2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet

az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

2004.05.01.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendeletben foglaltakra – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a 2. §-ban meghatározott egyéni védőeszközre.

(2) Külön jogszabály vonatkozik az ionizáló sugárzás ellen védőeszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában egyéni védőeszköz (a továbbiakban: védőeszköz) minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen

a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,

b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,

c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,

és amelyre a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alapján a 10. § (1) bekezdése szerinti tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az 1. számú melléklet követelményei szerinti típusbizonyítványt, vagy a gyártó a 2. számú melléklet szerinti megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősülnek védőeszköznek

a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);

b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök);

c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl. időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra;

d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek;

e) a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Bejelentett (notifikált) szerv: az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosító számával együtt közzétett szerv.

2. Felhasználói információ (a továbbiakban: tájékoztató): olyan dokumentum, amely – a 3. számú melléklet 1.4. pontjában leírtakon túl – tartalmazza

a) a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó mindenkori követelményeket, információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok ismertetését, amelyek a rendeltetésszerű használat során a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetőleg annak anyagaira nem hatnak károsan;

b) a megfelelőség-vizsgálatok (típusvizsgálatok) műszaki tartalma alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetőleg használata nem engedélyezhető;

c) a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit;

d) a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt);

e) a védőeszköz szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot;

f) a védőeszközön lévő jelképek és az EK-megfelelőség jelölés jelentését;

g) azokat a különleges, a használathoz szükséges, a 3. számú mellékletben felsorolt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeken alapuló ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek;

h) azokat az eseteket, amelyeknél az elhasználódott védőeszköz külön jogszabály szerint hulladékként, veszélyes hulladékként kezelendő, és az ilyen esetekre vonatkozó kezelési előírásokat.

3. Forgalomba hozatal: az a folyamat, amely során a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti rendeltetés céljából a gyártótól származó védőeszköz közvetlenül vagy viszonteladó útján eljut a munkáltatóhoz, illetőleg a gazdálkodó szervezet saját célú felhasználásra gyárt, vagy külföldről behoz, illetőleg részekből, elemekből összeállít védőeszközt. Nem minősül forgalomba hozatalnak a védőeszköz, illetőleg részeinek, elemeinek kiállítása, raktározása, karbantartása, megsemmisítése, ellenőrzése céljából másik fél részére történő átadása, továbbá a megbízó részére történő visszajuttatása, továbbá a védőeszköz, illetőleg részeinek, elemeinek összeépítés céljából történő átadása másik fél részére.

4. Gyártó: az a gazdálkodó szervezet, amely teljes felelősséggel bír a védőeszköz tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért és jelöléséért a forgalomba hozatal előtt, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat ő vagy megbízásából más személy végzi.

5. Gyártó EU területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a továbbiakban: gyártó meghatalmazott képviselője): bármely az e rendeletben előírt feladat és eljárás gyártó helyett és nevében való teljesítésére, illetve elvégzésére a gyártó által meghatalmazott természetes vagy jogi személy és jogi személyiség nélküli társaság.

6. Honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.

7. Jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás a honosított harmonizált szabvány szerint.

8. Kiállítás: a védőeszköz, illetőleg a védőeszköz célra készített termék, eszköz, illetőleg részeinek, elemeinek gyártók, külföldről behozók, forgalmazók (viszonteladók) általi, illetőleg ezek, valamint a lehetséges felhasználók részére történő nyilvános vagy zártkörű termékismertető vagy hirdetési célú bemutatása kiállításon, bemutatóteremben vagy kirakatban.

9. Megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és e rendelet előírásainak megfelel.

10. Megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat): egy adott védőeszköz típusát jellemző minta megvizsgálása alapján annak megállapítása, hogy megfelelősége tekintetében a védőeszköz védelmi szintje kielégíti-e a jogszabályi követelményeket, nem jelent-e kockázatot a használó munkavállaló egészségére, és más személyek vagy a háziállatok számára.

11. Minta: a védőeszköz típusát teljeskörűen jellemző, a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alá vont darab.

12. Rendeltetésszerű használat: a védőeszköznek a – gyártó, illetőleg a tanúsító szerv által készített – tájékoztatójában meghatározottak, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti alkalmazása, tekintetbe véve az alkalmazás korlátait is.

13. Tagállami nemzeti szabvány: az EU tagállamaiban alkalmazott, az EK Hivatalos Lapjában közzétett szabvány.

14. Tanúsíttató: típusbizonyítvánnyal rendelkező gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője.

15. Típusbizonyítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv (a továbbiakban: tanúsító szerv) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alapján megfelel e rendelet előírásainak.

16. Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint.

17. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt.

18. Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.

19. Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele.

A védőeszközök kategóriái

4. § (1) A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak.

(2) Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:

a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);

b) gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);

c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;

d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);

e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);

f) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);

g) napsugárzás (pl. napszemüveg).

(3) A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetőleg a 3. kategóriába.

(4) A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók:

a) a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenése fennáll-e vagy nem;

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet –50 °C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;

f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;

g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

Eljárási kötelezettségek a tanúsítási folyamatban

5. § (1) A védőeszköz forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak az EU területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) köteles a nemzetközi szerződés hiányában az EU területén kívül gyártott, 1. kategóriába tartozó, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó védőeszköz esetében a megfelelőség-vizsgálatot (típusvizsgálatot) elvégeztetni, és kezdeményezni a típusbizonyítvány kiadását.

(2) A megfelelőség-vizsgálatot (típusvizsgálatot) – a (4) bekezdés kivételével – a vizsgálatot végző bejelentett (notifikált) szerv (a továbbiakban: vizsgáló szerv) vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(3) A típusbizonyítvány kiadásának feltétele a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) során kiállított vizsgálati jegyzőkönyv megléte.

(4) Az EU területén gyártott, 1. kategóriába tartozó, továbbá a nemzetközi szerződés esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében a vizsgálati jegyzőkönyvvel egyenértékű a gyártó által végzett megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozat.

(5) A 3. kategóriába tartozó védőeszközök esetében a gyártó köteles a védőeszköz gyártási folyamata végén a terméket a 15. § szerinti termékellenőrzés alá vetni, vagy a 16. § szerinti teljes minőségbiztosítási rendszert működtetni.

(6) A kérelmező köteles valamennyi kategóriába tartozó védőeszköz esetében

a) biztosítani, hogy a védőeszköz a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen;

b) a gyártói műszaki dokumentációt a 4. számú melléklet szerint összeállítani;

c) a megfelelőségi nyilatkozatot a 2. számú melléklet szerint elkészíteni és azt a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve kezelni;

d) a védőeszközhöz – annak tartozékaként – a tájékoztatót a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven biztosítani;

e) a védőeszközön az EK-megfelelőség jelölést (20. §), illetőleg a honosított harmonizált szabvány szerinti jelképet elhelyezni, és ezt a tájékoztatóban is feltüntetni.

6. § (1) A megfelelőség-vizsgálatot (típusvizsgálatot) a kérelmezőnek kell kezdeményezni. A védőeszköz minta megfelelőség-vizsgálatára (típusvizsgálatára) vonatkozó kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani.

(2) A kérelemnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a) a kérelmező adatait,

b) a védőeszköz gyártási helyét,

c) a vizsgálatra kezdeményezett eszköz legfontosabb adatait,

d) a gyártói műszaki dokumentációt,

e) a védőeszköz védelmi szintjének a meghatározását, amely meglétének ellenőrzését a kérelmező kéri,

f) a védőeszköz tájékoztatóját,

g) a vizsgálandó mintát a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) elvégzéséhez szükséges számban.

A bejelentett (notifikált) szervekre vonatkozó feltételek

7. § (1) A bejelentett (notifikált) szerveknek meg kell felelniük a vonatkozó külön jogszabályokban, valamint a honosított harmonizált szabvány figyelembevételével megállapított és a feladat jellegéhez igazodó feltételeknek.

(2) Az előírt feltételek teljesülését és fenntartását a kijelölő évente ellenőrzi.

A vizsgáló szerv feladatai a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) keretében

8. § (1) A megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) kérelemre indul, amelynek keretében a vizsgáló szerv a védőeszköz műszaki dokumentációját, valamint a védőeszköz típusmintáját vizsgálja.

(2) A védőeszköz műszaki dokumentációjának vizsgálata körében

a) a vizsgáló szerv átvizsgálja a gyártói műszaki dokumentációt, hogy az megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak és a teljes mértékben alkalmazott honosított harmonizált szabványoknak;

b) amennyiben a vizsgáló szerv műszaki dokumentációjának vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a gyártó egyáltalán nem vagy csak részben alkalmazta a védőeszközre vonatkozó honosított harmonizált szabványokat, illetőleg azt, hogy a védőeszköz tekintetében ilyenek nincsenek, megvizsgálja, hogy a gyártó által csak részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok vagy tagállami nemzet szabványok, valamint az ettől eltérő megoldások kielégítik-e a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeket. Abban az esetben, ha a vizsgáló szerv a gyártó által az előzőek szerint alkalmazott műszaki megoldásokat megfelelőnek tartja, elvégzi azok ellenőrzését a műszaki dokumentációban foglaltakkal való egyezése szempontjából.

(3) A védőeszköz minta vizsgálata körében

a) a vizsgáló szerv ellenőrzi, hogy a vizsgálatra benyújtott minta a műszaki dokumentációban meghatározottak szerint készült-e, és az ténylegesen kielégíti-e az alkalmazásával összefüggésben a kérelmező által megadott követelményeket. Ennek érdekében elvégzi a szükséges vizsgálatokat, valamint kísérleteket, és megállapításait vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíti;

b) ha a kérelmező a honosított harmonizált szabványokat egyáltalán nem vagy csak részben alkalmazta, illetőleg, ha az adott védőeszköz vonatkozásában ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a vizsgáló szervnek az általa szükségesnek ítélt vizsgálatokat és kísérleteket el kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy a minta kielégíti-e a gyártó által megadott műszaki megoldásokat, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek.

(4) A vizsgáló szerv a vizsgálati eredményeket a honosított harmonizált szabványban, ennek hiányában a minőségbiztosítási kézikönyvben, vagy az annak megfelelő dokumentációban meghatározott vizsgálatok alapján, és az azokban előírt sorrendben vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíti. A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az elvégzett vizsgálatot a honosított harmonizált szabvány pontjára történő tételes hivatkozással, illetőleg honosított harmonizált szabvány hiányában az alkalmazott vizsgálati módszer és körülmény rövid értékelő ismertetését;

b) a minták és az elvégzett vizsgálatok számát;

c) a vizsgálatok során tett megállapítások tételes eredményeit és ezek alapján a vizsgálat értékelését;

d) a műszaki dokumentáció értékelését;

e) a minta pontos azonosításához szükséges adatokat (a típus száma, sorozat, jelölés stb.);

f) a tájékoztató tartalmi megfelelőségét;

g) a védőeszközön alkalmazott jelképek és az EK- megfelelőség jelölés helyének és módjának megfelelőségét;

h) a szükségesnek tartott további megállapításokat.

Típusbizonyítvány kiadása

9. § (1) A 2. és a 3. kategóriába tartozó, illetőleg nemzetközi szerződés hiányában az EU területén kívül gyártott 1. kategóriájú védőeszköz esetében a típusbizonyítvány kiadását a vizsgáló szerv vizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsító szervnél kell kezdeményeznie.

(2) A tanúsító szervnél történő kezdeményezéshez csatolni kell

a) a megfelelőség-vizsgálatról (típusvizsgálatról) kiállított vizsgálati jegyzőkönyv egy másolati és egy magyar nyelvre fordított példányát (amennyiben az eredetileg nem magyar nyelven készült);

b) a tájékoztatót;

c) a megfelelőségi nyilatkozatot;

d) a vizsgált védőeszköz azon sértetlen mintáját, melyet a vizsgáló szerv olyan jelzéssel látott el, mely igazolja, hogy e minta egyezik azokkal, amelyeken a vizsgálatot végezték.

10. § (1) A tanúsító szervnek a típusbizonyítványt ki kell adnia, ha a 9. § (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokból megállapítható, hogy a védőeszköz védelmi szintje a kérelmező által megadott követelményeket kielégíti vagy meghaladja.

(2) A kiadott típusbizonyítvány nem átruházható, és érvényességi ideje – a (3) bekezdésben leírtak kivételével – határozatlan.

(3) Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyv a felhasznált anyag vagy egyéb valószínűsíthető ok miatt olyan megállapítást tartalmaz, amelyek miatt a vizsgált védőeszköz védelmi szintje csökkenhet, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott, a védőeszköz védelmi szintje változatlanságát jelző időpontig tartó érvénnyel lehet kiadni a típusbizonyítványt.

(4) A típusbizonyítvány kiadásával egyidejűleg a tanúsító szerv hozzájárul az EK-megfelelőség jelölés, illetőleg a jelkép védőeszközön való elhelyezéséhez.

(5) A típusbizonyítvány kiállításáról, kiadásának elutasítására vagy visszavonására vonatkozó döntéséről a tanúsító szerv értesíti az őt notifikáló szervet, amely erről értesítést küld a többi EU tagállamnak és az EU Bizottságnak.

11. § (1) A tanúsító szerv a típusbizonyítvány kiadásával egyidejűleg jóváhagyja a védőeszköz tájékoztatóját és a kérelmező számára visszaszolgáltatja a védőeszköz mintáját, miután azt hitelesítő jellel látta el.

(2) A tájékoztató a védőeszköz tartozéka, amelyet a védőeszközhöz csatolni kell, vagy a csomagolásban kell elhelyezni.

12. § (1) Amennyiben a típusbizonyítvánnyal rendelkező (a továbbiakban: tanúsíttató) a védőeszközt a hiteles mintapéldányhoz képest a szerkezeti kialakítás, az alkatrészek, a felhasznált anyagok vagy azok minősége tekintetében úgy változtatja meg, hogy az eltérés módosítja a védőeszköz védelmi szintjét, a tanúsíttatónak új típusbizonyítvány kiadását kell kérni.

(2) A típusbizonyítvánnyal ellátott belföldi gyártású védőeszköz későbbi azonosíthatósága érdekében a 9. § (2) bekezdésében megjelölt dokumentumokat a gyártó köteles a gyártás befejezését követő 10 évig megőrizni. Amennyiben a gyártó ezen időtartamon belül jogutód nélkül megszűnik, a gyártási dokumentációt köteles a típusbizonyítványt kiadó tanúsító szerv részére átadni.

(3) A tanúsíttató a tanúsító szerv által kiadott hiteles mintapéldányt sértetlenül köteles megőrizni a típusbizonyítványban rögzített időpontig. Ha ezen időponton belül jogutód nélkül megszűnik, a hiteles mintapéldányt köteles a tanúsító szerv részére átadni.

(4) A tanúsíttató köteles a vásárló kérésére lehetővé tenni, hogy a védőeszköz típusbizonyítványát – másolat formájában – megtekinthesse.

(5) Az EU Bizottsága, a többi tanúsító szerv és bármely EU tagállam illetékes szerve kérelemre másolatot kaphat a típusbizonyítványról, a vizsgálati jegyzőkönyvről, valamint a gyártói műszaki dokumentációról annak kiadójától.

(6) A védőeszközre vonatkozó reklám tartalma nem lehet ellentétes a tájékoztatóban rögzítettekkel.

(7) A védőeszköz tájékoztatóját a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban elfogadott hivatalos nyelven kell elkészíteni.

13. § Amennyiben

a) a védőeszköz megfelelőségének tanúsítása alapjaként szolgáló – a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alapját képező – előírás megváltozik, vagy

b) a védőeszközön olyan mértékű változtatást hajtottak végre, hogy a védőeszköz védelmi szintje, illetőleg szerkezeti kialakítása eltér a megfelelőség-vizsgálat (típusvizsgálat) alapján kapott eredményektől, illetőleg a megfelelőségének tanúsítása alapját képező követelményektől, illetőleg a hiteles mintapéldánytól,

a típusbizonyítvány az ezt követően gyártásra kerülő védőeszköz vonatkozásában érvényét veszti.

Általános tartalmú ellenőrző vizsgálatok

14. § (1) A tanúsító szerv ellenőrző vizsgálatot végez, amennyiben a védőeszköz védelmi szintjével kapcsolatban bárki kifogást tesz, vagy a tanúsító szerv tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a védőeszköz védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosította a tőle elvárható védelmet, illetőleg a használója, más személy vagy háziállat egészségét károsította.

(2) A tanúsíttató köteles a védőeszköz ellenőrző vizsgálatát kezdeményezni, ha bejelentés vagy hatósági intézkedés során tudomására jutott, hogy a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége csökkent vagy megszűnt.

(3) Az ellenőrző vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az adott védőeszköz védelmi szintje megfelel-e a típusbizonyítványban meghatározottaknak.

(4) A tanúsító szerv a típusbizonyítványt visszavonja, amennyiben az ellenőrző vizsgálat során megállapítják, hogy a védőeszköz a hiteles mintapéldánytól olyan mértékben eltér, ami a használót vagy más személy biztonságát, egészségét veszélyeztetheti.

A védőeszköz minőségét garantáló rendszer ellenőrzése

15. § (1) A gyártónak olyan gyártási folyamatot kell alkalmaznia, ideértve a védőeszköz mint végtermék ellenőrzését is, amelynek eredményeként a védőeszköz valamennyi darabja kielégíti a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeket, továbbá a védőeszköz védelmi képessége a hiteles mintapéldányéval azonos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósulását a gyártó által választott az ellenőrzést végző bejelentett (notifikált) szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) végzi, amely évente legalább egyszer, véletlenszerűen meghatározott időpontban ellenőrzést végez.

(3) Az ellenőrző szerv az ellenőrzés keretében az általa kiválasztott védőeszköz mintán próbákat, vizsgálatokat végez, a honosított harmonizált szabványokban vagy a minőségbiztosítási kézikönyvében meghatározott vizsgálatok szerint, valamint a 3. számú mellékletben leírt alapvető követelmények figyelembevételével.

(4) Az ellenőrző szerv – szükség esetén – (3) bekezdés szerinti védőeszköz minta egyértelmű azonosítása érdekében egyeztet a típusbizonyítványát kiadó tanúsító szervvel.

(5) Az ellenőrző szerv intézkedik a védőeszköz védelmi szintjének helyreállításáról, és a gyártó székhelye szerinti EU tagállam értesítése érdekében tájékoztatja a 21. § (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságot, amennyiben a gyártási folyamat figyelemmel kísérése során a gyártó a minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségét megszegi, vagy megállapítja, hogy a védőeszköz már nem elégíti ki a hiteles mintapéldányra vonatkozó követelményeket.

(6) A tanúsító szerv a típusbizonyítványt visszavonja [14. § (4) bek.], amennyiben az (5) bekezdés szerinti intézkedés ellenére a védőeszköz védelmi szintjének helyreállítása nem valósul meg.

(7) Az ellenőrző szerv jelentést készít a gyártónak, amely azt nyilvános adatként kezelheti.

A védőeszközök gyártása minőségbiztosítási rendszerének ellenőrzése

16. § (1) A gyártó minőségbiztosítási rendszert működtet.

(2) A minőségbiztosítási rendszer kialakítása és fenntartása érdekében a minőségbiztosítási rendszer értékelését és felügyeleti ellenőrzését, a gyártó kérelmére, a választása szerinti ellenőrző szerv végzi el.

(3) A kérelmet a (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szervhez kell benyújtani. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a tervezett védőeszközre vonatkozó valamennyi információt, ideértve a hiteles mintapéldányra vonatkozó dokumentációkat is;

b) a minőségbiztosítási rendszert részletező dokumentációt;

c) nyilatkozatot arról, hogy a gyártó aláveti magát a minőségbiztosítási rendszeréből fakadó kötelezettségeknek, és vállalja a rendszer egyenletes színvonalú fenntartását.

(4) A gyártás tekintetében alkalmazott minőségbiztosítási rendszer keretében minden darab védőeszközt meg kell vizsgálni. E vizsgálatokat a honosított harmonizált szabványokban, ezek hiányában a tagállami nemzeti szabványban, valamint a 3. számú mellékletben foglalt alapvető követelmények figyelembevételével kell végezni.

(5) A minőségbiztosítási rendszert leíró részletező dokumentációnak tartalmaznia kell különösen

a) a gyártó minőségbiztosítási célkitűzéseit;

b) a gyártó szervezeti felépítését, ezen belül a vezetők felelősségét és hatáskörét a védőeszközök minősége tekintetében;

c) a gyártást követő vizsgálatokat és próbákat;

d) a minőségbiztosítási rendszer hatékony működését ellenőrző módszereket.

(6) A minőségbiztosítási rendszer értékelési eljárása során

a) értékelni kell, hogy a gyártó minőségbiztosítási rendszere működtetésekor megfelelő honosított harmonizált szabványokat, illetve a tagállami nemzeti szabványokat alkalmaz-e;

b) meg kell győződni arról, hogy a gyártó teljeskörűen elvégzi-e a védőeszközökre előírt, a követelményeknek való megfelelés megállapítására alkalmas vizsgálatokat;

c) vizsgálni kell, hogy az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer biztosítja-e a gyártott védőeszközök hiteles mintapéldánnyal való egyezését.

17. § (1) A minőségbiztosítási rendszert ellenőrző szerv átfogóan értékeli a minőségbiztosítási rendszert, és nyilatkozik arról, hogy az alkalmas-e a védőeszköz hiteles mintapéldánnyal azonos végtermék előállítására.

(2) A minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv az eljárás eredményét és az értékelést is tartalmazó döntését megküldi a gyártónak.

(3) A gyártónak a szükséges ellenőrzések és értékelések végrehajtása érdekében a minőségbiztosítási rendszerét érintő minden tervéről és módosításáról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szervet.

(4) A minőségbiztosítási rendszer csak a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv döntését tartalmazó hivatalos visszaigazolás alapján módosítható. Ennek érdekében a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv megvizsgálja a javasolt módosításokat, annak eredményét, illetőleg az értékelés indokolását közli visszaigazolásában.

A védőeszközök gyártása minőségbiztosítási rendszerének időszakos ellenőrzése

18. § (1) Az időszakos ellenőrzés során a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szervnek arról kell meggyőződni, hogy a gyártó maradéktalanul teljesíti-e a védőeszköz tekintetében a minőségbiztosítási rendszeréből fakadó kötelezettségeit.

(2) A gyártó az időszakos ellenőrzés érdekében biztosítani köteles

a) az általa működtetett minőségbiztosítási rendszer szükség szerinti megvizsgálásához a feltételeket;

b) a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv képviselőjének belépését minden olyan helyre, ahol a védőeszközök gyártásellenőrzését, vizsgálatát, próbáját vagy tárolását végzik;

c) a teljes gyártási folyamat és a szükséges műszaki, illetőleg minőségbiztosítási rendszerről minden szükséges információt, különösen a minőségbiztosítási rendszerről szóló dokumentációk, a műszaki dokumentációk és a minőségbiztosítási kézikönyv áttekintésének lehetőségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósulása érdekében a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv időszakos jellegű, az adott minőségbiztosítási rendszer követelményeihez megfelelő, illetőleg előzetes bejelentés nélküli ellenőrző vizsgálatot végez.

(4) A gyártó a minőségbiztosítási rendszert értékelő ellenőrző szerv ellenőrzése során tett megállapításokat tartalmazó dokumentációt nyilvános adatként kezelheti.

19. § (1) A tanúsíttató a rá vonatkozó valamennyi ellenőrző vizsgálat elvégzésének lehetőségét köteles biztosítani.

(2) Az ellenőrző vizsgálatban részt vevő személyek a gyártó által alkalmazott megoldásokat, a dokumentációkban foglalt adatokat üzleti titokként kötelesek kezelni.

EK-megfelelőség jelölés

20. § (1) A védőeszközökön feltüntetett EK-megfelelőség jelölés – a (2) bekezdésben leírt eltéréssel – azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek és a honosított harmonizált szabványoknak, illetőleg az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.

(2) A külön jogszabályban meghatározott esetben az EK-megfelelőség jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz a külön jogszabály előírásának is megfelel. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-megfelelőség jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki.

(3) A EK-megfelelőség jelölést valamennyi védőeszközön oly módon kell elhelyezni, hogy az a használatának várható időtartamára jól felismerhető, eltávolíthatatlan legyen. Amennyiben az EK-megfelelőség jelölés a védőeszközön nem helyezhető el annak mérete vagy jellemzője miatt, akkor azt a csomagoláson kell feltüntetni.

(4) A védőeszközön vagy annak csomagolásán egyéb információk is feltüntethetők, azonban azok az EK-megfelelőség jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenthetik.

(5) Az EK-megfelelőség jelölésnek tartalmaznia kell a védőeszköz mint végtermék ellenőrzésében (15–16. §) részt vevő ellenőrző szerv azonosítási számát, az 5. számú melléklet szerinti ,,CE'' betűket és információkat, továbbá az e §-ban leírt adatokat.

21. § (1) Ha a tanúsító szerv azt állapítja meg, hogy a védőeszközre nem a honosított harmonizált szabványban meghatározott jelképet vagy a (3) bekezdés szerinti EK-megfelelőség jelölést helyezték fel, akkor a gyártót vagy tanúsíttatót kötelezi a védőeszköz e rendeletnek megfelelő forgalmazására.

(2) Amennyiben a gyártó vagy a tanúsíttató az előző bekezdésben meghatározott intézkedés ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a tanúsító szerv – a típusbizonyítvány egyidejű visszavonása mellett –, szükség szerint piacfelügyeleti vagy felelősségre vonási eljárást kezdeményez, és erről tájékoztatja a gyártó vagy a tanúsíttató székhelye szerinti EU tagállam illetékes hatóságát.

(3) A megtévesztésre alkalmas jelöléssel ellátott védőeszközről a tanúsító vagy az ellenőrző szerv információt szolgáltat az őt bejelentő szervnek, amely erről tájékoztatja az EU Bizottsága illetékes szervét.

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E § (3) bekezdése e rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) Az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Azt, hogy a védőeszköz]

,,– védőképessége megfelel az (1) bekezdésben, továbbá a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban – azok hiányában a 3. számú mellékletben – meghatározottaknak, kijelölt vizsgáló laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvével,''

(kell igazolni.)

(4) Az e jogszabály hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott ,,Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány''-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet hatályát veszti.

23. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamok egyéni védőeszközökre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló – a Tanács 93/68/EGK irányelvével, a Tanács 93/95/EGK irányelvével, valamint a 96/58/EK irányelvével módosított – 89/686/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Harrach Péter s. k.,
szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelethez

Egyéni védőeszköz típusbizonyítványa

2M0947

2M0948

2. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelethez

Megfelelőségi nyilatkozat

2M0949

3. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelethez

A védőeszközök alapvető egészségvédelmi
és biztonsági követelményei

1. A VÉDŐESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A védőeszköz nyújtson megfelelő védelmet a tevékenység során fellépő és várhatóan előforduló kockázatokkal szemben, és tegye lehetővé az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést.

1.1. A kialakítás alapelvei

1.1.1. Ergonómia

A védőeszközök olyan kialakításúak és kivitelezésűek legyenek, hogy a használó az előírásoknak megfelelően és a tevékenység során előreláthatóan felmerülő kockázatok mellett a munkát megfelelően elvégezhesse, egyidejűleg a lehető legmagasabb védelmi szintet, az elvárható komfortérzést biztosítsa.

1.1.2. Védelmi szintek és védelmi kategóriák

1.1.2.1. A lehető legmagasabb védelmi szint

A tervezéskor számításba vett optimális védelmi szint az, amelyen túl a védőeszköz viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést.

1.1.2.2. A kockázat mértékének megfelelő védelmi kategóriák

Ha előreláthatóan különböző foglalkoztatási körülmények között a kockázatok eltérő szintjeinek fellépése várható, akkor a védőeszköz kialakításakor megfelelő védelmi kategóriákat kell figyelembe venni.

1.2. A védőeszközök ártalmatlansága

1.2.1. Kockázatmentesség

A védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy mentesek legyenek a kockázati tényezőktől a tervezett használati körülmények között.

1.2.1.1. Megfelelő anyagok, alkotóelemek

A védőeszközöket alkotó anyagok és esetleges bomlástermékeik nem lehetnek ártalmas hatásúak a felhasználó egészségére, és használóját nem veszélyeztethetik.

1.2.1.2. A védőeszköznek a felhasználóval érintkező valamennyi részének megfelelő felületi állapota

A védőeszköznek minden olyan részét, amely érintkezik vagy érintkezésbe léphet a felhasználóval a viselés időtartama alatt, úgy kell kiképezni, hogy érdesség, éles szélek, kiálló pontok, amelyek túlzott irritációt vagy sérülést okozhatnak, ne legyenek rajta.

1.2.1.3. A viselő vagy használó megengedhető legnagyobb akadályozása

A védőeszközök a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják a viselő mozdulatait, testtartását és irányérzékelését. Nem lehetnek okozói olyan mozdulatoknak, amelyek veszélyeztethetik a felhasználót vagy más személyeket.

1.3. Kényelem és hatékonyság

1.3.1. A védőeszköz illeszkedése a viselője vagy használója testi adottságaihoz

A védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a lehető legkönnyebben ölthesse magára a viselője az alkalmas testhelyzetben, és viselhesse a szükséges időtartam alatt, figyelembe véve a környezeti tényezőket, az elvégzendő mozdulatokat és a szükséges testtartást. Ebből a célból a védőeszköznek minél jobban alkalmazkodnia kell a felhasználó testi adottságaihoz, minden erre alkalmas módon, így megfelelő beállító- és rögzítő szerkezetekkel vagy kielégítő méretbeli változatokkal.

1.3.2. Könnyű és szilárd kialakítás

A védőeszköznek a lehető legkönnyebbnek kell lennie a hatékonyság vagy szerkezeti szilárdság hátránya nélkül. A specifikus kiegészítő követelményeken túl, amelyeket a védőeszközöknek ki kell elégíteniük a megelőzendő kockázatok elleni hatásos védelem céljából, megfelelő ellenálló képességgel kell rendelkezniük az alkalmazás előrelátható körülményeivel és a környezeti tényezők hatásaival szemben.

1.3.3. A felhasználó által egyidejűleg hordott védőeszközök szükséges összhangja

Ha a gyártótól több, különböző fajtájú vagy típusú védőeszközmodell kerül forgalomba abból a célból, hogy a test szomszédos részeinek egyidejű védelmét biztosítsa, azoknak összeillőnek kell lenniük.

1.4. A gyártó által adott ,,Tájékoztató''

A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a gyártó, illetve az Európai Közösségekben letelepült megbízottja nevén és címén kívül minden hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan:

a) a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A gyártó által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során nem lehetnek semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra;

b) a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki vizsgálatok során alkalmazandó feltételek;

c) a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő cserealkatrészek jellemzői;

d) a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az azoknak megfelelő használati határok;

e) a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje;

f) a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához;

g) a jelölések jelentése;

h) a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő megfelelést kifejező EK-megfelelőség jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-megfelelőség jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki;

i) a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett (notifikált) szerv neve, címe és azonosítási száma.

A tájékoztatót pontosan és érthetően kell megfogalmazni.

2. A VÉDŐESZKÖZÖK FAJTÁIRA, ILLETŐLEG TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Szabályozószerkezettel rendelkező védőeszköz

Ha a védőeszközön beállító vagy szabályozó szerkezet van, azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a beállítás után a felhasználó akaratától függetlenül ne állítódhasson el a tervezett használati körülmények között.

2.2. A védendő testrészeket befedő védőeszköz

A védendő testrészeket befedő védőeszköznek a lehetőségekhez mérten kielégítően kell szellőznie úgy, hogy korlátozza a viselésből származó izzadást, amennyiben ez nem lehetséges, az izzadságot felszívó eszközökkel lehetőleg el kell látni.

2.3. Az arcot, szemet vagy légutakat védő védőeszköz

Az arcot, szemet vagy a légutakat védő védőeszköz a lehető legkisebb mértékben korlátozhatja a felhasználó látóterét és látását.

Ezen védőeszközfajták szemvédő részei optikailag semlegesek és összeegyeztethetők legyenek a felhasználó többé-kevésbé aprólékos, illetve hosszan tartó tevékenységének jellegével.

Ha szükséges, olyan eszközökkel kell kezelni vagy ellátni, amelyek megakadályozzák a páraképződést.

Azok a védőeszközök, amelyek látáskorrekciót igénylő felhasználók számára készültek, legyenek összeegyeztethetők szemüveg vagy kontaktlencse viselésével.

2.4. A védőeszköz elöregedése

Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán.

Amennyiben nem lehetséges pontosan megadni az érintett védőeszköz élettartamát, a gyártónak a tájékoztatóban minden hasznos adatot meg kell adnia a vásárló vagy a felhasználó számára, hogy megállapíthassa az ésszerűen várható elhasználódási határidőt, figyelembe véve a modell minőségét, a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit.

Abban az esetben, ha az védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni vagy ki kell cserélni; ennek hiányában a gyártónak erre vonatkozóan adatokat kell közölnie a tájékoztatóban.

2.5. A használat során a beakadás veszélyének kitett védőeszköz

Ha a várható használati körülmények során fennáll annak a veszélye, hogy a védőeszköz beakadhat valamely mozgó tárgyba, és ennélfogva veszélyezteti a felhasználót, a védőeszköznek megfelelő ellenállási határértékkel kell rendelkeznie, amelyen túl valamelyik alkotóelemének szakadása megakadályozza a veszélyhelyzet kialakulását.

2.6. Robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszköz

A robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet.

2.7. Gyors beavatkozásra szánt vagy gyorsan fel-, illetve levehető védőeszköz

Ezeket az védőeszközfajtákat oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a lehető legrövidebb időn belül lehessen azokat fel-, illetve levenni.

Ha ezek olyan rögzítő vagy lehúzó szerkezettel vannak ellátva, amely lehetővé teszi a viselőn megfelelő helyzetben való rögzítést vagy a levételt, a szerkezetnek könnyen és gyorsan kezelhetőnek kell lennie.

2.8. Különleges körülmények közötti beavatkozáshoz készült védőeszköz

Különleges körülmények közötti beavatkozáshoz tervezett védőeszközökhöz a gyártó által adott tájékoztatónak olyan adatokat kell tartalmaznia, amelyek a képzett és gyakorlattal rendelkező, illetékes személyekhez szólnak a megfelelő alkalmazás érdekében.

Ezenkívül tartalmaznia kell annak leírását, hogyan győződhet meg a védőeszközt használó személy a megfelelő beállításáról és működőképességéről.

Ha védőeszköz olyan riasztóberendezéssel van ellátva, amely a rendes körülmények között biztosított védelmi szint hibáját jelzi, a berendezést oly módon kell tervezni és kialakítani, hogy a riasztójelzést a felhasználó a tervezett használati körülmények között képes legyen észlelni.

2.9. A felhasználó által beállítható vagy eltávolítható alkotóelemet tartalmazó védőeszköz

A felhasználó által beállítható vagy csere céljából levehető alkotóelemekkel rendelkező védőeszközt oly módon kell tervezni és gyártani, hogy szerszám használata nélkül beállítható, valamint fel- és leszerelhető legyen.

2.10. Külső eszközhöz kapcsolható védőeszköz

Ha a védőeszköz külső eszközhöz csatlakoztatható szerkezettel van ellátva, a csatlakoztató szerkezetet oly módon kell tervezni és gyártani, hogy csak a megfelelő típusú eszközhöz legyen alkalmazható.

2.11. Folyadékkeringtető rendszert tartalmazó védőeszköz

A folyadékkeringtető rendszert tartalmazó védőeszközt oly módon kell kiválasztani, tervezni és kialakítani, hogy a védendő testrész egészének környezetében a folyadék megfelelő cseréjét biztosítsa, bármilyen testtartásban vagy mozdulatokkal dolgozzon is a felhasználó a tervezett alkalmazási körülmények között.

2.12. A biztonságra és az egészségre közvetlenül vagy közvetve utaló, egy vagy több jelzéssel ellátott védőeszköz

Azok a jelzések vagy jelölések, amelyek a védőeszköz-fajtákon vagy típusokon találhatók az egészségre és a biztonságra való közvetlen vagy közvetett utalás céljából, lehetőleg képírásjelek vagy ábrák legyenek. Tökéletesen érthetők és olvashatók maradjanak a védőeszközön annak várható élettartama alatt. A jelzéseknek teljesnek, pontosnak és közérthetőnek kell lenniük a félreértések elkerülése érdekében. Amennyiben a jelekben szavak vagy mondatok találhatók, azokat a felhasználó ország nyelvén kell megfogalmazni.

Amikor valamely védőeszköz korlátozott méretei nem teszik lehetővé, hogy a szükséges jelzést részben vagy egészben elhelyezzék rajta, azt fel kell tüntetni az védőeszköz (vagy egyéni védőeszköz-alkatrész) csomagolásán és a gyártó által adott tájékoztatóban.

2.13. Jól láthatóságot biztosító védőeszközök, amelyek a viselőjének biztonsági okokból való láthatóvá tételére alkalmasak

Azok a védőeszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a felhasználó jelenlétét vizuálisan és egyénileg jelezzék. Olyan használati körülmények között, amelyek ezt előreláthatóan szükségessé teszik, a védőeszközön egy vagy több, megfelelően és helyesen elhelyezett anyagot vagy eszközt kell alkalmazni, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, vagy fényvisszaverő tulajdonságúak, fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek.

2.14. Védőeszköz többféle kockázat elleni védelemre

Azokat az védőeszközöket, amelyeknek az a feladata, hogy megvédjék a felhasználót több, egyidejűleg jelentkező veszélyforrás ellen, oly módon kell tervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az egyes kockázatok által támasztott, specifikusan alapvető követelményeknek (l. a 3. pontot).

3. A MEGELŐZENDŐ KOCKÁZATOK ELLENI VÉDELEM KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEI

3.1. Védelem a mechanikai ütések ellen

3.1.1. Eséstől vagy repülő tárgyaktól származó ütések, valamely testrész akadályba ütközéséből származó lökések

Az effajta kockázatok elleni védőeszközöknek tompítaniuk kell az ütés hatásait, megakadályozva a védett testrész töréses vagy zúzódásos sérülését, legalábbis az ütközési energia elnyelésének addig a szintjéig, amelyen túl az elnyelő anyag vagy berendezés túlzott méretei vagy tömege gátolná a védőeszköz tényleges használatát a viselés feltehetően szükséges időtartama alatt.

3.1.2. Személyek esése

3.1.2.1. Az elcsúszásos esések megelőzése

A csúszások megelőzésére alkalmas lábbelik talprészét úgy kell tervezni, gyártani vagy megfelelő tulajdonságú eszközzel ellátni, hogy az jó tapadást biztosítson kapaszkodás vagy súrlódás révén a talaj állapotának vagy jellegének megfelelően.

3.1.2.2. Magasból történő lezuhanás megelőzése

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése, hogy megakadályozzák a magasból történő lezuhanást vagy annak hatásait, egy testet tartó szerkezetből és egy biztos rögzítési ponthoz kapcsolható kikötési rendszerből kell állniuk. Ezeket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a várható alkalmazási körülmények közötti felhasználáskor a test elmozdulása a lehető legcsekélyebb legyen, és ezzel elkerülhető legyen bármilyen akadálynak való ütközés. Előzőeket úgy biztosítsák, hogy a fékező erő ne érje el az esetleg testi sérülést kiváltó hatást, illetőleg ne idézze elő a védőeszköz kinyílását, vagy valamely alkotórészének a szakadását, ami a felhasználó lezuhanásához vezetne.

Ezenkívül a felhasználónak olyan pozíciót kell biztosítaniuk, amely adott esetben lehetővé teszi számára, hogy megvárja a segítség megérkezését.

A gyártónak pontosan meg kell adnia a tájékoztatóban mindazokat a hasznos adatokat, amelyek elsősorban a következőkre vonatkoznak:

– a biztos rögzítési pont megkövetelt jellemzői, valamint a szükséges legkisebb mélység a felhasználó alatt,

– a test hevederzetek megfelelő elhelyezési módja és a kötélrendszer kapcsolódása a biztos rögzítési ponthoz.

3.1.3. Mechanikai rezgések

A mechanikai rezgések hatásainak megelőzését szolgáló védőeszközöknek megfelelő módon kell tompítaniuk a védendő testrész számára ártalmas rezgéseket.

A rezgések által a felhasználóhoz továbbított gyorsulás határértéke semmiképpen nem haladhatja meg a napi maximális expozíció időtartamának arányában meghatározott határértékeket a védendő testrészre nézve.

3.2. Valamely testrész összenyomása elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyeknek a rendeltetése valamely testrész védelme az összenyomásból fakadó hatások ellen, oly módon kell tompítaniuk ezen hatásokat, hogy megakadályozzák a heveny sérülést vagy krónikus károsodást.

3.3. Fizikai hatások (dörzsölés, szúrás, vágás, marás) elleni védelem

A test egészét vagy egy részét az olyan felületi mechanikai hatások (mint amilyen a dörzsölés, szúrás, vágás, marás) elleni védőeszközök alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy ezek a védőeszközfajták a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő ellenállással rendelkezzenek a dörzshatással, a perforációval, szúrással és vágással szemben (l. a 3.1. pontot is).

3.4. Vízbefulladás elleni védelem (mentőmellények, mentőövek és kezeslábasok)

A vízbefulladás megakadályozására készült védőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a lehető leggyorsabban képesek legyenek a felszínre hozni az egészség károsodása nélkül a folyékony közegbe merült, esetenként kimerült vagy eszméletlen felhasználót és ott olyan lebegő helyzetben tartani, amely lehetővé teszi számára a lélegzést a mentés megérkezéséig.

A védőeszközök teljes vagy részleges saját lebegtető, úszó tulajdonsággal rendelkezzenek, amely automatikus módon vagy kézi irányítással, felszabaduló gázzal való felfújás vagy tüdővel végzett felfújás segítségével érhető el.

Az alkalmazás várható körülményei között:

– a védőeszközöknek jó működésük csökkenése nélküli ellenálló képességgel kell rendelkezniük az ütőhatásokkal szemben a folyékony közegben, valamint az ilyen közeghez tartozó környezeti tényezőkkel szemben,

– a felfújható védőeszközöknek gyorsan és teljesen fel kell fúvódniuk.

Ha a várható alkalmazási körülmények különleges volta megkívánja, egyes védőeszköz-típusoknak ezenkívül meg kell felelniük a következő egy vagy több kiegészítő követelménynek:

– a második bekezdésben jelzett fúvószerkezet egészét magában kell foglalnia, illetve rendelkeznie kell hang- vagy fényjelző készülékkel;

– beakasztó vagy a testet tartó eszközzel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a felhasználó kihúzását a folyékony közegből;

– alkalmasnak kell lennie a hosszantartó használatra az expozícióval járó tevékenység teljes időtartama alatt, amelynek során a felöltözött felhasználó esetenként ki van téve a folyékony közegbe esés vagy az abba való szükségszerű merülés kockázatának.

3.4.1. Az úszást, lebegést segítő eszközök

Öltözék, amely a várható alkalmazástól függően hatásos lebegtetést képes biztosítani, viselése megbízható és pozitív támaszt nyújt a vízben. A várható alkalmazási körülmények között az egyéni védőeszköz nem akadályozhatja a felhasználó szabad mozgását, lehetővé téve számára az úszást vagy a veszély előli menekülés képességét, vagy a segítségnyújtást más személyeknek.

3.5. Az ártalmas zajhatások elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése az ártalmas zajhatások elleni védelem, oly módon kell tompítaniuk a zajt, hogy a felhasználó által érzékelt zajszint egyetlen esetben se haladja meg a meghatározott expozíciós határértékeket.

Minden egyes védőeszközön fel kell tüntetni egy címkét, amely jelzi az akusztikai csillapítás szintjét és a védőeszköz által nyújtott komfort mértékét; amennyiben ez nem lehetséges, a címkét a csomagoláson kell elhelyezni.

3.6. A hő, illetve a tűz elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének a hő, illetve a tűz hatása elleni védelem, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük.

3.6.1. A védőeszközök alapanyagai és egyéb alkotóelemei

A hősugárzás és hőközlés elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan átviteli együtthatónak kell jellemeznie, amely megfelel a beeső hőáramlásnak. Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek megfelelően magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.

Ha ezen anyagok és alkotóelemek külső részének visszaverő tulajdonsággal kell rendelkeznie, az feleljen meg az infravörös tartományban kibocsátott hősugárzás jellemzőinek.

Azoknak az anyagoknak és az olyan felszerelések alkotóelemeinek, amelyek rendeltetése a forró közegben való rövid időtartamú beavatkozás, továbbá az egyéb védőeszközöknek, amelyek ki vannak téve forró anyagok fröccsenésének, így olvadó anyagok fröccsenésveszélyének, kielégítő kalorikus kapacitással kell rendelkezniük, hogy a felvett hőmennyiség legnagyobb részét csak azután adják le, miután a felhasználó eltávolodott a veszélyes expozíció helyétől és a védőeszközt levetette.

Azon védőeszközök anyagának és egyéb alkotóelemeinek, amelyek forró anyagok erős fröccsenésveszélyének vannak kitéve, kielégítő mértékben el kell nyelniük a mechanikai ütéseket (l. 3.1. pont).

Azok az anyagok és egyéb védőeszköz-alkotóelemek, amelyek véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek lánggal, valamint azok, amelyek tűzvédelmi felszerelések gyártásának kategóriájába tartoznak, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadhatnak el a láng hatására és nem segíthetik elő annak terjedését.

3.6.2. Használatra kész, komplett védőeszközök

A várható alkalmazási körülmények között:

(1) a védőeszközön keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a védendő testrésznél egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelent az egészségre;

(2) ha ez feltétel, a védőeszközöknek ellen kell állniuk a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okozhatnak égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.

Ha a védőeszközök hűtőberendezéssel vannak ellátva, amely lehetővé teszi a beeső hő elnyelését folyadék párolgásával vagy szilárd anyag szublimációjával, azokat oly módon kell tervezni, hogy az így felszabaduló illékony anyagok a védőeszközön kívülre kerüljenek, és nem pedig a felhasználó felé.

Ha a védőeszközök légzésvédő készülékkel rendelkeznek, annak ténylegesen biztosítania kell a várható alkalmazási körülmények között a számára megszabott védőfunkciót.

A gyártónak meg kell adnia – különösen azon védőeszközökre vonatkozó tájékoztatókban, amelyek forró környezetben való, rövid időtartamú beavatkozásra készültek – mindazokat a hasznos adatokat, amelyek a megengedhető legnagyobb expozíció meghatározására vonatkoznak a felhasználót a rendeltetés szerint alkalmazott felszerelés által érő hőhatást illetően.

3.7. Hideg elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének védelme a hideg hatásai ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük abban a kategóriában, amelyikre az engedélyezés vonatkozik.

3.7.1. Alapanyagok és egyéb védőeszköz-alkotóelemek

Azoknak az alapanyagoknak és egyéb védőeszköz-alkotóelemeknek, amelyek a hideg elleni védelemre alkalmasak, olyan hőszigetelési értékük legyen, amelyet a várható alkalmazási körülmények megkívánnak. A hideg környezetben való beavatkozáshoz készült anyagoknak és egyéb hajlékony egyéni védőeszköz-alkotóelemeknek meg kell őrizniük az elvégzendő mozdulatoknak és testtartásnak megfelelő rugalmassági fokot.

Azoknak az anyagoknak és egyéb védőeszköz-alkotóelemeknek, amelyek hideg anyagok vagy termékek erős mechanikai hatásának vannak kitéve, kielégítő mértékben tompítaniuk kell a mechanikai ütéseket.

3.7.2. Használatra kész, komplett egyéni védőeszközök

A várható alkalmazási körülmények között:

(1) a védőeszközön keresztül a felhasználót érő hőáramlásnak olyannak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hideghatás a védendő testrész bármely pontján, beleértve a kéz vagy a láb ujjvégeit is, egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelentene az egészségre;

(2) a védőeszközöknek lehetőség szerint meg kell akadályozniuk a folyadékok vagy például az esővíz behatolását, és nem okozhatnak sérüléseket hideg elleni védőréteg és a felhasználó közötti érintkezés miatt.

Ha a védőeszköz légzésvédő készülékkel rendelkezik, annak ténylegesen biztosítania kell a várható alkalmazási körülmények között a számára megszabott védőfunkciót.

A gyártónak meg kell adnia tájékoztatóban a hideg környezetben való rövid időtartamú beavatkozásra készült védőeszközök esetében mindazokat a hasznos adatokat, amelyek a megengedhető maximális expozíció időtartamára vonatkoznak a felhasználót a felszerelésen át érő hideghatást illetően.

3.8. Áramütés elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének védelme a villamos áram hatásai ellen, megfelelő szigetelőképességgel kell rendelkezniük azokkal a feszültségértékekkel szemben, amelyeknek a felhasználó a várható legkedvezőtlenebb körülmények között ki lehet téve.

Ebből a célból a védőeszköztípus alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy a külső felületen mért érték olyan próbafeltételek között, amelyeknél a gyakorlatban előforduló megfelelő feszültséget alkalmazzák, a lehető legalacsonyabb legyen, és mindenképpen kisebb legyen a tűréshatárnak megfelelő, még megengedhető, elfogadott értéknél.

Azokon a védőeszköz-típusokon és csomagolásukon, amelyek kizárólag a feszültség alatti vagy feszültség alá helyezhető berendezéseken végzett munkákhoz vagy kezeléshez készültek, fel kell tüntetni egy erre utaló jelet. A jel elsősorban a rájuk vonatkozó védelmi osztályt, illetve használati feszültséget, a szériaszámot és a gyártás időpontját tartalmazza; a védőeszközöknek a külső részükön ezenkívül rendelkezniük kell egy, a használatbavétel időpontjának, valamint az időszakonként elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések időpontjának utólagos jelzésére fenntartott hellyel.

A gyártónak, elsősorban a tájékoztatóban, jeleznie kell e védőeszköz-típusok kizárólagos használatát, valamint azon dielektromos vizsgálatok jellegét és időszakait, amelyeknek az védőeszközöket élettartamuk során alá kell vetni.

3.9. Nem ionizáló sugárzás

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a szemet érő, nem ionizáló sugárzási források heveny vagy krónikus hatásainak a megelőzése, el kell nyelniük vagy vissza kell verniük az ártalmas hullámhosszokon sugárzott energia túlnyomó részét anélkül, hogy emellett túlzottan megváltoztatnák a látható spektrum nem ártalmas részének a továbbítását, a kontrasztok érzékelését és a színek megkülönböztetését, amikor a várható alkalmazási körülmények azt megkívánják.

Ebből a célból a védőszemüvegeket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy rendelkezzenek nevezetesen az egyes ártalmas hullámhosszúságokra nézve olyan spektrális átbocsátási tényezővel, hogy a felhasználó szemét a szűrőn keresztül érő sugárzás fényerőssége a lehető legkisebb legyen, és egyetlen esetben se haladja meg a megengedhető legnagyobb expozíciós határértéket.

Ezenkívül a szemüvegek nem rongálódhatnak meg és nem veszíthetik el tulajdonságaikat a várható alkalmazási körülmények között kibocsátott sugárzás hatására, és minden egyes forgalmazott példányt meg kell jelölni azzal a védőfokozati számmal, amelynek megfelel a rá jellemző átbocsátási tényezőnek a görbéje.

Ugyanazon fajta sugárforrásnak megfelelő szemüvegeket védőfokozatuk számának növekvő sorrendjében kell besorolni és a gyártónak a tájékoztatóban fel kell tüntetnie az átviteli görbéket, amelyek alapján a legalkalmasabb védőeszköz kiválasztható, figyelembe véve a tényleges alkalmazási körülményekkel járó tényezőket, mint amilyen a forrástól való távolság és az ilyen távolságból sugárzott energia spektrális megoszlása.

A gyártónak minden egyes szűrőszemüveg-példányon jeleznie kell a védőfokozat számát.

3.10. Védelem a veszélyes és fertőző anyagok ellen

3.10.1. Légzésvédelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek feladata a légutak védelme, el kell látniuk a felhasználót belélegezhető levegővel, amikor a szennyezett, illetve elégtelen oxigén-koncentrációjú légkör hatásának van kitéve.

A felhasználóhoz a védőeszköz segítségével szállított belélegezhető levegő megfelelő módon nyerhető, például a szennyezett levegőnek a védőeszközön keresztül való szűrése után, vagy nem szennyezett forrásból való vezetés útján.

Ezen védőeszközfajták alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy a felhasználó légzésfunkciója és higiéniája megfelelő módon biztosítva legyen a viselés időtartama alatt, a várható alkalmazási feltételek között.

Az arcrész szigetelési fokának, a belégzésnél a veszteségnek, valamint a szűrőkészülékek esetében a tisztítóképességnek olyannak kell lennie, hogy szennyezett légkör esetén a szennyeződések behatolása elégségesen kismértékű legyen ahhoz, hogy ne okozzon kárt a felhasználó egészségében és tisztaságában.

A védőeszközökön fel kell tüntetni a gyártó azonosító jelzését, és az egyes eszköztípusokra jellemző adatokat, amelyek alapján a tájékoztatóval együtt minden gyakorlott és képzett felhasználó képes azokat megfelelő módon alkalmazni.

A szűrő típusú légzésvédő eszközök esetében ezenkívül a gyártónak a tájékoztatóban jeleznie kell a szűrő(betét) új állapotban való tárolásának a határidejét, azonosan azzal, ahogyan az az eredeti csomagolásában található.

3.10.2. Védelem a bőrt vagy szemet érő hatások ellen

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése, hogy megakadályozzák a test egészének vagy egy részének felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal és fertőző közegekkel szemben, meg kell gátolniuk az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőeszközöket készítették.

Ebből a célból ezen védőeszköz-fajták alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy lehetőleg teljes szigetelést biztosítsanak, szükség esetén lehetővé téve a naponta történő, esetenként hosszan tartó használatot, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a viselés időtartamának csökkentését igénylő, korlátozott szigetelést nyújtsanak.

Ha bizonyos veszélyes anyagok vagy fertőző közegek jellegük és alkalmazásuk várható körülményei miatt jelentős áthatolóképességgel rendelkeznek, és emiatt az a megfelelő védőeszközök számára korlátozott védelmi időtartamot jelent, a védőeszközöket meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni, ami lehetővé teszi a hatásfokuk szerinti osztályozást. A vizsgálatokon megfelelt védőeszközökön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok nevét, vagy ennek hiányában a kódját, valamint a rá vonatkozó, meghatározott védelmi időt. Ezenkívül a gyártónak meg kell említenie a tájékoztatóban a meghatározott vizsgálatok jelentését, ha szükséges, kódját, részletes leírását és mindazokat az adatokat, amelyek alapján meghatározható a viselés megengedhető legnagyobb időtartama a különböző várható alkalmazási körülmények között.

3.11. Búvárfelszerelések biztonsági berendezései

(1) Légzőkészülék

A légzőkészüléknek lehetővé kell tennie a felhasználó belélegezhető gázeleggyel való ellátását a várható alkalmazási körülmények között, figyelembe véve a maximális merülési mélységet is.

(2) Ha a várható alkalmazási körülmények megkívánják, a felszereléseknek tartalmazniuk kell

a) egy testvédőt, amely biztosítja a felhasználó védelmét a merülési mélységből fakadó nyomás ellen (l. 3.2. pont), illetve a hideg ellen (l. 3.7. pont);

b) egy riasztóberendezést, amelynek feladata, hogy megfelelő időben figyelmeztesse a felhasználót a belélegezhető gázelegy utánpótlásának a hiányára (l. 2.8. pont);

c) egy mentő testvédőt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a felszínre jusson (l. 3.4.1. pont).

4. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelethez

A gyártói műszaki dokumentáció

1. Az 5. § (4) bekezdése szerint megfelelőség vizsgálatra kötelezett, az 1. kategóriába tartozó egyéni védőeszközök esetében a gyártói műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat a szükséges adatokat, amelyek az alapvető követelményeknek (3. számú melléklet) való megfelelés érdekében a gyártó által előállított védőeszközt jellemzik.

2. Az 5. § (2) bekezdése szerint megfelelőség vizsgálatra kötelezett egyéni védőeszközök esetében a gyártói műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártásra vonatkozó műszaki adatokat, különösen

– a védőeszköz átfogó és részletes tervrajzát;

– azokat a számítási adatokat és prototípus vizsgálati eredményeket, amelyek lehetővé tették az alapvető követelmények betartásának ellenőrzését;

– az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek a modell tervezése során érintett részét, valamint az alapul vett honosított harmonizáló szabványokat, illetve tagállami nemzeti szabványokat vagy egyéb műszaki dokumentumokat;

– a gyártás során alkalmazott ellenőrző és vizsgálati módszerek leírását;

– a védőeszköznek az e rendelet 3. számú melléklete 1.4. pontja szerinti tájékoztatóját.

5. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelethez

A CE-jel alaki és tartalmi követelményei

1. Az EK-megfelelőség jelölés tartalmazza a ,,CE'' kezdőbetűket.

A CE-jel alakja és formája a következő: