Kifejezéskereső
Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2002.(XII.6.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról
2018.04.01.
Kondoros Nagyközség Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. Tv. /továbbiakban: Tv./ felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja.
1. §.
/1/ A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra, és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére és elidegenítésére, amely Kondoros Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában van.
/2/ 1
/3/ **A rendelet alkalmazása szempontjából bérbeadó Kondoros Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere /továbbiakban: bérbeadó/.
I. FEJEZET
LAKÁSBÉRLET
A lakásbérletek létrejötte
2. §.
/1/ Bérbeadó nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő
- szolgálati,
- bérlőkijelölési jogú,
- szociális alapú és költségalapú bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és kategorizálás nélküli helyiségekről.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbevételére igényt lehet benyújtani a bérbeadónál. ** A lakás bérbevétele/bérbeadása a szerződés írásba foglalásával válik érvényessé.
/3/ 2A 2002. előtt épült, valamint önkormányzati tulajdonba került bérlakás állományból – kivétel a szolgálati és bérlőkijelölési jogúak – a megüresedett lakásokat szociális rászorult fiatal házasoknak kell bérbe adni, akik vállalják, hogy a szociális bérlakás kiutalásának időpontjától lakáselőtakarékossági szerződést kötnek.
/4/ Kizárólag a szociális helyzetük alapján rászorulók részére kell bérbe adni a 12/2001. /I.31./ számú Kormányrendelet alapján a Gazdasági Minisztérium Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt és szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatás révén létrejövő bérlakásokat.
3.§.
/1/ Az önkormányzati bérlakást igénylőket a bérbeadó veszi nyilvántartásba és erről az igénylőt írásban értesíti.
Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel
4.§.
/1/ Szolgálati jelleggel lehet bérbe adni önkormányzati , települési szempontból szakemberek elhelyezésére szolgáló önkormányzati lakásokat.
/2/ Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára maximum 5 évre adható bérbe.
/3/ Az /2/ bekezdésben meghatározott idő leteltével, amennyiben a bérlő lakhatását más módon nem tudja megoldani és az egyéb feltételek fennállnak a szerződés újabb 5 évre meghosszabbítható.
/4/ Az /2/-/3/ bekezdésben rögzített feltétek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazott jogviszony vagy a munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő, legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt, feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.
/5/ A beérkező kérelmek alapján a polgármester dönt a bérlő személyéről. A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató és az érdek-képviseleli szerv véleményét ki kell kérni.
/6/ Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő a Tv. 21. §. /2/ bekezdésében megjelölt személyeket fogadhatja be. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható.
**/7/ A bérbeadó a bérlő általi óvadék letételét nem köti ki a lakásbérleti szerződésekhez.
Igényjogosultság szociális alapon
5. §.
/1/3 Nem jogosult szociális bérlakásra az az igénylő
a.) 4 Akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó átlagjövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetén négyszeresét.
b.) aki – a vele együtt költöző családtagokat is számítva – üdülővel, beköltözhető vagy értékesíthető lakástulajdonnal rendelkezik - kivéve, aki a tulajdonában lévő ingatlan használatában önhibáján kívül korlátozva van -, **, továbbá a nyugdíjminimum huszonötszörösét meghaladó résztulajdonnal rendelkezik, illetve egyéb ingatlannal rendelkezik /zártkert, termőföld, gyümölcsös, stb./, amennyiben az egyéb ingatlan értéke a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladja.
c.) aki a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű személygépkocsival rendelkezik.
d.) 5az igénylő és a vele együttköltöző valamely személy a szociális bérlakás igénylésekor nem rendelkezik munkabérből származó havi rendszeres jövedelemmel.
/2/ Az igénylés nyilvántartásba vételét meg kell tagadni, ha
e.) az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra.
b.) az igényléskor valótlan adatokat közölt, illetve nem csatolta a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat.
/3/ Az igénylő az igénylés nyilvántartásba vétele után a lakáskörülményeiben személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt tényleges változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadónak.
/4/ A változás bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, az igénylőt a nyilvántartásból törölni kell.
/5/ A nyilvántartásba vétel után az igénylő lakáskörülményeit személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a szociális bérlakásra való jogosultságot a bérbeadó felülvizsgálja. Amennyiben a jogosultság már nem áll fenn, úgy az igénylőt törli a nyilvántartásából, melyről őt írásban értesíti.
/6/ Bérbeadó a szociális bérlakás igénylő és együttköltözőkre vonatkozóan környezettanulmányt készít a /6/ bekezdés teljeskörű vizsgálata érdekében.
Az igénylések kielégítésének sorrendje
6.§.
/1/A bérbeadó a szociális helyzet alapján figyelembe vehető igényeket az 1. számú mellékletben rögzített szempontok szerint besorolja:
/2/ Az üresen álló lakásállomány háromszorosának megfelelő, a besorolás szerinti elöl állók létszámából a Szociális és Egészségügyi Bizottság az összes körülményt mérlegelve választja ki a bérlakásban részesülőket.
/3/ Az igénylő, aki a felajánlott bérlakást nem fogadja el – kivéve a lakásigény jogos mértékétől eltérő felajánlást – 1 /egy/ évig nem részesülhet bérlakás juttatásban.
A lakásigény mértéke
7.§.
/1/ Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi mértékű lakás adható bérbe.
1-3 fő 1-2 szoba,
4-6 fő 2-3 szoba,
minden további költöző esetén plusz 1/2 szoba.
/2/ Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az /1/ bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
/3/6 Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni, ha csak olyan lakás áll rendelkezésre, amely legalább hat hónapja üresen áll.
Önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei
8.§.
/1/ A lakásbérleti szerződést a jogosulttal a kijelölésre hatáskörrel rendelkező döntése alapján illetve a jóváhagyott sorrend szerint a bérbeadó köti meg.
/2/ A 2. §. /4/ bekezdésben foglaltak lakások vonatkozásában a Szociális és Egészségügyi Bizottság egyéb esetben a polgármester jogosult a bérbeadási jogkör gyakorlására.
/3/7 A bérlő gondoskodik a bérlakás kiutalásának időpontjában a villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI törvény 64-65 §-a, valamint a földgázellátásról szóló 2008.évi XL törvény 65-66 §-a szerinti „védendő fogyasztói” státusz megszerzéséről a gáz-, és áramszolgáltató felé annak érdekében, hogy a szociális bérlakásban a két közüzemi szolgáltató felé az előre fizetős mérő felszerelése biztosított legyen.
/4/8 A bérbeadási jogkör gyakorlója évente egy alkalommal a bérbeadásokról a Képviselő-testületnek beszámol.
9.§.
/1/ 9A bérbeadó kezelésében lévő lakásokra megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre szólhat azzal, hogy a 7 § (3) bekezdése szerinti bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés legfeljebb 1 évre szólhat, amely más jogosult hiányában évenként, legfeljebb 5 évig meghosszabbítható.
/2/ A szerződés lejárta előtt 30 nappal a bérlő az igazolások csatolása mellett kérheti újra a bérleti jogviszony megállapítását.
/3/ A jogosultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra lehet megállapítani.
/4/ Amennyiben a bérlő szociálisan már nem jogosult a lakásra, úgy a lakást 30 napon belül köteles bérbeadó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba visszaadni. Abban az esetben, ha lakhatása más módon nem oldható meg, úgy a bérleti jogviszony költségalapú meghatározott lakbér figyelembe vételével meghosszabbítható.
/5/ Amennyiben a bérlõ lakástulajdonnal rendelkezik és a lakástulajdon használatára vonatkozó korlátozás megszûnik, abban az esetben azt köteles 30 napon belül bejelenteni és ettõl számított 60 napon belül a bérlakást elhagyni.
A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei
10.§.
Önálló bérlet esetén önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak egyenes ági hozzátartozók, élettársak közös kérelmére továbbá a már bérleti joggal rendelkező írásos hozzájárulása esetén köthető.
A lakás bérbeadása, a bérleti szerződés tartalma
11. §.
/1/ A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.
/2/ Ha a kijelölt igénylő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik és a bérbeadó erről az igénylőt értesíti.
/3/ Az ajánlati kötöttség megszünéséről szóló értesítés ellen 15 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a bérbeadó a bérbevevővel a szerződést megköti.
/4/ Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a bérbeadó a lakásra más személlyel köthet szerződést.
12.§.
A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlet időtartamát,
b) a lakás azonosító adatait /címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata, stb.)
c) a lakás helyiségeinek felszereltségét,
d) a bérlő /bérlőtársak) személyazonosító adatait.
e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyi azonosító adatait,
f) ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, a bérbeadó azt miként számítja be.
g) a lakbér összegét és megfizetésének időpontját.
h) a birtokbaadás időpontját,
i) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.
j) rendelkezést arról, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt - amennyiben a lakásra további öt évre igényt tart - a bérlő köteles jövedelmi és vagyoni helyzetét igazoló okmányokat a bérbeadónak becsatolni.
***k) a bérlő köteles a lakást életvitelszerűen használni
A bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei
13.§.
/1/ A bérbeadó jelen rendelet 2. és 3. sz. mellékletében meghatározott lakbérek alapján akkor köt szerződést, ha ezt a jövőbeni bérlő elfogadja.
/2/ A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó jelen rendelet módosítása esetén – a vonatkozó jogi korlátok között – jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 1. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal.
/3/ A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a lakástörvény 2. számú mellékletének 15. pontja tartalmazza.
**/4/ A bérbeadó a bérlemény rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles az ellenőrzést tűrni és a bérleménybe jutást biztosítani.
14.§.
/1/ Az e rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni
a) a lakás helyreállításának költségeit,
b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját,
c) a munkálatok elvégzésének határidejét.
/2/ Az /1/ bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül – a bérbeadónak egyösszegben kell a bérlő részére megfizetni.
/3/ Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.
/4/ A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.
/5/ Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérlő által a /4/ bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a Tv. 24. §./1/ bekezdés b) pontja alapján felmondhatja.
15.§.
/1/ A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni:
a)az épület karbantartásáról,
b) az épület központi berendezéseinek /lakástörvény 2. számú melléklet 16. pontja/ állandó üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
/2/ Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egy kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni.
/3/ Az /1/-/2/ bekezdésben foglaltaknak megfelelő külön szerződéseket a bérbeadó köti.
/4/ A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelezően bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.
A lakáshasználati díj
16.§.
/1/ Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
/2/ A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat kell, hogy fizessen.
/3/ A /2/ bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított **3-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege – 13. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.
/4/ A bérbeadó a /2/ bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
A befogadás szabályai
17. §.
Bérlő a Tv-ben meghatározott eseteken kívül – lakásba, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén – befogadhatja élettársát és testvérét, ha azok saját lakással nem rendelkeznek.
A lakásbérlet megszűnése
18. §.
/1/ A bérbeadó és a bérlő a megkötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltak alapján a bérlő
a)kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfort fokozatú,
b)azonos szobaszámú, alapterületű, komfort fokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg
c)nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfort fokozatú lakás bérbeadását kérheti.
/3/ Több bérlőnek a /1/ bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázattal meghirdetni.
19. §.
Amennyiben a határozatlan idõre kötött bérleti szerzõdés közös megegyezéssel szûnik meg és
- a bérlõ nem kér cserelakást, abban az esetben hat havi lakbérének megfelelõ pénzbeni térítést /lelépési díj/ kap,
- kisebb lakást kér, abban az esetben pénzbeni térítésként a két lakás hathavi lakbérének különbözetét kapja.
Lakáscsere
20. §.
/1/ A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
/2/ A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha
a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakásbérleti szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni.
b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jogának jogellenes átruházására irányul.
/3/ A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha az eset összes körülményeire tekintettel a bérlő által cserével megszerezni kívánt lakás nem beköltözhető.
/4/ A lakáscsere szerződéshez szükséges hozzájárulást a bérbeadó adja meg.
Albérlet
21. §.
/1/ A bérlő a lakás egy részét – maximum 50 %-át – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával bérbe adhatja, ha a bérbeadó nem tud részére kisebb lakást biztosítani.
/2/ A bérlő a lakásbérleti jogviszonya megszűnésekor az albérlő kiköltözéséről is köteles gondoskodni.
A lakbér mértéke
22. §.
/1/ A rendelet 2. sz. mellékletében a szociális alapú bérlakások, a 3. sz. mellékletében a költség alapú bérlakások lakbérét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.
/2/ Külön szolgáltatások díja
Víz és csatornadíj az alvízmérővel nem rendelkező lakásokban a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján kerül kiszámításra. A bérlőtől származó díjbevételnek fedezni kell a bérlakás által befizetett víz és csatornadíjakat.
/3/ A bérlő a közüzemi díjakat köteles határidőre megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények azonosak, mint a lakbérfizetés elmaradásának esetén.
/4/ A bérlőkijelölési jogú bérlakások lakbérének mértéke a költségalapú bérlakások lakbérének 50 %-a. * Kiegészítette a 18/2003. /XII.15./ sz. rend. 2. §-a. Hatályos: 2004. január 1-től.
/4/*Az az önkormányzati bérlakásban vagy szociális bérlakásban lakó, aki 2 hónapnál több lakbérrel tartozik az önkormányzatnak, azonnali hatállyal köteles a lakást kiüríteni, kifestett állapotban átadni.
/5/ Köteles a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvileg visszaadni.
/6/ Köteles a lakbérhátralékot megfizetni.
*A /4/-/6/ bekezdéseket beépítette a 4/2010.(III.26.) rendelet. Hatályos: 2010.május 1-től.
Lakbértámogatás
23. §.*
* a 23.§-t hatályon kívül helyezte a 4/2010.(III.26.) rendelet. Hatálytalan: 2010.május 1-től.
I. FEJEZET
A helyiségbérlet szabályai
24. §.
/1/ A bérbeadó rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.
/2/ Az üres helyiségek bérbeadása írásos ajánlat benyújtásával vagy nyilvános pályáztatással továbbá licit útján történik.
/3/ Amennyiben a bérlőkijelölésre jogosult pályázat vagy licit útján kívánja a helyiséget bérbe adni, a pályázat kiírása és a licit lebonyolítása a bérbeadó feladata. A pályázat elbírálása a bérlőkijelölésre jogosult feladata.
/4/ A bérlőkijelölésre vonatkozó hatáskört a polgármester látja el.
/5/ A bérleti díjat az elfogadott ajánlat vagy pályázat alapján a bérlőkijelölésre jogosult állapítja meg. A bérleti szerződést a lakások és helyiségek kezelésével megbízott bérbeadó köti meg.
/6/ A helyiség bérletére vonatkozó szerződés határozott, legfeljebb 5 év időtartamra köthető.
/7/ A bérbeadó a helyiséget leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az általa végzendő tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze, ez a bérlő feladata.
25. §.
A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat kirakatszekrény, védő/elő/tető ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
26. §.
/1/ A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor térítési díjra nem tarthat igényt.
/2/ A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.
27. §.
/1/ A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
/2/ A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helységbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha
a)a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja.
b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.
28. §.
/1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
/2/ A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
/3/ A megállapodásnak tartalmaznia kell
a)a helyiség fekvési helyét,
b)a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c)az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d)az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
/4/ Hozzájárulás akkor adható, ha a cserepartner rendelkezik az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel, vállalkozó igazolvánnyal.
29. §.
/1/ Ha a bérlő által alapított vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles a bérbeadónak ezt megelőzően írásban bejelenteni.
/2/ A helyiség bérleti joga nem apportálható.
/3/ A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a használónak a helyiségre vonatkozó használati joga megszűnik.
I. FEJEZET
A bérbeadás különös szabályai
30.§.
/1/ Ha az életveszélyessé minősített lakásból kiköltöztetettek elhelyezése az önkormányzat feladata, a bérbeadó köteles részükre ideiglenes elhelyezést biztosítani.
/2/ Nem önkormányzati tulajdonban lévő lakásban lakó bérlővel bérleti szerződést legfeljebb egy évre lehet kötni.
31. §.
Önkormányzati tulajdonú lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe.
II. FEJEZET
A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
A lakások vételára
32. §.
/1/ Az elővásárlási joggal érintett lakások helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.
/2/ Az értékbecslést a Tv. 52. §-ában foglalt körülménynek figyelembevételével kell elvégezni.
33. §.
Az lakások vételára e rendelet 32. §-ában foglalt módon és szempontok figyelembevételével megállapított forgalmi érték.
A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények
34. §.
/1/ *** Amennyiben vevő részletfizetést kér, a szerződéskor a vételár 20 %-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó részleteket 15 év alatt köteles törleszteni, havonta egyenlő mértékű összegekben. A törlesztő részleteket kamat terheli, melynek mértéke 15 %.
Az előírtnál hamarabbi törlesztés esetén a vevőt 5 % kedvezmény illeti meg.
Amennyiben a vevő az ingatlanforgalmi értékbecslés által megállapított érték tudomásulvételétől számított 8 napon belül nem jeli részletfizetési igényét, úgy köteles a vételárat szerződéskötéskor egy összegben teljesíteni.
/2/ Ha a vevő törlesztési kötelezettségének csak késedelmesen tesz eleget, úgy a késedelmesen megfizetett összeg után a késedelem időtartamára a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni a /1/ bekezdésben megállapított kamaton felül.
35. §.
/1/ Amennyiben a lakást a Tv. illetve e jelen rendelet alapján az arra jogosult vásárolja meg és a vásárláskor a teljes vételárat kiegyenlíti, a vételárból 5 % engedmény illeti meg.
/2/ Az a vevő, aki a szerződés megkötése után a vételár hátralékát a vállalt határidőnél előbb fizeti ki, a vételár hátralékból arányos, de legfeljebb 5 % engedményre jogosult.
/3/ Ha a szerződés megkötésekor a vevő a saját háztartásában 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, úgy a részletekben megfizetésre kerülő vételár hátralék kamatmentes.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladása
36. §.
/1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek /továbbiakban: helyiség/ vételárának mértéke a helyi forgalmi érték.
/2/ Ha a Tv. illetve jelen rendelet alapján elővásárlásra jogosult veszi meg a helyiséget, a vételár az /1/ bekezdésben szabályozott mértéket nem haladhatja meg.
/3/ Helyiség eladása esetén részletfizetés és vételár kedvezmény nem adható, illetve nem engedélyezhető.
/4/ Versenytárgyalás útján kell értékesíteni a helyiséget, ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem élt vagy a helyiség teljesen üres, beköltözhető állapotban van.
/5/ Versenytárgyalás esetén a vételár a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.
/6/ A versenytárgyalást legalább egy megyei napilapban a versenytárgyalás napja előtt legalább 30 nappal meg kell hirdetni.
/7/ A versenytárgyaláson bárki részt vehet, aki teljesíti a polgármester által megállapított versenytárgyalási feltételeket.
Az értékesítés előkészítése, szerződéskötés
37. §.
/1/ A Tv. és a jelen rendelet hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni eladási szándékáról.
/2/ Az ajánlatban közölni kell az eladásra kerülő lakás, illetve helyiség fontosabb adatait, az értékbecslő szakvéleménye alapján megállapított vételár összegét, a kedvezmények megnevezését és azok mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár összegét, a részletfizetési kedvezmény időtartamát, a vételár összegét terhelő kamat mértékét és mindazokat az adatokat, amelyeket az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell.
/3/ Ha a lakás, illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, az ő vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.
/4/ Az önkormányzat az ajánlatához 90 napig kötve van.
/5/ Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön. Az adásvételi szerződést azonban ilyenkor is külön írásba kell foglalni.
/6/ Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára a kézhezvételtől számított 60 napon belül nem válaszol, a szerződés nem jön létre, és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.
/7/ Az önkormányzat ajánlatában köteles közölni, hogy az ajánlatához meddig van kötve.
38.§
A Tv. 50. §-ában szabályozott hozzájárulás megadásáról vagy annak megtagadásáról a bérlőnek írásban kell nyilatkoznia.
39. §.
/1/ Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor a hátralévő összeg, annak szerződéses kamata, fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. E jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásban bejegyeztetni.
40. §.
/1/ Jelen rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek értékesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
/2/ Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. A szerződés megkötésekor esetékes vételárat és a vételár részleteket a Polgármesteri Hivatal elkülönített számlájára kell befizetni. Felhasználására vonatkozóan a Tv. előírásai szerint kell eljárni.
/3/ Az önkormányzat képviselő-testülete jelöli ki az eladásra szánt lakásokat, helyiségeket.
/5/ Jelen rendeletben szabályozott versenytárgyalás lebonyolítása és annak eredményének kihirdetése, az értékesítési teendők ellátása a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik, míg a versenytárgyalás eredményének megállapítása az önkormányzat képviselő-testületének feladata.
41. §.
/1/ Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételétől kezdve a bérlő a lakáson, illetve a helyiségen értéknövelő munkát nem végezhet, illetve nem végeztethet.
/2/ Ha a bérlő a vételár megállapításakor a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét /Tv. 54. §./2/ bekezdés/ a forgalmi értékből levonatni kívánja, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.
42. §.
/1/ A rendelet kihirdetése napján lét hatályba – kivéve e rendelet 5. és 6. számú melléklete - , rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
/2/ E rendelet 4. és 5. számú melléklete 2003. április 1-én lép hatályba, egyidejűleg e rendelet 2. és 3. számú melléklete lesz.
/3/ A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kondoros Nagyközség Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésük szabályairól szóló 1994. évi 10. /VII.28./számú, az 1994. évi 13. /X.27./ számú, 1999. évi 8. /VI.28./ számú, 2000. évi 1. /I.28./ számú, 2001. évi 3. /II.15./ számú, 2001. 15. /VII.27./ 2001. évi 29. /XII.20./ számú helyi rendelet.
43:10
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006./123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
2.melléklet a 2002.évi 19.(XII.06.) önkormányzati rendelethez
SZOCIÁLIS ALAPÚ BÉRLAKÁSOK LAKBÉRE
(2018. április 1-től)
Lakás komfortfokozat megnevezése Lakbér (Ft/m2/hó)
összkomfortos 300.-
komfortos 213.-
félkomfortos 109.-
komfort nélküli 72.-
3. melléklet a 2002.évi 19.(XII.06.) sz .rendelethez*
KÖLTSÉGALAPÚ BÉRLAKÁSOK LAKBÉRE
(2018. április 1-től)
Lakás komfortfokozat megnevezése Lakbér (Ft/m2/hó)
összkomfortos 388.-
komfortos 291.-
félkomfortos 195.-
komfort nélküli 116.-
*módosította a 24/2008.(XII.12.) rendelet
*Módosította a 24/2008.(XII.12.)rendelet, Hatályos 2009./ április 1-től.
* Módosította a 10/2006. (III.31.) rendelet, hatályos 2006. március 31-től,
* Módosította a23/2006. (X.27.) rendelet, hatályos 2006. november 1-től,
* Módosította a 29/2011 (XII.16.) rendelet, hatályos 2012.április 1-től,
*Módosította a 29/2012.(XII.21.)önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.április 1-től
4. melléklet a 2002.évi 19.(XII.06.) rendelethez*
Önkormányzati lakások szolgálati jelleggel:
|
Cím |
Komfortfokozat |
m2 |
|
Kondoros, Kossuth tér 1/4. |
Komfortos |
43 |
|
Kondoros, Kossuth tér 1/5. |
Komfortos |
49 |
|
Kondoros, Kossuth tér 1/3 |
Komfortos |
43 |
|
Kondoros, Kossuth tér 1/2 |
Komfortos |
43 |
|
Kondoros, Pipacs u. 3/1. |
Komfortos |
59 |
|
Kondoros, Pipacs u. 5/1. |
Komfortos |
59 |
|
Kondoros, Pipacs u. 5. |
Komfortos |
68 |
|
Kondoros, Pipacs u. 3. |
Komfortos |
68 |
|
Kondoros, Hősök útja 34 |
Komfortos |
58 |
|
Kondoros, Endrődi u. 8. |
Komfortos |
53 |
|
Kondoros, Endrődi u. 8. |
Komfortos |
31 |
|
Kondoros, Damjanich u. 3. |
Összkomfortos |
96 |
|
Kondoros, Damjanich u. 3. |
Komfortos |
80 |
Szociális bérlakások:
|
Cím |
komfortfokozat |
m2 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/1 |
összkomfortos |
65 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/2 |
összkomfortos |
65 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/3 |
összkomfortos |
56 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/4 |
összkomfortos |
67 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/5 |
összkomfortos |
84 |
|
Kondoros, Hősök útja 32/6 |
összkomfortos |
56 |
|
Kondoros,Wesselényi u. 3/1 |
összkomfortos |
57 |
|
Kondoros,Wesselényi u. 3/2 |
összkomfortos |
44 |
|
Kondoros,Wesselényi u. 3/3 |
összkomfortos |
57 |
|
Kondoros,Wesselényi u. 3/4 |
összkomfortos |
59 |
Egyéb bérlemények:
|
Cím |
m2 |
|
Kondoros, Kossuth tér 1/1. |
73 |
|
Kondoros, Iskola u. 2/4 |
157 |
|
Kondoros, Endrődi u. 8. |
52 |
|
Kondoros, Béke u. 36. |
105 |
|
Kondoros, Endrődi u. 8. |
52 |
|
Kondoros, Damjanich u. 2. |
127 |
*Beépítette a 14/2010.(IX.10.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010.szeptember 10-től.
1
Hatályon kívül helyezte a 20/2009.(XI.27.) rendelet. Hatálytalan: 2009.december 1-től.
2
Módosította a 10/2013.(VI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. július 1-től.
3
Számozást módosította a 10/2013.(VI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.július 1-től.
4
A rendelet szövegét a 20/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2018.január 1-től
5
Beépítette a 10/2013.(VI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. július 1-től.
6
Beépítette a 6/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. március 28.-tól
7
Beépítette a 10/2013.(VI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. július 1-től.
8
Számozását módosította a 10/2013.(VI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. július 1-től.
9
Módosította a 6/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015.március 28.-tól.
10
Beépítette a 20/2009.(XI.27.) rendelet. Hatályos: 2009. december 1-től.
