13/2002. (I. 30.) FVM rendelet
a rókák veszettség elleni immunizálásáról
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü. tv.) 45. §-ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet előírásait a veszettség elleni védekezés során, a rókák veszettség elleni immunizálására kijelölt területeken kell alkalmazni, az intézkedések előkészítésében, végrehajtásában részt vevő, illetve az intézkedésekkel érintett szervekre és személyekre kiterjedően.
2. § (1) A rókák veszettségének megelőzése és a betegség leküzdése érdekében a rókákat évente kétszer, szájon át történő vakcinázással immunizálni kell. Az immunizálás időpontját és területi kiterjedését (legkevesebb 6000 km2) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) minden év február 28-áig határozza meg. Az immunizálás időpontjáról, a beazonosítható terület kijelöléséről, valamint a felhasználásra kerülő vakcina típusáról a minisztérium – az immunizálás kezdetét 14 nappal megelőzően – értesíti az Országos Tisztifőorvost is.
(2) A rókák szájon át történő vakcinázása – ezen rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásának előkészítését a minisztérium
a) állategészségügyi feladatokat ellátó szakmai részlegének irányítása mellett, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet és a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (a továbbiakban: állomás), valamint
b) vadászati és halászati feladatokat ellátó szakmai részlegének irányítása mellett, az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok vadászati és halászati felügyelőségei
végzik.
3. § (1) A vakcinázásra az állami állategészségügyi járványvédelmi keret terhére vásárolt, Magyarországon törzskönyvezett csalétek-vakcinát kell használni.
(2) A csalétek kihelyezését a minisztérium által közbeszerzési pályázat alapján kiválasztott gazdasági társaság a repülőgépes kiszórás módszerével végzi, a vakcina használati utasításában előírtak szerint. Azokon a területeken, ahol biztonsági vagy egyéb okból a repülőgépes kiszórás nem valósítható meg, a vakcinákat kézből kell kihelyezni.
4. § (1) A vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az érintett területeken az illetékes kerületi főállatorvosok határozattal ebzárlatot és legeltetési tilalmat kötelesek elrendelni. Az önkormányzat – az Áeü. tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján – ezen időszak kezdetéig köteles gondoskodni a kóbor ebek befogásáról.
(2) Az immunizálás területén az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok vadászati és halászati felügyelőségei munkatársainak (a továbbiakban: vadászok) irányításával – jól látható, piros színű, kétnyelvű (magyar, német) – figyelemfelhívó plakátokat kell kihelyezni a lakott területekről kivezető utak mentén, bekötőutaknál, kiránduló- és parkolóhelyeken, turistaházak és vadászházak mellett.
(3) A melléklet szerinti tájékoztató plakátokat a kerületi főállatorvosok juttatják el az érintett önkormányzatokhoz, amelyek kötelesek azokat a helyben szokásos módon közzétenni.
5. § (1) Amennyiben rendkívüli esemény történik (pl. ember érintkezik a vakcinával), azt haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes állomásnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi szervének.
(2) Az állomás az esetet és a tett intézkedéseket köteles jelenteni a minisztériumnak.
(3) Az alkalmazott csalétek-vakcinák emberre és állatra ártalmatlanok. Ennek ellenére, ha a vakcina bőrre, sebbe, szembe, orrba, szájba (nyálkahártyára) kerül haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, illetve a mellékletben foglaltak szerint kell eljárni.
6. § (1) A védekezés hatékonyságának ellenőrzését – az esetszámok vizsgálatán túl – laboratóriumi módszerekkel kell végezni. A vakcinázás befejezését követő 30. naptól kezdődően a 100. napig diagnosztikai célból 40 km2-ként egy felnőtt rókát kell kilőni, amelyeket a vadászatra jogosultaknak kell eljuttatniuk az illetékes hatósági állatorvoshoz, aki a kijelölt állategészségügyi intézetbe (a továbbiakban: intézet) köteles továbbítani a rókatetemeket.
(2) A kilőtt rókák vizsgálatán kívül el kell végezni az érintett (kezelt) területen elhullott rókák és egyéb vadon élő állatok hulláinak diagnosztikai vizsgálatát is.
(3) Kis állatok esetében a teljes tetemet, nagyobb méretű állatok esetében a fejet kell – a kerületi főállatorvos útján – vizsgálatra küldeni a kijelölt intézetbe.
7. § A minisztérium a vakcinázás eredményességét a módszer továbbfejlesztése érdekében, állategészségügyi, közegészségügyi, vadbiológiai, ökológiai és etológiai szempontok alapján, folyamatosan értékeli.
8. § (1) Egy adott területen a vakcinázást évente kétszer (tavasszal és ősszel), a járványhelyzettől függően legalább négy egymást követő évig kell végezni.
(2) Mentesnek tekintendő az adott terület, ha azon veszettség három egymást követő évig nem fordult elő.
(3) Visszafertőződés esetén a megállapítás helye körüli 30–50 kilométer sugarú körben ismételt immunizálást kell végezni.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 216. §-ának (5) bekezdése és 426. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács 89/455/EGK számú, a veszettség felszámolására vagy megelőzésére szolgáló kísérleti programok létrehozását szolgáló közösségi intézkedésekről szóló határozatával részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Vonza András s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 13/2002. (I. 30.) FVM rendelethez
a veszettség elleni védekezésről
Ilyen jellegű érintkezés esetén védőoltásra nincs szükség;
MINISZTÉRIUM
Főosztály