77/2001. (V. 9.) Korm. rendelet

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

2001.07.01.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének és a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő g)–l) pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

g) normatíván felüli kapacitás:

ga) a külön törvény szerint normatíván belül lekötött kapacitásmennyiséghez képest többletkapacitást jelentő járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatás,

gb) a finanszírozott szakellátás keretében olyan, az adott egészségügyi szolgáltatás tekintetében új eljárás, eszköz befogadása, amely az adott egészségügyi szolgáltatás magasabb összegű elszámolását, illetve lényeges teljesítménynövekedést vagy korábban el nem számolható teljesítések elszámolását teszi lehetővé;

h) normatíván belüli kapacitáslekötés módosítás:

ha) a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások kapacitásszerkezetének változása nélkül bekövetkező tulajdonosváltás, gazdálkodási-működési forma változás, továbbá a működtető, illetve a szolgáltató személyének vagy nevének változása,

hb) az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatások egy részére vonatkozóan bekövetkező tulajdonosváltás, gazdálkodási-működési forma változás, továbbá a működtető, illetve a szolgáltató személyének és/vagy nevének változása,

hc) a kapacitásmennyiség növekedése nélküli szakmai összetétel változás, ideértve a fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás közötti kapacitásátcsoportosítás eseteit is, továbbá a kapacitásmennyiség csökkenése;

i) költséghatékonyabb megoldás:

ia) az ellátási színvonal csökkenése nélkül alacsonyabb költséggel nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

ib) az az egészségügyi ellátás, amelyet a költségek emelkedése nélkül a korábban alkalmazott megoldáshoz képest korszerűbb technikával vagy ellátásszervezéssel olyan módon nyújtanak, hogy az a biztosított számára kisebb fizikai és/vagy pszichés megterheléssel jár, a gyógyulási idő lerövidül, illetve a szövődmények kockázata csökken;

j) speciális ellátási igény: fogyatékosság fennállásából, szociális, lelkiismereti, vallási vagy egyéb okból fakadó különleges, az egészségügyi ellátást érintő igények, illetve betegségek együttes fennállásából adódó speciális szükségletek;

k) területi ellátási egyenlőtlenség: a 3. számú mellékletben foglalt feltételek valamelyikének megfelelő állapot;

l) progresszív ellátás: az adott szakterület és ellátási forma (járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátás) tekintetében az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte alapján meghatározott többletfeladatok elvégzésére alkalmas szervezeti egységben nyújtott ellátás.''

2. § (1) Az R. 7/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A referenciatermék a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó]

,,a) gyógyszer, amely

aa) törzskönyvi törlés alatt nem áll;

ab) generikus (szabadalmi oltalommal nem védett) gyógyszer esetében az egyenértékűségét az Országos Gyógyszerészeti Intézet megállapította;

ac) az adott csoportba tartozó gyógyszerek közül áfa nélküli fogyasztói áron legalacsonyabb terápiás költségű, illetve az egységnyi hatóanyagra vonatkoztatva legalacsonyabb áfa nélküli fogyasztói árú;

ad) az ártárgyalásokat megelőző legalább kilenc hónapban már forgalomban volt;

ae) kiszerelési formája:

aea) nem haladja meg az alkalmazási előiratban meghatározott terápiához szükséges mennyiséget vagy ahhoz legközelebb álló csomagolási egységet, vagy

aeb) krónikus alkalmazás esetén legfeljebb 90 napra elegendő;

af) csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában – a napi terápiás adagszám tekintetében – az 5%-ot elérte, feltéve, hogy a gyógyszer ára a fix támogatási csoport – egységnyi hatóanyagra számított – átlagárát nem haladja meg;

b) gyógyászati segédeszköz, amely

ba) az ártárgyalásokat megelőző, legalább 9 hónapban már forgalomban volt,

bb) a támogatás csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó 6 hónapjában az 5%-ot elérte.''

(2) Az R. 7/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Amennyiben az (1) bekezdés af) alpontjában meghatározott feltételnek a fix csoport egyetlen gyógyszere sem felel meg, a fix összegű támogatás alapja a csoportban – a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjának adatai alapján – az aa)–ae) feltételeknek megfelelő legalább 1%-os forgalmi részesedést elérő gyógyszerek egységnyi hatóanyagra számított egyszerű számtani átlagára. Az egységnyi hatóanyagra vetített átlagárnál alacsonyabb árú gyógyszer a csoportra jellemző %-os támogatást kap.''

3. § Az R. a következő 13/A–13/D. §-sal egészül ki:

13/A. § (1) A normatíván felüli kapacitás befogadása akkor kérhető, ha az költséghatékonyabb megoldást jelent, vagy speciális ellátási igényt elégít ki, vagy területi ellátási egyenlőtlenséget mérsékel, illetve szüntet meg, vagy progresszív ellátást nyújt. A normatíván felüli kapacitás befogadását a fenntartó/tulajdonos az OEP-nek a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes területi szervéhez történő pályázat benyújtásával kérheti. A pályázat benyújtásának határideje: augusztus 15.

(2) A pályázathoz csatolni kell

a) a 4. számú mellékletben szereplő szempontok szerinti részletes szakmai és pénzügyi tervet;

b) a szolgáltatás teljesítésének helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei intézetének az a) pontban foglaltakra – a II. Pénzügyi tartalom kivételével – vonatkozó szakmai véleményét;

c) a vasút-egészségügyi intézmények esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság szakmai véleményét.

(3) Az ÁNTSZ a (2) bekezdés b) pontjában foglalt véleményét a pályázó ez irányú kérelmének beérkezésétől számított 30 napon belül adja meg.

(4) Az OEP szeptember 30-áig felterjeszti a kérelmet az egészségügyi miniszterhez egyetértés végett. Az OEP a felterjesztett kérelemhez csatolja a (2) bekezdés a) pontja szerinti részletes szakmai és pénzügyi tervnek a ,,II. Pénzügyi tartalom'' részére vonatkozó szakmai véleményét, valamint a befogadás költségvetési fedezetére és finanszírozási kihatására vonatkozó értékelését.

(5) Az egészségügyi miniszter a befogadással történő egyetértéséről, illetve annak elutasításáról október 31-éig értesíti az OEP főigazgatóját. Az OEP november 15-éig értesíti a pályázót a pályázatának elfogadásáról, illetve elutasításáról, a befogadott kapacitás mértékéről és/vagy a finanszírozás mértékéről, továbbá a finanszírozási szerződés megkötésének időpontjáról és időtartamáról azzal, hogy a finanszírozási szerződést egy évnél rövidebb időtartamra nem lehet megkötni.

13/B. § (1) Az 1. § (2) bekezdés ha) alpontja szerinti normatíván belüli kapacitásmódosítás kezdeményezésekor a kapacitásmódosítási kérelmet a fenntartó/tulajdonos az OEP-nek a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes területi szervéhez nyújtja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglalt változásokat igazoló okiratok hiteles másolatát.

(3) A kapacitáslekötés módosításáról az OEP a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. Amennyiben az OEP határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, az OEP főigazgatója a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.

(4) A fenntartó/tulajdonos és az OEP a kapacitáslekötési megállapodást a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köti meg vagy módosítja.

13/C. § (1) Az 1. § (2) bekezdés hb) alpontja szerinti kapacitásmódosítási kérelmet a fenntartó/tulajdonos az OEP-nek a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes területi szervéhez nyújtja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 13/A. § (2) bekezdésében és a 13/B. § (2) bekezdésében foglalt iratokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti normatíván belüli kapacitáslekötés módosítása nem eredményezheti azt, hogy az addig egy szolgáltató által ellátott szakfeladat a módosítás nyomán több szolgáltató által kerüljön ellátásra.

13/D. § (1) Az 1. § (2) bekezdés hc) alpontja szerinti normatíván belüli kapacitásmódosítás esetén a kapacitás-módosítási kérelmet a fenntartó/tulajdonos az OEP-nek a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes területi szervéhez nyújtja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 13/A. § (2) bekezdésében foglalt iratokat.

(3) A 13/C. §-ban és a 13/D. §-ban foglaltak esetén a kapacitáslekötés módosítására vonatkozó eljárás lefolytatásánál a 13/B. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak az irányadók.''

4. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § ,,A járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás – ideértve a rehabilitációs ellátást és a szülészeti ellátást is – finanszírozására az OEP a finanszírozási szerződést azokkal az egészségügyi szolgáltatókkal köti meg, amelyek kapacitását

a) külön törvény rendelkezései szerint e feladatokra lekötötte, vagy

b) a 13/B–13/D. §-ban foglaltak szerint módosította, vagy

c) a 13/A. §-ban foglaltak alapján kapacitáson felül befogadta.''

5. § Az R. az 1. számú melléklet szerinti 3. számú melléklettel és a 2. számú melléklet szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. hónap első napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 77/2001. (V. 9.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez

Területi ellátási egyenlőtlenségnek minősül, ha az ellátandó területen

– élő 18 év alatti és/vagy 60 év feletti lakosság aránya legalább 5%-kal meghaladja az országos átlagot,

– élő lakosságnak az adott ellátás szempontjából lényeges morbiditási, mortalitási adatai az országos átlagnál 5%-kal kedvezőtlenebbek,

– járóbeteg-szakellátás esetén az egy órára jutó esetek száma az adott szakterület vonatkozásában az előző egy évben legalább 20%-kal meghaladja az országos átlagot,

– fekvőbeteg-szakellátás esetén az adott szakterületen az előző egy évben az ágykihasználtság legalább 10%-kal meghaladja az országos átlagot,

– az adott ellátás igénybevétele szempontjából kedvezőtlenek a közlekedési viszonyok és településszerkezeti sajátosságok,

és az ellátó kapacitások nem felelnek meg a szükségleteknek.''

2. számú melléklet a 77/2001. (V. 9.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez

A részletes szakmai és pénzügyi terv kötelező tartalmi elemei a következők:

I. Szakmai tartalom:

1. A szolgáltató bemutatása:

– az ellátandó feladatok tételes meghatározása;

– a tevékenység nyújtásához szükséges humánerőforrás igény részletes leírása, valamint az aktuálisan rendelkezésre álló személyi feltételek bemutatása;

– működéshez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állásának biztosítása.

2. Általános háttérinformációk:

– az ellátandó terület földrajzi határainak bemutatása;

– az ellátandó terület lakossága egészségi állapotának bemutatása (az adott szolgáltatás szempontjából jelentős morbiditási, mortalitási adatok);

– a terület jelenlegi ellátottságának elemzése.

3. Progresszív egészségügyi ellátás nyújtása esetén:

– azon ritka vagy nagy értékű technológia alkalmazását igénylő betegségek köre, amelyekkel kapcsolatban szolgáltatást kíván nyújtani;

– az illetékes szakmai kollégium értékelése az adott ellátás ,,progresszív szinten'' történő megvalósulásának tárgyában.

4. Speciális ellátási igényt kielégítő szolgáltatás nyújtása esetén:

– az ellátási igény speciális volta (különösen lelkiismereti, vallási okokból fakadó különleges igények, betegségek együttes fennállásából adódó speciális szükségletek, az érintett – hátrányos helyzetű – társadalmi csoport sajátosságai miatt hatékonyabb ellátási forma).

5. Országos, illetve regionális ellátási területtel működő ellátás esetén:

– annak értékelése, hogy a nyújtani kívánt ellátás a meglévő ellátórendszer ismeretében mennyiben szükséges, különös tekintettel az ellátás országos regionális jellegének mibenlétére, indokoltságára.

6. Területi ellátási egyenlőtlenséget megszüntető ellátás esetén:

– értékelni kell azon szempontokat, amelyek alapján az adott ellátási területen az adott szolgáltatás tekintetében az országos átlaghoz képest jelentősen megnövekedett szükséglet bizonyítható.

II. Pénzügyi tartalom:

1. Részletes költségvetési terv

2. Költséghatékonysági elemzés

3. Gazdaságossági számítások

III. Várható hatások, eredmények bemutatása:

– prognosztizálható betegforgalom,

– a feladatok ellátásának színvonalát mérő mutatók.''