Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól

2002.12.21.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Ez a rendelet szabályozza a Nemzeti Földalaphoz (a továbbiakban: NFA) tartozó vagyon nyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kincstári vagyon kezeléséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A vagyonnyilvántartásban az NFA intézményi vagyonától el kell különíteni a hozzárendelt vagyont.

(2) Az NFA hozzárendelt vagyonába tartozó ingatlanvagyon nyilvántartásának elkülönítetten kell tartalmaznia az erdőt, az egyéb termőföldet és a művelés alól kivett területet.

(3) A vagyonnyilvántartásnak – összhangban az agrárstatisztikai elemzés céljaival és az EU követelményeivel – a vagyon egészéről, valamint ezen belül a földrészletekről részletes adatokat kell tartalmaznia.

(4) A vagyonnyilvántartási rendszer magában foglalja a vagyonba tartozó egyes földrészletek adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó okiratokat.

(5) A vagyonnyilvántartás számítógépes rendszerének összekapcsolhatónak kell lennie az ingatlan-nyilvántartással és az Országos Erdőállomány Adattárral.

(6) Az NFA által értékesített, illetőleg hasznosított ingatlanok adatait, valamint az ezzel összefüggő okiratokat, a vagyonértékesítést, illetve a hasznosítás befejezését követő 5. év végéig meg kell őrizni.

3. § (1) A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya.

(2) Erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet is, ami az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként van bejegyezve, de az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szerepel.

(3) A vagyonnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdoni lapon szereplő valamennyi adatot, bejegyzett jogot, feljegyzett tényt (a továbbiakban együtt: adatot) erdő esetében pedig az érvényben levő üzemtervi adatokat is.

(4) A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartalmaznia kell:

a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó adatait,

b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontját és időtartamát,

c) a haszonbér éves összegét, fizetésének esedékességét, teljesítésének idejét,

d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információkat (így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás, annak összege stb.),

e) hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot,

f) az ingatlan könyv szerinti értékét,

g) a 10 évre szóló erdőgazdálkodói üzemterv alapján az erdőrészlet – ideértve a rész erdőrészletet is – azonosítóját és területét,

h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatokat,

i) a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan tulajdonát, illetve használatát érintő hatósági határozatokat,

j) egyéb, az a)–i) pont hatálya alá nem tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő adatokat.

(5) Az NFA köteles viselni minden, a vagyonnyilvántartás alapjául szolgáló adat- és egyéb információszolgáltatással kapcsolatban államigazgatási szervnél felmerült költséget.

4. § Az NFA a tulajdonosi jogok gyakorlása részeként a vagyon használóit, hasznosítóit közvetlenül, illetőleg az illetékes körzeti földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESz) bevonásával – az e szervekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint – ellenőrzi, és szükség szerint kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét.

5. § Az NFA-nak az általa kezelt vagyon hasznosítására annak felmérését és nyilvántartásba vételét követően – figyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben, valamint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban megfogalmazott célkitűzésekre is – tervet kell készítenie.

6. § Az NFA a vagyonkezelésében levő termőföld Kormány által jóváhagyott szociális földprogram keretében történő haszonbérbe adása esetén az önkormányzat által kijelölt haszonbérlővel köt haszonbérleti szerződést.

7. § Az NFA-nak az általa kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó tervkészítésnél figyelembe kell vennie a következő szempontokat:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését;

b) családi gazdaságok kialakítását és megerősítését;

c) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását;

d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a mezőgazdasági termelés összehangolását a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (pl. árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatását;

f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítését;

g) a földpiac élénkítését és szabályozását;

h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítését;

i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítését,

ia) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzését,

ib) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzését;

j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartását;

k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozását;

l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzését és befolyásolását,

la) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezését,

lb) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítését, támogatását, esetenként végrehajtását,

lc) művelési ágváltás támogatását;

m) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítását;

n) a birtoknagyság alkalmassá tételét az EU-támogatások lehívhatóságához;

o) szociális földprogram kedvezményezett támogatását;

p) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők kedvezményezett támogatását;

q) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítását (pl. oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás).

8. § Az NFA a szociális földprogram keretében az önkormányzat által kijelölt haszonbérlővel kötendő szerződésben a haszonbér mértékét a haszonbérlő szociális helyzetének mérlegelésével állapítja meg.

9. § A haszonbérlő – 5 évet meghaladó haszonbérleti idő esetében – saját költségére köteles a haszonbérbe vétel időpontját követő 1 éven belül, a termőföldön – 5 hektárt meghaladó haszonbérelt területen 5 hektáronként egy átlagmintával, 5 hektárnál kisebb, de nem összefüggő haszonbérelt területeknél minden földrészletre külön-külön – akkreditált laboratóriummal talajvizsgálatot végeztetni, amelynek különösen a következőkre kell kiterjednie: pH-érték, Arany-féle kötöttségi szám, humusztartalom, mésztartalom – majd legalább 5 évenként – makro- és mikrotápelem-tartalom. A vizsgálat eredményéről köteles tájékoztatni a haszonbérbe adót. Erdő esetében e rendelkezést nem kell alkalmazni.

10. § (1) Az NFA részére ingatlan értékbecslési tevékenységet az végezhet, akit az NFA pályázat útján kiválaszt, és a saját részére vezetett névjegyzékbe felvesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázaton az vehet részt, aki

a) ingatlangazdálkodó és ingatlanszakértő felsőfokú képesítéssel és 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik, és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőként névjegyzékbe vették,

c) szakmai referenciával rendelkezik.

(3) A pályázat alapján az NFA névjegyzékébe történő felvétel 2 év időtartamra szól, amelynek lejártával az NFA újabb pályázatot ír ki.

(4) A pályázatok elbírálása céljából az NFA bíráló bizottságot hozhat létre.

(5) A pályázat alapján összeállított névjegyzéket az NFA internetes honlapján és más módon közzéteszi. Az NFA a szakértői névjegyzékben szereplők ingatlanforgalmi értékbecslését fogadja el.

11. § (1) Az NFA az ajánlati árat

a) részletes ingatlan értékbecsléssel, vagy

b) a rendelet alapján megvalósított egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel, vagy

c) az illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján

állapítja meg.

(2) Egyszerűsített ingatlan értékbecslésnek minősül, amikor az NFA az ajánlati árat saját nyilvántartása, a földhivatal által az NFA részére külön megállapodás alapján a termőföld adásvételére kötött szerződésekben szereplő ár információk alapján nyújtott, vagy termőföld esetén a rendelet 1. számú mellékletében, míg erdő esetében a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerinti egyszerűsített módszerrel állapítja meg. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

(3) Amennyiben az NFA AK részarányt vásárol meg, az 1 AK forintban számított ellenértékét a helyben kialakult szántó művelési ágú átlagos földár alapján kell megállapítani.

12. § (1) Részletes ingatlan értékbecslést kell alkalmazni abban az esetben, ha

a) az ajánlati ár egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel nem állapítható meg, vagy

b) az eladó az egyszerűsített ingatlan értékbecslést nem fogadja el.

(2) Egyszerűsített ingatlan értékbecslés abban az esetben alkalmazható, ha az NFA 1 éven belül ugyanattól a tulajdonostól ugyanazon a településen legfeljebb 500 ezer forintért vásárol az állam javára termőföldet, illetve erdőt.

(3) Ha az NFA az egyszerűsített ingatlan értékbecslési eljárás során megállapítja, hogy annak feltételei nem állnak fenn, részletes ingatlan értékbecslést kell elvégezni.

(4) Erdő esetében csak olyan értékelés fogadható el, amely a Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve jogelődjének Erdőmérnöki Karán az ,,Erdőérték és kárérték számítás'' tanfolyamon oktatott módszer szerint készült.

13. § (1) Amennyiben az NFA által kötött szerződés bármelyik fél részére fizetési kötelezettséget állapít meg, annak mértékét a 11–12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Az ingatlan értékbecslést meghaladó összegben az NFA fizetési kötelezettséget nem vállalhat.

14. § (1) Amennyiben a termőföld, erdő, művelés alól kivett terület tulajdonosa az NFA részére szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a szerződés által érintett tulajdon értéke az egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazható értékhatárt meghaladja, az ajánlatához csatolnia kell a névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által elkészített részletes ingatlan értékbecslést, továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a részletes ingatlan értékbecslésben foglaltakat elfogadja.

(2) Amennyiben a részletes ingatlan értékbecslésre életjáradéki szerződés megkötésével összefüggésben, vagy az NFA kezdeményezésére kerül sor, annak díját az NFA fizeti meg.

15. § (1) A haszonbér mértékét a szerződő felek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a rendelkezésre álló piaci információk alapján állapítják meg.

(2) Amennyiben a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltak ezt indokolttá teszik, az NFA az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a haszonbérleti díjat.

(3) A haszonbér-mérséklés mértékének, megállapításának, igazolásának részletes feltételeit NFA által meghatározott, és az NFA internetes honlapján, illetőleg más szokásos módon közzétett szabályzat tartalmazza.

16. § (1) Az NFA vagyonkezelői szerződéseire, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat a Tv.-ben, valamint e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 13. § (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az NFA vagyonkezelői szerződést köt.

17. § (1) Az illetékes államigazgatási szervek a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanvagyon tulajdonát, illetve használatát – ideértve az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt is – érintő hatósági határozatok egy példányát kötelesek az NFA-nak megküldeni.

(2) Amennyiben a földhasználó állami tulajdonban levő, a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ingatlant is használ, a földhasználóként történő nyilvántartásba vételről rendelkező határozat egy példányát az NFA-nak is meg kell küldeni.

(3) A földhasználónak, illetve erdőgazdálkodónak a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan földhasználati tevékenységével összefüggésben elkövetett szabálysértés miatti megbírságolásáról szóló határozatot és a bírságot kirovó egyéb közigazgatási határozatot tájékoztatásul az NFA-nak is meg kell küldenie.

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet.

(3) Az egységes vagyonnyilvántartási rendszer kialakítása érdekében:

a) a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek – a b) pontban foglaltak szerinti kivétellel – kötelesek az NFA részére legkésőbb 2002. december 31-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó nyilvántartási és hasznosítási adatokat, valamint az ezzel kapcsolatos okiratokat;

b) a honvédelmi rendeltetésű ingatlanok esetében az a) pont szerinti feladatok ellátásáról a Honvédelmi Minisztérium és az NFA külön állapodik meg azzal, hogy az adatokat legkésőbb 2003. december 31-ig kell átadni az NFA részére;

c) a területileg illetékes körzeti földhivatalok kötelesek az NFA részére 2003. január 31-ig elektronikus adathordozón átadni – közutak kivételével – annak az ingatlanvagyonnak 2002. december 31-i állapotot tükröző ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, vagy amelyek tulajdonosa nem állapítható meg.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásával összefüggő részletes feltételekről – ideértve az adatszolgáltatás módját, illetve tartalmát is – az NFA az érintett szervezetekkel közvetlenül állapodik meg. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez


Termőföld egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazandó szempontok

1. A termőföld helyben kialakult földhasznosításához igazodó ajánlati ár megállapítása

A Nemzeti Földalap részére vásárlásra felajánlott termőföld piaci vételárának megállapításánál, az egyszerűsített ingatlan értékbecslés során az alábbi elveket kell követni:
– a föld értéke reális legyen,
– fejezze ki a földek potenciális termőképességét és fekvési viszonyait,
– az ország egész területén egységes elvek alapján értékelje a termőföldeket,
– vegye figyelembe a földek használati értékének várható változásait,
– egyszerű, gyorsan áttekinthető legyen,
– fejezze ki a művelési ágak sajátosságait,
– kövesse a földpiaci mozgásokat, szabadpiaci kondíciókat (értékesíthetőség stb.), különös tekintettel az EU-csatlakozás e téren várható hatásaira.

1.1. A termőföld ajánlati árának meghatározása
Alapadatok:
– helység:     
– helyrajzi szám:     
– művelési ág:     
– terület: ......................................... ha      m2
– kataszteri tiszta jövedelem:      AK
– 1 hektárra jutó kataszteri tiszta jövedelem:     AK/ha

A termőföld ajánlati árának meghatározása a következő képlet alkalmazásával történik:

 

A x P x IR x Má

Fá =

––––––––––––––

 

i
ahol:
Fá    = 1 ha termőföld ajánlati értéke, Ft/ha
A    = a termőföld 1 ha-ra jutó kataszteri tiszta jövedelme, AK/ha
P    = a termőföld 1 ha-ra jutó normatív jövedelme étkezési búza kg-ban, kg/AK
IR    = az étkezési búza tárgyévi irányára, Ft/100 kg
I    = tőkésítési kamatláb %
Má    = művelési ág szerinti szorzótényező

A művelési ág szerinti szorzótényezők a következők:
A szorzókulcsok:
Szántó    1
Rét    0,8
Legelő    0,4
Kert    1
szőlő és gyümölcsös:

 

ültetvény kora (év)

 

Szántóérték + [ 1 –

–––––––––––––––

] x TK

 

élettartam (év) +

 

TK = a mindenkori támogatási rendeletben megadott telepítési költség.
élettartam = az amortizációs kulcs szerinti élettartam.
nádas, halastó: egyedi értékelés (helyi piaci ár).

A termőföld ajánlati árának összege az 1 ha-ra megállapított ajánlati ár (Fá) és a termőföld igazolt területének szorzata. A földrészleten belül azonos művelési ágba tartozó, de eltérő kataszteri tiszta jövedelmű alrészletek, vagy több különböző művelési ágba tartozó alrészletek esetén az ajánlati árat alrészletenként kell a fenti számítási módszer alkalmazásával megállapítani; a földrészlet ajánlati árát ebben az esetben az alrészletek ajánlati árának összege képezi.

A termőföld ajánlati árának meghatározása során:
– a termőföld 1 ha-ra jutó normatív jövedelmeként (P) 30 kg/AK étkezési búza mennyiséget,
– a tőkésítési kamatláb (i) értékének pedig 6,5%-ot kell figyelembe venni.

2. számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez


Az erdővagyon egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazandó szempontok

1. Az erdővagyon ajánlati árának meghatározása
A Nemzeti Földalap részére felajánlott erdő esetében az egyszerűsített értékelés során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
a) Az erdővagyon értéke az erdei termőhely (föld) és az erdőállomány értékéből tevődik össze. A földérték fatermési osztályok szerint fejezi ki a potenciális termőképességet a tényleges állományviszonyok alapján. Figyelembe kell venni az erdőpiac kialakulatlanságát és az értékváltozás várható irányait [gyorsan növő fafajok felértékelődése, egyéb hasznosítások (vadgazdálkodás) értéknövelő hatása].
b) Az erdőállomány érték meghatározásánál fiatal korban a befejezett erdő értékéből kell kiindulni. Idősebb korban az erdőállomány fatérfogata és mellmagassági átmérői alapján kell meghatározni az értéket.
c) Az erdőgazdasági a tájak és az Állami Erdészeti Szolgálat illetékességi körzetei közötti különbségektől el lehet tekinteni.

2. Az erdőterület értékének meghatározása
A földrészleten belül elhelyezkedő erdőrészletek területe és ezen belül a főállományt alkotó fafaj szerinti célállomány és annak fatermő képessége az ERTI-féle hat fatermési osztálynak megfelelően kerüljön meghatározásra.
Az erdőterület fajlagos értékét az 1. táblázatból fatermési osztály függvényében kell kikeresni. Az erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb területek (tisztások, utak stb.) értékét 10 000 Ft/ha értékben kell figyelembe venni.

3. Az erdőállomány értékének meghatározása
Az erdőállomány terület alapján számított költségértékét a 2. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani.
A fiatal korban az erdőállomány értékét annak függvényében kell kiszámítani, hogy az befejezett vagy folyamatban lévő erdősítésnek számít-e.
Fiatal erdőállomány esetében először azt kell eldönteni, hogy a folyamatban levő, vagy befejezésre tervezett erdősítést állapota alkalmassá teszi-e az erdőnevelési munka folytatására. Amennyiben nem (az erdősítést meg kell ismételni), az erdőállományt értékkel figyelembe venni nem lehet.
Folyamatban lévő erdősítés esetén a megadott alapértékhez hozzá kell adni a táblázatban szereplő befejezett és a folyamatban lévő erdősítés különbségének az erdősítés korára eső értékrészét.
Pl. befejezett erdő értéke bükk fafaj esetén 9 éves korban: 275 000 Ft.
Folyamatban lévőé: 192 000 Ft.
A befejezés időpontja 9 év, 1 évre 9200 Ft.
Ha az erdősítés kora pl. 7 év, akkor az erdősítés értéke 192 000 Ft + 7 x 9200 = 256 000 Ft.
Befejezett erdő esetén, ha annak kora nem haladja meg a 2. táblázatban jelzett értéket, közbesítéssel határozzuk meg az állomány értékét. Idősebb korban a fajlagos állomány érték átmérő szerinti táblázatát használva határozzuk meg az állomány értékét.
Az erdőállomány fajlagos értékét (kitermelési érték) fatérfogat szerint az átmérő figyelembevételével a 3. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani.
Az erdőrészletekben a fafajra eső tényleges fatérfogatot szorozzuk az adott tényleges átmérőhöz tartozó értékekkel. Szükség esetén közbesítést végzünk. Mind a fiatal erdők esetében, mind az idősebb erdők esetében figyelembe vettük az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét, illetve az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettséget. Ezekkel tehát további korrekció nem végezhető.

1. táblázat

Talajérték (E Ft/ha)

Fafaj/termőhelyi osztály

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Kocsányos tölgy

209

180

127

91

56

25

Kocsánytalan tölgy

198

171

120

86

53

24

Cser, gyertyán

42

28

12

6

4

3

Bükk

211

189

174

130

93

59

Akác

52

33

12

6

4

3

Egyéb kemény lomb

65

38

25

7

5

3

Nemes nyár

172

152

124

89

12

3

Hazai nyár

111

84

55

29

5

3

Egyéb lágy lomb

130

78

58

49

30

10

Erdei fenyő

145

105

58

47

23

8

Fekete fenyő

102

75

43

32

17

6

Lucfenyő

185

167

115

83

51

20


2. táblázat

Faállomány költségértéke (E Ft/ha)

Fafaj/kor

Folyamatban lévő

Befejezett

10–20 év

20–30 év

30–40 év

Felújítás időszaka (év)

Kocsányos tölgy

245

350

462

565

691

9

Kocsánytalan tölgy

245

350

462

565

691

9

Cser, gyertyán

105

150

196

240

294

6

Bükk

193

275

363

444

543

7

Akác

56

80

105

–

–

3

Egyéb kemény lomb

140

200

264

323

395

5

Nemes nyár

126

180

238

–

–

4

Hazai nyár

70

100

130

159

195

5

Egyéb lágy lomb

70

100

130

159

195

5

Erdei fenyő

126

180

237

290

355

5

Fekete fenyő

140

200

263

322

394

6

Lucfenyő

154

220

290

355

434

6


3. táblázat

Fajlagos állományérték átmérő szerint (Ft/bruttó m3)

Fafaj/átmérő (cm)

15

20

30

40

50

Kocsányos tölgy

–

1 450

3 500

5 250

6 200

Kocsánytalan tölgy

–

1 350

4 050

6 000

7 200

Cser, gyertyán

350

700

1 150

1 150

1 150

Bükk

–

2 050

4 500

6 500

7 200

Akác

350

700

1 500

1 500

1 500

Egyéb kemény lomb

350

800

1 650

2 150

2 500

Nemes nyár

–

800

2 000

2 650

2 650

Hazai nyár

–

800

1 850

2 300

2 300

Egyéb lágy lomb

–

700

1 600

1 600

1 600

Erdei fenyő

–

1 650

2 650

3 300

3 800

Fekete fenyő

–

1 400

2 100

2 700

3 100

Lucfenyő

–

1 850

2 950

3 600

4 200
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás