2/2002. (I. 18.) OM rendelet

az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

2002.01.26.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló, módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. § Az R. melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerinti szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

2. § (1) Az R. melléklete a ,,Gépipar (gépgyártás, -szerelés, -kezelés)'' szakmacsoport alatt szereplő ,,09 5 3129 16 30 01 Automatizálási technikus (elektronikai, gépipari szakirányok)'' szakképesítés a következő új szakiránnyal egészül ki, és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

,,52 5499 01 Automatizálási technikus (gyártósori technikus szakirány)''

,,Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)''

(2) Az R. melléklete a ,,Szolgáltatás'' szakmacsoport alatt szereplő ,,11 9 7526 02 9 0 02 Gumijavító és centrírozó'' szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

,,33 5292 01 Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó'' és

,,Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)''

(3) Az R. melléklete a Faipar szakmacsoport alatt szereplő ,,12 2 7349 02 5 4 02 Csónaképítő'' szakképesítés a következők szerint módosul:

,,33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő''

(4) Az R. melléklete az ,,Elektronika, finommechanika (műszeripar)'' alatt szereplő ,,09 7441 02 2 4 13 Orvosi műszerész'' szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

,,33 5237 05 Orvosikéziműszer-készítő'' és

,,Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)''

(5) Az R. melléklete a ,,Villamosenergia-ipar, villamos biztonságtechnika'' szakmacsoport alatt szereplő ,,55 5423 01 Villamosmérnök-asszisztens'' szakképesítés a következő új szakiránnyal egészül ki, és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

,,55 5423 01 Villamosmérnök-asszisztens (stúdiótechnikai szakirány)''

,,Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)'',

ezzel egyidejűleg e rendelet 2. számú melléklete szerinti szakmai és vizsgakövetelmény lép helyébe.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben felsorolt, módosított szakképesítések megnevezését és azok részletes szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter

1. számú melléklet a 2/2002. (I. 18.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

------------------

OKJ azonosító szám Új szakképesítés megnevezése

Szakmacsoport megnevezése

------------------

54 4641 07 CAD–CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus

Informatika (szoftver)

55 5499 03 Faipari termelésszervező

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

52 5412 05 Gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens

Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

31 5216 21 Hő-, hangszigetelő és ipari bádogos

Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő)

54 3442 02 Humán controlling ügyintéző

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő

Informatika (szoftver)

55 5411 01 Könnyűipari mérnökasszisztens (a szakirány megjelölésével)

Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

54 3435 01 Logisztikai szervező

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

52 3435 02 Logisztikai ügyintéző

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

55 3435 01 Reklámszervező szakmenedzser

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

52 5411 11 Textiliparitermék-menedzser

Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

55 3435 02 Üzletviteli szakmenedzser

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

CAD–CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 07

2. A szakképesítés megnevezése: CAD–CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A CAD–CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus a termelő vállalatoknál, vállalkozásoknál, saját vállalkozásban:

– részt vesz a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésében (szabványok, előírások betartása, betartatása, ellenőrzési feladatokat lát el, dokumentál, kezeli a nem-megfelelőségeket),

– részt vesz új termék tervezését megelőzően külső, belső műszaki, gazdasági információk gyűjtésében, feldolgozásában, a piaci, vevői igények feltárásában,

– részt vesz az adott feladathoz szükséges hardver, szoftver eszközök kiválasztásában, telepítésében és folyamatos üzemeltetésében a rendszergazda támogatásával,

– részt vesz a tervezői munkában, korszerű számítógépes tervezőprogramok segítségével elkészíti (módosítja, karbantartja, kezeli) a szükséges terv-, gyártási dokumentációt,

– részt vesz a termékek arculat- és formatervezésében, vázlatok, változatok elkészítésében,

– technológusként műszaki számításokat végez, CAM tervező program alkalmazásával gyártóprogramot készít,

– részt vesz a termék piaci megjelenéséhez szükséges műszaki dokumentáció, marketing jellegű kiadvány (műszaki leírás, gépkönyv, átvételi utasítások, látványterv, működési animáció, felhasználói útmutató, prospektus, szórólap, katalógus stb. szükség esetén korszerű elektronikus formában is pl. CD-ROM, illetve internetes alkalmazás) elkészítésében,

– részt vesz szakmai bemutatók szervezésében, üzleti tárgyalásokon, pályázatok kiírásában, elkészítésében, hivatalos eljárások bonyolításában (pl. iparjogvédelmi, engedélyeztetési),

– részt vesz a gyártás feltételeinek megteremtésében,

– munkáját egyedül, távmunkában vagy egy csoporton belül, abban menedzseri feladatokat is ellátva végzi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

55 5499 02 Terméktervező műszaki menedzserasszisztens

52 5442 05 Gépszerkesztő technikus

52 5442 06 Szerszám és készülékszerkesztő technikus

54 5482 01 Termelésirányító

34 5233 01 NC, CNC programozó technológus

52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A számítógép üzemeltetése, általános célú felhasználói programok alkalmazása

A számítógépes tervezői környezetet ismeri, üzemelteti, elvégzi a napi karbantartási feladatokat. A tervezői és a dokumentációs munka során szükséges szövegszerkesztési, számítási adatkezelési, prezentációs, számítógépes kommunikációs feladatokat ellátja. Adott feladat elvégzéséhez meghatározza a szükséges hardver, szoftver eszközöket.

Számítástechnikai alapismeretek alkalmazása:

– ismeri a számítógép felépítését, működési elvét, a perifériák feladatát, fajtáit, működési elvét,

– üzemelteti a számítógépet és a kapcsolódó perifériákat a biztonságtechnikai követelményeknek megfelelően,

– elvégzi a napi karbantartási feladatokat,

– kezeli az operációs rendszert,

– használja a fájl és lemezkezelő segédprogramokat,

– használja vírusellenőrző programokat, figyeli az új verziókat,

– meghatározza adott feladat elkészítéséhez szükséges szoftvereket,

– elvégzi az alkalmazott programok telepítését, testreszabását,

– elvégzi az állományok archiválását,

– betartja a tevékenység gyakorlásához szükséges munkavédelmi, egészségvédelmi szabályokat.

Szövegszerkesztő program használata:

– ismeri egy általános célú WYSIWYG szövegszerkesztő program szolgáltatásait,

– létrehozza a szükséges dokumentumokat, elvégzi ezek karakter, bekezdés, szakasz és dokumentum szintű formázását, mentését, nyomtatását,

– képes a dokumentumban táblázatot, képet elhelyezni,

– körlevelet készít, nyomtat,

– alkalmazza a stílusokat,

– használja a munka minőségét és hatékonyságát fokozó szolgáltatásokat például felsorolás, sorszámozás, oldalszámozás, nyelvi ellenőrzés, elválasztás, tartalomjegyzék,

– megvalósítja a különféle alkalmazások közötti adatcserét.

Táblázatkezelő program használata:

– ismeri egy általánosan használt táblázatkezelő program szolgáltatásait,

– ismeri a táblázat, munkalap, munkafüzet felépítését,

– beviszi az adatokat a táblázatba,

– elvégzi a táblázat formázását, mentését, megjelenítését, nyomtatását,

– elvégzi a számítási műveleteket képletek, függvények alkalmazásával,

– diagramot készít, formáz,

– adatkezelést végez (hozzáadás, törlés, módosítás, rendezés, szűrés),

– megvalósítja a különféle alkalmazások közötti adatcserét.

Adatbázis-kezelő program használata:

– ismeri egy általánosan használt adatbáziskezelő program szolgáltatásait,

– megtervezi az adatok alapján az adattáblákat,

– létrehozza az adattáblákat, kiépíti a relációs kapcsolatokat a táblák között,

– elvégzi az adattáblák karbantartását,

– megvalósítja a szükséges rendezési, keresési, leválogatási feladatokat,

– elkészíti a szükséges űrlapot, jelentést.

Grafikai és prezentáció készítő program használata:

– ismeri a vektor és a pixel grafikus rajok jellemzőit,

– ismeri egy grafikus és egy pixeles grafikus program szolgáltatásait, a legfontosabb állományformátumokat és jellemzőit,

– egyszerűbb ábrákat létrehoz, szerkeszt,

– megtervez, létrehoz, módosít, megjelenít, nyomtat egyszerű bemutatókat.

Helyi hálózat és az Internet szolgáltatásainak használata:

– ismeri a hálózatok működésének alapelveit, felhasználási területeit,

– képes a hálózatba be- és kijelentkezni,

– kezeli a hálózati meghajtókat, nyomtatókat, állományokat,

– ismeri és alkalmazza az Internet szolgáltatásait (E-mail, WWW, FTP, IRC).

2. feladatcsoport

Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása

Munkaterületén ismeri és betartja a minőségbiztosítási szabványok és dokumentációk előírásait, ellenőrzési, dokumentálási feladatokat végez:

– ismeri a minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmakat,

– ismeri és betartja a szabvány- és minőségbiztosítási előírásokat,

– munkaterületén ellenőrzi a szabványok, minőségbiztosítási dokumentumok (minőségbiztosítási kézikönyv előírásai, eljárási, munka és vizsgálati utasítások, dokumentációk) előírásainak betartatását,

– dokumentálja az ellenőrzések eredményét,

– ismeri a jegyzőkönyv, jelentés tartalmi, formai követelményeit,

– jelentést készít a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően az ellenőrzésekről,

– javaslatokat tesz helyesbítő és megelőző intézkedésekre, intézkedik a nem megfelelőségek kezelésére.

3. feladatcsoport

CAD feladatok végzése

Elkészíti a különféle rendeltetésű rajzdokumentációkat számítógépes CAD programmal, kezeli, javítja, naprakészen tartja ezeket:

– ismeri a szakterülete műszaki ábrázolási szabályait,

– ismeri a szakterület műszaki dokumentációinak tartalmi, formai követelményeit, szabványelőírásait,

– ismeri a CAD/CAM rendszerek alapelveit, a CAD programok általános szolgáltatásait,

– elkészíti, módosítja CAD program segítségével a szakterületén előforduló síkbeli rajzokat, illetve a kész rajzokat elemzi,

– modellezi CAD program segítségével a szakterületén előforduló térbeli alkatrészeket, illetve az elkészült térbeli modelleket elemzi,

– ismeri és alkalmazza a CAD program lehetőségeit műszaki dokumentációk készítésénél,

– megvalósítja a CAD program és más alkalmazások közti kapcsolatot (OLE objektumok, vágólap használata, valamint a CAD rajzok műszaki dokumentációkba történő beépítése, állományokat Internetről megnyitni, Internetre menteni).

4. feladatcsoport

CAM feladatok végzése

Számítógéppel segített gyártástervezési feladatokat végez:

– ismeri a CAM fogalmát, jellemzőit,

– ismeri a CNC gépek fogalmát, felépítését, működésének elvét, jellemzőit, helyét és szerepét a gyártásban,

– ismeri a CNC-programozás alapjait és szabályait,

– ismeri a CNC szerszámgépen történő gyártás előkészítésének fő tevékenységeit,

– ismeri, betartja és betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat és követelményeket,

– elvégzi az alkalmazott CAM program installálását, konfigurálását,

– meghatározza a megmunkálandó alkatrész általános adatait,

– meghatározza a munkadarab megmunkálandó geometriai adatait,

– meghatározza a megmunkálás technológiai paramétereit,

– kiválasztja megmunkáló szerszámokat,

– meghatározza a megmunkálási folyamatot,

– elvégzi a megmunkálási folyamat szimulációját,

– CAM gyártóprogramot generál.

5. feladatcsoport

Termék forma- és látványtervek készítése

Részt vesz a termék arculat- és formatervezésében, tervvázlatokat, változatokat, fotórealisztikus látványtervet, működési animációt szerkeszt:

– ismeri a termék fogalmát, jellemzőit,

– ismeri a termékkel szemben támasztott követelmények meghatározásának módszerét,

– ismeri a formatervezés célját, funkcióját, történetét,

– ismeri a terméktervezési folyamat formatervezéssel összefüggő lépéseit,

– ismeri a színtan, formatan alapjait,

– ismeri a különféle vázlatok, tervek készítésének módszereit,

– alkalmazói szinten ismeri egy korszerű modellező program design-hoz tartozó szolgáltatásait (anyagszerkesztő, háttér- és környezeti objektumok, fényforrások, kamera, animáció),

– számítógépes modellező program segítségével elkészíti a különféle tervvázlatokat, változatokat (formaterv, látványterv, működési animáció).

6. feladatcsoport

Menedzsment feladatok végzése

Vállalkozási és jogi alapismeretek alkalmazása, menedzseri, marketing és üzleti kommunikációs feladatok végzése

Vállalkozási és jogi ismeretek alkalmazása:

– ismeri a vállalkozási formákat,

– ismeri a vállalkozás alapítás, működtetés, megszüntetés folyamatát,

– ismeri az üzleti terv készítés folyamatát, tartalmi, formai követelményeit,

– ismeri a távmunkavégzés típusait, folyamatát,

– képes távmunka-lehetőségek felkutatására, a munka távmunkában történő elvégzésére,

– ismeri a jogi alapfogalmakat, jogszabályok fajtáit, a jogrendszer felépítését, munkajogi szabályokat, szerződések fajtáit (polgári jogi) formai, tartalmi követelményeit, a szerzői jogi szabályokat,

– ismeri az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat,

– ismeri a számítógéppel elkövethető bűncselekmények fajtáit kiküszöbölésének lehetőségeit.

Marketing és üzleti kommunikációs feladatok végzése:

– ismeri a marketing történetét, kialakulását,

– ismeri a marketing mix elemeit,

– részt vesz a marketing terv elkészítésében,

– ismeri az árpolitika, árstratégia kialakítás módját,

– ismeri és betartja a reklámjog, reklámetika szabályait,

– ismeri a reklámeszközök, médiumok fajtáit és jellemzőit,

– ismeri a public relations munka alapjait,

– részt vesz a szakmai és üzleti tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában,

– ismeri és alkalmazza a tárgyalási stratégiákat és taktikákat,

– ismeri és alkalmazza a kommunikáció formáit (írásbeli, szóbeli, metakommunikáció),

– részt vesz szakmai bemutatók, előadások előkészítésében, megtartásában prezentációs eszközök használatával,

– részt vesz pályázati anyagok összeállításában a pályázati feltételek figyelembevételével,

– ismeri a pályázati eljárások lebonyolításának technikáját.

Menedzseri ismeretek alkalmazása:

– ismeri a menedzser, menedzselés, menedzsment fogalmát,

– ismeri a menedzselés folyamatát, szakaszait, feladatait,

– ismeri a menedzserrel szembeni követelményeket, a legfontosabb menedzseri szerepeket,

– ismeri a problémakategóriákat, a problémakezelés és problémamegoldás szakaszait és módszereit,

– ismeri a vállalkozási szervezetek formáit és jellemzőit,

– képes legalább kétféle csoportos szellemi alkotótechnikai módszer alkalmazására (brainstorming, Delphi típusú),

– ismeri a projektmenedzsment alapjait: a projekt fogalmát, a projekt ismérveit, életciklusát,

– ismeri az innováció menedzsment alapjait: az innováció fogalmát, főbb elemeit, az innovációs folyamat főbb tevékenységeit, az új megoldások fajtáit, védelmüket,

– ismeri a termelésmenedzsment alapjait: a termelésmenedzsment főbb feladatait, időalap, kapacitás, sorozatnagyság, átfutási idő meghatározása, gyártásprogramozás készítés menetét,

– ismeri a változásmenedzsment alapjait: a változásmenedzsment célját, alaptechnikáit, változtatással járó menedzselési módszereit,

– ismeri az emberi erőforrás menedzsment alapjait: az ember szerepe a termelésben, a munkaerő-szükséglet tervezése, munkakapcsolatok vezetők és beosztottak között, menedzsment és munkavállalói érdekképviseletek között, érdekegyeztetés folyamata.

Számítógépes projekt tervezése:

– ismeri egy általánosan használt projekt tervező program szolgáltatásait, használatát,

– ismeri és alkalmazza a projektkezelés és értékelés módszereit számítógépes program segítségével (PERT, CPM módszer, Gantt diagram, jelentéskészítés),

– ismeri és megvalósítja erőforrások menedzselését az adott programmal,

– ismeri a projekt nyomon követés feladatait.

7. feladatcsoport

Műszaki és reklámdokumentumok készítése (kiadványszerkesztés)

Elkészíti és naprakészen tartja a termékhez tartozó műszaki és marketing jellegű, nyomtatásra kerülő dokumentációkat:

– ismeri a tipográfiai és a grafikai tervezés alapjait,

– felhasználja egy korszerű kiadványszerkesztő program főbb szolgáltatásait (dokumentum, szöveg, kép, objektum, szín kezelése, grafikai elemek alkalmazása),

– egy vektorgrafikus program (a grafika és prezentációs modul ismereteit meghaladó ismerete),

– részt vesz a cég és termékeinek, szolgáltatásainak megjelenését, azonosíthatóságát szolgáló arculati elemek (embléma, védjegy, levélpapír, névjegy, irodai nyomtatványok, plakátok, szóró hirdetések, csomagolás), eladás előtti ,,Before Sale'' termékkísérő dokumentációk (műszaki leírások, prospektusok, katalógusok, specifikáció, eladás utáni ,,After Sale'' termékkísérő dokumentációk (használati útmutatók) elkészítésében.

8. feladatcsoport

Műszaki és reklámdokumentumok készítése (multimédia alkalmazások)

Elkészíti és naprakészen tartja a termékhez tartozó műszaki és marketing jellegű, számítógépes adathordozóra, vagy hálózati felhasználásra tervezett dokumentációkat:

– ismeri a multimédia alapfogalmait, szerepét a műszaki és reklám alkalmazásokban,

– kezeli a különféle prezentációs eszközöket (digitális fényképezőgép, videorekorder, analóg, digitális videokamera, videoprojektor),

– ismeri a multimédia állományok tervezésének módszerét,

– megtervezi a multimédia alkalmazás forgatókönyvét,

– elvégzi az alkalmazáshoz szükséges kép, szöveganyag szkennelését,

– előkészíti az alkalmazás hangállományait (digitalizálás, szerkesztés),

– képeket készít digitális fényképezőgéppel,

– állóképeket szerkeszt képszerkesztő programmal,

– videofelvételt készít analóg és digitális kamerával,

– rövid klipeket készít video szerkesztő programmal,

– multimédia alkalmazást készít szerzői rendszer használatával,

– Interneten terjesztett multimédia (hypermédia) alkalmazást készít.

9. feladatcsoport

Idegen nyelvű dokumentáció használata

– A jelöltnek rendelkeznie kell az idegen nyelvű dokumentációk, a hardver, szoftver eszközök használatához szükséges nyelvismerettel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Iskolai végzettség: érettségi vizsga (é)

Szakmai előképzettség: gépipari szakközépiskolai érettségi, vagy gépipari, gépgyártástechnológiai technikusi oklevél, vagy gépipari műszaki főiskolai oklevél.

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A modulzáró vizsgák letétele.

A vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal leadott és elbírált szakdolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott témakörök szerinti általános ismeretanyagot kérünk számon.

Időtartama: 240 perc

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítésből áll.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdések megválaszolásából áll.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli központi tételsort az Oktatási Minisztérium hagyja jóvá. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga az alábbi témacsoportokból kiadott feladatokból áll:

– A számítógép üzemeltetése, általános célú felhasználói programok alkalmazása

– Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása

– CAD feladatok végzése

– CAM feladatok végzése

– Műszaki gazdasági menedzsment feladatok végzése

– Műszaki és reklámdokumentumok készítése

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított problémakifejtő és tesztfeladatok.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítéséből és annak számítógépes prezentációval összekötött megvédéséből áll, melynek során a hallgató bizonyságot tesz előadói, érvelés- és tárgyalástechnikai készségéről, számítástechnikai alapismereteiről.

A szakdolgozatok tárgya komplex, számítógéppel segített tervezési és dokumentálási feladat.

A szakdolgozatokat csak a képzőintézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, legkésőbb a képzés befejezését követő 1 évig.

A szakdolgozatokat, a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgára bocsátás feltételei: legalább elégséges minősítésű írásbeli és gyakorlati vizsga.

A szóbeli vizsga válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre.

A szóbeli vizsga kérdéseit a III. pontban megadott témakörök figyelembevételével állítják össze.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.

Nem bocsátható szakmai vizsgára az a jelölt, akinek szakdolgozatát nem javasolták elfogadásra.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható az alábbi – 10 éven belül szerzett – szakképesítéssel, illetve tanúsítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezőknek.

A számítógép üzemeltetése, általános célú felhasználói programok alkalmazása írásbeli rész, és az ehhez a témakörhöz tartozó szóbeli tételek:

– számítástechnikai képesítéssel rendelkező hallgatók,

– gépipari számítástechnikai technikus,

– terméktervező műszaki menedzserasszisztens.

Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása írásbeli rész, és szóbeli tételek:

– minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító,

– gépipari számítástechnikai technikus,

– szerszám és készülékszerkesztő technikus,

– géptervező technikus,

– terméktervező műszaki asszisztens,

– minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezők.

CAD feladatok végzése írásbeli rész és szóbeli tételek:

– NC/CNC programozó technológus,

– szerszám és készülékszerkesztő technikus,

– géptervező technikus,

– terméktervező műszaki asszisztens,

– CAD szoftver kezelői, illetve üzemeltetői képesítő oklevéllel rendelkezők.

CAM feladatok végzése írásbeli rész és szóbeli tételek:

– gépipari számítástechnikai technikus,

– géptervező technikus,

– NC/CNC programozó technológus,

– szerszám és készülékszerkesztő technikus,

– CAM szoftver kezelő, illetve üzemeltetői képesítő oklevéllel rendelkezők.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet tartalmazza.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

– szakmai elmélet,

– szakmai gyakorlat.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsga osztályzatát a központi vizsgatételhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott ,,értékelési útmutató'' alapján egy érdemjeggyel kell megállapítani.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy érdemjegyet kap.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegy számtani átlaga és a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus(ok) javaslata(i) alapján állapítja meg a vizsgabizottság.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga érdemjegyét a szakdolgozat prezentációval összekötött védése adja. A szakdolgozatot és a prezentációt egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, a szóbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott.

* * *

Faipari termelésszervező szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5499 03

2. A szakképesítés megnevezése: Faipari termelésszervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3919 Egyéb ügyintézők

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A faipari termelésszervező – mint a faipari, illetve az okleveles faipari mérnök közvetlen munkatársa – a faipar területére vonatkozó megfelelő mélységű műszaki, informatikai és számítógép-kezelési ismeretei, továbbá menedzsment és idegen nyelvi ismeretei birtokában műszaki ügyintézői feladatokat lát el. Ennek érdekében részt vesz:

– a termelésszervező tevékenységet megalapozó műszaki, gazdasági, marketing, környezetvédelmi stb. információk gyűjtésében és rendszerezésében,

– szakmai irányítás mellett a termelésszervezés kreatív tevékenységeiben,

– a termelésszervezés rutinjellegű, ismétlődő tevékenységeiben, amelyek egy része alól képes a faipari mérnököt mentesíteni,

– a termelésszervezéshez kapcsolódó gazdasági számítások elvégzésében,

– a kísérletek és mérések megszervezésében és biztonságos lebonyolításában,

– a technológus, a gyártó, a minőségbiztosító, az üzemeltető stb. szakemberekkel folytatott konzultációkban és egyeztetésekben,

– a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában,

– a termelésszervezési tevékenység eredményeinek bemutatásában,

– a minőségbiztosítási és ellenőrzési eljárások szervezésében, dokumentációinak elkészítésében.

Folyamatosan ellenőrzi:

– a termelési folyamat tervezett időbeli előrehaladásának helyzetét,

– a felhasznált erőforrások mennyiségét és értékét,

– a kísérletek, a kísérleti gyártás és üzemeltetés során felhasznált anyagok, berendezések, műszerek műszaki paramétereit.

Gondoskodik:

– a nyersanyagok, termékek (fűrész- és lemezipari, bútor- és épületasztalos ipari) belső anyagmozgatásának, csomagolásának, az értékesítés előkészítésének, szállításának szervezéséről,

– a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,

– a folyamatos működéshez szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról,

– a termelés műszaki, gazdasági információinak és dokumentumainak az érintett szervezeti/termelési egységhez való eljuttatásáról.

Elvégzi az alábbi termeléssel összefüggő tevékenységeket:

– laboratóriumi mérések előkészítése, dokumentálása,

– próbaüzemeltetés, kísérleti munkák,

– hibafeltárás és hibaelhárítás egyszerűbb műveletei.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

54 3404 01 Menedzserasszisztens

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyeket munkavégzése során szakszerűen alkalmaz. Így

– ismeri a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat (munkaköri leírás, bérezés, munkarend, munkaidő stb.),

– betartja a munkahely kialakítására, az anyagtárolásra, a közlekedési utak biztosítására vonatkozó előírásokat,

– gondoskodik a különböző technológiák során alkalmazott biztonsági előírások betartásáról és a védőfelszerelések használatáról,

– alkalmazza a munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírásokat, ismeri a tűzoltó készülékeket és azok biztonságos használatát,

– betartja az általános és speciális környezetvédelmi előírásokat.

2. feladatcsoport

A termelés és munkafolyamatainak információs szervezése

A faipari termelésszervező munkája során:

– fel tudja dolgozni a munkafeladatok erőforrás adatait, információit, továbbítja azokat (létszám, energia, anyag),

– elemzi a munkafolyamatokat, időtervezést készít,

– menedzseli a termelési projekteket,

– szervezi a munka irányítását, ellenőrzését és értékelését.

3. feladatcsoport

Műszaki dokumentumok összeállítása és felhasználása a termelés szervezéséhez

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek segítségével műszaki tevékenységét magas színvonalon el tudja látni. Ennek során:

– elkészíti a gépelemek, gépészeti szerkezetek műszaki rajzait, elemzi és értelmezi azokat,

– elkészíti a faszerkezetek összeállítási rajzait, olvassa azokat,

– használja a számítógéppel támogatott szerkesztői programokat (CAD és CAM),

– műszaki jegyzőkönyveket készít,

– anyagszükségletet határoz meg,

– integrált termelésszervezést végez.

4. feladatcsoport

A termelés gazdasági és pénzügyi ügyviteli szervezése

A faipari termelésszervező munkája során

– gazdasági elemzést végez a nyersanyag, a segédanyag, a gépek, szerszámok, berendezések piacáról,

– ismeri a makro- és mikrogazdaság alapfogalmait, folyamatait, a vállalatgazdálkodás, készletezés és pénzügyi bizonylatolás elveit, szabályait,

– ismeri a vállalkozás lényegét, formáit, főbb tevékenységeit, az üzleti terv készítésének elvét,

– árkalkulációt készít a termelés fázisairól,

– ismeri a pénzügyi bizonylatolás technikáját és dokumentálási feladatait,

– vállalkozási alapú üzletterveket, kalkulációkat készít.

5. feladatcsoport

Marketingmenedzsment tevékenységek a termelés szervezésében

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában

– elemzi a piaci viszonyokat (munkaerő, anyag, termék, energia),

– megszervezi a termékek eladását (csomagolás, szállítás, szervizelés).

– képes a humánerőforrás menedzselésre (munkaköri elemzés, feladatleírás, új technológiák betanítása),

– ismeri a piaci viszonyokat, a marketing és a menedzsment fontosabb alapfogalmait, összefüggéseit, ezeket fel tudja használni a gyakorlati menedzselési folyamatoknál,

– ismeri a stratégiai, az innovációs, a projekt és a változás menedzsment elvi alapjait és alkalmazási módszereit,

– ismeri a kommunikációt és folyamatait, a csoport és csoportépítés, a szervezetfejlesztés elvi alapjait,

– ismeri a motiváció és a humánerőforrás-fejlesztés elvi alapjait, a projektellenőrzés és értékelés, a minőségbiztosítás elveit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az, aki

a) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, amely egyben a beiskolázás feltétele is,

b) a záró írásbeli és szóbeli vizsgákat teljesítette,

c) a szakdolgozatát elkészítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

– írásbeli,

– szóbeli,

– szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédése

részekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga a ,,Vállalkozás-gazdaságtan és számvitel'' tantárgy, valamint a szakmai tantárgyakból összeállított komplex értékelési, számítási, problémakifejtő és teszt feladatokból áll. Az írásbeli vizsgalapok a vizsgán központilag kerülnek kiadásra. Az írásbeli vizsga időtartama legfeljebb 240 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsgán három tantárgyból ad számot tudásáról a vizsgázó, egy menedzsment jellegű és két szakmai specializációs modulhoz tartozó tantárgyból.

Menedzsment jellegű tantárgyak:

– pénzügy,

– marketing,

– minőség menedzsment,

– stratégiai menedzsment,

– humánerőforrás menedzsment és pszichológia,

– logisztika.

Szakmai specializáció tantárgyai:

– fűrészipari technológiák,

– falemezgyártási technológiák,

– bútor, ajtó és ablak gyártása,

– kárpitosipari technológia,

– faipari gépek és szerszámok,

– faipari gyártmánytervezés.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

c) Szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédése

A szakdolgozat védése a főiskolai képzésben kialakult gyakorlat szerint zajlik. Egy-egy jelölt védésének időtartama 30–40 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

Vállalkozás gazdaságtani és számviteli ismeretek alkalmazása, szakmai számítások megoldása.

Komplex feladatsorok kidolgozása fűrészipari technológiák, falemezgyártási technológiák, bútor, ajtó és ablak gyártása, kárpitosipari technológia, faipari gépek és szerszámok, valamint faipari gyártmánytervezés témakörökben.

b) A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsgán a jelölt bizonyságot tesz elméleti felkészültségéről a pénzügyi feladatok megoldása terén. Ismeri a marketing tevékenység lényegét, annak alkalmazási lehetőségeit szakmájában. Ismeri a minőség és stratégiai menedzsment tevékenységét, érti a humánerőforrás menedzsment tevékenységét. Rendelkezik alapvető pszichológiai ismeretekkel. Logisztikai alapismeretek alkalmazásával képes megoldani a logisztikai feladatokat. Szakmájában tájékozott a fűrészipari technológiákban, a különböző falemezgyártási eljárásokban, a bútor-, ajtó- és ablakgyártásban és a kárpitosipari technológiákban. Ismeri a faipari gépeket és szerszámokat, a korszerű gyártmányokat és azok alkalmazási lehetőségeit.

c) A szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédése

Ennek során a jelölt bizonyságot tesz szakmai gyakorlati felkészültségéről, előadói, érvelés- és tárgyalástechnikai készségéről, valamint számítástechnikai alapismereteiről. A prezentáció során szemléltető eszközök (írásvetítő, számítógép stb.) használata ajánlott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt (1–5-ig terjedő) egy érdemjegyet kap.

b) A szóbeli vizsga eredményét abban az esetben, ha a jelöltnek egyik vizsgatantárgyból sincs elégtelen osztályzata, az egyes tantárgyakra kapott osztályzatok kerekített átlagával (öt tizedestől felfelé kell kerekíteni), (1–5-ig terjedő) egy érdemjeggyel kell minősíteni.

c) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek eredménye alapján kell meghatározni. Ha nincs a vizsgázónak elégtelen érdemjegye, akkor a szakmai elmélet végső osztályzata az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek (az írásbeli vizsga eredménye felé kerekített) egyszerű számtani átlaga. Eredménytelen a szakmai elméleti vizsga, ha a jelölt az írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelent kapott.

d) A szakdolgozat prezentációval egybekötött védését (1–5-ig terjedő) egy érdemjeggyel kell minősíteni.

Sikeres szakmai vizsgát tett és szakképesítést kap az a jelölt, aki a szakmai vizsga mindhárom részét teljesítette.

* * *

Gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5412 05

2. A szakképesítés megnevezése: Gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3192 Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens hatékonyan közreműködik és saját munkakörében szakszerűen elősegíti, hogy a gyógyszerkészítmény – mint különleges és speciális áru – minősége állandó legyen, ezzel biztosítva a kutatástól a gyártáson, a gyártásközi és végellenőrzésen keresztül a raktározásig és kiszállításig a termék minőségét, hatásosságát és biztonságosságát.

A konkrét munkatevékenységek:

– a gyógyszerkészítmény (gyógyszer, gyógyhatású készítmény, drogkészítmény) üzemi előállítása szigorú hazai és nemzetközi előírások (GXP rendszer) alapján;

– az előírt minőséget biztosító gyártás minden fázisának rendszeres ellenőrzése:

= a kiindulási anyagok (ható- és segédanyagok), illetve elsődleges és másodlagos csomagolóanyagok folyamatos gyártásközi ellenőrzése,

= a végtermék (kész kiszerelt gyógyszer) előírt szempont szerinti vizsgálata;

– validálási folyamatokban való részvétel, ezen belül:

= a berendezések, gyártósorok, ellátórendszerek, létesítmények minősítésében (kvalifikációjában) való részvétel,

= eljárás-, analitikai módszerek és tisztítás-validálási folyamatokban való közreműködés;

– helyes dokumentálási módszerek gyakorlati alkalmazása.

A gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens szakképesítéssel rendelkezők elhelyezkedhetnek a gyógyszeriparban a humán gyógyszergyártás, állatgyógyászati és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállítása területén; a szűkebb értelemben vett termelési folyamatban vagy gyártáselőkészítésben; a gyártás, a fejlesztés, a kutatás és a tervezés területét átfogó minőségbiztosítási rendszerekben.

Tevékenységük jellege közvetlen asszisztensi munkavégzés, alsó- és középszintű irányítás lehet.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

53 5401 05 Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. feladatcsoport

A gyógyszerkészítmények üzemi előállítása szigorú hazai és nemzetközi előírások (GXP rendszer) alapján

– alapvető anatómiai, élettani, biokémiai ismeretek, valamint a gyógyszerek kémiai, hatástani és toxikológia ismereteinek alkalmazása a gyógyszerkészítmények gyártása során,

– gyógyszergyártási műveletek alkalmazása a tabletta, drazsé, injekció, kenőcs, kúp stb. készítési feladatok során,

– gyártási eljárások, módszerek alkalmazása; eszközök, berendezések szakszerű működtetése,

– minőségügyi szabványok alkalmazása, szigorú betartása a napi munkavégzésben,

– a logisztikai, informatikai és ügyviteli összefüggések felismerése és alkalmazása a gyakorlati tevékenységben,

– közegészségtani és járványtani ismeretek alkalmazása a gyógyszerkészítmény-gyártás során,

– a személyi és gyártáshigiénia szerepének felismerése, a követelmények tudatos alkalmazása a termelő tevékenység során,

– a gyógyszeriparra vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartása, tudatos alkalmazása.

2. feladatcsoport

Minőségbiztosítási (GXP) rendszer követelményeinek alkalmazása a gyógyszerkészítmények előállítása során

Minőségbiztosítási tevékenység:

– minőségbiztosítási elvek, alapfogalmak értelmezése,

– minőségbiztosítási rendszerekkel összefüggő ismeretek (szervezetismeret) alkalmazása,

– a Minőségügyi Kézikönyv alkalmazása,

– munkavégzés a gyógyszerkönyvi előírások alapján,

– a minőségbiztosítási rendszer működtetésével (dokumentálás, ellenőrzés, karbantartás) kapcsolatos formai és tartalmi követelmények, előírások értelmezése, alkalmazása és betartatása,

– hatósági gyógyszerellenőrzés (inspekciók), auditálások, önellenőrzések előírásainak értelmezése és alkalmazása a munkavégzés során,

– a minőségügyi oktatási rendszer formai és dokumentálási követelményeinek értelmezése, a személyzet oktatása.

Minőségszabályozási tevékenység:

– a minőségszabályozással kapcsolatos alapfogalmak értelmezése,

– minőség- és folyamatszabályozási ismeretek alkalmazása,

– a beszállítói rendszer alapelemeinek (értékelés, minősítés, kiválasztás) és szerepének értelmezése,

– statisztikai módszerek alkalmazása, statisztikai kimutatások készítése,

– eljárási utasítások (S.O.P.) elkészítése, betartása,

– munka- és vizsgálati utasítások, technológiai előiratok (gyártási lapok, minőségi specifikációk, vizsgálati utasítások) készítése az előírásoknak megfelelően.

Minőségellenőrzési tevékenység:

– minőségellenőrzési módszerek, technikák alkalmazása,

– a minőségellenőrzés ügyviteli feladatainak ellátása,

– ellenőrzési, vizsgálati, mérési és minősítő módszerek alkalmazása az eljárás-, analitikai módszerek és tisztítás-validálás, valamint a gyógyszerformák gyógyszerkönyvek szerinti vizsgálata során,

– a megbízhatóság ellenőrzése, dokumentálása,

– eljárási utasítások felülvizsgálata, karbantartása,

– az ellenőrzött műszerek, alkalmazott eszközök és berendezések szakszerű és biztonságos használata, kezelése.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése (k)

– Az a tanuló, aki a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeit teljesítette, szakmai vizsgára jelentkezhet.

– A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakdolgozat beadása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakdolgozat készítéséből, írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

a) A szakdolgozat készítése

A szakdolgozat 20–30 oldal terjedelmű, összefoglaló jellegű anyag, amit a vizsgázó saját munkahelyén – megadott témakörben – önállóan, a szakmai képzést követő fél éven belül készít el.

Fontos, hogy a személyre szóló feladatmeghatározás alkalmas legyen a konkrét munkavégzés komplex bemutatására, az összefüggések felismerésére, értelmezésére és következtetések levonására.

b) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Gyógyszergyártási ismeretek 90 perc.

– Minőségbiztosítási ismeretek 90 perc.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Gyógyszergyártási ismeretek

– Ipari gyógyszergyártási műveletek és eljárások.

– Gyógyszeripari munka- és környezetvédelem.

Minőségbiztosítási ismeretek

– Minőségbiztosítási rendszerek.

– Minőségszabályozás.

– Minőségellenőrzés.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakdolgozat tartalma:

A szakdolgozat olyan, a napi munkavégzéssel összefüggő témát dolgoz fel, amely alkalmas a szakmai ismeretanyag elsajátításának egyfajta mérésére, a gyakorlati készségek megítélésére.

Ilyen lehet például:

– komplex módon összeállított gyártási, ellenőrzési, vizsgálati folyamat leírása,

– újonnan bevezetett rendszer összehasonlító elemzése a korábbi gyakorlattal,

– a kísérleti gyártás, mérés és vizsgálat előírásoknak megfelelő dokumentálása stb.

Az írásbeli és a szóbeli vizsga tartalma:

A Gyógyszergyártási ismeretek vizsgatantárgy az alábbi témakörök egy-egy kérdését tartalmazza.

a) Ipari gyógyszergyártási műveletek és eljárások

– Gyógyszerhatástan, hatóanyagok osztályozása.

– Általános gyógyszer-technológiai ismeretek.

– Gyógyszergyártási műveletek.

– Gyártási eljárások, módszerek, eszközök és berendezések.

– Közegészségtani, járványtani ismeretek.

– Higiéniai alapfogalmak, a higiénia szerepe a gyógyszergyártásban.

– Logisztikai, informatikai és ügyviteli összefüggések.

b) Gyógyszeripari munka- és környezetvédelem

– A gyógyszeripari üzem és környezete.

– A veszélyes üzemben végzendő munka szabályai, biztonságtechnikai előírások.

– Üzemi ártalmak, a védekezés eszközei, megoldásai.

– Elsősegélynyújtás.

– A talaj, víz, levegő védelme.

– A környezetvédelem jogi szabályozása.

A Minőségbiztosítási ismeretek vizsgatantárgy az alábbi témakörök egy-egy kérdését tartalmazza:

a) Minőségbiztosítási rendszerek

– Minőségbiztosítási (GXP) rendszerek.

– Hatósági gyógyszerellenőrzés (inspekciók), auditálások, önellenőrzések.

– A minőségbiztosítás szervezetének, szervezeti egységeinek főbb feladatköre; a minőségköltségek fogalma.

– Minőségügyi rendszerek dokumentációja; a Minőségi Kézikönyv, gyógyszerkönyvek célja, a teljes körű dokumentáció formai és tartalmi követelményei.

b) Minőségszabályozás

– Minőségszabályozási tevékenységek, eszközrendszerek.

– Folyamatszabályozás; a beszállítók értékelése, minősítése, kiválasztása.

– Statisztikai módszerek.

– Minőségszabályozás dokumentálása; eljárási utasítások (S.O.P.), munka- és vizsgálati utasítások, előiratok, minőségi specifikációk.

c) Minőségellenőrzés

– Minőségellenőrzési módszerek, technikák.

– A minőségellenőrzés ügyvitele; jegyzőkönyvek, bizonylatok, engedélyek, okmányok elkészítési és archiválási szabályai, eljárási utasítások felülvizsgálata, karbantartása.

– A megbízhatóság ellenőrzése, dokumentálása; validálási (eljárás, analitikai módszer, tisztítás) folyamatok.

– Ellenőrzési tevékenység; műszerek, eszközök, berendezések.

A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a fenti vizsgatantárgyak anyagából, témakörönként egy-egy kérdést kell megválaszolnia.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

– Felmentés adható – a vizsgázó kérelmére – a gyógyszeripari munka- és környezetvédelem szóbeli vizsgarész alól, ha vizsgázó ebből a tantárgyból, illetve az ebben található ismereteket tartalmazó, de más elnevezésű tantárgyból szakmai képesítő, illetve technikusminősítő vizsgát tett.

– Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatantárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz és korábbi vizsga eredményét igazolni tudja.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakdolgozat értékelésénél az önálló munka véleményezését a vizsgázó munkahelyének gazdasági vezetője végzi. A szakdolgozat minősítése 1–5-ig terjedő osztályzattal történik.

Az írásbeli vizsga értékelését a központilag kiadott Útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.

A szóbeli vizsgát – témakörönként – 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni, és azok átlagolásával egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.

A szakmai vizsga értékelése:

– A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell megállapítani. A szakmai gyakorlat vizsgaeredményeként a szakdolgozat minősítését (eredményét) kell elfogadni.

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

A vizsga alóli felmentés feltételeivel és a vizsga értékelésével kapcsolatos egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásait kell alkalmazni.

* * *

Hő-, hangszigetelő és ipari bádogos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5216 21

2. A szakképesítés megnevezése: Hő-, hangszigetelő és ipari bádogos

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

7631 Építmény- és épületszigetelő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos az ipar különböző területein fejti ki tevékenységét, végzi munkáját a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint:

– hőerőművek,

– atomerőművek,

– kőolaj-feldolgozó üzemek,

– gyógyszergyárak,

– vegyi üzemek,

– kohászati üzemek,

– építőanyag-gyártó üzemek,

– élelmiszeripari üzemek,

– kutatási, fejlesztési célú laboratóriumok, speciális üzemek.

A munka végzése kiterjed:

– új hőszigetelő szerkezetek, rendszerek és védelmük kivitelezésére,

– meglévő szerkezetek karbantartására,

– meglévő szerkezetek javítására,

– meglévő szerkezetek felújítására,

– szükség esetén a szerkezetek szakszerű bontására, a bontott anyag (veszélyes hulladékok) környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kezelésére.

A munkaterületen végezhető tevékenységek:

– az épületek, műtárgyak, épületgépészeti berendezési tárgyak, vezetékek, szerelvények, hő- és hangszigeteléseinek elkészítése,

– ipari berendezések akusztikus – zajcsökkentő – burkolatainak készítése,

– szerelt válaszfalak és álmennyezetek építése,

– klímatechnikai csatornák szerelése,

– szigeteléseket védő szerkezetek tartó-, kötő- és burkolóelemeinek gyártása, beépítése,

– hő-, hangszigetelő és ipari bádogos szerkezetek elemeinek esetenkénti legyártása, előre gyártott elemek, részegységek beépítése,

– lemez anyagú technológiai – légtechnikai – berendezések, elemek (csatornák, tartályok, csővezetékek stb.) gyártása, szerelése,

– ipari csatornák, csatornaelemek, mobil tartályok hőszigetelő szerkezeteinek szerelése, a szereléshez szükséges fém- és lemezalkatrészek gyártása,

– ipari csővezetékek, vonalas technológiai berendezések burkolatainak kivitelezése, a burkolatok fogadószerkezeteinek szerelése,

– a szereléshez, építéshez, a szakszerű és biztonságos kivitelezéshez szükséges egyszerű építési segédszerkezetek (állványok) megépítése és bontása.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

33 5216 01 Ács-állványozó

31 5216 02 Bádogos és épületbádogos

31 5216 07 Épületszigetelő

31 5216 11 Gipszkartonszerelő

31 5216 16 Szerkezetlakatos

31 5216 03 Villanyszerelő

31 5256 02 Könnyűgépkezelő

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Épületszerkezetek felmérése, építése

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyeket munkája során szakszerűen alkalmaz. Ennek megfelelően:

– szerkezetek (épületszerkezetek, technológiai vezetékek, berendezések stb.) építésével egy időben, vagy a szerkezet megépítését követően,

– utólagos kivitelezéssel – hőszigetelő, hangszigetelő és ipari bádogos szerkezetek készítése műszaki – kiviteli, technológiai terv (részletterv), műszaki leírás, szóbeli útmutatás alapján,

– a szerkezet megépítéséhez, a szerkezeti elemek beépítéséhez szükséges előkészítő munkák (fogadófelület–fogadószerkezet előkészítése, egyszerű állványok építése, anyagok kiválasztása, beépítendő anyagok minősítése, munkatér-kialakítás stb.) elvégzése,

– kész szerkezetek ideiglenes és végleges megvédésének megépítése,

– üzemi és helyszíni körülmények között, műszaki – gyártási – terv és leírás alapján az ,,egyedi'' szigetelések és ipari bádogos szerkezetek elkészítéséhez szükséges építő és szerelő elemek, részegységek legyártása, gyártás után beépítésük, szerelésük,

– a meglévő szerkezetek felülvizsgálata,

– a feltárt hibák alapján – avultsági mértékük, javíthatóságuk és felújításuk gazdaságossága figyelembevételével – javaslattétel a javításra, részleges cserére vagy bontásra,

– a szerkezet funkciójának, jellegének függvényében – külön előírás, útmutatás hiányában – az elkészítéséhez szükséges anyagok és technológia megválasztása,

– a beépítendő anyagok szakszerű kezelése (raktározás, tárolás munkatérben stb.),

– a szerkezetek elkészítéséhez szükséges (műszakilag indokolt) anyagmennyiség meghatározása,

– a beépített, felhasznált anyagmennyiségek dokumentálása,

– az elkészült szerkezetek minősítése.

2. feladatcsoport

Épületek és épületelemek felépítése

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos ismeri:

– az épületek, műtárgyak, épületgépészeti és technológiai vezetékek, berendezések, berendezési tárgyak rendeltetését, szerkezeti felépítését, elemeit és a velük szemben támasztott követelményeket (alap- és speciális követelményeket),

– a hő- és hangszigetelés készítésének előfeltételeit, építésük-kivitelezésük sajátosságait, a szakszerű kivitelezés és szerkezet legfontosabb előírásait (építési, kivitelezési előírások, szabványok),

– a felhasznált anyagok fizikai és kémiai jellemzőit, minőségtanúsítási előírásait és azok ellenőrzésének módjait,

– a kész szerkezetek minősítésének szempontjait,

– a szakszerű és gazdaságos kivitelezés (anyagtakarékosság, technológiai hűség, munkaszervezés stb.) összetevőit, meghatározóit.

3. feladatcsoport

A műszaki tervdokumentációk értelmezése, anyagok alkalmazástechnológiája, adminisztrációs feladatok elvégzése

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos a műszaki dokumentációk alapján:

– előkészíti a munkatér, munkahely munkavédelmi, szociális és környezetbiztonsági szempontból megfelelő kialakítását,

– előkészíti a munkavégzés előtti munkaterület átvételét, a munka befejezése után a munkatér és a kivitelezett szerkezet átadását,

– előkészíti a kapcsolódó munkák kiviteli folyamatba beillesztésének megszervezését,

– elkészíti az építési és felmérési naplót, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és a kivitelezési szerződést.

4. feladatcsoport

Szerkezetek kialakításának kitűzési munkái, anyagok kiválasztása, javítási munkák

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos munkája során elvégzi:

– a szerkezetek kivitelezési munkáihoz szükséges kitűzési, mérési munkákat,

– a szerkezetek készítését műszaki terv (részletrajz), műszaki leírás, szóbeli szakmai, technológiai utasítás alapján történő kivitelezését eltérő technológiákkal,

– a kivitelezendő szerkezetek elemeinek, egységeinek telepített üzemi és munkahelyi előregyártását,

– az anyagok, szerkezeti elemek, egységek beépíthetőségének megítélését,

– a szerkezetek kivitelezése, megépítése, beépítése, elhelyezése előtt a fogadószerkezet ellenőrzését, szerkezeti hibák esetén a szakmai feladatkörébe tartozó javításokat,

– a fogadószerkezetek előkészítésében, a felépítményi szerkezetek fogadására alkalmassá tételét,

– a hordozószerkezet elemeinek legyártását, illetve az előregyártott elemek helyszíni adatok, terv és konszignáció alapján történő ellenőrzését,

– a ,,szerelt szerkezetek'' alépítményének – hordozószerkezeteinek (tartóvázának) építését,

– a szigeteléseket védő (környezeti sérülésektől megóvó, ideiglenes – végleges) burkolatok készítését,

– műszaki-gyártási terv és műleírás alapján a ,,lemezanyagú'' – egyedi – légtechnikai, fűtés- és hűtéstechnikai berendezések elemeinek elkészítését, a gyártott vagy előre gyártott elemek beépítését a rendszerbe,

– a szerkezetek karbantartásában, javításában, felújításában, esetenként a meghibásodott vagy avult szerkezeti részek, elemek cseréjét,

– felújítás és csere során a bontás szakszerű kivitelezését, a bontott anyag szakszerű, környezetóvó kezelését, tárolását,

– az építési-szerelési és elhelyezési munkához szükséges egyszerű építési segédszerkezetek (munkaállványok, anyagtároló és fogadóállványok) megépítését és bontását.

5. feladatcsoport

Biztonságtechnikai tevékenység végzése

A hő-, hangszigetelő és ipari bádogos rendelkezik azokkal a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi ismeretekkel, amelyeket munkavégzése közben szakszerűen alkalmaz. Ennek megfelelően:

– az építés, szerelés során alkalmazkodva a kivitelezési helyszín, munkatér sajátosságaihoz szakszerű, minőségileg kifogástalan munkát végez,

– a kivitelezett szerkezeteket, gyártott elemeket ellenőrzi,

– technológiai utasítással egyező munkaszervezés szerint dolgozik,

– ,,termelő'' üzemekben – előzetes oktatás után – az üzemi körülményeket figyelembe vevő, a veszélyhelyzeteket és veszélyforrásokat felismerő és ezekhez igazodó önálló munkavégzésre képes,

– megválasztja a munkavégzés során nagy gyakorisággal használt kéziszerszámokat, kisgépeket és gépeket,

– a biztonságos munkavégzés feltételeinek megszervezését biztosítja,

– az elsősegélynyújtás terén az életmentésben, a balesetet szenvedett elsődleges, állapotot stabilizáló ellátását és a baleset kiváltó okának felismerését, megszüntetését, további balesetek bekövetkeztének megakadályozását biztosítja,

– elvégzi a balesetek dokumentálását, az egyéni és csoportos védőfelszerelések, védőeszközök előírásszerű használatának ellenőrzését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Iskolai végzettség: 8. évfolyam elvégzése (a)

Szakmai vizsgára bocsátható, aki:

– a szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozásokon a képzési programban meghatározott követelményeket teljesítette,

– akinek az elméleti és gyakorlati foglalkozásokról való távolmaradása – hiányzása – a rendeletben meghatározott mértéket nem haladta meg.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből tevődik össze.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– szakmai ismeretek,

– anyag- és gyártásismeret,

– műszaki rajz – szakrajz,

– szakmai számítások,

– jogi, gazdasági és vállalkozási alapismeretek,

– munka- és környezetvédelmi ismeretek.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

b) A gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– szakmai ismeretek,

– anyag- és gyártásismeret,

– munka- és környezetvédelem.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

– Általános építéstani, szerelési alapismeretek, alapfogalmak, továbbá természettani alapismeretek,

– kitűzési, mérési, technológiai, anyag- és gyártásismeretek,

– épületgépészet, klímatechnika általános ismeretei,

– szigetelések, szigetelő szerkezetek (hő- és hangszigetelések, akusztikai szerkezetek) kivitelezése, építési ismeretei,

– szigeteléseket tartó és védő szerkezetek (alépítmények, fogadószerkezetek, -héjak, összetett héjak) kivitelezésének menete, megépítési lehetőségei, kialakítási módjaik,

– lemez anyagú technológiai, légtechnikai berendezések, elemek, csővezetékek gyártása, szerelése,

– a szárazépítés, a szerelés, továbbá a szerelt szerkezetek általános jellemzőinek ismerete,

– szárazépítési technikával készülő, kivitelezhető válaszfalak, előtétfalak, előtéthéjak és álmennyezetek kivitelezésének menete, a szerkezetek alkalmazási területei, megjelenési formáik,

– a kiviteli munkák során leggyakrabban felhasznált anyagok legfontosabb fizikai és kémiai jellemzői, beépíthetőségük, megmunkálhatóságuk,

– minőségbiztosítási ismeretek,

– a szerkezetek elkészítéséhez szükséges anyagok mennyiségének és a kivitelezés idejének meghatározása,

– az árajánlat, költségvetés és számlakészítés menete és elemei,

– a munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos jogi, munkajogi, gazdasági és vállalkozási alapismeretek,

– a biztonságos, balesetmentes munkavégzést lehetővé tevő munkavédelmi, egészségmegóvó és környezetvédelmi előírások, szabályozók és ismeretek.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga során a jelöltnek a rendelkezésre álló idő alatt a szakképesítés olyan munkafeladatát, részfeladatát kell elvégeznie, amely az önálló teljesítőképes tudás mérésére alkalmas és legalább két – összetett – munkafeladatból (gyártás, szerelés) áll.

A jelöltnek a munkafeladat során számot kell adnia:

– az anyagok szakszerű kezeléséből, megmunkálásából,

– a mérőeszközök, műszerek, szerszámok, gépek használatából,

– az elméletnél felsorolt szerkezetek kivitelezéséről,

– az adott feladat elvégzését legjobban célzó technológia megválasztásából, kivitelezést megkönnyítő munkaszervezésből,

– a segédszerkezetek megválasztásáról, ellenőrzéséről, egyszerűbb szerkezetek esetén építéséről és bontásáról,

– kivitelezés, gyártás során a kivitelezett, előállított szerkezet, termék terv és műszaki leírás szerinti (tervhűség, minőség) megvalósításáról, az előírások, szabályozók, szabványok, technológiai utasítások betartásáról,

– a biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek gyakorlati alkalmazásáról.

c) A szóbeli vizsga tartalma

– Az épületek, épületszerkezetek és műtárgyak, vonalas létesítmények általános ismerete, a szerkezetek jellemzői, megépíthetőségük-kivitelezhetőségük lehetséges módozatai, kapcsolatuk más szerkezetekkel,

– a kivitelezés mint munka- és termelőfolyamat sajátossága, munkafeladatok kapcsolata, építési és szerelési munkák sorrendisége, egymásra épülése,

– a szerkezetek igénybevétele, viselkedése ,,hatásokkal'' szemben,

– szerelési, építési technikák általános ismerete, konkrét feladat esetén a megválasztást befolyásoló tényezők ismerete,

– a szerkezetek – szerkezetek elemeinek – kialakításai, megépítésük általános szabályai,

– egy-egy konkrét szerkezet kivitelezési menetének ismertetése adott technológia és anyag esetén,

– eltérő anyagú és kiviteli technológiájú szerkezetek összehasonlító elemzése jellemzőik bemutatásával,

– a szárazépítési technika általános ismerete és jellemzése,

– szárazépítési technikával megépíthető szerkezetek jellemzői, alkalmazási területeik,

– a szerkezetek kivitelezési ismeretei,

– hőszigetelés, hangszigetelés és akusztikai szerkezetek készítési menetének ismerete,

– adott hő-, hangszigetelő szerkezet kivitelezésének bemutatása meghatározott technológiával és beépítésre kerülő anyaggal,

– az ipari bádogos szerkezetek általános ismeretei, feladatuk-rendeltetésük szerinti csoportosításuk,

– kivitelezésük menete helyszíni ,,gyártással'' és előregyártott elemekkel,

– a kivitelezést segítő építési segédszerkezetek megépítésének általános szabályai, egyszerűbb szerkezetek építésének és bontásának menete,

– javítási, felújítási és bontási tevékenység során a felújítási-fenntartási technikák ismerete, a javítás, felújítás és bontás szükségességének megítélése,

– a szakma gyakorlása során nagy valószínűséggel előforduló építőanyagok jellemzőinek, megmunkálhatóságának, beépíthetőségének ismerete,

– anyagok kezelésének, tárolásának és feldolgozásának ismeretei,

– a szerkezetek megépítéséhez szükséges anyagok megválasztásának, minősítésének szabályai,

– a munkavégzés során használatos szerszámok, gépek megválasztásának, használatának-üzemeltetésének és karbantartásának meghatározói, működtetésük ismerete,

– a dolgozó testi épségét, tartós munkavégző képességét befolyásoló tényezők, hatások ismerete,

– munkavédelmi, balesetmegelőző és tűzvédelmi ismeretek,

– életmentő, elsősegélyt nyújtó ismeretek,

– a szakképesítés során nagy gyakorisággal fellépő ,,szakmaspecifikus'' hatások, veszélyforrások, veszélyhelyzetek ismerete, továbbá a hatásokkal szembeni védekezés lehetőségei, eszközei,

– a környezetet – munkakörnyezet – aktívan óvó környezetvédelmi ismeretek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

– Az írásbeli vizsga, illetve az írásbeli vizsga egyes tantárgyainak teljesítése alól felmentés nem kérhető.

– A szóbeli vizsga egyes tantárgyai alól felmentés kérhető, ha a jelölt javítóvizsgát tesz, vagy ha korábbi szakképesítése megszerzésekor a vizsgarészből már eredményes vizsgát tett, és ezt hitelt érdemlően okirattal igazolni tudja a felmentesítési kérelem beadásakor.

– Felmentést kaphat a gyakorlati vizsga egyes részei alól az a vizsgázó, aki korábban rokon szakképesítés megszerzése során már eredményes vizsgát tett a részfeladatból és ennek beszámítását kéri, továbbá a mentesítés alapjául szolgáló kérelem előterjesztésekor ezen tényt igazolta.

– A szakmai elméleti vizsga egyes tantárgyai alóli, továbbá a szakmai gyakorlati vizsga egyes részei alóli felmentési kérelem alapja az ,,Országos Képzési Jegyzék'' alapján egyértelműen meghatározható szakképesítés és más rokon szakképesítés megszerzését igazoló hiteles okmány lehet.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

– Az írásbeli vizsgát és a szóbeli vizsgát egy-egy (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elmélet végső osztályzatát a két érdemjegyből számított átlag után kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

– Az írásbeli vizsga érdemjegyét az írásbeli feladatban szereplő javítási és értékelési útmutató – ponthatárok és melléjük rendelt érdemjegy – alapján kell megadni.

– A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. Eredményes vizsga esetén a szóbeli vizsgát egy (2–5-ig terjedő) osztályzattal értékelni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

– A szakmai gyakorlati vizsga értékelését a jóváhagyott vizsgafeladatok mellékletét képező értékelési szempontok – útmutató – alapján kell elvégezni.

– Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a vizsgafeladatot a rendelkezésre álló idő alatt nem tudta elkészíteni vagy az elkészített feladat, kivitelezett szerkezet minősége ezt indokolja.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette.

* * *

Humán controlling ügyintéző szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3442 02

2. A szakképesítés megnevezése: Humán controlling ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3612 Humánpolitikai ügyintéző

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A humán controlling ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében – irányítás mellett – segíti a szervezet menedzsmentjét a gazdálkodás – különösen az emberi erőforrás-gazdálkodás – minden egyes területén a döntések előkészítésében, a végrehajtásban és az ellenőrzésben.

E tevékenység keretében a humán controlling ügyintéző:

– részt vesz a vállalati stratégia, különösen a stratégia megvalósítását szolgáló humánstratégia kidolgozásában, a szervezetkorszerűsítés előkészítésében, a személyügyi és a humán controlling rendszer kialakításában, az értékteremtő és a támogató folyamatokhoz való illesztésében,

– közreműködik a személyügyi és a humán controlling rendszer létrehozásában, működésének irányításában,

– biztosítja a stratégia (üzleti terv) megvalósításához szükséges emberi erőforrásokat, közreműködik az alkalmazottak motiválásában és szaktudásuk fejlesztésében,

– közreműködik olyan szervezeti kultúra, munkahelyi légkör és vezetési stílus kialakításában, amely előmozdítja a munkatársak közötti együttműködést és a szervezet céljai iránti elkötelezettséget,

– segíti a termékegységre eső költségek minimalizálását a munkatársak szaktudásának és képességeinek ésszerű hasznosításával a vagyon gyarapítása és a kínálkozó lehetőségek kiaknázása végett,

– közreműködik a humán controlling rendszer működtetésében, a humán controlling folyamat információira alapozva költség-haszon elemzéssel támogatja a személyügyi döntéseket, méri és értékeli az emberi tényező szervezeti-gazdasági értékét, a dolgozók teljesítményét és előléptethetőségét, visszacsatolással segíti elő a humánfolyamat és az értékteremtő folyamat szabályozását,

– szavatolja az alkalmazottakkal szemben vállalt (munka)jogi és szociális kötelezettségeket, elősegíti a dolgozók teljesítőképességének, megelégedettségének és a cég jó hírnevének megőrzését.

A humán controlling ügyintéző ezáltal közvetlenül járul hozzá az adott szervezet, vállalat vagy intézmény emberi erőforrás-gazdálkodásának optimalizálásához, ezen keresztül a stratégiai tervek megvalósításához.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

52 3442 01 Személyügyi ügyintéző

54 3442 01 Személyügyi gazdálkodó

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző közreműködik a kedvező termelékenység-fajlagos munkaerőköltség arány elérésében, továbbá az emberi tőkében megtestesülő vagyon megőrzésében és gyarapításában

Ennek érdekében legyen képes:

– átlátni a gazdálkodásra ható makro- és mikrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

– megérteni az egyes vállalkozási formák sajátosságait,

– átlátni a vállalkozás célját, folyamatait, struktúráját, az egyes folyamatok jellemzőit,

– segíteni a létesítéssel, működéssel, átalakítással, megszűnéssel/megszüntetéssel kapcsolatos döntések előkészítését,

– közreműködni a vállalati stratégia kialakításában, különösen a humánstratégia területén,

– részt venni a szervezetfejlesztés, -korszerűsítés előkészítésében,

– közreműködni a ,,humán controlling rendszer'' megtervezésében, az alkalmas mérési módszerek kiválasztásában,

– felismerni a humánpolitikát befolyásoló tényezőket, azok költségkihatásait,

– alkalmazni a költség-haszon elven alapuló elemzést az emberi erőforrással való gazdálkodáshoz (meghatározva a szellemi tőke gazdasági értékét, a vállalat e tőkerészében megtestesülő vagyon értékét és gyarapodását),

– együttműködve a számvitelre alapozott vezetési információrendszerrel kialakítani és működtetni a humán információs rendszert.

2. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző működteti az emberi tőkében megtestesülő értékekről és annak változásairól tájékoztató, elemzési-tervezési-értékelési célokra hasznosítható információs rendszert

Ennek érdekében legyen képes:

– felismerni a számszerűsített és mérhető teljesítmények alapján történő irányítás jelentőségét,

– megteremteni a megszemélyesített felelősség és hatáskör egységét a munkakörök kialakítása során,

– tervezni (tervmegállapodások) az emberi erőforrás tevékenységét,

– reagálni a tervtől való eltérésekre,

– biztosítani (a munkaköri leírásokban) a hatáskörrel rendelkezők intézkedési és előrejelzési kötelezettségét,

– biztosítani a (kiépített számítógépes) nyilvántartási rendszerek működtetéséhez szükséges adatokat (felhasználva a számvitelen alapuló vezetői információs rendszer adatbázisait, az alkalmazással összefüggő dokumentációkat, az emberi erőforrások mért folyamatos ráfordításait),

– létszám-gazdálkodási költségvetést készíteni,

– az egyes munkakörök költségeit meghatározni,

– meghatározni ,,az egyén szervezet számára képviselt értékét'' (várható gazdasági értékének nagyságát),

– meghatározni az emberi tőkében megtestesülő vagyon értékét, számon tartani annak változását,

– cselekvési alternatívákat kidolgozni az emberi erőforrás-gazdálkodás fejlesztésére,

– javaslatokat készíteni a szervezet számára legnagyobb várható gazdasági értéket képviselő személyek kiválasztására,

– a személyügyi tevékenység költségvetés szerinti működését ellenőrizni, hatékonyságát értékelni,

– a controlling beszámoló rendszer személyügyi funkcionális területére meghatározott beszámolókat elkészíteni.

3. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző közreműködik a személyügyi tevékenység feladatainak ellátásában

Ennek érdekében legyen képes:

– közreműködni olyan szervezeti felépítés és vezetési rendszer létrehozásában, amely előmozdítja a tevékenységek összehangolását, az elemi munkaszervezetek közötti együttműködést és koordinációt,

– lehetővé tenni a folyamatos kapcsolattartást és teljesítménymérést, a gyors és hatékony döntéshozatalt, illetőleg a rugalmas reagálást a környezeti változásokra,

– munkakör követelményprofilt kialakítani, munkaköri leírásokat készíteni,

– a munkakörök költségeinek kidolgozására [a befektetési (toborzás, kiválasztás, munkába állítás, képzés) költség és a foglalkoztatás folyó költségeinek (bér és béren kívüli juttatások) megkülönböztetésére],

– munkakört értékelni,

– bérezési, ösztönzési formák kiválasztására ajánlatot tenni,

– munkaerőt tervezni a munkaerő-szükséglet és -fedezet előrejelzésére, munkaerő-utánpótlási tervek készítésére,

– közreműködni a teljesítmény értékelésében, a dolgozók munkaköri megfelelésének elősegítésében, a munkamódszerek fejlesztésében.

4. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző munkaügyi tevékenységeket is ellát

Ennek érdekében:

– ismeri a jog és jogrendszer általános fogalmait, a munkajogi szabályozás általános kérdéseit,

– alkalmazza a Munka Törvénykönyvét (MT), feladataival összefüggésben a közalkalmazottak, továbbá a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvények előírásait, a végrehajtásra kiadott kormány- és miniszteri rendeleteket,

– kezeli az egyes speciális rétegek foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos problémákat,

– alkalmazza a munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos jogi előírásokat, valamint a munkaviszonyból származó munkáltatói és dolgozói jogosultságok rendszerét,

– ismeri a munkaügyi tevékenység szervezését, funkcióit, a gazdálkodó szervezeten belüli kapcsolatrendszerét,

– ismeri a foglalkoztatáspolitika főbb folyamatainak alakulását, a munkaerőmozgás típusait, jellemzőit,

– ismeri a munkaerő-tervezés, a munkaidő-gazdálkodás, a munkaidő-kihasználás elemzésének módszereit,

– alkalmazza a bér- és keresetgazdálkodás választott módszerét és az alkalmazott érdekeltségi rendszert,

– elkészíti a vonatkozó munkaszerződéseket,

– legyen képes a munkaügyi tevékenység során előforduló személyi ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (korszerű irodatechnikai eszközök alkalmazásával),

– rendelkezik számítógép-alkalmazási ismeretekkel, alkalmazza a kommunikációs berendezéseket,

– ellátja a munkaerőmozgással, -alkalmazással összefüggő feladatokat (besorolás, nyilvántartások vezetése, ki- és beléptetés, szabadságolási terv készítése stb.),

– ismeri a munkájához kapcsolódó általános statisztikai alapvetéseket, a statisztikai tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, a statisztikai adatszolgáltatás előírásait,

– közreműködik a dolgozók testi épségének, egészségének védelmében, a foglalkozási betegségek megelőzésének biztosításában, a munkakörülmények javítására szánt programok bevezetésében.

5. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző közreműködik a gazdálkodó szervezet szociális és jóléti tevékenységével összefüggő feladatok megoldásában

Ennek érdekében:

– ismeri a szociális intézményrendszert, a szociális helyzet felismerésének és elemzésének módszereit,

– ismeri a gazdálkodó szervezet jóléti politikáját, a költségtérítéseket, a munka-, forma- és egyenruha-ellátás szabályzatait, az étkezési támogatás lehetőségeit, valamint a jóléti politika egyéb elemeit.

6. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző a munkaerő-fejlesztés érdekében együttműködve a gazdálkodó szervezet menedzsmentjével, szakmai képzési rendszert működtet

Ennek érdekében:

– összeállítja (közreműködik) a képzési és továbbképzési programokat (elemzi és meghatározza a képzési igényeket, mérhető eredmények formájában megfogalmazza a képzési célokat, elkészíti az oktatási-képzési terveket: általános rendje, költsége, várható haszna megjelöléssel),

– gondoskodik a feltételek kialakításáról, a megfelelő oktatási intézmény, oktatók és oktatási módszerek kiválasztásáról és azok alkalmazásáról, a programok megvalósításáról,

– gondoskodik a tanulmányi szerződések megkötéséről,

– méri, elemzi az eredményeket (hitelesíti az oktatási programnak a célhoz viszonyított eredményét, beépíti a képzett egyén várható gazdasági értékébe),

– az értékelés eredményét visszajelzi az értékteremtő és kisegítő folyamatok vezetőihez, az oktatási programok és módszerek javítása végett.

7. feladatcsoport

A humán controlling ügyintéző az alkalmazottak munkaügyi és szervezeti problémáinak megelőzése érdekében kommunikációs és PR tevékenységeket lát el

Ennek során:

– írásban és szóban egyaránt kulturáltan fejezi ki magát; igénybe veszi a metakommunikációs eszközöket; betartja az illem, etikett és protokoll szabályait,

– a konfliktushelyzetek megoldásában aktív, együttműködő stílust alkalmaz,

– ismeri a pszichológia – a vezetés- és munkapszichológia – alkalmazásának lehetőségeit,

– közreműködik a munkaügyi kapcsolatok, a vezetők és az alkalmazottak kapcsolatának ápolásában,

– biztosítja az alkalmazottak tájékoztatását a helyzetüket érintő szervezeti, munkaügyi és szociális kérdésekről,

– biztosítja a javaslatok nyilvánosságot sem mellőző megfontolását és a kölcsönös előnyök mérlegelésén alapuló hasznosítását, a munkavállalói kezdeményezések felkarolását,

– biztosítja az alkalmazottak részvételét a feleket közvetlenül érintő munkahelyi kérdések megoldásában, illetőleg a döntéshozatalban,

– közreműködik az érdekegyeztető tárgyalás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásában.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Iskolai végzettség: érettségi vizsga (é)

– A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező az oktatási programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga részei:

– Írásbeli vizsga.

– Gyakorlati vizsga.

– Szóbeli vizsga.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Humán controlling ismeretek

– Emberi erőforrás-gazdálkodás

Az Oktatási Minisztérium által kiadott – központi – írásbeli vizsgafeladat a szakképzés egészét átfogó, a szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok megadott követelményeinek megfelelő számonkérését biztosító komplex feladat.

A vizsga időtartama:

A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

– Elemzések módszertana

– Szociológia

– Munkaszervezés

Az Oktatási Minisztérium ajánlásokat tesz közzé a gyakorlati vizsgán megoldandó feladatok témáira.

A gyakorlati vizsgafeladatokat az ajánlások alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény határozza meg úgy, hogy a vizsgázó egy-egy konkrét problémát oldjon meg.

A vizsga időtartama:

A gyakorlati feladat megoldására 300 perc áll rendelkezésre.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai

– Humán controlling ismeretek

– Pszichológiai – Kommunikációs ismeretek

– Vezetési-szervezési, munkaügyi ismeretek

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga egyes vizsgarészein.

a) Az írásbeli vizsga tartalma

– Humán controlling ismeretek

= alapfogalmak (vállalkozás, stratégia-humánstratégia, vezetési információs rendszer, controlling),

= az emberi tőke értékelése (költség-haszon elemzés),

= személyügyi – munkaügyi – szociálpolitikai ismeretek alkalmazása a humán controlling tevékenységben;

– Emberi erőforrás-gazdálkodás

= munkaerő-szükséglet tervezés,

= a munkakörök költségeinek meghatározása,

= teljesítményértékelés.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

– Elemzések módszertana

= szellemi tőke gazdasági értékének meghatározása,

= munkaerőmozgás elemzése,

= munkaerő-piaci elemzés;

– Szociológia

= az alkotó csapat kialakításának folyamata,

= konfliktus menedzsment,

= nyílt és rejtett hálózatok a munkahelyen;

– Munkaszervezés

= munkahelyek kialakítása ergonómiai szempontok alapján,

= a munkafolyamat szervezése.

c) A szóbeli vizsga tartalma

– Humán controlling ismeretek

= HC (Humán controlling) rendszerek tervezése, illesztése a VIR-hez (Vezetési Információs Rendszer),

= az emberi tőkében megtestesülő vagyon várható gazdasági értékének meghatározó módszerei,

= cselekvési alternatívák a HC által feltárt problémák, konfliktusok feldolgozására;

– Pszichológiai – Kommunikációs ismeretek

= a megismerhető személyiség, önismeret,

= a pozitív gondolkodás,

= konfliktus és stresszkezelés,

= a hatékony kommunikáció írásban, szóban, telefonon,

= a tárgyalás, megbeszélés módszerei;

– Vezetési-szervezési, munkaügyi ismeretek

= gyakorlati vezetési technikák (alkotó vezetés, stratégiai menedzsment, innováció vezetése, projekt menedzsment),

= szervezetfejlesztés (értékteremtő és támogató folyamatok kialakítása, munkakörelemzés, gyakorlati szervezeti struktúrák),

= munkaerő-gazdálkodás, ösztönzés menedzsment, életpálya tervezés és gondozás.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgák alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése:

A szakmai írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz meghatározott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. Sikeres (elégséges) vizsgát tett az a jelölt, aki az összpontszám legalább 60%-át elérte.

A gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsgafeladat megoldását egy érdemjeggyel kell minősíteni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább elégséges osztályzatot ért el.

A szakmai gyakorlat osztályzata megegyezik a gyakorlati vizsgán elért érdemjeggyel.

A szóbeli vizsga értékelése:

A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.

A vizsgázó szakmai elméletből kap osztályzatot, amelyet az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

* * *

Informatikai hálózatirendszer-telepítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 4641 01

2. A szakképesítés megnevezése: Informatikai hálózatirendszer-telepítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

7444 Rádió-, televízió- és számítástechnikai műszerész

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő, mint egy vállalkozás, vállalat vagy intézmény munkatársa irányítás nélkül, önállóan telepít, üzemeltet és karbantart kisméretű (tipikusan 100 végpont alatti), lokális (LAN), nagytávolságú (WAN) és behívásos (dial-up) informatikai hálózatokat a vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeinek megfelelően.

E tevékenység keretében az informatikai hálózatirendszer-telepítő:

– kiválasztja az adott célnak legmegfelelőbb eszközöket, felszereléseket és installálási technikákat,

– telepíti, konfigurálja a különböző hálózati eszközöket (hálózati kapcsoló, útvonalválasztó, tűzfal, átjáró stb.) a felsőbb szakmai vezető vagy mérnök által elkészített rendszertervek alapján,

– üzemelteti és karbantartja a hálózatot, figyelemmel kíséri a rendszer műszaki paramétereit, javaslatot tesz a hálózat bővítésére, fejlesztésére figyelembe véve a vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeit,

– segít a felsőbb szakmai vezetőnek, mérnöknek a hálózat részletes fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, a hálózat tervezésében,

– elkészíti és naprakészen tartja a hálózat műszaki dokumentációját,

– segít a különböző informatikai rendszerek hálózati igényeinek felmérésében, az igények alapján kialakított hálózat hatékonyságjellemzőinek vizsgálatában és a vizsgálati eredmények elemzésében.

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő ezáltal közvetlenül járul hozzá az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény informatikai rendszereinek és alkalmazásainak optimalizálásához és hatékonyságnöveléséhez a biztonsági és adatvédelmi előírások figyelembevételével. Az informatikai hálózatirendszer-telepítőnek rendelkeznie kell a szakmai követelményrendszerben meghatározott számítástechnikai eszközök használatához szükséges idegen nyelv ismerettel.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

51 5223 10 Számítástechnikai műszerész

52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus

54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével)

54 4641 04 Számítástechnikai programozó

54 4641 05 Számítógéprendszer-programozó

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és ergonómiai előírások alkalmazása

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő legyen képes:

– betartani és érvényesíteni a gépekre és berendezésekre vonatkozó különleges szabályokat és előírásokat azok kezelése, üzemeltetése és javítása közben,

– betartani a balesetek megelőzésére vonatkozó általános szabályokat,

– munkabalesetet bejelenteni az érvényes jogszabályok, valamint az adott munkahelyre, illetve munkafolyamatra vonatkozó különleges szabályok alapján,

– rendszeresen alkalmazni a szakmára jellemző foglalkozási ártalmak megelőzésére vonatkozó szabályokat,

– az egyéni védőeszközöket következetesen és szabályosan alkalmazni egészséget veszélyeztető munka végzése közben,

– közreműködni a munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásában,

– közreműködni a tűzvédelmi és a munkavédelmi szabályoknak megfelelő, az ergonómiai szempontokat is figyelembe vevő munkahely kialakításában,

– környezetorientált szemléletet és magatartást kialakítani, felismerni a környezetszennyezés általános és a szakmára jellemző forrásait és következményeit, annak hatásait csökkenteni a környezetvédelmi szabályok rendszeres és következetes betartásával, műszaki megoldások alkalmazásával,

– biztosítani a saját és környezetben dolgozók tűz-, baleset- és egészségvédelmét.

2. feladatcsoport

Helyi hálózati rendszerek (LAN-ok) tervezése és telepítése

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő legyen képes:

– önállóan tervezni és számítógépes formában dokumentálni az adott igényeknek legmegfelelőbb helyi hálózati (LAN) technológiát, hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszerek (pl. Cisco Config Maker, Cisco Network Designer) alkalmazásával,

– azonosítani és kiválasztani a helyi hálózatot megvalósító eszközök funkcióinak, működési elveinek és konfigurálási lehetőségeinek ismeretében az adott célnak legmegfelelőbb eszközöket, felszereléseket és installálási technikákat,

– önállóan telepíteni a megtervezett hálózatot az ipari szabványok és eszközleírások rendelkezéseinek szigorú betartásával,

– alkalmazni az épületkábelezési szabványokat, önállóan értelmezni az ezzel kapcsolatos tender-dokumentációkat, számítógépes formában megtervezni és konkrét javaslatot tenni az optimális kábelezésre az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeinek és meglévő informatikai rendszereinek figyelembevételével, különös tekintettel az MDF és IDF egységek optimális elhelyezésének kiválasztására, a szükséges kábeltípusok meghatározására és a kábelnyomvonalak tervezésére,

– az épületkábelezés fali- és lengő UTP kábeleit önállóan szerelni, a szerelés során ellenőrizni a kapcsolódó ipari szabványok és előírások betartását,

– installálni és tesztelni a felhasználói munkahelyeket és hálózati szervereket, a hálózatra kapcsoló csatoló kártyák (NIC) hardver és szoftver elemeit, a rendszer egésze szempontjából optimálisan beállítani azok paramétereit,

– az elkészített rendszerterv alapján installálni, konfigurálni és tesztelni a hálózati kapcsolathoz szükséges meghajtó szoftvert,

– közvetlen gép-gép kapcsolatot kialakítani, jogosultság-ellenőrzést alkalmazó osztott erőforrás-használatot megvalósítani,

– a funkció szerinti protokollokat installálni, konfigurálni és tesztelni az ISO-OSI rétegfunkciók figyelembevételével,

– önállóan kiválasztani, konfigurálni és tesztelni a hálózatban alkalmazott interfészeket,

– önállóan megtervezni és alkalmazni a hálózat IP címzési rendszerét, kiterjeszteni az IP címosztályok hálózati címterét, alhálózatokat (subnetting) és az alkalmazásukhoz szükséges címzési rendszereket kialakítani,

– kapcsoló-egységeket konfigurálni a Switch Management Consol alkalmazásával (IP cím, portjellemzők, csomagkezelési üzemmódok),

– egy és több kapcsolóból álló VLAN rendszereket tervezni, installálni és konfigurálni.

3. feladatcsoport

Útvonalválasztók installálása, konfigurálása és vizsgálata, hidak és kapcsolók alkalmazása

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő legyen képes:

– önállóan, az elkészített rendszertervnek megfelelően installálni, konfigurálni és tesztelni az útvonalválasztók hardver és szoftver elemeit, konzol terminál alkalmazásával, modemes kapcsolaton keresztül, Telnet kapcsolat segítségével és TFTP szerver alkalmazásával,

– az útvonalválasztók IOS szoftverét (flash memóriából, TFTP szerverről vagy ROM-ból) betölteni, az IOS verziót menteni, szükség esetén új verziót betölteni,

– az útvonalválasztók által kínált lehetőségek teljes körének kihasználásával, jogosultság-ellenőrzésen alapulva az adatbiztonsági elvárásokat megvalósítani,

– útvonalválasztók memóriáját igény és lehetőség szerint bővíteni,

– a rendszerleírás alapján csatlakoztatni a szükséges médiakonvertereket és kábelszerelvényeket, a MODEM egységeket installálni és konfigurálni,

– a hálózati topológia megváltozásakor lehetséges útvonalválasztási problémákat és a megszüntetésükre használható módszereket összegyűjteni és dokumentálni,

– útvonalválasztók IP címeit beállítani és ellenőrizni, protokollokat konfigurálni és tesztelni,

– LAN szegmentálást tervezni, dokumentálni és megvalósítani híd(ak), útvonalválasztó(k) és kapcsoló(k) használatával.

4. feladatcsoport

Nagytávolságú hálózati rendszerek (WAN-ok) tervezése és telepítése

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő legyen képes:

– önállóan tervezni és számítógépes formában dokumentálni az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb nagytávolságú hálózati (WAN) technológiát és WAN interfészeket, hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszerek alkalmazásával,

– önállóan alkalmazni a hazai gyakorlatban domináns nagytávolságú kommunikációs szolgáltatásokat azok műszaki és gazdasági jellemzőinek teljes körű figyelembevétele alapján,

– a nagytávolságú hálózatot megvalósító eszközök funkcióinak, működési elveinek és konfigurálási lehetőségeinek ismerete alapján az adott célnak legmegfelelőbb eszközöket kiválasztani, dokumentálni és önállóan telepíteni,

– útvonalválasztók WAN konfigurációs lehetőségeit önállóan alkalmazni, az útvonalválasztók modemen keresztüli behívásos elérését megvalósítani és konfigurálni,

– a hálózati protokollok ismerete alapján az alkalmazás szempontjából legelőnyösebb protokollt vagy protokollokat kiválasztani, installálni és tesztelni, WAN interfészeket konfigurálni és tesztelni,

– a nagytávolságú hálózatok alapvető minőségi jellemzőinek vizsgálati módszerei és eszközei ismeretében a hálózatjellemzőket meghatározni és értékelni,

– önállóan végrehajtani a rendszertelepítést a nagytávolságú hálózatok alapvető szabványainak figyelembevételével,

– összetett hálózatokat tervezni, installálni, konfigurálni és tesztelni.

5. feladatcsoport

Üzemeltetés, rendszervizsgálat és hibaelhárítás végrehajtása a hálózatbiztonsági előírások betartásával

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő legyen képes:

– meghatározni, dokumentálni, értékelni és szükség szerint felhasználni az üzembe helyezett hálózat minőségi jellemzőit,

– a biztonsági és adatvédelmi elvek, módszerek és technológiák ismertében az adott célra legmegfelelőbb eszközöket kiválasztani, installálni és alkalmazni,

– a hálózatmenedzselési funkciók és technikák ismeretében az adott célra legmegfelelőbb hardver és szoftver hálózatvizsgáló eszközöket kiválasztani, installálni és alkalmazni,

– egyszerű kábelvizsgálók és kábelanalizátorok önálló és szakszerű alkalmazásával a kábelszegmenseket megvizsgálni, a mérési eredményeket dokumentálni és értékelni,

– LAN és WAN hálózatokat vizsgálni protokoll analizátor alkalmazásával,

– a hálózati hibákat felderíteni, szükség esetén a hálózat üzemszerű működését önállóan visszaállítani,

– kialakítani és alkalmazni az adott célra legmegfelelőbb hibaelhárítási eljárást és dokumentálási rendszert,

– ellenőrizni a hálózat működési paramétereit, összegyűjteni és dokumentálni a kapacitás-tervezéshez, architektúra-korrekcióhoz szükséges adatokat,

– szükség és igény szerint finomhangolni a hálózati eszközöket azok biztonságtechnikai előírásainak betartásával,

– dokumentálni a hálózati topológiát, a dokumentációkat naprakészen tartani,

– önállóan megválasztani és telepíteni az alapvető hálózatbiztonsági eszközöket a megfelelő telepítési előírások pontos betartásával,

– folyamatosan és önállóan ellenőrizni a hálózatbiztonsági előírások betartását,

– önállóan és számítógépes formában elemezni a hálózati jellemzők és forgalmi viszonyok változásait a kiváltó okok és a lehetséges következmények meghatározásával,

– elvégezni a hálózati felhasználók mobilitása miatt szükségessé váló korrekciókat a hálózati rendszerben,

– kiszűrni a felhasználók által okozott működési zavarokat, a kiváltó okokat önállóan feltárni és elhárítani,

– hatékonyan közreműködni a felhasználók hálózati vonatkozású képzésének, illetve továbbképzésének tervezésében és megvalósításában.

6. feladatcsoport

Kommunikációs képességek alkalmazása

Az informatikai hálózatirendszer-telepítő képes legyen:

– a szakma gyakorlása során a társszakmák szakembereivel való érdemi megbeszélésekhez a rokon – informatikai, elektronikai, gépészeti – szakterületek általános elveit pontosan értelmezni és terminológiáit szakszerűen használni,

– a szakterülethez tartozó idegen nyelvű szoftvereket kezelni, idegen nyelvű kézikönyveket, dokumentációkat és katalógusokat önállóan értelmezni és alkalmazni,

– a szakma gyakorlásához szükséges hagyományos (papír alapú) és elektronikus dokumentumokat szerkeszteni, kezelni és alkalmazni,

– idegen nyelvet legalább alapszinten alkalmazni, mely kiterjed a szóbeli általános kommunikáció leggyakoribb és legfontosabb fordulatainak, valamint a szakmában használt kifejezések és terminológiák használatára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: alapfokú iskolai végzettség.

2. A szakmai vizsga részei

– Írásbeli vizsga.

– Gyakorlati vizsga.

a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Informatikai hálózati ismeretek 60 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Informatikai hálózat tervezése, konfigurálása és tesztelése 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A vizsga formája: a 3.1. pontban ismertetett szakismereti körből összeállított kérdések.

A számítógép-hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak, alapelvek, alapvető szabványok, módszerek, eszközök és hálózattípusok

– Az informatikai kommunikáció általános modelljének jellemzői, a számítógép felépítése, használata, perifériák ismerete, főbb jellemzőik, a bit, byte, karakterkód, kódtábla fogalma, szoftverek csoportosítása, szoftverek jogvédelme, számítógépes adatbiztonság és adatvédelem.

– Alapvető szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő, víruskezelő programok ismerete.

– Jel, átvivő közeg, jelátvivő csatorna, interfész, protokoll fogalmai és felhasználási területeik.

– A 7 rétegű ISO-OSI hálózati referencia modell elemei, felépítése, felhasználói parancsai és jellemzői.

– A rétegezett felépítésű modell használatának okai.

– Az ISO-OSI referencia-modell rétegeinek részletes funkcionális leírása.

– A MAC címek funkciója és komponensei.

– Az adatkapcsolati és a hálózati címek, valamint a közöttük lévő alapvető különbségek.

– A hálózati cím rendeltetése és komponensei, ezek különböző protokollok esetén megjelenő megjelenési formái (konkrét példákkal illusztrálva).

– Az adat-enkapszuláció konverziós lépései, e konverzió indokai.

– Az IP-címzés osztályai, az egyes osztályok rendeltetése és használatának módja.

– A TCP/IP hálózati réteg-protokolljainak funkciói, az ezek által realizált ISO-OSI rétegfunkciók.

Az útvonalválasztás alapfogalmai, alapelvei, protokolljai és eszközei, útvonalválasztók installálása és alapfunkcióik konfigurálása

– Az útvonalválasztók alapfunkciói, alapelemei, felépítése és működése.

– A kapcsolat-orientált és a nem-kapcsolat-orientált hálózati szolgáltatás, a köztük lévő különbségek, tipikus alkalmazási területeik.

– Az adatfolyamvezérlés fogalma és három alapvető módszere.

– A TCP/IP szállítási réteg protokollok és funkcióik.

– Útvonalválasztók konfigurálási lehetőségei, konzol funkciók, parancsértelmező, parancsértelmező üzemmódok.

– Útvonalválasztók konfigurációs állományai.

– Az útvonalválasztók konzolfunkcióihoz tartozó jelszó- és azonosítás-kezelés, ezek alkalmazása.

– Az ICMP hálózati protokol rendeltetése, funkciói és tipikus alkalmazásai.

– Útvonalválasztók operációs rendszere, az IOS, a parancsértelmező, IOS parancsok.

– A ,,Setup'' parancs használata a kezdeti konfigurációs fájl ellenőrzésekor.

– Bejelentkezés a routerbe ,,user'' és ,,privileged'' üzemmódokba.

– A szövegkörnyezet alapján működő konfigurációs súgó-szolgáltatás működése és használata.

– A konfigurációs parancsok egyszerűbb használatát, illetve a parancsok egyszerűbb szerkesztését támogató szolgáltatások.

– Az IOS szoftver (flash memóriából, TFTP szerverről, vagy ROM-ból történő) betöltését specifikáló parancsok.

– IOS verzió mentése, új verzió betöltése.

– A hálózati topológia megváltozásakor lehetséges útvonalválasztási problémák és a megszüntetésükre használható módszerek.

– Útvonalválasztók IP címeinek beállítása.

– Útvonalválasztók IP címeinek ellenőrzése.

– RIP protokoll és konfigurálása.

– IGRP protokoll és konfigurálása.

– IP forgalom szűrése standard ACL segítségével.

– A standard és az extended ACL jellemzői és alkalmazása.

Útvonalválasztók összetett funkciói és azok konfigurálása, hidak és kapcsolók funkciói és alkalmazása, LAN hálózatok tervezési módszerei

– Az IPX protokoll jellemzői, címzési rendszere, enkapszulációs megoldása.

– Novell forgalom (IPX és SAP csomagok) szűrése ACL-ek segítségével.

– Novell IPX protokoll engedélyezése, interfészek konfigurálása.

– A LAN szegmentálás lényege és előnyei.

– LAN szegmentálás híd(ak) használatával, a megoldás előnyei.

– LAN szegmentálás útvonalválasztó(k) használatával, a megoldás előnyei.

– LAN szegmentálás kapcsoló(k) használatával, a megoldás előnyei.

– Kapcsolók csomagkezelési módozatai, azok jellemző következményei, alkalmazási lehetőségek és korlátok.

– A ,,cut-through'' és a ,,store-and-forward'' LAN kapcsolási módszerek lényege és az ezek között különbségek.

– Full- és a half-duplex Ethernet-működés.

– Ethernet hálózatok ütközési problémái és ezek hatásai.

– Korszerűsített, nagysebességű Ethernet megoldások.

– A FastEthernet tulajdonságai és előnyei.

– A FastEthernet használatának irányelvei és a vele elérhető maximális távolság.

– A ,,Spanning Tree'' Protokoll rendeltetése, működése és előnyei.

– Kapcsolók alkalmazása, virtuális LAN-ok (VLAN) és ezek előnyei.

A nagytávolságú hálózatokban használható kommunikációs technológiák, protokollok és szolgáltatások, WAN hálózatok tervezési módszerei

– A LAPB, a Frame Relay, az ISDN/LAPD, a HDLC, a PPP és a DDR WAN szolgáltatások lényege, jellemzői és alkalmazási sajátosságai.

– A Frame Relay technológia terminológiája és tulajdonságai.

– A Fram Relay ,,LIMI'', ,,map'' és ,,subinterface'' konfigurálása (IOS parancsok).

– A Frame Relay működését vizsgáló IOS parancsok.

– A PPP protokoll működése WAN adatok enkapszulációja esetén.

– A PPP protokoll használata ISDN hálózatokon.

– ISDN protokollok, funkcionális csoportok, referencia-pontok és csatornák.

– ISDN BRI megvalósítása Cisco routeren.

– Hálózatmenedzsment funkciók és tipikus megoldások.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsga formája: a 3.2. pontban megjelölt gyakorlati ismeretek alapján egy összetett informatikai hálózati feladat végrehajtása.

Hálózati infrastruktúra installálása és vizsgálata

– Az épületkábelezés fali- és lengő UTP kábeleinek szerelése (RJ45 típusú dugók és fali-csatlakozók, patch panelek).

– Kábelszegmensek műszeres vizsgálata, a mérési eredmények dokumentálása és értékelése. Egyszerű kábelvizsgálók és kábelanalizátorok alkalmazása.

– Számítógépek hálózati csatolókártyájának hardver és szoftver installálása és tesztelése.

– A hálózati kapcsolathoz szükséges meghajtó szoftver installálása, konfigurálása és tesztelése.

– Az alkalmazni kívánt protokoll(ok) installálása, konfigurálása és tesztelése.

– Közvetlen gép-gép kapcsolat kialakítása, jogosultság-ellenőrzést alkalmazó osztott erőforrás-használat megvalósítása.

– IP címzési rendszer megtervezése és alkalmazása.

– Az IP címosztályok hálózati címterének kiterjesztése, alhálózatok (subnetting) és az alkalmazásukhoz szükséges címzési rendszer kialakítása.

– LAN hálózatok épületkábelezésének tervezése, MDF és IDF egységek optimális elhelyezésének kiválasztása, a szükséges kábeltípusok meghatározása, kábelnyomvonalak tervezése.

– Hardver és szoftver hálózatvizsgáló eszközök (pl. FLUKE Network Inspector) alkalmazása.

Útvonalválasztók installálása, konfigurálása és vizsgálata

– Útvonalválasztók hardver installálása, a szükséges médiakonverterek és kábelszerelvények csatlakoztatása, a korrekt működés ellenőrzése.

– MODEM egységek installálása és konfigurálása.

– Útvonalválasztók konfigurálása konzol terminál alkalmazásával, modemes kapcsolaton keresztül és Telnet kapcsolat segítségével.

– Terminál emulátor programok (pl. Hyper Terminál) alkalmazása.

– Útvonalválasztók konfigurálása TFTP server alkalmazásával.

– Az adatbiztonsági elvárások jogosultság-ellenőrzésen alapuló megvalósítása, az útvonalválasztók által kínált lehetőségek teljes körének kihasználása.

– LAN és WAN interfészek konfigurálása és tesztelése, különféle protokollok alkalmazása.

– Összetett hálózatok installálása, konfigurálása és tesztelése.

– Összetett hálózatok hibafeltárása és hibaelhárítása.

– Elvesztett jelszavak eredeti konfigurációs állomány elvesztése nélküli visszaállítása.

– Új IOS verzió telepítése.

– Útvonalválasztók memóriájának (RAM és Flash memória) bővítése.

Kapcsolók és összetett útvonalválasztó funkciók alkalmazása, kapcsolók konfigurálása, VLAN-ok installálása és konfigurálása

– LAN és WAN hálózatok vizsgálata protokoll analizátor (pl. FLUKE Protocol Inspector) alkalmazásával.

– RIP és IGRP protokollok installálása, konfigurálása, vizsgálata és alkalmazása.

– Novell alapú hálózatok installálása és konfigurálása (IPX protokoll alkalmazása).

– Csomagszűrés, tűzfal kialakítás, hálózati forgalom szabályozás standard ACL-ek alkalmazásával.

– Csomagszűrés, tűzfal kialakítás, hálózati forgalom szabályozás extended ACL-ek alkalmazásával.

– Kapcsoló-egységek konfigurálása a Switch Management Consol alkalmazásával (IP cím, portjellemzők, csomagkezelési üzemmódok).

– Egy és több kapcsolóból álló VLAN rendszerek installálása és konfigurálása.

– Kapcsolókon alapuló, egyszerűbb LAN rendszerek tervezése és megvalósítása.

WAN technológiák és szolgáltatások, hálózattervezés

– WAN technológiák (Frame Relay, ISDN, HDLC, SDLC) és WAN interfészek alkalmazása.

– Útvonalválasztók WAN konfigurációs lehetőségeinek alkalmazása.

– PPP alapú kommunikáció installálása, konfigurálása és alkalmazása.

– Az útvonalválasztók modemen keresztüli behívásos elérése és konfigurálása.

– Összetett LAN és WAN hálózatokból álló intézményi hálózat tervezése és dokumentálása.

– LAN és WAN hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszerek (pl. Cisco Config Maker, Cisco Network Designer) alkalmazása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli és gyakorlati vizsgarész alóli felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai írásbeli vizsga értékelése:

A szakmai írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint egyetlen osztályzattal történik. Sikeres vizsgát tett az a jelölt, aki az összpontszám legalább 80%-át elérte.

Az írásbeli vizsgára kapott osztályzat képezi a szakmai elméleti vizsga érdemjegyét.

Sikertelen szakmai írásbeli vizsga esetén a jelölt nem kezdheti meg a szakmai gyakorlati vizsgát. A jelölt a szakmai írásbeli vizsga újbóli letételével időkorlát nélkül próbálkozhat.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati feladat végrehajtását egyetlen osztályzattal kell minősíteni, amely a gyakorlati vizsga érdemjegyét adja. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább elégséges osztályzatot ér el.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint – legfeljebb két éven belül ismételhető meg.

V. Egyéb tudnivalók

A szakmai és vizsgakövetelmény megfelelő szintű teljesítéséhez a szakképesítést oktatni kívánó intézménynek az alábbi technikai felszereltséggel kell rendelkeznie:

– a felkészülésre és vizsgázásra szolgáló tanteremmel, amelyben minimálisan 12 helyi hálózatba kapcsolt, Internet elérést is biztosító PC-s munkahelyet kell kialakítani,

– a hálózati eszközökkel és az ezekből kialakított hálózatokkal végzett gyakorlati munkához és a gyakorlati vizsgához szükséges laboratóriummal, amelyben a gyakorlatokon használt hálózati eszközöket (minimálisan 5 útvonalválasztót és 2 kapcsolót) és az ezekhez kábelezéssel konzolként, illetve munkaállomásként kapcsolódó minimálisan 5 db PC-s munkaállomást kell elhelyezni.

* * *

Könnyűipari mérnökasszisztens
(a szakirány megjelölésével) szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5411 01

2. A szakképesítés megnevezése: Könnyűipari mérnökasszisztens (a szakirány megjelölésével)

Szakirányok

– Bőrkonfekció-ipari szakirány

– Bőrgyártó szakirány

– Cipőipari szakirány

– Csomagolástechnológiai szakirány

– Kárpitosipari szakirány

– Minőségügyi szakirány

– Nyomdaipari szakirány

– Papírtechnológiai szakirány

– Ruhaipari szakirány

– Textiltechnológiai szakirány

– Textilkikészítő szakirány

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3114 Fa- és könnyűipari technikus

3115 Vegyésztechnikus

3129 Egyéb technikusok

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A könnyűipari mérnökasszisztens feladata a gazdasági élet különböző területein mérnöki felkészültséget nem igénylő technológiai, tervezési és fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, továbbá a termelési munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése.

A könnyűipari mérnökasszisztens tevékenysége során (az adott szakirányban, melyben szakképesítését megszerezte) önállóan vagy mérnöki irányítás mellett részt vesz:

– a bőr-, cipő-, szőrme-, bútor-, papír-, nyomda-, ruha-, textil-, bőrkonfekcionáló-ipari termékek tervezési folyamatában,

– a termékek egyedi, valamint egységcsomagolásának kialakításában, áruvédelmi feladatok ellátásában,

– a termékek technológiai folyamatának irányításában,

– az új eszközök és berendezések adott feladatra történő kiválasztásában,

– a gépek, berendezések telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés megvalósításának részfeladataiban mérnöki irányítás mellett,

– az üzem gépeinek, berendezéseinek üzemképes működtetésében,

– a termelési folyamatok középszintű irányításában,

– a munkafolyamatok megszervezésében,

– a minőségbiztosítási feladatok ellátásában.

Továbbá

– a termékek minőségének ellenőrzése céljából laboratóriumi vizsgálatokat végez,

– gondoskodik a zavartalan alapanyagellátásról, a gyártás folyamatos fenntartásáról,

– folyamatosan ellenőrzi a biztonságos munkavégzés feltételeit,

– javaslatot tesz az egyes technológiai változtatásokra, dokumentációs hiányosságok pótlására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

52 5411 01 Bőrkonfekció-ipari technikus

52 5411 04 Cipőipari technikus

54 5411 02 Nyomdaipari technikus

54 5411 03 Nyomtatványfeldolgozó technikus

54 5411 04 Nyomtatványszerkesztő technikus

52 5411 07 Papíripari technikus

52 5411 08 Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével)

52 5411 09 Textiltechnikus

52 5411 06 Kárpitosipari technikus

III. A szakképesítés szakmai követelményei

I. Minden szakirányban egységesen a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

1. feladatcsoport

Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

– A munkavállaló és a munkáltató jogainak és kötelességeinek ismerete, betartása és betartatása.

– Részvétel a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervek munkájában, illetve segítségük igénybevétele a problémák megoldásában.

– Az alapvető vállalkozási, munkajogi, vezetési és humánmenedzseri ismeretek alkalmazása.

2. feladatcsoport

Munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete és betartása

– A munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete és betartása a munkavégzés, munkairányítás folyamán.

– A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete és betartása.

– A munkahely, munkakörnyezet biztonságos kialakítása; a vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőeszközök használata.

– A saját és a környezetében dolgozók tűz- és balesetvédelmének biztosítása.

– A munkahelyre és a gépekre vonatkozó általános biztonságvédelmi, érintésvédelmi előírások és ergonómiai szempontok betartása és betartatása.

3. feladatcsoport

Egyszerű gazdasági feladatok ellátása

– Gazdálkodási ismeretek alkalmazása a termelés, üzemeltetés folyamataiban.

– Az önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, megteremtése.

– Számlaadatok értelmezése, ellenőrzése, egyszerű számlák készítése.

– Az alapvető pénzforgalmi előírások alkalmazása.

– Egyszerű költségszámítási ismeretek alkalmazása a munkafolyamatokhoz kapcsolódóan.

4. feladatcsoport

Környezettudatos magatartási forma kialakítása

– A környezetvédelem fontosságának terjesztése.

– A foglalkozása körében előforduló környezetszennyező és környezetkárosító források felismerése.

– A környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki vonatkozásainak alkalmazása.

– A munkakörrel kapcsolatos környezetvédelmi előírások betartása és betartatása.

– A környezetszennyezési problémák megoldási lehetőségeinek kidolgozása.

– A környezetvédelmi berendezések üzemeltetése.

5. feladatcsoport

Kommunikációs ismeretek és készségek alkalmazása

– A műszaki dokumentációk összeállítása és alkalmazása szakmailag és esztétikailag kifogástalan módon.

– A számítógépes felhasználói programok (CAD) és a dokumentációs rendszer kezelése, karbantartása.

– Idegen nyelv legalább alapszinten történő alkalmazása a szakirodalom tanulmányozása közben.

II. Szakirányok szerinti legfontosabb feladatok, feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

Bőrkonfekció-ipari szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– bőrdíszmű-, kesztyű- és bőrruha tervezési ismeretek önálló alkalmazása,

– bőrkonfekcionálás technológiájának alkalmazása mérnöki irányítás mellett,

– a bőrkonfekció-iparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– konkrét feladat önálló, esztétikus megoldása számítógépes tervező rendszeren (CAD-CAM alkalmazása),

– műhelytérképek elkészítése, gyártási rendszerek kiválasztása, technológiai szervezési feladatok önálló megoldása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint.

Bőrgyártó szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– a piacon fellelhető nyersbőrök ismerete a további feldolgozás és felhasználási lehetőségek szempontjából,

– a bőrgyártás kémiai és mechanikai folyamatának széles körű ismerete, technologizálása mérnöki irányítás mellett,

– a szőrmegyártás technológiai ismereteinek alkalmazása mérnöki irányítás mellett,

– a bőrgyártó- és szőrmeiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– készbőr- és szőrme-áruismeret önálló alkalmazása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint.

Cipőipari szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– lábbeli tervezési ismeretek önálló alkalmazása,

– a cipőgyártás technológiájának alkalmazása mérnöki irányítás mellett,

– a cipőiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– konkrét feladat önálló, esztétikus megoldása számítógépes tervező rendszeren (CAD-CAM alkalmazása),

– műhelytérképek elkészítése, gyártási rendszerek kiválasztása, technológiai szervezési feladatok önálló megoldása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint.

Csomagolástechnológiai szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– a korszerű csomagolási technológiák alkalmazása,

– a csomagolóiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– konkrét feladat önálló, esztétikus megoldása számítógépes tervező rendszeren (CAD-CAM alkalmazása),

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint.

Kárpitosipari szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– az alkalmazott anyagok felhasználási tulajdonságainak ismerete, önálló alkalmazása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint,

– alapvető bútor- és kárpittervezési ismeretek felhasználása, alkalmazása és esztétikus megoldása mérnöki irányítás mellett,

– bútorgyártás technológiai ismeretek önálló hibátlan alkalmazása adott feladat megoldásában,

– kárpitozástechnológiai ismeretek önálló felhasználása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint,

– gépek és berendezések kiválasztása mérnöki irányítás mellett adott feladat végrehajtása érdekében.

Minőségügyi szakirány

– könnyűipari anyagszerkezettani ismeretek alkalmazása,

– könnyűipari technológiák átfogó ismerete,

– minőségbiztosítási rendszerek és problémamegoldási technikák naprakész ismerete, önálló, ill. teamben történő alkalmazása,

– szakmai minőségügyi rendszerek ismerete, önálló alkalmazása,

– technológiai mérések mérnöki irányítás mellett történő elvégzése.

Nyomdaipari szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– színelméleti, színmérési ismeretek önálló alkalmazása,

– nyomtatási technológiák ismerete és alkalmazása mérnöki irányítás mellett,

– tipográfiai ismeretek önálló alkalmazása,

– szövegfeldolgozási, képfeldolgozási technikák önálló alkalmazása, adott feladat magas szintű, esztétikus megoldása,

– nyomóforma készítése mérnöki irányítás mellett,

– nyomdaipari gépek és berendezések üzemelésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások önálló alkalmazása,

– a nyomdaiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása.

Papírtechnológiai szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– cellulózgyártás technológiájának alkalmazása,

– papírgyártás technológiájának adott feladatra történő alkalmazása mérnöki ellenőrzés mellett,

– papírfeldolgozási ismeretek alkalmazása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint,

– a papíriparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása.

Ruhaipari szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– ruházati tervezési ismeretek önálló alkalmazása,

– a ruhagyártás technológiájának alkalmazása mérnöki irányítás mellett,

– a ruhaiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– a ruhaipari gépek és berendezések üzemelésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások önálló alkalmazása,

– konkrét feladat önálló, esztétikus megoldása számítógépes tervező rendszeren (CAD-CAM alkalmazása),

– műhelytérképek elkészítése, gyártási rendszerek kiválasztása, technológiai szervezési feladatok önálló megoldása,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint.

Textiltechnológiai szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– textilipari gyártmányok önálló, manuális és számítógépes tervezése,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint,

– textilanyagok gyártási technológiáinak alkalmazása,

– a textilipar gépeinek és berendezéseinek üzemelésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások ismerete, betartása, ellenőrzése,

– a textiliparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása.

Textilkikészítő szakirány

– a szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztása,

– textilanyag-gyártási technológiák alkalmazása mérnöki ellenőrzés mellett,

– a textilkikészítés technológiájának önálló alkalmazása, irányítása és ellenőrzése mérnöki felügyelet mellett,

– laboratóriumi anyagvizsgálatok önálló elvégzése az érvényben lévő szabványok előírása szerint,

– a textilkikészítő-iparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Iskolai végzettség: érettségi vizsga (é)

– A szakmai vizsgára való bocsátás feltétele a képzés négy félévének eredményes (elégtelen érdemjegyet nem tartalmazó) befejezése, a szorgalmi időszakon túl előírt termelési gyakorlati idő letöltése, valamint a záródolgozat beadása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga két részből áll:

– gyakorlati vizsgából,

– szóbeli vizsgából.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A záródolgozat megvédése és időtartama

A záródolgozatot külső, ipari szakemberekből álló szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni. Szakközépiskoláknál folyó kihelyezett képzésnél a vizsgabizottságban főiskolai oktatóknak is részt kell vennie.

A záródolgozat védése a vizsgabizottság által a dolgozattal kapcsolatosan feltett átfogó kérdésre adott válaszból áll. A felkészülésre, illetve a válaszra fordítható időtartam 15–20 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsgarész a szakirányhoz kapcsolódó két kötelező tantárgyból áll.

Valamennyi szakirányon kötelező szóbeli vizsgatantárgy a szakirányhoz tartalmilag kapcsolódó Könnyűipari enciklopédia c. tantárgy, amelyet a szaknak megfelelő római számmal jelöltünk a felsorolásban. A szóbeli vizsga szakirányonként az alábbi kötelező tantárgyakból áll:

-----------------------

Szakirány

Kötelező vizsgatantárgyak

-----------------------

Bőrkonfekcióipari szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Bőrkonfekcióipari technológiák

Bőrgyártó szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Bőr- és szőrmegyártás technológia

Cipőipari szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Cipőgyártás technológia

Csomagolástechnológiai szakirány

Könnyűipari enciklopédia II.

Csomagolástechnológia

Kárpitosipari szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Kárpitosipari technológia

Minőségügyi szakirány

Könnyűipari enciklopédia I. v. II.

Minőségbiztosítási rendszerek

Nyomdaipari szakirány

Könnyűipari enciklopédia II.

Nyomdaipari gyártástechnológiák

Papírtechnológiai szakirány

Könnyűipari enciklopédia II.

Cellulóz- és papírgyártás technológia

Ruhaipari szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Ruhagyártás technológia

Textiltechnológiai szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Textilgyártás technológia

Textilkikészítő szakirány

Könnyűipari enciklopédia I.

Textilkikészítési technológiák

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A gyakorlati vizsga tartalma

A kb. 30–40 oldal terjedelmű záródolgozat a vizsgázó önálló, lehetőleg termelő vállalatnál készített munkája, amelynek azt kell bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatát.

Elméleti és gyakorlati ismeretek alapján egy komplex, szakirányú feladat önálló megoldása:

– problémafeltárás és megoldáskeresés szakirodalmi források felhasználásával,

– szerkesztés, tervezés, számítások elvégzése,

– műszaki dokumentáció készítése.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Könnyűipari enciklopédia I. c) vizsgatantárgy:

– nyersbőrismeret

– bőrgyártás-technológia

– készbőrismeret

– műbőrgyártási technológiák

– cipőgyártás

– kesztyűgyártás

– bőrdíszműgyártás

– bőrruha- és szőrmekonfekcionálás

– bútor- és kárpitostechnológia

– ruhaipari divatismeretek

– gyártás-előkészítés

– szabástechnológia

– varrástechnológiák

– nedves hőmegmunkálás

– ragasztás, hegesztés

– késztermékek kikészítése

– textilipari alapismeretek

– textilipari anyagok

– fonalgyártás

– nem szőtt textíliák gyártása

– szövéstechnológia

– kötés-hurkolás technológia

– textilkikészítési eljárások.

Könnyűipari enciklopédia II. c) vizsgatantárgy:

– cellulózgyártás, rosttechnológiai ismeretek

– papírgyártási alapismeretek

– rostelőkészítés

– lapképzési módszerek

– nedves préselés, szárítás

– számítógépes papírgépi szabályozás

– papírfeldolgozási ismeretek

– nyomtatási eljárások

– reprodukciós fényképezés

– szöveg-előállítási technológiák

– formakészítési technológiák

– csomagolási alapismeretek

– a csomagolás fajtái

– papír-, textil-, üveg- és fémcsomagolások.

– műanyag és kombinált anyagú csomagolások.

Bőrkonfekció-ipari technológiák vizsgatantárgy:

– bőrkonfekció-ipari termékek

– bőrszabás technológia

– alkatrész-előkészítési technológiák

– bőrdíszműgyártás

– kesztyűgyártás

– bőrruhagyártás

– szőrmekonfekcionálás.

Bőr- és szőrmegyártás technológia vizsgatantárgy:

– nyersbőrismeret

– a bőrgyártás vizes műveletei

– bőrcserzési eljárások

– cserzés utáni mechanikai műveletek

– szárítástechnológiák

– kikészítés előtti mechanikai műveletek

– a bőr kikészítése

– nemesített juh- és báránybőrök gyártása

– irhagyártás technológia

– szőrmés vadbőrök kikészítése.

Cipőgyártás technológia vizsgatantárgy:

– cipőalkatrészek szabása, szabásrendszerek

– alkatrész-előkészítő műveletek

– felsőrész összeállítási alaptechnológiák

– a felsőrész fárafoglalása

– ragasztott talpfelerősítési technológiák

– varrott talpfelerősítési technológiák

– vulkanizált cipőgyártás

– direktfröcsöntött cipőgyártás.

Csomagolástechnológia vizsgatantárgy:

– a csomagolás funkciói és fajtái

– a csomagolás technikai tényezői

– egységrakomány-képzés

– csomagolószerek

– csomagolási rendszerek

– csomagolóanyagok transzfertulajdonságai

– nyitott és zárt csomagolások

– csomagolásvizsgálatok.

Kárpitosipari technológia vizsgatantárgy:

– hagyományos tartószerkezetek gyártása

– rugózatkészítési technológiák

– alappárnázási technológiák

– alsó és felső párnázás

– behúzási technológiák

– bevonóanyagok és belső vásznak szabása

– korszerű tartószerkezetek gyártása

– korszerű rugózatgyártási technológiák

– korszerű alappárnázási eljárások

– korszerű kárpitosüzem technológiai folyamata.

Minőségbiztosítási rendszerek vizsgatantárgy:

– a termék-előállítási folyamat

– a minőségbiztosítási rendszerek cél- és eszközrendszere

– a minőséggel kapcsolatos szabványrendszerek

– a termék-előállítási folyamatok szabályozása

– beszerzési folyamatok, a beszállítók minősítése

– minőségügyi dokumentációs rendszer

– ellenőrzés és vizsgálat

– hibajavító és megelőző tevékenységek

– problémamegoldási technikák

– termékek azonosíthatósága, nyomon követése

– minőségpolitika, a vezetőség jelentősége

– minőségügyi rendszerek, tanúsítás

– TQM.

Nyomdaipari gyártástechnológiák vizsgatantárgy:

– nyomdaipari eljárások

– gyártás-előkészítés

– színbontás, színkivonatkészítés

– szöveg-előállítási technológiák

– képfeldolgozási technológiák

– montírozás, próbanyomás

– nyomóformakészítési technológiák

– feldolgozástechnikai műveletek

– digitális nyomtatási technikák

– felületnemesítési eljárások.

Cellulóz- és papírgyártás technológia vizsgatantárgy:

– a féltermékgyártás alapanyagai

– feltárási, rostosítási eljárások

– a papírgyártás folyamata

– őrlés, töltés, enyvezés, színezés

– hulladékpapír újrafelhasználása

– papírgép, lapképzés

– szita-, prés-, szárításszakasz

– gépi simítás, hűtés, nedvesítés

– karton- és lemezgyártás

– a papír kiszerelése.

Ruhagyártás technológia vizsgatantárgy:

– textilanyagok szabása

– varrástechnológia

– ragasztási, vasalási műveletek

– női ruha gyártástechnológiája

– férfiing gyártástechnológiája

– kötött termékek gyártása

– kosztümgyártás technológiája

– férfiöltöny gyártástechnológiája

– zakó és nadrág összeállítása és befejező műveletei

– sportöltözékek gyártástechnológiája.

Textilgyártás technológia vizsgatantárgy:

– szálasanyagok csoportosítása

– fonalgyártási technológiák

– nemszőtt kelmék gyártástechnológiája

– szövetgyártási technológiák

– kötött textilanyagok gyártása

– síkkötés, körkötés

– hurkolt kelmék gyártása

– kikészítési műveletek csoportosítása

– előkészítés, víztelenítés, szárítás

– fehérítés, színezés

– nyomás, appretálás, méretrögzítés

– bolyhozás, nyírás, kalanderezés.

Textilkikészítési technológiák vizsgatantárgy:

– a textilkikészítés műveletei

– pamutszövetek előkészítése

– lúgozás, mercerezés

– a pamut fehérítése

– a len előkészítése és fehérítése

– a gyapjú előkészítése, fehérítése

– mesterséges szálasanyagok előkészítése, fehérítése

– színezési technológiák

– textilnyomási technológiák

– textíliák telítése

– kelmék mosása, szárítása

– kalanderezés, mechanikai zsugorítás

– bolyhozás, nyírás

– speciális kikészítési technológiák

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

– szakmai gyakorlatból, és

– szakmai elméletből

kap érdemjegyet.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni egy-egy (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság elnöke dönt.

A szóbeli vizsga eredményét a részfeleletek eredményének egyszerű számtani átlagával kell minősíteni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga érdemjegye a záródolgozat érdemjegyének és a védésre kapott érdemjegynek az átlaga. A záródolgozat érdemjegyéről a vizsgabizottság dönt, a bíráló által javasolt osztályzat figyelembevételével. Ha a záródolgozatra a vizsgázó a bírálótól elégtelen minősítést kapott, akkor ezt a vizsgázóval a vizsganap előtt közölni kell. Ebben az esetben a záródolgozat védhetőségéről a vizsgabizottság dönt.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatantárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Sikertelen szakmai vizsga ismétlésére a sikertelen vizsgát követő első vizsgaidőszakban van lehetősége.

A szakmai vizsgával kapcsolatos bármely vitatott kérdésben a vizsgabizottság dönt.

V. Egyéb tudnivalók

Beszámítható tantárgyak és akkreditálhatóság az AIFSZ képzésben

A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba történő beszámítása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.

Azok a tanulók, akik könnyűipari mérnökasszisztensi tanulmányaikat sikeresen befejezték, felvételi vizsga nélkül bekapcsolódhatnak a főiskolai képzés 2. vagy 3. félévébe.

A könnyűipari mérnökasszisztens képzés során szerzett ismeretanyag egyharmada kreditértékként beszámít a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba.

* * *

Logisztikai szervező szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3435 01

2. A szakképesítés megnevezése: Logisztikai szervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A logisztikai szervező a nemzetgazdaság különböző ágazataiban dolgozó, vállalati menedzsment önálló feladatokkal rendelkező tagja. Munkája során a logisztikai tevékenységekkel kapcsolatban általános menedzseri tevékenységeket végez, kapcsolatot tart más vállalati funkciókkal, közreműködik a vállalati stratégia elkészítésében, információkat biztosít a vezetői számvitelhez.

Végzi a logisztikai tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó menedzseri tevékenységeket, ezen belül a logisztikai stratégia megalkotása, a logisztikai taktikai és operatív tervezés és irányítás, vállalati logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, működtetése és ellenőrzése tartozik feladatköréhez.

Ezen belül feladata különösen:

– a logisztikai rendszer részét képző elosztási (disztribúciós) feladatok elvégzése, azaz az elosztási hálózat kialakítása, irányítása és ellenőrzése,

– a logisztikai rendszerhez kapcsolódó beszerzési feladatok elvégzése, azaz a vevő-szállító kapcsolatok menedzselése, beszállítói kör kialakítása és értékelése,

– a logisztikai rendszerrel kölcsönhatásban lévő termelési rendszer irányítása, azaz aggregát termeléstervezés, anyagszükséglet-tervezés, ütemezés, a termelési folyamatok elemzése, a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazása, minőségbiztosítás és minőségfejlesztés,

– a logisztikai rendszerben lévő készletek menedzselése, azaz a készletezési politika kialakítása, készletezés irányítása és ellenőrzése, készletezési folyamatok modellezése,

– a logisztikai rendszer részét képező raktározási rendszerek kialakítása, működtetése és ellenőrzése, azaz a raktárak telephelyeinek kiválasztása, tárolási és anyagmozgatási technológiák megválasztása, működtetése és ellenőrzése, ezen belül a készletek szakszerű tárolásának megszervezése,

– a logisztikai rendszer és hozzá kapcsolódó információs rendszer kialakítása, működtetése és ellenőrzése,

– a logisztikai tevékenységhez kapcsolódó rakodási feladatok szervezése, irányítása és szállítási feladatok koordinálása,

– a logisztikai rendszerhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatok elvégzése, a hulladékkezeléssel kapcsolatos anyagáramlási és a hozzá tartozó információáramlási folyamatok hatékony – minél kisebb költségráfordítással való – végrehajtásának elősegítése,

– a logisztikai rendszer teljesítménymérésének kialakítása és alkalmazása,

– a vállalat versenyképességének javítása, az átfutási idők lerövidítése, a készletek csökkentése és a szolgáltatási (szállítási) színvonal növelése érdekében a területén szükséges döntések, intézkedések meghozatala, a vállalati menedzsment ilyen jellegű döntéseinek előkészítése, végrehajtása.

Munkája során:

– magyar és idegen nyelven végez kommunikációt, adatfeldolgozást, elemzést,

– szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs szoftvereket használ,

– részt vesz a humánerőforrás-gazdálkodáshoz tartozó, területén jelentkező feladatok ellátásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

54 3433 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser

52 3435 02 Logisztikai ügyintéző

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzés során megszerzett ismeretek birtokában a logisztikai szervező legyen képes:

– a logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó feladatok stratégiai szemléletű kialakításának támogatására és a feladatok rendszerszemléletű megoldására. E tevékenységével biztosítsa a vevők számára a magas szintű kiszolgálási színvonalat a teljes költség koncepció alapján;

– a logisztikai rendszer elemei között meglévő kölcsönhatások felismerésére és ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldására, illetve a logisztika integrálására a vállalati stratégiába, működési és az ellenőrzési tevékenységbe;

– az önálló feladatainak teljesítéséhez szükséges általános gazdasági, vállalkozási, marketing, jogi, kommunikációs, számítástechnikai, statisztikai, számviteli és adminisztrációs, pénzügyi és adózási, valamint minőségbiztosítási és környezetvédelmi ismeretek birtokában felsővezetői döntések előkészítésére, döntések meghozatalára;

– az üzleti kapcsolatok kialakítására, továbbfejlesztésére, a jogszabályoknak megfelelő megállapodások, szerződések kidolgozására;

– írásban és szóban kommunikálni, információkat gyűjteni, értékelni idegen nyelven;

– a logisztikai tevékenység szervezésére, lebonyolítására, ellenőrzésére, fejlesztésére, fejlesztési koncepciók kialakítására;

– a tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és információs feltételek meghatározására, kialakítására, fejlesztésére és működtetésére;

– a logisztikai feladatok megoldását támogató korszerű termelésszervezési, raktárgazdálkodási, anyagmozgatási, szállítási, szállításirányítási és fuvarozás módszerek alkalmazására;

– a logisztikai információs menedzsment kialakítására, a gazdasági döntésekhez szükséges adatok, információk, összefüggések rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, a táblázatkezelésre és a prezentációra;

– a logisztikai tervezési és végrehajtási folyamatokban a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés követelményeinek érvényesítésére, továbbá az ISO 9000-es szabványsorozat (9000–9004) megismerésére és alkalmazására;

– a logisztikai folyamatok környezetterhelő hatásainak felismerésére, minimalizálására a logisztikai folyamatokban alkalmazott gépek, eszközök megfelelő megválasztásával, továbbá a keletkező hulladékok gyűjtésének, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának megszervezésére, a környezetvédelmi menedzsment támogatására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgázó számot ad arról, hogy elsajátította-e az adott tevékenység végzéséhez szükséges, a szakmai követelmények által meghatározott ismeretanyagot.

– Rendelkezik-e az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen logisztikai menedzseri szemléletmóddal és gondolkodással, szakmai aktivitással, kreativitással, valamint mindazon általános menedzseri ismeretekkel, amelyek a logisztikai tevékenység végzésére alkalmassá teszik.

– Elsajátította-e azokat a szakismereteket, amelyek birtokában a logisztikai tevékenység kialakítható, irányítható és ellenőrizhető.

– Ismeri-e a logisztikai rendszer alrendszereivel kapcsolatos tudnivalókat, az alrendszerek közötti összefüggéseket, továbbá a logisztikában érvényesülő tendenciákat és főbb irányokat.

– Képes-e a logisztikai rendszer elemeinek kialakítására és irányítására, azaz a beszerzési, termelési, disztribúciós (elosztási), raktározási, készletezési és szállítási alrendszerek menedzselésére, ellenőrzésére és értékelésére, a logisztikai stratégia kialakítására.

– Tisztában van-e a minőségbiztosítás logisztikai vonatkozásaival.

– Ismeri-e azokat a környezetvédelemmel összefüggő tudnivalókat, eljárásokat, módszereket, amelyeket a logisztikai tevékenység során a környezet megóvása érdekében be kell tartania, tartatnia.

– Szakmai specializáció választása esetén elsajátította-e az adott szakterület sajátos ismereteit, ezeket munkája során képes-e alkalmazni.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Logisztikai ügyintéző (anyag- és áruforgalmi ügyintéző) szakképesítés és legalább kétéves gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlat,

– vagy egyetemi, illetve főiskolai végzettség és legalább kétéves gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlat, továbbá

– szakmai ,,C'' típusú alapfokú nyelvvizsga, és

– a képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett, valamint

– beadott és elbírált szakdolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli vizsgarészből áll.

A szóbeli vizsgán kerül sor

– a szakdolgozat megvédésére az opponensek által feltett kérdések alapján, valamint

– a szakmai témakörök tételének kifejtésére,

– a választott specializációhoz tartozó szakmai tétel megválaszolására.

A vizsgázónak három kérdést kell megválaszolnia, amelyek előre meghatározott csoportosításban, egy komplex tételben szerepel.

Specializáció esetén a választott szakismerethez kötődő, a szakterület ágazati minisztériuma által jóváhagyott tételt is meg kell válaszolnia a vizsgázónak.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szóbeli vizsga az alábbi témaköröknek a szakmai követelményekben meghatározott szintű ismeretére és alkalmazására épül:

a) Üzletpolitika és vállalatirányítás

Vállalati gazdálkodás alapjai

– Stratégia kialakítása (stratégiai tervezés)

= SWOT elemzés, portfólió elemzés,

= stratégiai típusok a versenyhelyzet szerint (Porteri megközelítés).

– Szervezeti struktúrák elemzése.

– Értékesítés

= értékesítési utak kialakítása,

= marketing mix elemzése,

= marketing és logisztika kapcsolata;

– Vezetői számvitel

= költséggazdálkodási módszerek;

– Vállalat pénzügyi elemzése.

Jogi alapismeretek

– Gazdasági jog.

– Polgári jogi ismeretek.

Információs menedzsment alapjai

– Az információ gyűjtése, feldolgozása, értékelése.

– Vállalaton belüli információáramlások.

– Vezetői információs rendszerek.

Minőségmenedzsment

– Minőségszabályozás fejlődése és stratégiái.

– Minőségbiztosítási rendszerek.

– Minőségmenedzsment technikák.

Környezetmenedzsment

– Környezetvédelem logisztikához kapcsolódó aspektusai.

b) Az anyagi folyamatok menedzsmentje

Logisztikai stratégia

– Logisztika rendszer felépítése, logisztika jelentősége.

– Logisztika kapcsolata más vállalati funkciókkal.

– Logisztikai stratégia kialakítása, elemei.

– Logisztikai stratégia kapcsolata a vállalati stratégiához.

– Kiszolgálási színvonal és teljes költség koncepció.

– Ellátási lánc menedzsment.

Beszerzés

– Beszerzési stratégia kialakítása, elemei.

– Centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői.

– Vevő-szállítói kapcsolat menedzsmentje.

– Beszerzési folyamat elemzése.

Készletgazdálkodás

– Készletezési mechanizmusok.

– Alapvető készletezési modellek.

– Készletek fajtái, típusai.

– Készlettipizálás (ABC elemzés).

– Készletpolitika kialakításának folyamata.

Elosztás (disztribúció)

– Közvetett és közvetlen elosztás döntései.

– Kiszolgálási színvonal politika kialakítása.

– Áruforgalmi/logisztikai szolgáltató központok.

Termelésmenedzsment

– Termelési stratégia kialakítás és elemei.

– Aggregát termeléstervezés.

– Erőforrás-tervezési rendszerek (MRP I., MRP II.,).

– Integrált termelési rendszerek (MRP, JIT, OPT).

– Üzemszintű irányítás (ütemezés).

Logisztikai információs rendszerek

– Logisztikai információs rendszer felépítése, működtetése.

Raktárgazdálkodás

– Raktár telephelyeinek megválasztása.

– Raktári anyagmozgatás és tárolási rendszerek.

– Tárolóterület elrendezési és áruelhelyezési stratégiák.

– Komissiózási rendszerek és stratégiák.

– Raktári rendszerek és folyamatok irányítása.

Szállítás, szállítmányozás és fuvarozás

– Szállítás, szállítmányozás, fuvarozás és kombinált fuvarozás fogalma, jogi háttere és működése.

– Logisztikai szolgáltatók szerepe és működésük.

c) Speciális szakmai ismeretek

Specializáció választása esetén az adott szakterület sajátosságainak ismerete a szakterület szerint illetékes minisztérium által meghatározottaknak megfelelően.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga komplex jellegű, a szakmai témakörök egyes tételeiből felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakdolgozat értékelése: a szakdolgozat érdemjegyét a két opponens által adott bírálati érdemjegy (ha egyik sem elégtelen) és a szóbeli védés átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Amennyiben az egyik opponens elégtelenre értékelte a szakdolgozatot, úgy azt harmadik bírálónak szükséges véleményezni. Akinek a dolgozatát egyik bíráló sem, illetve a háromból csak egy bíráló fogadta el, szakmai vizsgára nem bocsátható.

b) A szóbeli vizsga értékelése: a vizsgázó a szóbeli vizsgán elért teljesítménye alapján

– a szakmai témakörök tételére,

– a speciális szakmai ismeretekre (a vizsgázó választása esetén) kap osztályzatot.

A szóbeli vizsga egy komplex tételből (amely három kérdést tartalmaz) áll. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha mind a három kérdésre adott válasz külön-külön meghaladta a minimális szintet.

Eredménytelennek kell tekinteni a szóbeli vizsgát, ha a jelölt a komplex tétel kifejtésére elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga érdemjegyét a szakdolgozatra és a szóbeli vizsga kifejtésére kapott érdemjegyek számtani átlaga adja. Ezt kell feltüntetni a bizonyítvány szakmai elméleti vizsga érdemjegyeként.

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván, úgy a szakmai elméleti vizsgán ez külön tételként szerepel, amelyet 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

Eredménytelennek kell tekinteni a speciális szakmai ismeretekből tett vizsgát, ha a jelölt a tétel kifejtésére elégtelen osztályzatot kapott. Ez esetben a vizsgázó bizonyítványában speciális szakismeret nem jelölhető meg.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzésben való részvétel feltételei:

– logisztikai ügyintéző (anyag- és áruforgalmi ügyintéző) szakképesítés és legalább kétéves gazdálkodó szervezetnél töltött gyakorlat, vagy

– egyetemi, illetve főiskolai végzettség és legalább kétéves gazdálkodó szervezetben szerzett gyakorlat.

2. Az előzetesen megszerzett ismeretek beszámítása a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével történhet.

3. A szakdolgozat elkészítése

A vizsgázónak mintegy 30–40 oldalas szakdolgozatot kell készítenie, amelyet két opponens kedvező bírálata után a vizsgabizottság előtt kell megvédenie. A szakdolgozat a vizsgázó önálló munkája. Készítésének és megvédésének célja, hogy a vizsgázó bemutassa, mennyire tudja hasznosítani a képzésben elsajátított elméleti és szakmai ismereteket. Bizonyítania kell továbbá, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok elvégzésére.

A szakdolgozatnak egy meghatározott témakört kell elemeznie, amely magában foglalja a kérdésfelvetést, az ahhoz kapcsolódó elméleti ismereteket és a gyakorlati alkalmazás lehetőségét. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell az adott témára vonatkozóan a jelölt értékelő véleményét és javaslatait, továbbá a gyakorlati munka során szerzett szakmai ismereteket, problémamegoldó készséget az adott szakterületen.

A téma kidolgozásának elemzőnek kell lennie, nem leírónak.

A szakmai követelmény mellett fontos, hogy a dolgozat megfeleljen a szakdolgozatokhoz kapcsolódó formai követelményeknek is (pl. hivatkozások megfelelő kezelése).

4. A speciális szakmai ismeret elismerése

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is sikeres vizsgát tett, úgy a speciális szakmai ismeret szakirányként az ágazati minisztérium által meghatározottak szerint, a bizonyítvány mellékleteként betétlapon feltüntetésre kerül.

* * *

Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3435 02

2. A szakképesítés megnevezése: Logisztikai ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A logisztikai ügyintéző közreműködik a tevékenységhez/termeléshez szükséges beszerzési, raktározási, ki- és beszállítási feladatok megtervezésében, megszervezésében, lebonyolítja és ellenőrzi a teljeskörű rendszerszemlélet figyelembevételével a logisztikai feladatokat, valamint ellenőrzi a rendszer hatékonyságát.

Gondoskodik a gazdasági egység tevékenységéhez szükséges anyagok beszerzésével és készletezésével kapcsolatos operatív feladatok megoldásáról.

Közreműködik az anyagok szakszerű tárolásának megszervezésében, a raktározási és az anyag- és áruszállítási feladatok megoldásában.

Részt vesz a szükségletszámítási, termelésütemezési feladatok elvégzésében.

Az üzleti tervnek és marketingtervnek megfelelően részt vesz a termékek értékesítési folyamatában, az értékesítés technikai lebonyolításában.

Elvégzi az anyagi folyamatokkal összefüggő adminisztrációs rendszerrel kapcsolatos feladatokat.

Segíti a logisztikai vezető munkáját: döntés-előkészítő jelentéseket ad, tájékoztat az aktuális logisztikai feladatokról.

Munkája során:

– feladatai ellátásához magyar és idegen nyelven információt gyűjt, értékeli, rendszerezi azt,

– részt vesz a logisztikai rendszer kidolgozásában és fejlesztésében,

– lebonyolítja a tevékenységhez/termeléshez szükséges beszerzést,

– lebonyolítja a belső anyagmozgatási és raktározási feladatokat, selejtezést, hulladékhasznosítást, folyamatos minőségellenőrzést, egységrakatképzést, illetve a készletgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

– lebonyolítja a be- és kiszállítási feladatokat,

– szükség szerint részt vesz a humánerőforrás-gazdálkodásban,

– szükség szerint javaslatot tesz a technológia, technika korszerűsítésére,

– együttműködik a szakmájához kapcsolódó hatóságokkal,

– időszakosan ellenőrzi a munkaköréhez tartozó tevékenység teljesítését/hatékonyságát,

– folyamatosan ellenőrzi/elszámoltatja beosztottjait,

– kezeli a reklamációkat,

– szükség szerint beszámolót/javaslatot készít feletteseinek,

– elvégzi/elvégezteti a munkájához szükséges okmánykezelést, adminisztrációs teendőket.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

52 3433 01 Külkereskedelmi ügyintéző

54 3433 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser

52 3433 03 Üzleti ügyintéző

52 3432 03 Vállalkozási ügyintéző

52 3435 06 Vállalkozásszervező

51 3433 01 Vámkezelő

54 3435 01 Logisztikai szervező

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A logisztikai ügyintéző legyen képes:

– logisztikai folyamatokhoz kapcsolódva a beszerzés, készletezés, értékesítés, szállítás-szállítmányozás, raktárgazdálkodás operatív feladatainak ellátására. Tevékenységével biztosítsa, hogy a gazdasági egységek működéséhez szükséges anyagok és szolgáltatások a megfelelő helyen és időben, a megfelelő mennyiségben, választékban és minőségben álljanak rendelkezésre,

– a logisztikai rendszer elemei között meglévő kölcsönhatások felismerésére,

– közreműködni a gazdasági egység logisztikai stratégiájának végrehajtásában és logisztikai rendszerhez kapcsolódó információs rendszer működtetésében.

1. feladatcsoport

Általános gazdasági szakismeretek alkalmazása

A vállalati gazdálkodás alapfogalmainak alkalmazása

Gazdasági és vállalkozási ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző azonosítja a piac szereplőit és átlátja a kapcsolatrendszerüket.

Tanulmányai során kialakul gazdasági szemléletmódja.

Ennek során:

– átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait,

– jellemzi a piaci szereplőket és kapcsolatrendszerüket,

– körvonalazza saját és versenytársai piaci helyzetét,

– megnevezi a világgazdasággal, Európai Unióval kapcsolatos fogalmakat, tendenciákat.

Vállalkozás-gazdaságtani ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző döntései és a menedzsmentet segítő döntéselőkészítő munkája során alkalmazza a vállalkozások gazdaságtanának fogalomrendszerét, összefüggéseit.

Ennek során:

– alkalmazza döntéseiben a humánpolitikai, a munkaerő és bérgazdálkodás összefüggéseit,

– felhasználja döntéseihez/döntéselőkészítéshez a tárgyi eszközökkel való gazdálkodással kapcsolatos ismereteit az optimális logisztikai rendszer kialakítása érdekében,

– értelmezi a vállalkozás jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket,

– értelmezi a vállalkozás pénzügyi gazdálkodási helyzetét,

– javaslatot tesz a vállalkozás erőforrásainak hatékony felhasználására,

– közreműködik a vállalkozás üzleti tervének összeállításában.

Költséggazdálkodási ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző költségelemzést készít az adott logisztikai feladatra, feltárja annak eredményre gyakorolt hatását. Az adott logisztikai feladathoz árkalkulációt készít, a bejövő árkalkulációt értékeli.

Ennek során:

– ismeri a vállalkozások alapvető pénzügyi kimutatásait,

– meghatározza feladatnemenként a költség és árképzés összetevőinek körét,

– logisztikai feladatonként árkalkulációt számít/elemez,

– elemzi az adott munkaterület költséggazdálkodását, jövedelmezőségre gyakorolt hatását.

Marketing alapismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző munkájában tükröződjék a marketing szemléletmód.

Értelmezze a marketing-mix elemeit. Ismerje és alkalmazza a MIR elemeit, eszközrendszerét.

Ennek során:

– értelmezi a marketing fogalom- és összefüggésrendszerét,

– információkat gyűjt saját szakterületén,

– információt ad saját szakterületéről,

– elemzi a szervezeti piac magatartását (beszerzési technikák),

– alkalmazza a promóciós eszközrendszert,

– átlátja az értékesítési csatornák alkalmazási lehetőségeit.

Jogszabályok alkalmazása

Alkalmazza a megjelent jogszabályokat a tevékenysége érdekében.

Ennek során:

– azonosítja/kikeresi a munkájához szükséges jogszabályokat, és a nélkülözhetetlen gazdasági szabályokat (gazdasági társaságokról szóló, verseny, koncessziós törvény, PTK.),

– nyilvántartást vezet a megjelent jogszabályokról,

– egyszerűbb szerződéstervezetet készít a hatályos joganyagok alapján,

– munkája során figyelembe veszi az EU jogharmonizációt.

2. feladatcsoport

Üzleti, illetve logisztikai ügyviteli ismeretek alkalmazása

Szakmai idegen nyelv alkalmazása

A logisztikai ügyintéző a szakmai idegen nyelv ismeretében képes kapcsolatot felvenni idegen nyelven beszélő üzletféllel. Alkalmas a munkájához szükséges idegen nyelvi információk gyűjtésére és felhasználására.

Ennek során:

– alapfokon szóban gyorsan és pontosan válaszol az idegen nyelven elhangzottakra,

– egyszerűbb üzleti levelet az adott idegen nyelven önállóan megír,

– üzleti kapcsolatot tart fenn idegen nyelven,

– figyelemmel kíséri a szakmájához kapcsolódó idegen nyelven megjelent információkat,

– megoldja idegen nyelven az egyszerűbb reklamációs eseteket,

– értelmezi az idegen nyelvű dokumentumok, címkék tartalmát.

Üzleti adminisztráció, irodatechnikai eszközök alkalmazása

A logisztikai ügyintéző tudjon önállóan a munkájához szükséges egyszerűbb üzleti dokumentumot (levelet) készíteni. Ehhez a feladathoz tudja kezelni az irodatechnikai eszközöket, szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat.

Ennek során:

– magyar és idegen nyelven tudjon önállóan üzleti levelet, beszámolót írni, levelekre reagálni,

– tudja alkalmazni az iratkezelés szabályait,

– képes legyen a munkájához szükséges adatbázis kezelésére,

– képes legyen bem,utató anyag készítésére.

Kommunkációs ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző tudja alkalmazni a protokollszabályokat, alapvető tárgyalástechnikai és stratégiai eszközöket.

Ennek során:

– használja a verbális, nonverbális és metakommunikáció eszközeit,

– alkalmazza a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás legfontosabb szabályait,

– betartja az etikett és protokoll szabályait szóban és írásban,

– szituációtól függően megállapítja a tárgyalás stílusát, technikai eszközeit,

– kezeli a felmerülő problémákat, konfliktusokat.

Információgyűjtés alapvető statisztikai módszerekkel

A statisztikai mutatók alapján döntéselőkészítő értékelést készít, melyhez felhasználja az elemzéshez szükséges statisztikai módszereket, eszközöket.

Prezentációt készít a legalkalmasabb grafikai ábrázolási mód megválasztásával.

Ennek során:

– meghatározza a feladatai ellátásához szükséges adatokat a statisztikai alapfogalmak ismeretében,

– statisztikai sorokat és táblákat készít,

– kiszámítja és alkalmazza a gazdasági tevékenység elemzésére használt legfontosabb statisztikai mutatókat,

– ellenőrzi a számítások helyességét, pontosságát az alkalmazott mértékegységeket,

– grafikusan ábrázolja a kapott adatokat,

– döntéselőkészítéshez elemzést készít.

Általános áruismeret alkalmazása

A logisztikai ügyintéző eligazodik a különböző árurendszerekben. Meghatározza az áruk minőségét, és értékeli az alkalmazott csomagolást áruvédelmi és logisztikai szempontból.

Ennek során:

– értelmezi a termékazonosító kódokat,

– ismeri a minőségtanúsítás módjait,

– értékeli és meghatározza a logisztikai rendszerbe került áruk/anyagok csomagolását,

– összehasonlítja a csomagolóanyagokat környezetvédelmi szempontból.

Árukezelési ismeretek (szakáruismeret) alkalmazása

A logisztikai ügyintéző a különböző árucsoportok tulajdonságainak ismerete alapján meghatározza a szállítandó és tárolandó áruk minőségét. Az árukezelés során a minőség megóvás és a környezetvédelem szempontjait szem előtt tartva szervezi meg a raktározást és az áruk/anyagok ki- és beszállítását, belső anyagmozgatását.

Ennek során:

– rendszerezi a különböző áru/anyag csoportokat,

– az árukat szakszerűen kezeli, tárolja, szállítja/szállíttatja,

– szállítási tervet készít a termékek felhasználhatósági és fogyaszthatósági idejének figyelembevételével,

– kialakítja a tárolási rendet az árucsoportok sajátosságai alapján,

– meghatározza az áruvédelmét biztosító anyagokat és eljárásokat,

– alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat a szállítás és tárolás során,

– megakadályozza az egyes árucsoportok által okozott környezetszennyezéseket,

– védi az árukat, alapanyagokat a környezet által okozott károsodásokkal szemben,

– korszerű hulladékgazdálkodást valósít meg,

– értelmezi és alkalmazza a csomagoláson feltüntetett jelöléseket,

– szakáruismereti tudása alapján érveket sorakoztat fel a technológiai fejlesztés érdekében.

3. feladatcsoport

Logisztikai szakismeretek alkalmazása

Logisztikai alapismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző eligazodik a logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában.

Tanulmányai során kialakul logisztikai szemléletmódja.

Ennek során:

– értelmezi a logisztikai alapfogalmakat,

– megfogalmazza a logisztikai eszközökkel, létesítményekkel, rendszerekkel, láncokkal kapcsolatos terminológiákat,

– értelmezi az összefüggéseket a logisztikai rendszereken belül és a rendszerek között,

– értelmezi a speciális logisztikai tevékenységeket,

– körvonalazza a minőségvédelem és környezetvédelem szerepét a logisztikai rendszerekben,

– értelmezi a logisztikai információáramlás lényegét, a kommunikációs kapcsolatot (EDI),

– ismeri a különböző minőségbiztosítási rendszereket és képes a minőségbiztosítási, minőségfejlesztési technikák alkalmazására.

Közlekedés földrajzi ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző tudjon megtervezni egy fuvarozási útvonalat hazai és külföldi relációban egyaránt.

Ennek során:

– frissíti lexikális (természet- és gazdaságföldrajzi, politikai, közlekedési) ismereteit,

– az útvonaltervezés során használja topográfiai ismereteit, a főbb közlekedési útvonalakról, csomópontokról tanultakat,

– használja a térképeket (elektronikus térkép),

– alkalmazza az útvonaltervező számítógépes programokat.

Raktározás és anyagmozgatás ismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző megtervezi és megszervezi a raktározási és anyagmozgatási feladatokat, a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások alkalmazásával.

A raktározás és árumozgatás rendszerét beilleszti a vállalkozás logisztikai rendszerébe.

Ennek során:

– alkalmazza és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

– raktározási és anyagmozgatási technológiák, valamint a különböző árucsoportok tulajdonságainak ismeretében megtervezi egyszerűbb esetben a raktári erőforrásokat és kapacitásokat, kialakítja a raktári rendet,

– kezeli a raktárgazdálkodás bizonylatait,

– ellátja a raktárgazdálkodási feladatokat (átveszi az árukat/anyagokat, készlet mobilizálása, rovancs, selejtezés, hulladékhasznosítás),

– ellátja a raktárak anyagmozgatási és komissiózási feladatait,

– ismeri az egyes raktártípusokat, azok szolgáltatásait,

– képes használni a raktári információs- és nyilvántartási rendszereket.

Áruszállítási rendszerek kezelése

A logisztikai ügyintéző egyszerűbb esetekben megtervezi és megszervezi az árutovábbítási folyamatokat, és beilleszti a vállalkozás logisztikai rendszerébe.

Ennek során:

– megtervezi és megszervezi a ki- és beszállítást a fuvarozás eszközeinek és technológiai rendszerének, valamint a szállítandó áruk tulajdonságainak ismeretében,

– ismeri az egyes áruszállítási módok felhasználásának előnyeit, hátrányait, ismeretei birtokában képes a módozatok között választani,

– értelmezi az áruszállításhoz kapcsolódó okmányokat.

Külkereskedelmi és vám alapismeretek alkalmazása

A logisztikai ügyintéző közreműködik a munkája során a külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában, előkészíti a vámkezelésre az árukat

Ennek során:

– figyelemmel kíséri logisztikai szempontból a külkereskedelmi ügyleteket,

– értelmezi az INCOTERMS klauzurákat,

– a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban megszervezi az áruk ki- és beszállítását,

– előkészül az áruk vámkezeltetésére.

Logisztikai gyakorlati tevékenység

A logisztikai ügyintéző munkája során a rendszerszemléletet figyelembe véve az egyes logisztikai szakterületek anyag-, információ- és munkafolyamatát megtervezi, illetve megszervezi, miközben ésszerű erőforrás gazdálkodást folytat.

Ennek során:

– beszerzési feladatokat lát el

= versenyezteti a szállítókat,

= ki tudja használni a központi illetve decentralizált beszerzési rendszer előnyeit és hátrányait,

= lebonyolítja a beszerzési feladatokat (árubeszerzéshez kapcsolódó szerződés-tervezetet készít, minősíti a beszállítókat, árajánlatokat értékel, megrendeléseket továbbít, kezeli a reklamációkat, a beszerzés nyilvántartásait vezeti);

– készletgazdálkodási és készlettervezési tevékenységet folytat;

– termelésszervezési feladatokat lát el

= részt vesz a termelési terv elkészítésében (aggregált terv, anyagszükséglet-számítás és ütemezés),

= közreműködik a termelési-, szolgáltatási folyamat kialakításában és elemzésében (ismeri az alapvető folyamattípusokat, modern menedzsmentrendszereket);

– értékesítéshez kapcsolódó logisztikai feladatokat lát el

= részt vesz a fogyasztói kiszolgálási színvonal mérésében,

= közreműködik az értékesítési csatornák kialakításában,

= biztosítja az értékesítési hálózat folyamatos ellátását;

– ügyviteltechnikai, kommunikációs eszközöket használ;

– értelmezi és kitölti a logisztikai feladatokhoz kapcsolódó okmányokat és gondoskodik azok továbbításáról, megőrzéséről;

– előkészíti az árukat vámkezeltetésre;

– árkalkulációt készít;

– kiszállítási ütemtervet készít;

– az áru sajátosságait és a megrendelő igényeit figyelembe véve dönt a szállítási módok/illetve útvonalak közül;

– döntéselőkészítő értékelést készít.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgázó számot ad arról, hogy

– elsajátította-e a logisztikai tevékenységek elvégzéséhez szükséges szakismereteket,

– rendelkezik-e a logisztikai tevékenységek ellátásához szükséges elemzőkészséggel,

– rendelkezik-e a feladatok ellátásához szükséges szemlélettel.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Érettségi bizonyítvány.

– Iskolai rendszerű képzés esetén a központi programban előírt szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak (modulok) követelményeinek teljesítése, illetve iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó a képzési programban meghatározott követelményeknek megfelelt.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze.

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga teszt, esszé- és számpéldát is tartalmazó komplex írásbeli vizsgatétel megoldása. A vizsgatételt az oktatási miniszter – mint a szakképesítésért felelős miniszter – hagyja jóvá. A komplex írásbeli tétel az alábbi feladatokból tevődik össze:

– 25%-ban tesztfeladatok;

– 25%-ban számpélda, amely az alábbi témakörök ismeretanyagára épül:

= készletgazdálkodás,

= termelésszervezés,

= beszerzés,

= raktározás,

= értékesítés;

– 50%-ban esszékérdés, amely a C) Logisztikai szakismeretek alkalmazása cím alatt megfogalmazott szakmai követelményekre épül.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feladata 3 szóbeli tétel kifejtése a szakmai követelmények alábbi blokkjaiból:

– Általános gazdasági szakismeretek alkalmazása.

– Logisztikai szakismeretek alkalmazása.

– Üzleti, illetve logisztikai ügyviteli ismeretek ezen belül szakmai idegen nyelvi ismeretek, amely a logisztikai tevékenységhez kapcsolódó egyszerű, rövid (max. 10–15 sor) szöveg fordítása idegen nyelvről magyarra, vagy idegen nyelvű dokumentum értelmezése, kitöltése.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

A szóbeli tételek több szakmai vizsgán is felhasználhatók.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgázó ismerje és alkalmazza a szakmai követelményekben meghatározottakat, az ott megjelölt szintnek megfelelően, ezen belül különösen:

– a vállalati működés alapelveit, a vállalat külső és belső környezetének jellemzőit,

– az alapvető statisztikai fogalmakat,

– az üzleti adminisztráció feladatait,

– a logisztika fogalmát, szerepét és jelentőségét a vállalati működésben,

– a piacgazdasági körülmények között működő vállalatok gazdálkodását,

– a logisztikai tevékenységet befolyásoló jogi szabályozásokat,

– a beszerzési tevékenység lebonyolításának módszertani kérdéseit,

– a termelés szervezéséhez kapcsolódó feladatokat,

– a készletgazdálkodás módszereit,

– az értékesítéshez kapcsolódó főbb logisztikai feladatokat,

– a raktárgazdálkodás feladatait,

– a szállítmányozási és fuvarozási alapfogalmakat,

– a minőségbiztosítással kapcsolatos technikákat,

– a vállalati információs rendszerek logisztikában betöltött szerepét, továbbá

– alapszinten egyszerű szituációkban a feladatköréhez kapcsolódó kérdésekben legyen képes kommunikálni és idegen nyelvű szöveget értelmezni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az egyes vizsgarészek alól akkor adható felmentés, ha ennek tananyagából más képzés keretén belül már szakmai vizsgát tett.

Nem kell szakmai idegen nyelvből vizsgáznia annak, aki alapfokú C típusú államilag elismert általános, vagy szakmai nyelvvizsgával rendelkezik.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó a logisztikai ügyintéző szakmai vizsga mindkét (írásbeli és szóbeli) részére érdemjegyet kap.

A szóbeli vizsgarész érdemjegyét a három tételre külön-külön kapott érdemjegyek átlaga adja. A szóbeli vizsgarész érdemjegyét elégtelennek kell tekinteni abban az esetben, ha a három tétel bármelyikére elégtelen osztályzatot kap a vizsgázó. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészből kell javítóvizsgát tenni.

A szakmai vizsga elméleti érdemjegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott osztályzatok átlaga – a kerekítés általános szabályai alapján – adja.

Eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli vagy írásbeli vizsgarészek közül bármelyikre elégtelen osztályzatot kapott. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgarészből kell a következő vizsgaidőszakban.

* * *

Reklámszervező szakmenedzser szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3435 01

2. A szakképesítés megnevezése: Reklámszervező szakmenedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

1341 Marketingtevékenységet folytató részegység vezetője

1344 Reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője

2521 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végző

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A reklámszervező szakmenedzser a gazdasági, üzleti életben nélkülözhetetlen marketing- és reklámtevékenység szervezésével, irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek még szakirányú közgazdászi végzettséget nem igényelnek. Alapvető feladata a különböző média (nyomtatott és elektronikus sajtó), illetve marketing- és reklámügynökségek (Key Account) kreatív és média részlegei, valamint vásár- és kiállításszervező vállalkozások számára:

– felsővezető melletti szakreferensi teendők ellátása,

– a vállalkozások marketingstratégiájának és a stratégiából következő operatív programok megtervezése, lebonyolítása, értékelése,

– vállalati imázs és arculattervezés,

– a társaság reklámhordozóinak tervezése, beszerzése, készleten tartása,

– ügyfelek felkutatása és meggyőzése, a korábbi ügyfélkapcsolatok karbantartása,

– termék és szolgáltatás reklámozás, menedzselés,

– megrendelések felkutatása, az értékesítés szervezése, bonyolítása,

– marketing- és reklámköltségek tervezése és figyelemmel kísérése,

– marketing- és reklámköltségek adminisztrációja,

– szakmai kiállítások, konferenciák tervezése, szervezése és koordinálása,

– a marketing- és a reklámhatékonyság mérése, elemzése,

– a reklámetika alapvető szabályainak betartása, betartatása.

Ennek érdekében:

Önállóan intézi

– a kisebb marketing- és reklámvállalkozások, szervezetek létrehozását, működtetését,

– a nagyobb reklámügynökségek és más termelő, értékesítő szervezetek marketing- és reklámtevékenységet folytató részlegeiben a középvezetői feladatokat,

– a vállalkozások marketing stratégiájának megtervezését, kivitelezését, kommunikálását,

– a marketing információs rendszer kialakítását,

– a marketinget érintő döntések előkészítését,

– komplex reklámkampány megtervezését, bonyolítását, az eredmények értékelését,

– reklámhatás és hatékonyság vizsgálatát,

– ügyfelek felkutatását és meggyőzését,

– a reklám és médiapiac áruinak értékesítését,

– szakmai kiállítások, konferenciák szervezését,

– üzleti tárgyalások előkészítését, lefolytatását, lezárását, dokumentálását.

Részt vesz

– az értékesítéshez kapcsolódó üzleti folyamatok megszervezésében, irányításában,

– a vállalati költségek elemzésében,

– szerződések előkészítésében, elkészítésében,

– adott esetben a reklámszervezetekben végzendő team munkában,

– kisebb marketing- és reklámvállalkozások, szervezetek irányításában.

Gondoskodik

– a piaci lehetőségek megtervezéséről, az igények felméréséről, a termék (márka) menedzseléséről,

– az értékesítési akciók megszervezéséről, irányításáról, lebonyolításáról,

– a termékek, termékcsoportok, piacok menedzseléséről,

– a belső és külső PR kapcsolatok megszervezéséről, szervezeti kereteinek kialakításáról,

– az üzleti reklám jogi, etikai és esztétikai követelményeinek érvényesítéséről,

– a vállalkozások, illetve termelővállalatok marketing- és reklámrészlegeinek működtetéséről,

– a piaci kapcsolatok fenntartásáról és fejlesztéséről,

– a piacbefolyásolás rendszerének kialakításáról,

– a marketing- és reklámvállalkozásokkal szembeni ügyviteli, számviteli, pénzügyi, adózási követelmények teljesítéséről,

– a marketing- és reklámvállalkozások munkavállalói tevékenységének szervezéséről, irányításáról, ellenőrzéséről,

– a marketingmix döntések előkészítéséről, a döntések végrehajtásáról.

Együttműködik

– a vállalat külső partnereivel,

– az üzleti folyamatok szabályozottságának fenntartásában,

– az értékesítést végző szervezeti egységek feladatainak megoldásában,

– a vállalat értékesítési tevékenységének irányítóival,

– a stratégiai szintű döntések meghozatalában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

54 3434 03 Marketing- és reklámmenedzser

54 3404 01 Menedzserasszisztens

54 8402 01 PR szakreferens

52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző

52 840901 PR munkatárs

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Vállalkozói, jogi, gazdasági matematikai, statisztikai ismeretek alkalmazása

– ismeri és érti a makrogazdasági összefüggéseket,

– jellemezni és elemezni tudja a nemzetközi és hazai gazdaság helyzetét, főbb tendenciáit, érti a gazdasági tevékenységek jogi és közgazdasági szabályozását,

– ismeri az európai monetáris rendszer működési mechanizmusait,

– ismeri és érti a gazdaságszervezés problémáit,

– meg tudja határozni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket, ismeri a piacon tevékenykedő szakmai és társadalmi szervezetek felépítését, működését,

– azonosítani tudja a gazdaság szereplőit, jellemezni és elemezni tudja a piaci mechanizmusok működését,

– értelmezni tudja a munkapiac, az árupiac, a pénzpiac egyensúlyi mutatóit, ismeri számításuk módját, a közöttük lévő összefüggéseket értelmezni képes,

– ismeri a makrogazdasági körforgást, a nemzetgazdasági teljesítmény mérését, a prognóziskészítést,

– átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a makro- és mikrokörnyezetet alapvetően meghatározó környezetet,

– érti az államháztartás és költségvetés kapcsolatát, a tervezés mechanizmusait,

– érti és jellemezni tudja az áru- és a pénzpiac egyensúlyának feltételeit,

– formai és tartalmi követelmények ismeretében önéletrajzot, pályázatot, munkaszerződést készít,

– képes a vállalkozások működési területének, vállalkozási formájának megválasztására,

– meg tudja határozni a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és forrásokat,

– ismeri és érti a piac működési mechanizmusait, képes a tanult függvényvizsgálati módszerek alkalmazására,

– az alkalmazás szintjén tud összköltséget, egységköltséget, határköltséget számítani,

– ismeri és képes alkalmazni piaci szituációtól függően a különböző index számítási módokat,

– tud jelenértéket számítani,

– képes a kereslet-kínálat elemzési módszereinek alkalmazására adott piaci szituációban,

– üzleti tervet tud készíteni,

– adott szituációban ki tudja számítani a vállalkozásokat terhelő adókat,

– átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos összefüggéseket,

– képes a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázatok elemzésére.

2. feladatcsoport

Marketing- és reklámvállalkozások működtetése

– a hazai és a nemzetközi reklám- és médiapiac helyzetének naprakész ismerete, az általános fejlődési tendenciák felismerése, a piacon tevékenykedő szakmai és társadalmi szervezetek felépítésének, működésének, a piac ön- és törvényi szabályozásának, főbb fejlesztési irányainak ismerete, elemzése,

– a marketing- és reklámvállalkozások helyének, szerepének ismerete a gazdaságban, a piac működési mechanizmusainak, törvényszerűségeinek ismerete,

– a keresleti és kínálati függvények összefüggéseinek gyakorlati alkalmazására való képesség,

– vállalkozói ismereteinek birtokában a szakmai specialitásoknak megfelelően önállóan létre tud hozni reklámtevékenységet folytató vállalkozást,

– elvégzi a vállalati működést befolyásoló környezeti elemek hatásvizsgálatát,

– felismeri és kezeli a vállalkozás működése során jelentkező problémákat,

– ismeri és adott esetben alkalmazni tudja a krízismenedzsment technikákat,

– részt vesz az üzleti folyamatok irányításában,

– felismeri és feltárja a szükséges változtatások iránti igényt,

– információkat gyűjt, csoportosít a mindennapi vezetői munka segítéséhez,

– azonosítani tudja az üzleti folyamatok kulcsfolyamatait,

– folyamatosan elemzi a hatékony munkamegosztás érdekében az üzleti folyamatokat,

– alkalmazott magatartástudományi ismereteinek segítségével közreműködik a szervezeti kultúra kialakításában, illetve fejlesztésében,

– könyvviteli, számviteli, pénzügyi ismereteinek alkalmazásával részt vesz a gazdálkodási folyamatok elemzésében, a pénzügyi egyensúly megőrzésében,

– kidolgozza a munkavégzés, az ügykezelés a működés szabályait, ellenőrzi azok betartását,

– ismeri és érti az elvégzendő munkafolyamathoz szükséges szervezési, vezetési módszereket, a kommunikációs meggyőző és motivációs stratégiákat,

– tisztában van a munkáltatók és a munkavállalók jogaival, kötelességeivel,

– elkészíti a hatáskörébe tartozó személyek munkaköri leírásait,

– gondoskodik a dolgozók képzéséről, továbbképzéséről,

– folyamatosan alkalmazza magatartástudományi ismereteit, amikor empátiakészségéről, kitartásáról, akaraterejéről, szorgalmáról, megfigyelő- és lényegfelismerő, elemző és kockázatvállaló képességéről kell tanubizonyságot tennie a gyakorlati feladatok megoldásakor,

– megszervezi az adminisztratív teendők elvégzését, adott esetben a cég nevében önállóan eljár,

– ismeri, és alkotó módon közreműködik a vállalkozások működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítésében, a módszertan kidolgozásában, a feladatok operatív végrehajtásában, az alkalmazandó, illetve alkalmazható intézkedések végrehajtásában,

– a vállalkozás menedzsmentjének segítése során részt vesz a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a folyamatok elemzésében, ellenőrzésében,

– ismeri és alkalmazza mindazon matematikai és statisztikai módszereket, amelyek a napi gazdálkodási folyamatok nyomon követéséhez szükségesek,

– javaslatot készít a termék-, ár- és értékesítéspolitikára vonatkozó döntések meghozatalához,

– ismeri és érti a vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit, hatásait,

– részt vesz a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos döntésekben,

– ellenőrzi a gyártás és a szolgáltatás minőségi színvonalát,

– folyamatosan tájékozott a munkavégzés hatékonyságáról és annak költségeiről,

– segíti a szolgáltatásban előforduló hibák okainak feltárását és megszüntetését,

– felkutatja és alkalmazza a vállalkozás hatókörébe tartozó legújabb megoldásokat, figyelemmel kíséri azok folyamatait,

– ismeri és érti a szolgáltatás és költségeinek összefüggéseit, a piaci versenyszabályozás hatásait, a piacalakító hatásokat, a vállalati eredményképződés folyamatát és befolyásolásának eszközeit,

– önállóan szervezi a vállalkozás információs rendszerének működtetésével kapcsolatos teendőket,

– képes a teljesítményrések feltárására, meghatározására,

– önállóan tud cselekvési programot összeállítani, annak végrehajtását ellenőrizni,

– ügyfélszolgálatot szervez, működtet,

– megrendelési és leltári adatbázisokat kezel,

– rendelésteljesítést vizsgál.

3. feladatcsoport

Vállalkozási és marketing stratégiák megtervezése, megvalósítása

– ismeri a vállalati stratégia alkotás folyamatát, alapelveit, az elemzéshez szükséges eljárásokat,

– ismeri és érti a szervezetelmélet fejlődésének legfontosabb állomásait,

– részt vesz a vállalati célok, misszió, vízió kitűzésében, a hosszú, közép- és rövid távú üzleti tervek elkészítésében, a vállalati politikák kialakításában és működtetésében,

– alkalmazza a stratégiai tervek elkészítésében használható módszertanokat,

– alkalmazza a vállalati stratégia kommunikálásához szükséges módszereket,

– képes a stratégiai terv elkészítésével kapcsolatos teendőket koordinálni,

– részmunkák alapján stratégiai terv javaslatot önállóan is képes összeállítani,

– közreműködik a humánerőforrással és információval való gazdálkodás terén a tervezésben és a megvalósításban,

– értekezleteket tervez, vezet, dokumentál,

– ismeri a kis és a közepes szervezetek kommunikációs problémáit, javaslatot készít azok feloldására,

– közreműködik a gazdálkodási-pénzügyi kérdések megoldásában, a hatékony termék-, ár-, értékesítés- és kommunikációs politika kialakításában, az eljárási rend, a munkamegosztás kidolgozásában, az üzleti tervek elkészítésében,

– elemzi a versenykörnyezetet,

– belső elemzést készít,

– közreműködik a követhető versenystratégia kidolgozásában,

– elkészíti a marketingstratégiát,

– kidolgozza a funkcionális stratégiákat,

– ismeri és alkalmazni tudja a célpiac kiválasztásának, a szegmentációnak a metodológiáját,

– kidolgozza és előterjeszti az árstratégiára vonatkozó javaslatait,

– közreműködik a termék és a márkapolitika meghatározásában,

– módszertani segítséget nyújt az értékesítési politika meghatározásához,

– reklámstratégiát készít,

– arculattervet készít.

4. feladatcsoport

A kínálat kialakításával összefüggő feladatok

– vizsgálja és értelmezi a termékpolitika irányultságát,

– életciklus és életgörbe elemzéseket végez,

– innovációs hatásvizsgálatokat végez, következtetéseit prezentálja,

– értékelemzést végez,

– javaslatot dolgoz ki a piaci részesedés növelésének érdekében,

– ismeri és alkalmazza a termék és szolgáltatásfejlesztés metodikáját,

– új termék piaci bevezetését irányítja, adott esetben önállóan kivitelezi,

– ár- és vevői értékítélet vizsgálatokat végez, következtetéseit a legkedvezőbb piaci ár kialakításához használja

– számításokat végez a különböző árképzési módszerek alkalmazásához,

– nyilvántartásokat készít, azokat elemzi, üzleti céljainak megfelelően strukturálja.

5. feladatcsoport

A piacbefolyásolással kapcsolatos feladatok

– vásárlói magatartás vizsgálatokat végez,

– megismeri, meghatározza adott termék, szolgáltatás piaci részesedését,

– információs csatornákat működtet, kommunikál, beszámol, tájékoztat,

– kapcsolatot épít a cége számára lehetséges üzlettársakkal,

– feldolgozza a marketing információkat,

– prognózist készít,

– elemzi a marketing ráfordításokat és azok hasznosságát,

– alkalmazza a piacfelmérés marketing eszközeit,

– reklámstratégiát, reklámprogramot tervez, hajt végre,

– biztonsággal kezeli az adott üzleti szituációban leginkább alkalmazható reklámeszközöket,

– szervezi és használja az online marketing nyújtotta lehetőségeket,

– ismeri és alkalmazza az Internet marketingkommunikációs lehetőségeit,

– ismeri és használja a reklám által nyújtott szponzorálási lehetőségeket,

– átlátja és használja az online médiaügynökségek lehetőségeit, adott esetben önálló működtetésére is képes,

– megtervezi és végrehajtja a rövid és hosszabb távú eladásösztönzést szolgáló akciókat,

– költséget elemez,

– hatást mér.

6. feladatcsoport

Munkafolyamatok megtervezése, előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése

– elemzi és értékeli az értékesítési rendszer erős és gyenge pontjait,

– javaslatot készít az értékesítési hatékonyság növelésére,

– számviteli, pénzügyi ismereteinek segítségével javaslatot készít a jövedelmezőség növelésére,

– értékesítési akciókat tervez, szervez, irányít,

– vevőszolgálatot szervez, működtet,

– hatásvizsgálatokat végez, elemzi azok eredményeit, összegzést készít belőlük,

– hatékonyság elemzéseket végez a marketing részfunkcióknak megfelelően,

– termék- és márkamenedzselést irányít, adott üzleti szituációban önállóan végez,

– megrendelésre termék- és szolgáltatás reklámozást tervez, kidolgoz, irányít, önállóan végez,

– elvégzi a felhasználásra szánt reklámeszközök megfelelőség vizsgálatát,

– szakmai kiállítások szervezését tervezi, koordinálja,

– költségvetést készít, értékel,

– konferenciát szervez, bonyolít,

– marketing és reklám költségvetést készít, folyamatosan figyelemmel kíséri, gondoskodik a megfelelő adminisztrációról,

– emblémát tervez, irányítja a kivitelezést,

– arculatterv készítését irányítja, szervezi,

– komplex reklámkampányt tervez, irányít, bonyolít, értékel,

– előkészíti a marketingmix döntéseket,

– a reklámkampányok megszervezése és lebonyolítása,

= a kampányigények felmérése

= a megrendelések konkretizálása a célcsoportok kijelölése

= médiatervek és költségvetések elkészítése

= a kreatív munka szervezése

= a kész anyagok zsűriztetése

= a kampányok ütemterv szerinti lebonyolítása.

7. feladatcsoport

Belső és külső PR-kapcsolatok építése, működtetése

– megtervezi a szervezet alapfunkciójához leginkább alkalmazható külső és belső PR-rendszert,

– kidolgozza a tartalmi mozzanatokat,

– megtervezi adott cég külső és belső PR-rendszerét annak munkamegosztásban elfoglalt helye szerint,

– gazdasági, közigazgatási, tömegkommunikációs kapcsolatokat épít, ápol,

– megtervezi a termék, szolgáltatás karakteréhez leginkább illeszthető PR-rendszert,

– tájékoztató anyagokat készít a döntésekhez,

– sajtótájékoztatót szervez,

– híreket, híranyagokat szerkeszt,

– beszédeket, nyilatkozatokat készít,

– nyílt napot szervez,

– vevőtájékoztató rendezvényeket szervez, értékel,

– érdekszövetségek szerveződésében segít,

– vállalati újságot szerkeszt,

– szóbeli tájékoztatókat, ötletnapokat szervez, bonyolít,

– megfogalmazza a szükséges változtatásokat, előkészíti a döntés végrehajtását.

8. feladatcsoport

Szervezési, vezetési ismeretek alkalmazásával összefüggő operatív feladatok

– belföldi és külföldi üzleti partnereket kutat fel, információs csatornákat működtet, marketingfelderítést végez, üzleti tárgyalásokat önállóan vezet, üzleti ajánlatokat fogalmaz meg, tárgyalásai során alkalmazza a protokoll és az üzleti etika szabályait,

– figyeli a pályázati kiírásokat,

– pályázatot állít össze és gondoskodik a benyújtásról,

– információt gyűjt, rendszerez,

– létrehozza és működteti a vállalkozás szempontjából fontos üzleti adatbankot,

– új üzleti partnerek megnyerésével biztosítja a dinamikus üzleti fejlődés feltételeit,

– operatív cselekvési programokat koordinál, értékel,

– nemzetközi és hazai üzletfelekkel szerződik, illetve javaslatot készít a szerződések megkötésére,

– elvégzi a nyilvánossággal való kapcsolattartás hatásának vizsgálatát,

– a reklám és médiapiac áruinak értékesítése,

= standard ajánlatok kidolgozása vállalattípusok szerint

= a megrendelő sajátos igényeinek feltérképezése

= a konkrét sajátosságokat tükröző ajánlatok alternatíváinak kidolgozása

= üzleti tárgyalások bonyolítása a megrendelővel

= üzleti tárgyalások bonyolítása a médiával.

9. feladatcsoport

Belső üzletszervezés

– aktívan közreműködik a vállalkozás napi működtetési feladataiban,

– gondoskodik a munkaerővel, anyaggal, energiával és munkaeszközökkel való optimális gazdálkodás feltételeinek megteremtéséről,

– végrehajtja a vállalkozás piaci helyzetének, ismertségének javításával kapcsolatos feladatokat,

– felkutatja a lehetséges belföldi és külföldi üzleti partnereket,

– összehangolja az értékesítést végző szervezet munkáját az értékesítés volumenével,

– felhasználja a közérdekű és információs adatbázisok szolgáltatásait,

– megszervezi a pályázatok és tenderek figyelését, koordinálja azok elkészítését és határidőre való benyújtását,

– begyűjti és értékeli az üzleti partnerekről szóló legszélesebb körű információkat,

– ismeri a vállalkozás értékteremtő folyamatait, biztosítja a szükséges feltételeket,

– betartja és betartatja a belső ügykezelés, működés írott szabályait,

– kidolgozza a munkavégzés, az ügykezelés, a működés szabályrendszerét és folyamatosan fejleszti azt,

– karbantartja a vállalkozás üzleti folyamatait,

– nyomon követi a vállalkozás gazdálkodását, melynek érdekében használja a lehetséges informatikai megoldásokat,

– személyes eladást végez, saját reklámterméket ad el,

– üzletkötői hálózatot épít,

– elkészíti a mindennapi vezetői munkához szükséges statisztikákat, elemzéseket,

– ismeri és alkalmazza az időtervezés módszereit,

– ütemezi a munkafolyamatokat,

– megállapítja a munkaerő-kihasználtság mértékét,

– meghatározza a munkaerő-szükségletet,

– gondoskodik a biztonságos és balesetmentes munkavégzés feltételeiről,

– ismeri és kezeli a szakmai adatbázisokat,

– ismeri és használja a közérdekű adatbázisokat,

– létrehozza és frissíti saját üzleti adatbázisát,

– előkészíti a cég üzleti ajánlatait, terepmunkát végez,

– üzleti ajánlatok megtétele, háttér információkkal való alátámasztása,

– ügyfélgondozás és kapcsolattartás,

– ügyfélszolgálati rendszer kialakítása és fejlesztése

– vip listák készítése és fejlesztése

– dm akciók megtervezése és lebonyolítása

– PR-akciók megtervezése és lebonyolítása

– nyitott kapuk akciók megszervezése és lebonyolítása.

10. feladatcsoport

Dokumentációs feladatok, követelmények

– elkészíti a vezetői tájékoztatókat,

– megszerkeszti az üzleti értékelést,

– tanácsadói munkájának minden fázisát adminisztrálja,

– adott eseményhez készített anyagokat rendszerezi, tárolja,

– előterjesztést, vitaanyagot készít önállóan,

– előkészíti a partnerekkel való üzleti tárgyalásokat, önállóan készít prezentációt,

– elkészíti a szállítókkal és vevőkkel kötendő szerződések tervezetét,

– munkaköri leírást készít,

– teljesítményértékelést készít,

– dokumentálja a termék-, ár-, értékesítés- és kommunikációs politikával kapcsolatos javaslatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

– Iskolai végzettség: érettségi vizsga (é)

– A képzési programban előírt követelmények teljesítése

– Általános ,,C'' típusú középfokú nyelvvizsga.

– 1 hónapos nyári (120 óra) szakmai gyakorlat (az I. év végén) és a gyakorlatról, megadott szempontok alapján elkészített beszámoló leadása.

– Elfogadott szakdolgozat.

Alapvető követelmény, hogy a (30–40 oldal terjedelmű) szakdolgozat tükrözze a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét. A jelölt legyen képes a választott témakör komplex, önálló, a képzés során elsajátított alapozó, szakmai és speciális ismeretek alkalmazásán alapuló feldolgozására.

A szakdolgozatot a megfelelő tartalom mellett jellemezze a logikus szerkesztés, a választékos stílus, a felhasznált szakirodalom, illetve empirikus kutatási anyag korrekt megjelölése, a piaci tevékenység terminológiájának pontos használata.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti, azaz írásbeli és szóbeli részből, valamint a szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédéséből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgya(i) és időtartama

Az írásbeli vizsga (240 perc) keretében – értékelési, számítási, illetve problémakifejtő, valamint tesztfeladatok megoldásával – a reklámszervezéssel kapcsolatos ismeretanyag ellenőrzésére kerül sor.

b) A gyakorlati vizsga tantárgya(i) és időtartama

A gyakorlati vizsga az elfogadott szakdolgozat – prezentációval (kb. 15 perc) – összekötött védése (összesen: kb. 60 perc). A szakdolgozat védése során a jelölt érvekkel bizonyítja megfogalmazott álláspontját, illetve – prezentáció formájában – bizonyságot tesz előadói, érvelés- és tárgyalástechnikai készségéről.

c) A szóbeli vizsga tantárgya(i) és időtartama

A szóbeli vizsga az oktatás alapismereti és a menedzsment moduljának ismeretanyagát öleli fel. A vizsgázó a szóbeli vizsga során tételt húz, mely komplex módon tartalmazza a marketing és reklám, a vállalkozások működtetésével kapcsolatos definíciók, meghatározások, összefüggések és lehetséges alkalmazások számonkérését.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a III. pontban megadott feladatokat kell számon kérni olyan szinten, ahogyan az az adott pontban megjelölésre került.

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A vizsgázónak az alábbi – a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportokhoz kapcsolódó – ismeretanyag elsajátításáról kell számot adnia:

– gazdasági matematikai, statisztikai, közgazdaságtani ismeretek,

– jogi, üzletviteli ismeretek,

– marketing- és reklámszakismeretek,

– a marketingstratégia kialakításának módja, összefüggései,

– a marketingkommunikáció fogalma, szerepe az ügynökségi és kereskedelmi tevékenységben,

– a marketing és marketingkommunikáció elemeinek alkalmazása,

– a reklám kialakulását, fejlődését meghatározó és befolyásoló tényezők,

– a reklám cél- és eszközrendszere,

– az eladásösztönzést elősegítő módszerek,

– értékesítési akciók szervezése, irányítása,

– a belső és külső PR-kapcsolatok megszervezése, a vállalati reklámmunka főbb jellemzői,

– a reklámszervezés és irányítás eszközei,

– az üzleti reklám alapvető jogi, etikai és esztétikai követelményei.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga során a jelöltnek bizonyítania kell, hogy a szakdolgozat témájával összefüggésben:

– rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, amelyek szükségesek és alkalmassá tehetik kisebb marketing- és reklámvállalkozások, szervezetek önálló létesítésére, irányítására, valamint nagyobb reklámügynökségek és más termelő-értékesítő szervezetek marketing és reklámtevékenységet folytató részlegeiben középvezetői, illetve a felsőbb szintű vezető melletti szakreferensi teendők ellátására,

– képes-e az adott munkakörhöz kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, szervezési, technológiai folyamatok tervezésére, elemzésére, a szükséges döntések meghozatalára,

– elsajátította-e a marketing- és reklámszakmában betölthető munkakörökhöz szükséges komplex elméleti és gyakorlati ismereteket,

– rendelkezik-e a vezetői tevékenységhez szükséges felkészültséggel,

– alkalmas-e tanulmányainak a képzést akkreditáló felsőoktatási intézményben való folytatására.

c) A szóbeli vizsga tartalma

A vizsgázónak az alábbi ismeretanyag elsajátításáról kell komplex módon számot adnia:

– a vállalkozások tipikus formái, létesítésük folyamata,

– a marketing- és reklám-vállalkozások helye, szerepe a gazdaságban, valamint a piac működésének törvényszerűségei,

– a vállalkozások, illetve termelővállalatok marketing- és reklámrészlegeinek működése, piaci kapcsolataik a beszerzés és értékesítés területén, a verseny során,

– a vállalkozások szervezeti megoldásai, munkaszervezés,

– a marketing- és reklámvállalkozásokkal szembeni alapvető ügyviteli, számviteli, pénzügyi, adózási követelmények,

– a marketing- és reklámvállalkozások gazdálkodásának elemei és összefüggései,

– a marketing- és reklámvállalkozások irányításához szükséges eszközök, módszerek,

– a menedzsment feladatai a munkakörök kialakításában, a munkavállalók tevékenységének szervezésében, irányításában,

– a vállalkozások tevékenységét, partneri kapcsolatok alakítását meghatározó feltételek, a szerződéskötések típusai, valamint a kapcsolatok alakulását befolyásoló lélektani, etikai vonatkozások, a fogyasztói magatartás jellemzői,

– az üzleti image szerepe, jelentősége, formálásának alapvető lehetőségei.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

– Az írásbeli vizsga eredményét egy (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a megszerezhető maximális pontszám legalább 60%-át eléri.

– A szóbeli vizsgát egy (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni átlagolással, a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán elégtelen érdemjegyet kapott.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

– A gyakorlati vizsga érdemjegyét a szakdolgozat prezentációval összekötött védése adja. A szakdolgozatot, illetve a prezentációt egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt az elfogadott szakdolgozatát eredményesen megvédte.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész(ek)ből a jelölt javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakokban.

A teljes szakmai elméleti vizsgát (írásbeli és szóbeli) meg kell ismételnie annak a jelöltnek, akinek az írásbeli és szóbeli vizsgán kapott érdemjegye elégtelen.

V. Egyéb tudnivalók

– A szakmai vizsga megszervezésével és a bizonyítvány kiadásával kapcsolatban a mindenkor érvényes OM rendeletek előírásai érvényesek.

A szakképesítés felsőfokú tanulmányokba való beszámíthatósága

A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámítása a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.

A reklámszervező szakmenedzser képzés során szerzett ismeretanyag egyharmada kreditértékként beszámít a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba.

* * *

Textiliparitermék-menedzser szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5411 11

2. A szakképesítés megnevezése: Textiliparitermék-menedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3114 Fa- és könnyűipari technikus

3115 Vegyésztechnikus

5119 Egyéb kereskedelmi foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A textilipari gyártástechnológiai ismeretek alapján képes egy textilipari termék menedzselésére a nyersanyagtól a késztermék értékesítéséig. Az átfogó szakmai ismereteken túl eligazodik a vállalkozások műszaki, jogi, számviteli rendszerében. Adott idegen nyelv ismerete mellett alkalmas vállalkozások irányítására, sikeres kapcsolattartásra ügyfeleivel és beosztottaival. A minőségirányítás területén szerzett ismeretei alapján bekapcsolódik a vállalati minőségbiztosítási rendszerbe vagy annak kiépítésébe. Jártasságot tanúsít a minőségbiztosítás területén. Munkája során részt vesz marketingstratégiák, operatív marketingtermék és konkrét akcióprogramok készítésében. Aktív résztvevője az üzemek, munkahelyek szervezési és fejlesztési munkálatainak.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

52 5411 09 Textiltechnikus

52 7862 02 Kereskedelmi technikus

52 3434 01 Általános menedzser II.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A textilipar anyagainak és termékeinek ismerete, alkalmazása

– A textilipari nyersanyagok csoportosítása, tulajdonságaik és feldolgozási lehetőségeik összekapcsolása.

– A természetes és mesterséges szálasanyagok felhasználási területeinek ismerete.

– A textilipari alapanyagok legfontosabb laboratóriumi vizsgálatainak elvégzése, és a mérési eredmények értékelése a statisztikai matematika módszereivel.

– A vegyszerek és segédanyagok alkalmazhatóságának ismerete.

– A vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával.

– Számítógép alkalmazása a mérési eredmények kiértékelésében.

– A textilipar félkész és késztermékeinek felismerése, felhasználási területük ismerete.

– A fonalak és cérnák szabványos jelölése.

– A szövetek és kötött kelmék ábrázolása és fontosabb adatainak meghatározása.

– Kezelési útmutató összeállítása.

2. feladatcsoport

A textilipari gyártástechnológiák ismerete, alkalmazása

– A textilipari technológiák (fonás, szövés, kötés, nemszőttkelmék gyártása) műveleteinek, azok feladatának és céljainak ismerete.

– A különböző technológiák eszközeinek és berendezéseinek felsorolása és jellemzése.

– A technológiák műszaki paramétereinek meghatározása, a termeléssel kapcsolatos számítások, illetve értékelések.

– A textilvegyipari technológiák (előkészítés, fehérítés, színezés, nyomás, kikészítés) és alkalmazásuk ismerete, a munka- és balesetvédelmi előírások ismerete alapján.

– Textilkikészítő-ipari gépek és berendezések bemutatása.

– Szakmai irodalom tanulmányozása legalább alapfokú nyelvismeret birtokában.

3. feladatcsoport

Alapfokú műszaki ismeretek alkalmazása

– A műszaki ábrázolás alapfogalmainak ismerete.

– Egyszerűbb gépelemek metszeti rajzának elkészítése.

– Szerkezeti anyagok és fontosabb tulajdonságainak ismerete.

– Az anyagok tárolására és mozgatására alkalmas berendezések felismerése, meghatározása.

– Irányítástechnikai alapfogalmak használata.

4. feladatcsoport

A marketing ismerete és alkalmazása

– A marketing szerepének értelmezése, alapfogalmainak ismerete.

– A marketingkörnyezet elemzése.

– Fogyasztói piac és a vásárlói magatartás elemzése, a piackutatási módszerek ismerete.

– A marketing eszközeinek, stratégiáinak ismerete.

– Termékek, termékvonalak és márkák, új termékek és szolgáltatások fejlesztése, tesztelése és bevezetése.

– Árstratégiák és árprogramok tervezése, az árpolitikai célok kiválasztása.

– A public relations (PR) tevékenység ismerete.

5. feladatcsoport

Pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása

– A számviteli alapelvek és pénzügyi mutatók ismerete.

– Egyszeres könyvelés elvégzése, pénztárkönyv vezetése, könyvviteli zárlat és éves beszámoló készítése.

– Az adótörvény ismerete alapján adóelszámolás készítése.

– Vállalkozások vagyonának (leltárának, mérlegének) készítése és elemzése, beruházások gazdaságosságának vizsgálata.

– Az értékpapírokkal kapcsolatos számítások.

– Pénzügyi folyamatok modellezése.

6. feladatcsoport

Vállalkozási és jogi ismeretek alkalmazása

– A piacgazdaság működésének, a profit és konkurencia fogalmainak ismerete.

– Vállalkozások tartalmi és formai jellemzése, összehasonlítása a jogszabályok ismerete alapján.

– Szerződésfajták, a szerződésekre vonatkozó jogszabályok ismerete.

– A vállalkozóvá válás folyamatának ismerete.

– Munkajogi ismeretek alkalmazása.

– Átfogó üzleti terv készítése.

7. feladatcsoport

Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

– Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, célszerűséget követő vállalkozói magatartás kialakítása.

– A gyakorlatban alkalmazható szervezési módszerek, technikák ismerete.

– A vezetési stílusok elemzése és szervezése.

– Kommunikációs formák alkalmazása.

– A személyes adottságok felismerése és kiaknázása.

8. feladatcsoport

Üzletkötési és tárgyalástechnikák alkalmazása

– Az operatív üzleti munka általános feladatainak elvégzése.

– Kalkuláció és árajánlat készítése.

– Az üzleti életben alkalmazható viselkedési kultúra elsajátítása, a tárgyalási módszerek és eszközök alkalmazása.

– A protokoll alapvető szabályainak ismerete.

9. feladatcsoport

Minőségügyi fogalmak és rendszerek ismerete, alkalmazása

– A minőséggel kapcsolatos fogalmak értelmezése.

– A minőség-ellenőrzés és -biztosítás jellemzése.

– A legelterjedtebb minőségügyi rendszerek ismerete.

– A hazai és nemzetközi minőségbiztosítás bemutatása.

– A minőségbiztosítás bevezetésének meghatározott tevékenységi körre történő kidolgozása, a feltételek és a folyamat ismerete.

10. feladatcsoport

Alapfokú számítógép-kezelés

– A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése.

– Egy, a lehető legelterjedtebb operációs rendszer, szövegszerkesztő program és táblázatkezelő program használata.

– Hálózati rendszer és levelezőprogram használata egy adott vállalkozásnál.

– Textilipari számítógépes szakmai (tervező) programok ismerete.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– Iskolai végzettség: érettségi vizsga (é)

– Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

– Szakdolgozat elkészítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– Vállalkozási, pénzügyi és marketingismeretek: 180 perc

– Textilipari gyártástechnológiák: 180 perc

b) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Az iskola igazgatója vagy megbízottja által előzetesen közzétett témák valamelyikére készített szakdolgozat megvédése, maximum 10 perc időtartamban.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai (témakörei) és időtartama

– Menedzserismeretek (marketingismeretek, vállalkozási ismeretek, szervezési és vezetési ismeretek)

– Szakmai ismeretek (műszaki alapismeretek, textilipari anyagismeret, textilipari gyártástechnológia, munka- és környezetvédelem).

A vizsgázóknak mindkét tantárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni, amely A, B, C kérdéseket tartalmaz a fenti témakörökből.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

1. Vállalkozási, pénzügyi és marketingismeretek

– Marketing-alapismeretek, eszközök, rendszerek általános kérdései, alapfogalmak meghatározása.

– Piackutatás elemzése, gyakorlata.

– Pénzügyi eredmény értékelése, kalkulációs számítások elvégzése.

2. Textilipari gyártástechnológiák

– Technológiai műveletsorok ismertetése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.

– Elvi vázlat készítése az egyes technológiai műveletsorokról, a műszaki ábrázolás szabályainak betartásával.

– A textilipari alapanyagok, félkész, késztermékek csoportosítása, fontosabb tulajdonságainak és feldolgozhatóságának ismerete.

– A textilipari termékek jellemző tulajdonságainak és felhasználhatóságának ismerete.

– Szakmai számítások elvégzése az anyagismeret és gyártástechnológia témaköreiből.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

A választott témában készített szakdolgozat logikusan felépített és szabatosan megfogalmazott, szakszerű legyen, feleljen meg a kiírt formai és szakmai követelményeknek. A szakdolgozat a jelölt önálló gondolkodásmódját, felkészültségét és az elsajátított ismeretek komplex szemléletét tükrözze.

c) A szóbeli vizsga tartalma

1. Menedzserismeretek

– Marketingtervezés, marketing információs rendszer elemeinek kiépítése.

– Fogyasztói piac és a vásárlói magatartás elemzése.

– Vállalkozási, munkajogi és kommunikációs ismeretek alkalmazása.

– A piacgazdaság működésének bemutatása.

– A vállalkozási formák összehasonlítása a hatályos jogszabályok ismerete alapján.

– Szervezési módszerek és technikák ismertetése.

2. Szakmai ismeretek

– Szerkezeti anyagok, gépelemek, szerkezeti elemek tulajdonságainak és azok felhasználásának ismerete.

– A textilipar alapanyagainak felismerése és jellemzése.

– A szálasanyagok tulajdonságainak, feldolgozásuk feltételeinek és felhasználási területeiknek rendszerezése, összekapcsolása.

– A fonás, szövés, kötés, nemszőttkelme gyártása és a kikészítési technológiák műveleteinek, eljárásainak és berendezéseinek ismertetése, a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevétele alapján.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető a szakmai gyakorlati vizsga alól az a vizsgázó, aki az 52 3434 01 általános menedzser II. szakképesítés szakmai gyakorlati vizsgát teljesítette, és azt okmánnyal igazolni tudja.

Felmenthető az írásbeli vizsgarész ,,Textilipari gyártástechnológiák'' tantárgya és a szóbeli vizsgarész ,,Szakmai ismeretek'' tantárgya alól az a vizsgázó, aki az 52 5411 09 textiltechnikus vagy az 52 5412 04 textilvegyipari technikus szakképesítést már megszerezte, és ezt okmánnyal igazolni tudja.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

– Az írásbeli vizsga két tantárgyát külön-külön, a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell értékelni. Ezen érdemjegyek számtani átlaga adja az írásbeli vizsgarész érdemjegyét. Tört átlag esetén a vállalkozási, pénzügyi és marketingismeretek a kerekítő tantárgy.

Sikertelen az írásbeli vizsga, ha a vizsgázó bármelyik tantárgyból nem érte el a szükséges ponthatárt.

Elégtelen írásbeli vizsga esetén a vizsgázó folytathatja a vizsgát, de az elégtelenre minősített tantárgyból a következő vizsgaidőszakban javítania kell.

– A szóbeli vizsga részeit (témaköreit) külön-külön (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Az egyes tantárgyakra adott osztályzatok átlaga adja a szóbeli vizsga egyetlen osztályzatát. Az érdemjegy megállapításánál a menedzserismeretek tantárgy felelete a döntő.

A szakmai elméleti vizsga érdemjegyét az írásbeli és a szóbeli vizsga átlaga adja. A kerekítésnél a szóbeli vizsgából a menedzserismeretek osztályzata a mérvadó.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakdolgozat értékelésénél figyelembe kell venni a téma kidolgozásának teljességét, szakszerűségét, aktualitását és a szakdolgozat megvédésére fordítható időtartam eredményes kihasználását. A gyakorlati vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Az érdemjegyet a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgabizottság munkáját segítő szaktanár javaslata alapján.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Eredménytelen vizsga esetén az eredménytelen vizsgatárgyból a jelölt a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

* * *

Üzletviteli szakmenedzser szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3435 02

2. A szakképesítés megnevezése: Üzletviteli szakmenedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

-----------------------

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az üzletviteli szakmenedzser a gazdasági élet különböző területein, közgazdász, üzemgazdász egyetemi, illetve főiskolai végzettséget még nem igénylő üzletvitellel, tervezéssel, szervezéssel, irányítással, ellenőrzéssel összefüggő vezetői feladatokat lát el.

Az üzletviteli szakmenedzser alapvető feladata – a vonatkozó törvényekben meghatározott jogi, szervezeti és működési szabályok figyelembevételével – kis és közepes méretű vállalkozások gazdaságos működtetése, adott esetben válságmenedzselése. Felkészültsége lehetővé teszi a nagyobb méretű vállalkozások, valamint nagyvállalatok funkcionális részlegeinél az alsó és középszintű vezetői feladatok ellátását, a felső szintű vezetők munkájának segítését, különös tekintettel a lehetséges belföldi és külföldi üzleti partnerek és új üzleti lehetőségek felkutatására, az üzleti folyamatok optimalizálására, a kapcsolati tőke gyarapítására, az üzleti tevékenység szervezésére.

Ennek érdekében:

Részt vesz (illetve önállóan intézi)

– a vállalkozások létrehozásában,

– a vállalkozási stratégiák megtervezésében, kivitelezésében, kommunikálásában,

– a marketing információs rendszer szervezésében,

– a döntésekhez szükséges elemzések elkészítésében,

– a humánerőforrás tervezésében, a munkaerő-felvételben,

– az üzleti információs rendszer létrehozásában és karbantartásában,

– a pályázatok, tenderek elkészítésében,

– a lehetséges üzleti partnerek felkutatásában,

– a szerződések elkészítésében, értékelésében,

– a termeléshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó üzleti folyamatok szervezésében,

– a gazdálkodási folyamatok optimalizálásában,

– a vállalati költségek elemzésében,

– az értékesítéshez kapcsolódó üzleti folyamatok megszervezésében, irányításában,

– a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, működtetésében.

Gondoskodik

– a termelési, illetve szolgáltatási folyamatokhoz szükséges feltételek biztosításáról,

– a tulajdonosok, a menedzsment és a dolgozók közötti érdekegyeztetésről,

– a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások adaptálásáról és betartásáról,

– az ügyviteli fegyelem rendszabályainak betartásáról,

– az elemzésekhez szükséges gazdasági mutatók elkészítéséről,

– az üzleti tervben foglaltak teljesítéséről, az esetleges eltérések elemzéséről, a szükséges korrekciók időben történő megtételéről.

Együttműködik

– a vállalat külső partnereivel,

– a marketingakciók kidolgozásában,

– az üzleti folyamatok szabályozottságának fenntartásában,

– a hatékony munkamegosztás kialakításában,

– az értékesítést végző szervezeti egységek munkájának megszervezésében,

– a vállalatgazdasági mutatószámok alapján elkészített operatív tervek végrehajtásában, végrehajtatásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

-----------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

-----------------------

54 3404 01 Menedzserasszisztens

54 3404 02 Ügyintéző titkár I.

54 3434 01 Általános menedzser I.

52 3404 01 Általános menedzser II.

52 3435 01 Európai üzleti asszisztens