140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet
a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről
A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következők szerint határozza meg:
1. § A pénzügyminiszter
(1)
a) vezeti a Gazdasági Kabinetet, amelynek feladata a gazdaságpolitikai döntések – beleértve a költségvetést érintő jelentősebb ügyek – előkészítése a Kormány részére,
b) a kormányzati gazdaságpolitika kialakítása során elemzi és figyelembe veszi a monetáris politikából fakadó következményeket,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását. Következtetéseiről és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt;
(2) a gazdasági és közlekedési miniszter bevonásával
a) felelős a Kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslat előkészítéséért és kidolgozásáért,
b) a hazai és nemzetközi feltételek és a Kormány programjának figyelembevételével előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány gazdaságpolitikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre,
c) a javaslatokat többéves gazdaságpolitikai programokban – ideértve az Európai Uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programokat is –, valamint az éves költségvetési javaslathoz kapcsolódóan foglalja össze;
(3) az érdekelt miniszterek közreműködésével előkészíti és kidolgozza a Kormány pénzügypolitikájára (költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyam- és devizapolitikájára), valamint a tevékenységi körébe tartozóan vállalkozási szféra szabályozására vonatkozó javaslatokat, továbbá értékeli az állami támogatási programok hatékonyságát.
2. § (1) A pénzügyminiszter felelős az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó törvényjavaslat előkészítéséért, koordinálja az azok elvégzéséhez szükséges munkát, és nyomon követi, valamint felügyeli a költségvetés végrehajtását, továbbá jogszabályban meghatározott szervezetekkel együttműködve gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról és ellenőrzéséről.
(2) A pénzügyminiszter felelős az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért és a költségvetési kiadások kézben tarthatóságának érvényesítéséért.
(3) A költségvetés előterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyűlés az államháztartás helyzetének teljes körű ismeretében dönthessen a költségvetésről.
(4) Elkészíti és jóváhagyja az államháztartás finanszírozási politikáját, valamint jóváhagyja finanszírozási stratégiáját.
(5) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról.
(6) A pénzügyminiszter szabályozza
a) a költségvetés tervezésének,
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének,
c) a költségvetési szervek gazdálkodásának,
d) a költségvetési (előirányzati) könyvelésnek,
e) a költségvetési kiadások osztályozásának,
f) a hatáskörébe, illetőleg irányítása alá tartozó intézmények költségvetési ellenőrzési eljárásainak
a rendjét, és javaslatot tesz a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjének szabályozására.
(7) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vesz fel, illetve értékpapírt bocsát ki.
(8) A pénzügyminiszter az állami felelősségvállalás érvényesülése érdekében ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(9) A pénzügyminiszter gondoskodik a Pénzügyminisztérium fejezete alá tartozó intézményi körben a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzésről és egyéb ellenőrzésekről a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
(10) A pénzügyminiszter – együttműködve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, valamint az Állami Számvevőszék elnökével – javaslatot tesz a Kormánynak az államháztartási költségvetési ellenőrzés jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésére, valamint koordinálja az államháztartási pénzügyi ellenőrzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
3. § (1) A pénzügyminiszter felelős az államháztartási reform koncepcionális kialakításáért, átfogó irányításáért, az erről történő beszámoltatásért és ennek keretében a közpénzek felhasználása átláthatóságának növeléséért, gondoskodik a költségvetésből finanszírozott szervezetek feladatellátása gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeinek meghatározásáról.
(2) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(3) A pénzügyminiszter részt vesz – elsősorban a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok felülvizsgálatával, illetve megtételével – a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában, és ezzel hozzájárul, hogy e koncepciók a Kormány gazdaságpolitikai programját, illetve az intézkedési javaslatai előkészítését támogassák. Költségvetési kihatású előterjesztések kizárólag a pénzügyminiszterrel történt egyeztetést követően kerülhetnek a Kormány elé.
(4) A pénzügyminiszter a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározottak, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében szükséges, az Európai Unió által előírtak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt mélységű statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről.
(5) A pénzügyminiszter – az Állami Számvevőszék elnökével együttműködve – felelős a hatáskörébe tartozó, az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáért, továbbá gondoskodik az Európai Unióhoz történő saját források befizetése módszertanának kialakításáról.
(6) A pénzügyminiszter ágazati jogkörében részt vesz a Határfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkájában, előkészíti a közúti határátkelőhelyek fejlesztéséhez szükséges nemzetközi szerződéseket.
(7) A pénzügyminiszter működteti az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásáért felelős Kifizető Hatóságot.
(8) A pénzügyminiszter ellátja az Európai Unió által biztosított Előcsatlakozási Alapokkal összefüggésben a vonatkozó nemzetközi szerződésekből rá háruló feladatokat.
(9) A pénzügyminiszter – az érintett miniszterekkel együttműködve – kidolgozza az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap, valamint az egyéb nemzetközi támogatások tekintetében felelős pénzügyi ellenőrzési szervezetek és intézmények kialakítására és fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, továbbá kialakítja és működteti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó pénzügyi ellenőrzési intézményeket.
4. § (1) A pénzügyminiszter kidolgozza
a) az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók), illetve
b) a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokra (fogyasztói árkiegészítés)
vonatkozó törvényjavaslatokat, továbbfejlesztésük lehetséges irányait, és felelős a központi adók beszedéséért, azok kiutalásáért, folyósításáért. A vámok tekintetében feladatait a külügyminiszterrel együttműködve látja el. Kialakítja a helyi adók központi szabályozásának koncepcióját,
c) az adózás rendjére – ideértve a vámeljárást is – vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben – külön felhatalmazás alapján – szabályozási feladatokat is ellát.
(2) A pénzügyminiszter biztosítja az önkormányzati adóhatóságok és az illetékhivatalok adózással, illetékezéssel kapcsolatos feladatainak szakmai támogatását, ellenőrzését, valamint meghatározza az említett szervezetek hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartásának, kezelésének és elszámolásának szabályait.
(3) A pénzügyminiszter irányítást gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség felett, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban.
(4) A pénzügyminiszter kidolgozza (előkészíti) a gazdálkodók számvitelére, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben – külön felhatalmazás alapján – további szabályozási feladatokat lát el. A pénzügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett.
(5) A pénzügyminiszter szabályozza – a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben – a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét.
(6) A pénzügyminiszter gondoskodik – a felügyelete alatt álló szervek útján – a központi adók tekintetében az adóellenőrzésről.
5. § (1) A pénzügyminiszter
a) a külügyminiszter egyetértésével
1. előkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben – külön felhatalmazás alapján – szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását,
2. a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vám tv.) 173. §-ának (5) bekezdésében szabályozott feladatmegosztással összhangban felelős az Európai Unióval kiépülő vámuniót szakmailag megalapozó vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámértékszabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére;
b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat;
c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását;
d) biztosítja a vámigazgatás felsőfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását.
(2) A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében
a) a vám tv. 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetőjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által előírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás;
b) ellenőrzi a vámszervezet vám- és adóbevételi, valamint hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerűségét;
c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenőrzi annak végrehajtását;
d) koordinálja a közúti határátkelőhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;
e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó főigazgatókat, ezredesi rendfokozatba előléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatba történő előléptetést;
f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és működési szabályzatát.
6. § (1) A pénzügyminiszter felelős az állami vagyonpolitika – ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is – céljainak, elveinek meghatározásáért. Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is.
(2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik, a pénzügyminiszter
a) ellátja a számára jogszabályban előírt, a kincstári vagyonnal összefüggő feladatokat;
b) ellátja a kincstári vagyonnal összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján;
c) a KVI felett törvényben meghatározott módon irányítási jogkört gyakorol;
d) képviseli a Magyar Államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt.
(3) A pénzügyminiszter
a) ellátja – az érintett miniszterekkel együttműködve – a gazdaságpolitika keretei között a Kormány privatizációs stratégiájának kialakításával összefüggő feladatokat, összehangolja az állam vállalkozói vagyonát érintő kormányzati döntéseket;
b) az állam képviseletében – a Kormány kijelölt tagjaként – gyakorolja a részvényesi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságban;
c) az állam vállalkozói vagyona vonatkozásában gyakorolja a számára jogszabályban vagy kormányhatározatban megállapított egyéb jogokat.
7. § A pénzügyminiszter
a) szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletet gyakorol az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) felett;
b) az ÁHH elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, illetve felmentésére javaslatot tesz a miniszterelnöknek, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat;
c) az ÁHH útján látja el – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a területi államháztartási hivatalok általános és szakmai irányítását, és nevezi ki vezetőiket;
d) gyakorolja az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság és a Magyar Államkincstár Részvénytársaság működése során az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóságok jogkörét nem vonhatja el;
e) az állam nevében gyakorolja az Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi jogokat, képviseli a Kormányt a Monetáris Tanács és a Magyar Nemzeti Bank igazgatósági ülésein;
f) gyakorolja a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat.
8. § (1) A pénzügyminiszter felelős a pénz- és tőkepiaci rendszer, valamint a biztosítási rendszer fejlesztésére, illetőleg szabályozására vonatkozó javaslatok előkészítéséért és kidolgozásáért. A pénzügyminiszter ellátja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feletti felügyeletet.
(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.
(3) A pénzügyminiszter előkészíti a Kormány szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos stratégiáját és annak jogi szabályozását, ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő Szerencsejáték Felügyelet látja el. A pénzügyminiszter ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt, a szerencsejáték- szervezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.
(4) A pénzügyminiszter elkészíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak működésének szabályozására vonatkozó javaslatokat.
(5) A pénzügyminiszter – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttműködve – közreműködik a Kormány nyugdíjpolitikával összefüggő feladatainak meghatározásában.
(6) A pénzügyminiszter – az érintett minisztériumok bevonásával, a nemzetközi szervezetek ajánlásait figyelembe véve – javaslatot tesz a pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges szabályozásra.
9. § (1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban – a belügyminiszterrel együttműködve – a pénzügyminiszter
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására;
b) a költségvetési törvényjavaslat keretében kialakítja a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások és támogatások jogcímeit és összegeit, valamint a központi adókból való részesedés mértékét;
c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az azt alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különböző régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.
(3) A pénzügyminiszter közreműködik a lakáspolitika, a lakáscélú állami támogatások szabályozásának kidolgozásában. Gondoskodik a Pénzügyminisztérium fejezetében lévő lakáscélú támogatások tervezéséről és folyósításáról.
10. § (1) A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve
a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét;
b) előkészíti és – amennyiben arról jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Kormány felhatalmazása alapján kezdeményezi, illetőleg megköti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, ideértve azokat a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerződéseket, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;
c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttműködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás és hitelezés irányelveit és szabályozását;
d) részt vesz a kormányszintű gazdasági tárgyalások előkészítésében;
e) előkészíti és megköti az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében szükségesé váló, az általános forgalmi adó visszatérítési megállapodásokat.
(2) A pénzügyminiszter felelős a központi költségvetés külföldi követelései leépítése elveinek kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos szerződések előkészítéséért és megkötéséért, valamint azok végrehajtásáért.
(3) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter
a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közreműködik az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik, részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt;
b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban.
(4) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.
11. § A pénzügyminiszter – az érintett minisztériumok bevonásával – felelős a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, valamint a beruházásvédelmi megállapodások kezdeményezéséért, létrehozásáért, megkötéséért és kihirdetéséért.
12. § A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.
13. § A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.
14. § A pénzügyminiszter – a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködve – kialakítja, szabályozza és működteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.
15. § A pénzügyminiszter külön jogszabályok és kormányhatározatok felhatalmazása alapján:
a) gondoskodik a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséről, különös tekintettel az Európai Megállapodás állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, beleértve az agrártámogatásokra vonatkozó szabályokat is;
b) költségvetési szerveket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol;
c) gyakorolja az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében – a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítés kivételével – a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét, továbbá gondoskodik a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának vezetéséről;
d) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzataival;
e) az Európai Unió Csalásellenes Irodával történő közvetlen kapcsolattartás során ellátja az együttműködésből fakadó koordinációs tevékenységet;
f) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttműködve ellátja az ágazati feladatokat;
g) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat.
16. § A pénzügyminiszter ellátja a külön jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, kiadja a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokat.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet, a 86/1994. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet, a 217/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a, a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-a, a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a privatizációért felelős miniszter feladatairól szóló 17/1995. (III. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 155/1996. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-a.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
