17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet
egyes miniszteri rendeletek módosításáról
2002.04.20.
,,5. A 3. pontban előírt határértékek betartásának biztosítása érdekében a munkahelyi levegő azbeszttartalom mérését a nemzetközi gyakorlatban elfogadott referencia membrán filter módszer szerint, az MSZ–ISO 8672:1995 szabvány (Levegőminőség Munkahelyi levegőben lévő szervetlen szállórostok szám szerinti koncentrációjának meghatározása fáziskontraszt-mikroszkóppal. Membránszűrős módszer.) előírásainak megfelelően vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. Ugyanez a módszer alkalmazandó a 9. pont levegőtisztasági méréseire is, azzal a kiegészítéssel, hogy stacionárius mintavétel esetén a térfogatáram tartománya 0,5–16 l/min., továbbá a mikroszkópos kiértékelésnél 200 a leszámoló mezők száma. A mintavételezést megelőzően ki kell kérni a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik véleményét. A mintavételezés csoportosan csak azonos helyen, azonos munkát végzők esetében lehetséges. A mintavételezést, a kiértékelést és a szakvéleményezést kizárólag akkreditált laboratórium végezheti a technológia megváltoztatását követően azonnal, de legalább három havonta. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha
a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás,
b) a megelőző két mérés során a légtér azbeszt szennyezettsége nem lépte túl az előírt határérték koncentrációk felét.
6. Amennyiben a mérést végző az 5. pontban foglalt szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.''
,, ... és az MSZ 11399–1995 szabvány előírásait''
,,2. A mesterséges közfürdő vize minőségének – bakteriológiai szempontból történő – biztosítását az MSZ 13690–3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.
3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690–3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvízminőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja.
4. Amennyiben a közfürdő létesítője a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.''
,,1. Mesterséges közfürdő esetén a vízbe jutó szennyező (fertőző) anyagok eltávolítása céljából a víz be- és kivezetését úgy kell hidraulikai szempontból kialakítani, hogy a medence minden pontján folyamatos és egyenletes vízmozgást eredményezzen. E követelmény teljesítésének ellenőrzése során az MSZ–10–533 számú szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.
2. Amennyiben a közfürdő létesítője a vízhasználat ellenőrzése során az 1. alpontban foglalt nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.
3. A mesterséges fürdők medencevizeinek és a medencék töltő-, illetve pótvizeinek kémiai minőségének elbírálásánál általában a külön jogszabályban szereplő határértékek betartását kell megkövetelni. Kivételt képez a folyamatosan tisztított-fertőtlenített vizű forgatásos medencék töltő- és pótvize, melyeknél egyes komponensekre külön határértékek megállapítása szükséges [A) táblázat], valamint a töltő-ürítő vagy forgatott vizű medencék töltésére használt elismert gyógy- és ásványvizek és az egyszerű termális vizek, melyekre a B) táblázat határértékei az irányadók.
A) A vízkezeléssel és fertőtlenítéssel kapcsolatban elbírált összetevők
(a visszaforgatott, tisztított vízre vonatkozó követelmények)
|
Összetevő |
Töltővíz |
Medencevíz |
|
Alumínium |
|
100 μg/L |
|
Ammónium(a) |
0,2 mg/L |
0,1 mg/L |
|
pH(a) |
6,5–7,8 |
6,5–7,8 |
|
Karbonát keménység |
100 mg/L CAO |
20 mg/L CAO |
|
Összes keménység |
100–350 mg/L CAO |
Mész-szénsav egyensúly |
|
Kémiai oxigénigény(c), (d) |
|
+2 mg/L |
|
Klorid(a), (c) |
|
+300 mg/L |
|
Nitrit(c), (f) |
|
+0,05 mg/L |
|
Nitrát(c) |
(f) |
|
|
Átlátszóság(e) |
20 m |
20 m |
|
Zavarosság(e) |
0,3 NTU |
0,5 NTU |
|
Vas és mangán együtt |
0,3 mg/L |
0,02 mg/L |
|
Szabad aktív klór(a) |
|
1 mg/L |
|
Kötött aktív klór(a) |
|
0,5 mg/L |
|
Trihalogén-metán |
|
50 μg/L |
|
Klorit(b) |
|
1 mg/L |
(a) Klóros vízfertőtlenítés esetén (klórgáz, Na-hypoklorit, klóroxid). Egyéb fertőtlenítőszerek esetén a határértékek kijelölése egyedi elbírálást igényel. Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szerek alkalmazása esetén az ammónium határértéke (mind a töltő- mind a medencevízben): 8 mg/L, szabad és kötött aktív klór nem lehet jelen, és a pH 6,5 és 8,2 között kell legyen. Egyéb esetekben az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérni a határérték kijelölést.
(b) Klór-dioxidos vízfertőtlenítés esetén.
(c) A töltővízben mért koncentrációhoz képest.
(d) Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szer alkalmazása esetén a kémiai oxigénigény nem mérhető, a határérték ezért nem érvényes.
(e) Alternatív határértékek, egymást helyettesíthetik.
(f) Ózonos vízfertőtlenítés esetén nem érvényes. Egyedi határértékek megállapítása szükséges.
B) Természetes eredetű komponensek, melyeknél a bőrön át történő felszívódással
(valamint a belégzéssel és a víz esetleges kis mennyiségben történő lenyelésével) kapcsolatos
egészségügyi kockázat elhanyagolható
|
Összetevő
a töltő- és pótvízben(a) |
Határérték |
|
Ammónium |
|
|
Nitrit |
10 mg/L |
|
pH |
5,5–9,5 |
|
Arzén |
0,5 mg/L |
|
Bór |
20 mg/L |
|
Fluorid |
15 mg/L |
|
Szelén |
100 μg/L |
|
Benzol |
50 μg/L |
|
Policiklikus aromás szénhidrogének |
1 μg/L |
|
Benz(a)pirén |
0,05 μg/L |
|
Kémiai oxigénhiány |
|
|
TOC |
Nincs jelentős változás |
|
Klorid |
|
|
Vezetőképesség |
|
|
Szín, szag |
Nincs jelentős változás |
|
Szulfát |
|
|
Nátrium |
|
|
Keménység |
|
|
Fenolindex |
20 μg/L |
|
Olajindex |
100 μg/L |
|
Vas |
0,3 mg/L(b) |
|
Mangán |
0,05 mg/L |
(a) Védett vízadóból származó víz esetén. Az itt megadott értékek nem jelentik a külön jogszabályban megadott értékek megváltoztatását.
(b) Kivéve az ún. ,,vasas gyógyvizeknél”, ahol egyedi elbírálás lehetséges.
,,3. Meleg környezetben végzett munka
– közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 °C (EH, KEH),
– nehéz fizikai munka esetén a 27 °C (EH, KEH)
maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés szerint kell szabályozni:
|
Közepesen nehéz fizikai munka |
30,5 °C-ig |
31,5 °C-ig |
32,5 °C-ig |
|
Nehéz fizikai munka |
28,5 °C-ig |
30,0 °C-ig |
31,0 °C-ig |
|
Munka/pihenési rend |
75%/25% |
50%/50% |
25%/75% |
Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.
Ha az előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 °C-t.''
,,6. Helyileg ható rezgés
Minden olyan munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó) munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott mértéke meghaladja a 2 m/s2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s2-et meghaladja, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl. Minden olyan munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest rezgés Z irányban az 1,26 m/s2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s2 egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke a 10 m/s2-et nem haladhatja meg.'' 2. § ,,(1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni. (2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.'' 8. § ,,(1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ 6240–4:1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ 6240–2:1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja. (2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ 6240–3:1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó.
(3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.'' 10. § ,,(1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg. (2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s2-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.'' ,,(3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót – a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében – egyéni védőeszközzel kell ellátni.'' 12. § ,,(1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell. (2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat. (3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg: a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket,
b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket,
c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket,
d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket.''
13. § ,,A 12. § (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének.'' 14. § ,,(1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani. (2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.'' ,,(1) A 3. számú melléklet szerinti 24 °C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 °C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.'' 16. § ,,A külön jogszabály szerinti ,,foglakozási eredetű rákkeltő anyagok'' (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.'' 17. § ,,E § szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek.'' (E rendelet alkalmazásában:)
(2) Az Mszhr. 3. számú mellékletében szereplő táblázat hőterhelésre vonatkozó sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
[Kóroki tényező |
Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok gyakorisága |
Megjegyzés] |
|
„hőterhelés |
évenként |
Ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyári időszakában a korrigált effektív hőmérséklet átlag értéke eléri vagy meghaladja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 1. számú táblázatában előírt, maximálisan megengedhető értékeket, a vizsgálat hetente végzendő.” |
,,4. Villamosüzemi munkakörök
a vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység. Amennyiben a kérelmező a fenti szabványban foglalt tevékenységi köröket az abban foglalt előírásoktól eltérően kívánja folytatni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH erről hatósági bizonyítványt állít ki.''
(4) Az Mszhr. 8. számú melléklet 1.1.1. és 1.1.2. pontjai helyébe a következő szövegrész lép:
Megterhelések |
Terhes
(1) |
Fiatal-
korú |
<45 |
45-x |
>x |
Fiatal-
korú |
>x |
Éves |
Éves |
Nők |
Férfiak |
1. |
Magából a munkavégzésből adódó megterhelések |
|
|
|
|
|
|
|
1.1. |
Túlzott fizikai megterhelés] |
|
|
|
|
|
|
|
,,1.1.1. |
Dinamikus izommunka: az egészséget nem veszé-
lyeztető munkavégzés és munkakörülmények ál-
talános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3.˙20számú mel-
lékletének 1. számú táblázata szerinti |
|
|
|
|
|
|
|
1.1.1.1. |
Könnyű munka |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
1.1.1.2. |
Közepesen nehéz munka |
+ |
(3),
(5) |
(3) |
(3) |
(3),
(5) |
|
(5) |
1.1.1.3. |
Nehéz munka |
+ |
+ |
(3) |
(3) |
+ |
(3) |
(3) |
1.1.2. |
Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka |
|
|
|
|
|
|
|
1.1.2.1. |
Anyagmozgatási munka |
+ |
|
|
|
+ |
|
|
1.1.2.2. |
>10 kg tömeg emelése |
+ |
(5) |
(5) |
(5) |
+ |
(5) |
(5) |
1.1.2.3. |
Kényszertesthelyzetben végzett munka |
+ |
(5) |
(5) |
(5) |
+ |
|
(5) |
1.1.2.4. |
Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka |
+ |
(5) |
|
(5) |
(5) |
(5) |
(5)” |
7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Mfr.) 4. számú mellékletében a műtőasztalra vonatkozó rendelkezések 4. francia bekezdésében a ,,szabványos oldalsín a tartozékok számára'' szövegrész helyébe a
|
[Műszerek neve |
|
Műtőasztal |
– Általános feladatoknak megfelelően v.
„– Oldalsín a tartozékok számára” |
1] |
szövegrész lép.
(2) Az Mfr. 6. számú mellékletében a ,,hasi beavatkozás laparatómiás tálca (szabvány eszköztárral) bél- és gyomorvarrógép is 1'' szövegrész helyébe
|
[Műszerek neve] |
|
„hasi beavatkozáshoz laparatómiás tálca bél- és gyomorvarrógép is |
1” |
szövegrész lép.
(3) Az Mfr. 15/A. számú melléklet c) Szaruhártyaszövethez pontjában a ,,thermosztát szabvány szerinti 1db'' szövegrész helyébe a
|
I. Tárgyi feltételek |
|
„Thermosztát |
1 db” |
szövegrész lép.
a) a
|
„Vizsgálóhelyiség* vetkőzőfülkével |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
* Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe a
|
[Minimumfeltételek |
R1 |
R2 |
R3 |
R4 |
R5 |
|
I. TÁRGYI FELTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
1. Szakmai helyiségek] |
|
|
|
|
|
|
„vizsgálóhelyiség vetkőzőfülkével |
1 |
2 |
3 |
4 |
5” |
szövegrész,
b) a
|
„angiográfiás vizsgáló előkészítővel, *, * |
|
|
|
1 |
1 |
|
CT vizsgáló, előkészítő, operátorhelyiség, *, * |
|
|
|
1 |
1 |
CT és MR önálló munkahely számára
Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe az
|
„angiográfiás vizsgáló előkészítővel, * |
|
|
|
1 |
1 |
|
CT vizsgáló, előkészítő, operátorhelyiség, * |
|
|
|
1 |
1 |
CT és MR önálló munkahely számára”
szövegrész;
c) a
|
„leletező, *, * |
1 |
1 |
2 |
2 |
3 |
CT és MR önálló munkahely számára
Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe
CT és MR önálló munkahely számára”
szövegrész lép.
8. § Az Egészségügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő, orvostechnikai eszközök megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének szabályairól szóló 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet 2. számú mellékletének 7. pont f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,f) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az alvállalkozó(k) laboratóriuma(i) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?
g) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az ellenőrzést végző alvállalkozó(k) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?
,,47. A bőr rákos megbetegedései – kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.
48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei.''
,,47. A bőr rákos megbetegedései – kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.
48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei.''
,,Az elsősegélynyújtáshoz a melléklet I. pontjában meghatározottak szerint kell a kötszereket és egyéb eszközöket biztosítani.''
,,(3) Színháznál és filmszínháznál legalább egy kiképzett elsősegélynyújtónak kell az előadásokon jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak az 51–100 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(4) A múzeumokban és egyéb kiállítási intézményekben a látogatási idő alatt megfelelő számú kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak a 2–10 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.''
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Mikola István s. k.,
egészségügyi miniszter
1. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez
1. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez
A munkahelyen a munkavégzés során a dolgozót érő
zaj egyenértékű A-hangnyomásszint értékei
1. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje – egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem – haladhatja meg az alábbi értékeket:
a) Speciális orvosi vizsgálóheliységek (CT, UH, MR RTG stb.), műtők, fokozottan igényes irodai munkahelyek (tárgyaló, előadó), olvasótermek 40 dB
b) Repülés irányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 dB
c) Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok 60 dB
d) Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolattal, mikro-elektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefonközpontok, diszpécserközpontok 65 dB
e) Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.) 70 dB
f) Vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 dB
2. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdésében megadott határértékeket.'' 2. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez
2. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez
1. A munkahelyen a dolgozó kezére áttevődő rezgés mérését az MSZ–ISO 5349 számú szabvány 3.4–4.4. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni.
2. A munkahelyen a dolgozó testére áttevődő rezgés mérését az MSZ ISO 2631–1 számú szabvány 5., 6. és 7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni.
3. Amennyiben a mérés során az 1. és 2. pontban foglalt szabványtól el kívánnak térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérni. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.''
3. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez
3. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez
A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik.
A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete.
Jelölése: tsz; mértékegysége: °C
Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve)
Jelölése: tn; mértékegysége: °C
Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet.
Jelölése: tg; mértékegysége: °C
A levegő áramlási sebessége zárt térben.
Jelölése: v; mértékegysége: m/s
1.5. Effektív hőmérséklet
A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg).
Jelölése: EH; mértékegysége: °C
1.6. Korrigált effektív hőmérséklet
A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az 1.5. szakaszban leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg, a glóbuszhőmérséklet felhasználásával).
Jelölése: KEH; mértékegysége: °C
1.7. Munka-energiaforgalom
A szervezet teljes- és alap-energiaforgalmának a különbsége (tehát az az energiafelhasználás, amely a munka elvégzéséhez szükséges).
Megengedhető levegőkörnyezeti értékek
1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő. A táblázat 4. és 5. oszlopával kapcsolatos kiegészítő alkalmazásokat az 1.1–1.6. szakaszok tartalmazzák.
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
|
A munka
jellege |
Hideg évszakban
biztosítandó léghőmérséklet
°C |
Meleg évszakban biztosítandó |
|
léghőmérséklet
°C |
effektív, illetve
korrigált effektív
hőmérséklet
°C |
maximálisan
megengedhető effektív, illetve
korrigált effektív hőmérséklet
°C |
|
Szellemi munka |
20–22 |
21–24 |
20 |
31 |
|
Könnyű fizikai munka |
18–20 |
19–21 |
19 |
31 |
|
Közepesen nehéz fizikai munka |
14–18 |
17–19 |
15 |
29 |
|
Nehéz fizikai munka |
12–14 |
15–17 |
13 |
27 |
1.1. Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni.
1.2. Korrigált effektív hőmérsékletet akkor kell figyelembe venni (száraz hőmérő helyett glóbuszhőmérővel kell mérni), ha a munkahelyen jelentős hősugárzás van (ha a glóbuszhőmérséklet legalább 5 °C-kal meghaladja a száraz hőmérséklet értékét).
1.3. Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 °C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egy hetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg.
1.4. Az effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet meghatározása nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka- vagy védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot (1. ábra) kell használni. Ha meztelen felsőtesttel rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot (2. ábra) kell használni.
1.5. Ha a dolgozó a műszak teljes ideje alatt közel azonos klímakörnyezetben végzi munkáját, a műszakra vonatkozó EH, illetve KEH úgy számítandó ki, hogy a műszak folyamán egyenlő időközökkel ismételten végzett mérések adatainak átlagából kell a klímaindexet meghatározni.
1.6. Ha a dolgozó a műszak folyamán a munkahelyiség(ek) térben és/vagy időben egymástól eltérő klímahelyzettel rendelkező területein (klímazónáiban) tartózkodik, illetve végzi munkáját, a műszakra jellemző klímaindex meghatározásához minden egyes klímazónában méréseket kell végezni, és az adatokat az ott eltöltött idő arányában kell figyelembe venni (súlyozott átlagérték).
A munka nehézségi fokának meghatározása
a legnagyobb munkaenergia-forgalom alapján
|
A munka nehézségi foka |
Legnagyobb
munkaenergia-forgalom |
|
kJ/min
(kcal/min) |
kJ/h
(kcal/h) |
|
Könnyű munka |
11,0 (2,6) |
650 (155) |
|
Közepesen nehéz munka |
14,0 (3,3) |
850 (203) |
|
Nehéz munka |
17,5 (4,2) |
1050 (250) |
Nőknél és a fiatalkorúaknál a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni.
A megadott értékek háromszorosát meg nem haladó teljesítményt nem kell figyelembe venni a munka nehézségi fokának meghatározásakor, ha a túllépés időtartama rövid, és ha a megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával az egy órára előírt átlagérték a határértéket nem lépi túl.
Amennyiben a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása csak emberi tartózkodásból ered, a 3. táblázatban előírt friss levegő térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni.
|
A munka jellege |
Minimális térfogatáram
m3/h/fő |
|
Szellemi munka |
30 |
|
Könnyű fizikai munka |
30 |
|
Közepesen nehéz fizikai munka |
40 |
|
Nehéz fizikai munka |
50 |
4. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez
A készenlétben tartandó mentődobozok kötelező
tartalma
|
Elnevezés |
Dolgozói létszám |
|
2–10 |
11–50 |
51–100 |
101–200 |
201–400 |
|
Mull pólya steril
(5 m x 10 cm) |
2 |
2 |
4 |
4 |
6 |
|
Mull pólya (egyenként csomagolva
5 m x 10 cm) |
2 |
3 |
4 |
5 |
10 |
|
Mull steril
(50 cm x 80 cm) |
2 |
3 |
3 |
5 |
10 |
|
Mull lap steril
(100 lapos 6 x 6 cm) |
2 |
2 |
4 |
4 |
10 |
|
Háromszögű kendő
(100 x 100 x 141) |
1 |
2 |
2 |
4 |
4 |
|
Fóliakesztyű (pár) |
2 |
4 |
8 |
10 |
10 |
|
Ragtapasz
(5 m x 2,5 cm) |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
|
Háztartási egyenes olló tokban |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Jódpárna (6 x 1 ml)
vagy PVP-jód-
komplexet tartalmazó oldat
(30 ml-es flakon) |
1 |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Tartalomjegyzék |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók létszáma a 400-at meghaladja, a létszámnak megfelelően több mentődobozt kell készenlétben tartani.
Azokban az üzemekben, ahol foglalkozás-egészségügyi szolgálat működik, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője az egyes munkahelyeken a fentebb megállapítottnál kisebb típusú mentődoboz készenlétben tartását engedélyezheti.
