Kifejezéskereső
26/2002. (V. 17.) OM rendelet
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az illetékekről szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében, a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzésről szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (3)–(4) bekezdésében meghatározott miniszterrel (a továbbiakban: a szakképesítésért felelős miniszterrel), a tankönyvkiadás támogatásának elvei és rendje, valamint az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészetoktatási intézményekre, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, illetve a nemzetiségi oktatási intézményekre és kiegészítő kisebbségi oktatást végző iskolákra (a továbbiakban együtt: iskola),
b) az iskola tanulóira, pedagógusaira és más alkalmazottaira,
c) a tanulók szülőire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők),
d) a tankönyvkiadókra és tankönyvforgalmazókra és a tankönyvszerzőkre,
e) a fakultatív hit- és vallásoktatás tankönyvei tekintetében az egyházi jogi személyekre.
(2) Tankönyvvé nyilvánítható a nyomtatott könyv, illetve egyéb, például elektronikus adathordozó (CD, CD-ROM, DVD, videokazetta, más elektronikus adathordozó) (a továbbiakban a nyomtatott könyv és az elektronikus adathordozó együtt: könyv).
(3) Könyvet az e rendeletben meghatározott eljárás szerint lehet tankönyvvé nyilvánítani.
2. § (1) A könyv akkor nyilvánítható tankönyvvé, ha a következő feltételek közül valamelyiknek megfelel:
a) tartalmazza valamely tantárgy egy vagy több évfolyamra meghatározott tananyagát, az érintett korosztálynak megfelelő feldolgozásban,
b) rendszerezi valamely tantárgy, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület ismereteit,
c) olyan szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, növénygyűjtemény, kottagyűjtemény, képlet- és táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, munkafüzet, feladatlap, iskolai szótár, hangfelvétel és audiovizuális mű, amely segítséget nyújt valamely tantárgy, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület egy vagy több évfolyamra meghatározott tananyagának feldolgozásához, az ismeretek elsajátításához és a tanulói képességek fejlesztéséhez.
(2) Egy eljárásban kérhető a könyv nyomtatott és elektronikus formában történő tankönyvvé nyilvánítása, illetve a magyar nyelvű könyv és annak nem magyar nyelvű változatának a tankönyvvé nyilvánítása. Egy eljárásban történő jóváhagyás esetén a nyomtatott formában megjelenő tankönyv alapján megállapítható igazgatási szolgáltatási díjat tíz százalékkal meg kell emelni.
(3) Ha a kizárólagosan nyomtatott formában jóváhagyott tankönyvet utóbb elektronikus hordozón többszörözik, továbbá, ha a már tankönyvvé nyilvánított könyvből a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz, a két tanítási nyelvű oktatáshoz, az idegen nyelven folyó oktatáshoz nem magyar nyelvű változatot készítenek, és a könyv tartalma, a feldolgozás módja, a grafikai anyaga nem változott meg, akkor a 11. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell a tankönyvvé nyilvánítást lefolytatni.
(4) Ha a tankönyv felhasználási jogát a felhasználási szerződéssel összhangban átengedik – változatlan tankönyv esetén – az eredeti és az új jogosultnak közösen kell kérnie a tankönyvvé nyilvánítási határozat módosítását. A módosítás a tankönyvvé nyilvánítás érvényességének határidejét nem érinti, ezért az eljárásért a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj öt százalékát kell befizetni.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárás, illetve a könyv tankönyvvé nyilvánításának megszűnése
3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás célja annak biztosítása, hogy az iskolai oktatásban tartalmi, formai és technikai szempontok alapján ellenőrzött, megfelelő minőségű tankönyvek álljanak rendelkezésre.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv kiadója nyújtja be az Oktatási Minisztériumhoz. A tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell
a) annak igazolását, hogy a kiadó tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének,
b) azt a könyvet, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik, továbbá az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott adatlapot,
c) nyomtatott könyv esetén a könyv tartalomjegyzékének, borítójának és legalább két fejezetének elektronikus adathordozón rögzített változatát,
d) a kiadói szerkesztő jelentését,
e) a kiadói lektor véleményét,
f) ha rendelkeznek vele, a kiadói könyvészeti véleményt,
g) a szerző, több szerző esetén valamennyi szerző és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó rendelkezik a mű felhasználási jogával,
h) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a könyvet tartós tankönyvként kívánja-e jóváhagyatni,
i) a kiadói szerkesztői jelentést a könyv kerettantervi megfeleléséről (e rendelet 2/a. számú melléklete szerint),
j) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási kérelem mellékleteit öt, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott mellékletet egy példányban kell benyújtani.
(5) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét az e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(6) Tankönyvvé nyilvánításra benyújtható a nyomdakész, szerkesztett kézirat (korrektúralevonat) is. Ha a nyomdakész, szerkesztett kézirat tankönyvvé nyilvánítását kérik, a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez – öt példányban – csatolni kell a végleges könyv könyvészeti (tipográfiai) leírását (formátum, tükörméret, körülvágott méret, betűtípus, betűfokozat, címfokozatok, kiemelési módok, papírfajta stb.), továbbá az ábrák, a fotók jegyzékét, illusztrációk, fényképek és szakrajzok esetén a tervezett ábra-, illetve képmennyiség legalább ötven százalékát. Közölni kell továbbá a könyv tervezett terjedelmét is A/5 ívben.
(7) A tankönyvvé nyilvánítás során elfogadott kézirat alapján elkészült könyvet, legkésőbb a következő év április 30-áig, be kell mutatni könyvészeti vizsgálatra, illetve a hibák javítását ellenőrző referensi vizsgálatra.
(8) Ha a könyvet elektronikus hordozón többszörözve kérik tankönyvvé nyilvánítani, a kérelemhez a (3) bekezdés a)–b), d)–e), g)–i) pontjában felsorolt mellékleteket kell csatolni. Ha az elektronikus hordozón többszörözött tankönyv nyomtatott formában történő tankönyvvé nyilvánítását kérik, a kérelemhez a (3) bekezdés b)–c) és f) pontjában foglaltakat kell csatolni a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(9) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben elektronikus többszörözéskor a (3) bekezdés b), e), i) pontjában foglaltakat kell csatolni a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
4. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás előtt a kiadó – előzetes minősítési eljárásban – kérheti annak tájékoztató jellegű megállapítását, hogy a könyv alkalmas-e arra, hogy lefolytassák a tankönyvvé nyilvánítási eljárást. Az előzetes minősítési eljárásban a tantervi szabályozásnak való megfelelőségnek a 2/b. számú melléklet alapján, illetve azoknak a nyilvánvaló hiányosságoknak a megállapítására kerülhet sor, amelyek részletes szakértői vizsgálat nélkül is feltárhatók. A referens csak azokat a szempontokat vizsgálja, amelyeknek a nem teljesítése önmagában is kizárja a tankönyvvé nyilvánítást. Az előzetes minősítési eljárásban a benyújtott könyv minősítése a következő lehet:
a) a könyv részletes minősítésre nem alkalmas,
b) a könyv részletes minősítésre alkalmas.
(2) Az előzetes minősítési eljárásban kialakított minősítés közlésekor a feltárt hiányosságokat is ismertetni kell.
(3) Az előzetes minősítési eljárásban a 3. § (2)–(5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adatlapon fel kell tüntetni az ,,ELŐZETES MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS'' megnevezést, továbbá az igazgatási szolgáltatási díjnak csak a tíz százalékát kell befizetni. Amennyiben a kiadó az előzetes minősítési eljárás után kéri a tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatását, új adatlapot kell benyújtani, és be kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díj további kilencven százalékát. Ha a kiadó nem kívánja megindítani a tankönyvvé nyilvánítási eljárást, részére – a befizetett igazgatási szolgáltatási díj, a könyv egy példánya és az adatlap kivételével – a benyújtott mellékleteket vissza kell küldeni.
5. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak mellett – vizsgálni kell a következőket:
a) a könyv alkalmas-e a kerettantervben meghatározottaknak megfelelően az adott tantárgy tananyagtartalmának közvetítésére, az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá
aa) nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettantervében meghatározottak szerint alkalmas-e a kisebbségi oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
ab) két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében meghatározottak szerint alkalmas-e a két tanítási nyelvű iskolai oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
ac) fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint alkalmas-e a tanulók fogyatékosságához igazodó sajátos felkészítésre, felkészülésre;
b) alapfokú művészetoktatás esetén, hogy a könyv alkalmas-e az Alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére;
c) szakmai tankönyv esetén, hogy a könyv alkalmas-e a szakképzés központi programjában (tantervében) meghatározottak szerint a szakmai vizsgára történő felkészítésre, felkészülésre;
d) ha a könyv olyan tantervhez készült, amely – a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 12. §-ában meghatározottak szerinti – alkalmazási engedéllyel rendelkezik, a könyv alkalmas-e az engedély kiadásához alapul szolgáló tanterv tananyagtartalmának közvetítésére;
e) ha az iskolában a nevelő és oktató munka a közoktatásról szóló törvény 23. §-ában meghatározottak szerint kiadott engedély alapján folyik, a könyv alkalmas-e az átadni kívánt – az engedély kiadásához alapul szolgáló – ismeretek közvetítésére;
f) a csatolt nyilatkozat [3. § (3) bekezdés g) pontja] alapján a kiadó rendelkezik-e a mű tankönyvenkénti felhasználásához szükséges felhasználási joggal.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy
a) található-e a könyvben olyan megállapítás, értékelés, amely nincs összhangban az általános emberi normákkal, értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel,
b) tartalmaz-e a könyv a nemzeti, etnikai, vallási vagy más kisebbségre nézve sértő, illetve gyűlölet keltésére alkalmas kijelentést, ábrát, fotót, grafikát stb.,
c) tartalmaz-e a könyv politikai állásfoglalást,
d) tartalmaz-e üzleti reklámot.
(3) Az e §-ban meghatározottakat a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során végig vizsgálni kell. Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, illetve, amelyik – bármilyen módon – megvalósítja a (2) bekezdésben foglaltakat. A (2) bekezdésben meghatározottak megvalósításával összefüggő vita eldöntéséhez be kell szerezni az Országos Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
6. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról, a tankönyvvé nyilvánítás módosításáról, meghosszabbításáról, a tartós tankönyvvé nyilvánításáról, illetve a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről az oktatási miniszter – az e rendelet szerint létrehozott – tantárgyi bizottságok, a nemzetiségi tankönyvi bizottságok, továbbá az e rendeletben meghatározott esetben az Országos Köznevelési Tanács e célra létrehozott bizottságának (a továbbiakban: Tankönyv és Taneszköz Bizottság), illetve az Országos Kisebbségi Bizottság e célra létrehozott bizottságának (a továbbiakban: Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság) javaslata alapján dönt. A tantárgyi és a nemzetiségi tankönyvi bizottságok listáját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás három tanévre szól. A tankönyvvé nyilvánításról szóló határozatnak tartalmaznia kell, hogy mely tanévtől kezdve érvényes, és hogy a könyv tartós tankönyvnek minősül-e.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – az e rendeletben meghatározattak szerint – szakértőt kell igénybe venni.
(4) Az előzetes minősítési eljárásban – az e rendeletben meghatározattak szerint – referenst kell igénybe venni.
7. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban szakértőként közreműködik
a) a tudományos-szakmai szakértő, aki a tankönyv tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről,
b) a pedagógiai-didaktikai szakértő, aki a tankönyv taníthatóságáról és tanulhatóságáról, valamint a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangjáról,
c) a nyelvi szakértő, aki a tankönyv nyelvezetéről, érthetőségéről, stílusáról,
d) a könyvészeti szakértő, aki a tankönyv technikai kivitelezéséről, esztétikai és egészségügyi követelményeknek való megfelelőségéről,
e) a multimédia szakértő, aki az elektronikus adathordozóra készült tankönyv használhatóságáról és szükségességéről készít írásos véleményt. A szakértők az írásos véleményüket az e rendelet 5. számú mellékletében található szempontok szerint készítik el. A véleményhez kitöltve csatolni kell az e rendelet 5. számú mellékletében található értékelőlapokat is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szakértők (a továbbiakban: tankönyvi szakértő) véleménye alapján, a tantárgyi, illetve nemzetiségi referens összegző jelentést készít a tantárgyi bizottságnak. Ezenkívül megvizsgálja a tantervi szabályozásnak való megfelelés szempontjából a 2/b. számú melléklet szerint a tankönyvet. A referens feladata – az e rendeletben meghatározottak szerint – a tankönyv beválásáról szóló referensi vélemény elkészítése is.
(3) Képlet- és táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, növénygyűjtemény, kottagyűjtemény, iskolai szótár, hangfelvétel és audiovizuális mű esetében elegendő, ha a referens készít pedagógiai, szakmai szakértői véleményt a tantárgyi bizottság számára arról, hogy a beadott mű megfelel-e a követelményeknek.
(4) Tankönyvi szakértő és tantárgyi, nemzetiségi referens az lehet, aki az Országos Köznevelési Tanács, illetve az Országos Kisebbségi Bizottság által meghirdetett nyilvános pályázat eredményeként – az oktatási miniszter döntése alapján – öt évre felkerül a tankönyvi szakértői, illetve referensi névjegyzékre. A pályázónak csatolnia kell valamely pedagógiai-szakmai szervezet írásos ajánlását is. A tankönyvi szakértői és a tantárgyi, nemzetiségi referensi névjegyzéket az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell megjelentetni.
(5) Nem működhet közre a tankönyvvé nyilvánítással, illetve a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos eljárásban a könyv szerzője, szerkesztője, továbbá az, aki az adott tankönyv kiadásában és forgalmazásában kiadóként, szerzőként, illetve szerkesztőként érdekelt vagy ellenérdekelt, továbbá a szerző közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki a tankönyvvé nyilvánítási eljárást megindító kérelem benyújtását megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója.
(6) A tankönyvi szakértő mindaddig, amíg a szakértői névjegyzéken szerepel, tankönyvkiadó által adott megbízásból azonos szakterületen nem láthat el tankönyvírói és szerkesztői tevékenységet.
(7) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő személy minden esetben köteles írásos nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy az adott eljárásban vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.
(8) Abban az esetben, ha a kiadó a saját könyvészeti szakértője írásos nyilatkozatát – amely az e rendelet 5. számú mellékletében lévő könyvészeti szakértői szempontoknak megfelelő tartalmú vizsgálatról szól – becsatolja a tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez, akkor a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban könyvészeti szakértőt nem kell igénybe venni, és az igazgatási szolgáltatási díjat tizenöt százalékkal csökkenteni kell.
8. § (1) A tantárgyi bizottság öt főből, egy elnökből és négy tagból áll. Működéséhez szükséges feltételekről az Oktatási Minisztérium gondoskodik. A tantárgyi bizottság elnökét és tagjait az oktatási miniszter bízza meg, illetve menti fel. A megbízás két évre szól. A megbízás meghosszabbítható. A tantárgyi bizottság elnökére javaslatot tehet a közoktatásról szóló törvény 96. §-ának (4) bekezdése, illetve 97. §-ának (2) bekezdése alapján nyilvántartott pedagógus szakmai szervezet.
(2) A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki a 7. § (4) bekezdésének megfelelően szerepel a tankönyvi szakértői, illetve a referensi névjegyzékben.
(3) A tantárgyi bizottság – a szakértői vélemények és a referensi jelentés alapján – javaslatot tesz az oktatási miniszternek a könyv tankönyvvé nyilvánítására vagy a tankönyvvé nyilvánítás elutasítására.
(4) A tantárgyi bizottság döntéseit bizottsági ülésen, többségi szavazattal hozza meg. A tantárgyi bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy a bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság döntéseit és azok indokolását.
(5) A tantárgyi bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízás megszűntével,
b) felmentéssel,
c) lemondással,
d) a tag halálával.
(6) A szakmai előkészítő ismeretek, a szakmai alapozó oktatás és a szakmacsoportos alapozó oktatás tankönyveire az e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tantárgyi bizottságok helyett szakmacsoportként létrehozott bizottság, a szakmai orientáció tankönyveire pedig azzal az eltéréssel, hogy szakterületenként létrehozott bizottság tesz javaslatot a tankönyvvé nyilvánítással összefüggésben az oktatási miniszternek.
(7) A művészetoktatás – függetlenül attól, hogy a könyvet az alapfokú művészetoktatás, a szakiskolai vagy szakközépiskolai oktatás részére készítették – tankönyveinek jóváhagyására az e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslatot a művészeti áganként – zene, tánc, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – létrehozott bizottság készíti el és küldi meg az oktatási miniszter részére.
9. § (1) Ha a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság nem javasolja a könyv tankönyvvé nyilvánítását, az Oktatási Minisztérium értesíti a kiadót. Az értesítés tartalmazza a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottság jegyzőkönyvben rögzített indoklását. A kiadó betekinthet a könyvről készült szakértői véleményekbe, és nyolc napon belül írásban véleményt nyilváníthat a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság javaslatáról és annak indokolásáról.
(2) A kiadó írásban benyújtott véleményét, továbbá a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottságnak a könyvvel kapcsolatos javaslatát, a könyvre vonatkozó valamennyi szakértői véleménnyel együtt meg kell küldeni a Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak. A Tankönyv és Taneszköz Bizottság, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) támogatja a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság elutasító javaslatát,
b) felülbírálja a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottság elutasító javaslatát, és javasolja az oktatási miniszternek a könyv tankönyvvé nyilvánítását.
(3) A kiadó képviselője – ügyének tárgyalásakor, tanácskozási joggal – részt vehet a Tankönyv és Taneszköz Bizottság, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság ülésén.
10. § A tantárgyi bizottság, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslatát legkésőbb a kérelem benyújtását követő százhúsz napon belül hozza meg és továbbítja az oktatási miniszternek. A javaslatnak az oktatási miniszterhez történő megérkezésétől kell számítani az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben meghatározott ügyintézési határidő kezdetét.
11. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításának megszüntetését a szerző – kizárólag a szerzői jogi törvény alapján –, a kiadó, a Tankönyv és Taneszköz Bizottság, a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság, az Oktatási Minisztérium, továbbá a 18. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott minisztérium kezdeményezheti. A kezdeményezést – ha azt nem a kiadó kezdeményezi – meg kell indokolni.
(2) Ha a tankönyvvé nyilvánítás érvényességi ideje lejárt, a könyv tankönyvvé nyilvánítása – külön eljárás nélkül – megszűnik. Erről a tényről a kiadót az Oktatási Minisztérium értesíti.
(3) Meg kell szüntetni a könyv tankönyvvé nyilvánítását, ha a tankönyv szövegének vagy ábraanyagának módosítása, változtatása külön-külön eléri a tizenöt-tizenöt százalékot.
(4) A könyv tankönyvvé nyilvánításának megszüntetéséről szóló határozatot – a (2) bekezdés esetét kivéve – az oktatási miniszter, illetve a szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a 18. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott miniszter hozza meg.
(5) Ha a könyv tankönyvvé nyilvánítása bármilyen okból megszűnik, de továbbra is tankönyvként kívánják használni, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást újra le kell folytatni. Az új eljárásban a tantárgyi bizottsági javaslat elkészítésekor figyelembe kell venni a gyakorlati beválásról szóló – e rendeletben meghatározottak szerint elkészített – szakértői véleményben foglaltakat. Ha a tankönyvvé nyilvánítás a (3) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, az eljárást a változtatással érintett részek tekintetében kell lefolytatni. Ezekben az esetekben is a tankönyvvé nyilvánítási eljárásért megállapítható, a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Amennyiben a tényleges költségek a 3. számú mellékletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat nem érik el, a különbözetet a kérelmezőnek vissza kell fizetni.
(6) Az e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben az elektronikus többszörözéskor a használhatóságról készített szakértői vélemény alapján a tantárgyi bizottság, illetve a nem magyar nyelvre történő átfordítás esetén az idegen nyelvi bizottság, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság tesz javaslatot a miniszternek a tankönyvvé nyilvánításra. Ebben az eljárásban a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj tíz százalékát kell befizetni.
A tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálata,
a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása
12. § (1) Új tankönyv jóváhagyását követően le kell folytatni a tankönyv beválásának vizsgálatát.
(2) A tankönyv beválásának vizsgálatát az Oktatási Minisztérium szervezi meg, az érintett iskolák közreműködésével. Az iskolákat a tankönyvet megrendelő iskolák közül – az Országos Köznevelési Tanács, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban használt tankönyvek esetén az Országos Kisebbségi Bizottság javaslata alapján – kell kiválasztani. A tankönyv beválásának vizsgálatára legalább öt iskolát kell felkérni. Ha az érintett iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor valamennyi szóba jöhető iskolát fel kell kérni a közreműködésre.
(3) Az Oktatási Minisztérium az érintett iskolákkal írásban megállapodást köt. A megállapodás érvényességéhez a fenntartó írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A tankönyv beválásának vizsgálata, illetve az erről szóló vélemény elkészítése az e rendelet 6. számú mellékleteként kiadott kérdőív szempontjai alapján történik.
(4) Az iskoláktól kapott írásos vélemények alapján a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő tantárgyi, nemzetiségi referens, akadályoztatása esetén a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság egyik tagja szakértői véleményt készít az Oktatási Minisztérium részére. A szakértői véleményben kell nyilatkozni a tankönyv beválásának tapasztalatairól, illetve – szükség esetén – javaslatot tenni a tankönyv javítására, módosítására, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésére.
(5) A tankönyv kipróbálásával kapcsolatos szakértői véleményeket az Oktatási Minisztérium megküldi a tankönyv kiadójának.
13. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás – az e §-ban meghatározott eljárás szerint – egy alkalommal meghosszabbítható. A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására irányuló kérelmet a tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkező tankönyvkiadó nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a tankönyv két példányát, továbbá
a) az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatlapot,
b) a kiadói szerkesztő jelentését, amelyben ismertetni kell a beválás vizsgálatával kapcsolatos szakértői véleményben leírtak alapján szükségesnek ítélt átdolgozásokat, módosításokat,
c) a szerző, illetve több szerző esetén valamennyi szerző és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó rendelkezik a mű felhasználási jogával,
d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a könyvet tartós tankönyvként kívánja-e a meghosszabbítás idejére jóváhagyatni,
e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
(3) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításáról a tankönyv beválásának vizsgálatával kapcsolatos eljárásban készült szakértői vélemény alapján kell döntést hozni. Amennyiben a tankönyv beválásának vizsgálata alapján készített szakértői vélemény szerint a tankönyv a gyakorlatban bevált, illetve a tankönyv kiadója a szakértői véleményben foglaltak szerint a tankönyvet átdolgozta, a tankönyvvé nyilvánítás hét tanévvel meghosszabbítható.
(4) Az eljárásra egyebekben az e rendelet 8. és 9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A tankönyvjegyzék elkészítése és kiadása
14. § (1) A tankönyvjegyzéket minden év december 31-éig kell elkészíteni és közzétenni.
(2) A tankönyvjegyzékre történő felkerüléshez szükséges pályázatot minden év szeptember 30-áig kell az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában meghirdetni.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a beszerzési árat, amelyet a miniszter a tankönyvelőállítás és -forgalmazás tényleges költségei – különösen a tankönyv terjedelmének, a kivitelezés módjának, a piac mértékének –, valamint a várható piaci tendenciák figyelembevételével határoz meg,
b) az ár aránytalan növelésére vonatkozó tájékoztatást, mely esetben az aránytalan ár mértékét az oktatási miniszter a tankönyvpiac tényleges átlagos költségalakulásának és a várható piaci tendenciák figyelembevételével határoz meg,
c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy nem vehető fel a tankönyvjegyzékbe az a tankönyv, amelynek ára meghaladja a beszerzési árat, illetve, amelynek árát az előző évhez képest aránytalanul megnövelték,
d) a pályázat tartalmi követelményeit,
e) a pályázat beadási határidejét,
f) a pályázat elbírálásának határidejét.
(4) A tankönyvjegyzékre az a könyv vehető fel, amelyet legkésőbb október 15-éig tankönyvvé nyilvánítottak, illetve, amelynek a tankönyvvé nyilvánítását eddig az időpontig meghosszabbították.
(5) A tankönyvjegyzéknek tartalmaznia kell: a tankönyv szerzőjét vagy szerkesztőjét, a tankönyv címét; az iskolatípust, amelyben a tankönyvet alkalmazzák, az évfolyam megjelölését, a tantárgyat (ismeretkört, amelynek az oktatásához felhasználható); a kerettantervi megfelelésre vonatkozó információt; a kiadói kódot, a tartós tankönyvvé minősítés tényét, a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását külön jelölve, a nyomtatottól eltérő megjelenési formáját, azt az árat, amellyel forgalomba hozható, a tankönyvvé nyilvánítás évét, illetve a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításának évét és az engedély számát.
(6) A tankönyvjegyzék a következő évi tankönyvjegyzéknek az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéig érvényes.
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
15. § (1) Az iskola tankönyvrendelését – ütemterv alapján – oly módon készíti el, hogy a következő tanítási évben alkalmazott tankönyvekről a szülőket, a nagykorú és cselekvőképes tanulókat tájékoztatni lehessen. Az ütemterv tartalmazza a tanulói igények felmérését, a pedagógus tankönyv kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását – a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7–8. §-ában, valamint az e rendeletben és az iskola szervezeti és működési szabályzatában foglaltak figyelembevételével. Az ütemtervet az iskola igazgatója készíti el minden év október 31-éig.
(2) Az iskola minden év november 15-éig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokon.
(3) Az iskola a (2) bekezdésben meghatározott felméréssel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.
(5) A nevelőtestület minden év december 15-éig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.
(6) Az iskola – a (4) bekezdésben meghatározott ideig – a települési önkormányzatnál kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás keretében nem tudja megoldani.
(7) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát tartalmazza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
(8) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére igényli az összes tankönyvet, vagy egyes tankönyveket más módon, például használt tankönyvvel kíván pótolni.
(9) Az iskola minden év február 28-áig megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval azon tanulók tankönyveire, akik az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, továbbá előszerződést köt az iskolába belépő új osztályok várható létszáma figyelembevételével. Az iskola a tankönyv kiadójával köthet megállapodást, illetve azzal a tankönyvforgalmazóval, amelyik tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének és rendelkezik a tankönyv kiadójának az adott tankönyv forgalmazására vonatkozó megbízásával.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott felmérést az iskolába belépő új osztályok tanulói tekintetében a felvételi eljárás keretében kell elvégezni. Az e §-ban meghatározottak szerinti eljárást május hónapban le kell folytatni, és a (9) bekezdés szerinti megállapodást – az előszerződés szükség szerinti módosításával – az iskolába belépő új osztályok tanulói tekintetében is meg kell kötni. A tankönyvforgalmazással kapcsolatosan kötött megállapodás legfeljebb nettó nyolc százalék jutalékot tartalmazhat. A megállapodásban a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a forgalmazó nem adhat, az iskolai dolgozó, illetve megbízottja pedig nem fogadhat el semmi egyéb juttatást vagy más előnyt. A megállapodást oly módon kell megkötni, hogy a tankönyvek a tanítási év kezdetére a tanulók rendelkezésére álljanak.
(11) Az iskolának – legkésőbb február 15-éig – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
16. § (1) Az iskola igazgatója a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét (a továbbiakban: tankönyvellátás rendje).
(2) A tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatója kijelöli és megbízza azt az alkalmazottat, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt az alkalmazottat is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a beszerzési árba beépített terjesztési költségnek – a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján – az iskolát megillető része.
(3) Az iskolai tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés e rendeletben nem szabályozott kérdéseit, továbbá a tankönyvtámogatás megállapításának elveit, a tartós és használt tankönyv alkalmazását az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
A tankönyvkiadás támogatása
17. § (1) Az Oktatási Minisztérium a hatáskörébe tartozó szakmai és speciális tankönyvek kiadásához, illetve a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium (a továbbiakban: szakképesítésért felelős minisztérium) a szakképzés szakmai tankönyveinek a kiadásához – a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott keretek között – vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújthat. E rendelkezések alkalmazásában speciális tankönyv az a tankönyv, amely a fogyatékos tanulók iskolai oktatásához, szakképzéséhez, továbbá a nemzeti etnikai kisebbségi nyelven és a két tanítási nyelven folyó oktatáshoz szükséges.
(2) A tankönyvkiadás támogatásának elnyeréséhez az oktatási miniszter nyilvános pályázatot ír ki. A pályázatot az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
(3) A pályázathoz csatolni kell a tankönyv előállításának részletes költségkimutatását, a beszerzési árat meghatározó költségtényezőket, továbbá, hogy a támogatás megadása esetén miképpen módosul a tankönyv beszerzési ára. A támogatás elnyerésére vonatkozó pályázat benyújtásával egyidejűleg – az Országos Széchényi Könyvtár által kiállított igazolással – igazolni kell, hogy az eddig kiadott könyvei tekintetében a kiadó eleget tett a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségének.
(4) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni a speciális tankönyv kiadását.
(5) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni a tartós tankönyvet abban az esetben, ha ugyanabban az iskolatípusban, ugyanahhoz a műveltségi területhez, tantárgyhoz egyidejűleg nyújtanak be kérelmet könyv, illetve tartós tankönyv támogatásához.
(6) A támogatás alapja a kiadó és az Oktatási Minisztérium, illetve a szakképzési szakmai tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős minisztérium által megkötött keretszerződés. A keretszerződésben a kiadó arra vállal kötelezettséget, hogy gondoskodik a támogatott tankönyv folyamatos kiadásáról a tankönyvvé nyilvánítás teljes időtartama alatt, továbbá, hogy a tankönyvet az oktatási miniszter által – a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – évenként elfogadott árnál magasabb áron nem értékesíti (a továbbiakban: szerződéses ár). Az Oktatási Minisztérium, illetve a szakképesítésért felelős minisztérium arra vállal kötelezettséget, hogy az előállítási, gyártási költségekre tekintettel az iskolai megrendelésekkel arányos támogatást nyújt a kiadónak.
(7) A támogatás folyósítására évente az illetékes minisztérium és a kiadó közötti támogatási szerződés alapján kerül sor. A támogatási szerződésben nyújtott összeg meghatározásának alapja a tankönyv előállítási költsége, valamint a szerződéses ár közötti különbség. A tankönyv megjelenésének évében az előállítási költségek között a fejlesztési költségeket is figyelembe kell venni. A szerződésben meg kell határozni az elszámolás módját és idejét, továbbá azt, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítését milyen módon kell igazolni.
(8) A kiadó a tankönyvrendelés időszakának lezárását követően jegyzéket készít, melyben feltünteti azokat a könyveket, amelyekhez támogatást kér, továbbá csatolja az előállítás költségvetését és a támogatási kérelmét. A kérelmet minden év április 1-jéig kell benyújtani az Oktatási Minisztériumhoz, illetve a szakképesítésért felelős minisztériumhoz. A támogatási szerződés megkötéséről az Oktatási Minisztérium, a szakképzési szakmai tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős minisztérium minden év május 15-éig értesíti a kiadót.
(9) A támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben meghatározott módon és időben a kiadónak el kell számolni. A szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a kiadó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a támogatást nem a szerződésben meghatározott módon használja fel, a támogatás összegét, illetve annak a szerződéstől eltérő módon felhasznált részét köteles a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamattal együtt visszatéríteni.
(10) Az oktatási miniszter minden év szeptember 30-áig az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a tankönyvek szerződéses árát.
A szakmai tankönyvekre vonatkozó
külön rendelkezések
18. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében – az e rendelet 8. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kivétellel – a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet – ha a tankönyvvé nyilvánítás nem tartozik az oktatási miniszter hatáskörébe – a szakképesítésért felelős minisztériumhoz kell benyújtani, és az igazgatási szolgáltatási díjat az e rendelet 10. számú mellékletében megjelölt számlaszámra kell befizetni. Az így befolyt igazgatási szolgáltatási díj a szakmai tankönyvi bizottság és a szakképesítésért felelős minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak ellátására, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
b) A tantárgyi bizottságok jogosítványait az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek tekintetében a szakmacsoportonkénti bizottságok, a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
c) Az oktatási miniszter 6. § (1) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 12. § (2)–(3) bekezdése és 17. § (2) bekezdése szerinti jogosítványát a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja. Az Országos Köznevelési Tanács 6. § (1) bekezdése, 7. § (4) bekezdése és 12. § (2) bekezdése szerinti jogosítványát az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, a szakképesítésért felelős miniszter esetében a szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
d) A Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak az e rendelet 9. §-ában és a 11. §-ában meghatározott jogosítványait az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek tekintetében a szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
e) A tantárgyi referens alatt a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, illetőleg a szakmai tankönyv bizottság által megbízott témafelelőst kell érteni. A témafelelősi megbízatásra egyebekben a tantárgyi referensre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
f) A szakmai tankönyv bizottság legalább öt, páratlan számú tagból áll. Működésük feltételeit a szakképesítésért felelős minisztérium biztosítja.
g) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét – az Országos Szakképzési Tanács javaslata alapján – pályázat nélkül – az oktatási miniszter, a szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre, közleményben közzéteszi a bizottság névsorát és jóváhagyja a bizottság szervezeti és működési szabályzatát.
(2) A szakképzés szakmai tankönyveinek jegyzéke tartalmazza szakmacsoportonkénti bontásban a szakképesítéseket, az Országos Képzési Jegyzékben található azonosító számuk feltüntetésével, továbbá a központi program számát, évfolyamonként a tantárgyak nevét, a tantárgyi program számát, a tantárgyhoz ajánlott tankönyv, illetőleg tankönyvek címét és kiadói kódját, és a tankönyv árát.
(3) A szakképesítésért felelős minisztérium összeállítja és legkésőbb október 31-éig megküldi az Oktatási Minisztériumnak a szakképzés szakmai tankönyveinek jegyzékét a tankönyvjegyzékre történő felvétel céljából.
A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás
tankönyveire vonatkozó külön
rendelkezések
19. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás tankönyvei tekintetében az e rendeletben foglaltakat az e §-ban található eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítással összefüggő eljárásban a tantárgyi bizottság jogosítványait az illetékes nemzetiségi tankönyv bizottság, a Tankönyv és Taneszköz Bizottság jogosítványait a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság gyakorolja.
(3) A nemzetiségi tankönyv bizottságokat nemzetiségenként kell létrehozni. A nemzetiségi tankönyv bizottság három vagy öt főből, egy elnökből és kettő vagy négy tagból áll. Működésükhöz szükséges feltételekről az Oktatási Minisztérium gondoskodik. A nemzetiségi tankönyv bizottságok elnökét és tagjait az illetékes országos nemzetiségi önkormányzat javaslata alapján az oktatási miniszter kéri fel. A megbízás két évre szól. A megbízás meghosszabbítható.
(4) Az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére az Oktatási Minisztérium a tankönyvkiadás támogatása érdekében a hiányzó tankönyv megírására nyilvános pályázatot ír ki, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás területén a tankönyvellátás nem megoldott.
(5) Az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére az Oktatási Minisztérium külföldön kiadott tankönyvet vásárol, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás tankönyvellátása csak így biztosítható. Az ily módon megvásárolt tankönyveket a tankönyvjegyzékben fel kell tüntetni. E tankönyvek forgalomba hozataláról – legfeljebb a szerződéses árnak megfelelő ellenértéken – az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
(6) Ha a könyv nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás céljára készült, a tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelemhez be kell csatolni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
(7) A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásában alkalmazható tankönyveket a tankönyvjegyzék külön részeként kell megjelentetni.
A fakultatív hit- és vallásoktatásban
alkalmazott könyvek
20. § Az egyházi jogi személyek által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazott könyvek jegyzékét az egyházi jogi személy állítja össze és küldi meg az Oktatási Minisztériumnak minden év október 31-éig. A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható könyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön részeként kell megjelentetni.
Vegyes rendelkezések
21. § (1) A kiadónak az újonnan tankönyvvé nyilvánított tankönyv egy-egy példányát – a tankönyvvé nyilvánításról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, ellenszolgáltatás nélkül – meg kell küldenie a tankönyv-bemutatóhelyek részére. A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzékét e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az e rendeletben meghatározott tankönyvküldési kötelezettség nem mentesíti a kiadót a köteles példány szolgáltatási kötelezettsége alól.
(3) A tankönyvben az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint fel kell tüntetni a mű kiadói azonosító kódját és számát, a tankönyvvé nyilvánítási határozat számát, keltét, a szükséges könyvészeti adatokat, valamint a kiadás számát és évét.
22. § (1) Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat a 10. számú mellékletben felsorolt bankszámlákra kell befizetni, a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson.
(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – az Oktatási Minisztérium bevételét képezi.
(3) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén – a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő szakértők felkérésének időpontjáig – visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díjat – az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve – vissza kell fizetni a befizetőnek.
(4) Az igazgatási szolgáltatási díj – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – az Oktatási Minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak az ellátásához, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 11/1999. (III. 5.) OM rendelet, előírásait azonban az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és folyamatban levő eljárásokban továbbra is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a 23/2001. (VII. 20.) OM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja is.
(2) A szakképzés szakmai tankönyvellátása a 2002/2003-as tanévben nem változik.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
ADATLAP A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁSHOZ |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Kiadó: |
|||||
Kiadói kód: |
Első kiadás éve: |
||||
Cím (alcím): |
|||||
Szerzők(k): |
A kerettanterv szerinti tantárgy, tantárgyak, illetve tan- |
||||
A tankönyv mely dokumentum alapján készült? Kerettanterv: 1–4; 5–8; 9–12. (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) fogyatékos oktatás irányelvei nemzetiségi oktatás irányelvei két tanítási nyelvű oktatás irányelvei egyéb, éspedig: |
|||||
Évfolyam, évfolyamok: |
Kéri-e a tartós tankönyvvé nyilvánítást? |
||||
Igen |
Nem |
||||
Kötésmód: |
Formátum: |
||||
Ívszám (A/5-ben): vagy szerzői ív: CD-ROM: minden megkezdett 100 MB. |
Oldalszám: |
Sorok száma: |
Ábrák aránya (%): |
||
Színek száma: |
Melléklet színeinek száma: |
Színes nyomás aránya (%): |
|||
Tartozékok (felsorolva): |
|||||
Kapcsolódó tankönyv(ek) engedélyszáma, címe, szerzője: |
|||||
Megjegyzés: |
|||||
2/a. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
a kerettanterveknek való megfelelésről
|
kiadói kód: |
kiadó: |
engedélyszám: |
|
cím: |
||
|
szerző(k): |
||
|
1–4. |
|
|
5–8. |
|
|
Gimnázium 9–12. |
|
|
Szakközépiskola |
|
|
Szakiskola |
|
|
A tankönyv olyan tantárgyhoz készült, amely nem szerepel a kerettantervi tantárgyak között. |
|
|
A tankönyv olyan iskoláknak készült, amelyek – élve a szabad időkeretekkel – azokon az évfolyamokon is oktatják valamelyik tantárgyat, amelyeken a kerettanterv nem írja elő azt kötelezően. |
|
|
Egyéb lehetőség (alkalmazási engedéllyel rendelkező tantervi program esetén kérjük az alkalmazási engedély számát is beírni): |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnak megfelelőt. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál kevesebbet. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál kb. 20%-kal többet. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál kb. 30%-kal többet. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál kb. 50%-kal többet. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál több, mint 50%-kal többet. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes mértékben megegyezik azzal. |
|
|
Nem tartalmazza az évfolyamra előírt összes témakört. |
|
|
Olyan témakört is tartalmaz, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nincs összhangban a kerettantervi előírásokkal és követelményekkel. |
|
|
Összhangban van a kerettantervi előírásokkal és követelményekkel. |
|
|
Kérjük indokolja meg véleményét! |
|
A tankönyv tananyaga lényegében megfelel a kerettantervben megjelölt tevékenységformáknak. Néhány eltérés, amely a referensi jelentésben szerepel, nem befolyásolja számottevően a követelmények teljesítését. A tankönyv fő erénye az életkori sajátosságok figyelembevétele, amely lehetővé teszi a megismerés alapvetően tapasztalatszerzésen alapuló folyamatát. |
2/b. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
|
kiadói kód: |
kiadó: |
engedélyszám: |
|
cím: |
||
|
szerző(k): |
||
|
1–4. |
|
|
5–8. |
|
|
Gimnázium 9–12. |
|
|
Szakközépiskola |
|
|
Szakiskola |
|
|
A tankönyv olyan tantárgyhoz készült, amely nem szerepel a kerettantervi tantárgyak között. |
|
|
A tankönyv olyan iskoláknak készült, amelyek – élve a szabad időkeretekkel – azokon az évfolyamokon is oktatják valamelyik tantárgyat, amelyeken a kerettanterv nem írja elő azt kötelezően. |
|
|
Egyéb lehetőség (alkalmazási engedéllyel rendelkező tantervi program esetén kérjük az alkalmazási engedély számát is beírni), |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kerettantervben előírt óraszámot vette figyelembe. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámnál kevesebbet vett figyelembe. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámot kb. 20%-kal meghaladó óraszámhoz készült. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámot kb. 30%-kal meghaladó óraszámhoz készült. |
|
|
A kerettantervben előírt óraszámot kb. 50%-ot meghaladó óraszámhoz készült. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes mértékben megegyezik azzal. |
|
|
Nem tartalmazza az évfolyamra előírt összes témakört. |
|
|
Olyan témakört is tartalmaz 0–20% mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. |
|
|
Olyan témakört is tartalmaz 21–50% mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. |
|
|
Olyan témakört is tartalmaz 50% fölötti mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem éltek a rendelet által biztosított eltérési lehetőségek egyikével sem. |
|
|
Igen. Figyelembe vették a rendelet 11. §-ának ………… bekezdését, illetve bekezdéseit. |
|
3. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
4. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
és szakmacsoportonkénti bizottságok
Szakterület |
Sorsz. |
Szakmacsoport |
|---|---|---|
Humán |
1. |
Egészségügy |
|
2. |
Szociális szolgáltatások |
|
3. |
Oktatás (oktatás, pedagógia) |
|
4. |
Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés) |
Műszaki |
5. |
Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyag- |
|
6. |
Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) |
|
7. |
Informatika (szoftver) |
|
8. |
Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) |
|
9. |
Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő) |
|
10. |
Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) |
|
11. |
Faipar |
|
12. |
Nyomdaipar |
|
13. |
Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) |
|
14. |
Környezetvédelem-vízgazdálkodás |
Gazdasági- |
15. |
Közgazdaság |
|
16. |
Ügyvitel |
|
17 |
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) |
|
18 |
Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus) |
|
19 |
Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, hon- |
Agrár |
20 |
Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) |
|
21 |
Élelmiszeripar |
5. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
SZAKTUDOMÁNYI SZEMPONTOK |
Maximális pont |
Szerzett pont |
|
1. A tankönyv szemlélete |
|
|
|
1.1. Faji, nemi, etnikai, vallási, politikai előítéletektől mentes.* Igen |
Nem |
|
|
1.2. Az adott tudomány alapvető megismerési eljárásai, módszerei, sajátosságai kiderülnek. |
3 |
|
|
1.3. A szerző nem hallgatja el a vitás kérdéseket, hipotéziseket. |
3 |
|
|
1.4. Az értékek megőrzésére (az élet, a környezet, az emberiség kulturális örökségének védelmére) ösztönöz. |
3 |
|
|
1.5. A szerző további tanulásra, tájékozódásra ösztönzi a tanulókat (irodalomajánlással, nyitva hagyott kérdésekkel stb.). |
3 |
|
|
1.6. Saját tudományos/tudományelméleti felfogását a szerző a tankönyvben kinyilvánítja. |
3 |
|
|
|
15 |
|
|
2. Az ismeretanyag kiválasztása |
|
|
|
2.1. A kiválasztott tananyagban a legújabb tudományos ismeretek és módszerek szerepelnek. |
5 |
|
|
2.2. A kiválasztott tananyagban szerepelnek a tudományos szempontból alapvető (lényeges, tipikus és reprezentatív) témák. |
5 |
|
|
2.3. A kiválasztott tananyag életközeli, gyakorlatorientált. |
3 |
|
|
2.4. A tananyaghoz választott képek, ábrák, térképek stb. szaktudományi szempontból megfelelőek. |
3 |
|
|
|
16 |
|
|
3. A tankönyv tartalmi strukturáltsága |
|
|
|
3.1. A tananyagrészek összefüggő rendszert alkotva egymásra épülnek. |
5 |
|
|
3.2. A tananyagrészek arányosak, jól tagoltak. |
3 |
|
|
3.3. A fogalmak jól definiáltak és logikus fogalmi hálót alkotnak. |
5 |
|
|
|
13 |
|
|
4. A tananyag prezentációja |
|
|
|
4.1. A tankönyv mentes a tudományos szempontból nem helytálló állításoktól, szakmai pontatlanságoktól. |
5 |
|
|
4.2. A szaknyelv következetes és korrekt, az életkori sajátosságokat figyelembe veszi. |
5 |
|
|
4.3. A tankönyv utal az interdiszciplináris vonatkozásokra (tantárgyköziség). |
3 |
|
|
4.4. Az elsajátítást segítő gyakorlati példák, feladatok, kísérletek, fogalomlexikon stb. szaktudományi szempontból megfelelőek. |
3 |
|
|
|
16 |
|
|
Összesen: |
60 |
|
|
PEDAGÓGIAI-DIDAKTIKAI SZEMPONTOK |
Maximálispont |
Szerzett pont |
|---|---|---|
1. Az életkori sajátosságok |
|
|
1.1. A tankönyv az adott korosztály tanulási képességeit figyelembe veszi és fejleszti. |
5 |
|
1.2. A tankönyv a tanulók személyiségfejlesztését szolgálja. |
3 |
|
1.3. A tankönyv feladat- és ismeretmennyisége arányos a rendelkezésre álló idővel. |
3 |
|
1.4. A kérdések száma és nehézségi foka összhangban áll a tanulók életkorával. |
3 |
|
|
14 |
|
2. Motiváció |
|
|
2.1. A tankönyv önálló és kooperatív tanulásra is ösztönöz. |
5 |
|
2.2. A tankönyv a tanulási célokat és követelményeket a tanuló számára egyértelműen kinyilvánítja. |
3 |
|
2.3. A tankönyv sokféle motivációs lehetőséget alkalmaz. |
3 |
|
2.4. A tankönyv feladataival játékra és/vagy tevékenységre ösztönöz. |
3 |
|
|
14 |
|
3. A tankönyv tartalma |
|
|
3.1. A tananyag tartalma (mennyisége és minősége) megfelel a tanulók életkorának. |
5 |
|
3.2. A tankönyv tartalma alkalmas a követelményekben előírt tantárgyi készségek és képességek fejlesztésére. |
3 |
|
3.3. A tankönyv segítséget nyújt a más tantárgyak kapcsán szerzett ismeretek és készségek erősítésében a tanítási-tanulási folyamat során (tantárgyi koncentráció és tantárgyi integráció). |
3 |
|
3.4. A szerző az ismereteket életszerűen mutatja be. |
3 |
|
|
14 |
|
4. A tankönyv tanulásmódszertani megoldásai |
|
|
4.1. A tanulói tevékenység feltételeit a tankönyv megteremti (jól tanulható). |
5 |
|
4.2. A tankönyv önálló problémamegoldásra ösztönöz. |
5 |
|
4.3. A tankönyv kritikus gondolkodásra ösztönöz. |
3 |
|
4.4. A tankönyv többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlására ad lehetőséget. |
3 |
|
4.5. A tankönyv lehetőséget ad az önellenőrzésre. |
3 |
|
4.6. A tankönyv felhívja a tanulók figyelmét egyéb ismeretszerzési lehetőségekre. |
3 |
|
|
22 |
|
5. A tankönyv tanításmódszertani megoldásai |
|
|
5.1. A tankönyv tartalmi és módszertani szempontból alkalmas a különböző haladási tempójú tanulók tanulásának differenciált irányítására. |
5 |
|
5.2. A tankönyv alkalmas az önálló tanulásra. |
3 |
|
5.3. A tankönyv alkalmas a csoportmunkára. |
3 |
|
5.4. A tananyag gyakorlati elsajátítását változatos tevékenységformák (kísérletek, példamegoldások, szövegelemzések, térképelemzés, rajzos feldatok stb.) segítik. |
3 |
|
|
14 |
|
6. A tankönyv szerkezete |
|
|
6.1. A tankönyvben a magyarázó szöveg és a didaktikai apparátus (kérdések, illusztrációk) közötti arány megfelelő. |
5 |
|
6.2. A tankönyv tájékoztató apparátusa (előszó, név-és tárgymutató, tartalomjegyzék, felhasznált irodalomjegyzék stb.) a tanár és tanuló számára fontos ismereteket tartalmaz a tankönyv használatával kapcsolatban. |
3 |
|
6.3. Az elsajátítást segítő apparátus (fogalomtár, időrendi táblák, rövidítések jegyzéke, adattárak, megoldások stb.) szervesen illeszkedik a tankönyv tartalmához. |
3 |
|
|
11 |
|
7. Kérdések és feladatok |
|
|
7.1. A tankönyv kérdései, feladatai megfelelő feltételeket teremtenek a tanulói tevékenységhez. |
5 |
|
7.2. A gondolkodtató, elemző kérdések és a reproduktív kérdések közötti arány megfelelő. |
3 |
|
7.3. A tankönyv változatos, a kreativitást ösztönző feladatokat kínál. |
3 |
|
|
11 |
|
8. Illusztrációk |
|
|
8.1. Az illusztrációk szemléltetik, alátámasztják, kiegészítik a tankönyv magyarázó szövegében foglaltakat. |
5 |
|
8.2. Az illusztrációk száma és összetétele (szöveges, képi, grafikus, kartografikus stb.) megfelelő. |
3 |
|
8.3. Az illusztrációk jól láthatóak, és alkalmasak az elemzésre. |
3 |
|
|
11 |
|
Összesen: |
111 |
|
NYELVI SZEMPONTOK |
Maximális pont |
Szerzett pont |
||
|---|---|---|---|---|
1. Helyesírás, nyelvhelyesség |
|
|
||
1.1. A tankönyv a Magyar Tudományos Akadémia által (nemzetiségi tankönyvek esetében az adott idegen nyelv) jóváhagyott helyesírási és nyelvhelyességi szabályoknak megfelel. |
3 |
|
||
1.2. A tankönyv nyelvezete a magyar irodalmi köznyelv egyéb normáinak (fogalmazás, szerkesztés stb.) megfelel. |
3 |
|
||
|
6 |
|
||
2. A szövegegész |
|
|
||
2.1. A szövegegységek megszerkesztettsége (tagolás, elrendezés, átláthatóság) megfelelő. |
5 |
|
||
2.2. Az illusztrációk feliratai nyelvileg helyesek. |
3 |
|
||
2.3. A szövegtömbök vizuális képe, a szövegegységek ritmusa megfelelő. |
3 |
|
||
|
11 |
|
||
3. Szövegtípusok, szövegfunkciók |
|
|
||
3.1. A szövegtípusok (pl. elemző, értekező, elbeszélő) és szövegfunkciók a tanulók életkori sajátosságainak megfelelnek. |
3 |
|
||
3.2. A szövegtípusok és szövegfunkciók az adott tantárgy didaktikájának megfelelnek. |
3 |
|
||
|
6 |
|
||
4. A mondatok jellemzői |
|
|
||
4.1. A mondatok szerkezete és terjedelme (egyszerű, összetett, alárendelő, mellérendelő stb. mondat) tekintettel van a tanulók nyelvi fejlettségének színvonalára. |
4 |
|
||
4.2. A mondatok egymásra épülése, az ismert és ismeretlen elemek aránya a tanulók életkorának megfelelő. |
3 |
|
||
|
8 |
|
||
5. A szóhasználat |
|
|
||
5.1. A tankönyv szókincse és szóhasználata figyelembe veszi a tanulók nyelvi fejlettségének színvonalát. |
5 |
|
||
5.2. A szövegben előforduló idegen szavakat a szerző megmagyarázza, magyar nyelvű jelentését közli. |
3 |
|
||
5.3. A szakszavakat, valamint a köznyelven kívüli egyéb nyelvi rétegeket (tájnyelv, archaizmusok stb.) a szerző megmagyarázza. |
3 |
|
||
5.4. A szövegben előforduló idegen szavak és nevek kiejtését a tankönyv jelöli. |
3 |
|
||
|
14 |
|
||
6. Stílus |
|
|
||
6.1. A tankönyv stílusa a tanulók életkorának, illetve a tantárgy sajátosságának megfelel. |
3 |
|
||
Összesen: |
48 |
|
||
|
|
|
||
A digitális oktatási eszközöknél a hangzó szöveganyag a magyar (nemzetiségi nyelv) kiejtési szabályainak megfelel.* |
Igen |
Nem |
|
|
KÖNYVÉSZETI SZEMPONTOK |
Maximális pont |
Szerzett pont |
||
|---|---|---|---|---|
1. Könyvtest |
|
|
||
1.1. A könyvtest tömege és terjedelme megfelelő. |
5 |
|
||
1.2. A könyv papírja megfelelő. |
3 |
|
||
1.3. A könyvtest kötése megfelelő. |
3 |
|
||
1.4. A tartós tankönyv minőségének megfelel* |
Igen |
Nem |
|
|
|
11 |
|
||
2. Tipográfia |
|
|
||
2.1. A betűméret megfelelő. |
3 |
|
||
2.2. A betűtípus megfelelő. |
3 |
|
||
2.3. A tükörméret megfelelő. |
3 |
|
||
2.4. A címrendszer megfelelő. |
3 |
|
||
2.5. A színek kiválasztása megfelelő. |
3 |
|
||
|
15 |
|
||
3. Tördelés |
|
|
||
3.1. A vizuális motiváció az életkori sajátosságoknak megfelel. |
5 |
|
||
3.2. A szöveg és képek aránya megfelelő. |
3 |
|
||
3.3. A szöveg tagolása (címek, alcímek, bekezdések stb.) megfelelő. |
3 |
|
||
3.4. A szövegtípusok (kérdések, képaláírás, háttérinformációk stb.) elkülönítése megfelelő. |
3 |
|
||
3.5. A kiemelések (betű, szín, keret stb.) megfelelőek. |
5 |
|
||
3.6. A szövegkép áttekinthetősége megfelelő. |
3 |
|
||
|
22 |
|
||
4. Nyomdai kivitelezés |
|
|
||
4.1. A szöveg nyomdai minősége megfelelő. |
5 |
|
||
4.2. A képek nyomdai minősége megfelelő. |
5 |
|
||
4.3. A színek nyomdai minősége megfelelő. |
5 |
|
||
|
15 |
|
||
Összesen: |
63 |
|
||
INFORMATIKAI SZEMPONTOK DIGITÁLIS OKTATÁSI ANYAG BÍRÁLATÁHOZ |
Maximális pont |
Szerzettpont |
|---|---|---|
1. Kezelhetőség |
|
|
1.1. Felhasználóbarát, csupán a korosztálytól elvárt minimális informatikai előismereteket tételezi fel. |
5 |
|
1.2. A digitális oktatási anyag (vagy melléklete) kellően tájékoztat a hardver- és szoftverigényről, installálásról vagy indításról. |
3 |
|
1.3. A nyitó képernyő, illetve bevezető kellő tájékoztatást nyújt és továbblépésre ösztönöz. |
3 |
|
1.4. A navigáció (haladás, visszalépés, kilépés, ugrás) maximálisan támogatott, egyszerű. |
5 |
|
1.5. Az ismeretszerzést gyors keresőrendszer is segíti. |
3 |
|
1.6. A kezelés egyszerű, használat közben segítség (help) bármikor kérhető. |
3 |
|
1.7. A digitális anyag egyidejűleg több gépen, hálózati környezetben is használható. |
3 |
|
|
25 |
|
2. Multimédia elemek alkalmazása |
|
|
2.1. A digitális oktatási anyag a multimédia lehetőségeit kellő mértékben kihasználja. |
5 |
|
2.2. A hipertext-alkalmazás megfelelő, a tartalomhoz illően többszintű. |
3 |
|
2.3. Animációk segítik a motivációt, tájékoztatást, ismeretszerzést. |
3 |
|
2.4. A grafikai elemek (ábrák, képek stb.) változatos módon, kellő mennyiségben támogatják a szemléltetést. |
3 |
|
2.5. A hangeffektusok száma a tartalomnak megfelelő. |
3 |
|
2.6. A video-elemek a tartalomnak megfelelőek. |
3 |
|
2.7. Az internetes böngészéshez hivatkozásokat, URL-eket kellő számban ajánl. |
3 |
|
|
23 |
|
3. Ergonómiai szempontok |
|
|
3.1. Olvashatóság |
|
|
3.1.1. A betűméret és a betűtípus megfelelő. |
5 |
|
3.1.2. A címrendszer megfelelő. |
3 |
|
3.1.3. A színek kiválasztása megfelelő, kellően kontrasztos olvashatóságot biztosít. |
3 |
|
|
11 |
|
3.2. A tananyag képernyőoldalra tördelése |
|
|
3.2.1. A szöveg és kép aránya képernyőoldalanként megfelelő. |
5 |
|
3.2.2. A szövegkép áttekinthető, könnyen végigpásztázható. |
3 |
|
3.2.3. A szövegtípusok (kérdés, képaláírás, háttérinfomáció, URL stb.) jól elkülönülnek. |
3 |
|
3.2.4. A kiemelések (szín, keret, ikon, link színváltással stb.) jól elkülönülnek. |
3 |
|
|
14 |
|
3.3. A szemléltetést segítő effektusok |
|
|
3.3.1. Az illusztrációk (rajz, grafikon, térkép stb.) minősége jó, a színválasztás megfelelő. |
3 |
|
3.3.2. A fotók mérete, felbontása, minősége megfelelő. |
3 |
|
3.3.3. A hangeffektusok hangzási minősége megfelelő. |
3 |
|
3.3.4. A video-elemek látványának minősége és lejátszási ideje megfelelő. |
3 |
|
|
12 |
|
3.4. Esztétikum |
|
|
3.4.1. A képernyőn való megjelenés esztétikus, kellemes látványt nyújt. |
3 |
|
|
|
|
4. Külső megjelenés (CD-ROM, DVD esetén) |
|
|
4.1. A borítószöveg kellően tájékoztat a tartalomról és a kezelhetőségről. |
5 |
|
4.2. A digitális oktatási anyaghoz nyomtatott tájékoztató füzet is készült. |
3 |
|
4.3. A tároló tok jól védi a lemezt. |
3 |
|
4.4. A borító esztétikus, figyelemfelkeltő. |
3 |
|
|
14 |
|
Összesen: |
102 |
|
6. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
|
1. |
Mennyire veszi figyelembe a tankönyv a célzott korosztály életkori sajátosságait, valamint az ismeretekre és képességekre vonatkozó meghatározott követelményeket? |
|
|
– Teljes egészében (optimális terhelés). |
|
|
– Meghaladja a célzott korosztály átlagos képességeit (túlterhelés). |
|
|
– A célzott korosztály átlagos képességei nagyobb követelményeket igényelnek (alulterhelés). |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
2. |
Elegendő-e a tankönyv feldolgozásához a rendelkezésre álló éves óraszám? |
|
|
– Arányosan illeszkedik-e a tankönyvi anyag a rendelkezésre álló tanítási-tanulási időhöz? |
|
|
– Túl laza haladási ütemet ad az évi munkának. |
|
|
– Csak igen feszes haladási ütemben, leckék összevonásával/kihagyásával lehet elvégezni. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
3. |
Kiegyensúlyozott arány áll-e fenn a tankönyv magyarázó, munkáltató és önálló tanulásra késztető jellege között? |
|
|
– A tankönyv inkább magyaráz, kifejt, és bár a leckék végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, összességében frontális tanítást feltételez. |
|
|
– A tankönyvben a szerző magyarázó szövegei mellett olyan kiegészítő információk, kérdések és feladatok is vannak, amelyek alkalmasak a kooperatív és egyéni tanulás számos formájának alkalmazására. |
|
|
– A tankönyv semmilyen magyarázó szöveget nem tartalmaz, igazi munkatankönyv, a diáknak magának kell az összefüggésekre rájönni, utánanézni. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
4. |
Elegendő módszertani eszközt alkalmaz a tankönyv a tanítási folyamatban? |
|
|
– Igen, sokféle tanulásszervezési eljárást tudtam alkalmazni. |
|
|
– Kevés lehetőséget biztosított a tanulók egyéni fejlesztésére. |
|
|
– A tankönyv nem adott lehetőséget új, korszerű módszer alkalmazására. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
5. |
Alkalmas-e a tankönyv a különböző képességű tanulók közötti differenciálásra? |
|
|
– Igen, a tankönyv segítségével biztosítani tudtam a különböző haladási tempót. |
|
|
– Kevés lehetőséget biztosított a differenciálásra. |
|
|
– A tankönyv nem adott lehetőséget differenciálásra. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
6. |
Eredményesen használták-e a diákok a tankönyvet az önálló tanulás során? |
|
|
– Igen, praktikus információk (előszó, tartalomjegyzék, fejezetcímek, margófeliratok, bevezetők és összefoglalók) és segédletek (regiszterek, fogalommagyarázatok, irodalomjegyzék) segítik az önálló tanulást. |
|
|
– Néhány esetben tanári segítségre szorultak. |
|
|
– Nem, a tankönyv minél könnyebb feldolgozásához a legtöbb esetben tanári segítségre volt szükség. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
7. |
Megfelelő-e a korosztály számára a tankönyv nyelvezete, mennyire tanulható könnyen a tankönyv? |
|
|
– Igen, a szöveg gyorsan olvasható, jól érthető a tanulók számára. |
|
|
– Többször is előfordul, hogy a tankönyv idegen kifejezést, új fogalmat nem magyaráz. A megértés többszöri elolvasást, utánakeresést igényel. |
|
|
– Nem, túlságosan sok tény, adat, idegen kifejezés nehezíti a megértést, a legtöbb esetben tanári magyarázatra volt szükség. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
8. |
Mennyiben segítették a tankönyvben szereplő kérdések és feladatok a tanítást? |
|
|
– Világos, motiváló, differenciált nehézségű a kérdések zöme. Nem pusztán az ismereteket reprodukáltatják, hanem magasabb rendű műveletekre (összehasonlítás, elemzés, értékelés, következtetés stb.) is késztetnek. A kérdések mellett feladatok is szerepelnek, amelyek cselekvésre ösztönöznek. |
|
|
– Nem motiválta kellően a tanulókat. A kérdések zöme reproduktív, pusztán az ismeretek, adatok, tények felsorolására, felidézésére ösztönöznek. Elsősorban a gyengébb képességűek teljesítmény-ellenőrzésére szolgálnak. |
|
|
– Egyáltalán nincsenek kérdések és feladatok a tankönyvben. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
9. |
A tankönyv képei, ábraanyaga és esztétikuma felkelti-e a korosztály érdeklődését, serkenti-e tanulási kedvét? |
|
|
– Igen, a tanulók kedvvel, szívesen tanulnak belőle. Az illusztrációk az életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő. A tankönyvet szépnek találták. |
|
|
– Néhány kép, ábra nem a tanulók ismereteinek és érdeklődésének megfelelő. Közömbösek voltak a tankönyv esztétikumát illetően. |
|
|
– Túl sok, túl kicsi ábra szerepel, a képek nem jellemzőek, a tankönyvi kép monoton, nem szívesen veszik kézbe. |
|
|
– Kérjük, erre vonatkozó tapasztalatainak bemutatásával röviden indokolja véleményét! |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
|
10. |
Mennyire volt könnyen használható a tanulók számára a tankönyv formája? |
|
|
– Használata egyszerű volt. Könnyen lehetett benne tájékozódni, egyszerű jelöléseket használt. |
|
|
– A használata bonyolult volt. Nehezítette, hogy a tankönyvhöz kapcsolódó segédletben nem ugyanazokat a kifejezéseket (oldalszámokat) használták. |
|
|
– Túl sok, túl kicsi ábra szerepel, a képek nem jellemzőek, a tankönyvi kép monoton, nem szívesen veszik kézbe. |
|
|
– Rövid használat után a könyv lapjaira esett szét. |
|
|
– Javaslatai a változtatásra: |
7. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
|
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Kiadó: |
|||||
Kiadói kód: |
Első kiadás éve: |
A tankönyvvé nyilvánítás ideje: |
|||
Cím (alcím): |
|||||
Szerző(k): |
|||||
A kerettanterv szerinti tantárgy, tantárgyak, tantervi modulok: |
|||||
A tankönyvvé nyilvánítás engedélyszáma: |
Évfolyam: |
||||
Kötésmód: |
Formátum: |
||||
Ívszám (A/5-ben): |
Oldalszám: |
Tartós tankönyv: |
Ábrák aránya (%): |
||
Színek száma: |
Melléklet színeinek száma: |
Színes nyomás aránya (%): |
|||
Tartozékok: |
|||||
Kapcsolódó tankönyv(ek) engedélyszáma, címe: |
|||||
Megjegyzés: |
|||||
8. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
9. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
10. számú melléklet a 26/2002. (V. 17.) OM rendelethez
amelyekre az igazgatási szolgáltatási díjat be kell fizetni
