19/2002. (V. 8.) OM rendelet

a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

2002.06.01.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett – az e rendelet

a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai,

b) 2. számú mellékleteként kiadott általános iskolai, és

c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények

építészeti-műszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési előírás) is figyelembe kell venni.

2. § (1) Ez a rendelet 2002. június 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési tervek tervezési előírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó – a külön jogszabállyal kiadott – kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. § (20) bekezdésében, illetve a 132. § (11) bekezdésében meghatározott időpontra eleget tesz.

(4) A rendelet hatálybalépését követően a tervezési előírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor.

Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter

1. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei
tervezési előírásai

ÓVODA

Ez a szabályozás az óvodák elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő óvodák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott nevelési program, új óvoda létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

1.2. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.3. A tervezési programot az óvodafenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő óvoda esetén a nevelőtestület és az óvodavezető, új óvoda létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a nevelési program, új óvoda létesítése esetén tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet óvodát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt óvodának nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az óvodafenntartó hagyja jóvá és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az óvodafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat – véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőket kell bevonni.

1.6. Amennyiben az óvoda – a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban – fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

– ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre óvodát építeni nem lehet;

– az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. Az óvoda telepíthető önállóan vagy közösen bölcsődével, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű – a nevelést nem zavaró – intézménnyel, de az óvodának a közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az óvoda a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen – ha más helyszín nem lehetséges – csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető óvoda.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Óvoda 50 fő befogadóképességig létesíthető más rendeltetésű épületben is (pl. lakó- vagy irodaépületben), de a teljes elválasztást és megfelelő méretű udvarterületet (kert, játszóudvar) biztosítani kell.

Tömör városias (általában zártsorú) beépítésű területen a legfeljebb 50 gyermek befogadására szolgáló óvoda más főrendeltetésű épület tetőszintjén is elhelyezhető, ha a személy és gazdasági bejárata független, a fokozott balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelel. Az alapvető pedagógiai, egészségügyi követelményeket kielégítő játszókert tetőteraszon is kialakítható.

2.3. A telek

– nagysága: 36,0 m²/fő, illetve az építési övezetre előírt legkisebb telekméret lehet (megengedhető eltérés legfeljebb 10%, de 50 fő befogadóképességű kisóvodánál 46,0 m²/fő lehet). Mezőgazdasági gyakorlókert, elkülönített gazdasági udvar (teherszállítás céljára), vagy jelentős (egész települést vagy több intézményt kiszolgáló) szabadtéri sportlétesítmények elhelyezésére és a külön jogszabályban előírt gépjármű várakozóhelyek (parkoló-) céljára többletterületet kell biztosítani. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának feltételeit megfelelő tároló tervezésével biztosítani kell;

– tagolása: játszó-, pihenő-, sportterületet kell létesíteni a szükséges közlekedő- és zöldfelületekkel. Valamennyi terület kialakításánál a mozgássérültekre tekintettel kell lenni. A játszó-, pihenőterület nagysága legalább 10,0 m²/fő legyen. A telken csak pedagógiai célzatú állattartás (gyakorlati ismeretek, biológiai, környezetvédelmi oktatás stb.) engedhető meg;

– beépítésének mértéke: legfeljebb 25% legyen, és tegye lehetővé, hogy a foglalkoztató természetes megvilágítását biztosító homlokzatfelülete a szomszédos telekhatártól legalább 10,0 m távolságra legyen, és a vele szemközti épülettömeggel alkotott légtérarány legalább 1:2 legyen;

– beépítésének módja: az építhető szintek száma legfeljebb kettő (földszint +egy), a kisóvodák és a mozgáskorlátozottak számára csak egyszintes épület építhető. Az épület akadálymentes megközelítését és az építményben való mozgást, valamint veszélyhelyzet esetén a mentés feltételeit biztosítani kell, amelyekhez a tűzvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalását ki kell kérni.

A nevelési helyiségek és az egyéb helyiségek belmagasságát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint kell meghatározni.

A nevelési helyiségek padlószintje nem kerülhet a rendezett terepszint alá.

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni.

3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az intézményekben a kis-, közép- és nagycsoportos munkát.

3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására.

Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.6. A funkcionális egységekben:

– a bevilágító felület és a helyiség terület aránya legalább 1:6; felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

– kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, tornaszoba stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

– a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

– a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezetek megvalósíthatók

– hagyományos,

– iparosított vagy

– vegyes

technológiával.

A szerkezettervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,00 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kívülről kulccsal nyithatóvá kell tenni.

Valamennyi áttört korlátot, rácsot, legfeljebb 12,0 cm nyílásszélességgel kell kialakítani.

Törekedni kell a külső falak és tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők stb.).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a nevelési programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Vízellátás – csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

– gyermekenként 35 liter/nap;

– nevelők és kisegítő személyzet 50–70 liter/nap;

– főzőkonyha, melegítőkonyha esetén adagonként 80 liter/nap;

– a zöldterület öntözése 5 liter/m²/nap;

– a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m²/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezeték mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

A gyermekek által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

PB-gázellátás kazánházi és konyhai célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni:

– mosdó, zuhany, orvosi szoba +24 °C;

– csoportszoba, öltöző, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +22 °C;

– tornaszoba, szertárak +18 °C;

– műhely, konyhaüzem, felnőtt illemhelyek, közlekedők +16 °C.

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (pl. foglalkoztató, sport-, és szabadidő egység stb.) egyedi hőmérséklet-szabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően ,,szellős'' legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást, és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

A gyermekek által használt helyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (pl. tornaszoba, aula stb.).

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani.

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

– tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

– vagyonvédelem (igény szerint);

– hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

– számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

Mesterséges megvilágítási értékek:

– a 0,65 m magasságban lévő munkafelület és a padlósík szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– közlekedő, raktár egyéb

legalább: 80-100 lux.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaszoba, a többcélú nagyterem, a közlekedők akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

– az asztalok, székek, valamint az ágyak méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

– a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

– kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

– biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

– a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a nevelés sajátos követelményeinek;

– a könyvtári, az igazgatási, a konyhai, a többcélú nagytermi és az öltözőberendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint, képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel, élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

A játszóudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani

– az egészségvédelmi, kábítószer elleni,

– a tűzvédelmi,

– a balesetvédelmi,

– a munkavédelmi,

– a betörésvédelmi,

– a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés stb.),

– a terrortámadás elleni

biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

	Egy gyermekcsoporttal alapított/működő óvoda esetén	Kettő-három gyermekcsoporttal alapított/működő óvoda esetén	Négy vagy annál több gyermekcsoporttal alapított/működő óvoda esetén
1.	Csoportszoba	Csoportszoba	Csoportszoba
2.		Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató
3.	Szertár	Szertár	Szertár
4.		Óvodavezetői iroda	Óvodavezetői iroda
5.		Óvodavezető-helyettesi iroda	Óvodavezető-helyettesi iroda
6.			Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)
7.	Nevelőtestületi szoba	Nevelőtestületi szoba	Nevelőtestületi szoba
8.			Könyvtárszoba
9.	Orvosi szoba	Orvosi szoba	Orvosi szoba
10.	Elkülönítő szoba	Elkülönítő szoba	Elkülönítő szoba
11.	Gyermeköltöző	Gyermeköltöző	Gyermeköltöző
12.	Gyermekmosdó, WC	Gyermekmosdó, WC	Gyermekmosdó, WC
13.			Szülői öltöző, mosdó, WC
14.	Felnőttöltöző, mosdó, zuhany, WC	Felnőttöltöző, mosdó, zuhany, WC	Felnőttöltöző, mosdó, zuhany, WC
15.	Tornaszoba, sportszertár	Tornaszoba, sportszertár	Tornaszoba, sportszertár
16.	Bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók	Bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók	Bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók
17.	Általános raktár	Általános raktár	Általános raktár
18.			Karbantartó műhely
19.	Játszóudvar	Játszóudvar	Játszóudvar
20.		A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint.	A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint.

2. számú függelék

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
Foglalkoz- tató egység	Csoportszoba	Gyermekcsoportonként egy (legfeljebb 25 gyer- mek részére)	Alapterülete: legalább 50,0 m², legfeljebb 75,0 m²Vízvételi lehetőséget biztosítani kell.
	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 24,0 m²A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alakított, működtetett óvodában a tervezési program szerint.
	Gyermeköltöző	Gyermekcsoportonként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma ezt lehetővé teszi.
	Gyermekmosdó, WC	Gyermekcsoportonként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma ezt lehetővé teszi.
	Szülői öltöző, mosdó, WC	Óvodánként egy	Tervezési program, illetve OTÉK szerint.
	Szertár	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Tervezési program szerint.
Igazgatási egység	Óvodavezetői iroda	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Óvoda székhelyén: A három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a helyettesi, gazdaságvezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi.
	Óvodavezető-helyettesi iroda	Óvodánként egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelező; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetői, gazdaságvezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Gazdaságvezetői iroda	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a vezetői (helyettesi) irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Nevelőtestületi szoba	Óvodánként egy Telephelyenként egy	Alapterülete: 2,0 m²/fő (legalább 15,0 m²)
	Dohányzó	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²A gépi szellőzés biztosítása szükséges. Tervezési program szerint.
Könyvtár- egység	Könyvtárszoba	Óvodánként egy	Alapterülete: tervezési program szerint.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
Egészség- ügyi és szociális egység	Orvosi szoba	Óvodánként egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában; az elkülönítő helyiséggel közösen is kialakítható.
	Elkülönítő szoba, mosdó, WC	Óvodánként egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 12,0 m²
	Felnőtt öltöző, mosdó, zuhany, WC	Épületenként egy	Méretezése OTÉK szerint. A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható.
	Személyzeti szoba	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Tervezési program szerint.
	Szülői fogadó – tárgyaló	Óvodánként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²Tervezési program szerint.
Sport- és szabadidő egység	Tornaszoba	Óvodánként egy Telephelyenként egy	a) Legkisebb méretei: alapterület: 60,0 m²szélesség: 6,0 m magasság: 3,0 m b) Berendezés: tervezési program alapján a korosztály adottságainak figyelembevételével. c) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényű káprázatmentes megvilágítást kell kialakítani (az esetleges mozgatható térelválasztók leengedett állapotára is tekintettel kell lenni). d) A tornateret minden oldalról fal vagy legalább 1,0 m magas palánk határolja. e) Határoló falak (palánkok) legalább 3,00 m magasságig sima, függőleges sík felületűek legyenek, a beépített nyílászárók tok és szárny felületeit a falsíkkal azonosan kell tervezni. Kilincseket, egyéb működtető szerkezeteket falba süllyesztett vagy eltávolítható módon kell szerelni. A fal és nyílászáró felületeknek horzsolásos balesetek elkerülésére simának és egyben labdaállónak kell lenni, azon legfeljebb 0,8 cm széles rés engedhető meg. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. f) A tornaszoba határoló szerkezeteibe és légterébe ,,labdaálló” anyagokat és szerkezeteket kell beépíteni vagy a sérülékeny szerkezeteket külön védelemmel kell ellátni.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
	Sportszertár	Tornaszobánként egy	a) Legkisebb méretei: alapterület: 15,0 m2, belmagasság: 2,4 m, alaprajzi méret: 2,4 m, ajtónyílás méret: 1,6/2,0 m. b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedőtéren keresztül kapcsolódjon a tornaszobához. c) Padlószintje egy szintben legyen a tornaszobával legfeljebb 10%-os lejtő engedhető meg. d) Ha a terem több célra (művelődési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani.
	Játszóudvar	Óvodánként	Méretezése és kialakítása a 2.3. szerint. Közterületen is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos óvodai használat.
Közösségi tér	Többcélú nagyterem	Óvodánként	Alapterülete a tervezési program szerint. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítő berendezéseit (pl. vetítő fülke) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa – oktatás-nevelés, – továbbképzés, – közösségi (szülők-gyerekek közös rendezvénye), – művelődési, – sport-, szabadidős funkciótartományokban. Kis települések iskola nélküli óvodájánál feltétlen létesíteni kell, mert az óvoda egyetlen alapfokú közintézményként a település közösségi, művelődési, sport tevékenységének szervező és otthont adó intézménye. Tervezési program szerint.
	Bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók	Óvodánként	A közlekedő területeket lehetőleg összevontan kell kialakítani (pl. kis közösségi térré összevonni) így lehet biztosítani a terület többcélú hasznosítását (pl. közös játéktér, sportcélú használat stb.). A fogyatékosok sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni. Tervezési program, illetve OTÉK szerint.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
Üzemelte- tési egység	Általános raktár	Óvodánként egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²A vegyszertárolást elkülönítetten kell megoldani.
	Karbantartó műhely	Óvodánként, amennyi- ben az óvodafenntartó a tervezési programban előírja.	Alapterülete a tervezési program szerint. Az intézmény közműellátása szerint – a vízellátás, – a szennyvízelvezetés, – a villamosenergia-ellátás, – a fűtés, – a szellőzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkező valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

II.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő iskola esetén a nevelőtestület és az igazgató, új általános iskola létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat – véleményét is.

1.6. Amennyiben az iskola – a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban – fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

– ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet;

– az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. Az általános iskola közösen telepíthető más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű – az oktatást nem zavaró – intézménnyel, de az iskola közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az iskola a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthető.

2.4. A telek

– nagysága: 25,0 m²/fő, illetve az építési övezetre előírt legkisebb telekméret lehet (megengedhető eltérés: legfeljebb 10%). Mezőgazdasági gyakorlókert, elkülönített gazdasági udvar (teherszállítás céljára), vagy jelentős (az egész települést, vagy több intézményt kiszolgáló) szabadtéri sportlétesítmények elhelyezésére és a külön jogszabályban előírt gépjármű várakozóhelyek (parkoló-) céljára többletterületet kell biztosítani; a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának feltételeit megfelelő tároló tervezésével biztosítani kell;

– tagolása: játszó-, pihenő-, sportterületet kell létesíteni a szükséges közlekedő- és zöldfelületekkel; valamennyi terület kialakításánál a mozgássérültekre tekintettel kell lenni; a játszó-, pihenőterület nagysága legalább 3,0 m²/fő legyen; a telken csak pedagógiai célzatú állattartás (gyakorlati ismeretek, biológiai, környezetvédelmi oktatás stb.) engedhető meg;

– beépítésének mértéke: legfeljebb 25% legyen, és tegye lehetővé, hogy az oktatóhelyiségek homlokzatfelülete a szomszédos telekhatártól legalább 10,0 m távolságra legyen, és a vele szemközti épülettömeggel alkotott légtérarány legalább 1:2 legyen;

– beépítésének módja: az építhető, oktatást szolgáló szintek száma legfeljebb három (földszint + kettő). Az építmény akadálymentes megközelítését és az építményben való mozgást, valamint veszélyhelyzet esetén a mentés feltételeit biztosítani kell, amelyekhez a tűzvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalását ki kell kérni. A tantermeket és szociális helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen használható legyen.

A nevelési-oktatási helyiségek és az egyéb helyiségek belmagasságát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint kell meghatározni.

Nevelési-oktatási helyiségek padlószintje nem kerülhet a rendezett terepszint alá.

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

– a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

– kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

– a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

– a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

– az aula használata művelődési, közösségi célra;

– tornaterem használata művelődési, közösségi, szabadidős programok számára;

– konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

– szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

– számítástechnikai tanterem felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezetek megvalósíthatók

– hagyományos,

– iparosított vagy

– vegyes

technológiával.

A szerkezettervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,00 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Törekedni kell a külső falak és a tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők).

A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédőkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazat burkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Vízellátás – csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

– tanulónként 30 liter/nap;

– oktatók és kisegítő személyzet 50–70 liter/nap;

– főzőkonyha, melegítőkonyha esetén adagonként 80 liter/nap;

– a zöldterület öntözése 5 liter/m²/nap;

– a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m²/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli.

Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni.

PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

– mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C;

– tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 °C;

– étterem, tornaterem, szertárak +18 °C;

– műhely, konyha, illemhelyek, közlekedők +16 °C.

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hőmérséklet-szabályozására.

Szellőzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani.

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetőségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrényből) végezhetően.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

– tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

– vagyonvédelem (igény szerint);

– hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

– számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, előadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

– a 0,65–0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– közlekedő, raktár, egyéb

legalább: 80-100 lux.

A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami káprázatmentes legyen. A műhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell tervezni.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedő, az ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

– az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani;

– az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

– a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

– kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

– biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

– a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

– a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági előírásait fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani

– az egészségvédelmi, kábítószer elleni,

– a tűzvédelmi,

– a balesetvédelmi,

– a munkavédelmi,

– a betörésvédelmi,

– a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni,

– a terrortámadás elleni

biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

	A nyolc évfolyammal alapított/működő általános iskola esetén	A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/működő általános iskola esetén
1.	Tanterem	Tanterem
2.	Csoportszoba
3.	Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal
4.	Általános szertár	Általános szertár
5.	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató
6.	Könyvtár	Könyvtárszoba
7.	Nevelőtestületi szoba	Nevelőtestületi szoba
8.	Igazgatói iroda	Igazgatói iroda
9.	Helyettesi iroda
10.	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)
11.	Ügyviteli helyiség	Ügyviteli helyiség
12.	Tanári pihenő, teakonyha, öltöző
13.	Tanári dohányzó
14.	Tornaterem és kapcsolódó egységei	Tornaszoba és kapcsolódó egységei
15.	Orvosi szoba	Orvosi szoba
16.	Sportudvar (szabadtéri sportpálya)	Sportudvar (szabadtéri sportpálya)
17.	Aula, közlekedő, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár
18.	Illemhelycsoportok	Illemhelycsoportok
19.	Általános raktár	Általános raktár
20.	Karbantartó műhely
21.	Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)	Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)

Az öt–nyolc évfolyammal alapított/működő általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/működő általános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni.

Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhető.

2. számú függelék

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
Általános oktatási egység	Tanterem	Osztályonként egy A szaktanterem is beszá- mítható	Alaperülete: 2,0 m²/fő (legalább 52,0 m², legfeljebb 68,0 m²)
	Csoportszoba	Iskolánként kettő Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni.	Alapterülete: legalább 26,0 m², legfeljebb 42,0 m²
	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató	Iskolánként egy	Alaperülete: legalább 24,0 m², legfeljebb 42,0 m²
	Könyvtár (adattár, stúdió, klub)	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 52,0 m²Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatási-nevelési folyamat zavarása nélkül a szülői fogadás lehetőségét (tanár–család kapcsolat kialakítása).
	Könyvtárszoba	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/működő iskolában egy	Alapterülete: legalább 26,0 m²
	Általános szertár	Általános oktatási egységgel rendelkező épületenként egy	Alapterülete: tantermenként 3,0 m², legalább 18,0 m²
Szaktan- termi oktatási egység	Számítástechnikai szaktanterem	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 69,0 m², legfeljebb 99,0 m²A terem vízszintes és függőleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrostatikus feltöltődés.
	Számítástechnikai szertár	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási egységhez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Idegennyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem	Iskolánként legalább egy	Alapterülete: legalább 52,0 m², legfeljebb 82,0 m²A pedagógiai programtól függően, idegennyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástecnikai szaktanteremben is megoldhatóak.
	Idegennyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár	Iskolánként legalább egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Természettudományi szaktanterem	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 69,0 m², legfeljebb 89,0 m²Az előadóasztal által elfoglalt – mintegy 2,0 m széles – terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítő szerkezet legyen.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
	Természettudományi szertár	Iskolánként egy	A természettudományi szaktanteremhez – természettudományi előkészítő, – kémiai, – fizikai, – biológiai szertárakból álló összevont szertár csatlakozzon. A szertárak alapterülete külön-külön legalább 18,0 m² legyen. A szertárakat előnyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Ének-zene terem	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 52,0 m², legfeljebb 82,0 m²Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra.
	Ének-zene szertár	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Rajzterem	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 69,0 m², legfeljebb 82,0 m²Egyenletes szórt fényű megvilágítást kell biztosítani.
	Rajzszertár	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Technika szaktanterem	Iskolánként legalább egy	Alapterülete: legalább 52,0 m²A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-, fémmunka- vagy háztartási tankonyha tevékenységet a tervezési program határozza meg. A tevékenységnek megfelelően kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni és gépi szellőzést alkalmazni.
	Technikaszertár	Iskolánként legalább egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²A szertárak számát a szaktanteremben folyó tevékenység határozza meg. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
Igazgatási és szociális egység	Igazgatói iroda	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Az iskola székhelyén; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Helyettesi iroda	Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Ha a helyettes alkalmazása kötelező; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Nevelőtestületi szoba	Iskolánként egy	Alapterülete: 2,0 m²/fő, legalább 25,0 m²
	Gazdaságvezetői iroda	Önálló gazdálkodás esetén iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
	Ügyviteli helyiség	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Dohányzó	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 15,0 m²A gépi szellőzés biztosítása szükséges.
	Tanári pihenő, öltöző, teakonyha	Iskolánként egy	A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.
Sport- és szabadidő-egység	Tornaterem	Iskolánként egy	A sport- és szabadidőegységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó egységei:
				A	B	C	D
			Alaprajzi méret	12/24 m	16/30 m	27/32 m	28/45 m
			Alap- terület	288 m²	480 m²	864 m²	1260 m²
			Szabad belmagas- ság	8,0 m	8,0 m	10,0 m	10,0 m
			Osztható- ság	Egyterű	Egyterű	Két tér- részre osztható	Három térrészre osztható
			Legalább
			Szertár	40 m²	60 m²	100 m²	120 m²
			Öltöző	Két egység	Két egység	Négy egység	Hat egység
			Küzdőtéri WC	Egy egység	Egy egység	Két egység	Három egység
			Tanári öltöző	Egy egység	Egy egység	Két egység	Három egység
			Orvosi (el- sősegély) szoba	Egy egység	Egy egység	Egy egység	Egy egység
			b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényű, káprázásmentes küzdőtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minőséggel az egyterű és az osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen.
			c) Mesterséges világítást, szellőzést, fűtést a mozgatható térelválasztás(ok) különböző állapotainak figyelembe vételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
			d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függőleges, sík felületűek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni.
			e) Küzdőtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelően kell kialakítani.
			f) Sortberendezések A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A műszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.
Tornate- rem kap- csolódó egységei	Sportszertár	Iskolánként egy	a) Az előírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m
			b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedő téren keresztül kapcsolódjon a küzdőtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kézi szertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három egységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhető, illetve kiüríthető legyen.
			c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdőtérrel, a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtő megengedhető.
			d) Ha a terem több célra (művelődési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani.
	Öltöző + hideg-meleg vizes mosdó és zuhany	Iskolánként és nemenként egy	Öltöző egység elemei: – belátást gátló előtér; – öltöző legalább 20,0 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; – mosdó-párafogó, legalább 5,4 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; – zuhanyhelyiség, legalább 9,0 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhany; – egy WC-fülke az előtérből nyílóan. Az utcai cipős-sportcipős útvonalakat kényszer- útvonalként kell kialakítani. Az öltöző és torna- terem között csak sportcipős forgalom lehet.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
	Tanári öltöző-iroda	Iskolánként egy	Közlekedőtéren keresztül – az öltözők érintése nélkül – közvetlenül kapcsolódjon a küzdőtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedőről nyíló előtérből: – vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal; – öltöző-iroda helyiség legalább 10,0 m².
	Orvosi szoba	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Telepítés a küzdőtér közelében, közlekedő rendszerről nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözőhöz.
Sport- és szabadidő-egység	Tornaszoba	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy	Alapterülete: legalább 69,0 m²Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A műszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.
Tornaszo- ba kapcso- lódó egy- sége	Sportszertár	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²
Sport- és szabadidő-egység	Sportudvar	Iskolánként egy Helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri sportlétesítménnyel.	a) Telepítés: Telepítését az épületek, játszó, pihenő területeinek figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezés:
				A	B	C
			Alaprajzi méret	15/24 m	24/32 m	24/45 m
			Verseny- sport szintű pályael- helyezés	röplabda	kosár- labda	kézilabda
			c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell.
			d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minősített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (műanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minősül, beton, kő, műanyag rács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
			e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényű gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettől el lehet térni.
	Lelátó, nézőtér		Belsőtéri vagy szabadtéri lelátót, nézőteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézőszámnak megfelelő összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, előcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellőzéssel a jó légállapotot lehetőleg minden egyes nézőhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen.
	Tanuszoda	3000 tanuló ellátására egy, több iskola tanulóinak ellátását egy tanuszodával lehet megoldani; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel.	Külön tervezési előírások szerint.
Közösségi tér	Aula, közlekedő, zsibongó	Iskolánként egy	Létesítése a tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti). Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítő helyiségeit (színpad, vetítő, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: – oktatási, nevelési, – közösségi, – művelődési, – sport-, szabadidős funkciótartományokban. A kiegészítő helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedőterületeket lehetőleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységre).
			A bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó előírások szerint kell végezni. A mozgáskorlátozottak sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni.
	Porta/kapusfülke	Iskolánként egy	A főbejárat ellenőrzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsolóberendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató	Tervezési előírások
	Ruhatár	Iskolánként egy	Alapterülete: tervezési program szerint. Kialakítható – központi és – csoportos elrendezéssel. Oktató-nevelő helyiségben ruhatárolás nem engedhető meg.
			A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani. A tárolás lehetséges módjai: – felsőruha rögzített vagy mozgatható fogason; – felsőruha rögzített vagy mozgatható foga- son + eszköztároló tanulónként zárható szek- rényben; – felsőruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. (A szekrények tisztán tarthatóságáról és szellőztethetőségéről gondoskodni kell.)
Illemhely- csoportok	Személyzeti WC	Épületenként, szintenként, nemenként egy	Az OTÉK szerint.
	Tanulói WC	Épületenként, szintenként, nemenként egy	Az OTÉK szerint.
Üzemelte- tési egység	Általános raktár	Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²
	Karbantartó műhely	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Az intézmény közműellátása szerint: – a vízellátás, – a szennyvízellátás, – a villamosenergia-ellátás, – a fűtés, – a szellőzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – a takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkező valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

3. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

III.

GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

Ez a szabályozás a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények (a továbbiakban: gyógypedagógiai intézmények) elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki gyógypedagógiai intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni.

A már meglévő gyógypedagógiai intézmények esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

1.2. A tervezési programnak tartalmaznia kell a fogyatékos gyermekek ellátására vonatkozó valós, illetve helyi és regionális társadalmi igényt, melyet demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.3. A tervezési program rögzíti a gyógypedagógiai intézménybe, tagozatra kerülő gyermekek, tanulók fogyatékosságának jellegét, az egyes csoportok létszámát, valamint azt, hogy milyen arányban igényelnek óvodai, általános iskolai nevelést, oktatást és diákotthoni elhelyezést.

A fogyatékosság jellege szerint eltérő sajátos igényeket kell figyelembe venni:

– mozgássérült,

– látássérült

= vak,

= gyengénlátó,

– hallássérült

= siket,

= nagyothalló,

– értelmi fogyatékos

= tanulásban akadályozott / enyhe értelmi fogyatékos,

= értelmileg akadályozott / középsúlyos értelmi fogyatékos,

– beszédfogyatékos és a ,,más'' fogyatékos kategóriába tartozók esetében.

1.4. A tervezési programot a gyógypedagógiai intézmény fenntartója köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő intézmény esetén a nevelőtestület és az igazgató, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.5. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1., 3., 5. számú függelékek). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet gyógypedagógiai intézményt létesíteni, illetve nem lehet az intézményt gyógypedagógiai intézménynek nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2., 4., 6. számú függelékek).

1.6. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézmény fenntartójának be kell szereznie az intézmény székhelye szerinti illetékes helyi kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat – véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt, a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

– ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas területre gyógypedagógiai intézményt építeni nem lehet;

– az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. A gyógypedagógiai intézményt célszerű önállóan telepíteni, de ha a helyi társadalmi igény megköveteli, közösen telepíthető óvodával, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, fogyatékosok egyéb intézményeivel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű oktatási-nevelési intézménnyel, de a gyógypedagógiai intézmény közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá a gyógypedagógiai intézmény a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen – ha más helyszín nem lehetséges – csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zaj- és levegőtisztaság-védelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető gyógypedagógiai intézmény.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei – így a gyógypedagógiai intézmény is – azonos helyen nyernek elhelyezést, a helykijelölésnél olyan területet kell kiválasztani, ahol a település közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthető.

2.4. A telek

– nagysága: 25,0 m²/fő, illetve az építési övezetre előírt legkisebb telekméret lehet (megengedhető eltérés: legfeljebb 10%). Mezőgazdasági gyakorlókert, elkülönített gazdasági udvar (teherszállítás céljára) vagy jelentős (az egész települést vagy több intézményt kiszolgáló) szabadtéri sportlétesítmények elhelyezésére és a külön jogszabályban előírt gépjármű-várakozó (parkoló-) helyek céljára többlet területet kell biztosítani; a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának feltételeit megfelelő tároló tervezésével biztosítani kell;

– tagolása: játszó-, pihenő-, sportterületet kell létesíteni a szükséges közlekedő- és zöldfelületekkel, valamennyi terület kialakításánál a fogyatékosság jellegére tekintettel kell lenni, és a tervezési programban meg kell határozni a burkolt és zöldfelület arányát, a burkolt felületek jellegét, színét, kialakítási módját (lejtők, lépcsők, szegélyek stb.) és a kívánatos tankert méretét, fajtáját (pl. magaságyas a kerekesszékes gyerekeknek), valamint a növényanyag fajtáját. A játszó-, pihenőterület nagysága 3,0–5,0 m²/fő legyen; a telken csak pedagógiai célzatú állattartás (gyakorlati ismeretek, biológiai, környezetvédelmi oktatás stb.) engedhető meg;

– beépítésének mértéke: legfeljebb 25% legyen és tegye lehetővé, hogy az oktatóhelyiségek homlokzatfelülete a szomszédos telekhatártól legalább 10,0 m távolságra legyen, és a vele szemközti épülettömeggel alkotott légtérarány legalább 1:2 legyen;

– beépítésének módja: az építhető oktatást szolgáló szintek száma legfeljebb egy (földszint). Az építmény akadálymentes megközelítését és az építményben való mozgást, valamint veszélyhelyzet esetén a mentés feltételeit a fogyatékosság jellegének megfelelően biztosítani kell, amelyekhez a tűzvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalását ki kell kérni.

Nevelési-oktatási helyiségek padlószintje nem kerülhet a rendezett terepszint alá.

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét, használhatóságát a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé a gyógypedagógiai intézményekben az egyéni és csoportos munkát.

3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.6. A funkcionális egységekben:

– a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

– kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (többcélú nagyterem, aula, tornaterem, összevont műhely stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

– a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg csúszásmentes padló legyen, kivéve ahol a fogyatékosság jellegének megfelelően a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

– a fogyatékosság jellegének megfelelően, a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.7. A funkcionális egységek többcélú használatát minden gyógypedagógiai intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

– az aula használata művelődési, közösségi célra a teljes lakónépesség számára;

– tornaterem használata művelődési, közösségi, szabadidős programok számára;

– konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

– szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

– számítástechnikai terem felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

4. Az épület megközelítésének, belső kialakításának sajátos igényei

Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott embereket is, akiknek ehhez sajátos létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

4.1. Megközelíthetőség

A telepítéshez olyan területet kell kiválasztani, amelyet tömegközlekedési eszközzel, kevés átszállással, jól meg lehet közelíteni. Ügyelni kell a gyógypedagógiai intézmény közelében lévő tömegközlekedési megállók megfelelő kialakítására is.

Az épülethez vezető útkereszteződésnél zebrás, hangjelzéssel kiegészített lámpás átkelési lehetőség a biztonságos a sérült tanulók számára.

A gyalogút burkolatán mozgássérülteket és vakokat akadályozó burkolati hiba ne legyen.

Indokolt a sérült gyermekek közlekedési biztonságát növelő, jól látható jelzőtáblák, tájékoztató táblák elhelyezése az intézmény közelében.

Legyen parkolási lehetőség az épület bejáratának közvetlen környezetében.

A parkolótól az épület vízszintesen vagy enyhe lejtésű lejtőn közelíthető meg.

Az épület előtti járdán burkolatváltás, vezetősáv segíti a látássérülteket, a bejárati ajtó előtti rész lábbal tapinthatóan más burkolatú.

4.2. Bejárat

Épületenként legalább egy akadálymentes bejáratnak kell lennie.

Ha az épület bejáratánál lépcső van, akkor megfelelően kialakított lejtő és korlát építése is szükséges. 2,0–15,0 cm között elfogadható a 8%-os meredekségű lejtő, 15,0 cm felett csak 5%-os lejtő az elfogadható, és korlát is szükséges (70,0 cm és 95,0 cm magasságban), 50,0 cm felett pihenő beépítése is kell, 150,0 cm feletti bejáratnál gépészeti megoldás ajánlatos.

A bejárati ajtó lépcsőjénél megadott szélességet követően mindkét oldalon szükséges korlátot (70,0 cm és 95,0 cm magasságban) elhelyezni a lejtőhöz hasonlóan.

Az épület bejáratánál a küszöb ne okozzon akadályt (2,0 cm-ig nem szükséges akadálymentesíteni) a bejutásnál. A kerekesszékes közlekedésnél fontos, hogy az ajtók hogyan, merre nyílnak, megfelelő szélesek (legalább 85,0 cm) legyenek.

A megfelelő tokméreten túl az ajtó nyitásához és csukásához is elegendő helyet kell biztosítani a kerekesszékesek számára.

Annyi hely kell (1150,0 x 1200,0 mm), hogy a kerekesszékes lenyomhassa a kilincset úgy, hogy az ajtó nyitási ívén kívül maradva tudja felnyitni az ajtót.

Kétszárnyú ajtó esetén aszimmetrikus ajtót kell tervezni, figyelembe véve a nyitás helyét, irányát.

Az üvegajtó balesetveszélyes.

Fontos a bejárati ajtó nyitószerkezetének (kilincs, forgógomb) magassága, és kézsérültek esetén a szerkezet könnyű működtethetősége.

4.3. Tájékoztató jelzések

Már az épület bejáratánál jelzőtáblákat, tájékoztató, útbaigazító jelzéseket kell felszerelni. (Többek között például az iskola tapintható térképét Braille-írással.)

Az épületen belüli tájékozódást segítik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, anyagok, hangok.

A formákat, szimbólumokat, színeket elsősorban mozgás-, hallás- és értelmileg sérültek részére biztosítjuk, mint tájékozódást segítő elemeket, de gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában és színben kell elkészíteni.

– Színtévesztők számára az egymás melletti színek színtelítettségében és a világosságában a színek között legalább 30% eltérésnek kell lennie.

– Gyengénlátók számára a nagyobb üvegezett felületeket fényvisszaverő sávval kell kijelölni. A 20,0 cm széles sáv 100,0–200,0 cm magasság között legyen.

A feliratok és jelképek méreteit a látástávolság függvényében kell meghatározni (a továbbiakban az OTÉK szerint).

A tájékoztató táblákon jól olvasható, nagyméretű betűtípusokat kell használni. A feliratok, jelzések ne mosódjanak bele környezetükbe, üssenek el attól. A megvilágításuk legyen tükrözésmentes.

A feliratokat és táblákat jól láthatóan, de a közlekedést nem zavarva kell elhelyezni.

– Vakoknak és aliglátóknak hallható (jelzőhang, szöveg) és tapintható tájékoztatásra (Braille-írás, domború jelek, tapintható jelképek, felületváltások, szélek, kiemelkedő elemek) van szükségük.

– Hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képpel, fénnyel kell kiegészíteni (pl. a szünetjelző csengő mellett villogó fényjelzést is alkalmazni kell).

– A mozgássérültek számára fontos helyeket, berendezéseket, eszközöket, melyek kerekesszékkel használhatóak, messziről, jól láthatóan jelölni kell a nemzetközileg elfogadott jelzéssel.

A fent felsorolt tájékoztató, útbaigazító jelzéseket, táblákat alkalmazni kell az épület bejáratánál, az épületen belül kiemelten a folyosókon, közlekedőkben, lépcsőknél, tantermeknél, kiszolgáló helyiségek, illetve az illemhelycsoportok esetében.

4.4. Közlekedés az épületben

Burkolatok: a burkolati tervezés jó lehetőséget biztosít a közlekedők tájékoztatására. A padlóburkolatok felületi érdességének és az erősen eltérő színeknek nagyon fontos tájékoztató jelentése van a gyengénlátók, aliglátók és vakok számára.

Gyengénlátók és vakok számára ajánlatos burkolatváltási és színjelölési lehetőségek:

– a folyosói falak szakaszonként eltérő színű festése,

– lépcsőknél az első lépcsőfok előtt és az utolsó lépcsőfok után a burkolaton világossárga figyelmeztető csík,

– érdesebb, színesebb burkolat elhelyezése lépcsők, felvonók, bejáratok előtt és akadályok környékén,

– közlekedési utak vonalvezetését, a széleket és a veszélyes helyeket az eltérő burkolattal érzékeltetjük,

– kerti utak széleit szintugrással is (4,0–6,0 cm szintugrás az utak szélein) lehet jelezni,

– a kerti utakat – vakok számára tájékozódást segítő és gyakorló céllal, mozgássérültek számára az eltérő burkolatokon történő közlekedés elsajátítása céljából – szakaszonként változó felületű, érdességű, kialakítású utcai járdaburkolatokkal kell megépíteni.

A balesetek megelőzése érdekében fogyatékos gyermekek által használt szabadtéri játékok, hinták, mászókák alatt és környékén a talajt esést tompító anyaggal (gumírozott felület stb.) kell biztosítani.

4.4.1. Az előrehaladó mozgás akadálymentesítése

Az ajtók, átjárók, közlekedők olyan szélességűek és magasságúak legyenek, hogy mozgássérült és kerekesszékkel közlekedő emberek is elakadás, beszorulás veszélye nélkül tudják használni.

Nemcsak a kerekesszékkel közlekedőnek van nagyobb területigénye az előrehaladáshoz, hanem az egyéb segédeszközzel (egy bot, két bot, két mankó, járókeret) közlekedőknek is, a segédeszköz használata és a mozgás jellege miatt.

A talaj és a padlózat felületén a kerekesszékek a legkönnyebben akkor jutnak előre, ha az kemény, szilárd és szabályos felületű. A puha, laza felületek, mint a bolyhos szőnyeg, a laza homok, a kavics, a zúzott kő, a nedves agyag és a szabálytalan felületek, mint az utcai burkolatkő, jelentősen gátolják egy kerekesszék mozgását.

A közlekedés helyigényei:

A kerekesszék helyigénye (alapterület): 760,0 x 1220,0 mm.

A kerekesszék fordulási körének átmérője: 1525,0 mm.

A folyosó legkisebb szélessége egyirányú kerekesszékes közlekedésre: 915,0 mm.

Kétirányú kerekesszékes közlekedés esetén a legkisebb szélesség 1525,0 mm, az ajánlott folyosószélesség: 2000,0 mm.

A mankóval közlekedő ember számára szükséges legkisebb szélességhez mindkét oldalon 15 cm biztonsági távolságot hozzá kell adni. Így a mankóval közlekedő helyigényére: 1200,0 x 1200,0 mm méretű területet kell figyelembe venni.

A vakok közlekedéséhez legalább 1100,0 mm széles közlekedő szükséges.

A folyosók közlekedési sávjában kerülni kell a közlekedést akadályozó tárgyak, épületelemek elhelyezését.

Az akadályok a vakok számára bottal akkor érzékelhetőek, ha az akadály a tapintható területre esik és nem magasabb 685,0 mm-nél.

A 70,0 cm feletti kiálló tárgyakat, kinyúló részeket bottal nem érzékelik. Ezért a lehető legkevesebb akadály legyen a közlekedési utakon, mert a bot a kiálló tárgyak esetében kevés védelmet nyújt az előrehaladáshoz.

4.4.2. A függőleges közlekedést segítő eszközök

A gyalogosútvonalak vezetésében amennyire csak lehetséges, el kell kerülni a szintkülönbségeket, ha mégsem sikerül, akkor azt felvonóval vagy lejtővel kell áthidalni, könnyen járható lépcsőkkel kiegészítve.

Az 1:20-nál kisebb lejtésű lejtőt mindenki képes használni, így ahhoz szükségtelen kiegészítő lépcső. Ennél nagyobb lejtésű lejtő esetén kiegészítő lépcső és korlát is kell.

A lejtő emelkedési szöge attól függ, hogy mekkora magasságot kell áthidalni: 175,0 mm szintkülönbségig a lejtő emelkedése legfeljebb 8%, 500,0 mm szintkülönbségig az emelkedés legfeljebb 5%.

A felvonó alapterülete (1400,0 mm x 1100,0 mm) és teherbíróképessége legalább egy kerekesszékes ember és egy kísérő szállítására legyen elegendő. Az indítópult magassága a kerekesszékből elérhetőség miatt 110,0 cm. Az indítópult jelzései domborúak (a betűk és a számok kiemelkedésével) vagy besüllyesztéssel is érzékelhetőek, további lehetőség a Braille-kijelzés: domborított pontírásos tájékoztatás.

Hangjelzéses (dallam vagy szöveges) tájékoztató is segítheti a használót indulásnál, az egyes szinteknél és megérkezésnél.

Gyengénlátóknak a nagyobb méretű betűk, számok és a kezelőgomb legalább 30,0–40,0 mm átmérőjű, körkörös megvilágítása szükséges.

Hallássérülteknek a számok, kiírások adnak tájékoztatást.

A megfelelő méretű és kialakítású felvonó fontossága mellett ügyelni kell a felvonó megfelelő megközelíthetőségére és a felvonóajtó előtti tér megfelelő méretére.

Lépcsők esetében a lépcsőfokok ajánlott magassága 150,0–175,0 mm és mélysége 630,0 mm. Felfelé és lefelé haladáskor egyaránt fontos a korlátba kapaszkodás és a segítés lehetősége.

Korlátok: a folyosókon, a lépcsőkön a mozgássérültek közlekedését segítik (vakok esetén vezetőkorlátként) a megfelelő magasságú, átmérőjű korlátok és a mozgássérültek számára használható pihenőülések.

Vakok, aliglátók számára a lépcsők melletti korlátok végén egy, két, három körbevéséssel jelezhető a szintek száma.

A felnőttek és a gyermekek által használt korlátokra vonatkozó előírások eltérőek az elhelyezés magassága és a korlát átmérője szerint.

4–5 éves gyermekeknek 650,0 mm magasságban korlátot kell elhelyezni.

4–8 éves gyermekeknél a korlát átmérője ne haladja meg a 32,0 mm-t, ami az engedélyezett legkisebb méret.

12 év feletti gyermekeknél se legyen a korlát átmérője 45,0 mm-nél nagyobb, az elhelyezés magassága 700,0–950,0 mm.

Kisebb gyermekeknél elhelyezhetők függőleges csövek is, amelyek tetszőleges magasságban használhatók kapaszkodásra.

Veszély esetére a mozgássérültek és vakok számára is biztonságos és megfelelő jelzéssel ellátott menekülési útvonalak, valamint a hang- és fényjelzéssel ellátott riasztókészülékek elhelyezése szükséges.

4.5. Kapcsolók, jelzők, használati eszközök kezelhetősége

A berendezések, kapcsolók, jelzők működtetését úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy azokat mindenki elérhesse, használatukhoz ne kelljen nagy erőfeszítés, és a rájuk vonatkozó használati utasítás legyen jól látható, tapintható és hallható is.

A 900,0–1100,0 mm a megfelelő magasságtartomány a kilincsek, villanykapcsolók, nyilvános telefonok és felvonók vezérlőtablóinak elhelyezésére.

A 400,0–1300,0 mm a megfelelő magasságtartomány ruhafogasok, könyvespolcok, dugaszoló aljzatok, mosdók elhelyezésére, így kerekesszékes személyek számára is elérhetőek.

A látássérültek (vakok, aliglátók) számára viszont a ,,megszokott'' magasság ad segítséget.

5. Szerkezet

5.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezetek megvalósíthatóak

– hagyományos,

– iparosított vagy

– vegyes

technológiával.

A szerkezet tervezésénél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

A padlóburkolatok minden esetben fokozottan kopásállóak legyenek. A burkolatok fajtáját (hideg, félmeleg, meleg, csúszásmentes, vagy részben csúszásmentes stb.) funkcionális egységenként a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztófalai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kulccsal nyithatóvá kell tenni. A gyermekek által használt területen küszöb nem lehet.

Törekedni kell a külső falak és a tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők stb.).

Valamennyi szerkezeti részletet (különösen a lépcsők, lejtők, korlátok, kapaszkodók, falsarkok élvédelme stb.) a fogyatékosság jellegének megfelelően kell kialakítani.

(Egyebekben az OTÉK szerint.)

5.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a tervezési programból kell kiindulni.

(Egyebekben az OTÉK szerint.)

Vízellátás – csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

– tanulónként 40 liter/nap;

– oktatók és kisegítő személyzet 50–70 liter/nap;

– főzőkonyha, melegítőkonyha esetén adagonként 80 liter/nap;

– zöldterület öntözése 5 liter/m²/nap;

– torna- és játszótér öntözése 2 liter/m²/nap.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

A zuhanyok melegvíz-szükségletét a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban kell meghatározni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag, illetve a fogyatékosság jellegének megfelelően helyileg kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet stb.).

– mosdó, zuhany, orvosi rendelő +24 °C;

– tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 °C;

– étterem, tornaterem, szertárak +18 °C;

– műhely, konyhaüzem, illemhelyek, közlekedők +16 °C.

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hőmérséklet-szabályozására.

Szellőzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezés

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

– tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

– vagyonvédelem (igény szerint);

– hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

– számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarítóeszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

– a 0,65–0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

– közlekedő, raktár, egyéb

legalább: 80-100 lux.

A tervezési programban meg kell határozni azokat a követelményeket, amelyeket a fogyatékosság jellegének megfelelően fenti előírásoktól eltérően figyelembe kell venni (pl. a dugaszoló aljzatok, kapcsolók különleges szerelése, berendezések kapcsolási biztonsága, a tűzoltóságra bekötött tűzjelző rendszer hő- és füstérzékelővel stb.).

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését és kialakítását a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni, egyebekben a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell eljárni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, a többcélú tér, az aula, a zsibongó, a közlekedők akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

(Egyebekben az OTÉK szerint.)

Felvonó

A felvonó megközelítésére, használatára vonatkozó sajátos követelményeket a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni.

(Egyebekben a felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.)

6. Berendezés

A fogyatékosság jellegének megfelelő egyedi bútorok, berendezések fajtáját, kialakítását, számát a tervezési programban meg kell határozni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

– az oktatóhelyiségek berendezését egyes asztalokkal, székekkel kell megoldani;

– az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

– a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

– kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

– biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

– a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

– a szaktermi, a könyv- és adattár, az igazgatás, a műhely, az étterem-konyha, a többcélú nagyterem és a ruhatár berendezése feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági előírásait fokozottan be kell tartani

7. Könyezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal gazdagítani kell.

A tájékoztató rendszert a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban különös gonddal kell meghatározni (pl. különleges fény, hangjelzések, színek, betűméret, tapinthatóság stb.).

8. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban a fogyatékosság jellegének megfelelően különös gondot kell fordítani

– az egészségvédelmi,

– a kábítószer elleni,

– a tűzvédelmi,

– a balesetvédelmi,

– a betörésvédelmi,

– a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés),

– a terrortámadás elleni

biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

(ÓVODA)

A jelen előírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

	A háromnál több gyermekcsoporttal alapított/működő óvoda esetén	A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított/működő óvoda esetén
1.	Csoportszoba	Csoportszoba
2.	Egyéni fejlesztőszoba	Egyéni fejlesztőszoba
3.	Logopédiai foglalkoztató	Logopédiai foglalkoztató
4.	Szertár	Szertár
5.	Óvodavezetői iroda	Óvodavezetői iroda
6.	Óvodavezető-helyettesi iroda
7.	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)
8.	Nevelőtestületi szoba	Nevelőtestületi szoba
9.	Orvosi szoba	Orvosi szoba
10.	Elkülönítő szoba	Elkülönítő szoba
11.	Gyermeköltöző	Gyermeköltöző
12.	Felnőttöltöző	Felnőttöltöző
13.	Szülői öltöző, mosdó, WC
14.	Könyvtárszoba
15.	Étkező-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)	Étkező-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)
16.	Tornaszoba, sportszertár	Tornaszoba, sportszertár
17.	Kerekesszék tároló	Kerekesszék tároló
18.	Gyermekmosdó, zuhany, WC	Gyermekmosdó, zuhany, WC
19.	Felnőttmosdó, zuhany, WC	Felnőttmosdó, zuhany, WC
20.	Általános raktár	Általános raktár
21.	Karbantartó műhely
22.	Mosó-szárító helyiség
23.	Játszóudvar	Játszóudvar

2. számú függelék

(ÓVODA)

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Foglal- koztató egység	Csoport-szoba	Gyermekcsoportonként egy Alapterülete: 3,0 m²/fő, legalább 35,0 m²	Csoportszoba kialakításánál a következő előírásokat kell figyelembe venni:– a bejárati ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet, az ajtó környezetében szabad helyet kell biztosítani (kerekesszék); – az ajtókilincsek működtetése a kéz minimális igénybevételével történjen; – küszöb ne legyen; – csúszásmentes padlóburkolattal kell ellátni; – az átlátszó ablakfelület és a helyiségterület aránya legalább 1:6. Gyengénlátók sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál:– a padlóburkolat világos színű legyen; – a teljes ablakfelület lehetőleg két oldalról (a folyosó felől is) megvilágítható legyen; – a mesterséges fény erőssége (mennyezeti) 800-1000 lux; – peremes szélű óvodás méretű asztalok (állítható magasságú, dönthető lapú) elhelyezése szükséges. Mozgássérültek sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál:– ülő helyzetből is kilátást biztosító ablakok (a mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m). A kiesés elleni védekezésről gondoskodni kell; – állítható magasságú mosdó legyen a csoportszobákban; – karral állítható, dönthető tükör; – székek állítható magasságú ülőkével, lábtartóval; – peremes szélű, óvodás méretű asztalok (állítható magasságú, dönthető legyen) elhelyezése szükséges. Értelmi fejlődésben akadályozottak részére:– székek állítható magasságú ülőkével, lábtartóval; – peremes szélű, óvodás méretű asztalok (állítható magasságú, dönthető lapú) elhelyezése szükséges.
	Egyéni fejlesztő- szoba	Fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában egy Alapterülete: legalább 12,0 m²	A fejlesztőszobákat az előírt feladat (látásnevelés, egyéni anyanyelvi nevelés, differenciált képességfejlesztés, augmentatív kommunikáció, tapintás- és hallásfejlesztés stb.) kívánalmai szerint kell kialakítani.
	Logopé- diai foglal- koztató	Fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában egy Alapterülete: legalább 12,0 m²	A foglalkoztatóban legyen egy 1,0 m x 0,6 m nagyságú tükör elhelyezéséhez megfelelő falfelület kellő megvilágítással.
	Szertár	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²	Tervezési program szerint.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Igazgatási egység	Óvoda- vezetői iroda	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Óvoda székhelyén: a három és ennél kevesebb gyermek- csoporttal alapított óvodában a he- lyettesi, gazdaságvezetői irodával, közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Óvoda- vezető- helyettesi iroda	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²Ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelező; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodá- ban az óvodavezetői, gazdaság- vezetői irodával közösen is kialakít- ható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Gazdaság- vezetői iroda	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²Önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetői (helyettesi) irodával közösen is ki- alakítható, ha a helyiség alapterü- lete ezt lehetővé teszi.
	Nevelő- testületi szoba	Óvodánként egy Alapterülete: 2,0 m² legalább 25,0 m²
	Dohányzó	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²	A tervezési program, illetve az OTÉK szerint. A gépi szellőzés biztosítása szükséges.
Könyvtár- egység	Könyvtár- szoba	Óvodánként egy Alapterülete: tervezési program szerint.
Egész- ségügyi és szociális egység	Orvosi szoba	Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²	A szemészeti vizsgálat érdekében a szoba egyik mérete legalább 5,0 m hosszúságú legyen!
	Elkülö- nítő szoba, mosdó, WC	Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 12,0 m²	A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.
	Gyermek- öltőző	Gyermekcsoportonként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi.	Gyermeköltöző kialakításánál: – az ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet; – az ajtó előtti szabad terület: 1150,0 x 1200,0 mm legyen.
	Felnőttöltöző	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 12,0 m²A három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Sport- és szabadidő egység	Torna- szoba	Óvodánként egy, az óvodai nevelést szolgáló épületen belül kell kialakítani. Telephelyenként egy Legkisebb méretei: alapterülete: legalább 60,0 m²szélesség: 6,0 m magasság: 3,0 m Két térrészre osztható.	A fogyatékos gyermekek kisebb létszámú, osztott csoportjaival (3-5 fős csoport) végzett egyensúlyi, mozgáskoordináció, ritmusfejlesztő és gyógytest- nevelés foglalkozásokhoz a két térrészre osztható terem szükséges.
	Sport- szertár	Tornaszobánként egy, közvetlenül kapcsolódjon a tornaszobához. Alapterülete: legalább 15,0 m²
	Játszó- udvar	Óvodánként egy Közterületen, iskolában is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos óvodai használat.	A szabadtéri játékok, hinták, mászókák alatt és környékén a talajt esést tompító anyaggal (gumírozott felület stb.) kell borítani. A mozgássérült és vak gyermekek részére a szabadtéri közlekedés gyakorlásához ki lehet alakítani a különböző minőségű burkolatú felületet.
Étterem, konyha egység	Főző- konyha	Óvodánként egy, ha helyben főznek.	Méretét és berendezését a tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv határozza meg.
	Melegítő- konyha	Óvodánként egy, telephelyenként egy, ha nem helyben főznek.	Méretét és berendezését a tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv határozza meg.
	Étterem	Óvodánként egy, telephelyenként egy, alapterülete: legalább 35,0 m²	Méretét és berendezését a tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv határozza meg.
Illemhelycsoportok	Gyermek-mosdó, zuhany, WC	Gyermekcsoportonként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²El kell helyezni két gyermek-WC-t, két mosdót, egy zuhanyfülkét.	A mosdó, WC, zuhany kialakításának sajátos igényei: A WC, zuhany tervezésénél elegendő helyet (ajtó előtti terület: 1150 x 1200 mm) kell biztosítani az ajtó nyitásához és csukásához. Annyi hely kell, hogy a kerekesszékes lenyomhassa a kilincset úgy, hogy az ajtó nyílási ívén kívül maradva tudja felnyitni az ajtót. Mivel kerekesszékkel kisebb helyiségek esetén nehezebb az ajtó nyitási ívén kívül maradni, ezért inkább ajánlatos a tolóajtó alkalmazása. Mosdó:Az akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. A mosdó lehetőleg állítható magasságú legyen flexibilis bekötésű lefolyócsővel, így nem akadályozza a térd elhelyezkedését a mosdó alatt. Rögzített mosdó esetén a mosdó felső széle 865,0 mm magasan, az alsó széle 685,0 mm magasságban legyen, így a kerekesszékes térde még a mosdó alá fér. Tükör:Legmegfelelőbb a karral állítható, billenthető tükör. Rögzített elhelyezés esetén a tükör felső szélét legalább 1880,0 mm magasra kell elhelyezni ahhoz, hogy a kerekesszékes is használni tudja.

Főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
			Zuhanyfülke:Mérete legalább 1400,0 x 1700,0 mm. A zuhanypad magassága 455,0 mm legyen. A kapaszkodó korlátot 840,0–915,0 mm magasságban kell elhelyezni.
	Akadály- mentes WC	Óvodánként egy	Az akadálymentes WC-ben biztosítani kell a kere- kesszékkel való mozgást, fel kell szerelni a szüksé- ges kapaszkodókkal, és a berendezések (WC, öblít- ő, csap, zuhany) kezelőszerkezete mozgássérültek számára jól használható legyen. Egy kerekesszékes számára egy WC-ben, zuhanyfülkében vagy öltözőben: 1400,0 x 1700,0 mm a helyszükséglet. A WC-ben a kapaszkodó korlát magassága: 840,0–915,0 mm. A WC-ülőke ajánlott magassága 430,0–485,0 mm.
	Felnőtt- mosdó, zuhany, WC	Szintenként és nemenként egy Alapterülete: legalább 10,0 m²	Külön a technikai személyzet számára.
Üzemeltetési egység	Általános raktár	Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²	A fejlesztő eszközök, játékok, textíliák tárolásához. A vegyszertárolást elkülönítetten kell megoldani.
	Karban- tartó műhely	Óvodánként, amennyiben az óvoda fenntartó a tervezési programban előírja.	Alapterülete a tervezési program szerint. Az intézmény közműellátása szerint – a vízellátás, – a szennyvízelvezetés, – a villamosenergia-ellátás, – a fűtés, – a szellőzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkező valamennyi üzemeltetési, karban- tartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vo- natkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.
	Kerekesszék tároló	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 10,0 m²	Mozgássérülteket nevelő óvoda estén a kerekes- szék helyigénye (1200,0 x 900,0 mm) szerint kell biztosítani a tároló alapterületét. 6 db kerekesszék helyigénye: 10,0 m²Az elektromos kerekesszék akkumulátorának tölté- sét a tárolóban kell megoldani.
	Mosó- szárító helyiség	Óvodánként egy Alapterülete: legalább 25,0 m²

3. számú függelék

(ISKOLA)

A jelen előírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

	A nyolc évfolyammal alapított/működő iskola esetén	A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/működő iskola esetén
1.	Tanterem	Tanterem
2.	Csoportszoba
3.	Szaktantermek a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal
4.	Általános szertár	Általános szertár
5.	Kerekesszék tároló	Kerekesszék tároló
6.	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató	Egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató
7.	Könyvtár	Könyvtárszoba
8.	Orvosi szoba	Orvosi szoba
9.	Pszichológusi szoba
10.	Igazgatói iroda	Igazgatói iroda
11.	Helyettesi iroda
12.	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)	Gazdaságvezetői iroda (önálló gazdálkodás esetén)
13.	Nevelőtestületi szoba	Nevelőtestületi szoba
14.	Ügyviteli helyiség	Ügyviteli helyiség
15.	Tanári pihenő, öltöző, teakonyha
16.	Tanári dohányzó
17.	Ebédlő-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)	Ebédlő-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)
18.	Tornaterem és kapcsolódó egységei	Tornaszoba és kapcsolódó egységei
19.	Sportudvar (szabadtéri sportpálya)	Sportudvar (szabadtéri sportpálya)
20.	Tanuszoda
21.	Aula, közlekedő, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár
22.	Illemhelycsoportok	Illemhelycsoportok
23.	Általános raktár	Általános raktár
24.	Karbantartó műhely
25.	Segédeszköz karbantartó műhely
26.	Segédeszközraktár
27.	Női és férfi öltözők, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére)	Női és férfi öltözők, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére)
28.	Iskolaudvar (szünetbeni tartózkodás, játék)	Iskolaudvar (szünetbeni tartózkodás, játék)

Az öt–nyolc évfolyammal alapított/működő iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/működő iskola helyiség követelményeit kell figyelembe venni.

4. számú függelék

(ISKOLA)

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Általános oktatási egység	Tanterem	Osztályonként egy Alapterülete: 3,0 m²/fő, legalább 35,0 m² A mozgássérültek esetében legalább 45,0 m²	Tanterem kialakításánál a következő elő- írásokat kell figyelembe venni:– a bejárati ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet, az ajtó környezetében szabad helyet kell biztosítani (kerekesszék); – az ajtókilincsek működtetése a kéz minimális igénybevételével történjen; – küszöb ne legyen; – csúszásmentes padlóburkolattal kell ellátni; – az átlátszó ablakfelület és a helyiségterület aránya legalább 1:6.
			Gyengénlátók sajátos igényei a csoport- szoba kialakításánál:– a padlóburkolat világos színű legyen; – a teljes ablakfelület lehetőleg két oldalról (a folyosó felől is) megvilágítható legyen; – a mesterséges fény erőssége (mennyezeti) 800-1000 lux; – kisfeszültségű vezetékekkel a tanulói asztalok egyéni megvilágítása szükséges; – egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelő méretben, állítható magasságú, dönthető lapú, peremes kialakítással.
			Mozgássérültek sajátos igényei a csoport- szoba kialakításánál:– ülő helyzetből is kilátást biztosító ablakok (a mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m). A kiesés elleni védekezésről gondoskodni kell; – állítható magasságú mosdó legyen a csoportszobában; – karral állítható, dönthető tükör; – állítható magasságú tábla (alsó széle 0,6 m magasságban); – székek állítható magasságú ülőkével, lábtartóval; – egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelő méretben, állítható magasságú, dönthető lapú, peremes kialakítással.
			Mozgássérültek és értelmi fejlődésben akadályozottak részére:Egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelő méretben, állítható magasságú, dönthető lapú, peremes kialakítással. A mozgássérültek, kerekesszékes tanulók többletterület-igénye a segédeszköz használatából, a mozgás jellegéből, illetve a Pető bútorok méretéből adódik.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
	Csoportszoba	Iskolánként kettő Alapterülete: legalább 25,0 m²Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-a hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni.	A sajátos igények megegyeznek a tanter- meknél leírtakkal.
	Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztőszoba	Négy osztályonként egy Alapterülete: legalább 12,0 m² legfeljebb 20,0 m²	A fejlesztőszobákat az előírt feladat (lo- gopédiai, differenciált képességfejlesztés, habilitációs–rehabilitációs foglalkozás, látásnevelés, egyéni anyanyelvi nevelés, augmentatív kommunikáció, pszichológiai foglalkozás, tapintás- és hallásfejlesztés, tantárgyi korrepetálás stb.) kívánalmai szerint kell kialakítani.
	Általános szertár	Oktatási egységgel rendelkező épületenként egy Alapterület: tantermenként 3,0 m² legalább 18,0 m²
	Kerekes- szék-tároló	Mozgássérülteket nevelő-oktató intézmények esetében szintenként legalább kettő, egyébként iskolánként egy Alapterülete: legalább 24,0 m²	A kerekesszék helyigénye: 1200,0 x 900,0 mm, 24,0 m² 16 db kerekesszék tárolására alkalmas. Az elektromos kerekesszékek akkumu- látorának töltését a tárolóban kell meg- oldani.
Szaktantermi oktatási egység	Számítás- technikai szaktanterem	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 45,0 m² legfeljebb 65,0 m²	A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. A terem vízszintes és függőleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tük- rözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrostatikus feltöltődés.
	Számítás-technikai szertár	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Idegennyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 35,0 m² legfeljebb 45,0 m²	A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. A pedagógiai programtól függően, ide- gen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástecnikai szaktanteremben is megoldhatóak.
	Idegen-nyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár	Iskolánként legalább egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
	Természet- tudományi szaktantermek	Iskolánként kettő (a fizika-kémia és biológia-földrajz oktatásához): Alapterülete: legalább 35,0 m² legfeljebb 45,0 m²Az előadóasztal által elfoglalt – mintegy 2,0 m széles – terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítő szerkezet legyen.	A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását ellátó intézményre a szaktanterem kialakítására vonatkozó kötelező követelményt nem szükséges kiterjeszteni.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
	Természet- tudományi szertár	Iskolánként három szertár a szaktantermi eszközöknek. Alapterülete: legalább 18,0 m²A szertárakat előnyös összevontan kiala- kítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munka- helyet kell biztosítani.	Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását ellátó intézményre a szertárak kialakítására vonatkozó kötelező követel- ményt nem szükséges kiterjeszteni.
	Ének-zene terem	Iskolánként legalább egy Alapterülete: legalább 35,0 m² legfeljebb 45,0 m²Külön figyelmet kell fordítani a hang- szigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra.	A ,,Hallás–ritmus–mozgásnevelés” szaktanterem 3,0 x 1,5 m-es türkörfelülettel rendelkezzen. 15 tanulócsoporttal működő intézmény esetén: – gyengénlátók és vakok intézményében két szaktanterem szükséges, – nagyothallók, siketek intézményében a ,,Hallás–ritmus–mozgásnevelés” tantárgy oktatásához két szaktanterem kell.
	Ének-zene szertár	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munka- helyet kell biztosítani.
	Rajzterem	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 45,0 m² legfeljebb 60,0 m²	A teremben egyenletes szórt fényű meg- világítást kell biztosítani.
	Rajzszertár	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munka- helyet kell biztosítani.
	Technika szaktanterem	Papír-, textil-, agyagmunkához egy Fa-, fémmunkához egy Háztartási tankonyha egy Alapterülete: legalább 35,0 m²A tevékenységnek megfelelően kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni, és gépi szellőzést alkalmazni.	A szaktantermek funkcióját a fogyaté- kosság típusának megfelelően a tervezési programban kell meghatározni.
	Technika szertár	Iskolánként legalább kettő Alapterülete: legalább 18,0 m²Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
Könyvtár	Könyvtár	Iskolánként egy (könyvtár, adattár, stúdió, klub) Alapterülete: legalább 52,0 m²Méretét és berendezését a tervezési prog- ram határozza meg, annak figyelembe- vételével, hogy a helyiség milyen mérték- ben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatási-nevelési folyamat zavarása nélkül a szülői fogadás lehetőségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
	Könyvtár- szoba	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/működő iskolában egy Alapterülete: legalább 26,0 m²
Igazgatási egység	Igazgatói iroda	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Az iskola székhelyén a négy és ennél keve- sebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Helyettesi iroda	Iskolánként legalább egy Alapterülete: legalább 18,0 m²Ha a helyettes alkalmazása kötelező, a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Gazdaság- vezetői iroda	Önálló gazdálkodás esetén iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²
	Nevelőtestületi szoba	Iskolánként egy Alapterülete: 2,0 m²/fő, legalább 25,0 m²
	Ügyviteli helyiség	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi.
	Dohányzó	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²	A tervezési program, illetve az OTÉK szerint. A gépi szellőzés biztosítása szükséges.
	Tanári pihenő, öltöző, teakonyha	Iskolánként egy	A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.
	Gondnoki iroda	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 12,0 m²
Egészség- ügyi egység	Orvosi szoba	Iskolánként egy, illetve látás-, mozgás-, hallássérültek intézményeiben további egy vizsgáló (szemészeti, audiológiai, orthopédiai). Alapterülete: legalább 18,0 m²Ha bentlakásos az intézmény, akkor a betegszobával együtt kell kialakítani.	A szemészeti vizsgálatok érdekében a szoba hosszúsága legalább 5,0 m legyen.
Egészség- ügyi egység	Pszichológusi szoba	Iskolánként egy Alapterülete: legalább 12,0 m²
Étterem, konyha egység	Étterem	Iskolánként egy Alapterülete: az étkezők száma szerint, kivéve, ha az étkezést iskolán kívül oldják meg.
	Főzőkonyha	Iskolánként egy, ha helyben főznek.	A tervezési program, illetve konyhatech- nológiai terv szerint.
	Melegítő- konyha	Iskolánként egy, ha nem helyben étkeznek.	A tervezési program, illetve konyhatech- nológiai terv szerint.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások					A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Sport- és szabadidő- egység	Tornaterem	Iskolánként egy A sport- és szabadidőegységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani.					a) Fogyatékos gyermekek nevelő-oktató intézménynél ,,A” méretű tornaterem is általában elegendő. Fontos azonban, hogy a kisebb létszámban végzett mozgás- fejlesztési, gyógytestnevelési foglalkozá- sokon két térrészre osztható legyen a terem.
		a) Méretezése és kapcsolódó egységei:					b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényű, káprázásmentes küzdőtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minőséggel az egyterű és az osztott része- ken is. A követelményt a tájolás a bevilá- gító felületek helyzetének és minőségé- nek, illetve ezek szükség szerinti árnyéko- lásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessé- ge legalább az alapterület 1/6-a, felülvilá- gítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellőzést, fűtést a mozgatható térelválasztás(ok) különböző állapotainak figyelembevéte- lével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határoló falak legalább 3,0 m magasságig tömör, sima, függőleges, sík felületűek legyenek. Rögzített bordás- falakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdőtér padlóburkolatának csak pont- vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkal- mazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelően kell kialakítani. f) Sportberendezések: A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meg- határozni, fokozott figyelemmel a balese- tek elkerülésére. A műszaki, kiviteli ter- veknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. A tornaterem kialakítása során a sport- ágak fajtáinak sajátos igényeit figyelembe kell venni.
			A	B	C	D
		Alap- rajzi méret	12/24 m	16/30 m	27/32 m	28/45 m
		Alap- terület	288 m²	480 m²	864 m²	1260 m²
		Sza- bad bel- magas- ság	8,0 m	8,0 m	10,0 m	10,0 m
		Osztha- tóság	Egy- terű	Egy- terű	Két térrészre osztható	Három térrészre osztható
		Legalább
		Szertár	40 m²	60 m²	100 m²	120 m²
		Öltöző	Két egység	Két egység	Négy egység	Hat egység
		Küzdő-téri WC	Egy egység	Egy egység	Két egység	Három egység
		Tanári öltöző	Egy egység	Egy egység	Két egység	Három egység
		Orvosi első- segély szoba	Egy egység	Egy egység	Egy egység	Egy egység

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Tornaterem kapcsolódó egységei	Sportszertár	Iskolánként egy a) Az előírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m. b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedő téren keresztül kapcsolódjon a küzdőtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két- és háromegységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhető, illetve kiüríthető legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdőtérrel, a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtő megengedhető. d) Ha a terem több célra (művelődési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani.
	Öltöző + hideg-meleg- vizes mosdó és zuhany	Iskolánként és nemenként egy Öltözőegység elemei: – belátást gátló előtér; – öltöző legalább 20,0 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, – mosdó-párafogó legalább 5,4 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; – zuhanyhelyiség legalább 9,0 m², legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhanyozó; – egy WC-fülke az előtérből nyílóan. Az utcai cipős-sportcipős útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltöző és a tornaterem között csak sportcipős forgalom lehet.	Mosdó:Az akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. A mosdó lehetőleg állítható magasságú legyen flexibilis bekötésű lefolyócsővel, így nem akadályozza a térd elhelyezkedését a mosdó alatt. Rögzített mosdó esetén a mosdó felső széle 865,0 mm magasan, az alsó széle 685,0 mm magasságban legyen, így a kerekesszékes térde még a mosdó alá fér. Tükör:Legmegfelelőbb a karral állítható, billenthető tükör. Rögzített elhelyezés esetén a tükör felső szélét legalább 1880,0 mm magasra kell elhelyezni ahhoz, hogy a kerekesszékes is használni tudja. Zuhanyfülke:Mérete legalább 1400,0 x 1700,0 mm. A zuhanypad magassága 455,0 mm legyen. A kapaszkodókorlátot 840,0–915,0 mm magasságban kell elhelyezni.
	Tanári öltöző- iroda	Iskolánként egy Közlekedőtéren keresztül – az öltözők érintése nélkül – közvetlen kapcsolódjon a küzdőtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedőről nyíló előtérből: – vizeshelyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal; – öltöző-iroda helyiség legalább 10,0 m².

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások				A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Sport- és szabadidő- egység	Tornaszoba	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolákban egy. Alapterülete: legalább 69,0 m²Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A műszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.
Sport- és szabadidő- egység	Sportszertár (tornaszoba kapcsolódó egysége)	A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolákban egy. Alapterülete: legalább 18,0 m²
Sport- és szabadidő- egység	Sportudvar	Iskolánként egy Helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri sportlétesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. a) Telepítés: Telepítését az épületek játszó-, pihenőterületeinek figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezés:				A sportudvar létesítésénél a fogyatékos- ság jellege szerint eltérő sajátos igénye- ket figyelembe kell venni.
			A	B	C
		Alaprajzi méret	15/24 m	24/32 m	24/45 m
		Versenysport szintű pályaelhelyezés	röp- labda	kosár- labda	kézi- labda
		c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minősített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (műanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minősül, beton-, kő-, műanyagrács- stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (+/–20 fok) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényű gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettől el lehet térni.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
	Lelátó, nézőtér	Belsőtéri vagy szabadtéri lelátót, nézőteret a pedagógiai program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a néző- számnak megfelelő összes kiszolgáló léte- sítményt (parkolók, előcsarnok, büfé, ruhatár, vizeshelyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellőzéssel a jó légállapotot lehetőleg minden egyes néző- hely esetében teljesíteni kell. Átlátás mérté- ke az egyes sorok között 15,0 cm legyen.
	Tanuszoda	Iskolánként egy Külön tervezési előírások szerint.	A tanuszoda kialakítását a fogyatékosság típusának megfelelően a tervezési programban kell meghatá- rozni.
Közösségi tér	Aula, közlekedő, zsibongó	Iskolánként egy Alapterülete a tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti). Létesítése a tervezési program szerint. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítő helyiségeit (színpad, vetítő, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: – oktatási, nevelési, – közösségi, – művelődési, – sport-, szabadidős funkciótartományokban. A kiegészítő helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedőterületeket lehetőleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységre).	A bejáratok, közlekedők, lépcsők, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó előírás, valamint ,,Az épület megközelíthetőségének, belső kialakításának sajátos igényei” című fejezetben leírtak szerint kell tervezni.
Közösségi tér	Porta/kapus- fülke	Iskolánként egy A főbejárat ellenőrzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsolóberendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában.

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
	Ruhatár	Iskolánként egy Alapterülete: tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (az aulában is kialakítható). Kialakítható: – központi és – csoportos elrendezéssel. Oktató-nevelő helyiségben ruhatárolás nem engedhető meg. A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani. A tárolás lehetséges módjai: – felsőruha rögzített vagy mozgatható fogason; – felsőruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben; – felsőruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. (A szekrények tisztántarthatóságáról és szellőztethetőségéről gondoskodni kell.)
Illemhely- csoportok	Személyzeti mosdó, WC	Épületenként, szintenként, nemenként egy. Az OTÉK szerint.
Illemhely- csoportok	Tanulói mosdó, WC	Épületenként, szintenként, nemenként egy. Az OTÉK szerint. Szintenként egy akadálymentes WC; mozgássérülteket nevelő oktató intézmény- ben minden WC akadálymentes.	Az akadálymentes WC ben biztosítani kell a kerekesszékkel való mozgást, fel kell szerelni a szükséges kapaszkodókkal, és a berendezések (WC, öblítő, csap, zuhany) kezelőszerkezete mozgássérültek számára jól használható legyen. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell: – ajtó előtti terület: 1150,0 x 1200,0 mm – WC helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm – kapaszkodókorlát magassága: 430,0–485,0 mm – mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm – mosdó felső széle 865,0 mm, alsó széle 685,0 mm magasságban egyen – tükör keretének felső széle 1880,0 mm magasságban – zuhanyozófülke helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm – zuhanypad magassága: 455,0 mm – kapaszkodókorlát magassága: 840,0–915,0 mm – zuhanycsaptelep felszerelési magassága 1220,0 mm

A főbb funkcionális egységek	Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Üzemeltetési egység	Segédeszköz- karbantartó műhely	Mozgás-, látás-, hallássérülteket nevelő-oktató iskolák esetében iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²	A segédeszközök készítéséhez és javítá- sához szükséges.
	Segédeszköz- raktár	Mozgás-, látás-, hallássérülteket nevelő-oktató iskolák esetében iskolánként egy Alapterülete: legalább 8,0 m²	A tárolás a meghibásodott segédeszkö- zök cseréjéhez és a kölcsönzéshez (integráltan tanulók részére) szükséges.
	Általános raktár	Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 30,0 m²
	Karbantartó műhely	Iskolánként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Az intézmény közműellátása szerint: – a vízellátás, – a szennyvízellátás, – a villamosenergia-ellátás, – a fűtés, – a szellőzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – a takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkező valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

5. számú függelék

(DIÁKOTTHON)

A jelen előírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak diákotthon esetén legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

1. Háló

2. Nappali étkező

3. Teakonyha

4. Nevelői szoba

5. Könyvtár

6. Dohányzó

7. Étterem-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)

8. Orvosi szoba és vizes helyiség

9. Betegszoba

10. Elkülönítő helyiség és vizes helyiség

11. Illemhelycsoportok

12. Kerekesszék tároló

13. Központi mosoda (mosoda, szárító- és vasalóhelyiség)

14. Ágyneműraktár

15. Karbantartó műhely

16. Eszközraktár

17. Női és férfi öltözők, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére)

6. számú függelék

(DIÁKOTTHON)

Helyiségek	Mennyiségi mutató, általános tervezési előírások	A fogyatékosság típusa szerinti tervezési előírások
Háló	Alapterülete: legalább: 14,0 m²(három fő részére)	Sajátos esetben ,,Az épület megközelíthetőségének, belső kialakításának sajátos igényei” című fejezetben leírtak és az OTÉK szerint.
Nappali, étkezői	Alapterülete: legalább: 20,0 m²(kilenc fő részére) Minden három hálóhoz tartozik egy nappali.	Sajátos esetben ,,Az épület megközelíthetőségének, belső kialakításának sajátos igényei” című fejezetben leírtak és az OTÉK szerint.
Teakonyha	Alapterülete: legalább 9,0 m²(kilenc fő részére) Minden három hálóhoz tartozik egy teakonyha.
Könyvtár (adattár, stúdió, klub)	Diákotthononként egy Alapterülete legalább: 52,0 m²Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat.
WC, mosdó, zuhany	Alapterülete: legalább 12,0 m²(kilenc fő részére) (két WC, két zuhanyfülke, két mosdó). Minden három hálóhoz tartozik egy WC, mosdó, zuhanyozó egység.	Szintenként egy WC, mosdó, zuhanyzó egységet akadálymentesen kell kialakítani. Akadálymentes WC helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm. Akadálymentes zuhanyfülke helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm. Akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. Mozgássérült gyermekek diákotthonában minden WC, mosdó, zuhanyozó egységet akadálymentesen kell kialakítani.
Nevelői szoba, WC, mosdó-zuhany	Szintenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²
Dohányzó	Épületenként egy Alapterülete: legalább 15,0 m²	A tervezési program, illetve OTÉK szerint. A gépi szellőzés biztosítása szükséges.
Konyha- étterem	Diákotthononként egy	A tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv szerint.
Központi mosoda (mosoda, szárító- és vasaló- helyiség)	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 40,0 m²
Mosó-szárító helyiség	Szintenként egy Alapterülete: legalább 20,0 m²A diákok önkiszolgáló tevékenységéhez.
Ágynemű- raktár	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 6,0 m²
Orvosi szoba, WC, mosdó- zuhany	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²	A szemészeti vizsgálatok érdekében a szoba hosszúsága 5,0 m legyen.
Betegszoba	Diákotthononként kettő Alapterülete: három fő részére legalább 15,0 m²Nemek szerint egy-egy betegszobát kell kialakítani.
Betegszoba, WC, mosdó, zuhanyozó	Alapterülete legalább 9,0 m²
Elkülönítő szoba	Diákotthononként egy Alapterülete: három fő részére legalább 15,0 m²Nemek szerint egy-egy elkülönítő szobát kell kialakítani.
Elkülönítő, WC, mosdó-zuhany	Alapterülete legalább 9,0 m²	Az OTÉK szerint.
Női öltöző, WC, mosdó-zuhany	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²A technikai dolgozók részére.
Férfi öltöző, WC, mosdó- zuhany	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m²A technikai dolgozók részére.
Általános raktár	Diákotthononként (székhelyen és telephelyen) egy Alapterülete legalább: 30,0 m²
Kerekesszék tároló és ruhatár	Alapterülete: legalább 5,0 m²(a kerekesszékek számától függ) Minden három hálóhoz tartozik egy tároló.	A mozgáskorlátozott tanulókat ellátó diák- otthonban. Az elektromos kerekesszék akkumulátorának töltését a tárolóban kell megoldani.
Eszközraktár	Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 8,0 m²Berendezési tárgyak, eszközök tárolására.
Karbantartó műhely	Diákotthononként egy	Alapterülete: legalább 18,0 m²Az intézmény közműellátása szerint: – a vízellátás, – a szennyvízellátás, – a villamosenergia-ellátás, – a fűtés, – a szellőzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – a takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkező valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerinte kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

19/2002. (V. 8.) OM rendelet

a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak