Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

120/2002. (V. 15.) Korm. rendelet

a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2002.05.23.

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. számú mellékletének ,,Egyetemi szintű, előképzettséget igénylő szakok'' fejezete kiegészül az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt szolfézstanár szak képesítési követelményeivel.

2. § (1) A Rendelet 8. számú melléklete kiegészül a ,,Főiskolai szintű, nem tanári szakok'' fejezettel, és abban a 2. számú mellékletben foglalt látványtervező szak képesítési követelményeivel.

(2) A Rendelet 7. számú mellékletének a főiskolai szintű tanári képesítésre vonatkozó előírásai nem vonatkoznak a főiskolai szintű látványtervező szakra.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 120/2002. (V. 15.) Korm. rendelethez


Szolfézstanár szak

1. A képzési cél
Szolfézstanárok képzése, akik – az 5. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – kiművelt hallással, alapos zenetörténeti és stílusismerettel, pedagógiai érzékkel és gazdag alkotó fantáziával alapozzák meg, illetve fejlesztik a zenei hivatásra készülő tanulók képességeit. Ezek alapján megfelelnek a közép- és felsőfokú szolfézstanári követelményeknek, oktathatnak zeneművészeti szakközépiskolákban, felsőoktatási intézmények zenei tanszékein.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles szolfézstanár.

3. A képzési idő
4 félévben legalább 930 tanóra. A kreditek száma: 120.
Az 5. számú melléklet 2. és 3. pontjában foglaltakra is tekintettel a szolfézstanár szak egyetemi szintű ének-zenetanár, karvezetés, zeneszerzés, tanár, zenetudományi tanár, karmesterképző, egyházzene tanár szakon lezárt 6 félév után vehető fel.

4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 5. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
a) Zenei elméleti ismeretek és gyakorlati készségek
A szolfézs fő tárgy (hallásfejlesztés, ritmusképzés, vokális polifónia, stílusismeret), a zeneelmélet, a transzponálás-, partitúraolvasás, a népzene, az ellenpont, a hangszerismeret, a karvezetés és a vezénylési gyakorlat együtt a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 66%-át alkotják.
b) Általános elméleti ismeretek
A párhuzamosan folytatott szak részét képezik.
c) A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés területei
A tanári képesítésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 34%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
5.1. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere a tantervben meghatározott
– gyakorlati jegyek megszerzéséből,
– vizsgákból, szigorlatokból, nyelvvizsgából, zárótanításból,
– a szakmai és pedagógiai gyakorlatok elvégzéséből,
– szakdolgozat elkészítéséből, valamint
– a záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.2. Kötelező szigorlati tárgyak:
– zeneelmélet,
– a szolfézstanítás módszertana.
5.3. A szakdolgozat
A szakdolgozat a hallgató tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló, írásbeli kidolgozása, amely a hazai és a nemzetközi szakirodalom felhasználásával igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére.

6. Záróvizsga
6.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
– a tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,
– két szigorlat letétele,
– szakdolgozat elkészítése,
– egy idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga igazolása.
6.2. A záróvizsga részei
a) A szakdolgozat megvédése: a zenei elemző, történeti vagy zenepedagógiai tárgyú szakdolgozat nyilvános megvédése, ahol a jelölt jártásságát és speciális felkészültségét bizottság előtt bizonyítja.
b) Záróvizsga tanítás: a jelölt zeneművészeti szakközépiskolai osztályban vagy felsőoktatási intézményben tanítási óra keretében, bizottság előtt igazolja zenepedagógiai rátermettségét és módszertani ismereteit.
c) Szóbeli vizsga: tárgya a szolfézs, amelynek keretében a támogató számot ad a zene különböző korszakainak, stílusköreinek átfogó ismeretéről, zeneirodalmi tájékozottságáról, a zeneművek elméleti elemzésének módjairól, a zenei képességfejlesztés lehetőségeiről, valamint vokális mű megszólaltatásával igényes előadói jártasságáról.
6.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye a vizsgarészekre kapott osztályzatok számtani átlaga.
6.4. Az oklevél minősítése
A szigorlati tárgyak érdemjegyeinek és a záróvizsga részosztályzatainak átlagából kerül kiszámításra.

2. számú melléklet a 120/2002. (V. 15.) Korm. rendelethez


[Főiskolai szintű, nem tanári szakok]

Látványtervező szak

1. A képzési cél
Látványtervezők képzése, akik művészeti és gyakorlati ismereteikre építve, átfogó művészetszemlélettel képesek megoldani a szakmai tervezés, szaktechnológiák, színházi- és mozgóképművészeti feladatokat. Alkalmasak a történeti szemléletre épülő látvány-, díszlet-, jelmez-, viselet-, báb-, tér- és környezettervezési eljárások és megoldások, installációs technikák kivitelezésére. Tevékenységükben felhasználják az elektronikával segített egy- és többdimenziós tervezési módszereket. A történeti rajz és sokszorosító grafikai, valamint a művészi és műszaki eljárásokat ismerve, a tanulmányaik során szerzett ismereteikre támaszkodva szakmailag megbízhatóan, magas színvonalon képesek megtervezni a színházakban, a filmnél, a televíziónál felmerülő díszlet-, jelmez- és bábtervezési feladatokat, valamint közreműködnek ezek kivitelezésében.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Látványtervező.

3. A képzési idő
8 félévben legalább 3700 tanóra. A kreditek száma: 240.

4. A képzés főbb tanulmányi területei
A 7. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
a) Általános ismeretek
Az ábrázoló geometria, művészettörténet, kortárs művészet, művészeti anatómia, alakrajz, tárgy- és térábrázolás, mintázás, tárgy- és makettkészítés, mediális technikák (számítógép, fotó, film, videó, animáció), betűismeret, festés, alkalmazott grafika, képgrafika, valamint idegen nyelv együtt a tanórákban kifejezett képzési időszak mintegy 47%-át alkotják.
b) Szakmai ismeretek
A dramaturgia, környezetkultúra, viselettörténet, magyar viselettörténet, stílus és szcenika, jelmez- és anyagismeret, szabászat (női, férfi), világítástechnika, színpadtechnika, jelképtan, film- és tv-díszlet, színházépítészet, a bábművészet esztétikája, bábtörténet, népviselet, hadviselet, formaruhák tárgyakkal együtt a tanórákban kifejezett képzési időszak mintegy 27%-át alkotják.
c) Gyakorlati készségek
A szakmai tervezési és szcenikai gyakorlati tanulmányok, a maszk- és díszletmesterség, valamint a művésztelepi gyakorlatokkal együtt a tanórákban kifejezett képzési időszak mintegy 26%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
5.1. A szigorlati tárgyak: a 7. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a művészettörténet és a dramaturgia, valamint a mediális technikák.
5.2. A szakdolgozat és diplomamunka követelményei:
a) A diplomamunka egy színházi előadás díszleteinek, jelmezeinek megtervezése, a rendezői koncepcióhoz kapcsolódó tervezői elképzelés kidolgozása, ennek alapján a tervek elkészítése, valamint az összes szereplő jelmezének terve, a teljes műszaki dokumentáció, alaprajzok, díszletrajzok, jelmeztechnikai rajzok elkészítése, a tervezés után az előadás megvalósításának vezetése a színházban, művezetés, színpadraállítás és világítás vezetése a premierig,
b) A szakdolgozat a tervezői koncepció részletes leírását és elemzését tartalmazza.

6. A záróvizsga
6.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a két elméleti és gyakorlati tárgyból szigorlat,
– a diplomamunka és a kapcsolódó szakdolgozat elkészítése,
– egy idegen nyelvből legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga igazolása.
6.2. A záróvizsga részei:
– szóbeli vizsga, amelyen a hallgató számot ad a tárgyai elméleti és gyakorlati kérdésköreinek ismeretéből,
– a diplomamunka és a szakdolgozat bemutatása, megvédése az azzal kapcsolatos kérdések megválaszolása.
6.3. A záróvizsga eredményének kiszámítási módja:
A záróvizsga eredménye a vizsgarészekre kapott eredmények számtani átlaga. A vizsgarészek a diplomamunka és a szakdolgozat, valamint a védés osztályzata, és a szóbeli vizsga osztályzata.
1

A rendeletet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2007. szeptember 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás