Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2002. évi XXI. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról1

2002.08.01.

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

1. § A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény – az e törvényben szabályozott megállapodás alapján – állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak – kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn – az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett.''

2. § (1) A Kt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.''

(2) A Kt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

,,(10) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,
b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.''

3. § A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8/A. § ,,(1) A kerettanterv tartalmazza
a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit,
b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát,
c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelésoktatás tartalmi követelményeit.
(2) Az egyes kerettantervek az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. A nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.
(3) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet – tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti – azzal a megkötéssel, hogy az oktatás időkerete nem csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésére álló – e törvény alapján meghatározott – időkeretet nem lépi túl, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.
(4) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.''

4. § (1) A Kt. 8/B. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) Az oktatási miniszter az (1)–(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének beszerzése és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.
(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.''

(2) A Kt. 8/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(9) A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok a többcélú intézmények, amelyekben az általános iskolai nevelés és oktatás mellett középiskolai vagy szakiskolai nevelés és oktatás is folyik, helyi tantervüket – az e törvény 8/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – elkészíthetik oly módon is, hogy az általános iskola kezdő – készség- és képességfejlesztő – szakaszát meghosszabbítják, az általános iskolai kerettantervben meghatározott követelmények és a középiskolai, szakiskolai követelmények átadását az egyes iskolatípusok között összehangolják, az egyes tantárgyak követelményeire meghatározott időszakot meghosszabbítják, amennyiben a nyolcadik évfolyam befejezését követően a tanulók iskolaváltás nélküli továbbhaladása az adott intézményben biztosított. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján is eltérhet a kerettantervtől.''

5. § (1) A Kt. 52. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.''

(2) A Kt. 52. §-a (16) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.''

(3) A Kt. 52. §-a (16) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.''

6. § A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter]

,,a) kiadja – az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után – a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;
b) rendszeresen, de legalább háromévenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén – az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik – nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával – óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;''

7. § (1) A Kt. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, valamint a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.''

(2) A Kt. 94. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) Az oktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok miniszteri biztosát, továbbá az Országos Köznevelési Tanács javaslatára jóváhagyja az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának költségvetését.''

8. § (1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

,,b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, egyetértési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor,''

(2) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

,,g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógustovábbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére, és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére.''

9. § A Kt. 128. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően – legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri – az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-ig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
aa) a pedagógusnak az adott nyelvből felsőfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie, és tanulmányait 2003. szeptember 1-jéig kell megkezdenie,
ab) a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatására a felsőoktatási tanulmányok megkezdése nélkül, korlátlan határideig alkalmazható az, aki az aa) pontban meghatározott feltételeknek megfelel,
ac) az e bekezdés a) pontjában foglaltak a német nemzetiségi oktatásban nem alkalmazhatók.''

10. § A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik rész, A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA cím, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK alcím helyébe e törvény melléklete lép.

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonban az 1. §-át 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 2002-es költségvetési évben a normatív hozzájárulások elszámolási alapja továbbra is 185 tanítási nap.

(3) A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 124. §-ának (25) bekezdése.

Melléklet a 2002. évi XXI. törvényhez

,,

A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások,
amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok

B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK

– óvodapedagógus 32
– óvodapedagógus gyakorló óvodában 24
– óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában 19
– óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában 13
– nem szaktanítást végző tanító általános iskolában 21
– nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában 12
– szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában 20
– szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában 12
– nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 21
– nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 12
– nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 19
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában 19
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában 13
– tanár középiskolában, szakiskolában 20
– tanár alapfokú művészetoktatási intézményben 20
– tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben 10
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában 19
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 23
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 18
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában 21
– szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató 25
– kollégiumi nevelő 30
– kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban 26
– kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában 26
– pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben 26
– pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 20
– konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben 19
– konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 10
– könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben 22
– könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben 12
– könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási intézményben 19
– pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben 19''
1

A törvényt az Országgyűlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2002. július 17. A törvényt a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 550. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás