Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

218/2002. (X. 24.) Korm. rendelet

a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2002.11.15.

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének ,,Főiskolai szintű szakok'' fejezete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt színész szak képesítési követelményével.

2. § A színész alapképzési szak kreditrendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek a művészeti szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 9. számú melléklete határozza meg.

3. § Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba.

Melléklet a 218/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez


SZÍNÉSZ SZAK

1. A képzési cél
Színészek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a változó igényű színészi feladatok magas szintű megoldására, jártasak a művészetek – színházművészet – szakterületén, ismerik a művészetek elméletét, értik a művészetek társadalmi, kulturális szerepét. Kellő szintű idegennyelv-tudásuk birtokában alkotótársként vagy önállóan művészi feladatokra felkészülve tevékenyen képesek bekapcsolódni a művészeti-esztétikai kultúra folyamatainak formálásába.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Színész.

3. A képzési idő
6 félév.
Az 1. számú melléklet 3. b) pontjára is tekintettel a tanórák száma 3100–3200, a megszerezhető kreditpontok száma: 180.
A teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva:
– a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: legalább 75%;
– a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 5–10%;
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 4–10%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános és szakelméleti ismeretek az összes kredit 25–30%-ában:
A tananyagszerkezetben meghatározó jelentőségű – az egyetemes és nemzeti kultúrán belül – a művészet értékeinek befogadására irányuló képzés, melynek része a művelődéstörténet, költészettan, egyetemes és magyar dráma- és színháztörténet, művészettörténet, műelemzés és szerepelemzés, informatika, tanulásmódszertan, az önismeret fejlesztése, az idegennyelvi képzés.
b) Szakmai ismeretek, készségek és képességek az összes kredit 60–70%-ában:
A szakmai képzés a hallgatókat végigvezeti a színházi alkotás folyamatán, a céltudatos színpadi cselekvés, a partnerrel és az előadás további szereplőivel való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás lépcsőfokain.
A képzés első szakaszában történik a technikai készségek megerősítése (mozgás, tánc, hangképzés, beszédművelés), a színészi képzelet és kifejezőerő fejlesztése (improvizációk, helyzetgyakorlatok, zenés előgyakorlatok), valamint a személyiség és alkotótehetség megismerése. A második szakaszban a színjáték oktatása műhelymunkaszerűen folyik. El kell sajátítani az eltérő műfajú előadások és a különböző karakterű szerepek megformálásának eszközeit, ezeket a készségeket színpadi formában be kell tudni mutatni. Ebben a szakaszban lehetőséget kell teremteni színházi, film-, televíziós, rádiós és szinkronfeladatok megoldásában való közreműködésre. A képzés lezárásaként egy prózai és egy zenés produkció előkészítésében és bemutatásában kell részt venni.
c) Kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak (az intézmény tantervében meghatározottak szerint):
A színháztudományok és az ahhoz kapcsolódó művészetpszichológia, etika, művészetszociológia, kutatásmódszertan, tanulásmódszertan, önismereti gyakorlat, informatika, színházelmélet, nevelőszínház-drámapedagógia.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
5.1. Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a kötelező szigorlati tárgyak: művészettörténet, illetve egyetemes és magyar dráma- és színháztörténet.
5.2. A szakmai főtárgyakból a tantervben előírt gyakorlati vizsgák, amelyek egyben rostavizsgák is. A ,,nem felelt meg'' minősítéssel a tanulmányok nem folytathatók.
5.3. A szakdolgozat követelményei: egy dráma- vagy szerepelemzés, színházi korszak vagy irányzat, komplex színészpedagógia bemutatása, a magyar színháztörténet vagy a kortárs színészi szakma valamely jeles személyiségének portréja. A szakdolgozat 10 kreditpont értékű.

6. Záróvizsga
6.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a két kötelező szigorlat sikeres letétele,
– a szakdolgozat elkészítése,
– egy idegen nyelvből legalább alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.
6.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése, az azzal kapcsolatos kérdések megválaszolása,
– egy, színházban bemutatott nyilvános előadás legalább két különböző jellegű színpadi szerep megformálásával,
– a színházelméleti kérdéseket felölelő szóbeli vizsga.
6.3. A záróvizsga eredményének kiszámítása:
A záróvizsga eredménye a vizsgarészekre kapott osztályzatok számított számtani átlaga.
1

A rendeletet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2007. szeptember 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás