Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2002. (VIII.15.) önkormányzati rendelete

Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (Egységes szerkezetben: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2013. (VII.2.), 53/2011. (XII.9.), 23/2009.(VI. 15.), 42/2008. (XI.14.), a 22/2006. (V.19.) és 32/2004. (VIII.30.) sz. rendeletekkel)

2017.06.21.
MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
1065. Bp, VI. Bajcsy Zs. út 31.
PoB: 1364 BP 4. PF 245
Tel: (36-1) 312 4570, 312 4573, fax: (36-1) 312 2598
E MAIL: muhelyrt@ muhelyrt.hu
Szentendre Város Település-rendezési terve
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (VI.20.), 37/2015. (XI.17.), 36/2015. (XI.17.), 27/2014. (XI.18.), 18/2014. (VIII.15.), 1/2014. (II.4.), 27/2013,. (VIII.29.), 23/2013. (VII.2.), 53/2011. (XII.9.), 23/2009.(VI. 15.), 42/2008.(XI.14.), a 22/2006.(V.19.) 32/2004.(VIII. 30.), 42/2003. (VII.16.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének
21/2017. (VI.20.), 37/2015. (XI.17.), 36/2015. (XI.17.), 27/2014. (XI.18.), 18/2014. (VIII.15.), 1/2014. (II.4.), 27/2013. (VIII.29.), 23/2013. (VII.2.), 53/2011. (XII.9.), 23/2009.(VI. 15.), 42/2008. (XI.14.), a 22/2006. (V.19.) 32/2004. (VIII.30.) és 42/2003. (VII.16.) sz. rendeletekkel
módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete (Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és
Szabályozási Terve)
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő - testülete
az 1990. évi LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében,
az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) c) bekezdése alapján
jóváhagyja Szentendre Város Szabályozási Tervének módosítását,
megalkotja Helyi Építési Szabályzatot módosító rendeletet és
elrendeli azok kötelező alkalmazását.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1.
§
(1) Jelen rendelet (Szentendrei Helyi Építési Szabályzat) és a Szabályozási Terv hatálya Szentendre Város igazgatási területére terjed ki1, az alábbiak kivételével:
a) 2
b) a nem szabályozott (a SZT-en „Nem szabályozott terület” felirattal jelölt) területekre, ahol az 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni
(a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:
a) az általános érvényű előírásoknak,
b) 3
c) a Szentendrei Helyi Építési Szabályzatnak (a továbbiakban: HÉSZ),
d) a SZT-en lehatárolt területeken a hatályban maradó Önkormányzati rendeletek előírásainak,
e) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK4)
megfelelően szabad.
(3) A HÉSZ alábbi rendelkezéseit az OTÉK-tól eltérően kell alkalmazni, az FVM KMTFI 2157-15/2002 számú, az OTÉK 111.§ szerinti hozzájárulásában foglaltaknak megfelelően:
a) HÉSZ 9.§ (3) bek. a) pont 5................... OTÉK 12.§ (3) bek.
b) HÉSZ 9.§ (5) bek. a) pont 4.-5............... OTÉK 12.§ (3) bek.
c) HÉSZ 9.§ (8) bekezdés.......................... OTÉK 25.§
d) HÉSZ 10.§ (2) bek. a) pont 8................. OTÉK 16.§ (3) bek.
e) HÉSZ 11.§ (2) bek. a) pont 5.-6............. OTÉK 19.§ (3) bek.
f) HÉSZ 11.§ (3) bek. 3.-4......................... OTÉK 20.§ (5) bek.
g) HÉSZ 12.§ (2) bek. a) pont 2................. OTÉK 23.§ (3) bek.
h) HÉSZ 12.§ (6) bekezdés......................... OTÉK 25.§
i) HÉSZ 19.§ (4) bekezdés......................... OTÉK 35.§ (1) bek.
j) HÉSZ 19.§ (5) bekezdés......................... OTÉK 35.§ (1) bek.
(4) A HÉSZ csak mellékleteivel és a SZT-vel együtt érvényes.
(5) A HÉSZ mellékletei:
a) Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások).......................... (1. számú melléklet)
b) 5
c) 6
d) Déli gazdasági területek7 építési övezeteinek területén
el nem helyezhető új építmények, funkciók jegyzéke 8....................... (4. számú melléklet)
e) 9 Szabályozási terv, melynek tartalma két tervlapon kerül ábrázolásra:
1. a város (1) bekezdésben meghatározott területeire vonatkozó közterület
szabályozási és övezeti terv (M=1:4.000 ma.)
2. a sajátos helyi szabályozási elemeket rögzítő
fedvénytervek (M=1:1.000, M = 1:4.000 ma.) .............................. (5. számú melléklet)
A fedvénytervek az alábbiak:
1. számú fedvényterv:... Dózsa György út – Pannónia u. – Telep u. által határolt terület szabályozása10.
2. számú fedvényterv: 11-es út - Pomázi út - közigazgatási határ - 1108 jelű budakalászi út által határolt terület szabályozása11
3. számú fedvényterv: Fehérvíz u. – Kálvária út – Hamvas B. u. – 1245/41 hrsz-ú út által határolt terület szabályozása12.
4. számú fedvényterv: HÉV végállomás és térsége (Rózsa utca – Dózsa György út – Dunakanyar körút – Vasúti villasor – Kőzúzó utca által határolt terület) szabályozása13.
5. számú fedvényterv: OMV benzinkúttal szembeni terület szabályozása14
6. számú fedvényterv: Boldogtanya 0560/4 és 0560/6 hrsz. mezőgazdasági területek szabályozása15
7. számú fedvényterv: 0272/28 hrsz. ingatlanon Vodafone bázisállomás (adótorony) elhelyezésének pontosítása16
8. számú fedvényterv: Tófenék és Kőhegy alja terület szabályozása17
3. Egy fedvényterv hatálybalépésekor a szabályozási terv eredeti tartamának helyébe lép az érintett területen18
f) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke19............................... (6. számú melléklet)
A szabályozás eszközei
2.
§
(1) Jelen SZT méretaránya M=1:4.00020.
(2) A SZT kötelező elemei:
a) belterületi határvonal,
b) szabályozási vonal (az SZT-n folytonos vonallal jelölve)21
c) 22
d) különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
e) az építési övezet és övezet övezeti jele,
f) a létesítmények védőterülete (védősávok és védőövezetek),
g) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei).
h) a fedvényterveken feltüntetett építési hely23,
i) a fedvényterveken feltüntetett építési vonal24
j) a fedvényterveken megjelölt további szabályozási elemek25.
(3) A (2) bekezdés b) pont alatti szabályozási vonaltól (a SZT-en folytonos vonallal jelölve) eltérni csak szabályozási terv alapján szabad.
(4) 26
(5) A HÉSZ hatályba lépését követően a SZT-en meghatározott szabályozási elemek megváltoztatása érdekében, illetve a terület sajátosságai alapján részletesebb szabályozást igénylő területekre készülő Szabályozási Terv méretaránya beépítésre szánt területen, illetve belterületen M=1:2.000, illetve indokolt esetben 1:1.000, beépítésre nem szánt területen, illetve külterületen általában M=1:2.000 ma. kell, hogy legyen.
(6) Közterületrendezési Tervben (KRT) lehet meghatározni a közterület egységes kiépítésének (magassági és vízszintes csatlakozások, tereprendezés), egységes műszaki megoldásainak (vízelvezetés, gyalogos-, kerékpáros- és gépjármű-közlekedés, területlehatárolás) és összehangolt megjelenésének (utcaberendezés, köztárgyak és növények kihelyezése) feltételeit.
a) KRT csak hatályos szabályozási tervvel rendelkező területen készíthető.
b) A KRT a közterület szabályozási vonalak közötti területének kialakítására vonatkozó, önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv.
c) A KRT méretaránya belterületen M=1:1.000 vagy M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:250, külterületen legalább M=1:1.000 ma. kell, hogy legyen.
d) A tervben ki kell térni legalább a közterület szélességének (helyszínrajzi kialakításának), magassági elrendezésének (hossz-szelvény, jellegzetes keresztmetszetek) kialakítására, a közmű- és közlekedési építmények, köztárgyak elhelyezésének módjára.
e) A terv kitérhet a portálok, homlokzatok ki illetve átalakítására, az épületek tömegképzésének ki- illetve átalakítására, a reklámok elhelyezésére, és további az illetékes építésügyi hatóság által meghatározott elemek kialakítására
f) KRT nem módosíthatja a SZT vagy a HÉSZ valamely kötelező érvényű elemét.
Alkalmazási előírások
3.
§
(1) A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében – a „Műemléki jelentőségű terület”-en, a „Műemléki környezet” területén, valamint a „Helyi értékvédelmi terület”-en az a)-h) pontok alatti jellemzőket is meghatározó szabályozási terv, illetve előírások hiányában – az illetékes építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között előírhatja:
a) az építmények elhelyezési módját,
b) az építmények alaprajzi méreteit, illetve tagolását,
c) az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés),
d) az épületek tetőzetének kialakítását,
e) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),
f) az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,
g) a telkek és építési területek tereprendezési- és kertészeti munkáinak elvégzését,
h) a kerítések és a támfalak kialakítását.
(2) A terepszint alatti beépítettség mértéke az építési övezetben, illetve az övezetben megengedett beépítettségnek legfeljebb 1,25-szöröse lehet. A terepszint alatt elhelyezett építményeket – támfalgarázs kivételével – az építési helyen belül kell elhelyezni, kivéve, ha a HÉSZ, SZT, illetve a jelenlegi SZT hatályba lépése előtt készült, és hatályban maradó RRT előírásai ettől eltérően rendelkeznek.
(3) A 10%-ot meghaladó lejtésű területeken az építési tervdokumentációhoz kert- és tereprendezési tervet is csatolni kell.
(4) 27
(5) Az övezeti határvonaltól csak telekalakítási terv keretében és csak abban az esetben szabad eltérni, ha a telekalakítás során
a) közterületi határvonal nem módosul,
b) belterületi határ nem változik,
c) a kialakított telek területe eléri az övezet(ek)re előírt legkisebb telekterület mértékét.
d) Két különböző övezetbe sorolt telek egyesítése esetén az övezeti határvonal csak szabályozási terv módosítását követően változtatható meg. Telek bővítésére irányuló övezeti határ módosításával járó telekhatár rendezés esetén nem kell szabályozási tervet módosítani, amennyiben a visszamaradó telek az eredeti építési övezet (övezet) előírásainak megfelelő28.
(6) Lejtős terepen az építmény lejtő felöli homlokzatának magassága (F/L) legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét29.
(7) 30A „Műemléki területet”, „műemléki környezetet”, illetve a „Helyi értékvédelmi területet” kivéve a város belterületén és a beépítésre szánt területeken:
a) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Önállóan, épületen kívül szerelt kémény nem építhető.
b) Klímaberendezés előkert nélküli utcai homlokzaton és oldalhatáron álló homlokzaton nem helyezhető el.
(8) 31Egyedi szennyvíztisztító berendezés Szentendre közigazgatási területén nem létesíthető
Elvi építési engedély
hez kötött létesítési feltételek
4.
§
[32]
Telekalakítás
5.
§
[33]
(1) A területen nyúlványos (nyeles) telek csak abban az esetben alakítható ki, ha:
a) másképpen a telek nem lenne megosztható,
b) a telek közüzemi gépjárművekkel történő közvetlen megközelítése biztosítható,
c) nem alakul ki több egymás melletti nyúlvány (nyél),
d) az újabb telek területe a nyúlvány (nyél) területe nélkül is megfelel az építési övezeti előírásoknak.
(2) Nyúlványos telek esetében a megközelítés felőli telekhatár előkert, ezzel ellentétes oldali hátsókertnek minősül. Az oldalkertet az érvényes előírásokat és a szomszédos telkek beépítettségét figyelembe véve, a tűztávolság betartásával kell meghatározni.
Nyúlványos telek esetében az előkert nem lehet kisebb 3 m-nél, de a nyúlványos és annak előkertjével határos telek építési helye közötti távolság nem lehet kisebb az övezetre előírt megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél. A nyúlványos telek előkertjében az építési helyen kívül építmény, melléképítmény nem létesíthető.34
(3) Kialakult (75%-ban beépült) telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakított telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.
(4) Az SZT-n jelölt, kizárólag szabályozási vonallal kialakított közterület-szabályozás esetén, a telek kialakítható és az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető, ha a kialakuló telek területe, szélessége és mélysége eléri az övezet telkeire előírt telek paraméterek - méret, szélesség és mélység - 2/3-át. Az egyéb, nem közterület szabályozás miatti telekalakítással érintett telkekre az övezeti előírások vonatkoznak.35
(5) A kisajátítással járó közterület-szabályozás ütemezetten is megvalósítható.
(6) 36
Meglévő (kialakult) állapot
[37]
6.
§
(1) Az építési helyre vonatkozó előírásokat kialakult állapot esetén a (2), (3) és (4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (lásd még: 19-20.§).
(2) A kialakult beépítésű telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni:
a) Az előkert mérete a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodó kell, hogy legyen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet, illetve az övezet területén.
b) Az oldalkert mérete38
a) oldalhatáron álló beépítés esetén a tényleges építménymagasság, amely legfeljebb az előírt távolság 2/3-áig csökkenthető (de legalább 4 méter kell hogy legyen), a tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett.
b) ikres beépítés esetén a tényleges építménymagasság.
c) szabadon álló beépítési mód esetén a tényleges építménymagasság fele.
d) zártsorú beépítési mód esetén 0 méter.
c) A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell, hogy legyen, amely az előírt érték 2/3-ára csökkenthető (de legalább 6,0 m kell, hogy legyen), ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság is hozzájárult.
d) Az építési övezetben, illetve az övezetben előírt vagy kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége nem haladhatja meg:
1. az építési övezetben, illetve az övezetben előírt vagy kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét,
2. a 30 métert.
(3) Az illeszkedés általános szabályai oldalhatáron álló beépítés esetén:
a) A SZT-en lehatárolt „Műemléki jelentőségű terület”-en, Műemléki környezet”-en és „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol oldalhatáron álló beépítés alakult ki – az övezeti előírások keretei között – új épület elhelyezése esetén – a kialakult utcakép védelme érdekében – az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 3,0 m-re csökkenthető, ha ahhoz az illetékes tűzvédelmi szakhatóság hozzájárult.
b) Ott, ahol az övezeti előírások oldalhatáron álló beépítési módot írnak elő, de az a kialakult állapot miatt nem alakítható ki – az övezeti előírások keretei között – zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett.
c) 39Oldalhatáron és szabadonálló kialakult beépítésű telektömbben, a már meglévő ikres beépítés továbbra is ikres beépítési móddal is beépíthető
(4) Az illeszkedés általános szabályai zártsorú beépítés esetén:
a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki:
1. az épület mélysége általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve
2. SZT eltérő előírása hiányában legfeljebb 14 m lehet az övezeti előírások keretei között,
3. hátsókerti építési vonal legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától.
4. A fentiekben meghatározottnál nagyobb mélységű épületrész csak az építési hely hátsókert felőli oldalán, az oldalsó telekhatártól mért 3,0 m-en túl és a homlokzatsíkra fektetett legfeljebb 45 fokos szögben lehatárolt területen belül.40
5. Az új tetőidomot a szomszédos tetősíkokhoz igazodva kell kialakítani. A szomszédos (már meglévő) tetősíkokkal való összeépítés (csatlakozás) költségeit az új építtető viseli.
b) „Műemléki jelentőségű terület”-en, „Műemléki környezet”-ben, „Helyi értékvédelmi terület”-en belül, ahol zártsorú beépítés alakult ki – a kialakult utcakép védelme érdekében – új épület elhelyezése esetén épület-hézag létesítése is megengedett.
3,0 m-nél kisebb oldalkert – nyílás nélküli homlokzat kialakítása esetén is – az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthető.41
c) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedő) beépítés csak védett épület illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében létesíthető. A zártudvaros épület engedélyezési tervéhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, illetve a főépítész állásfoglalását.
(5) Az építési vonal a kialakult telektömbben:
a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
(6) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság:
a) foghíj esetében nem haladhatja meg:
1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát,
2. az érintett utcaszakasz súlyozott – a beépített telkeken álló épületek figyelembe- vételével számított – építménymagasságát.
b) saroktelek esetében, vagy ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg:
1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát,
2. az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát.
(7) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága ne nyúljon az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé és illeszkedjék az utcaképhez.
a) Szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
b) Zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.
(8) A HÉSZ hatályba lépésekor már kialakult (az épület külső határoló síkjainál legfeljebb 1,5 méterrel nagyobb) úszótelek esetében az Ln-K, Lk-K, Vt-K1 építési övezetek területén az építmények az építési övezeti előírásoknak megfelelően bővíthetők, átalakíthatók az alábbiak figyelembevételével:
a) a bővítés csak a megengedett legnagyobb építménymagasság és a csatlakozási előírások keretei között hajtható végre,
b) a szintterületi mutató (épület m2/telek m2) értéke túlléphető,
c) a meglévő építmények bővítése, átalakítása abban az esetben is megvalósítható, ha:
1. az úszótelek meglévő beépítettsége meghaladja az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, de a beépítettség nem növelhető,
2. a telek zöldfelületi aránya nem éri el az építési övezetben előírt legkisebb mértéket42.
(9) Védelmi célú erdő (Ev-1, Ev-2, Ev-3) területén már meglévő, 10 évesnél régebbi épület:
a) kisajátításáig az eredeti rendeltetésnek megfelelően megtartható és – a vonatkozó környezetvédelmi előírások keretei között – működtethető, illetve
b) rendeltetése megváltoztatható a csatlakozó építési övezetnek megfelelően,
c) az épületek bővítése nem megengedett, kivételt képez a meglévő, beépítetlen magastető beépítése. Gazdasági épület bővítéséhez az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges43.
(10) A kialakult állapot előírásainak alkalmazása esetén az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, annak hiányában a főépítész állásfoglalását.
II. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
Területi változások (igazgatási terület, bel- és külterület)
7.
§
(1) Közigazgatási szempontból Szentendre Város igazgatási területe bel- és külterületre tagolódik.
(2) Építési szempontból a terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(3) A belterület tervezett határvonalát a SZT rögzíti.
(4) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, a tényleges igénybevételnek megfelelően szabad, az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a) a területre vonatkozóan szabályozási tervet kell készíteni
b) a szabályozási tervben az építési engedély feltételeként elő kell írni:
1. a teljes közművesítettség meglétét,
2. a közlekedési-, és közműterületek (utak, utcák, közterületek), valamint az egyéb közhasználat céljára - a szabályozási terv alapján - kialakított területeket térítésmentesen kell átadni az Önkormányzat tulajdonába,
c) a szabályozási terv elkészíttetése során a megrendelői jogokat Szentendre Város Önkormányzata gyakorolja, de annak költsége a mindenkori tulajdonosokat tulajdoni hányad arányában terheli.
Az építési övezetek és övezetek rendeltetése
8.
§
(1) A területen – a terület nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem engedélyezhető az alábbi területfelhasználási egységek területén:
a) lakóterületek:
1. nagyvárosias lakóterület,
2. kisvárosias lakóterületek,
3. kertvárosias lakóterületek,
b) üdülőterületek,
c) különleges területek:
tematikus intézményparkok területe.
(2) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
(3) A HÉSZ szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező, elsősorban zajterhelés, nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható káros környezeti hatások mértékét.
a) Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.
b) Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó, stb.
E létesítmények csak gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén helyezhetők el.
c) Kerthelyiséggel üzemelő új közösségi szórakoztató építmény
a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.
d) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény
úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.
(4) Közmű létesítmények bármely övezet illetve építési övezet területén elhelyezhetők, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával és a SZT módosítása nélkül. Az építmény olyan paraméterekkel helyezhető el, amelyeket a közműlétesítmény indokol, az aktuális övezeti paraméterek figyelmen kívül hagyásával.44
Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
9.
§
(1) A lakóterületi területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak:
a) Ln nagyvárosias lakóterületek: Ln-K; Ln-0145
b) Lk kisvárosias lakóterületek: Lk-K; Lk-K*;
Lk-01; Lk-02; Lk-03; Lk-04; Lk-05, Lk-06;
c) Lke kertvárosias lakóterületek: Lke-01; Lke-02; Lke-03; Lke-04; Lke-04*; Lke-05;
Lke-06; Lke-07; Lke-08; Lke-09; Lke-10; Lke-11;Lke-12; Lke-13; Lke-14; Lke-15
Lke-SP1; Lke-SP2*; Lke-SP3; Lke-SP4;
Lke-SP4*,Lke-SP5; Lke-SP646.
(2) A nagyvárosias lakóterületen47
(2) A nagyvárosias lakóterületen
a) az Ln-k jelű építési övezetek területén elhelyezhető:
1. a kialakult építménymagassághoz igazodó tetőtérbeépítés
(tetőtéri lakások, legfeljebb F3T szint),
2. közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet területének (az építési övezetben fekvő telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot,
b) Az Ln-01 jelű építési övezet területén elhelyezhető:
1. sport és szabadidő létesítmények,
2. szolgálati lakás,
c) nem helyezhető el:
1. többszintes parkolóház,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
3. különálló kiegészítő épületek – kivéve: támfalgarázs.
(3) A kisvárosias lakóterületen
(kivéve: az Lk-K, és Lk-K* jelű építési övezetek területét)
a) elhelyezhető(k):
1. legfeljebb 8 lakásos lakóépület(ek) 2 lakásnál több lakást magába foglaló lakóépület(ek) létesítése esetén - az Lk04, Lk-06 jelű építési övezet kivételével – lakásonként 120 m2 telekterületet kell biztosítani (1 lakás/120 m2) 48, 49,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. sportépítmény,
5. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
6. szálláshely szolgáltató és igazgatási épület,
b) nem helyezhető el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Az Lk-K, és Lk-K* jelű, kisvárosias lakóövezetek területén
a) elhelyezhető:
1. a kialakult építménymagassághoz igazodó tetőtérbeépítés (tetőtéri lakások, legfeljebb F3T szint),
2. közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet területének (az építési övezetben fekvő telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot50.
b) nem helyezhető el:
1. többszintes parkolóház,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
3. különálló kiegészítő épületek – kivéve a Szmolnyica területét, ahol lakásonként 1 férőhelyes garázsépítmény elhelyezhető.
(5) A kertvárosias lakóterületen
(kivéve az Lke-SP, és Lke-SP* jelű építési övezetek területét)
a) elhelyezhető:
1. lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás, kivéve az Lke-15 jelű építési övezet területét, ahol 4 lakásos lakóépületek is létesíthetők),
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási ,egészségügyi, szociális épület,
4. helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
5. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény.
b) nem helyezhető el:
1. szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
4. az Lke-13; Lke-14; Lke-15 jelű építési övezetek területén különálló személygépjármű tároló51.
(6) Az Lke-SP, és Lke-SP* jelű, kertvárosias lakóövezetek területén
(Az Lke-SP, és Lke-SP* jelű lakóövezetek jellemzően már lakó- és üdülőépületekkel vegyesen beépült területek.)
a) elhelyezhető:
1. lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás),
2. telkenként legfeljebb két üdülőegység
3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
5. sportépítmény,
6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény.
b) nem helyezhető el:
1. szálláshely szolgáltató épület, az építési övezetben megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(7) A lakóterületek közmű ellátottsága:
a) Az Ln és Lk jelű lakóövezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni.
b) Az Lke jelű lakóövezetek területét (Lke-14; Lke-15; Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek) legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan is megoldható.52
c) Az Lke-14; Lke-15; Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek területén csak teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet építményt elhelyezni; közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem alkalmazható53.
d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Lke jelű lakóövezetek területén megengedett.
(8) A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása:

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Nagy-városias lakó

Ln-K

Kialakult állapot

Ln-0154

zártsorú

2500

75

13,0

2,4

10,0

30,0

35,0

Kisvárosias lakó

Lk-K
Lk-K*

Kialakult állapot

*hullámtéri terület

Lk-01

K
(zártsorú)

K
540*

50
**75

K
6,5*

1,0
**1,5

30
**20

10,0
(12,0)

25,0

*új esetben
**saroktelek esetén

Lk-02

K
(oldalhatáron álló)

K
540*

50
**75

K
6,5*

1,0
**1,5

30
**20

12,0
(14,0)

25,0

*új esetben
**saroktelek esetén,

Lk-03

K
(zártsorú)

K
(540)

30

K
(6,0)

0,6

40

10,0
(12,0)

25,0

Lk-0455

zártsorú

600

45

12,0

1,5

20

20,0

30,0

Lk-05

szabadonálló

720

40

6,0

0,8

40

16,0
(18,0)

25,0

Lk-06

zártsorú

300

60

5,5

1,5

20

10,0
(12,0)

20,0

Lk-0756

SZ

2500

25

7,5

0,6

40

20,0

25,0

Izbég, volt baromfi feldolgozó

Lk-0857

SZ

700

25

6,0

0,6

50

20,0

25,0

Sztaravoda-Fény-Nap u- temető

· „K” – kialakult állapothoz igazodó
· A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
· ** oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében akkor alkalmazható, ha a jellemző (kialakult vagy tervezett) beépítés előkert nélküli

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Kertvárosias lakó

Lke-01

szabadonálló

1000

25

4,5

0,4

50

16,0
(18,0)

30,0

Lke-02

szabadonálló

900

25

4,5

0,4

50

16,0
(18,0)

30,0

Lke-03

szabadonálló

720

30

7,5

0,6

50

16,0
(18,0)

25,0

Lke-0458
Lke-04*59

oldalhatáron álló, szabadonálló

720

30

5,0
***5,5

0,45

50

14.0
(16,0)

25.0

*hullámtéri terület ***árvízveszé-lyes területen

Lke-0560

szabadonálló

720

30

4,5
6,5*

0,45
0,6*

50

16.0
(18,0)

25.0

* Tófenék és Kőhegy alja területén

Lke-06

szabadonálló

720

25

4,5

0,35

50

16.0
(18,0)

25,0

Lke-07

oldalhatáron álló

720

30

4,5

0,45

50

14,0
(16,0)

25,0

Lke-08

oldalhatáron álló

900

30

4,5

0,45

50

14,0
(16,0)

30,0

Lke-0961

szabadonálló

720

30

5,0

0,45

50

14,0
(16,0)

20,0

Lásd 9.§ (14)

Lke-1062

zártsorú

K
270*

30

5.0

0,55

50

K

K

* új esetben

Lke-11

K
(ikresen csatlakozó)

K
450*

20

K
4,5*

0,3

50

14,0
(16,0)

25,0

* új esetben

Lke-1263

zártsorú

K

20

5,0

0,35

50

K

K

Lke-1364

szabadonálló

700

30

4,5

0,45

50

14,0
(16,0)

25,0

(Pomázi út).

Lke-1465

szabadonálló

900

20

4,5

0,3

50

16.0
(18,0)

30,0

(Kisforrás u.).

Lke-1566

szabadonálló

900

25

4,5

0,3

50

16.0
(18,0)

30,0

(Kisforrás u.).

Lke-SP1

szabadonálló

1000

15

5,0

0,25

60

16,0
(18,0)

30,0

Lke-SP2*

szabadonálló

1100

15

5,0

0,25

60

16,0
(18,0)

30,0

Lásd 9.§(12)
*hullámtéri terület

Lke-SP3

szabadonálló

1000

15*

5,0

0,25

60

16,0
(18,0)

30,0

* = az 1000m2 feletti telekhá-nyad a beépített-ség számításánál csak 10%-kal ve-hető figyelembe

Lke-SP4
Lke-SP4*

szabadonálló

K

15

5,5

0,25

60

K

K

*hullámtéri terület

Lke-SP567

szabadonálló

1000

15

5,0

0,3

60

16,0
(18,0)

30

(Felső Boldogtanya)

Lke-SP668

szabadonálló

1500

10

5,0

0,25

60

16,0
(18,0)

40

(Felső Boldogtanya)
· „K” – kialakult állapothoz igazodó
· A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
· * oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében akkor alkalmazható, ha a jellemző (kialakult vagy tervezett) beépítés előkert nélküli
(9) Az Lke-14 jelű övezet területén:
a) az épület alatt legfeljebb egy pinceszint létesíthető, melynek nagysága nem haladhatja meg a telek területének 30%-át,
b) egy épület bruttó beépített területe legfeljebb 250m2 lehet; amennyiben a telek beépíthető területe ennél nagyobb, akkor a telken több épület helyezhető el,
c) az építési engedély műszaki leírásában – az építmény és környezet kölcsönhatásának értékelése során – ki kell térni a kertészeti és tereprendezési megoldásokra is. 69
(10) Az Lke-15 jelű építési övezet területén;
a) az épület alatt legfeljebb egy pinceszint létesíthető, melynek nagysága nem haladhatja meg a telek területének 30%-át,
b) egy épület bruttó beépített területe legfeljebb 600m2 lehet; amennyiben a telek beépíthető területe ennél nagyobb, akkor a telken több épület helyezhető el,
c) az építési engedély műszaki leírásában – az építmény és környezet kölcsönhatásának értékelése során – ki kell térni a kertészeti és tereprendezési megoldásokra is70.
(11) Az Lke-SP5 és Lke-SP6 jelű építési övezetek területén:
a) építési engedély csak a teljes közműhálózat megvalósulása, a felszíni vizek rendezése és a területtől történő elvezetése a befogadóig, a Barackvirág út és a terület közötti csatlakozó út szilárd burkolattal történő kiépítése, valamint a területen lévő közutak alaprétegének kiépítését követően adható,
b) az építési engedély műszaki leírásában – az építmény és környezet kölcsönhatásának értékelése során – ki kell térni a felszíni vízrendezési, kertészeti és tereprendezési megoldásokra is,
c) a terepszint alatti építmény bruttó területe nem haladhatja meg a telek területének 20%-át (a támfalgarázs területe a terepszint alatti létesítmények maximális területébe beszámítandó),
d) közterületi telekhatáron gépkocsi-tároló (kivéve: támfalgarázs) csak olyan telken létesíthető, ahol az előkert nélküli beépítés megengedett; ebben az esetben a gépkocsi-tárolót a lakóépület tömegén belül, azzal összeépítve (legfeljebb 6,0 m hosszban) kell kialakítani,
e) a telek területén az eredeti terep felszínét megváltoztatni a telek területének legfeljebb 40%-án szabad,
f) a tereprendezés során 1 m-nél magasabb támfal nem létesíthető (kivéve támfalgarázs),
g) egy teleken több lakóépület csak az övezetben meghatározott minimális telekméret háromszorosát meghaladó lakótelken létesíthető; ebben az esetben a kialakítandó telek legkisebb szélessége 50,0 m, legkisebb mélysége 40,0 m kell legyen71.
(12) A Derecske területén a SZT-en jelölt árvízveszélyes területen a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét – a területen egységesen – a rendezett terepszint magasságának függvényében, ahhoz igazodóan kell meghatározni. A megengedett építménymagasság értéke: 5,0 m, amennyiben a rendezett terepszint a terep feltöltésével kerül kialakításra. A rendezett terepszint magassága az eredeti terepszinthez képest legfeljebb a mértékadó árvízszintig (104,95 mBf) növelhető. A terület feltöltésére egységes tereprendezési terv készítendő. A tereprendezési tervben a feltöltést a Duna felé „le kell csökkenteni”, azaz a Duna felőli telekhatárokon a feltöltés már csak „0” méter lehet. A rendezett terepszint kialakítását valamennyi telek vonatkozásában végre kell hajtani.
(13) A lakóövezetek területén az épületek tetőhéjazata csak sötét színű tetőhéjazat, égetett cserép, illet-ve fémlemez fedés lehet. A Dunakanyar körúton belüli Belvárosi területen és a Dunakanyar körút mentén a külső oldalon is égetett cserépfedést kell alkalmazni, 30-50 fok közötti tetőhajlással.
(14) Az Lke-09 jelű építési övezet területén építési engedély csak a teljes közműhálózat megvalósulása, a felszíni vizek rendezése és a területről történő elvezetése a befogadóba, a területen lévő közutak alaprétegének kiépítése, valamint 80 férőhelyes parkoló kiépítése és Szentendre Önkormányzata részére történő tulajdonba adása után adható.
(15) 72A Fehérvíz utca – Kálvária út – Hamvas B. utca – 1245/41 hrsz-ú út közötti területen:
a) a Kálvária út mentén kialakított zártsorú beépítésű telkek területén az épületek épületközzel alakítandók ki. Az épületközök kialakításának módját, az épületek közötti legkisebb távolság értékét a SZT tünteti fel,
b) a 1245/42 és a tervezett 1245/21 hrsz-ú telkeken kialakítandó építmények közötti épületköz értéke - a SZT módosítása nélkül – a közműkutatás eredményének megfelelően csökkenthető, de legalább 10,0 m kell legyen,
c) az Ln-01 építési övezet telkén kialakítandó új épület tömbfűtőmű felöli homlokzatának párkánymagassága legfeljebb 10,0 m lehet. A telken meglévő épület emeletráépítéssel nem bővíthető, magastető kialakítása esetén a jelenlegi párkánymagasság értéke legfeljebb 1,0 m-rel növelhető.
(16) 73Az Lk-08 övezet egyedi előírásai:
a) Az előkert legkisebb mérete a Sztaravodai út mentén 10m.
b) Az oldalkert mérete: 1000m2-nél kisebb telek esetén min. 3 méter.
c) Az oldalkert mérete: 30 méternél szélesebb és 1000m2-nél nagyobb telkek esetén min. 6 méter,
d) A hátsókert mérete legalább 8 m.
e) Bármely épület homlokzatának vetületi hossza nem haladhatja meg az 50 m-t.
f) Egy épület bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint 600 m2. Nem számít két épület összekötésének a fedett átjáró.
g) Az épületek alatt max. egy pinceszint létesíthető, aminek nagysága nem haladhatja meg a telek területének 35%-át.
Vegyes területek
10.
§
(1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:
Vt településközpont vegyes területek: Vt-K1; Vt-K2; Vt-K3; Vt-K4;
Vt-1; Vt-1*; Vt-2; Vt-2*; Vt-374.
(2) A településközpont vegyes területen
(kivéve a Vt-K2, Vt-K3, Vt-K4 és a Vt-3 jelű építési övezetek területét) 75
a) elhelyezhető:
1. lakóépület (az övezet telkein a lakás rendeltetésű egységek bruttó szintterülete nem haladhatja meg az érintett telekre vonatkozóan megengedett legnagyobb bruttó szintterületek 75%-át) 76,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. parkolóház, többszintes parkoló-építmény kizárólag az SZT-ben meghatározott helyen,
8. nem zavaró hatású gazdasági építmény, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el.
b) nem helyezhető el:
önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) A Vt-K2, Vt-K3, Vt-K4 jelű építési övezet területén
a) elhelyezhető:
a városközponti funkcióhoz, illetve a Castrumhoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és oktatási létesítmény
b) nem helyezhető el:
1. önálló lakóépület,
2. parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) A Vt-3 jelű építési övezet területén
a) elhelyezhető:
a Castrum „fogadóterülete”- ként kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói létesítmény,
b) nem helyezhető el:
1. önálló lakóépület,
2. parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A vegyes területek építési övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett.
(6) A vegyes területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Településközpont vegyes

Vt-K1

K
zártsorú

K
540*

K
50*
75**

K
6,0*

1,0
1,5**

20

K
8,0*

25,0

* új esetben
** saroktelek esetén

Vt-K2

K
(zártsorú)

K

K**

K**

K**

K

K

K

** nem növelhető

Vt-K377

szabadon álló

K
1000*

15

5,5

0,25

80

14,0

25,0

* új esetben

Vt-K478

szabadon álló

1000

50

13

2,0

30

16,0
(18,0)

25,0

Vt-1
Vt-1*79

szabadon álló

1000

40

7,5

1,0

30

16,0
(18,0)

30,0

*hullámtéri terület

Vt-2
Vt-2*

szabadon
álló

1000

30

7,5

0,75

30

16,0
(18,0)

30,0

*hullámtéri terület

Vt-3

szabadon
álló

1000

45

4,0

0,45

20

16,0
(18,0)

30,0

Vt-480

SZ

1000

35

7,5

0,6

30

16,0

25,0

Izbég, volt baromfi feldolgozó

Vt-581

SZ

5000

30

8,0

0,8

50

K

K

Radnóti Miklós utca

Vt-682

SZ

144

80

5,5

2,4

10

-

-

Dunakanyar körút 46.
· „K” – kialakult állapothoz igazodó
· A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
Gazdasági területek
11.§
(1) A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:
a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-2*; Gksz-3; Gksz-3*;
Gksz-4; Gksz-5; Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10*; Gksz-11, Gksz-1283.
b) Gip- ipari területek:
egyéb ipari területek: Gipe-1; Gipe-2; Gipe-2*84; Gipe-3; Gipe-485.
(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető építmények:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) sportépítmény,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
f) egyéb közösségi szórakoztató épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el.
(3) Az egyéb ipari területen elhelyezhető építmények:
a) nem zavaró hatású ipari épület,
b) az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei,
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhetők el,
d) oktatási, egészségügyi és szociális épületek csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhetők el.
(4) A gazdasági területek építési övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett.
(5) A gazdasági területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Kereskedelmi szolgáltató

Gksz-1

szabadon álló

2000

35

7,5
(3,5)*

0,8

30

25,0

35,0

*- min. ép. mag.

Gksz-2
Gksz-2*

szabadon álló

K
(1000)

40

5,0

0,6

35

20,0

30,0

*hullámtéri terület

Gksz-3
Gksz-3*

szabadon álló

1500

40

7,5

0,8

20

25,0

30,0

*hullámtéri terület

Gksz-486

szabadon álló

5000

35

10,5

1,0

40

30,0

50,0

Gksz-5

oldalhatá-ron álló

1000

50

7,5

1,0

20

20,0

30,0

Gksz-6

szabadon álló

3000

30

7,5

0,7

60

25,0

40,0

Gksz-7

szabadon álló

2000

40

10,0

0,8

20

25,0

30,0

Gksz-887

szabadon álló

5000
10000*

35

10,5

0,8

40

25,0

30,0

*a 11-es út mentén kialakítható legkisebb terület

Gksz-988

szabadon álló

2500

40

6,5

0,8

35

20,0

30,0*

Gksz-10*89

szabadon álló

1500

45

9,0

1,0**

20

25,0

30,0

*hullámtéri terület
**intézmény elhelyezése estén engedményes érték: 1,05

Gksz-1190

szabadon álló

10000

6

5,5

0,01

60

25,0

50,0

Gksz-1291

Szabadon álló

3000

50

12,5

1,0

20

25,0

30,0

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Egyéb ipari

Gipe-1

szabadon álló

K

K
(30)

K
(4,5)

0,45

25

K

K

városgazdálkodás területei

Gipe-292

szabadon álló

2000

30

10,5

0,6

25

25,0

30,0

Gipe-2*93

szabadon álló

2000

40

16

1,2

25

25,0

30,0

Gipe-3

szabadon álló

2000

35

7,5

0,5

25

25,0

50,0

Gipe-494

szabadon álló

3000

20

3,5

0,2

30

30,0

40,0

városgazdálkodás területe
· „K” – kialakult állapothoz igazodó
(7) A Gksz-8 jelű építési övezetek 11-es út mentén fekvő részén:
a) csak olyan gazdasági tevékenység végezhető, illetve csak olyan építmény helyezhető el, mely megfelel az övezetben el nem helyezhető építmények, rendeltetési egységek a HÉSZ 4. számú mellékletének,
b) 96
c) az építmények bármely homlokzatának a rendezett terepszint (járdatő-szint) és az építmény legmagasabb pontja közötti függőlegesen mért legnagyobb távolság – az építménymagasság keretei között – nem haladhatja meg 11,5 m-t. A homlokzat magasságának számítása során a kémény és a villámhárító magasságát figyelmen kívül kell hagyni.97
d) a 11-es út tengelyétől mért 40-60 m közötti sávban építmény nem helyezhető el,
e) az építési hely és a 11-es út között – az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával és az építészetei kialakítással összehangolva – beültetési kötelezettséget kell előírni és az építési engedély iránti kérelemhez mellékelt kertészeti terv alapján kertészeti eszközökkel kialakított intenzív zöldfelületet kell létesíteni (feltöltés, tereprendezés, domborzat , növényzet kihelyezése, burkolatok, berendezés),
f) a 11-es út tengelyétől mért 60-70 m közötti sávban a tűzoltó felvonulási út burkolatán, fásított parkolón és sportpályán kívül építmény nem helyezhető el,
g) a 11-es út felé néző teherbejárat, rakodórámpa és egyéb, a környezet látványát zavaró épületrész, technológiai berendezés nem alakítható ki, tárolás és tárolásra alkalmas felület létesítése nem engedélyezhető,
h) csak áttört kerítés létesíthető a 11-es út tengelyétől legalább 40 m távolságban,
i) a telkek ütemezetten is kialakíthatók,
j) a terület régészeti érdekeltségű – régészeti szempontból nem védett – terület, ahol a mélyépítési munkák végzéséhez a tulajdonos régészeti szakfelügyeletet köteles biztosítani98.
(8) A Gksz-8 jelű építési övezetek területén legalább a telkek feltárásához előírt közterületek szabályozásához szükséges feltételek biztosításáról (telekalakítás végrehajtásáról), továbbá a közüzemi energiaszolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes meglétével ellátott telkek kialakításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A közművekre történő rákötés a használatbavételi engedély benyújtásának feltétele99.
(9) A Gksz-9 jelű építési övezetek területén:
a) a telek közterületi határvonalain zárt kerítés nem létesíthető; áttört kivitelű kerítés is csak abban az esetben és olyan kialakítással létesíthető, ha a közlekedés biztonságát nem zavarja,
b) a terep felszín lejtését úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vizek közvetlenül ne juthassanak a Dera-patakba100.
a) a (2) bekezdésben felsorolt építmények közül nem helyezhető el önálló, gazdasági tevékenységi célú épület,
b) hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot – cégtábla, vagy cégfelirat kivételével – sem épületen, sem a telek nem beépített részén elhelyezni nem szabad,
c) az előírt minimális zöldfelület legalább ¼-ét az utcai telekfront mentén egybefüggően kell kialakítani101.
(11) A Gksz-12 jelű építési övezet területén:102
a) Tervezett szabályozási vonallal érintett telken új épületet elhelyezni csak a meghatározott tervezett szabályozási vonalak alapján történő telekrendezést követően lehet. A közút céljára leválasztott telekrészek a meglévő közterületi telkekhez csatolandók.
b) A meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal min. 50%-án épülethomlokzatnak kell állnia.
c) Az építési övezetben elhelyezhető épületek legmagasabb pontja 15,0 m lehet.
d) Az építési övezetben elhelyezhető épületek szintszáma max. P+F+1+tetőemelet lehet, ahol a tetőemelet a földszinti alapterület max. 50%-án kialakítható teljes értékű emeleti szint.
e) A Dózsa György út menti telkeken a közterületi határtól mért 50 m-en belül felszíni parkoló nem helyezhető el.
f) A 381, 382, 383, 384 hrsz-ú telkeken létesülő új épületek használatbavételi engedélyének megkérésekor a 384 hrsz-ú telek déli határán a Dózsa György úton tervezett új jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontnak rendelkezésre kell állnia.
g) A 381, 382 hrsz-ú telkeken létesülő új kereskedelmi létesítmény tehergépjármű forgalmát a f.) pontban meghatározott új jelzőlámpás forgalomirányítású csomóponton keresztül kell bonyolítani.
h) Településrendezési szerződés alapján a járda és/ vagy a szabályozási terven jelölt kerékpárút a közterülettel határos építési telek előkertjében is létesíthető.
i) Az építési övezet területén létesülő üzemanyagtöltő állomáson személygépkocsi-mosó csak vízvisszaforgatásos technológiával alakítható ki.
j) Az építési övezet Dózsa György út menti részén a csapadékvíz-bevezetésnek feltétele a befogadó csapadékcsatorna Rózsa utcai szakaszának és a dunai bevezetés előtti átemelő kapacitásának megfelelő mértéke, melyet számítással kell igazolni.
k) Az ingatlanok belső csatornahálózatát elválasztott rendszerben kell kialakítani.
l) Tetőkert létesítése esetén min. 30 cm vastag termőközeget kell biztosítani a flóratető típusú zöldtető kialakításához. A flóratető, olyan biológiailag stabil, önálló működésre képes élettér, amely önszabályozó képességét speciális termesztő közegnek köszönheti.
m) A 384 hrsz.-ú telken található illegális hulladék lerakást fel kell számolni és szakszerű ártalmatlanításáról, elszállításáról gondoskodni kell.
Üdülőterületek
12.
§
(1) Az üdülőterületek építési övezetei az alábbiak:
a) Üh- hétvégi házas területek: Üh-1; Üh-2; Üh-3; Üh-4; Üh-4*
b) Üü- üdülőházas területek: Üü-K*.
(2) A hétvégi házas területen
a) elhelyezhető:
1. üdülőépület (telkenként legfeljebb két üdülőegység),
2. a helyi ellátást biztosító 250 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
3. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el
b) nem helyezhető el:
1. egyéb közösségi, szórakoztató épület,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az üdülő házas területen
a) elhelyezhető:
1. üdülőépület,
2. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület,
3. kemping,
4. a helyi ellátást biztosító 250 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
5. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el,
b) nem helyezhető el:
önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Az üdülőterületek közmű ellátottsága:
a) Az Üü-K*, a Üh-4 és a Üh-4* jelű üdülőövezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni.
b) Az Üh-4 és Üh-4* jelű üdülőövezet területén
1. építési tevékenységet folytatni csak a felszíni vízrendezés után szabad
2. a használatbavételi engedély csak a közcsatorna hálózatba való bekötés után adható.
c) Az Üh-1, Üh-2, Üh-3 jelű üdülőövezetek területét legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható.103
(5) Az üdülőterületeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legna-gyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

Hétvégi házas

Üh-1

szabadon álló

1100

10

4,0

0,15

60

18,0

40,0

Üh-2

szabadon álló

1000

10

4,0

0,15

60

18,0

40,0

Üh-3

szabadon álló

2000

10

4,0

0,15

60

20,0

50,0

Üh-4
Üh-4*

K**

720

15

5,5

0,2 (+0,15)

60

K

K

*hullámtéri területen
lásd: (6) bekezdés

Üdülő-házas

Üü-K*

K**

Kialakult állapot (*hullámtéri terület)
** „K” – kialakult állapothoz igazodó
(6) Az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. Ebben az esetben a szintterületi sűrűség egy telekre számított fajlagos értéke 0,15 m2/m2 értékkel túlléphető az épület alsó, elöntéssel veszélyeztetett szintjén, kizárólag a lábakra állított épület terepszinti szintjén kialakuló búvótér következtében összesen legfeljebb 0,35 m2/m2 értékig. Feltöltés esetén a szintterületi sűrűség egy telekre számított fajlagos értéke legfeljebb 0,2 m2/m2 lehet.
(7) Az üdülőterületek teljes területén az épületeket sötét színű tetőhéjazattal, illetve fémlemez fedéssel kell ellátni. Hullámpala alkalmazása nem engedélyezhető.
Különleges területek
13.
§
(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:
a) K-SP sport-, szabadidő-, kemping-területek: K-SP1; K-SP2; K-SP3; K-SP4104;
b) K-KZ nem közlekedési területen lévő közlekedési építmények területei: K-KZ;
c) K-T temetők területei: K-T;
d) K-H hulladékkezelők-, lerakók területei: K-H;
e) K-HT honvédelmi területek: K-HT;
f) K-TI tematikus intézményparkok területei: K-TI1 (Skanzen); K-TI2 (Castrum); K-TI3 (Művésztelep és környéke); Pap-sziget - termálturisztikai fejlesztés területe;
g) K-EG Rekreációs és diagnosztikai központ területe: K-EG105.
h) K-TU106 különleges turisztikai terület, vendéglátó, szállás, parkoló funkciók elhelyezéséhez.
(2) A K-SP1, K-SP3 K-SP4 jelű övezetek (sport-, szabadidő-, kemping) területén107
a) elhelyezhető:
1. szolgálati lakás,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület,
4. sportépítmény,
5. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
6. kemping (kivéve K-SP4 építési övezet),
7. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
8. 108
b) nem helyezhető el:
1. önálló lakóépület,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
c) 109kivételesen elhelyezhető
1. lovassportot szolgáló építmények, egyéb állattartó építmény (kivéve: K-SP4 építési övezet)
(3) A K-SP2 jelű övezetek (sport-, szabadidő-) területén
a) elhelyezhető:
1. szolgálati lakás,
2. sportépítmény, és kiszolgáló építményei,
3. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
4. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
5. 110
b) nem helyezhető el:
1. önálló lakóépület,
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára111.
c) 112kivételesen elhelyezhető
1. lovassportot szolgáló építmények, egyéb állattartó építmény
(4) A K-KZ jelű övezetek (nem közlekedési területen lévő közlekedési építmények) területén
a) elhelyezhető:
1. közlekedési építmény,
2. szolgálati lakás,
3. 113
4. 114
5. szociális épület,
6. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
b) nem helyezhető el:
önálló lakóépület.
c) 115kivételesen elhelyezhető
1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény
2. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület
(5) A K-T jelű építési övezetek (temető) területén
a) elhelyezhető:
1. szolgálati lakás,
2. egyházi épület,
3. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
4. 116kerítéssel egybeépített urnafal
b) nem helyezhető el:
önálló lakóépület.
(6) A K-H jelű építési övezet (hulladékkezelő és lerakó) területén kizárólag a működéshez szükséges gazdasági építmények elhelyezhetők el.
(7) A K-HT jelű építési övezet (honvédelmi terület) területén kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a terület működéséhez szükséges gazdasági építmények elhelyezhetők el.
(8) A K-EG jelű építési övezet területén
a) elhelyezhető:
3. szolgálati lakás,
4. egészségügyi és szociális épület,
5. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
6. sportépítmény,
7. a fő rendeltetést kiszolgáló irodaépület,
8. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.
b) nem helyezhető el:
önálló lakóépület117.
(9) A K-TI jelű építési övezetek (tematikus intézményparkok) területén
aa) 118 a K-TI1 jelű építési övezet (Skanzen) területén elhelyezhető:
1. kiállítási építmény,
2. szolgálati lakóépület,
3. kereskedelmi, vendéglátói építmény,
4. kulturális épület,
5. szociális épület,
6. a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,
7. 119
8. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.
ab)120 a K-TI1 jelű építési övezet területén kivételesen elhelyezhető
1. szálláshely szolgáltató épület,
b) A K-TI2 jelű építési övezet (Castrum) területén
1. az erődfalakon belül kizárólag a régészeti feltárások meglévő építményei, illetve azok „kiegészítése”, kiállítási és kulturális célú építmények helyezhetők el, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján és az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával121,
2. az erődfalakon kívül épület nem helyezhető el.
c) A K-TI3 jelű építési övezet (Művész telep és környéke) területén elhelyezhető:
1. kulturális épület,
2. szolgálati lakóépület,
3. műteremlakást magába foglaló lakóépület,
4. egyházi épület,
5. oktatási, nevelési épület122,
6. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
7. szálláshely szolgáltató épület,
8. sportépítmény,
9. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
d) A Pap-sziget – termálturisztikai fejlesztés - területén elhelyezhető:
1. egészségügyi és szociális épület,
2. szálláshely szolgáltató épület,
3. közösségi szórakoztató és kulturális épület,
4. kereskedelmi és vendéglátó épület,
5. szolgálati lakás,
6. sportépítmény,
7. a pihenést, testedzést szolgáló építmény,
8. a fő rendeltetést kiegészítő iroda épület,
9. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
10. Az építési övezet építési telkeinek kialakítását részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni. A Pap sziget területének legalább 20 %-át közparkként, vagy közhasználat céljára megnyitottan kell kialakítani.
(9a)123 K-TU jelű övezet (turisztika, vendéglátás) területén
a) elhelyezhető:
7. közlekedési építmény, parkolóház
8. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
9. kereskedelmi szálláshely,
10. sportépítmény,
11. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
12. szociális épület, iroda, oktatási intézmény
13. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
d) nem helyezhető el:
14. önálló lakóépület.
15. üzemanyagtöltő
(10) A különleges területeken az építési övezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése –szakhatósági hozzájárulással- átmeneti megoldásként megengedett.
(11) A különleges területek építési övezeteinek területén szolgálati lakás, illetve szolgálati lakóépület csak a fő rendeltetési funkció kiegészítéseként építhető124.
(12) A különleges területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

szélessége (m)

mélysége (m)

különleges

K-SP1

szabadon álló

5000

20

7,5

0,5

50

50,0

75,0

(Sport, szabadidő, lovassport)

K-SP2

szabadon álló

3000

15

6,0

0,3

50

35,0

50,0

(Sport, szabadidő, )

K-SP3

szabadon álló

K

15

6,0

0,3

40

50,0

75,0

(Sport, szabadidő)

K-SP4125

szabadon álló

3000

40

8,0

0,8

40

35,0

50,0

(Sport, szabadidő)

K-KZ

szabadon álló

K
(1000)

10

7,5*

0,2

40

25,0

35,0

(Közlekedési ter.)
* legfeljebb a technoló-giailag szükséges méretig növelhető

K-T

szabadon álló

K
(3000)

10

6,0*

0,15

60

K
(30)

K
(50)

(Temető)
* a beépített terület 5%-án 10,5 m-ig növelhető

K-HT

szabadon álló

Kialakult állapot

(Honvédelmi ter.)

K-H

szabadon álló

Kialakult állapot

(Hulladék kezelő-, lerakó)

K-EG126

szabadon álló

5500

15

9,0

0,55*

60

30,0

40,0

(rekreációs központ)
*kizárólag pinceszinten 0,15 m2/m2 többlet szintterület létesíthető

K-TI1

szabadon álló

5000

10

7.5*

0,2

60

35,0

50,0

(Skanzen)
*kivéve: kiállítás tárgyát képező építmény

K-TI2

szabadon álló

A meglévő építményeket csak rekonstrukciós terv alapján szabad kiegészíteni a terület 20,0 %-áig.

(Castrum)

K-TI3

szabadon álló

2500

20

6,0

0,4

60

20,0

30,0

(Művésztelep és környéke)

K-TU127

szabadon álló

5000

30

7,5

0,6

40

50,0

75,0

K-T128

szabadon álló
oldalhatáron álló

K
(3000)

10

6,0*

0,15

60

K
(30)

K
(50)

(Temető)
* a beépített terület 5%-án 10,5 m-ig növelhető

„K” – kialakult állapothoz igazodó
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű területek
14.
§
Közlekedési területek
(1) A közterületek összefüggő hálózatot kell alkossanak.
(2) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
(3) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszín alatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését KRT-ben igazolni kell.
(4) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása
biztosítható legyen.
(5) Belterületbe vonás esetén az útterület csak a lakott területi forgalomszabályozás egyidejű bevezetése mellet vonható belterületbe, az érintett út kezelőjének hozzájárulásával.
(6) Országos fő- és közúthálózat
a) 11.sz.főút (K.IV.A.) A főút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100-100 m védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el.
A belterületi szakaszokon (B.III.b.B.) a szabályozás a jelenlegi állapot szerint megtartandó.
b) Országos közutak
= 1108 j. ök. út - K.V.A.
= 1112 j. ök. út – K.V.B. és B.IV.c.D.
= 1116 j. ök. út - K.V.B. és B.IV.c.D.
= 11113 j. Bekötőút – K.VI.B.
=11114 j. Bekötőút – K.VI.B.
= Nyugati tehermentesítő út – K.V.B.
= Szentendrei szigeti közúti hídhoz vezető út – K.V.B.
c) Az utak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m védőtávolságon belül – kerítés kivételével – építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el. A kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m.
d) Az 1108 j. ök. út és az 1112 j. ök. út belterületi szakaszán
a tervezett szabályozási szélesség: 22,0 m.
(7) Települési főutak (B.IV.C.D) a szabályozási terven jelölt úttelek kialakult szélessége mellett:
Szentlászlói út = minimális szabályzási szélessége 16 m
Sztaravodai út és Szarvashegyi út = minimális szabályzási szélessége 20 m129
(8) Települési gyűjtőutak (B.V.C.B.) és hálózati jelentőségű mellékutak
(8A) Települési kiszolgáló (lakó) utak: B.VI.d.130;131

Közterületek

szabályozási szélesség

új szakaszon

meglévő szakaszon

Rózsa utca

20 m132

22 m

Kőzúzó utca

16 m

Vasúti villasor

18-20 m*

min. 16 m*

Pomázi út

16 m*

Radnóti u.

min. 16 m

Római sánc utca

12 m

Kálvária út.

min. 16 m*

Kovács László utca – János utca

12 m

Pásztor utca

20 m133

30 m

Vasvári Pál utca

min. 16 m

Nyugati tehermentesítő út – Pismány kapcsolat

22 m

Tegez utca

16 m (min. 12 m)

Barackos út

16 m (min. 12. m)

Cseresznyés út

12 m

Egres u. –Törökvölgyi u.-Fenyő u.

12 m (min. 10 m) 134

Várkonyi Z. u. - Berek u.-Hajnal u.

12 m

Forrás u. – Kaptató u.

16 m

Tátika u.

12 m

Barackvirág u.-Irtás u.-Boldogtanyai út

12 m (min. 10 m)
* Az érték a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendeletével módosított HÉSZ Tófenék – Kőhegy alja részterületekre nem vonatkozik.135
(9) Budapest – Szentendre HÉV vonal szélső vágánytengelyétől mért 50-50 m védőtávolságon belül a BKV Gyorsvasúti Igazgatóság kezelői hozzájárulása szükséges az építmények elhelyezéséhez.
(10) A kétirányú forgalmú települési kiszolgáló-, gyűjtőutak és főutak esetében kialakítandó útpálya szélessége min. 5,0 m, járda szélessége (kerítés és útburkolat széle közötti távolság) min. 2,0 m kell legyen136.
(11) Kerékpárutak (K.IX. és B.IX.)
a) A területen meglévő és tervezett kerékpárutak nyomvonalát a SZT feltünteti.
b) Önálló kerékpárút minimális szabályozási szélessége: 4 m.
c) Árvízvédelmi töltésen kialakítandó kerékpárút létesítéséhez kezelői hozzájárulás szükséges.
(11a)137 Mezőgazdasági utak
Építési területet megközelítő, max. 200 m hosszú, külterületi mezőgazdasági utak, dűlőutak kialakítása vagy meglévők áthelyezése esetén közlekedési terület minimális szélessége 4 méter.
(12) Parkolás
a) Közcélú parkoló létesítendő:
1. a Dunakorzó nyugati oldalán a Kertész u. és Bolgár u. között,
2. a Hajóállomásnál személygépkocsik részére,
3. a Dunakanyar körút keleti oldalán – a Castrum területéhez kapcsolódó területen – személygépkocsik és autóbuszok részére,
4. az új köztemető mellett.
b) A Skanzen melletti, valamint a Sztaravoda úti temető melletti parkolók bővítendők.
(12A) A szabályozási terven „K*” jellel ellátott terület a közlekedési területeken belül olyan zöldfelület kialakítására használható övezet, amelyen gyep és cserje szintű növényállomány telepíthető.138 139 140
(12b)141 Az építési telek megközelítését a közforgalom számára megnyitott saját használatú út, magánút is biztosíthatja. A magánút minimális szélessége min. 4 méter, amennyiben a biztonságos közlekedés feltételei, és a szükséges közművezetékek elhelyezése biztosítható. Ha a magánút 6 vagy több telek megközelítését biztosítja, vagy hosszabb, mint 150 méter, akkor min. 6 méteres szélesség és forduló kialakítása szükséges.
Közmű területek, közműlétesítmények
(13) Közműterületek: a közterületek közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló része.
(14) Az új közműhálózatokat közterületen kell megépíteni a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint.
(15) A meglévő közmű-hálózatról leágazást (csatlakozást) csak a közmű üzemeltetőjének, az összes érintett üzemeltető (pl. keresztezések), valamint az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával, az érvényes építési és szakmai előírások betartásával szabad építeni.
(16) A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni (ahol ez még nem történt meg) és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.
(17) Szentendre város területén csak elválasztott rendszerű csatorna építhető. Ennek megfelelően új létesítménynél egyesített rendszerű csatorna nem építhető.
(18) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető csatorna (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel szabad.
(19) A teljes közművesítettség biztosítását igénylő építési övezetek területén (lásd az övezeti előírásoknál) zárt közcsatornás szennyvízelvezetést kell kiépíteni és csak átmeneti megoldásként, a közcsatornák kiépítéséig – melyre legfeljebb egy éves átmeneti (türelmi idő) után rá kell csatlakozni – engedhető meg zárt szennyvíztározó, illetve korszerű szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, a környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi szakhatóságok jóváhagyásával. Ugyanezen területeken a csapadékvíz elvezetést is zárt, közcsatornás csapadékvíz csatornával, vagy fedett folyókával kell megoldani.
(20) A legalább részleges közművesítettség biztosítását igénylő építési övezetek területén a szennyvíz elvezetésénél megengedhető zárt szennyvíztározó. A csapadékvíz elvezetésénél megengedett a nyíltárkos vízelevezetés.142
(21) A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető, és –tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek működését nem akadályozza.
(22) Zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel), illetve korszerű szennyvíztisztító kisberendezések az illetékes szakhatóságok elbírálásával engedélyezhetők, amennyiben ezt az övezeti előírások megengedik143.
(23) A szippantott szennyvizek elhelyezését és kezelését a szentendrei szennyvíztisztító telepen kell biztosítani.
(24) Ipari üzemek csak akkor köthetnek rá a városi szennyvízhálózatra, ha a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket, amit megfelelő előtisztítással kell biztosítani.
(25) Beépítetlen területek beépítése esetén a felszíni vízelvezetést a beépítéssel egyidejűleg a megfelelő befogadóig meg kell oldani.
(26) A telek, építési terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, valamint a közterületeken kárt (átázást, kimosást, korróziót, stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(27) Csapadékvíz telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek, valamint a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(28) Telekről a csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben, és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni az árok üzemeltetőjének előzetes engedélye alapján. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének előzetes engedélye alapján történhet.
(29) Csapadékvíz elvezető árok, kialakult természetes vízmosás területét megszüntetni (betölteni, elépíteni) nem lehet, átépítésük csak építési engedély alapján történhet144.
(30) A külterületekről érkező vízfolyásokat a városi bevezetésnél hordalékfogóval kell ellátni.
(31) A pap-szigeti mellékág folyóvízként illetve a Pap-sziget területének szigetként való fenntartását a dunai folyamszabályozási munkák során biztosítani kell.
(32) A város árvízvédelme szempontjából helyet kell biztosítani a tervezett árvízvédelmi töltések részére az SZT-n feltüntetett területen.
(33) Az SZT-n lehatárolt „Műemléki Jelentőségű Terület”-en, a „Műemléki Környezet” területén az utcai homlokzaton nyomásszabályozó nem létesíthető.
(34) Új villamos vezetékeket, távközlési vezetékeket földkábelként kell kialakítani. A meglévő föld feletti vezetékek rekonstrukciója, a hálózatépítéssel járó karbantartás és kiváltás a Dunakanyar körút és a Duna közötti ún. „Belvárosi” terület, illetve az Attila utca – Dunakanyar körút – Vasúti villasor által határolt terület kivételével légkábeles megoldással is létesíthető145.
(35) Kábeltelevíziós-hálózat a Dunakanyar körút és a Duna közötti területen, a Hold utca – Dézsma utca vonalától délre, valamint a területet határoló útvonalak utcai frontján csak földkábeles kivitelezéssel létesíthető. E területen kívül a kábeltelevíziós-hálózat vezetékét meglévő föld feletti hálózat tartóoszlopán elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a vezeték üzemeltetője (tulajdonosa) és az Önkormányzat előzetesen írásban megállapodtak arról, hogy a kábeltelevíziós hálózat légvezetékét legkésőbb a villamos energia hálózat légvezetékének földkábelre cserélésével egyidejűleg – kártalanítás kizárásával és a vezeték üzemeltetőjének (tulajdonosának) költségén – földkábelre cseréli146.
(36) A meglévő szennyvíztisztító telep jelenlegi védőövezete 300 m, amely a telep műtárgyainak megfelelő lefedése esetén az illetékes szakhatóság előírásai alapján csökkenthető147.
(37) Vezeték nélküli hírközlési létesítmény148
a) külterületen vagy belterületi közterületen önálló építményként akkor helyezhető el, ha a telepítéssel összefüggésben szabályozási terv készül,
b) kül- vagy belterületi közterületen meglévő építményen úgy helyezhető el, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja,
c) belterületi nem közterületen önálló építményként az adott telken, vagy annak közvetlen környezetében (szomszédos telken, vagy a közterületi telekhatárral szemközti telken) elhelyezkedő építmény legfelső pontját legfeljebb 12,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja, ha az elhelyezéssel érintett telek, illetve építmény közhasználatú,
d) kül-, vagy belterületi nem közterületen meglévő építményen úgy helyezhető el, hogy az építmény legfelső pontját legfeljebb 12,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja, ha az építmény közhasználatú
e) kiszolgáló földfelszíni berendezései közterületen, vagy közterületről látható helyen csak álcázással helyezhetők el.
(38) Vezeték nélküli hírközlési építmény meglévő építményen149
a) lakóterületen és üdülőterületen nem helyezhető el, kivéve az Lk-k és Ln-k kialakult telepszerű beépítésű építési övezetekben és a (37) bekezdés d) pontban megjelölt esetekben,
b) Lk-k; Ln-k; Gksz-.. és Gip-.. jelű építési övezetekben úgy alakítható ki, hogy a meglévő építmény legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési létesítmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja,
c) egyéb területen akkor helyezhető el, ha a telepítéssel összefüggésben szabályozási terv készül.
(39) 150
(40) Vezeték nélküli hírközlési építmény és tartószerkezete közterületről láthatóan csak álcázott építményként helyezhető el műemléki jelentőségű, vagy helyi építészeti értékvédelmi területen, műemléken, valamint a városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területen.151
(41) Beépítésre szánt építési övezetek területén – a gázvezeték tulajdonosával egyeztetve, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával a SZT módosítása nélkül csökkenthető a vezeték védősávja, vagy módosítható a nyomvonala.
Erdőterületek
15.
§
(1) Az erdőterületek övezetei az alábbiak:
a) Ev-1 védelmi rendeltetésű erdőterület (védett és védő),
b) Ev-2 védelmi rendeltetésű erdőterület (védett és védő)
(országos jelentőségű természetvédelmi területen),
c) Ev-3 védelmi rendeltetésű erdőterület (védett és védő),
(helyi jelentőségű természetvédelmi területen),
d) Eg gazdasági rendeltetésű erdőterület,
e) Ee egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület,
(2) Erdőterület igénybevétele (művelési ág változtatás, művelésből kivonás, építmények elhelyezése) az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével történhet.
(3) Az erdőterületen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely terület-felhasználási egység területén elhelyezhető építmények és sátorhely kivételével152.
(4) Erdőterületen építmények elhelyezése számára telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében épületbővítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén szabad.
(5) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével történhet.
(6) Erdőterületen (vagyis az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban lévő földrészleteken – azok természetbeni állapotától függetlenül -, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágtól függetlenül az eredeti fákkal és cserjékkel legalább 30%-ban borított 1500 m2 térmértéket meghaladó területrészeken) az erdészeti hatóság nemcsak szakhatósági, hanem engedélyező hatósági hatáskörrel is rendelkezik153.
(7) Ev-1 jelű övezet
a) A terület védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.
c) Az övezetben közműépítménynek minősülő adótorony csak a Szabályozási terven jelölt helyen - adótorony elhelyezésre alkalmas zónában - létesíthető.154155
(8) Ev-2 jelű övezet
a) A terület védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők elhelyezésére szolgál, melyek országos jelentőségű természetvédelmi területen helyezkednek el.
b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.
c) Az övezetben a művelési ág változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges.
d) Az övezetben a területfelhasználás, telekalakítás, létesítmény elhelyezése és használatba-vételi engedélyezése a Duna-Ipoly Nemzeti park igazgatóságának hozzájárulása alapján történhet.
e) A Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területén (Pomázi Kőhegy) csak természet-védelmi kezelés, erdő és vadgazdálkodási célt szolgáló létesítmények ill. arra a célra kijelölt helyeken üdülőerdei létesítmények, berendezések helyezhetők el.
f) Az Ev-2* övezetben a meglévő épületek felújíthatók, újjáépíthetők, a meglévő beépítettség és szintterületi mutató erejéig.156
(9) Ev-3 jelű övezet
a) A terület védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők elhelyezésére szolgál, melyek helyi jelentőségű természetvédelmi területen, vagy tervezett helyi jelentőségű természetvédelmi területen helyezkednek el.
b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.
c) Az övezetben a művelési ág változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához, valamint a terület hasznosításához, telekalakításhoz, építmény elhelyezéséhez és használatbavételi engedélyezéséhez a védelmet elrendelő hatóság (önkormányzat jegyzőjének) előzetes hozzájárulása szükséges.
(10) Eg jelű övezet
a) A terület gazdasági rendeltetésű erdők elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló erdőgazdálkodás célját (erdőgazdasági fatermesztés) szolgáló épület elhelyezhető:
1. 0,5 %-os beépítettséggel, de egy épület legfeljebb 300 m2 alapterületű lehet,
2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
(11) Ee jelű övezet
a) A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben közlekedési és közműépítmények (utak, parkolók, sétautak), a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények, továbbá csak közcélokat szolgáló építmények (pihenőhely, esőbeálló) helyezhetők el a kialakult telkeken:
1. 1 %-os beépítettséggel,
2. legfeljebb 4,5m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
c) Az övezet területén lakó és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásférőhely, üzlet, üdülőtábor és kemping nem létesíthető.
Zöldterületek
166.
§
(1) A zöldterületek övezetei az alábbiak:
a) Z-1 fásított köztér
b) Z-2, Z-2* közpark (*hullámtéri terület)
(2) A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat KRT alapján kell kialakítani.
(3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely helyezhető el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetőfödémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tetőkertként kell kialakítani.)
(4) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.
(5) Z-1 jelű övezet
a) A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihenő funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt városi terek kialakítására szolgál.
b) Az övezetben elhelyezhető:
1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér),
2. vendéglátó építmény157,
3. hírlap és virágárusító pavilon
c) Az övezetben
1. a megengedett legnagyobb beépítettség: ............................... 2%,
2. a legkisebb zöldfelület mértéke: ............................................ 50%,
3. a megengedett legnagyobb építménymagasság: .................... 4,5 m.
(6) Z-2 és Z-2* jelű övezet
a) A terület – a döntően zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál.
b) Az övezetben elhelyezhető:
1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház),
2. vendéglátó építmény158,
3. hírlap és virágárusító pavilon,
4. a terület fenntartásához szükséges épület.
c) Az övezetben
1. a megengedett legnagyobb beépítettség:................................ 2%,
2. a legkisebb zöldfelület mértéke:............................................. 80%,
3. a megengedett legnagyobb építménymagasság:..................... 4,5 m,
4. 2.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.
Mezőgazdasági terület
17.
§
(1) A mezőgazdasági területek övezetei az alábbiak:159
a) Má-1 jellemzően rét, legelő (szántó, gyümölcsös) művelésű mezőgazdasági övezet
b) Má-2A, Má-2A* jellemzően szántóföldi (rét, legelő, gyümölcsös) művelésű
mezőgazdasági övezet
c) Má-2B jellemzően szántóföldi (rét, legelő, gyümölcsös) művelésű
mezőgazdasági övezet
d) Má-3 Jellemzően rét, legelő művelésű mezőgazdasági terület
e) Má-4 Jellemzően gyümölcsös és kert művelésű mezőgazdasági övezet
f) Mk-1 általános kiskerti termelésre kialakított
mezőgazdasági övezet
g) Mk-1A korlátozott beépíthetőségű, kiskerti termelésre kialakított
mezőgazdasági övezet
h) Mk-1B korlátozott beépíthetőségű, kiskerti termelésre kialakított
mezőgazdasági övezet”
(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(3) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(4) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén az 1.000 m²-nél kisebb földrészleten az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el160.
(5) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület beépített területe nem haladhatja meg az övezetben megengedett beépítettség 35%-át, illetve 200 m²-t.161
(6) A mezőgazdasági területen különálló lakóépület, építmény az övezeti előírásokban foglaltak szerint az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha162
a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,
b) a villamosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátás biztosított,
c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy zárt szennyvíz tárolóval biztosított163,
d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
e) a használat során keletkező hulladékok közüzemi elszállítása biztosított,
f) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).
(7) Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín stb.) esetén, kivéve Má-3, Má-4 jelű övezetben.164;165
(8) 166;167Mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. Birtokközpont nem alakítható ki Natura 2000, Ökológiai hálózat magterületen és a Duna Ipoly Nemzeti park területén, valamint az Má-3, Má-4 jelű övezetben. Amennyiben a birtokközpont Szentendre közigazgatási területén helyezkedik el, úgy a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek – a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított - összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható az alábbi feltételekkel:
a) A birtoktest területe legalább 100.000 m2-t eléri
b) A birtokközpont Má-1, Má-2A, Má-2A*, Má-2B övezetben található
c) A birtokközponti telek területe legalább 20.000 m2 –t eléri
d) a birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 10% -ot,
e) a birtoktesthez tartozó földrészletek 50%-nak Szentendre közigazgatási területén kell lennie,
f) birtoktesthez tartozó földrészletek 25%-nak a birtokközponttal egy tagban (telkeknek egymással szomszédosan) kell lenniük.
g) a birtokközpont telkén az övezetben elhelyezhető funkciójú épületek helyezhetők el.
(9) Má-1 jelű övezet
a) Az övezet jellemzően a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
b) A területen az építmények közül legfeljebb egy tájba illő istálló, valamint karám és villanypásztor helyezhető el a megengedett legkisebb beépíthető telekterület megléte esetében, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben valamennyi érintett telektulajdonos írásban jelzi ezt a szándékát és telkeik együttes területe meghaladja megengedett legkisebb beépíthető telekterület nagyságát168.
(10) Má-2A, Má-2A* és Má-2B jelű övezetek
a) Az övezet jellemzően szántóföldi mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál; az Má-2B jelű övezet területén a 10.000 m2 -t meghaladó területű telken sportolási célú építmények (sportpálya, öltöző, stb.) is elhelyezhetők az övezeti paramétereknek megfelelően.
b) Az övezetben a 3.000 m2-nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. Az Má-2A* jelű övezet kivételével a 3.000 m2-t elérő illetve meghaladó, de 20.000 m2-nél (meglévő mezőgazdasági telek esetén 10.000 m2-nél) kisebb területű telken legfeljebb egy tájba illő gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, legfeljebb 1%-os beépítettséggel. A 20.000 m2-nél (meglévő mezőgazdasági telek esetén 10.000 m2-nél) nagyobb telken legfeljebb két gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel.169
c) Az övezetekben az illetékes hatóság által igazolt, tényleges mezőgazdasági hasznosítás folytatása esetén, gazdasági épülettel együtt, egyidejűleg megvalósulóan elhelyezhető egy db különálló, legfeljebb 2 lakásos, legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű lakóépület is a 20.000 m2-t (meglévő mezőgazdasági telek esetén 10.000 m2-t) meghaladó területű telken, de legfeljebb két épület (lakó, gazdasági stb.) lehet egy telken.170
d) Az Má-2A*jelű övezet területén a 20.000 m2-nél (meglévő állapot esetén 10.000 m2-nél) nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel171.
e) Az Má-2A* jelű övezetben, az ún. Boldogtanya 0560/6 és 0560/4 hrsz ingatlanon a tájkarakter és a természeti értékek megőrzése érdekében a meglévő gyepgazdálkodás fenntartandó, úgy hogy a jelenlegi gyepszerkezete megőrzésre kerüljön, annak felülvetése, más növényekkel történő betelepítése nem lehetséges.172
f) Az Má-2A* jelű övezetben, az ún. Boldogtanya 0560/6 és 0560/4 hrsz ingatlanon belüli útfelület csak természetbarát talajstabilizációval, illetve vízáteresztő útburkolattal alakítható ki.173
g) Az Má-2A* jelű övezetben, az ún. Boldogtanya 0560/6 és 0560/4 hrsz ingatlanon belül új villamos vezetékeket, távközlési vezetékeket földkábelként kell kialakítani. A villamosvezetékeket, a távközlési vezetékeket, a víz- és csatornahálózatot illetve egyéb közművezetékeket az ingatlanon belüli útfelület alatt kell vezetni.174
175(10A) Má-3 jelű övezet
a) Az övezet jellemzően a gyepgazdálkodásra és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére, valamint vizes élőhely, tó kialakítására szolgál.
b) A területen az építmények közül legfeljebb egy darab, egy szintes, tájba illő istálló, karám, villanypásztor, valamint sporthorgászati tevékenységet kiszolgáló gazdasági épület (halőrház), továbbá természetkímélő gazdálkodási módok és a terület természeti értékeinek bemutatására szolgáló, ismeretterjesztési célt szolgáló épület helyezhető el. A felsorolt építmények a megengedett legkisebb beépíthető telekterület megléte esetében helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t. Az övezetben terepszint alatti építmény, továbbá lakó funkciójú épület, épületrész kialakítása nem engedélyezett.
c) Az elhelyezhető építmények esetében a tájképet nem romboló, természetes építőanyagok használata kötelező. Az övezetben az építményekhez tartozó kert, fasor kialakítása során, valamint egyéb növénytelepítés esetén Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről szóló 34/2005. (X. 18.) számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt lombos fák és cserjék telepíthetőek.
176(10B) Má-4 jelű övezet
a) Az övezet jellemzően a gyümölcstermesztésre, illetve kertgazdálkodásra szolgál, melyben az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez, terményfeldolgozáshoz, terménytároláshoz szükséges építmények helyezhetők el.
b) A területen az építmények közül legfeljebb egy darab, egy szintes, tájba illő, gyümölcstermesztés végzéséhez, terményfeldolgozáshoz és tároláshoz szükséges gazdasági épület helyezhető el a megengedett legkisebb beépíthető telekterület megléte esetében. Az elhelyezhető építmények bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t. Az övezetben 1 darab terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépíthetőség betartása mellett. Az övezetben lakó funkciójú épület, épületrész kialakítása nem engedélyezett.
c) Az övezet a láthatóság szempontjából kiemelten kezelendő területbe tartozik, ebből adódóan gondoskodni kell az építmények tájba illesztéséről, melyet látványtervvel kell igazolni. Az elhelyezhető építmények esetében a tájképet nem romboló, természetes építőanyagok használata kötelező. Az övezetben az építményekhez tartozó kert, fasor kialakítása során, valamint egyéb növénytelepítés esetén Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről szóló 34/2005. (X. 18.) számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt lombos fák és cserjék telepíthetőek.
d) A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket növényzettel kell eltakarni.
e) Természetvédelmi oltalom alatt álló földrészleteken az őshonos növénycsoportok (fák, cserjék) és faegyedek kivágása csak a természetvédelmi szempontok figyelembevételével végezhető.
(11) Mk-1 jelű övezet
a) Az övezet jellemzően a szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben egy db tájba illő, legfeljebb bruttó 30 m²-es gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) – kert művelési ágban nyilvántartott telken az 1000 m²-t meghaladó méretű telken, más művelési ág esetén az 1500 m²-t meghaladó méretű telken – építési engedély alapján létesíthető177.
c) Az övezetben lakóépület vagy lakást is magába foglaló épület csak a 6.000 m2-t meghaladó területű földrészleten helyezhető el a (6) bekezdésben meghatározott feltételek mellett, építési engedély alapján, de egy telken legfeljebb egy épület helyezhető el178.
(12) Mk-1A, Mk-1B jelű övezetek
a) Az övezetek jellemzően a szőlő, gyümölcs és kertművelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
b) Az övezetek területén kialakított földrészleteken lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el.
c) Az Mk-1A övezet területén csak 2.000 -nél nagyobb telken szabad legfeljebb egy db tájba illő, legfeljebb bruttó 50m2-es gazdasági épületet, terepszint alatti építményt (pince) elhelyezni építési engedély alapján.
1. Az övezetben telekosztás során 5000 m2-nél kisebb területű földrészletek nem keletkezhetnek. A megosztás során kialakított földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülő földrészletek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos telek kialakítható.
2. Meglévő közút szélesítése miatti telekalakítás során sem alakítható ki 2000 m2-nél kisebb telek179.
d) Az Mk-1B övezet területén csak 1.500 m2-nél nagyobb telken szabad legfeljebb egy db tájba illő, legfeljebb bruttó 50m2-es gazdasági épületet, terepszint alatti építményt (pincét) elhelyezni építési engedély alapján180.
1. Az övezetben fekvő földrészletek közül csak azok oszthatók meg, melyek területe a 4000 m²-t meghaladja. A megosztás során 1500 m2-nél kisebb területű földrészletek nem keletkezhetnek. A megosztás során létrejövő földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülő földrészletek tulaj-donosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos földrészlet kialakítható181.
2. A 720 m2-nél nagyobb, de az 1.500 m2-t el nem érő földrészletek tulajdonosai kérhetik a területük kiegészítését a szomszédos önkormányzati tulajdonú földrészletből.
e) Az övezetek földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés, 50 cm-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes talajszint 1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.
f) Az övezetek földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgás-mentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani.
g) A területen föld feletti gáztartály nem helyezhető el.
h) Az övezetek földrészletein az épületeket szabadon állóan, minimum 5,0 m-es előkerttel és min. 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni.
i) Az övezetekben építhető épület építménymagassága legfeljebb 3,0 m, tetőgerinc magassága pedig legfeljebb 5,0 m lehet, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel. Az épület tetőtere nem építhető be.
j) Az övezetekben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet. Fém és szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyagok használata tilos.
k) A rálátás szempontjából fontos területeken - a kilátás védelmének biztosítása érdekében - épület csak a földrészlet legmagasabban fekvő határvonalától mérten legalább 10 m-rel lejjebb helyezhető el.
l) A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületek növényzettel történő takarását az építésügyi hatóság elrendelheti.
m) Az övezetek vízmosással, árokkal érintkező földrészletein, azok partszélein legalább 5,0 m szélességben talajmegkötő, terjedő tövű növényzetet kell telepíteni.
n) Az övezetek földrészletein az őshonos növénycsoportok (fák, cserjék) és faegyedek kivágása csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.
o) Az övezetek területén gyomirtó szer használata tilos, környezetbarát növényvédő szerek, valamint a műtrágyák a jogszabályban meghatározott mennyiségben alkalmazhatók.
p) Az övezetek területén az erózió megakadályozása érdekében csak talajkímélő, talajvédő művelési módok alkalmazhatók, a talajforgatás kizárásával (rétegvonalas művelés lejtőre merőleges növénysorokkal, gyümölcsösben talajvédő gyepsorok kialakítása, fenntartása).
q) Az övezetek földrészletein a keletkező felszíni csapadékvíz közterületre, szomszédos földrészletekre vezetése tilos.
182
(13) A mezőgazdasági területek telkeinek kialakítása183;184 185

Övezeti jel

Beépítés módja

Beépíthető legkisebb telekterület (m²)

Kialakítható legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beép. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakít-ható új telek legkisebb

Megjegyzés

Szélessége+ (m)

Mélysége+
(m)

Má-1

SZ

10.000

10.000

3,0

0,0

5,5

0,03

90

50

75

Má-2A
Má-2B

SZ

3.000

20.000

1,0

1,0

3,5

0,05

90

100

150

érvényes a 3.000 m2-t meghaladó, de 20.000 m2-nél kisebb méretű telek esetén, lakófunkció nem helyezhető el

SZ

20.000
10.000**

20.000

3,0

1,0 és max 200 m2*

3,0

3,5

4,5*

0,05

0,03*

90

100

150

*Önálló lakó-épület esetén
** Meglévő mezőgazdasági telek esetén.

Má-2A*

SZ

20.000

20.000

3,0
1,0 és max 200 m2*

3,0

3,5
4,5*

0,05
0,03*

90

100

150

*Önálló lakó-épület esetén

Má-3

SZ

20.000

20.000

0,5%

0%

4,5

0,005

90

100

150

Má-4

SZ

20.000

20.000

0,5%
max. 100 m2

0,5%

4,5

0,005/0,01*

90

100

150

* A magasabb szintterületi mutató pince létesítése esetén vehető figyelembe.

Mk-1

SZ

1.000

1.500

1,5

5,0

3,5

0,03

90

25

30

kert művelési ágban nyilvántartott telkek esetén

SZ

1.500

1.500

1,5
és
max 30m2

5,0

3,5

0,03

90

25

30

nem kert művelési ágban nyilvántartott telkek esetén

SZ

6.000

1.500

1,5
és
max 200m2

5,0

3,5
4,5*

0,03

90

25

30

* Önálló lakó-épület elhelyezése esetén

Mk-1A

SZ

2000

5.000
2.000****

3,0 és max.50m2

5,0

3,0

0,03

90

35

50

****Meglévő közterület szélesítése céljára történő kisajátítás miatti telekalakítás esetén

Mk-1B

SZ

1500

2.000

3,0 és max.50m2

5,0

3,0

0,03

90

25

30

+ A telek legkisebb szélességére és mélységére vonatkozó előírást csak a telkek megosztása, telekcsoport újraosztása esetén kell alkalmazni. Telekegyesítés esetén a telkeken építményeket csak az övezeti előírásban meghatározott telekterület-méretek megléte esetén szabad elhelyezni.
Vízgazdálkodási területek
18.
§
(1) Az egyéb, vízgazdálkodással kapcsolatos területek övezetei az alábbiak:
a) V-1 folyóvizek medre és partja,
b) V-2 állóvizek medre és partja,
c) V-3 közcélú nyílt csatornák medre és partja,
d) V-4 vízbeszerzési területek (védett vízbázis),
e) V-5 nyílt vízelvezető árok.
(2) A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények, az SZT-n lehatárolt, „kizárólagos használat” jelöléssel ellátott területen jacht kikötő és annak kiszolgáló építményei helyezhetők el186.
(3) A V jelű övezetek területén a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – egyéb korlátozó jogszabályok figyelembevételével – a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetők187.
(4) A pap-szigeti mellékág folyóvízként tartandó meg.
(5) A Duna melletti kavicsbánya-tavak rendezésére, egy részének rekreációs célú újrahasznosítására rekultivációs terv készítendő.
(6) A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) belső, külső és hidrogeológiai védőterületei az övezet határain kívüli területeket is érinthet.
(7) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.
(8) A V-4 jelű övezetbe sorolt vízbeszerzési területekre vonatkozóan a 40.§ (1) bekezdés előírásait is alkalmazni kell.
(9) 188A V-1, V-3, V-5 övezetbe sorolt területeken keresztül gépjárművel való megközelítés érdekében híd létesíthető, amennyiben a közvetlenül a vízfolyással határos övezetben fekvő építési telek nem rendelkezik a Szabályozási Terven jelölt, vagy meglévő közlekedési kapcsolattal, és az építmény (híd) műszaki kialakítása biztosítja a vízelvezetést illetve a vízfolyás természetes folyását.
(10) 189A V-1, V-3, V-5 övezetekben amennyiben az építési telek a Szabályozási Terven jelölt, vagy meglévő közlekedési kapcsolattal rendelkezik max 1,50 m széles gyaloghíd létesíthető, az építési telkek megközelítésére, ha az építmény műszaki kialakítása biztosítja a vízelvezetést illetve a vízfolyás természetes folyását.
Természetközeli területek
18/A. § 190
(1) A természetközeli területek övezetei az alábbiak:
Tk-1 Nádasok, mocsarak
(2) Az övezet a nádasok és mocsarak természeti értékeinek megőrzésére szolgál.
(3) A területen kizárólag tanösvény elemei (tájékoztató tábla, madár les stb.) és egyéb ismeretterjesztési célt szolgáló építmény helyezhető el a területen lévő élőhelyek zavartalan fennmaradásának biztosítása mellett.
(4) A területen épület elhelyezése nem engedélyezett.
III. FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI
Beépítési mód, építési hely
19.
§
(1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:
a) az északi telekhatár vagy
b) a keleti telekhatár vagy
c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár
kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet, illetve az övezet területén.
(2) Saroktelek beépítési módja:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület(ek)et a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján – az utcakép egységességének megőrzése érdekében a kialakult beépítéshez illeszkedően191
b) zártsorú beépítési mód esetén zártsorúan
kell elhelyezni.
(3) Az építési vonalat – eltérő előírás hiányában – a kialakult állapot alapján kell meghatározni.
(4) Az előkertben abban az esetben, ha a telek előkertjének legkisebb lejtése is nagyobb mint 10%, akkor az előkertben, kizárólag a lejtő felőli oldalon a gépkocsi beálló kialakítható192.
(5) Az épület-, illetve terepszint alatti gépkocsitároló (garázs) megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa az épület terepszint alatti részeként az építési helyen legfeljebb 3,5 méterrel túlnyúlhat az elő- vagy oldalkertben az egyéb szabályok megtartásával.
Elő-, oldal- és hátsókert
20.
§
(1) Az előkert legkisebb mélysége:
a) 5 m, illetve
b) a kialakult állapothoz illeszkedő
c) Felső-Boldogtanya területén a SZT-en feltüntetett telkek területén 10,0 m193,
d) A Gksz-4 építési övezet telkein: 10,0 m194
e) A Dózsa Gy. út – Pannónia u. – Telep u. által határolt területen az 1. számú Fedvény-terven feltűntetett érték195
kell, hogy legyen.
f) Kialakult (meglévő) állapot esetén, ha a telek szélességének értéke meghaladja a telek mélységének értékét (fekvő telek) és a telek méreteinél fogva az elő- és hátsókertre vonatkozó előírások betartása a beépítést lehetetlenné teszi, az előkert mélysége 3 m-re csökkenthető.196.
g) A városkép előnyösebb kialakítása érdekében az építmények előkert kialakítása nélkül is elhelyezhetők a Dunakanyar körút alábbi szakaszain197:
1. Szentlászlói út és Egres u. között a körút Ny-i oldalán, a SZT-en jelölt telkeken,
2. Attila u. és Vezér köz között a körút D-i, illetve Ny-i oldalán,
3. Bükkös patak és Szentlászlói út között a körút Ny-i oldalán,
4. Paprikabíró u, és Martinovics u. között a körút K-i oldalán a SZT-en feltüntetett telkeken,
5. Bolgár u. és Római sánc köz között a körút K-i oldalán,
valamint:
6. a Szivárvány utcán a K-EG övezet területének határa mentén,
7. az Lk-04 jelű építési övezet Kálvária út, Hamvas B. utca és a 1245/41 hrsz-ú út menti oldalán198,
8. a Kálvária út menti Lk-01 jelű építési övezet (Kálvária út) közterület felé eső telekhatárai mentén199,
9. a Palánta utca K-i oldalán200,
10. az Ln-01 jelű ép. övezet Kálvária út és a Fehérvíz u. menti oldalán201
h) támfalgarázs abban az esetben helyezhető el, ha202:
1. ha a telek előkertjének legkisebb lejtése is nagyobb, mint 10% és
2. az eredeti terep átlagos lejtése – a támfalgarázs közterület felőli homlokzatsíkja és a támfalgarázs hátsó falának külső síkja között – indokolttá teszi és a támfalgarázs terepszint alatti építményként növényzettel fedett tetőkerttel kerül kialakításra, továbbá
3. a támfalgarázs kapuinak összes szélessége – ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – telkenként összesen legfeljebb 6 m, kivételt képez a már meglévő támfalgarázs(ok) bővítése, illetve támfalgarázs foghíj jellegű kialakítása.
i) A városkép előnyösebb kialakítása érdekében az épületeket 20 m-es előkert kialakításával kell elhelyezni a 6. számú fedvényterven a 11. sz. főút felé nyíló Gksz-7 építési övezeti besorolású telkeken.203
(2) Az oldalkert legkisebb szélessége:
a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter kell, hogy legyen;
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter kell, hogy legyen;
(3) A hátsókert legkisebb mélysége:
a) az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6,0 méter, (kivéve a Radnóti utca menti garázssor emeletráépítésének területén, ahol legalább 2,0 m) kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén;
b) kizárólag műemléki vagy városképi okokból védett területen („Műemléki jelentőségű terület”, „Műemléki környezet”, „Helyi értékvédelmi terület”, „Városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt terület”) a védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a környezetre jellemző, ha a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát nem korlátozza.
Kizárólagos használat
21.
§
[204]
Az SZT-n lehatárolt „kizárólagos használat területe” jelöléssel ellátott területeken:
a) terepszinten kialakított parkoló, vagy terepszint alatt kialakított parkoló (garázs) vagy max. kétszintes parkoló és parkoló-lemez.
b) jacht kikötő és annak kiszolgáló építményei a külön jogszabályokban foglalt kialakítási feltételek szerint.
Építmények elhelyezése közterületen
22.
§
(1) Közterületen elhelyezhető építmények:
a) közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
b) a köztárgyak,
c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei
(az üzemi jellegűek kivételével),
d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények
(az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
e) a közművek és műtárgyaik,
f) a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
g) a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei
(GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),
i) a vízgazdálkodás építményei,
j) a nyilvános illemhelyek,
k) hulladékgyűjtők (az illetékes szakhatóságok előzetes engedélyével),
l) a geodéziai jelek, továbbá
m) a terepszint alatti építmény,
n) a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
o) a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
p) a reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint.
(2) Épület, építmény, melléképítmény, köztárgy és a közterületen elhelyezhető építmények között nem említett egyéb építmény közterületen az illetékes szakhatóságok és üzemeltetők hozzájárulásával létesíthető205.
(3) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).
(4) Az országos közutak védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.
(5) 206
Melléképítmények elhelyezése
23.
§
(1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.
(2) A 11-es sz. főút, az 1112.sz. Dobogókői út, az 1116. sz. Szentlászlói út és 11112.sz. Sztaravodai út melletti ingatlan előkertjében – kiskereskedelmi, és/vagy vendéglátó létesítmény céljára – melléképítmény, lakókocsi nem helyezhető el.207
(3) 5 m3-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal biztosított.208
Járművek elhelyezésének sajátos előírásai
24.
§
(1) A Belváros területén az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől eltérni – növekmény, csökkenés, megváltás – a helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(2) Közterületi telekhatáron kialakított garázs, támfalgarázs kapuinak összes hossza legfeljebb 6,0 m lehet209.
(3) Új szilárd burkolattal ellátott, kiemelt szegélyekkel építendő – személygépjárművek esetén 20, tehergépjárművek esetén 3, illetve annál több – gépkocsit befogadó parkolófelületen, a keletkezett csapadékvíz tisztításáról olaj- és iszapfogó műtárgy beépítésével kell gondoskodni.210
(4) A 3 illetve annál több gépkocsi tárolására alkalmas garázs önálló épületben nem helyezhető el (kivéve közlekedési területen parkolópaletta létesítésére kijelölt helyen), a fedett parkolókat a főépülettel egy tömegben, illetve a terepszint alatt kell megépíteni.211
Üdülőtábor
,
kemping
elhelyezése
25.
§
(1) A huzamos tartózkodásra szolgáló üdülőtábort és kempinget csak olyan építési telken szabad elhelyezni, amely
a) teljes közművesítéssel, illetőleg közcsatorna hiányában azzal egyenértékű műszaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott,
b) szilárd útburkolattal ellátott,
c) fertőzésmentes talajjal kialakított,
d) gyepesített és így is fenntartott.
(2) Az üdülőtábor és kemping területének legalább 30%-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani.
Kerítés, támfal elhelyezése
26.
§
(1) A telek közterület felöli határán álló kerítés a csatlakozó közterület szintjétől számított magassága legfeljebb 2,0 m lehet. 212
(2) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés csak városképileg, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben, valamint a kialakult állapothoz igazodóan létesíthető, vagy ha a kerítés egyben támfal is.
(3) Támfal-garázs tetején mellvédet, kerítést létesíteni a közterület szintjétől számított 3,5 m magasságig lehet. Tömör kerítés nem létesíthető.213
(4) Mezőgazdasági és erdőterületeken – az illetékes vadgazdálkodási szakhatóság (Földművelésügyi Hivatal) állásfoglalásának előzetes kikérése mellett – csak 2 m-nél nem magasabb drótháló és/vagy sövénykerítés létesíthető az övezetekben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület megléte esetén, vagy – megállapodás alapján – több, egymással szomszédos telkek körül közösen, amennyiben azok együttes területe meghaladja az övezetben beépíthető legkisebb telekméretet. Amennyiben a kerítés nem telekhatáron létesül, akkor sem lehet a bekerített terület kisebb, mint az övezetben beépíthető legkisebb telek területe214.
(5) A város területén a 1,5 m (az Lke-SP5 és Lke-SP6 jelű építési övezetek területén 1,0 m) szintkülönbséget meghaladó, lejtővel párhuzamos tereplépcső (rézsű, illetve támfal) nem létesíthető – kivéve támfal-garázs, személygépkocsi lehajtó. A tereplépcső minimális mélysége legalább 1,0 m kell, hogy legyen215.
(6) Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint +1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása216.
(7) Kerítés a 11-es út bevezető szakasza mentén - az illetékes közlekedési szakhatóság eltérő rendelkezése hiányában – az út tengelyétől számított 40 m-en belül nem helyezhető el. A 11-es út bevezető szakasza mentén kerítés csak áttört kivitelben létesíthető217.
(8) A Gksz-10* jelű építési övezet területén tömör (át nem látható) kerítés – legfeljebb 2,0 m magasságú – létesíthető, a Dózsa György úti telekhatár kivételével218.
(9) Az Lk-04 és Lk-06 jelű építési övezetek területén és annak határain kerítés nem létesíthető219.
A reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai
26/A. §220
A város területén hirdető-berendezés, reklámhordozó csak a külön rendeletben meghatározottak alapján helyezhető el.
IV. FEJEZET
KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS –VÉDELMI ELŐÍRÁSOK
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Védelem a káros környezeti hatások ellen
27.
§
(1) A környezetükre káros hatású létesítmények védőterületeit a SZT tartalmazza:
a) közlekedési és közműlétesítmények: ..... a 14.§ szerint,
b) szennyvíztisztító telep: ......................... 300 m
c) temető:................................................. 25- 50 m
d) állattartó telep: ..................................... 1000 m
e) kommunális hulladéklerakó terület: ...... 500 m
f) levegőtisztaság-védelmi védőterület:...... a vonatkozó jogszabály221 szerint,
g) honvédségi létesítmények:..................... a SZT szerint.
(2) A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján.
(3) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén:
a) új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell;
b) meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezet-védelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.
A települési környezet védelme
28.
§
(1) A területen (bel- és külterületen egyaránt) állattartó épület csak a HÉSZ előírásai, a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet222 együttes alkalmazásával létesíthető.
(2) A belterületen és 1000 m-es környezetében nagyüzemi méretű állattartó-telep - az állattartásra vonatkozó rendelettel összhangban - nem létesíthető.
(3) Vízfelülethez (vízfolyáshoz, holtághoz, tóhoz, stb.) 500 m-nél közelebb állattartótelep, komposztálótelep nem létesíthető.
(4) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a belterületi határtól 1000 m-en túli távolságban csak olyan meteorológiai viszonyok (szélirány, szélerősség) esetén engedélyezhető, amikor kizárható a belterület bűzös levegővel való szennyezése.
(5) A gazdasági területek (ipari és egyéb ipari területek) meglévő és tervezett telkein – a települési környezet védelme érdekében – a telek belső határa mentén védelmi célú fásítás szükséges.
(6) A kizárólagos használattal jelölt parkolók területén belül - a lakóterülettel közvetlen határos telekhatár mentén – legalább 5,0 m szélességben, a Dunakorzó nyugati oldalán a Kertész u. és Bolgár u. között tervezett parkoló esetében (a Kertész utcai telekhatár mentén is) 10 m - védőfásítás telepítéséről kell gondoskodni223.
(7) Meglévő, beépített területen lévő temető esetében – amennyiben a terület közcsatorna hálózattal ellátott – a temető határától 25 m-re, közcsatorna hiányában 50 m-re lehet az építési hely határa az illetékes hatóságok hozzájárulásával.
(8) A temető kerítése mentén legalább dupla fasort kell telepíteni.
(9) A honvédelmi területeken elhelyezett létesítmények védőterületei
a) robbanóanyag, lőszer és fegyverraktár védőterülete:

Megnevezés

Csapatraktár építési területétől mért távolság (m)

Ipari üzem, fontos vasútállomás, nagyobb jelentőségű vasúti csomópont, repülőtér

1500

Országos közforgalmú vasút, országos közút, 1000 főnél nagyobb település

800

20 kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, kisebb jelentőségű vasúti csomópont, önkormányzati közút

200

Dűlő út

200

Erdőtelepítés

50
b) lőtér, bombavető gyakorlótér védőterülete:

Megnevezés

Védőtávolság (m)

Gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy építmény, szérűskert

1500

Lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény

1000
Lőterek védőterületén épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mezőgazdasági művelést folytatni, bányát nyitni és általában a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem szabad.
c) A fegyveres szerv szerinti illetékes minisztérium a fenti előírásoktól való eltérést illetőleg a meghatározott körzeten belül más építmény elhelyezését egyedileg engedélyezheti.
A levegő védelme
29.
§
(1) A települést légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni, mely zónákat a légszennyezettség lényeges változása esetén, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni.
(2) A területeken csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad hatósági engedélyt kiadni, amelyek teljesítik a technológiai kibocsátási határértéket, valamint üzemelésük mellett legalább a kijelölt védőövezet szélén teljesülnek a területre vonatkozó légszennyezettségi határértékek is, melyeket a vonatkozó jogszabály224 határoz meg.
(3) A területen új légszennyező forrás létesítésekor a vonatkozó jogszabályban foglalt tevékenységek esetén meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kijelölni.
(4) Új helyhez kötött légszennyező pontforrások létesítéséhez a vonatkozó jogszabály értelmében, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyező hatóság hiányában engedélye szükséges. A hatóság a létesítményre a kibocsátási határértéket határozattal írja elő, melyek betartásával kapcsolatban ellenőrzésre és adatszolgáltatásra kötelezi a légszennyező pontforrás üzemeltetőjét.
(5) A város közigazgatási területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(6) A város közigazgatási területén a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján született környezetvédelmi hatósági határozattal.
(7) A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (légszennyező forrásokra) az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban, illetőleg környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.
A föld védelme
30.
§
(1) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföldvagyon megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodni kell.
(2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(3) Bontás-építés során előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőknek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy ártalmatlanító helyre kell szállíttatni.
(4) A település területén kontakt talajszennyezést okozó ipari-üzemi szolgáltató tevékenység nem folytatható.
(5) A település területén fellelhető illegális hulladéklerakó helyek- (részletes ütemterv szerint) felszámolandók.
(6) Az építményeket (terepszint felett, terepszinten, illetve alatt) úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkező, a talajt potenciálisan szennyező folyékony és nem folyékony települési, kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
(7) Felszín alatti létesítmény, mélygarázs elhelyezését csak talajmechanikai szakvélemény alapján, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett lehet engedélyezni225.
(8) Csúszásveszélyesnek jelölt építési telkeken az épület és terepszintnél 1 méterrel mélyebbre nyúló építményt előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni. Az építkezés során is a telek eredeti növényzettel való borítottságát a be nem építhető terület felén meg kell őrizni.226
(9) Csúszásveszélyes, nem beépítésre szánt területen az állandó növényzeti fedettségről gondoskodni kell: erdőterület esetén tarvágás nem alkalmazható, gyepterületek feltörése tilos227
A vizek védelme
31.
§
(1) Szentendre közigazgatási területe felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület besorolásba tartozik a hatályos jogszabályok szerint228
(2) A város területének szennyeződésérzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint „A” fokozottan érzékeny területek közé tartozik és intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.
(3) A területen a vízfolyások, holtágak, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos.
(4) A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak az előírt határértékek betartása mellett szabad szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó műtárgyak) csak a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.
(5) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(6) A csatornarendszerbe, a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethetők, illetve nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartal-mazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, közvetlen közelében a csatorna-hálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés előtt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok szerint.
A csapadékcsatornába bevezetésre kerülő vizek csak olaj- és hordalékfogó után köthetők a hálózatba229.
(7) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.
(8) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhe-lyezni nem szabad, más területen is csak környezetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthető.
(9) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.
(10) Meglévő felszín alatti vízkivételi helyet (fúrt kutat) megszüntetni csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával szabad.230
Hulladék-ártalmatlanítás és - elhelyezés
32.
§
(1) Települési (kommunális) hulladékot a kijelölt és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező lerakón is csak előkezelés után szabad elhelyezni231.
(2) A város területén a kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön önkormányzati rendeletben megszabott módon kell végezni.
(3) A város közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül kell tárolni.
(4) Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról és ártalmatlanításáról érvényes hatósági engedéllyel rendelkező (környezetvédelmi főfelügyelőségi vagy környezetvédelmi felügyelőségi engedéllyel rendelkező) szakvállalkozó bevonásával a hulladék előállítójának kell gondoskodnia232.
(5) A környezet védelme érdekében a város közigazgatási területén új kommunális hulladék lerakóhely nem létesíthető.233
(6) A építési törmelék- és föld-lerakóhely védőterülete a telep kerítésétől mért 500 m-es területsáv.
A védőterületen belül újabb építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhető el.
(7) A szennyvíztisztító telep védőterülete: a telep kerítésétől mért 300 m-es területsáv. A védőterületen belül lakó-, vegyes-, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges építési övezet nem alakítható ki. A védőterület csak környezeti állapotfelvétel alapján vizsgálható felül és csak a szakhatóságok engedélye alapján módosítható.
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
33.
§
(1) A területen a jogszabályokban meghatározott határértékeket kell betartani. A település területén olyan új építmény, amely az önkormányzati zajvédelmi rendelet területhasználatra vonatkozó határértékeinek túllépését okozza, nem helyezhető el.
(2) 234
(3) A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabály szerinti határértéket. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a szükséges zajvédelmi intézkedések megtétele az építkezés generálkivitelezőjének, ennek hiányában az építési tevékenység végzőjének feladata. A szükséges zajcsökkentést az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.
(4) A tervezett utak és vasútvonalak mentén zajvédelmi létesítményeket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy bel- és külterületen egyaránt teljesüljenek az építési területi funkciónak megfelelő zajterhelési határértékek a védendő homlokzatok előtt 2 m-re.
(5) Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helyiséghasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó
(6) A közlekedésből eredő határértéket meghaladó zaj és rezgésterheléssel érintett területeken a helyiséghasználatnak megfelelő határérték betartásáról új építés, épületbővítés, tetőtér beépítés esetén az építtetőnek kell gondoskodni.235
TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
A táji értékek és a vízpartok védelme
34.
§
(1) Táj- és természetvédelmi szempontból a város az alábbi övezetekbe tartozik:
a) „Kiemelten védett táj” kategóriába tartoznak a városban található országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek védőövezetükkel együtt, ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges.
b) „Védett táj” kategóriába tartoznak a város külterületei – a kiemelten védett táj kategóriájú területek kivételével – ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
(3) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(4) A vízfolyások, patakok, csatornák, kavicsbánya tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(5) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani.
(6) Rendszeresen víz alá kerülő területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.
(7) A helyi természetvédelem alá nem tartozó patakok, vízfolyások, tavak mederszélétől, illetve töltésének mentett oldali talpvonalától legalább 10,0 méter szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.
Az élővilág védelme -
zöldfelület
ek
35.
§
(1) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.
(3) A beépítésre szánt területek közül:
a) lakóterületen (kivéve Kel-SP5, Kel-SP6 jelű építési övezetek), gazdasági területen (kivéve Gksz-8 jelű övezet), üdülőterületen – a meglévő növényállományt is figyelembe véve – a telek minimális zöldfelületének minden 100 m2-e után,
b) különleges területeken – a meglévő növényállományt is figyelembe véve – a telek minimális zöldfelületének minden 150 m2-e után,
c) a Kel-SP5, Kel.SP6 jelű építési övezetek területén a terület környezeti értékének megőrzése érdekében – a meglévő növényállományt is figyelembe véve – a telek területének minden 100 m2-e után,
d) a Gksz-8 jelű építési övezet területén a 11-es út tengelyétől mért 40-60 m közötti sávban kertészeti eszközökkel kialakított zöldfelületet kell kialakítani, a sáv minden 50 m2-e után,
e) a Gksz-8 jelű építési övezet területén a 11-es út tengelyétől mért 60-70 m közötti sávban kertészeti eszközökkel kialakított zöldfelületet kell kialakítani, a sáv minden 100 m2-e után,
f) a Gksz-4 jelű építési övezet területén, a 11-es út felöli telekhatár mentén 10,0 m szélességű sávban kertészeti eszközökkel kialakított zöldfelületet kell kialakítani, a sáv minden 50,0 m2-e után legalább 1db nagyméretű lombkoronát nevelő, környezetben honos fa kihelyezéséről kell gondoskodni.
g) A 11-es út mentén a Gksz-4, Gksz-8 övezetek területén előírt növénytelepítésről a használatba vételi eljárás megkezdéséig kell gondoskodni236.
h) A terület-felhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületen (kötelező növénytelepítés területe) épület nem alakítható ki, a zöldfelületen 3 szintű növényállomány (gyep, cserje, fa) létesítendő. A 6. számú fedvényterven jelölt kötelező növénytelepítés területén, a terven jelölt szélességben a 3 szintű növényállomány a következők szerint alakítandó ki: gyep, cserje, 10 m szélesség esetén 3,3 m szélesség esetén 1 sor fa, kötésben ültetve, amelynek elültetése az építés megvalósításával egyidejűleg kötelező.237
(4) A városkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében:
a) A város területén építési engedélyt csak a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság által engedélyezett részletes fafelmérési és favédelmi terv alapján szabad kiadni.
b) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.
Az engedélyt a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság, fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése.
c) Ha a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság a fakivágási tervben másként nem rendelkezik, akkor a fapótlás során annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok 1 méter magasságban mért törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 50%-kal haladja meg. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli.
d) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá az erdőművelésű területeken erdészeti üzemterv alapján végzett üzemi fakivágásokra. Itt az újratelepítést az erdészeti üzemtervben előírtak szerint kell végezni.
(5) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén kétoldali, vagy minimum egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(6) A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út- és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető.
(7) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.
(8) A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Gksz, (kivéve: ahol az előírt minimális zöldfelület értéke 40% alatti), Gipe (kivéve:Gipe-1, Gipe-4), K (kivéve: K-KZ, K-HT, K-H), és a Z jelű övezetek területén az építési engedélyezési eljáráshoz elbírálásra kertépítészeti engedélyezési terv is benyújtandó, melyet a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200, 1:250 léptékű helyszínrajz, a jellemző tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, műtárgyak, burkolatok ábrázolása, műszaki leírás terület kimutatási számításokkal. A használatbavételi engedély a kertépítészeti terv megvalósulása után adható ki238.
(9) Fasortelepítésnél, -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges239.
A természet védelme
36.§
(1) A Duna-Ipoly Nemzeti Park – országos védettségű természetvédelmi terület lehatárolását a SZT tartalmazza.
(2) A város a helyi jelentőségű természeti értékeit külön rendeletben tartja nyilván.
(3) Helyi jelentőségű természetvédelmi területként kell kezelni az alábbi területeket:
a) Cseresznyehegy és Kőhegy melletti területeket, mint a nemzeti park bővítési területét
b) Mély-mocsár dűlő és Pismány közötti gyepterületeket, mint a nemzeti park bővítési területét
c) Tyúkos-dűlő zárványként kimaradt gyep és erőterületeit, mint a nemzeti park bővítési területét
d) Nagy-rét, Erdei-dűlő területét, mint a nemzeti park bővítési területét
e) Kada-csúcs erőterületét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
f) Sziklás patak völgyét, medrét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
g) Szmerdáni horhos, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
h) Püspökmajornál a dűlőn lévő vízmosás környéke nevű terület kiegészítéseként a vízmosás körüli erdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
i) Bükkös-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
j) Sztaravoda-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
k) Sztelin-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet
l) Rózsa utca menti mesterséges tó területét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet.
(4) A (3) bekezdés szerinti helyi jelentőségű természetvédelmi területekhez – szükség esetén – védőövezetet kell meghatározni a védelmet elrendelő önkormányzati rendeletben.
(5) A védetté nyilvánítási eljárás során a lehatárolt területek helyrajzi számai a földhivatali nyilvántartásban ellenőrizendők.
Az épített környezet védelme
Régészeti területek védelme
37.
§
(1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását a SZT feltünteti.
(2) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - mint szakhatóság - által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad.
(3) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát240.
(4) A Fehérvíz utca – Kálvária út – Hamvas B. utca – 1245/41 hrsz-ú út közötti területen a földmunkák végzésekor régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani241.
(5) Régészeti érdekű területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladat elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal242.
(6) A régészeti érdekű területekről a régészeti emlékeket csak feltárás keretében lehet elmozdítani. Ezért annak területén 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás, műszeres felmérés és/vagy próbafeltárás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni kapcsolatot a Múzeummal.243
Értékvédelem
38.
§
(1) A település kiemelkedő értékei országos és helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület) a SZT feltünteti.
(2) Az országos védelem kiterjed:
a) műemlékre
b) műemléki területre („Műemléki Jelentőségű Terület” és „Műemléki Környezet”)
c) természetvédelmi területre - nemzeti parkra (Duna-Ipoly Nemzeti Park), Natura 2000 területekre, országos ökológiai hálózat területére244
d) fokozottan védett (természetvédelmi) területre
e) védett, illetve védelemre javasolt régészeti területre.
(3) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:
a) épület, építmény teljes tömegére
b) épület, építmény részértékeire
c) területre („helyi értékvédelmi védelmi terület”)
d) táji és természeti értékekre („helyi természetvédelmi terület”).
(4) Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak.
(5) A Műemléki Jelentőségű Terület (MJT), illetve a Műemléki Környezet (MK) területén (a továbbiakban: védett területen) területet felhasználni, építési telket, területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján szabad.
(6) Védett területen új építési telket kialakítani, és azon építményt elhelyezni az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével (legalább a csatlakozó két-két szomszédos épülettel) együtt bemutató utcakép alapján szabad.
(7) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, stb.).
(8) Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása nem megengedett.
(9) Védett területen, illetve a Belváros területén a történeti beépítéshez történő illeszkedés érdekében az épületek átépítésének engedélyezése során az építési hatóság az építési engedély feltételeként előírhatja:
a) az épület építéstörténeti kutatását,
b) az épületen lévő nyílások megszüntetését, átalakítását, kibontását,
c) üzletek kirakatszekrényének, kapuzatának megszüntetését vagy visszaállítását,
d) az épületen található művészeti értékű részletek szakértővel való felújíttatását,
e) az épületnek homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését,
f) bontás esetén az épületről fotódokumentáció készítését.
Az építési engedélyhez csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács, illetve a főépítész állásfoglalását.
(10) A SZT-en lehatárolt, a „Városszerkezeti és városképi jelentőségű terület” jelöléssel ellátott területen245.
a) új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni.
Kialakult telektömb területén új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):
1. az építménymagasságot,
2. a tető hajlásszögét,
3. a tetőgerinc irányát,
4. a nyílászárók méretét és formáját,
5. a kerítést,
6. az alkalmazott építőanyagokat, beleértve a tető héjazat anyagát is, valamint
7. az építmények színezését.
b) új közterület létrehozása során kialakított építési telkek beépítése esetén az épületek kialakítására vonatkozó, az a) 2–7. pontokban felsorolt jellemzőket az utca mindkét oldalára tervezett beépítésre kell meghatározni, az övezeti előírások keretei között.246
(11) A városkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő, növényzettel nem takart építmény engedélyezése esetén a városképhez történő illeszkedést városképi vizsgálatban, utcakép, fotómontázs, stb. készítésével igazolni kell.
(12) A települési tájképvédelmi terület a Duna Ipoly Nemzeti Park, Országos ökológiai hálózat, Natura 2000 területek, helyi védett területek és tájképvédelmi szempontból kiemelt területek összegzésével került lehatárolásra.247
(13) A települési tájképvédelmi területen bármely épület és építmény engedélyeztetése esetén látványtervvel a tájba való illeszkedést igazolni kell. A területen honos növényfajok alkalmazása kötelező sövény és díszkert kialakítása esetén is!248
(14) A települési tájképvédelmi területen belül a nem beépítésre szánt területen csak áttört vadvédelmi kerítés létesíthető. Beépítésre szánt területen tömör kerítés csak növényzettel takartan alakítható ki. A teljes területen látszó felületeken csillogó fém fedés nem alkalmazható. Az épületeken, melléképítményeken, kerítéseken látszó felületeken föld színek és természetes anyagok jelenhetnek meg. A területen belül az eredeti terepfelszín csak max. 1 méterig lehet megváltoztatni.249
Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere
39.
§
[250]
Szentendre Város Önkormányzata az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében egyedi önkormányzati határozattal az Önkormányzat, mint elõvásárlásra jogosult javára
a) elõvásárlási jogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba
b) illetõleg a korábbi szabályozás alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elõvásárlási jogot fenntarthatja
jelen rendelet 6. számú mellékletében meghatározott területek vonatkozásában, az alábbi az SZT-n lehatárolt területeken:251
a) távlati alközpontok területei,
b) 252
c) Skanzen bővítési területe,
d) Pap-szigeten lévő üdülőterületek,
e) Hév végállomás és környezete.
f) 253Nyugati tehermentesítő út által érintett ingatlanok,
g) 254Tófenék gazdasági valamint sport-, szabadidő és rekreációs területfejlesztés területei,
h) 255volt Izbégi laktanya,
i) 256KÉKI II Hulladéklerakó területe,
j) 257Izbégi laktanya környezete,
k) 258Castrum,
l) 259Papírgyár területe,
m) 260Volt szovjet laktanya területe,
n) 261Déli gazdasági területek,
o) 262Szentendrei Régi Déli Vízműkutak területe,
p) 263Egres úti 2. sz. lakóterületi fejlesztés területe,
q) 264Csicserkó lakóterületi fejlesztés területe,
r) 265Bányatavak környéke,
s) 266Belváros közösségi tulajdonú ingatlanai,
t) 267Egyéb intézményi fejlesztési területek
V. FEJEZET
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Vegyes rendelkezések
40.
§
(1) A SZT-en „feltételhez kötött beépítés” jelöléssel ellátott:
a) a Régi Déli vízbázis védőterületein,
b) a Pap-szigeti vízbázis védőterületein,
c) a szennyvíztisztító védőterületén
belül kijelölt – a SZT-en lehatárolt – területeken a jelenleg hatályos, az adott védőterületre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell eljárni. A területek távlati beépíthetőségének érdekében a védőterületek határait az illetékes szakhatóságokkal közreműködve felül kell vizsgálni. Amennyiben a védőterületek határai csökkenthetők, vagy megszüntethetők, a SZT-en feltüntetett építési övezetekre, illetve övezetekre vonatkozó előírások szerint beépíthetők, a SZT módosítása nélkül.
d) a Rózsa utcától D-re eső iparterület beépítésére csak a Ny-i tehermentesítő út kiépítését, valamint a HÉV vonal mentén kijelölt véderdő telepítését követően kerülhet sor. A Rózsa utcai tó és csatlakozó telek egyesítése esetén az építési helyet a Rózsa utca mentén kell kialakítani, a vízfelület megtartásával, a tó és a parton kialakítandó zöldfelület közhasználat céljára történő rendelkezésre bocsátásával.
e) A „nem szabályozott terület (gazdasági területfejlesztés)” jelöléssel ellátott területek csak a Ny-i tehermentesítő út kiépítését követően építhetők be268.
(2) A SZT-en lehatárolt „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet zöldfelületként kell kialakítani, azon kerti lépcső, rézsű és 0,5 méternél (az Lke-SP5, Lke-SP6 jelű övezetek területén 1,0 méternél) nem magasabb kerti támfal kivételével építmény nem helyezhető el269.
(3) Az SZT-n lehatárolt „telek erdőterületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet az ingatlan-nyilvántartásban önálló alrészletként kell nyílvántartani és erdőterületként kell fenntartani, ahol az erdőterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni270.
(4) A SZT-en lehatárolt, „Nem védett árvízveszélyes terület” és a „Védelemre tervezett árvízveszélyes terület” jelöléssel lehatárolt területeken a tervezett új építmény fő rendeltetésének padlószintje: a mértékadó árvízszint (MÁSZ) +30,0 cm kell, hogy legyen271.
A Pannónia u. mentén lehatárolt területen ez a korlátozás – a tervezett árvízvédelmi töltés kiépítését követően megszűnik, a SZT módosítása nélkül.
(5) A SZT-en lehatárolt, „Nem védett árvízveszélyes terület”, „Védett mélyfekvésű terület”, és „Védelemre tervezett árvízveszélyes terület” jelöléssel ellátott területeken új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak vízügyi és árvízvédelmi szakvélemény az illetékes szakhatóság előzetes állásfoglalása alapján szabad. Az építési engedélyben a kártalanítás esetleges kizárásáról rendelkezni kell.
(6) A SZTen lehatárolt az árvízvédelmi védvonalon belüli (hullámtéri), „nem védett”, illetve „védelemre tervezett” területeken építményt elhelyezni (bővíteni) csak a vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad.
Az érintett építési övezetek és övezetek az alábbiak: Lk-K*; Lke-04*; Lke-SP2*; Lke-SP4*; Gksz-2*; Gksz-3*; Gksz-10*, V-2*; Üh-4*; Üü-K*; Z-2*272.
(7) Termőföld hasznosítás, illetve deponálás esetén annak megvalósításához az építés megkezdése előtt be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását.
(8) A HÉSZ szempontjából építési tevékenységet folytatni csak a SZT-en, illetve a HÉSZ-ben meghatározott övezeti előírásoknak megfelelően szabad, de:
a) abban az esetben, ha a SZT, a HÉSZ övezeti előírása és a földnyilvántartás szerinti művelési ág eltérő, az utóbbi szerinti művelés korlátozás nélkül folytatható;
b) az erdőtervek erdő művelési ággal illetve természetvédelemmel érintett földrészletek (telkek) esetében az eltérő művelési ágnak megfelelő művelés abban az esetben folytatható, ha a földrészlet (telek) eltérő művelési ág szerinti besorolását és annak határvonalát területileg is rögzítő térrajzban a tulajdonos igazolta.
Záró rendelkezések
41.
§
(1) E rendelet 2004. szeptember 1-én lép hatályba, kivéve a HÉV állomás – Dózsa György út – 379/1 hrsz-ú telek által határolt Gksz-1 jelű építési övezetbe tartozó tömb területét, mely területre a változtatási tilalmat fenntartja 2005.december 31-ig. Jelen rendeletet a hatálybalépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Szentendre Szárazpatak 0576/17 hrsz-ú telek helyi építési szabályozásáról szóló, a 14/2000. (II. 17.) Önk. sz. rendelettel módosított 34/1999. (VI. 21.) Önk. sz. rendelet,
b) a Szentendre, Boldogtanya (7901, 7903, 7918/3 hrsz-ú terület) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 24/2000. (IV. 25.) Önk. sz. rendelet,
c) a Szentendre, Felső Boldogtanya helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 41/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelet, valamint e rendeletet módosító 24/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet 2.§-a,
d) a Szentendre, Izbég – Kisforrás utca – 0282 hrsz-ú külterületi út – Csicserkó külterületi út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 54/2000. (XI. 20.) Önk. sz. rendelet, valamint e rendeletet módosító 24/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet 3.§-a,
e) a 11052 hrsz-ú Pomázi út, a 11050 hrsz-ú és a 063/3 hrsz-ú út, valamint a 064 hrsz-ú tartalék intézmény terület által határolt lakóterület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 21/2001. (VI. 20.) Önk. sz. rendelet, valamint e rendeletet módosító 24/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet 5.§-a,
f) 18/1998.(IV.24.) Önk. rend.(László-telep, Kondor B. u. sorházas beépítés),
g) a 45/2003. (IX. 15.) Önk. sz. rendelet, a 21/2002. Önk. sz. rendelet módosításáról (Rendőrkapitányság bővítése)
h) a 8/2003. (III.15.) Önk. sz. rendelet, a 21/2002. Önk. sz. rendelet módosításáról (11. sz. főút, Pomázi út, közigazgatási határ, 1108 jelű Budakalászi út által határolt terület szabályozási terve)
i) a 4/1998. (I. 19.) sz. VB határozat módosításáról szóló 18/1998. (IV. 24.) Önk. sz. rendelet,
j) a Szentendre Felszabadulás lakóterület részletes rendezési tervéről szóló 61/1986. (IX. 16.) VB határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 41/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet273.
k) A HÉSZ-t módosító 42/2008. (XI.14.) sz. rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a a városrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jog megállapításáról szóló többször módosított 10/1999. (III.19.) Önk. sz. rendelet és valamennyi módosítása.274
(3) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidejűleg hatályban marad:
a) a Dunakanyar körút 46. sz. ingatlan és az azt övező közterület helyi építési szabályzatáról szóló 42/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet275
b) a Szentendre, Nap utca – Fény utca – Sztaravodai út – Temető által határolt terület helyi építési szabályozásáról szóló, a 18/2000. (III. 20.) Önk. sz. rendelettel módosított 8/2000. (I. 28.) Önk. sz. rendelet276
c) a Szentendre, Izbég – Szentlászlói út – Bükkös patak – 0188/5 hrsz-ú út – 0188/27 hrsz-ú telek, valamint a 0196 hrsz-ú út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 66/2000. (XII. 15.) Önk. sz. rendelet 277
d) a Szentendre, Szentlászlói út – Eötvös utca – Bükkös patak – Mária utca által határolt tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 30/2001. (VIII. 31.) Önk. sz. rendelet 278
e) a Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról szóló 42/2003. (VII. 16.) Önk. sz. rendelet.
(4) A HÉSZ hatályba lépésekor már elrendelt telekalakítási- illetve építési tilalommal érintett területeken a tilalmat elrendelő rendelet előírásai szerint kell eljárni annak felülvizsgálatáig.
(5) A HÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértési eljárást von maga után.
(6) A HÉSZ előírásaiban a helyrajzi számokra vonatkozó hivatkozások a Szentendre Város digitális térképállományának felhasználásával történt. A helyrajzi számok érvényességét a földhivatali nyilvántartásban ellenőrizni kell!
(7) A Vasúti villasor és a Pomázi út közötti lakóterületre készítendő telekalakítási terv elfogadásáig a 21/2002. (VIII.15.) Önk. sz. rendelet előírásait kell alkalmazni279.
(8) 280.281
(9) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
42. §282
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szentendre Skanzen-bővítési területtel összefüggő Építési Szabályzatról szóló 21/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: SkÉSZ) hatályba lépésének napjától a SkÉSZ SZT/Sk jelű tervlapján lehatárolt területre vonatkozóan a jelen rendelet rendelkezései nem alkalmazandóak
Miakich Gábor s.k. dr. Dombóvári Ottó s.k.
polgármester jegyző
1

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

2

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

3

Törölve a 22/2006. (V. 19.). Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

4

az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló – a 36/2002 (III.7.) kormányrendelettel módosított – 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK)

5

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

6

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

7

11-es út – Pomázi út – közigazgatási határ – 1108 jelű, budakalászi út által határolt terület

8

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

9

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

10

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

11

A 2. számú fedvényterv módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

12

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

13

Jóváhagyva a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

14

Módosította a .27/2014. (XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. december 6-tól.

15

Jóváhagyva a 27/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelettel, hatályos: 2013. szeptember 11-től

16

Beillesztette az 1/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. február 5-től.

17

Beillesztette a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. szeptember 14-től.

18

. Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

19

Új ponttal kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

20

16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról

21

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

22

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

23

Új ponttal kiegészítve a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

24

Új ponttal kiegészítve a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

25

Beiktatta a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. XII. 14-től.

26

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

27

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

28

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

29

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

30

Új bekezdéssel l kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

31

Új bekezdéssel l kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

34

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

35

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

36

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

38

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

39

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

40

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

41

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

42

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

43

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

44

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

45

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

46

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

47

Az egész bekezdés módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

48

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

49

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

50

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

51

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

52

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

53

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

54

Táblázat kiegészítve a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

55

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

56

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

57

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

58

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

59

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

60

Módosítva a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendeletttel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

61

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

62

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

63

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

64

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

65

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

66

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

67

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

68

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

69

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

70

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

71

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

72

Új ponttal kiegészítve a 22/2006. (V: 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től

73

Új bekezdéssel l kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

74

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

75

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

76

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

77

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

78

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

79

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

80

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

81

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

82

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

83

Módosítva a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

84

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

85

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

86

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

87

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

88

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

89

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

90

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

91

Kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

92

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

93

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

94

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

95

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

96

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

97

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

98

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

99

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

100

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

101

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

102

Új 11-es bekezdéssel kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

103

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

104

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

105

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

106

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

107

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

108

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

109

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

110

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

111

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

112

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

113

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

114

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

115

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

116

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

117

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

118

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

119

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

120

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

121

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

122

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

123

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

124

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

125

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

126

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

127

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

128

Táblázat kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

129

Módosította a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

130

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

131

Módosítva a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

132

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

133

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

134

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

135

Beillesztette a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

136

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től, Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

137

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

138

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

139

Módosította a 23/2013. (VII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. július 3-tól

140

Módosította a 36/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

141

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

142

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

143

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

144

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

145

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

146

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

147

a védőtávolság mintegy 150 m-re csökken

148

Módosította a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

149

Módosította a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

150

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

151

Módosította a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

152

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

153

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

154

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

155

Módosította az 1/2017. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. február 5-től.

156

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

157

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

158

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

159

Módosítva a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

160

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

161

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

162

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

163

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

164

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

165

Módosítva a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

166

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

167

Módosítva a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

168

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

169

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

170

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

171

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

172

Beillesztette a 27/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. szeptember 11-től

173

Beillesztette a 27/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. szeptember 11-től

174

Beillesztette a 27/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. szeptember 11-től

175

Új bekezdéssel kiegészítve a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

176

Új bekezdéssel kiegészítve a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

177

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

178

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

179

A teljes c) pont módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

180

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

181

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

182

Módosította a 37/2015. (XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. XII. 14-től

183

A táblázat módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

184

A táblázatot módosította a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

185

A táblázatot módosította a 36/2015. (XI. 17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. XII. 14-től.

186

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

187

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

188

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

189

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

190

Új paragrafussal kiegészítve a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

191

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

192

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

193

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

194

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

195

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

196

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

197

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

198

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

199

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

200

Teljes g) pont módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

201

Új ponttal kiegészítve 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

202

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

203

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

205

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

206

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

207

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

208

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

209

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

210

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

211

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

212

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

213

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól.

214

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

215

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

216

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

217

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

218

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

219

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

220

Új paragrafussal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

221

a hatályba lépéskor: a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet

222

hatályba lépéskor 43/2000.(IX.15.) Önk. sz. rendelet

223

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

224

hatályba lépéskor a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

225

Új bekezdéssel kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

226

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

227

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

228

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

229

Az utolsó mondattal kiegészítette a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2008. XII. 09-től.

230

a hatályba lépéskor a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, A bekezdés módosítva a 32/2004. (IX.01.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

231

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

232

a 2002. jan. 1-től hatályos 98/2001.(VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint

233

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

234

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

235

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

236

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

237

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

238

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

239

Új bekezdéssel kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

240

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

241

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

242

Új bekezdéssel kiegészítve a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

243

Módosítva a 23/2009.(VI. 15.) Önk. sz. rendelettel Hatályos 2009. VI. 15-től.

244

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

245

Módosítva a 22/2006. (V. 19.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2006. VI. 01-től.

246

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

247

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

248

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

249

Új bekezdéssel kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

251

Módosítva az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

252

Törölve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

253

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

254

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

255

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

256

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

257

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

258

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

259

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

260

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

261

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

262

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

263

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

264

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

265

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

266

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

267

Új ponttal kiegészítve az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

268

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

269

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

270

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

271

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

272

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

273

A bekezdés módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

274

A bekezdést beiktatta a 42/2008. (XI. 14.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2008. XII. 09-től.

275

Hatályát vesztette az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

276

Hatályát vesztette az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

277

Hatályát vesztette az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

278

Hatályát vesztette az 53/2011.(XII. 9.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2012. I. 8-tól

279

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

280

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

281

Hatályát vesztette a 18/2014. (VIII.15.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2014. szeptember 14-től.

282

Beillesztette a 21/2017. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. június 21-től.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás