14/2002. (III. 29.) HM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a költségvetési felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), illetőleg e szervezetek állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban együtt: hivatásos katona).

(2) E rendeletet kell alkalmazni a Hjt. 46. § (3) bekezdésében megjelölt más szervezetekhez a Magyar Honvédségtől (a továbbiakban: MH) vezényelt hivatásos katonára is, ha illetményét közvetlenül a HM fejezet költségvetése személyi kiadások előirányzata terhére kapja.

(3) E rendelet előírásai a honvédségi közalkalmazottak – ideértve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalót is –, illetőleg a hivatásos katonák és közalkalmazottak közeli hozzátartozói, a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők, a katonai oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatói, továbbá a nyugállományú katonák tekintetében csak a külön nevesített esetekben alkalmazhatók.

2. § (1) Ahol e rendelet a Honvéd Vezérkar főnökét említi, ott

(2) E rendelet alkalmazásában parancsnokon az állományilletékes parancsnokot, illetőleg a jogi személynek minősülő honvédelmi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjét kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőnek kell tekinteni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket.

(4) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni.

3. § (1) A családalapítási támogatás olyan kamatmentes visszatérítendő támogatás, amely kérelemre, az életpálya során csak egy alkalommal és legfeljebb a minimálbér ötszörös összegében folyósítható.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető az a 35. életévét még be nem töltött hivatásos katona, aki házastársi (élettársi) viszonyban él és önálló (saját tulajdonú vagy bérelt) lakással rendelkezik, vagy albérletben, garzon elhelyezésben, illetőleg a szülővel, örökbefogadóval, nevelőszülővel vagy nagyszülővel egy lakásban lakik.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a házastársak (élettársak) mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, a támogatás mindkét házastárs (élettárs) részére 50-50%-os mérték szerint engedélyezhető.

(4) A családalapítási támogatás folyósítását legfeljebb négyéves időtartamú törlesztésre – szerződéses katonák esetében, ha a szerződés időtartamából négy évnél kevesebb idő van hátra, akkor a hátralevő időre – a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokra, főnökre átruházhatja.

(5) Nem folyósítható a családalapítási támogatás a próbaidő alatt, továbbá annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására (megtérítésére) bármely ok miatt nincs lehetőség.

4. § (1) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével javaslatot tesz az engedélyezésre vagy annak elutasítására. A kérelemre záradék formájában fel kell tüntetni a kérelmező szociális helyzetének megítéléséhez szükséges 1. számú melléklet szerinti adatokat.

(2) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti – helyileg elkészítendő – nyomtatványon kell benyújtani, és záradékolás után megküldeni a 3. § (4) bekezdése szerinti elöljárónak. Az engedélyezést követően az állományilletékes honvédelmi szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi referensénél (pénzügyi és számviteli szervnél) a kedvezményezett, a 2. számú melléklet szerinti ,,Kötelezvény''-t kitölti és aláírja. Ha a jogosult a ,,Kötelezvény''-t nem írja alá, az engedélyt vissza kell vonni. A kifizetés teljesítése után a ,,Kötelezvény''-t a pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

(3) A HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság (a továbbiakban: HM PSZNYI) a juttatást az illetékes pénzügyi és számviteli szerv adatközlése alapján átutalja a kedvezményezett folyószámlájára vagy lakcímére. Az átutalt családalapítási támogatást az engedélyezési jogkörhöz kapcsolódó költségvetési alcímen kell elszámolni, illetőleg a törlesztőrészleteket (levonásokat) – az esetleges áthelyezés vagy szolgálati jogviszony megszűnése esetén is – a gazdálkodási kereten jóváírni.

5. § (1) A családalapítási támogatás (tartozás) törlesztését a kedvezményezett illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. Kivételesen indokolt esetben, kérelem alapján, a 3. § (4) bekezdése szerinti elöljáró a törlesztésre legfeljebb egy év halasztást (átütemezést) engedélyezhet.

(2) A még nem törlesztett családalapítási támogatás (tartozás) visszafizetése egy összegben esedékes, ha a kedvezményezett szolgálati viszonya a Hjt. 56. § b), e), f) pontjai, 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy 62. § (1) bekezdés b), d)–i) pontjai alapján szűnik meg. Egyéb esetben az eredetileg meghatározott ütemben kell azt visszafizetni.

(3) A családalapítási támogatás-tartozást – jogszabályban² meghatározottak szerint – hivatalból a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (a továbbiakban: HM KPSZH) főigazgatója elengedheti, ha a kedvezményezett a szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozik, vagy hősi halottá minősítik.

6. § (1) Illetményelőlegben részesülhet az a hivatásos katona, illetőleg közalkalmazott, aki családi és/vagy egyéb körülményei megváltozásának következtében átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, vagy életkörülményei javítása érdekében azt tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez, a lakhatási feltételek javításához kívánja felhasználni.

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben,

7. § Az illetményelőleg kifizetésének engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak véleményeznie kell. Véleményezés előtt a kérelmet a pénzügyi és számviteli szervezet záradékolja, amelyben fel kell tüntetni a kérelmező illetményét (alapilletményét), valamint az azt terhelő levonásokat, s hogy utoljára mikor részesült illetményelőlegben.

8. § (1) Az illetményelőleg folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Az engedélyezhető illetményelőleg összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(2) Az engedélyezett illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.

(3) Az illetményelőleg folyósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására a honvédelmi szervezetek illetményelőleg-keretet képeznek.

(4) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek illetményelőleg-kereteit és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a saját hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

9. § A 8. §-ban foglaltaknál nagyobb összegű és hosszabb, legfeljebb tizenkét havi törlesztési idejű illetményelőleget a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. E jogkörét – hatásköre szerint – a (vezető) irányító szervek parancsnokaira (főnökeire), illetőleg a HM KPSZH főigazgatójára részben vagy egészében írásban átruházhatja. Ezzel egyidejűleg hatáskörében illetményelőleg-keretet állapíthat meg.

10. § (1) A 8. § (3) bekezdése szerinti illetményelőleg-keretet a pénzügyi és számviteli szervezet évente képezi és nyilvántartja. A keret összege a honvédelmi szervezet tárgyév január 1-jei hivatásos katonai, illetőleg közalkalmazotti (statisztikai állományi) létszáma összesített (besorolás szerinti) alapilletményének 6%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított keretet a HM KPSZH főigazgatója év közben is módosíthatja, ha átszervezés következtében az állományi létszám olyan mértékben változik, hogy az a keret összegét – idő- és létszámarányosan – legalább 20%-kal növelné vagy csökkentené.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke illetményelőleg-keretét a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(4) A kiutalt illetményelőleggel az (1)–(3) bekezdés szerinti illetményelőleg-keretet meg kell terhelni, a levont (törlesztett) összegeket pedig a kereten jóvá kell írni. Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg év közben negyedéves ütemezéssel használható fel, azzal a megkötéssel, hogy az előlegkeret december 31-ei törlesztetlen része (kintlévőség) nem haladhatja meg a felszámított éves keret 50%-át. A keret tárgyévi nyitó összegét az előző évi kintlevőség (záró-) összegével meg kell terhelni.

11. § (1) A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése esedékessé válik, amelyet – ha a levonásra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik – az utolsó havi illetményből le kell vonni.

(2) A le nem vonható illetményelőleg-tartozásról a szolgálati viszony megszűnésekor ,,Igazolás''-t kell kiállítani.

(3) Az illetményelőleget felvevő halála esetén – ha azt egyéb körülmények is indokolják – az illetményelőleg-tartozást az engedélyező parancsnok (vezető) jogszabályban³ meghatározott szabályok szerint részben vagy egészben elengedheti.

12. § A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hivatásos vagy hadköteles katona, továbbá a közalkalmazott parancsnoki segélyben részesíthető.

13. § (1) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló segélykeret terhére esetenként legfeljebb

(2) A negyedévenként felhasználható segélykeretet a tárgynegyedév első napján meglévő tényleges (statisztikai állományi) létszám és a

(3) A hivatásos és szerződéses katonák együttesen kezelt állománya, a közalkalmazottak, illetőleg a hadköteles katonák állománycsoportjai után külön-külön felszámított segélykeretek között átcsoportosítani nem lehet.

14. § (1) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek segélyezésre fordítható előirányzatait (kereteit) és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke a részére jóváhagyott segélykeret terhére a rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokokra (főnökökre) átruházhatja. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetését a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

(3) A szociális gondoskodás keretében a Hjt. 235. §-ában, a Hkt. 132. §-ában említett személyek, illetőleg a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján baleseti ellátásban részesülők, továbbá a személyi állományba nem tartozók segélyezése a költségvetésben külön meghatározott előirányzat, illetőleg jóváhagyott segélykeret terhére a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságok parancsnokai, továbbá a humán, illetőleg a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervek vezetőinek hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésben említett szervezetek parancsnokai (vezetői), az ott meghatározott jogkörükben esetenként legfeljebb az illetményalap 100%-át meg nem haladó összegű segélyt engedélyezhetnek. A Honvéd Vezérkar főnöke ilyen címen az illetményalap kétszeresének megfelelő összegű segélyt engedélyezhet.

(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti segélykereteket a HM fejezet költségvetése alapján a honvédelmi miniszter hagyja jóvá.

15. § (1) A segély iránti kérelmet a juttatás odaítélésére jogosult parancsnok (vezető) részére – állományba tartozók esetében – a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljáró véleményezi, és javaslatot tesz annak teljesítésére vagy elutasítására. A kérelemben meg kell jelölni:

(2) A kérelemhez szükség szerint csatolni kell a megfelelő igazolásokat, bizonylatokat, illetőleg azok másolatát (pl. számlák, igazolások stb.).

(3) A kérelmet az illetékes pénzügyi és számviteli szervezet vezetője záradékolja. A záradéknak tartalmaznia kell: a kérelmező havi (bruttó) illetményét (munkabérét), az azt terhelő levonásokat, illetőleg a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges egyéb adatokat (pl. mikor részesült utoljára segélyben stb.).

(4) A döntésre jogosult parancsnok (vezető) a kérelem teljesítésére vonatkozó döntésről (kötelezettségvállalásról)

(5) Az írásba foglalt döntést a kérelmezővel közölni kell.

16. § (1) Az iskolakezdési támogatás olyan jogszabályban meghatározott, adómentes természetbeni juttatás, amelyet a gyermek részére tankönyv, taneszköz vagy ruházat formájában kell biztosítani. A támogatás összege (értéke) a jogszabályban meghatározott feltételek szerinti adómentes értékhatár.⁴

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek (áruk) beszerzésére, a hivatásos katonának, illetőleg közalkalmazottnak kérésére, a tanév első napját megelőző két hónapon belül vásárlási előleg folyósítható. Az előleggel – legkésőbb a tanév kezdetétől számított 30 napon belül – a honvédelmi szerv nevére kiállított számlával kell elszámolni.

17. § (1) Iskolakezdési támogatásra jogosult a tárgyév szeptember 1-jén tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos katonának, valamint közalkalmazottnak a közoktatásról szóló törvény szerinti oktatásban (nevelésben) részesülő, illetőleg nevelési ellátásra jogot adó, saját háztartásban eltartott gyermeke.

(2) A honvédelmi szervtől nem jár iskolakezdési támogatás annak a gyermeknek, aki a másik szülő jogán, illetőleg más szervtől ezen a címen adómentes juttatásban részesül.

18. § Évente egy alkalommal – a 19–22. §-ban foglaltak szerint – nevelési segélyben kell részesíteni a tárgyév szeptember 1-jén ténylegesen szolgálati (közalkalmazotti) viszonyban lévő hivatásos katona és közalkalmazott gyermekét.

19. § (1) Nevelési segélyre jogosult az a hivatásos katonával, közalkalmazottal közös háztartásban élő az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek,

(2) Az egyéb feltételek mellett nevelési segélyre jogosult annak a tartós külföldi kiküldetést teljesítő hivatásos katonának, illetve közalkalmazottnak gyermeke is, aki azért nem részesül családtagi pótlékban, mert a szülő nem a külföldi lakhely szerinti háztartásában gondoskodik a gyermekről.

(3) Nevelési segélyre jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona, illetve a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermeke is.

20. § A nevelési segély összege gyermekenként az illetményalap 60%-a, melyet a tárgyév szeptember 30-áig kell folyósítani.

21. § (1) Az iskolakezdési támogatást és a nevelési segélyt az igényjogosult vagy annak szülője (nevelőszülője stb.) a tárgyév július 1-jétől szeptember 1-jéig a 3. számú melléklet szerinti (helyileg elkészítendő) nyomtatványon igényelheti. Az igénybejelentéshez csatolni kell a jogosultsági feltételek megállapítására alkalmas bizonylatokat. Az igénybejelentést az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

(2) Ha az arra jogosult az igénybejelentést a tárgyév szeptember 1-jéig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, a mulasztás okának megjelölésével, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja azt.

(3) A 19. § (3) bekezdése szerinti árvák részére a HM PSZNYI által a tárgyév augusztus 1-jéig elkészített és az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak megküldött jegyzék alapján az iskolakezdési támogatást (előleget), illetőleg a nevelési segélyt hivatalból kell folyósítani.

(4) Ha a jogosult mindkét szülője honvédelmi szervezet állományába tartozik, a gyermek(ek) után a nevelési segély és az iskolakezdési támogatás csak egyik szülő jogán állapítható meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti juttatásokat az állományilletékes honvédelmi szervezet pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szerv feladása alapján a HM PSZNYI folyósítja az igényjogosult gyermek, illetőleg a szülő lakossági folyószámlájára vagy lakcímére.

22. § (1) A határozott időre kinevezett közalkalmazott gyermeke(i) részére az – egyéb feltételek mellett – iskolakezdési támogatás és a nevelési segély csak akkor folyósítható, ha a közalkalmazott – a tárgyév szeptember 1-jén fennálló – közalkalmazotti viszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább hat hónapot eléri.

(2) A tárgyév szeptember 1-jén állományba tartozó – határozott vagy határozatlan időre kinevezett – részfoglalkozású közalkalmazott 19. § (1) bekezdés szerinti gyermeke az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásokra, ha a honvédelmi szervezetnél a napi munkaideje a 4 órát meghaladja.

(3) Nem folyósíthatók a 21. § (1) bekezdés szerinti juttatások azok, illetőleg azok gyermekei részére, akik

23. § A HM PSZNYI a tárgyév október 31-éig, a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal adatszolgáltatást teljesít a HM KPSZH részére.

24. § A tanintézeti oktatás, képzés befejezését követően az ösztöndíjas hallgatói állományból a Magyar Honvédség hivatásos állományába kinevezett tiszteket, tiszthelyetteseket – hivatalból – avatási segélyben kell részesíteni. Az avatási segély összege az illetményalap 40%-a, amelyet az avatást megelőző napon kell kifizetni.

25. § (1) Ha a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a hivatásos katona a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, vezénylése miatt másik belföldi településre átköltözni kényszerül, házastársi jövedelemkiegészítésre jogosult a vele együttköltöző házastársa (élettársa) kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti, részbeni pótlására. A jövedelemkiegészítés folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemkiegészítésre a hivatásos katona akkor jogosult, ha a vele együtt költöző házastársa, az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszonya alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az új lakóhelyén önhibáján kívül – így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában – jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb.

(3) A jövedelemkiegészítés – az áthelyezést követő öt éven belül, azonban a tényleges átköltözéstől számítva – legfeljebb három éven át jár, és havonta utólag kell folyósítani.

26. § (1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs előző jövedelmeként, szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony esetén az utolsó négy negyedévben elért átlagjövedelem, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli ellátást, illetőleg támogatást és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori minimálbérnek az első évben (12 hónapban) 75, a második évben 60, a harmadik évben 50%-ának megfelelő összeget lehet megállapítani.

27. § (1) A hivatásos katona a jövedelemkiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles a folyósítást engedélyező parancsnoknak bejelenteni.

(2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság fennállását a hivatásos katona háromhavonként megfelelő okiratokkal (pl. munkaközvetítő szerv igazolása, munkaszerződés, kifizetési bizonylat) igazolja.

28. § (1) A hivatásos katona, illetőleg a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott újszülött gyermeke anyagi támogatásra jogosult. A támogatás bruttó összege gyermekenként az illetményalap 200%-a.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt, illetőleg az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állót, ha gyermeke születik, anyagi támogatásban kell részesíteni. A támogatás összege gyermekenként az illetményalap 20%-a.

(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában újszülött gyermeknek kell tekinteni a hivatásos katona, a közalkalmazott, a sorkatona és az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állók által szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk ideje alatt (jogerősen) örökbe fogadott, 6 hónapnál nem idősebb gyermekét is.

29. § (1) A születési támogatást, a gyermek megszületését, örökbefogadását igazoló születési anyakönyvi kivonat, illetve örökbefogadásról szóló határozat bemutatását követően

(2) A sorkatonák gyermekei kivételével a születési támogatás akkor folyósítható, ha a jogosult (újszülött) nevére kiállított adóigazolványt és társadalombiztosítási igazolványt a szülő a pénzügyi és számviteli szerv részére bemutatja.

30. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója félévente – előre kifizetendő – az illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult.

(2) A tanszertámogatást a katonai felsőoktatási intézmény részben vagy egészben természetben is megválthatja. A hallgató részére a speciális tanszerek térítésmentes használatát az intézmény biztosítja.

(3) A tanszertámogatás (1) bekezdésben meghatározott értékét – az oktatás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével – a katonai felsőoktatási intézmény vezetője – a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretei között – 20%-kal felemelheti vagy csökkentheti.

31. § A tanszertámogatás folyósításának részletes pénzügyi és adminisztrációs szabályait, illetőleg a 30. § (2) bekezdése szerinti speciális tanszereket intézményi ,,Szabályzatban'' kell meghatározni.

32. § (1) A legalább öt – bármilyen formájú és időtartamú katonai szolgálatot teljesített – fiú vagy leány gyermeket felnevelő édesanyákat, életútjuk során egy alkalommal (elismerésben) pénzbeli juttatásban kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatást minden évben anyák napja alkalmával a miniszter vagy megbízottja adja át, melynek összege a köztisztviselői illetményalap háromszorosa.

(3) A juttatásra vonatkozó javaslatot a megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokságok legkésőbb az adományozást megelőző 60 nappal a központi pénzügyi és számviteli, valamint a személyügyi (humán) szolgálati szervek útján a honvédelmi miniszterhez terjesztik fel. A kiegészítő parancsnokságok javaslataikat a rendelkezésükre álló – előzetesen ellenőrzött – információk és adatbázis alapján teszik meg.

33. § (1) A 19. § (3) bekezdése alapján nevelési segélyben részesülő gyermeket évente december 15-éig pénzbeli juttatásban kell részesíteni. A juttatás összege gyermekenként az illetményalap 60%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatást a HM PSZNYI – hadkiegészítő parancsnokságokkal előzetesen egyeztetett adatok alapján – hivatalból állapítja meg és folyósítja.

34. § Az e rendelet alapján folyósítandó pénzbeli juttatásokra fordítható gazdálkodási keretek tervezésére, a folyósításukkal kapcsolatos pénzügyi, adminisztrációs feladatok végrehajtásának rendjére a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetője hatáskörében intézkedik.

35. § Az e rendelet szerint kérelem (igénybejelentés) alapján folyósításra kerülő juttatások kifizetésének engedélyezése – eltérő rendelkezés hiányában – az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. A kérelmet szolgálati úton a döntésre jogosult parancsnok részére kell benyújtani (felterjeszteni). A döntés-előkészítés az illetékes pénzügyi és számviteli, valamint a személyügyi (humán) szerv, illetve – ha ilyen működik – a véleményező, tanácsadó és javaslattevő feladatokat ellátó szociális bizottság együttes feladata.

36. § (1) A honvédelmi szervezet vállalkozási tevékenységében részt vevő hivatásos és hadköteles katonák munkáját (cél)jutalom formájában kell elismerni. Az ilyen címen kifizethető összeg évente legfeljebb a havi alapilletmény háromszorosa lehet, azonban az egy naptári évben folyósítható jutalom törvényben meghatározott felső határa ezzel az összeggel sem léphető túl.

(2) A vállalkozási tevékenységben részt vevő közalkalmazottak többletfeladatai teljesítésének ösztönzésére – az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 67. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti (cél)jutalom folyósítására felhasználható költségvetési előirányzatot a gazdálkodási szabályok⁵ szerint kell képezni.

37. § A kifizetett családalapítási támogatásokról és illetményelőlegekről a honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi és számviteli szerv olyan analitikus nyilvántartást vezet, melyből folyamatosan megállapíthatók az előleget, támogatást felvevő személy azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, illetőleg a törlesztetlen tartozás.

38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelet.

(2) A 25. § szerint folyósított házastársi jövedelemkiegészítéseket 2002. január 1-jére visszamenőleg felül kell vizsgálni, és e rendelet szabályai szerint a kihirdetést követő 30 napon belül újból meg kell állapítani azok összegét, azzal, hogy a megállapítást követő hó végéig annak mértéke nem csökkenhet.