18/2002. (V. 23.) GM rendelet

a villamos fogyasztásmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről¹

2004.05.01.

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott típusú és működési elvű villamos fogyasztásmérőket gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) E rendelet hatálya azokra az egy vagy több árszabásos, újonnan gyártott, közvetlen csatlakoztatású, indukciós fogyasztásmérőkre (a továbbiakban: villamos fogyasztásmérő) terjed ki, amelyeket egyfázisú vagy többfázisú, 50 Hz frekvenciájú hálózaton, aktív villamos energia mérésére terveztek és gyártottak.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) befolyásoló mennyiség (vagy tényező): a mért mennyiségtől különböző bármilyen mennyiség vagy tényező, amelynek hatása módosíthatja a mérési eredményt;

b) a befolyásoló mennyiség okozta hibaváltozás: a fogyasztásmérő hibái közötti különbség, ha egy befolyásoló mennyiség egymás után két előírt értéket vesz fel;

c) a befolyásoló mennyiség referencia értéke: e mennyiségnek olyan értéke, amelynek alapján a fogyasztásmérő bizonyos jellemzői rögzítve vannak;

d) alapáram (I_b): az áramnak az az értéke, amelynek megfelelően a fogyasztásmérő alkalmas működése rögzítésre került;

e) maximális áram (I_max): az áramnak az a legnagyobb értéke, amelynél a fogyasztásmérőnek (még) ki kell elégítenie e rendelet követelményeit;

f) torzítási tényező: egy nem szinuszosan változó mennyiségből az alap harmonikus tag kivonásával kapott felharmonikus tartalom effektív értékének és a nem szinuszos mennyiség effektív értékének hányadosa. A torzítási tényezőt általában százalékban fejezik ki;

g) alapsebesség: a forgórész névleges fordulatszáma fordulat/percben kifejezve akkor, amikor a villamos fogyasztásmérőn referencia-feltételek között, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett az alapáram folyik át;

h) alapnyomaték: a forgórészre ható, a forgórész álló helyzetben tartásához szükséges nyomaték névleges értéke, amikor a villamos fogyasztásmérőn referencia-feltételek között, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett az alapáram folyik át;

i) típus: ugyanazon gyártó által előállított olyan, egy vagy több tarifás fogyasztásmérők sokasága, amelyre érvényesek a következők:

– hasonló metrológiai jellemzők,

– a metrológiai jellemzőket meghatározó alkatrészek egységes szerkezete,

– az áramtekercsnek az alapáramhoz tartozó ampermenetszáma és a feszültségtekercsnek a referencia-feszültséghez tartozó voltonkénti menetszáma azonos,

– a legnagyobb áram és az alapáram közötti arány azonos.

A típus különböző alapáram és referencia-feszültség értékeket tartalmazhat.

Egy típusba több, különböző alapáramú és több, különböző referencia-feszültségű fogyasztásmérő tartozhat. Ha az ampermenetszám és az alapáram nem egész számú menetszámhoz vezetne, a következő kisebb vagy nagyobb egész számmal képzett menetszám megengedett. Ugyanilyen okból megengedett a feszültségtekercsek voltonkénti menetszámának 20%-nál kisebb mértékű eltérése.

Ugyanazon típus különböző változatai esetén a forgórész legnagyobb és legkisebb alapsebességének aránya nem haladhatja meg az 1:5-öt;

j) hitelesítési engedély (típusjóváhagyás): a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) által elvégzett típusvizsgálati eljárás alapján kiállított dokumentum annak igazolására, hogy a fogyasztásmérő megfelel az adott fogyasztásmérő-típusra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

k) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben szabályozott eljárás.

(2) E rendeletben alkalmazott minden egyéb mérésügyi tárgyú fogalom megegyezik az (1) bekezdés k) pontjában hivatkozott mérésügyi jogszabályokban használt fogalmakkal.

3. § (1) Az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott villamos fogyasztásmérő akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek, rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a gyártó gondoskodik arról, hogy az 1. §-ának (2) bekezdése hatálya alá tartozó fogyasztásmérőt a hitelesítő szervezet ellássa a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jelölésekkel.

4. § A villamos fogyasztásmérők típusvizsgálati eljárására és hitelesítési eljárására az 5–24. §-okban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az említett §-okban nem szabályozott kérdésekben a 2. § (1) bekezdés k) pontjában megjelölt jogszabályok előírásai az irányadóak.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A gyártónak, nem hazai gyártó esetén a forgalmazónak, típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie a villamos fogyasztásmérő-típusokra.

(2) A kérelemnek a mérésügyi jogszabályokban a típusvizsgálati eljárást kezdeményező beadványokra általában előírt dokumentumokon kívül tartalmaznia kell különösen a mérő anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.

A kérelemhez mellékelni kell továbbá a következő dokumentumokat:

– a teljes fogyasztásmérő rajza, és ha lehetséges a fényképe;

– a fogyasztásmérő szerkezetének és fő alkatrészeinek részletes leírása (beleértve minden módosítást);

– a következő fő alkatrészek rajzai (beleértve minden módosítást):

1. alap, tartó és rögzítési pontok,

2. ház,

3. kapocstest és kapocsfedél,

4. hajtórendszer (hajtómű), tekercsek és légrés (légközök),

5. fékező elem és beszabályozási mód,

6. számlálómű(vek),

7. forgórész,

8. felső és alsó forgórész csapágyak,

9. hőmérséklet-kompenzáló szerkezetek,

10. túlterhelés-kompenzáló szerkezetek,

11. induktív terhelés beszabályozó,

12. kis terhelés beállító,

13. segédáramkörök,

14. adattábla;

– a fázissorrendet szemléltető belső és külső csatlakoztatások rajza (a segéd áramköröket is beleértve);

– az összes feszültség- és áramtekercsek táblázatai, vagyis a menetszámok, a vezetékek mérete, szigetelése;

– a fogyasztásmérő állandóinak és nyomatékainak táblázata az összes feszültség és áramértékek esetén;

– a hitelesítési jelek és záró pecsétek számára szánt helyek leírása.

(3) A típusvizsgálati eljárás a villamos fogyasztásmérő esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás esetében általában előírt követelmények, valamint a (2) bekezdésben meghatározottak és a 3. számú mellékletben meghatározott követelmények vizsgálatára.

6. § (1) A gyártónak a típusvizsgálati kérelemhez a típust képviselő három fogyasztásmérő példányt kell benyújtania. Ezt a három fogyasztásmérőt a hitelesítő szervezet választja ki az 5. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokban rögzített jellemzők (alapáram és referencia-feszültség) alapján.

(2) A hitelesítő szervezet az (1) bekezdésben meghatározott három villamos fogyasztásmérőn kívül további fogyasztásmérők rendelkezésre bocsátását is kérheti, ha

a) a kérelem nem csak az (1) bekezdésben meghatározott három fogyasztásmérővel jellemzett típusra vonatkozik, hanem az azonos típushoz tartozó további változatokra is (figyelemmel a ház anyagára, bármilyen több árszabásos készülék, távjelzős és visszaforgás-gátlós készülékek), különösen abban az esetben, ha a kapcsok elrendezése különböző;

b) a kérelem egy korábbi hitelesítési engedély kiterjesztésére vonatkozik.

7. § Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció kielégíti e rendelet előírásait, akkor a mintadarabokat vizsgálatnak kell alávetni a 8–9. § rendelkezései szerint.

8. § A típusvizsgálatnak alávetett fogyasztásmérőnek meg kell felelnie az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. A kalibrálási módszerek lehetséges hibáinak figyelembevétele érdekében azonban a 3. számú melléklet IV. és V. táblázatainak megfelelő hibagörbék felrajzolásakor az abszcissza tengely mindegyik görbe esetén legfeljebb 1%-kal párhuzamosan eltolható.

9. § (1) A 3. számú melléklet IV. fejezetében meghatározott mérésügyi követelmények szempontjából végzett vizsgálatoknál a méréseket legalább a következő pontokon kell elvégezni:

a) az összes egyfázisú fogyasztásmérőnél és a többfázisú fogyasztásmérőnél, szimmetrikus terheléssel, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett:

– az I_b 5%-a, 10%-a, 20%-a, 50%-a és 100%-a, és

– az I_b minden egész számú többszöröse egészen I_max-ig;

b) az összes egyfázisú fogyasztásmérő és a többfázisú fogyasztásmérő esetén, szimmetrikus terheléssel, 0,5 (induktív) teljesítménytényezőnél:

– az I_b 10%-a, 20%-a, 50%-a és 100%-a, és

– az I_b minden egész számú többszöröse egészen I_max-ig;

c) a többfázisú fogyasztásmérő esetén, egyfázisú terheléssel:

– az I_b 20%-a, 50%-a és 100%-a 50%-os I_max és I_max, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett és I_b 0,5-ös (induktív) teljesítménytényezőnél.

(2) A vizsgálatokat egymás után az összes fázisban el kell végezni. A befolyásoló mennyiségek hatását legalább a következő körülmények szempontjából kell vizsgálni:

a) környezeti hőmérséklet befolyása

– 0,1 I_b és I_max (eggyel egyenlő teljesítménytényezőnél),

– 0,2 I_b, I_b és I_max (0,5 induktív teljesítménytényezőnél);

b) a helyzet, a feszültség, a frekvencia, a hullámforma, a külső mágneses indukció, valamint egy esetleges tartozék mágneses tere és mindegyik számlálómű mechanikai terhelésének hatása a 3. számú melléklet VII. táblázatában részletezett feltételek esetén;

c) a fázissorrend hatása többfázisú fogyasztásmérőknél:

– 0,5 I_b, I_b és I_max esetén szimmetrikus terheléssel és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett, valamint

– 0,5 I_b esetén egyfázisú terheléssel és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett. Ezt az utóbbi vizsgálatot meg kell ismételni minden egyes fázisra.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül el kell végezni továbbá

a) a tranziens túlterhelések, az önmelegedés és az indulás vizsgálatát, továbbá a beszabályozási határok ellenőrzését (hitelesítését) a 3. számú melléklet IV/4., IV/5., IV/7. és IV/9. pontokban leírtak szerint;

b) az üresjárás vizsgálatokat a referencia-feszültség 80%-ával, 100%-ával és 110%-ával, valamint

c) a számlálómű vizsgálatát a 3. számú melléklet IV/8. pontjában előírt feltételek mellett. A vizsgálat időtartamának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a leolvasási pontatlanság ne haladja meg a ±0,2%-ot.

10. § A villamos fogyasztásmérő megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti az e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeket.

11. § A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, az e rendeletben az adott fogyasztásmérő-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a fogyasztásmérőt a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

Első hitelesítés

12. § (1) A villamos fogyasztásmérők első hitelesítése a fogyasztásmérő átvételi vizsgálatából és a jóváhagyott típussal való egyezés vizsgálatából áll.

(2) Az átvételi vizsgálat részei:

1. villamos szilárdsági vizsgálat;

2. a mechanikai jellemzők ellenőrzése felszerelt mérőeszközfedéllel;

3. az üresjárás vizsgálata;

4. az indulás vizsgálata;

5. pontossági vizsgálatok;

6. mérőállandó ellenőrzése.

13. § Az átvételi vizsgálatot a 12. § (2) bekezdésben meghatározott sorrendben kell elvégezni, a 14–15. §-ban foglaltak szerint.

14. § (1) A hitelesítő szervezet az átvételi vizsgálatot mindegyik fogyasztásmérőn elvégzi. A vizsgálatot bizonyos mechanikai jellemzők kivételével, és ha szükséges, a számlálómű ellenőrzésének kivételével a mérőre felszerelt fedél mellett kell elvégezni.

(2) Amennyiben a vizsgálat a gyártónak a hitelesítő szervezet által feljogosított laboratóriumában történik, akkor a vizsgálatot eltávolított fedél mellett lehet végezni mindaddig, amíg a hitelesítő szervezet előzetesen elfogadta, hogy ez nem gyakorol befolyást a fogyasztásmérő jellemzőire.

(3) A villamos szilárdsági vizsgálatkor a fogyasztásmérő fedelének felszerelve kell lennie. A vizsgálat sikeres elvégzése után azonban, bármilyen egyéb vizsgálat megkezdése előtt a fogyasztásmérőt legalább fél óráig áram alá kell helyezni, referencia-feszültségen és 0,1 I_b körüli árammal, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett. Ez lehetővé teszi, hogy a feszültségág előre felmelegedjék, és el lehessen végezni a forgórész szabadon forgásának az ellenőrzését.

(4) A 12. § (2) bekezdés 1–6. pontok alatti vizsgálatokat a 3. számú melléklet VI. táblázatában, vagy az 1. számú melléklet I. táblázatában megadott feltételek mellett kell elvégezni.

Villamos szilárdsági vizsgálat

15. § (1) A váltakozó feszültséggel végzett vizsgálathoz 50 Hz frekvenciájú és 2 kV effektív értékű váltakozó feszültséget kell alkalmazni 1 percig az összes belső összekapcsolt kapocs és azon sík fémfelület között, amelyre a fogyasztásmérő rá van helyezve. E vizsgálat céljára a 40 V vagy ennél kisebb névleges feszültségű segédáramköröket a sík fémfelülethez kell csatlakoztatni.

(2) A gyártónak a vizsgálatot mindegyik fogyasztásmérőn el kell végeznie, a hitelesítő szervezet a vizsgálat elvégzésének dokumentáltságát ellenőrzi.

16. § A felszerelt fedéllel végzett ellenőrzések részei:

– a ház és a kapocstest jó állapota szemrevételezéssel;

– a számlálómű helyes elhelyezése;

– az összes előírt részlet megléte.

Üresjárás vizsgálata

17. § A hitelesítő szervezet a következő két vizsgálat közül választhat:

a) ha a fogyasztásmérő megtáplálása referencia-feszültség és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett, 0,001 I_b áramerősségű árammal történik, akkor a forgórésznek nem szabad egy teljes fordulatot megtennie;

b) a vizsgálatot a 3. számú melléklet IV/6. pontja szerint kell elvégezni.

Indulás vizsgálata

18. § (1) Ha az üresjárás vizsgálata a 17. § a) pontban megadott feltételek szerint történt, az indulás vizsgálatát a következő módon kell elvégezni: ha a fogyasztásmérőt a referencia-feszültség mellett, eggyel egyenlő teljesítmény-tényezőjű, 0,006 I_b áramerősségű áram táplálja, a forgórésznek el kell indulnia és egynél többször körbe kell fordulnia.

(2) Ha az üresjárás vizsgálata a 17. § b) pontban megadott feltételek szerint történt, az indulás vizsgálatát a 3. számú melléklet IV/7. pontja szerint kell elvégezni.

19. § A 17–18. §-okban meghatározott vizsgálatokat a többfázisú fogyasztásmérőn úgy kell elvégezni, hogy az összes fázis terhelés alatt legyen.

Pontossági vizsgálatok

20. § A pontossági vizsgálatokat a 2. számú melléklet II. táblázatában megadott áramértékek és teljesítmény-tényező értékek mellett kell elvégezni. Nem szükséges megvárni, míg a tekercsek termikus (hőmérsékleti) egyensúlyba kerülnek.

A számlálómű a fogyasztásmérő állandójával való egyezésének ellenőrzése

21. § A hitelesítő szervezet ellenőrzi, hogy a fogyasztásmérő forgórészének fordulatszáma és a számlálóművek leolvasási értékei közötti arány (mérőállandó) helyes-e.

22. § A pontossági vizsgálat és a mérőállandó vizsgálat elvégzésére alkalmas készülékek jellemzőinek olyannak kell lenniük, hogy az ezeknek tulajdonítható relatív mérési hibák ne haladják meg a következőket:

a) ±0,4% eggyel egyenlő teljesítménytényezőnél;

b) ±0,6% 0,5 (induktív) teljesítménytényezőnél.

A jóváhagyott típussal való egyezőség vizsgálata

23. § (1) A jóváhagyott típussal való egyezőség vizsgálata a 3. számú melléklet II. fejezetében és IV. fejezetében meghatározott vizsgálatok közül kiválasztott egy vagy több vizsgálatból áll, elsősorban azok közül, amelyek a befolyásoló mennyiségek hatásainak meghatározására alkalmasak.

(2) A vizsgálatokat a 3. számú melléklet IV/2. pontjában leírt referencia-feltételek mellett és a 9. § (1) bekezdésében megadott mérési pontokon kell elvégezni.

(3) A hitelesítő szervezet a ház felnyitása után még a következő szempontokat ellenőrzi:

a) felületvédelem (pl. festés minősége),

b) mérőállandó,

c) számlálómű áttételének jellege,

d) a forrasztás és/vagy a hegesztés minősége,

e) csavarok feszessége,

f) töltőanyagok, fémpor hiánya,

g) szabályozások (szemrevételezéses ellenőrzés).

24. § (1) Az e rendeletben meghatározott fogyasztásmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet és záróbélyeget helyez el a mérőn.

(2) A záróbélyeget úgy kell rögzíteni, hogy annak feltörése nélkül ne lehessen hozzáférni a fogyasztásmérő belső működő részeihez.

A fogyasztásmérőn elhelyezhető jelölések és feliratok általános követelményei

25. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a 2. § (1) bekezdés k) pontjában írt jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni a fogyasztásmérőn.

(2) A fogyasztásmérőn nem helyezhető el a mérésügyi meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Ellenőrzés

26. § Az e rendelet szerinti előírások betartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni, és a jogszabályi felhatalmazás alapján a szükséges intézkedéseket megtenni.

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a villamos fogyasztásmérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló – a 82/621/EGK irányelvvel módosított – 76/891/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 18/2002. (V. 23.) GM rendelethez

Az első hitelesítés vizsgálati feltételei

I. táblázat

Befolyásoló mennyiségek	Referencia érték	Tűrés (±)
Környezeti hőmérséklet	23 °C	2 °C¹
Helyzet	Függőleges	1°C
Feszültség	Referencia-feszültség	1,5%
Frekvencia	50 Hz	0,5%
Feszültség és áram hullámforma	Szinuszos	5%-osnál nem nagyobb torzítási tényező
Külső mágneses indukció 50 Hz frekvenciával	Nincs	± 0,3%-nál nagyobb hibaváltozást nem okozó indukció 0,1 I_b és egységnyi teljesítménytényező² mellett

¹ A vizsgálatokat a 21–25 °C -os tartományon kívüli hőmérsékleten, azonban a 15–30 °C -os tartományon belüli hőmérsékleten lehet elvégezni addig, amíg a korrekció a 23 ±-os referencia-hőmérséklethez viszonyítva történik a gyártó által megadott átlagos hőmérsékleti tényező alkalmazásával.

² Lásd a 3. számú melléklet VI. táblázata ,,²” megjegyzését.

A rendelet 12.˙§-ának (4) bekezdésében foglaltakon túl, többfázisú készülék esetén az 1. számú melléklet I/A. táblázata szerinti vizsgálatokat is el kell végezni:

I/A. táblázat

Befolyásoló mennyiség	Referencia érték	Tűrés (±)
Fázissorrend	Egyenes sorrend
A feszültségek és áramok asszimetriája¹	Nincs	Úgy, mint a 3. számú melléklet IV/2.˙20pontjában, csak az 1% érték 1,5%-kal helyettesítve

¹ Az egyfázisú terheléssel végzett vizsgálatok kivételével.

2. számú melléklet a 18/2002. (V. 23.) GM rendelethez

A pontossági vizsgálat feltételei

II. táblázat

Vizsgálat sorszáma	Áramérték	Teljesítménytényező	Fogyasztásmérő típusa	Többfázisú fogyasztásmérő terhelése	Legnagyobb megengedett hiba (±)
5.	0,05 I_b	1	Egyfázisú és többfázisú	Szimmetrikus	3,0%
6.	I_b	1	Egyfázisú és többfázisú	Szimmetrikus	2,5%
7.	I_b	0,5 induktív	Egyfázisú és többfázisú	Szimmetrikus	2,5%
8. és 9.	I_b	1	Többfázisú	Egy fázisban terhelt (egy vizsgálat a fázisok közül kettőben)	3,5%
10.	I_max	1	Egyfázisú és többfázisú	Szimmetrikus	2,5%

A több árszabásos fogyasztásmérőkön az ötödik pontossági vizsgálatot minden különböző árszabásnak megfelelő leolvasási értékre meg kell ismételni. Az árszabás-beállító elektromágnesek áramellátását a bekötési rajzon lévő előírások szerint kell elvégezni.

A megengedett hibahatárokat nem szabad rendszeresen ugyanabban az irányban kihasználni.

3. számú melléklet a 18/2002. (V. 23.) GM rendelethez

A villamos fogyasztásmérők műszaki és villamossági követelményei, valamint a mérőkön elhelyezhető feliratok

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

A villamos fogyasztásmérőket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy rendeltetésszerű használat esetén, a szokásos üzemi feltételek mellett ne okozzanak veszélyt, és különösen a következőket biztosítsák:

– személyi biztonság az elektromos áramütéssel szemben;

– személyi biztonság a túl nagy hőmérsékleti hatásokkal szemben;

– biztonság a tűz terjedésével szemben.

Hatásosan védeni kell minden olyan alkatrészt, amely szokásos üzemi feltételek mellett korróziónak van kitéve. Az alkalmazott védőbevonat nem lehet rendes használat mellett sérülékeny, és nem szenvedhet károsodást, ha a szokásos üzemi feltételek mellett a levegő hatásának van kitéve.

A fogyasztásmérőnek megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon a szokásos üzemi feltételek mellett előforduló magasabb hőmérsékletnek.

Az alkatrészeknek megbízhatóan rögzítve és biztosítva kell lenniük a szállítás vagy a rendeltetésszerű használat esetén előforduló meglazulással szemben. A villamos csatlakoztatásoknak meg kell akadályozniuk az áramág mindenfajta megszakadását, az e rendeletben meghatározott bármilyen túlterhelési feltételt beleértve. A fogyasztásmérő kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy a legkisebbre csökkenjen az áram alatt álló alkatrészek és az áramot vezető hozzáférhető alkatrészek közötti szigetelés rövidre zárásának veszélye, ami a menetek, csavarok stb. véletlen lazulása vagy lecsavarodása következtében felléphet.

2. Ház

A villamos fogyasztásmérő házának gyakorlatilag porállónak kell lennie. A fedélnek célszerszám vagy hasonló eszköz használata nélkül nem szabad eltávolíthatónak lennie.

A háznak olyan kialakításúnak és elrendezésűnek kell lennie, hogy semmilyen ideiglenes alakváltozás ne tudja megakadályozni a fogyasztásmérő kielégítő működését.

Védő földkapoccsal kell ellátni azokat a fogyasztásmérőket, amelyeket a földeléshez képest 250 V-nál nagyobb feszültségre terveztek és amelyek háza hozzáférhető fém alkatrészeket tartalmaz.

Olyan fogyasztásmérők esetében, amelyeket a földeléshez képest 250 V-os vagy ennél kisebb referencia-feszültségre terveztek és amelyek egészben vagy részben fémből készült házzal rendelkeznek, megfelelő intézkedést kell tenni a ház földelésére.

3. Ablakok

Ha a fogyasztásmérő fedele nem átlátszó, akkor egy vagy több ablakkal kell rendelkeznie a számláló leolvasásának és a forgórész mozgásának a megfigyelésére. Az ablakokat olyan átlátszó anyagból készült lapokkal kell fedni, amelyeket a záróbélyeg feltörése nélkül nem lehet eltávolítani.

4. Kapcsok, kapocstest

A kapcsokat egy vagy több olyan megfelelő mechanikai szilárdságú kapocstestre kell csoportosítani, ami lehetővé teszi, hogy a kapcsokhoz merev vezetékeket, vagy kábeleket lehessen csatlakoztatni.

A feszültség- és áramkapcsokat úgy kell kialakítani, hogy azokat minden nehézség nélkül bontani lehessen.

A vezetékeknek a kapcsokhoz történő csatlakoztatása biztosítsa a megfelelő és tartós érintkezést oly módon, hogy ne álljon fenn a kilazulás vagy túl nagy melegedés veszélye. A szigetelőanyagban a kapocsfuratok meghosszabbítását képező furatoknak elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a vezetékek szigetelésének könnyű bevezetését.

A kapocstest anyagának ki kell elégítenie az ISO 75 Ajánlásban a 135 °C hőmérsékletre előírt vizsgálat követelményeit.

5. Kapocsfedél

A fogyasztásmérő kapcsait olyan kapocsfedéllel kell borítani, amelyet a mérő fedelétől függetlenül lehet záróbélyeggel ellátni. Ha a fogyasztásmérő táblára van szerelve, a kapcsoknak nem szabad elérhetőknek lenniük a kapocsfedélen lévő záróbélyeg feltörése nélkül. A kapocsfedélnek ily módon fednie kell a kapocstartó lapot, a vezetékeket, a kapcsokhoz rögzítő csavarokat, és amennyiben szükséges, a csatlakozó vezetékeknek és ezek szigetelésének elegendően hosszú szakaszát.

6. Számlálómű

A számlálómű dobos vagy tárcsás (mutatós) típusú.

A számlálómű egysége a kilowattóra.

A dobos számlálóműveknél a mértékegységeket a dobsorozat mellett kell megjelölni.

A tárcsás számlálóműveknél a tárcsákat (a legalacsonyabb értéket jelző tárcsa kivételével) 10 egyenlő részre kell felosztani és nullától 9-ig kell számozni. Az egységbeosztású tárcsát 1 d ≤ = 1 kWh osztásokra kell felosztani, és a többi tárcsa mellett meg kell jelölni az illető tárcsa egy osztásának megfelelő kilowattóra számot, azaz a 10-et, 100-at, 1000-t és 10 000-t.

A tárcsás számlálóműnek azt a tárcsáját vagy a dobos számlálóműnek azt a dobját, amelyik a leolvasási egység 1/10-ét jelzi, színessé vagy színezett szélűvé kell kiképezni.

Ezenkívül a legalacsonyabb értékeket jelző tárcsának, vagy a folyamatosan forgó dobnak 100 egyenlő osztást tartalmazó skálát, vagy bármilyen más hasonló leolvasási pontosságú rendszert kell tartalmaznia.

A számlálóműnek nullától legalább 1500 óráig kell regisztrálnia a referencia-feszültség és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett a maximális áramnak megfelelő energiát. A számlálóművön megjelenő minden kijelzésnek kitörölhetetlennek és könnyen leolvashatónak kell lenni.

7. A forgórész forgásiránya és jelölése

A villamos fogyasztásmérőt előlről néző megfigyelő felé eső forgórészélnek balról jobbra kell forognia. A forgásirányt egy világosan látható és kitörölhetetlen nyílnak kell jelölnie.

A fordulatszámlálás lehetővé tétele érdekében a tárcsa szegélyén vagy a tárcsa szegélyén és felső felületén egy jelzésnek kell lennie. A jelzés szélességének a tárcsa kerület 1/30-ad és 1/20-ad része közé kell esnie.

A tárcsa olyan jelekkel is rendelkezhet, amelyek lehetővé teszik a stroboszkópos vagy egyéb vizsgálatokat. E jelek nem gátolhatják a fő jel alkalmazását, ha ezt a tárcsa fordulatszámának fotoelektromos számlálására használják.

II.

VILLAMOS KÖVETELMÉNYEK

1. Teljesítményveszteségek

1.1. Feszültségágak

Az egyes feszültségágak vesztesége referencia-feszültség mellett, referencia-frekvencián és referencia-hőmérsékleten nem haladhatja meg a 2 W-ot és 8 VA-t az egyfázisú fogyasztásmérők, valamint a 2 W-ot és a 10 VA-t a többfázisú mérők esetén.

1.2. Áramágak

A 30 A-nél alacsonyabb alapárammal rendelkező fogyasztásmérők esetében alapáram, referencia-frekvencia és referencia-hőmérséklet mellett az egyes tekercsek által felvett látszólagos teljesítménynek nem szabad meghaladnia a 2,5 VA-t. Magasabb alapáram mellett nem szabad meghaladnia az 5 VA-t.

2. Melegedés

Szokásos használati feltételek mellett történő használat esetén a tekercsek és a szigetelés melegedése nem befolyásolhatja károsan a mérő működését.

Ha mindegyik áramág megtáplálása a maximális árammal történik, továbbá mindegyik feszültségág (és olyan segédáramkör, amelynek megtáplálása a termikus időállandójánál hosszabb időszakig történik) olyan feszültség alá van helyezve, amely 1,2-szer nagyobb, mint a referencia-feszültség, a fogyasztásmérő különböző alkatrészeinek (Δt) hőmérséklet emelkedése 40 °C-nál nem magasabb környezeti hőmérséklet esetén nem haladhatja meg a következő táblázatban megadott értéket. A fogyasztásmérőt két órán keresztül kell vizsgálni és nem szabad kitenni huzatnak vagy közvetlen napsütésnek.

-----------------

A fogyasztásmérő részei, Δt °C-ban

-----------------

Tekercsek 60

A ház külső felületei 25

A vizsgálat után a mérőn nem lehet semmilyen sérülés és ki kell elégítenie a melléklet II/3.3. pontjában meghatározott váltakozó feszültségű vizsgálatot is.

A tekercsek hőmérsékletét az ellenállás-változási módszerrel kell meghatározni (lásd az IEC 28. számú ,,Nemzetközi előírások a vörösréz-típusú hőkezelésre'' című publikációt).

A mérőáramkör ellenállásának mérésekor a fogyasztásmérőt megtápláló vezetékeknek legalább 1 m hosszúnak és olyan keresztmetszetűnek kell lennie, hogy az áramsűrűség 4 A/mm²-nél kisebb legyen. Az ellenállás megváltozását a villamos fogyasztásmérő csatlakozó kapcsain lévő csatlakozókon kell mérni.

3. Villamos szilárdság vizsgálata

A fogyasztásmérőnek és a beépített segédkészülékeknek szokásos használati feltételek mellett meg kell tartaniuk a megfelelő szigetelési minőséget, figyelembe véve a légköri hatásokat és azokat a különböző feszültségeket, amelyeknek az áramköreik a szokásos használati feltételek mellett ki vannak téve.

A fogyasztásmérőnek károsodás nélkül el kell viselnie a melléklet II/3.2. és II/3.3. pontjaiban részletezett szigetelés-ellenőrzési vizsgálatokat.

A vizsgálatokat felhelyezett fedéllel és kapocsfedéllel kell elvégezni, a vezetékek rögzítő csavarjait a kapocshoz rögzíthető legnagyobb alkalmazható vezetéknek megfelelően becsavarva. Abban az esetben azonban, ha a mérő kapocs-elrendezései különböznek az eredetileg jóváhagyott típustól, akkor az eltérő kapocs-elrendezésen a szigetelési jellemzőkkel kapcsolatos összes vizsgálatot el kell végezni.

Ezeket a vizsgálatokat egy fogyasztásmérőn csak egyszer szabad elvégezni az IEC 60. ,,Nagyfeszültségű vizsgálatok'' című publikációban írtaknak megfelelően.

E vizsgálatok esetében a ,,földelés'' kifejezésnek a következő a jelentése:

a) ha a fogyasztásmérő háza teljesen fémből készült, a földelés maga a sík vezető felületen elhelyezett ház;

b) ha a fogyasztásmérő háza vagy ennek egy része szigetelő anyagból készült, a földelés az a vezető fólia, amely a mérőt tartó sík vezető felülethez van csatlakoztatva.

Ahol a kapocsfedél lehetővé teszi, kb. 2 cm-es távolságot kell hagyni a fólia és a kapocstesten lévő vezetékfuratok között.

A lökőfeszültségű és váltakozó feszültségű vizsgálatok alatt a vizsgálatba be nem vont áramágakat a főtartóra vagy a jelzett földelésre kell csatlakoztatni.

Először a lökőfeszültségű vizsgálatot kell elvégezni, és ezután a váltakozó feszültségű vizsgálatot. E vizsgálatok alatt nem fordulhat elő átívelés, átütő kisülés vagy átütés. E vizsgálatok után a fogyasztásmérő százalékos hibájában nem lehet nagyobb változás mint a mérési bizonytalanság.

3.1. A villamos szilárdsági vizsgálatok általános feltételei

E vizsgálatokat szokásos használati feltételek mellett kell elvégezni. A vizsgálatok alatt a szigetelés minőségét nem ronthatja por vagy a szokásostól eltérő nedvesség.

Más előírás hiányában a villamos szilárdsági vizsgálatok szokásos feltételei a következők:

– környezeti hőmérséklet 15 °C–25 °C;

– relatív páratartalom 45%–75%;

– légköri nyomás 86 kPa–106 kPa (860 mbar–1060 mbar).

3.2. Lökőfeszültségű próba

A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a fogyasztásmérő károsodás nélkül képes-e kiállni nagyértékű, rövid ideig tartó túlfeszültséget.

3.2.1. A feszültségágak szigetelésének és az áramkörök közötti szigetelésnek a vizsgálata

A vizsgálatot függetlenül kell elvégezni mindegyik olyan áramkörön (vagy áramkör egységen), amelyik a szokásos használat esetén el van szigetelve a fogyasztásmérő többi áramkörétől. Az áramkörök lökőfeszültségnek ki nem tett kapcsait a földeléshez kell csatlakoztatni.

Ha a szokásos használat esetén egy meghajtó elem feszültségágai és áramágai össze vannak kapcsolva, a vizsgálatot azok egészén el kell végezni, és a lökőfeszültséget az áramkör kapcsa és a földelés közé kell adni. Ahol a fogyasztásmérő több feszültségágának közös pontja van, ezt a pontot a földeléshez kell csatlakoztatni, és a lökőfeszültséget fokozatosan kell a szabad végek mindegyike (vagy az erre csatlakoztatott áramkör) és a földelés közé adni.

Közvetlenül hálózati csatlakoztatásra szánt olyan segédáramköröket, amelyek referencia-feszültsége meghaladja a 40 V-ot, a lökőfeszültségi vizsgálatnak ugyanolyan feltételek között kell kitenni, mint amelyek a feszültségágak számára vannak előírva. A többi segédáramkört nem kell vizsgálni.

A II/3.2.1. pont alatti vizsgálat célja egyrészt a feszültségtekercs szigetelési minőségének ellenőrzése a menetek vagy a rétegek között, másrészt a fogyasztásmérő olyan különböző áramágai közötti szigetelés ellenőrzése, amelyek szokásos használati körülmények mellett a hálózat túlfeszültségnek kitett, különböző fázisú vezetékeire vannak csatlakoztatva.

3.2.2. Az elektromos áramkörök földeléshez viszonyított szigetelésének vizsgálata

A fogyasztásmérő áramágainak összes kapcsát a 40 V-nál nem nagyobb referencia-feszültségű segédágak, kapcsok kivételével össze kell kötni egymással.

A 40 V-nál nem nagyobb referencia-feszültségű segédáramköröket a földeléshez kell kötni.

A lökőfeszültséget a fogyasztásmérő mindegyik áramága és a földelés közé kell adni.

A II/3.2.2. pont alatti vizsgálat célja a fogyasztásmérőben lévő összes elektromos áramkör földeléshez viszonyított szigetelési viselkedésének teljes ellenőrzése. A szigetelés lényeges biztonsági tényező a személyek szempontjából a hálózatban keletkező túlfeszültség esetén.

A II/3.2.1. és a II/3.2.2. pontban meghatározott vizsgálatokhoz használt generátor energiájának meg kell felelnie az IEC 60. publikáció követelményeinek. Az impulzus hullám-formája (hullám-alakja) a szabványosított 1,2/50 és csúcsértéke 6 kV. Mindegyik vizsgálat esetén a lökőfeszültséget tízszer alkalmazzák, ugyanazzal a polaritással.

3.3. Váltakozó feszültségű vizsgálat

A váltakozó feszültségű vizsgálatokat a III. táblázat szerint kell elvégezni:

A vizsgáló feszültségnek alapjában véve szinuszosnak, 50 Hz frekvenciájúnak kell lennie, és 1 percig kell alkalmazni.

A tápáramforrás legalább 500 VA teljesítményű legyen.

A III. táblázatban szereplő A és B vizsgálatok alatt a feszültségpróbának alá nem vont áramköröket a házra kell csatlakoztatni.

A földeléshez képest végzett vizsgálatok alatt (a táblázatban C-vel jelölve) a 40 V-nál nem nagyobb referencia-feszültségű segédáramköröket a földelésre kell csatlakoztatni.

III. táblázat

Próbafeszültség tényleges értéke	Azok a pontok, amelyekre a próbafeszültség rá van adva
2 kV	A) Azok a vizsgálatok, amelyeket leszerelt fedéllel és kapocsfedéllel lehet elvégezni – a ház és az alábbi között: a) ugyanannak a meghajtó elem azon áramfeszültség tekercseinek mindegyik egysége között, amelyek a szokásos használat mellett össze vannak kapcsolva, de el vannak különítve és megfelelően szigetelve vannak a többi áramkörtől;
2 kV	b) az olyan közös ponttal rendelkező minden egyes segédáramkör vagy segédáramkör sorozat között, ahol a referencia-feszültség 40 V feletti;
500 V	c) minden egyes segédáramkör között, ahol a referencia-feszültség nem nagyobb mint 40˙V.
600 V vagy a referencia-feltételek mellett a feszültség-tekercsekre adott feszültség kétszerese ott, ahol a refe- rencia-feszültség nagyobb mint 300 V (a magasabbik érték alkalmazandó)	B) Azok a vizsgálatok, amelyeket levett kapocsfedél mellett, azonban a helyén lévő fedéllel lehet elvégezni, ha ez utóbbi fémből készült, – mindegyik meghajtó elem áramágai és feszültségágai között úgy, hogy a csatlakoztatás a vizsgálat alatt ideiglenesen megszakításra kerül.*
2 kV	C) Olyan vizsgálat, amelyet zárt házzal a helyén lévő fedéllel és kapocs- fedéllel kell elvégezni, – az összes áramág és feszültségág, valamint az összekapcsolt és a mérő földelésére csatlakoztatott 40˙V-nál nagyobb referencia-feszültségű segédáramkörök között.

* E II. fejezetben az ,,összes kapocs” kifejezés az áramágak, feszültségágak, és amennyiben ilyenek vannak, a 40 V-os referencia-feszültség feletti segédáramkörök kapcsainak összességét jelenti.

III.

JELÖLÉSEK ÉS FELIRATOK A FOGYASZTÁSMÉRŐN

1. Adattábla

Minden fogyasztásmérőn a számlálómű tárcsáján vagy a mérőn belül rögzített adattáblának kell lennie.

Az adattáblán kitörölhetetlenül, könnyen olvashatóan és kívülről láthatóan kötelező feltüntetni a következő adatokat:

a) a gyártó azonosító jele vagy kereskedelmi neve;

b) a típus megjelölése, a típust a gyártó egy vagy több betű vagy számcsoporttal vagy betű és számcsoporttal jelöli, egy típusnak csak egy jelölése lehet;

c) a típusjóváhagyást igazoló jel;

d) a fázisok és vezetékek számának és elrendezésének leírása a következő formában:

– egyfázisú kétvezetékes, háromfázisú négyvezetékes vagy más érvényes szabványnak megfelelő jelölések alkalmazása;

e) a referencia-feszültség;

f) az alapáram és a legnagyobb áram a következő formában:

– 10–40 A vagy 10 (40)A;

g) az 50 Hz referencia-frekvencia;

h) a fogyasztásmérő mérőállandója a következő formák egyikének megfelelően:

– x Wh/ford, vagy

– x ford/kWh;

i) a fogyasztásmérő gyártási száma és gyártási éve;

j) a referencia-hőmérséklet, ha különbözik a 23 °C-tól.

A fogyasztásmérőn lehetnek még információk a gyártási helyével kapcsolatban, kereskedelmi leírás, különleges sorozatszám, az elektromos energia szolgáltatójának neve, szabvánnyal való egyezőséget tanúsító jel és a bekötési rajz azonosító száma.

Minden más információ vagy felirat tilos, kivéve, ha ezeket a hitelesítő szervezet külön engedélyezte.

2. Kapcsolási rajzok és kapocsjelölések

Mindegyik fogyasztásmérőn egy olyan könnyen azonosítható bekötési rajznak kell lennie, amelyik szemlélteti a csatlakozó kapcsok közötti megfelelést, beleértve a segédkészülékek kapcsait és a csatlakozó vezetékeket is. A háromfázisú fogyasztásmérők esetében szemléltetni kell azt a fázissorrendet, amelyre a mérőt szánják. A kapcsolási rajz az adattáblára bélyegzett azonosító számmal rendelkezhet. Ha a fogyasztásmérő kapcsain jelzések vannak, ezeket a rajzon fel kell tüntetni.

A kapcsolási rajzok feltüntetése egyebekben az MSZ IEC 1036:1992 szabvány szerint történik.

IV.

MÉRÉSÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. Legnagyobb megengedett hiba

A IV/2. pontban meghatározott referencia-feltételek mellett az egyfázisú fogyasztásmérők és a többfázisú fogyasztásmérők hibái szimmetrikus terhelésnél nem haladhatják meg az IV. táblázatban megadott hibákat és a többfázisú mérők hibái egyfázisú terhelésnél (szimmetrizált feszültségek mellett) nem haladhatják meg az V. táblázatban megadott hibákat.

IV. táblázat

Áramérték	Teljesítménytényező	Legnagyobb megengedett hiba (±)
0,05 I_b	1	2,5%
0,1 I_b ≤ I ≤ I_max	1	2,0%
0,1 I_b	0,5 induktív	2,5%
0,2 I_b ≤ I ≤ I_max	0,5 induktív	2,0%

V. táblázat

Áramérték	Teljesítménytényező	Legnagyobb megengedett hiba (±)
0,2 I_b ≤ I ≤ I_b	1	3,0%
I_b ≤ I ≤ I_max	1	4,0%
I_b	0,5 induktív	3,0%

V. táblázat

Áramérték	Teljesítménytényező	Legnagyobb megengedett hiba (±)
0,2 I_b ≤ I ≤ I_b	1	3,0%
I_b ≤ I ≤ I_max	1	4,0%
I_b	0,5 induktív	3,0%

Alapáram és eggyel egyenlő teljesítménytényező esetén az egyfázisú terheléses fogyasztásmérő hibája és a szimmetrizált többfázisú terhelés melletti százalékos hiba közötti különbség nem haladhatja meg a 2,5%-ot.

A háromfázisú mérő egyfázisú terhelése olyan terhelést jelent, amely egy négyvezetékes rendszer esetében (amelynek egyik vezetéke nullavezeték) a nulla és valamelyik fázis között, vagy egy nullavezeték nélküli háromvezetékes rendszer bármely két fázisa között képződik. Mindegyik esetben a teljes feszültségrendszernek a mérőhöz kapcsolva kell maradnia.

2. Referencia-feltételek

A befolyásoló mennyiségek következtében létrejövő hibák és hibaváltozások meghatározására szolgáló vizsgálatokat a következő referencia-feltételek mellett kell elvégezni, kivéve, ha e melléklet másként rendelkezik:

a) a fogyasztásmérőnek zárva kell lennie, vagyis a mérő fedelének a helyén kell lennie;

b) dobos számlálóművek esetén csak a leggyorsabban forgó dob foroghat, még akkor is, ha az nem látható;

c) minden mérés előtt a feszültséget legalább egy órán keresztül kell csatlakoztatni, és az egyes vizsgálati áramokat fokozatosan növelve vagy csökkentve úgy kell beállítani és megfelelő ideig csatlakoztatni, hogy ez elég legyen a forgórész fordulatszámának stabilizálásához;

ezenkívül a többfázisú fogyasztásmérők esetében:

d) a fázissorrend meg kell feleljen az egyenes sorrendnek (miként ez a bekötési rajzon látható);

e) a feszültségeket és áramokat szimmetrizálni kell, vagyis

– a fázisvezeték és a nullavezeték közötti bármelyik feszültség sem térhet el 1%-nál többel a megfelelő feszültségek átlagától,

– a vezetékben folyó áramok egyike sem térhet el 2%-nál többel ezeknek az áramoknak az átlagától,

– bármelyik áram és a megfelelő fázisfeszültség közötti fáziseltolódás értékek egymástól való eltérése nem lehet több, mint 2°, a teljesítménytényezőtől függetlenül.

A befolyásoló mennyiségek referencia értékei a VI. táblázatban találhatók:

VI. táblázat

Befolyásoló mennyiségek	Referencia érték	Tűrés
Környezeti hőmérséklet	Referencia-hőmérséklet, vagy ha nincs jelezve, akkor 23 °C	+ 2 °C
Működési helyzet	Függőleges működési helyzet¹	± 0,5°C
Feszültség	Referencia-feszültség	± 1%
Frekvencia	50 Hz referencia-frekvencia	± 0,5%
Hullámalak	Szinuszos alakú feszültségek és áramok	3%-osnál kisebb torzítási tényező
Külső eredetű mágneses indukció, 50 Hz	Nulla mágneses indukció	Olyan indukciós érték, amely nem hoz létre 0,3%-nál nagyobb relatív hibaváltozást²

¹ A függőleges működési helyzet megállapítása:

A fogyasztásmérőt úgy kell megtervezni és összeszerelni, hogy biztosítsa a helyes függőleges állásban maradást (mindkét függőleges síkban, vagyis a hátsó-első és bal-jobb síkban), akkor, ha

a) a fogyasztásmérő alapját egy függőleges felületre helyezik, és

b) egy vezető jel (pl. a kapocstábla alsó széle) vagy a mérő házán lévő vezető jel vízszintes.

² Ennek az ellenőrzésnek az elvégzéséhez használt vizsgálati módszer a következőkből áll:

a) egyfázisú mérő esetén a hibák meghatározása először a szokásos módon a hálózatra csatlakoztatott mérővel, majd mind az áramágak, mind a feszültségágak csatlakozásainak megfordításával történik. A fenti két hiba közötti különbség fele a hibaváltozás értéke. Mivel a külső tér fázisa nem ismert, ezért az ellenőrzést 0,1 I_b alapáramnál, eggyel egyenlő teljesítménytényezőnél és 0,2 I_b alapáramnál, 0,5 teljesítménytényezőnél kell elvégezni;

b) többfázisú mérő esetén három mérést kell végezni 0,1 I_balapáramnál, eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett; mindegyik mérés után az áramágak és feszültségágak csatlakozó vezetékeit 120°-kal elforgatva a fázissorrend megváltoztatása nélkül. Az így mért mindegyik hiba és ezek számtani középértéke közötti legnagyobb különbség a hibaváltozás értéke.

3. A befolyásoló mennyiségek hatásai

A hiba változásait mindegyik befolyásoló mennyiség esetén meg kell határozni a VII. táblázatban megadott feltételek szerint, az e pontban felsorolt összes további feltételt figyelembevételével.

VII. táblázat

Befolyásoló mennyiségek	A vizsgálatok és a feltételek jellege	Teljesítménytényező	Az átlagos hőmérsékleti tényező legnagyobb értéke (±)
Hőmérséklet¹	0,1 I_b-tól I_max-ig 0,2 I_b-tól I_max-ig	1 0,5 induktív	0,1%/ºC 0,15%/ºC
Helyzet	A függőlegeshez képest 3º-os elhajlás esetén bármelyik irányban: 0,05 I_bIb és I_max	1 1	3,0% 0,5%
Feszültség	10%-os eltérés esetén bármelyik irányban a refe - rencia-feszültséghez képest 0,1 I_b 0,5 I_max0,5 I_max	1 1 0,5 induktív	1,5% 1,0% 1,5%
Frekvencia	5%-os eltérés esetén bármelyik irányban az 50˙Hz-hez képest 0,1 I_b0,5 I_max0,5 I_max	1 1 0,5 induktív	1,5% 1,3% 1,5%
Hullámforma²	Az áramban a harmadik felharmonikus 10%-os növekedés esetén: I_b-nál	1	0,8%
Külső eredetű mágneses indukció³	0,5 mT mágneses indukció esetén, a referencia-frekvenciá nál, a fázis és irány legkedvezőtlenebb feltételei mellett: I_b-nál	1	3,0%
Fordított fázissorrend	Az egyenes fázissorrend megfordítása esetén: 0,5 I_b-tól I_max-ig (szimmetrizált terhelés) 0,5 I_b egyfázisú terhelésnél	1 1	1,5% 2,0%
Egy tartozék mágneses tere	0,05 I_b	1	1,0%
A számlálómű mechanikai terhelése vagy egy több ár- szabásos mellékkészülék mindegyik számlálóművé- nek mechanikai terhelése⁴	0,05 I_b	1	2,0%

¹ Az átlagos hőmérsékleti együtthatót 10 ºC és 30 ºC között egy adott 20 ºC körüli hőmérsékletre kell meghatározni szimmetrikusan.

² Ha a hibaváltozást a hullámforma függvényében határozzák meg, a feszültség felharmonikus tartalmának 1%-nál kisebbnek kell maradnia és az áramba bevitt harmadik felharmonikus fázisának 0º és 360º között kell változnia.

³ A megkövetelt indukciót olyan 1 m-es átlagos átmérőjű, kör alakú tekercs középpontjában kell előállítani, amely négyszög keresztmetszetű, sugárirányú vastagsága az átmérőjéhez képest kicsi és 400 ampermenet gerjesztésnek megfelelő indukciót hoz létre.

⁴ A számlálómű mechanikai terhelésének hatását a mérő beállításakor kell kompenzálni.

4. A rövid idejű túlterhelések hatása

A vizsgáló áramkörnek gyakorlatilag induktivitás-mentesnek kell lennie. A tranziens túláram alkalmazása után a feszültséget a kapcsokon megtartva a mérőt megfelelő ideig (kb. egy órán keresztül) pihenni kell hagyni ahhoz, hogy visszanyerje eredeti hőmérsékletét. A fogyasztásmérőnek 1 ms-ig kell kibírnia olyan áramlökést (ami pl. egy kondenzátor kisütéséből vagy a hálózatból származik egy tirisztoros vezérlésen keresztül), amelynek csúcsértéke a legnagyobb áram ötvenszeresével egyenlő (max. 7000 A) és amelynek effektív értéke mindenkor nagyobb, mint a legnagyobb áram huszonötszöröse (vagy 3500 A). Ennek a vizsgálatnak a végén a hibaváltozás alapáramnál és eggyel egyenlő teljesítménytényezőnél nem lehet nagyobb, mint 1,5%.

5. Hibaváltozás saját melegedés következtében

Miután a feszültségág 1 órán keresztül a referencia-feszültség alatt volt anélkül, hogy az áramágak áram alatt lettek volna, a névleges legnagyobb áramot kell az áramtekercsekre adni. A fogyasztásmérő hibáját közvetlenül üzembe helyezése után kell mérni, és ezután megfelelően rövid időközönként ahhoz, hogy a hibaváltozási görbe az idő függvényében felrajzolható legyen.

A vizsgálatot legalább egy órán keresztül kell végezni, és minden esetben addig, amíg a megfigyelt eltérés 20 perc alatt nem nagyobb, mint 0,2%.

A fenti vizsgálat szerint mért önmelegedés miatt fellépő hibaváltozás nem lehet nagyobb, mint 1%, eggyel egyenlő teljesítménytényezőnél, illetve 1,5% 0,5-ös teljesítménytényezőnél.

6. Üresjárás vizsgálata

A IV/2. pontban előírt feltételek mellett, ha a fogyasztásmérő áramágai nyitottak, a forgórész nem foroghat szabadon a referencia-feszültség 80%-a és 110%-a közötti feszültségek esetén, a forgórész kissé elfordulhat, azonban semmilyen körülmények között nem tehet meg egy teljes fordulatot. Dobos számlálómű esetén ezt a követelményt úgy kell alkalmazni, hogy csak egy dob fordulhat el.

7. Indulás vizsgálata

A IV/2. pontban előírt feltételek esetén, ha az eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett az alapáram 0,5%-ával egyenlő áram folyik át a mérőn, akkor annak meg kell indulnia és folyamatosan forognia kell. Ellenőrizni kell, hogy a forgórész határozottan megtesz-e egy teljes fordulatot. Dobos számlálómű esetén ezt a követelményt egy vagy legfeljebb két forgásban lévő dobra kell alkalmazni.

8. A számlálómű egyezése a fogyasztásmérő leolvasási állandójával

A fogyasztásmérő forgórészének fordulatszáma és a számlálómű jelzése közötti aránynak helyesnek kell lennie.

9. Szabályozás

Az e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeknek megfelelően beszabályozott fogyasztásmérőnek legalább a következő szabályozásokkal kell rendelkeznie:

a) beszabályozási lehetőség nagy terhelés mellett:

a forgórész forgási sebességének ±4%-a a legnagyobb áram felével egyenlő árammal, referencia-feszültségen, 50 Hz frekvencián és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett;

b) beszabályozási lehetőség kis terhelés mellett:

a forgórész forgási sebességének ±4%-a az alapáram 5%-ánál, 50 Hz frekvencián, referencia-feszültségen és eggyel egyenlő teljesítménytényező mellett;

c) induktív beszabályozási lehetőség (ha a mérő alkalmas ilyen beállításra):

a forgórész forgási sebességének ±1%-a 0,5-ös (induktív) teljesítménytényező mellett, a legnagyobb áram felével egyenlő árammal, 50 Hz frekvencián és referencia-feszültségnél.

A rendeletet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 18. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte 2006. október 30. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

18/2002. (V. 23.) GM rendelet

a villamos fogyasztásmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről¹

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

18/2002. (V. 23.) GM rendelet

a villamos fogyasztásmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről1

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

a villamos fogyasztásmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről¹