14/2002. (III. 20.) PM rendelet

a befektetési szolgáltatók üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozások és hitelintézetek kereskedési könyv vezetéséhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről*

2002.03.31.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének l) pontjában, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § E rendelet hatálya – a befektetési szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező árutőzsdetag, az egyéni vállalkozó és a Tpt. 87. §-ának (7) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet kivételével – a Tpt. 81. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóra, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végző, de a Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése alapján kereskedési könyvet vezetni köteles hitelintézetre terjed ki.

2. § (1) A befektetési szolgáltató a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentést, a kereskedési könyvet vezető hitelintézet napi és havi jelentést (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) készít, amelyet e rendeletben meghatározottak szerint megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére. A befektetési vállalkozás évenkénti jelentést is készít, amelyet e rendeletben meghatározottak szerint megküld a Felügyelet részére.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet előírása szerint, elektronikus formában kell elkészíteni. Az elkészített jelentéseket a Felügyeletnek elektronikus formában, internetes kapcsolaton keresztül meg kell küldeni. A havi, a negyedéves és az éves jelentéseket emellett papíron is elő kell állítani, és egy példányban papír alapon is meg kell küldeni a Felügyelet részére. Az adatszolgáltató valamennyi esetben köteles gondoskodni a jelentések és módosításaik nyilvántartásáról, illetve arról, hogy a jelentések a (3) bekezdésben előírt őrzési idő folyamán a Felügyelet számára mindenkor, ellenőrizhető módon rendelkezésre álljanak oly módon, hogy a Felügyelet felhívására a beküldött jelentésekkel megegyező formában és tartalommal papír formátumban, az adatszolgáltatásért felelős mindenkori személyek, illetve adatszolgáltatásért felelős személyek hiányában a cégjegyzésre jogosultak aláírásával ellátva elő tudja állítani.

(3) Az adatszolgáltató a napi, a heti és az eseti jelentéseket a jelentés készítését követő második naptári év december 31-éig, a havi, a negyedéves és az éves jelentéseket a jelentés készítését követő ötödik naptári év december 31-éig köteles megőrizni.

(4) Az értékadatokat – a papiros formátumú és az elektronikus formátumú jelentésekben egyaránt – forintban kell megadni, más mennyiségi egységek nem szerepelhetnek. Az adatszolgáltatás teljesítésének részletes előírásait e rendelet 25. számú melléklete határozza meg.

3. § (1) A befektetési vállalkozás, valamint a kereskedési könyvet vezetni köteles hitelintézet köteles a Felügyelet részére a Tpt. 173. §-a, illetve a Hpt. 76. § (9) bekezdése alapján meghatározott és a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint naponta kiszámított tőkekövetelményeket megadni az alábbi bontás szerint:

a) Pozíciókockázat tőkekövetelménye,

b) Partnerkockázat tőkekövetelménye,

c) Árukockázat tőkekövetelménye,

d) Nagykockázat tőkekövetelménye,

e) Devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelménye.

(2) A befektetési szolgáltató, valamint a kereskedési könyvet vezető hitelintézet a tőkekövetelményekre vonatkozó jelentést naponta, az 1. számú melléklet szerinti formában és tartalommal, a tárgynapot követő munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

4. § (1) A befektetési vállalkozás a szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó kockázatvállalásairól a 2. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi jelentéseket a befektetési szolgáltató a tárgynapot követő munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

5. § (1) A kereskedési könyvet vezető hitelintézet a szavatoló tőke három százalékát meghaladó kereskedési könyvi kockázatvállalásairól a 3. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi jelentéseket a kereskedési könyvet vezető hitelintézet a tárgynapot követő munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

6. § (1) A befektetési vállalkozás a pénzfedezettségről, a befektetési szolgáltató az értékpapír-fedezettségről és tevékenységének kockázatairól a 4. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi jelentéseket a befektetési szolgáltató a tárgynapot követő munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

7. § (1) A befektetési vállalkozás az általa nyújtott befektetési hitelek és halasztott pénzügyi teljesítések állományváltozási adatairól az 5. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) A befektetési szolgáltató a saját számlára és bizományosként teljesített értékpapír-kölcsönzési ügyleteinek állományváltozási adatairól a 6. számú melléklet szerinti formában és tartalommal, repo-ügyleteinek állományváltozási adatairól a 7. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott napi jelentéseket a befektetési szolgáltató a tárgynapot követő munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

8. § (1) A befektetési szolgáltató valamennyi, a tőzsdén kívüli forgalom keretében kötött ügyletről köteles adatokat szolgáltatni.

(2) A befektetési szolgáltató a tőzsdén kívül kötött ügyletei közül

a) az azonnali ügyletekről a 8. számú melléklet szerinti formában, valamint

b) a határidős ügyletekről, az opciós ügyletekről, valamint az opció kiírójával szemben lehívott leszállításos opciós ügyletek adatairól a 9. számú melléklet szerinti formában

és tartalommal hetente készít jelentést.

(3) A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó heti jelentéseket hetente, a tárgyhetet követő hét második munkanapján 17.00 óráig megküldi a Felügyeletnek.

(4) A Felügyelet a tőzsdén kívüli forgalom azonnali ügyleteinek adatait hetente a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozza.

9. § (1) A befektetési vállalkozás a felügyeleti ellenőrzéshez szükséges, az adatszolgáltatás alapját képező magyar számviteli jogszabályok szerinti, havonta lezárt főkönyvi és egyéb analitikus nyilvántartásai alapján készített Havi jelentést

a) mérlegadatok,

b) eredménykimutatás és eredményadatok részletezése,

c) egyéb tájékoztató adatok, derivatív ügyletek,

d) a Tpt. 175. § (4) bekezdése alapján meghatározott, a Hpt. 5. számú melléklete előírásai alapján kiszámított szavatoló tőke, és

e) a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételekre vonatkozóan a Tpt. 175. § (3) bekezdése alapján meghatározott, és a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet alapján kiszámított tőkemegfelelési mutató

szerinti bontásban a 10. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában köteles elkészíteni.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

10. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokról havonta a 11. számú melléklet szerinti formában készít jelentést, és a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig eljuttatja a Felügyeletnek.

(2) A befektetési vállalkozás a beszámolási időszak végén fennálló befektetési hitelek és halasztott pénzügyi teljesítések állományának adatairól, a befektetési szolgáltató a beszámolási időszak végén jegyzési garanciavállalás, valamint hozamra és tőkemegóvásra tett ígéret miatt fennálló kötelezettségeinek adatairól, a beszámolási időszak folyamán általa teljesített jegyzési garanciákról, és a hozamra és tőkemegóvásra tett ígéret miatti teljesítéseiről a 12. számú melléklet szerinti formában havonta készít jelentést, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(3) A befektetési szolgáltató a beszámolási időszak végén fennálló értékpapír-kölcsönzési ügyletekről, a befektetési vállalkozás a beszámolási időszak végén fennálló repo-ügyleteiről a 13. számú melléklet szerinti formában havonta készít jelentést, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

11. § (1) A befektetési szolgáltató köteles a Tpt. 82. §-ában meghatározott befektetési eszközökre kötött bizományosi és kereskedelmi tevékenység forgalmi adatait a Felügyelet részére megadni.

(2) A befektetési szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat

a) tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek,

b) befektetési eszközök típusai, illetve

c) saját számlás és bizományosi ügyletek,

d) devizabelföldi, illetve devizakülföldi befektetők, valamint

e) forintban és devizában kötött ügyletek

szerinti bontásban, a 14. számú melléklet szerinti formában havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére eljuttatni.

(3) A forgalmi adatokat mind a saját számlás, mind a bizományi ügyletekre minden befektetési szolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat közvetlenül – klíringtagként – vagy közvetve – alklíringtagként – veszi igénybe. Ennek megfelelően a forgalmi jelentésben az általános klíringtag csak a saját számlás és a saját ügyfelei részére teljesített bizományosi forgalmat jelenti.

12. § (1) A befektetési vállalkozás a piaci kockázat alapú tőkekövetelmény számításához kapcsolódóan, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókról és a pozíciókockázat tőkekövetelményéről a 15. számú melléklet szerint, a partnerkockázat tőkekövetelményéről a 16. számú melléklet szerint, az árukockázat, a nagykockázat és a devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményéről a 17. számú melléklet szerint elkészített jelentést havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig küldi meg a Felügyeletnek. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet a piaci kockázat alapú tőkekövetelmény számításához kapcsolódóan, a 15. és a 16. számú melléklet szerint, valamint a 36D1, 36D2 és 36E táblák kivételével a 17. számú melléklet szerint elkészített jelentést havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig küldi meg a Felügyeletnek.

(2) A belső modelleket alkalmazó befektetési szolgáltató és kereskedési könyvet vezető hitelintézet a belső modellekre vonatkozó információs jelentést a 18. számú melléklet szerinti formában és tartalommal, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig eljuttatja a Felügyeletnek.

(3) A befektetési szolgáltató és a kereskedési könyvet vezető hitelintézet a kereskedési és nem kereskedési könyv közötti átsorolásokra vonatkozó információs jelentést a 19. számú melléklet szerinti formában és tartalommal, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. munkanapjáig eljuttatja a Felügyeletnek.

13. § A befektetési vállalkozás a 10/2002. (II. 20.) PM rendelet szerint minősített eszközeiről és a minősítés alapján elszámolt értékvesztés mértékéről, valamint a minősített mérlegen kívüli kötelezettségeiről és a minősítés alapján képzett céltartalék mértékéről a 20. számú melléklet szerinti formában készít jelentést, amelyet negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig megküldi a Felügyeletnek.

14. § A befektetési vállalkozás a pénzmosással kapcsolatos bejelentések összefoglaló adatairól a 21. számú melléklet szerinti formában negyedévente készít jelentést, és a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig megküldi a Felügyeletnek.

15. § A befektetési vállalkozás a 8/2002. (II. 20.) PM rendelet szerint az országkockázat tőkekövetelményéről a 22. számú melléklet szerinti formában negyedévente készít jelentést, és a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig megküldi a Felügyeletnek.

16. § A befektetési szolgáltató a felügyeleti díj számítására a 23. számú melléklet szerinti formában negyedévente készít jelentést, és a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig megküldi a Felügyeletnek.

17. § (1) A befektetési vállalkozás könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló alapján évenkénti jelentést készít, amely a 10. számú mellékletben foglalt Havi jelentésben meghatározottak szerint

a) a mérlegadatokat,

b) az eredménykimutatást és az eredményadatok részletezését,

c) az egyéb tájékoztató adatokat, a derivatív ügyletek adatait,

d) a szavatoló tőkére, illetve

e) a tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó számításokat

tartalmazza.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott évenkénti felügyeleti jelentést, valamint az éves beszámolót – a Tpt. 395. § (4) bekezdés h) pontjában meghatározottak szerint – a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a Felügyelet részére.

18. § A vevő pozíciójában lévő befektetési szolgáltató a Tpt. 123. § szerinti ügyletekről, a befektetési szolgáltató 124. § szerinti ügyletekről a 24. számú melléklet szerinti formában és tartalommal elkészített Eseti jelentést legkésőbb a tárgynapot követő második munkanapon 17.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

19. § (1) Az e rendelet mellékleteiben foglaltaknak megfelelő formában és tartalommal meghatározott jelentések kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 25. számú mellékletben foglalt Kitöltési útmutató tartalmazza. Az adatszolgáltatás alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és egyéb analitikus nyilvántartások képezik.

(2) A befektetési szolgáltató a felügyeleti jelentését a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és továbbítani.

Módosuló jogszabály

20. § A 12/2002. (II. 20.) PM rendelet 4. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § ,,A Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank kivételével az értékpapír kibocsátója''

21. § Ez a rendelet 2002. március 31-én lép hatályba.

Tállai András s. k.,
pénzügyminisztériumi politikai államtitkár

1–24/g. számú melléklet a 14/2002. (III. 20.) PM rendelethez¹

25. számú melléklet a 14/2002. (III. 20.) PM rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A FELÜGYELETI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Felügyeleti jelentés tartalma

A felügyeleti jelentések a befektetési szolgáltatók üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a befektetési vállalkozások és hitelintézetek kereskedésikönyv-vezetéséhez kapcsolódóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatás alapdokumentumát képezik, ezért azokat úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegyék a tőkepiac működésének felügyeleti figyelését és ellenőrzését.

A Tpt. 173. § (1) bekezdése alapján kereskedési könyv vezetésére kötelezett befektetési szolgáltatók, illetve a Hpt. 76. § (3) bekezdése alapján kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézetek kereskedési könyvi kockázatvállalásaira – ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységből (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletekből származó bevételt is –, és azok tőkekövetelményeire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség e rendelet hatálya alá tartozik.

A befektetési vállalkozások az általuk végzett befektetési szolgáltatási, továbbá a kereskedési könyv által felölelt tevékenységükhöz kapcsolódó adatszolgáltatásukat – e rendelet alapján – napi, heti, havi, negyedéves, éves és eseti jelentésekben teljesítik.

A befektetési szolgáltatási engedéllyel rendelkező és kereskedési könyvet vezető hitelintézetek az általuk végzett befektetési szolgáltatási, továbbá a kereskedési könyv által felölelt tevékenységükhöz kapcsolódó adatszolgáltatásukat – e rendelet alapján – napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentésekben teljesítik. A befektetési szolgáltatási tevékenységükre vonatkozóan a mérleghez, az eredménykimutatáshoz, a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó, valamint a kereskedési könyv vezetési kötelezettség megállapítására szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségüket a hitelintézeti jelentőrendszer keretében teljesítik.

A befektetési szolgáltatási engedéllyel rendelkező, de a kereskedési könyv vezetése alól felmentést kért hitelintézetek az általuk végzett befektetési szolgáltatási tevékenységükhöz kapcsolódó adatszolgáltatásukat – e rendelet alapján – napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentésekben teljesítik. A befektetési szolgáltatási tevékenységükre vonatkozóan a mérleghez, az eredménykimutatáshoz, a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó, valamint a kereskedési könyv vezetési kötelezettség megállapítására szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségüket a hitelintézeti jelentőrendszer keretében teljesítik.

A befektetési szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező, de kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézetek a kereskedési könyv által felölelt tevékenységükhöz kapcsolódó adatszolgáltatásukat – e rendelet alapján – napi és havi jelentésekben teljesítik.

Az éves jelentés táblázatait a befektetési vállalkozásoknak a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és a mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.

A Felügyeleti jelentésben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg és mérlegen kívüli tételek állományaival.

A számviteli nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok megállapíthatók legyenek.

A Felügyeleti jelentés – a megküldés gyakoriságának, és az adatszolgáltatók csoportjainak figyelembevételével – a következő táblázatokat tartalmazza.

A táblázat oszlopaiban alkalmazott jelölések:

BV Befektetési vállalkozás

BHK Befektetési szolgáltatási engedéllyel rendelkező és kereskedési könyvet vezető hitelintézet

BH Befektetési szolgáltatási engedéllyel rendelkező, de a kereskedési könyv vezetése alól felmentést kapott hitelintézet

KH Kereskedési könyvet vezető hitelintézet

Az ,,x” jelzésű táblákat kell az adatszolgáltatók egyes csoportjainak beküldeni.

Napi jelentés táblázatai

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	BH	KH
30A1	Befektetési vállalkozás és kereskedési könyvet vezető hitelintézet – A kereskedési könyv és a devizaárfolyam-kockázat napi tőkekövetelménye	x	x		x
30A2	Befektetési vállalkozás – Szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó kockázat- vállalások	x
30A3	Kereskedési könyvet vezető hitelintézet – Szavatoló tőke három százalékát meghaladó kereskedési könyvi kockázatvállalások		x		x
30B	Befektetési vállalkozás – Pénzfedezettségi jelentés	x
30C	Befektetési szolgáltató – Értékpapír fedezettség részletezése	x	x	x
30D	Befektetési szolgáltató – Értékpapír fedezettség összesítése	x	x	x
30E	Befektetési szolgáltató – Bizományosi tevékenység kockázata	x	x	x
30F	Befektetési szolgáltató – Kereskedelmi – saját számlás – tevékenység kocká- zata	x	x	x
30G	Befektetési szolgáltató – Egyéb tevékenység kockázata	x	x	x
30H1	Befektetési vállalkozás – Nyújtott befektetési hitelek adatai	x
30H2	Befektetési vállalkozás – Halasztott pénzügyi teljesítések	x
30I1	Befektetési szolgáltató – Saját számlás értékpapír kölcsönvételi ügyletei	x	x	x
30I2	Befektetési szolgáltató – Saját számlás értékpapír kölcsönadási ügyletei	x	x	x
30I3	Befektetési szolgáltató – Bizományosi értékpapír kölcsönadási ügyletei	x	x	x
30J1	Befektetési szolgáltató – Óvadéki repo-ügyletek	x	x	x
30J2	Befektetési szolgáltató – Óvadéki fordított repo-ügyletek	x	x	x
30J3	Befektetési szolgáltató – Szállításos repo-ügyletei	x	x	x
30J4	Befektetési szolgáltató – Szállításos fordított repo-ügyletek	x	x	x

Heti jelentés táblázatai

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	BH
30K1	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – azonnali eladási ügyletek adatai	x	x	x
30K2	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – azonnali vételi ügyletek adatai	x	x	x
30L1	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – határidős eladási ügyletek adatai	x	x	x
30L2	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – határidős vételi ügyletek adatai	x	x	x
30M1	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – kiírt opciós ügyletek adatai	x	x	x
30M2	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – vásárolt opciós ügyletek adatai	x	x	x
30N1	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – opció kötelezettjeként teljesített leszállításos opciós ügyletek adatai	x	x	x
30N2	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató tőzsdén kívüli ügyletei – opció jogosultjaként lehívott leszállításos opciós ügyletek adatai	x	x	x

Havi jelentés táblázatai – Befektetési szolgáltatási tevékenység havi táblái

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	BH
31A	Befektetési vállalkozás – Felügyeleti mérleg – Eszközök	x
31B	Befektetési vállalkozás – Felügyeleti mérleg – Források	x
31C	Befektetési vállalkozás – Tájékoztató adatok (1)	x
31D	Befektetési vállalkozás – Tájékoztató adatok (2)	x
31E	Befektetési vállalkozás – Derivatív ügyletek	x
32A	Befektetési vállalkozás – Eredménykimutatás	x
32B	Befektetési vállalkozás – Eredményadatok részletezése	x
33A	Befektetési vállalkozás – Szavatoló tőke számítása	x
33B	Befektetési vállalkozás – Tőkemegfelelési mutató számítása	x
33C	Befektetési vállalkozás – Függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek súlyozása	x
33D	Befektetési vállalkozás – Származtatott ügyletek partnerkockázata piaci árazás módszere szerint	x
34A1	Befektetési vállalkozás – Kockázatvállalás (30A2 táblában nem szereplő legnagyobb ötven kockázatvállalás részletezése)	x
34A2	Befektetési vállalkozás – Tájékoztató adatok (30A2 és a 34A táblákban szereplő ügyfelekre)	x
34B1	Befektetési vállalkozás – Fennálló befektetési hitelek	x
34B2	Befektetési vállalkozás – Fennálló halasztott pénzügyi teljesítések	x
34B3	Befektetési szolgáltató – Garanciavállalás miatt fennálló kötelezettségei	x	x	x
34B4	Befektetési szolgáltató – Befektetési szolgáltató által teljesített garanciák	x	x	x
34C1	Befektetési szolgáltató – Fennálló saját számlás értékpapír kölcsönvételi ügyletei	x	x	x
34C2	Befektetési szolgáltató – Fennálló saját számlás értékpapír kölcsönadási ügyletei	x	x	x
34C3	Befektetési szolgáltató – Fennálló bizományosi értékpapír kölcsönadási ügyletei	x	x	x
34D1	Befektetési vállalkozás – Óvadéki repo-ügyletek	x
34D2	Befektetési vállalkozás – Óvadéki fordított repo-ügyletei	x
34D3	Befektetési vállalkozás – Szállításos repo-ügyletei	x
34D4	Befektetési vállalkozás – Szállításos fordított repo-ügyletei	x
35A	Befektetési szolgáltató – Havi forgalmazási jelentés – tőzsdei kereskedési adatai	x	x	x
35B	Befektetési szolgáltató – Havi forgalmazási adatok – tőzsdén kívüli keres- kedési adatai	x	x	x

Havi jelentés táblázatai – Kereskedési könyv havi táblái

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	KH
36A1	Kereskedési könyvben nyilvántartott kötvénypozíciók	x	x	x
36A2	Kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye	x	x	x
36A3H	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A3E	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A3U	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A3G	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A3C	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A3J	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (lejárati alapú megközelítés)	x	x	x
36A4H	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A4E	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A4U	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A4G	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A4C	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A4J	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (futamidő alapú megközelítés)	x	x	x
36A5	Kereskedési könyvben nyilvántartott részvénypozíciók és azok tőkekövetelménye	x	x	x
36A6	Opciós ügyletek további tőkekövetelménye	x	x	x
36A7	Kereskedési könyvben nyilvántartott egyéb értékpapírok és azok tőkekövetelménye	x	x	x
36A8	Kereskedési könyv pozíciókockázatába bizományosi ügyletek miatt felvett befektetési eszközök	x	x	x
36B1	Nyitva szállítás, (saját számlás ügyletek) letétek, díjak, jutalékok és egyéb partnerkockázat tőkekövetelménye	x	x	x
36B2	Nyitva szállítás, (bizományosi ügyletek) partnerkockázatának tőkekövetelménye	x	x	x
36B3	Késedelmes teljesítés partnerkockázatának tőkekövetelménye standard módszer szerint	x	x	x
36B4	Késedelmes teljesítés partnerkockázatának tőkekövetelménye alternatív módszer szerint	x	x	x
36B5	Repo és értékpapír kölcsönzési ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye	x	x	x
36B6	Tőzsdén kívüli határidős értékpapírügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye	x	x	x
36B7	Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye	x	x	x
36C1	Árukockázat tőkekövetelménye (I. módszer)	x	x	x
36C2	Árukockázat tőkekövetelménye (II. módszer)	x	x	x
36D1	Nagykockázat vállalás és a nagykockázat vállalási korlát túllépésének pótlólagos tőkekövetelménye	x
36D2	A nagykockázat vállalási korlátot túllépő ügyfélcsoportok részletezése	x
36D3	A nagykockázat vállalási korlát tárgyhavi túllépései	x	x	x
36E	Devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye	x
36F	Belső modell információk	x	x	x
36G1	Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvből átsorolt tételek	x	x	x
36G2	Nem kereskedési könyvbe kereskedési könyvből átsorolt tételek	x	x	x

Negyedéves jelentés táblázatai

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	BH
37A	Befektetési vállalkozás – Portfólió elemzés – minősítés	x
37B1	Befektetési vállalkozás – Értékvesztés és értékvesztés visszaírása	x
37B2	Befektetési vállalkozás – Céltartalék-változása	x
37C	Befektetési vállalkozás – A pénzmosással kapcsolatos bejelentések összefoglaló adatai	x
37D	Befektetési vállalkozás – Országkockázat tőkekövetelménye	x
37E	Befektetési szolgáltató – A felügyeleti díj számítása	x	x	x

Éves jelentés táblázatai

Tábla	Tábla címe	BV
31A	Befektetési vállalkozás – Felügyeleti mérleg – Eszközök	x
31B	Befektetési vállalkozás – Felügyeleti mérleg – Források	x
31C	Befektetési vállalkozás – Tájékoztató adatok (1)	x
31D	Befektetési vállalkozás – Tájékoztató adatok (2)	x
31E	Befektetési vállalkozás – Derivatív ügyletek	x
32A	Befektetési vállalkozás – Eredménykimutatás (auditált jelzéssel)	x
32B	Befektetési vállalkozás – Eredményadatok részletezése (auditált jelzéssel)	x
33A	Befektetési vállalkozás – Szavatoló tőke számítása	x
33B	Befektetési vállalkozás – Tőkemegfelelési mutató számítása	x
33C	Befektetési vállalkozás – Függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek súlyozása	x
33D	Befektetési vállalkozás – Származtatott ügyletek partnerkockázata piaci árazás módszere szerint	x

Eseti jelentés táblázatai

Tábla	Tábla címe	BV	BHK	BH
38A	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – azonnali vételi ügyletek adatai	x	x	x
38B	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – határidős vételi ügyletek adatai	x	x	x
38C	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – swap ügyletek adatai	x	x	x
38D	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – vásárolt opciós ügyletek adatai	x	x	x
38E	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – Fennálló sajátszámlás értékpapír kölcsönvételi ügyletek	x	x	x
38F	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – Óvadéki fordított repo-ügyletek	x	x	x
38G	Jelentési kötelezettség a Tpt. 123. § és 124. § alapján – Szállításos fordított repo-ügyletek	x	x	x

2. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet. A jelentési kötelezettséget közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon – a Felügyelet előírása szerint, internetes kapcsolaton keresztül, elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatok titkosságáért csak az adattovábbítás után vállal felelősséget a Felügyelet. A biztonságos adatindításról az adatszolgáltatónak kell gondoskodni. Aláírás az elektronikus formátumú jelentéseken nem szerepel. Az elektronikus formátumú teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a befektetési szolgáltató felé a Felügyelet külön intézkedik.

Azokat a jelentéseket, amelyekre a rendelet papiros formátumú adatszolgáltatást is előír, a megfelelő fedőlapokkal együtt, összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával egy példányban kell a Felügyelet részére benyújtani. Az adatszolgáltatásért felelős vezetőnek csak a jelentés előlapját kell aláírnia, az adatszolgáltatásért (a kitöltésért) felelős személynek a jelentés összes lapját alá kell írnia Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat a befektetési szolgáltatók maguk állítják elő. Minden jelentésnél a fejlécen szereplő – a PSZÁF azonosító, az adatszolgáltató befektetési szolgáltató megnevezése és törzsszáma (törzsszámnál az adatszolgáltató adószámának első nyolc számjegyét kell beírni), a jelentés (vonatkozási) időpontja, a kitöltés dátuma, a kitöltésért felelősök neve, a bizonylat eredetiségét vagy módosítását jelző betű – adatokat, valamint a kitöltést végző ügyintéző vezető nevét és aláírását fel kell tüntetni. Az adatszolgáltató köteles a papír formátumú jelentések továbbítására általa felhatalmazott adatátadó-kézbesítők adatait a Felügyelet részére megadni, változás esetén a változást bejelenteni.

A papír formátumú jelentések táblázatai kitöltésére vonatkozóan követelmény, hogy az adatokat olvasható formában, gépi úton (írógéppel, számítógéppel) kell feltüntetni, számok esetén a megfelelő tagolást az ezres helyértékeknél biztosítani kell (pl. 1 234 567 890).

A papíron és az elektronikus formátumban szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. A kétféle módon benyújtott adatok egyezőségéért az adatszolgáltatásért felelős vezető, illetve a kitöltésért felelős személy felel.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a befektetési szolgáltató az időszaknak megfelelő teljes jelentést hiánytalanul, az előírt formátumokban beküldte.

Az egyes jelentési táblákban az adatokat kizárólag az erre kijelölt helyekre (a sorok és oszlopok metszéspontjában elhelyezkedő mezőkbe) kell beírni, azonban minden ilyen üres helyet (mezőt) [mind a részletező – további bontást nem tartalmazó –, mind az összesítő (számtani műveletet is jelölő {pl. 1+5+9}) soroknál] adattal kell feltölteni. A jelentések javításokat nem tartalmazhatnak.

Amennyiben valamelyik táblán egyetlen jelentendő adat sincs, akkor a papiros formátumú jelentést ,,nemleges'' felülírással ellátva kell megküldeni a Felügyelet részére.

Azoknál a tábláknál, amelyek egyedi felsorolású (ismétlő soros) adatokat tartalmaznak, nyomtatott formátumú táblák oldalszámozását a lábléc közepén – ,,aktuális lap sorszáma/összes lap száma'' formában – kell feltüntetni.

Abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési tevékenysége kideríti, hogy a szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a hónaptól (negyedévtől) kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.

Amikor az Adatszolgáltató vagy a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása javításra szorul (pl. téves adatközlés és/vagy nem teljesülnek az adatlapok közötti egyezőségek), akkor a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően 2 munkanapon (papír formátumban egy példányban, 3 munkanapon) belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Javítás esetén (csak ekkor) ,,x''-szel a papiros formátumú jelentéseknél ,,M''-el kell megjelölni a módosított tábla fejlécének jobb szélén a ,,Bizonylat jellege'' mezőt. A módosított (és a tábla fejrészében ,,M''-mel jelölt) táblákban a javított adatokhoz tartozó minden sort – beleértve a megváltozott összegző sorokat is – a módosított adat oszlopban ,,M''-mel kell megjelölni. A módosításnál a teljes jelentést kell megküldeni. A javítást elektronikus formában és – azoknál a jelentéseknél, amelyeket papíron is teljesíteni kell – papíron is meg kell küldeni.

Év közben a Havi jelentések fedőlapján a ,,Nem auditált'' kockát ,,x''-el kell kitölteni, kivéve, ha az adatok év közbeni könyvvizsgálói jelentésen alapulnak.

A könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) jelentések megküldésével egy időben, amennyiben az addig kitöltött tárgyévi havi jelentések a befektetési szolgáltató megítélése szerint jelentős módosításra szorulnak, úgy a módosított táblázatokat a Felügyelet részére meg kell küldeni.

A táblák szélén lévő sorszám az összefüggő és kötött tartalmú jelentésekben folyamatos, a jelentő táblák oldalszámától független és nem változtatható.

Az egyedi felsorolást tartalmazó, ismétlő soros tábláknál az adatszolgáltatás mennyiségétől függően folyamatosan kell a sorszámokat feltüntetni

A jelentő táblák szélén – az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő – PSZÁF sorkód a táblák tartalmához igazodóan az egyes tételek közötti összefüggéseket, az összesítő adatok, tételek részletezését, alábontását jelöli.

A PSZÁF sorkódnál az első (számjegyek-betű-számjegyek kombináció) jelcsoport a táblahivatkozást, az azt követő számok helyi értékük sorrendjében a főcsoportot, a csoportot, az alcsoportot stb. részletezését jelzik.

A táblákon a feltüntetett adatok közötti összefüggések, összeadandó tételek, számítandó értékek jelölése nem a PSZÁF sorkód, hanem a tábla első oszlopában szereplő sorszámok, illetve az oszlopok jelölésére szolgáló betűk szerint történik.

Az ismétlő soros (egyedi adatokat feltüntető) tábláknál a sorszám a kitöltött sorok számát jelzi, a PSZÁF sorkódnál a betű utáni számnak az ügyfelek, ügyletek, illetve értékpapírok sorszámát folyamatosan kell jelezni. Ennek alapján a sorszám és az PSZÁF sorkód sorszáma eltér/het egymástól.

3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

A táblákon feltüntetett vonatkozási idő az adatszolgáltatásra, illetve a beszámolásra vonatkozó időpontot vagy időszakot jelenti.

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a naprakész adatgyűjtést, analitikát és nyilvántartást az adatszolgáltatónak saját magának kell kialakítania. A táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a befektetési szolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerülhet be adat. A nyilvántartási rendszernek meg kell felelni a jogszabályi előírásoknak, s a felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie.

Biztosítani kell, hogy a befektetési szolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások magyar nyelven álljanak rendelkezésre.

Az adatokat – a papiros formátumú, és az elektronikus formátumú jelentésekben egyaránt – forintban kell megadni – más mennyiségi egységek nem szerepelhetnek.

Az adatszolgáltatás egyes táblái (pl. a mérlegtáblák) forint és deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál – a kereskedési könyv állományai kivételével – a deviza forintértékét mindig a beszámolás időpontjában – így a hó utolsó napjára vonatkozóan is – az adatszolgáltatóra érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni. A devizatételek átértékelését a vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elvégezni. A devizában végzett műveletekből származó kereskedési könyvi pozíciók esetében a KKr. előírásai szerint kell eljárni.

Az egyes (eszköz és forrás, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti előírásoknak megfelelően történik. Eszerint az ügyleteket az adatszolgáltató

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata,

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 2–4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása,

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása

– és egyéb

részletezés szerint kell csoportosítani és kimutatni.

Ha az adatszolgáltatónak nincs a számviteli törvény szerinti csoportosításnak megfelelő kapcsolata, akkor minden adatot az egyéb sorban kell kimutatni.

4. Az adatszolgáltatás határideje

Az adatszolgáltatásra vonatkozó határidők minden esetben az elektronikus formátumú jelentés beérkezésre és nem indítására vonatkoznak! A napi adatszolgáltatás beküldésének határideje a tárgynapot követő munkanap 17.00 óra. A heti adatszolgáltatás beküldésének határideje a tárgyhetet követő hét második munkanap 17.00 óra. A havi adatszolgáltatás beküldésének határideje a tárgyhót követő hó huszadik munkanap 17.00 óra. A negyedéves adatszolgáltatás beküldésének határideje a tárgynegyedévet követő hó huszadik munkanap 17.00 óra.

A papiros formátumú jelentések beérkezési határideje az elektronikus formátumúak beérkezését követő második munkanap.

5. Adatvédelem

A szolgáltatott adatok üzleti titkot tartalmaznak! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani, ezért a papír formátumú jelentést kézbesítővel kell eljuttatni a Felügyelethez.

6. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a tőkepiacról, a hitelintézetekről, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.

Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

BeSzkr.: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

Cstv.: az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról és módosításai.

E, M: az adatszolgáltatás teljesítésének állapotjelzése. E = eredeti, M = módosított adatszolgáltatás jelölése.

Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és módosításai.

ISIN kód: az elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi azonosító kód.

KKr.: a 244/2000. (XII. 20.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól.

MFr.: a befektetési vállalkozások kintlévőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól szóló 10/2002. (II. 20.) PM rendelet.

Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a Mód. jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban bekövetkezett változást.

OKr.: a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet.

PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), befektetési vállalkozások és a biztosító részvénytársaságok gyűjtőneve.

Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és módosításai.

TMMr.: a tőkemegfelelési mutató számítására vonatkozó 13/2001. (III. 9.) PM rendelet.

T nap: az ügylet kötésének napja.

7. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Az adatszolgáltató (hitelintézetek esetében a közvetlen tulajdon alapján 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás: olyan jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyben a befektetési szolgáltató vagy a befektetési szolgáltató tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Gt. 289. § szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Az adatszolgáltató (hitelintézetek esetében a közvetlen tulajdon alapján 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy: Az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója

Beszámolási idő: (= Vonatkozási idő) az az időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak – mind a nyomtatott, mind a dematerializált értékpapíroknak – a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá az elszámolóházi számlákon meglévő tényleges készlete.

Értékpapírok jogi készlete: az értékpapírok fizikai készletének azon értékpapírok állományával korrigált készlete, amelyekre vonatkozó tulajdonjog a jelentés tárgynapján fennáll, de még nem került a tulajdonos birtokába. Az értékpapírok jogi készletének meghatározásakor az értékpapírok fizikai készletét a tárgynapon elszámolás alatt lévő állományváltozásokkal – eladásokkal és vételekkel – kell módosítani.

Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít (a jegybank nem!).

Idegen tulajdonú értékpapír: a megbízó ügyfél tulajdonát képező értékpapír.

Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók: állampapírok esetében – ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit – a szorzó értéke 0,9, egyéb tőzsdei papíroknál – ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is – a szorzó értéke 0,8.

Klíringtag: a közvetlen tőzsdei elszámolási jogosítvánnyal rendelkező jogi személy.

Alklíringtag: az a közvetett elszámolási jogosítvánnyal rendelkező személy, aki a KELER Rt. tőzsdei elszámolási szolgáltatásainak igénybevételére egy klíringtaggal szerződést kötött.

Likvid befektetési eszköz: e rendelet alkalmazásában minden olyan befektetési eszköz, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt.

Nyitva szállítás bizományosi ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot szerez a bizományosi ügyletből származó pénz-, illetve befektetési eszköz fölött, mielőtt a befektetési szolgáltató felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési és/vagy befektetési eszköz szállítási szerződés szerinti kötelezettségét.

Ügyfél: a cégformától függetlenül minden vállalkozás, intézményi befektető stb. (ideértve a befektetési vállalkozást, hitelintézetet is), valamint a természetes személyt, amely a befektetési szolgáltatóval üzleti, szerződéses kapcsolatban áll.

Ügyfélazonosító: belföldi ügyfélnél vállalkozások esetén a törzsszám (az adószám első nyolc számjegyét), a természetes személyeknél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).

Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a befektetési vállalkozás kockázatot vállalt, és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert

a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,

b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a

1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,

2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,

3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni,

4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.

Ügyleti fedezet: a bizományosi ügyletek fedezetének az alábbi követelményeknek kell eleget tennie:

– A fedezeti célú pénz- és befektetési eszközt az adatszolgáltató nyilvántartásaiban az ügyfél többi eszközétől elkülönítetten mutatja ki, és egyértelmű módon kapcsolja össze a fedezett ügylettel.

– Az ügyféllel kötött szerződés, valamint az ügyfél vagyoni helyzete biztosítja, hogy a fedezetbe vont eszközök az ügyfél nem teljesítése esetén önállóan (tekintet nélkül a köztük lévő egyéb szerződésekre) és korlátozás nélkül² bevonható az ügylet rendezésébe.

– Fedezeti célú befektetési eszközként csak likvid befektetési eszközök vehetők figyelembe.

– Az ügylet zárásáig (teljes körű rendezéséig, illetve az ügyletből származó esetleges veszteség leírásáig) a fedezeti eszközöknél az ügyfél rendelkezési joga nem terjed ki a fedezet elvonására. E feltétel nem jelenti azt, hogy az egyszer fedezetbe vont eszközök nem cserélhetők az ügyfél és a befektetési szolgáltatást nyújtó közös döntéseként, de a fedezetbe vont eszközök mennyisége és értéke minden üzleti napon legyen elkülönítetten és egyértelműen kimutatva.

– Az elszámolás napjáig vagy az elszámolás napján, a megbízás elfogadásáig megkötött tőzsdei ügyletekből származó, a KELER Rt. elszámolása alatt lévő, ügyfél pénz- és befektetési eszköz követelések más ügyletek biztosítékaként figyelembe vehetők.

I. NAPI JELENTÉSEK

30A1 A kereskedési könyv és devizaárfolyam-kockázat napi tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A jelentést a KKr. által meghatározottak szerinti kockázatok figyelembevételével a befektetési vállalkozásnak és a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek naponta kell elkészíteni. A táblázat a kereskedési könyv napi tőkekövetelményének összetevőit mutatja ki. A standard módszert választó intézményeknek a részletező sorokban feltüntetett kockázati kategóriák tőkekövetelményét a b) oszlopban feltüntetnie. A belső modellt használó intézménynek az adott kockázatra vonatkozóan a modell által számított értéket kell a c) oszlopban feltüntetnie. A d) tőkekövetelmény oszlopban meg kell ismételni az adott kategóriára számított – b) vagy c) oszlopban szereplő értéket.

A 30A1 122 sor bizományosi ügyleteinek partnerkockázati tőkekövetelményét a jelen útmutatóban leírtak (v.ö.: a nyitva szállítás, az ügyleti fedezet fogalmai, valamint a 36B2 táblához írt útmutató) szerint kell meghatározni.

A 30A1 2 sorban kell feltüntetni a tevékenység egészére számított devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményét. A tőkekövetelmény sorába a választott módszer alapján a befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek is a KKr. szabályai szerinti tőkekövetelmény összegét kell beírni.

A befektetési vállalkozások esetében devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelménye számítása alapjául szolgáló tábla a havi táblák között szereplő 36E tábla. A hitelintézet a 36E táblát nem küldi el a Felügyeletnek, a számítást a többször módosított, a deviza nyitott pozíció számításáról szóló 41/1996. PM rendelet előírásai szerint kell elvégezni, ennek alapján, és az ehhez rendelt formátumban kell az MNB-vel közös adatszolgáltatást naponta teljesíteni.

30A2 Szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó kockázatvállalások

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát csak a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.

A tábla soraiban az összes kockázatvállalás [y) oszlop] szerinti csökkenő sorrendben kell az ügyfeleket (ügyfélcsoportokat) feltüntetni. Ügyfélcsoport esetén a csoportot a kockázatvállalás szempontjából meghatározó tagja nevével kell szerepeltetni.

A b) oszlopban szereplő kódok értelmezése:

A – az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata

T – az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa (természetes személy, jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)

K – az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 2–4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása

V – az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)

S – az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy

E – a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások

A c) oszlopban az adóst (ügyfelet) azonosító adatot kell feltüntetni.

A táblázat többi oszlopába a fejlécekben feltüntetett részletezésben kell az egyes kockázatvállalások nettó értékét feltüntetni. A nettó érték ebben a táblázatban azt jelenti, hogy a nem kereskedési könyvi mérlegen belüli kockázatvállalásoknál a kockázatvállalás értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke további csökkentéseként figyelembe lehet venni az óvadéknak minősülő biztosítékok értékét. (Az óvadéknak nem minősülő egyéb biztosítékokat nem lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.) A nem kereskedési könyvi mérlegen kívüli kockázatvállalások esetében figyelembe lehet venni a nagykockázat vállalásnak megfelelő, a Tpt. 178. § (6) bekezdési szerinti ügyletkockázati súlyokat.

A halasztott fizetések oszlopban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, ahol a fizetési haladék önálló szerződés alapján áll fenn, és a megvásárolt befektetési eszköz a befektetési szolgáltató javára óvadékként ténylegesen rendelkezésre áll. Minden olyan fizetési haladékot, amely nem önálló, a befektetési eszköz óvadéki jellegét kikötő szerződés eredménye, a kereskedési könyvben kell kezelni és kiszámítani a hozzá kapcsolódó tőkekövetelményt.

A nem kereskedési könyvi kockázatok esetében az l) oszlopban kell feltüntetni az összes olyan – az adott ügyféllel kapcsolatban a d)–k) oszlopokban nem részletezett – eszköztétel összegzett könyv szerinti értékét, amelyek a tőkemegfelelésre vonatkozó jogszabály szerint nem minősülnek nulla százalékos súlyozású tételnek.

A kereskedési könyvi kockázatvállalások értékét a KKr. nagykockázat számítására vonatkozó, a 38. § (1) bekezdésében foglalt előírásai szerint kell feltüntetni azzal, hogy a 38. § (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzési garanciavállalást a IV. fejezet szerinti pozíciókockázatok között kell szerepeltetni. A bizományosi ügyletekből származó pozíciókockázatok között a 36A8 tábla szerinti módon felvett fedezetek piaci értékét kell bemutatni.

30A3 Szavatoló tőke három százalékát meghaladó kereskedési könyvi kockázatvállalások

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát csak a kereskedési könyvet vezető hitelintézeteknek kell kitöltenie.

A tábla soraiban a kereskedési könyvi összes kockázatvállalás [h) oszlop] szerinti csökkenő sorrendben kell az ügyfeleket (ügyfélcsoportokat) feltüntetni. Ügyfélcsoport esetén a csoportot a kockázatvállalás szempontjából meghatározó tagja nevével kell szerepeltetni.

A b) oszlopban szereplő kódok értelmezése:

A – az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata

K – az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 2–4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása

E – a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások

A c) oszlopban az adóst (ügyfelet) azonosító adatot kell feltüntetni.

30B PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS

A jelentés kitöltése

Ebben a jelentésben a befektetési vállalkozás nyilvántartási rendszerében szereplő pénzeszközök tulajdonos és a hely szerinti megfeleltetését kell bemutatni.

30B 1 Ügyfelek követelései összesen

Ez az összesítő sor tartalmazza az ügyfeleket tárgynapon megillető – mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett – pénzeszközöket.

30B 11 Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege összesen

Ez az összesítő sor a tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeinek összegét tartalmazza.

Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.

Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

A 30B 12 soron kell feltüntetni az ügyfélszámlára át nem vezetett ügyfélpénzeket. A 30B 121–30B 122 sorokban külön-külön kell feltüntetni azokat a tételeket, amelyek ügyfélszámla-szerződéssel rendelkező, illetve nem rendelkező ügyfeleket illetnek meg. (Pl. olyan osztalékfizetés összege, amelynek jóváírása – mivel az ügyfél nem rendelkezik a vállalkozásnál ügyfélszámlával – nem ügyfélszámlára történik és nem került még kifizetésre.)

30B 2 Pénzeszközök összesen

E jelentésben pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás stb.) követelésnek tekintendő (pl. hitelintézetnek nem minősülő elszámolóháznál, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, más befektetési vállalkozásnál stb. lévő) tételek.

A részletező sorokban feltüntetett és csoportosított saját, illetve a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfeleket megillető pénzeszközök azon összegeit kell beírni, amelyeket a BeSzkr. alapján a főkönyvi könyvelésben, illetve az analitikus nyilvántartásban külön kell szerepeltetni.

30B 211 Pénztár és pénzforgalmi számlák összesen

Itt a pénztárban és a különböző – részletezés szerinti – számlákon lévő pénzeszközök összegét kell kimutatni.

30B 211 Pénztárak egyenlege

Ide a részletező sorokban kimutatott – a BeSzkr. előírása alapján külön nyilvántartott – saját, és – a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfeleket megillető – ügyfelekre összesített pénzösszeg napi záró egyenlegét kell szerepeltetni.

30B 212 Elszámolóházaknál lévő pénzeszközök

Itt kell a KELER Rt.-nél és más – nemzetközileg elismert – elszámolóháznál (pl. CEDEL) lévő pénzeszközöket összesíteni.

30B 2121 A KELER Rt.-nél vezetett számlák

A KELER számlák elnevezéseit a KELER Rt. hatályos nyilvántartásai szerint jelöltük meg.³ A rendelet általános értelmezésétől eltérően a KELER-számlák megnevezésében lévő ,,ügyfél'' kifejezés azoknál a számláknál fordul elő, ahol a befektetési vállalkozások által elhelyezett pénz nincs megbízónként egymástól, illetve a befektetési vállalkozások saját pénzeszközeitől elkülönítve (pl. az azonnali piaci elszámolásokhoz kapcsolódó számlák – 1001, 1002). Mivel itt az ,,ügyfél'' a KELER szempontjából vett ügyfelet jelöl, a befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit ,,megbízói'' pénzeszközöknek nevezzük.

A részletező sorokban a KELER Rt. által vezetett, és a jelentésben feltüntetett típusú pénzforgalmi számlák napi záró egyenlegeinek értékét kell jelenteni.

A KELER számlákat a saját, illetve a befektetési vállalkozás ügyfelét (megbízóját) megillető pénzeszközök szerint meg kell bontani az analitikus nyilvántartás alapján.

A 30B 21216 Egyéb KELER-nél vezetett számla sorokban kell az egyéb, fel nem sorolt számlákon (pl. hozam számla) lévő – külön az ügyfeleket (megbízókat) megillető, és külön a saját – pénzeszközöket kimutatni.

30B 2122 Más nemzetközileg elismert elszámolóháznál lévő pénzeszközök

Itt a befektetési vállalkozások által más – nemzetközileg elismert – elszámolóháznál elhelyezett pénzeszközöket kell kimutatni saját és megbízói bontásban.

30B 213 Hitelintézetnél vezetett számla

Itt a befektetési vállalkozás által hitelintézet(ek)nél vezetett számlák napi záró egyenlegeinek értékét kell összesíteni, amelynél csak pozitív vagy nulla értéket lehet figyelembe venni. (Amennyiben a számla egyenlege negatív, akkor azt az összeget a 30B 31. Igénybe vett hitelek sorban kell feltüntetni.)

30B 2131 Saját pénzeszköz

Ezen a soron kell kimutatni a befektetési vállalkozás által bármely hitelintézetnél vezetett bankszámlán elhelyezett saját tulajdonú pénzeszközöket független attól, hogy betéti, letéti vagy egyéb pénzforgalmi számláról van szó.

30B 2132 Megbízói pénzeszköz

Ide csak a banknál vezetett letéti – illetve kivételes esetben az elszámolási betét – számlán lévő ügyfél pénzeszköz összege kerülhet.

30B 22 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő pénzeszközök

Itt a befektetési vállalkozások által elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél elhelyezett pénzeszközöket kell kimutatni saját és megbízói bontásban.

30B 23 Más befektetési szolgáltatónál lévő pénzeszköz

Ezen a soron kell kimutatni a befektetési vállalkozás által bármely más befektetési vállalkozásnál (elsősorban a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközöket saját és megbízói bontásban.

A 30B 24 soron a befektetési vállalkozás ügynökénél lévő megbízói pénzeszközök összegét kell feltüntetni.

30B 25 Úton lévő pénzeszköz összesen

Úton lévő pénzeszköznek minősülnek a befektetési vállalkozás saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek a befektetési vállalkozás különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezetésre kerültek, a célszámlán azonban még nem kerültek jóváírásra.

Az úton lévő pénzeszközök között külön – a részletező sorokban – kell kimutatni a saját, illetve ügyfél tulajdonú pénzeszközöket, valamint azokat, amelyeket a hitelintézetnél vezetett letéti számlán, valamint az elszámolóházaknál vezetett tőzsdeforgalmi számlán, illetve – kizárólag ügyfélpénz esetén – megbízói alszámlán már megterheltek, de a célszámlán még nem írtak jóvá. (Ennek bizonylata a terhelési bankszámlakivonat.)

30B 261 Saját pénzeszközök összege

Ezen a soron a befektetési vállalkozás saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell szerepeltetni független attól, hogy melyik sorban került kimutatásra. (Itt ügyfél-pénzeszközök nem lehetnek.)

Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adó, amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg, a saját pénzeszközök között kerül kimutatásra.

30B 262 Ügyfélkövetelések pénzügyi fedezete

Itt az összes pénzeszköznek – a saját pénzeszközök kiszűrésével – az ügyfeleket megillető részét kell kimutatni.

Ez a sor az ügyfélkövetelések pénzügyi fedezetét csak akkor mutatja tisztán, ha az elszámolóház – a Tpt. 347. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a befektetési vállalkozást és a befektetési vállalkozás ügyfeleit megillető befektetési eszközöket és pénzeszközöket – külön jogszabályban előírt módon – elkülönítve kezeli. Amennyiben a KELER-nél vezetett (pl. a 10010017 tőzsdeforgalmi) számlán a befektetési szolgáltató saját tulajdonú és megbízói (ügyfelek) tulajdonát képező pénzeszközei nincsenek elkülönítve, abban az esetben ezen a soron a befektetési vállalkozásnak a nyilvántartása alapján kell külön kimutatni az ügyfeleket megillető pénzeszközöket.

30B 31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)

Ebben a sorban kell szerepeltetni a befektetési vállalkozás által hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett bármilyen nemű hitel értékét. Az igénybe vett hitelt abszolút értéken kell szerepeltetni.⁴

30B 32 Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke

Itt a saját számlán lévő állampapírok árfolyamértékét kell feltüntetni, amely azt a valószínűsíthető piaci értéket jelenti, amely mellett értékesíthetők a papírok.⁵

30B 4 Garancia alapok

Ide a befektetési vállalkozásnak a részletező sorok szerinti bontásban a KELER Rt. által visszaigazolt összegeket kell beírni.

30B 5 Elsődleges fedezettség

Itt az elsődleges fedezettség mértékét kell kimutatni – azt az összeget, amennyivel a befektetési vállalkozás belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl-, vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség összegét.

30B 6 Másodlagos fedezettség

Az elsődleges fedezettségtől annyiban tér el, hogy a befektetési vállalkozás pénztárában lévő, az elszámolóházaknál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál, elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (a befektetési szolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.

Ugyanakkor levonásra kerül a külön (30B 31 kódú Igénybe vett hitelek) sorban feltüntetett a befektetési vállalkozás által (hitel- vagy kölcsönszerződés alapján) igénybe vett hitelek értéke a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrésére.

A Tpt. 209. § (5) bekezdése alapján az ügyfelet megillető követelés a befektetési vállalkozás hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe. Ha azonban a befektetési vállalkozás annál a hitelintézetnél vesz igénybe hitelt, amelynél számláit is vezeti és a szerződés szerint a hitelintézet nem teljesítés esetén él óvadékjogával a befektetési vállalkozás nála vezetett, ügyfélpénzt tartalmazó számlája terhére, így a hitelből származó pénzeszközök csökkentik az elsődleges, másodlagos és harmadlagos pénzfedezettséget. Ettől eltér az az eset, amikor az adóssal szemben felszámolási eljárás miatt – a kötelezettség biztosítására nyújtott – óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult.

30B 7 Harmadlagos fedezettség

Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett a befektetési vállalkozás saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Kollektív Garancia, illetve Származékos Letéti Közös Alapban fennálló részesedéseket is figyelembe veszi. Az utóbbi eszközök nem képezik a befektetési vállalkozás saját rendelkezésű pénzeszközeit, azonban a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.

30B 8 Negyedleges fedezettség

Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 30B 31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

30B 91 Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

A tájékoztató adatok között kell kimutatni a befektetési vállalkozás ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összegét. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett pénzfedezettségre vonatkozó adatszolgáltatást és számítást.

30B 92 Más nemzetközileg elismert elszámolóháznál lévő alapok

A tájékoztató adatok között kell kimutatni a befektetési vállalkozás által más nemzetközileg elismert elszámolóháznál lévő garancia-alapokba helyezett, az elszámolóházak által visszaigazolt pénzeszközöket.

30C ÉRTÉKPAPÍR FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE

Hely és tulajdonos szerint

A jelentés kitöltése

Ebben a jelentésben a befektetési szolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő saját értékpapíroknak és az ügyfelek értékpapírra vonatkozó követeléseinek, illetve értékpapírban fennálló kötelezettségeinek megfeleltetését a tulajdonos és a hely szerinti bontásban kell bemutatni.

A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat a befektetési szolgáltatási tevékenységet – így különösen bizományosi tevékenységet, portfóliókezelést, jegyzési garanciavállalást, letétkezelést, letéti őrzést, értékpapír forgalombahozatali tevékenységet – folytató hitelintézeteknek is teljeskörűen kell szolgáltatnia.

A táblázatban mennyiségi egységként a névértéket kell feltüntetni, az illető értékpapír kibocsátási valutanemében. Amennyiben a letétkezelő mennyiségi egységként darabot jelöl meg letéti igazolásában, úgy mennyiségi egységként a darabszámot kell megadni a táblázatban. (Általánosságban: a magyar értékpapírok mennyiségi egysége forintban, a külföldi értékpapírok mennyiségi egysége eredeti valutanemben, illetve Euro-ban vagy darabban kifejezendő.) Ebből következik, hogy az összesítő sorok adatai technikai adatként értelmezhető, azok ellenőrzési célul szolgálnak.

A hely szerinti csoportosítás az értékpapíroknak a fizikai helyét (milyen számlán van) jelöli, a tulajdonos szerinti állapotnak ugyanazon értékpapíroknak a tulajdonlását kell bemutatni. A táblában a fizikai (elszámolt) készleteket kell jelenteni.

Mivel a táblában szereplő hely és tulajdonos szerinti kimutatás összefüggésben van egymással, ezért az összesítéseknél, illetve a részletező sorokban az értékpapírok felsorolási sorrendjének a két táblában azonosaknak kell lenni.

A táblázatban a felsorolás értékpapírfajtánként, névértéken történik.

Az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell csoportosítani és besorolni a következő sorrend szerint:

1. állampapírok (ideértve az MNB-kötvényeket is),

2. tőzsdei részvények,

3. tőzsdén kívüli részvények (OTC) (ideértve a belföldi letétkezelő által kibocsátott másodlagos értékpapírokat, és a külföldi letétkezelő által kibocsátott letéti igazolásokat is),

4. kárpótlási jegy,

5. befektetési jegy,

6. vállalati kötvények (ideértve a jelzálogleveleket is),

7. egyéb értékpapírok.

A PSZÁF sorkódok is ehhez a (fenti sorrendi) felsoroláshoz igazodnak.

A részletező sorok sorszámozása folyamatos, a külön – egy számmal – jelzett sorok a részletezett értékpapírok összesítésére szolgálnak.

Az adatlapokon a felsorolt értékpapírokra vonatkozó minden adatot a megfelelő sorokban, illetve oszlopokban fel kell tüntetni.

Az értékpapír-fedezettségi jelentéseket a befektetési szolgáltatóknak naponta el kell készíteniük és ellenőrzésre alkalmas módon saját nyilvántartásba helyezniük és a Felügyelet által meghatározottak szerint elektronikus úton kell megküldeniük.

Hely szerinti részletezés: d)–v) oszlopig

Az a) oszlop az egyes értékpapírok megnevezését tartalmazza ábécé sorrendben csoportonként. Az értékpapírokról összegző sorokat a fenti csoportosításban kell feltüntetni:

A b) oszlopban a soronként felvett értékpapírokra vonatkozóan az alkalmazott mennyiségi egységet kell feltüntetni (forint, külföldi pénznem ISO-kód szerint, darab).

A c) oszlop értelemszerűen az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy a PSZÁF jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy PSZÁF kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján.

A d) oszlopban a tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírnak nem minősülő értékpapírokra vonatkozó T705-ös kivonat megbízói állományú, az e) oszlopban a saját állományú tényleges készletét, az f) oszlopban ezek összegét kell szerepeltetni.

A g) oszlopban tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírokra vonatkozó A705-ös kivonat megbízói állományának, a h) oszlopban a saját zárolt, az i) oszlopban a saját szabad rendelkezésű állományok tényleges készletét kell feltüntetni. A j) oszlopban a saját állományokat, a k) oszlopban a teljes állományt kell összegezni.

Az l) oszlopban az összesített értékpapírszámla T761-es kivonata tényleges készletének összegét kell feltüntetni.

Az m) oszlopban kell kimutatni a T761-es számlán lévő értékpapírok közül a saját állampapírok zárolt, az n) oszlopban pedig a szabad rendelkezésű tényleges készletét.

Az o) oszlopban kell kimutatni a T761-es számlán lévő értékpapírok közül a saját, állampapírnak nem minősülő egyéb értékpapírok zárolt, a p) oszlopban pedig a szabad rendelkezésű tényleges készletét.

A q) összesítő oszlopban kell a KELER számláin lévő összeget feltüntetni. Az r) oszlopban a befektetési szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készletét kell feltüntetni.

Az s) és t) oszlopokban a külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét a letéti igazolás szerint kell kimutatni. Az s) oszlopban kell feltüntetni a más nemzetközileg elismert elszámolóháznál (értéktárnál lévő értékpapírok értékét letéti igazolás szerint. A t) oszlopban kell feltüntetni az egyéb külső helyen őrzött értékpapírokat, ideértve az óvadékként, biztosítékként más befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapírok értékét is az óvadéki/biztosítéki szerződés szerint.

Az u) oszlopban kell feltüntetni az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírokat, melyek a rendeltetési helyen még nem kerültek jóváírásra.⁶

A v) Értékpapírok összesen oszlopban kell a különböző helyen lévő értékpapírok összegét beírni. Itt a q)–u) oszlopokban szereplő értékeket kell összesíteni.

Tulajdonos szerinti részletezés: w)–ab) oszlopig

A w) oszlopban a befektetési szolgáltató saját tulajdonában álló – a saját számlára kölcsönvett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó – értékpapírok névértékét kell kimutatni.

A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról a befektetési szolgáltató számlájára, vagy a befektetési szolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a BeSzkr. 10. § (1)–(2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét (névérték vagy darab a tábla általános előírásai szerint) kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

Az x) oszlopban az értékpapírban fennálló ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettségek összegét, vagyis a pozitív egyenleggel rendelkező ügyfelek értékpapírszámlái egyenlegeinek összegét (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állomány-mozgásokkal) kell feltüntetni.

Az y) oszlopban az értékpapírban fennálló ügyfelekkel szembeni bruttó követelések összegét, vagyis a negatív egyenlegű ügyfél-értékpapírszámlák egyenlegeinek összegét (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állomány-mozgásokkal) kell szerepeltetni.

A z) oszlopban a nettó ügyfélkövetelés összegét – az adott értékpapírra vonatkozó ügyfelekkel szembeni kötelezettségek és követelések különbözetét – kell feltüntetni.

Az aa) oszlopban az ügyfél értékpapír fedezet értékét kell szerepeltetni. Ebben a sorban a hely szerint kimutatott értékpapíroknak és a bruttó ügyfélköveteléseknek a különbözetét kell kimutatni.

Az ab) oszlopban az ügyfél értékpapír fedezet, illetve a saját értékpapír állomány különbözeteként az értékpapírok állományának összesített egyenlegének értékét kell előjelhelyesen szerepeltetni, azaz a hiányzó papír-állományokat negatív, a többletet pozitív előjellel kell kimutatni.

30D ÉRTÉKPAPÍR FEDEZETTSÉG ÖSSZESÍTÉSE

A jelentés kitöltése

Ez a jelentés az értékpapír nyilvántartás összesítő adatait tartalmazza fizikai, illetve jogi készlet csoportosításban.

Itt az értékpapíroknak a – 30.C táblában az eredeti kibocsátó alapján részletezett és csoportosított – hely, illetve a tulajdonos szerinti bontását összesítve kell bemutatni.

Értékpapírok fizikai készlete

A tábla első részében az összesített fizikai (elszámolt) készletet kell feltüntetni.

A 0–7. sorokban részletezett értékpapírcsoportokat névértéken, a tárgynapon már teljesített, számlán lévő összegben kell feltüntetni.

A tulajdonos szerinti csoportosításnak megfelelően

az a) Saját állomány oszlopban szereplő összegeknek meg kell egyezni a 30.C tábla w) oszlopában,

a b) Bruttó ügyfélkövetelés oszlop sorainak a 30.C tábla x) oszlopában kimutatott értékekkel.

A hely szerinti csoportosításnak megfelelően az egyes oszlopok tartalma megegyezik a részletező tábla azonos tartalmú oszlopainak összegző soraival a következők szerint:

c) KELER összesen oszlop összesítő sorai a 30.C tábla q) oszlopában,

d) Saját értéktár oszlop összesítő sorai a 30.C tábla r) oszlopában,

e) Elismert elszámolóháznál (értéktárnál) 30.C tábla s) oszlopában,

f) Egyéb külső helyen oszlop összesítő sorai a 30.C tábla t) oszlopában,

g) Szállítás alatt oszlop összesítő sorai a 30.C tábla u) oszlopában kimutatott értékekkel egyeznek meg.

A h) oszlopban a hely szerint feltüntetett értékpapír-állománynak az összegéből ki kell vonni a saját állománynak és a bruttó ügyfélkövetelésnek a megfelelő oszlopokban szereplő értékeit.

Értékpapírok jogi készlete

E tábla értelmezésében a T nap a beszámoló tárgynapja.

A tábla 8. sorában összesített és 81–87. soraiban részletezett értékpapír-csoportoknál az értékpapírok összesített jogi készletét kell feltüntetni.

Itt a jogi készlet alatt az értékpapír-nyilvántartásban (és e tábla 0–7. soraiban) szereplő tárgynapi összesített fizikai (elszámolt) készletnek elszámolás alatt lévő üzletkötésekkel módosított értékét kell érteni.

A tábla a) és b) oszlopaiban feltüntetett saját és ügyfél-tulajdonú fizikai készletet rendre korrigálni kell a c), d), e), f) oszlopokban kimutatott elszámolás alatt lévő tételekkel, az elszámolóházak rendszerének megfelelően, a KELER Rt. esetében a következők szerint:

a) növelni kell

– a részvények esetében a T–4, T–3, T–2, T–1 és T, az állampapírok esetében a T–1 és T napon vásárolt, továbbá az aukción jegyzett értékpapírok állományával, és

b) csökkenteni kell

– a részvények esetében a T–4, T–3, T–2, T–1 és T napon eladott,

– az állampapírok esetében a T–1 és T napon eladott

értékpapírok állományával.⁷

30E–G táblák – KOCKÁZATI JELENTÉSEK

A jelentés kitöltése

A kockázati jelentésekben a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek kockázatát kell számszerűsíteni bizományosi, kereskedelmi, portfólió- és vagyonkezelési, váltótevékenységi, jegyzési garanciavállalási és saját számlás állampapír aukciós kockázat bontásban.

A származtatott termékek értékelésekor a piaci érték meghatározása a mögöttes termék piaci árfolyamán történik.

A kötési érték a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben ilyenként meghatározott érték.

Az árfolyamérték meghatározása tőzsdén kívüli értékpapíroknál

a) a likvid értékpapírok esetén az újra beszerzési – a beszámolási időszak utolsó forgalmi – érték, ennek híján a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb vételi/eladási árfolyam,

b) a nem likvid állampapírok esetében a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték alapján történik.

c) Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A befektetési szolgáltató hitelintézetnek a jelentések hitelkockázatot vizsgáló részeit a befektetési szolgáltatási tevékenységhez nyújtott hitelezés adataival akkor kell kitölteni, ha a hitelnyújtás körülményei és feltételei kimerítik a Tpt. 158. és 159. §-aiban meghatározott halasztott pénzügyi teljesítés, továbbá az 5. § (1) bekezdésében definiált, és a 156. és 157. §-aiban szabályozott befektetési hitelnyújtás eseteit.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban meghatározottak szerinti korlátozást⁸ – amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult – figyelembe kell venni.

30E BIZOMÁNYOSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A jelentés kitöltése

Itt a bizományosi tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat teljesítettség szerint (ügyfélkockázatot) kell kimutatni.

A jelentés értelmezésében ügyfél által nem teljesített kötelezettségnek minősül minden olyan ügyletből származó kötelezettség, amelynek az ügyfél T napon (az ügylet megkötésének napján) nem tett eleget.

A tábla 30E11–30E4 összegző soraiban az ügyfelek pénztartozásait, a 30E5–30E6 összesítő sorokban árfolyamértéken az értékpapírban fennálló tartozásait kell feltüntetni.

30E1 Ügyfél által nem teljesített, nem lejárt kötelezettségek

Ezen a soron kell összesíteni – ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott halasztott pénzügyi teljesítést – az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a mérlegben nem szereplő azon állományát, amely abból fakadóan áll fenn, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfelével kötött szerződésben (pl. megbízási keretszerződésben) az ügyfél részére az elszámolási időszakban lévő ügyletek vonatkozásában nem T napi, hanem későbbi (pl. T+4 napi, vagyis az ügyletkötést követő, de a tőzsdei elszámoló napot, illetve az aukciós megbízások teljesítési napját megelőző nap) pénzügyi teljesítést határoz meg (a továbbiakban: ügyfél-elszámolási nap).

Itt azoknak az ügyleteknek az értékét kell feltüntetni, amikor a befektetési szolgáltatónak még nincs az ügyfél pozíciójához kapcsolódó finanszírozási kötelezettsége.

Az ,,ügyfél által nem teljesített, nem lejárt kötelezettségek'' részletezett sorainak kitöltése a sor megnevezésének megfelelően értelemszerűen történik.

30E11. Azonnali (prompt) ügyletből származó sor a prompt állampapír-, részvény, illetve egyéb értékpapír-ügyletekből származó kötelezettségek összesített értékét tartalmazza.

A 30E12. és 30E13. sorokon a fenti követelésekkel kapcsolatos azon óvadékolt értékpapírokat lehet kimutatni, amelyeket a befektetési szolgáltató az ügyfél értékpapírszámláján az adott ügylet nemteljesítésének fedezetéül zárolt.

A 30E12. Óvadék teljes értéke soron a fenti követelésekkel kapcsolatos óvadékok teljes – nyilvántartás szerinti – értékét kell feltüntetni.

A 30E13. Óvadék beszámítható értéke soron kizárólag állampapírok vagy egyéb, tőzsdei értékpapírlistán szereplő, állampapírnak nem minősülő egyéb értékpapírok vehetők figyelembe. Az állampapírok esetében azok árfolyamának hetvenöt százalékát, egyéb tőzsdei papíroknál az árfolyam ötven százalékát lehet számításba venni, de az egyes ügyletek figyelembe vett beszámítható óvadéki értéke nem haladhatja meg a követelés értékét.⁹

30E2 Ügyfelek halasztott pénzügyi teljesítéséből származó kötelezettségei

Ezen a soron kell összegezni a Tpt. szerint meghatározott halasztott pénzügyi teljesítést.

Itt a jelentés értelmezésében halasztott pénzügyi teljesítésből származó kötelezettségnek minősül minden olyan ügyletből származó kötelezettség, amely során a befektetési szolgáltató az ügyfelével kötött szerződésben az ügyfél részére a Tpt. 158. § és 159. § alapján az ügyfél-elszámolási nap és az azt követő legfeljebb 15 nap közötti teljesítést határoz meg. Ezen a soron kell feltüntetni mindazokat az állományokat, amelyek esetében a szerződésben rögzített határidő még nem járt le.

A 15 napon túli állományokat a 3. soron (lejárt követelések között) kell kimutatni.

A 30E21. sor az azonnali ügyletekhez kapcsolódó,

a 30E22. sor a származtatott ügyletekhez kapcsolódó halasztott pénzügyi teljesítésű állományokat tartalmazza.

A 30E23. sorban azokat az állományokat kell kimutatni, amelyek nem tartoznak a 30E21. és 30E22. sorokba (nem az adott prompt vagy származtatott ügylet ellenértékét képező kötelezettség teljesítéséhez, hanem más, az ügyfél által ügyfél-elszámolási napon teljesítendő bizományosi ügylethez (pl. értékpapír-kibocsátáshoz kapcsolódó jegyzéshez) kötődnek.

A 30E24. és 30E25. sorok kitöltésénél a 30E12. és 30E13. sorok tartalma szerint kell eljárni. A Tpt. 159. § (2) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás számára az ügylet során megvásárolt értékpapír teljes mennyisége óvadékul szolgál, de ha a befektetési vállalkozás szükség szerint további óvadékot is megkövetel, akkor az összes óvadék alapján kell az óvadék teljes értékét, illetve beszámítható értékét a megfelelő sorokban feltüntetni.

30E3 Ügyfél által nem teljesített, lejárt követelések

Ezen a soron kell összesíteni és a részletező sorokban feltüntetni az ügyfelekkel szembeni követeléseknek az elszámolt ügyletekkel összefüggő azon állományát (az ügyfélszámláknak a jelentés napjára vonatkozóan fennálló Tartozik egyenlegeinek összegét), amely abból fakadóan áll fenn, hogy az ügyfél a számára előírt pénzügyi teljesítési kötelezettségének a szerződésben megjelölt határidőre nem tett eleget, ezért a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza. Itt kell feltüntetni az ügyfelekkel szembeni összes egyéb követelést is.

Az ügyfelekkel szembeni követelésállományt bruttó módon az óvadékkal, illetve a céltartalékkal nem csökkentett értéken kell kimutatni.

A 30E31. és 30E33. részletező sorokban az azonnali ügyletekből, illetve az egyéb tevékenységből származó ügyfél által nem teljesített, lejárt kötelezettségek állományát kell szerepeltetni.

A 30E32. sorban kell összegezni a részletező sorokban feltüntetett, a származtatott ügyletekkel összefüggő lejárt követelések állományát.

A 30E321. soron a lezárt származtatott ügylettel összefüggő követeléseket,

a 30E322. soron a nem lezárt tőzsdei ügyletekkel összefüggő esedékes, de nem teljesített letéteket,

a 30E323. soron a nem lezárt tőzsdén kívüli ügyletekkel összefüggő esedékes, de nem teljesített letéteket kell feltüntetni.

A 30E34. sor tartalmazza az ügyfelek mindazon halasztott pénzügyi teljesítésből és befektetési hitelből származó lejárt kötelezettségeit, amelyeknek az ügyfél a szerződés szerinti határidőre nem tett eleget.

A 30E35. Ügyfél által nem teljesített egyéb kötelezettség soron kell kimutatni azokat az ügyfelekkel szembeni egyéb pénzbeli követeléseket is, amelyek a Tpt. 81. § (1) és (2) bekezdés szerinti befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási, valamint a Tpt. 88. § (1) egyéb tevékenységeknek az ügyfél általi járulékos fizetési kötelezettségei, a szolgáltatások ellenértékei (pl. ügynöki szolgáltatásokért felszámított díj, portfóliókezelési díj, jegyzési garanciavállalási díj, befektetési hitel nyújtása után felszámított díj stb.), ha az ügyfél a szerződésben meghatározott időre kötelezettségének nem tett eleget.

A 30E36. és 30E37. sorok esetén az óvadék teljes értékének és beszámítási értékének meghatározásakor a 30E12. és 30E13. sorokban leírtakat kell alkalmazni.

A 30E38. sorban a veszteséget csökkentő figyelembe vehető megképzett céltartalék értékét kell beírni.

30E4 Befektetési hitelek

A 30E4 sor és részletező sorainak kitöltése értelemszerűen történik. Itt a beszámolás időpontjára vonatkozóan a befektetési szolgáltató számára ténylegesen rendelkezésre álló állományokat kell feltüntetni.

A befektetési hitelezésnek óvadékkal való fedezetét a Tpt. 156. § (3)–(4) bekezdései, illetve a 157. § szabályozza.

Az óvadék teljes értékének és beszámítási értékének meghatározásakor a 30E12. és 30E13. sorok esetén leírtakat kell alkalmazni.

Amennyiben az óvadék kiegészítésére vonatkozó felszólításnak az ügyfél nem tett eleget, akkor az értékpapírban fennálló követelést az 54. soron – az egyéb ügyletekkel összefüggő értékpapír-szállítási kötelezettségek között – kell kimutatni.

A 30E41. Fedezett hitelkövetelések részletező soraiban azokat a befektetési hiteleket, illetve óvadékaikat kell kimutatni, amely hitelek óvadékai – az óvadékolás fentiekben meghatározott követelményei szerint – a hitelnyújtásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések értékét fedezik.

A 30E42. Fedezetlen hitelkövetelések részletező soraiban az óvadékkal nem, vagy nem teljes mértékben fedezett hitelkövetelések értékét kell szerepeltetni.

30E5 Ügyfél által nem teljesített, nem lejárt értékpapír-szállítási kötelezettségek

A 30E5. sorban az ügyfelek értékpapírban fennálló, de még nem lejárt tartozásait kell összesíteni.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen történik.

A 30E54. sorban kell az ügyfélnek az összes egyéb ügylettel kapcsolatban felmerült, értékpapírban fennálló összes nem lejárt tartozását kimutatni (pl. befektetési hitel óvadék kiegészítése, értékpapír-kölcsönügylet).

30E6 Ügyfél által nem teljesített, lejárt értékpapír-szállítási kötelezettségek

A 30E6. sorban az ügyfelek értékpapírban fennálló lejárt tartozásait kell összesíteni.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen történik.

A 30E64. sorban kell az ügyfélnek az összes egyéb ügylettel kapcsolatban felmerült, értékpapírban fennálló összes lejárt tartozását kimutatni (pl. befektetési hitel óvadék kiegészítése, értékpapír-kölcsönügylet).

30E7 Halasztott pénzügyi teljesítésű ügyfelek száma (fő)

30E8 Befektetési hitelszerződések száma (db)

A 30E7. és 30E8. sorban a hatályos – nem lejárt – szerződések megfelelő adatait kell feltüntetni.

30F KERESKEDELMI – saját számlás – TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A jelentés kitöltése

Itt a saját számlás kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat kell kimutatni.

30F1 Saját számlán lévő értékpapírok értéke

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokban meghatározott értékpapírok értékét a következő bontásban.

Az e) a könyv szerinti érték oszlopban a befektetési szolgáltató könyveiben nyilvántartott (év végi átértékeléssel módosított bekerülési) értéket kell kimutatni.

Az f) oszlopban a piaci érték a tőzsdei papíroknál a napi záróárfolyamon számított érték. A nyílt végű befektetési jegyeket a hivatalosan közzétett nettó eszközérték alapján kell értékelni.

Az árfolyamérték a tőzsdén kívüli értékpapíroknál likvid értékpapírok esetén a beszámolási időszak utolsó kötési értéke, illetve ennek hiányában a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb vételi árfolyam. A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. (A befektetési vállalkozás által számított árfolyam nem lehet magasabb, mint az ÁKK referenciahozamok segítségével számított érték.) Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A g) oszlopban kimutatandó eltérés a könyv szerinti értékkel csökkentett piaci értéket jelenti.

A 30F 11.–30F 15. sorokban a forintban denominált értékpapírokat (állampapír – ideértve az MNB-kötvényeket is –, részvény – ideértve a devizabelföldi letétkezelő által a magyar jog alapján forintban kibocsátott másodlagos értékpapírokat is –, kárpótlási jegy, kötvény – ideértve a jelzálogleveleket is –, befektetési jegy csoportosításban) kell összesíteni, és a részletező sorok megnevezése szerint kimutatni.

A 30F 123 OTC részvények sorban nem kell jelenteni a zárt körűen kibocsátott, vagy tőzsdén kívüli kereskedelemben egyéb okból nem forgalmazott papírokat.

A 30F 16. sor a külföldi devizában denominált értékpapírokat tartalmazza.

A 30F 161 OECD országok által kibocsátott állampapírok sorban a magyar állam (illetve az MNB) által külföldön kibocsátott állampapírokat is szerepeltetni kell.

A 30F 162 Egyéb értékpapír, befektetési eszköz sornak a devizabelföldi kibocsátók külföldön forgalomba hozott értékpapírjait is tartalmazni kell. Itt kell feltüntetni a devizakülföldi letétkezelő által a külföldi állam joga alapján devizabelföldi társaságok részvényeire devizában kibocsátott, másodlagos értékpapíroknak minősülő letéti igazolásokat is (pl. ADR, GDR).

A külföldi devizában denominált értékpapírok értékét forintban kell megadni, az átváltási árfolyam a befektetési szolgáltatóra vonatkozó számviteli előírásokban, illetve számviteli politikájában meghatározott deviza-árfolyam. Amennyiben nincs meghatározva a deviza árfolyama, akkor a jelentett napra vonatkozó MNB által publikált, hivatalos deviza-árfolyamot kell figyelembe venni.

A 30F 17 Egyéb értékpapírok sorban kell a zártkörűen kibocsátott, illetve a fenti kategóriákba nem sorolható értékpapírokat kimutatni. Mint nem likvid értékpapírokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

30F 2 Saját számlán lévő származtatott termékek

30F 21. Tőzsdei származtatott ügyletek SPAN fedezet igénye sorban a szabványosított határidős értéktőzsdei ügyletek elszámolásáról szóló, a KELER Rt. által kiadott szabályzat alapján megképzett biztosíték értékét kell kimutatni.

30F 22 Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

Ebben a sorban az opciós, a határidős, a swap, valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek értékét kell összesíteni.

A b) és e) oszlopokban a piaci érték meghatározása a származtatott termékek értékelésekor a mögöttes termék piaci árfolyamán történik,

a c) és f) oszlopokban a kötési érték a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben ilyenként meghatározott értéket jelenti.

A d) és g) oszlopokban az Eredmény összege

– a határidős vételi ügyletek, valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek eladói pozíciója esetében a piaci érték és a kötési érték különbsége,

– a határidős eladási ügyletek, valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek vevői pozíciója esetében a kötési érték és a piaci érték különbsége,

– a swap ügyleteknél a swap rátával meghatározott újrakötési érték, illetve

– az opciók esetében az opció belső értékét kell feltüntetni, amely érték vásárolt opció esetén pozitív vagy nulla, illetve eladott (kiírt) opció esetén negatív vagy nulla.

A 30F 22.1 és 30F 22.2 sorokban az opciós és a határidős ügyleteket ügyletkörönként és a mögöttes terméknek megfelelően – a táblázat szerinti részletezésben – kell kimutatni.

A határidős ügyletek között kell kimutatni az egy határidős ügyletet tartalmazó swap ügylet határidős részét.

A 30F 223. Swap ügyletek sorában kell szerepeltetni a határidős ügyletek sorozatát tartalmazó swap ügyleteket. A vevő oszlopokban azokat az ügyleteket kell kimutatni, ahol a befektetési szolgáltató a long pozícióban van (azonos devizanemes kamatcsere esetén a fix kamatot fizeti). Az eladó oszlopokban azokat az ügyleteket kell kimutatni, ahol a befektetési szolgáltató a short pozícióban van (azonos devizanemes kamatcsere esetén a változó kamatot fizeti).

30F 3 Korrekciós tétel

Ez a sor az előzőekben kimutatott mindazon származtatott pozíciók piaci értékét tartalmazza, amelyek a részletezett befektetési eszközökből adódó kockázatokat fedezik (fedezeti ügyletek, amelyek a hátralévő futamidőre teljes egészében lecsökkentik az ügylet kockázatát).

30G EGYÉB TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltató portfólió- és vagyonkezelési tevékenységének, jegyzési garanciavállalásának, váltótevékenységének és saját számlás aukciós beszerzéseinek kockázatát kell kimutatni.

A befektetési szolgáltató portfólió- és vagyonkezelési tevékenységének adatait a részletező soroknak megfelelően értelemszerűen kell kitölteni.

A 30G 121 és 221 Kötelezettségvállalást tartalmazó, bankgarancia nélküli szerződések sorokban azon szerződések adatait kell megadni, amelyek esetében a befektetési szolgáltató egyoldalú jövőbeni fizetési kötelezettséget vállalt, amely irányulhat (a tőkeérték csökkenésének elkerülése érdekében) a portfólió induló értékének visszafizetésére, vagy a portfólió induló értékének visszafizetésére tett ígéret mellett, azzal együtt egy (a portfólió tőkeértéke előre meghatározott módon való növelése érdekében) kalkulált hozam fizetésére.

A 30G 122 és 30G 222 Kötelezettségvállalást tartalmazó, bankgaranciával biztosított szerződések sorokon azokat az adatokat kell feltüntetni, ahol az ígéretet bankgarancia igénybevételével tették.

A c) oszlopban a piaci érték a portfólióban lévő befektetési eszközök piaci értékének összege,

a d) oszlopban a kötelezettségvállalási érték a szerződésben meghatározott kötelezettségvállalásnak megfelelő (számított) értéket jelenti.

Az e) Eltérés oszlop a piaci érték és a kötelezettségvállalás szerinti érték különbözete.

Az f) Portfólió induló értéke oszlopban a portfólió- (vagyon-) kezelésre átadott pénzmennyiséget, illetve az átadott eszközök átadáskori értékét kell feltüntetni. Amennyiben az átadott eszközök mennyisége változik (nő vagy csökken), ebben az oszlopban a szerződés szerinti új (növekményekkel, illetve csökkentésekkel korrigált) értéket kell feltüntetni.

30G 1 Portfóliókezelési tevékenység adatai

Portfóliókezelésnek minősül az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetésállomány megvétele vagy átvétele, a portfólió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében.

30G 2 Vagyonkezelési tevékenység adatai

Minden olyan (portfóliókezelési típusú) szerződés, amelyet a befektetési szolgáltató önkéntes vagy magán-nyugdíjpénztárral¹⁰ köt, – a megkötött szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében – vagyonkezelési szerződésnek minősül.

30G 3 Jegyzési garanciavállalás adatai

A folyamatban lévő jegyzési garanciavállalások adatait tartalmazza az ügyfél által érvényes jegyzésben vállalt garancia és a még nyitott garancia bontásban.

A hitelintézet viszontgaranciájának értéke sorban kell kimutatni azt az összeget, amely a jegyzési garanciavállalásból eredő kockázatot csökkenti.

30G 4 Váltóval kereskedelmi tevékenység adatai

Itt a befektetési szolgáltató által a Tpt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – engedély birtokában – váltóval végzett kereskedelmi, illetve nem-kereskedelmi tevékenység kockázatát kell kimutatni.

A váltóval – bizományosi tevékenység keretében – végzett ügyletből adódó kockázatot a 30.E az ügyfélkockázatot felmérő jelentésben kell szerepeltetni.

A 30G 41. sor az általánosan – a számviteli törvény, illetve a váltójogi szabályok szerint bármely vállalkozás által – is végezhető, nem üzletszerű váltótevékenységéből adódó követeléseket (pl. vevővel szembeni követelés fejében elfogadott váltó),

a 30G 42. sor pedig a kereskedelmi – üzletszerű, nyereségszerzés érdekében folytatott – váltótevékenység kockázatát tartalmazza.

Külön sorokban kell kimutatni a saját, illetve idegen váltók értékét.¹¹

Az Óvadék teljes értéke soron a fenti követelésekkel kapcsolatos óvadékok teljes – nyilvántartás szerinti – értékét kell feltüntetni.

Az Óvadék beszámítható értéke sorokban az értékek meghatározásakor a 30.E tábla 15. sorában leírtak szerint kell eljárni, az óvadékul adott állampapírok esetén azok árának hetvenöt százalékát, egyéb tőzsdei papíroknál az ár ötven százalékát lehet figyelembe venni.

30G 5 Saját számlás állampapír aukció

A 30G 51. Nyitott pozíció sor az elsődleges forgalmazói jogosítvánnyal rendelkező befektetési szolgáltató által aukció keretében saját számlára vásárolt állampapírok értékét tartalmazza az aukció időpontja és a fizetés teljesítése közötti időszakban.

Az aukción saját számlára vásárolt állampapírok értékét akkor is fel kell tüntetni ezen a soron nyitott pozícióként, ha a befektetési szolgáltató ügyfeleivel szerződést kötött a papírok továbbértékesítésére.

30H1, 30H2 TÁBLÁK

Ezt a táblát csak a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.

A 30H1, 30H2 táblák azonos szerkezetűek, sorainak kitöltésekor a 30H1 1, 30H2 1 kód esetén az adott tevékenységgel összefüggő nyitó állományokat, a 30H1 2, 30H2 2 kód esetén az adott tevékenységgel összefüggő tárgynapi növelő tételeket, a 30H1 3, 30H2 3 kód esetén az adott tevékenységgel összefüggő tárgynapi csökkentő tételeket, a 30H1 4, 30H2 4 kód esetén az adott tevékenységgel összefüggő tárgynapi záró állományokat kell összegezni. A csökkentő tételekről további részösszegeket kell feltüntetni a 30H1 31, 30H2 31 kód esetén a teljesítés, 30H1 32, 30H2 32 kód esetén likvidálás és a 30H1 33, 30H2 33 kód esetén egyéb okból bontásban.

A teljesítés soron csak a szerződés szerinti teljesítéseket lehet feltüntetni.

A likvidálás soron azokat az ügyleteknek az adatait kell jelenteni, amelyek óvadékát a befektetési vállalkozás kényszerértékesítés alá vonta.

Az egyéb okból soron az előző kategóriákba nem sorolható csökkentő tételeket kell feltüntetni (pl. szerződésmódosítás stb. eseteit).

A tájékoztató adat soron a tárgynapon lejárt, de szerződésszerűen nem teljesített ügyletek adatait kell feltüntetni, abban az esetben is, ha az ügyletet prolongálják. Ha pl. a halasztott pénzügyi teljesítés esetében a szerződésszerű lejáratkor elmarad, és az ügylet futamidejét meghosszabbítják, azt sem növelő, sem csökkentő tételként nem lehet feltüntetni, ezen a soron kell az értéket jelenteni.

A táblák oszlopait értelemszerűen kell kitölteni. A tárgynapi árfolyamérték meghatározására a 30F tábla útmutatójában előírt árakat kell alkalmazni.

30I–J TÁBLÁK

Ezeket a táblákat a 30H táblák mintájára kell kitölteni, azzal az eltéréssel, hogy az állományváltozási adatokat külön kell bemutatni aszerint, hogy a befektetési szolgáltató az ügyletet a Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontja szerinti intézményi befektetővel (ideértve az elszámolóháznak minősülő KELER Rt.-t is a szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőző időszakban) vagy annak nem minősülő ügyféllel kötötte.

A teljesítés soron csak a szerződés szerinti teljesítéseket (ideértve a szerződés szerint lehetséges lejárat előtti teljesítéseket is) lehet feltüntetni.

A likvidálás soron azoknak a szerződés szerint nem teljesített ügyleteknek az adatait kell jelenteni, amelyek óvadékát az elszámolóház, illetve a befektetési szolgáltató (illetve kölcsönvételi és fordított repo-ügyleteknél a kereskedési partner) a tárgynapon kényszerértékesítés alá vonta.

Az egyéb okból soron az előző kategóriákba nem sorolható tárgynapi csökkentő tételeket kell feltüntetni (pl. a tárgynapon bekövetkezett késedelmes teljesítés esetét, azaz amikor a szerződés szerinti lejáratkor egyik fél sem teljesített, és likvidálás sem történt).

A tájékoztató adat soron a tárgynapon lejárt, de szerződésszerűen nem teljesített ügyletek adatait kell feltüntetni.

A tárgynappal kezdődően meghosszabbított ügyleteket aszerint kell a táblában elhelyezni, amely megfelel az ügylet elszámolási rendjének, azaz ha teljesítés és újrakötés történt, akkor a növelő és csökkentő tételek között egyaránt fel kell tüntetni, ha teljesítés nem történt, akkor az ügyletet csak a tájékoztató adatok között kell kimutatni.

A táblák oszlopait értelemszerűen kell kitölteni. A tárgynapi árfolyamérték meghatározására a 30F tábla útmutatójában előírt árakat kell alkalmazni.

II. HETI JELENTÉS

30K–N TÁBLÁK – TŐZSDÉN KÍVÜLI ÜGYLETEK

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A tőzsdén kívüli (OTC) ügyletkötések adatszolgáltatásának dokumentumait úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegyék a Felügyelet számára a tőzsdén kívül forgalmazott befektetési eszközökre vonatkozóan a tőkepiac folyamatainak, működésének figyelését, ellenőrzését, valamint a piaci szereplőknek az adatokon alapuló tájékoztatását.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi befektetési szolgáltatóra, amely a Felügyelet engedélyével rendelkezik függetlenül attól, hogy tőzsdetag-e vagy sem.

A befektetési szolgáltató köteles valamennyi tőzsdén kívül kötött ügyletéről hetente adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatást csak elektronikus formában kell teljesíteni.

Az azonnali (prompt) ügyletek adatait instrumentumonként összesítve, a heti átlagadatok, valamint a minimum-maximum ár, mennyiség stb. feltüntetésével együtt kell jelenteni. Az azonnali ügyletek instrumentumonkénti összes, illetve az átlagos adatainak kitöltésénél az ügyletek egyedi adatait kell összesíteni, illetve átlagolni.

A határidős és opciós ügyletekre vonatkozó adatokat üzletkötésenként fel kell sorolni. A swap ügyleteket a határidős ügyletek között, mind az eladási, mind a vételi oldalon jelenteni kell.

Amennyiben az adott időszakra nem jött létre üzletkötés az adott időszakra vonatkozó adatlapot ,,nemleges'' jelzéssel kell ellátni.

A jelentett adatokat csak a megadott formátumban, tartalommal és a megadott időszakokra fogadja el a Felügyelet.

A belföldi kibocsátók magyar jogszabályok alapján forintban denominált értékpapírjaira kötött ügyletekre vonatkozóan ügyelni kell a következő mértékegységekre:

Értékpapírtípus	Egyedi ár (Ft) árfolyam (%)	Mennyiség, össznévérték	Ügyletérték
kötvény, kamatozó kincstár- jegy	nettó árfolyam (%) pl. 101,45	db x névérték pl. 189 000	össznévérték x nettó ár- folyam pl. 191 741
diszkont kincstárjegy	árfolyam (%) pl. 97,65	db x névérték pl. 3 600 000	össznévérték x árfolyam pl. 35 1540
részvény, bef. jegy, kárpót- lási jegy	ár (Ft) pl. 312,00	db pl. 25	db x egyedi ár pl. 7800

A külföldi kibocsátók devizában denominált értékpapírjaira kötött ügyletekre vonatkozóan – ideértve a belföldi kibocsátók külföldi jogszabályok alapján devizában denominált értékpapírjait is – a mennyiséget darabban, az egyedi árat a devizaárnak a 30F tábla útmutatója szerint kiszámított forintértékén, az ügyletértéket a kettő szorzataként kell feltüntetni.

Hibás adatszolgáltatás esetén a javított adatoknál a módosításra szolgáló kockákban (a fejlécen, illetve az adott adatsorban) ,,M'' jelet kell beírni. A javított adatokat mindig következő heti adatszolgáltatáskor kell a Felügyeletre eljuttatni, elkülönítve a heti aktuális adatoktól.

30 K1 Azonnali eladási ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

Az azonnali (prompt) ügyleteknél az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell csoportosítani és besorolni a következő sorrend szerint:

– kötvények (államkötvénnyel kezdődően), kamatozó kincstárjegy,

– diszkont kincstárjegy,

– részvény,

– befektetési jegy,

– kárpótlási jegy

– külföldi értékpapírok.

Az a) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

a b) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

A c) oszlopban kell kimutatni értékpapíronként a forgalmazott értékpapírok darabszámával súlyozott átlagárat a részvények, és névértékével súlyozott átlagárfolyamot a kötvények esetében.

A d) oszlopban a kötésekben szereplő értékpapír mennyiséget (az átlagszámításnál használt súlyok összegét), a részvények esetében darabszámot, a kötvényeknél névértéket kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a maximum árat – a részvényeknél a legmagasabb egyedi üzletkötés árát, a kötvények esetében a legmagasabb egyedi üzletkötés árfolyamát – kell feltüntetni.

Az f) oszlopban a minimum árat – a részvényeknél a legalacsonyabb egyedi üzletkötés árát, a kötvények esetében a legalacsonyabb egyedi üzletkötés árfolyamát – kell feltüntetni.

A g) oszlopban kell az értékpapírügyletek összértékét (árfolyamértékét) kimutatni.

30K2 Azonnali vételi ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltésére vonatkozó előírások azonosak a K1 táblára vonatkozó előírásokkal.

30L1 Határidős eladási ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A határidős üzletkötéseket befektetési eszközönként, az értékpapír alaptermék esetében az azonnali (prompt) ügyleteknél jelzett sorrend szerint, az értékpapírnak nem minősülő befektetési eszközöket a lista végén kell jelenteni. A két devizanemes ügyleteket mind az eladási, mind a vételi ügyletek között jelenteni kell.

Az a) oszlopban az alaptermék (az ügylet mögöttes befektetési eszköze) rövid, de azonosítható nevét (swap ügylet esetében a kamat- deviza- vagy tőkecsere elnevezést),

a b) oszlopban az alaptermék egyedi azonosítóját (kóddal rendelkező értékpapírok esetében az ISIN kódot) kell feltüntetni. Egyedi azonosítóval nem rendelkező befektetési eszköz esetén a mezőt üresen kell hagyni.

A c) oszlopban kell az ügylet kötési árát kimutatni. Swap ügylet esetében a mezőt üresen kell hagyni.

A d) oszlopban az ügyletnek a kötési ár és a mennyiség segítségével kiszámított árfolyamértékét, swap ügylet esetében a szerződés szerinti (notional) értéket kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a lejárat dátumát (év, hó, nap) kell feltüntetni.

30L2 Határidős vételi ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az L1 táblára vonatkozó előírásokkal.

30M1 Kiírt opciós ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

Az opciós ügyleteket egyenként alaptermékenként, a határidős ügyleteknél jelzett sorrend szerint kell jelenteni.

Az a), b), c), d), e) oszlopok adatainak kitöltését a határidős ügyleteknél jelzett módon kell elvégezni.

Az f) oszlopban kell az opció típusát – vételi opciónál ,,V'' jelzéssel, eladási opciónál ,,E'' jelzéssel – kell feltüntetni.

A g) oszlopban az opció jellegét – időponti (európai) opció ,,EU'' jelzéssel vagy időtartam (amerikai) opció ,,AM'' jelzéssel – kell szerepeltetni.

A h) oszlopban a kapott opciós díjat kell kimutatni.

30M2 Vásárolt opciós ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A tábla a)–g) oszlopai kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az M1 táblára vonatkozó előírásokkal. A h) oszlopban a fizetett opciós díjat kell feltüntetni.

30N1 Opció kötelezettjeként teljesített leszállításos opciós ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A tábla a), b), c), d), g), h) és i) oszlopokat az M1 tábla a), b), c), d), f), g) és h) oszlopok útmutatójának megfelelően kell kitölteni. Az e) oszlopban az alaptermék lehíváskori árát, az f) oszlopban pedig a lehívás dátumát kell szerepeltetni.

30N2 Opció jogosultjaként lehívott leszállításos opciós ügyletek adatai

A jelentés kitöltése

A tábla a)–h) oszlopai kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az N1 táblára vonatkozó előírásokkal. Az i) oszlopban a fizetett opciós díjat kell feltüntetni.

III. HAVI JELENTÉSEK

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A Felügyeleti jelentésben lévő mérleg, eredménykimutatás és mérlegen kívüli nyilvántartások tartalmának, értékelésének stb. meg kell egyeznie a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli kormányrendeletben, illetve a számviteli törvényben előírtakkal, de figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amelyeket e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra. Mivel a jelentés tábláiban az egyes eszköz- és forráscsoportok a likviditás csökkenő sorrendjét követik, a mérleg szerkezete, tagolása eltér a törvényben előírttól.

A mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

– az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

– az állományokba be kell számítani a hó vége utáni ötödik munkanapig ismertté vált, a hónap utolsó napjáig még le nem könyvelt, de a teljesített, tárgyhónapot érintő tételeket.

A számviteli és egyéb nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok is megállapíthatók legyenek.

A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát – év közben is – az adatszolgáltatóra érvényes számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. A devizában fennálló állományok forintértékét az éves jelentésekben az év végére vonatkozó számviteli szabályok szerinti árfolyamon, átértékelés szerinti értéken kell jelenteni.

A mérleg minden sora forint a), deviza b) és összesen c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta- vagy deviza-)követelések, illetve kötelezettségek – a mérlegnél előírt árfolyamon – forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni.

A mérleg forrásoldalán a számvitel előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (be nem fizetett jegyzett tőke) negatív előjellel, az eredménytartalék és eredményadatokat előjelhelyesen kell jelenteni.

A mérleg és az eredménykimutatás fő tagolásátaz adatszolgáltató

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata,

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 2–4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása,

– Szmt. 3. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása

– és egyéb

részletezés szerint kell csoportosítani és kimutatni.

A részletező sorokban a Szmt. 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozások közül az anyavállalatot külön kell megjeleníteni. A kapcsolt vállalkozások soron a Szmt. 3. § (2) bekezdés 2–4. pontjai szerinti kapcsolt vállalkozások adatait az anyavállalat adatai nélkül kell szerepeltetni.

Ha a befektetési vállalkozásnak nincs kapcsolódása, akkor a tételre vonatkozó állományt az egyéb sorban kell kimutatni.

A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó tételek külön soron szerepelnek.

A főkönyvi adatokkal nem alátámasztható állományi adatok vonatkozási ideje a hónap utolsó kereskedési napja.

31A FELÜGYELETI MÉRLEG – ESZKÖZÖK

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozások eszköz tételeire vonatkozó táblázat kitöltése alapjaiban megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél – a sorkód száma szerint kiemelt – külön meghatározott előírásokat kell alkalmazni, és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

A mérlegben szereplő tételeket a könyv szerinti nettó értéken (az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékveszéssel növelt könyv szerinti értéken) kell kimutatni.

A befektetési vállalkozás az MFr. szerint negyedévente köteles a befektetési hitel és a halasztott fizetés – beleértve a halasztott pénzügyi teljesítést és az egyéb halasztott fizetések –, az értékpapír-kölcsön és az óvadéki repoba vétel miatt, továbbá a befektetési szolgáltatásokból adódóan fennálló valamennyi követelését (a továbbiakban: követelések), a követelések ellenében átvett – készletként kimutatott – vagyontárgyakat (a továbbiakban: készletek) és a jegyzési garanciavállalás, valamint a hozamra és a tőke megóvására vonatkozó ígéret miatt fennálló – mérlegen kívüli – kötelezettségeit minősíteni, és a jövőben várható veszteség alapján a mérlegtételekre értékvesztést elszámolni, a mérlegen kívüli kötelezettségre pedig a források között céltartalékot képezni.

Az értékpapírok értékelése, a mérlegben való kimutatása a BeSzkr. előírásainak megfelelően történik. Az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

31A 0 Eszközök összesen

Ez a sor megegyezik a mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

31A 112 Tőzsdeforgalmi számla

Ebben a sorban kell a hitelintézetnek minősülő elszámolóháznál elhelyezett pénzeszközöket szerepeltetni. A Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet rendelkezésére bocsátott, az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket csak a szervezet szakosított hitelintézetté történő átalakulását követően lehet ezen a soron szerepeltetni, azt megelőzően a szervezet rendelkezésére bocsátott pénzeszközök miatt fennálló követelést a BeSzkr. 4. §-ának (6) bekezdése szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként – azaz e tábla 31A 1321 kódú során – kell kimutatni.

31A 113 Elszámolási betétszámla

Ebben a sorban kell a pénzeszköznek számító rövid lejáratú bankbetéteket szerepeltetni.

31A 1224 Visszavásárolt saját részvény

A sorban a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét külön – az egyéb vásárolt részvény állományból kiemelve – kell feltüntetni.

31A 123 Forgatási célú egyéb értékpapírok

Itt kell feltüntetni a kötvénynek nem minősülő, a számviteli mérlegben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kimutatott értékpapírokat.

31A 13 Követelések

A követelések csoport esetében a fő tagolás az ügyfélcsoportok és követeléstípusok szerinti.

31A 131 Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

Ezen a soron csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

Azok a befektetési vállalkozások, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi – mérleg – számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

31A 1321 Elszámolóházzal szembeni követelések

Ebben a sorban kell a Beszkr. 4. § (7) bekezdés szerinti követeléseket kimutatni.

31A 1322 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelések

Ebben a sorban kell a BeSzkr. 4. § (6) bekezdés szerinti követeléseket kimutatni. A Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet rendelkezésére bocsátott, az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket a szervezet szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőzően ezen a soron kell szerepeltetni.

31A 1333, 31A 1343, 31A 1353, 31A 1363 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

Ezeken a sorokon csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

31A 211 Tartós részesedések

Itt kell feltüntetni a befektetésként hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tartott, továbbá a stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célokat szolgáló, a vállalkozás működését tartósan szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok (részvény, üzletrész) értékét.

31A 212 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Itt kell kimutatni azokat – a kamat, a hozam elérése céljából tartós befektetésként tartott hitelviszonyt megtestesítő, illetve egyéb – értékpapírokat, amelyek nem jelentenek tulajdoni részesedést, tagsági viszonyt.

31A 222 Szoftver termékek

Ezen a soron csak a szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szellemi termékek könyv szerinti állományát lehet szerepeltetni.

31A 223 Egyéb immateriális javak

Itt a külön sorban ki nem emelt immateriális javakat (üzleti, cégérték, egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés, illetve az alapítás-átszervezés aktivált értéke stb.) kell kimutatni.

31B FELÜGYELETI MÉRLEG – FORRÁSOK

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozások forrás tételeire vonatkozó táblázat kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél – a sorkód száma szerint kiemelt – külön meghatározott előírásokat kell alkalmazni, és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

Az elszámolt céltartalékokat külön a megnevezés szerinti sorokban kell feltüntetni.

31B 0 Források összesen

Ez a sor megegyezik a mérleg főbb forráscsoportjainak összegével. Az egyes forráscsoportok a részletező sorok összege.

31B 1 Kötelezettségek

A kötelezettségek csoport esetében a fő tagolás az ügyfélcsoportok és kötelezettségtípusok szerinti.

31B 1121 Elszámolóházzal szembeni kötelezettségek

Ebben a sorban kell a BeSzkr. 5. § (11) bekezdés szerinti, a szakosított hitelintézetként működő elszámolóházzal szembeni kötelezettségeket kimutatni.

31B 1122 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségek

Ebben a sorban kell a BeSzkr. 5. § (11) bekezdés szerinti elszámolóházzal szembeni kötelezettségeket kimutatni a szervezet szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőzően.

31B 1131 Rövid lejáratú hitelek

Ebben a sorban csak a hitelintézetektől felvett hitelek (kölcsönök) szerepelhetnek.

31B 1136, 31B 1146, 31B 1156, 31B 1166 Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

Itt kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettséget, valamint azt a kötelezettséget, mely akkor keletkezik, ha a befektetési vállalkozás a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak. Annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

31B 31 Céltartalék a várható kötelezettségekre

Itt a határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Tpt. szerint a tőke megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint az Szmt. miatt képzett egyéb céltartalékokat kell kimutatni.

31B 43 Tőketartalék

Az ázsióból származó és az egyéb tőketartalék összegeit külön sorokon kell feltüntetni.

A 31B 4 Saját tőke sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemeket, amelyeket részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

A 31B 41 Jegyzett tőke összesen sorban az Szmt. által meghatározottak szerint a jegyzett tőkének számító – a Cégbíróságon bejegyzett – tőke összegét kell feltüntetni és tulajdonosok szerint külön sorokon részletezni.

A befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke – az alapítókkal szembeni kötelezettség – értékét anyavállalat esetében a 31B 1138 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek sorban, anyavállalatnak nem minősülő tulajdonos esetében a 31B 1168 Egyéb kötelezettségek között kell szerepeltetni.

A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően – a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg – lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.

A jegyzett tőke – közgyűlés (alapító) által jóváhagyott – leszállításának értékét a jóváhagyást követő naptól kezdődően a Cégbírósági bejegyzésig 33A Szavatoló tőke tábla megfelelő sorában külön ki kell mutatni.

A 31B 412 Visszavásárolt saját részvény névértéken sorban a jegyzett tőkének a visszavásárolt részét (a részesedés, részvény névértékét) kell kimutatni.

A 31B 42 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell negatív előjellel kimutatni.

A 31B 45 Lekötött tartalék sorban az Szmt. 38. § szerint a tőketartalékból és az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett – immobil eszközök fedezetét képező – tőkeelemeket kell kimutatni.

A 31B 48 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorban az Eredménykimutatás tábla alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A deviza oszlopban nem szerepelhet összeg.)

Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált mérleg) eredménye.

31C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1)

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatok a Felügyelet részére egyes kockázatok felméréséhez, valamint a szavatoló tőke számításához szükséges információk, amelyek a mérlegtételek beszámolás napján fennálló állományaiból kerültek kiemelésre.

31C 1 Eszközökhöz kapcsolódó tájékoztató adatok

31C 11 Befolyásoló PIBB befektetések

Itt kell részletezni a PIBB vállalkozásokba történt összes – befolyásoló részesedésnek minősülő – befektetéseket, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító és befektetési vállalkozás bontásban, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepel a mérlegben.

31C 12 Nem befolyásoló PIBB befektetések

Itt kell részletezni a PIBB vállalkozásokba történt összes – befolyásoló részesedésnek nem minősülő – befektetéseket, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító és befektetési vállalkozás bontásban, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepel a mérlegben.

31C 13 Egyéb befektetések

Itt kell részletezni az egyéb befektetéseket, tőzsde, elszámolóház, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás bontásban. A BÉT és BÁT részesedéseket (a tőzsdei vagyonhányadokat) a részvénytársasággá való átalakulást megelőzően is a 31C 131 soron kell feltüntetni.

31C 141 Pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban a Hpt. 5. számú melléklete I. fejezet 2. pontjában foglalt feltételekkel a pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás részére nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

31C 142 Pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás részére nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban a Hpt. 5. számú melléklete I. fejezet 3. pontjában foglalt feltételekkel a pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás részére nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

31C 143A Tpt. 180. § (2) bekezdés szerinti közvetett tulajdon

Ebben a sorban a Tpt. 180. § (2) bekezdés szerinti – kölcsönzési ügylettel összefüggésben meghatározott – közvetett tulajdon értékét kell feltüntetni.

31C 1511. Befektetési célú állampapírok

Itt azoknak a Tpt. 5. § (1) bekezdés 5. pontja szerint meghatározott a magyar vagy a külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a könyv szerinti állományát kell szerepeltetni, amelyeket befektetési céllal tart a vállalkozás.

31C 1512 Forgatási célú állampapírok

Itt a Tpt. 5. § (1) bekezdés 5. pontja szerint meghatározott, a magyar állam vagy az MNB, illetve egy külföldi állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti – forgóeszközök között szereplő forgatási céllal vásárolt – állományát kell szerepeltetni, illetve külön sorokban részletezni.

A 31C 1521–31C 1522 sorokban saját tárcában lévő értékpapírok közül elkülönítetten kell kimutatni a másodlagos értékpapírok könyv szerinti és piaci értékét a letéti igazolások kibocsátójának jellege (devizabelföldi-devizakülföldi) szerinti részletezésben. A piaci érték meghatározásánál a 30F táblánál ismertetett módon kell eljárni.

A 31C 1531–31C 1562 sorokban saját tárcában lévő értékpapírok közül elkülönítetten kell kimutatni egyes értékpapír-ügyletekben (kölcsönbe vétel, óvadéki repoba adás, szállításos repoba vétel, nem valódi penzióba vétel) szereplő értékpapírok könyv szerinti és piaci értékét. A piaci érték meghatározásánál a 30F táblánál ismertetett módon kell eljárni.

A 31C 17 csoport tételeinél az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell a tábla által előírt részletezettségű bontásban szerepeltetni.

31C 171 Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni díj

Ebben a sorban a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetési, szolgáltatási tevékenység után felszámított díjak összegét kell kimutatni.

31C 172 Ügyfelekkel szembeni követelés

Itt a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a beszámolás napján fennálló Tartozik egyenlegének összegét, külön sorokban részletezve kell kimutatni a következők szerint:

– halasztott fizetésekből,

– nyitva szállításokból, illetve

– egyéb.

31C 173 Jegyzési garanciavállalás után felszámított díjak

Itt a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jegyzési garanciavállalás után felszámított díjak összegét kell szerepeltetni.

A 31C 174–31C 176 sorokba a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ügyletekből (befektetési hitelek, a saját számlás értékpapír kölcsönbe adás, és az óvadéki repoba vétel) származó követelések összegét kell beírni.

A 31C 177 alcsoport soraiba az ügyfelekkel szembeni egyéb követeléseket kell beírni.

31C 1771 Követelések valódi penziós ügyletekből

Itt kell kimutatni az egyéb követelések között szereplő, az Szmt. 29. § (7) bekezdés szerinti követeléseket a részletező sorok szerinti bontásban.

31C 1772 Határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, árkülönbözetek összege

Itt kell kimutatni az egyéb követelések között szereplő, az Szmt. 29. § (7) bekezdés szerint a fizetett letétek, árkülönbözetek összegét mindaddig, amíg az ügylet le nem zárul.

31C 181 Adott kölcsönök rövid lejáratra

Ebben a sorban a rövid (éven belüli) lejáratra nyújtott kölcsönöket kell feltüntetni.

A 31C 1811 sorban rövid lejáratú kölcsönökből a 90 napon túli hátralévő futamidejű kölcsönöket kell feltüntetni.

A 31C 182 sorban a 90 napon túli, de egy évet nem meghaladó hátralévő lekötési idejű betéteket kell feltüntetni.

31C 191 Óvadékolt követelések óvadékának teljes értéke

A Tpt. 156. §, 157. § és 159. § alapján befektetési hitel futamideje, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni. A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ebben a sorban az óvadék, illetve a biztosítékok összes értékét kell feltüntetni.

Ha az értékpapír-kölcsönzés időtartama alatt a szerződésben rögzített egyéb értékpapír vagy készpénzóvadék a Tpt. 168. § (6) bekezdés alapján megszabott minimális mértékét el nem éri, akkor azt a Tpt. 168. § (4) bekezdés alapján folyamatosan ki kell egészíteni.

31C 192 Per alá vont követelések teljes értéke

A mérlegben szereplő követelésállományból a sorban azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a teljes értékét kell kimutatni, amelyek a bírósági per tárgyát képezik.

31C 1921 Peresített összeg a követelésekből

Itt kell feltüntetni a mérlegben szereplő per alá vont követelésekből a peresített összeget.

31C 19211 Peresített összegből pénzügyileg rendezett

Itt kell feltüntetni a peresített összegből az Szmt. 29. § (8) bekezdés szerint az egyéb követelések között szereplő összeget.

31C 2 Forrásokhoz kapcsolódó tájékoztató adatok

A 31C 21 és részletező soraiban kell bemutatni a jegyzett tőkéből az elsőbbségi részvények értékét az elsőbbségi részvényfajták Gt. szerinti tagolásában.

A 31C 22 sorban kell bemutatni a jegyzett tőkéből a más befektetési vállalkozásban is tulajdonnal rendelkező tagok részvényeinek értékét.

31C 231 Alárendelt kölcsöntőke

Itt a források közül a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt kölcsöntőke teljes összegét kell kimutatni függetlenül attól, hogy a kölcsön belföldi vagy külföldi hitelezőtől származik.

31C 2311 A hátralévő futamidő alapján korrigált alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban a Hpt. 5. számú mellékletének I. fejezet 2. pontjában ilyenként meghatározott tételnek a hátralévő futamidő alapján korrigált értékét kell feltüntetni. Az alárendelt kölcsöntőkének ez az értéke független attól, hogy az alapvető tőkeelemekhez viszonyítva mekkora része számítható be a szavatoló tőkébe, de nem szerepelhet itt a visszafizetési időpontot megelőző öt éven belüli csökkentés összege. (A visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkentés értékét egy összegben kell számításba venni. A lejárat előtti utolsó évben már csak 20% vehető figyelembe, és a visszafizetéskor lesz a kölcsöntőke értéke nulla.)

31C 23111 Figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban kell feltüntetni az alárendelt kölcsöntőke korrigált értékének a szavatoló tőke számításánál a limitek figyelembevételével számított értékét. A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben.

Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg.

31C 232 Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban a Hpt. 5. számú melléklete I. fejezet 3. pontjában foglalt feltételekkel a befektetési vállalkozás által kapott hiteleket kell szerepeltetni.

31C 24 Tartozás kötvénykibocsátásból, rövid lejáratú

Ebben a sorban a vállalkozás kötvénykibocsátásából származó rövid (egyéves vagy éven belüli) lejárattal fennálló tartozását kell kimutatni.

A 31C 251 sorba az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek közül a BeSzkr. 9. § (8) bekezdés szerint a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét kell beírni.

A 31C 252–31C 253 sorokba a BeSzkr. 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján a saját számlás, illetve az ügyfél értékpapír kölcsönbe adásakor kapott készpénzóvadék miatti kötelezettségek összegét kell beírni.

A 31C 26–31C 27 sorokba a BeSzkr. 5. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott tételekből a saját számlás értékpapír kölcsönbe vétel, és az óvadéki repoba adás) származó kötelezettségek összegét kell beírni.

31C 28 Kötelezettségek valódi penziós ügyletekből

Itt kell kimutatni az egyéb kötelezettségek között szereplő, az Szmt. 43. § (2) bekezdés szerint a valódi penziós ügyletekből származó kötelezettségeket, a megadott bontás szerint.

31C 29 Határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összege

Itt kell kimutatni az egyéb kötelezettségek között szereplő, az Szmt. 43. § (2) bekezdés szerint a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.

31C 3 Forrásokhoz kapcsolódó tájékoztató adatok

31C 31 Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)

Itt kell feltüntetni a január 1-jétől a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség értékének a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem az adott időszakig ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó – időarányos – összegét.

31C 32 Adófizetési kötelezettség és a fizetett adóelőleg különbözete

Ebbe a sorba a január 1-jétől a tárgyhó végéig terjedő időszakra számított adófizetési kötelezettség és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözetét kell beírni. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

31C 33 Átlagos állományi létszám (fő)

Ebben a sorban az átlagos statisztikai állományi létszámot kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

31C 34 Vezetett ügyfélszámlák száma (db)

Ebben a sorban az összes ügyfélszámla darabszámát kell közölni.

31C 35 A tárgyhóban ügyfélszámlával nem rendelkező ügyfelek száma (fő)

Ebben a sorban az összes ügyfélszámla-szerződés nélküli ügyfelek számát kell közölni.

31C 36 Tárgyhóban kapott megbízások száma összesen

Itt és a részletező sorokban az összes tárgyhóban kapott megbízások darab számát

– az 1 millió Ft alatti,

– a 1–10 millió Ft közötti, illetve

– a 10 millió Ft feletti

összegű megbízások bontásban kell feltüntetni.

31D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2)

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési vállalkozásnak a mérlegben nem szereplő tételeit, állományait – a derivatív (határidős, opciós, swap) ügyletek kivételével – kell kimutatnia.

A részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni kötelezettségeknek, illetve a 0. Nyilvántartási számlák között vagy más nyilvántartásban szereplő – és a beszámolás napján fennálló – állományokat a számviteli szabályok által meghatározott módon, illetve az analitikus nyilvántartásban kimutatott szerződés szerinti értéken kell feltüntetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

31D 1 A mérlegen kívüli kötelezettségek derivatív ügyletek nélkül összesen

Ebben a sorban kell derivatív ügyletek kivételével a befektetési vállalkozás valamennyi a mérlegben meg nem jelenő kötelezettségvállalásainak szerződés szerinti értékét összegezni.

31D 11 Függő kötelezettségek opciós ügyletek nélkül összesen

Ebben a sorban kell – az opciók kivételével – a befektetési vállalkozás függő (feltételes) kötelezettségvállalásainak szerződés szerinti értékét összegezni.

31D 111 Kötelezettségek jegyzési garanciavállalásokból

Ebben a sorban a befektetési társaság a jegyzési garanciavállalásból származó kötelezettségeknek a fordulónapra vonatkozó teljes állományát köteles jelenteni, az ügyfél által érvényes jegyzésben vállalt, valamint a nyitott állomány szerinti bontásban.

31D 112 Kötelezettségek a Tpt. szerint hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéret alapján

Ezeken a sorokon azoknak a szerződéseknek az adatait kell megadni, amelyek esetében a befektetési vállalkozás a Tpt. 131. § szerinti egyoldalú jövőbeni fizetési kötelezettséget vállalt. A portfóliókezelési, illetve a – biztosító vagy nyugdíjpénztár részére végzett – vagyonkezelési tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat külön, a részletező sorokban fel kell tüntetni. Elkülönítetten kell bemutatni a 131. § a), illetve b) pont szerint vállalt kötelezettségek összegét úgy, hogy a 131. § a) pont szerint vállalt kötelezettségeket a 31D 11212, illetve a 31D 11222 sorokon, a 131. § b) pont szerint vállalt kötelezettségeket a 31D 11211, illetve a 31D 11221 sorokon kell kimutatni. A 31D 112121, illetve a 31D 112221 sorokon kell feltüntetni a bankgaranciával biztosított szerződések kötelezettségvállalási értékének bankgaranciával nem fedezett részét.

A portfóliókezelési, illetve a vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségvállalást a szerződés szerinti értéken kell kimutatni. A sorokban a kötelezettségvállalást szerződés szerinti bruttó értékét kell feltüntetni, tehát például a megóvandó tőkeérték, illetve az induló tőkeérték és a bevállalt hozam értékének összegét. Amennyiben a kötelezettségvállalás értéke valamely mutató alakulásához kötött, a fordulónapra vonatkozó számított értéket kell feltüntetni.

31D 113 Nem valódi penziós ügyletből visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök visszavásárlási értéke

Ebbe a sorba az opciós ügyletnek nem minősülő nem valódi penziós ügylet kötelezettjének feltételes pénzügyi kötelezettségének értékét kell beírni.

31D 114 Készfizető kezességvállalás; 31D 115 Kezességvállalás; 31D 116 Váltókezesség

A kezességvállalásra vonatkozó sorokba – befektetési vállalkozás esetében nem lehet üzletszerű tevékenység – a kötelezettségvállalások szerződés szerinti értékét kell beírni.

31D 117 Le nem zárt peres ügyek perértéke

Ebben a sorban azoknak a peres ügyekből adódó kötelezettségeknek (ügyfélköveteléseknek) értékét kell feltüntetni, amelyeket a befektetési vállalkozással szemben indítottak függetlenül attól, hogy azt mikor kell teljesíteni.

31D 118 Egyéb függő kötelezettségek opciók nélkül

Ebben a sorban, az egyéb függő kötelezettségek között kell kimutatni az összes egyéb, az előző sorokban nem részletezett függő kötelezettséget az opciók kivételével. A feltételes (függő) kötelezettségvállalás konstrukciójától függően kell a szerződés szerinti vagy a fordulónapra vonatkozó számított értéket szerepeltetni.

31D 12 Biztos (jövőbeni) pénzügyi kötelezettségek határidős ügyletek nélkül

Ebbe a sorba a határidős ügyletnek nem minősülő biztos (jövőbeni) pénzügyi kötelezettségek értékét kell beírni. A határidős ügyleteket a 31E táblában kell kimutatni. A valódi penziós ügyletekből, illetve a repo- és fordított repo-ügyletekből fakadó (biztos) vételi és eladási kötelezettségeket is a határidős ügyletek között kell kimutatni.

31D 211 Nem valódi penziós ügyletből viszonteladási jogosultsággal vásárolt vagyontárgyak szerződés szerinti értéke

Ebbe a sorba az opciós ügyletnek nem minősülő nem valódi penziós ügylet jogosultjának kell az ügylet szerződés szerinti értékét beírni.

31D 212 Nem valódi penziós ügyletből viszonteladási jogosultsággal vásárolt vagyontárgyak piaci értéke

Ebbe a sorba az opciós ügyletnek nem minősülő, nem valódi penziós ügylet jogosultjának kell az ügylet piaci értékét beírni.

A 31D 221–223 sorokban a másodlagos értékpapírok kibocsátásakor a könyvekből kivezetett elsődleges értékpapírok nyilvántartási adatait (névérték, könyv szerinti érték, piaci érték) kell feltüntetni.

A 31D 231–232 sorokban a BeSzkr. 8. § (8) bekezdés h) pont szerint a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetett és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felvett értékeit kell feltüntetni.

31D 3 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni és összegezni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú – az ügyfél tulajdonát képező – nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

31D 31 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

31D 32 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési vállalkozás javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési vállalkozás javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán stb.) zárolt értékpapírok állományát.

31D 4 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken

Itt kell összegezni és névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát.

31D 41. Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

31D 42 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

31D 5 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell árfolyamértéken összegezni és kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

Az árfolyamértéket tőzsdei értékpapíroknál a fordulónapra vonatkozó záróárfolyam, ennek hiányában az azonnali piacon a legutolsó kötéskori árfolyam szerint kell meghatározni.

A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A vagyonkezelt, illetve letétkezelt értékpapírok piaci értékét a vonatkozó jogszabályok alapján kell megállapítani [a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól, 3. számú melléklet II. Értékelési szabályok alapján és a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről, 3. számú melléklet II. Értékelési szabályok alapján].

31D 51 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

31D 52 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

31D 6 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni, és árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát.

31D 61 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

31D 62 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

31D 7 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken összesen

Ebben a sorban kell összegezni, és névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

31D 8 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken összesen

Ebben a sorban kell összegezni, és árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

A 31D 91, 31D 92, 31D 93, 31D 94, 31D 95, 31D 96 sorokban található értékek a kölcsönzés alatt lévő értékpapírokról adnak információkat. A kölcsönzési ügylet másik oldalán álló fél – a Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pont szerinti intézményi befektető ügyfél (partner), nem intézményi befektető ügyfél, elszámolóház kölcsönzési rendszere – szerinti részletezésben közöl adatot.

A kölcsönügyleteknél – az értékpapír kölcsönzési szerződés alapján – az ügyfél számlájáról a befektetési szolgáltató számlájára, vagy a befektetési szolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára átvezetett értékpapírok esetében a 31D 91 és 31D 93 sorokon a névértéket, a 31D 92 és 31D 94 sorokon az árfolyamértéket kell figyelembe venni. Ügyfél tulajdonában lévő papír kölcsönzésekor az adatokat névértéken a 31D 95 soron, árfolyamértéken a 31D 96 soron kel megjeleníteni.

31E DERIVATÍV ÜGYLETEK

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a befektetési vállalkozásnak a mérlegben nem szereplő derivatív (határidős, opciós, swap) ügyleteinek állományait kell kimutatni.

Az a) oszlopban szerződés szerinti (kötési) értékeket, a b) oszlopban piaci értéket kell szerepeltetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

31E 1 Tőzsdei ügyletek

Ebben a sorban kell összesítve kimutatni a szabványosított tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, amelyeket a részletező sorokban külön kell szerepeltetni.

A tőzsdén kötött nem szabványosított ügyleteket a tőzsdén kívüli ügyletek között kell jelenteni.

A piaci árfolyamérték kiszámításánál a mérleg fordulónapján ismert piaci értéket kell figyelembe venni. A tőzsdei ügyleteknél a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni a pénzügyi instrumentumnak (tőzsdei index, kamatláb, deviza, értékpapír stb.) és egyéb árunak beszámolási időszak utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámoló árát, árfolyamát.

31E 2 Tőzsdén kívüli (nem szabványosított) ügyletek

Ebben a sorban kell a tőzsdén kívül kötött, valamint a tőzsdén kötött nem szabványosított határidős és opciós ügyleteket az a) oszlopban szerződés szerinti (kötési) értéken, a b) oszlopban piaci értéken összesíteni, amelyek a részletező sorokban külön kerülnek kimutatásra.

A swap ügyleteknél a szerződés szerinti értéknek a szerződéskötés elvi főösszegét (notional értéket) kell tekinteni.

A mögöttes termék piaci árfolyamérték kiszámításánál a mérleg fordulónapján ismert piaci értéket kell figyelembe venni. A tőzsdén kívüli és nem szabványosított tőzsdei határidős és opciós ügyletek esetén a mögöttes termék mérleg fordulónapján ismert piaci értékének kell tekinteni a pénzügyi instrumentumnak és egyéb árunak beszámolási időszak utolsó közzétett kereskedési árfolyamát. A tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamat alapú határidős ügyletek) esetén a piaci érték a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában bankközi hitelkamatláb beszámolási időszakban utoljára közzétett mértékével számított érték, swap ügyletek esetén a swap ráta segítségével számított érték. Egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében elismert piacon kialakult, a mögöttes termék piaci ára tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve a beszámolási időszak során történt értékesítés adataival alátámasztott, a tárgyév végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat kell szerepeltetni. Ha ez sem ismert, a piaci értéknek a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

Az összetett ügyleteket fel kell bontani elemi ügyletekre, és be kell sorolni az elemi ügyletek csoportjaiba (pl. egy swaption ügyletet az opciók közé, és a mögöttes terméket – a swap-ot – kell az ügylet természetének megfelelően árazni).

31E 4 Derivatív ügyletek összesen

Ebben a sorban a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek értékeit kell összegezni.

A 31E 5–31E 8 sorokon a derivatív ügyletek között kimutatott repo- és valódi penziós ügyletek értékét is összegezni kell.

32A EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A jelentésben a befektetési vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgyhavi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni.

Amikor a befektetési vállalkozás a jelentést év végére vonatkozóan a könyvvizsgáló által ellenőrzött, és a közgyűlés által elfogadott, auditált éves beszámoló adatai alapján tölti ki, a tábla megnevezése mellett a felső jobb sarokban lévő kockába ,,A'' betűt kell beírni.

Az év végi auditált jelentésben a bevételekre, illetve ráfordításokra és költségekre vonatkozó a) tárgyhavi oszlopot nem kell kitölteni, de a b) halmozott oszlopban részletezni kell az év végére kialakult a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó eredményadatokat.

A sorok kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek az évközi adatokkal kapcsolatban leírtakkal, a 32A 7 Adófizetési kötelezettség sor kivételével.

Az eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli rendeletben foglaltakkal.

A jelentés a befektetési vállalkozásnak – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.

Egyes tételek részletezése a számvitelben meghatározott

– anya- és leányvállalatok,

– kapcsolt vállalkozás,

– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás,

– egyéb (részesedési viszonyban nem lévő vállalkozás)

csoportosítás szerint történik.

Ha a befektetési vállalkozásnak nincs a felsorolt vállalkozásokkal kapcsolódása, akkor a tételt az egyéb sorban kell kimutatni.

A befektetési vállalkozás az eredménykimutatás 32A 7 Adófizetési kötelezettség sorában év közben a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a befektetési vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, de még nem véglegesített, illetve nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges (auditált) jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A jelentés első a) oszlopában a tárgyhavi, a b) oszlopban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben:

– a bevételek eredményt növelő,

– a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

– a céltartalékképzés ráfordításként,

– a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként vagy ráfordítás-csökkentésként szerepel.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Ha azonban a befektetési vállalkozás jelentésében – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni, és el kell számolni.

Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A nem befektetési szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai sorokban kell a Tpt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat feltüntetni.

32A 911 Általános tartalék képzése

Az általános tartalék képzését negatív előjellel kell feltüntetni.

32A 912 Általános tartalék felhasználása

Az általános tartalék felhasználását pozitív előjellel kell feltüntetni.

32A 91 Általános tartalék változása

A sorba a képzés vagy a felhasználás összegét előjelhelyesen kell beírni.

32A 9 Eredmény (év végén Mérleg szerinti eredmény)

Év közben a befektetési vállalkozás főkönyvi adatain alapuló havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének –, valamint a ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja, hogy a befektetési vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Mérleg forrás oldalán a 31B 47 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorával.

Év végén az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt. A sor tartalmában megegyezik az éves beszámolóban lévő Eredménykimutatás Mérleg szerinti eredmény sorával.

32B EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE

A jelentés kitöltése

A jelentésben a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási, valamint vagyonkezelési tevékenységből származó bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgyhavi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni.

Amikor az eredmény részletezéséről szóló jelentést az év végére vonatkozóan a könyvvizsgáló által ellenőrzött, és a közgyűlés által elfogadott, auditált éves beszámoló adatai alapján kell kitölteni, a tábla megnevezése mellett a felső jobb sarokban lévő kockába ,,A'' betűt kell beírni.

Az év végi auditált jelentésben a bevételekre, illetve ráfordításokra és költségekre vonatkozó a) tárgyhavi oszlopot is kell kitölteni, a b) halmozott oszlopban szerepeltetett, az év végére kialakult a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó eredményadatok részletezése szerint.

A befektetési szolgáltatási tevékenység szerkezete az Eredménykimutatás azonos részével és a részletezettség tartalma a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli rendeletben foglaltakkal egyezik meg.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen történik.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Az eredménysorokat előjelhelyesen kell feltüntetni, veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A nem befektetési szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai sorokban kimutatott állományból külön kell feltüntetni a Tpt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

A nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételeiből, illetve ráfordításaiból külön kell feltüntetni a másodlagos értékpapírok kibocsátása és bevonása miatt felmerült bevételeiket, illetve ráfordításokat.

33A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA

A jelentés kitöltése

A szavatoló tőke nagyságát és az ahhoz viszonyított korlátokat, előírásokat (pl. tőkemegfelelés) a Tpt. nem köti időszakhoz, ezért annak mindenkor meg kell felelni. A nem helyszíni ellenőrzés során havonta rendszeres, illetőleg az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkéről tájékoztatást kell adni a Felügyelet részére.

A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása, átvétele, képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul kell megküldeni:

a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolatát,

b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolatát,

c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat/ok (átutalás) másolatát, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,

d) a befektetési szolgáltató könyvvizsgálójának (auditor) nyilatkozatát a tőkejuttatás, tőkemódosulás megvalósulásáról, a befektetési szolgáltató számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,

e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolását (másolatban), illetve a Cégbírósági bejegyzés másolatát,

f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítását,

g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkemegfelelési mutató) megállapítására vonatkozó számításokat.

A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását – a Tpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően – csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!

Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e vagy sem.

A tőkeemeléssel és tőkeleszállítással, illetve az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos dokumentumokat a szavatoló tőkére vonatkozó számításokkal egyidejűleg külön kell megküldeni a Felügyeletnek. A szavatoló tőke módosulását jelentő egyéb – a mérlegadatokkal folyamatosan változó – tételek esetében nincs soron kívüli jelentési kötelezettség.

Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 2. pont d) alpontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során, a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon, az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.

A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve év végén az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez használ a Felügyelet.

A Tpt. szavatoló tőkével kapcsolatos előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, de a negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni.

A táblázatban a Tpt. 175. § (4) bekezdés rendelkezése szerint a Hpt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján kell levezetni a szavatoló tőkét.

A táblázat részletező soraiban külön kell levezetni az alapvető és a járulékos tőke elemeit, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetéül szolgáló tőkét, külön kiemelve a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét, valamint figyelembe kell venni a tőkével fedezendő túllépések, tőkekövetelményét is.

33A 11 Alapvető tőke elemei

A 33A 111 Jegyzett tőke sorban a számviteli előírások szerinti értéket kell kimutatni úgy, hogy a hitelintézeteknél a Cégbírósághoz már benyújtott, de még be nem jegyzett közgyűlési, alapítói döntés szerinti módosítást, a jegyzett tőke emelését is figyelembe kell venni. A Cégbírósághoz benyújtott, de még be nem jegyzett tőkeleszállítás összegét a közgyűlés (alapító) döntés napját követően a bejegyzésig külön sorban kell feltüntetni.

A 33A 112 Tőketartalék sorba a saját tőke elemei között szereplő és a számviteli szabályok szerint kimutatandó összeget kell feltüntetni.

A 33A 113 Eredménytartalék sorba a közgyűlést követően a saját tőke elemei között szereplő és a számviteli szabályok szerint kimutatandó összeget kell feltüntetni. A közgyűlést megelőzően a közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi pozitív eredmény ide átvezetett értékét a szavatoló tőke számításánál nem lehet figyelembe venni.

A 33A 114 Lekötött tartalék sorba a saját tőke elemei között szereplő és a számviteli szabályok szerint kimutatandó összeget kell feltüntetni.

A 33A 115 Általános tartalék sorba kerül a közgyűlést követően a BeSzkr. előírásai szerinti állomány értéke. A közgyűlést megelőzően a közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi előzetes pozitív adózott eredmény alapján az előző év végen megképzett általános tartalékot a szavatoló tőke számításánál nem lehet figyelembe venni.

A 33A 116 Mérleg szerinti eredmény sorba csak az év végén az auditált mérleg szerinti eredmény értéke kerülhet, mivel év közben a pozitív eredmény nem vehető figyelembe a szavatoló tőke számításánál.

33A 12 Alapvető tőke módosítása

Ebbe a sorba kell – negatív előjel nélkül – az alapvető tőke kiszámításához szükséges alapvető tőkeelemek összegét csökkentő tételek értékét összesíteni.

33A 121 Jegyzett tőke be nem fizetett összege

Itt kell negatív előjel nélkül a saját tőkénél feltüntetett még be nem fizetett jegyzett tőke összegét beírni.

33A 122 Jegyzett tőke leszállításának (csökkentésének) értéke a cégbírósági benyújtásig

Ebben a sorban a közgyűlési (alapítói) határozat szerinti jegyzett tőke csökkentését (leszállítás) csak addig kell – a döntést követő naptól kezdve – itt szerepeltetni, amíg a jegyzett tőke értéke ezzel nem módosul.

33A 123 Immateriális javak

Itt kell a számviteli szabályok szerint kimutatandó immateriális javak értékét feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdésében az egyéb immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

33A 124 Nem a pénzügyi intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan-vagyoni értékű jog

Ide kerül az Hpt. 5. számú mellékletének előírása szerint a tárgyi eszközök között szereplő, de nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értéke, amelyet a 31C tábla 215 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás célú tárgyi eszközök – ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok sorban is fel kell tüntetni.

A 33A 125 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek könyv szerinti (nettó) értékét kell szerepeltetni.

33A 126 El nem számolt értékvesztés; 33A 127 Céltartalék hiánya

Ezekben a sorokban a Tpt. 174 § (2) bekezdés alapján az MFr. előírásai szerint az el nem számolt értékvesztésnek, illetve a céltartalék meg nem képzett összegét (hiányát) kell feltüntetni, ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is. A minősített állomány után a még el nem számolt értékvesztést, valamint a megképzendő kockázati céltartalék igény még el nem számolt (pl. könyvelési késedelem miatti) összegét is jelezni kell.

A 33A 128 Évközi negatív eredmény sorba a 31B4 8 sorban kimutatott veszteség abszolút (negatív előjel nélküli) értéke kerül.

33A 1 Alapvető tőke

Itt kell összegezni az alapvető tőkének a törvényi módosításokkal (levonandó tételekkel) figyelembe vett elemeit.

33A 21 Járulékos tőke elemei

33A 211 sorba kerül az alárendelt kölcsöntőkének minősülő minden olyan kölcsön, amely kielégíti a Hpt. 5. számú melléklet I. fejezet 2. pontjában foglaltakat.

A 33A 212 értékelési tartalék sorba a számviteli előírások szerint képzett értékelési tartalék értékének a 70 százaléka kerülhet.

33A 22 Járulékos tőkeelemek csökkentése a járulékos tőke alapvető tőkét meghaladó résszel

A Hpt. előírásai szerint a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok együttes összege nem éri el az alapvető tőkét, ezért az értékelési tartalék összegét csökkenteni kell, amennyiben önállóan vagy az alárendelt kölcsöntőke csökkentett értékével együtt haladja meg az alapvető tőke értékét. Itt kell az 1. Alapvető tőke és a 21. Járulékos tőke elemek értéke közötti különbséget mint a járulékos tőke levonandó többletértékét kimutatni.

33A 221 Alárendelt kölcsöntőke be nem számítható része

Ebben a sorba (a II. fejezet 3. pontban meghatározottak szerint) az alárendelt kölcsöntőke értékének az alapvető tőke ötven százalékát meghaladó részét kell szerepeltetni.

33A 222 Értékelési tartalék csökkentése az alapvető tőkét meghaladó résszel

Az értékelési tartalék összegét az alárendelt kölcsöntőke levonásán felüli, a járulékos tőkébe be nem számítható értékkel kell csökkenteni, ezt az összeget kell ebben a sorban feltüntetni.

33A 2 Járulékos tőke

Itt a módosított járulékos tőke értéke szerepelhet.

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

33A 3 Módosítandó szavatoló tőke

Itt az alapvető és a figyelembe vehető (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni.

33A 41 Tőkemódosítás a PIBB miatt

A Hpt. II. fejezet 4. pontjában meghatározottak szerint levonandó tételek összegét – negatív előjel nélkül – kell itt összesíteni.

A részletező sorokban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarékszövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, biztosítóba, befektetési vállalkozásba (a továbbiakban: PIBB) történt befektetésekkel kapcsolatosan kimutatott állományok könyv szerinti nettó értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a hitelintézet azokat a könyveiben hol tartja nyilván.

A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBB vállalkozásként veendő figyelembe.

A 33A 4111, illetve a 33A 4112 sorokba azoknak a PIBB befektetéseknek, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

33A 413 Nem befolyásoló PIBB befektetés és alárendelt kölcsöntőke együttes összegének limit feletti része

Itt az előző sorokban kimutatott minden nem befolyásoló részesedésű PIBB vállalkozás, befektetési vállalkozás részére alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel limit (10%) feletti értékét kell feltüntetni.

33A 4 Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke

Ebben a sorban a módosítandó szavatoló tőke PIBB befektetések miatti csökkentéssel számított értékét kell feltüntetni, amely megfelel a Hpt. 5. számú melléklet II. fejezet 6. pontja szerinti Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke értékének. Az itt szereplő szavatoló tőke alapján kell a különböző (befektetési, a kockázatvállalási stb.) előírásokban meghatározott korlátozás szintjét megállapítani.

33A 5 Országkockázat tőkekövetelménye

Itt az országkockázatok fedezetére szolgáló – külön jogszabályban meghatározott – tőkekövetelményt kell kimutatni.

33A 6 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke.

Itt kell a prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke értékének az országkockázat tőkekövetelményével csökkentett összegét beírni.

Ez a szavatoló tőke rész – a Hpt. és a Tpt. által meghatározottak szerint – szolgál a kereskedési könyvi, illetve a befektetési tevékenységi, valamint az egyéb kockázatok fedezetére. A részletező sorokban a szavatoló tőke összegét fel kell bontani az eddigi felhasználások (csökkentések) után megmaradó – további előírások szerint felhasználható – szavatoló tőkeelemekre.

33A 71 Kereskedési könyv kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke.

Itt kell összegezni a KKr. alapján számított, a részletező sorokban feltüntetett – a 711 sorban a kereskedési könyv nagykockázatánál felmerült többlet, a 712 sorban az egyéb tőkekövetelményt.

A 33A 72 sorban a KKr. alapján számított Devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményét kell szerepeltetni.

33A 8 Kereskedési könyvre és devizaárfolyamra tőke összesen

Itt a szavatoló tőkének kereskedési könyv és a devizaárfolyam kockázataira képzett tőkekövetelményekre való felhasználását kell részletezni. A felosztásnál figyelembe kell venni, hogy a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások és a devizaárfolyam-kockázat fedezetére vehető számításba, valamint azt, hogy a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá a devizaárfolyam-kockázat fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőke elkülönített része együttesen nem haladhatja meg a kereskedési könyvi, illetve deviza árfolyamkockázatra elkülönített alapvető kölcsöntőke 150%-át.

A 33A 81 sorba a kereskedési könyvi, illetve a devizaárfolyam-kockázatra – a jogszabályi előírásnak megfelelően – elkülönített alapvető tőke összegét kell beírni.

A 33A 821 sorba a kapott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke értéke kerül függetlenül attól, hogy a kereskedési könyvi, illetve devizaárfolyam-kockázatra mekkora része kerül felhasználásra.

A 33A 82 sorba a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből, a 33A 83 sorba a járulékos tőkéből felhasznált (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke nélküli) összeg írandó.

33A 9 Szavatoló tőke

Ez a – kereskedési könyvi kockázatokra és a devizaárfolyam-kockázatra felhasznált tőkével csökkentett tőke a szavatoló tőke, amely a tőkemegfelelési mutató számításának, illetve a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak a viszonyítási alapja.

A részletező sorokban az eddigi felhasználás után a nem kereskedési könyvi kockázatvállalások fedezetére megmaradt tőkeösszetevőket kell feltüntetni a részletezésnek megfelelő bontásban.

33B – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA

A jelentés kitöltése

A táblázat a tőkemegfelelési mutató számításának ellenőrzésére szolgál. Az eszköztételek súlyozása mellett összevontan tartalmazza a függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozott értékét, valamint a származtatott termékek partnerkockázatának választott módszer szerinti értékét.

Az eszközök súlyozását a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló, vonatkozó PM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a tőkemegfelelési számítást csak a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközökre és mérlegen kívüli tételekre kell elvégezni. Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken, a mérlegen kívüli tételeket – a származtatott ügyletek kivételével – céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken kell szerepeltetni. A származtatott termékek közül a kiírt opciókat más mérlegen kívüli tételhez hasonlóan céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken, az egyéb származtatott ügyleteket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet szerint kell közölni. Mivel a befektetési vállalkozások kötelesek kereskedési könyvet vezetni, csak a piaci árazás szerinti módszert választhatják.

A táblázat az eszközök száz százaléknál alacsonyabb súlyozását – az azt indokoló tényezők szerint – külön csoportokba sorolja. A jelentésben szerkezetileg elkülönülnek a pénzeszközök, a teljes mértékben tőkével fedezendő tételek, a követelés kötelezettje, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója miatti alacsonyabb súlyozás, a garantőr, illetve készfizető kezességvállaló személye miatti alacsonyabb súlyozás és a biztosítékba helyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója szerinti alacsonyabb súlyozás.

Azokban az esetekben, amikor a százszázalékosnál alacsonyabb eszközsúlyozás valamilyen feltételhez kötött, az eszköz a táblázatban két soron található. Az összesen sorba kerül teljes érték. Az alacsonyabb (nulla vagy húsz százalékos) súlyozású érték sorba csak azoknak az eszközöknek az értékét lehet feltüntetni, amely mögötti eszközök teljesítik a jogszabályi feltételt. (Például a ,,B'' zóna hitelintézeteivel szembeni, éven belül lejáró követelések, amennyiben azok a kölcsönfelvevő nemzeti valutájában állnak fenn, akkor a jogszabályi feltételeknek megfelelő követelések, egyébként nem.) A jogszabályi feltételeknek nem megfelelő tételeket a százszázalékos súlyú sorban kell szerepeltetni.

A levonandó tételek között [a c) oszlopban] nulla százalékos súlyú tétel esetén a mérlegtétel száz százalékát, húsz százalékos súlyú tétel esetén a mérlegtétel nyolcvan százalékát kell feltüntetni, százszázalékos súlyú tétel esetén ebben az oszlopban nem szerepelhet érték.

A súlyozott mérlegtételek összege sorban a nevesített eszköztételeket kell összegezni.

A mérlegen belüli és mérlegen kívüli súlyozott tételek összegzéséhez át kell vezetni a függő és jövőbeni kötelezettségek, valamint a származtatott ügyletek súlyozott értékét. E két említett tétel és a súlyozott összegek együttesen alkotják a korrigált mérlegfőösszeget, a tőkemegfelelési mutató nevezőjét.

A tőkemegfelelés számításához a szavatoló tőkét a 33A táblázatból kell átvezetni. A szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőösszeg hányadosa alkotja a tőkemegfelelési mutatót.

33C FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK SÚLYOZÁSA

A jelentés kitöltése

A 33C táblázat a mérlegen kívüli tételek tőkemegfelelési ellenőrzéséhez szolgál. Az adatokat a számviteli nyilvántartások szerint a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendeletben foglalt súlyoknak megfelelő csoportbontásban kell szerepeltetni.

A táblázat sorai a mérlegen kívüli tételeket a hitel-egyenértékesítéshez használt, valószínűségeket tükröző ügyletkockázat csoportosításban kell összegezni.

Az a), b), c) és d) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a megképzett céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értékét kell az ügyfélkockázatnak megfelelő oszlopba beírni súlyozás nélkül. Ezekben az oszlopokban az ,,ügyfélkockázat'' elnevezés gyűjtőfogalomként használatos, mert a hitel-egyenértékesítési folyamat második lépcsőfokának súlyait jelzi, amely egy konkrét ügylet esetében igazodhat az ügyfél (partner) kockázati súlyához vagy a biztosíték súlyához, vagy nem valódi penziós ügylet esetén az értékpapír kibocsátójának a kockázati súlyozásához.

Az f), g), h) és i) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek az ügylet- és ügyfélkockázattal súlyozott értékét kell kimutatni azoknál az ügyleteknél, amelyeknél a hitel-egyenértékesítés a szűkebb értelemben vett ügyfél kockázata alapján történik. Mindazon ügyleteket, ahol az eszköz súlyozását kell figyelembe venni az ügyletben partnerként szereplő ügyfél kockázati súlyozása helyett (pl. nem valódi penziós ügyletek), az ügyletet a kibocsátó szerinti kockázati súlyozásnak megfelelő oszlopban kell közölni.

A j), k), l) és m) oszlopokban azok az ügyletek szerepelnek, amelyeknél nem az ügyfél, hanem a biztosíték kockázati súlya alapján történik a hitel-egyenértékesítés. Például, ha valamely vállalati ügyfélért kibocsátott garanciavállalási ügyletet egy ,,A'' zónába tartozó hitelintézet által kibocsátott, óvadékba helyezett értékpapír biztosítja, akkor a kockázati súlyt nem az ügyfél, hanem az óvadékba helyezett értékpapír kibocsátója szerint kell súlyozni. Az ilyen típusú ügyleteket kell a súlyozott értékkel a j), k), l) és m) oszlopokban szerepeltetni. A súlyozott értékek mindkét esetben a hitelegyenértékes súlyozására vonatkoznak. A közepes kockázatú ügyletek esetében a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéket először a közepes ügyletkockázat miatt be kell szorozni 50%-kal, majd a megfelelő ügyfélhez vagy biztosítékhoz tartozó kockázati súllyal. Ezt a végső összeget kell a megfelelő rubrikában szerepeltetni.

Az ügyletekre vonatkozó kockázati csoportok mindegyikében található egy olyan sor, amelyikbe a külön nem nevesíthető ügyletek besorolhatók.

A súlyozott érték összesen oszlopba az egyes ügyletek hitel-egyenértékesített értékeinek összegei kerülnek.

A 33C 3 sor n) oszlopban szereplő értékét kell tőkemegfelelési mutató számításához a 33B 51 sorba átvezetni.

33D SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – PIACI ÁRAZÁS MÓDSZERE SZERINT

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozásoknak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott származtatott ügyleteikre nézve a tőkemegfelelés számításához a piaci árazás módszerét kell alkalmazni.

Általános elv, hogy azokat az ügyleteket, amelyeket több szerződéstípushoz is lehetne sorolni, a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet szerinti magasabb kockázatisúlyozású ügyletek közé kell helyezni. A több devizás kamatlábügyleteket devizaügyletként kell kezelni. A szerződéstípusokon belül elkülönülnek a tőzsdei és a nem tőzsdei ügyletek.

A piaci árazás módszerének első lépése a rendelet szerint azoknak az OTC szerződéseknek az elkülönítése, amelyek esetében a piaci érték pozitív, azaz a jelenlegi kockázat az ügylet pótlási költsége. A kiírt opciókat a származtatott ügyletek között nem kell szerepeltetni, mert ezen ügyletek esetében nincs partnerkockázat.

Egy mérlegen kívüli származtatott ügylet piaci értéke az az érték, amelyen szokványos piaci körülmények között a már meglévő szerződés két szerződni kívánó fél között átruházásra kerül. A pozitív piaci érték azt a veszteséget jelzi, amelyet az intézmény akkor szenvedne el, ha a partner nem teljesítene, és a szerződést a jelenlegi piaci feltételek mellett újra meg kellene kötni. Ha a piaci érték negatív vagy nulla, akkor a pótlási költség nulla, azaz a jelenlegi kockázat is nulla.

A tőkemegfelelési számítás ellenőrzéséhez a partnerkockázatot szerződéstípusonként kell feltüntetni.

A származtatott ügylet partnerkockázata a piaci árazás módszere szerint a pótlási költség és a lehetséges jövőbeni hitelkockázat összegének a partnerkockázati súllyal megszorzott értéke. Az a) oszlopban kell szerepeltetni a nulla százalékos ügyletkockázatú ügyletek, a b) oszlopban pedig a többi ügylet szerződés szerinti értékét. A partnerkockázat számításához meg kell állapítani a rendelet előírásai alapján az ügylet pozitív pótlási költségét és a lehetséges jövőbeni hitelkockázat értékét. Ezeket az értékeket kell a c) és d) oszlopba beírni, és az e (súlyozandó érték) oszlopban összegezni. A lehetséges jövőbeni hitelkockázatot a szerződés kötési ára (tényleges elvi alapösszege), valamint a hátralévő futamidő tükrében meghatározott árfolyamváltozási hatást tükröző tényező szorzata adja. Az árfolyamváltozási tényezőt szerződéstípusonként és futamidőnként a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet határozza meg. A hivatkozott rendelet tartalmazza a partnerkockázati súlyokat is.

Az f) és i) oszlopokban nulla ügyfélkockázati súlyú ügyfelekkel kötött ügyletek szerződés szerinti értékét kell szerepeltetni. A származtatott ügyletek partnerkockázat szerinti végső, ügyfélkockázattal súlyozott értékét az ügyfélkockázati súlyoknak megfelelő g), h), j) vagy k) oszlopokban kell feltüntetni. Az l) oszlopban kell a g), h), j) és k) oszlopokban szereplő értékeket összegezni. A 33D 7 sor l) oszlopban szereplő értékét kell tőkemegfelelési mutató számításához a 33B5 2 sorba átvezetni.

34A1 Kockázatvállalás (napi jelentésben nem szereplő legnagyobb ötven kockázatvállalás részletezése)

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát a befektetési vállalkozásnak a beszámolási időszak utolsó napi jelentésben nem szereplő – a kockázatvállalás sorrendjében őket követő – legnagyobb ötven kockázatvállalás részletezésére kell kitölteni, függetlenül attól, hogy a kockázatvállalás értéke a szavatoló tőkére vonatkozóan mekkora hányadot tesz ki.

E tábla értelmezésében a kapcsolt vállalkozás az Szmt. 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozást jelenti, azaz benne van az anyavállalat is. A táblában a részletező sorok és oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek a 30A2 tábla előírásaival.

A 34A1 2 Napi jelentésben szereplők összesen sorban a hónap zárónapjára vonatkozó 30A2 (napi) táblában feltüntetett adatok összegzett értékeit kell feltüntetni. A 34A1 1 Nem részletezettek összesen soron a 34A1 2, valamint a részletező sorokban nem szereplő kockázatvállalásokra vonatkozó összesített értékeket kell szerepeltetni. A 34A1 0 Összesen sorba a 34A1 1 és a 34A1 2 összegző, valamint a részletező sorokban szereplő értékek összegét kell beírni.

34A2 Tájékoztató adatok (napi jelentésben és a 34A1 táblában szereplő ügyfelekre)

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a befektetési vállalkozásoknak a 34A1 tábla vonatkozási idejének megfelelő napi jelentésben és a 34A1 táblában szereplő ügyfelekre kell az ott szereplő tételeknél kockázatcsökkentő tételként figyelembe vett tételekről tájékoztató adatokat közölni. (A figyelembe vehető tételekre vonatkozóan a 30A2 tábla előírásait kell követni.) A 34A2 részletező soraiban a hónap zárónapjára vonatkozó 30A2 (napi) táblában feltüntetett adatoknál figyelembe vett kockázatcsökkentő tételek egyedi értékeit kell feltüntetni, a 30A2 táblával megegyező sorrendben.

A 34A2 1 Nem részletezettek összesen soron a részletező sorokban nem szereplő kockázatvállalásokra vonatkozó összesített értékeket kell szerepeltetni. A 34A2 0 Összesen sorba a 34A2 1 sor és részletező sorokban szereplő értékeinek összegét kell beírni.

A b) oszlop kitöltésénél a részletező sorok esetében a 30A2 tábla útmutatója szerint kell eljárni.

A d), f) és h) oszlopokban azokat az óvadékokat/biztosítékokat kell feltüntetni, amelyet maga az ügyfél adott a befektetési vállalkozás számára. Az e), g), i), l) és o) oszlopokban azokat a biztosítékokat kell feltüntetni, amelyekhez a TMMr. rendelet szerint nulla súlyozású eszközökkel biztosított követelések tartoznak. A j) és k) oszlopokban azokat az óvadékokat kell feltüntetni, amelyeket harmadik személy bocsátott az ügyféllel szemben vállalt kockázat csökkentésére a befektetési vállalkozás rendelkezésére. Az n) és f) oszlopokban azokat a biztosítékokat kell feltüntetni, amelyeket az adott ügyfél nyújtott a befektetési vállalkozás részére, a befektetési vállalkozás harmadik személlyel szemben fennálló kockázatának csökkentésére.

34B–C–D TÁBLÁK

A jelentés kitöltése

A 34B–C–D táblák azonos szerkezetűek. Az 1 kódú soron (pl. 34B1 1, 34B2 1 kód esetén) az adott tevékenységgel összefüggően a részletező sorok adatait kell összegezni.

A táblák részletező sorainak kitöltésekor a a részletező sorokban a beszámolási időszak végén fennálló ügyletek adatait kell – amennyiben egy ügyféllel (adóssal, partnerrel) több esetben kötöttek ügyletet és ehhez többféle értékpapír is kapcsolódik – ügyfelenként és ügyletenként külön-külön feltüntetni, a 34B4 tábla kivételével, ahol a beszámolási időszak folyamán teljesített ügyleteket kell felsorolni.

A sorszám a kitöltött sorok számát jelzi, a PSZÁF sorkódnál a betű utáni szám az ügyfelek (illetve ügyletek) sorszámát jelzi.

34B1 TÁBLA

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési vállalkozás által nyújtott, a beszámolási időszak végén fennálló befektetési hitelek állományi adatait kell feltüntetni.

Az a) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét, a b) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni. A c) oszlopban a hitelfelvevőt (ügyfelet) azonosító adatként a Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pont szerinti intézményi befektetők esetében a törzsszámot (az adószám első nyolc számjegyét) kell feltüntetni. A nem intézményi befektetők esetében ,,V'' kóddal kell a jogi személyeket jelezni, az ,,S'' kóddal a természetes személyeket kell jelölni.

A d) és az e) oszlopokban a folyósítás, illetve a lejárat (visszafizetés) szerződés szerinti időpontját kell kimutatni.

Az f) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok darabszámát, a g) oszlopban az értékpapír névértékét, a h) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok kötéskori árfolyamértékének összegét i) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok tárgynapi árfolyamértékének összegét kell feltüntetni.

A j) oszlopba az ügyfél részére nyújtott hitel teljes összegét kell beírni.

34B2 Befektetési vállalkozás – halasztott pénzügyi teljesítések adatai

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési vállalkozás által nyújtott, a beszámolási időszak végén fennálló halasztott pénzügyi teljesítések állományi adatait kell feltüntetni.

A halasztott pénzügyi teljesítésekre vonatkozó minden üzletkötést ügyfelenként (illetve értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

A táblát az a)–h) oszlopok esetében a 34B1 tábla mintájára kell kitölteni. A c) oszlopban az ügyfél kódját kell szerepeltetni.

Az i) oszlopban a halasztott pénzügyi teljesítés teljes összegét kell szerepeltetni.

34B3 Befektetési szolgáltató – garanciavállalás miatt fennálló kötelezettségei

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltatónak garanciavállalásai miatt a beszámolási időszak végén fennálló kötelezettségeit kell feltüntetni.

A táblázat első részében befektetési szolgáltató fennálló jegyzési garanciavállalásainak adatait kell feltüntetni és a 34B31 kódú soron összegezni.

Az a) oszlopban az értékpapírt kibocsátó nevét, a b) oszlopban a kibocsátó ügyfelet azonosító adatot kell feltüntetni. A c) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét, a d) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

Az e) oszlopban kell az értékpapír alapcímletének értékét, az f) oszlopban az értékpapír darabszámát, a g) oszlopban az értékpapír kibocsátási árfolyamát, a h) oszlopban a jegyzési garanciavállalási kötelezettség összegét, az i) oszlopban a jegyzési garanciavállalás összegéből ügyfél által érvényes jegyzés alapján vállalt garanciát, a j) oszlopban a nyitott garanciavállalási kötelezettség összegét, a k) oszlopban a jegyzési garancia pénzügyi teljesítésének dátumát kell szerepeltetni.

A táblázat második részében befektetési szolgáltató által a hozamra és tőkemegóvásra tett ígéretek alapján vállalt kötelezettségek adatait ügyfelenként és portfóliónként kell feltüntetni és a 34B32 kódú soron összegezni.

A tábla a) oszlopában a beszámolási időszak végén fennálló szerződések közül minden olyan ügyfelet fel kell sorolni, akinek portfóliója tőkeértékének megóvására, illetve hozamára a befektetési szolgáltató ígéretet tett. A kedvezményezett ügyfél azonosítóját a b) oszlopban kell szerepeltetni. A tábla c) oszlopában fel kell sorolni minden olyan portfóliót, amelyre vonatkozóan a befektetési szolgáltató portfólió-, illetve vagyonkezelési, szerződés keretében tett ígéret következtében kifizetést vállalt. Amennyiben egy ügyfélnek több ilyen portfóliója is van, azokat egymás alatt kell szerepeltetni.

A d) oszlopban a portfólió induló értékét, az e) oszlopban az ígéret szerződéskötéskori értékét, az f) oszlopban a portfólió tárgynapi értékét, a g) oszlopban az ígéretből fakadó kötelezettség tárgynapi értékét [az ígéret szerződés szerinti tárgynapi értéke és a kezelt portfólió (vagyon) tárgynapi értékének különbözetét] kell feltüntetni. A h) oszlopban kell kimutatni a kapott bankgarancia tárgynapi értékét, az i) oszlopban kell feltüntetni a garantőr bank azonosítóját. A j) oszlopban az ígérettétel időpontját, a k) oszlopban a szerződés lejáratának időpontját kell kimutatni.

34B4 Befektetési szolgáltató – teljesített garanciák

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak a beszámolás hónapjában az általa teljesített garanciák adatát kell ebben a táblában jelenteni.

A táblázat első részében befektetési szolgáltató által teljesített jegyzési garanciák adatait kell feltüntetni és a 34B41 kódú soron összegezni.

Minden értékpapírt, amelyre a jegyzési garanciát teljesítették, az a) oszlopban fel kell sorolni. Az értékpapír azonosító ISIN kódját a b) oszlopban kell szerepeltetni.

A c) oszlopban az értékpapír mennyiségét, a d) oszlopban az értékpapír garanciavállalási szerződésben rögzített kibocsátási árfolyamát, az e) oszlopban a vállalt garancia összértékét kell kimutatni. Az f) oszlopban a teljesített garancia összértékét, a g) oszlopban a garanciavállalás időpontját, a h) oszlopban a teljesítés időpontját kell kimutatni.

A táblázat második részében befektetési szolgáltató által a hozamra és tőkemegóvásra tett ígéretek alapján teljesített garanciák adatait kell feltüntetni és a 34B42 kódú soron összegezni.

Minden olyan portfóliót, amelyre vonatkozóan portfólió-, illetve vagyonkezelési, szerződés keretében tett ígéret következtében kifizetést teljesített, az a) oszlopban fel kell sorolni. A kedvezményezett ügyfél azonosítóját a b) oszlopban kell szerepeltetni.

A c) oszlopban az a hozamra és tőkemegóvásra tett ígéret lehíváskori értékét, a d) oszlopban a befektetési szolgáltató által kifizetett pénz értékét kell feltüntetni, amely az ígéret szerződés szerinti lejáratkori értéke és a kezelt portfólió (vagyon) teljesítéskori értékének különbözete, Az e) oszlopban kell kimutatni a teljesítéshez igénybe vett bankgarancia értékét, az f) oszlopban kell feltüntetni a garantőr bank azonosítóját. A g) oszlopban a az ígérettétel időpontját, a h) oszlopban a teljesítés időpontját kell kimutatni.

34C1 Befektetési szolgáltató saját számlás értékpapír kölcsönvételi ügyletei

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltató saiát számlás értékpapír kölcsönvételi ügyleteinek a beszámolási időszak végén fennálló állományi adatait kell feltüntetni.

A táblát az a)–f) oszlopok esetében a 34B1 tábla mintájára kell kitölteni. A c) oszlopban az értékpapír kölcsönbe adó kódját kell szerepeltetni.

A g) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok szerződés szerinti értékének összegét, a h) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok tárgynapi árfolyamértékének összegét, az i) oszlopban az adott készpénzóvadék összegét, a j) oszlopban az adott értékpapír-óvadék tárgynapi árfolyamértékét, a k) oszlopban a fizetett kölcsönzési díj összegét kell szerepeltetni.

34C2 Befektetési szolgáltató saját számlás értékpapír kölcsönadási ügyletei

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltató saját számlás értékpapír kölcsönadási ügyleteinek a beszámolási időszak végén fennálló állományi adatait kell feltüntetni.

A saját számlás értékpapír kölcsönadási ügyletekre vonatkozó minden tárgynapi üzletkötést ügyfelenként (illetve értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

A táblát az a)–g) oszlopok esetében a 34B1 tábla mintájára kell kitölteni. A c) oszlopban az értékpapír kölcsönbe vevő kódját kell szerepeltetni.

A g) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok szerződés szerinti értékének összegét, a h) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok tárgynapi árfolyamértékének összegét, az i) oszlopban a kapott készpénzóvadék összegét, a j) oszlopban a kapott értékpapír-óvadék tárgynapi árfolyamértékét, a k) oszlopban a kapott kölcsönzési díj összegét kell szerepeltetni.

34C3 Befektetési szolgáltató bizományosi értékpapír kölcsönadási ügyletei

A jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltató bizományosi értékpapír kölcsönadási ügyleteinek a beszámolási időszak végén fennálló állományi adatait kell feltüntetni.

A bizományosi értékpapír kölcsönadási ügyletekre vonatkozó minden fennálló ügyletet ügyfelenként (illetve értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

Az a) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét, a b) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

A c) oszlopban a kölcsönadó, a d) oszlopban a kölcsönvevő ügyfél azonosítóját kell beírni.

Az e) és az f) oszlopokban a kölcsönadás, illetve a lejárat (visszaadás) szerződés szerinti időpontját kell kimutatni.

A g) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok darabszámát, a h) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok szerződés szerinti értékének összegét, az i) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok tárgynapi árfolyamértékének összegét kell feltüntetni.

A j) oszlopban a kapott – a kölcsönadó ügyfelet illető – készpénzóvadék összegét, a k) oszlopban a kapott – a kölcsönadó ügyfelet illető – értékpapír-óvadék tárgynapi árfolyamértékét, az l) oszlopban a kapott kölcsönzési díj összegét, az m) oszlopban a kapott kölcsönzési díjból a bizományost illető rész összegét kell szerepeltetni.

34D1 Befektetési vállalkozás – Óvadéki repo-ügyletek

A jelentés kitöltése

Itt a beszámolási időszak végén a befektetési szolgáltató óvadéki repo-ügyleteinek fennálló állományi adatait kell feltüntetni.

Az óvadéki repo-ügyletekre vonatkozó minden ügyletet ügyfelenként (illetve értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

Az a) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét, a b) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

A c) oszlopban a repoba vevő kódját (azonosítóját) kell beírni a 30H1 c) szerinti tartalommal.

A d) és az e) oszlopokban az ügyletkötés, illetve a lejárat szerződés szerinti időpontját kell kimutatni.

Az f) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok darabszámát, a g) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok névértékét, a h) oszlopban az ügyletben szereplő értékpapírok szerződés szerinti vételi árfolyamértékének összegét, az i) visszavásárlási ár és az azonnali eladási ár különbözeteként fizetendő/fizetett kamat összegét kell feltüntetni.

34D2 Befektetési vállalkozás – Óvadéki fordított repo-ügyletek

A jelentés kitöltése

A táblát az a)–h) oszlopok esetében a 34D1 tábla mintájára kell kitölteni azzal az eltéréssel, hogy a c) oszlopban az értékpapírt repoba adó kódját kell szerepeltetni.

34D3 Befektetési vállalkozás – Szállításos repo-ügyletek

A jelentés kitöltése

A jelentést a 34D1 tábla mintájára kell kitölteni.

34D4 Befektetési vállalkozás – Szállításos fordított repo-ügyletek

A jelentés kitöltése

A jelentést a 34D2 tábla mintájára kell kitölteni.

35A HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS – TŐZSDEI KERESKEDÉS ADATAI

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak a Tpt. 82. §-ában meghatározott befektetési eszközökre tőzsdén kötött bizományosi és saját számlás kereskedelmi tevékenységének havi forgalmi adatait ebben a táblában összesítve kell jelenteni.

A havi forgalmi adatoknál mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni és összegzett – nem nettósított – árfolyamértékét kimutatni.

A befektetési eszközök külföldi devizában bonyolított forgalmának értékét forintban kell megadni, az átváltási árfolyam a befektetési szolgáltatóra vonatkozó számviteli előírásokban, illetve számviteli politikájában meghatározott deviza-árfolyam. Amennyiben nincs meghatározva a deviza árfolyama, akkor a jelentett napra vonatkozó MNB által publikált, hivatalos deviza-árfolyamot kell figyelembe venni.

A forgalmi adatokat mind a saját számlás, mind a bizományi ügyletekre minden befektetési szolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat közvetlenül – általános vagy egyéni klíringtagként – vagy közvetve – alklíringtagként – veszi igénybe. Ennek megfelelően a forgalmi jelentésben az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei részére teljesített bizományosi forgalmat jelenti.

A forgalmi adatokat

– BÉT (BÁT) és egyéb elismert tőzsde,

– befektetési eszközök típusai, illetve

– saját számlás és bizományosi ügyletek,

– devizabelföldi, illetve devizakülföldi befektetők, valamint

– forintban és devizában kötött ügyletek

szerinti bontásban kell részletezni.

Az értékpapírok prompt (azonnali ügyletként kötött) forgalmára vonatkozó adatokat az a) oszlopban felsorolt megnevezés szerint kell részletezni, illetve az összesítő csoportonként feltüntetni.

A 35A 1112 Másodlagos értékpapírok soron és alábontásaiban mind a devizakülföldi, mind a devizabelföldi letétkezelők által kibocsátott értékpapírnak minősülő letéti igazolásokat jelenteni kell.

A 35A 2. Származtatott ügyletek kötéskori értéke sorban a kötési árat összesítve kell kimutatni határidős és opciós ügyletek, illetve a mögöttes eszközök szerinti bontásban.

35B HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS – TŐZSDÉN KÍVÜLI KERESKEDÉS ADATAI

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak a Tpt. 82. §-ában meghatározott befektetési eszközökre tőzsdén kívül kötött bizományosi és saját számlás kereskedelmi tevékenységének havi forgalmi adatait ebben a táblában összesítve kell jelenteni.

A havi forgalmi adatoknál mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni és összegzett – nem nettósított – árfolyamértékét kimutatni.

A befektetési eszközök külföldi devizában bonyolított forgalmának értékét forintban kell megadni, az átváltási árfolyam a befektetési szolgáltatóra vonatkozó számviteli előírásokban, illetve számviteli politikájában meghatározott, az üzletkötés napján érvényes deviza-árfolyam. Amennyiben nincs meghatározva a deviza árfolyama, akkor az üzletkötés napjára vonatkozóan az MNB által publikált, hivatalos deviza-árfolyamot kell figyelembe venni.

A forgalmi adatokat

– befektetési eszközök típusai, illetve

– saját számlás és bizományosi ügyletek,

– devizabelföldi, illetve devizakülföldi befektetők, valamint

– forintban és devizában kötött ügyletek

szerinti bontásban kell részletezni.

A 35B112 Másodlagos értékpapírok soron és alábontásaiban mind a devizakülföldi, mind a devizabelföldi letétkezelők által kibocsátott értékpapírnak minősülő letéti igazolásokat jelenteni kell.

A 35B 2 Pénzpiaci eszközök sorba a Tpt. 5. § (1) bekezdés 83. pont szerinti eszközök adatait kell feltüntetni, ide nem értve a betéti okiratokat.

A 35A 3. Származtatott ügyletek kötéskori értéke sorban a kötési árat összesítve kell kimutatni határidős, opciós és swap ügyletek, illetve a mögöttes eszközök szerinti bontásban.

IV. KERESKEDÉSI KÖNYVHÖZ KAPCSOLÓDÓ HAVI JELENTÉS

A kereskedési könyvhöz kapcsolódó havi jelentés táblázatai a hónap utolsó munkanapjára vonatkozó napi jelentésben (30A1 tábla) kockázati kategóriánként megadott tőkekövetelmény adatainak kiszámítását mutatják be. A havi jelentés állományi adatai ezért értelemszerűen a hónap utolsó munkanapjára vonatkoznak.

A pozíciók értékelése és lejárati besorolása

A KKr. a kereskedési könyvi pozíciók és a devizapozíciók piaci kockázatának tőkekövetelményét kockázati kategóriánként a pozíció mértékétől és a lejárati besorolásától függően állapítja meg.

Amennyiben valamely bizományosi ügylet az ügyfél-elszámolási napon nem kerül zárásra – ide nem értve az ügyfél díj- és adófizetési kötelezettségeinek elszámolását – az ügyfél kötelezettségeinek teljesítésével, az ügyfél pozíciójának zárásával és a veszteségek rendezésével, akkor az ügyleti fedezet befektetési eszközeit (legyen az az ügyfél részére az ügylet keretében megvásárolt befektetési eszköz, vagy az ügyfél egyéb befektetési eszköze) a saját befektetési eszközök felvételével azonos módon fel kell venni a pozíciókockázatok közé. A pozíciókockázatok közé akkor is fel kell venni a befektetési eszközöket, ha az ügylet során nem került sor nyitva szállításra. A bizományosi ügylet miatt a pozíciókockázatok közé felvett eszközök akkor vezethetők ki a pozíciókockázatok közül, ha az ügylet zárásra került.

Az értékelésre vonatkozó szabályokat a befektetési eszközök tekintetében a KKr. 5–7. §-ai, a deviza pozíciók esetén a 8. §, az árupozícióra vonatkozóan pedig a 34. § (2) bekezdése adja meg.

A pozíciók értékelésére és lejárati besorolására vonatkozó összetett szabályok egységes értelmezését az 1. számú függelékben közölt példák segítik.

36A1 Kereskedési könyvben nyilvántartott kötvénypozíciók

A jelentés kitöltése

A táblázat az intézmény kereskedési könyvében nyilvántartott, egyedi pozíciókockázattal bíró kötvények pozícióit részletezi. A táblázat d) és e) oszlopaiban az egyedi kötvénypozíciókat azonnali piaci áron (bruttó árfolyamon), a rendelet 5. §-a előírásainak megfelelően kell értékelni. A táblázat a határidős ügyletekből származó fiktív pénzáramlások pozícióit – miután azoknak egyedi kockázata nincs – nem tartalmazza.

Az átlagos hátralévő futamidőt és a módosított átlagos hátralévő futamidőt – h) és i) oszlopok – a rendelet 4. számú melléklete 2. pontjának megfelelően kell meghatározni. A lejárati alapú megközelítést vagy a kötvénypozíciók pénzáramlásokra történő felbontását választó intézmény ezt a két oszlopot nem köteles kitölteni.

36A2 Kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázat az intézmény kötvényportfóliója egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét mutatja ki. Az intézmény a táblázat megfelelő soraiba besorolja a kötvények nettó pozícióit [hosszú vagy rövid, a 36A1 táblázat f) és g) oszlopainak megfelelően], majd megszorozza azokat a táblázatban található súlyokkal. Az intézmény a minőségi kötvény esetén a kötvény hátralévő lejárata alapján végzi el a besorolást. A kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye a súlyozott nettó pozíciók előjel független összege.

Az intézménynek a rendelet 22. §-a szerint figyelembe kell vennie a jegyzési garanciavállalás keretében vállalt pozíciók egyedi pozíciókockázatát. Az ezekre vonatkozó kockázati súlyok megegyeznek a táblázatban szereplő kockázati súlyokkal.

Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye

A kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye a kereskedési könyvben nyilvántartott mérleg szerinti pozíciók és mérlegen kívüli tételek kamatláb kockázatára nyújt fedezetet.

A mérlegen kívüli határidős ügyleteket a KKr. a mérlegben ténylegesen meglévő befektetési eszköz és deviza pozíciókra vezeti vissza a következők szerint:

– a határidős deviza és kamatláb ügyleteket a 17. § (1)–(3) bekezdésének megfelelően fiktív pénzáramlásokra (fiktív kölcsön-felvételek és kölcsönnyújtások),

– a határidős kötvény és részvény ügyleteket a 17. § (4)–(7) bekezdéseinek megfelelően az alapul szolgáló termék pozíciójára és fiktív pénzáramlásra,

– a határidős kamatláb swap ügyleteket a 17. § (8)–(9) bekezdés szerint fiktív kötvénypozíciókra kell felbontani.

A határidős ügyletekből származó fiktív pénzáramlások ellentétes pozíciói ezt követően a 17. § (10) bekezdésében megadott feltételek teljesülése esetén egymással szemben nettósíthatók. A határidős ügyletekből származó fiktív pénzáramlások előzetes nettósítása eredményeként az egymást csaknem tökéletesen fedező ügyletek általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye nulla lesz. Ha az intézmény úgy ítéli meg, hogy a 17. § (10) bekezdése szerinti előzetes nettósítás az általános pozíciókockázat tőkekövetelményét érdemben nem csökkenti, akkor attól eltekinthet.

Ezt követően a megmaradó nettó fiktív hosszú és rövid pozíciókat, valamint a nettó egyedi befektetési eszköz és nettó deviza pozíciókat a 36A3 (lejárati alapú megközelítés) vagy a 36A4 (futamidő alapú megközelítés) táblázatba kell besorolni.

36A3 Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (Lejárati alapú megközelítés)

A jelentés kitöltése

A táblázat a kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelményét mutatja ki a lejárati alapú megközelítés módszere szerint.

A tőkekövetelményt fő devizanemenként elkülönítve (a HUF, az EUR, az USD, a GBP, a CHF és a JPY devizákra a 36A3H, 36A3E, 36A3U, 36A3G, 36A3C és 36A3J táblázatokban) kell meghatározni. A hat táblázat kitöltésére vonatkozó szabályok azonosak, ezért a továbbiakban a táblahivatkozásoknál a devizanemre történő utalás elmarad.

Az eltérő devizában lévő pozíciók egymással szemben nem nettósíthatók. A napi jelentésben megjelenő összes tőkekövetelmény (30A1 táblázat 30A1 112 sora) a devizanemenként megállapított tőkekövetelmények összegének felel meg, beleértve a havi jelentésben nem részletezett devizanemekben meglévő kötvénypozíciók tőkekövetelményét is.

A kitöltés során az intézmény a táblázat megfelelő soraiba besorolja a kötvények nettó pozícióit [hosszú vagy rövid, a 36A1 táblázat f) és g) oszlopainak megfelelően], majd megszorozza azokat a táblázat e) oszlopának megfelelő súlyokkal.

A táblázatba a mérleg szerinti kötvénypozíciókon és a határidős ügyletekből származó fiktív pénzáramlásokon túlmenően a származtatott index ügyletekből, valamint a jegyzési garanciavállalásból származó kötvénypozíciókat is figyelembe kell venni, a KKr. 21. és 22. §-ai előírásainak megfelelően.

A súlyozott pozíciók meghatározását követően kell elvégezni a lejárati sávokon belüli, a zónákon belüli, végül a zónák közötti nettósítást. A sávonkénti nettósítás során a sávon belül nem kiegyenlített pozíciókat – i) oszlop – a táblázat nem bontja szét rövid és hosszú pozícióra. Ebből adódóan a rövid pozíciók itt negatív értékként jelennek meg. A k) oszlopban szereplő három előjeles érték összesítése [a 36A34 sor k) oszlopában szereplő érték] a nettósítással nem kiegyenlíthető hosszú vagy rövid pozícióval azonos. A tőkekövetelmény számításánál a maradvány pozíciót természetesen előjel nélkül kell figyelembe venni. A nettósítás menetét részletesen a 2. számú függelék szemlélteti.

A nettósítás elvégzése után a tőkekövetelmény az alábbi tételek összesítésével határozható meg:

– az összes lejárati tartomány kiegyenlített súlyozott pozícióinak 10%-a [36A3 4 sor h) oszlop],

– az első zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 40%-a [36A3 14 sor j) oszlop],

– a második zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a [36A3 23 sor j) oszlop],

– a harmadik zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a [36A3 38 sor j) oszlop],

– az első és második, illetve a második és harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozícióinak 40%-a [36A3 21 és 36A3 33 sorok l) oszlopa],

– az első és a harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozíció 150%-a [36A3 23 sor m) oszlopa],

– a maradvány nem kiegyenlített súlyozott pozíciók 100%-a [36A3 4 sor k) oszlopban szereplő érték abszolút értéke].

36A4 Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye (Futamidő alapú megközelítés)

A jelentés kitöltése

A tőkekövetelményt fő devizanemenként elkülönítve (a HUF, az EUR, az USD, a GBP, a CHF és a JPY devizákra a 36A4H, 36A4E, 36A4U, 36A4G, 36A4C és 36A4J táblázatokban) kell meghatározni. A hat táblázat kitöltésére vonatkozó szabályok azonosak, ezért a továbbiakban a táblahivatkozásoknál a devizanemre történő utalás elmarad.

Az intézmény első lépésben az egyedi nettó kötvény (és fiktív pénzáramlás) pozíciókat határozza meg a lejárati alapú megközelítésnél ismertetett módon. Ezt követően kell meghatározni az egyedi nettó pozíciók módosított futamidejét. A módosított futamidő számításánál diszkonttényezőként kötvény esetén a lejáratig számított hozamot, fiktív pénzáramlás esetén a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábát kell alkalmazni.

Ezt követően az egyedi nettó pozíciók értékét meg kell szorozni a módosított futamidővel, és be kell sorolni a táblázat módosított futamidőnek megfelelő zónájába [a hosszú pozíciót a c), a rövid pozíciót a d) oszlopba].

A nettó pozíciókat a zónának megfelelő feltételezett kamatlábváltozással súlyozva adódnak a súlyozott hosszú és rövid pozíciók – f) és g) oszlopok. A súlyozott pozíciók zónánkénti kiegyenlítését és zónák közötti nettósítását a lejárati alapú megközelítésnél ismertetett módon kell elvégezni.

A nettósítás végrehajtása után az intézmény tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával kell meghatározni:

– A zónák kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciójának [36A4 4 sor h) oszlop] 2%-a.

– Az első és második, illetve második és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók [36A4 4 sor j) oszlop] 40%-a.

– Az első és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció [36A4 4 sor k) oszlop] 150%-a.

– A maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók [36A4 4 sor i) oszlopban szereplő érték abszolút értéke] 100%-a.

36A5 Kereskedési könyvben nyilvántartott részvénypozíciók és azok tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatban az adatszolgáltató a kereskedési könyvben a tárgyhó zárónapján nyilvántartott részvények egyedi és általános pozíciókockázatát, illetőleg az ehhez tartozó tőkekövetelményt mutatja be. A táblázat kitöltése során a rendelet 18., 19. és 20. §-ának előírásait kell alkalmazni.

Első lépésben az egyes részvények hosszú és rövid pozícióit és az ebből adódó egyedi nettó pozíciókat (hosszú vagy rövid) kell meghatározni a táblázat 36A57001, 36A57002, 36A57003 … stb. sorkódú ismétlősoros blokkjában. Az ismétlősorok f) és g) oszlopai közül – az egyedi pozíciók nettósításából adódóan – csak az egyik vehet fel értéket. Az egyedi részvénypozíciók meghatározásánál, illetőleg a hosszú és rövid pozíciók nettósításánál figyelembe kell venni a rendelet 9. §-ának előírásait.

Az egyedi nettó hosszú és rövid pozíciók összegét a táblázat 36A5 7 sorának f) és g) oszlopai tartalmazzák. E két érték (az összes hosszú és az összes rövid nettó pozíció) összege jelenti az intézmény összesített bruttó részvény pozícióját, amit a táblázat 36A5 1 sorának g) oszlopa tartalmaz.

Az összesített nettó részvénypozíció [36A5 4 sor g) oszlop] meghatározása érdekében először devizanemenként kell megállapítani az összesített hosszú és rövid pozíciókat. A különbség jelenti az adott devizanemben fennálló összesített nettó részvénypozíciót. Az összesített nettó részvénypozíció a devizanemenként fennálló nettó pozíciók abszolút értéke összegének felel meg.

A 36A52 sor g) oszlopát a rendelet 19. § (2) bekezdésének megfelelően, a 36A55 sor g) oszlopát pedig a rendelet 20. § (2) bekezdésének megfelelően kell kitölteni.

A részvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye [36A53 sor g) oszlop] az összesített bruttó részvénypozíció 4%-a, illetve 2%-a akkor, ha az intézmény részvényportfóliója (vagy annak egy része) megfelel 19. § (2) bekezdésében megadott feltételeknek.

Az általános pozíciókockázat [36A56 sor g) oszlop] tökkövetelménye 20. § (2) bekezdése szerint növelt összesített nettó részvénypozíció 8%-nak felel meg.

36A6 Opciós ügyletek további tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

Az opciós ügyletek tőkekövetelményét delta-plusz módszerrel megállapító intézménynek az ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is teljesíteni kell. A tőkekövetelmény mértékét a KKr. 24. §-ának és 2. számú mellékletének megfelelően kell megállapítani. A belső modellt alkalmazó intézmény ezt a táblázatot nem tölti ki.

A tőkekövetelmény számításánál a KKr. 2. számú mellékletében megadott diktált volatilitást kell alkalmazni. Ezek a volatilitás értékek (részvény, deviza és áru alapú opció esetén 8%, kamatláb alapú opció esetén a 4. számú melléklet 4.1. pontjában szereplő táblázat 4. oszlopában megadott értékek) csak itt, a tőkekövetelmény számításánál alkalmazhatók. A delta, a gamma és a vega értékének megállapításához a mögöttes termék volatilitását az intézménynek kell becsülnie.

36A7 Kereskedési könyvben nyilvántartott egyéb értékpapírok és azok tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A KKr. 25. §-a értelmében az egyéb értékpapírok pozícióinak tőkekövetelménye a pozíció piaci értékének 8%-a. A táblázat kitöltésénél a 36A5 táblázat szerinti összesített bruttó pozíciót kell meghatározni az ott ismertetett módon. Az egyéb értékpapír pozíciók piaci értékének az összesített bruttó pozíció felel meg.

36A8 Kereskedési könyv pozíciókockázatába bizományosi ügyletek miatt felvett befektetési eszközök

A jelentés kitöltése

A táblázat kitöltésénél az ügyfél-elszámolási nap után a pozíciók értékelése és lejárati besorolása kapcsán elmondottak szerint kell eljárni.

Az a) és b) oszlopok adatait, a fedezet befektetési eszközei vonatkozásában a heti jelentéseknél alkalmazottak szerint kell megadni.

A c) oszlop az ügyfél-elszámolási napot követő üzleti nap dátuma.

A d) és e) oszlopok értékeit a kereskedési könyv értékelési előírásainak alkalmazásával kell kitölteni.

A 36A8 0 sor utolsó oszlopába az e) oszlop első sora utáni sorok értékeinek összegét kell beírni.

36B1 Nyitva szállítás (saját számlás ügyletek), letétek, díjak, jutalékok és egyéb partnerkockázat tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 27., 28., 29. és 33. §-ainak megfelelően kell kitölteni. A tőkekövetelmény számításánál a késedelem időtartamát naptári napban kell megállapítani.

A KELER Rt.-nél elhelyezett letétek közül az alábbiakat – függetlenül attól, hogy azok pénz, vagy állampapír letétek – kell a kereskedési könyv letéti kockázatai között kimutatni:

– Állampapír egyéni biztosíték

– Állampapír Tőzsdei Elszámolási Alap

– A tőzsdeforgalmi számla biztosíték alszámlájának egyenlege

– Tőzsdei Elszámolási Alap

– Alapszintű pénzügyi fedezet

– Haszonbérlők pénzügyi fedezete

– Kiegészítő pénzügyi fedezet

– Alapbiztosíték

– Kollektív Garancia Alap (BÉT és BÁT)

A felsorolt kereskedési kockázatoknak kitett letétek után a befektetési szolgáltatónak akkor is a teljes összeg utáni tőkekövetelményt kell számítania, ha a tételek között ügyfelek pénzeszközei, állampapírjai is megjelennek.

A KELER Rt.-én kívüli befektetési eszköz letétek esetében minden elhelyezett letét után számítani kell a tőkekövetelményt – a KELER Rt.-én kívüli vállalkozásnál elhelyezett letétek jogcímüktől függetlenül beleszámítanak a letétek utáni tőkekövetelménybe.

36B2 Nyitva szállítás (bizományosi ügyletek) partnerkockázat tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 27. § (4) bekezdésének megfelelően kell kitölteni.

A tőzsdei bizományosi ügyletek esetén az elszámolási időszakban a nyitva szállítás kérdését a bizományosi szerződés tartalmától függően kell megítélni. A bizományosi vétel – ha a szerződés rögzíti, hogy a megbízó a megvásárolt értékpapírokkal csak a pénzügyi teljesítést követően rendelkezhet – nem minősül nyitva szállításnak.

Ezzel szemben a T. napon kezdődik a nyitva szállítás, ha a szerződés nem tartalmazta a rendelkezési jog korlátozását. A nyitva szállítás partnerkockázatának tőkekövetelménye megállapításkor természetesen számba veendők ügylethez rendelt biztosítékok.

Tőzsdén kívüli lebonyolított ügyletek esetén a nyitva szállítás lehetősége azon a napon merül fel, amikor a megbízott saját nevében, de ügyfele számlájára partnerével szerződést kötött

A kereskedési könyvi bizományosi tételekre vonatkozóan fedezetbe vont értékpapírok értékelése: A fedezetbe vont értékpapírokra a KKr. 5–7. §-aiban lefektetett értékelési elveket kell alkalmazni. A kereskedési könyvi tételek esetében a fedezetek beszámítható értéke a fedezeti szorzóval számított érték. Az állampapírok esetében – ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is – azok árfolyamának kilencven százalékát, egyéb tőzsdei papíroknál – ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit – az árfolyam nyolcvan százalékát lehet számításba venni, azaz ahhoz, hogy ne keletkezzen tőkekövetelmény, a fedezet értékének állampapírok esetében el kell érni az ügyletérték 111%-át, egyéb tőzsdei papíroknál pedig 125%-át.

36B3 Késedelmes teljesítés partner-kockázatának tőkekövetelménye standard módszer szerint

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 30. §-ának és 6.1. számú mellékletének megfelelően kell kitölteni.

A táblázatban azokat az ügyleteket kell szerepeltetni, melyek esetén a szerződés szerinti esedékességet követő öt elszámolási napon belül sem az adatszolgáltató intézmény, sem a kereskedelmi partner részéről szállításra/pénzügyi teljesítésre nem került sor.

38B4 Késedelmes teljesítés partnerkockázatának tőkekövetelménye alternatív módszer szerint

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 30. §-ának és 6.2. számú mellékletének megfelelően kell kitölteni.

36B5 Repo és értékpapír kölcsönzési ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 31. §-ának és 7. számú mellékletnek megfelelően kell kitölteni. A kitöltés során csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, ahol repo-ügylet esetén az eladott/kölcsönbe adott értékpapírok piaci értéke nagyobb a kölcsönvett pénzösszeg/biztosíték értékénél, illetőleg fordított repo-ügylet esetén a kölcsönadott pénzösszeg/biztosíték értéke nagyobb, mint a vásárolt/kölcsönvett értékpapírok piaci értéke.

36B6 Tőzsdén kívüli határidős értékpapírügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 31. §-ának és a 8. számú mellékletnek megfelelően kell kitölteni

36B7 Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 32. §-a előírásainak megfelelően kell kitölteni. A kitöltés során az intézmény a tőzsdén kívüli származtatott ügyletei közül kiemeli azokat az ügyleteket, melyek partnerkockázatának tőkekövetelménye a 32. § (3) és (4) bekezdése szerint nulla. A megmaradó ügyletek esetén a pótlási költséget és a lehetséges jövőbeni hitelkockázat összegét a rendelet 9. melléklete szerint kell meghatározni.

36C1 Árukockázat tőkekövetelménye (I. módszer)

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 34–36. §-ai előírásainak megfelelően árufajtánként kell kitölteni. A sávok közötti kiegyenlített pozíció [36C113 sor g) oszlop] meghatározásánál valamennyi sáv nem kiegyenlített pozíciója nettósítható más sáv/sávok ellenkező előjelű pozíciójával. Ebből adódóan a sávok közötti kiegyenlített pozíció a sávon belül nem kiegyenlített összes hosszú [36C113 sor e) oszlop] és rövid [36C113 sor f) oszlop] pozíciók közül a kisebbnek, a sávok közötti nem kiegyenlített pozíció [36C113 sor h) oszlop] pedig a nagyobb és a kisebb közötti különbségnek felel meg.

Az összes tőkekövetelmény számítása:

+ Összes sávon belül kiegyenlített pozíció [36C113 sor d) oszlop] x 1.5% x azonnali ár

+ Sávok közötti kiegyenlített pozíció [36C113 sor g) oszlop] x 0.6% x azonnali ár

+ Sávok közötti nem kiegyenlített pozíció [36C 13 sor h) oszlop] x 15% x azonnali ár

+ Gamma és vega kockázat tőkekövetelménye [36C114 sor i) oszlop]

= Árukockázat összes tőkekövetelménye [36C115 sor i) oszlop]

36C2 Árukockázat tőkekövetelménye (II. módszer)

A jelentés kitöltése

A táblázatot a KKr. 37. §-ának megfelelően kell kitölteni.

36D1 Nagykockázat vállalás és a nagykockázat vállalási korlát túllépésének pótlólagos tőkekövetelménye

A jelentés kitöltése

A jelentés az intézmény nagykockázat vállalásait, az ezekre vonatkozó limitek betartását, a túllépések pótlólagos tőkekövetelményét mutatja ki. A jelentést a havi adatszolgáltatás részeként kell elkészíteni a hónap utolsó munkanapjára vonatkozóan.

A nagykockázat vállalás a kereskedési könyvben lévő kockázatvállalások és az abban nem szereplő kockázatvállalások összege. A nagykockázat vállalási korlátokat (egy ügyfél tekintetében a szavatoló tőke 25%-a, kapcsolt vállalkozásnál 20%, az ügyfelek összessége tekintetében pedig a szavatoló tőke 800%-a) a nem kereskedési könyvben szereplő kockázatvállalások nem léphetik túl, a kereskedési könyvben szereplő limiten felüli kockázatvállalások után pedig pótlólagos tőkekövetelményt kell állítani.

Az egy ügyfél/ügyfélcsoport esetén tíz napig, vagy annál rövidebb ideig fennálló túllépés (a pótlólagos tőkekövetelmény teljesítésétől függetlenül) nem lehet több a szavatoló tőke 500%-ánál.

A valamennyi ügyfél/ügyfélcsoport tekintetében tíz napnál hosszabb ideig fennálló túllépések együttesen nem haladhatják meg a szavatoló tőke 600%-át.

A táblázat d) oszlopában a szavatoló tőke 25%-át, kapcsolt vállalkozás esetén – ideértve az anyavállalatot is – 20%-át kell megadni. Az e) oszlop kitöltésénél a KKr. 37. § (5) bekezdése értelmében nem kell figyelembe venni a szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kockázatokat. Az f) oszlopba a nagykockázati limit nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatokkal csökkentett értékét kell feltüntetni.

A táblázat f), g) és h) oszlopát a KKr. 38. §-ának megfelelően kell kitölteni. Az intézmény az egy csoportba tartozó egyéni ügyfelek kockázatainak összeadásával meghatározza az ügyfélcsoport kereskedési könyv szerinti kockázatát – i) oszlop. A táblázat soraiban az egy csoporthoz tartozó ügyfelek összevontan, ügyfélcsoportként jelennek meg. Az ügyfélcsoport a Hpt. szerint meghatározott fogalom.

A táblázat j) oszlopa a limittúllépéseket [ha az i) oszlopban szereplő érték nagyobb az f) szerinti értéknél] mutatja. A 10 napnál hosszabb ideig fennálló limittúllépések a k) oszlopban jelennek meg.

A pótlólagos tőkekövetelmény – m) oszlop – meghatározása a következő lépésekből áll:

– Az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni rövid értékpapír pozíciókkal nettósítani kell a hosszú pozíciókat. A nettósítást a hosszú pozíciók egyedi kockázati súlyainak csökkenő sorrendjében (a legnagyobb egyedi kockázati súlyú pozícióval kezdve) kell elvégezni.

– A nettósítás után megmaradó hosszú pozíciókat sorba kell rendezni az egyedi kockázati súlyok növekvő sorrendjében (a legkisebb egyedi kockázati súlyú pozícióval kezdve).

– A szavatoló tőke 25%-ából (kapcsolt vállalkozás esetén 20%-ából) le kell vonni az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatvállalások értékét. Mivel a nagykockázat vállalási korlát a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatvállalások esetén nem léphető túl, a különbség nem lehet negatív.

– A szavatoló tőke 25%-ából a harmadik bekezdés szerinti levonás után megmaradó rész először az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a KKr. 38. § (1) bekezdés előírásainak megfelelően számított partnerkockázat, majd a második bekezdés szerint sorba rendezett pozíciókockázatok fedezésére szolgál.

– A fennmaradó, a negyedik bekezdésben szavatoló tőkével nem fedezett kockázatok jelentik a nagykockázat vállalási korlát túllépését.

– Az intézmény a nagykockázat vállalási korlát túllépésének értékét megszorozza a KKr. 12. számú mellékletében megadott, a túllépés időtartamától és a túllépés mértékétől függő faktorral. Az így kapott eredmény jelenti a nagykockázat vállalási korlát túllépésének pótlólagos tőkekövetelményét.

A táblázat kitöltésének lépéseit a 3. számú függelék szemlélteti.

36D2 Nagykockázat vállalási korlátot túllépő ügyfélcsoportok részletezése

A jelentés kitöltése

A táblázat a 36D1 táblázatban szereplő ügyfélcsoportként megjelenő egyéni ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat részletezi. A két táblázat szerkezete azonos, ha a 36D1 táblázat 36D101 sora ügyfélcsoportnak felel meg, akkor a 36D2 táblázat 36D21 sorában ugyan erre az ügyfélcsoportra vonatkozó adatok jelennek meg. Az ezt követő ismétlő sorok a csoporthoz tartozó egyéni ügyfelek adatait tartalmazzák.

36D3 Nagykockázat vállalási korlát tárgyhavi túllépései

A jelentés kitöltése

A jelentés a nagykockázat vállalásai korlát tárgyhavi túllépéseit dokumentálja. A jelentést a havi adatszolgáltatás részeként kell elkészíteni, és abban fel kell tüntetni az ügyfelekre/ügyfélcsoportokra, illetve az ügyfelek/ügyfélcsoportok összességére vonatkozó limittúllépések napokban kifejezett számát.

A h) oszlopba a beszámolási időszak (hónap) adott ügyfélcsoportra/ügyfélre vonatkozó legnagyobb összegű napi túllépését kell beírni.

36E DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

A jelentés kitöltése

A táblázatot az intézmény a KKr. 39–41. §-ainak megfelelően tölti ki. A kitöltés során a mérlegben szereplő és a határidős pozíciókat a KKr. 8. §-a szerint kell értékelni Az azonnali ügyletek pozícióit az értékelés során mérleg szerinti pozíciónak kell tekinteni. A határidős ügyletekből származó devizapozíciók devizában kifejezett értéke a jövőbeni pénzáramlás jelenértékével azonos [KKr. 6. § (4) bekezdés]. A határidős pozíciókat ebből adódóan az adott deviza hozamgörbéje adott lejárathoz tartozó kamatával kell diszkontálni, és az így megállapított deviza jelenértékét kell átszámítani forintra.

Soronként a hosszú [b) oszlop] és a rövid [c) oszlop] pozíciók különbsége a nettó hosszú [d) oszlop] vagy a nettó rövid [e) oszlop] pozíció. A nettó hosszú vagy nettó rövid pozíciók értéke előjel nélküli érték. A nettó pozíciós soroknak csak egyik oszlopába kerülhet nullától különböző érték.

A 36E17 sor d) és e) mezői közül a nagyobb értéket kell a 36E18 sor e) oszlop mezőjébe (Összesített nyitott devizapozíció) írni.

A szavatoló tőke 2%-át meghaladó összesített nyitott devizapozíció esetén a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a többlet 8%-a. [36E20 sor e) oszlop]

A táblázatot a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét belső modellel meghatározó intézmények is kitöltik, és a modell által számított tőkekövetelmény összegét a 36E 21 sor e) oszlopában mutatják ki. A modell által meghatározott tőkekövetelménynek ez esetben meg kell felelnie a rendelet 42. §-a szerinti előírásoknak.

36F BELSŐ MODELL INFORMÁCIÓK

A jelentés kitöltése

A táblázatot – a KKr. 42. § szerinti engedély alapján – az általános kamat- és részvénykockázat, az árukockázat, valamint a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét belső modellel számító intézmény tölti ki.

A rendelet 45. § (4) bekezdése értelmében hibának számít az, ha a portfólió értékében bekövetkezett változás (veszteség) meghaladja a modell által – egynapos tartási periódusra – kalkulált kockáztatott értéket. A portfólió értékében bekövetkezett változás (veszteség) mértékének meghatározására a rendelet 45. § (2) bekezdése egy statikus, a portfólió változatlan összetételét feltételező, és egy dinamikus, a tárgynapi kereskedés hatását is beszámító összehasonlítást ír elő. A modellhiba szempontjából értelemszerűen a nagyobb veszteséget eredményező összehasonlítás a mértékadó. A modell utótesztelése során elvégzendő statikus és dinamikus összehasonlítást szemléltető számpélda a 4. számú függelékben található.

36G1 A kereskedési könyvbe átsorolt tételek

A jelentés kitöltése

A táblába csak azokat a pozíciókat kell felvenni, amelyek az intézmény nem kereskedési könyvi (banki könyv) nyilvántartásába korábban már felvételre kerültek. Azokat az ügyleteket, amelyeket az intézménynél először a kereskedési könyvben vesznek nyilvántartásba, illetve amely pozíciók megszűnnek, nem szabad az átsorolt tételek között bemutatni.

Az általános szabálytól eltérően átsorolt tételként lehet figyelembe venni a kereskedési pozíciók (pl. határidős devizavétel) fedezeteként kötött pénzpiaci ügyleteket (pl. bankközi kihelyezés).

A fedezeti ügylet fogalmát az Szmt. 3. § (7) bekezdésének j) pontja határozza meg. A fedezeti és a fedezett ügyletek kezeléséről a 250/2000. (XII. 24.) és a 251/2000. (XII. 24.) (BeSzkr.) Korm. rendeletek egyaránt rendelkeznek.

A Befektetési eszköz megnevezése és a Befektetési eszköz azonosítója oszlopokat a heti adatszolgáltatás tábláiban alkalmazott eljárás szerint kell kitölteni.

A kereskedési könyvbe átsorolt ügyleteket a felsorolt jogszabályok szerint minősítve kell a Pozíció (Fedezett pozíció) vagy a Fedezeti pozíció rovatokban kimutatni. A pozíciók értékét a kereskedelmi könyvi nyilvántartás első értékelése alapján kell megállapítani.

36G2 A kereskedési könyvből átsorolt tételek

A jelentés kitöltése

Kitöltése megegyezik a 36G1 tábla kitöltésével, azzal a különbséggel, hogy pozíciók értékét a kereskedelmi könyvi nyilvántartás utolsó értékelése alapján kell megállapítani.

A táblába csak azokat a pozíciókat kell felvenni, amelyek az intézmény kereskedési könyvi nyilvántartásába korábban felvételre kerültek, s amelyek továbbra is fennállnak, de az intézmény döntése szerint átkerülnek a nem kereskedés könyvi nyilvántartásba. A megszűnő pozíciókat nem szabad az átsorolt tételek között bemutatni.

V. NEGYEDÉVES JELENTÉS

37A PORTFÓLIÓ ELEMZÉS – MINŐSÍTÉS

A jelentés kitöltése

A táblában a Tpt.174. §-a és a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 10/2002. (II. 20.) PM rendelet (MFr) előírásai szerinti minősítés szerint kell a kockázatvállalást jelentő mérlegtételeket és mérlegen kívüli tételeket szerepeltetni.

A táblázatban nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott PM rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.

Az egyes minősítési kategóriában egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának meg kell felelnie a hivatkozott PM rendeletben foglalt előírásoknak. A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.

37B1 Értékvesztés – értékvesztés visszaírása

A jelentés kitöltése

A portfólió elemzési táblák sorok szerinti bontásában az eszközökhöz kapcsoltan kimutatva kell az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását (ráfordítás csökkentő és bevételnövelő bontásban) feltüntetni. Itt csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik értékvesztés elszámolása.

A minősítési kötelezettség alá tartozó tételekre a negyedéves minősítés alapján elszámolt értékvesztést a 37B1 1 kódú soron és alábontásaiban kell feltüntetni.

A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok alapján elszámolt értékvesztést a 37B1 2 kódú soron és alábontásaiban kell feltüntetni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát. Az a) oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állománya. A képzés és visszaírás oszlopaiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett, illetve visszaírt értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni, és az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli.

A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állománya.

Az el nem számolt értékvesztést a g) oszlopban kell kimutatni. Ha a minősítés megtörtént, de az értékvesztés elszámolása könyvvitelileg még nem rendezett, akkor a hiányzó értékvesztés összegét fel kell tüntetni. Itt kell feltüntetni a könyvvizsgáló vagy Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett értékvesztést is.

37B2 Céltartalék-változás

A jelentés kitöltése

A céltartalékok nyitó, záró állományait és a változás tételeit (képzés, felhasználás, felszabadítás) a 31B Források táblában található bontásában kell kimutatni.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló céltartalékok állománya. A képzés és felhasználás, felszabadítás oszlopaiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett, illetve felhasznált, felszabadított céltartalékok összegét kell szerepeltetni.

A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A meg nem képzett céltartalékot (a céltartalék hiányát) a g) oszlopban kell kimutatni. Ha a minősítés megtörtént, de a céltartalék képzése könyvvitelileg még nem rendezett, akkor a hiányzó céltartalékok összegét fel kell tüntetni. Itt kell feltüntetni a könyvvizsgáló vagy Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett céltartalékot is.

37C BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS – A PÉNZMOSÁSSAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A jelentés célja

A jelentés pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény, illetve a 299/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden befektetési vállalkozásnak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie. A jelentésben e szabályzat alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb személyekre, valamint összesítve be kell mutatni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény előírása szerint azonosított ügyfelek számát, a pénzmosással kapcsolatos bejelentésekre vonatkozóan azok számát, teljes összegét, átlagos összegét, a maximum és a minimum összegeket. Az adatokat értelemszerűen – darabszámra vagy forintban – az adott negyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az adatokat forintban kell megadni. A devizákat a bejelentés napjának MNB hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani. Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euró keresztárfolyamából kell átszámítani.

Az átlagos összeget súlyozott átlaggal kell kiszámolni, amely számítási módszert a vonatkozó belső szabályzatban rögzíteni kell.

Az intézmény által kezdeményezett bejelentések közül a 37C21–25 kódoknál külön is ki kell mutatni a tulajdonosok és a kapcsolt vállalkozások által kezdeményezett bejelentésekre vonatkozó adatokat.

Az ellenőrzési tevékenység érdekében negyedévente adatot kell szolgáltatni a pénzmosással kapcsolatos befejezett belső ellenőrzési vizsgálatok számáról (37C3).

37D ORSZÁGKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

A jelentés kitöltése

A táblázatban a befektetési vállalkozások országkockázati tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet (OKr.) szerinti külfölddel szembeni kockázatvállalások (értékpapírok, követelések, illetve a mérlegen kívüli függő kötelezettségek) fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn. A táblázatban a kereskedési könyvbe tartozó és a nem kereskedési könyvbe tartozó ügyleteket egyaránt szerepeltetni kell.

A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.

A 37D1 Összesen sor a 37D001 kódú sortól felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.

A 37D001 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a befektetési vállalkozásnak az OKr. szerinti kapcsolata van.

Először azokat az országokat kell felsorolni, amelyek után a vonatkozó jogszabály szerint tőkekövetelmény számítása esedékes. A felsorolást a legkockázatosabbnak tartott (pl. 4. kategóriás) országokkal kell kezdeni, és a kockázatcsökkenésnek megfelelő kategória szerint kell folytatni. Az 1. kategóriába sorolt országokkal szembeni kockázatvállalásokat a jelentés végén kell felsorolni.

Az oszlopokban a részletezés szerint kell az OKr. szerinti különböző kockázatvállalásokat kimutatni.

A b) kódjel oszlopba az ,,F'' betűjelet kell beírni, ha a besorolás alapja a rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti értékpapír-fedezet. Ezeket a kockázatvállalásokat az adott országnál külön sorban kell feltüntetni, de a limit-meghatározásnál az adott országnál figyelembe kell venni.

A c) Besorolás oszlopban a felsorolt országnak a rendelet mellékletében meghatározott országkockázati besorolását kell feltüntetni.

A d) Befektetési vállalkozás saját limitje oszlopban az adott országgal szemben a befektetési vállalkozás által – saját szabályzatában – meghatározott limit értékét kell jelenteni.

Az e)–l) oszlopokban az OKr. 3. § (1) bekezdésbe felsorolt tételeket kell a rendelet szerinti tartalommal feltüntetni úgy, hogy a j) Egyéb követelés oszlopban az adott országgal szemben az OKr. 3. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjaiban felsorolt követelések összegét kell feltüntetni.

Az összes kockázatvállalást nettó értéken (értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék nélkül) kell szerepeltetni.

Az n) oszlopban külön kell kimutatni az adott ország pénznemében fennálló kockázatvállalás összegét.

A Levonandó tételek közül az o)–r) oszlopokban az OKr. 3. § (5) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt tételeket kell részletezni, az s) oszlopban ezeket kell összegezni. A t) oszlopban OKr. 3. § (7) bekezdés alapján a k) és l) oszlopokba írt értékek összegének 50%-át, az u) oszlopban az n) oszlopba írt érték 50%-át kell szerepeltetni.

A Tőkekövetelmény oszlopai az OKr. 6. és 7. §-aiban meghatározottak szerint töltendők ki.

37E A FELÜGYELETI DÍJ SZÁMÍTÁSA

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak összesíteni kell a felügyeleti díj megállapítása alapjául szolgáló adatokat. A számított díjra, illetve a díjfizetésre vonatkozó adatokat a Tpt. 380., 381. és 382. §-ai előírásai szerint kell kimutatni.

A befektetési szolgáltatók likviditás- és kockázatkezelési tevékenysége keretében kötött ügyletek nem tartoznak a felügyeleti díjról rendelkező 380. § (2) bekezdés a) pontjában említett ügyletek körébe, s ezért ezek után nem kell felügyeleti díjat sem fizetni.

A táblázat első részében kell a saját számlás kereskedelmi (ide nem értve a befektetési szolgáltatók likviditási és kockázatkezelési tevékenysége keretében lebonyolított ügyleteit), illetve bizományosi tevékenység keretében lebonyolított prompt (azonnali) eladásokat tőzsdei és tőzsdén kívüli tagolásban bemutatni, és az 1. sorban összegezve az a) oszlopban árfolyamértéken kimutatni. A b) oszlopban kell feltüntetni az azonnali eladások utáni felügyeleti díj mértékét, amely tőzsdén kívüli ügyletek esetében az árfolyamérték 0,04 ezreléke, tőzsdén kötött ügyletek esetében az árfolyamérték 0,02 ezreléke.

A táblázat második részében a saját számlás kereskedelmi, illetve bizományosi tevékenység keretében lebonyolított, a Tpt. alapján befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő határidős és opciós eladási ügyleteket, valamint a csereügyleteket kell figyelembe venni. A tőzsdei ügyletek között kell feltüntetni a BÁT pénzügyi szekciójában kötött ügyleteket is. Az a) oszlopban az ügyletek kötési értékét, illetve csereügyleteknél elvi főösszegét kell feltüntetni tőzsdei és tőzsdén kívüli tagolásban, a származtatott ügyletek fő típusai szerint (határidős eladási ügyletek, kiírt vételi és eladási opciók, valamint csereügyletek). A b) oszlopban kell feltüntetni származtatott eladási ügyletek utáni felügyeleti díj mértékét, amely tőzsdén kívüli ügyletek esetében a kötési érték 0,04 ezreléke, tőzsdén kötött ügyletek esetében a kötési érték 0,02 ezreléke.

A táblázat harmadik részében a saját számlás kereskedelmi, illetve bizományosi tevékenységkánt lebonyolított, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő árutőzsdei szolgáltatások keretében, a BÁT nem pénzügyi (jelenleg gabona- és hús-) szekcióiban kötött származtatott áruügyleteket kell figyelembe venni. Az a) oszlopban a megnyitott kontraktus darabszámát kell feltüntetni, a származtatott ügyletek fő típusai szerint (határidős ügyletek, opciók). A b) oszlopban kell feltüntetni származtatott eladási ügyletek utáni felügyeleti díj mértékét, amely a Tpt. 381. § szerint minden megnyitott kontraktus után tíz forint.

A táblázat negyedik részében a 37E41 soron az a) oszlopban a befektetési szolgáltatónak az ügyfelekkel pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának értékét, a b) oszlopba a Tpt. 380. § (2) bekezdés b) pontja alapján ennek 0,025 ezrelékét kell számított díjként feltüntetni.

A 37E42 sor a) oszlopában a befektetési szolgáltatónál elhelyezett, ügyfelek tulajdonát képező értékpapírok állományainak tárgynegyedévre számított napi átlagát, a b) oszlopban a befektetési szolgáltató által az állományok után számított díjakat kell összegezni. A 37E421 sor b) oszlopába a Tpt. 380. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bizományosi, letétkezelési és letéti őrzésbe vett állományok 0,025 ezrelékét, a 37E422 sor b) oszlopába a Tpt. 382. § (2) bekezdése alapján a portfóliókezelési állományok 0,2 ezrelékét kell számított díjként feltüntetni. Ha a letéteményes a letétet a letevő hozzájárulásával (gyűjtőletét esetén a letevő hozzájárulása nélkül is) harmadik személy (alletéteményes) őrizetébe adja, a Tpt. 380. § (2) bekezdés b) pontja szerinti díjat a csak a letéteményesnek kell megfizetnie, az alletéteményesnek nem keletkezik díjfizetési kötelezettsége.

A 37E5 sorba a 37E1, 37E2, 37E3, 37E4 sorok számított díjainak összegét kell beírni. A 37E6 sorba a tárgyévi halmozott számított díj kerül. A 37E7 sorban kell feltüntetni a tárgyévre vonatkozóan a beszámolási időszak végéig teljesített befizetések értékét, a 37E8 sorban kell feltüntetni a tárgyévre vonatkozóan még fizetendő díj értékét, amely a 37E6 és 37E7 sorokba írt értékek különbsége. A 37E9 sorban kell feltüntetni a 37E8 sor értékéből a tárgynegyedévre eső díjat.

VI. ESETI JELENTÉS

38A–G TÁBLÁK – JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A TPT. 123. § ÉS 124. § ALAPJÁN

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A Tpt. 123. § alapján a vevő pozíciójában lévő befektetési szolgáltatóknak, a 124. § alapján az ügyletben részt vevő mindkét félnek jelenteni kell a Felügyelet felé egyes kereskedési szabályozás alá eső ügyleteiket.

A jelentésekben az ügyleteket az alábbi kódok jelölik:

-----------------

Kód Megnevezés

-----------------

V Vétel (opció esetén vásárolt – long)

E Eladás (opció esetén kiírt – short)

KV Kölcsönvétel

KA Kölcsönadás

R Repo

F Fordított repo

A jelentésekben a jelentési kötelezettség alapját az alábbi kódok jelölik:

-----------------

Kód Tpt. jogszabályhely

-----------------

1 123. § a)

2 123. § b)

3 124. § 1. a)

4 124. § 1. b)

A jelentéseket az üzletkötés napjára vonatkozóan kell kitölteni, és mind elektronikus, mind papiros formában két napon belül kell megküldeni a Felügyeletnek.

Az ügyletekre vonatkozó adatokat üzletkötésenként, a kereskedési partner azonosítója feltüntetésével, az ügyletérték szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

A jelentő lapon feltüntetett összes információt, adatot, beleértve az adatszolgáltatásért, kitöltésért felelős személy és vezető nevét, telefonszámát és aláírását is, fel kell tüntetni.

A 38A, 38B, 38D táblák egyéb adatainál a Heti jelentésre vonatkozó Útmutató szerint, 38E–G táblák egyéb adatainál a 34C–D táblák kitöltésére vonatkozó Útmutató szerint kell eljárni.

38C JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A TPT. 123. § ALAPJÁN – CSERE (SWAP) ÜGYLETEK ADATAI

A jelentés kitöltése

A 38A, 38B, 38D tábláktól eltérően a csereügyleteket – mivel az ügylet szereplői egyszerre vevők és eladók is – mindkét partnernek jelenteni kell.

Az a) oszlopban a partner egyedi azonosítóját, a b) oszlopban a jelentési kötelezettség alapjául szolgáló kódot kell feltüntetni.

A c) oszlopban a csereügylet típusát kell megjelölni az alábbi kódok szerint:

-----------------

Kód Megnevezés

-----------------

FX Devizacsere (FX swap – tőkecsere kamatok cseréje nélkül)

C Devizacsere (currency swap – tőkecsere kamatok cseréjével)

IR Egy devizanemes kamatcsere (Interest rate swap – fix és változó kamatok cseréje)

E Egyéb csereügyletek (pl. asset,, equity stb.,, ideértve a kamatcsere-ügyletek egyéb változatait is,, pl. amortizálódó,, halasztott,, meghosszabbítható,, visszaváltható stb.,, továbbá az olyan összetett csereügyleteket,, amelyeket fel lehet bontani egyszerű csereügyletekre,, de nem lehet besorolni a három alapeset egyikébe sem. Pl. egy olyan cserét,, ahol az egyik devizanem fix kamatát egy másik devizanem változó kamatára cserélik,, a tőke cseréje nélkül)

A d) és e) oszlopokban a kapott, illetve a fizetett deviza ISO azonosítóját kell feltüntetni.

Az f) oszlopban az ügylet lejáratának időpontját kell feltüntetni.

A g) oszlopban a csereügylet a fizetés devizanemében meghatározott névértékének (eszmei értékét – notional principal) forintra átszámított értékét kell feltüntetni, ahol az átváltási árfolyam a befektetési szolgáltatóra vonatkozó számviteli előírásokban, illetve számviteli politikájában meghatározott devizaárfolyam. Amennyiben nincs meghatározva a deviza árfolyama, akkor a jelentett napra vonatkozó MNB által publikált, hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

Kamatcserét tartalmazó ügyleteknél a h) és k) oszlopokban a kapott, illetve fizetett fix kamat (asset swap-nál fix coupon) mértékét kell feltüntetni százalékban, két tizedes jegy pontossággal. Az i) és l) oszlopokban kamatcserés ügyleteknél a kapott, illetve fizetett változó kamat típusát (equity swap-nál a részvény vagy index azonosítóját) kell feltüntetni, úgy hogy egyértelmű legyen a cserék peródusideje is. (Pl. hat hónapos LIBOR-nál LIBOR6, egyéves DAX-index hozamánál DAX12.) A j) és m) oszlopokban a kapott, illetve fizetett változó kamatnak az első cserére megállapított mértékét kell feltüntetni százalékban, két tizedes jegy pontossággal.

Kamatcserét nem tartalmazó ügyleteknél a h)–m) oszlopokat üresen kell hagyni.

1. számú függelék

A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók értékelésének és lejárati besorolásának szabályai – példatár

1. 100 MOL részvény határidős vétele, lejáratig hátralévő idő 1 év, tőzsdei elszámolóár 6000 forint, tőzsdei záróárfolyam (azonnali ár) 5000 forint, a hozamgörbe szerinti éves diszkont kamatláb 10%.

Az ügyletet a 6. § (3) bekezdése értelmében az ügylet alapjául szolgáló eszköz pozíciójára (100 MOL hosszú pozíció) és a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvételre (600 ezer forint névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény rövid pozíció) kell felbontani. A részvények egyedi és általános pozíciókockázata tőkekövetelményének megállapításánál (36A5 táblázat) a 100 MOL hosszú pozíciót a tőzsdei záróárfolyamnak megfelelő 500 ezer forintos értéken kell figyelembe venni.

Lejárati alapú megközelítés esetén a 600 ezer forint névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény rövid pozíciót diszkontált, 545 455 forintos értéken kell figyelembe venni a kötvények általános pozíciókockázata tőkekövetelményének megállapításánál [36A3 táblázat, 36A3 14 sor, d) oszlop].

Futamidő alapú megközelítés esetén az 545 455 forintos piaci érték módosított átlagos futamidővel súlyozott értékét kell a 36A4 táblázatba beállítani. A módosított átlagos futamidő a példa szerinti esetben 0.91 év (1/1.1), a 36A4 táblázat 36A41 sorának d) oszlopába ennek megfelelően 495 868 forint értékű pozíciót kell beállítani.

A fiktív pénzáramlásnak egyedi pozíciókockázata nincs, ezért a kötvénypozíciót a 36A2 táblában nem kell figyelembe venni.

2. 100 USD határidős eladása forint ellenében, lejáratig hátralévő idő 1 év, tőzsdei elszámolóár 300 forint, MNB hivatalos devizaárfolyama 280 forint, a hozamgörbe szerinti éves diszkont kamatláb forint esetén 10%, dollár esetén 3%.

Az ügyletet a 17. § (1) bekezdése értelmében fel kell bontani egy 100 USD tőkeértékű egyéves lejáratú fiktív kölcsönfelvételre (100 USD névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény rövid pozíció) és egy 30 000 forint tőkeértékű egyéves lejáratú fiktív kölcsönnyújtásra (30 000 forint névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény hosszú pozíció).

A kötvények általános pozíciókockázata tőkekövetelményének megállapításánál (36A3, illetve 36A4 táblázat) a 100 USD névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény rövid pozíciót a diszkontált USD érték (97.09 USD) hivatalos MNB árfolyamon számított értékén, azaz 271,84 forintos értéken kell figyelembe venni. Ezt az értéket értelemszerűen az USD-ben denominált pozíciók közé kell beállítani.

A 30 000 forint névértékű egyéves lejáratú zéró kupon kötvény hosszú pozíciót diszkontált, 27 273 forintos értéken kell figyelembe venni a forintban denominált kötvény pozíciók között.

3. 2 éves hátralévő futamidejű kamatláb swap, melynek keretében az intézmény 1 millió forint tőkeérték után negyedévente 3 hónapos BUBOR-hoz kötött változó kamatot kap és évente fix 12%-os kamatot fizet. A következő kamatrögzítés 3 hónap múlva esedékes. A hozamgörbéhez tartozó 1 és 2 éves kamat 10, illetve 9%, a 3 hónapos BUBOR 10,5%, a 3 hónapos ÁKK referenciahozam szintén 10,5%.

Az ügyletet a 17. § (8) bekezdése értelmében fel kell bontani egy 2 éves lejáratú fix kamatozású fiktív kötvény rövid pozíciójára és egy 3 hónapos lejáratú változó kamatozású fiktív kötvény hosszú pozíciójára.

Lejárati alapú megközelítés és a kötvények pénzáramlásokra bontása esetén a 2 éves lejáratú fix kamatozású fiktív kötvény rövid pozíció értékeléséhez meg kell határozni a jövőbeni pénzáramlások jelenértékét a következők szerint:

Futamidő	Cash-flow	Diszkont tényező	Jelenérték
1 év	120 000	10%	109 091
2 év	1 120 000	9%	942 682
Összesen			1 051 773

A pénzáramlás jelenértéke 1 051 773 forint esetén ezt az értéket kell beállítani a 36A3 táblázat 36A322 sorának d) oszlopába.

A 3 hónapos lejáratú változó kamatozású fiktív pénzáramlás hosszú pozíciójának értéke a példa szerinti esetben az 1 millió forintos tőkeértékkel lesz azonos. Ez abból következik, hogy a swap változó kamata (3 hónapos BUBOR) és a 3 hónapos ÁKK referenciahozam (diszkont kamat) azonos értékű. Az 1 millió forintos változó kamatozású fiktív kötvény hosszú pozíciót a 36A3 táblázat 36A3 12 sorának c) oszlopába kell beállítani.

Ha a swap megállapodás BUBOR+2% kamatot tartalmazna, akkor a 3 hónap múlva esedékes cash-flow ÁKK referenciahozammal diszkontált értékét kellene figyelembe venni a következők szerint:

1M x [1 + (BUBOR+2%)/4]/ (1 + ÁKK referenciahozam/4) = 1 004 872 Ft.

Futamidő alapú megközelítés esetén első lépésben meg kell határozni a két fiktív pénzáramlás módosított átlagos futamidejét. A 3 hónapos lejáratú változó kamatozású fiktív kötvény hosszú pozíció esetén a módosított átlagos futamidő 0.23 év (0.25/1.105), a piaci érték 1 millió forint. A táblázatba bekerülő érték ennek megfelelően 230 ezer forint, amit a 36A4 táblázat 36A4 1 sorának c) oszlopába kell beállítani.

2 éves lejáratú fix kamatozású fiktív kötvény rövid pozíció értékeléséhez meg kell határozni a lejáratig számított hozamot. A fiktív kötvény jelenértéke (piaci értéke) a fenti számítás szerint 1 051 773 forint. Ezt az értéket a hátralévő kifizetések 9.0547% kamattal történő diszkontálásával kapjuk, ami a lejáratig számított hozamnak felel meg. Az átlagos hátralévő futamidő 1.895 év [1993509 / 1051773), a módosított átlagos hátralévő futamidő pedig 1.738 év (1.895 / (1+0.090547)].

Futamidő	Cash-flow	Diszkont tényező	Jelenérték	Futamidő x Jelenérték
1 év	120 000	9.0547%	110 037	110 037
2 év	1 120 000	9.0547%	941 736	1 883 472
Összesen			1 051 773	1 993 509

A pozíció piaci értéke és a módosított átlagos hátralévő futamidő szorzata 1 827 990 forint, mely értéket a 36A4 táblázat 36A42 sorának d) oszlopába kell beállítani.

4. 1 millió forint névértékű 2 éves hátralévő futamidejű fix kamatozású tőzsdén forgalmazott államkötvény egyéves határidős vétele. A határidős tőzsdei elszámolóár 99, a tőzsdei záróárfolyam 96%. A hozamgörbe 1 éves lejáratához tartozó kamatláb 10%.

Az ügyletet fel kell bontani az alapul szolgáló befektetési eszköz pozíciójára és egy fiktív pénzáramlásra. Az államkötvény hosszú pozíciót a tőzsdei záróárfolyamon, 960 ezer forinton kell beállítani a 36A3 táblázat 36A322 sorának c) oszlopába vagy a 36A4 táblázat 36A42 sorának c) oszlopába.

A fiktív pénzáramlás 990 ezer forintos rövid pozícióját a hozamgörbe 1 éves lejáratához tartozó 10%-os kamatlábbal diszkontálva, 900 ezer forintos értéken kell figyelembe venni.

5. Az intézmény repo-ügylet keretében 100 millió forint névértékű 1 éves hátralévő futamidejű, fix 12%-os kamatozású, tőzsdén nem forgalmazott minőségi kötvényt értékesít 3 hónapos visszavásárlási megállapodással. Az eladási ár 101, a visszavásárlási ár 103 millió forint. A hozamgörbe 1 éves lejáratához tartozó kamatláb 10%, a 3 hónapos referenciahozam 11%.

Az átruházott kötvénypozíciót az intézmény a KKr. 14. § (3) bekezdése értelmében figyelembe veszi a kötvények egyedi és általános pozíciókockázata tőkekövetelményének számításánál a 36A1, 36A2, illetőleg a 36A3 (lejárati alapú megközelítés) vagy 36A4 (futamidő alapú megközelítés) táblázatokban.

A pozíciót KKr. 5. § (6) bekezdésének megfelelően az intézmény belső szabályzata szerint kell értékelni. Az értékelés módja célszerűen a jövőbeni pénzáramlás jelenértékének meghatározása (hozamgörbe szerinti diszkontálás) lehet. A pozíciót ennek megfelelően 101.818182 millió forintos értéken kell beállítani a 36A1 táblázat c), a 36A2 táblázat 36A24 sor b), a 36A3 táblázat 36A314 c) vagy a 36A4 táblázat 36A41 sor c) oszlopaiba.

Az ügyletben szereplő fiktív pénzáramlás rövid pozíciójának jelenértéke a megadott paraméterek mellett 100 243 309 millió Ft. Ezt az értéket a 36A3 táblázat 36A312 d vagy a 36A4 táblázat 36A41 sor d) oszlopaiba kell figyelembe venni.

A repo-ügylet (eladási és visszavásárlási árfolyamból számított) kamata 7,921%.

0.07921 = 4 x [(103/101)–1]

A KKr. 17. § (10) bekezdésében megengedett előzetes nettósítás során a pozíciót ezzel a kamattal kell figyelembe venni.

A repo-ügyletet a partnerkockázat számításánál is figyelembe kell venni, és a partnerkockázati súlytól függően kell a 36.B5 táblázatba beállítani. A kockázatos összeg a példa szerinti esetben 1 574 872 forint.

+ Eladott értékpapír piaci értéke 101 818 181

– Kölcsönvett pénzösszeg 100 243 309

---------------------------------

= Kockázatos összeg 1 574 872

Ez az érték természetesen csak a kötés pillanatában helytálló, a későbbiekben a hozamgörbe változásától függően módosulhat.

6. Az intézmény származtatott index ügyletekből eredő határidős MATÁV pozíciókkal rendelkezik és azokat egymással szemben, illetőleg a tárcában lévő 100 MATÁV pozícióval szemben a KKr. 21. §-ának megfelelően nettósítja. A MATÁV tőzsdei záróára 1200 forint.

	Instrumentum BUX	Tőzsde-index	Határidős index/ azonnali index	MATÁV pozíció db	MATÁV pozíció (Ft)
	1	2	3	4	5
A	Azonnali	6 000	1 000	100	120 000
B	3 hónapos	6 200	1 033	–100	–120 000
C	6 hónapos	6 400	1 067	100	120 000
D	12 hónapos	6 800	1 133	–50	60 000

A táblázat (A,4) eleme a tárcában lévő 100 db MATÁV részvénynek felel meg, a 4. oszlop további elemei a határidős BUX ügyletekből származó részvénypozíciókat jelentik. A nettósítás lépései a következők:

– A 3 hónapos rövid pozíció nettósítható az azonnali hosszú pozícióval, előtte azonban meg kell határozni az azonnali pozíció azon részét, amelynek korrigált értéke ellentételezi a 3 hónapos 120 000 forintértékű rövid pozíciót Ez a példa szerint 116 166 (120 000/1 033) forint. A nettósítást követően a három hónapos pozíció nulla lesz, azonnali pozícióként pedig 3834 (120 000–116 166) forint adódik.

– A következő lépésben a 6 és a 12 hónapos ellentétes előjelű pozíciók nettósíthatók. A 6 hónapos pozíció azon része, melynek korrigált értéke ellentételezi a 60 000 forint értékű 12 hónapos rövid pozíciót, 56 505 (60 000 x 1 067/1 133) forint lesz. A nettósítást követően a 12 hónapos pozíció nulla, a 6 hónapos pedig 63 495 (120 000–56 505) forint.

– Ezt követően a nettósítás nem folytatható, mert a maradvány pozíciók (3834 forint azonnali és 63 495 forint 6 hónapos) előjele azonos, mindkettő hosszú pozíció. Az intézmény nettó MATÁV pozíciója a két érték összege, 67 329 forint lesz, melyet a részvények egyedi és általános pozíciókockázata tőkekövetelményének számításánál, valamint a partnerkockázat tőkekövetelményének számításánál figyelembe kell venni.

A közölt példából kiderül, hogy a tárcában lévő, a határidős adásvételekből és opciókból származó, illetőleg az index ügyletekből származó részvénypozíciókat a KKr. egységesen az alapul szolgáló részvény azonnali árán értékeli, de az index ügyletekből származtatott pozíciókat a nettósításnál korrigált értéken (a rövidebb lejáratokat felértékelve) veszi figyelembe. Ennek az a magyarázata, hogy az ügylethez kapcsolódó fiktív pénzáramlás az első esetben közvetlenül az alaptermék határidős árfolyamához, illetve annak árához kötődik (annak jelenértékével azonos), a második esetben viszont a közvetlen kapcsolat nem biztosított. Az indexben lévő részvények nagyobb részének nincs határidős árfolyama, az index és a benne szereplő konkrét részvény árának változása eltérő lehet.

Az eltérő kezelésmódból adódóan a 36A5 táblázat kitöltésénél – első lépésben – a tárcában lévő, a határidős adásvételekből és opciókból származó egyedi nettó részvénypozíciókat kell meghatározni. Ennek végeredménye egy azonnali hosszú vagy rövid részvénypozíció lesz. Ezt követően kell végrehajtani az index ügyletekből származó részvénypozíciók nettósítását a fentebb ismertetett módon.

2. számú függelék

Kötvénypozíciók nettósítása, a tőkekövetelmény meghatározása (lejárati alapú megközelítés)

Sor	Zóna	Lejárati sáv	Nettó pozíció		Súlyok (%)	Súlyozott pozíció		Sávonként			Zónánként			Zónák között
			hosszú	rövid		hosszú	rövid	Kiegyen- lített	Nem kiegyenlített		Kiegyen- lített	Nem kiegyenlített		Kiegyenlített		Marad- vány nem kiegyen- lített
			hosszú	rövid		hosszú	rövid	Kiegyen- lített	hosszú	rövid	Kiegyen- lített	hosszú	rövid	Kiegyenlített		Marad- vány nem kiegyen- lített
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p
1	1	0–1 hó	100	50	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00				1 és 2 között	1 és 3 között
2		1–3 hó	200	100	0,20	0,40	0,20	0,20	0,20	0,00
3		3–6 hó	300	200	0,40	1,20	0,80	0,80	0,40	0,00	0,00	1,30	0,00
4		6–12 hó	400	300	0,70	2,80	2,10	2,10	0,70	0,00
5	2	1,0–1,9 év	100	200	1,25	1,25	2,50	1,25	0,00	1,25				1,30
6		1,9–2,8 év	200	300	1,75	3,50	5,25	3,50	0,00	1,75	0,00	0,00	5,25
7		2,8–3,6 év	300	400	2,25	6,75	9,00	6,75	0,00	2,25				2 és 3 között	0,00
8	3	3,6–4,3 év	100	100	2,75	2,75	2,75	2,75	0,00	0,00						4,30
9		4,3–5,7 év	200	200	3,25	6,50	6,50	6,50	0,00	0,00
10		5,7–7,3 év	300	100	3,75	11,25	3,75	3,75	7,50	0,00				3,95
11		7,3–9,3 év	100	200	4,50	4,50	9,00	4,50	0,00	4,50	4,50	8,25	0,00
12		9,3–10,6 év	200	100	5,25	10,50	5,25	5,25	5,25	0,00
13		10,6–12,00 év	300	300	6,00	18,00	18,00	18,00	0,00	0,00
14		12,00–20,00 év	0	0	8,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
15		>20,00	0	0	12,50	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
16	Összesen							55,35				9,55	5,25
17	Tőkekövetelmény							5,54			1,35			2,10	0,00	4,30
18	Kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye															13,29

3. számú függelék

A nagykockázat és a nagykockázat vállalási korlát túllépésének tőkekövetelménye

1.	Szavatoló tőke	2 300
2.	Szavatoló tőke 25%-a	575
3.	Nagykockázat összesen (4+5)	760
4.	Nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázat	300
5.	Kereskedési könyvben nyilvántartott kockázat (6+8)	460
6.	Partnerkockázat	200
7.	Ügyféllel szembeni bruttó értékpapír pozíció	300
7.1.	Minőségi kötvény (1,00% kockázati súly)	–20
7.2.	Minőségi kötvény (0,25% kockázati súly)	100
7.3.	Részvény (4,00% kockázati súly)	150
7.4.	Minőségi kötvény (1,60% kockázati súly)	30
8.	Pozíciókockázat (az ügyféllel szembeni nettó értékpapír pozíció)	260
8.1.	Minőségi kötvény (0,25% kockázati súly)	100
8.2.	Minőségi kötvény (1,60% kockázati súly)	30
8.3.	Részvény (4,00% kockázati súly)	130
9.	A kereskedési könyvben nyilvántartott nagykockázat fedezésére megmaradó szavatoló tőke (2–4)	275
10.	Pozíciókockázat fedezésére megmaradó szavatoló tőke (9–6)	75
11.	A megmaradó szavatoló tőkével csökkentett nettó értékpapír pozíció – a nagykockázat vállalási korlát túllépése	185
11.1.	Minőségi kötvény (0,25% kockázati súly)	25
11.2.	Minőségi kötvény (1,60% kockázati súly)	30
11.3.	Részvény (4,00% kockázati súly)	130
12.	A nagykockázat vállalási korlát túllépésének tőkekövetelménye	11 485
12.1.	Minőségi kötvény (0,25% x 25 x 200%)	0,125
12.2.	Minőségi kötvény (1,60% x 30 x 200%)	0,960
12.3.	Részvény (4,00% x 130 x 200%)	10 400

1. A számítások során elsőként a pozíciókockázat (8. számú sorok) meghatározására kerül sor. Az ügyféllel szembeni értékpapír-pozíciók (7. számú sorok) között szereplő 1% egyedi kockázati súlyú rövid minőségi kötvény pozíciót a legnagyobb, 4%-os hosszú részvény pozícióval szemben kell nettósítani, majd megmaradó pozíciókat az egyedi kockázati súlyok növekvő sorrendjébe kell állítani.

2. A szavatoló tőke 25%-át (2. sor) csökkenteni kell először az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatokkal (4. sor). Az eredmény jelenti a kereskedési könyvben nyilvántartott nagykockázat fedezésére fordítható szavatoló tőkét (9. sor).

3. A kereskedési könyvben nyilvántartott nagykockázat fedezésére fordítható szavatoló tőkét csökkenteni kell a partnerkockázat (6. sor) értékével. Az ezek után megmaradó rész jelenti a pozíciókockázat fedezésére megmaradó szavatoló tőkét (10. sor).

4. A 8. számú sorokban részletezett pozíciókockázatok a pozíciókockázat fedezésére megmaradó szavatoló tőkével fedezhetők. A fedezést a kockázati súlyok növekvő sorrendjében kell elvégezni. (A példa szerinti esetben a fedezésre megmaradó 75 forint a legkisebb, 0,25%-os kockázati súlyú minőségi kötvény pozíciót csökkenti.) A fedezés végrehajtása után megmaradó értékpapír-pozíciók jelentik a nagykockázat vállalási korlát túllépését (11. számú sorok).

5. A nagykockázat vállalási korlát túllépésének tőkekövetelménye a 12. számú sorokon jelenik meg. Ha a kockázati kitettség 10 napnál rövidebb ideig áll fenn, a tőkekövetelmény az értékpapír pozíciós kockázata tőkekövetelményének (kockázati súly x pozíció értéke) 200%-a. 10 napnál hosszabb kockázati kitettség esetén a 200%-os faktor helyett a rendelet 12. számú melléklete szerinti, a túllépés mértékétől függő faktorokat kell alkalmazni.

6. A példa szerinti esetben a szavatoló tőke 25%-a elégséges volt a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok és a partnerkockázat fedezésére. Előfordulhat olyan eset, amikor a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok levonása után megmaradó szavatoló tőke (9. sor) a partnerkockázatot csak részben fedezi. A pótlólagos tőkekövetelmény ilyenkor a partnerkockázati súlyok alkalmazása nélkül számított fedezetlen partnerkockázat tőkekövetelményének és fedezetlen pozíciókockázatok tőkekövetelményének az összege szorozva 200%-al, illetve 10 napnál hosszabb kockázati kitettség esetén a rendelet 12. számú melléklete szerinti faktorral.

4. számú függelék

Belső modell utótesztelése

A modell utótesztelése során elvégzendő statikus és dinamikus összehasonlítást a következő számpélda szemlélteti:

		Részvény db	Ár Ft	Portfólió értéke Ft
1.	Előző napi állomány előző napi záró áron	100	4 900	490 000
2.	Tárgynapi eladások kötési áron	50	5 000	250 000
3.	Tárgynapi vételek kötési áron	20	4 950	99 000
4.	Tárgynapi záró állomány tárgynapi záró áron	70	4 800	336 000
5.	Előző napi állomány tárgynapi záró áron	100	4 800	480 000
6.	Statikus eredmény (5–1)			–10 000
7.	Dinamikus eredmény (4+2–3–1)			–3 000
8.	Portfólió értékében bekövetkezett változás (veszteség)			10 000

A példa szerinti esetben a portfólió értékében bekövetkezett változás (veszteség) 10 ezer forint, ezt az összeget kell a táblázat 36F 11 … 36F 125 (áru, illetve devizaárfolyam kockázat esetén a 36F 21 … 36F 225 és a 36F 31 … 36F 325) sorokban feltüntetni. Amennyiben a modell egynapos tartási periódusra ennél kisebb összegű kockáztatott értéket kalkulált, azt modellhibának kell tekinteni.

Az 1–24/g. számú melléklet megtalálható a Hatályos Jogszabálytár 2002/4–2005/11. számú lemezén.

Lásd a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvényt. Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontja előtt óvadékot nyújtott, a felszámolási eljárás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás – a Cstv. 38. § (6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.

Amennyiben az elszámolóház intézkedése következtében a megadott számlaszám megváltozik, abban az esetben a részletező sorokban feltüntetett számla megnevezésének (tartalmának) megfelelően kell az új számlaszám szerinti egyenleget jelenteni.

⁴

Például X hitelintézet Y befektetési vállalkozás részére 1 milliárd forint összegű folyószámla-hitelkeretet biztosít, amelyből Y a jelentett időpont napján felhasznál (igénybe vesz) 300 millió forintot, akkor az ezen a soron kimutatott összeg 300 millió forint lesz.

⁵

Az értékelésre lásd a 30F táblánál leírtakat.

⁶

Az úton lévő értékpapíroknak a fogalma értelemszerűen azonos a 30B Pénzfedezettségi jelentésben meghatározott úton lévő pénzeszközök fogalmával.

⁷

A jelzett korrekciós napok a KELER Rt. jelenlegi elszámolási rendjéhez igazodnak, így azok változása esetén a korrekciós napok értelemszerűen módosulnak.

⁸

A 1991. évi II. törvény alapján a felszámolási eljárás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás – a Cstv. 38. § (6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.

⁹

Ha egy ügyletből származó követelés értéke például 700 000 forint, az állampapír óvadék árfolyamértéke 1 000 000 forint, akkor a soron a 750 000 forintnyi beszámítható óvadéki értékből 700 000 forintot lehet feltüntetni. Ha egy másik, ugyancsak 700 000 forintos követelést 1 000 000 forint árfolyamértékű tőzsdei részvénnyel óvadékoltak, a sorba 500 000 forint írandó. Amennyiben az adatszolgáltató mind a két ügyletet bonyolítja, akkor az 1 400 000 forint követelés 1 250 000 forintnyi beszámítható óvadéki értékéből csak 1 200 000 forint értéket lehet ezen a soron feltüntetni.

¹⁰

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény alapján történő vagyonkezelés.

¹¹

Saját váltó: fizetési ígéret, amelynek kiállítója a saját fizetését ígéri. Idegen váltó: fizetési felszólítás, amelynek kibocsátója valamely harmadik személyt hív fel fizetésre. Az idegen váltó speciális fajtája, amikor az a kibocsátó saját rendelkezésére szól.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

14/2002. (III. 20.) PM rendelet

a befektetési szolgáltatók üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozások és hitelintézetek kereskedési könyv vezetéséhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről*

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak