2001. évi XCI. törvény
2002.01.01.
10/B. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj nyerhető el. (2) Az ösztöndíj elsődleges célja az, hogy a külföldi illetőségű, a nemzetközi tudományos életben elismert oktatók, kutatók közül mind többen végezzenek Magyarországon oktató-kutató tevékenységet a magyar felsőoktatás érdekében.
(3) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj mértékét, odaítélésének rendjét, az ösztöndíjhoz rendelt egyéb szolgáltatásokat, a jogosultak körét, a pályázat feltételeit, az ösztöndíjasok számát, jogait és kötelességeit.''
,,(4) A felsőoktatási intézmények társadalmi, egyházi és a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetekkel, továbbá alapítványokkal, közalapítványokkal, köztestületekkel és magánszemélyekkel szerződésben megállapodhatnak doktori ösztöndíjak létesítéséről az intézményi Szabályzat előírásai szerint.''
,,(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, a hallgatói névsorból való törlésnek, illetve az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, a hallgatói jogviszony megszűnésétől az oklevél kiállításához szükséges minden feltétel teljesítéséig az intézményi szabályzatban meghatározott idő telhet el, ami azonban két évnél kevesebb nem lehet.''
,,(3) Doktori képzésben a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a legfeljebb három év időtartamú doktori tanulmányok befejezésének, az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart.''
,,(1) A hallgatói jogviszony az intézményi Szabályzatban meghatározott módon, összesen négy félévig szüneteltethető, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható.''
,,(2) Doktori képzésben a hallgatói jogviszony külön jogszabály és az intézményi Szabályzat rendelkezései szerint szüneteltethető.''
(Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében)
,,o) meghatározza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket, különösen a felvételi vizsgakövetelmények, a képzés szakmai és gyakorlati követelményeinek teljesítése és az akadálymentes környezet megteremtése érdekében;''
,,(3) A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul. Az oktatási miniszter – törvényességi felügyeleti jogkörében – határidő tűzésével felhívja az érintettet (nem állami felsőoktatási intézmény esetében a fenntartót is) a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett (nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó is) köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.''
,,(5) A törvényességi felügyeleti eljárás részletes szabályait az oktatási miniszter rendeletben határozza meg.''
(A záróvizsgára bocsátás feltétele:)
,,b) külön jogszabályban előírt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének igazolása.''
(E törvény alkalmazásában)
,,d) első alapképzés: alapképzési szakon az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés – ideértve az állami és egyházi felsőoktatási intézmények külön jogszabályban szabályozott közös képzését is –, amelyre a hallgató felvételi eljárás során először nyer felvételt és az e törvényben foglaltak szerint beiratkozással létesít hallgatói jogviszonyt. A hallgató az első felvételi eljárás során – a vonatkozó jogszabályok szerint – kétszakos képzésre is nyerhet felvételt. Első alapképzésnek minősül továbbá az a képzés, amelyre a hallgató az első beiratkozást követően történő szak-, szakpár-, illetve intézményváltással új felvételi eljárás eredményeképpen beiratkozik, a szak-, illetve intézményváltással felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időnek a korábbi, első alapképzésben folytatott tanulmányok finanszírozott idejével csökkentett időtartamban. A hallgató és a képzés támogatásának részletes szabályait – a végzettség és a szakképzettség megszerzése előtti szakváltás, illetve a kétszakos képzés esetében – a Kormány rendeletben határozza meg.''
,,Széchenyi István Egyetem, Győr''
szövegrésszel egészül ki.
,,Széchenyi István Főiskola, Győr''
szövegrész hatályát veszti.
10. § (1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésétől a Széchenyi István Főiskola Széchenyi István Egyetemként működik, annak jogutódjaként megilletik a Széchenyi István Főiskola jogai és terhelik annak kötelezettségei.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke