szerinti, a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírások érvényesítése,

b) a 9. § szerinti nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése,

c) a 10. § szerinti hatósági ellenőrzés,

d) a 11. § (1)–(4) bekezdés szerinti monitoring feladatok ellátása.

8. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során. Nem nitrátérzékeny területeken az előírások alkalmazása ajánlott.

(2) Az előírásokat figyelembe kell venni továbbá különösen:

a) talajtani szakvélemény,

b) tápanyag-gazdálkodási szaktanács,

c) területi fejlesztési tervek,

d) állattartó telepek műszaki terveinek

készítése során.

(3) A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek esetében az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó követelményeket

a) az 5. § (1) bekezdés ba), bb) pontja szerinti nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek hígtrágya tárolóira, valamint a többi nitrátérzékeny területen az 50 számosállat fölötti állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2006. január 1-jétől, a második négyéves szakasz kezdetétől,

b) az 5. § (1) bekezdés ba), bb) pontján kívüli nitrátérzékeny területen lévő, az 50 számosállat alatti állattartó telepek hígtrágya tárolóira, valamint minden nitrátérzékeny területen az 50 számosállat fölötti állattartó telepek istállótrágya tárolóira 2010. január 1-jétől, a harmadik négyéves szakasz kezdetétől,

c) az 50 számosállat alatti állattartó telepek istállótrágya tárolóira 2014. január 1-jétől a negyedik négyéves szakasz kezdetétől

kell teljesíteni.

(4) Az állattartó telepek trágyatárolóinak az 1. számú melléklet előírásai szerinti kialakításának ösztönzése érdekében a külön jogszabályban meghatározott állami támogatásoknál

a) a rendelet hatálybalépésétől a (3) bekezdés a) pontjának,

b) 2005. január 1-jétől a (3) bekezdés b) pontjának,

c) 2009. január 1-jétől a (3) bekezdés c) pontjának

teljesítését szolgáló fejlesztéseket előnyben kell részesíteni.

9. § (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A mezőgazdasági tevékenységet folytató a 3. számú melléklet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követő év február 28-áig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.

(3) A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, melyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.

(4) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsot, a (2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a talajtani szakvéleményt 5 éven keresztül meg kell őriznie.

(5) A talajvédelmi hatósághoz beérkező adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszter bevonásával gondoskodik.

(6) Az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra, térítésmentesen megkaphatják.

10. § (1) A 6. §-ban, a 8. § (1) bekezdésében, valamint a 9. §-ban foglalt előírások megtartását a termőföldön folytatott tevékenységek vonatkozásában a talajvédelmi hatóság, egyéb területeken a vizek nitrátszennyezésével járó tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság a 6. §-ban, a 8. § (1) bekezdésében, valamint a 9. §-ban foglalt előírásokat megsértő tevékenységet határozatban:

a) felfüggesztheti,

b) korlátozhatja,

c) megtilthatja.

(3) A hatóság ellenőrzési tevékenysége során észlelt, más hatóság hatáskörébe tartozó szabálytalanságokról tájékoztatja az illetékes hatóságot.

11. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.

(2) Az ellenőrzést először 2004-ben, majd azt követően négyévente kell elvégezni, egy éven át tartó méréssorozattal.

(3) Felszíni vízből legalább havonta, nagyvízi időszak esetén ennél gyakrabban szükséges a mintavétel.

(4) Felszín alatti vízből a mintavételek számát a hidrogeológiai adottságoktól és a vízkivétel mennyiségétől függően kell megállapítani.

(5) A (1)–(4) bekezdésekben meghatározott ellenőrzési feladatokról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a környezetvédelmi miniszter a közlekedési és vízügyi miniszter bevonásával gondoskodik.

(6) A vizek nitráttartalmának vizsgálatát szabványban elfogadott eljárások szerint ezekre a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik. A nitráttartalom meghatározására molekula-abszorpciós spektrofotometriás módszert kell alkalmazni.

12. § (1) A 4. § szerinti szempontok és a 11. § szerinti vizsgálati eredmények alapján a nitrátérzékeny területek kijelölését legalább négyévente felül kell vizsgálni. Erről és a szükségessé váló módosítások kezdeményezéséről a környezetvédelmi miniszter gondoskodik a közlekedési és vízügyi miniszter bevonásával.

(2) Az 1. számú mellékletben foglalt szabályok szükség szerinti felülvizsgálatáról, a módosítások kezdeményezéséről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszter bevonásával gondoskodik.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti felülvizsgálatok alapján a Kormány négyévente értékeli az akcióprogram végrehajtását, hatásait, és meghatározza a következő szakaszára vonatkozó előírásokat.

Tájékoztatás az Európai Unió felé

13. § (1) Az Európai Bizottság részére történő tájékoztatás során meg kell adni:

a) a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait,

b) térképen feltüntetve a nitrátérzékeny területeket és azok változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait,

c) a 11. § szerinti ellenőrzés eredményeit,

d) az akcióprogramról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6–10. és 12. §-ok szerinti előírások alkalmazását,

e) a vizek állapotának – az akcióprogram intézkedéseinek hatására kialakuló – várható változását.

(2) A tájékoztatásról a környezetvédelmi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, továbbá a közlekedési és vízügyi miniszter bevonásával gondoskodik.

Záró rendelkezések

14. § (1) A rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 13. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai
a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében

Az alapvető cél a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását.

1. Mennyiségi korlátozás

Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is.

2. Trágyázási tilalmi időszakok

Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között.

Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).

3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen

Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtésű területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni.

4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon

Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja.

Fagyott a talaj, ha 5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott. Nem tekinthető a talaj fagyottnak, ha a felszíni réteg éjszaka fagyott, napközben pedig felenged. Ebben az esetben a talaj képes a víz és a tápanyagok befogadására.

Vízzel telített a vízkapacitásig telített talaj, mely nem képes további víz felvételére.

5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében

Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében az alábbi védőtávolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor.

6. Állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok

Trágyatároló műtárgyak méretezésekor az alábbiakban meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat.

A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírásoknak.⁴

6.1. Hígtrágya tároló

Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elengedő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.

6.2. Istállótrágya tároló

Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető.

A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.

Mélyalmos trágya – amennyiben nem ütközik más előírással – előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.

Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén – legfeljebb 2 hónap időtartamra – olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol

a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,

b) felszíni víz nincs 100 m-en belül.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.

A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.

7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai

A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen megválasztott termésszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagban, megfelelő időben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik.

A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.

7.1. Hígtrágya hasznosítása

Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Az évente területegységre kijuttatható hígtrágya mennyiségét a hígtrágya tápanyagtartalma és a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretében, a termesztendő növény tápanyagigénye alapján úgy kell meghatározni, hogy a kijuttatott hígtrágya nitrogéntartalma hasznosuljon, és ne kerülhessen a vizekbe.

A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 7 méteren belül található.

A hígtrágya hasznosítására szolgáló terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét – elsősorban nitráttartalmát – 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak.

7.2. Istállótrágya felhasználása

Az istállótrágya kijuttatásának jellemző ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet.

Istállótrágyát, egyéb szerves trágyát elsősorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide.

A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni.

A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a tél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön.

Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt nagyobb.

7.3. Műtrágyázás szabályai

Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni.

A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát, a növény tápanyagigényét, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását.

Nitrogén műtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képes azt hasznosítani. Ősszel csak akkor lehet kiadni, ha a területen levő növény hasznosítani tudja.

8. Egyéb követelmények

8.1. Erózió

Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

Ennek érdekében őszi növények vetését olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki, illetve betakarítás után a növényi maradványokat a táblán kell hagyni.

Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetességének megóvása, helyes talajműveléssel szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj vízbefogadóképességét, ezzel csökken az elfolyás veszélye.

8.2. Öntözés

Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető.

Az éves öntözővíz-szükségletet, az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségét, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözendő növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni.

A víz mozgását a talajban a talaj pórusrendszere, a gravitációs, kapilláris és adszorbciós erők együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözés során. A talaj maximális vízkapacitásánál több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízáteresztő képességű talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízáteresztő képességű, gyenge víztartó képességű talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét.

Törekedni kell a növény igényét is kielégítő kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre.

Az öntözést legkésőbb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 50%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képződött repedések mentén a tápanyagok – elsősorban a nitrogén – lemosódnak.

Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét – amennyiben 7 méteren belül elérhető – 5 évente ellenőriztetni kell.

2. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A nitrátérzékeny területen lévő települések listája

Aba

Abádszalók

Abaliget

Abasár

Abaújlak

Abaújszántó

Abda

Ábrahámhegy

Ács

Adásztevel

Adony

Adorjás

Ágfalva

Aggtelek

Agyagosszergény

Ajak

Ajka

Akasztó

Alap

Alcsútdoboz

Alibánfa

Almásháza

Almáskamarás

Alsóberecki

Alsónémedi

Alsónemesapáti

Alsónyék

Alsóörs

Alsópáhok

Alsószentmárton

Alsótelekes

Alsózsolca

Ambrózfalva

Anarcs

Andornaktálya

Andrásfa

Annavölgy

Apácatorna

Apátistvánfalva

Apátvarasd

Apostag

Aranyosapáti

Aranyosgadány

Arnót

Ároktő

Árpás

Ásványráró

Aszófő

Babarcszőlős

Babosdöbréte

Bácsalmás

Bácsszentgyörgy

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Bag

Bagod

Baj

Baja

Bajna

Bajót

Bak

Bakóca

Bakonya

Bakonybél

Bakonyjákó

Bakonykoppány

Bakonykúti

Bakonynána

Bakonyoszlop

Bakonyszentkirály

Bakonyszentlászló

Bakonyszücs

Baktalórántháza

Baktüttös

Balassagyarmat

Balatonakali

Balatonalmádi

Balatonberény

Balatonboglár

Balatoncsicsó

Balatonederics

Balatonendréd

Balatonfenyves

Balatonfőkajár

Balatonföldvár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatongyörök

Balatonhenye

Balatonkenese

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmagyaród

Balatonmáriafürdő

Balatonőszöd

Balatonrendes

Balatonszabadi

Balatonszárszó

Balatonszemes

Balatonszentgyörgy

Balatonszepezd

Balatonszőlős

Balatonudvari

Balatonújlak

Balatonvilágos

Balinka

Balogunyom

Balsa

Bálványos

Bánd

Bánhorváti

Bánokszentgyörgy

Bánréve

Barabás

Baracska

Baranyahidvég

Baranyajenő

Baranyaszentgyörgy

Barcs

Barnag

Báta

Bátaapáti

Bátmonostor

Bátonyterenye

Bátor

Bátorliget

Battonya

Bátya

Batyk

Béb

Bejcgyertyános

Bekecs

Békéscsaba

Bélapátfalva

Bélavár

Beloiannisz

Belsősárd

Benk

Bérbaltavár

Beregdaróc

Beremend

Berente

Berhida

Berzence

Besence

Bezenye

Bezeréd

Bicsérd

Bicske

Biharkeresztes

Bikal

Biri

Bisse

Boba

Bocfölde

Bocskaikert

Bodajk

Bodmér

Bodolyabér

Bodony

Bodorfa

Bodrog

Bodroghalom

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Bodrogolaszi

Bódvalenke

Bódvarákó

Bódvaszilas

Bogád

Bogádmindszent

Bogdása

Bogyiszló

Bókaháza

Bokod

Boldog

Boldva

Bolhó

Boncodfölde

Bonyhád

Borgáta

Borota

Borsodszirák

Borszörcsök

Borzavár

Bozzai

Bozsok

Bő

Bőcs

Böde

Bögöt

Bögöte

Bököny

Bölcske

Bucsuszentlászló

Budajenő

Budakalász

Budakeszi

Budaörs

Budapest

Bugyi

Buj

Buzsák

Bük

Bükkaranyos

Bükkmogyorósd

Bükkösd

Bükkszék

Bükkszentkereszt

Bükkzsérc

Bürüs

Cece

Cegléd

Celldömölk

Chernelházadamonya

Cigánd

Cikó

Cún

Csabaszabadi

Csabrendek

Csajág

Csákány

Csákánydoroszló

Csákberény

Csákvár

Csanádalberti

Csanádapáca

Csanádpalota

Csányoszró

Csapi

Csapod

Csaroda

Csátalja

Csatár

Csebény

Csehi

Csehimindszent

Csemő

Csempeszkopács

Csénye

Csepreg

Cserépfalu

Cserépváralja

Cserháthaláp

Cserkút

Cserszegtomaj

Csesznek

Csibrák

Csikéria

Csikóstőttős

Csipkerek

Csobaj

Csobánka

Csókakő

Csokvaomány

Csolnok

Csomád

Csombárd

Csonkahegyhát

Csopak

Csór

Csorvás

Csöde

Csömend

Csömör

Csönge

Csősz

Csővár

Dabas

Dabronc

Dág

Dámóc

Dány

Darnózseli

Dávod

Debrecen

Decs

Dédestapolcsány

Dejtár

Devecser

Dinnyeberki

Diósd

Dióskál

Diósviszló

Dobronhegy

Dombegyház

Dombiratos

Dombóvár

Dombrád

Domony

Dorog

Döbrönte

Döge

Dömös

Dörgicse

Dötk

Drágszél

Drávacsehi

Drávacsepely

Drávafok

Drávagárdony

Drávaiványi

Drávakeresztúr

Drávapalkonya

Drávapiski

Drávaszabolcs

Drávasztára

Drávatamási

Dudar

Duka

Dunaalmás

Dunabogdány

Dunaegyháza

Dunafalva

Dunaharaszti

Dunakeszi

Dunakiliti

Dunapataj

Dunaremete

Dunaszeg

Dunaszentbenedek

Dunaszentgyörgy

Dunaszentmiklós

Dunaszentpál

Dunasziget

Dunaújváros

Dunavecse

Dusnok

Dúzs

Ebergőc

Ecséd

Ecser

Edelény

Edve

Eger

Egeraracsa

Egerbocs

Egercsehi

Égerszög

Egervár

Egervölgy

Egyek

Egyházasfalu

Egyházasgerge

Egyházasharaszti

Egyházashetye

Egyházaskesző

Egyházaskozár

Elek

Emőd

Encs

Endrőc

Enying

Eperjeske

Eplény

Epöl

Ercsi

Érd

Erdőkertes

Erdősmecske

Érsekcsanád

Érsekhalma

Esztergályhorváti

Esztergom

Fácánkert

Fadd

Fajsz

Farkasgyepű

Fehérgyarmat

Fehérvárcsurgó

Feketeerdő

Felcsút

Felsőberecki

Felsőegerszeg

Felsőjánosfa

Felsőörs

Felsőpáhok

Felsőpakony

Felsőrajk

Felsőszentiván

Felsőszentmárton

Felsőtárkány

Felsőtelekes

Felsőzsolca

Fényeslitke

Fenyőfő

Fertőboz

Fertőd

Fertőendréd

Fertőhomok

Fertőrákos

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Foktő

Folyás

Fonyód

Fót

Főnyed

Füle

Fülesd

Füzér

Füzesabony

Gáborján

Gadány

Gadna

Galambok

Galgaguta

Galgahévíz

Galvács

Gamás

Ganna

Gánt

Gara

Garabonc

Gárdony

Gávavencsellő

Géderlak

Gelénes

Gellénháza

Gencsapáti

Gerendás

Gerjen

Gersekarát

Gesztely

Geszteréd

Gétye

Gilvánfa

Girincs

Gógánfa

Golop

Göd

Gödöllő

Gömörszőlős

Gönc

Görbeháza

Görgeteg

Gősfa

Gulács

Gyál

Gyanógeregye

Gyékényes

Gyenesdiás

Gyepükaján

Gyermely

Gyód

Gyöngyfa

Gyöngyös

Gyöngyösfalu

Gyöngyöshalász

Gyöngyösmellék

Gyöngyössolymos

Győr

Györgytarló

Györköny

Győrladamér

Győröcske

Győrság

Győrújfalu

Győrvár

Győrzámoly

Gyugy

Gyula

Gyulakeszi

Gyúró

Gyüre

Gyűrűs

Hács

Hagyárosbörönd

Hahót

Hajdúsámson

Hajdúszoboszló

Hajmáskér

Hajós

Halastó

Halászi

Halásztelek

Halimba

Harc

Harkány

Hárskút

Harta

Hatvan

Hédervár

Hegyesd

Hegyeshalom

Hegyháthodász

Hegyhátszentjakab

Hegyhátszentpéter

Hegykő

Hegymagas

Hegyszentmárton

Hejőbába

Hejőkeresztúr

Hejőkürt

Hercegkút

Hercegszántó

Heréd

Héreg

Herend

Heresznye

Hernádkak

Hernádnémeti

Hernádszentandrás

Hernyék

Hetefejércse

Hetvehely

Hetyefő

Heves

Hévíz

Hévízgyörk

Hidas

Hidegkút

Hidegség

Hidvégardó

Hirics

Hodász

Hollád

Homokbödöge

Homokmégy

Hosszúpereszteg

Hosszúvíz

Hottó

Hövej

Ibrány

Igal

Iharosberény

Ikervár

Iklanberény

Ikrény

Imola

Inke

Ipolytarnóc

Ipolyvece

Isaszeg

Ispánk

Iszkaszentgyörgy

Isztimér

Ivánbattyán

Ivánc

Iváncsa

Jágónak

Jákfa

Jánd

Jánoshalma

Jánosháza

Jánossomorja

Jásd

Jászberény

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jéke

Jósvafő

Kaba

Kács

Kajászó

Kajdacs

Kákics

Kallósd

Kállósemjén

Kalocsa

Káloz

Kamond

Kánó

Kapolcs

Kápolnásnyék

Kaposszekcső

Kaposvár

Káptalanfa

Káptalantóti

Kapuvár

Karád

Karakó

Karakószörcsök

Karcsa

Karmacs

Karos

Kastélyosdombó

Kaszaper

Kávás

Kazincbarcika

Kecel

Kecskéd

Kehidakustány

Kékcse

Kéked

Kékkút

Keléd

Kelevíz

Kemecse

Kemendollár

Kemeneshőgyész

Kemeneskápolna

Kemenesmagasi

Kemenesmihályfa

Kemenespálfa

Kemenessömjén

Kemenesszentmárton

Kemenesszentpéter

Keménfa

Kémes

Kemse

Kenéz

Kenézlő

Kenyeri

Kerecseny

Kereki

Kerepes

Kerkabarabás

Kerkateskánd

Kérsemjén

Keszeg

Kesznyéten

Keszthely

Kesztölc

Keszü

Kétegyháza

Kéthely

Kétújfalu

Kevermes

Kimle

Kincsesbánya

Királyszentistván

Kisapáti

Kisar

Kisbabot

Kisbajcs

Kisbajom

Kisberény

Kisberzseny

Kisbeszterce

Kisbodak

Kisbucsa

Kiscsécs

Kisdombegyház

Kisgyőr

Kisharsány

Kisjakabfalva

Kiskőrös

Kiskunhalas

Kiskutas

Kisláng

Kisléta

Kislőd

Kismányok

Kismaros

Kisoroszi

Kispáli

Kisrákos

Kisrécse

Kisrozvágy

Kissomlyó

Kisszentmárton

Kistapolca

Kistarcsa

Kistolmács

Kistótfalu

Kisunyom

Kisvárda

Kisvarsány

Kisvásárhely

Kolontár

Komjáti

Komló

Komoró

Korlát

Koroncó

Kórós

Kosd

Kótaj

Kovácsszénája

Kovácsvágás

Köcsk

Kölcse

Kölesd

Kölked

Kömlőd

Kömörő

Körmend

Környe

Kőröshegy

Kőszárhegy

Kőszeg

Kötcse

Kővágóörs

Kővágószőlős

Kővágótőttős

Köveskál

Kunágota

Kunmadaras

Kunsziget

Kup

Kurd

Külsősárd

Küngös

Lábatlan

Lábod

Lácacséke

Lakhegy

Lakócsa

Látrány

Leányfalu

Leányvár

Lébény

Legyesbénye

Lénárddaróc

Lengyeltóti

Lenti

Lepsény

Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Létavértes

Letenye

Levél

Libickozma

Ligetfalva

Lipót

Litér

Litke

Lócs

Lókút

Lónya

Lórév

Lovas

Lovasberény

Lőkösháza

Lövőpetri

Ludányhalászi

Lúzsok

Madocsa

Maglód

Mágocs

Magosliget

Magyaralmás

Magyarbánhegyes

Magyardombegyház

Magyaregregy

Magyargencs

Magyarhertelend

Magyarmecske

Magyarszék

Magyartelek

Majs

Makád

Maklár

Malomsok

Mályinka

Mándok

Mánfa

Mány

Marcali

Marcaltő

Márfa

Máriakálnok

Máriakéménd

Máriapócs

Márkó

Markóc

Marócsa

Márokpapi

Martonvásár

Martonyi

Mátészalka

Mátraszőlős

Mátraverebély

Mátyus

Máza

Mecseknádasd

Mecsér

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza

Medina

Meggyeskovácsi

Megyehid

Megyer

Méhtelek

Mencshely

Mende

Mérges

Mersevát

Mesterháza

Mesteri

Mesztegnyő

Mezőcsokonya

Meződ

Mezőhegyes

Mezőkovácsháza

Mezőladány

Mezőlak

Mezőszemere

Mezőszentgyörgy

Mezőtárkány

Miháld

Mihálygerge

Mike

Mikosszéplak

Milota

Mindszentgodisa

Mindszentkálla

Misefa

Miske

Miskolc

Mogyoród

Mogyorósbánya

Moha

Mohács

Mohora

Molnári

Mónosbél

Monostorapáti

Monoszló

Monyoród

Mór

Mórichida

Mosdós

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

Mosonszolnok

Mőcsény

Múcsony

Nábrád

Nadap

Nádudvar

Nagyar

Nagyatád

Nagybajcs

Nagybajom

Nagybánhegyes

Nagybaracska

Nagybarca

Nagycsány

Nagycsécs

Nagycsepely

Nagydobos

Nagydorog

Nagyér

Nagyesztergár

Nagygörbő

Nagygyimót

Nagyhalász

Nagyharsány

Nagykálló

Nagykamarás

Nagykanizsa

Nagykapornak

Nagykorpád

Nagykovácsi

Nagykutas

Nagylózs

Nagymányok

Nagymaros

Nagynyárád

Nagypáli

Nagypall

Nagypirit

Nagyrada

Nagyrákos

Nagyrécse

Nagyréde

Nagyrozvágy

Nagysáp

Nagysimonyi

Nagyszakácsi

Nagytálya

Nagytarcsa

Nagytevel

Nagytilaj

Nagytótfalu

Nagyvarsány

Nagyvázsony

Nagyvisnyó

Nekézseny

Nemesapáti

Nemesbikk

Nemesborzova

Nemesbük

Nemesdéd

Nemesgörzsöny

Nemesgulács

Nemeshany

Nemeshetés

Nemeskeresztúr

Nemeskocs

Nemeskolta

Nemesládony

Nemesnádudvar

Nemesrádó

Nemessándorháza

Nemesszentandrás

Nemesvámos

Nemesvid

Nemesvita

Németbánya

Németfalu

Neszmély

Nézsa

Nick

Nikla

Nóráp

Noszvaj

Nova

Nyékládháza

Nyergesújfalu

Nyirád

Nyírbátor

Nyíregyháza

Nyírgyulaj

Nyírlövő

Nyírmada

Nyírtelek

Nyőgér

Nyúl

Óbánya

Óbudavár

Ócsa

Ófalu

Okorág

Olaszfa

Olaszfalu

Olaszliszka

Olcsva

Olcsvaapáti

Onga

Orbányosfa

Ordacsehi

Ordas

Orfalu

Orfű

Orosháza

Oroszlány

Oroszló

Orosztony

Ostffyasszonyfa

Ostoros

Oszkó

Oszlár

Osztopán

Ozmánbük

Öcs

Őcsény

Őrbottyán

Öregcsertő

Öreglak

Őrimagyarósd

Őriszentpéter

Örkény

Örvényes

Ősagárd

Öskü

Öttevény

Pácin

Pacsa

Pácsony

Padár

Páka

Pakod

Pákozd

Paks

Palé

Pálháza

Páli

Palkonya

Pálmajor

Paloznak

Pamuk

Pankasz

Pannonhalma

Pányok

Panyola

Pap

Pápa

Pápakovácsi

Pápoc

Páprád

Parád

Parádsasvár

Parasznya

Paszab

Pásztó

Pat

Pátka

Patvarc

Páty

Pázmánd

Pázmándfalu

Pécel

Pecöl

Pécs

Pécsely

Pécsvárad

Pellérd

Pénzesgyőr

Penyige

Perbál

Perkupa

Péteri

Pétervására

Pétfürdő

Pethőhenye

Petőháza

Petőmihályfa

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Piliscsév

Pilisjászfalu

Pilisszántó

Pilisszentiván

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisvörösvár

Pinnye

Piskó

Pitvaros

Pócsmegyer

Pogányszentpéter

Pókaszepetk

Polgár

Polgárdi

Pomáz

Porpác

Porrogszentkirály

Porrogszentpál

Porva

Potony

Pölöske

Pörböly

Pördefölde

Pötréte

Pula

Pusztaföldvár

Pusztahencse

Pusztakovácsi

Pusztamiske

Pusztamonostor

Pusztaottlaka

Pusztaszemes

Pusztaszentlászló

Pusztavacs

Pusztavám

Pusztazámor

Püski

Rábacsécsény

Rábakecöl

Rábapatona

Rábapaty

Rábasebes

Rábaszentandrás

Rábaszentmihály

Rábaszentmiklós

Rábatöttös

Ráckeresztúr

Ráckeve

Rajka

Rakacaszend

Rakamaz

Ráksi

Raposka

Rédics

Rém

Répáshuta

Répcelak

Resznek

Révfülöp

Révleányvár

Rezi

Ricse

Rigács

Rinyakovácsi

Rinyaszentkirály

Röjtökmuzsaj

Rudabánya

Rum

Ruzsa

Sajóecseg

Sajóivánka

Sajókeresztúr

Sajólád

Sajóörös

Sajópetri

Sajósenye

Sajószentpéter

Sajószöged

Sajóvelezd

Sajtoskál

Salföld

Salgótarján

Salomvár

Sály

Sámod

Sand

Sárazsadány

Sárfimizdó

Sárhida

Sárisáp

Sárkeresztes

Sárkeresztúr

Sármellék

Sárospatak

Sárpilis

Sarród

Sárszentágota

Sárvár

Sásd

Sáska

Sáta

Sátoraljaújhely

Sávoly

Sé

Sellye

Semjén

Sénye

Seregélyes

Siklós

Siklósnagyfalu

Sima

Simaság

Simonfa

Sióagárd

Siófok

Siójut

Sirok

Sitke

Sobor

Solt

Sóly

Solymár

Somlójenő

Somlóvásárhely

Somogybabod

Somogybükkösd

Somogyfajsz

Somogysámson

Somogysárd

Somogysimonyi

Somogyszentpál

Somogyszil

Somogytúr

Somogyvámos

Somogyvár

Somogyzsitfa

Soponya

Sopron

Sopron-Balf

Sopron-Sopronkőhida

Sopron-Tóhalom

Sorkifalud

Sorkikápolna

Sorokpolány

Sóskút

Sósvertike

Sótony

Söjtör

Söpte

Söréd

Sukoró

Sumony

Sükösd

Sülysáp

Sümeg

Süttő

Szabadi

Szabadkígyós

Szabadszentkirály

Szabás

Szabolcs

Szabolcsveresmart

Szada

Szakáld

Szakály

Szakmár

Szaknyér

Szakoly

Szakony

Szalafő

Szalapa

Szalkszentmárton

Szalonna

Szamosangyalos

Szamostatárfalva

Szántód

Szany

Szaporca

Szár

Szárliget

Szarvaskend

Szászvár

Szatmárcseke

Szécsény

Szécsisziget

Szederkény

Szedres

Szegerdő

Szegi

Szegilong

Székelyszabar

Székesfehérvár

Szekszárd

Szendehely

Szendrő

Szentantalfa

Szentbékkálla

Szentborbás

Szentegát

Szentendre

Szentgál

Szentgyörgyvár

Szentimrefalva

Szentjakabfa

Szentkirályszabadja

Szentlőrinc

Szenyér

Szeremle

Szerencs

Szergény

Szigetbecse

Szigetcsép

Szigethalom

Szigetmonostor

Szigetszentmárton

Szigetszentmiklós

Szigetújfalu

Szigliget

Szihalom

Szil

Szilaspogony

Szilvásvárad

Szin

Szinpetri

Szirák

Szirmabesenyő

Szob

Szólád

Szombathely

Szomód

Szomor

Szőc

Szőce

Szögliget

Szőkedencs

Szőlősardó

Szőlősgyörök

Szörény

Szúcs

Szuhogy

Tabajd

Tagyon

Tahitótfalu

Tákos

Taktabáj

Taktakenéz

Taliándörögd

Tállya

Tanakajd

Táplánszentkereszt

Tapolca

Tapsony

Tar

Tardos

Tarján

Tarnaszentmária

Tárnok

Tarpa

Tarrós

Táska

Tass

Tát

Tata

Tatabánya

Teklafalu

Telekes

Telekgerendás

Teleki

Telki

Tengelic

Tengeri

Teresztenye

Tés

Tésa

Tésenfa

Teskánd

Tihany

Tikos

Tilaj

Timár

Tinnye

Tiszaadony

Tiszabecs

Tiszabercel

Tiszabezdéd

Tiszacsécse

Tiszacsege

Tiszacsermely

Tiszadada

Tiszaderzs

Tiszadob

Tiszadorogma

Tiszaeszlár

Tiszafüred

Tiszagyulaháza

Tiszaigar

Tiszakanyár

Tiszakarád

Tiszakerecseny

Tiszakeszi

Tiszakóród

Tiszaladány

Tiszalök

Tiszamogyorós

Tiszanagyfalu

Tiszaörs

Tiszapalkonya

Tiszaszalka

Tiszaszentimre

Tiszaszentmárton

Tiszatardos

Tiszatarján

Tiszatelek

Tiszaújváros

Tiszavasvári

Tiszavid

Tivadar

Tófej

Tokaj

Tokod

Tokodaltáró

Tokorcs

Tolcsva

Told

Tolna

Tolnanémedi

Tomajmonostora

Tompa

Tompaládony

Tordas

Tormásliget

Tornakápolna

Tornanádaska

Tornaszentandrás

Tornyospálca

Torony

Tótkomlós

Tótszerdahely

Tótújfalu

Tótvázsony

Tököl

Tura

Túristvándi

Túrony

Tuzsér

Türje

Tüskevár

Udvar

Ugod

Újbarok

Újkenéz

Újkér

Újkígyós

Újrónafő

Újszentmargita

Újtelek

Újtikos

Újvárfalva

Ukk

Úny

Uppony

Uraiújfalu

Uri

Urkút

Uszka

Uszód

Uzsa

Üllő

Üröm

Vác

Vácegres

Vácszentlászló

Vág

Vágáshuta

Vaja

Vajdácska

Vajszló

Vál

Valkó

Vállus

Vámosatya

Vámosmikola

Vámosújfalu

Vámosszabadi

Váralja

Varászló

Várbalog

Varbó

Varbóc

Várgesztes

Várkesző

Városlőd

Várpalota

Várvölgy

Vasad

Vásárosdombó

Vásárosmiske

Vásárosnamény

Vasboldogasszony

Vaskút

Vaspör

Vászoly

Vasszécseny

Vát

Vázsnok

Vecsés

Végegyháza

Vejti

Vékény

Velem

Velence

Velény

Vének

Vép

Vereb

Veresegyház

Verőce

Vértesacsa

Vértesboglár

Vértessomló

Vértestolna

Vértesszőlős

Vése

Veszprém

Veszprémfajsz

Veszprémgalsa

Vigántpetend

Villány

Villánykövesd

Vilonya

Vindornyafok

Vindornyalak

Vindornyaszőlős

Visegrád

Viss

Visz

Viszák

Vitnyéd

Vízvár

Vizsoly

Vokány

Vonyarcvashegy

Vöckönd

Vönöck

Vöröstó

Vörs

Zádor

Záhony

Zákány

Zalaapáti

Zalabér

Zalaboldogfa

Zalacsány

Zalacséb

Zalaegerszeg

Zalaerdőd

Zalagyömörő

Zalahaláp

Zalaháshágy

Zalaigrice

Zalaistvánd

Zalakaros

Zalakomár

Zalaköveskút

Zalalövő

Zalameggyes

Zalamerenye

Zalasárszeg

Zalaszabar

Zalaszántó

Zalaszegvár

Zalaszentgrót

Zalaszentgyörgy

Zalaszentiván

Zalaszentjakab

Zalaszentlászló

Zalaszentlőrinc

Zalaszentmárton

Zalaszentmihály

Zaláta

Zalaújlak

Zalavár

Zalavég

Zalkod

Zamárdi

Zámoly

Zánka

Zemplénagárd

Zengővárkony

Zichyújfalu

Ziliz

Zirc

Zók

Zsámbék

Zsámbok

Zsennye

Zsurk

3. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap

MINTA

1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai

----------------

Név

----------------

Egységes statisztikai számjel

Adószám vagy adóazonosító

----------------

Székhely

----------------

Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma

----------------

2. Az állattartó telep adatai

----------------

Az állattartó telep neve

----------------

Az állattartó telep címe

----------------

2.1. Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én

Állatfaj⁵		Állattartás típusa⁶		Állatlétszám
megnevezés	kód	megnevezés	kód	darab

_______

⁵ Az állatfaj megadásánál: ló – 01; tejelő tehén – 02, hízó marha – 03, tenyész szarvasmarha – 04, borjú 1 éves korig – 05; hízósertés – 06, sertéstenyészállat – 07, malac – 08; tojó tyúk – 09, tyúk (broiler) – 10, pulyka – 11, liba – 12, kacsa – 13; juh, kecske – 14, egyéb – 15.

⁶ Az állattartás típusa megnevezésénél: hígtrágyás – 01, almos – 02, mélyalmos – 03, legeltetéses – 04, karám/kifutó – 05, egyéb – 06.

2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége⁷

Keletkezett hígtrágya	Tárolt hígtrágya		Keletkezett istállótrágya	Tárolt istállótrágya		Tárolt N műtrágya
m³	m³	kód⁸	tonna	tonna	kód⁸	hatóanyag, kg	kód⁸

_______

⁷ Megjegyzés: Ha ugyanazt a fajta anyagot többféle módon is tárolják (pl. földmedencében és szigetelt medencében is), akkor a mennyiségeket külön-külön kell megadni.

⁸ A tárolás módja megadásánál: hígtrágya szigeteletlen földmedencében vagy felszíni mélyedésben – 01, hígtrágya vízzáróan szigetelt földmedencében – 02, hígtrágya falazott (épített), szigeteletlen medencében – 03, hígtrágya falazott (épített), vízzáróan szigetelt medencében – 04, egyéb hígtrágya tárolás – 05, trágyaszarvas – 06, trágyatelep szilárd alapon a csurgalékvizek összegyűjtése nélkül – 07, trágyatelep szilárd alapon a csurgalékvizek összegyűjtésével – 08, egyéb istállótrágya tárolás – 09, műtrágya tároló szigetelt aljzat és fedél nélkül – 10, műtrágya tároló szigetelt aljzat nélkül fedéllel – 11, műtrágya tároló szigetelt aljzattal fedél nélkül – 12, műtrágya tároló szigetelt aljzattal és fedéllel – 13, híg műtrágya tároló tartály – 14, egyéb – 15.

3. A trágyakijuttatás adatai az adatszolgáltatás évében⁹

-----------------

Művelési ág¹⁰ | Terület, ha | Érintett települések felsorolása

-----------------

_______

⁹ Művelési áganként külön oldalon kell megadni, ennek az oldalnak a másolásával. Elegendő az utolsó oldalt aláírni.

¹⁰ 01 – szántó, 02 – rét, legelő, 03 – gyümölcsös, 04 – szőlő.

Tábla azonosítója	Terület ha	Kijuttatott hígtrágya m³/ha	Kijuttatott istállótrágya tonna/ha	Kijuttatott N műtrágya kg/ha	Kijuttatott N műtrágya hatóanyag, kg/ha	Szerves trágyával kijuttatott N kg/ha













Összesen