8/2001. (I. 26.) FVM rendelet
a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról1
2005.11.01.
1. § A rendelet alkalmazásában:
1. Műtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton előállított termésnövelő anyag.
2.2 Engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetű szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelő anyag.
3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi eredetű, iparilag előállított termésnövelő anyag.
4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyagszolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.
5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj termőképességének növelését befolyásoló, gilisztaürülék komposztálása során keletkező termésnövelő anyag.
6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított termésnövelő anyag.
7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezően ható, iparilag előállított termésnövelő anyag.
8.3 Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, amely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.
9. Növényvédő szernek nem minősülő növekedés-szabályozó készítmény: növényi eredetű vagy szintetikusan előállított, növényi hormont tartalmazó termésnövelő anyag.
10. Termékcsalád: termésnövelő anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.
11.4 EC jelölésű műtrágya: az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya.
2. § (1) A termésnövelő anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) engedélyezi.
(2) A termésnövelő anyagok termékcsaládként is engedélyezhetőek.
(3) A növényvédő szert tartalmazó termésnövelő anyagokra a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.
3. § (1) A termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell a minisztériumhoz benyújtani.
(2) A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(3)5 A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.
(5)7 A magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyáknak a 8. számú mellékletben meghatározott vizsgálati módszerek szerinti vizsgálatát az erre akkreditált laboratórium végezheti.
(6)8 A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősülő összetevőt tartalmazó termésnövelő anyagnál az engedély iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a veszélytelenség megállapításáról szóló határozatot is.
(7)9 Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a termékek típusától függően, a közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.
(8)10 Azokból a változó összetételű műtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, a minisztérium által kijelölt jellemző összetételű termék – 2. számú melléklet szerinti – fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni.
(9)11 A minisztérium által már engedélyezett termésnövelő anyagokból keveréssel előállított termesztőközegek és műtrágyák esetében, elegendő egy termék – 2. számú melléklet szerinti – vizsgálata.
(10)12 Az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság kiegészítő adatszolgáltatást és további vizsgálatok elvégzését rendelheti el.
4. § (1)13 A minisztérium az engedélyezési eljárás során beszerzi a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) szakhatósági állásfoglalását.
(2)14 A szakhatósági állásfoglalás a következőket tartalmazza:
a)15 a KvVM szakhatósági állásfoglalása kiterjed a termésnövelő anyag felhasználásának, tárolásának, csomagolásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a termésnövelő anyaggal szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő összetevő megnevezésére,
b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszély jeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az előkészítéshez és a felhasználáshoz előírt védőeszközöket és az elsősegélynyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentő összetevő megnevezését.
(3) A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) a kérelem elbírálása során szakértőként jár el.
Az engedély formája és tartalma
5. § (1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel
a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak,
(2) Termésnövelő anyagként nem engedélyezhető a mezőgazdasági művelés alól kivont terület talaja, illetve az ezt tartalmazó termésnövelő anyag.
(3) Az engedélyt a minisztérium adja ki, amelyről engedélyokiratot állít ki.
a) eredeti példányát az engedélyesnek,
b) egy-egy másolati példányt az engedélyezésben részt vevő szakhatóságoknak, a Központi Szolgálatnak, a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat), továbbá
c) az engedélyezett import műtrágyák adatait informatikai úton a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának
(5) Az engedélynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a termésnövelő anyag kereskedelmi nevét,
b) a termésnövelő anyag típusát,
c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét,
d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét,
f) a felhasználási előírást,
g) a munka-egészségügyi előírásokat, a veszélyességi besorolást, a veszély jeleket, a kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi előírásokat, az alkalmazás során előírt védőeszközöket, az elsősegélynyújtási eljárást,
h) a környezetvédelmi előírásokat,
i) a termésnövelő anyag tűzveszélyességi osztályba sorolását,
j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését,
k) az engedély érvényességi idejét (év, hó, nap),
l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérőokmányon a 4. számú melléklet szerint kötelezően feltüntetendő adatokat,
m)17 a termésnövelő anyag – kérelmező által megadott – vámtarifaszámát hat számjegyig,
n) a lejárt szavatossági idejű termésnövelő anyag kezelésére vonatkozó előírásokat,
o) a minisztérium által előírt egyéb előírásokat.
(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése esetén a minisztériumtól kérheti az engedély másodlatának kiadását.
Az engedély ismételt megadása
6. § A termésnövelő anyag forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély ismételt megadását a 3. §-ban foglaltak szerint kell kérni. Az engedély ismételten megadható, ha a készítmény megfelel az 5. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek.
Az engedély módosítása, szüneteltetése
7. § (1) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyek megalapozzák az engedély módosítását. A kérelmet a minisztérium a szakhatóságok bevonásával bírálja el.
(2) A módosítást a minisztérium a szakhatósági állásfoglalások beszerzése nélkül kiadja,
b) termékcsalád bővítése esetén, ha az új összetételű termék legnagyobb közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőjének koncentrációja kisebb a termékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél, és nem tartalmaz új alapanyagot.
(3) A minisztérium és az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hivatalból kezdeményezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmények vagy az igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján.
(4) Az engedélyt az engedélyes kérelmére vagy hivatalból lehet szüneteltetni. A minisztérium hivatalból rendeli el az engedély szüneteltetését
a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig,
b)18 a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig.
(5) Az engedély módosítása, illetve szüneteltetése az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.
Az engedélyezéshez benyújtott iratok kezelése
8. § Az engedély iránti kérelemben foglalt adatok, a kérelemmel együtt benyújtott vizsgálati eredmények és adatok kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály, valamint a Tv. 22. §-ának rendelkezései irányadóak.
A termésnövelő anyagok tárolása
9. § (1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelő anyag hatóanyag tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezetvédelmi előírásokat.
(2) Termésnövelő anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a talajvíz az év egyetlen szakában sem emelkedik a tárlószint fölé, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen.
(3) Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható.
(4)19 Különböző hatóanyag tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.
(5)20 Folyékony műtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony műtrágya nevét, engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát.
(6) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket.
(7) A termésnövelő anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A termésnövelő anyagok csomagolása és forgalmazása
10. § (1) A termésnövelő anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek.
(2) A termésnövelő anyag csomagolóeszköze külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelő anyagot ne lehessen összetéveszteni.
(3)21 A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt termésnövelő anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétől.
(4)22 Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérőokmányán a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni. A kötelezően feltüntetendő valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a csomagolóeszközön, címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.
11. § (1) A termésnövelő anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedélyben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem helyettesítheti.
(2) A magas nitrogén tartalmú – 28 tömeg%-nál magasabb nitrogén tartalmú – ammónium nitrát műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.
A termésnövelő anyaggal folytatott tevékenység
ellenőrzése23
12. § (1)24 A termésnövelő anyaggal folytatott bármely tevékenységet az illetékes Szolgálat ellenőrzi, ennek során vizsgálja, különösen
a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét,
c) a helyszínen megállapítható minőségi kifogásokat (küllem, csomagolástechnika, a csomagolóeszköz szennyezettsége, tárolási körülmények),
d) a gyártási és eltarthatósági időt.
(2)25 Az ellenőrzés során a növényvédelmi felügyelő, illetve a talajvédelmi felügyelő a készítmény adott tételére forgalomba hozatali, felhasználási korlátozást, illetve tilalmat rendelhet el, ha a termésnövelő anyag
a) engedéllyel nem rendelkezik,
b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó előírásoknak nem felel meg,
c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minőségi kifogás alá esik,
d) lejárt szavatossági idejű.
(3) A termékállandóság vizsgálatához az illetékes Szolgálat a gyártónál, a kiszerelőnél, a kereskedőnél és a felhasználónál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.
(4) A Szolgálat végzi a minták vizsgálatát, amely az engedélyben előírt értékekre terjed ki. A minisztérium egyéb adatok ellenőrző vizsgálatát is elrendelheti.
(5)26 A Szolgálat igazgatója a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikus elem és a szerves szennyezőanyag-tartalom akár egy paraméter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú mellékletben meghatározott határértéket. A zárolt tétel tulajdonosa, illetve forgalmazója – a zárlati határozatban előírt határidőre – köteles visszaszállítani a tételt a forgalmazói láncban előtte álló forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz, aki köteles azt átvenni.
(6) Az engedélyben előírt hatóanyag tartalom csökkenése esetén a Szolgálat igazgatója a forgalomba hozott termésnövelő anyag használati érték csökkenésének jelölésére kötelezi a forgalmazót.
13. § (1) Az ellenőrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat kell fizetni.
(2) A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalomban lévő termék esetében a Szolgálat hivatalból további eljárást folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadott jellemzőktől.
14. § (1) Lejárt szavatosságú készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználónak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni.
(2) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
A termésnövelő anyagok felhasználása
15. § (1) Termésnövelő anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel.
(2) Termésnövelő anyag ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló külön jogszabályban előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.
(3) A termésnövelő anyagok légi úton történő kijuttatására a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Nitrogén tartalmú termésnövelő anyag felhasználása során be kell tartani a külön jogszabályban előírt követelményeket.
(5) A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben meghatározott ,,B'' szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.
16. § (1) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet a 6. számú melléklet szerint a minisztériumhoz kell benyújtani.
(2) Engedélyezési célból termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(3) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során a minisztérium határozza meg.
(4) A kísérletet a Szolgálat ellenőrzi.
17. § (1)27 Ez a rendelet 2001. február 1-jén lép hatályba.
(2)28 A 2003. május 15. előtt kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkező termésnövelő anyagokat 2003. július 1-jétől a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokirat (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatáig e rendeletben meghatározott toxikus elem határértékeknek és hatóanyag tolerancia értékeknek megfelelően kell gyártani. A 2003. június 30-ig az engedélyokirat szerinti toxikus elem határértékeknek és hatóanyag tolerancia értékeknek megfelelően legyártott termékek 2004. június 30-ig hozhatók forgalomba.
(3)29 A 2003. május 15. előtt kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokiratokat a toxikus elem határértékek és hatóanyag tolerancia értékek vonatkozásában 2004. június 30-ig az engedélyező hatóságnak felül kell vizsgálnia.
18. §31 Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a következő közösségi jogszabályokkal:
a) a Tanács 76/116/EGK irányelve a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
b) a Bizottság 79/138/EGK, 87/566/EGK, 89/519/EGK, 93/1/EGK és 95/8/EK irányelvével módosított 77/535/EGK irányelve a műtrágyák mintavételi és vizsgálati módszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
c) a Tanács 80/876/EGK irányelve a magas nitrogéntartalmú, tiszta ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
d) a Tanács 87/94/EGK irányelve a magas nitrogéntartalmú, tiszta ammónium-nitrát műtrágyák jellemzőinek, határértékeinek és robbanás ellenálló képességének ellenőrzésére irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
1. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
Forgalomba hozatali és felhasználási engedély
iránti kérelem
1. A termésnövelő anyag kereskedelmi neve.
3. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.
4. A kérelmező neve, címe és statisztikai számjele.
5. A készítmény teljes összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyező anyagok megnevezése és koncentrációja.
6. A gyártó által szavatolt minőségi jellemzők.
7. A gyártó által megadott felhasználási lehetőségek és alkalmazási dózisok.
8. Tűzveszélyességi osztályba sorolás.
9. A gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek.
10. A gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egység, a csomagolóeszköz anyaga, címketerv.
11. A termésnövelő anyag vámtarifaszáma hat számjegyig.
12. Ha a termésnövelő anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya.
13. Bányászott termékek esetén a bányanyitási engedély.
14. A termésnövelő anyag gyártástechnológiájának leírása.
A kérelemhez mellékelt dokumentumok:
1. A készítmény vizsgálati eredményei.
2. A készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biztonságról szóló törvény előírásai szerint.
3. Az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazolása.
4. A veszélyes hulladéknak minősülő összetevőt, illetve szennyvíziszapot tartalmazó termésnövelő anyagnál a veszélytelenség megállapításáról szóló határozat.
5. A külön jogszabály szerint kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyagok esetén annak bemutatása, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban, milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre.
1. számú melléklet függeléke
A termésnövelő anyagok típusai
– Kalcium-magnézium-nitrát
– Nitrát tartalmú kalcium-ciánamid
– Ammónium-nitrát vagy kalcium-ammónium-nitrát
– Ammónium szulfát-nitrát
– Magnézium-szulfo-nitrát
– Magnézium-ammónium-nitrát
– Krotonilidén-dikarbamid
– Izobutilidén-dikarbamid
– Krotonilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén műtrágya
– Izobutilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén műtrágya
– Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya
– Ammónium-szulfát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid)
– Ammónium-szulfo-nitrát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid)
– Karbamid-ammónium-szulfát
– Koncentrált szuperfoszfát
– Részlegesen feltárt foszfátérc
– Alumínium-kalcium-foszfát
– Magnéziumsó tartalmú kálium-klorid
– Magnéziumsó tartalmú kálium-szulfát
– Kieserit kálium szulfáttal
– NPK műtrágyák krotonilidén-dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid-formaldehid tartalommal
– NP műtrágyák krotonilidén-dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid-formaldehid tartalommal
– NK műtrágyák krotonilidén-dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid-formaldehid tartalommal
C/1. Egyszerű folyékony műtrágyák
– Nitrogén műtrágya oldat
– Ammónium-nitrát-karbamid műtrágya oldat
– Kalcium-nitrát szuszpenzió
– Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya oldat
– Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya szuszpenzió
C/2. Összetett folyékony műtrágyák
– NPK műtrágya szuszpenzió
– NP műtrágya szuszpenzió
– NK műtrágya szuszpenzió
– PK műtrágya szuszpenzió
D. MEZOELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
– Magnézium-szulfát oldat
– Magnézium-hidroxid szuszpenzió
E. MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
E/1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák
= Bór alapú műtrágya oldat
= Bór alapú műtrágya szuszpenzió
= Réz-oxiklorid szuszpenzió
= Mangán alapú műtrágya oldat
= Molibdén alapú műtrágya
= Molibdén alapú műtrágya oldat
= Cink alapú műtrágya oldat
E/2. Összetett mikroelem tartalmú műtrágyák
– Szilárd és folyékony összetett mikroelem tartalmú műtrágyák
– Talajtrágyázásra szolgáló fő és/vagy másodlagos tápelemeket is tartalmazó összetett mikroelem tartalmú műtrágyák
– Levéltrágyázásra szolgáló fő és/vagy másodlagos tápelemeket is tartalmazó összetett mikroelem tartalmú műtrágyák
6.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok
6.2. Savas hatású talajjavító anyagok
– Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)
6.3.33 Szerves talajjavító anyagok
7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
11. NÖVÉNYVÉDŐ SZERNEK NEM MINŐSÜLŐ NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÓ KÉSZÍTMÉNYEK
Az egyes terméktípusok egymással kombinálhatók, jelölésük ebben az esetben a következő:
– előre kerül a készítmény megnevezésében a legnagyobb arányban szereplő alkotórész (alaptípus),
– utána a részarány csökkenő sorrendjében a további típusok a ,,hozzáadásával'' kitétel feltüntetésével (például műtrágya szerves és ásványi trágya hozzáadásával).
2. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok
1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat, adatok
1.1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (szilárd műtrágyáknál 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony műtrágyáknál eredeti oldatban),
– nedvesség tartalom/szárazanyag tartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),
– nitrogén tartalmú műtrágyák esetén a nitrát, ammónium és amid nitrogén formák,
– kálium tartalmú műtrágyák esetén klorid, illetve szulfát tartalom,
– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok.
1.1.2. Fizikai, kémiai jellemzőkre vonatkozó adatok:
– tapadási hajlam (szilárd műtrágyák),
– higroszkóposság (szilárd műtrágyák),
– dinamikai viszkozitás (oldat műtrágyák, szuszpenziós műtrágyák),
– kristályosodási pont (oldat műtrágyák),
– szuszpenzió stabilitás (szuszpenziós műtrágyák),
– relatív kifolyási sebesség (szuszpenziós műtrágyák),
– hidegtűrés (szuszpenziós műtrágyák),
1.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából:35
– P, K, NPK műtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb,
– mikroelem – és mikroelemet is tartalmazó műtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, Se, Co.
1.3.36 Biztonságtechnikai okból elvégzendő vizsgálatok 3 x 1 kg vagy liter mintából
Ammónium nitrát, illetve 80%-nál több ammónium nitrátot tartalmazó műtrágyáknál:
– porozitás (olaj visszatartás),
– nehézfém (Cu) tartalom vizsgálata,
– robbanóképesség vizsgálata.
1.4. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a műtrágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
1.5. Biológiai hatás vizsgálata
1.5.1.37 Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.
1.5.2.38 Táprudak esetében külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként legalább 2 eltérő növényben fitotoxikus hatás vizsgálata.
1.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
1.7.39 Amennyiben a műtrágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
2.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),
– szerves anyag tartalom,
– vízben oldható összes sótartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).
2.2.40 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:
– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se41
2.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a szerves trágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
2.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 x 3 kg mintából.
2.5. Biológiai hatás vizsgálata
2.5.1.42 Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.
2.5.2.43 A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként, legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben) végzett biológiai vizsgálata.
2.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
2.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
2.6.2. Sugár-biológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából.
2.7.44 Amennyiben a szerves trágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
3.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (szilárd terméknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony terméknél eredeti oldatban),
– szerves anyag tartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),
– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.).
3.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.
3.3.45 Biológiai hatás vizsgálata: 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.
3.4. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
4.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),
– szerves anyag tartalom,
– vízben oldható összes sótartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).
4.2.46 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:
– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.
4.3. Szerves szennyezők vizsgálata
A komposzt előállításához felhasznált hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
4.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 x 3 kg mintából.
4.5. Biológiai hatás vizsgálata
4.5.1.47 Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként, legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben) végzett vizsgálat.
4.5.2.48 A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként, legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben) végzett biológiai vizsgálata.
4.5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél gomba tesztnövénnyel.
4.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
4.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
4.6.2.49 Sugárbiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tőzeg esetében.)
4.7.50 A komposzt előállításhoz felhasznált hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
5.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),
– szerves anyag tartalom,
– vízben oldható összes sótartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).
5.2.51 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:
– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se52
5.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a gilisztahumusz előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
5.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 x 3 kg mintából.
5.5. Biológiai hatás vizsgálat
5.5.1.53 Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként, legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben) végzett vizsgálat.
5.5.2.54 A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként, legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben) végzett biológiai vizsgálata.
5.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
5.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
5.6.2. Sugár-biológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából.
5.7.55 Amennyiben a gilisztahumusz előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
6.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot.
6.1.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok
6.1.1.1. Puhamészkő őrlemény
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve,
– 0,8 mm-es szitán áteső rész,
– 2,0 mm-es szitán áteső rész,
– 5,0 mm-es szitán áteső rész.
6.1.1.2. Keménymészkő őrlemény
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve,
– 0,25 mm-es szitán áteső rész,
– 1,0 mm-es szitán áteső rész.
6.1.1.3. Lápi mész, tavi mész, meszes lápföld, cukorgyári mésziszap, alginit
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve,
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve,
– 0,1 mm-es szitán áteső rész,
– 0,25 mm-es szitán áteső rész,
– 0,8 mm-es szitán áteső rész.
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve,
– 0,1 mm-es szitán áteső rész,
– 0,25 mm-es szitán áteső rész,
– 1,0 mm-es szitán áteső rész,
– 2,0 mm-es szitán áteső rész.
6.1.2. Savas hatású talajjavító anyagok
6.1.2.1. Gipszanhidrid (őrölt)
– CaSO4 tartalom CaSO4 x H2O-ban kifejezve,
– 0,8 mm-es szitán áteső rész,
– 1,0 mm-es szitán áteső rész.
6.1.2.2. Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)
– CaSO4 tartalom CaSO4 x H2O-ban kifejezve,
– 1,0 mm-es szitán áteső rész,
– 2,5 mm-es szitán áteső rész.
– 1,0 mm-es szitán áteső rész.
6.1.3.56 Szerves talajjavító anyagok
6.2.57 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:58
– vulkanikus kőzet eredetű talajjavító anyagok (például bazalt, riolit) szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagok (tőzeg, lápföld, lignit, lápi mész, meszes lápföld, alginit): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.
6.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a talajjavító anyag előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
6.4.59 Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 x 3 kg mintából: szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagoknál.
6.5. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: 6.1. pontban nem szereplő, talajjavító hatású készítményeknél, talajtípusonként legalább 2, szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges.
6.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
6.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat szerves eredetű talajjavító anyagoknál 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
6.6.2.60 Sugár-biológiai vizsgálat: 3 x 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tőzeg esetében.)
6.7.61 Amennyiben a talajjavító anyag előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
7.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (szilárd talajkondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony talajkondicionáló készítményeknél eredeti oldatban),
– nedvesség tartalom/szárazanyag tartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),
– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság, vízfelvevő képesség stb.).
7.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából:62
– As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.
7.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a talajkondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
7.4. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: talajtípusonként legalább 2, szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges.
7.5. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
7.6.63 Amennyiben a talajkondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
8.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (szilárd készítményben 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony készítményben eredeti oldatban),
– nedvesség tartalom/szárazanyag tartalom,
– szerves anyag tartalom.
8.2.64 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se65
8.3. Mikrobiológiai minősítés 3 x 1 kg vagy liter mintából.
8.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 x 1 kg vagy liter mintából.
8.5.66 Biológiai hatás vizsgálata
8.5.1. Szimbionta mikroorganizmusok: magcsávázásos felhordás esetén 1 üvegházi vizsgálat (Roux-csöves vizsgálat).
8.5.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok.
8.5.2.1. komposztálási célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (cellulózbontási teszt).
8.5.2.2. tarlókezelési célra: 2 szabadföldi vizsgálat eltérő fizikai féleségű talajokon, növény nélkül (laboratóriumi respiráció mérés).
8.5.3. Elsődlegesen talajon keresztül ható, termésnövelő hatású mikroorganizmusok: 1 tenyészedényes bioteszt 2 eltérő fizikai féleségű talajon, valamint 2 eltérő fizikai féleségű talajon végzett 2-2 szabadföldi vagy üvegházi vizsgálat.
8.5.4. Növényre ható mikroorganizmusok: kultúránként (szakmailag indokolt esetben külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként) 2, eltérő agroökológiai körülmények között beállított szabadföldi vagy üvegházi vizsgálat.
8.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
8.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
8.7. GMO mentességről igazolás szükséges.
8.8. A készítményt a Szent István Egyetem Kertészeti Kar törzsgyűjteményében kell elhelyezni.
8.9. A mikroorganizmusokat legalább faj szerint kell megnevezni.
9.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),
– szerves anyag tartalom,
– vízben oldható összes sótartalom,
9.2.67 Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:
– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se68
9.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a termesztőközeg előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
9.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 x 3 kg mintából.
9.5. Biológiai hatás vizsgálata: a csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékeknél kultúránként legalább 2 biológiai vizsgálat.
9.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
9.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
9.6.2.69 Sugár-biológiai vizsgálat: 3 x 0,5 kg mintából. (Csak az import tőzeget tartalmazó termesztőközegek esetében.)
9.7.70 Amennyiben a termesztőközeg előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
10.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (szilárd növénykondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony növénykondicionáló készítményeknél eredeti oldatban),
– nedvesség tartalom/szárazanyag tartalom,
– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),
– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.).
10.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából:71
– As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.
10.3. Szerves szennyezők vizsgálata
Amennyiben a növénykondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata:
– összes PAH tartalom (16 vegyület),
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40),
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180),
10.4.72 Biológiai hatékonyságot igazoló vizsgálatok: külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként legalább 2 eltérő agroökológiai térségben (szabadföldi vagy zárt termesztő berendezésben) végzett vizsgálat szükséges.
10.5. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
10.5.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:
– Fekál coliform szám meghatározása,
– Fekál streptococcus szám meghatározása,
– Salmonella sp. kimutatása,
– Humán parazita bélféreg pete szám meghatározása.
10.6.73 Amennyiben a növénykondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
11. NÖVÉNYVÉDŐ SZERNEK NEM MINŐSÜLŐ NÖVÉNYI NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÓ KÉSZÍTMÉNYEK
11.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 x 1 kg vagy liter mintából:
– küllem: szín, szag, halmazállapot,
– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),
– sűrűség, térfogattömeg,
– robbanékonyság és oxidációs tulajdonságok,
– lobbanáspont és a gyúlékonyság, illetve öngyulladási hajlam,
– viszkozitás, felületi feszültség,
– tárolási stabilitás, stabilitás és eltarthatóság (fény, hőmérséklet és páratartalom hatása),
– a készítmény technikai paraméterei,
– perzisztens habképződés,
– szuszpendálhatóság és szuszpenzió stabilitás,
– nedves szita és száraz szita vizsgálat,
– emulgeálhatóság, újra-emulgeálhatóság, emulzió stabilitás,
– folyóképesség, kiönthetőség és porzási hajlam,
– fizikai és kémiai kompatibilitás azon termékekkel, melyekkel együtt felhasználása engedélyezett.
11.2. Biológiai hatás vizsgálata
11.2.1. Teljesen új hatóanyagú és új hatásjellegű készítményeknél a vizsgálati idő legalább 3 év, 3 eltérő agroökológiai térségben, kultúránként.
11.2.2. Új hatóanyagú és ismert hatásjellegű készítményeknél a vizsgálati idő legalább 2 év, 2 eltérő agroökológiai térségben, kultúránként.
11.2.3. Ismert hatóanyagú, de új célra felhasználni kívánt készítményeknél a vizsgálati idő legalább 2 év, 2 eltérő agroökológiai térségben, kultúránként.
11.2.4.74 Hazánkban az adott kultúrában már engedélyezett hatóanyagú, de új készítményeknél a vizsgálati idő legalább 1 év, 2 eltérő agroökológiai térségben, külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként.
11.2.5. Technológia változtatás már engedélyezett készítményeknél a vizsgálati idő legalább 1 év, 2 eltérő agroökológiai térségben, kultúránként.
11.2.6.75 Formuláció változtatás már engedélyezett készítményeknél a vizsgálati idő legalább 1 év, 1 agroökológiai térségben, külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként.
11.2.7. Több hatóanyagot tartalmazó készítmény (kombináció) elbírálása a legszigorúbb szabályozású hatóanyag szerint történik.
11.3. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bőr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.
Az anyag minőségétől függően a minisztérium esetenként adja meg a szükséges vizsgálatok körét.
3. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
Minőségi előírások a termésnövelő anyagokra
1.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
1.2.76 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Foszfor műtrágyák |
10 |
* |
– |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Kálium műtrágyák |
10 |
2 |
– |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
NPK műtrágyák |
10 |
* |
– |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Mikroelem műtrágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
|
NPK + mikroelem műtrágyák |
10 |
* |
50 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
|
Hulladékot is tartalmazó műtrágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
* A Cd tartalom legfeljebb 20 mg/P2O5 kg lehet (azaz 0,2 mg Cd /1% P2O5 hatóanyag)
1.3.77 Biztonságtechnikai okból megengedhető értékek
Ammónium nitrát, illetve 80%-nál több ammónium nitrátot tartalmazó műtrágyáknál
– porozitás: a műtrágya olaj visszatartása az első két 25–50 °C közötti termikus ciklus után < 4%,
– éghető anyag tartalom szénben kifejezve: a 31,5%-nál nagyobb nitrogén tartalom esetén < 0,2%, 28,0–31,5% közötti nitrogén tartalom esetén < 0,4%,
– pH: 10%-os vizes oldatban > 4,5,
– szemcseméret eloszlás: 0,5 mm alatt legfeljebb 3%, 1,0 mm alatt legfeljebb 5%,
– klorid tartalom: < 0,02%,
– Cu tartalom < 10 mg/kg sz.a.,
- robbanóképesség: minden egyes robbantás esetén valamennyi ólomhenger összenyomódása meghaladja az 5%-os értéket.
1.4. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
1.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
2.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5
térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,7
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 40,0
szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 50,0
vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0
szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0
N tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
Ca tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
Mg tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
2.2.78 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Szerves trágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
|
|
Hulladékot is tartalmazó szerves trágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
2.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
2.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
2.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
2.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
3.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
A hatóanyag tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.
3.2.79 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Ásványi trágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Hulladékot is tartalmazó ásványi trágyák |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
3.3. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
3.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
4.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5
térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,9
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 50,0
szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 25,0
vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0
szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0
N tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
Ca tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,2
Mg tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5
4.2.80 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Komposztok |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
4.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
4.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
4.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
4.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
5.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5
térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 1,0
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 60,0
szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 20,0
vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0
szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0
N tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,8
Ca tartalom (m/m%) sz.a. legalább 3,0
Mg tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0
5.2.81 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Gilisztahumuszok |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
|
|
Hulladékot is tartalmazó gilisztahumuszok |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
5.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
5.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
5.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
5.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
6.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások
Lúgos kémhatású talajjavító anyagok
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0
– MgCO3 tartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 20,0
– nedvesség tartalom (m/m%) legfeljebb 5,0
= 0,8 mm-es szitán áteső rész legalább 45,0
= 2,0 mm-es szitán áteső rész legalább 95,0
= 5,0 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 90,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 5,0
= 0,25 mm-es szitán áteső rész legalább 80,0
= 1,0 mm-es szitán áteső rész legalább 95,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 40,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 20,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 40,0
Szikkasztott cukorgyári mésziszap
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 40,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 35,0
Víztelenített cukorgyári mésziszap
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 25,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 30,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 40,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0
– Ca tartalom (m/m%) sz.a. legalább 16,0
– Mg tartalom legalább 10,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 15,0
= 0,1 mm-es szitán áteső rész legalább 20,0
= 0,25 mm-es szitán áteső rész legalább 80,0
= 0,8 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
– összes karbonát tartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0
– Ca tartalom (m/m%) sz.a. legalább 16,0
– Mg tartalom legalább 10,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 15,0
= 0,1 mm-es szitán áteső rész legalább 20,0
= 0,25 mm-es szitán áteső rész legalább 80,0
= 1,0 mm-es szitán áteső rész legalább 95,0
= 2,0 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
Savas hatású talajjavító anyagok
– CaSO4 tartalom CaSO4 x H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0
= 0,8 mm-es szitán áteső rész legalább 80,0
= 1,0 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)
– CaSO4 tartalom CaSO4 x H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 40,0
= 1,0 mm-es szitán áteső rész legalább 85,0
= 2,5 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
– S tartalom (m/m%) sz.a. legalább 7,5
= 2,5 mm-es szitán áteső rész legalább 100,0
Szerves anyag tartalmú talajjavító anyagok
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 55,0
– szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 40,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 55,0
– szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 30,0
– szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 50,0
– nedvesség tartalom (m/m%) lefeljebb 40,0
– szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 20,0
6.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Talajjavító anyagok (mészkő, dolomit, tőzeg kivételével) |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
|
Tőzeg |
25 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
|
Hulladékot tartalmazó talajjavító anyagok |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
6.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
6.4. Szerves talajjavító anyagok talajhigiénés mikrobiológiai előírásai
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
6.5. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
7.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
A hatóanyag tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.
7.2.82 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag* |
|
Talajkondicionáló készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Hulladékot is tartalmazó talajkondicionáló készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
* 20% szárazanyag tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendők.
7.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
7.4. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által feltüntetett hatásnak.
8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
8.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
A hatóanyag tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.
8.2.83 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag* |
|
Mikrobiológiai készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Hulladékot is tartalmazó mikrobiológiai készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
* 20% szárazanyag tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendők.
8.3. A mikrobiológiai minősítés feleljen meg a gyártó által garantált értékeknek. Nem okozhat toxikus hatást a talajban.
8.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
8.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
8.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
9.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 5,0–7,5
térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,8
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 45,0
szerves anyag tartalom (m/m%) sz.a. legalább 12,0
vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 2,0
szemcseméret eloszlás 20,0 mm alatt legalább 100,0
N tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,3
P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,1
K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,3
9.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag |
|
Tőzeget tartalmazó termesztőközeg |
15 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
|
|
Tőzeget nem tartalmazó termesztőközeg |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
|
|
Hulladékot tartalmazó termesztőközegek |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
9.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
9.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
9.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
9.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK
10.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
A hatóanyag tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.
10.2.84 A toxikus elemekre vonatkozó előírások
|
|
As |
Cd |
Co |
Cr |
Cu |
Hg |
Ni |
Pb |
Se |
|
tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag* |
|
Növénykondicionáló készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
– |
|
Hulladékot is tartalmazó növénykondicionáló készítmények |
10 |
2 |
50 |
100 |
100 |
1 |
50 |
100 |
5 |
* 20% szárazanyag tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendők.
10.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások
– összes PAH tartalom (16 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.
– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.
– ásványi olaj tartalom (TPH C5–C40) < 100,0 mg/kg sz.a.
– összes PCB tartalom (7 PCB–28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) < 0,1 mg/kg sz.a.
– összes PCDD/F < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q
10.4. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
10.5. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások
– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml
– Salmonella sp. 2 x 10 g vagy ml negatív
– Humán parazita bélféreg pete szám 100 g vagy 100 ml negatív
11. NÖVÉNYVÉDŐ SZERNEK NEM MINŐSÜLŐ NÖVÉNYI NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÓ KÉSZÍTMÉNYEK
11.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások
A hatóanyag tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.
11.2. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.
3. számú melléklet
1. számú függeléke85
Műtrágyák besorolása és minőségi követelményei
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom (tömegszázalék); a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére
vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
1. a) |
Kalcium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga kalcium-nitrát és esetleg ammónium-nitrátot tartalmazhat. |
15% N
Összes nitrogén vagy nitrát és ammónia nitrogén formában kifejezve
Ammónia nitrogén tartalom: legfeljebb 1,5%. |
– |
Összes nitrogén
További megadható adatok:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén |
|
1. b) |
Kalcium-mag- nézium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga kalcium-nitrát és magnézium-nitrát. |
13% N
Nitrát nitrogén formában kifejezve
5% MgO
Vízben oldódó magnéziumsók,
magnézium-oxidban kifejezve. |
|
Nitrát nitrogén
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
1. c) |
Magnézium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga magnézium-nitrát-hexahidrát. |
10% N
Nitrát nitrogén formában kifejezve
14% MgO
Vízben oldódó magnéziumsók,
magnézium-oxidban kifejezve. |
Amennyiben kristályos formában forgalmazzák, a „kristályos formában” megjelölést fel lehet tüntetni |
Nitrát nitrogén
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
2. a) |
Nátrium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga nátrium-nitrát. |
15% N
Nitrát nitrogén formában kifejezve. |
|
Nitrát nitrogén |
|
2. b) |
Chilei salétrom |
Chilei salétromból készített termék, alapvető hatóanyaga nátrium-nitrát. |
15% N
Nitrát nitrogén formában kifejezve. |
|
Nitrát nitrogén |
|
3. a) |
Kalcium-ciánamid |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga kalcium-ciánamid, kalcium-oxidot és esetleg kis mennyiségben ammónium sókat és karbamidot tartalmaz |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
A deklarált nitrogénnek legalább 75%-a ciánamid formában kötött. |
|
Összes nitrogén |
|
3. b) |
Nitrát tartalmú kalcium-ciánamid |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga kalcium-ciánamid, kalcium-oxidot és esetleg kis mennyiségben ammónium sókat és karbamidot, valamint hozzáadott nitrátot tartalmaz |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
A deklarált nem nitrát nitrogénnek legalább 75%-a ciánamid formában kötött
A nitrát nitrogén tartalom
– legalább 1% N,
– legfeljebb 3% N. |
|
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén |
|
4. |
Ammónium-szulfát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga ammónium-szulfát. |
20% N
Ammónia nitrogén formában kifejezve. |
|
Ammónia nitrogén |
|
5. |
Ammónium-nitrát vagy
kalcium-ammónium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga ammónium-nitrát, mely olyan adalékanyagokat tartalmaz, mint az őrölt mészkő, kalcium-szulfát, őrölt dolomit, magnézium-szulfát, kieserit. |
20% N
Ammónia és nitrát nitrogén formában kifejezve
A két nitrogénforma az összes nitrogén tartalomnak körülbelül a fele-felét teszi ki. |
A „kalcium- ammónium-nitrát” elnevezés kizárólag olyan műtrágyák számára van fenntartva, melyek az ammónium-nitráton kívül csak kalcium-karbonátot (mészkő) és/vagy magnézium-karbonátot és kalcium-karbonátot (dolomit) tartalmaznak. Ezen karbonátok mennyisége legalább 20%, tisztasági fokuk pedig legalább 90%. |
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén |
|
6. |
Ammónium-
szulfát-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga ammónium-nitrát és ammónium-szulfát. |
25% N
Ammónia és nitrát nitrogén formában kifejezve
A nitrát nitrogén tartalom: legalább 5% |
|
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén |
|
7. |
Magnézium- szulfo-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga ammónium-nitrát, ammónium-szulfát és magnézium-szulfát. |
19% N
Ammónia és nitrát nitrogén formában kifejezve
A nitrát nitrogén tartalom: legalább 6%
5% MgO
Vízben oldódó magnéziumsók,
magnézium-oxidban kifejezve. |
|
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
8. |
Magnézium-
ammónium-nitrát |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga ammónium-nitrát és magnézium sók (dolomit, magnézium karbonát és/vagy magnéziumszulfát). |
19% N
Ammónia és nitrát nitrogén formában kifejezve
A nitrát nitrogén tartalom: legalább 6%
5% MgO
Az összes magnézium
magnézium-oxidban kifejezve. |
|
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Összes magnézium-oxid és lehetőleg a vízben oldódó magnézium-oxid |
|
9. |
Karbamid |
Kémiai úton nyert termék, alapvető hatóanyaga karbonildiamid (karbamid). |
44% N
Összes karbamid nitrogén
(biuretet is beleértve) formában
kifejezve
Biuret tartalom: legfeljebb 1-2% |
|
Összes nitrogén karbamid nitrogénként
kifejezve |
|
10. |
Krotonilidén- dikarbamid |
Karbamid és krotonaldehid kémiai reakciójával nyert termék
Monomer vegyület |
28% N
Összes nitrogénben kifejezve
Legalább 25% nitrogén krotonilidén-dikarbamidban kötött
Karbamid nitrogén tartalom:
legfeljebb 3%. |
|
Összes nitrogén
Karbamid nitrogén, ahol legalább 1 tömeg%
Krotonilidén-dikarbamidban kötött nitrogén |
|
11. |
Izobutilidén- dikarbamid |
Karbamid és izobutilaldehid kémiai reakciójával nyert termék
Monomer vegyület |
28% N
Összes nitrogénben kifejezve
Legalább 25% nitrogén izobutilidén- dikarbamidban kötött
Karbamid nitrogén tartalom:
legfeljebb 3%. |
|
Összes nitrogén
Karbamid nitrogén, ahol legalább 1 tömeg%
Izobutilidén-dikarbamidban kötött nitrogén. |
|
12. |
Karbamid-
formaldehid |
Karbamid és formaldehid kémiai reakciójával nyert termék
Polimer vegyület |
36% N
Összes nitrogénben kifejezve
A deklarált érték legalább 60%-a
oldódjon forró vízben
Legalább 31% nitrogén
karbamid-formaldehidben kötött
Karbamid nitrogén tartalom:
legfeljebb 5%. |
|
Összes nitrogén
Karbamid nitrogén, ahol legalább 1 tömeg%
Hideg vízben oldódó karbamid formaldehid nitrogén
Csak forró vízben oldódó karbamid formaldehid nitrogén |
|
13. |
Krotonilidén- dikarbamid
tartalmú nitrogén műtrágya |
Kémiai úton nyert termék, amely krotonilidén-dikarbamidot és egy egyszerű nitrogén műtrágyát tartalmaz, az A/1. táblázat a 3. a), 3. b) és 5. termékek kivételével. |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
Legalább 3% nitrogén ammónia és/vagy nitrát és/vagy karbamid nitrogén formában
A deklarált összes nitrogén tartalom legalább 1/3-a krotonilidén-dikarbamid formában.
Biuret tartalom legfeljebb:
(karbamid nitrogén + krotonilidén-dikarbamid N) x 0,026 |
|
Összes nitrogén
Az a N forma, amelyik legalább 1 tömeg%:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
A krotonilidén-dikarbamidban kötött nitrogén. |
|
14. |
Izobutilidén- dikarbamid
tartalmú nitrogén műtrágya |
Kémiai úton nyert termék, amely izobutilidén-dikarbamidot és egy egyszerű nitrogén műtrágyát tartalmaz, az A/1. táblázat a 3. a), 3. b) és 5. termékek kivételével. |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
Legalább 3% nitrogén ammónia és/vagy nitrát és/vagy karbamid nitrogén formában
A deklarált összes nitrogén tartalom legalább 1/3-a izobutilidén-dikarbamid formában
Biuret tartalom legfeljebb:
(karbamid nitrogén + izobutilidén-dikarbamid nitrogén) x 0,026 |
|
Összes nitrogén
Az a N forma, amelyik legalább 1 tömeg%:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
Az izobutilidén-dikarbamidban kötött nitrogén |
|
15. |
Karbamid-
formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya |
Kémiai úton nyert termék, amely karbamid-formaldehidet és egy egyszerű nitrogén műtrágyát tartalmaz, az A/1. táblázat a 3. a), 3. b) és 5. termékek kivételével. |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
Legalább 3% nitrogén ammónia és/vagy nitrát és/vagy karbamid nitrogén
formában
A deklarált összes nitrogén tartalom legalább 1/3-a karbamid-formaldehid formában
A deklarált érték legalább 60%-a
oldódjon forró vízben
Biuret tartalom legfeljebb: (karbamid nitrogén + karbamid-formaldehid
nitrogén) x 0,026 |
|
Összes nitrogén
Az a N forma, amelyik legalább 1 tömeg%:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
A karbamid-formaldehidben kötött nitrogén
A hideg vízben oldódó karbamid-formaldehidben kötött nitrogén
A forró vízben oldódó
karbamid-formaldehidben kötött nitrogén |
|
16. |
Ammónium-szulfát nitrifikáció
gátlóval (diciándiamid) |
Kémiai úton nyert termék, amely
ammónium-szulfátot és diciándiamidot tartalmaz. |
20% N
Összes nitrogénben kifejezve
Ammónium nitrogén tartalom
legalább 18%
Diciándiamid nitrogén tartalom
legalább 1,5% |
|
Összes nitrogén
Ammónia nitrogén
Diciándiamid nitrogén
Használati utasítás* |
|
17. |
Ammónium- szulfo-nitrát
nitrifikáció
gátlóval (diciándiamid) |
Kémiai úton nyert termék, amely
ammónium-szulfo-nitrátot és diciándiamidot tartalmaz. |
24% N
Összes nitrogénben kifejezve
Nitrát nitrogén tartalom legalább 3%
Diciándiamid nitrogén tartalom
legalább 1,5% |
|
Összes nitrogén
Ammónia nitrogén
Nitrát nitrogén
Diciándiamid nitrogén
Használati utasítás* |
|
18. |
Karbamid-ammónium-szulfát |
Kémiai úton, karbamidból és ammónium-szulfátból nyert termék. |
30% N
Ammónia és karbamid
nitrogén formában kifejezve
Ammónia nitrogén: legalább 4%
Kén tartalom kén-trioxidban kifejezve: legalább 12%
Biuret tartalom legfeljebb 0,9% |
|
Összes nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
Vízben oldódó kén-trioxid |
|
*A lehető legteljesebb használati utasítást kell adni minden egyes csomagolási egységhez vagy ömlesztett szállítmányhoz, amelyért a forgalmazó felel. A használati utasításnak olyannak kell lennie, hogy a felhasználó képes legyen meghatározni a kijuttatási dózist, az alkalmazás idejét a termesztett növénytől függően. |
Amennyiben a szemcseméret követelmény előírt a granulátum formájában forgalmazott műtrágyák esetében (1., 3., 4., 5., 6., és 7. műtrágyák), azt megfelelő analitikai módszerrel meg kell határozni
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom (tömegszázalék); a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
1. |
Bázikus salak
– Thomas foszfátok
– Thomas salak |
A vasolvasztásnál a foszfor tartalmú
olvadékok kezelésével nyert termék, amely alapvető hatóanyagként
kalcium-sziliko-foszfátokat tartalmaz. |
12% P2O5 Ásványi savakban oldódó,
foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
10% P2O5 2%-os citromsavban oldódó
foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
Szemcseméret:
– legalább 75%-a átesik egy
0,160 mm-es szitán,
– legalább 96%-a átesik egy
0,630 mm-es szitán |
|
Összes (ásványi savakban oldódó) foszfor-pentoxid
2%-os citromsavban oldódó foszfor-pentoxid |
|
2. a) |
Szuperfoszfát |
Őrölt ásványi foszfát kénsavval való
reagáltatással nyert termék, amely alapvető hatóanyagként monokalcium-foszfátot, valamint kalcium-szulfátot tartalmaz. |
16% P2O5 Semleges ammónium-citrátban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 93%-a oldódik vízben
(vizsgálati minta: 1 g) |
|
Semleges ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid
Vízben oldódó foszfor-pentoxid |
|
2. b) |
Koncentrált
szuperfoszfát |
Őrölt ásványi foszfát kénsavval és
foszforsavval való reagáltatással nyert termék, amely alapvető hatóanyagként monokalcium-foszfátot, valamint
kalcium-szulfátot tartalmaz. |
25% P2O5 Semleges ammónium-citrátban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 93%-a oldódik vízben
(vizsgálati minta: 1 g) |
|
Semleges ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid
Vízben oldódó foszfor-pentoxid |
|
2. c) |
Tripleszuperfoszfát |
Őrölt ásványi foszfát foszforsavval való reagáltatással nyert termék, amely alapvető hatóanyagként monokalcium-foszfátot tartalmaz. |
38% P2O5 Semleges ammónium-citrátban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 93%-a oldódik vízben
(vizsgálati minta: 3 g) |
|
Semleges ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid
Vízben oldódó foszfor-pentoxid |
|
3. |
Részlegesen feltárt foszfátérc |
Őrölt foszfátércnek kénsavval vagy
foszforsavval történő részleges feltárásával nyert termék, amely alapvető
hatóanyagként monokalcium-foszfátot, trikalcium-foszfátot és kalcium-szulfátot tartalmaz. |
20% P2O5 Ásványi savakban oldódó,
foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 40%-a oldódik vízben
Szemcseméret:
– legalább 90%-a átesik egy
0,160 mm-es szitán,
– legalább 98%-a átesik egy
0,630 mm-es szitán |
|
Összes (ásványi savakban oldódó)
foszfor-pentoxid
Vízben oldódó foszfor-pentoxid |
|
4. |
Dikalcium-foszfát |
Ásványi foszfátokból vagy csontból oldott foszforsavval történő kicsapással nyert termék, amely alapvető hatóanyagként dikalcium-foszfát- dihidrátot tartalmaz. |
38% P2O5 Lúgos ammónium-citrátban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor (Petermann) Szemcseméret:
– legalább 90%-a átesik egy
0,160 mm-es szitán,
– legalább 98%-a átesik egy
0,630 mm-es szitán |
|
Lúgos ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid |
|
5. |
Kalcinált foszfát |
Őrölt foszfátércnek lúgos vegyületekkel és szilíciumsavval történő hőkezelése útján nyert termék, amely alapvető hatóanyagként lúgos kalcium-foszfátot és kalcium-szilikátot tartalmaz. |
25% P2O5 Lúgos ammónium-citrátban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor (Petermann)
Szemcseméret:
– legalább 75%-a átesik egy
0,160 mm-es szitán,
– legalább 96%-a átesik egy
0,630 mm-es szitán |
|
Lúgos ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid |
|
6. |
Alumínium-
kalcium-foszfát |
Amorf alakú, hőkezeléssel és őrléssel nyert termék, amely alapvető hatóanyagként alumínium- és kalcium-foszfátot tartalmaz. |
30% P2O5 Ásványi savakban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 75%-a oldódik lúgos ammónium-citrátban (Joulie)
Szemcseméret:
– legalább 90%-a átesik egy
0,160 mm-es szitán
– legalább 98%-a átesik egy
0,630 mm-es szitán |
|
Összes (ásványi savakban oldódó)
foszfor-pentoxid
Lúgos ammónium-citrátban oldódó
foszfor-pentoxid |
|
7. |
Őrölt lágy
foszfátérc |
Lágy ásványi foszfátok őrlésével nyert termék, amely alapvető hatóanyagként trikalcium-foszfátot és kalcium-karbonátot tartalmaz. |
25% P2O5 Ásványi savakban oldódó, foszfor-pentoxidban kifejezett foszfor
A megadott foszfor-pentoxid tartalom legalább 55%-a oldódik 2%-os hangyasavban
Szemcseméret:
– legalább 90%-a átesik egy
0,063 mm-es szitán,
– legalább 98%-a átesik egy
0,125 mm-es szitán |
|
Összes (ásványi savakban oldódó)
foszfor-pentoxid
2%-os hangyasavban oldódó foszfor-pentoxid
Az anyag tömegszázalékban megadott
hányada, amely átesik egy 0,063 mm-es szitán |
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom (tömegszázalék); a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
1. |
Kainit |
Nyers kálisókból nyert termék |
10% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve
5% MgO
Vízben oldódó magnéziumsók,
magnézium-oxidban kifejezve |
A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető |
Vízben oldódó kálium-oxid
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
2. |
Dúsított kainit só |
Kálium-kloriddal való keverés útján
dúsított nyers káliumsókból nyert termék |
18% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve |
A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető |
Vízben oldódó kálium-oxid
Megadható a vízben oldódó magnézium oxid tartalom, ahol a MgO több mint 5% |
|
3. |
Kálium-klorid |
Nyers kálisóból nyert termék, amely
alapvető hatóanyagként kálium-kloridot tartalmaz. |
37% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve |
A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető |
Vízben oldódó kálium-oxid |
|
4. |
Magnéziumsó tartalmú
kálium-klorid |
Nyers kálisóból magnézium sók
hozzáadásával nyert termék, amely alapvető hatóanyagként kálium-kloridot és magnézium sókat tartalmaz. |
37% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve
5% MgO
Vízben oldódó magnézium sók, magnézium-oxidban kifejezve |
|
Vízben oldódó kálium-oxid
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
5. |
Kálium-szulfát |
Kálisókból kémiai úton nyert termék, amely alapvető hatóanyagként kálium-szulfátot tartalmaz. |
47% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve Klór tartalom: legfeljebb 3% Cl |
|
Vízben oldódó kálium-oxid
Megadható a klór tartalom, ahol kisebb, mint 3% Cl |
|
6. |
Magnéziumsó tartalmú
kálium-szulfát |
Kálisókból kémiai úton, esetleg
magnézium sók hozzáadásával nyert termék, amely alapvető hatóanyagként kálium-szulfátot és magnézium sókat tartalmaz. |
22% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve
8% MgO
Vízben oldódó magnézium sók,
magnézium-oxidban kifejezve
Klór tartalom: legfeljebb 3% Cl |
A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető |
Vízben oldódó kálium-oxid
Vízben oldódó magnézium-oxid
Megadható a klór tartalom, ahol kisebb, mint 3% Cl |
|
7. |
Kieserit
kálium-szulfáttal |
Kálium-szulfáttal dúsított kieserit |
8% MgO
Vízben oldódó magnézium-oxidban kifejezve
6% K2O
Vízben oldódó kálium-oxidban kifejezve
Az összes MgO + K2O: 20%
Klór tartalom: legfeljebb 3%. |
A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető |
Vízben oldódó magnézium-oxid
Vízben oldódó kálium-oxid
Megadható a klór tartalom, ahol kisebb mint 3% Cl |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom (tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NPK műtrágyák |
Kémiai úton vagy
keveréssel előállított termék, állati vagy növényi eredetű
szerves
tápanyagok hozzáadása nélkül |
20%
(N + P2O5 + K2O) |
3% N
5% P2O5 5% K2O |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia
nitrogén
4. Karbamid
nitrogén
5. Ciánamid
nitrogén |
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges
ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Semleges
ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5 4. Kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 5. Lúgos
ammónium-citrátban oldódó P2O5 (Petermann)
6. a) Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó 2%-os citromsavban
6. b) 2%-os
citromsavban oldódó P2O5 7. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó lúgos
ammónium-citrátban (Joulie)
8. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 55%-a oldódó 2%-os hangyasavban |
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma
(2–5) mennyisége legalább
1 tömeg%, fel kell tüntetni |
1. Az olyan NPK műtrágyánál, amely nem tartalmaz Thomas salakot, kalcinált
foszfátércet, alumínium-kalcium-foszfátot, részben feltárt foszfátércet és őrölt lágy
foszfátércet, a foszfortartalmat az 1-es, 2-es és 3-as típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni:
– ha a vízben oldódó P2O5 nem éri el a 2%-ot, csak a 2-es típusú oldhatóságot kell
feltüntetni,
– ha a vízben oldódó P2O5 meghaladja a 2%-ot, a 3-as típusú oldhatóságot kell feltüntetni és a vízben oldódó P2O5 tartalmat jelölni kell (1-es típusú oldhatóság)
A kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 tartalom nem lehet több mint 2% (Ezen 1-es típus 2-es és 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 1 g mintát kell bemérni.)
2. a) Az őrölt lágy foszfátércet vagy részben feltárt foszfátércet tartalmazó NPK
műtrágyánál, amely nem tartalmazhat Thomas salakot, kalcinált foszfátércet és
alumínium-kalcium-foszfátot, a foszfortartalmat az 1-es, 3-as és 4-es típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni. Ezen műtrágya
típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% csak ásványi savakban oldódó P2O5-t (4-es típusú oldhatóság),
– legalább 5% semleges ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5-t (3-as típusú
oldhatóság),
– legalább 2,5% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság)
Ezt a típusú műtrágyát a következő megjelöléssel kell forgalomba hozni: „NPK műtrágya, őrölt lágy foszfátérc tartalmú” vagy „NPK műtrágya, részben feltárt foszfátérc tartalmú” [Ezen 2.a) típus 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 3 g mintát kell bemérni.]
2. b) Az alumínium-kalcium-foszfátot
tartalmazó NPK műtrágyánál, amely nem tartalmazhat Thomas salakot, kalcinált
foszfátércet, őrölt lágy foszfátércet és részben feltárt foszfátércet, a foszfortartalmat az 1-es és 7-es típusú oldhatóság szerint kell
feltüntetni, az utóbbit a vízben oldhatóság levonásával alkalmazzuk Ezen műtrágya típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság),
– legalább 5%, 7-es típusú oldhatóság szerinti P2O5-t Ezt a típusú műtrágyát a következő megjelöléssel kell forgalomba hozni: „NPK műtrágya, alumínium-kalcium-foszfát
tartalmú”
3. Azon NPK műtrágyák esetében, melyek kizárólag egyet tartalmaznak az alábbi foszfor műtrágya típusok közül: Thomas salak,
kalcinált foszfátérc
alumínium-kalcium-foszfát, őrölt lágy
foszfátérc, a típus megjelölése után kell
megadni a foszfát hatóanyag tartalmat.
Az oldódó P2O5 tartalmat a következő
oldhatósági vizsgálatok szerint kell megadni:
– Thomas salak alapú műtrágyák
[6. b) típusú oldhatóság szerint],
– kalcinált foszfát alapú műtrágyák
(5-ös típusú oldhatóság szerint),
– alumínium-kalcium- foszfát alapú
műtrágyák (7-es típusú oldhatóság szerint),
– lágy őrölt foszfátérc alapú műtrágyák
(8-as típusú oldhatóság szerint). |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony
klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klórtartalomra
vonatkozhat
3. A klórtartalom feltüntethető |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bázikus foszfát hatóanyagok szemcsemérete:
|
|
Thomas salak: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Alumínium-kalcium-foszfát: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Kalcinált foszfát: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Lágy őrölt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,063 mm-es szitán; |
|
|
Részben feltárt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán. |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NP műtrá-
gyák |
Kémiai úton vagy
keveréssel előállított termék, állati vagy növényi eredetű
szerves
tápanyagok hozzáadása nélkül |
18%
(N + P2O5) |
3% N
5% P2O5 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén
5. Ciánamid nitrogén |
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges
ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Semleges
ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5 4. Kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 5. Lúgos
ammónium-citrátban oldódó P2O5 (Petermann)
6. a) Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó 2%-os citromsavban
6. b) 2%-os
citromsavban oldódó P2O5 7. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó lúgos
ammónium-citrátban (Joulie)
8. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 55%-a oldódó 2%-os hangyasavban |
|
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–5) mennyisége legalább
1 tömeg%, fel kell tüntetni |
1. Az olyan NP műtrágyánál, amely nem tartalmaz Thomas salakot, kalcinált foszfátércet, alumínium-kalcium-foszfátot, részben feltárt foszfátércet és őrölt lágy foszfátércet, a
foszfortartalmat az 1-es, 2-es és 3-as típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni:
– ha a vízben oldódó P2O5 nem éri el a 2%-ot, csak a 2-es típusú oldhatóságot kell feltüntetni,
– ha a vízben oldódó P2O5 meghaladja a 2%-ot, a 3-as típusú oldhatóságot kell feltüntetni és a vízben oldódó P2O5 tartalmat jelölni kell
(1-es típusú oldhatóság)
A kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 tartalom nem lehet több mint 2%
(Ezen 1-es típus 2-es és 3-as típusú
oldhatóságának meghatározására 1 g mintát kell bemérni.)
2. a) Az őrölt lágy foszfátércet vagy részben feltárt foszfátércet tartalmazó NP műtrágyánál, amely nem tartalmazhat Thomas salakot,
kalcinált foszfátércet és
alumínium-kalcium-foszfátot, a
foszfortartalmat az 1-es, 3-as és
4-es típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni. Ezen műtrágya típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% csak ásványi savakban oldódó P2O5-t (4-es típusú oldhatóság),
– legalább 5% semleges ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5-t (3-as típusú
oldhatóság),
– legalább 2,5% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság)
Ezt a típusú műtrágyát a következő megjelö-
léssel kell forgalomba hozni: „NP műtrágya, őrölt lágy foszfátérc tartalmú” vagy „NP mű-
trágya, részben feltárt foszfátérc tartalmú”
[Ezen 2. a) típus 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 3 g mintát kell bemérni.]
2. b) Az alumínium-kalcium-foszfátot
tartalmazó NP műtrágyánál, amely nem
tartalmazhat Thomas salakot, kalcinált
foszfátércet, őrölt lágy foszfátércet és részben feltárt foszfátércet, a foszfortartalmat az 1-es és 7-es típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni, az utóbbit a vízben oldhatóság levonásával alkalmazzuk
Ezen műtrágya típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság),
– legalább 5%, 7-es típusú oldhatóság szerinti P2O5-t
Ezt a típusú műtrágyát a következő
megjelöléssel kell forgalomba hozni: „NP műtrágya, alumínium-kalcium-foszfát
tartalmú”
3. Azon NP műtrágyák esetében, amelyek kizárólag egyet tartalmaznak az alábbi foszfor műtrágya típusok közül: Thomas salak,
kalcinált foszfátérc,
alumínium-kalcium-foszfát, őrölt lágy
foszfátérc, a típus megjelölése után kell
megadni a foszfát hatóanyag tartalmat
Az oldódó P2O5 tartalmat a következő
oldhatósági vizsgálatok szerint kell megadni:
– Thomas salak alapú műtrágyák
[6. b) típusú oldhatóság szerint],
– kalcinált foszfát alapú műtrágyák
(5-ös típusú oldhatóság szerint),
– alumínium-kalcium-fosz-fát alapú műtrágyák (7-es típusú oldhatóság szerint),
– lágy őrölt foszfátérc alapú műtrágyák
(8-as típusú oldhatóság) szerint. |
|
Bázikus foszfát hatóanyagok szemcsemérete:
|
|
Thomas salak: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Alumínium-kalcium-foszfát: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Kalcinált foszfát: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Lágy őrölt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,063 mm-es szitán; |
|
|
Részben feltárt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán. |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom (tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NK mű-
trá-
gyák |
Kémiai úton vagy keverés-
sel előállított termék, állati vagy növényi eredetű szer-
ves tápanyagok hozzáadása nélkül |
18%
(N + K2O) |
3% N
5% K2O |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia
nitrogén
4. Karbamid
nitrogén
5. Ciánamid
nitrogén |
|
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma
(2–5) mennyisége legalább
1 tömeg%, fel kell tüntetni |
|
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2%
klórtartalomra vonatkozhat
3. A klórtartalom feltüntethető |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom (tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PK mű-
trá-
gyák |
Kémiai úton vagy keverés-
sel előállított termék, állati vagy növényi eredetű szer-
ves tápanyagok hozzáadása nélkül |
18%
(P2O5 + K2O) |
5% P2O5 5% K2O |
|
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges
ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Semleges
ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5 4. Kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 5. Lúgos
ammónium-citrátban oldódó P2O5 (Petermann)
6. a) Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó 2%-os citromsavban
6. b) 2%-os
citromsavban oldódó P2O5 7. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 75%-a oldódó lúgos
ammónium-citrátban (Joulie)
8. Ásványi savakban oldódó P2O5, melynek legalább 55%-a oldódó 2%-os hangyasavban |
Vízben oldódó K2O |
|
1. Az olyan PK műtrágyánál, amely nem tartalmaz Thomas salakot, kalcinált foszfátércet, alumínium-kalcium-foszfátot, részben feltárt foszfátércet és őrölt lágy foszfátércet, a foszfortartalmat az 1-es, 2-es és 3-as típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni:
– ha a vízben oldódó P2O5 nem éri el a
2%-ot, csak a 2-es típusú oldhatóságot kell feltüntetni,
– ha a vízben oldódó P2O5 meghaladja a
2%-ot, a 3-as típusú oldhatóságot kell fel-
tüntetni és a vízben oldódó P2O5 tartalmat jelölni kell (1-es típusú oldhatóság)
A kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 tartalom nem lehet több mint 2%
(Ezen 1-es típus 2-es és 3-as típusú oldható-
ságának meghatározására 1 g mintát kell bemérni.)
2. a) Az őrölt lágy foszfátércet vagy részben feltárt foszfátércet tartalmazó PK műtrágyá-
nál, amely nem tartalmazhat Thomas salakot, kalcinált foszfátércet és
alumínium-kalcium-foszfátot, a foszfortar-
talmat az 1-es, 3-as és 4-es típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni.
Ezen műtrágya típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% csak ásványi savakban oldódó P2O5-t
(4-es típusú oldhatóság),
– legalább 5% semleges ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5-t (3-as típusú oldható-
ság),
– legalább 2,5% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság) Ezt a típusú műtrá-
gyát a következő megjelöléssel kell forga-
lomba hozni: „PK műtrágya, őrölt lágy
foszfátérc tartalmú” vagy „PK műtrágya, részben feltárt foszfátérc tartalmú”
[Ezen 2. a) típus 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 3 g mintát kell bemérni.],
2. b) Az alumínium-kalcium-foszfátot
tartalmazó PK műtrágyánál, amely nem tartalmazhat Thomas salakot, kalcinált
foszfátércet, őrölt lágy foszfátércet és részben feltárt foszfátércet, a foszfortartalmat az 1-es és 7-es típusú oldhatóság szerint kell
feltüntetni, az utóbbit a vízben oldhatóság levonásával alkalmazzuk
Ezen műtrágya típusnak tartalmaznia kell:
– legalább 2% vízben oldódó P2O5-t
(1-es típusú oldhatóság),
– legalább 5%, 7-es típusú oldhatóság szerinti P2O5-t
Ezt a típusú műtrágyát a következő
megjelöléssel kell forgalomba hozni: „PK műtrágya, alumínium-kalcium-foszfát
tartalmú”
3. Azon PK műtrágyák esetében, amelyek kizárólag egyet tartalmaznak az alábbi
foszfor műtrágya típusok közül: Thomas salak, kalcinált foszfátérc,
alumínium-kalcium-foszfát, őrölt lágy
foszfátérc, a típus
megjelölése után kell megadni a foszfát hatóanyag tartalmat
Az oldódó P2O5 tartalmat a következő
oldhatósági vizsgálatok szerint kell megadni:
– Thomas salak alapú műtrágyák [6. b) típusú oldhatóság szerint],
– kalcinált foszfát alapú műtrágyák
(5-ös típusú oldhatóság szerint),
– alumínium-kalcium-foszfát alapú
műtrágyák (7-es típusú oldhatóság szerint),
– lágy őrölt foszfátérc alapú műtrágyák
(8-as típusú oldhatóság) szerint |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2%
klórtartalomra vonatkozhat
3. A klórtartalom feltüntethető |
Bázikus foszfát hatóanyagok szemcsemérete:
|
|
Thomas salak: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Alumínium-kalcium-foszfát: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Kalcinált foszfát: |
legalább 75%-a átesik a 0,160 mm-es szitán; |
|
|
Lágy őrölt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,063 mm-es szitán; |
|
|
Részben feltárt foszfátérc: |
legalább 90%-a átesik a 0,160 mm-es szitán. |
B/5. NPK MŰTRÁGYÁK KROTONILIDÉN-DIKARBAMID IZOBUTILIDÉN-DIKARBAMID VAGY KARBAMID-FORMALDEHID TARTALOMMAL
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom (tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NPK műtrá-
gyák krotonili- dén-dikar- bamid, izobutili-dén-dikar- bamid vagy karbamid – formaldehid tartalommal |
Kémiai úton vagy keveréssel előállított termék, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül, krotonilidén- dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid – formaldehid tartalommal |
20%
(N + P2O5 + K2O) |
5% N
A megadott összes nitrogén tartalom legalább 25%-a az 5., 6. vagy 7. típusú nitrogén forma legyen
A megadott 7. típusú nitrogén tartalom legalább 60%-a oldódjon forró vízben
5% P2O5 5% K2O |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén
5. Krotonilidén- dikarbamid nitrogén
6. Izobutilidén- dikarbamid nitrogén
7. Karbamid formaldehid nitrogén
8. Karbamid formaldehid nitrogén csak forró vízben oldódó
9. Karbamid formaldehid nitrogén hideg vízben oldódó |
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Semleges ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5 |
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni
3. Az 5., 6. és 7. típusú nitrogén formák egyike
A 7. típusú nitrogén forma mennyiségét a 8. és 9. típusú nitrogén formában is ki kell fejezni |
1. Az olyan NPK műtrágyánál, amely nem tartalmaz Thomas salakot, kalcinált foszfátércet, alumíniumkalcium-foszfátot, részben feltárt foszfátércet és őrölt lágy foszfátércet, a foszfor tartalmat az 1-es, 2-es és 3-as típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni:
– ha a vízben oldódó P2O5 nem éri el a 2%-ot csak a 2-es típusú oldhatóságot kell feltüntetni,
– ha a vízben oldódó P2O5 meghaladja a 2%-ot, a 3-as típusú oldhatóságot kell feltüntetni és a vízben oldódó P2O5 tartalmat jelölni kell
(1-es típusú oldhatóság)
A kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 tartalom nem lehet több mint 2% (Ezen 1-es típus 2-es és 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 1 g mintát kell bemérni.) |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
B/6. NP MŰTRÁGYÁK KROTONILIDÉN-DIKARBAMID,IZOBUTILIDÉN-DIKARBAMID VAGY KARBAMID – FORMALDEHID TARTALOMMAL
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NP műtrágyák krotonilidén- dikarba-mid, izobutilidén- dikar- bamid vagy karbamid – formaldehid tartalommal |
Kémiai úton vagy keveréssel előállított termék, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül, krotonilidén- dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid- formaldehid tartalommal |
18%
(N + P2O5) |
5% N
A megadott összes nitrogén tartalom leg- alább 25%-a az 5., 6. vagy 7. típusú nitrogén forma legyen
A megadott 7. típusú nitrogén tartalom legalább 60%-a oldódjon forró vízben
5% P2O5 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén 5. Krotonilidén- dikarbamid nitrogén 6. Izobutilidén- dikarbamid nitrogén 7. Karbamid formaldehid nitrogén 8. Karbamid formaldehid nitrogén csak forró vízben oldódó 9. Karbamid formaldehid nitrogén hideg vízben oldódó |
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Semleges ammónium-citrátban és vízben oldódó P2O5 |
|
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább
1 tömeg%, fel kell tüntetni
3. Az 5., 6. és 7. típusú nitrogén formák egyike A 7. típusú nitrogén forma mennyiségét a 8. és 9. típusú nitrogén formában is ki kell fejezni |
1. Az olyan NP műtrágyánál, amely nem tartalmaz Thomas salakot, kalcinált foszfátércet, alumíniumkalcium-foszfátot, részben feltárt foszfátércet és őrölt lágy foszfátércet, a foszfor tartalmat az 1-es, 2-es és 3-as típusú oldhatóság szerint kell feltüntetni:
– ha a vízben oldódó P2O5 nem éri el a 2%-ot, csak a 2-es típusú oldhatóságot kell feltüntetni,
– ha a vízben oldódó P2O5 meghaladja a 2%-ot, a 3-as típusú oldhatóságot kell feltüntetni és a vízben oldódó P2O5 tartalmat jelölni kell (1-es típusú oldhatóság)
A kizárólag ásványi savakban oldódó P2O5 tartalom nem lehet több mint 2% (Ezen 1-es típus 2-es és 3-as típusú oldhatóságának meghatározására 1 g mintát kell bemérni.) |
|
B/7. NK MŰTRÁGYÁK KROTONILIDÉN-DIKARBAMID IZOBUTILIDÉN-DIKARBAMID VAGY KARBAMID-FORMALDEHID TARTALOMMAL
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái,
oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NK műtrágyák krotonilidén- dikarba- mid, izo- butilidén- dikar- bamid vagy karbamid – formaldehid tartalommal |
Kémiai úton vagy keveréssel előállított termék, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül, krotonilidén- dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid vagy karbamid-formal- dehid tartalommal |
18%
(N + K2O) |
5% N
A megadott összes nitrogén tartalom leg alább 25%-a az 5., 6. vagy 7. típusú nitrogén forma legyen
A megadott 7. típusú nitrogén tartalom legalább 60%-a oldódjon forró vízben
5% K2O |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén
5. Krotonilidén- dikarbamid nitrogén
6. Izobutilidén- dikarbamid nitrogén
7. Karbamid formaldehid nitrogén
8. Karbamid formaldehid nitrogén csak forró vízben oldódó
9. Karbamid formaldehid nitrogén hideg vízben oldódó |
|
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni
3. Az 5., 6. és 7. típusú nitrogén formák egyike
A 7. típusú nitrogén forma mennyiségét a 8. és 9. típusú nitrogén formában is ki kell fejezni |
|
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
C/1. EGYSZERŰ FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom (tömegszázalék);
a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
1. |
Nitrogén műtrágya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, atmoszférikus nyomáson állandó formában, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül. |
15% N
Összes nitrogénben kifejezve vagy, ha csak egyféle formában van, akkor nitrát, ammónia vagy karbamid nitrogén formában kifejezve Biuret tartalom: legfeljebb a karbamid-nitrogén x 0,026 |
|
Összes nitrogén és ha bármelyik nitrogén forma mennyisége legalább tömeg 1%:
– nitrát nitrogén
– ammónia nitrogén
– karbamid nitrogén
Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2% az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
|
2. |
Ammónium-nitrát- karbamid műtrágya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, amely ammónium-nitrátot és karbamidot tartalmaz. |
26% N
Összes nitrogénben kifejezve, ahol a karbamid nitrogén mennyisége az összes nitrogénnek körülbelül a fele
Biuret tartalom: legfeljebb 0,5% |
|
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2% az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
|
3. |
Kalcium-nitrát oldat |
A terméket kalcium-nitrát vízben való oldásával nyerik. |
8% N
Nitrát nitrogénben kifejezve, az ammónia nitrogén tartalom legfeljebb 1% |
A típus megjelölés a következő megjegyzésekkel kiegészíthető:
– levéltrágyázás céljára
– tápoldatos öntözés céljára |
Összes nitrogén
Megadható:
– nitrát nitrogén
– ammónia nitrogén
– vízben oldódó kalcium oxid az 5. oszlopban felsorolt felhasználás esetén |
|
4. |
Magnézium-nitrát oldat |
Kémiai úton és magnézium-nitrát vízben való oldásával nyert termék. |
6% N
Nitrát nitrogénben kifejezve
9% MgO
Vízben oldódó magnézium-oxidban kifejezve A pH: legalább 4. |
|
Nitrát nitrogén
Vízben oldódó magnézium-oxid |
|
5. |
Kalcium-nitrát szuszpenzió |
A terméket kalcium-nitrát vízben való szuszpendálásával nyerik. |
8% N
Összes vagy nitrát és ammónia nitrogénben kifejezve.
Az ammónia nitrogén tartalom legfeljebb 1%
14% CaO
Vízben oldódó kalcium-oxidban kifejezve |
A típus megjelölés a következő megjegyzésekkel kiegészíthető:
– levéltrágyázás céljára
– oldat és szuszpenzió készítés céljára
– tápoldatos öntözés céljára |
Összes nitrogén
Nitrát nitrogén
Vízben oldódó kalcium-oxid |
|
6. |
Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya oldat |
Kémiai úton vagy karbamid-formaldehid és nitrogén műtrágya (A/1. táblázat a 3. a), 3. b) és 5. termékek kivételével) vízben való oldásával keletkezik. |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
A deklarált összes nitrogén tartalom legalább 1/3-a karbamid-formaldehid formában van
Biuret tartalom: legfeljebb (karbamid nitrogén + karbamid-formaldehid nitrogén) x 0,026 |
|
Összes nitrogén
Az a nitrogén forma, amelyik legalább
1 tömeg%:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
Karbamid-formaldehidben kötött nitrogén |
|
7. |
Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya szuszpenzió |
Kémiai úton vagy karbamid-formaldehid és nitrogén műtrágya (A/1.táblázat a 3. a), 3. b) és 5. termékek kivételével) vízben való szuszpendálásával keletkezik. |
18% N
Összes nitrogénben kifejezve
A deklarált összes nitrogén tartalom legalább 1/3-a karbamid-formaldehid formában van
A deklarált érték legalább 60%-a oldódjon forró vízben
Biuret tartalom: legfeljebb (karbamid nitrogén + karbamid-formaldehid nitrogén) x 0,026 |
|
Összes nitrogén
Az a nitrogén forma, amelyik legalább
1 tömeg%:
Nitrát nitrogén
Ammónia nitrogén
Karbamid nitrogén
Karbamid-formaldehidben kötött nitrogén
Hideg vízben oldódó karbamid-formaldehidben kötött nitrogén
Csak forró vízben oldódó karbamid-formaldehidben kötött nitrogén |
C/2. ÖSSZETETT FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK
C/2.1. NPK MŰTRÁGYA OLDAT
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NPK műtrágya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, atmoszférikus nyomáson állandó formában, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
15%
(N + P2O5 + K2O)
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
2% N
3% P2O5 3% K2O
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
Vízben oldódó P2O5 |
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogénforma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni
Ha a biuret tartalom kisebb, mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
Vízben oldódó P2O5 |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
C/2.2. NPK MŰTRÁGYA SZUSZPENZIÓ
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NPK mű-
trá-
gya szusz-
pen-
zió |
Folyékony termék, melyben a tápanyagok vízben szuszpendált és oldott formában vannak, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
20%
(N + P2O5 + K2O)
Biuret tartalom: legfeljebb a karbamid nitrogén x 0,026 |
3% N
4% P2O5 4% K2O
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
1. Vízben oldódó P2O5 2. Semleges ammónium- citrátban oldódó P2O5 3. Vízben és semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 |
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogénforma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni
Ha a biuret tartalom kisebb, mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
A műtrágya nem tartalmazhat Thomas salakot, alumínium-kalciumfoszfátot, kalcinált foszfátot, részben oldott foszfátot vagy természetes foszfátokat
1. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom kisebb, mint 2%, csak a 2-es oldhatóságot kell megadni
2. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom legalább 2%, a 3-as típusú oldhatóságot és a vízben oldódó P2O5 tartalmat kell megadni |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NP mű-
trá-
gya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, atmoszférikus nyomáson állandó formában, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
18%
(N + P2O5)
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
3% N
5% P2O5 Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
Vízben oldódó P2O5 |
|
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
Vízben oldódó P2O5 |
|
C/2.4. NP MŰTRÁGYA SZUSZPENZIÓ
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NP mű-
trá-
gya szusz-
penzió |
Folyékony termék, melyben a tápanyagok vízben szuszpendált és oldott formában vannak, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
18%
(N + P2O5)
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
3% N
5% P2O5 Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
1. Vízben oldódó P2O5
2. Semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 3. Vízben és semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 |
|
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább
1 tömeg%, fel kell tüntetni
Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
1. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom kisebb, mint 2%, csak a 2-es oldhatóságot kell megadni
2. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom legalább 2%, a 3-as típusú oldhatóságot és a vízben oldódó P2O5 tartalmat kell megadni
A műtrágya nem tartalmazhat Thomas salakot, alumínium-kalcium-foszfátot, kalcinált foszfátot, részben oldott foszfátot vagy természetes foszfátokat |
|
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NK műtrágya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, atmoszférikus nyomáson állandó formában, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
15% (N + K2O)
Biuret tartalom: legfeljebb a karbamid nitrogén x 0,026 |
3% N 5% K2O
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
|
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma (2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
|
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
C/2.6. NK MŰTRÁGYA SZUSZPENZIÓ
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NK műtrágya szuszpenzió |
Folyékony termék, melyben a tápanyagok vízben szuszpendált és oldott formában vannak, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
18% (N + K2O)
Biuret tartalom: legfeljebb a karbamid nitrogén x 0,026 |
3% N
5% K2O
Biuret tartalom: legfeljebb karbamid nitrogén x 0,026 |
1. Összes nitrogén
2. Nitrát nitrogén
3. Ammónia nitrogén
4. Karbamid nitrogén |
|
Vízben oldódó K2O |
1. Összes nitrogén
2. Ha bármelyik nitrogén forma
(2–4) mennyisége legalább 1 tömeg%, fel kell tüntetni
Ha a biuret tartalom kisebb mint 0,2%, az „alacsony biuret-tartalmú” jelölést fel lehet tüntetni |
|
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PK műtrágya oldat |
Kémiai úton és vízben való oldással nyert termék, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
18% (P2O5 + K2O) |
5% P2O5 5% K2O |
|
Vízben oldódó P2O5 |
Vízben oldódó K2O |
|
Vízben oldódó P2O5 |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
C/2.8. PK MŰTRÁGYA SZUSZPENZIÓ
|
Típus |
Az előállításra vonatkozó adatok |
Minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalékban) |
A műtrágyák 8., 9. és 10. oszlopban meghatározott formái, oldhatósága és a megadott tápanyag tartalom; szemcseméret eloszlás |
A műtrágyák azonosítási adatai; egyéb követelmények |
|
Összes |
Az egyes tápanyagok |
N |
P2O5 |
K2O |
N |
P2O5 |
K2O |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PK műtrágya szusz-
penzió |
Folyékony termék, melyben a tápanyagok vízben szuszpendált és oldott formában vannak, növényi vagy állati eredetű szerves tápanyag hozzáadása nélkül |
18% (P2O5 + K2O) |
5% P2O5 5% K2O |
|
1.Vízben oldódó P2O5 2. Semleges ammó- nium-citrátban oldódó P2O5 3. Vízben és semleges ammónium-citrátban oldódó P2O5 |
Vízben oldódó K2O |
|
1. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom kisebb, mint 2% csak a 2-es oldhatóságot kell megadni
2. Ha a vízben oldódó P2O5 tartalom legalább 2%, a 3-as típusú oldhatóságot és a vízben oldódó P2O5 tartalmat kell megadni
A műtrágya nem tartalmazhat Thomas salakot, alumínium-kalciumfoszfátot, kalcinált foszfátot, részben oldott foszfátot vagy természetes foszfátokat. |
1. Vízben oldódó K2O
2. Az „alacsony klór tartalmú” megjelölés legfeljebb 2% klór tartalomra vonatkozhat
3. A klór tartalom feltüntethető |
D. MEZOELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom (tömegszázalék);
a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
1. |
Kalcium-szulfát |
Természetes vagy ipari eredetű termék, mely különböző kristályvíz tartalmú kal-cium-szulfátot tartalmaz |
25% CaO 35% SO3 A kalcium és kén tartalom összes CaO -ban és SO3-ban van kifejezve Szemcseméret: – legalább 80% átesik a 2 mm-es szitán – legalább 99% átesik a 10 mm-es szitán |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók |
Összes kén-trioxid Az összes kalcium-oxid tartalom is megadható |
|
2. |
Kalcium-klorid oldat |
Ipari eredetű kalcium-klorid oldat |
12% CaO A kalcium vízben oldódó CaO-ban van kifejezve. |
|
Kalcium-oxid Feltüntethető: kijuttatás levéltrágyaként |
|
3. |
Elemi kén |
Többé-kevésbé tisztított, természetes vagy ipari eredetű termék. |
98% S (245% SO3) A kén tartalom összes SO3-ban van kifejezve. |
|
Összes kén-trioxid |
|
4. |
Kieserit |
Ásványi eredetű termék, mely fő alkotóként magnézium-szulfát- monohidrátot tartalmaz. |
24% MgO 45% SO3 A magnézium és kén tartalom vízben oldódó MgO-ban és SO3-ban van kifejezve. |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók |
Vízben oldódó magnézium-oxid A vízben oldódó kén-trioxid tartalom is megadható |
|
5. |
Magnézium-szulfát |
A termék fő alkotóként magnézium-szulfát-heptahidrátot tartalmaz. |
15% MgO 28% SO3 A magnézium és kén tartalom vízben oldódó MgO-ban és SO3-ban van kifejezve. |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók |
Vízben oldódó magnézium-oxid A vízben oldódó kén-trioxid tartalom is megadható |
|
5.1. |
Magnézium-szulfát oldat |
A terméket ipari eredetű magnézium-szulfát vízben való oldásával nyerik. |
5% MgO 10% SO3 A magnézium és kén tartalom vízben oldódó MgO-ban és SO3-ban van kifejezve. |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók |
Vízben oldódó magnézium-oxid A vízben oldódó kén-trioxid tartalom is megadható |
|
5.2. |
Magnézium- hidroxid |
Kémiai úton nyert termék, amely magnézium-hidroxidot tartalmaz alapvető összetevőként. |
60% MgO Szemcseméret: legalább 99% átesik a 0,063 mm-es szitán |
|
Összes magnézium-oxid |
|
5.3. |
Magnézium- hidroxid szuszpenzió |
A terméket az 5.2.-es típus szuszpendálásával nyerik |
24% MgO |
|
Összes magnézium-oxid |
|
6. |
Magnézium-klorid oldat |
A terméket ipari eredetű magnézium-klorid oldásával nyerik. |
13% MgO A magnéziumot magnézium-oxidban fejezik ki Kalcium tartalom: legfeljebb 3% CaO |
|
Magnézium-oxid |
A mezoelemek tartalma abban az esetben tüntethető fel, ha a tápelem tartalom eléri legalább az alábbi értékeket:
|
|
Tápelem |
Minimális érték tömegszázalékban (m/m%) |
|
|
|
Kalcium
– Kalcium-oxid |
1,4 Ca
2,0 CaO |
|
|
|
Magnézium
– Magnézium-oxid |
1,2 Mg
2,0 MgO |
|
|
|
Nátrium
– Nátrium-oxid |
2,2 Na
3,0 Na2O |
|
|
|
Kén
– Kén-trioxid |
2,0 S
5,0 SO3 |
|
A kalcium tartalom a folyékony műtrágyáknál akkor tüntethető fel, ha eléri legalább az alábbi értéket:
|
|
Kalcium
– Kalcium-oxid |
5,7 Ca
8,0 CaO |
|
E. MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
E/1. EGYETLEN MIKROELEMET TARTALMAZÓ MŰTRÁGYÁK
|
Szám |
Típus |
Az előállításra és az alapvető összetevőkre
vonatkozó adatok |
Előírt minimális tápanyag tartalom
(tömegszázalék); a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok; egyéb követelmények |
A típus megjelölésére vonatkozó egyéb adatok |
A deklarált tápanyag tartalom; a tápanyagok formái és oldhatósága; egyéb követelmények |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
|
BÓR |
|
1.a) |
Bórsav |
A terméket borát savval történő reakciójával nyerik. |
14% vízben oldódó B |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók. |
Vízben oldódó bór (B) |
|
1.b) |
Nátrium-borát |
Kémiai úton nyert termék, amely nátrium-borátot tartalmaz alapvető összetevőként. |
10% vízben oldódó B |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók. |
Vízben oldódó bór (B) |
|
1.c) |
Kalcium-borát |
A terméket colemanitból vagy pandermitből nyerik, melyek kalcium-borátot tartalmaznak alapvető összetevőként. |
7% összes B
Szemcseméret: legalább 98% átesik a 0,063 mm-es szitán |
A használatos kereskedelmi nevek megadhatók. |
Összes bór (B) |
|
1.d) |
Bór-etanol-amin |
A terméket bórsav és etanol-amin reakciójával nyerik. |
8% vízben oldódó B |
|
Vízben oldódó bór (B) |
|
1.e) |
Bór alapú műtrágya oldat |
A terméket az 1. a) és/vagy 1. b) és/vagy 1. d) oldásával nyerik. |
2% vízben oldódó B |
A jelölésnek tartalmaznia kell az alkotórészek nevét. |
Vízben oldódó bór (B) |
|
1.f) |
Bór alapú műtrágya szuszpenzió |
A terméket az 1. a) és/vagy 1. b) és/vagy 1. d) vízben való szuszpendálásával nyerik. |
2% vízben oldódó B |
A jelölésnek tartalmaznia kell az alkotórészek nevét. |
Vízben oldódó bór (B) |
|
KOBALT |
|
2.a) |
Kobalt só |
Kémiai úton nyert termék, amely a kobalt ásványi sóját tartalmazza alapvető összetevőként. |
19% vízben oldódó Co |
A címkén fel kell tüntetni az ásványi anion nevét. |
Vízben oldódó kobalt (Co) |
|
2.b) |
Kobalt kelát |
Vízben oldódó termék, melyet kobalt és egy kelátképző kémiai reakciójával nyernek. |
2% vízben oldódó Co, a deklarált érték legalább 80%-a kelát kötésben |
A kelátképző reagens neve. |
Vízben oldódó kobalt (Co) Kelát kötésben levő kobalt (Co) |
|
2.c) |
Kobalt műtrágya oldat |
A terméket a 2. a) és/vagy a 2. b) típusú műtrágyák vízben való oldásával nyerik. |
2% vízben oldódó kobalt (Co) |
A címkének tartalmaznia kell: a)az ásványi anion(ok) nevét; b)a kelátképző reagens(ek) nevét. |
Vízben oldódó kobalt (Co) Kelát kötésben levő kobalt (Co), ha van benne. |
|
RÉZ |
|
3.a) |
Réz só |
Kémiai úton nyert termék, amely a réz ásványi sóját tartalmazza alapvető összetevőként |
20% vízben oldódó Cu |
A címkén fel kell tüntetni az ásványi anion nevét. |
Vízben oldódó réz (Cu) |
|
3.b) |
Réz-oxid |
Kémiai úton nyert termék, amely réz-oxidot tartalmaz alapvető összetevőként |
70% összes Cu Szemcseméret: legalább 98% átesik a 0,063 mm-es szitán |
|
Összes réz (Cu) |
|
3.c) |
Réz-hidroxid |
Kémiai úton nyert termék, amely a réz-hidroxidot tartalmaz alapvető összetevőként |
45% összes Cu Szemcseméret: legalább 98%-a átesik a 0,063 mm-es szitán |
|
Összes réz (Cu) |
|
3.d) |
Réz-kelát |
Vízben oldódó termék, melyet réz és egy kelátképző kémiai reakciójával nyernek |
9% vízben oldódó Cu, a deklarált érték legalább 80%-a kelát kötésben |
A kelátképző reagens neve. |
Vízben oldódó réz (Cu) Kelát kötésben levő réz (Cu) |
|
3.e) |
Réz alapú műtrágya |
A terméket a 3. a) és/vagy a 3. b) és/vagy a
3. c) és/vagy egy egyedüli 3. d) típus és ha szükséges egy sem tápanyagot sem toxikus anyagot nem tartalmazó adalékanyagból, keveréssel nyerik |
5% összes Cu |
A címkének tartalmaznia kell:
a)az ásványi anion(ok) nevét;
b)a kelátképző reagens(ek) nevét, ha van benne. |
Összes réz (Cu) Vízben oldódó réz (Cu), ha ennek mennyisége legalább az összes réz L'-e Kelát kötésben levő réz (Cu), ha van benne |
|
3.f) |
Réz oldat műtrágya |
A terméket a 3. a) és/vagy a 3. d) típus vízben való oldásával nyerik |
3% vízben oldódó Cu |
A címkének tartalmaznia kell:
a)az ásványi anion(ok) nevét;
b)a kelátképző reagens(ek) nevét, ha van benne. |
Víz-oldódó réz (Cu) Kelát kötésben levő réz (Cu), ha van benne |
|
3.g) |
Réz-oxiklorid |
Kémiai úton nyert termék, amely réz-oxikloridot tartalmaz alapvető összetevőként |
50% összes Cu
Szemcseméret: legalább 98%-a átesik a 0,063 mm-es szitán |
|
Összes réz (Cu) |
|
3.h) |
Réz-oxiklorid szuszpenzió |
A terméket a 3. g) típus vízben való szuszpendálásával nyerik |
17% összes Cu |
|
Összes réz (Cu) |
|
VAS |
|
4.a) |
Vas só |
Kémiai úton nyert termék, amely a vas ásványi sóját tartalmazza alapvető összetevőként. |
12% vízben oldódó Fe |
A címkén fel kell tüntetni az ásványi anion nevét. |
Vízben oldódó vas (Fe) |
|
4.b) |
Vas kelát |
Vízben oldódó termék, melyet vas és egy kelátképző kémiai reakciójával nyernek. |
5% vízben oldódó Fe, a deklarált érték legalább 80%-a kelát kötésben. |
A kelátképző reagens neve. |
Vízben oldódó vas (Fe) Kelát kötésben levő vas (Fe) |
|
4.c) |
Vas műtrágya oldat |
A terméket a 4. a) és/vagy a 4. b) típus vízben való oldásával nyerik. |
2% vízben oldódó Fe |
A címkének tartalmaznia kell:
a)az ásványi anion(ok) nevét;
b)a kelátképző reagens(ek) nevét, ha van benne. |
Vízben oldódó vas (Fe) Kelát kötésben levő vas (Fe), ha van benne. |
|
MANGÁN |
|
5.a) |
Mangán só |
Kémiai úton nyert termék, amely a mangán (MnII ) ásványi sóját tartalmazza alapvető összetevőként. |
17% vízben oldódó Mn |
A címkén fel kell tüntetni az ásványi anion nevét. |
Víz-oldódó mangán (Mn) |
|
5.b) |
Mangán kelát |
Vízben oldódó termék, melyet mangán és egy kelátképző kémiai reakciójával nyernek. |
5% vízben oldódó Mn, a deklarált érték legalább 8/10-e kelát kötésben. |
A kelátképző reagens neve. |
Víz-oldódó mangán (Mn) Kelát kötésben levő mangán (Mn) |
|
5.c) |
Mangán-oxid |
Kémiai úton nyert termék, amely a mangán-oxidokat tartalmazza alapvető összetevőként. |
40% összes Mn Szemcseméret: legalább 80%-a átesik a 0,063 mm-es szitán. |
|
Összes mangán (Mn) |
|
5.d) |
Mangán alapú műtrágya |
A terméket az 5. a) és az 5. c) típusból keveréssel nyerik. |
17% összes Mn |
A címkének tartalmaznia kell a mangán komponensek nevét. |
Összes mangán (Mn) Víz-oldódó mangán (Mn), ha ennek mennyisége legalább az összes mangán 1/4-e |
|
5.e) |
Mangán alapú műtrágya oldat |
A terméket az 5. a) és/vagy az 5. b) típus vízben való oldásával nyerik. |
3% vízben oldódó Mn |
A címkének tartalmaznia kell:
a)az ásványi anion(ok) nevét;
b)a kelátképző reagens(ek) nevét, ha van benne. |
Vízben oldódó mangán (Mn) Kelát kötésben levő mangán (Mn) ha van benne. |
|
MOLIBDÉN |
|
6.a) |
Nátrium-molibdenát |
Kémiai úton nyert termék, amely nátrium-molibdenátot tartalmaz alapvető összetevőként. |
35% vízben oldódó Mo |
|
Vízben oldódó molibdén (Mo) |
|
6.b) |
Ammónium-molibdenát |
Kémiai úton nyert termék, amely ammónium-molibdenátot tartalmaz alapvető összetevőként. |
50% vízben oldódó Mo |
|
Vízben oldódó molibdén (Mo) |
|
6.c) |
Molibdén alapú műtrágya |
A terméket a 6. a) és a 6. b) típusból keveréssel nyerik |
35% vízben oldódó Mo |
A címkének tartalmaznia kell a molibdén komponens(ek) nevét. |
Vízben oldódó molibdén (Mo) |
|
6.d) |
Molibdén alapú műtrágya oldat |
A terméket a 6. a) és/vagy a 6. b) típus vízben való oldásával nyerik |
3% vízben oldódó Mo |
A címkének tartalmaznia kell a molibdén komponens(ek) nevét. |
Vízben oldódó molibdén (Mo) |
|
CINK |
|
7.a) |
Cink só |
Kémiai úton nyert termék, amely a cink ásványi sóját tartalmazza alapvető összetevőként |
15% vízben oldódó Zn |
A címkén fel kell tüntetni az ásványi anion nevét. |
Vízben oldódó cink (Zn) |
|
7.b) |
Cink kelát |
Vízben oldódó termék, melyet cink és egy kelátképző kémiai reakciójával nyernek. |
5% vízben oldódó Zn, a deklarált érték legalább 8/10-e kelát kötésben van |
A kelátképző reagens neve. |
Vízben oldódó cink (Zn) Kelát kötésben levő cink (Zn) |
|
7.c) |
Cink-oxid |
Vegyi úton nyert termék, amely cink-oxidot tartalmaz alapvető összetevőként |
70% összes Zn Szemcseméret: legalább 80%-a átesik a 0,063 mm-es szitán |
|
Összes cink (Zn) |
|
7.d) |
Cink alapú műtrágya |
A terméket a 7. a) és a 7. c) típusból keveréssel nyerik |
30% összes Zn |
A címkének tartalmaznia kell a cink komponens(ek) nevét. |
Összes Cink (Zn) Vízben oldódó cink (Zn), ha ennek mennyisége legalább az összes cink 1/4-e |
|
7.e) |
Cink alapú műtrágya oldat |
A terméket a 7. a) és/vagy a 7. b) típus vízben való oldásával nyerik |
3% vízben oldódó Zn |
A címkének tartalmaznia kell:
a)az ásványi anion(ok) nevét;
b)a kelátképző reagens(ek) nevét, ha van benne. |
Vízben oldódó cink (Zn) Kelát kötésben levő cink (Zn), ha van jelen |
E/2. ÖSSZETETT MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK HATÓANYAGTARTALMÁNAK ELŐÍRÁSAI
E/2.1. SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY MIKROELEM MŰTRÁGYÁK KEVERÉKEINEK LEGKISEBB MIKROELEM TARTALMA
|
Mikroelemek |
Kizárólag szervetlen formában levő mikroelem (tömegszázalék) |
Kelát vagy komplex formában levő mikroelem (tömegszázalék) |
|
Bór (B) |
0,2 |
0,2 |
|
Kobalt (Co) |
0,02 |
0,02 |
|
Réz (Cu) |
0,5 |
0,1 |
|
Vas (Fe) |
2,0 |
0,3 |
|
Mangán (Mn) |
0,5 |
0,1 |
|
Molibdén (Mo) |
0,02 |
– |
|
Cink (Zn) |
0,5 |
0,1 |
A szilárd műtrágya keverék mikroelem tápanyag tartalma: legalább 5 tömeg%.
A folyékony műtrágya keverék mikroelem tartalma: legalább 2 tömeg%.
E/2.2. TALAJTRÁGYÁZÁSRA SZOLGÁLÓ MAKRO- ÉS/VAGY MEZOELEMEKET IS TARTALMAZÓ ÖSSZETETT MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK LEGKISEBB MIKROELEM TARTALMA
|
Mikroelemek |
Szántó és rét-legelő (tömegszázalék) |
Kertészeti kultúrák (tömegszázalék) |
|
Bór (B) |
0,01 |
0,01 |
|
Kobalt (Co) |
0,002 |
– |
|
Réz (Cu) |
0,01 |
0,002 |
|
Vas (Fe) |
0,5 |
0,02 |
|
Mangán (Mn) |
0,1 |
0,01 |
|
Molibdén (Mo) |
0,001 |
0,001 |
|
Cink (Zn) |
0,01 |
0,002 |
E/2.3. LEVÉLTRÁGYÁZÁSRA SZOLGÁLÓ MAKRO- ÉS/VAGY MEZELEMEKET IS TARTALMAZÓ ÖSSZETETT MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK LEGKISEBB MIKROELEM TARTALMA
|
Mikroelemek |
Tömegszázalék |
|
Bór (B) |
0,01 |
|
Kobalt (Co) |
0,002 |
|
Réz (Cu) |
0,002 |
|
Vas (Fe) |
0,02 |
|
Mangán (Mn) |
0,01 |
|
Molibdén (Mo) |
0,001 |
|
Cink (Zn) |
0,002 |
E/3. MAGYARORSZÁGON FELHASZNÁLHATÓ KELÁTKÉPZŐK
A következő savak, illetve azok nátrium, kálium vagy ammónium sói:
|
Etiléndiamin-tetraecetsav |
EDTA |
C10H16O8N2 |
|
Dietiléntriamin-pentaecetsav |
DPTA |
C14H23O10N3 |
|
Etiléndiamin-di (o-hiroxifenil)ecetsav |
EDDHA |
C18H26O6N2 |
|
Hidroxi-2-etiléndiamin-tetraecetsav |
HEEDTA |
C10H18O7N2 |
|
Etiléndiamin-di (o-hidroxi-p-metil-fenil)ecetsav |
EDDHMA |
C20H24O6N2 |
|
Etiléndiamin-di (5-karboxi-2-hidroxifenil)ecetsav |
EDDCHA |
C20H20O10N2 |
|
Parafenol-szulfonsav K- vagy Mg sója |
KPSHA |
|
3. számú melléklet
2. számú függeléke86
A műtrágyákra vonatkozó toleranciák
– A táblázatokban megadott toleranciák a tápanyag értékének a címkén, műbizonylaton feltüntetett értéktől való megengedett eltérését jelentik.
– A toleranciák célja a gyártás, a mintavétel és az elemzés során jelentkező eltérések figyelembevétele.
– Ha maximális érték nincs megadva, a tápanyagokat tekintve a feltüntetett érték túllépése – a mikroelemeket tartalmazó műtrágyák kivételével – nem korlátozott.
– A különböző nitrogén formák vagy a foszfor különböző oldhatósági formák esetében a feltüntetett tartalomra vonatkozó tolerancia az adott tápanyag összes tartalmának 0,1-e, de legfeljebb 2 tömegszázalék, feltéve, hogy az adott tápanyag összes tartalma a 3. számú melléklet 1. számú függelékében meghatározott határokon és a táblázatokban meghatározott toleranciákon belül marad. Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
Kalcium-magnézium-nitrát 0,4 N
Nitrát tartalmú kalcium-ciánamid 1,0 N
Ammónium-nitrát vagy kalcium-ammónium-nitrát
– 32 tömegszázalék N tartalom alatt 0,8 N
– 32 tömegszázalék N tartalom felett 0,6 N
Ammónium-szulfát-nitrát 0,8 N
Magnézium-szulfo-nitrát 0,8 N
Magnézium-ammónium-nitrát 0,8 N
Krotonilidén-dikarbamid 0,5 N
Izobutilidén-dikarbamid 0,5 N
Karbamid-formaldehid 0,5 N
Krotonilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén műtrágya 0,5 N
Izobutilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén műtrágya 0,5 N
Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya 0,5 N
Ammónium-szulfát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) 0,5 N
Ammónium-szulfo-nitrát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) 0,5 N
Karbamid-ammónium-szulfát 0,5 N
Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
Bázikus salak, Thomas foszfátok, Thomas salak
– 2 tömegszázaléknyi határok között kifejezett feltüntetés esetén –
– egyetlen számmal kifejezett feltüntetés esetén 1,0 P2O5
– Semleges ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
Koncentrált szuperfoszfát
– Semleges ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
– Semleges ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
Részlegesen feltárt foszfátérc
– Ásványi savban oldható 0,8 P2O5
– Lúgos ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
– Lúgos ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
Alumínium-kalcium-foszfát
– Ásványi savban oldható 0,8 P2O5
– Lúgos ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5
– Ásványi savban oldható 0,8 P2O5
– Hangyasavban oldható 0,8 P2O5
Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
Dúsított kainit só 1,0 K2O
– 55 tömegszázalék K2O alatt 1,0 K2O
– 55 tömegszázalék K2O felett 0,5 K2O
Magnéziumsó tartalmú kálium-klorid 1,5 K2O
Magnéziumsó tartalmú kálium-szulfát 1,5 K2O
Kieserit kálium szulfáttal 1,0 K2O
– Magnézium 0,9 MgO vagy 0,55 Mg
Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,9
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
C/1. EGYSZERŰ FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK
Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
Nitrogén műtrágya oldat 0,6
Ammónium-nitrát-karbamid műtrágya oldat 0,6
Kalcium-nitrát szuszpenzió 0,4
Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya oldat 0,4
Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén műtrágya szuszpenzió 0,4
C/2. ÖSSZETETT FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK
Műtrágya típus Tolerancia (m/m%)
NPK műtrágya oldat és műtrágya szuszpenzió
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,9
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
NP műtrágya oldat és műtrágya szuszpenzió
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
NK műtrágya oldat és műtrágya szuszpenzió
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– N-re vonatkoztatva 1,1 N
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
PK műtrágya oldat és műtrágya szuszpenzió
– összes hatóanyagra vonatkoztatva 1,5
– P2O5-re vonatkoztatva 1,1 P2O5
– K2O-ra vonatkoztatva 1,1 K2O
D. MEZOELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
A tolerancia a deklarált érték egynegyede, de legfeljebb 0,9%
Tápelem típus Tolerancia (m/m%)
E. MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK
|
Mikroelem tartalom (m/m%) |
Tolerancia (m/m%) |
|
2 tömegszázalék felett |
+/– 0,4 |
|
2 tömegszázalék alatt |
+/– a feltüntetett tartalom 20%-a |
|
Hatóanyag tartalom (m/m%) |
Tolerancia (m/m%) |
|
2 tömegszázalék alatt |
+/– a feltüntetett tartalom 20%-a |
|
2–10 tömegszázalék között |
+/– 0,4 |
|
10 tömegszázalék felett |
+/– 1,1 |
4. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru
és az ömlesztett áru kísérő okmányán feltüntetendő adatok
1. Az engedély száma és érvényesség ideje.
2. A termésnövelő anyag kereskedelmi neve (feltűnő helyen, egyértelműen, olvashatóan).
3. A termésnövelő anyag engedélyben meghatározott típusa.
4. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.
5. Az engedélyes neve, címe és statisztikai számjele.
6. Az engedélyben előírt tápanyag tartalom és oldhatóság a 4. számú melléklet függelékében meghatározott módon. 7. Felhasználási előírás.
8. Veszélyességi besorolás, veszély jelek, a kockázatokra (R) és a biztonságra (S) utaló mondatok, az alkalmazás során előírt védőeszközök, elsősegélynyújtási eljárás.
9. Környezetvédelmi előírások.
10. Tűzveszélyességi osztályba sorolás.
11. Tárolási előírások.87
12. Gyártási idő (év, hónap, nap), eltarthatóság.
13.88 A termésnövelő anyag – kérelmező által megadott – vámtarifaszáma hat számjegyig.
14. Garantált nettó tömeg.
15. Ha a termésnövelő anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya.
4. számú melléklet függeléke
A tápelemek feltüntetésére vonatkozó előírások
1. A csomagoláson, címkén, illetve a kísérőokmányon a tápelemeket vegyjellel és szavakkal is, a táblázat szerint kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza az elemi és oxidos forma közötti átváltás vonatkozó szorzószámait. A tápelemek sorrendje egyben a felsorolás kötelező sorrendjét is jelenti.
2. A szilárd műtrágyák tápelem tartalmát tömegszázalékban (m/m%), a folyékony műtrágyákét vegyes százalékban (m/v%) kell feltüntetni. A makro- és mezoelemeket egész számokban, adott esetben egy tizedes helyig kell megadni. A mikroelemeket a 3. számú melléklet 1. számú függelékének előírásai szerinti minimális mikroelem tartalomnak megfelelő tizedes helyig kell megadni.
3. Az oldhatóságot a műtrágya tömegszázaléka szerint kell kifejezni. Amennyiben az elem teljes mértékben vízben oldható, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell feltüntetni, ha a vízben oldható mennyiség eléri a teljes mennyiség egynegyedét, a teljes és vízben oldható mennyiséget egyidejűleg kell feltüntetni.
5. A csak mikroelemet tartalmazó műtrágyánál a ,,mikroelem keverék'' és az elemek nevét kell feltüntetni, ha a mikroelemeket más műtrágyához adagolják, akkor a műtrágya típus meghatározását a ,,mikroelemek hozzáadásával'' és az elemek nevének kell követnie.
6. Amikor a mikroelemek kelát vagy komplex formában vannak kötve, akkor a mikroelem nevének megadása után a ........ kelátja/komplexe pontosítást kell alkalmazni és fel kell tüntetni a kelátképző vegyület nevét.
7. A mikroelemeket tartalmazó műtrágyák csomagolásán, címkéjén, illetve a kísérő okmányon fel kell tüntetni az alábbi szöveget is:
,,Kizárólag tényleges szükség esetén alkalmazandó, a túladagolás kerülendő!''
|
|
Tápelem neve |
Vegyjel |
Átszámítás |
|
Makroelemek |
Nitrogén |
N |
|
|
Foszfor |
P |
P = P2O5 x 0,436 |
|
– Foszfor-pentoxid |
P2O5 |
|
|
Kálium |
K |
K = K2O x 0,830 |
|
– Kálium-oxid |
K2O |
|
|
Mezoelemek |
Kalcium |
Ca |
Ca = CaO x 0,715 |
|
– Kalcium-oxid |
CaO |
|
|
Magnézium |
Mg |
Mg = MgO x 0,6 |
|
– Magnézium-oxid |
MgO |
|
|
Nátrium |
Na |
Na = Na2O x 0,742 |
|
– Nátrium-oxid |
Na2O |
|
|
Kén |
S |
S = SO3 x 0,400 |
|
– Kén-trioxid |
SO3O |
|
|
Klór |
Cl |
|
|
Mikroelemek |
Bór |
B |
|
|
Kobalt |
Co |
|
|
Réz |
Cu |
|
|
Vas |
Fe |
|
|
Mangán |
Mn |
|
|
Molibdén |
Mo |
|
|
Cink |
Zn |
|
5. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
TERMÉSNÖVELŐ ANYAG IMPORTÁLÁSÁRÓL
A termésnövelő anyag kereskedelmi neve:
A termésnövelő anyag engedélyokiratának száma:
A behozandó termésnövelő anyag mennyisége:
Az importőr neve, címe és statisztikai számjele:
6. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez
Kísérleti felhasználás iránti kérelem
1. Kérelmező neve és címe
c) gyártó neve, címe és statisztikai számjele,
d) összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyező anyagok megnevezése és részaránya,
e) a gyártó által szavatolt minőségi jellemzők,
f) a gyártó által megadott felhasználási lehetőségek és alkalmazási dózisok,
g) tűzveszélyességi osztályba sorolás,
h) a gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek.
a) helyszíne (megye, helység, gazdaság, földhasználó),
b) az összes kísérleti terület nagysága ha-ban kifejezve,
c) kísérleti növény (faj, fajta, alany),
d) kísérlet elrendezése (parcellaméret, kezelésszám, ismétlések száma),
e) kezelések adatai (dózis, koncentráció, fenofázis, kezelés módja, felhasznált vízmennyiség),
f) értékelési szempontok.
7. számú melléklet a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelethez89
MINTAVÉTELI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK
I. MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MŰTRÁGYÁK ELLENŐRZÉSÉHEZ
1. CÉL ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET
A műtrágyák minőségének és összetételének hatósági ellenőrzése céljára szánt mintákat az alábbi módszerek szerint kell venni. Az így nyert mintákat a megmintázott tételekre nézve reprezentatívnak kell tekinteni.
A mintákat a tagállamok által e célra felhatalmazott szakképzett hatósági mintavevőnek kell vennie.
Megmintázott tétel: a termék egy egységet képező, feltételezetten egységes tulajdonságokat mutató mennyisége.
Elemi minta: a megmintázott tétel egy pontjából vett mennyiség.
Átlagminta: azonos tételből vett elemi minták egyesítéséből származó minta.
Redukált minta: az átlagminta reprezentatív része, amelyet az átlagmintából csökkentési eljárással nyertek.
Végső (laboratóriumi) minta: a redukált minta reprezentatív része.
4.1. A mintavételi felszerelésnek olyan anyagból kell készülnie, amely a mintázandó termék tulajdonságait nem változtatja meg. E felszerelés kizárólag a tagállamok által hivatalosan jóváhagyott lehet.
4.2. Szilárd műtrágyák mintavételére javasolt eszközök
4.2.1.1. Lapos fenekű kézi lapát függőleges oldalfalakkal.
4.2.1.2. Mintavevő szonda hosszú nyílással vagy kamrákkal. A mintavevő szonda mérete alkalmazkodjon a mintázandó tétel jellemzőihez (tartály mélysége, zsákméret stb.) és a műtrágya szemcsenagyságához.
4.2.2. Automata mintavétel
Jóváhagyott automata mintavevő készüléket lehet használni a mozgásban lévő műtrágya mintázásakor (a tétel átrakásakor vagy ki- és betárolása esetén).
Olyan berendezés, amelyet a minta egyenlő méretű részekre való osztására készítettek, alkalmazható elemi minták vételezésére és csökkentett, illetve végső minták készítésére.
4.3. Folyékony műtrágyák mintavételezésére javasolt készülékek
4.3.1. Kézi mintavételezés
Nyitott cső, szonda, üveg vagy más megfelelő eszköz, amely alkalmas a mintavételezésre kiválasztott részből véletlenszerűen mintát venni.
4.3.2. Mechanikus mintavételezés
Mozgó folyékony műtrágyák mintavételezésére jóváhagyott mechanikus készülékeket kell alkalmazni.
5. MENNYISÉGI KÖVETELMÉNYEK
A megmintázott tétel mérete olyan legyen, hogy minden alkotórészt lehessen mintázni.
5.2.1. Ömlesztett szilárd műtrágyák vagy folyékony műtrágyák 100 kg-ot meghaladó méretű tartályokban
|
|
Elemi minták száma minimum |
|
5.2.1.1. 2,5 tonnát meg nem haladó tételnél |
hét |
|
5.2.1.2. 2,5 tonnát meghaladó tételnél 80 tonnáig |
√20 x a tétel tonnáinak száma1 |
|
5.2.1.3. 80 tonnát meghaladó tételnél |
negyven |
5.2.2. Csomagolt szilárd műtrágyák vagy folyékony műtrágyák olyan tartályokban (= csomagok), amelyek egyike sem haladja meg a 100 kg-ot
|
|
Megmintázandó csomagok száma, minimum2 |
|
5.2.2.1. 1 kg fölötti csomagok |
|
|
5.2.2.1.1. 5 csomagnál kevesebb csomagból álló tételek2 |
minden csomag |
|
5.2.2.1.2. 5–16 csomagból álló tételek |
négy |
|
5.2.2.1.3. 17–400 csomagból álló tételek |
√tételben levő csomagok száma |
|
5.2.2.1.4. 400 csomagot meghaladó méretű tételek |
húsz |
|
5.2.2.2. 1 kg-ot meg nem haladó csomagok |
négy |
Minden megmintázott tételből egy átlagmintát kell képezni. Az elemi minták teljes mennyisége alkotja az átlagmintát, ennek összes súlya nem lehet kevesebb, mint az alábbi értékek:
|
5.3.1. Ömlesztett szilárd műtrágyák vagy folyékony műtrágyák 100 kg-ot meghaladó méretű tartályokban: |
4 kg |
|
5.3.2. Csomagolt szilárd műtrágyák vagy folyékony műtrágyák olyan tartá- lyokban (= csomagok), amelyek egyike sem haladja meg a 100 kg-ot: |
|
|
5.3.2.1. 1 kg-nál nagyobb csomagok |
4 kg |
|
5.3.2.2. 1 kg-nál nem nagyobb |
négy eredeti csomag tartalmának súlya |
|
5.3.3. Ammónium-nitrát műtrágya minta vizsgálat céljára,
a III. FÜGGELÉK 2. pontjában meghatározott vizsgálatokhoz: |
75 kg |
5.4. Végső laboratóriumi minták
A végső mintát az átlagminta csökkentésével nyerjük, ha szükséges. Legalább egy végső minta vizsgálatát el kell végezni. A vizsgálatra küldött minta súlya 500 g-nál nem lehet kevesebb.
5.4.1. Szilárd és folyékony műtrágyák
5.4.2. Ammónium-nitrát műtrágya minták vizsgálat céljára
Az egyesített minta adja a végső mintákat, szükség esetén csökkentéssel.
|
5.4.2.1. A III. FÜGGELÉK 1. pontja szerinti vizsgálatokhoz szükséges legki- sebb mintatömeg |
1 kg |
|
5.4.2.2. A III. FÜGGELÉK 2. pontja szerinti vizsgálatokhoz szükséges legki- sebb mintatömeg |
25 kg |
1 Ha a kapott szám törtszám, a következő egész számra kerekítsük.
2 1 kg-ot meg nem haladó méretű csomagoknál egy csomagot tekintünk elemi mintának.
6. A MINTÁK VÉTELÉRE, ELKÉSZÍTÉSÉRE ÉS CSOMAGOLÁSÁRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
A mintákat a lehető leggyorsabban kell venni és elkészíteni, figyelembe véve azokat az óvórendszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a minta reprezentatív maradjon a megmintázott műtrágyára nézve. A minta vételére szolgáló eszközök éppúgy, mint a felületek és a mintatároló edények és zacskók tiszták és szárazak legyenek.
Folyékony műtrágya esetén a mintavételezésre kiválasztott részt a mintavétel előtt lehetőség szerint meg kell keverni.
Az elemi mintákat a mintázandó tétel egészéből véletlenszerűen kell venni. Méretük megközelítőleg egyforma legyen.
6.2.1. Ömlesztett szilárd műtrágyák vagy folyékony műtrágyák 100 kg-ot meghaladó méretű tartályokban
A megmintázandó tételt képzeletben több egyenlő részre kell felosztani. Az 5.2. pont szerinti elemi minták számával megegyező számú részt véletlenszerűen ki kell választani és minden ilyen részből legalább egy mintát kell venni.
Ha nincs lehetőség az 5.1. szerinti követelményeknek való megfelelésre ömlesztett műtrágya vagy 100 kg-ot meghaladó méretű tartályokban tárolt folyékony műtrágya mintavételezésének esetében, akkor a mintavételt a mintavételezésre kiválasztott rész mozgatása (betöltése vagy kitöltése) közben kell végezni. Ilyen esetben a mintákat a fenti véletlenszerűen kiválasztott képzeletbeli részekből akkor kell venni, amikor azok mozgásban vannak.
6.2.2. Csomagolt szilárd vagy folyékony műtrágyák olyan tartályokban (= csomagok), amelyek egyike sem haladja meg a 100 kg-ot
Az 5.2. pont szerint megkívánt számú minta kiválasztását követően minden egyes ilyen csomag tartalmának egy részét ki kell venni. Ha szükséges, a mintát úgy kell venni, hogy a csomagokat egyenként kiürítik.
6.3. Átlagminta készítése
Az elemi mintákat össze kell keverni, hogy egyetlen átlagmintát képezzenek.
6.4. A végső (laboratóriumi) minták elkészítése
Az átlagminta anyagát alaposan össze kell keverni.90
Ha szükséges, az átlagmintát először legalább 2 kg-ra kell csökkenteni (redukált minta) mintaosztóval vagy negyedelési módszerrel.
Ezután legalább három, körülbelül egyforma, az 5.4. pont követelményeit kielégítő mennyiségű végső mintát kell képezni. Minden mintát megfelelő légzáró tárolóedénybe vagy zacskóba kell helyezni. Minden szükséges óvóintézkedést meg kell tenni, hogy a minta tulajdonságaiban beálló bárminemű változást elkerüljük.
A III. FÜGGELÉK 1. és 2. pontja szerinti vizsgálatokhoz a végső mintákat 0 és 25 °C között kell tárolni.
7. A VÉGSŐ (LABORATÓRIUMI) MINTÁK CSOMAGOLÁSA
A tárolóedényeket vagy zacskókat le kell pecsételni és címkével ellátni olyan módon, hogy a zárás megsértése nélkül ne lehessen kinyitni (a teljes címkét be kell fogni a lezárásba).
8. MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV
Minden mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, hogy minden egyes mintát kétséget kizáróan azonosítani lehessen.
9. A MINTÁK RENDELTETÉSI HELYE
Minden tételből legalább egy végső mintát a lehető leggyorsabban el kell juttatni a megbízott analitikai laboratóriumba, a vizsgáló személyzet számára szükséges információkkal együtt.
II. MŰTRÁGYÁK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
A) A MŰTRÁGYÁK ELEMZÉSI MÓDSZEREIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Amennyiben az elemző módszerben más rendelkezés nincsen, minden reagens analitikailag tiszta (a. t.) minőségű legyen. Mikroelemek vizsgálatakor a reagensek tisztaságát vakpróbával kell ellenőrizni. A kapott eredménytől függően további tisztítás elvégzése válhat szükségessé.
Az elemző módszerekben említett oldási, hígítási, öblítési és mosási műveletek esetében, ha nincs pontos meghatározás az oldószer vagy a hígítószer természetére vonatkozóan, víz alkalmazását kell feltételezni. Általános esetben a vizet ioncserélőn kell átvezetni vagy desztillálni kell. Ezt a vizet meghatározott esetekben – amikor azt az elemző módszerek előírják – különleges tisztítási eljárásoknak kell alávetni.
3. LABORATÓRIUMI FELSZERELÉS
A módszerek leírásai az általános laboratóriumi felszerelések pontos felsorolását – a lombikok és pipetták mérete kivételével – nem tartalmazzák. Figyelembe véve az ellenőrző laboratóriumokban általánosan használt felszerelést, az elemző módszerekben a felszerelések leírása a különleges eszközök és berendezések részletes megadására korlátozódik vagy azokéra, amelyeket valamilyen különleges elvárás követel meg. Valamennyi módszernél a laboratóriumi felszerelést előzetesen gondosan meg kell tisztítani, különösen azokban az esetekben, ahol kis mennyiségű elemeket kell meghatározni. A laboratóriumnak biztosítania kell minden osztással ellátott üvegedény pontosságát a szabványok figyelembevételével.
A vizsgálat előtt, ahol szükséges, ismert összetételű vegyületek (ammónium-szulfát, káliumdihidrogén-foszfát) segítségével meg kell győződni arról, hogy valamennyi berendezés jól működik, és az analitikai eljárást pontosan hajtják végre. Mindazonáltal a megvizsgált műtrágyákra kapott adatok a kémiai összetétel tekintetében félrevezetők lehetnek, ha az analitikai eljárást nem követik pontosan. Másrészt a meghatározások egy része empirikus és komplex kémiai összetételű termékekre vonatkozik. Ajánlatos, hogy amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, a laboratóriumnak használjanak jól definiált összetételű standard referencia műtrágyákat.
B) A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE VIZSGÁLATHOZ
A jelen fejezet a végső (laboratóriumi) mintából vett minta vizsgálathoz való előkészítését írja le.
A laboratórium által átvett, végső (laboratóriumi) minta előkészítése műveletek sorozatából, rendszerint szitálásból, darálásból és keverésből áll, melyeket oly módon visznek véghez, hogy
– egyrészt az egyes módszerek által előírt legkisebb bemért mintamennyiség is reprezentálja a laboratóriumi mintát,
– másrészt a műtrágya szemcseméretét (finomságát) az előkészítéssel nem szabad olyan mértékben megváltoztatni, hogy annak a különböző kivonószerekben való oldhatósága észrevehetően megváltozzon.
Mintamegosztó (nem kötelező).
Sziták 0,2 és 0,5 mm lyukbőséggel.
250 ml-es lombikok dugóval.
Porcelán mozsár és törő vagy daráló.
Ha a termék megfelelő, a végső (laboratóriumi) mintának csak egy reprezentatív részét kell megőrizni.
4.1. Olyan végső (laboratóriumi) minták, amelyeket nem szabad darálni.
Kalcium-nitrát, kalcium magnézium-nitrát, nátrium-nitrát, chilei salétrom, kalcium-ciánamid, nitráttartalmú kalcium-ciánamid, ammónium-szulfát, ammónium-nitrát 30% feletti N-tartalommal, karbamid, bázikus salak, részlegesen oldhatóvá feltárt természetes foszfátok, kicsapott dikalcium-foszfát dihidrát, kalcinált foszfát, alumíniumkalcium-foszfát, lágy őrölt ásványi foszfát.
4.2. Olyan végső (laboratóriumi) minták, amelyeket darálni kell.
Ezek olyan termékek, amelyek esetében a vizsgálatok egy részét előzetes darálás nélkül kell elvégezni (pl. őrlési finomság meghatározását), a vizsgálatok másik részét pedig őrlés után. Valamennyi olyan összetett műtrágya ebbe a csoportba tartozik, amelyek a következő foszfát összetevőket tartalmazzák: bázikus salak, alumíniumkalcium-foszfát, kalcinált-foszfát, lágy őrölt ásványi foszfát és részlegesen oldhatóvá feltárt természetes foszfátok. Ezért a végső (laboratóriumi) mintát két, lehetőség szerint azonos részre kell osztani, minta-osztóval vagy negyedeléssel.
4.3. Olyan végső (laboratóriumi) minták, amelyek esetében valamennyi vizsgálatot az őrölt termékből kell elvégezni.
A mintának csak egy reprezentatív részét kell megdarálni. Ide tartozik valamennyi, a listán felsorolt műtrágya, amely a 4.1. vagy 4.2. szakaszban nincs megemlítve.
A végső (laboratóriumi) minta 4.2., ill. 4.3. pont szerinti részét 0,5 mm-es szitán gyorsan átszitáljuk. A szitamaradékot durván megdaráljuk úgy, hogy a finomszemcsés részecskék aránya minimális legyen és újra átszitáljuk. A darálást olyan feltételek mellett kell elvégezni, hogy az anyag észlelhetően ne melegedjék fel. Ezt a műveletet addig ismételjük, amíg a szitán már nem marad fenn semmi. A kivitelezés olyan gyors legyen, hogy anyagok felvételét vagy leadását (víz, ammónia) megelőzzük. A megdarált és átszitált minta teljes mennyiségét dugóval lezárható tiszta üvegbe visszük át.
Vizsgálatra történő bemérés előtt az üveg tartalmát alaposan össze kell keverni.
a) Különböző kristály kategóriák keverékét tartalmazó műtrágyák.
Ilyen esetben gyakran előfordul fajtázódás. Ezért elengedhetetlen a mintát megőrölni és 0,2 mm-es szitán átszitálni. Például: a foszfát és kálium-nitrát keveréke. Ezeknél a termékeknél a végső (laboratóriumi) minta teljes mennyiségét le kell darálni.
b) Olyan szitamaradványok, amelyeket nehéz megdarálni és nem tartalmaznak műtrágya anyagokat.
Mérjük le a szitamaradékot és vegyük korrekcióba a tömegét a végeredmény kiszámításánál.
A darálást a felmelegedés elkerülésével kell elvégezni. Ilyen esetben előnyös dörzsmozsarat használni aprításra.
Például: kalciumot és ciánamidot tartalmazó keverék műtrágyák.
d) Olyan termékek, amelyek a szokásosnál nedvesebbek és daráláskor kenődnek.
A homogenitás biztosítására olyan szitát kell választani, amelyen a csomókat a porcelánmozsár dörzsölőjével át tudjuk nyomni. Ilyen eset akkor állhat elő, ha a keverék bizonyos összetevői kristályvizet tartalmaznak.
C/1. AMMÓNIA NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA
A jelen fejezet az ammónia-kötésben lévő nitrogén meghatározásának eljárását írja le.
A módszer alkalmazható minden nitrogéntartalmú műtrágyára, beleértve a keverék műtrágyákat is, amelyben a nitrogén kizárólag ammónium sók formájában vagy ammónium sók és nitrátok formájában együttesen fordul elő.
Nem alkalmazható karbamidot, ciánamidot és más szerves nitrogén vegyületet tartalmazó műtrágyákra.
Az ammóniát fölös nátrium hidroxiddal felszabadítjuk; desztilláljuk, a fejlődött ammóniát meghatározott koncentrációjú kénsavban nyeletjük el, és a savfelesleget meghatározott koncentrációjú nátrium- vagy kálium-hidroxiddal titráljuk.
Desztillált vagy ioncserélt víz, amely széndioxidtól és nitrogénvegyületektől mentes.
4.1. Higított sósav: egy térfogategység HCl (d20 = 1,18 g/ml), plusz egy térfogategység víz.
|
4.2. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.3. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.4. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.5. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.6. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.7. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
–––––––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a 2. megjegyzést
–––––––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a 2. megjegyzést
––––––––––––––––––––––––––––––––––– |
4.8. Nátrium-hidroxid oldat, kb. 30% NaOH (d20 = 1,33 g/ml), ammóniamentes.
A oldat: oldjunk fel 1 g metilvörös indikátort 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és töltsük fel 1 literre vízzel.
B oldat: oldjunk fel 1 g metilénkék indikátort vízben és egészítsük ki egy 1 literre.
Egy térfogatrész A oldatot keverjünk össze két térfogatrész B oldattal. Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semleges oldatban szürke és lúgos oldatban zöld színű. Használjunk 0,5 ml-t (10 cseppet) ebből az indikátor oldatból.
4.9.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvörös indikátort 5 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki 100 ml-re vízzel és ha szükséges, szűrjük meg. Ezt az indikátor oldatot (négy-öt cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.10. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavval mosva és kiizzítva.
4.11. Ammónium-szulfát analitikai célra.
5.1. Megfelelő térfogatú gömblombikból és desztilláló feltéten át hozzákapcsolt hűtőből álló desztilláló berendezés.
Az ehhez a meghatározáshoz jóváhagyott és ajánlott készülékek típusait valamennyi konstrukciós paraméter feltüntetésével az 1., 2., 3. és 4. számú ábrák mutatják.
5.2. Pipetták, 10, 20, 25, 50, 100 és 200 ml-es.
5.3. 500 ml-es mérőlombik, 1 db.
5.4. Körkörös rázógép (35–40 fordulat percenként).
7.1. Az oldat elkészítése
Végezzük el a minta oldhatósági próbáját vízben, szobahőmérsékleten, 2 (m/v)%-os koncentrációban. Mérjünk le az előkészített mintából 5 vagy 7 vagy 10 g-ot, az 1. táblázat szerint, 0,001 g pontossággal és vigyük 500 ml-es mérőlombikba.
Az oldhatósági próba eredményétől függően a következőképpen járjunk el:
a) Vízben teljesen oldódó termékek
Adjunk a lombikban lévő mintához annyi vizet, amennyi a teljes oldódásához szükséges. Rázogassuk, majd a teljes oldódás után töltsük jelig, és gondosan keverjük össze.
b) Vízben nem teljesen oldódó termékek
Adjunk a lombikba 50 ml vizet, majd 20 ml sósavat (4.1.). Rázzuk össze. Hagyjuk állni, amíg a széndioxid fejlődés befejeződik. Adjunk hozzá 400 ml vizet, rázzuk fél óra hosszat a rázógépen (5.4). Töltsük jelig vízzel, keverjük össze, és szűrjük át száraz szűrőn tiszta edénybe.
A választott változattól függően vigyük a szedőlombikba az ismert koncentrációjú kénsav mért mennyiségét az 1. táblázat szerint. Adjuk hozzá a választott indikátor (4.9.1. vagy 4.9.2.) megfelelő mennyiségét és ha szükséges, annyi vizet, hogy a térfogata legalább 50 ml legyen. A hűtő kivezető csövének az oldat felszíne alá be kell nyúlnia.
A táblázatban megadottak szerint a tiszta oldat egy alikvot részét← vigyük hitelesített pipettával a berendezés desztilláló lombikjába. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy az összes térfogat kb. 350 ml legyen és néhány szem horzsakövet az egyenletes forrás biztosítására.
Állítsuk össze a desztilláló készüléket, ügyelve arra, hogy ne legyen ammóniaveszteség, adjunk a desztillál lombikba 10 ml koncentrált nátrium-hidroxid oldatot (4.8.) vagy pedig 20 ml-t azokban az esetekben, ha 20 ml sósavat (4.1.) használtunk a vizsgálati minta feloldásához. Melegítsük a lombikot óvatosan, a heves forrást elkerülve. Amikor a forrás megindul, 10–15 perc alatt kb. 100 ml-t desztilláljunk át; a desztillátum teljes térfogata 250 ml körül legyen↑. Ha úgy látjuk, hogy már nem fejlődik ammónia, engedjük lejjebb a szedőlombikot úgy, hogy a hűtő kifolyócsöve a folyadék felszíne fölé kerüljön.
← Az 1. táblázat szerint vett alikvot részben az ammóniakötésben lévő nitrogén mennyisége kb.:
– 0,05 g az a) változat szerint,
– 0,10 g a b) változat szerint,
– 0,20 g a c) változat szerint,
↑ A hűtést úgy állítsuk be, hogy a kondenzátum a hűtőben folyamatosan keletkezzék. A desztillációnak 30–40 percen belül be kell fejeződnie.
Alkalmas reagenssel vizsgáljuk meg az ezt követően kondenzálódó desztillátumot és így bizonyosodjunk meg arról, hogy az ammónia desztillációja már befejeződött. Mossuk le a hűtő kifolyócsövének végét egy kis vízzel a szedőlombikba, majd titráljuk meg a sav felesleget ismert koncentrációjú nátrium vagy kálium mérőoldattal a kiválasztott változatnak megfelelően (lásd a 2. megjegyzést).
Különféle erősségű, ismert koncentrációjú mérőoldatok használhatók a visszatitrálásra, azzal a feltétellel, hogy a fogyás lehetőleg ne haladja meg a 40–45 ml-t.
Végezzünk vakpróba meghatározást a fentiekkel megegyező körülmények között és vegyük azt figyelembe a végeredmény kiszámításakor.
Mielőtt a vizsgálatot megkezdenénk, ellenőrizni kell, hogy a berendezés helyesen működik-e, illetve, hogy a módszereket korrekt módon alkalmazzuk-e. Erre a célra ammónium-szulfát (4.11.) frissen készített oldatát kell használni, amely a választott változat által előírt maximális nitrogén mennyiséget tartalmazza.
8. AZ EREDMÉNY KIFEJEZÉSE
A vizsgálat eredményét az ammónia-kötésben lévő nitrogén százalékos arányában fejezzük ki a beérkezett állapotú műtrágyára vonatkoztatva.
Az 5.1 ,,Felszerelések'' pont 1. megjegyzésében leírtak szerint az 1., 2., 3. és 4. ábra a jelen fejezetben leírt készülék három különféle típusának konstrukciós paramétereit adja meg.
Ammónia nitrogén és nitrát nitrogén meghatározása műtrágyában
A módszer a), b) és c) változata végrehajtásakor a bemérés, a hígítás és a számítás elvégzéséhez szükséges táblázatok
Átdesztillálandó maximális nitrogén mennyiség kb. 50 mg.
A szedőlombikba bemért 0,1 mol/l kénsav térfogata: 50 ml.
Visszatitrálás: 0,1 mol/l nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal.
|
Deklarált tartalom
(N%) |
Minta bemérés
(g) |
Hígítás
(ml) |
Alikvot minta térfogata
(ml) |
Eredmény kiszámítása
[N% = (50–A) F]* |
|
0–5 |
10 |
500 |
50 |
(50–A) x 0,14 |
|
5–10 |
10 |
500 |
25 |
(50–A) x 0,28 |
|
10–15 |
7 |
500 |
25 |
(50–A) x 0,40 |
|
15–20 |
5 |
500 |
25 |
(50–A) x 0,56 |
|
20–40 |
7 |
500 |
10 |
(50–A) x 1,00 |
Átdesztillálandó maximális nitrogén mennyiség kb. 100 mg.
A szedőlombikba bemért 0,1 mol/l kénsav térfogata: 50 ml.
Visszatitrálás: 0,2 mol/l nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal.
|
Deklarált tartalom
(N%) |
Minta bemérés
(g) |
Hígítás
(ml) |
Alikvot minta térfogata
(ml) |
Eredmény kiszámítása
[N% = (50–A) F]* |
|
0–5 |
10 |
500 |
100 |
(50–A) x 0,14 |
|
5–10 |
10 |
500 |
50 |
(50–A) x 0,28 |
|
10–15 |
7 |
500 |
50 |
(50–A) x 0,40 |
|
15–20 |
5 |
500 |
50 |
(50–A) x 0,56 |
|
20–40 |
7 |
500 |
20 |
(50–A) x 1,00 |
Átdesztillálandó maximális nitrogén mennyiség kb. 200 mg.
A szedőlombikba bemért 0,1 mol/l kénsav térfogata: 35 ml.
Visszatitrálás: 0,5 mol/l nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal.
|
Deklarált tartalom
(N%) |
Minta bemérés
(g) |
Hígítás
(ml) |
Alikvot minta térfogata
(ml) |
Eredmény kiszámítása
[N% = (50–A) F]* |
|
0–5 |
10 |
500 |
200 |
(35–A) x 0,175 |
|
5–10 |
10 |
500 |
100 |
(35–A) x 0,350 |
|
10–15 |
7 |
500 |
100 |
(35–A) x 0,500 |
|
15–20 |
5 |
500 |
100 |
(35–A) x 0,700 |
|
20–40 |
5 |
500 |
50 |
(35–A) x 1,400 |
← Az eredmények kiszámítására megadott képletben:
|
50 vagy 35 |
– a szedőlombikba bemért ismert koncentrációjú kénsav oldat térfogata (ml). |
|
A = |
– a visszatitrálásra fogyott nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid mérőoldat térfogata (ml), |
|
F = |
– szorzószám, amely figyelembe veszi a bemérést, a hígítást, a kivett alikvot részt és a |
|
|
mérőoldat faktorát. |
Az 1., 2., 3. és 4. ábra magyarázata
a) Hosszúnyakú, 1000 ml-es gömblombik.
b) Cseppfogóval ellátott desztillálófeltét, amely gömbcsiszolattal (18-as) csatlakozik a hűtőhöz. (A gömbcsiszolatot megfelelő gumicsatlakozással is lehet helyettesíteni.)
c) Teflon csappal ellátott tölcsér a nátrium-hidroxid adagolásához (a csapot szorítóval ellátott gumicsatlakozással is lehet helyettesíteni).
d) Hat golyóból álló golyós hűtő gömbcsiszolata csatlakozással (18-as) a bevezetésnél és a kivezetésnél egy kis gumicsatlakozóval rögzített üvegcső toldással. (Ha a desztillálófeltéthez a csatlakozást gumicsővel oldjuk meg, akkor a gömbcsiszolatot megfelelő gumi dugóval helyettesíthetjük.)
e) 500 ml-es szedőlombik.
A készülék boroszilikát üvegből készül.
a) Rövid nyakú 1000 ml-es gömblombik, 35-ös gömbcsiszolattal.
b) Desztillálófeltét cseppfogóval, 35-ös gömbcsiszolattal a bemenetelnél és 18-as gömbcsiszolattal a kimenetelnél. Oldalról egy tölcsér csatlakozik be a Nátrium-hidroxid oldat hozzáadására.
c) Hat golyóból álló golyós hűtő, bevezetésénél 18-as gömbcsiszolattal, a kivezetésnél kis gumicsatlakozóval rögzített üvegcső toldással.
d) 500 ml-es lombik, amelybe a desztillátumot gyűjtik.
A készülék boroszilikát üvegből készül.
a) Hosszúnyakú gömblombik, 750 vagy 1000 ml-es, kúpos csatlakozással.
b) Desztillálófeltét cseppfogóval ellátva a kimenetelnél 18-as csiszolattal.
c) Könyökcső a bemenetnél 18-as csiszolattal és kónikus kivezetéssel (a desztillálófeltéthez való csatlakozást a gömbcsiszolat helyett gumicsővel is meg lehet oldani).
d) Hat golyóból álló golyós hűtő, kivezetésénél kis gumi csatlakozóval rögzített üvegcső toldással.
e) 500 ml-es lombik, amelybe a desztillátumot gyűjtik.
A készülék boroszilikát üvegből készül.
a) Hosszúnyakú gömblombik, 1000 ml-es, kúpos bevezetőnyílással.
b) Desztillálófeltét cseppfogóval, a kivezetésnél 18-as gömbcsiszolattal ellátva. Oldalról tefloncsappal ellátott tölcsér csatlakozik be a nátrium-hidroxid bevezetésére (a gömbcsiszolatot' gumicsöves csatlakozással, a tefloncsapot szorítóval ellátott gumicsővel helyettesíthetjük).
c) Hat golyóból álló golyós hűtő, a bemenetelnél 18-as gömbcsiszolattal, kivezetésénél kis gumicsatlakozással rögzített üvegcső toldással (ha a desztillálófeltéthez a csatlakozást gumicsővel oldjuk meg, a gömbcsiszolatot megfelelő gumidugóval helyettesíthetjük).
d) 500 ml-es lombik, amelybe a desztillátumot gyűjtik.
A készülék boroszilikát üvegből készül.
C/2. NITRÁT ÉS AMMÓNIA NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA
C/2.1. NITRÁT ÉS AMMÓNIA NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA ULSCH SZERINT
A jelen fejezet eljárást ír le a nitrát és ammónium kötésben lévő nitrogén redukció útján, Ulsch módszer szerint történő meghatározására.
A módszer alkalmazható valamennyi nitrogéntartalmú műtrágyára, beleértve a keverék műtrágyákat, amelyekben a nitrogén csak nitrát kötésben vagy pedig ammónium és nitrát kötésben található.
A nitrátokat és nitriteket fémvassal savas közegben ammóniává redukáljuk, az így képződött ammóniát fölös nátriumhidroxiddal felszabadítjuk, az ammóniát kidesztilláljuk és meghatározott koncentrációjú kénsav ismert térfogatában nyeletjük el. A fölös kénsavat meghatározott koncentrációjú nátrium- vagy kálium-hidroxiddal titráljuk.
Desztillált vagy ioncserélt, széndioxid és nitrogéntartalmú vegyületektől mentes víz.
4.1. Hígított sósav: egy térfogat koncentrált sósav (d20 = 1,18 g/ml) plusz egy térfogat víz.
4.3. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.4. Kénsav oldat, kb. 30%-os H2SO4 (m/v), ammóniamentes.
4.5. Hidrogénben redukált vaspor (az előírt vas mennyiségnek legalább 0,05 g nitrát-kötésű nitrogén redukciójára legyen képes).
4.6. Nátrium-hidroxid, kb. 30% NaOH tartalmú (d20 = 1,33 g/ml) ammóniamentes.
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel 1 literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogategység A oldatot két térfogategység B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semleges oldatban szürke és lúgos oldatban zöld. Használjuk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.7.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re, és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.8. Horzsakő sósavban mosott és izzított.
4.9. Nátrium-nitrát analitikai célra.
Lásd a C/1. ,,Ammónia nitrogén meghatározása'' című fejezetet.
Lásd a B) ,,A minta előkészítése vizsgálathoz'' című fejezetet.
7.1. Az oldat elkészítése
Lásd a C/1. ,,Ammónia nitrogén meghatározása'' című fejezetet.
Öntsük a szedő lombikba meghatározott koncentrációjú kénsav oldat pontos mennyiségét, a 2.1 módszer 1. táblázata [a) változat] szerint. Adjuk hozzá a 4.7.1. vagy 4.7.2. pont szerinti indikátor mennyiséget. A hűtő kivezetéséhez toldott cső vége a szedőben a meghatározott koncentrációjú sav felszíne alá érjen.
Hiteles pipettát használva vigyük a tiszta oldat 2.1. módszer 1. táblázata [a) változat] szerint megválasztott alikvot mennyiségét a berendezés desztilláló lombikjába. Adjunk hozzá 350 ml vizet, 20 ml 30%-os kénsav oldatot (4.4.) keverjük össze, majd adjunk hozzá 5 g redukált vasat (4.5.). Mossuk a lombik nyakát néhány ml vízzel és helyezzünk a lombik nyakába egy kisméretű, hosszú szárú tölcsért. Egy óráig melegítsük forró vízfürdőben, majd mossuk be a tölcsér végét néhány ml vízzel.
Vigyázva, hogy ne legyen ammóniaveszteség, adjunk a desztilláló lombik tartalmához 50 ml koncentrált nátrium-hidroxid oldatot (4.6.) vagy ha 20 ml 1 + 1 arányú sósav-víz elegyet használtunk a feltáráskor, akkor 60 ml koncentrált nátrium-hidroxid oldatot (4.6.). Állítsuk össze a desztilláló készüléket. Desztilláljuk ki az ammóniát 2.1 módszer szerint.
Végezzünk vakpróbát (minta nélkül) a vizsgálattal azonos körülmények között, és vegyük figyelembe az eredmény kiszámításánál.
Vizsgálat előtt nátrium-nitrát (4.9.) frissen készített oldatának 0,045–0,050 g nitrogént tartalmazó alikvot részével ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik, és a módszert helyesen alkalmazzuk.
8. AZ EREDMÉNY KIFEJEZÉSE
Az eredményt a nitrát-kötésű nitrogén vagy a kombinált ammónia- és nitrát-kötésű nitrogén százalékában fejezzük ki a vizsgálatra beérkezett állapotú műtrágyára vonatkoztatva.
C/2.2. A NITRÁT- ÉS AMMÓNIA-KÖTÉSBEN LÉVŐ NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA ARND SZERINT
A jelen fejezet eljárást ír le a nitrát- és ammónia-kötésben lévő nitrogén meghatározására redukció útján, Arnd módszere szerint [az a), b) és c) változatokra egyenként módosítva].
A nitrátokat és nitriteket semleges vizes oldatban 60% Cu és 40% Mg tartalmú fémötvözettel (Arnd-féle ötvözet), magnézium klorid jelenlétében ammóniává redukáljuk.
Az ammóniát kidesztilláljuk, és meghatározott koncentrációjú kénsav ismert térfogatú oldatában nyeletjük el. A fölös savat nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldatával titráljuk vissza.
Desztillált vagy ioncserélt, széndioxid és nitrogéntartalmú vegyületektől mentes víz.
4.1. Hígított sósav: egy térfogat HCl (d20 = 1,18 g/ml) plusz egy térfogat víz
|
4.2. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.3. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.4. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.5. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.6. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.7. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a C/1. módszer 2. megjegyzését
––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a C/1. módszer 2. megjegyzését
–––––––––––––––––––––––––––––– |
4.8. Nátrium-hidroxid oldat: kb. 2 mol/l.
4.9. Arnd-féle ötvözet vizsgálati célra: az 1 mm-nél kisebb lyukbőségű szitán áteső, poralakú készítmény.
4.10. 20%-os magnézium-klorid oldat.
Oldjunk fel 200 g magnézium-kloridot (MgCl2.6H2O) kb. 600–700 ml vízben egy literes álló lombikban. A habzás megelőzésére adjunk hozzá 15 g magnézium-szulfátot (MgSO4.7H2O).
Oldódás után adjunk hozzá 2 g magnézium-oxidot és néhány szem horzsakövet. Forralással pároljuk be az oldatot 200 ml-re, így elűzve a reagensből az esetleges ammónia nyomokat. Hűtsük le, egészítsük ki a térfogatát 1 l-re és szűrjük le.
4.11.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogategység A oldatot két térfogategység B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke és lúgos oldatban zöld. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.11.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg. Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.11.3. Kongó vörös indikátor oldat
Oldjunk fel 3 g Kongó vörös indikátort egy liter meleg vízben. Lehűlés után szűrjük meg, ha szükséges. Ezt az indikátort a fent leírt két indikátor helyett használhatjuk, az extraktum desztilláció előtti semlegesítése során 100 ml semlegesítendő oldatra 0,5 ml indikátort számítva.
4.12. Horzsakő sósavban mosott és izzított.
4.13. Nátrium-nitrát analitikai célra.
Lásd a C/1. ,,Ammónia nitrogén meghatározása'' című fejezetet.
Lásd a B) ,,A minta előkészítése vizsgálathoz'' című fejezetet.
7.1. Az oldat elkészítése
Lásd a C/1. ,,Ammónia nitrogén meghatározása'' című fejezetet.
A kiválasztott változatnak megfelelően, pipettázzuk a szedőlombikba a meghatározott koncentrációjú kénsav pontos mennyiségét a C/1. módszer 1. táblázata szerint. Adjuk hozzá a kiválasztott indikátor oldat (4.11.1. vagy 4.11.2.) megfelelő mennyiségét, és végül annyi vizet, hogy a térfogat legalább 50 ml legyen. A hűtő kivezetéséhez toldott cső végének a folyadékfelszín alá kell érnie.
Hiteles pipettával vegyünk ki az oldatból az 1. táblázat szerinti alikvot mennyiséget, és tegyük a desztilláló lombikba.
Adjunk hozzá annyi vizet, hogy az összes térfogat kb. 350 ml legyen (lásd az 1. megjegyzést), 10 g Arnd-féle ötvözetet (4.9.), 50 ml magnézium-klorid oldatot (4.10.) és néhány szem horzsakő granulátumot (4.12.). Gyorsan csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez. Óvatosan melegítsük kb. 30 percig. Azután emeljük a hőfokot, hogy az ammóniát kidesztillálhassuk. Kb. egy óra hosszat folytassuk a desztillációt. Ezt követően a desztilláló lombikban maradt folyadéknak szirupszerűnek kell lennie. Amikor a desztilláció befejeződött, titráljuk meg a szedőben lévő fölös sav mennyiségét a C/1. módszerben leírt eljárás szerint:
Ha a minta oldata savas [feloldáskor 20 ml hígított sósavat (4.1.) adtunk hozzá], akkor a vizsgálatra kivett alikvot részt a következőképpen kell semlegesíteni: a desztilláló lombikba vitt alikvot részhez adjunk kb. 250 ml vizet, valamelyik indikátor (4.11.1., 4.11.2., 4.11.3.) szükséges mennyiségét, és gondosan rázzuk össze.
Semlegesítsük 2N nátrium-hidroxiddal (4.8.), és egy csepp (1 + 1) arányú sósavval (4.1.) savanyítsuk ismét vissza. Utána a 7.2. pont második sora szerint járjunk el.
Végezzünk vakpróbát a vizsgálattal azonos körülmények között, és azt vegyük figyelembe az eredmény kiszámításánál.
Vizsgálat előtt nátrium-nitrát frissen készült, a kiválasztott változattól függően 0,050–0,150 g nitrát-kötésű nitrogént tartalmazó oldatával ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik-e, és a módszert helyesen alkalmazzuk.
8. AZ EREDMÉNY KIFEJEZÉSE
C/2.3. A NITRÁT- ÉS AMMÓNIA-KÖTÉSBEN LÉVŐ NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA DEVARDA SZERINT
A jelen fejezet eljárást ír le a nitrát- és ammónia-kötésben lévő nitrogén meghatározására redukció útján, Devarda módszere szerint [az a), b) és c) változatokra egyenként módosítva].
A nitrátokat és nitriteket ammóniává redukáljuk erősen lúgos közegben Devarda ötvözettel (45% Al, 5% Zn és 50% Cu). Az ammóniát kidesztilláljuk, és meghatározott koncentrációjú kénsav ismert térfogatú oldatában nyeletjük el. A fölös savat nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldatával titráljuk vissza.
Desztillált vagy ioncserélt, széndioxid és nitrogéntartalmú vegyületektől mentes víz.
4.1. Hígított sósav: egy térfogat HCl (d20 = 1,18 g/ml) plusz egy térfogat víz.
|
4.2. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.3. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.4. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.5. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.6. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.7. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a C/1. módszer 2. megjegyzését
––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a C/1. módszer 2. megjegyzését
–––––––––––––––––––––––––––––– |
4.8. Devarda ötvözet analitikai célra.
Poralakú; 90–100%-a át essen a 0,25 mm-nél kisebb lyukbőségű szitán, 50–75%-a át essen a 0,075 mm-nél kisebb lyukbőségű szitán.
Legfeljebb 100 g-os előrecsomagolt üvegek használata javasolt.
4.9. Nátrium-hidroxid oldat, kb. 30% NaOH (d20 = 1,33 g/ml), ammóniamentes.
4.10.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben, egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogategység A oldatot két térfogategység B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semleges oldatban szürke és lúgos oldatban zöld. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.10.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg. Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.12. Nátrium-nitrát analitikai célra.
5.1. Desztilláló berendezés megfelelő térfogatú gömblombikkal, cseppfogóval ellátott desztillálófeltéten keresztül csatlakozik a hűtőhöz. A szedőlombik buborékcsapdával van felszerelve az ammóniaveszteség elkerülésére.
A meghatározáshoz jóváhagyott készülék rajzát, az összes szerkezeti jellemző feltüntetésével az 5. ábra tartalmazza.
5.2. Pipetták, 10, 20, 25, 50, 100 és 200 ml-es.
5.3. 500 ml-es mérőlombik.
5.4. Körkörös rázógép (percenként 35–40 fordulattal).
Lásd a B) ,,A minta előkészítése vizsgálathoz'' című fejezetet.
7.1. Az oldat elkészítése
Lásd a C/1. ,,Ammónia nitrogén meghatározása'' című fejezetet.
Az oldat alikvot részében lévő nitrát-kötésben lévő nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az 1. táblázatban megadott maximális értéket.
A kiválasztott változatnak megfelelően vigyük a lombikba a meghatározott koncentrációjú kénsav 1. táblázat szerinti, pontosan kimért mennyiségét. Adjuk hozzá a kiválasztott indikátor (4.10.1., 4.10.2.) megfelelő mennyiségét, végül annyi vizet, hogy térfogat 50 ml legyen. A hűtő végéhez toldott üvegcsőnek a folyadékfelszín alá kell érnie. A buborékcsapdát töltsük fel desztillált vízzel.
Hiteles pipettával vegyünk ki egy alikvot részt a módszer 1. táblázata szerint. Vigyük át a desztilláló lombikba.
Adjunk hozzá annyi vizet, hogy a térfogat 250–300 ml között legyen, 5 ml etanolt (4.11.) és 4 g Devarda ötvözetet (4.8.).
Megtéve minden szükséges óvóintézkedést, hogy az ammóniaveszteséget elkerüljük, adjunk a lombikba 30 ml a 30%-os nátrium-hidroxid oldatot (4.9.) és végül, a savban oldható minták esetében még annyi lúgot, amennyi vizsgálatra kivett alikvot mennyiségben jelenlévő sósav semlegesítéséhez szükséges. Csatlakoztassuk a desztilláló lombikot a készülékhez, ügyelve a csatlakozások tömítettségére. Óvatosan rázzuk meg a lombikot, hogy a tartalmát összekeverjük.
Óvatosan melegítsük, hogy a hidrogénfejlődés kb. fél óra alatt észrevehetően csökkenjen, és a folyadék forrásba jöjjön. Folytassuk a desztillációt, növelve a fűtést úgy, hogy kb. 30 perc alatt legalább 200 ml desztilláljon át (ne növeljük a desztillációs időt 45 percen túl).
Amikor a desztilláció befejeződött, vegyük le a szedőlombikot, óvatosan öblítsük le az üvegcső toldást. A szedő tartalmát öntsük át titráló lombikba, és titráljuk meg a savfelesleget a C/1. módszerben leírt eljárás szerint.
Kalcium sók, mint kalcium-nitrát és kalciumammónium-nitrát jelenlétében a desztilláció előtt az alikvot részben levő minta minden grammjára, 0,700 g dinátriumhidrogén-foszfátot (Na2HPO4.2H20) kell adni a Ca(OH)2 képződés megakadályozására.
Végezzünk vakpróbát a vizsgálattal azonos körülmények között, és azt vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
Vizsgálat előtt nátrium-nitrát frissen készült, a kiválasztott változattól függően 0,050–0,150 g nitrát-kötésű nitrogént tartalmazó oldatával ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik-e, és a módszert helyesen alkalmazzuk.
8. AZ EREDMÉNY KIFEJEZÉSE
a) 750 ml-s (1000 ml-s) hosszúnyakú gömblombik, kónikus nyakkal.
b) Desztillációs feltét cseppfogóval és kivezetésénél 18-as gömbcsiszolattal.
c) Könyökcső a bevezetésnél 18-as gömbcsiszolattal, kónikus csepegtető véggel.
d) Hatgolyós golyóshűtő, üvegcső toldással, amely átvezet egy gőzcsapdával felszerelt gumidugón.
e) 750 ml-es szedő lombik.
f) Gőzcsapda az ammóniaveszteség megelőzésére.
A berendezés boroszilikát üvegből készült.
C/3. ÖSSZES NITROGÉNTARTALOM MEGHATÁROZÁSA
C/3.1. NITRÁTMENTES KALCIUM CIÁNAMID ÖSSZES NITROGÉNTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le a nitrát mentes kalcium ciánamid összes nitrogéntartalmának meghatározására.
Kizárólag kalcium ciánamid (nitrát mentes) műtrágya.
Kjeldahl roncsolást követően az ammónia-kötésben levő nitrogént nátrium-hidroxiddal felszabadítjuk, és ismert térfogatú, meghatározott koncentrációjú kénsav oldatban nyeletjük el, és a kénsav felesleget visszatitrálva határozzuk meg.
Desztillált vagy ioncserélt víz, széndioxidtól és nitrogén vegyületektől mentes.
4.1. Hígított kénsav (d20 = 1,54 g/ml): egy térfogatrész kénsav (d20 = 1,84 g/ml) + egy térfogatrész víz.
4.2. Kálium szulfát analitikai célra.
4.3. Rézoxid (CuO) 0,3–0,4 g minden meghatározáshoz vagy rézszulfát pentahidrát (CuSO4.5H2O) egyenértékű mennyisége, 0,95–1,25 g minden meghatározáshoz.
4.4. Nátrium-hidroxid oldat, kb. 30% NaOH (d20 = 1,33 g/ml), ammóniamentes.
|
4.5. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.6. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.7. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.8. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.9. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.10. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
–––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a C/1. módszer
2. megjegyzését
–––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a C/1. módszer
2. megjegyzését
––––––––––––––––––––––––––––––– |
4.11.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogatrész A oldatot két térfogatrész B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke és lúgos oldatban zöld színű. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.11.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.12. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavban mosott, izzított.
4.13. Kálium-rodanid, analitikai célra
5.1. Desztilláló berendezés, lásd C/1. módszer ,,Ammónia nitrogén meghatározása.''
5.2. Hosszúnyakú Kjeldahl lombik, megfelelő térfogatú.
5.3. Pipetták, 50, 100 és 200 ml-es.
5.4. 250 ml-es mérőlombik.
7.1. Az oldat elkészítése
Mérjünk be 0,001 g pontossággal 1 g mintát Kjeldahl lombikba. Adjunk hozzá 50 ml hígított kénsavat (4.1.), 10 és 15 g közötti mennyiségű kálium-szulfátot (4.2.) és az előírt katalizátort (4.3.). Melegítsük lassan a víz elpárologtatására, majd 2 óra hosszat forraljuk óvatosan. Hagyjuk lehűlni, és hígítsuk 100–150 ml vízzel. Hűtsük le újra. Vigyük a szuszpenziót veszteség nélkül 250 ml-es lombikba, töltsük jelig vízzel, rázzuk össze, és száraz szűrőn szűrjük száraz lombikba.
A fentiek szerint kapott oldatból a kiválasztott változatnak megfelelően (lásd C/1. módszer) 50, 100 vagy 200 ml-t veszünk ki, kidesztilláljuk az ammóniát a C/1. módszernél leírtak szerint, és elegendő NaOH oldat (4.4.) hozzáadásával biztosítjuk, hogy a lúg jelentős feleslegben legyen.
Végezzünk vakpróbát (minta hozzáadása nélkül) a vizsgálattal azonos körülmények között, és vegyük figyelembe az eredmények kiszámításánál.
Vizsgálat előtt kálium-rodanid (4.13.) meghatározott koncentrációjú oldatából kivett, a minta nitrogéntartalmával közelítőleg azonos nitrogéntartalmú alikvot részével ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik-e, és a módszert helyesen alkalmazzuk.
Az eredményt a nitrogéntartalom (N) százalékában fejezzük ki, a beérkezési állapotú műtrágyára vonatkoztatva.
a) változat: N% = (50–A) x 0,7
b) változat: N% = (50–A) x 0,7
c) változat: N% = (35–A) x 0,875
C/3.2. NITRÁTTARTALMÚ KALCIUM CIÁNAMID ÖSSZES NITROGÉN TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le a kalcium-ciánamid összes nitrogéntartalom meghatározására.
A módszer alkalmazható nitráttartalmú kalcium-ciánamid vizsgálatára.
A Kjeldahl módszert közvetlenül nem lehet alkalmazni a nitráttartalmú kalcium-ciánamid vizsgálatára. Ezért a nitrát-kötésben lévő nitrogént ammóniává kell redukálni fém vassal és/vagy ón-kloriddal a Kjeldahl roncsolást megelőzően.
Desztillált vagy ioncserélt víz, széndioxidtól és nitrogénvegyületektől mentes.
4.1. Kénsav (d20 = 1,84 g/ml).
4.2. Vaspor, hidrogénben redukált.
4.3. Kálium-szulfát, finoman porított, analitikai célra.
|
4.4. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.5. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.6. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.7. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.8. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.9. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
–––––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a C/1. módszer
2. megjegyzését
–––––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a C/1 módszer
2. megjegyzését
––––––––––––––––––––––––––––––––– |
4.10.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogatrész A oldatot két térfogatrész B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke és lúgos oldatban zöld színű. Használjuk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.10.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
Oldjunk fel 120 g SnCl2.2H2O-t 400 ml tömény sósavban (d20 = 1,18 g/ml) és töltsük fel vízzel egy literre. Az oldatnak teljesen tisztának kell lennie. Közvetlenül felhasznál előtt kell készíteni. Elengedhetetlen, hogy az ón-klorid redukáló tulajdonságát ellenőrizzük.
Oldjunk fel 0,5 g SnCl2.2H2O-t 2 ml tömény sósavban (d20 = 1,18 g/ml) és egészítsük ki vízzel 50 ml-re. Adjunk hozzá 5 g Rochelle sót (káliumnátrium-tartarátot) és annyi analitikai tisztaságú nátrium bikarbonátból készült oldatot, hogy az oldat lakmusz papírral lúgos kémhatást mutasson.
Titráljuk meg 0,1 mol/l jódoldattal keményítő indikátor mellett.
1 ml 0,1 mol/l jódoldat 0,01128 g SnCl2.2H2O-nak felel meg.
Az így készített oldatban jelen lévő összes ón minimum 80%-a kétértékű formában legyen. A titrálásnál legalább 35 ml 0,1 mol/l jódoldatnak kell fogynia.
4.12. Nátrium-hidroxid oldat, 30%-os NaOH (d20 = 1,33 g/ml), ammóniamentes.
4.13. Nitrát-ammónia standard oldat
Mérjünk le 2,5 g analitikai tisztaságú kálium-nitrátot és 10,16 g analitikai tisztaságú ammónium-szulfátot egy 250 ml-es mérőlombikba. Oldjuk fel vízzel, töltsük fel 250 ml-re. Ennek az oldatnak 1 ml-e 0,01 g nitrogénnek felel meg.
4.14. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavban mosott, izzított.
7.1. Az oldat elkészítése
Mérjünk le 1 g mintát 0,001 g pontossággal és vigyük a Kjeldahl lombikba. Adjunk hozzá 0,5 g vasport (4.2.) és 50 ml ón-klorid oldatot (4.11.), keverjük össze, és hagyjuk állni fél óráig. Ezalatt a 10. és a 20. percben újra keverjük össze. Ezután adjunk hozzá 10 g kálium-szulfátot (4.3.) és 30 ml kénsavat (4.1.). Forraljuk fel, és folytassuk a forralást a fehér gőzök megjelenésétől számított egy óra hosszat. Hagyjuk hűlni, és hígítsuk 100 és 150 ml közötti térfogatú vízzel. Vigyük át a szuszpenziót veszteség nélkül egy 250 ml-es mérőlombikba, hűtsük le, töltsük jelig, és szűrjük le száraz szűrőn át egy száraz lombikba. Ahelyett, hogy szuszpenziót leszivornyáznánk a C/1. módszer a), b) vagy c) változata szerinti meghatározáshoz, ebből az oldatból az ammónia kötésben lévő nitrogént is meghatározhatjuk, azután, hogy elegendő nátrium-hidroxidot adtunk a lúgfelesleg biztosításához (4.12.).
A fentiek szerint nyert oldatból a 2.1. módszer kiválasztott a), b) vagy c) változatának megfelelően 50, 100 vagy 200 ml-t veszünk ki. A C/1. módszer szerint kidesztilláljuk az ammóniát, vigyázva arra, hogy desztilláló lombikba elegendő Nátrium-hidroxid oldatot (4.12.) adjunk a nagy lúgfelesleg biztosítására.
Végezzünk vakpróbát (minta hozzáadása nélkül) a vizsgálattal azonos körülmények között, és vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
A vizsgálat elvégzése előtt ellenőrizzük a berendezés működésének helyességét és a módszer megfelelő alkalmazását olyan oldattal, amely az ammónia-kötésű és a nitrát-kötésű nitrogént meghatározott, a nitráttartalmú kalcium-ciánamid műtrágya nitrát-nitrogén és ciánamid-nitrogén tartalmával összemérhető mennyiségben tartalmazza.
Erre a célra mérjük a standard oldat (4.13.) 20 ml-ét a Kjeldahl lombikba.
Végezzük el a vizsgálatot a 7.1. és 7.2. pontban leírtak szerint.
Az eredményt a nitrogéntartalom (N) százalékában fejezzük ki, a beérkezési állapotú műtrágyára vonatkoztatva.
a) változat: N% = (50–A) x 0,7
b) változat: N% = (50–A) x 0,7
c) változat: N% = (35–A) x 0,875
C/3.3. ÖSSZES NITROGÉNTARTALOM MEGHATÁROZÁSA KARBAMIDBAN
A jelen fejezet eljárást ír le a karbamid összes nitrogéntartalmának meghatározására.
A módszert kizárólag nitrátmentes karbamid műtrágyákra lehet alkalmazni.
A karbamidot kénsav jelenlétében történő forralással ammóniává alakítjuk. Az így kapott ammóniát a meglúgosított oldatból kidesztilláljuk, a desztillátumot meghatározott koncentrációjú, ismert mennyiségű kénsavban fogjuk fel. A sav felesleget meghatározott koncentrációjú lúgoldattal visszatitráljuk.
Desztillált vagy ioncserélt, széndioxid és nitrogén vegyületektől mentes víz.
4.1. Koncentrált kénsav (d20 = 1,84 g/ml).
4.2. Nátrium-hidroxid oldat, kb. 30% NaOH (d20 = 1,33 g/ml), mentes.
|
4.3. Kénsav: 0,1 mol/l.
4.4. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,1 mol/l.
4.5. Kénsav: 0,2 mol/l.
4.6. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,2 mol/l.
4.7. Kénsav: 0,5 mol/l.
4.8. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, karbonátmentes: 0,5 mol/l. |
az a) változathoz
–––––––––––––––––––––––––––––––––
a b) változathoz, lásd a C/1. módszer
2. megjegyzését
–––––––––––––––––––––––––––––––––
a c) változathoz, lásd a C/1. módszer
2. megjegyzését
––––––––––––––––––––––––––––––––– |
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban, és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben, és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogatrész A oldatot két térfogatrész B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke, és lúgos oldatban zöld színű. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.9.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metil vöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re, és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.10. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavban mosott, izzított.
4.11. Karbamid, analitikai célra.
5.1. Desztilláló berendezés, lásd C/1. módszert, ,,Ammónia nitrogén meghatározása''.
5.2. 500 ml-es mérőlombik.
5.3. Pipetták, 25, 50 és 100 ml.
7.1. Az oldat elkészítése
Mérjük az előkészített minta 2,5 g-ját 0,001 pontossággal egy 300 ml-es Kjeldahl lombikba, és nedvesítsük meg 20 ml vízzel. Adjunk hozzá 20 ml tömény kénsavat (4.1.) és néhány szem üveggyöngyöt az egyenletes forrás biztosítására. A kifröcsögés megakadályozására tegyünk lombik nyakába hosszúszárú üvegtölcsért. Melegítsük kezdetben lassan, majd növelve a hőt mindaddig, amíg fehér füst keletkezése válik megfigyelhetővé (30–40 perc).
Hűtsük le, és hígítsuk 100–150 ml vízzel. Veszteség nélkül vigyük át 500 ml-es mérőlombikba, az üledékeket is átöntve. Hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, töltsük jelig vízzel, keverjük össze, és ha szükséges, szűrjük át száraz szűrőn száraz lombikba.
A fentiek szerint nyert oldatból hiteles pipettával vigyünk a C/1. módszer kiválasztott változatának megfelelően 25, 50 vagy 100 ml-t a desztilláló lombikba. Desztilláljuk ki az ammóniát a C/1. módszerben leírtak szerint, elegendő NaOH-t (d20 = 1,33 g/ml) (4.2.) adva a desztilláló lombikba jelentős lúgfölösleg biztosításához.
Végezzünk vakpróbát (minta hozzáadása nélkül) a vizsgálattal azonos körülmények között, és ezt vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
A vizsgálat előtt frissen készített karbamid oldat (4.11.) alikvot részével ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik-e, és a módszert helyesen alkalmazzuk.
8. AZ EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA
Az eredményt a beérkezési állapotú műtrágya százalékos nitrogén (N) tartalmában adjuk meg:
a) változat: N% = (50–A) x 1,12
b) változat: N% = (50–A) x 1,12
c) változat: N% = (35–A) x 1,40.
C/4. A CIÁNAMID KÖTÉSBEN LÉVŐ NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le a ciánamid kötésben lévő nitrogén meghatározására.
Kalcium-ciánamid és kalcium-ciánamid /nitrát keveréke.
A ciánamidot lecsapjuk ezüst komplex formájában, és csapadékból határozzuk meg Kjeldahl módszerrel.
Desztillált vagy ioncserélt, széndioxid és nitrogén vegyületektől mentes víz.
4.2. Ammóniaoldat, 10 súly% ammónia gáz tartalommal (d20=0,96 g/ml).
4.3. Tollens reagens (ezüst-ammónia oldat).
Elegyítsünk 10%-os vizes ezüst-nitrát (AgNO3) oldatot 500 ml 10%-os ammónia oldattal (4.2.).
Óvjuk fénytől, hőtől és levegőtől. Az oldatot rendes körülmények között évekig el lehet tartani. A reagens jó minőségűnek minősül mindaddig, amíg az oldat tiszta.
4.4. Tömény kénsav (d20 = 1,84 g/ml).
4.5. Kálium-szulfát analitikai célra.
4.6. Rézoxid (CuO), 0,3–0,4 g minden meghatározáshoz vagy pedig rézszulfát-pentahidrát (CuSO4.5H2O) ekvivalens mennyisége, 0,95–1,25 g minden meghatározáshoz.
4.7. Nátrium-hidroxid oldat, ammóniamentes kb. 30% NaOH (d20 = 1,33 g/ml).
4.9. Nátrium vagy kálium hidroxid: 0,1 mol/l.
4.10.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben, és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogatrész A oldatot két térfogatrész B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke és lúgos oldatban zöld színű. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.10.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
4.11. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavban mosott, izzított.
4.12. Kálium-tiocianát analitikai célra.
5.1. Desztillációs berendezés, lásd C/1. módszer ,,ammónia kötésben lévő nitrogén meghatározása''.
5.2. 500 ml-es kalibrált lombik (pl. Stohman lombik).
5.3. Hosszúnyakú Kjeldahl lombik megfelelő térfogattal (300–500 ml).
5.5. Körkörös rázógép (35–40 fordulat/perc).
7.1. Biztonsági intézkedések
Ezüst-ammónia tartalmú oldatokkal való munka közben védőszemüveget kell viselni. Ha a folyadék felszínén vékony hártya képződik, rázkódás hatására robbanás következhet be, a legnagyobb óvatosság indokolt.
7.2. A vizsgálati oldat elkészítése
Mérjünk le 2,5 g mintát 0,001 g pontossággal, és vigyük kis porcelán mozsárba. Dörzsöljük el a mintát háromszor vízzel, a vizet minden dörzsölés után az 500 ml-re kalibrált Stohman lombikba (5.2.) töltve. Végül vigyük át a mintát veszteség nélkül a Stohman lombikba, belemosva a dörzsmozsarat, a dörzsölőt és a tölcsért is. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy kb. 400 ml legyen. Adjunk hozzá 15 ml ecetsavat (4.1.). Rázassuk a rázógépen (5.5.) 2 óra hosszat.
Töltsük fel a lombikot 500 ml vízzel, keverjük össze, és szűrjük meg.
A vizsgálatot a lehető leggyorsabban kell elvégezni.
A szűrlet 50 ml-ét vigyük 250 ml-es főzőpohárba.
Adjunk hozzá ammónia oldatot (4.2.), amíg enyhén lúgos lesz, majd adjunk hozzá 30 ml meleg ammóniás ezüst-nitrát oldatot (4.3.) a ciánamid sárga színű ezüst-komplexének leválasztása céljából.
Hagyjuk egy éjszakán át állni, szűrjük le a csapadékot, és mossuk hideg vízzel, amíg teljesen ammóniamentes lesz.
A szűrőt és a csapadékot még nedvesen helyezzük Kjeldahl lombikba, adjunk hozzá 10–16 g kálium-szulfátot (4.5.), az előírt mennyiségű katalizátort (4.6.), majd 50 ml vizet és 25 ml tömény kénsavat (4.4.).
Melegítsük lassan a lombikot óvatos rázogatás mellett, amíg az elegy forrni kezd. Fokozzuk a melegítést, forraljuk az oldatot, amíg átlátszó színtelen vagy világoszöld lesz. Ezután még egy óra hosszat forraljuk, majd hagyjuk lehűlni.
Vigyük át az oldatot veszteség nélkül a desztilláló lombikba, adjunk hozzá néhány forráskönnyítő horzsakő granulátumot (4.11.) és töltsük fel vízzel kb. 350 ml-re Keverjük össze és hűtsük le.
Desztilláljuk ki az ammóniát a C/1. módszer a) változata szerint, elegendő mennyiségű NaOH oldatot (4.7.) adagolva ahhoz, hogy jelentős lúgfölösleg legyen.
Végezzünk vakpróbát (minta hozzáadása nélkül) a vizsgálattal azonos körülmények között, és vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
Vizsgálat előtt kálium-rodanid (4.12.) standard oldatának kb. 0,05 g nitrogénnek megfelelő alikvot részével ellenőrizzük, hogy a berendezés jól működik-e és a módszert helyesen alkalmazzák-e.
8. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA
Az eredményt a ciánamid kötésben lévő nitrogén tömegszázalékában adjuk meg, a beérkezési állapotú műtrágyára vonatkoztatva.
C/5. KARBAMID BIURET TARTALMÁNAK SPEKTROFOTOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le karbamid biuret tartalmának meghatározására.
A módszert kizárólag karbamidra lehet alkalmazni.
Lúgos közegben, kálium nátrium tartarát jelenlétében a biuret és a kétértékű réz ion ibolyaszínű rézvegyületet képeznek. Az oldat optikai sűrűségét kb. 546 nm (nanométer) hullámhosszon kell meghatározni.
Desztillált vagy ioncserélt víz, széndioxidtól és nitrogén vegyületektől mentes. A víz minősége ennél a vizsgálatnál különösen fontos.
4.2. Kénsav oldat, kb. 0,1 mol/l.
4.3. Nátrium-hidroxid oldat, kb. 0,1 mol/l.
4.4. Káliumnátrium-tartarát lúgos oldata
Egy literes mérőlombikban oldjunk fel 40 g nátrium-hidroxidot 500 ml vízben, és hagyjuk lehűlni. Adjunk hozzá 50 g káliumnátrium-tartarátot (NaKC4H4O6.4H20). Töltsük fel jelig. Hagyjuk 24 órát állni használat előtt.
Egy literes mérőlombikban oldjunk fel 15 g rézszulfátot (CuSO4.4H2O) 500 ml vízben. Töltsük fel jelig.
4.6. Frissen készített biuret oldat
250 ml-es mérőlombikban oldjunk fel vízben 0,25 g tiszta biuretet91. Töltsük fel 250 ml-re. Ennek az oldatnak 1 ml-e 0,001 g biuretet tartalmaz.
100 ml-es mérőlombikban oldjunk fel 0,1 g metilvörös indikátort 50 ml 95%-os etanolban. Töltsük fel vízzel 100 ml-re. Ha oldhatatlan részek vannak benne, szűrjük le.
5.1. Spektrofotométer vagy fotométer szűrőkkel, amelynek érzékenysége és pontossága lehetővé teszi a 0,5% T alatti méréseket92
5.2. Mérőlombik, 100, 250 és 1000 ml-es.
5.3. Osztott pipetták, 2, 5, 10, 20, 25 és 50 ml-es vagy 25 ml-es 0,05 ml beosztású büretta.
5.4. Főzőpohár, 250 ml-es.
7.1. A standard görbe elkészítése
Vigyük a biuret standard (4.6.) oldat 0, 2, 5, 10, 20, 25 és 50 ml-es részleteit egy 7 db 100 ml mérőlombikból álló mérőlombik-sorozatba. A térfogatot egészítsük ki vízzel kb. 50 ml-re, semlegesítsük 0,1 mol/l kénsavval (4.2.). Adjunk hozzá 20 ml-t a lúgos tartarát oldatból (4.4.), majd 20 ml-t a réz-szulfát oldatból (4.5.).
Ezeket az oldatokat két pontos bürettával kell bemérni vagy még jobb pipettával.
Töltsük fel a mérőlombikokban lévő oldatokat vízzel 100 ml-re, keverjük össze, és hagyjuk állni 15 percig 30 ± 2 °C-on. A ,,0'' biuret tartalmú oldattal szemben mérjük a többi oldat abszorbanciáját kb. 546 nm hullámhosszon megfelelő hosszúságú küvettában.
Rajzoljuk fel a kalibrációs görbét, az abszorbanciát az ordinátán, a biuret mg-ban megadott megfelelő mennyiségeit pedig az abszcisszán.
7.2. A vizsgálandó oldat elkészítése
Mérjük be az előkészített minta 10 g-ját 0,001 pontossággal; oldjuk fel kb. 150 ml vízben egy 250 ml mérőlombikban, majd töltsük jelig. Szűrjük le, ha szükséges.
Ha a vizsgálandó minta több, mint 0,015 g ammónia-kötésben lévő nitrogént tartalmaz, akkor 250 ml főzőpohárban, 50 ml metanolban (4.1.) oldjuk fel. Pároljuk be a metanolt, míg a térfogat kb. 25 ml-re csökken. Ezt vigyük veszteség nélkül 250 ml-es mérőlombikba, töltsük jelig vízzel. Ha szükséges, száraz redős szűrőpapíron száraz edénybe szűrjük le.
Az opaleszcencia kiküszöbölése: ha kolloid részecskék vannak jelen, szűréskor nehézségek támadhatnak. Ilyen esetben az oldatot a következőképpen kell elkészíteni: oldjuk fel a mintát 150 ml vízben, adjunk hozzá 2 ml 1 mol/l sósavat, és szűrjük át az oldatot sima, dupla, nagyon finom szűrőpapíron 250 ml-es mérőlombikba. Mossuk a szűrőket vízzel, majd töltsük fel a lombikot. Folytassuk az eljárást a 7.3. ,,Meghatározás'' pontban előírt eljárás szerint.
A feltételezett biuret koncentrációnak megfelelően pipettázzunk ki a 7.2. szerinti oldatból 25 vagy 50 ml-t és vigyük ezt a mennyiséget 100 ml-es mérőlombikba, és ha szükséges, semlegesítsük 0,1 mol/l kénsav vagy nátronlúg reagenssel (4.2. vagy 4.3.), metilvörös indikátor mellett, és ugyanolyan pontossággal, mint ahogy a standard görbe felvételénél eljártunk, adjuk hozzá a káliumnátrium-tartarát (4.4.) lúgos oldatának 20 ml-ét, és a réz oldatnak (4.5.) ugyancsak 20 ml-ét. Töltsük jelig, alaposan keverjük össze, és hagyjuk állni 15 percig 30 ± 2 °C-n.
Ezután végezzük el a fotometriás méréseket, és számítsuk ki a karbamid biuret tartalmát.
8. AZ EREDMÉNY KISZÁMITÁSA
Ha a „C” a biuret tömege milligrammban a kalibrációs görbéről leolvasva, „V” pedig az alikvot rész térfogata, akkor:
Ha „Jo” a monokromatikus fénysugarak intenzitása (a mérési hullámhosszon) a fényáteresztő közegbe belépéskor, „J” pedig a kilépéskor, akkor:
|
– transzmisszió roman faktora: T = |
j |
|
jo |
– optikai roman sűrűség: E = log O
|
– optikai sűrűség az optikai úthosszra vonatkoztatva: k = |
E |
|
s |
|
– a specifikus optikai sűrűségi koefficiens: K = |
E |
|
(c × s) |
|
|
s |
= a rétegvastagság cm-ben, |
|
|
c |
= a koncentráció mg/l-ben, |
|
|
k |
= az anyagra jellemző tényező a Lambert-Beer törvény szerint. |
C/6. KÜLÖNFÉLE FORMÁBAN KÖTÖTT NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA
UGYANABBAN A MINTÁBAN
C/6.1. KÜLÖNFÉLE FORMÁBAN KÖTÖTT NITROGÉN MEGHATÁROZÁSA NITRÁT, AMMÓNIA,
KARBAMID ÉS CIÁNAMID NITROGÉNT TARTALMAZÓ MŰTRÁGYA MINTÁBAN
A jelen fejezet eljárást ír le a valamely formában kötött nitrogén meghatározására bármely fenti formában kötött nitrogén jelenlétében.
A módszer alkalmazható valamennyi olyan, a rendelet hatálya alá tartozó műtrágyára, amely különféle formában kötött nitrogént tartalmaz.
3.1. Az összes oldható és nem oldható nitrogén
A standard műtrágyáknak a 3. számú melléklet 1. függeléke szerinti listája alapján a jelen meghatározás kalcium ciánamidot tartalmazó termékekre alkalmazható. 3.1.1. Nitrát vegyületek távollétében a vizsgálati mintát közvetlen Kjeldahl módszerrel kell elroncsolni.
3.1.2. Nitrát vegyületek jelenlétében a vizsgálati mintát vassal és ón-kloriddal végzett redukciót követően Kjeldahl módszerrel leroncsolni.
Mindkét esetben a C/1. módszerrel kell meghatározni az ammóniát.
Ha a vizsgálat 0,5-nél magasabb oldhatatlan nitrogén jelenlétére utal, akkor arra a következtetésre lehet jutni, hogy a műtrágya olyan oldhatatlan nitrogén vegyületeket tartalmaz, amelyek nem tartoznak a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet hatálya alá.
3.2. Oldható nitrogén formák
A következőket ugyanabból a mintaoldatból vett, különböző alikvot részekből határozzuk meg.
3.2.1. Összes oldható nitrogén
3.2.1.1. – nitrátok távollétében közvetlen Kjeldahl roncsolással.
3.2.1.2. – nitrátok jelenlétében az oldat Ulsch szerinti redukcióját követően kivett alikvot részének Kjeldahl szerinti roncsolásával.
Az ammóniát mindkét esetben a C/1. fejezet szerint határozzuk meg. 3.2.2. Összes oldható nitrogén a nitrát-kötésű nitrogén kivételével Kjeldahl roncsolással, a nitrát-kötésű nitrogén vasszulfáttal történt előzetes eltávolítása után.
3.2.3. nitrát-kötésű nitrogén különbség alapján:
3.2.3.1. – kalcium-ciánamid távollétében a 3.2.1.2. és 3.2.2. közötti különbség, vagy az összes oldható nitrogén (3.2.1.2.) és az ammóniakötésű és karbamid-kötésű szerves nitrogén (3.2.4 + 3.2.5.) közötti különbség alapján.
3.2.3.2. – kalcium ciánamid jelenlétében a 3.2.1.2. és a 3.2.2. közötti különbség, vagy a 3.2.1.2. és a 3.2.4. + 3.2.5. + 3.2.6. összege közötti különbség alapján.
3.2.4. ammóniakötésű nitrogén:
3.2.4.1. ha csak ammónia vagy ammónia + nitrát-kötésű nitrogén van jelen, az 1. módszer alkalmazásával.
3.2.4.2. karbamid-kötésű nitrogén és/vagy ciánamid nitrogén jelenlétében enyhe lúgosítást követő hideg desztillációval, az ammóniát ismert koncentrációjú kénsavban elnyeletve, és a C/1. módszer szerint meghatározva.
3.2.5. karbamid kötésű nitrogén:
3.2.5.1. ureáz segítségével ammóniává alakítva, amelyet ismert koncentrációjú sósavval titrálunk meg,
3.2.5.2. gravimetriás módszerrel xanthidrollal: az együtt leváló biuretet nagyobb hiba nélkül karbamidként számolhatjuk, mivel a biuret koncentrációja ezekben az összetett műtrágyákban abszolút értékben alacsony,
3.2.5.3. különbség alapján számítással az alábbi táblázat szerint:
|
Eset |
Nitrát nitrogén |
Ammónia nitrogén |
Ciánamid nitrogén |
Különbség számítása |
|
1. |
nincs |
van |
van |
(3.2.1.1.)–[(3.2.4.2.)+(3.2.6.)] |
|
2. |
van |
van |
van |
(3.2.2.)–[(3.2.4.2.)+(3.2.6.)] |
|
3. |
nincs |
van |
nincs |
(3.2.1.1.)–(3.2.4.2.) |
|
4. |
van |
van |
nincs |
(3.2.2.)–(3.2.4.2.) |
3.2.6. ciánamid nitrogén ezüstvegyületként történő lecsapását követően a csapadékból Kjeldahl módszerrel.
Desztillált vagy ioncserélt víz, széndioxidtól és nitrogén vegyületektől mentes.
4.1. Kálium-szulfát, analitikai célra.
(Az előírt vaspor mennyisége legalább 50 mg nitrát nitrogén redukálására legyen alkalmas.)
4.3. Kálium-rodanid analitikai célra.
4.4. Kálium-nitrát analitikai célra.
4.5. Ammónium-szulfát analitikai célra.
4.6. Karbamid analitikai célra.
4.7. Higított kénsav, 1:1 térfogatarányú egy rész kénsav (d20 = 1,84 g/ml) egy rész víz.
4.8. Meghatározott koncentrációjú kénsav oldat: 0,2 mol/l.
4.9. Tömény nátrium-hidroxid oldat. Kb. 30 vegyes%-os NaOH oldat, ammóniamentes.
4.10. Meghatározott koncentrációjú nátrium- vagy kálium-hidroxid: 0,2 mol/l, karbonát mentes.
Oldjunk fel 120 g SnCl2-2H2O-t 400 ml tömény sósavban (d20 = 1,18 g/ml), és töltsük fel vízzel egy literre. Az oldatnak teljesen tisztának kell lennie. Közvetlenül felhasználás előtt kell készíteni. Elengedhetetlen, hogy az ón-klorid redukáló tulajdonságát ellenőrizzük.
Oldjunk fel 0,5 g SnCl2.2H2O-t + 2 ml tömény sósavban (d2O = 1,18 g/ml) és egészítsük ki vízzel 50 ml-re. Adjunk hozzá 5 g Rochelle sót (káliumnátrium-tartarátot) és annyi analitikai tisztaságú nátriumhidrogén-karbonátból készült oldatot, hogy az oldat lakmusz papírral lúgos kémhatást mutasson.
Titráljuk meg 0,1 mol/l jódoldattal keményítő indikátor mellett. 1 ml 0,1 mól/l mérőoldat megfelel 0,001128 g SnCl2.2H2O-nak. Az így készített oldatban jelenlévő összes ón minimum 80%-a kétértékű formában legyen. A titrálásra legalább 35 ml 0,1 mol/l jódoldat fogyjon.
4.12. Kénsav (d20 = 1,84 g/ml).
4.13. Hígított sósav: 1:1 térfogatarányú, egy rész sósav (d20 = 1,18 g/ml) egy rész víz.
4.14. Ecetsav: 96–100%-os.
4.15. Kénsavoldat kb. 30% (m/v) kénsavtartalommal.
4.16. Vasszulfát, kristályos: FeSO4.7H2O.
4.17. Meghatározott koncentrációjú kénsav oldat: 0,1 mol/l.
4.19. Kálium-karbonát telített oldata.
4.20. Nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata: 0,1 mol/l (karbonátmentes).
4.21. Bárium-hidroxid telített oldata.
4.22. Nátrium-karbonát oldat: 10% (m/v).
4.24. Meghatározott koncentrációjú sósav oldat: 0,1 mol/l.
Szuszpendáljunk 0,5 g aktív ureázt 100 ml desztillál vízben. 0,1 mol/l sósavat (4.24.) használva, pH-mérő segítségével állítsuk a pH-t 5,4-re.
5%-os etanolos vagy metanolos (4.31.) oldat. (Ne használjunk olyan terméket, amelyben sok az oldhatatlan rész.) Az oldatot jól zárható edényben fénytől védve 3 hónapig el lehet tartani.
4.27. Rézoxid CuO:0,3–0,4 g vizsgálatonként, vagy rézszulfát pentahidrát (CuSO4.5H2O) ekvivalens mennyisége: 0,95–1,25 g vizsgálatonként.
4.28. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavban mosott, izzított.
4.29.1. Keverék indikátor
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldatban és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben, és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogatrész A oldatot két térfogatrész B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolya-, semlegesben szürke és lúgos oldatban zöld színű. Használjuk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.29.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metil vöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
Lakmusz, brómtimolkék (vagy más, pH 6 és 8 között i változásra érzékeny papírok).
4.31. Etanol vagy metanol: 95%-os oldat
5.1. Desztillációs berendezés: lásd a C/1. módszert.
5.2. Az ammóniakötésű nitrogén meghatározására szolgáló készülék a 7.2.5.3. módszernek megfelelően
A berendezés speciálisan kiképzett, gömbölyű üveg fejrésszel ellátott szedőből áll, amelynek egy oldal kivezető nyaka is van. A fejen keresztül egy cseppfogóval ellátott cső nyúlik ki, valamint egy merőlegesen hajlított cső a levegő bevezetésére. A csöveket egyszerű gumi csatlakozással lehet a szedőhöz kapcsolni. Fontos, hogy a levegőt bevezető cső végének kiképzése megfelelő formájú legyen, mivel gázbuborékoknak tökéletesen kell eloszolniuk a szedőben és az gázmosóban lévő oldatokban. A legjobb erre a kis, gombaformájú gázbevezető fej, amelynek átmérője 20 mm, és közben a kerületén 6 db 1 mm-es nyílása van.
5.3. A karbamid-kötésű nitrogén ureáz technikával történő meghatározására szolgáló készülék (7.2.6.1.).
Egy 300 ml-es Erlenmeyer lombikból, egy csepegtetőtölcsérből és egy kis gázmosóból áll (lásd a 7. ábra).
5.4. Körkörös rázógép (35–40 fordulat/perc).
5.6. Állítható hőfokú szárítószekrény.
– pipetták, 2, 5, 10, 20, 25, 50 és 100 ml-es,
– hosszúnyakú Kjeldahl lombikok, 300 és 500 ml-es,
– mérőlombikok 100, 250, 500 és 1000 ml-es,
– zsugorított üvegszűrő tégelyek, 5–15 μm pórusátmérőjű,
7.1. Összes oldható és oldhatatlan nitrogén.
7.1.1. Nitrátok távollétében
Mérjünk be 0,001 g pontossággal olyan mennyiségű mintát, amely maximum 100 mg nitrogént tartalmaz. Vigyük a desztilláló berendezés lombikjába (5.1.). Adjunk hozzá 10 és 15 g közötti mennyiségű kálium-szulfátot (4.1.), a katalizátort (4.27.) és pár szem forráskönnyítő granulátumot (4.28.). Ezután adjunk hozzá 50 ml hígított kénsavat (4.7.), és keverjük gondosan össze. Először óvatosan melegítsük, időnként rázogatva, amíg a habzás megszűnik, azután úgy állítsuk be a melegítést, hogy az oldat egyenletesen forrjon. Az oldat kitisztulása után még egy órát forraljuk, ügyelve arra, hogy a lombik nyakára vagy falára ne tapadjon fel szerves anyag. Hagyjuk lehűlni. Óvatosan hígítsuk meg 350 ml vízzel rázogatás közben. Biztosítsuk, hogy az oldódás a lehető legteljesebb legyen. Hagyjuk lehűlni, és csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez (5.1.).
7.1.1.2. Az ammónia desztillációja
Vigyünk a berendezés szedőjébe hiteles pipettával 50 ml meghatározott koncentrációjú 0,2 mol/l kénsav oldatot (4.8.). Adjuk hozzá az indikátort (4.29.1. vagy 4.29.2.). Ügyeljünk rá, hogy a hűtő vége legalább 1 cm-rel az oldat felszíne alá nyúljon.
Ügyelve, hogy ammóniaveszteség ne léphessen fel, óvatosan adjunk annyi tömény nátrium-hidroxid oldatot (4.9.) a desztilláló lombikba, hogy a folyadékelegy erősen lúgos legyen, 120 ml általában elegendő; győződjünk meg erről néhány csepp fenolftalein oldat adagolásával. A lombik tartalmának a desztilláció befejezésekor is határozottan lúgosnak kell lennie. Állítsuk be a lombik melegítését úgy, hogy 150 ml kb. fél óra alatt desztilláljon le. Vizsgáljuk meg indikátor papírral (4.30.), hogy a desztilláció végbement-e. Ha ez lenne a helyzet, desztilláljunk át további 50 ml-t, és ismételjük meg az indikátorpapíros ellenőrzést, amíg a desztillátum újabb részlete már semleges kémhatást mutat az indikátor papírral (4.30.). Engedjük le a szedőt, desztilláljunk még pár ml-t, és öblítsük le a hűtő végét. A savfelesleget kálium- vagy nátrium-hidroxid meghatározott koncentrációjú 0,2 mol/l oldatával (4.10.) titráljuk az indikátor színének megváltozásáig.
Végezzünk vakpróbát a vizsgálattal azonos körülmények között, és azt vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
7.1.1.4. Az eredmény kiszámítása
|
|
a |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.1.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú
0,2 mol/l kénsavat (4.8.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a bemérés tömege, g. |
7.1.2. Nitrát jelenlétében
7.1.2.1. Vizsgálati minta
Mérjünk be 0,001 g pontossággal annyi mintát, amely 40 mg nitrát nitrogénnél nem tartalmaz többet.
7.1.2.2. A nitrát redukciója
Elegyítsük a bemért mintát 50 ml vízzel egy kis mozsárban. Minimális vízmennyiséggel mossuk át egy 500 ml-es Kjeldahl lombikba. Adjunk hozzá 5 g redukált vasat (4.2.) és 50 ml ón-klorid oldatot (4.11.). Rázzuk össze, és hagyjuk állni fél óra hosszat. Állás közben 10, illetve 20 perc elteltével újra keverjük össze.
7.1.2.3. Kjeldahl roncsolás
Adjunk 30 ml kénsavat (4.12.), 5 g kálium szulfátot (4.1.), a katalizátor előírt mennyiségét (4.27.), néhány horzsakövet (4.28.) a Kjeldahl lombikba. Az enyhén ferdén befogott lombikot kíméletesen melegítsük. Lassan növeljük a hőt, és időnként rázzuk meg a lombikot az elegy szuszpenzióban tartása végett. A folyadék megsötétedik, majd kivilágosodik sárgászöld vízmentes vasszulfát szuszpenzió keletkezése közben. Folytassuk egy óra hosszat a melegítést, az oldatot éppen a forráspontján tartva. Hagyjuk lehűlni. Óvatosan vegyük fel a lombik tartalmát kevés vízben, majd folyamatosan adjunk hozzá 100 ml vizet, és a lombik tartalmát mossuk át egy 500 ml-es mérőlombikba. Töltsük jelig vízzel. Elegyítsük. Szűrjük száraz edénybe száraz szűrőn keresztül.
7.1.2.4. Az oldat vizsgálata
Pipettával vigyük a desztilláló berendezés (5.1.) szedőjébe az oldat alikvot részét, amely legfeljebb 100 mg nitrogént tartalmaz. Hígítsuk 350 ml-re desztillált vízzel, adjunk hozzá pár horzsakövet (4.28.), csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló berendezéshez és folytassuk a meghatározást a 7.1.1.2. leírás szerint.
7.1.2.6. Az eredmény kiszámítása
|
|
a |
= 0,2 mol/l Nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.1.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú 0,2 mol/l kénsavat (4.8.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,2 mol/l Nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a 7.1.2.4. pont szerint vett alikvot oldatrészben jelen lévő minta mennyisége, g. |
7.2. Oldható nitrogénvegyületek
7.2.1. A vizsgálandó oldat készítése
Mérjünk 10 g mintát 1 mg pontossággal 500 ml-es mérőlombikba.
7.2.1.1. Ciánamidot nem tartalmazó műtrágyák esetében
Adjunk a lombikba 50 ml vizet, majd 20 ml higított sósavat (4.13.). Rázzuk össze, és hagyjuk állni, amíg széndioxid fejlődése befejeződik. Azután adjunk hozzá 400 ml vizet, és fél óra hosszat rázassuk körkörös rázógépen (5.4.). Töltsük jelig vízzel, keverjük össze, és szűrjük száraz szűrőn át száraz edénybe.
7.2.1.2. Ciánamidot tartalmazó műtrágyák esetében
Adjunk a lombikba 400 ml vizet és pár csepp metilvörös indikátort (4.29.2.). Ha szükséges, savanyítsuk az oldatot ecetsavval (4.14.). Adjunk hozzá 15 ml ecetsavat (4.14.). Rázzuk a körkörös rázógépen 2 óra hosszat (5.4.). Ha szükséges, ecetsavval újra (4.14.) savanyítsuk meg az oldatot. Töltsük jelig vízzel, keverjük össze, és szűrjük haladéktalanul száraz szűrőn át száraz lombikba. Azonnal végezzük el a ciánamid nitrogén meghatározását.
Mindkét esetben ugyanaznap végezzük el az oldható nitrogénvegyületek meghatározását, mint amikor az oldatot készítettük, kezdve a ciánamid-kötésű és karbamid-kötésű nitrogénnel, ha ilyen jelen van.
7.2.2. Összes oldható nitrogén
7.2.2.1. Nitrátok távollétében
Pipettázzuk 300 ml-es Kjeldahl lombikba a szűrlet (7.2.1.1. vagy 7.2.1.2.) legfeljebb 100 mg nitrogént tartalmazó alikvot részét. Adjunk hozzá 15 ml koncentrált kénsavat (4.12.), 0,4 g rézoxidot vagy l,25 g rézszulfátot (4.27.) és néhány szem horzsakövet (4.28.). Először gyengén melegítsük a roncsolás megkezdésére, majd vigyük magasabb hőmérsékletre, és tartsuk ott, amíg az oldat színtelen vagy enyhén zöldes lesz és a fehér füstképződés jól láthatóvá válik. Lehűlés után veszteség nélkül vigyük az oldatot a desztilláló lombikba, hígítsuk kb. 500 ml-re vízzel, és adjunk hozzá néhány szem horzsakövet (4.28.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez (5.1.), és folytassuk a meghatározást a 7.1.1.2. pont leírása szerint.
7.2.2.2. Nitrát jelenlétében
Hiteles pipettával vigyük 500 ml-es Erlemeyer lombikba a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. pont szerinti szűrlet legfeljebb 40 mg nitrát-kötésű nitrogént tartalmazó alikvot mennyiségét. A vizsgálatnak ezen a fokán az összes nitrogén mennyisége nem lényeges. Adjunk hozzá 10 ml 30%-os kénsavat (4.15.), 5 g redukált vasport (4.2.), és azonnal takarjuk le az Erlenmeyer lombikot óraüveggel. Melegítsük kíméletesen, amíg a reakció állandóvá, de nem túl hevessé válik. Ekkor állítsuk le a melegítést, és hagyjuk a lombikot legalább három óra hosszat szobahőmérsékleten állni. Veszteség nélkül mossuk át vízzel a lombik tartalmát egy 250 ml-es mérőlombikba, dekantálva (az oldhatatlan vasat visszahagyva a reakciólombikban). Töltsük jelig vízzel a mérőlombikot. Gondosan keverjük össze a mérőlombik tartalmát, majd hiteles pipettával vigyük egy 300 ml-es Kjeldahl lombikba az oldat legfeljebb 100 mg nitrogént tartalmazó alikvot részét. Adjunk hozzá 15 ml koncentrált kénsavat (4.12.), 0,4 g rézoxidot vagy 1,25 g rézszulfátot (4.27.) és néhány horzsakövet (4.28.). Először óvatosan melegítsük a forrás megindítására, majd emeljük a hőmérsékletet magasabbra, amíg az oldat színtelenné vagy zöldessé, és a fehér füstképződés jól láthatóvá válik. Lehűlés után kvantitatív vigyük át az oldatot a desztilláló lombikba, hígítsuk kb. 500 ml-re vízzel, és adjunk hozzá néhány szem horzsakövet (4.28.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló berendezéshez (5.1.), és folytassuk a meghatározást a 7.1.1.2. szakasz szerint.
7.2.2.4. Az eredmény kiszámítása
|
|
a |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.1.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú 0,2 mol/l kénsavat (4.8.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a 7.2.2.1. vagy a 7.2.2.2. szakasz szerint vett alikvotban jelen lévő minta mennyisége, g. |
7.2.3. Összes oldható nitrogén, a nitrát nitrogén kivételével.
Hiteles pipettával vigyük a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. pont szerinti szűrlet legfeljebb 50 mg meghatározandó nitrogént tartalmazó alikvot részét egy 300 ml-es Kjeldahl lombikba. Hígítsuk 100 ml-re vízzel, adjunk hozzá 5 g vasszulfátot (4.16.), 20 ml tömény kénsavat (4.1.) és néhány horzsakövet (4.28.) Először enyhén melegítsük, majd fokozzuk a hőt a fehér gőzök megjelenéséig. 15 percig folytassuk a roncsolást. Állítsuk le a melegítést, adjunk hozzá rézoxid (4.27.) katalizátort és tartsuk további 10–15 percen át azon a hőmérsékleten, ahol a fehér gőzök fejlődése megkezdődött. Lehűlés után a Kjeldahl lombik teljes tartalmát öntsük át a desztilláló berendezés (5.1.) lombikjába. Hígítsuk vízzel kb. 500 ml-re, és adjunk hozzá néhány szem horzsakövet. Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló berendezéshez, és folytassuk le a meghatározást a 7.1.1.2. szakasz szerint.
7.2.3.2. Az eredmény kiszámítása
|
|
a |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.1.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú
0,2 mol/l kénsavat (4.8.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a vizsgálatra kivett alikvot részben jelen lévő minta mennyisége g-ban. |
7.2.4.1. Kalcium ciánamid távollétében
A nitrát-kötésű nitrogént a 7.2.2.4. és 7.2.3.2. pont szerinti meghatározások különbségéből, illetve a 7.2.2.4. pont szerinti eredmény és a (7.2.5.2. vagy 7.2.5.5.) és/vagy a (7.2.6.3. vagy 7.2.6.5. vagy 7.2.6.6.) összegzett eredmény különbségéből számítjuk.
7.2.4.2. Kalcium ciánamid jelenlétében
A nitrát-kötésű nitrogént a 7.2.2.4. és 7.2.3.2. pontok szerinti meghatározások különbségéből, illetve 7.2.2.4. pont szerinti eredmény és a (7.2.5.5.), (7.2.6.3. vagy 7.2.6.5. vagy 7.2.6.6.) és (7.2.7.) pont szerinti eredmények összegének különbségéből számítjuk.
7.2.5. Ammónia kötésű nitrogén
7.2.5.1. Ha csak ammónia nitrogén vagy ammónia és nitrát nitrogén van jelen
Vigyük a desztilláló készülék (5.1.) lombikjába a. 7.2.1.1. szakasz szerinti szűrlet legfeljebb 100 mg ammónia nitrogént tartalmazó alikvot részletét. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy térfogata kb. 350 ml legyen, és néhány szem horzsakövet (4.28.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló berendezéshez, adjunk hozzá 20 ml Nátrium-hidroxid oldatot (4.9.) és desztilláljuk le a 7.1.1.2. szakasz szerint.
7.2.5.2. Az eredmények kiszámítása:
|
ammónia – N% = |
(a – A) × 0,28 |
|
M |
|
|
a |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.1.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú
0,2 mol/l kénsavat (4.8.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a vizsgálatra kivett alikvot részben jelen lévő minta mennyisége g-ban. |
7.2.5.3. Karbamid és/vagy ciánamid nitrogén jelenlétében
Hiteles pipettával vigyük a berendezés (5.2.) száraz lombikjába a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. szakasz szerinti szűrlet legfeljebb 20 mg ammóniakötésű nitrogént tartalmazó alikvot részét. Állítsuk össze a készüléket. Pipettázzuk a 0,1 mol/l meghatározott koncentrációjú kénsavoldat (4.17.) 50 ml-ét egy 300 ml-es Erlenmeyer lombikba, és adjunk hozzá annyi vizet, hogy a folyadékszint kb. 5 cm-rel a bevezető cső nyílása fölött legyen. A reakcióedény oldalsó nyakán keresztül adjunk annyi desztillált vizet, hogy a térfogat 50 ml körül legyen. Keverjük össze. A levegőztetés alatti habzást elkerülendő, adjunk hozzá pár csepp oktil-alkoholt (4.18.). Lúgosítsuk meg az oldatot 50 ml telített kálium-karbonát oldattal (4.19.), és azonnal kezdjük meg a felszabadított ammónia kiűzését a hideg szuszpenzióból. Az ehhez szükséges erős levegőáramot (kb. 3 l/perc), előzetesen híg kénsavval, illetve híg nátrium-hidroxiddal töltött gázmosó palackokon vezetjük át. Sűrített levegő alkalmazása helyett vákuumban (vízsugár szivattyúval) is dolgozhatunk, feltéve, hogy a bevezető cső kielégítően légzáró módon kapcsolódik az ammóniát felfogó gyűjtőedényhez. Az ammónia kiűzése általában három óra alatt fejeződik be. Azonban erről célszerű meggyőződni a gyűjtőedény kicserélésével. Amikor a műveletnek vége, válasszuk le a gyűjtőedényt, öblítsük le a cső végét és a lombik oldalát kevés desztillált vízzel. Titráljuk a savfelesleget 0,1 mol/l nátrium-hidroxid ismert koncentrációjú oldatával, amíg az indikátor (4.29.1.) színe szürkére változik.
7.2.5.5. Az eredmény kiszámítása
|
ammónia – N% = |
(a – A) × 0,14 |
|
M |
|
|
a |
= 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a vakpróbánál fogyott, amikor a készülék (5.2.) szedőjébe 50 ml meghatározott koncentrációjú
0,1 mol/l kénsavat (4.17.) adtunk, |
|
|
A |
= 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid meghatározott koncentrációjú oldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a vizsgálatra kivett alikvot részben jelenlévő minta mennyisége g-ban. |
Hiteles pipettával vigyük egy 500 ml-es mérőlombikba a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. szakasz szerinti szűrlet legfeljebb 250 mg karbamid-nitrogént tartalmazó alikvot részét. A foszfátok lecsapására adjunk az oldathoz telített bárium-hidroxid oldatot (4.21.), amíg már nem figyelhető meg csapadékleválás. Ezután távolítsuk el a bárium ionokat (és az esetleg feloldódott kalcium ionokat) 10%-os nátrium-karbonát oldat (4.22.) segítségével. Hagyjuk a lombikban lévő oldatot ülepedni, ellenőrizzük, hogy a csapadékleválás teljesen végbement-e.
Ezután töltsük jelig, elegyítsük és szűrjük meg redős szűrőpapíron. A szűrlet 50 ml-ét pipettázzuk a készülék (5.3.) 300 ml-es Erlenmeyer lombikjába. Savanyítsuk meg a szűrletet 2N sósavval (4.23.), amíg a pH mérő 3-as pH-t mutat. Azután lúgosítsuk vissza az oldatot 5,4-re 0,1 mol/l nátrium-hidroxiddal.
Hogy az ureáz reakció alatti ammóniaveszteséget elkerüljük, zárjuk le az Erlenmeyer lombikot dugóval, amelybe egy csepegtető tölcsér, és egy 2 ml meghatározott koncentrációjú 0,1 mol/l sósavat tartalmazó buborékcsapda csatlakozik. A választótölcséren adjunk hozzá 20 ml ureáz oldatot (4.25.), és hagyjuk állni 20–25 °C-on egy óra hosszat. Ezután pipettázzuk a 0,1 mol/l sósav mérőoldat (4.2.4.) 25 ml-ét az adagoló-tölcsérbe, engedjük, hogy átfusson rajta oldatba, majd öblítsük át egy kis vízzel. Hasonlóan mossuk át a védő gázmosók tartalmát is az Erlenmeyer lombikban lévő oldathoz. Titráljuk meg a savfölösleget 0,1 mol/l Nátrium-hidroxid mérőoldattal (4.20.) amíg a pH mérőn mérve 5,4 pH értéket kapunk.
7.2.6.3. Az eredmény kiszámítása
|
karbamid – N% = |
(a – A) × 0,14 |
|
M |
|
|
a |
= 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid mérőoldata, ml, amely a vizsgálattal pontosan azonos körülmények között elvégzett vakpróba során fogyott, |
|
|
A |
= 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid mérőoldata, ml, amely a minta vizsgálatára fogyott, |
|
|
M |
= a vizsgálatra kivett alikvot részben jelenlévő minta mennyisége g-ban. |
1. A báriumhidroxiddal és nátrium karbonáttal végzett kicsapás után a lehető leggyorsabban végezzük a lombik jelig töltését, szűrését és semlegesítést.
2. A titrálást indikátorral (4.29.2.) is el lehet végezni, de akkor nehezebb a végpont észlelése.
7.2.6.4. Xanthidrolos gravimetriás módszer
Hiteles pipettával vigyük a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. szakasz szerinti szűrlet legfeljebb 20 mg karbamidot tartalmazó alikvot részét egy 250 ml-es főzőpohárba. Adjunk hozzá 40 ml ecetsavat (4.14.). Egy percig keverjük üvegbottal, a kivált csapadékot hagyjuk 5 percig ülepedni. Szűrjük egy 100 ml-es főzőpohárba, és mossuk át néhány ml ecetsavval (4.14.), majd cseppenként adjunk a szűrlethez 10 ml xanthidrolt (4.26.), közben üvegbottal folyamatosan kevergetve. A csapadék megjelenéséig hagyjuk állni. Amikor a csapadék kiválás megkezdődik, 1–2 percig újra kevergessük. Másfél óra hosszat hagyjuk ismét állni. Előzetesen kiszárított és lemért üvegszűrő tégelyen szűrjük meg, enyhén tömörítve. Háromszor mossuk át 5 ml etanollal (4.31.) anélkül, hogy az összes ecetsav kimosására törekednénk. Tegyük szárítószekrénybe, és szárítsuk 130 °C-on egy óra hosszat (a hőmérséklet ne emelkedjék 145 °C fölé). Exszikkátorban hagyjuk lehűlni és mérjük.
7.2.6.5. Az eredmény kiszámítása
|
karbamid (+ biuret) – N% = |
6,67 × m1 |
|
M2 |
|
|
m1 |
= a kapott csapadék tömege, g, |
|
|
M2 |
= a vizsgálatra kivett alikvot részben lévő minta tömege, g. |
Az eredményt korrigáljuk a vakértékkel. Általában a biuretet nagyobb hiba elkövetése nélkül belemérhetjük a karbamid értékbe, mivel az összetett műtrágyákban a biuret tartalom abszolút értékben jelentéktelen.
7.2.6.6. Különbségen alapuló módszer
A karbamid nitrogént az alábbi táblázat szerint is kiszámíthatjuk:
|
Eset |
Nitrát nitrogén |
Ammónia nitrogén |
Ciánamid nitrogén |
Különbség számítása |
|
1. |
nincs |
van |
van |
(7.2.2.4.)–[(7.2.5.5.)+(7.2.7.)] |
|
2. |
van |
van |
van |
(7.2.3.2.)–( (7.2.5.5.)+(7.2.7.)] |
|
3. |
nincs |
van |
nincs |
(7.2.2.4.)–(7.2.5.5.) |
|
4. |
van |
van |
nincs |
(7.2.3.2.)–(7.2.5.5.) |
Vegyünk a 7.2.1.2. szakasz szerinti szűrletből 10–30 mg ciánamid tartalmú alikvot részt, vigyük át egy 250 ml-es főzőpohárba. Folytassuk le a vizsgálatot a 2.4. szakasz szerint.
8. AZ EREDMÉNYEK HITELESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE
8.1. Bizonyos esetekben a bemért mintából közvetlenül meghatározott összes nitrogén tartalom (7.1.) és az összes oldható nitrogén tartalom (7.2.2.) különbözhet egymástól, de a különbség 0,5%-nál nem lehet nagyobb. Ha a különbség ennél nagyobb, akkor a műtrágya tartalmazhat olyan oldhatatlan nitrogén-tartalmú formákat, amelyek nem szerepelnek a 3. számú melléklet 1. függelékében közölt listában. Minden vizsgálat előtt olyan standard oldattal ellenőrizzük a berendezések szabályos működését és a módszer helyes alkalmazását, amely oldat a különböző kötésben lévő nitrogént olyan vagy hasonló arányban tartalmazza, mint az a vizsgálandó mintából készült oldatban előfordul. Ezt a standard oldatot a következő vegyületek pontosan ismert koncentrációjú standard oldatainak felhasználásával készítjük: kálium-rodanid (4.3.), kálium-nitrát (4.4.), ammónium-szulfát (4.5.) és karbamid (4.6.).
C/6.2. A NITROGÉN KÜLÖNBÖZŐ FORMÁINAK MEGHATÁROZÁSA OLYAN MŰTRÁGYÁKBAN,
AMELYEK CSAK NITRÁT-, AMMÓNIA ÉS KARBAMID NITROGÉNT TARTALMAZNAK
A jelen fejezet célja, hogy egyszerűsített módszert írjon le a nitrogén különféle formáinak meghatározására olyan műtrágyákban, amelyek a nitrogént csak nitrát-, ammónia- és karbamid-kötésben tartalmazzák.
A jelen módszer alkalmazható a 3. számú melléklet 1. függelékében említett minden olyan műtrágyára, amely kizárólag nitrát, ammónia vagy karbamid nitrogént tartalmaz.
Ugyanazon mintaoldat különféle részleteiből az alábbi meghatározásokat végezzük el.
3.1. Összes oldható nitrogén
3.1.1. – nitrátok távollétében, az oldat Kjeldahl roncsolásával;
3.1.2. – nitrátok jelenlétében, az oldat egy részének Ulsch módszerrel történő redukcióját követő Kjeldahl roncsolással; az ammóniát mindkét esetben (3.1.1. és 3.1.2.) a C/1. módszer szerint határozzuk meg;
3.2. – nitrát kötésben levő nitrogén kivételével az összes oldható nitrogén meghatározása Kjeldahl roncsolással, miután a nitrát kötésű nitrogént savas közegben vasszulfáttal kicsaptuk, az ammóniát a C/1. módszer szerint meghatározzuk;
3.3. – nitrát nitrogén tartalom, a 3.1.2. és a 3.2. módszerek eredményei közötti eltérésből, vagy az összes oldható nitrogén (3.1.2.) és az ammónia vagy a karbamid kötésű nitrogén (3.4. + 3.5.) különbségéből;
3.4. – ammónia-kötésű nitrogén tartalom, enyhe lúgosítást követő hideg desztillációval, az ammóniát kénsavban elnyeletve a C/1. módszer szerint határozzuk meg;
3.5. – karbamid kötésű nitrogén;
3.5.1. – vagy ureáz segítségével ammóniává alakítva, és azt ismert koncentrációjú sósavval megtitrálva;
3.5.2. – vagy gravimetriás módszerrel xanthidrollal; – a biuretet a karbamiddal együtt mérjük, azonban ez csak elhanyagolható hibát okoz, mivel a biuret rendszerint igen kis mennyiségben fordul elő az összetett műtrágyákban;
3.5.3. – vagy különbség alapján az alábbi táblázat szerint:
|
Eset |
Nitrát kötésű nitrogén |
Ammónia kötésű nitrogén |
Karbamid nitrogén |
|
1. |
nincs |
van |
(3.1.1.)–(3.4.) |
|
2. |
van |
van |
(3.2.)–(3.4.) |
Desztillált vagy ioncserélt víz.
4.1. Kálium-szulfát analitikai célra.
4.2. Vas, hidrogénnel redukálva, analitikai célra.
(A vas megadott mennyisége legalább 50 mg nitrát kötésű nitrogén redukciójára legyen képes.)
4.3. Kálium-nitrát analitikai célra.
4.4. Ammónium-szulfát analitikai célra.
4.5. Karbamid analitikai célra.
4.6. Kénsav oldat: 0,2 mol/l.
4.7. Tömény Nátrium-hidroxid oldat: közelítőleg 30% (m/v)-os vizes NaOH oldat, ammónia mentes.
4.8. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat, 0,2 mol/l, ammónia mentes.
4.9. Kénsav, (d20 = 1,84 g/ml).
4.10. Higított sósav, 1:1 térfogatarány, egy térfogat sósav (d20 = 1,18 g/ml) egy térfogat víz.
4.12. Kénsav oldat, kb. 30% (m/v) H2SO4 tartalmú, ammóniamentes.
4.13. Vasszulfát; kristályos FeSO4.7H2O.
4.14. Faktorozott kénsavas oldat, 0,1 mol/l.
4.16. Telített kálium-karbonát oldat.
4.17. Nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat: 0,1 mol/l.
4.18. Telített bárium-hidroxid oldat.
4.19. Nátrium-karbonát oldat: 10% (m/v).
4.20. Sósav oldat 2 mol/l.
4.21. Sósav oldat 0,1 mol/l.
Készítsünk szuszpenziót 0,5 g aktív ureázból 100 ml vízben; 0,1 mol/l sósavval, pH-mérő segítségével állítsuk be a pH-ját 5,4-re.
5%-os etanolos vagy metanolos oldat (4.28.). (Ne használjunk olyan anyagot, amelyben magas az oldhatatlan részek aránya.) Gondosan lezárva, sötétben tárolva 3 hónapig eltartható.
Rézoxid (CuO):0,3–0,4 g meghatározásonként, vagy rézszulfát CuSO4.5H2O, 0,95–1,25 g meghatározásonként.
4.25. Horzsakő forráskönnyítő granulátum, sósavval mosott, izzított.
A oldat: Oldjunk fel 1 g metilvöröst 37 ml 0,1 nátrium-hidroxid oldatban, és vízzel töltsük fel egy literre.
B oldat: Oldjunk fel 1 g metilénkéket vízben, és egészítsük ki az oldat térfogatát 1 literre.
Keverjünk össze egy térfogategység A oldatot két térfogategység B oldattal.
Ez az indikátor savas oldatban ibolyaszínű, semlegesben szürke, és lúgos oldatban zöld. Használjunk 0,5 ml-t (10 csepp).
4.26.2. Metilvörös indikátor oldat
Oldjunk fel 0,1 g metilvöröst 50 ml 95%-os etanolban. Egészítsük ki vízzel 100 ml-re és ha szükséges, szűrjük meg.
Ezt az indikátort (4–5 cseppjét) az előző indikátor helyett használhatjuk.
Lakmusz, brómtimol kék (vagy más, pH 6–8 között érzékeny indikátorpapír).
4.28. Etanol vagy metanol: 95%-os (m/v).
A berendezés speciálisan kiképzett, gömbölyű üveg fejrésszel ellátott szedőből áll, amelynek egy oldal kivezető nyaka is van. A fejen keresztül egy cseppfogóval ellátott cső nyúlik ki, valamint egy merőlegesen hajlított cső a levegő bevezetésére. A csöveket egyszerű gumi csatlakozással lehet a szedőhöz kapcsolni. Fontos, hogy a levegőt bevezető cső végének kiképzése megfelelő formájú legyen, mivel gázbuborékoknak tökéletesen kell eloszolniuk a szedőben és az elnyeletőben lévő oldatokban. A legjobb erre a kis, gombaformájú gázbevezető fej, amelynek átmérője 20 mm, és közben a kerületén 6 db 1 mm-es nyílása van.
5.3. A karbamid-kötésű nitrogén ureáz módszerrel történő meghatározására szolgáló készülék (7.6.1.).
Egy 300 ml-es Erlenmeyer lombikból, egy csepegtetőtölcsérből és egy kis gázmosóból áll (lásd a 7. ábra).
5.4. Körkörös rázógép (35–40 fordulat/perc).
– pipetták, 2, 5, 10, 20, 25, 50 és 100 ml-es,
– hosszúnyakú Kjeldahl lombikok, 300 és 500 ml-es,
– mérőlombikok 100, 250, 500 és 1000 ml-es,
– zsugorított üvegszűrő tégelyek, 5–15 μm pórusátmérőjű,
7.1. Az oldatok elkészítése az analízishez
Mérjünk be 10 g mintát 1 mg pontossággal egy 500 ml-es Stohmann lombikba. Adjunk hozzá 50 ml vizet, azután 20 ml hígított sósavat (4.10.). Rázzuk össze. Hagyjuk állni amíg a széndioxid felszabadulás befejeződik. Adjunk hozzá 400 ml vizet; és rázassuk fél órán keresztül; töltsük fel jelig vízzel, homogenizáljuk, és szűrjük le egy száraz szűrőpapíron keresztül egy száraz üvegedénybe.
7.2.1. Nitrátok jelenléte nélkül
Pipettázzuk a szűrlet (7.1.) legfeljebb 100 mg nitrogént tartalmazó részletét egy 300 ml-es Kjeldahl lombikba. Adjunk hozzá 15 ml koncentrált kénsavat (4.9.), 0,4 g rézoxidot vagy 1,25 g rézszulfátot (4.24.) és néhány szem üveggyöngyöt forráskönnyítőnek. Először óvatosan kezdjük hevíteni, hogy a reakció beinduljon, azután erősebben, amíg a folyadék színtelenné, vagy enyhén zöldessé válik, és a kéntrioxid fehér füstje félreismerhetetlenül megjelenik. Lehűlés után vigyük át az oldatot egy desztilláló lombikba, hígítsuk kb. 500 ml-re vízzel, és adjunk hozzá néhány szem horzsakövet (4.25.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez (5.1.) és végezzük el a meghatározást a C/6.1. módszer 7.1.1.2. pontjában leírtak szerint.
7.2.2. Nitrátok jelenlétében
A 7.1. pont szerinti szűrlet legfeljebb 40 mg nitrát-kötésben lévő nitrogént tartalmazó részletét pipettázzuk egy 500 ml-es Erlenmeyer lombikba. A vizsgálatnak ezen a fokán az összes N mennyisége nem fontos. Adjunk hozzá 10 ml 30%-os kénsavat (4.12.), 5 g redukált vasat (4.2.) és azonnal fedjük le az Erlenmeyer lombik száját óraüveggel. Óvatosan melegítsük, amíg a reakció erőteljesen megindul, de nem válik túl hevessé. Állítsuk le a fűtést, és hagyjuk állni legalább 3 órát szobahőmérsékleten. A folyadékot veszteség nélkül öntsük át egy 250 ml-es mérőlombikba, a fel nem oldott vasat az eredeti lombikban visszahagyva. Töltsük a lombikot jelig vízzel. Óvatosan elegyítsük. Pipettázzuk egy legfeljebb 100 mg N-t tartalmazó részletét 300 ml-es Kjeldahl lombikba. Adjunk hozzá 15 ml tömény kénsavat (4.9.) meg 0,4 rézoxidot vagy 1,25 g rézszulfátot (4.24.) és pár üveggyöngyöt a forrás szabályozására. Először óvatosan melegítsük a reakció megindítására, azután erősebben, amíg a folyadék színtelenné vagy halvány zöldessé válik, és fehér gőzök megjelenése egyértelműen észlelhető. Ha lehűlt, vigyük az oldatot veszteség nélkül a desztilláló lombikba, hígítsuk kb. 500 ml-re vízzel, adjunk hozzá néhány szem horzsakövet (4.25.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez (5.1.) és folytassuk a meghatározást a C/6.1. módszer 7.1.1.2. pontja szerint.
Végezzünk vakpróbát a vizsgálattal megegyező körülmények között, és eredményét vegyük figyelembe a végeredmény kiszámításánál.
7.2.4. Az eredmény kiszámítása
|
N% összes = |
(a – A) × 0,28 |
|
M |
|
|
a |
= faktorozott 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid (4.8.) fogyása a vakpróba során, amikor a szedőbe 50 ml faktorozott 0,2 mol/l kénsavoldatot (4.6.) mértünk, ml, |
|
|
A |
= faktorozott 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid (4.8.) fogyása a minta vizsgálatakor, ml, |
|
|
M |
= az oldat alikvot részében (7.2.1. vagy 7.2.2.) jelenlévő minta mennyisége, g. |
7.3. Összes nitrogén, a nitrát-kötésű nitrogén kivételével
A 7.1. szakasz szerinti szűrlet legfeljebb 50 mg meghatározandó nitrogént tartalmazó alikvot részletét 300 ml-es Erlenmeyer lombikba pipettázzuk. 100 ml vízzel hígítjuk. 5 g vasszulfátot (4.13.), 20 ml tömény kénsavat (4.9.) és néhány forráskönnyítő üveggyöngyöt adunk hozzá. Először óvatosan, majd erősebben melegítjük, a kéntrioxid fehér füstjének megjelenéséig. Folytassuk a melegítést 15 percig, majd állítsuk le a fűtést, tegyünk a lombikba 0,4 g rézoxidot vagy 1,25 g rézszulfátot (4.24.) a folyamat katalizálására. Ismét kezdjük meg a melegítést, és 10–15 percig fehér füstképződés közben forraljuk az oldatot. Lehűlés után vigyük át a Kjeldahl lombik tartalmát veszteség nélkül a desztilláló lombikba (5.1.). Hígítsuk kb. 500 ml vízzel, adjunk hozzá néhány szem horzsakő granulátumot (4.25.). Csatlakoztassuk a lombikot a desztilláló készülékhez, és folytassuk a meghatározást a 2.6. módszer 7.1.1.2. pontjában leírtak szerint.
7.3.3. Az eredmény kiszámítása
|
összes – N% = |
(a – A) × 0,28 |
|
M |
|
|
a |
= faktorozott 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid (4.8.) fogyása a vakpróba során, amikor a szedőbe 50 ml faktorozott 0,2 mol/l kénsavoldatot (4.6.) mértünk, ml, |
|
|
A |
= faktorozott 0,2 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid (4.8.) fogyása a minta vizsgálatakor, ml, |
|
|
M |
= az oldatok vizsgálathoz felhasznált alikvot részében jelenlévő minta mennyisége, g. |
A következő különbségek alapján:
7.2.4. – (7.5.3. + 7.6.3.)
7.2.4. – (7.5.3. + 7.6.5.)
7.2.4. – (7.5.3. + 7.6.6.).
7.5. Ammónia kötésben lévő nitrogén
A berendezés (5.2.) száraz lombikjába vigyük a szűrlet (7.1.) legfeljebb 20 mg ammónia kötésben lévő nitrogént tartalmazó mennyiségét. Csatlakoztassuk a lombikot a készülékhez. Pipettázzunk a 300 ml-es Erlenmeyer lombikba pontosan 50 ml faktorozott 0,1 mol/l kénsavat (4.14.), és adjunk hozzá annyi desztillált vizet, hogy a folyadékszint kb. 5 cm-rel a bemeneti cső nyílása felett legyen. A reakció lombik oldalcsövén keresztül vigyünk be annyi desztillált vizet, hogy a térfogat kb. 50 ml legyen. Rázzuk össze. Adjunk hozzá néhány csepp oktil-alkoholt (4.15.), hogy megelőzzük a gázáram megindításakor fellépő habzást. Adjunk hozzá 50 ml telített kálium-karbonát oldatot (4.16.), és azonnal indítsuk meg az így felszabadított ammónia kiűzését a hideg szuszpenzióból Az ehhez szükséges intenzív levegőáramot (áramlási sebesség kb. 3 liter/perc) előzetesen híg kénsavat és híg nátrium-hidroxidot tartalmazó gázmosó palackokon való átvezettetéssel tisztítjuk. Nyomás alatti levegő használata helyett vákuumot (vízsugárszivattyú) használhatunk, ha a készülék tömítettsége megfelelő.
Az ammónia kinyerése általában 3 óra alatt teljessé válik. Azonban erről kívánatos megbizonyosodni úgy, hogy az Erlenmeyer lombikot kicseréljük. Amikor a folyamat befejeződött, vegyük le az Erlenmeyer lombikot a készülékről, öblítsük bele a bevezető cső végét és az Erlenmeyer lombik belső falát egy kis desztillált vízzel, és titráljuk meg a savfelesleget az ismert faktorú 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldattal (4.17.).
7.5.3. Az eredmény kiszámítása
|
ammónia – N% = |
(a – A) × 0,14 |
|
M |
|
|
a |
= faktorozott 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid oldat (4.17.) fogyása a vakpróba során, amikor a berendezés (5.2.) 300 ml-es Erlenmeyer lombikjába 50 ml faktorozott 0,1 mol/l kénsav oldatot (4.14.) mértünk, ml, |
|
|
A |
= faktorozott 0,1 mol/l nátrium- vagy kálium-hidroxid (4.17.) fogyása a minta vizsgálatakor, ml, |
|
|
M |
= az oldatok vizsgálathoz felhasznált alikvot részében jelenlévő minta mennyisége, g. |
7.6. Karbamid-kötésű nitrogén
A szűrlet (7.1.) legfeljebb 250 mg karbamidot tartalmazó mennyiségét vigyük 500 ml-es mérőlombikba. Adjunk hozzá megfelelő mennyiségű telített bárium-hidroxid oldatot (4.18.) addig, amíg az oldat további adagolására több csapadék már nem válik le. A fölös bárium ionokat (és az esetlegesen feloldódott kalcium ionokat) 10%-os nátrium karbonát oldattal (4.19.) távolítsuk el. Hagyjuk állni, majd ellenőrizzük, hogy a kicsapás teljes-e. Töltsük jelig a mérőlombikot, homogenizáljuk, majd redős szűrőpapíron szűrjük le a tartalmát. A szűrlet 50 ml-ét pipettázzuk a készülék (5.3.) 300 ml-es Erlenmeyer lombikjába. Savanyítsuk meg 2N sósavval (4.20.) pH 3 értékig, amelyet pH-méteren állítunk be. Emeljük a pH-t 5,4-re 0,1 mol/l nátrium hidroxiddal (4.17.). Hogy elkerüljük az ammónia veszteséget az ureáz által megindított hidrolízis során, az Erlenmeyer lombikot olyan dugóval zárjuk le, amelybe egy csepegtető tölcsér és egy pontosan 2 ml 0,1 mol/l sósavat (4.21.) tartalmazó gázcsapda tartály csatlakozik. A csepegtető tölcséren keresztül adjunk a lombikba 20 ml ureáz oldatot (4.22.). Hagyjuk a lombikot egy órán át 20–25 °C-on állni. Pipettázzunk 25 ml meghatározott koncentrációjú 0,1 mol/l sósav oldatot (4.21.) a csepegtető tölcsérbe, engedjük bele a lombikba, majd öblítsük be egy kis vízzel. A gázcsapda tartályban lévő folyadékot szintén vigyük veszteség nélkül az Erlenmeyer lombikba. Titráljuk meg a savfelesleget meghatározott koncentrációjú 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldattal (4.17.), amíg a pH méteren mért pH érték eléri az 5,4-et.
1. A bárium-hidroxid és a nátrium-karbonát oldatok hozzáadása után a jelig töltést, szűrést és semlegesítést a lehető leggyorsabban végezzük el.
2. A titrálást indikátor (4.26.) mellett is el lehet végezni, de a színátcsapás nehezebben észlelhető.
7.6.3. Az eredmény kiszámítása
|
karbamid – N% = |
(a – A) × 0,14 |
|
M |
|
|
a |
= faktorozott 0,1 mol/l nátrium- vagy káliumhidroxid oldat (4.17.) fogyása a vakpróba során, amelyet pontosan a vizsgálattal megegyező körülmények között végeztük el, ml, |
|
|
A |
= faktorozott 0,1 mol/l nátrium- vagy káliumhidroxid (4.17.) fogyása a minta vizsgálatakor, ml, |
|
|
M |
= az oldat vizsgálathoz felhasznált alikvot részében jelenlévő minta mennyisége, g. |
7.6.4. Xanthidrollal végzett gravimetriás meghatározás.
Pipettázzuk a szűrlet (7.1.) legfeljebb 20 mg karbamidot tartalmazó mennyiségét 100 ml-es főzőpohárba. Adjunk hozzá 40 ml ecetsavat (4.11.). Keverjük üvegbottal 1 percig. A kiváló csapadékot hagyjuk 5 percig ülepedni. Szűrjük, mossuk pár ml ecetsavval (4.11.). Cseppenként adjunk az oldathoz 10 ml xanthidrolt (4.23.), az oldatot közben állandóan kevergetve üvegbottal. Hagyjuk állni, amíg csapadékleválást észlelünk, majd egy-két percig keverjük újra az üvegbottal. Hagyjuk állni másfél óra hosszat. Enyhe vákuum mellett szűrjük előre kiszárított és lemért üvegszűrő tégelyen, mossuk át háromszor 5 ml etanollal (4.28.), anélkül, hogy az ecetsav teljes eltávolítására törekednénk. Helyezzük a szűrőt szárítószekrénybe és szárítsuk 1 óra hosszat 130 °C-on (a 145 °C hőmérsékletet nem szabad elérni.). Hagyjuk lehűlni exszikkátorban és mérjük le.
7.6.5. Az eredmény kiszámítása
|
karbamid – N% = |
6,67 × m1 |
|
M2 |
|
|
m |
= a csapadék tömege, g, |
|
|
M |
= az oldat vizsgálathoz felhasznált alikvot részében jelenlévő minta mennyisége, g. |
Az eredményt korrigáljuk a vakértékkel. Általában a biuretet nagyobb hiba elkövetése nélkül belemérhetjük a karbamid értékbe, mivel az összetett műtrágyákban a biuret tartalom abszolút értékben jelentéktelen.
7.6.6. Különbségen alapuló módszer
A karbamid nitrogént az alábbi táblázat szerint is kiszámíthatjuk:
|
Eset |
Nitrát kötésű nitrogén |
Ammónia kötésű nitrogén |
Karbamid nitrogén |
|
1. |
nincs |
van |
(7.2.4.)–(7.5.3.) |
|
2. |
van |
van |
(7.3.3.)–(7.5.3.) |
8. AZ EREDMÉNYEK HITELESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE
Minden vizsgálat előtt olyan standard oldattal ellenőrizzük a berendezések szabályos működését és a módszer helyes alkalmazását, amely oldat a különböző kötésben lévő nitrogént olyan vagy hasonló arányban tartalmazza, mint a vizsgálandó mintából készült oldatban előfordul. Ezt a standard oldatot a következő vegyületek pontosan ismert koncentrációjú standard oldatainak felhasználásával készítjük: kálium-nitrát (4.3.), ammónium-szulfát (4.4.) és karbamid (4.5.).
D/1. EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK
D/1.1. ÁSVÁNYI SAVAKBAN OLDHATÓ FOSZFOR KIVONÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le az ásványi savakban oldható foszfor meghatározására.
A foszfort salétromsav és kénsav elegyével vonjuk ki a műtrágyából.
Desztillált vagy ioncserélt víz.
4.1. Kénsav (d20 = 1,84 g/ml).
4.2. Salétromsav (d20o = 1,40 g/ml).
Szokásos laboratóriumi felszerelés.
5.1. Kjeldahl lombik, legalább 500 ml-es, vagy 250 ml-es gömbölyű fenekű, visszafolyó hűtőként működő üvegcsővel.
5.2. 500 ml-es mérőlombik.
Mérjünk be 2,5 g mintát 0,001 g pontossággal száraz Kjeldahl lombikba.
Adjunk hozzá 15 ml vizet, és összekeveréssel szuszpendáljuk az anyagot. Adjunk hozzá 20 ml salétromsavat (4.2.), majd óvatosan 30 ml kénsavat (4.1.).
Mikor a kezdetben heves reakció csillapodik, óvatosan hozzuk forrásba az oldatot, és forraljuk 30 percig. Hagyjuk lehűlni, és óvatos keverés közben adjunk hozzá 150 ml vizet. Folytassuk a forralást még 15 percig.
Hűtsük le teljesen, és vigyük 500 ml-es mérőlombikba. Töltsük jelig, homogenizáljuk, és száraz, foszfátmentes redős szűrőpapíron szűrjük, a szűrlet első részletét (kb. 20 ml) öntsük el.
A foszfor meghatározását az így nyert oldat alikvot részéből a D/2. módszer szerint végezzük el.
D/1.2. 2%-os (20 g/liter) HANGYASAVBAN OLDHATÓ FOSZFOR KIVONÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le a 2%-os (20 g/liter) hangyasavban oldható foszfor meghatározására.
A módszer kizárólag lágy természetes foszfátok kivonására alkalmazható.
A kemény és lágy természetes foszfátok megkülönböztetése céljából a hangyasavban oldható foszfort meghatározott körülmények között vonjuk ki.
4.1. Hangyasav, 2%-os (20 g/liter).
82 ml hangyasavat (koncentráció: 98–100%; d20 = 1,22 g/ml) oldjunk 5 literre desztillált vízzel.
Szokásos laboratóriumi felszerelés.
5.1. 500 ml-es kalibrált lombik (pl. Stohmann lombik).
5.2. Körkörös rázógép (35–40 fordulat/perc).
Mérjük az előkészített minta 5 g-ját 0,001 g pontossággal egy bő nyakú, száraz, 500 ml-re kalibrált Stohmann lombikba (5.1.).
Miközben a lombikot kézzel rázogatjuk, adjuk hozzá a 2%-os 20±1°C-os hangyasavat (4.1.), amíg a kalibrációs jelnél kb. 1 cm-rel alacsonyabb folyadékszintet nem érünk el. Töltsük jelig a lombikot. Zárjuk le gumidugóval, és 20±2 °C-on rázassuk 30 percig a rázógépen (5.2.)
Az oldatot száraz, redős, foszfátmentes szűrőpapíron át száraz edénybe szűrjük. A szűrlet első (kb. 20 ml-es) részletét öntsük el.
A foszfort a teljesen tiszta szűrlet alikvot részéből a D/2. módszer szerint határozzuk meg.
D/1.3. 2%-os (20 g/liter) CITROMSAVBAN OLDHATÓ FOSZFOR KIVONÁSA
A jelen fejezet eljárást ír le a 2%-os (20 g/liter) citromsavban oldható foszfor meghatározására.
A foszfort 2%-os (20 g/liter) citromsav oldattal, meghatározott körülmények között vonjuk ki a műtrágyából.
Desztillált vagy ioncserélt víz.
4.1. 2%-os (20 g/liter) citromsav oldat, kristályos citromsavból (C6H8O7.H2O) készítve.
A citromsav oldat koncentrációját ellenőrizzük úgy, hogy 10 ml-ét ismert faktorú 0,1 mol/l nátrium-hidroxid oldattal megtitráljuk, fenolftalein indikátor mellett. Ha a citromsav oldat megfelelő, a nátrium-hidroxid oldat fogyása 28,55 ml lesz.
5.1. Körkörös rázógép (35–40 fordulat/perc).
A vizsgálatot a beérkezési állapotú mintán végezzük el. A mintát gondosan össze kell keverni, hogy homogenitását biztosítsuk. Lásd az 1. módszert.
Mérjük az előkészített minta 5 g-ját 0,001 pontossággal, és vigyük olyan 600 ml térfogatú megfelelően széles nyakú száraz lombikba, amelyben a minta alapos rázatására lehetőség van.
Adjunk a mintához 500±1 ml, 20±1 °C hőmérsékletű citromsav oldatot (4.1.). Amikor az első millilitereket adagoljuk, erősen rázzuk a lombikot, így megelőzve, hogy csomók képződjenek, vagy az anyag a lombik falára tapadjon. Gumidugóval zárjuk le a lombikot, és pontosan 30 percig, 20±2 °C-on rázassuk körforgó rázógépen (5.1.).
Szűrjük késedelem nélkül száraz, foszfátmentes redős szűrőpapíron száraz üvegedénybe. Öntsük el a szűrlet első kb. 20 ml-ét. Folytassuk a szűrést, amíg a foszfor meghatározáshoz elegendő mennyiségű szűrletet nem nyerünk.
A foszfát meghatározást a D/2. módszerrel végezzük az így nyert oldat alikvot részéből.
D/1.4. SEMLEGES AMMÓNIUMCITRÁTBAN OLDHATÓ FOSZFOR KIVONÁSA
A jelen fejezet módszert ír le semleges ammónium-citrátban oldható foszfor meghatározására.
A módszer minden olyan műtrágyára alkalmazható, amelynek semleges ammónium-citrát oldatban való oldhatóságát megállapították (lásd a 3. számú melléklet 1. függelékét).
A foszfort 65 °C-on, semleges ammónium-citrát oldatta (pH 7.0) meghatározott körülmények között extraháljuk.
Desztillált vagy ioncserélt víz.
4.1. Semleges ammónium citrát oldat (pH 7.0).
Az oldatnak 185 g kristályos citromsavat kell tartalmaznia literenként. pH 7-nél, 20 °C-on sűrűségének 1,09 g/ml-nek kell lennie.
A reagenst a következőképpen készítsük:
Oldjunk fel 370 g kristályos citromsavat (C6H8O7.H2O) kb. 1,5 l vízben, és állítsuk megközelítően semleges kémhatásúra 345 ml ammónium hidroxid oldat (28–29% közötti ammóniatartalommal) hozzáadásával. Ha az ammónia koncentráció alacsonyabb, mint 28%, akkor adagoljunk megfelelően több ammónium hidroxidot, és a citromsavat ennek megfelelően kevesebb víz hozzáadásával higítsuk.
Hűtsük le az oldatot, és pH méter elektródjainak az oldatba való merítésével állítsuk a pH-t pontosan semlegesre úgy, hogy mechanikus keverővel való folyamatos kevertetés közben cseppenként adagoljuk a 28 és 29% közé eső ammóniatartalmú oldatot mindaddig, amíg 20 °C hőmérsékleten pontosan 7,0 pH értéket kapunk. Ekkor egészítsük ki a térfogatot 2 l-re, és újra ellenőrizzük a pH-t. Tartsuk a reagenst zárt edényben, és pH-ját rendszeresen ellenőrizzük.
5.3. Erlenmeyer lombik, 200 vagy 250 ml-es 5.4. Mérőlombikok, 500 ml-es és 200 ml-es.
5.4. 500 ml-es és 2000 ml-es mérőlombik.
5.5. Vízfürdő, termosztálható 65 °C-ra, megfelelő keverővel ellátva (lásd a 8. ábrát).
A vizsgálandó műtrágya (lásd az Irányelv I. mellékletének A és B részét) 1 és 3 g közé eső mennyiségét 0,001 g pontossággal bemérve vigyük 200 ml-es vagy 250 ml-es Erlenmeyer lombikba, amelybe előzetesen 100 ml, 65 °C-ra melegített ammónium citrát oldatot töltöttünk. Dugjuk be az Erlenmeyer lombikot, és rázzuk annak érdekében, hogy csomómentes szuszpenziót nyerjünk. Időnként egy pillanatra vegyük ki a dugót a nyomás kiegyenlítésére, majd zárjuk vissza az Erlenmeyer lombikot. Helyezzük a lombikot vízfürdőbe, hogy tartalmának hőmérsékletét pontosan 65 °C-on tarthassuk, és csatlakoztassuk a keverőhöz (8. ábra). Keverés közben a szuszpenzió szintjének állandóan a vízfürdőben lévő víz szintje alatt kell lennie.93 A mechanikai keverést úgy állítsuk be, hogy az anyag teljes szuszpendálását biztosítsuk.
Pontosan 1 órai keverés után vegyük ki az Erlenmeyer lombikot a vízfürdőből.
Hűtsük le azonnal folyóvíz alatt szobahőmérsékletre, és tartalmát veszteség nélkül vigyük át egy 500 ml-es mérőlombikba fecskendővel ellátott desztillált vizes palackkal való bemosással. Töltsük jelig vízzel. Keverjük alaposan össze. Szűrjük át közepes sebességgel száraz, redős, közepes sebességű, foszfátmentes szűrőpapíron száraz edénybe. Öntsük el a szűrlet első, kb. 50 ml-es részletét.
Ezután gyűjtsünk össze kb. 100 ml tiszta szűrletet.
Az így nyert kivonat foszfortartalmát a D/2. módszer szerint határozzuk meg.
D/1.5. KIVONÁS LÚGOS AMMÓNIUMCITRÁTTAL
D/1.5.1. OLDHATÓ FOSZFOR KIVONÁSA PETERMANN SZERINT 65 °C-on
A jelen fejezet eljárást ír le a lúgos ammónium-citrátban oldható foszfor meghatározására.
A módszer kizárólag a lecsapott dikalcium-foszfor.dihidrátra (CaHPO4.2H2O) alkalmazható.
A foszfort 65 °C-on ammónium citrát lúgos oldatával (Petermann szerint) meghatározott körülmények között vonjuk ki.
Desztillált víz vagy a desztillált vízzel azonos tulajdonságú ionmentes víz.
4.1. Petermann-féle oldat.
Citromsav (C6H8O7.H2O): 173 g/liter.
Ammónia: 42 g/liter ammóniakötésben lévő nitrogén.
Készítése diammónium-citrátból
Oldjunk fel 931 g diammónium-citrátot (mólsúly: 226,19) kb. 3500 ml vízben, 5 l-es kalibrált lombikban. Állítsuk folyóvizes fürdőbe, keverjük össze, hűtsük, majd kis részletekben adjuk hozzá az ammóniát. Pl. d20=0,906 g/ml sűrűségű, 20,81 súly%-os ammónia tartalmú oldatnál 502 ml ammónia oldatot kell használni. Állítsuk a hőmérsékletet 20 °C-ra, töltsük a lombikot jelig desztillált vízzel, és keverjük össze a lombik tartalmát.
Készítése citromsavból és ammóniából
Oldjunk fel 865 g citromsav monohidrátot kb. 2500 ml desztillált vízben egy kb. 5 l-es edényben. Helyezzük az edényt jeges fürdőbe, és folyamatos rázogatás közben adjunk hozzá ammónia oldatot egy olyan tölcséren keresztül, amelynek szára a citromsav oldatba merül. Pl. d20 = 0,906 g/ml sűrűségű, 20,81 súly%-os ammónia tartalmú oldatnál 1114 ml ammónia oldatot kell adagolni. Állítsuk a hőmérsékletet 20 °C-ra, töltsük át az oldatot egy 5 1-es mérőlombikba, töltsük jelig desztillált vízzel és keverjük össze.
Ellenőrizzük az ammónia-kötésű nitrogéntartalmat a következőképpen:
